Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-09 08:47:54
Üzenet elküldve: 2020-02-09 08:47:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld, Dreyia//
*Mialatt Darelld beszámol a vendég rosszullétéről, komolyan hallgat, a végén viszont leheletnyit elmosolyodik.*
- Köszönöm. Örülök, hogy a személyzet ilyen felkészült. Ha hasonló történne, szeretnék mielőbb tudni róla.
*Megkönnyebbül, hogy e probléma kezelését rájuk bízhatja, s reménykedik benne, hogy az eset egyszeri volt. Droggnak visszaint, nagyon kíváncsi, mire jutott találmányával, és úgy egyáltalán az ügyeivel, ám már régóta várakoztatja Merchent. Úgy tűnik, kénytelen egyedül beszélni vele, de végül is az ő távollétében is születtek már döntések. Ám mielőtt a nemes úrhoz indulhatna, az építkezésről küldött hírek érik el az egyik konyhasegéd tolmácsolásában. A Patkányok feltűnésének nem igazán örül, de minthogy megszületett már egy elfogadható megegyezés, nem lenne bölcs döntés szembeszállni vele. Kénytelen viszont így ütemtervét átszervezni, körbenéz hű harcosain. Shanneirát és Dreyiát félrehívja. Ha vele tartanak, akkor rövid eligazítást tart halkan.*
- Úgy látszik, látogatást kell tennem a Patkányoknál bizonyos összeggel, hogy engedjék az új épület felhúzását, és ellássanak alapanyaggal. Megtennétek, hogy elkísértek az útra?
*Ha kérdéseik lennének, akkor marad megválaszolni őket, ha nem, akkor megkéri őket, hogy útra készen várják odakint, s maga távozik a szolgálati területre.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.09 08:49:17
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld, Dreyia//
*Mialatt Darelld beszámol a vendég rosszullétéről, komolyan hallgat, a végén viszont leheletnyit elmosolyodik.*
- Köszönöm. Örülök, hogy a személyzet ilyen felkészült. Ha hasonló történne, szeretnék mielőbb tudni róla.
*Megkönnyebbül, hogy e probléma kezelését rájuk bízhatja, s reménykedik benne, hogy az eset egyszeri volt. Droggnak visszaint, nagyon kíváncsi, mire jutott találmányával, és úgy egyáltalán az ügyeivel, ám már régóta várakoztatja Merchent. Úgy tűnik, kénytelen egyedül beszélni vele, de végül is az ő távollétében is születtek már döntések. Ám mielőtt a nemes úrhoz indulhatna, az építkezésről küldött hírek érik el az egyik konyhasegéd tolmácsolásában. A Patkányok feltűnésének nem igazán örül, de minthogy megszületett már egy elfogadható megegyezés, nem lenne bölcs döntés szembeszállni vele. Kénytelen viszont így ütemtervét átszervezni, körbenéz hű harcosain. Shanneirát és Dreyiát félrehívja. Ha vele tartanak, akkor rövid eligazítást tart halkan.*
- Úgy látszik, látogatást kell tennem a Patkányoknál bizonyos összeggel, hogy engedjék az új épület felhúzását, és ellássanak alapanyaggal. Megtennétek, hogy elkísértek az útra?
*Ha kérdéseik lennének, akkor marad megválaszolni őket, ha nem, akkor megkéri őket, hogy útra készen várják odakint, s maga távozik a szolgálati területre.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.09 08:49:17
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-08 23:39:48
Üzenet elküldve: 2020-02-08 23:39:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*Egyáltalán nem zavarja a munkába állítás ígérete, sőt még örül is neki, az utóbbi hatokban semmit sem csinált, ráfér már, hogy kicsit hasznosnak érezze magát. Vagyis hát kártyázott a matrózokkal meg kockázott a lakónegyedben, de az nem mondható túl építő tevékenységnek, főleg, ha be van szipákolva közben az ember.
Zammiriának úgy tűnik hamar mennie kell, melynek okán kénytelen tudomásul venni, hogy nem most fog kérdésére feleletet kapni. Vagyis, legalább is nem a mélységitől, hamar előkeríti ugyanis a bajszos fickót, akivel egyébként legutóbb is találkozott és megbízza őt a felvilágosítással. A nő kérdésére csak a fejét rázza, nincs épp szüksége most neki semmire, az egyetlen, amit tudna akar, hogy mégis mi a fészkes fene jelent veszélyt a bordélyra. Vagy inkább kik? A Kikötő tele van furcsa és nem épp veszélytelen vagy épelméjű alakokkal, ha három embert találomra most összeszedne odakint az utcán, egy biztosan valami alvilági csoport tagja lenne.*
-Alig várjuk, Darelld!
*Ismétli el az imént elhangzott nevet, hátha így végre sikerül megjegyeznie. A kérdésre csak megvonja a vállát, azt az egy információt azonban, amit megosztottak ma már vele, gyorsan és röviden összefoglalva el is mondja a másiknak.*
-Valami fickót bedobtak az ablakon. Ennyit.
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*Egyáltalán nem zavarja a munkába állítás ígérete, sőt még örül is neki, az utóbbi hatokban semmit sem csinált, ráfér már, hogy kicsit hasznosnak érezze magát. Vagyis hát kártyázott a matrózokkal meg kockázott a lakónegyedben, de az nem mondható túl építő tevékenységnek, főleg, ha be van szipákolva közben az ember.
Zammiriának úgy tűnik hamar mennie kell, melynek okán kénytelen tudomásul venni, hogy nem most fog kérdésére feleletet kapni. Vagyis, legalább is nem a mélységitől, hamar előkeríti ugyanis a bajszos fickót, akivel egyébként legutóbb is találkozott és megbízza őt a felvilágosítással. A nő kérdésére csak a fejét rázza, nincs épp szüksége most neki semmire, az egyetlen, amit tudna akar, hogy mégis mi a fészkes fene jelent veszélyt a bordélyra. Vagy inkább kik? A Kikötő tele van furcsa és nem épp veszélytelen vagy épelméjű alakokkal, ha három embert találomra most összeszedne odakint az utcán, egy biztosan valami alvilági csoport tagja lenne.*
-Alig várjuk, Darelld!
*Ismétli el az imént elhangzott nevet, hátha így végre sikerül megjegyeznie. A kérdésre csak megvonja a vállát, azt az egy információt azonban, amit megosztottak ma már vele, gyorsan és röviden összefoglalva el is mondja a másiknak.*
-Valami fickót bedobtak az ablakon. Ennyit.
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-08 15:03:07
Üzenet elküldve: 2020-02-08 15:03:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*A kisasszony mutatványa újra mosolygást fakaszt Nala arcára. Egy kicsit irigyli Xavy göndörkés fürtjeit. Az ő haja túl egyenes, hogy ilyen dúsnak mutasson kibontva. Igaz, ami igaz, a hölgy frizurájára talán ráférne egy alapos kifésülés.
Az ing kigombolása egészen jól alakul, amikor valahogy még jobban megkeverednek a dolgok és Nala lassan már semmit sem ért.
Sajnos volt már gonosz tréfák elszenvedője, csavaros megjegyzések mögé bújtatott gúny vétlen áldozata, amikor a társaság minden tagja a játékban van, egyedül ő nem, mivel hogy a többiek rosszindulata épp őt szemelte ki e játék tárgyának. Ennek a kellemetlen érzésnek az emléke csiklandozza most a tarkóját, de igyekszik elhessegetni és tartani magát ahhoz, hogy csupán valami félreértés van a dologban. Sajnos a további szavakkal nem hogy tisztulna a kép, hanem inkább még jobban zavarosodik. Megállítják a kezét is és a félreértés ténye immár megerősítést nyer, de körülményei továbbra is csak csűrik-csavarják az érthetetlen elemeket anélkül, hogy tisztáznák a helyzetet.
Az egyetlen pozitív adalék, hogy a kisasszonyról kiderül, hogy gnóm. Nala egy kicsit felderül a szó hallatán. Egészen izgatott. Nem találkozott még sosem gnóm hölggyel. Egy férfit már futólag látott a hajón, amin érkezett, de ő sokkal mogorvábbnak tűnt, mint Xavy kisasszony. Csak az zökkenti vissza a zavarba ejtő és egyre érthetetlenebb helyzetbe, amikor újra felemlegetik azt a bizonyos nagymamát.
Nala nem próbálja kiszabadítani a kezét, de egyre tanácstalanabb pillantása egyszer Taitos úrra, egyszer Xavy kisasszonyra rebben.
Közben a karjára kerül a hölgy pulóvere, amivel egyelőre nem igazán tudja, mit csináljon*
- Bocsánat *mondja végül egy kicsit szégyenkezve, elvégre az lenne a dolga, hogy teljesítse a vendégek minden vágyát, mielőtt kimondják.* - Attól tartok, nem értem *vallja be a nyilvánvalót* - hogy miről is szól a fogadásuk.
*Végszóra kopogtatnak az ajtón az elkészült vacsorával, mintha a kisasszony megérezte volna. Ha az ajtót kinyitják, a személyzet egy tagja egy jókora tálcával érkezik, amiről teríték és a kétszer kétfogásos étek az asztalra kerül. A tengeri finomságokkal és a habosan, sziruposan pompázó édességgel is kitett magáért a szakács.*
//Fodrok a víz tükrén//
*A kisasszony mutatványa újra mosolygást fakaszt Nala arcára. Egy kicsit irigyli Xavy göndörkés fürtjeit. Az ő haja túl egyenes, hogy ilyen dúsnak mutasson kibontva. Igaz, ami igaz, a hölgy frizurájára talán ráférne egy alapos kifésülés.
Az ing kigombolása egészen jól alakul, amikor valahogy még jobban megkeverednek a dolgok és Nala lassan már semmit sem ért.
Sajnos volt már gonosz tréfák elszenvedője, csavaros megjegyzések mögé bújtatott gúny vétlen áldozata, amikor a társaság minden tagja a játékban van, egyedül ő nem, mivel hogy a többiek rosszindulata épp őt szemelte ki e játék tárgyának. Ennek a kellemetlen érzésnek az emléke csiklandozza most a tarkóját, de igyekszik elhessegetni és tartani magát ahhoz, hogy csupán valami félreértés van a dologban. Sajnos a további szavakkal nem hogy tisztulna a kép, hanem inkább még jobban zavarosodik. Megállítják a kezét is és a félreértés ténye immár megerősítést nyer, de körülményei továbbra is csak csűrik-csavarják az érthetetlen elemeket anélkül, hogy tisztáznák a helyzetet.
Az egyetlen pozitív adalék, hogy a kisasszonyról kiderül, hogy gnóm. Nala egy kicsit felderül a szó hallatán. Egészen izgatott. Nem találkozott még sosem gnóm hölggyel. Egy férfit már futólag látott a hajón, amin érkezett, de ő sokkal mogorvábbnak tűnt, mint Xavy kisasszony. Csak az zökkenti vissza a zavarba ejtő és egyre érthetetlenebb helyzetbe, amikor újra felemlegetik azt a bizonyos nagymamát.
Nala nem próbálja kiszabadítani a kezét, de egyre tanácstalanabb pillantása egyszer Taitos úrra, egyszer Xavy kisasszonyra rebben.
Közben a karjára kerül a hölgy pulóvere, amivel egyelőre nem igazán tudja, mit csináljon*
- Bocsánat *mondja végül egy kicsit szégyenkezve, elvégre az lenne a dolga, hogy teljesítse a vendégek minden vágyát, mielőtt kimondják.* - Attól tartok, nem értem *vallja be a nyilvánvalót* - hogy miről is szól a fogadásuk.
*Végszóra kopogtatnak az ajtón az elkészült vacsorával, mintha a kisasszony megérezte volna. Ha az ajtót kinyitják, a személyzet egy tagja egy jókora tálcával érkezik, amiről teríték és a kétszer kétfogásos étek az asztalra kerül. A tengeri finomságokkal és a habosan, sziruposan pompázó édességgel is kitett magáért a szakács.*
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-08 12:28:16
Üzenet elküldve: 2020-02-08 12:28:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Carl, Welly//
*Csendesen hallgatja Carlotea szavait, és Wellyre is odafigyel, miközben a termet pásztázza.*
- Az soknak tűnik, de te nem itt szállsz meg Car? Nem Welly nem dolgozom a konyhán, igaz főzni és sütni szeretek, bár hogy munkaként csináljam, kösz nem. Elsődlegesen testőr vagyok, plusz, ha sok a vendég, vagy kicsit izgágább akkor pincérnőként kisegítelek titeket. Ezért öltöztem szoknyába és könnyedebb felsőbe. Bár megszokni újra a magas sarkú cipőket érdekes lesz. Szóval ezért öltözöm úgy, mint ti. De modortalan vagyok elfelejtettem neked bemutatkozni Welly, Dreyia vagyok.
*A beszélgetés végre oldottabban halad, így Dreyia sem lesz idegesebb. A témák csak haladnak szép sorban. Car köhögésére és félrenyelésére kérdőn néz a lányra.*
- Ez itt fertőző, vagy csak hirtelen ittál?
*Megvárja míg Car rendezi a vonásait és újra teázni kezd.*
- Igen táncra gondoltam, miért te mire? Régen sokat kellett táncolnom, szóval nem lenne probléma.
*A csoportos kérdésére nehezen tud felelni de, igyekszik megoldani, hisz ezt a témát ő hozta fel nem Carlotea.*
- Előző munkahelyemen koránt sem volt ilyen családiasnak nevezhető az élet. Itt teljesen mások a szokások, ezekhez nehéz igazodnom. Na meg van jó pár rossz szokás, amit ki kell nőnöm.
*Az hogy Carlottea már rég itt dolgozik, az meglepi, hisz nem látta még itt eddig. Igaz ő csak pár napja dolgozik itt. Welly közben Zammi intésére távozik, majd ahogy figyeli egyszerre több asztalt tud le a lány. Car kérdésére, egy pillanatra megfeszül, majd ahogy beszélni kezd a harag helyét újra a mosoly veszi át*
- Előző munkahelyemen én is pincérnő és ágyas voltam, na meg táncolnom is kellett. Gyermekkorom egy részét is ott töltöttem, szóval van tapasztalatom a táncolásban is. De egy balszerencsés éjjelen tűz ütött ki a bordélyban, és sajnos kevesen élték túl. De akik igen, nos nekik új munka után kellett nézniük.
*Gondolataiban a történet valós képei játszódnak le, ahogy higgadt léptekkel önti ki éjszaka az olajat és az erősebb alkoholokat a folyosókon a pincékben. Gyakorlatilag az egész épületben. A testőrök sem állították meg, hisz addigra nagy-részük már halott volt. Nyugodt léptekkel sétált ki a lángoló épületből. Egyedül a sorstársai életét hagyta, meg akik a tűzre menekülni kezdtek. A kijárat felé tartó vendégek, és a gazdái, egy démoni alakkal találták magukat szemközt. A képén a testőrök vére látszódott, és az őrület tombolt Dreyia arcán miközben végzett velük is. Majd nyugodtan érzelemmentesen nézte a lobogó lángokat, és közben Satherethez imádkozott. Mire a városból érkezők oltani kezdték az épületet, egy lélek sem volt ott a korábbi alkalmazottakból.*
- Szóval nem ismeretlen előttem a ti munkátok sem.
*Mosolyog Car-ra tiszta arccal, majd kicsit iszogat a kihűlőben lévő teájából.*
//Carl, Welly//
*Csendesen hallgatja Carlotea szavait, és Wellyre is odafigyel, miközben a termet pásztázza.*
- Az soknak tűnik, de te nem itt szállsz meg Car? Nem Welly nem dolgozom a konyhán, igaz főzni és sütni szeretek, bár hogy munkaként csináljam, kösz nem. Elsődlegesen testőr vagyok, plusz, ha sok a vendég, vagy kicsit izgágább akkor pincérnőként kisegítelek titeket. Ezért öltöztem szoknyába és könnyedebb felsőbe. Bár megszokni újra a magas sarkú cipőket érdekes lesz. Szóval ezért öltözöm úgy, mint ti. De modortalan vagyok elfelejtettem neked bemutatkozni Welly, Dreyia vagyok.
*A beszélgetés végre oldottabban halad, így Dreyia sem lesz idegesebb. A témák csak haladnak szép sorban. Car köhögésére és félrenyelésére kérdőn néz a lányra.*
- Ez itt fertőző, vagy csak hirtelen ittál?
*Megvárja míg Car rendezi a vonásait és újra teázni kezd.*
- Igen táncra gondoltam, miért te mire? Régen sokat kellett táncolnom, szóval nem lenne probléma.
*A csoportos kérdésére nehezen tud felelni de, igyekszik megoldani, hisz ezt a témát ő hozta fel nem Carlotea.*
- Előző munkahelyemen koránt sem volt ilyen családiasnak nevezhető az élet. Itt teljesen mások a szokások, ezekhez nehéz igazodnom. Na meg van jó pár rossz szokás, amit ki kell nőnöm.
*Az hogy Carlottea már rég itt dolgozik, az meglepi, hisz nem látta még itt eddig. Igaz ő csak pár napja dolgozik itt. Welly közben Zammi intésére távozik, majd ahogy figyeli egyszerre több asztalt tud le a lány. Car kérdésére, egy pillanatra megfeszül, majd ahogy beszélni kezd a harag helyét újra a mosoly veszi át*
- Előző munkahelyemen én is pincérnő és ágyas voltam, na meg táncolnom is kellett. Gyermekkorom egy részét is ott töltöttem, szóval van tapasztalatom a táncolásban is. De egy balszerencsés éjjelen tűz ütött ki a bordélyban, és sajnos kevesen élték túl. De akik igen, nos nekik új munka után kellett nézniük.
*Gondolataiban a történet valós képei játszódnak le, ahogy higgadt léptekkel önti ki éjszaka az olajat és az erősebb alkoholokat a folyosókon a pincékben. Gyakorlatilag az egész épületben. A testőrök sem állították meg, hisz addigra nagy-részük már halott volt. Nyugodt léptekkel sétált ki a lángoló épületből. Egyedül a sorstársai életét hagyta, meg akik a tűzre menekülni kezdtek. A kijárat felé tartó vendégek, és a gazdái, egy démoni alakkal találták magukat szemközt. A képén a testőrök vére látszódott, és az őrület tombolt Dreyia arcán miközben végzett velük is. Majd nyugodtan érzelemmentesen nézte a lobogó lángokat, és közben Satherethez imádkozott. Mire a városból érkezők oltani kezdték az épületet, egy lélek sem volt ott a korábbi alkalmazottakból.*
- Szóval nem ismeretlen előttem a ti munkátok sem.
*Mosolyog Car-ra tiszta arccal, majd kicsit iszogat a kihűlőben lévő teájából.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-08 11:44:32
Üzenet elküldve: 2020-02-08 11:44:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Sryl//
*Ha nőkről van szó, vagy akár valami egyéb dologról, amiben Fräd érdekeltnek érzi magát, vagy egyszerűen csak kíváncsiskodik, hajlamos megértő, empatikus lenni, s jelenleg Carlotteia is ugyanezt nyeri el tőle.*
-Ugyan már, megértem én! Már nem azért, kérem, de ugye szép virág is vonzza magához a méheket, a Sellőház pedig ugyancsak Lanawin legcsodálatosabb kertje, tévedhetetlenül. *Mosolyodik el, miközben a kaviáros pirítós mellé rendel egy gőzölgő Teat, 4 aranyért,
hiszen nem illik már reggel inni, ő meg eleve odavan ezekért, mióta a vidékies kastélyban töltötte azt a pár hónapot. A továbbiakban persze tökéletes aggodalommal hallgatja a pultos hölgyet, majd kezeivel heves tiltakozásba kezd.*
-Nem, nem szeretnék én személyesen találkozni vele, de *itt közelebb hajol, hogy halkabban folytathassa* kérem, ez maradjon köztünk. Maydeleine eleve túlságosan vonzó és kellemes társaság, valamint úgy érzem, van jobb dolga is ugye, mint egy ilyen habókos tudóssal foglalkozni. *Valóban nem szeretné feleslegesen rabolni Mady idejét, meg úgy is érzi, hogy megsértette ennyivel a Sellőt, Frädricus pedig előszeretettel kerüli a konfliktusok nagyrészét.*
-Mindenesetre ráér, és előre is köszönöm a segítségét. *Honorálja egy mosollyal, valamint enyhén balra biccentett fejjel hajol meg enyhén, már ha megkapta az ételt és italt, amit rendelt, valamint azokat nyugodtan el is fogyasztja utána. Ha ezzel megvolna, természetesen nem hagyhatja annyiban ezt, így az asztalon hagy 10 aranyat a pultosok (Zammiria Rykoven) számára. A cél ezután a dokkok, hiszen ott feltehetően talál valami vásárfélét, jobb esetben, amennyiben szerencséje van.*
//Sryl//
*Ha nőkről van szó, vagy akár valami egyéb dologról, amiben Fräd érdekeltnek érzi magát, vagy egyszerűen csak kíváncsiskodik, hajlamos megértő, empatikus lenni, s jelenleg Carlotteia is ugyanezt nyeri el tőle.*
-Ugyan már, megértem én! Már nem azért, kérem, de ugye szép virág is vonzza magához a méheket, a Sellőház pedig ugyancsak Lanawin legcsodálatosabb kertje, tévedhetetlenül. *Mosolyodik el, miközben a kaviáros pirítós mellé rendel egy gőzölgő Teat, 4 aranyért,
hiszen nem illik már reggel inni, ő meg eleve odavan ezekért, mióta a vidékies kastélyban töltötte azt a pár hónapot. A továbbiakban persze tökéletes aggodalommal hallgatja a pultos hölgyet, majd kezeivel heves tiltakozásba kezd.*-Nem, nem szeretnék én személyesen találkozni vele, de *itt közelebb hajol, hogy halkabban folytathassa* kérem, ez maradjon köztünk. Maydeleine eleve túlságosan vonzó és kellemes társaság, valamint úgy érzem, van jobb dolga is ugye, mint egy ilyen habókos tudóssal foglalkozni. *Valóban nem szeretné feleslegesen rabolni Mady idejét, meg úgy is érzi, hogy megsértette ennyivel a Sellőt, Frädricus pedig előszeretettel kerüli a konfliktusok nagyrészét.*
-Mindenesetre ráér, és előre is köszönöm a segítségét. *Honorálja egy mosollyal, valamint enyhén balra biccentett fejjel hajol meg enyhén, már ha megkapta az ételt és italt, amit rendelt, valamint azokat nyugodtan el is fogyasztja utána. Ha ezzel megvolna, természetesen nem hagyhatja annyiban ezt, így az asztalon hagy 10 aranyat a pultosok (Zammiria Rykoven) számára.
A cél ezután a dokkok, hiszen ott feltehetően talál valami vásárfélét, jobb esetben, amennyiben szerencséje van.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-08 11:17:10
Üzenet elküldve: 2020-02-08 11:17:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Carl, Dreyia//
//Drogg//
//Említve Frädricus//
*Kicsit furcsállja, hogy a mélységi beáll mellé a pultba, talán ő is itt dolgozhat valamit, bár még sosem volt vele dolga. Nem hiszi, hogy egy random vendég csak úgy beállna itt dolgozni, azok csak pihenni, meg dirigálni járnak ide, így levonja a következtetéseket. *
-Amúgy Wellyradona vagyok. Te nem a konyhára vagy beosztva ugye? *Próbál puhatolózni. Carl köszönetére csak int egyet, hiszen ez is csak munka. Aztán hallgatja figyelmesen, ahogy amaz belekezd egy dagályosabb mesélésbe, amely igazán átfogóra sikerül.*
-Na igen, Sryl már nem friss hús. *Viccelődik a nő kárára egy kicsit. Miközben pedig tesz- vesz, figyelmes lesz rá, hogy Zammiria jelez feléjük. Majd Sryl is felé fordul, hogy megkérje, ezúttal teljesítse ő a kérést, mert most épp mással van elfoglalva.*
-Természetesen. *Nyugtázza, hiszen a tulajdonos kívánságai nagyobb súllyal vannak kezelve, neki egyértelmű, így félre is teszi, amivel addig foglalkozott és megnézi, melyik úrról is volt az imént szó. Közben azért hallja, amit Dreyia és Carl beszélgetnek, de nem igazán van hozzátenni valója. Azt sem reagálja szóban le, hogy a nevetés, ha kell jöjjön ki, mert nem hiszi, hogy nagyon illő, meg modoros lenne, ha képen röhögné a kedves vendéget a pultnál. Már ki tölti is ki a sört közben és sétál oda Drogghyanhoz és leteszi elé.*
-Kedves uram! A főnökasszony küldeti, azzal az üzenettel, hogy legyen még türelemmel, mert mindenképpen szeretne szót váltani önnel. *Tudja le a hivatalos hangnemben történő tájékoztatást, majd biccent és távozik, ha egyéb kérés nem érkezik. Amikor észleli Frädricus üdvözlését, viszonozza is, bár nem túlozza el, mert úgy látja, inkább Carlhoz intézi a szavait.*
//Svornt Strinton//
//Rendelés//
*Majd érkezik a kalóz kinézetű férfi is, gurulnak is mindjárt az aranyak a pulton. Miután összeszedi őket, biccent, majd megy is a konyhára, hogy teljesítse a rendelést. Nem telik sok időbe összeválogatni odabent a reggeliző tálcára kerülő rántottát, tükörtojást, bundáskenyeret, sült szalonnát, lágy tojást, kenyeret, vajat, sajtot és lekvárt, ezek nagy része van a konyhában. Mindig felkészülnek már korán reggel, hogy frissen sült dolgok legyenek előkészítve, rendesen illatozik is. Fel is nyalábolja, hogy kivigye a vendégnek. Kiteszi az asztalra a kést és a villát, majd tölt tejet, egy kisebb kancsó teát is letesz, hátha arra van ma kedve és némi gyümölcslé is kerül a férfi elé. *
-Kedves egészségére, fogyassza jó étvággyal. *Biccent, majd a kedves megszólítást is begyűjtve sétál vissza a pultba.*
//Zopal Grognard//
//Rendelés//
*Nem sokkal utána érkezik fentről a szobák irányából egy igencsak felpáncélozott ork is, Wellynek nem igazán ismerős, de hát tegnap nem is igazán volt szolgálatban. Leszámolja ő is a reggeliért az aranyakat, nem is különösebben meglepő, már indul is a konyhára, hogy jelezze, az újabb tálcát készítsenek elő. Szépen fel is pakolják ízlésesen elrendezve a lágy és tükör tojást, rántottát, bundáskenyeret, lekvárt, sült szalonnát, vajat, sajtot, kenyeret. Miután elkészült a tálca, kiviszi az asztalhoz és oda is rak egy pohár tejet, egy kis kancsó teát és gyümölcslevet, hogy a vendég szája íze szerint választhasson belőlük.*
-Kedves egészségére váljék, jó étvágyat kívánok. *Biccent a férfinek, aztán magára hagyja a bőséges tálca étellel.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.08 11:18:26
//Drogg//
//Említve Frädricus//
*Kicsit furcsállja, hogy a mélységi beáll mellé a pultba, talán ő is itt dolgozhat valamit, bár még sosem volt vele dolga. Nem hiszi, hogy egy random vendég csak úgy beállna itt dolgozni, azok csak pihenni, meg dirigálni járnak ide, így levonja a következtetéseket. *
-Amúgy Wellyradona vagyok. Te nem a konyhára vagy beosztva ugye? *Próbál puhatolózni. Carl köszönetére csak int egyet, hiszen ez is csak munka. Aztán hallgatja figyelmesen, ahogy amaz belekezd egy dagályosabb mesélésbe, amely igazán átfogóra sikerül.*
-Na igen, Sryl már nem friss hús. *Viccelődik a nő kárára egy kicsit. Miközben pedig tesz- vesz, figyelmes lesz rá, hogy Zammiria jelez feléjük. Majd Sryl is felé fordul, hogy megkérje, ezúttal teljesítse ő a kérést, mert most épp mással van elfoglalva.*
-Természetesen. *Nyugtázza, hiszen a tulajdonos kívánságai nagyobb súllyal vannak kezelve, neki egyértelmű, így félre is teszi, amivel addig foglalkozott és megnézi, melyik úrról is volt az imént szó. Közben azért hallja, amit Dreyia és Carl beszélgetnek, de nem igazán van hozzátenni valója. Azt sem reagálja szóban le, hogy a nevetés, ha kell jöjjön ki, mert nem hiszi, hogy nagyon illő, meg modoros lenne, ha képen röhögné a kedves vendéget a pultnál. Már ki tölti is ki a sört közben és sétál oda Drogghyanhoz és leteszi elé.*
-Kedves uram! A főnökasszony küldeti, azzal az üzenettel, hogy legyen még türelemmel, mert mindenképpen szeretne szót váltani önnel. *Tudja le a hivatalos hangnemben történő tájékoztatást, majd biccent és távozik, ha egyéb kérés nem érkezik. Amikor észleli Frädricus üdvözlését, viszonozza is, bár nem túlozza el, mert úgy látja, inkább Carlhoz intézi a szavait.*
//Svornt Strinton//
//Rendelés//
*Majd érkezik a kalóz kinézetű férfi is, gurulnak is mindjárt az aranyak a pulton. Miután összeszedi őket, biccent, majd megy is a konyhára, hogy teljesítse a rendelést. Nem telik sok időbe összeválogatni odabent a reggeliző tálcára kerülő rántottát, tükörtojást, bundáskenyeret, sült szalonnát, lágy tojást, kenyeret, vajat, sajtot és lekvárt, ezek nagy része van a konyhában. Mindig felkészülnek már korán reggel, hogy frissen sült dolgok legyenek előkészítve, rendesen illatozik is. Fel is nyalábolja, hogy kivigye a vendégnek. Kiteszi az asztalra a kést és a villát, majd tölt tejet, egy kisebb kancsó teát is letesz, hátha arra van ma kedve és némi gyümölcslé is kerül a férfi elé. *
-Kedves egészségére, fogyassza jó étvággyal. *Biccent, majd a kedves megszólítást is begyűjtve sétál vissza a pultba.*
//Zopal Grognard//
//Rendelés//
*Nem sokkal utána érkezik fentről a szobák irányából egy igencsak felpáncélozott ork is, Wellynek nem igazán ismerős, de hát tegnap nem is igazán volt szolgálatban. Leszámolja ő is a reggeliért az aranyakat, nem is különösebben meglepő, már indul is a konyhára, hogy jelezze, az újabb tálcát készítsenek elő. Szépen fel is pakolják ízlésesen elrendezve a lágy és tükör tojást, rántottát, bundáskenyeret, lekvárt, sült szalonnát, vajat, sajtot, kenyeret. Miután elkészült a tálca, kiviszi az asztalhoz és oda is rak egy pohár tejet, egy kis kancsó teát és gyümölcslevet, hogy a vendég szája íze szerint választhasson belőlük.*
-Kedves egészségére váljék, jó étvágyat kívánok. *Biccent a férfinek, aztán magára hagyja a bőséges tálca étellel.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.08 11:18:26
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 19:38:32
Üzenet elküldve: 2020-02-07 19:38:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Welly, Dreyia//
*Dreyia komoly válaszára, hogy tolvajt és kihágást keresett, valahogy önkéntelenül felvonja szemöldökeit. Nem is azért, mert nem illik ez a válasz egy őrhöz, aki a rendre vigyáz, vagy nem lett volna példa ilyesmire nem is olyan régen, egyszerűen valahogy életszerűbbé válik számára hirtelen, hogy az ilyesmi minden pillanatban bekövetkezhet. De hát ő ezért pultos, és Dreyia ezért a rend őre. Ha baj van, maga sem fél belépni az eseményekbe, de mégis egy kicsit jobban a vendégek nézőpontjából indul ki, akik szórakozni jönnek, nem a kést keresi az ingujjuk alatt. A forgalmat illető kérdésre megvonja a vállát.*
- Mikor megérkeztem, és kinyitottam az ajtót, már kihömpölygött rajta a tömeg. Be kellett tolnom magam előtt az utazótáskámmal, hogy bejussak.
*Még mindig úgy gondolja, hogy Drey alattomosan humorizáló fajta, amióta a tetőn alvással próbálta szédíteni, ezért szívesen beszél ezen a nyelven vele. Mikor Wellyből kitör az álcázott nevetés, mialatt falaz a lányoknak az elbeszélésben, egy féloldalas mosollyal rákacsint.*
- Előfordul az ilyesmi.
*Éppen belekortyol teájába, mikor Drey értékeli az elhangzottakat, és megemlíti, hogy tánccal terelné el a figyelmet a Sellőkről. Szerencsére csak a tea egy részét köpi ki, és senkire se megy belőle, legalábbis törekvése szerint. Most rajta a köhögés sora. Megdöngeti kicsit a mellkasát, és kendőt ragad, hogy alaposan letakarítsa a munkaterületet, míg a másik kezének külső oldalát a szája előtt tartja.*
- Elkh… elnéhk… zést!
*Mire végez, a köhögés is lecsillapszik, és egy mély levegő után újra belekortyol a teába óvatosan.*
- Szóval igen… tánccal… öhm… ezt mondtad, ugye?
*Eddig nem jutott eszébe, de most, hogy az első sokkon túl van, felidézett egy emléket egy vásári mutatványosról, aki pengékkel zsonglőrködött nagyon látványosan. Valami ilyesmit képzel most el. A párbajos kihívás dolgában bólogat, hiszen a vendég volt a kezdeményező fél. Az összefoglaló alatt újabb kortyokkal nyugtatja torkát, és kissé elmosolyodik a baráti felszólításon.*
- Ez kedves tőled. De hogy érted, hogy hozzá kell szokni, hogy nem vagyunk egyedül?
*Lehet, hogy csak félreértett valamit.*
- Amúgy én régi bútordarab vagyok itt.
*Legyint.*
- Többet sikáltam ezt a pultot, mint ahányszor életemben megfésülködtem.
*Hiún megigazítja a haját, ha már eszébe jutott, hátha a fuldoklás kárt tett frizurájában.*
- Pedig életem másik felét Wegtorenben töltöttem. Ott él még most is az anyám. No és te?
//Új munka, és ami még vár//
//Később a pultnál//
//Drogg, Zammiria, Welly, Frädricus//
*Mikor Drogg dönt az ital felől, bólint a választásra.*
- Rendben, akkor az étlapot itt hagyom további tanulmányozásra.
*Alaposan megjegyzi a nevet, érdekes ismerősei vannak a főnökasszonynak, annyi szent. Van valami, ami mosolygásra ingerli a férfi közelében, de egyáltalán nem rosszindulattal. A kérésre bólogat.*
- Értem, akkor járjon szerencsével!
*S valóban visszatér a pulthoz, persze az ital miatt. Úgy esik, hogy Zammiria hamarosan éppen ugyanazt az italt rendeli el számára, és mivel a főnökasszony ugyanazzal a szándékkal nyilatkozik, mint Drogg, már nem is kell közvetítenie, hogy a férfi őt keresi. Bólint, aztán Wellyhez fordul.*
- Na, micsoda véletlen, az az úr is éppen ezt akarta!
*Éppen nekilátna a rendelés teljesítésének, mikor feltűnik Frädricus a színen. Már közeledtekor látja rajta, hogy szeretne valamit, ezért Wellyt megkéri, hogy vegye át egy kicsit Drogg kiszolgálását.*
- Megtennéd, hogy ezt kiviszed az üzenettel?
*A vajsört kupában tálcára teszi számára.*
- Lehet, hogy ételt is rendelne.
*Ha vállalja a lány, akkor hálásan megköszöni, és az odaérő Frädricust szívélyesen üdvözli. Hiába nem mai csirke már, a bókok neki is ugyanolyan jólesnek.*
- Jó reggelt, uram!
*A mosoly komolyodik, hiszen nem szolgálhat jó hírrel.*
- Végtelenül sajnálom, de még nem volt alkalmam rá. A kisasszony nagyon későn érkezett meg tegnap, ma reggel pedig elfoglaltsága akadt, nem volt megfelelő a pillanat. Ám ígérem, találok rá módot, hogy átadjam neki, amint lehet. Hacsak nem szeretne inkább személyesen beszélni vele később…
*Nem keresi tekintetével, hogy merre lehet Mady, hiszen éppen egy férfival van. Egyenesen Frädricus szemeibe néz várakozón. Némi rossz érzés ül a lelkén. Ma reggel szinte azonnal elhappolták előle Mady társaságát, amint feltűnt, de este odaadhatta volna a levelet. Mentségére szolgáljon, hogy igazából akkor ismerkedett csak meg vele, és szinte az összeroskadás szélén állt a lány, de sietett tovább megkeresni a tulajdonosokat. Utána pedig már nem találkoztak.*
//Welly, Dreyia//
*Dreyia komoly válaszára, hogy tolvajt és kihágást keresett, valahogy önkéntelenül felvonja szemöldökeit. Nem is azért, mert nem illik ez a válasz egy őrhöz, aki a rendre vigyáz, vagy nem lett volna példa ilyesmire nem is olyan régen, egyszerűen valahogy életszerűbbé válik számára hirtelen, hogy az ilyesmi minden pillanatban bekövetkezhet. De hát ő ezért pultos, és Dreyia ezért a rend őre. Ha baj van, maga sem fél belépni az eseményekbe, de mégis egy kicsit jobban a vendégek nézőpontjából indul ki, akik szórakozni jönnek, nem a kést keresi az ingujjuk alatt. A forgalmat illető kérdésre megvonja a vállát.*
- Mikor megérkeztem, és kinyitottam az ajtót, már kihömpölygött rajta a tömeg. Be kellett tolnom magam előtt az utazótáskámmal, hogy bejussak.
*Még mindig úgy gondolja, hogy Drey alattomosan humorizáló fajta, amióta a tetőn alvással próbálta szédíteni, ezért szívesen beszél ezen a nyelven vele. Mikor Wellyből kitör az álcázott nevetés, mialatt falaz a lányoknak az elbeszélésben, egy féloldalas mosollyal rákacsint.*
- Előfordul az ilyesmi.
*Éppen belekortyol teájába, mikor Drey értékeli az elhangzottakat, és megemlíti, hogy tánccal terelné el a figyelmet a Sellőkről. Szerencsére csak a tea egy részét köpi ki, és senkire se megy belőle, legalábbis törekvése szerint. Most rajta a köhögés sora. Megdöngeti kicsit a mellkasát, és kendőt ragad, hogy alaposan letakarítsa a munkaterületet, míg a másik kezének külső oldalát a szája előtt tartja.*
- Elkh… elnéhk… zést!
*Mire végez, a köhögés is lecsillapszik, és egy mély levegő után újra belekortyol a teába óvatosan.*
- Szóval igen… tánccal… öhm… ezt mondtad, ugye?
*Eddig nem jutott eszébe, de most, hogy az első sokkon túl van, felidézett egy emléket egy vásári mutatványosról, aki pengékkel zsonglőrködött nagyon látványosan. Valami ilyesmit képzel most el. A párbajos kihívás dolgában bólogat, hiszen a vendég volt a kezdeményező fél. Az összefoglaló alatt újabb kortyokkal nyugtatja torkát, és kissé elmosolyodik a baráti felszólításon.*
- Ez kedves tőled. De hogy érted, hogy hozzá kell szokni, hogy nem vagyunk egyedül?
*Lehet, hogy csak félreértett valamit.*
- Amúgy én régi bútordarab vagyok itt.
*Legyint.*
- Többet sikáltam ezt a pultot, mint ahányszor életemben megfésülködtem.
*Hiún megigazítja a haját, ha már eszébe jutott, hátha a fuldoklás kárt tett frizurájában.*
- Pedig életem másik felét Wegtorenben töltöttem. Ott él még most is az anyám. No és te?
//Új munka, és ami még vár//
//Később a pultnál//
//Drogg, Zammiria, Welly, Frädricus//
*Mikor Drogg dönt az ital felől, bólint a választásra.*
- Rendben, akkor az étlapot itt hagyom további tanulmányozásra.
*Alaposan megjegyzi a nevet, érdekes ismerősei vannak a főnökasszonynak, annyi szent. Van valami, ami mosolygásra ingerli a férfi közelében, de egyáltalán nem rosszindulattal. A kérésre bólogat.*
- Értem, akkor járjon szerencsével!
*S valóban visszatér a pulthoz, persze az ital miatt. Úgy esik, hogy Zammiria hamarosan éppen ugyanazt az italt rendeli el számára, és mivel a főnökasszony ugyanazzal a szándékkal nyilatkozik, mint Drogg, már nem is kell közvetítenie, hogy a férfi őt keresi. Bólint, aztán Wellyhez fordul.*
- Na, micsoda véletlen, az az úr is éppen ezt akarta!
*Éppen nekilátna a rendelés teljesítésének, mikor feltűnik Frädricus a színen. Már közeledtekor látja rajta, hogy szeretne valamit, ezért Wellyt megkéri, hogy vegye át egy kicsit Drogg kiszolgálását.*
- Megtennéd, hogy ezt kiviszed az üzenettel?
*A vajsört kupában tálcára teszi számára.*
- Lehet, hogy ételt is rendelne.
*Ha vállalja a lány, akkor hálásan megköszöni, és az odaérő Frädricust szívélyesen üdvözli. Hiába nem mai csirke már, a bókok neki is ugyanolyan jólesnek.*
- Jó reggelt, uram!
*A mosoly komolyodik, hiszen nem szolgálhat jó hírrel.*
- Végtelenül sajnálom, de még nem volt alkalmam rá. A kisasszony nagyon későn érkezett meg tegnap, ma reggel pedig elfoglaltsága akadt, nem volt megfelelő a pillanat. Ám ígérem, találok rá módot, hogy átadjam neki, amint lehet. Hacsak nem szeretne inkább személyesen beszélni vele később…
*Nem keresi tekintetével, hogy merre lehet Mady, hiszen éppen egy férfival van. Egyenesen Frädricus szemeibe néz várakozón. Némi rossz érzés ül a lelkén. Ma reggel szinte azonnal elhappolták előle Mady társaságát, amint feltűnt, de este odaadhatta volna a levelet. Mentségére szolgáljon, hogy igazából akkor ismerkedett csak meg vele, és szinte az összeroskadás szélén állt a lány, de sietett tovább megkeresni a tulajdonosokat. Utána pedig már nem találkoztak.*
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:52:41
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:52:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresőben//
//Cassy//
*Alighogy odaér a pulthoz, máris szívélyes mosoly köszönti, ami ugyancsak arra sarkallja, hogy viszonozza saját, kissé fakó, megkopott, de szívből jövő bazsalygásával. Ha jobban megnézi, a szőkeség akár fajtárs is lehet, ami most megnyugtatóan hat rá, hiszen ez azt is jelentheti, hogy jobban megérthetik. Nehéz dolog ez most mind számára, mind pedig a lábai körül doromboló Beltrysnek - már ha az utóbbi egyáltalán felfogja azt, hogy itt miről is van szó, pontosan. Ettől függetlenül zavara és magyarázatra való hajlama nem múlik el, így ha teheti, közelebb hajol a szépséghez, hogy diszkrétebben "tárgyalhasson" vele.*
-Tudja, nem is tudom. Esetleg felszolgálóként, vagy szakácsként vehetnék leginkább hasznomat. Igazából erdei alkimista vagyok, de nem hiszem, hogy az... *Itt kicsit elakad, nagy levegőt vesz, hiszen úgy érzi, egyre mélyebben süpped bele a maga által kreált futóhomokba. Kissé kuncog saját ostobaságán, majd kezeit a pultra helyezve, folytatja. Látszódhat rajta, hogy határozottabban, összeszedettebben formál mondatokat, ettől függetlenül nem ellenséges, parancsoló, arrogáns, vagy túlságosan tárgyilagos.*
-Nézze, szolgáltam már kereskedők mellett, inasként, füvesemberként, piaci kofaként, s még sok egyébként is, de ez számomra kevés volt. Biztosan megérti, hogyha az elfnek annyi éve van, mely mellett a legtöbb halandó csak lepereg, jobb esetben, akkor szívesebben vállal valami... stabilabb állást. Pontosan ezért kerestem fel Önöket, de mivel nem hinném, hogy őrnek feltétlenül jó lennék, Sellőnek pedig az utolsó eshetőségben, de csatlakoznék, így ha szabadna, inkább felszolgálónak, inasnak, vagy ha szabad ilyeneken gondolkoznom és lenne rá esély, alkimistaként szolgálnék. ~ De ezeket már említettem. ~ *Újabb ok, hogy kínosan érezze magát: elismételte gondolatait. Már egyáltalán nem biztos benne, hogy felvennék, hiába próbálkozik jelenlegi képességeit mérve a legjobban. Aztán ebből Cassy menti ki, aki az étkekről nyit társalgást.*
-Igen, azt kérném, valamint italnak lehetne egy pohár Pezsgő, 11 aranyért. Valamint ha szabadna, akkor kérnék egy Mélytengeri apróságok tálat, 17 aranyért. Beltrys imádná. *Mutat szemeivel a mellette somfordáló állatra, aki vizslató tekintettel üdvözli az elfet, de ez újabb gondolatot ébreszt a saját belátása szerint rossz szénával bíró alkimistában.*
-Tényleg, a macska maradhat mellettem, amennyiben felvesznek?
//Cassy//
*Alighogy odaér a pulthoz, máris szívélyes mosoly köszönti, ami ugyancsak arra sarkallja, hogy viszonozza saját, kissé fakó, megkopott, de szívből jövő bazsalygásával. Ha jobban megnézi, a szőkeség akár fajtárs is lehet, ami most megnyugtatóan hat rá, hiszen ez azt is jelentheti, hogy jobban megérthetik. Nehéz dolog ez most mind számára, mind pedig a lábai körül doromboló Beltrysnek - már ha az utóbbi egyáltalán felfogja azt, hogy itt miről is van szó, pontosan. Ettől függetlenül zavara és magyarázatra való hajlama nem múlik el, így ha teheti, közelebb hajol a szépséghez, hogy diszkrétebben "tárgyalhasson" vele.*
-Tudja, nem is tudom. Esetleg felszolgálóként, vagy szakácsként vehetnék leginkább hasznomat. Igazából erdei alkimista vagyok, de nem hiszem, hogy az... *Itt kicsit elakad, nagy levegőt vesz, hiszen úgy érzi, egyre mélyebben süpped bele a maga által kreált futóhomokba. Kissé kuncog saját ostobaságán, majd kezeit a pultra helyezve, folytatja. Látszódhat rajta, hogy határozottabban, összeszedettebben formál mondatokat, ettől függetlenül nem ellenséges, parancsoló, arrogáns, vagy túlságosan tárgyilagos.*
-Nézze, szolgáltam már kereskedők mellett, inasként, füvesemberként, piaci kofaként, s még sok egyébként is, de ez számomra kevés volt. Biztosan megérti, hogyha az elfnek annyi éve van, mely mellett a legtöbb halandó csak lepereg, jobb esetben, akkor szívesebben vállal valami... stabilabb állást. Pontosan ezért kerestem fel Önöket, de mivel nem hinném, hogy őrnek feltétlenül jó lennék, Sellőnek pedig az utolsó eshetőségben, de csatlakoznék, így ha szabadna, inkább felszolgálónak, inasnak, vagy ha szabad ilyeneken gondolkoznom és lenne rá esély, alkimistaként szolgálnék. ~ De ezeket már említettem. ~ *Újabb ok, hogy kínosan érezze magát: elismételte gondolatait. Már egyáltalán nem biztos benne, hogy felvennék, hiába próbálkozik jelenlegi képességeit mérve a legjobban. Aztán ebből Cassy menti ki, aki az étkekről nyit társalgást.*
-Igen, azt kérném, valamint italnak lehetne egy pohár Pezsgő, 11 aranyért.
Valamint ha szabadna, akkor kérnék egy Mélytengeri apróságok tálat, 17 aranyért. Beltrys imádná. *Mutat szemeivel a mellette somfordáló állatra, aki vizslató tekintettel üdvözli az elfet, de ez újabb gondolatot ébreszt a saját belátása szerint rossz szénával bíró alkimistában.*-Tényleg, a macska maradhat mellettem, amennyiben felvesznek?
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:14:24
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:14:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Ő is turpisságra gyanakszik a hirtelen rosszullétet illetően, bár csak gyanakvó tekintetében nyilvánul az meg. Nem igazán észleli, hogy Gyldwa félrevonul a korábban bűvöletet okozó hölgyeménnyel, de miután kitisztul a feje, azért gyanús lesz neki a nagy baráti susmus. Végül csak kibukik a lányból, ami nyomja, egyedül akar fürdeni.*
-Én nöm bánom aztat. Egyedül is mögy, már felnőttek vagyunk, csak gondoltam én aztat, tö lássál sok mindent a világbú, azé gyüttünk errefelé. *Szögezi le, hiszen ha valamit kihagynak, azt tuti, hogy ő nem kíséri megint vissza erre az átkozott helyre a lányt.Aztán a boszorka valamiért nagyon ragaszkodik hozzá, hogy márpedig ő szeretne a fürösztésükben részt venni, még egy puszit is nyom Gyldwa arcára. Erre felmorran.*
-Nem kérjük az elbájolást és ögyém ügyesködéseket, tartogassa csak másnak itten. *Már húzná is a lányt a háta mögé, de Gyldwa simán kikerülheti a terelést. Valamiért Cahress szavai megnyugtatják egy kicsit, hogy itt így foglalkoznak a vendégekkel, még ha másfajták is, így ha Gyldwa megindul Vyllel a fürdő felé, akkor követi őket, bár alaposan megnézi, merre is kalauzolják ebben a hatalmas épületben.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Ő is turpisságra gyanakszik a hirtelen rosszullétet illetően, bár csak gyanakvó tekintetében nyilvánul az meg. Nem igazán észleli, hogy Gyldwa félrevonul a korábban bűvöletet okozó hölgyeménnyel, de miután kitisztul a feje, azért gyanús lesz neki a nagy baráti susmus. Végül csak kibukik a lányból, ami nyomja, egyedül akar fürdeni.*
-Én nöm bánom aztat. Egyedül is mögy, már felnőttek vagyunk, csak gondoltam én aztat, tö lássál sok mindent a világbú, azé gyüttünk errefelé. *Szögezi le, hiszen ha valamit kihagynak, azt tuti, hogy ő nem kíséri megint vissza erre az átkozott helyre a lányt.Aztán a boszorka valamiért nagyon ragaszkodik hozzá, hogy márpedig ő szeretne a fürösztésükben részt venni, még egy puszit is nyom Gyldwa arcára. Erre felmorran.*
-Nem kérjük az elbájolást és ögyém ügyesködéseket, tartogassa csak másnak itten. *Már húzná is a lányt a háta mögé, de Gyldwa simán kikerülheti a terelést. Valamiért Cahress szavai megnyugtatják egy kicsit, hogy itt így foglalkoznak a vendégekkel, még ha másfajták is, így ha Gyldwa megindul Vyllel a fürdő felé, akkor követi őket, bár alaposan megnézi, merre is kalauzolják ebben a hatalmas épületben.*
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 17:50:12
Üzenet elküldve: 2020-02-07 17:50:12
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Cahress//
*Nem kerülte el a figyelmét, amikor azok négyen kivonultak az ajtón, sem az, hogy egyiküket támogatni igyekeztek, de végül előbb megoldották a dolgot, minthogy a közbelépésére lett volna szükség. Maga is tájékozódni óhajtott a történtekről, de Cahress elébe megy a dolognak, és maga jön beszámolni. Csendes somolygással nyugtázza, hogy tudja a dolgát, de ezúttal alig sejlik át komoly arckifejezésén, mert tudja, hogy valami fennforgás van, legalábbis volt. Szótlanul hallgatja a beszámolót, ez alkalmat ad neki végiggondolni az előző nap eseményeit. A két harcos hosszan tartotta egymást a küzdőtéren, de igazán komolynak tűnő sérülést nem látott. Nehéz persze megmondani, főleg, ha férfiúi büszkeségről van szó, de a láz akkor sem így egyik pillanatról a másikra alakul ki, s főleg nem tűnik el. Ki teljesen nem zárhatja, hogy mégis van összefüggés, az ágynyugalom elhagyása és a terhelés előhozhat tüneteket, amik addig lappangtak, elképzelhető, hogy akár valamilyen betegséget magukkal hoztak. Erre mindenképpen oda kell figyelni. Sokan megfordulnak itt. Jegyzi magában a felsorolt lehetőségeket is. Bólint.*
- Értettem, kisasszony. Ha bármi egyéb információ kiderül, vagy újra megtörténik, szóljanak!
*Nem tartja fel tovább a szőke Sellőt, inkább figyeli az eseményeket.*
//Visszatérés//
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*A főnökasszony intésére otthagyja posztját a falnál és csatlakozik a társasághoz. Megvárja, míg felvilágosítják erről-arról, aztán bólint, Shanneirának pedig biccent.*
- Üdvözlöm ismét az őrök sorában.
*Mikor Zammiria még visszakérdez, megragadja az alkalmat, hogy megossza a történteket.*
- Cahress kisasszony beszámolt egy különös rosszullétről, ami az imént történt az egyik vendéggel. Nem gondolom, hogy okot adna az aggodalomra, mert gyorsan elmúlt, de azért szemmel tartjuk az eseményeket. Cahress kisasszony gyógynövények birtokában van, Vyl kisasszony pedig ismer egy gyógyítót a városban, így nem vagyunk felkészületlenek, ha komolyabbnak mutatkozik a dolog.
*Ennél többet mondani a dologról nem érzi szükségesnek, alátámasztotta, hogy kézben tartják a dolgot. Ha magukra maradnak hármasban, vagy legalább míg a főnökasszony egyéb ügyekben intézkedik, ellátja kiosztott feladatát.*
- Reyraa kisasszony, Shanneira kisasszony! Ha megengedik, röviden összefoglalnám a történteket.
*Először is el kell döntenie, hogy honnan kell indítania, hiszen Reyraa csak egy napra ment el, Shanneira viszont régebben. Abban viszont biztos, hogy a tűzeset után még itt volt, sőt, talán Rollen látogatásakor is, amikor egy egész sereget hozott magával, és szinte megszállták a Sellőt. Talán akkor mégis az elmúlt napok eseményeire elég szorítkoznia. Halványan elmosolyodik.*
- Mennyit tudnak a tegnapról?
*Nem kerülte el a figyelmét, amikor azok négyen kivonultak az ajtón, sem az, hogy egyiküket támogatni igyekeztek, de végül előbb megoldották a dolgot, minthogy a közbelépésére lett volna szükség. Maga is tájékozódni óhajtott a történtekről, de Cahress elébe megy a dolognak, és maga jön beszámolni. Csendes somolygással nyugtázza, hogy tudja a dolgát, de ezúttal alig sejlik át komoly arckifejezésén, mert tudja, hogy valami fennforgás van, legalábbis volt. Szótlanul hallgatja a beszámolót, ez alkalmat ad neki végiggondolni az előző nap eseményeit. A két harcos hosszan tartotta egymást a küzdőtéren, de igazán komolynak tűnő sérülést nem látott. Nehéz persze megmondani, főleg, ha férfiúi büszkeségről van szó, de a láz akkor sem így egyik pillanatról a másikra alakul ki, s főleg nem tűnik el. Ki teljesen nem zárhatja, hogy mégis van összefüggés, az ágynyugalom elhagyása és a terhelés előhozhat tüneteket, amik addig lappangtak, elképzelhető, hogy akár valamilyen betegséget magukkal hoztak. Erre mindenképpen oda kell figyelni. Sokan megfordulnak itt. Jegyzi magában a felsorolt lehetőségeket is. Bólint.*
- Értettem, kisasszony. Ha bármi egyéb információ kiderül, vagy újra megtörténik, szóljanak!
*Nem tartja fel tovább a szőke Sellőt, inkább figyeli az eseményeket.*
//Visszatérés//
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*A főnökasszony intésére otthagyja posztját a falnál és csatlakozik a társasághoz. Megvárja, míg felvilágosítják erről-arról, aztán bólint, Shanneirának pedig biccent.*
- Üdvözlöm ismét az őrök sorában.
*Mikor Zammiria még visszakérdez, megragadja az alkalmat, hogy megossza a történteket.*
- Cahress kisasszony beszámolt egy különös rosszullétről, ami az imént történt az egyik vendéggel. Nem gondolom, hogy okot adna az aggodalomra, mert gyorsan elmúlt, de azért szemmel tartjuk az eseményeket. Cahress kisasszony gyógynövények birtokában van, Vyl kisasszony pedig ismer egy gyógyítót a városban, így nem vagyunk felkészületlenek, ha komolyabbnak mutatkozik a dolog.
*Ennél többet mondani a dologról nem érzi szükségesnek, alátámasztotta, hogy kézben tartják a dolgot. Ha magukra maradnak hármasban, vagy legalább míg a főnökasszony egyéb ügyekben intézkedik, ellátja kiosztott feladatát.*
- Reyraa kisasszony, Shanneira kisasszony! Ha megengedik, röviden összefoglalnám a történteket.
*Először is el kell döntenie, hogy honnan kell indítania, hiszen Reyraa csak egy napra ment el, Shanneira viszont régebben. Abban viszont biztos, hogy a tűzeset után még itt volt, sőt, talán Rollen látogatásakor is, amikor egy egész sereget hozott magával, és szinte megszállták a Sellőt. Talán akkor mégis az elmúlt napok eseményeire elég szorítkoznia. Halványan elmosolyodik.*
- Mennyit tudnak a tegnapról?
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 17:12:10
Üzenet elküldve: 2020-02-07 17:12:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Vyl kedves érintésére nyugalma mélyülni kezd, és látva, hogy magabiztosan és higgadtan átveszi az irányítást, szívesen húzódik a háttérbe.*
- Inkább a felettesekre gondoltam, de rám bízhatod, persze.
*Bólint engedelmes mosollyal. Kérdésére a vajákossal kapcsolatban megint komoly arcot ölt.*
- Én… én nem tudok róla.
*Nagyon reméli, hogy nem erről van szó, de annál is inkább sürgető érzés, hogy a történtekről beszéljen valakivel, aki a biztonságért felel. Ám első a vendégek igényeinek kiszolgálása, s a megbizonyosodás, hogy Orm miképpen érzi magát. Már nem támaszkodik rá a férfi, s mikor enyhülésről számol be, szándéka szerint lágyan megérinti ő is kezének külső felével a férfi homlokát és az arcát. Nyújtóznia kell hozzá, de azért nem lehetetlen, hacsak nem tagadják meg tőle. Akár saját tapasztalatból, akár bemondás alapján, de megnyugszik kissé. Talán épp eközben teszi meg nagylelkű gesztusát Gyldwa, hiszen Cassy figyelme úgyis éppen máshová koncentrálódik, nevezetesen Orm válaszára állapotát illetően.*
- Hála az égnek!
*Sóhajt fel megkönnyebbült mosollyal és gyengéden csillogó szemekkel.*
- Sajnos egyelőre nem tudom, mi történhetett, de a dolog hirtelen elmúlta nagyon biztató jel.
*Gyldwa és Vyl párbeszédéből csak az jut el hozzá, amit úgy is szántak. A felelősségérzet felerősödik benne Gyldwa kérését hallva az orvossal kapcsolatban, s már arra gondol, hogy mégis Vylt veszi rá, hogy számoljon be a történtekről, hátha útra küldik mindjárt, ám a lány szíve láthatóan a vendégekhez húz, így nem említi újra a szerepcserét. Látja, hogy kedvesen hívja őket, és tulajdonképpen mind a ketten szeretnének maradni, ezért már csak szelíd biztatást tesz hozzá.*
- Akkor hát, én gondoskodom róla, hogy az illetékesek értesüljenek a dologról, és megtegyék a szükséges lépéseket. Most pedig pihenjék ki az izgalmakat, és ha bármiben a szolgálatukra lehetek, csak üzenjenek! Akkor is, ha újra előfordulna valami szokatlan.
*Tekintete Vylen állapodik meg, mosolyogva biccent neki jelezvén, hogy számíthat rá. Kap az alkalmon, hogy társa átvállalta mindkét vendéget, mert meglátja, kihez kell fordulnia.*
//Darelld//
*Amíg még a férfi magában grasszál, megközelíti és félrevonja. Halkan számol be a történtekről.*
- Darelld, az imént különös dolog történt. Vendégünkre, aki tegnap párbajozott, az imént hirtelen gyengeség és láz tört minden előzmény nélkül. Azt mondta, nem sérült meg komolyabban a verekedésben, és nem tapasztalt ilyet korábban. Vizet ivott, majd, amint kimentünk a friss levegőre, szinte azonnal jobban lett, de… azért furcsa volt. Én is megérintettem, szinte tüzelt a homloka! Aztán hirtelen elmúlt. Többnek tűnt egyszerű, múló rosszullétnél…
*Arcára aggodalom ül.*
- Van Keresztes Ulsgám szükség esetére, és megkértem Ernusst, hogy hozzon még. Vyl azt mondja, hogy személyesen ismer egy orvost a városban, akit talán el tudunk hívni, ha komolyabbra fordulnak a dolgok… remélem… remélem, nem lesz rá szükség.
*Végiggondolja, hogy minden fontosat elmondott-e, innentől nem rajta múlik a dolog.*
- Csak szerettem volna szólni róla.
*Hacsak nem tartják vissza, akkor megy a dolgára. Épp bővül a vendégkör.*
//Munkakeresőben//
//Pultnál//
*Igyekszik összeszedni magát, és visszaindul a pult mögé. Fél füllel próbál hallgatózni arról, hogy Shan, Rey és Zammiria miről beszélgetnek, de inkább az arcokon megjelenő mosolyból olvas. Ez az ő arcára is mosolyt von. Alighogy odaér, Paranvyr megérkezik. Jóvágású férfinak tűnik Cassy saját népéből. Egy kissé mintha elcsigázottnak tűnne, de ez nem szokatlan errefelé. Ragyogó mosolyt öltve lép elé.*
- Üdvözlöm a Sellőházban, uram! Mivel szolgálhatok?
*Ha időre van szüksége, míg megfontolja a választ, türelemmel kivárja, ahogyan a nem olyan gördülékenyen érkező szavakat is nagy figyelemmel hallgatja. Amint az álláskeresés szóba kerül, hirtelen azt gondolja, hogy a férfi Sellőnek készül jelentkezni, hiszen nem tűnik harcos formának, és a Sellőházban ez a két leggyakoribb pozíció. Zavara ez esetben teljesen érthető lenne. Cassy átérzi a dolgot és szégyenlősen elmosolyodik, de aztán felébred benne a vágy a biztatásra.*
- Biztosan találunk rá alkalmat, de lehet, hogy egy kis időbe telik.
*Pillant Zammiria felé, aki igen elfoglaltnak tűnik. Aztán visszafordul a férfihoz.*
- Addig hozom a rendelést. Jól láttam, hogy a Kapitány kedvencével szemezett?
*Az összeg is stimmel, de a biztonság kedvéért rákérdez.*
- Tölthetek valamilyen italt is?
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Vyl kedves érintésére nyugalma mélyülni kezd, és látva, hogy magabiztosan és higgadtan átveszi az irányítást, szívesen húzódik a háttérbe.*
- Inkább a felettesekre gondoltam, de rám bízhatod, persze.
*Bólint engedelmes mosollyal. Kérdésére a vajákossal kapcsolatban megint komoly arcot ölt.*
- Én… én nem tudok róla.
*Nagyon reméli, hogy nem erről van szó, de annál is inkább sürgető érzés, hogy a történtekről beszéljen valakivel, aki a biztonságért felel. Ám első a vendégek igényeinek kiszolgálása, s a megbizonyosodás, hogy Orm miképpen érzi magát. Már nem támaszkodik rá a férfi, s mikor enyhülésről számol be, szándéka szerint lágyan megérinti ő is kezének külső felével a férfi homlokát és az arcát. Nyújtóznia kell hozzá, de azért nem lehetetlen, hacsak nem tagadják meg tőle. Akár saját tapasztalatból, akár bemondás alapján, de megnyugszik kissé. Talán épp eközben teszi meg nagylelkű gesztusát Gyldwa, hiszen Cassy figyelme úgyis éppen máshová koncentrálódik, nevezetesen Orm válaszára állapotát illetően.*
- Hála az égnek!
*Sóhajt fel megkönnyebbült mosollyal és gyengéden csillogó szemekkel.*
- Sajnos egyelőre nem tudom, mi történhetett, de a dolog hirtelen elmúlta nagyon biztató jel.
*Gyldwa és Vyl párbeszédéből csak az jut el hozzá, amit úgy is szántak. A felelősségérzet felerősödik benne Gyldwa kérését hallva az orvossal kapcsolatban, s már arra gondol, hogy mégis Vylt veszi rá, hogy számoljon be a történtekről, hátha útra küldik mindjárt, ám a lány szíve láthatóan a vendégekhez húz, így nem említi újra a szerepcserét. Látja, hogy kedvesen hívja őket, és tulajdonképpen mind a ketten szeretnének maradni, ezért már csak szelíd biztatást tesz hozzá.*
- Akkor hát, én gondoskodom róla, hogy az illetékesek értesüljenek a dologról, és megtegyék a szükséges lépéseket. Most pedig pihenjék ki az izgalmakat, és ha bármiben a szolgálatukra lehetek, csak üzenjenek! Akkor is, ha újra előfordulna valami szokatlan.
*Tekintete Vylen állapodik meg, mosolyogva biccent neki jelezvén, hogy számíthat rá. Kap az alkalmon, hogy társa átvállalta mindkét vendéget, mert meglátja, kihez kell fordulnia.*
//Darelld//
*Amíg még a férfi magában grasszál, megközelíti és félrevonja. Halkan számol be a történtekről.*
- Darelld, az imént különös dolog történt. Vendégünkre, aki tegnap párbajozott, az imént hirtelen gyengeség és láz tört minden előzmény nélkül. Azt mondta, nem sérült meg komolyabban a verekedésben, és nem tapasztalt ilyet korábban. Vizet ivott, majd, amint kimentünk a friss levegőre, szinte azonnal jobban lett, de… azért furcsa volt. Én is megérintettem, szinte tüzelt a homloka! Aztán hirtelen elmúlt. Többnek tűnt egyszerű, múló rosszullétnél…
*Arcára aggodalom ül.*
- Van Keresztes Ulsgám szükség esetére, és megkértem Ernusst, hogy hozzon még. Vyl azt mondja, hogy személyesen ismer egy orvost a városban, akit talán el tudunk hívni, ha komolyabbra fordulnak a dolgok… remélem… remélem, nem lesz rá szükség.
*Végiggondolja, hogy minden fontosat elmondott-e, innentől nem rajta múlik a dolog.*
- Csak szerettem volna szólni róla.
*Hacsak nem tartják vissza, akkor megy a dolgára. Épp bővül a vendégkör.*
//Munkakeresőben//
//Pultnál//
*Igyekszik összeszedni magát, és visszaindul a pult mögé. Fél füllel próbál hallgatózni arról, hogy Shan, Rey és Zammiria miről beszélgetnek, de inkább az arcokon megjelenő mosolyból olvas. Ez az ő arcára is mosolyt von. Alighogy odaér, Paranvyr megérkezik. Jóvágású férfinak tűnik Cassy saját népéből. Egy kissé mintha elcsigázottnak tűnne, de ez nem szokatlan errefelé. Ragyogó mosolyt öltve lép elé.*
- Üdvözlöm a Sellőházban, uram! Mivel szolgálhatok?
*Ha időre van szüksége, míg megfontolja a választ, türelemmel kivárja, ahogyan a nem olyan gördülékenyen érkező szavakat is nagy figyelemmel hallgatja. Amint az álláskeresés szóba kerül, hirtelen azt gondolja, hogy a férfi Sellőnek készül jelentkezni, hiszen nem tűnik harcos formának, és a Sellőházban ez a két leggyakoribb pozíció. Zavara ez esetben teljesen érthető lenne. Cassy átérzi a dolgot és szégyenlősen elmosolyodik, de aztán felébred benne a vágy a biztatásra.*
- Biztosan találunk rá alkalmat, de lehet, hogy egy kis időbe telik.
*Pillant Zammiria felé, aki igen elfoglaltnak tűnik. Aztán visszafordul a férfihoz.*
- Addig hozom a rendelést. Jól láttam, hogy a Kapitány kedvencével szemezett?
*Az összeg is stimmel, de a biztonság kedvéért rákérdez.*
- Tölthetek valamilyen italt is?
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 11:36:16
Üzenet elküldve: 2020-02-07 11:36:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresőben//
//Pultnál//
*A Lakónegyeden könnyen vágtázik át, hiszen ismerős a környéken, el tud találni a Kikötő legnívósabb épületéhez. Nagy nehezen, de úgy estefelé beérkezik a Sellőházba. A pultnál foglal helyet, majd kitesz oda 16 aranyat egy tál Kapitány kedvence miatt. Bárki is fogadja őt a másik oldalról, visszafogott, de őszinte mosollyal köszönti a hamvasbőrű hosszúéletű.*
-Jó estét! *Nagyon régóta beszélt úgy valakivel, hogy annak célja is van, így fogalma sincsen, hogyan kezdjen bele. Érdemes lenne kedvesnek maradni, vagyis ő így hiszi, ugyanakkor kertelni sem szeretne, azonnal a lényegre tér.*
-Tudja, régóta nem találtam magamnak megfelelő állást és arra gondoltam, hogy talán maguknál... Szóval lehetne az, hogy beszélhetnék a főnökével, vagy ilyen esetben az illetékessel? *Darabos a beszéde, összeszedetlen, de látszik, hogy próbálkozik.*
//Pultnál//
*A Lakónegyeden könnyen vágtázik át, hiszen ismerős a környéken, el tud találni a Kikötő legnívósabb épületéhez. Nagy nehezen, de úgy estefelé beérkezik a Sellőházba. A pultnál foglal helyet, majd kitesz oda 16 aranyat egy tál Kapitány kedvence miatt.
Bárki is fogadja őt a másik oldalról, visszafogott, de őszinte mosollyal köszönti a hamvasbőrű hosszúéletű.*-Jó estét! *Nagyon régóta beszélt úgy valakivel, hogy annak célja is van, így fogalma sincsen, hogyan kezdjen bele. Érdemes lenne kedvesnek maradni, vagyis ő így hiszi, ugyanakkor kertelni sem szeretne, azonnal a lényegre tér.*
-Tudja, régóta nem találtam magamnak megfelelő állást és arra gondoltam, hogy talán maguknál... Szóval lehetne az, hogy beszélhetnék a főnökével, vagy ilyen esetben az illetékessel? *Darabos a beszéde, összeszedetlen, de látszik, hogy próbálkozik.*
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-07 01:00:04
Üzenet elküldve: 2020-02-07 01:00:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Felteszik a kérdéseiket amire a főnök még visszanéz és közli amit Zopal már tud, hogy fogalma sincs mit vittek el. Aztán az elf távozik, a jelen lévők megisszák az italukat és a térképészük távozik is. Zopal néz utána majd a tányérját magához veszi és kérdőn néz a többiekre, hogy ők kérnek-e. Ha igen elosztja nekik ha nem, azt is magához lapátolja és nekikezd falatozni majd beszélgetést indít. A vörös fattyú megjegyzésére bólint.*
-Nem olyannak tűnik akit át lehet baszni.
*Ő is ezért mondja, hogy profinak tűnik az öreg. Persze ha annyi évet megélt akkor ez természetes. Ezek után a lány tesz egy érdekes megjegyzést amire az ork csak bólintani tud és magában megjegyzi, hogy a nem ostoba a másik. Azt, is érdemes figyelembe venni. De ha már hajó is volt mutatva, meg térkép ami látott ismerős helyeket... A kapitányuk attól még lehetne gyanús mert a hajót csak ő látta és ő lett megmentve is. De ha így állnak neki nézni a többiekre még megbolondulnak. Az óvatosság viszont nem árt. Mivel más vélemény nem hangzik el és az étel is így fogy el ő is távozik a szobájába ahol egy egyszerű jelzőcsapda felállítása után leveszi a páncélját és ledől.*
//Napváltás//
//Rendelés//
*Másnap jól ébred, de egy olyan puha ágyban másképp nem is lehet. Egy darabig még fetreng, aztán ücsörög az ágy szélén és elmélkedik, hogy még jól is járt azzal, hogy a többiek tegnap este nem voltak beszédesebb kedvükben. Akkor többet is kellett volna inni. Komótosan felveszi a páncélját, a tegnap állított csapdáját hatástalanítja, magához veszi a fegyverét és az elmaradhatatlan zsákját majd leballag az ivóba. Ott végignézve a vendégeken elmélkedik, hogy leüljön valakihez majd úgy dönt, hogy nincs kedve. A pulthoz sétál.*
-Egy Reggeli lesz.*Ezzel le is teszi a 11 aranyat és miután megkapta leül egy nem túl szem előtt lévő asztalhoz.*
~Vajon ma is kitalálnak valami hülyeséget? Egyáltalán megéri ez nekem. A vacsorám és a kajám ingyen volt tegnap, de fizettem piát meg ezt. Bajban leszek.~
//Toborzás//
*Felteszik a kérdéseiket amire a főnök még visszanéz és közli amit Zopal már tud, hogy fogalma sincs mit vittek el. Aztán az elf távozik, a jelen lévők megisszák az italukat és a térképészük távozik is. Zopal néz utána majd a tányérját magához veszi és kérdőn néz a többiekre, hogy ők kérnek-e. Ha igen elosztja nekik ha nem, azt is magához lapátolja és nekikezd falatozni majd beszélgetést indít. A vörös fattyú megjegyzésére bólint.*
-Nem olyannak tűnik akit át lehet baszni.
*Ő is ezért mondja, hogy profinak tűnik az öreg. Persze ha annyi évet megélt akkor ez természetes. Ezek után a lány tesz egy érdekes megjegyzést amire az ork csak bólintani tud és magában megjegyzi, hogy a nem ostoba a másik. Azt, is érdemes figyelembe venni. De ha már hajó is volt mutatva, meg térkép ami látott ismerős helyeket... A kapitányuk attól még lehetne gyanús mert a hajót csak ő látta és ő lett megmentve is. De ha így állnak neki nézni a többiekre még megbolondulnak. Az óvatosság viszont nem árt. Mivel más vélemény nem hangzik el és az étel is így fogy el ő is távozik a szobájába ahol egy egyszerű jelzőcsapda felállítása után leveszi a páncélját és ledől.*
//Napváltás//
//Rendelés//
*Másnap jól ébred, de egy olyan puha ágyban másképp nem is lehet. Egy darabig még fetreng, aztán ücsörög az ágy szélén és elmélkedik, hogy még jól is járt azzal, hogy a többiek tegnap este nem voltak beszédesebb kedvükben. Akkor többet is kellett volna inni. Komótosan felveszi a páncélját, a tegnap állított csapdáját hatástalanítja, magához veszi a fegyverét és az elmaradhatatlan zsákját majd leballag az ivóba. Ott végignézve a vendégeken elmélkedik, hogy leüljön valakihez majd úgy dönt, hogy nincs kedve. A pulthoz sétál.*
-Egy Reggeli lesz.*Ezzel le is teszi a 11 aranyat és miután megkapta leül egy nem túl szem előtt lévő asztalhoz.*
~Vajon ma is kitalálnak valami hülyeséget? Egyáltalán megéri ez nekem. A vacsorám és a kajám ingyen volt tegnap, de fizettem piát meg ezt. Bajban leszek.~
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-06 20:41:29
Üzenet elküldve: 2020-02-06 20:41:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
// Rendelés a pultnál //
// Napváltás //
* Egyedül marad az orkkal az asztalnál. Bár már kezd jobban lenni, inkább nem merülne bele nagyon semmilyen beszélgetésbe. Csöndben befejezi az evést és nyugovóra tér. Reggel kipihenten ébred fel. A tegnap esti rosszullétnek már nyoma sincs. Megtapogatja a fejét, de csak egy kis púp jelzi, hogy bizony kapott az este a fejére.*
- Ej ez még fogom érezni pár napig.* Meg mossa a pofáját és aztán madarát a vállára véve lemegy földszintre. Leérve egyből a pultot célozza meg. Neki aztán most mindegy melyik melyik hölgyemény áll ott.*
- Ahoy kiscsibéim! MegReggeliznék úgy *beletúr a zsebébe* 11 aranyért.* Mondja és miután letette a pultra a pénzt helyet foglal az egyik üres asztalnál. Látja lent a tudós embert, de jelenleg nincs vele dolga. Ha ránéz, akkor biccent neki és kész. Ha akar tőle az valamit, akkor megtalálja az asztalánál. Bár ahogy elnézi a helyzetet, inkább megint a nőcskék körül ténfereg. Egyelőre nem tervez mást, mint megkajálni és ezt meg is teszi ha megérkezik az étke.*
- Köszönöm angyalom!* Vigyorog rá a felszolgálóra és aztán nekiáll enni.*
// Rendelés a pultnál //
// Napváltás //
* Egyedül marad az orkkal az asztalnál. Bár már kezd jobban lenni, inkább nem merülne bele nagyon semmilyen beszélgetésbe. Csöndben befejezi az evést és nyugovóra tér. Reggel kipihenten ébred fel. A tegnap esti rosszullétnek már nyoma sincs. Megtapogatja a fejét, de csak egy kis púp jelzi, hogy bizony kapott az este a fejére.*
- Ej ez még fogom érezni pár napig.* Meg mossa a pofáját és aztán madarát a vállára véve lemegy földszintre. Leérve egyből a pultot célozza meg. Neki aztán most mindegy melyik melyik hölgyemény áll ott.*
- Ahoy kiscsibéim! MegReggeliznék úgy *beletúr a zsebébe* 11 aranyért
.* Mondja és miután letette a pultra a pénzt helyet foglal az egyik üres asztalnál. Látja lent a tudós embert, de jelenleg nincs vele dolga. Ha ránéz, akkor biccent neki és kész. Ha akar tőle az valamit, akkor megtalálja az asztalánál. Bár ahogy elnézi a helyzetet, inkább megint a nőcskék körül ténfereg. Egyelőre nem tervez mást, mint megkajálni és ezt meg is teszi ha megérkezik az étke.*- Köszönöm angyalom!* Vigyorog rá a felszolgálóra és aztán nekiáll enni.*
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-06 19:37:42
Üzenet elküldve: 2020-02-06 19:37:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Fräd szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Fräd sikeresen beér szobájába, bezárja az ajtót, előveszi az éjjeli edényt, majd kiengedi a vízesést a palackból. Megkönnyebbülten sóhajt, miközben furcsa hangokat hall maga mellett, a Professzor szobájából. Úgy tudja, hogy az elf egyedül van, szóval a könnyebbítő művelet befejeztével, valamint a végtermék edényének ágy alá söprése után, gondolkozni kezd. ~ Miért beszélne egyedül? ~ Hiába hallgatózik, konkrét dolgokat nem tud kivenni belőle, azonban megfordul a fejében - vajon mi lehet, ha a Prof titkol valamit? S mi lenne, ha ez az egész, ami a szakállassal történt, nem véletlen volt? Átöltözik, ágyba bújik, miközben ezen elmélkedik hosszasan.*
//Napváltás//
//Pultnál//
//Sryl//
//Érintőlegesen Drey, Welly//
*Amint felkel, a gondolatok már elhalványulnak elméjében, inkább megtörli arcát, hogy kissé ébredezzen, majd a felfrissülés érdekében, vízzel locsolja arcát a tálkából, lerendezi a reggeli teendőit, aztán elindul a fogadó részbe. Feltehetően megint ő kelt fel a legkorábban ötük közül, ha csak nem alszanak az itteniek kevesebbet, mint a szarvasligetiek. A pultnál azonban ismerős arc fogadja, Sryl személyében, akire a wegtoreni is rámosolyog.*
-Napsugaras jó reggelt, rózsaszálam! Tegnap át tudta adni a levelemet Maydeleinenak, ha szabadna kérdeznem? *Közben pedig biccentéssel köszönti Wellyt és Dreyiát is, amennyiben még ők is a pultnál vannak. Közben pedig odacsúsztat 13 aranyat , amin Kaviár pir�tóssalt venne. Nem igazán szeretne zavarni, viszont amennyiben teheti, szívesen csatlakozna egy társalgáshoz, ahhoz azonban el kéne kapnia annak a fonalát. Csendben figyel, egyelőre választ várva.*
//Fräd szobája//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Fräd sikeresen beér szobájába, bezárja az ajtót, előveszi az éjjeli edényt, majd kiengedi a vízesést a palackból. Megkönnyebbülten sóhajt, miközben furcsa hangokat hall maga mellett, a Professzor szobájából. Úgy tudja, hogy az elf egyedül van, szóval a könnyebbítő művelet befejeztével, valamint a végtermék edényének ágy alá söprése után, gondolkozni kezd. ~ Miért beszélne egyedül? ~ Hiába hallgatózik, konkrét dolgokat nem tud kivenni belőle, azonban megfordul a fejében - vajon mi lehet, ha a Prof titkol valamit? S mi lenne, ha ez az egész, ami a szakállassal történt, nem véletlen volt? Átöltözik, ágyba bújik, miközben ezen elmélkedik hosszasan.*
//Napváltás//
//Pultnál//
//Sryl//
//Érintőlegesen Drey, Welly//
*Amint felkel, a gondolatok már elhalványulnak elméjében, inkább megtörli arcát, hogy kissé ébredezzen, majd a felfrissülés érdekében, vízzel locsolja arcát a tálkából, lerendezi a reggeli teendőit, aztán elindul a fogadó részbe. Feltehetően megint ő kelt fel a legkorábban ötük közül, ha csak nem alszanak az itteniek kevesebbet, mint a szarvasligetiek. A pultnál azonban ismerős arc fogadja, Sryl személyében, akire a wegtoreni is rámosolyog.*
-Napsugaras jó reggelt, rózsaszálam! Tegnap át tudta adni a levelemet Maydeleinenak, ha szabadna kérdeznem? *Közben pedig biccentéssel köszönti Wellyt és Dreyiát is, amennyiben még ők is a pultnál vannak. Közben pedig odacsúsztat 13 aranyat , amin Kaviár pir�tóssalt venne.
Nem igazán szeretne zavarni, viszont amennyiben teheti, szívesen csatlakozna egy társalgáshoz, ahhoz azonban el kéne kapnia annak a fonalát. Csendben figyel, egyelőre választ várva.*
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-06 17:44:44
Üzenet elküldve: 2020-02-06 17:44:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
-Nala. *Ismétli meg a nevet, nem azért, hogy felfogja, mert elsőre is prímán fogták a receptorai, csak valahogy illik rá, bár ő inkább kiscicára aggatná. Miközben zajlik a szóváltás és szinte minden kiderült a két egymáshoz csapódott vándor viszonyáról, úgy tűnik, a kislány zavarban érzi magát. Végtére ő itt most dolgozik, és bizonyára időpocsékolásnak véli hallgatni a civódásukat, esetleg talán olyasfajta érzések kavaroghatnak benne, hogy ez igazán nem rá tartozik. Bizony, Xavy is elintézné négyszemközt a kis félreértéseket, mondjuk este, mikor Taitos alszik, bosszúból cipőpasztát kenne az arcára, csak hogy megmutassa, ki is a fasza gyerek, azaz gnóm a szobában. De egyelőre hátrányt szenved, így csak sértetten csüggeszti ajkait és szúrósan pofozgatja a tekintetével. Ám mikor Nala elragadó teremtésnek titulálja, szinte leesik szó szerint az álla is, szétnyílnak az ajkai és köpni, nyelni nem tud.*
-Én? *Mutat magára a mutatóujjával, majd Taitos felé fordul diadalittasan.*
-Na látod! Elragadó vagyok! *Dobál egyet a kócos haján, közben lekerül a sapka is, mert vele nehezebb dobálni, mint nélküle. Majd egyéb dolgokra is fény derül és a tünci közelebb lép Taitoshoz, aztán elkezdi kigombolni az ingét. Ettől megint kiakad a gondolkodó doboza. ~Itt mosnak is? ~ Ez az egyetlen értelmes ok jut eszébe, amiért most pőrére akarja vetkőztetni a kis teremtmény az utazótársát.*
-Látod, te koszosabb vagy, már nézni se tudja. *Ugrik le az ágyról és megy közelebb, közben leveszi a pulcsiját és Nala kezére akasztja, mi sem természetes modorral. Ekkor vált át a hangulat nem kicsit viccesbe, bár ő nem igazán érti, Taitos min is derül ennyire jót.*
-Combja? Áh, dehogy, a cuppogós pörcök a legjobbak. A patkányláb kocsonya, vagy a csülökpörkölt réti zsályával fűszerezve, de az öreg még a békacombbal töltött varjúbendőt is kiválóan sütötte. Itt a Rumos a nyomába sem ér, de ha nincs más… *Sóhajt fel lemondóan. * - Nincs mit tenni, muszáj más főztjét egyem. *Ha pedig már étel, szemei megint a zárt ajtóra szegezi, hiszen azon bizonyára nem juthat be az ő vacsorája, amit már megrendelt.*
-Nem nyitjuk ki az ajtót? *Sétál oda a barna, kicsit foltos pólójában, és ha a kulcs még a zárban van, akkor megpiszkálja. Nem igazán foglalkozik azzal, hogy a botos és Nala mivel múlatja az időt ez alatt.*
//Fodrok a víz tükrén//
-Nala. *Ismétli meg a nevet, nem azért, hogy felfogja, mert elsőre is prímán fogták a receptorai, csak valahogy illik rá, bár ő inkább kiscicára aggatná. Miközben zajlik a szóváltás és szinte minden kiderült a két egymáshoz csapódott vándor viszonyáról, úgy tűnik, a kislány zavarban érzi magát. Végtére ő itt most dolgozik, és bizonyára időpocsékolásnak véli hallgatni a civódásukat, esetleg talán olyasfajta érzések kavaroghatnak benne, hogy ez igazán nem rá tartozik. Bizony, Xavy is elintézné négyszemközt a kis félreértéseket, mondjuk este, mikor Taitos alszik, bosszúból cipőpasztát kenne az arcára, csak hogy megmutassa, ki is a fasza gyerek, azaz gnóm a szobában. De egyelőre hátrányt szenved, így csak sértetten csüggeszti ajkait és szúrósan pofozgatja a tekintetével. Ám mikor Nala elragadó teremtésnek titulálja, szinte leesik szó szerint az álla is, szétnyílnak az ajkai és köpni, nyelni nem tud.*
-Én? *Mutat magára a mutatóujjával, majd Taitos felé fordul diadalittasan.*
-Na látod! Elragadó vagyok! *Dobál egyet a kócos haján, közben lekerül a sapka is, mert vele nehezebb dobálni, mint nélküle. Majd egyéb dolgokra is fény derül és a tünci közelebb lép Taitoshoz, aztán elkezdi kigombolni az ingét. Ettől megint kiakad a gondolkodó doboza. ~Itt mosnak is? ~ Ez az egyetlen értelmes ok jut eszébe, amiért most pőrére akarja vetkőztetni a kis teremtmény az utazótársát.*
-Látod, te koszosabb vagy, már nézni se tudja. *Ugrik le az ágyról és megy közelebb, közben leveszi a pulcsiját és Nala kezére akasztja, mi sem természetes modorral. Ekkor vált át a hangulat nem kicsit viccesbe, bár ő nem igazán érti, Taitos min is derül ennyire jót.*
-Combja? Áh, dehogy, a cuppogós pörcök a legjobbak. A patkányláb kocsonya, vagy a csülökpörkölt réti zsályával fűszerezve, de az öreg még a békacombbal töltött varjúbendőt is kiválóan sütötte. Itt a Rumos a nyomába sem ér, de ha nincs más… *Sóhajt fel lemondóan. * - Nincs mit tenni, muszáj más főztjét egyem. *Ha pedig már étel, szemei megint a zárt ajtóra szegezi, hiszen azon bizonyára nem juthat be az ő vacsorája, amit már megrendelt.*
-Nem nyitjuk ki az ajtót? *Sétál oda a barna, kicsit foltos pólójában, és ha a kulcs még a zárban van, akkor megpiszkálja. Nem igazán foglalkozik azzal, hogy a botos és Nala mivel múlatja az időt ez alatt.*
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-06 01:12:49
Üzenet elküldve: 2020-02-06 01:12:49
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A távozni készülő professzort, még megeresztik néhány kérdéssel, amire egy "Oda se neki!" arckifejezéssel fordul vissza, és jégkék szemeit végig vezeti a társaságon, miközben megigazítja orrán a szemüvegét.*
-Nos.
*Kezdi magyarázó kedvességgel.*
-Sajnos sejtésem sincs mit vihettek el, sőt az is lehet, hogy nem jártak sikerrel, és minden a helyén van. A holnapi napomat arra szánom, hogy mindent átnézzek a holmijaim között.
*Mondja mosolyogva, majd biccent, mint aki ezzel letudta a beszélgetést. Nyugodt, és lassú lépteinek egyenletes zaját elmossa a fogadó kellemes alapzaja.
Távozta után érdekes beszélgetés alakul ki a csapatban. Zopal feldobta a Professzor témát, amit nem is nagyon veséznek ki. Deasys, és Fräd a két fiatal hagyja el elsőnek az asztaltársaságot vacsorájuk végeztével, és a mennek a maguk útjára. Marad tehát az asztalnál a már aggályait felsorakoztató ork, és a kapitány, aki szintén tapasztalt furcsákat az öreggel kapcsolatban, mikor a Topázt vizsgálták. A kapitány egyébként szépen lassan, mintha langyos víz mosná el a fájdalmat, kicsit gyomorforgatóan, de jobban lesz. A rum remek játszópajtása a lila gyógyszernek amit kapott. A hányingert csökkenti, a rémes ízt kimossa, az egyetlen ami marad az emléke, és a hatása. Érzi, ahogy húzódik a bőr a fején. Ha oda nyúl, egy kis maradék alvadó véren, és egy jókora púpon kívül sebet nem talál. Úgy forradt össze mintha viaszt öntöttek volna közé.*
//Fräd szobája//
*A fiatal tudós mögött kattan a zár, és a szokottan biztonságot adó hang lezárja a szoba csendjét. Az egyetlen ami megüti a fülét, a Professzor hangja. Daesys még nem érhetett oda, így az egyetlen kézenfekvő magyarázat, hogy az öreg magában beszél. Mivel más hangot nem halla szomszédos szobából, kénytelen ennyi információval beérni, mert akárhogy próbálhat hallgatózni, nem tud ki venni egyetlen értelmes szót sem. A falak itt vastagra vannak tervezve akusztikailag. Érthető okokból.
//A Professzor szobája//
Daesys, az első próbálkozásra a jó ajtót találja meg. Valami oda hívja. Nincs benne semmilyen különös érzés. Az ajtóválasztás teljesen ösztönös. A véletlenre is foghatná az ember. Amint felemeli a kezét, hogy kopogjon, az ismerős férfihang megszólal.*
-Nyitva van kedves!
*Mondja, és egy asztalnál ülve várja, hogy a lány benyisson. A gyér gyertyafény sárgásan világítja be a szobát. Az öreg valami papírost ír, amit félre tol az asztalon, hogy hellyel kínálja maga előtt a lányt.*
-Foglalj helyet.
*Mondja kedvesen, miközben türkiz szemei a lány tekintetét nézik. Az utazóládákkal, és bőr-bőröndökkel telepakolt szobában egyenes útja van az asztalig. Aki itt valamit elsőre megtalál az tudja mit, és hol keressen.*
-Gondolom rengeteg kérdésed van.
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A távozni készülő professzort, még megeresztik néhány kérdéssel, amire egy "Oda se neki!" arckifejezéssel fordul vissza, és jégkék szemeit végig vezeti a társaságon, miközben megigazítja orrán a szemüvegét.*
-Nos.
*Kezdi magyarázó kedvességgel.*
-Sajnos sejtésem sincs mit vihettek el, sőt az is lehet, hogy nem jártak sikerrel, és minden a helyén van. A holnapi napomat arra szánom, hogy mindent átnézzek a holmijaim között.
*Mondja mosolyogva, majd biccent, mint aki ezzel letudta a beszélgetést. Nyugodt, és lassú lépteinek egyenletes zaját elmossa a fogadó kellemes alapzaja.
Távozta után érdekes beszélgetés alakul ki a csapatban. Zopal feldobta a Professzor témát, amit nem is nagyon veséznek ki. Deasys, és Fräd a két fiatal hagyja el elsőnek az asztaltársaságot vacsorájuk végeztével, és a mennek a maguk útjára. Marad tehát az asztalnál a már aggályait felsorakoztató ork, és a kapitány, aki szintén tapasztalt furcsákat az öreggel kapcsolatban, mikor a Topázt vizsgálták. A kapitány egyébként szépen lassan, mintha langyos víz mosná el a fájdalmat, kicsit gyomorforgatóan, de jobban lesz. A rum remek játszópajtása a lila gyógyszernek amit kapott. A hányingert csökkenti, a rémes ízt kimossa, az egyetlen ami marad az emléke, és a hatása. Érzi, ahogy húzódik a bőr a fején. Ha oda nyúl, egy kis maradék alvadó véren, és egy jókora púpon kívül sebet nem talál. Úgy forradt össze mintha viaszt öntöttek volna közé.*
//Fräd szobája//
*A fiatal tudós mögött kattan a zár, és a szokottan biztonságot adó hang lezárja a szoba csendjét. Az egyetlen ami megüti a fülét, a Professzor hangja. Daesys még nem érhetett oda, így az egyetlen kézenfekvő magyarázat, hogy az öreg magában beszél. Mivel más hangot nem halla szomszédos szobából, kénytelen ennyi információval beérni, mert akárhogy próbálhat hallgatózni, nem tud ki venni egyetlen értelmes szót sem. A falak itt vastagra vannak tervezve akusztikailag. Érthető okokból.
//A Professzor szobája//
Daesys, az első próbálkozásra a jó ajtót találja meg. Valami oda hívja. Nincs benne semmilyen különös érzés. Az ajtóválasztás teljesen ösztönös. A véletlenre is foghatná az ember. Amint felemeli a kezét, hogy kopogjon, az ismerős férfihang megszólal.*
-Nyitva van kedves!
*Mondja, és egy asztalnál ülve várja, hogy a lány benyisson. A gyér gyertyafény sárgásan világítja be a szobát. Az öreg valami papírost ír, amit félre tol az asztalon, hogy hellyel kínálja maga előtt a lányt.*
-Foglalj helyet.
*Mondja kedvesen, miközben türkiz szemei a lány tekintetét nézik. Az utazóládákkal, és bőr-bőröndökkel telepakolt szobában egyenes útja van az asztalig. Aki itt valamit elsőre megtalál az tudja mit, és hol keressen.*
-Gondolom rengeteg kérdésed van.
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:24:28
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:24:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Taitos mellkasa duzzad a büszkeségtől, már leginkább átvitt értelemben, de azért egy boldog mosolyra és kihúzott testtartásra futja, ahogyan a "falu rozmárja" titulust megkapja Nalától.*
~Aranyos név.~
*Egy pillanatra átfut agyán a gondolat, hogyha egy törékeny lányt tartana a saját kényeztetésére, biztosan ő is hasonló névvel illetné, aztán kicsit megrázza magát, ahogy botjára, aztán a kalapos lányra terelődik a szó. Követi a tündér tekintetét, de inkább csak saját botját dönti az ágyhkz.*
-Ha tudnád...
*Mosolyog sejtelmesen, majd rátér öltözékük értékelésére.*
-Viszont azt hiszem félreismertük a helyet.
*Feleli őszintén, hiszen ha a szakadt párosuk csak egy "üde színfolt", akkor a Rumos egy igazán élénk csendélet lehet. A lány közeledésére elsőre csak hagyja magát, aztán mikor a lány elér az utolsó gombhoz a csuklójára fog. Talán eddigre kerül elő a nagymama is.*
~El kell ismerni végre veszi a lapot Xavy is.~
-Köszönöm.
*Kacsint Nalára, és másik kezével kedvesen megsimogatja arcát, aztán csak folytatja.*
-Viszont azt hiszem félreértettél. A legősibb női mesterség jegyében kötöttük a fogadást.
*Ismétli önmagát.*
-Amit bizony apró gnómunk nagyija is művelt még hajlott korában is.
*Keze még mindig lágyan öleli a tündérét mellkasán, miközben oldalra néz Xavyra.*
-A combja volt a legjobb, nem?
*Tesz még egy lapáttal a történetre, mielőtt nem bírja, és kuncogásban tör ki. Mélyen Nala szemébe néz.*
-A mai "játék" azt hiszem egy kicsit más lesz.
*Incselkedőn megérinti ujjával a lány formás kis orrát, mielőtt lépne egyet hátrébb, és a gnómra pillant.*
-Beavatod?
*Kérdezi már-már nevetve, a lánynak adva a dicsőséget, hogy lelője az est poénját.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Taitos mellkasa duzzad a büszkeségtől, már leginkább átvitt értelemben, de azért egy boldog mosolyra és kihúzott testtartásra futja, ahogyan a "falu rozmárja" titulust megkapja Nalától.*
~Aranyos név.~
*Egy pillanatra átfut agyán a gondolat, hogyha egy törékeny lányt tartana a saját kényeztetésére, biztosan ő is hasonló névvel illetné, aztán kicsit megrázza magát, ahogy botjára, aztán a kalapos lányra terelődik a szó. Követi a tündér tekintetét, de inkább csak saját botját dönti az ágyhkz.*
-Ha tudnád...
*Mosolyog sejtelmesen, majd rátér öltözékük értékelésére.*
-Viszont azt hiszem félreismertük a helyet.
*Feleli őszintén, hiszen ha a szakadt párosuk csak egy "üde színfolt", akkor a Rumos egy igazán élénk csendélet lehet. A lány közeledésére elsőre csak hagyja magát, aztán mikor a lány elér az utolsó gombhoz a csuklójára fog. Talán eddigre kerül elő a nagymama is.*
~El kell ismerni végre veszi a lapot Xavy is.~
-Köszönöm.
*Kacsint Nalára, és másik kezével kedvesen megsimogatja arcát, aztán csak folytatja.*
-Viszont azt hiszem félreértettél. A legősibb női mesterség jegyében kötöttük a fogadást.
*Ismétli önmagát.*
-Amit bizony apró gnómunk nagyija is művelt még hajlott korában is.
*Keze még mindig lágyan öleli a tündérét mellkasán, miközben oldalra néz Xavyra.*
-A combja volt a legjobb, nem?
*Tesz még egy lapáttal a történetre, mielőtt nem bírja, és kuncogásban tör ki. Mélyen Nala szemébe néz.*
-A mai "játék" azt hiszem egy kicsit más lesz.
*Incselkedőn megérinti ujjával a lány formás kis orrát, mielőtt lépne egyet hátrébb, és a gnómra pillant.*
-Beavatod?
*Kérdezi már-már nevetve, a lánynak adva a dicsőséget, hogy lelője az est poénját.*
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:17:42
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:17:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Cassy elmagyarázza neki, hogy mi a helyes protokoll a Sellőházban, amivel ő a legkevésbé sem szeretne vitatkozni. Mosollyal nyugtázza, majd ha teheti, az elfet cirógatva a karjánál, mondja neki.*
-Igazából, ha megkérhetnélek rá, szólnál te valakinek? Van az a másik munkatársunk... mondjuuuk Mady? Igen, Maydeleine! Olyan szép a neve, megtennéd, hogy felkeresnéd? Orm és Gyldwa úgyis velem foglalkozna, meg tudod. *Itt közelebb hajol, hogy suttoghasson a kolléganőnek.*
-Igazán megkedveltem őket. *Itt aztán Orm olyan viselkedésformát vesz fel, ami nagyon érdekli az ifjú félvért.*
-Különös. Nincsen esetleg vajákos, vagy varázsló most a Sellőházban? *Cassyt kérdezi, de az ork testvérpár is tökéletesen hallhatja az alábbiakat. Gyldwa viselkedése meglepi, a suttogásra pedig csak elmosolyodik, s ha van ideje, akkor még az akciót megelőzve, ha nem, akkor közben, vagy utána mondja el, lehetőleg a zöld szépség karjait megfogva, barátian, csicsergő hangján.*
-Jaj, Gyldwa, itt egyáltalán nem erről van szó. Régen jártam Artheniorban, ez igaz, hiányzik a divat is, de majd Ernuss hoz nekem ruhákat. Ha nem, akkor pedig... *Itt maga elé mered, időt hagyva a többieknek, hogy elképzelhessék, miféle válogatott gonoszságokat pörget át elméjén. Ezután egy pillanat alatt újra visszatér, s figyelme megint az agyaras lányé.*
-Szóval szeretnélek Titeket megfürdetni, ha lehet, minél kellemesebben. Egészen megkedveltelek benneteket, de azért köszönöm. *Ha megengedi neki a lány, nyom egy puszit is az arcára. Igazából kellemesen csalódott most ebben a kettő orkban, kifejezetten aranyosaknak hatnak a szemében. A magukban fürdésre pedig csak hevesen tiltakozik, ha lehet, a testvéreket óvatosan újra az épületbe terelve.*
-Nem, nem, szó sem lehet róla! Órák óta nem találkoztam olyan kellemes társasággal, mint ti, nem fogtok magatok fürdeni! Ha Cassy lesz szíves, s szól a vezetőségnek, én megmosdatlak titeket, majd Gyldwát megmasszírozom. Na, gyertek! *Mosolyog a végére, hogy kimutassa, őszintén mondja, s nem csak saját érdekei járnak mindig maga előtt.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Cassy elmagyarázza neki, hogy mi a helyes protokoll a Sellőházban, amivel ő a legkevésbé sem szeretne vitatkozni. Mosollyal nyugtázza, majd ha teheti, az elfet cirógatva a karjánál, mondja neki.*
-Igazából, ha megkérhetnélek rá, szólnál te valakinek? Van az a másik munkatársunk... mondjuuuk Mady? Igen, Maydeleine! Olyan szép a neve, megtennéd, hogy felkeresnéd? Orm és Gyldwa úgyis velem foglalkozna, meg tudod. *Itt közelebb hajol, hogy suttoghasson a kolléganőnek.*
-Igazán megkedveltem őket. *Itt aztán Orm olyan viselkedésformát vesz fel, ami nagyon érdekli az ifjú félvért.*
-Különös. Nincsen esetleg vajákos, vagy varázsló most a Sellőházban? *Cassyt kérdezi, de az ork testvérpár is tökéletesen hallhatja az alábbiakat. Gyldwa viselkedése meglepi, a suttogásra pedig csak elmosolyodik, s ha van ideje, akkor még az akciót megelőzve, ha nem, akkor közben, vagy utána mondja el, lehetőleg a zöld szépség karjait megfogva, barátian, csicsergő hangján.*
-Jaj, Gyldwa, itt egyáltalán nem erről van szó. Régen jártam Artheniorban, ez igaz, hiányzik a divat is, de majd Ernuss hoz nekem ruhákat. Ha nem, akkor pedig... *Itt maga elé mered, időt hagyva a többieknek, hogy elképzelhessék, miféle válogatott gonoszságokat pörget át elméjén. Ezután egy pillanat alatt újra visszatér, s figyelme megint az agyaras lányé.*
-Szóval szeretnélek Titeket megfürdetni, ha lehet, minél kellemesebben. Egészen megkedveltelek benneteket, de azért köszönöm. *Ha megengedi neki a lány, nyom egy puszit is az arcára. Igazából kellemesen csalódott most ebben a kettő orkban, kifejezetten aranyosaknak hatnak a szemében. A magukban fürdésre pedig csak hevesen tiltakozik, ha lehet, a testvéreket óvatosan újra az épületbe terelve.*
-Nem, nem, szó sem lehet róla! Órák óta nem találkoztam olyan kellemes társasággal, mint ti, nem fogtok magatok fürdeni! Ha Cassy lesz szíves, s szól a vezetőségnek, én megmosdatlak titeket, majd Gyldwát megmasszírozom. Na, gyertek! *Mosolyog a végére, hogy kimutassa, őszintén mondja, s nem csak saját érdekei járnak mindig maga előtt.*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:03:01
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:03:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*A tündér úgy elszégyelli magát, hogy az arcába rózsás pír szalad. Természetesen szándékában állt viszonozni a bemutatkozás de a hirtelen bedobott pöcörőmágus és a rozmár szavak úgy elterelték a figyelmét, hogy végül teljesen kiment a fejéből.*
- A nevem Nalaeä *pótolja sietve az elmaradást.* - De általában csak Nalának szólítanak.
*A kis hölgy természete valahogy ösztönösen jó kedvre deríti, így a morfondírozását is figyelmes mosollyal hallgatja.*
- Hát, valószínűleg a rozmárok közt is van ilyen is, olyan is *vonja meg a vállát.*
- Valóban *pillant Taitos botjára.* - Biztosan igen... különleges darab. *Tekintete közben kissé arrébb kalandozik. Mondhatni szakmai ártalom nem áthallásba siklani egy ilyen megjegyzésen. A lábbelik közben lekerülnek. A kisasszony precízen a fal mellé is igazítja a sajátjait, ami megint csak egy olyan megnyilvánulás, ami akaratlanul is vidámságot csal a tündér arcára.
Tőle határozottan szokatlanul rosszalló ráncok szaladnak Nala homlokára a szó hallatán, amit az úr a kísérőjére aggat. Habár bájos ez az évődés köztük, a férfi most azért mintha átlépett volna egy határt. A tündértől távol áll, hogy ítélkezzen, de a kalapos kisasszonyt valahogy ösztönösen védelmébe veszi. Persze hamar észbe kap és inkább gyorsan a szőnyeg süppedős szálainak mintája felé irányozza a pillantását.*
- Sokféle szerzet ölthet sokféle gúnyát. Nem azon múlik a vendégszeretet *mondja.* - És természetesen nem, a kisasszony külsejével semmi baj. Igazán különc és elragadó teremtés. Üde színfolt *pillog a hölgyre őszinte elragadtatással.* - Hálás vagyok, hogy engem tiszteltek meg a társaságukkal ma este.
*Végül rátérnek a fogadásra, amiről túl sok részlet így se derül ki. ~ A Rumosban? ~ Hallott már a helyről ezt-azt, de amióta nemrég a Kikötőbe érkezett, még ki sem tette a lábát a Sellőházból. Nem tudja pontosan, milyen konkurenciával kalkuláljon ebben a kihívásban, bár nem is számít igazán. Nala mindig a tőle telhető legtöbbet és legjobbat nyújtja.*
- Azért vagyok, hogy bearanyozzam az estéjüket *feleli és közelebb lép, hogy Taitos meglazított ingét egy gyengéd simítás után tovább gombolja kezdésképp.
Csak a kisasszony kommentárjára torpan meg a mozdulat. A tündér feltételezi, hogy valamit félreértett. Mindenesetre az arcán némi zavarodottság látszik.*
- A nagymamája? *kérdez vissza. Ha huncutságról, kéjes örömökről van szó, Nala sok mindent látott már, de ez most egy kicsit összezavarta.*
//Fodrok a víz tükrén//
*A tündér úgy elszégyelli magát, hogy az arcába rózsás pír szalad. Természetesen szándékában állt viszonozni a bemutatkozás de a hirtelen bedobott pöcörőmágus és a rozmár szavak úgy elterelték a figyelmét, hogy végül teljesen kiment a fejéből.*
- A nevem Nalaeä *pótolja sietve az elmaradást.* - De általában csak Nalának szólítanak.
*A kis hölgy természete valahogy ösztönösen jó kedvre deríti, így a morfondírozását is figyelmes mosollyal hallgatja.*
- Hát, valószínűleg a rozmárok közt is van ilyen is, olyan is *vonja meg a vállát.*
- Valóban *pillant Taitos botjára.* - Biztosan igen... különleges darab. *Tekintete közben kissé arrébb kalandozik. Mondhatni szakmai ártalom nem áthallásba siklani egy ilyen megjegyzésen. A lábbelik közben lekerülnek. A kisasszony precízen a fal mellé is igazítja a sajátjait, ami megint csak egy olyan megnyilvánulás, ami akaratlanul is vidámságot csal a tündér arcára.
Tőle határozottan szokatlanul rosszalló ráncok szaladnak Nala homlokára a szó hallatán, amit az úr a kísérőjére aggat. Habár bájos ez az évődés köztük, a férfi most azért mintha átlépett volna egy határt. A tündértől távol áll, hogy ítélkezzen, de a kalapos kisasszonyt valahogy ösztönösen védelmébe veszi. Persze hamar észbe kap és inkább gyorsan a szőnyeg süppedős szálainak mintája felé irányozza a pillantását.*
- Sokféle szerzet ölthet sokféle gúnyát. Nem azon múlik a vendégszeretet *mondja.* - És természetesen nem, a kisasszony külsejével semmi baj. Igazán különc és elragadó teremtés. Üde színfolt *pillog a hölgyre őszinte elragadtatással.* - Hálás vagyok, hogy engem tiszteltek meg a társaságukkal ma este.
*Végül rátérnek a fogadásra, amiről túl sok részlet így se derül ki. ~ A Rumosban? ~ Hallott már a helyről ezt-azt, de amióta nemrég a Kikötőbe érkezett, még ki sem tette a lábát a Sellőházból. Nem tudja pontosan, milyen konkurenciával kalkuláljon ebben a kihívásban, bár nem is számít igazán. Nala mindig a tőle telhető legtöbbet és legjobbat nyújtja.*
- Azért vagyok, hogy bearanyozzam az estéjüket *feleli és közelebb lép, hogy Taitos meglazított ingét egy gyengéd simítás után tovább gombolja kezdésképp.
Csak a kisasszony kommentárjára torpan meg a mozdulat. A tündér feltételezi, hogy valamit félreértett. Mindenesetre az arcán némi zavarodottság látszik.*
- A nagymamája? *kérdez vissza. Ha huncutságról, kéjes örömökről van szó, Nala sok mindent látott már, de ez most egy kicsit összezavarta.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242