Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-25 12:29:02
Üzenet elküldve: 2020-03-25 12:29:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Munkakeresőben//
//Reyraa, Parcy, Drogg//
*Az asztal társasága belemelegedett a beszélgetésbe, hisz erről szól az ismerkedés. Noha leragadtak pár témánál, mindegyik tart meglepetést és értékes információt Drogg számára. Nem mintha sietne hisz Zammi is elfoglalt más ügyekkel. Rey szavai az időbeosztásáról, és arról hogy mennyire tudna, szeretne a rajzolásra fordítani, helytállónak bizonyul. Mert a munkájához ezen készségre nem sok szükség van. De ettől még érdekli őt a téma. Parcy e téren más, hisz neki munka miatt is hasznos a dolog, bár ez néha nem tűnik fel azoknak akik erre használják a rajzolást.*
- Rey igazad van, a rajz összes típusa idő igényes. A munkád miatt természetesen időd sincs rá. Ami persze nem rossz, hisz valamiből meg is kell élni.
*Bólogat nagy bölcsen, mintha az élet nagy igazságát mondta volna ki az előbb. Rey figyelme a Sellő kiszolgáló területén fut végig, majd valakinek bólint is a tömegből. Addig Parcy témát vált, méghozzá Droggot érdeklő dologba kezd. Figyelmét az elf felé fordítja.*
- Az jól is jönne a számomra, hisz épp hasonló jellegű munkára van szükségem. Lehet hogy utána kéne néznem mi van azon az építkezésen. A kitartással nem lesz gond, a többit meg majd az élet eldönti. De igazad van, ezekhez a munkákhoz kitartás és elhivatottságra van szükség. Csak úgy mint az alkimisták munkájához, na meg testőrnek se megy olyan aki nem érez hozzá kedvet. De jó lenne többet tudni a Boszorkánykonyha jelenlegi helyzetéről. Kitől tudnék érdeklődni?
//Reyraa, Parcy, Drogg//
*Az asztal társasága belemelegedett a beszélgetésbe, hisz erről szól az ismerkedés. Noha leragadtak pár témánál, mindegyik tart meglepetést és értékes információt Drogg számára. Nem mintha sietne hisz Zammi is elfoglalt más ügyekkel. Rey szavai az időbeosztásáról, és arról hogy mennyire tudna, szeretne a rajzolásra fordítani, helytállónak bizonyul. Mert a munkájához ezen készségre nem sok szükség van. De ettől még érdekli őt a téma. Parcy e téren más, hisz neki munka miatt is hasznos a dolog, bár ez néha nem tűnik fel azoknak akik erre használják a rajzolást.*
- Rey igazad van, a rajz összes típusa idő igényes. A munkád miatt természetesen időd sincs rá. Ami persze nem rossz, hisz valamiből meg is kell élni.
*Bólogat nagy bölcsen, mintha az élet nagy igazságát mondta volna ki az előbb. Rey figyelme a Sellő kiszolgáló területén fut végig, majd valakinek bólint is a tömegből. Addig Parcy témát vált, méghozzá Droggot érdeklő dologba kezd. Figyelmét az elf felé fordítja.*
- Az jól is jönne a számomra, hisz épp hasonló jellegű munkára van szükségem. Lehet hogy utána kéne néznem mi van azon az építkezésen. A kitartással nem lesz gond, a többit meg majd az élet eldönti. De igazad van, ezekhez a munkákhoz kitartás és elhivatottságra van szükség. Csak úgy mint az alkimisták munkájához, na meg testőrnek se megy olyan aki nem érez hozzá kedvet. De jó lenne többet tudni a Boszorkánykonyha jelenlegi helyzetéről. Kitől tudnék érdeklődni?
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-25 08:32:52
Üzenet elküldve: 2020-03-25 08:32:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A menekülés után//
//A pultnál//
*A válasz úgy tűnik, kielégíti a kíváncsiságát, mert aki ilyen helyzetben van, annak valóban mindegy, hogy milyen munkát kap, csak legyen neki fedél a feje felett. Itt meg aztán még többet is kaphat. Ő meg aztán nem igazán akad fenn az örömlány kifejezésen sem, sőt a durvább megfogalmazás miatt sem akadna ki, hiszen ő nem ezzel foglalkozik. Egészen furcsának tartja azokat amúgy is, de nem tiszte megítélni ezért az ittenieket, így inkább csak távol tartja magát tőlük.*
-Szóval családi viszály. Az mindig érthető. Nem mindig olyanokat tákol össze a sors, akik el is tudják viselni egymást. *Von vállat, nem igazán hatja meg őt sem a valódi családi kötelék. Azt vallja, hogy a család az, akik felnevelik és szeretik az embert, neki is van ilyenje, de ez nem azonos a vérszerintivel. Talán, ha a kettő egybevágott volna, ő sem a kikötőben köt ki, talán lehetett volna városi lány. Nem igazán nézi ki a nőből, hogy biztonsági feladatokra alkalmaznák, nem olyan alkat, de bizonyára lesz itt munka számára is.*
-Értem. Igazán sajnálatos, hogy vannak ilyen beszűkült látásmóddal rendelkező személyek. *Viszont van egy olyan érzése, hogy beleszokni a munkába, beletanulni, így semmi tapasztalattal bizonyára neki nem lesz egyszerű.*
-Én már több helyen dolgoztam ez előtt is, főleg kocsmákban. Vannak itt a kikötőben igen kétes alakok is, veszélyes környék. Reménykedjünk benne, hogy e miatt most nyugtod lesz egy kis ideig. De mégis, inkább a seprű társaságát keresnéd vagy a vendégekét? Azért kell bátorság ahhoz, hogy a vendégtérben dolgozz, meg nem kevés talpraesettség. *Faggatózik egy kicsit tovább, úgy látja a többi vendéget kiszolgálják, így neki most nincsen sürgető dolga.*
//A pultnál//
*A válasz úgy tűnik, kielégíti a kíváncsiságát, mert aki ilyen helyzetben van, annak valóban mindegy, hogy milyen munkát kap, csak legyen neki fedél a feje felett. Itt meg aztán még többet is kaphat. Ő meg aztán nem igazán akad fenn az örömlány kifejezésen sem, sőt a durvább megfogalmazás miatt sem akadna ki, hiszen ő nem ezzel foglalkozik. Egészen furcsának tartja azokat amúgy is, de nem tiszte megítélni ezért az ittenieket, így inkább csak távol tartja magát tőlük.*
-Szóval családi viszály. Az mindig érthető. Nem mindig olyanokat tákol össze a sors, akik el is tudják viselni egymást. *Von vállat, nem igazán hatja meg őt sem a valódi családi kötelék. Azt vallja, hogy a család az, akik felnevelik és szeretik az embert, neki is van ilyenje, de ez nem azonos a vérszerintivel. Talán, ha a kettő egybevágott volna, ő sem a kikötőben köt ki, talán lehetett volna városi lány. Nem igazán nézi ki a nőből, hogy biztonsági feladatokra alkalmaznák, nem olyan alkat, de bizonyára lesz itt munka számára is.*
-Értem. Igazán sajnálatos, hogy vannak ilyen beszűkült látásmóddal rendelkező személyek. *Viszont van egy olyan érzése, hogy beleszokni a munkába, beletanulni, így semmi tapasztalattal bizonyára neki nem lesz egyszerű.*
-Én már több helyen dolgoztam ez előtt is, főleg kocsmákban. Vannak itt a kikötőben igen kétes alakok is, veszélyes környék. Reménykedjünk benne, hogy e miatt most nyugtod lesz egy kis ideig. De mégis, inkább a seprű társaságát keresnéd vagy a vendégekét? Azért kell bátorság ahhoz, hogy a vendégtérben dolgozz, meg nem kevés talpraesettség. *Faggatózik egy kicsit tovább, úgy látja a többi vendéget kiszolgálják, így neki most nincsen sürgető dolga.*
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:50:24
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:50:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Fogadótér, majd Cassy szobája//
*Paranvyr sárga tekintetében reménnyel teli csillogás látszik felsejleni, miközben Cassyra sandít. Az empátia egyike azon dolgoknak, melyek kifejezetten őszintévé és vajszívűvé tudják változtatni, az amúgy sem túl kérges elfet - szánalmas egy fickó. Mielőtt még a fajtárs megszólalhatna, azért nehezen, gombócokkal küszködve, de elmond valamit, amit fontosnak is tart.*
- Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, van hova fejlődnöm, a hetven év ellenére is, amik a vállaimat nyomják. De hidd el, igyekszem majd, mert nagyon megkedveltem ezt a helyet. Talán... ha megengeditek... akár a családomnak is lehetne titeket szólítanom. *Fájdalmasan mosolyodik el, hiszen a jó szándék ellenére, úgy véli, bizarr volt az, amit mondott. Biztosan nem ezt értik mások család alatt, de a hosszúéletű még mindig nem tudta összerakni, mit is jelent pontosan ez a szó, hiszen neki sose adatott meg, hogy abban éljen, örökárva figura ő. Nehéz neki úgy beilleszkedni, hogy eleve a szita karimájára pottyantotta ki valami gólya. Az önsajnáltatás nem az ő világa, ezért nem árulja el ezeket a többieknek. Elég sokk az a hölgynek most, hogy megtudta, hány évig volt remete. Csak az kéne még, hogy rátegyen egy lapáttal, dobnák is kifele innen, megbélyegeznék, használhatatlannak hívnák, akár az öreg kereskedő fia is tette!
A feltörő emlékek persze értelmetlenek, így igyekszik elnyomni őket, aminél segítségére van az is, hogy élcelődik vele a társa. Nevet egy sort, de utána komolyan válaszol, mégis mosolyogva, úgy dönt, értelmetlen lenne elrugaszkodnia magától és belemenni a játékba.*
- Nem baj az, úgyis be kell hoznom az elmaradt éveket! Örülök, hogy itt lehetek. *Beltrys figyeli Cassy és Wrexan beszélgetését, ahogyan azt gazdája is teszi. A kupaürítés után mindketten rábólintanak a szobában kuporgásra, így miután megvan a készlet, útnak is indulnak. A szabályokat igyekszik megjegyezni, közben hátra-hátrapillant Beltrysre, hogy követi e. A macska tisztes távolságból, de érdeklődő tekintettel masírozik égnek álló farokkal a társaság nyomába, egészen addig, míg a szoba ajtajáig nem érnek. Ott aztán felbátorodik, s igyekszik elsurranni a lábak között, be a helyiségbe, ahol aztán szagok széles választéka, ismeretlen látvány, újabb leverni való tárgyak és jó búvóhelyek fogadják. El is indul mindent a legrészletesebben felderíteni.
Paranvyrt megbabonázzák az illatok, s a látvány. Akár a nőkben, a szobáikban is van egyfajta elragadó misztikusság, a gyöngéd stílusérzék kifejezetten kellemessé, otthonossá és lakójának teljes tükörképévé formálta az egészet. Egyszerűen szemkápráztató az elfnek. Látott már ilyeneket, de harminc év egy kunyhóban akkor is harminc év marad, ha előtte artheniori főnemes volt az illető, róla pedig még ezt sem lehet elmondani.*
- Persze, ha Wrexan is benne van, szívesen elhúzom. *Ha a fiú csatlakozna hozzá, úgy a kívánt helyre mozdítaná az asztalt. A hangosság miatt a vadcirmos közben hirtelen előbukkan hátulról, egészen az ágy felől, s az egyetlen hölgyhöz siet, aki a közelben van, dorombolva, cirógatásért unszolva azt, elvégre a hölgyeknek illik összetartani. Végül minden a helyére kerül, ha dinamikusan haladnak, Parcy is megköszöni a neki felkínált széket, leül rá, ha teheti, kissé közelebb is húzza azt. A téteknél elsomolyodik, ötlete van.*
- Mi lenne, ha a kör nyertese egy szívességet zsebelne be a két vesztestől, amit ő határoz meg, mikor kérne ki. De felőlem úgy is játszhatjuk akár, hogy pontokat gyűjtünk. Egy nyertes kör egy pont, és akinek hamarabb kijön mondjuk tíz pontja, az viszi a két tartozást. Nos, mit szóltok?
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Fogadótér, majd Cassy szobája//
*Paranvyr sárga tekintetében reménnyel teli csillogás látszik felsejleni, miközben Cassyra sandít. Az empátia egyike azon dolgoknak, melyek kifejezetten őszintévé és vajszívűvé tudják változtatni, az amúgy sem túl kérges elfet - szánalmas egy fickó. Mielőtt még a fajtárs megszólalhatna, azért nehezen, gombócokkal küszködve, de elmond valamit, amit fontosnak is tart.*
- Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, van hova fejlődnöm, a hetven év ellenére is, amik a vállaimat nyomják. De hidd el, igyekszem majd, mert nagyon megkedveltem ezt a helyet. Talán... ha megengeditek... akár a családomnak is lehetne titeket szólítanom. *Fájdalmasan mosolyodik el, hiszen a jó szándék ellenére, úgy véli, bizarr volt az, amit mondott. Biztosan nem ezt értik mások család alatt, de a hosszúéletű még mindig nem tudta összerakni, mit is jelent pontosan ez a szó, hiszen neki sose adatott meg, hogy abban éljen, örökárva figura ő. Nehéz neki úgy beilleszkedni, hogy eleve a szita karimájára pottyantotta ki valami gólya. Az önsajnáltatás nem az ő világa, ezért nem árulja el ezeket a többieknek. Elég sokk az a hölgynek most, hogy megtudta, hány évig volt remete. Csak az kéne még, hogy rátegyen egy lapáttal, dobnák is kifele innen, megbélyegeznék, használhatatlannak hívnák, akár az öreg kereskedő fia is tette!
A feltörő emlékek persze értelmetlenek, így igyekszik elnyomni őket, aminél segítségére van az is, hogy élcelődik vele a társa. Nevet egy sort, de utána komolyan válaszol, mégis mosolyogva, úgy dönt, értelmetlen lenne elrugaszkodnia magától és belemenni a játékba.*
- Nem baj az, úgyis be kell hoznom az elmaradt éveket! Örülök, hogy itt lehetek. *Beltrys figyeli Cassy és Wrexan beszélgetését, ahogyan azt gazdája is teszi. A kupaürítés után mindketten rábólintanak a szobában kuporgásra, így miután megvan a készlet, útnak is indulnak. A szabályokat igyekszik megjegyezni, közben hátra-hátrapillant Beltrysre, hogy követi e. A macska tisztes távolságból, de érdeklődő tekintettel masírozik égnek álló farokkal a társaság nyomába, egészen addig, míg a szoba ajtajáig nem érnek. Ott aztán felbátorodik, s igyekszik elsurranni a lábak között, be a helyiségbe, ahol aztán szagok széles választéka, ismeretlen látvány, újabb leverni való tárgyak és jó búvóhelyek fogadják. El is indul mindent a legrészletesebben felderíteni.
Paranvyrt megbabonázzák az illatok, s a látvány. Akár a nőkben, a szobáikban is van egyfajta elragadó misztikusság, a gyöngéd stílusérzék kifejezetten kellemessé, otthonossá és lakójának teljes tükörképévé formálta az egészet. Egyszerűen szemkápráztató az elfnek. Látott már ilyeneket, de harminc év egy kunyhóban akkor is harminc év marad, ha előtte artheniori főnemes volt az illető, róla pedig még ezt sem lehet elmondani.*
- Persze, ha Wrexan is benne van, szívesen elhúzom. *Ha a fiú csatlakozna hozzá, úgy a kívánt helyre mozdítaná az asztalt. A hangosság miatt a vadcirmos közben hirtelen előbukkan hátulról, egészen az ágy felől, s az egyetlen hölgyhöz siet, aki a közelben van, dorombolva, cirógatásért unszolva azt, elvégre a hölgyeknek illik összetartani. Végül minden a helyére kerül, ha dinamikusan haladnak, Parcy is megköszöni a neki felkínált széket, leül rá, ha teheti, kissé közelebb is húzza azt. A téteknél elsomolyodik, ötlete van.*
- Mi lenne, ha a kör nyertese egy szívességet zsebelne be a két vesztestől, amit ő határoz meg, mikor kérne ki. De felőlem úgy is játszhatjuk akár, hogy pontokat gyűjtünk. Egy nyertes kör egy pont, és akinek hamarabb kijön mondjuk tíz pontja, az viszi a két tartozást. Nos, mit szóltok?
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:16:40
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:16:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//A pultnál//
//Daesys, Cahress, Shanneira//
*Látja ám Frädricus vigyorát, és nem tetszik neki. Kedve lenne oldalba vágni, pont a bordái között, de rájön, hogy lesz még alkalma bántalmazni a férfit.*
- Ó, hát persze. De ugye reménykedni mindig szabad.
*Mondja Daesys is töretlen vigyorral arcán, holott Cahress most zúzta össze kis idilljét egy bájos mosoly kíséretében. De hát ki tudna haragudni egy ilyen kedves lányra? Daesys aligha. Frädricus közben értetlenkedik, amit ő meg nem ért, hogy hogyan nem értheti, elvégre ő számít okosnak a csapatban. ~ Lesznek itt bajok. ~ Állapítja meg, miközben fejcsóválva italába kortyol, ami mint mindig, most is rohamosan fogyni kezd.*
- Te ne csillagomozz engem fa...
*Szólalna meg vehemensen, és a vadság meg is van szavaiban, ám a káromkodásnál újra elakad, és ahelyett, hogy alternatívát keresne, inkább hagyja az egészet.*
- Emlékeztess rá, hogy lökjelek majd a cápák közé!
*Teszi még hozzá búcsúzóul, miután Frädricus a pultra helyezi a borravalóját, és távozik. Daesys visszafordul Cahress felé, és fejét ingatva pillant a mennyezet felé, jelezve, hogy mennyire unja már a másikat. Ami elég nagy probléma, mert úgy tűnik, hogy össze lesznek zárva majd egy ideig.*
- Azok.
*Feleli kurtán Shanneira szavaira, aki továbbra is bosszantja. Felmerül benne, hogy nem is feltétlenül Cahress miatt, egyszerűen csak irritált hangulata van minden különösebb ok nélkül.*
- Ne törődj vele, szépségem. Ő mindig ilyen nehezen kezelhető. Rosszabbak a hangulatingadozásai, mint egy nőnek.
*Az étel felajánlásának persze örül. Akart is volna valamit falatozni, így viszont könnyebb dolga akad.*
- Remekül hangzik, de előtte még szeretnék egy fürdőt, ha egy mód van rá. Ki tudja mikor lesz legközelebb lehetőségem rá.
*Szemeiben újabb komisz csillogás jelenik meg, ahogy ajkaihoz emeli poharát, hogy az utolsó csepp bort is kihörpintse belőle.*
- Esetleg te nem szeretnél velem jönni?
//A pultnál//
//Daesys, Cahress, Shanneira//
*Látja ám Frädricus vigyorát, és nem tetszik neki. Kedve lenne oldalba vágni, pont a bordái között, de rájön, hogy lesz még alkalma bántalmazni a férfit.*
- Ó, hát persze. De ugye reménykedni mindig szabad.
*Mondja Daesys is töretlen vigyorral arcán, holott Cahress most zúzta össze kis idilljét egy bájos mosoly kíséretében. De hát ki tudna haragudni egy ilyen kedves lányra? Daesys aligha. Frädricus közben értetlenkedik, amit ő meg nem ért, hogy hogyan nem értheti, elvégre ő számít okosnak a csapatban. ~ Lesznek itt bajok. ~ Állapítja meg, miközben fejcsóválva italába kortyol, ami mint mindig, most is rohamosan fogyni kezd.*
- Te ne csillagomozz engem fa...
*Szólalna meg vehemensen, és a vadság meg is van szavaiban, ám a káromkodásnál újra elakad, és ahelyett, hogy alternatívát keresne, inkább hagyja az egészet.*
- Emlékeztess rá, hogy lökjelek majd a cápák közé!
*Teszi még hozzá búcsúzóul, miután Frädricus a pultra helyezi a borravalóját, és távozik. Daesys visszafordul Cahress felé, és fejét ingatva pillant a mennyezet felé, jelezve, hogy mennyire unja már a másikat. Ami elég nagy probléma, mert úgy tűnik, hogy össze lesznek zárva majd egy ideig.*
- Azok.
*Feleli kurtán Shanneira szavaira, aki továbbra is bosszantja. Felmerül benne, hogy nem is feltétlenül Cahress miatt, egyszerűen csak irritált hangulata van minden különösebb ok nélkül.*
- Ne törődj vele, szépségem. Ő mindig ilyen nehezen kezelhető. Rosszabbak a hangulatingadozásai, mint egy nőnek.
*Az étel felajánlásának persze örül. Akart is volna valamit falatozni, így viszont könnyebb dolga akad.*
- Remekül hangzik, de előtte még szeretnék egy fürdőt, ha egy mód van rá. Ki tudja mikor lesz legközelebb lehetőségem rá.
*Szemeiben újabb komisz csillogás jelenik meg, ahogy ajkaihoz emeli poharát, hogy az utolsó csepp bort is kihörpintse belőle.*
- Esetleg te nem szeretnél velem jönni?
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:13:29
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:13:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Fogadótér, majd Cassy szobája//
*Sok évtized tapasztalatával és érzékenységével olvasni tud Parcy testbeszédéből, a megkönnyebbülés apró jeleit megelégedéssel veszi. Csendesen hallgatja a bátor szavakat, bátorító mosolya mögött viszont nem tévesztik meg, el tudja képzelni, milyen lehet hozzászokni, hogy nincs kivel beszélni, nevetni, vagy csak úgy lenni. A téma szomorúságának dacára felkuncog.*
- Nos, akkor most minket is biztosan meg kell szoknod. Itt nagyon nehéz egyedül lenni.
*Beltrys kedvessége jólesik neki, puha bundájának érintése, a halk duruzsolás, önmaga kelletése, és elégedettségének nyílt kimutatása számára a macskák legnagyszerűbb jellemzői.*
- Az érzés kölcsönös. De nem hozzám kötődik olyan erősen.
*Fordítja vissza a bókot. Wrexan szerény beszámolója csak még szimpatikusabbá teszi a történetben, nincs is elragadóbb, mintha a férfiak egy kislány kedvében igyekeznek járni. Természetesen a legártatlanabb értelemben.*
- Aranyosak lehettetek együtt. Örülök, hogy megosztottad velünk, nagyon szeretem az ilyen gyöngyszemeket. És itt most nem erre gondolok.
*Mutat a fénylő kincsre vidoran. Boldog, hogy ötlete jó fogadtatásra talál, fel is áll rögtön.*
- Akkor hát, uraim, máris hozom a készletet.
*A saját kockái a szobájában vannak, de kell még néhány, és így legalább szólhat a pultnál, hogy mára leteszi a szolgálatot. Többé-kevésbé már úgyis elengedték. Elköszön, és ujját a szájára téve jelez a csaposnak, mikor elhozza a kis dobozt a pult alól. Darelldet szerencsére nem látja a közelben, de azért igyekszik diszkréten elcsenni a készletet. Aztán visszatér az asztalhoz, és a fürdőház felé csalja társait, azon keresztül is bejuthatnak a szolgálati területre, majd a kellékszobán és a mosodán át a folyosóra, végül az emeletre. Közben Cassy lelkesen magyarázza a szabályokat. Az emeleten kinyitja a szobáját, s előre megy lámpást gyújtani, hiszen sötét van bent.*
- Gyertek csak nyugodtan!
*Invitálja őket, kezéből az asztalkára pakol, majd az éjjeli szekrényen álló olajlámpást gyújtja meg, végül még két gyertyát, hogy legyen elég fény.*
- Segítenétek elvenni a faltól az asztalt középre, hogy körbe tudjuk ülni? Le is takarhatnánk ezzel, hogy ne koccanjanak olyan hangosan a kockák. Még lefülelnek minket.
*Nevet halkan, és átnyújt egy vastagabb, összehajtott szövetet, talán váltás takaróhuzat lehet télire. Székből csak kettő van, amit vendégeinek ajánl fel, de egy tetővel fedett, masszívra fonott kosarat odahúz magának, és párnát is tesz rá. Egy másik díszpárnát a széles ablakpárkányra készít, és játékosan megpaskolja, hátha Beltrys érdeklődését felkelti vele, amennyiben egész idáig velük tartott.
A szoba lágy, világos szinekkel berendezett, tiszta és rendben tartott. Nöi öltözék kiegészítői látszanak itt-ott, legyező a komódon a pipereholmik mellett, rojtos vállkendő a kecses madarakat ábrázoló paravánon. Az ágytakaró, és az ágy melletti szőnyeg puhának tűnik. A falon lévő képek eltérnek a Sellőház illusztrációitól, természetmotívumokat, tájképeket ábrázolnak. Cassy résnyire akasztja ki az ablakot, hogy Beltrys ne kísérletezhessen a kiugrással, a halványkék függöny lomhán libben.*
- Mi legyen a tét?
*Kérdezi töprengő mosollyal, előveszi a készletét, és kinyitja az elcsent dobozt is.*
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Fogadótér, majd Cassy szobája//
*Sok évtized tapasztalatával és érzékenységével olvasni tud Parcy testbeszédéből, a megkönnyebbülés apró jeleit megelégedéssel veszi. Csendesen hallgatja a bátor szavakat, bátorító mosolya mögött viszont nem tévesztik meg, el tudja képzelni, milyen lehet hozzászokni, hogy nincs kivel beszélni, nevetni, vagy csak úgy lenni. A téma szomorúságának dacára felkuncog.*
- Nos, akkor most minket is biztosan meg kell szoknod. Itt nagyon nehéz egyedül lenni.
*Beltrys kedvessége jólesik neki, puha bundájának érintése, a halk duruzsolás, önmaga kelletése, és elégedettségének nyílt kimutatása számára a macskák legnagyszerűbb jellemzői.*
- Az érzés kölcsönös. De nem hozzám kötődik olyan erősen.
*Fordítja vissza a bókot. Wrexan szerény beszámolója csak még szimpatikusabbá teszi a történetben, nincs is elragadóbb, mintha a férfiak egy kislány kedvében igyekeznek járni. Természetesen a legártatlanabb értelemben.*
- Aranyosak lehettetek együtt. Örülök, hogy megosztottad velünk, nagyon szeretem az ilyen gyöngyszemeket. És itt most nem erre gondolok.
*Mutat a fénylő kincsre vidoran. Boldog, hogy ötlete jó fogadtatásra talál, fel is áll rögtön.*
- Akkor hát, uraim, máris hozom a készletet.
*A saját kockái a szobájában vannak, de kell még néhány, és így legalább szólhat a pultnál, hogy mára leteszi a szolgálatot. Többé-kevésbé már úgyis elengedték. Elköszön, és ujját a szájára téve jelez a csaposnak, mikor elhozza a kis dobozt a pult alól. Darelldet szerencsére nem látja a közelben, de azért igyekszik diszkréten elcsenni a készletet. Aztán visszatér az asztalhoz, és a fürdőház felé csalja társait, azon keresztül is bejuthatnak a szolgálati területre, majd a kellékszobán és a mosodán át a folyosóra, végül az emeletre. Közben Cassy lelkesen magyarázza a szabályokat. Az emeleten kinyitja a szobáját, s előre megy lámpást gyújtani, hiszen sötét van bent.*
- Gyertek csak nyugodtan!
*Invitálja őket, kezéből az asztalkára pakol, majd az éjjeli szekrényen álló olajlámpást gyújtja meg, végül még két gyertyát, hogy legyen elég fény.*
- Segítenétek elvenni a faltól az asztalt középre, hogy körbe tudjuk ülni? Le is takarhatnánk ezzel, hogy ne koccanjanak olyan hangosan a kockák. Még lefülelnek minket.
*Nevet halkan, és átnyújt egy vastagabb, összehajtott szövetet, talán váltás takaróhuzat lehet télire. Székből csak kettő van, amit vendégeinek ajánl fel, de egy tetővel fedett, masszívra fonott kosarat odahúz magának, és párnát is tesz rá. Egy másik díszpárnát a széles ablakpárkányra készít, és játékosan megpaskolja, hátha Beltrys érdeklődését felkelti vele, amennyiben egész idáig velük tartott.
A szoba lágy, világos szinekkel berendezett, tiszta és rendben tartott. Nöi öltözék kiegészítői látszanak itt-ott, legyező a komódon a pipereholmik mellett, rojtos vállkendő a kecses madarakat ábrázoló paravánon. Az ágytakaró, és az ágy melletti szőnyeg puhának tűnik. A falon lévő képek eltérnek a Sellőház illusztrációitól, természetmotívumokat, tájképeket ábrázolnak. Cassy résnyire akasztja ki az ablakot, hogy Beltrys ne kísérletezhessen a kiugrással, a halványkék függöny lomhán libben.*
- Mi legyen a tét?
*Kérdezi töprengő mosollyal, előveszi a készletét, és kinyitja az elcsent dobozt is.*
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 21:35:54
Üzenet elküldve: 2020-03-24 21:35:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
//Daesys, Frädricus, Cassy//
*Shan kedvét mindig feldobja az aranyhajú elf jelenléte, bár gyanítja, ezzel más is így van. Gyönyörű, kedves, igazán üdítő jelenség, s ha a zsoldos nem dolgozna itt, minden bizonnyal bepróbálkozott volna már nála. Mivel azonban munkatársak, pár szelíd bókot enged meg csupán néha magának, s ennél tovább nem tervez menni.*
-Életet mentesz Cass.
*Szól hálásan, arcán töretlen vigyorral, mikor az elf ropogós csirkéket emleget, melynek hallatán egyébként gyomra segítségkérően kordul.
Nem igazán figyelte az imént, miféle beszélgetés zajlott le a fickó meg a vörhenyes között, mindössze az utóbbi morcos nézését kapja el, amit egyáltalán nem vesz magára, hiszen meg sem fordul a fejében, hogy bármiféle okot szolgáltatott volna a csúnya pillantásokra.
Cassy szavaiból próbálja hát nagyjából összerakni mi történhetett, persze nem igazán áll össze neki. Ez nem tartja azonban vissza attól, hogy szóljon valamit, remélve, hogy a durcás kép eltűnik.*
-Ne törődj vele, a férfiak gyökerek.
*Villant biztató mosolyt is Daesys felé, úgy gondolja ez a mondat majdnem minden szituációban helytáll.*
-Csibe valami alkoholmenteset majd még dobnál hozzá?
*Vándorol tekintete vissza Cassyre*
-Anyuci nem örülne, ha becsípnék munkaidőben.
*Bök hátra fejével Dreyia irányába, szavaiban nem tükröződik rosszindulat az újonnan kitalált becenevet kiejtve, egyszerűen csak viccelődik.*
//Daesys, Frädricus, Cassy//
*Shan kedvét mindig feldobja az aranyhajú elf jelenléte, bár gyanítja, ezzel más is így van. Gyönyörű, kedves, igazán üdítő jelenség, s ha a zsoldos nem dolgozna itt, minden bizonnyal bepróbálkozott volna már nála. Mivel azonban munkatársak, pár szelíd bókot enged meg csupán néha magának, s ennél tovább nem tervez menni.*
-Életet mentesz Cass.
*Szól hálásan, arcán töretlen vigyorral, mikor az elf ropogós csirkéket emleget, melynek hallatán egyébként gyomra segítségkérően kordul.
Nem igazán figyelte az imént, miféle beszélgetés zajlott le a fickó meg a vörhenyes között, mindössze az utóbbi morcos nézését kapja el, amit egyáltalán nem vesz magára, hiszen meg sem fordul a fejében, hogy bármiféle okot szolgáltatott volna a csúnya pillantásokra.
Cassy szavaiból próbálja hát nagyjából összerakni mi történhetett, persze nem igazán áll össze neki. Ez nem tartja azonban vissza attól, hogy szóljon valamit, remélve, hogy a durcás kép eltűnik.*
-Ne törődj vele, a férfiak gyökerek.
*Villant biztató mosolyt is Daesys felé, úgy gondolja ez a mondat majdnem minden szituációban helytáll.*
-Csibe valami alkoholmenteset majd még dobnál hozzá?
*Vándorol tekintete vissza Cassyre*
-Anyuci nem örülne, ha becsípnék munkaidőben.
*Bök hátra fejével Dreyia irányába, szavaiban nem tükröződik rosszindulat az újonnan kitalált becenevet kiejtve, egyszerűen csak viccelődik.*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 20:27:19
Üzenet elküldve: 2020-03-24 20:27:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//A pultnál//
//Daesys, Frädricus, Shanneira//
*Daesys visszakérdezése egy pillanatra zavarba hozza, elbizonytalanodik, hogy vajon ugyanúgy értették-e az elhangzottakat. Hamar ellágyulnak arcvonásai, beletörődő, kedves mosollyal felel, némi szégyenlős pír jelenik meg az arcán.*
- Úgy értettem, Sellőként nem lehetnék senki teljesértékű társa, kár lenne komolyabb érzéseket pazarolni rám.
*A bókra szégyenlős mosollyal süti le a szemeit, de rögtön utána felemeli boldog tekintetét.*
- Az a legnagyobb elismerés lenne számomra!
*Sajnálja, hogy nem lehet Frädricus segítségére, és a kedvén sem tud komolyabban javítani. Szeretne enyhíteni a két vendég közti konfliktus élén, főképp, hogy egy kicsit alapja is a vitának. Legalább a férfi visszalépésekor biztosítja őt szolgálatkészségéről és támogatásáról.*
- Pedig nagyon szívesen utána kérdeznék.
*Erre azonban már nem kerülhet sor. Dreyia végül nem ér a pult közelébe, de Shan szokásos derűs jelenléte megérkezik, s ez neki is új lendületet ad. Halkan kuncog a kérésén.*
- Citromhab szerencsére messze jár, de ha megelégszel vele, hozhatok ropogósra pirított csirkét.
*Két vendégéhez fordul vissza, hogy az ő igényeik felől is kérdezzen, mielőtt a konyhába megy, de Frädricus éppen távozóra fogja, s ennek mikéntje bele fagyasztja a kérdést. Elszomorodik, amiért olyan kedvetlenül távozik, rossz lelkiismerettel fogadja el az ilyen borravalót, de háláját és együttérzését nem befolyásolja.*
- Köszönöm, remélem, legközelebb jobban megszolgálom a nagylelkűségét.
*Miután a férfi távozik, Shanra pillant egy engesztelő mosollyal, valószínűleg furcsa számára a közjáték. Aztán eredeti céljához tér vissza, hiszen itt van Daesys is, kinek jó közérzete szintén fontos számára, és érte talán még tehet valamit.*
- Sajnálom, hogy rosszul sült el a beszélgetés. Alighanem rossz napja van, úgy láttam, már így érkezett.
*Majd hozzáteszi a kérdést az ételről.*
- Úgy láttam, a vezetőjük mindannyiuk számára kifizette a vacsorát, kihozhatom most?
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 20:32:14
//A pultnál//
//Daesys, Frädricus, Shanneira//
*Daesys visszakérdezése egy pillanatra zavarba hozza, elbizonytalanodik, hogy vajon ugyanúgy értették-e az elhangzottakat. Hamar ellágyulnak arcvonásai, beletörődő, kedves mosollyal felel, némi szégyenlős pír jelenik meg az arcán.*
- Úgy értettem, Sellőként nem lehetnék senki teljesértékű társa, kár lenne komolyabb érzéseket pazarolni rám.
*A bókra szégyenlős mosollyal süti le a szemeit, de rögtön utána felemeli boldog tekintetét.*
- Az a legnagyobb elismerés lenne számomra!
*Sajnálja, hogy nem lehet Frädricus segítségére, és a kedvén sem tud komolyabban javítani. Szeretne enyhíteni a két vendég közti konfliktus élén, főképp, hogy egy kicsit alapja is a vitának. Legalább a férfi visszalépésekor biztosítja őt szolgálatkészségéről és támogatásáról.*
- Pedig nagyon szívesen utána kérdeznék.
*Erre azonban már nem kerülhet sor. Dreyia végül nem ér a pult közelébe, de Shan szokásos derűs jelenléte megérkezik, s ez neki is új lendületet ad. Halkan kuncog a kérésén.*
- Citromhab szerencsére messze jár, de ha megelégszel vele, hozhatok ropogósra pirított csirkét.
*Két vendégéhez fordul vissza, hogy az ő igényeik felől is kérdezzen, mielőtt a konyhába megy, de Frädricus éppen távozóra fogja, s ennek mikéntje bele fagyasztja a kérdést. Elszomorodik, amiért olyan kedvetlenül távozik, rossz lelkiismerettel fogadja el az ilyen borravalót, de háláját és együttérzését nem befolyásolja.*
- Köszönöm, remélem, legközelebb jobban megszolgálom a nagylelkűségét.
*Miután a férfi távozik, Shanra pillant egy engesztelő mosollyal, valószínűleg furcsa számára a közjáték. Aztán eredeti céljához tér vissza, hiszen itt van Daesys is, kinek jó közérzete szintén fontos számára, és érte talán még tehet valamit.*
- Sajnálom, hogy rosszul sült el a beszélgetés. Alighanem rossz napja van, úgy láttam, már így érkezett.
*Majd hozzáteszi a kérdést az ételről.*
- Úgy láttam, a vezetőjük mindannyiuk számára kifizette a vacsorát, kihozhatom most?
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.24 20:32:14
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 14:38:42
Üzenet elküldve: 2020-03-24 14:38:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
- Hát így belegondolva tényleg elég félelmetes, de amúgy nem volt olyan vészes. Egy igazán aranyos kis ártatlan kislány volt. Szerintem bárki gondolkodás nélkül segített volna neki. Mondjuk én amúgy is nagyon szeretem a gyerekeket. * Mondja el ezen álláspontját. Mikor a lány felajánlja neki, hogy kiveszi a gyöngyöt, akkor beleegyezik*
- Azt nagyon szépen meg köszönném.* Aztán figyeli a kiemelési munkálatokat.*
- Köszönöm szépen!* Köszöni meg aztán, ha megkapja a gyöngyöt elrakja vissza a kagylóba. Nem finnyás egy cseppet se ilyen téren, szóval meg fogja inni azt a bort így is.*
- A barátságunkra!* Emeli meg ő is a poharat és belekortyol, de nem iszik belőle sokat. Igyekszik megfogadni Casy tanácsát ezen a téren is. Érdekes íze van az italnak azt meg kell hagynia. Fura, de nem mondaná rossznak. Elüt az eddig fogyasztott gyümölcslevektől. arcára is ki lehet írva ez az új érzés. Aztán az elf lány új ötlettel áll elő, miszerint kockázhatnának egy keveset.*
- Hát ha elmagyarázzátok a szabályokat, akkor én is beszállok.* Az meg, hogy szívódjanak fel innét szintén nincs ellenére. Felőle akár indulhatnak is. Persze a bort viszi magával, ha már kapta.*
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
- Hát így belegondolva tényleg elég félelmetes, de amúgy nem volt olyan vészes. Egy igazán aranyos kis ártatlan kislány volt. Szerintem bárki gondolkodás nélkül segített volna neki. Mondjuk én amúgy is nagyon szeretem a gyerekeket. * Mondja el ezen álláspontját. Mikor a lány felajánlja neki, hogy kiveszi a gyöngyöt, akkor beleegyezik*
- Azt nagyon szépen meg köszönném.* Aztán figyeli a kiemelési munkálatokat.*
- Köszönöm szépen!* Köszöni meg aztán, ha megkapja a gyöngyöt elrakja vissza a kagylóba. Nem finnyás egy cseppet se ilyen téren, szóval meg fogja inni azt a bort így is.*
- A barátságunkra!* Emeli meg ő is a poharat és belekortyol, de nem iszik belőle sokat. Igyekszik megfogadni Casy tanácsát ezen a téren is. Érdekes íze van az italnak azt meg kell hagynia. Fura, de nem mondaná rossznak. Elüt az eddig fogyasztott gyümölcslevektől. arcára is ki lehet írva ez az új érzés. Aztán az elf lány új ötlettel áll elő, miszerint kockázhatnának egy keveset.*
- Hát ha elmagyarázzátok a szabályokat, akkor én is beszállok.* Az meg, hogy szívódjanak fel innét szintén nincs ellenére. Felőle akár indulhatnak is. Persze a bort viszi magával, ha már kapta.*
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 10:35:39
Üzenet elküldve: 2020-03-24 10:35:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Érzi a heves reakciót, minden odaforrasztót csók nyomán, ahogy a férfi mellkasa egyre szaporábban, de még minden ritmust nélkülözve, egyre gyakrabban emelkedik meg. Közben érzi, ahogy az tétlenséget megunt kéz, gyengéden a hajába túr, ekkor elidőzik egy fél percre, majd nyelvét végig gördíti a felforrósodó bőrön. Eztán az ing biztonságba lesz helyezve, a másik száját pedig elhagyja egy vággyal fűtött kívánság.*
-Egy ilyen kérést nem utasíthatok vissza. Várj. *Előtte még megperdül, majd lehajol a fél-elf nadrágjához, mert úgy sejti, már nyomasztó lehet számára a szorítás, ha pedig még koránt sem, úgy idővel bizonyosan. Kigombolja, viszont csak úgy nem tudja magára hagyni, még a nadrág anyagán keresztül egy határozott csókot nyom az ágyékára, majd feláll, hogy eleget tegyen a kérésnek. Vissza is helyezkedik a férfi ölébe, szemben vele, a combjaira ülve. Haját elsimítja az útból, karjait pedig a másik nyakába veti, minél közelebb vonva magát hozzá. Szeretné teljesíteni a kérést, és egy hosszúra nyújtott ölelés erejéig egybeolvasztani a testüket. Némileg nehezíti a szoros egymáshoz simulást, a nő két kerekded keble, de ez talán a férfit nem is zavarja, hogy ennyi távolság lopja magát közéjük. Ahogy megérzi, hogy Max a kedvenc részét fogja ostrom alá, egy vággyal teli sóhaj csúszik ki ajkai takarásából.*
-Max! *Azonnal megszólítássá is alakul, amint a fogak karistolását megérzi a bőrén.*
-Drágám! Csak óvatosan! Könyörgöm… *Mert az nem lenne szép látvány, talán még megrovást is kapna érte, hogy így hagyta elcsúfítani magát. Bár minden vágya lenne, ha egyszer engedhetne a kísértésnek egy vad együttlét alkalmával. Közben érzi, ahogy a férfi kezei, a hátán cikáznak, talán céltalan is, így megjegyzi.*
-Nem… egyáltalán nem ragaszkodom a kendőhöz ám. *Simít bele Max hajába az egyik kezével.*
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Érzi a heves reakciót, minden odaforrasztót csók nyomán, ahogy a férfi mellkasa egyre szaporábban, de még minden ritmust nélkülözve, egyre gyakrabban emelkedik meg. Közben érzi, ahogy az tétlenséget megunt kéz, gyengéden a hajába túr, ekkor elidőzik egy fél percre, majd nyelvét végig gördíti a felforrósodó bőrön. Eztán az ing biztonságba lesz helyezve, a másik száját pedig elhagyja egy vággyal fűtött kívánság.*
-Egy ilyen kérést nem utasíthatok vissza. Várj. *Előtte még megperdül, majd lehajol a fél-elf nadrágjához, mert úgy sejti, már nyomasztó lehet számára a szorítás, ha pedig még koránt sem, úgy idővel bizonyosan. Kigombolja, viszont csak úgy nem tudja magára hagyni, még a nadrág anyagán keresztül egy határozott csókot nyom az ágyékára, majd feláll, hogy eleget tegyen a kérésnek. Vissza is helyezkedik a férfi ölébe, szemben vele, a combjaira ülve. Haját elsimítja az útból, karjait pedig a másik nyakába veti, minél közelebb vonva magát hozzá. Szeretné teljesíteni a kérést, és egy hosszúra nyújtott ölelés erejéig egybeolvasztani a testüket. Némileg nehezíti a szoros egymáshoz simulást, a nő két kerekded keble, de ez talán a férfit nem is zavarja, hogy ennyi távolság lopja magát közéjük. Ahogy megérzi, hogy Max a kedvenc részét fogja ostrom alá, egy vággyal teli sóhaj csúszik ki ajkai takarásából.*
-Max! *Azonnal megszólítássá is alakul, amint a fogak karistolását megérzi a bőrén.*
-Drágám! Csak óvatosan! Könyörgöm… *Mert az nem lenne szép látvány, talán még megrovást is kapna érte, hogy így hagyta elcsúfítani magát. Bár minden vágya lenne, ha egyszer engedhetne a kísértésnek egy vad együttlét alkalmával. Közben érzi, ahogy a férfi kezei, a hátán cikáznak, talán céltalan is, így megjegyzi.*
-Nem… egyáltalán nem ragaszkodom a kendőhöz ám. *Simít bele Max hajába az egyik kezével.*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 10:01:42
Üzenet elküldve: 2020-03-24 10:01:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kicsit megcirógatja a fedetlen mellkast, amin feltehetően nincs dús szerelempázsit, mint az embereknél. Az elfek csupaszabbak annál, de ez Vylt nem zavarja, hiszen minden partnerét az elsőkhöz hasonlítgatja, akarva, akaratlanul, így ha a félvér lovászfiút, vagy az elf kalózt veszi górcső alá, megfelel ez a felállás neki. Mikor áttérne az ajkakra, egy hirtelen csapásra figyel fel, kicsit visszafojtja a lélegzetét, nem akarja azt a kiváltságot megadni a másiknak, hogy sóhajt hall tőle. Ha őszinte arcot kért, Vyl nem fogja eltitkolni telhetetlen, szinte kielégíthetetlen énjét sem. Megengedi a másiknak, hogy az ágyra fektesse, ahogyan azt is, hogy elidőzzön az ajkainál. A Sellő figyeli, milyen erősen, vagy gyöngéden esik neki a fiúcska, a nyelve fickándozik e ajkai között, kér e egyáltalán bebocsátást, s csak ha ezeket megtudta, az alapján mer lépni bármit is. Ami biztos, hogy lágy cirógatással fogadja a másikat, a hátát simogatja, aztán lassan lejjebb csúsznak a kezek, a nadrágig, hogy ott könnyíthessen a nadrág terhén, ha lehet, el is kezdi a kigombolását a ruhadarabnak. Ő maga egyelőre nem vetkőzik, hámozza le róla a ruháit az, aki akarja. A bókot közömbös tekintettel fogadja, miközben elválik a másiktól, majd balját a másik tarkójára csúsztatja, s suttog.*
- De, de tudják, ezért csinálják. *Úgy gondolja, ez megfelelő pillanat pózváltásra, így ha teheti, lábait a másik csípője köré tekeri, jobbjával kitámaszt, s úgy forgatja magukat, hogy ő lehessen felül. Ha ez sikerül neki, haját oldalra veti, s újabb csókot lehet az elf ajkaira.*
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kicsit megcirógatja a fedetlen mellkast, amin feltehetően nincs dús szerelempázsit, mint az embereknél. Az elfek csupaszabbak annál, de ez Vylt nem zavarja, hiszen minden partnerét az elsőkhöz hasonlítgatja, akarva, akaratlanul, így ha a félvér lovászfiút, vagy az elf kalózt veszi górcső alá, megfelel ez a felállás neki. Mikor áttérne az ajkakra, egy hirtelen csapásra figyel fel, kicsit visszafojtja a lélegzetét, nem akarja azt a kiváltságot megadni a másiknak, hogy sóhajt hall tőle. Ha őszinte arcot kért, Vyl nem fogja eltitkolni telhetetlen, szinte kielégíthetetlen énjét sem. Megengedi a másiknak, hogy az ágyra fektesse, ahogyan azt is, hogy elidőzzön az ajkainál. A Sellő figyeli, milyen erősen, vagy gyöngéden esik neki a fiúcska, a nyelve fickándozik e ajkai között, kér e egyáltalán bebocsátást, s csak ha ezeket megtudta, az alapján mer lépni bármit is. Ami biztos, hogy lágy cirógatással fogadja a másikat, a hátát simogatja, aztán lassan lejjebb csúsznak a kezek, a nadrágig, hogy ott könnyíthessen a nadrág terhén, ha lehet, el is kezdi a kigombolását a ruhadarabnak. Ő maga egyelőre nem vetkőzik, hámozza le róla a ruháit az, aki akarja. A bókot közömbös tekintettel fogadja, miközben elválik a másiktól, majd balját a másik tarkójára csúsztatja, s suttog.*
- De, de tudják, ezért csinálják. *Úgy gondolja, ez megfelelő pillanat pózváltásra, így ha teheti, lábait a másik csípője köré tekeri, jobbjával kitámaszt, s úgy forgatja magukat, hogy ő lehessen felül. Ha ez sikerül neki, haját oldalra veti, s újabb csókot lehet az elf ajkaira.*
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 09:54:24
Üzenet elküldve: 2020-03-24 09:54:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//A pultnál//
-Igazából bármi megteszi. Beállok takarítónak vagy akár örömlánynak is. Jelenleg egyedül az érdekel, hogy rendbe szedjem az életem. *feleli az elf és, csak reménykedni tud benne, hogy az örömlány megnevezés nem sértő az itteniekre nézve. Ő sosem nézett le semmilyen munkát, sőt néha ő maga is úgy érezte személyes takarítónő, csak fizetés nélkül. Dolgozott már földeken is naphosszat, így neki tényleg semmi sem jelent már viszályt. *
-Értek a fegyver forgatáshoz, pusztán az elijesztés céljával nem hiszem, hogy legjobb esetben is most meglenne bármely karom. Tudja ez a rosszakaró történetesen az apám. Hogy mit ártottam neki? Édesanyám belehalt a születésembe és én sosem fogom tudni neki őt visszahozni vagy helyettesíteni. Bosszúként fogná fel a halálomat. Az évek során pedig az alkohol egyre inkább az agyába szállt. Röviden ennyi a történet. Higyje el ez nem egy, olyan családi vita amit az asztalnál ülve békésen megbeszél az ember. *A fiatal lány észresem veszi mennyire könnyen elmondta pár perc töredéke alatt az egész életét, pedig így történt és ez szörnyen megnyugtató érzést kelt maga után*
//A pultnál//
-Igazából bármi megteszi. Beállok takarítónak vagy akár örömlánynak is. Jelenleg egyedül az érdekel, hogy rendbe szedjem az életem. *feleli az elf és, csak reménykedni tud benne, hogy az örömlány megnevezés nem sértő az itteniekre nézve. Ő sosem nézett le semmilyen munkát, sőt néha ő maga is úgy érezte személyes takarítónő, csak fizetés nélkül. Dolgozott már földeken is naphosszat, így neki tényleg semmi sem jelent már viszályt. *
-Értek a fegyver forgatáshoz, pusztán az elijesztés céljával nem hiszem, hogy legjobb esetben is most meglenne bármely karom. Tudja ez a rosszakaró történetesen az apám. Hogy mit ártottam neki? Édesanyám belehalt a születésembe és én sosem fogom tudni neki őt visszahozni vagy helyettesíteni. Bosszúként fogná fel a halálomat. Az évek során pedig az alkohol egyre inkább az agyába szállt. Röviden ennyi a történet. Higyje el ez nem egy, olyan családi vita amit az asztalnál ülve békésen megbeszél az ember. *A fiatal lány észresem veszi mennyire könnyen elmondta pár perc töredéke alatt az egész életét, pedig így történt és ez szörnyen megnyugtató érzést kelt maga után*
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 08:37:09
Üzenet elküldve: 2020-03-24 08:37:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A menekülés után//
//A pultnál//
-Tudós? *Szöknek fel a szemöldökei a homlokára pohártörölgetés közben.*
-Mondja csak, milyen munkát szeretne itt vállalni? *Ez már kezdi egyre jobban érdekelni, mert ilyen képzettséggel rendelkező egyének, nem csak, hogy a kikötőben ritkák, de a Sellőben sem tolonganak, főleg nem munkáért.*
-Ért a fegyverforgatáshoz vagy csak elijesztésképpen hurcolja magával azokat? *Ha már így, beszédes kedvében van a nő, akkor már miért is ne tenné fel ezeket a kérdéseket is.*
-Rosszakarója? Hát mit ártott neki, hogy ilyen kitartó? *Az a másik része, hogy ha, ez a férfi ide is beteszi a lábát és megpróbál kárt tenni a ház bármely tulajdonán, esetleg a hírnevén, akkor az már neki is baj lehet, a főnökről nem is beszélve.*
-Ne aggódjék, itt nálunk kiemelt szerepet kap a vendégek biztonsága, nyugodjék meg. *Biztosítja arról, hogy jelenleg egy igen jól védett helyen van, a kikötő többi részéhez képes, minden bizonnyal ez így is van. Úgy véli, mivel dolgozott itt már együtt sanyarú sorsú mosogatófiúval és egyéb személyzettel, hogy a főnökasszony a veszély fennállása ellenére sem fog elutasítóan bánni az elffel.*
-Van esetleg gyakorlata valamiben?
//A pultnál//
-Tudós? *Szöknek fel a szemöldökei a homlokára pohártörölgetés közben.*
-Mondja csak, milyen munkát szeretne itt vállalni? *Ez már kezdi egyre jobban érdekelni, mert ilyen képzettséggel rendelkező egyének, nem csak, hogy a kikötőben ritkák, de a Sellőben sem tolonganak, főleg nem munkáért.*
-Ért a fegyverforgatáshoz vagy csak elijesztésképpen hurcolja magával azokat? *Ha már így, beszédes kedvében van a nő, akkor már miért is ne tenné fel ezeket a kérdéseket is.*
-Rosszakarója? Hát mit ártott neki, hogy ilyen kitartó? *Az a másik része, hogy ha, ez a férfi ide is beteszi a lábát és megpróbál kárt tenni a ház bármely tulajdonán, esetleg a hírnevén, akkor az már neki is baj lehet, a főnökről nem is beszélve.*
-Ne aggódjék, itt nálunk kiemelt szerepet kap a vendégek biztonsága, nyugodjék meg. *Biztosítja arról, hogy jelenleg egy igen jól védett helyen van, a kikötő többi részéhez képes, minden bizonnyal ez így is van. Úgy véli, mivel dolgozott itt már együtt sanyarú sorsú mosogatófiúval és egyéb személyzettel, hogy a főnökasszony a veszély fennállása ellenére sem fog elutasítóan bánni az elffel.*
-Van esetleg gyakorlata valamiben?
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-24 07:04:48
Üzenet elküldve: 2020-03-24 07:04:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//A pultnál//
*Daesys cseppet idegesíti, főként azért, mert ha csendben marad, akkor az a baja, ha beszél, akkor az untatja. Az ilyen kikötői fruskákat úgyis mindig csak a dráma érdekli, az élcelődés, ami meg a Frädféléket hidegen hagyja - többnyire. Egyelőre közömbös válaszokat kap, mert jól láthatóan - és hallhatóan - a félvért valaki teljesen más kerítette hatalmába, amin még ő is meglepődik. ~ Ennyire megtetszett volna neki Cahress? Érdekes. Piszkáljam vele, vagy hagyjam most? ~ Egyelőre amellett dönt, hogy csak sunyin vigyorog maga előtt, szemlélődik, s csak akkor válaszol, mikor érdekelt valamiben.*
- Ó, értem. Semmi baj, tényleg régen volt, én kérek elnézést. *Mondja Cassynak, majd értetlenül néz a számára igencsak fura történetet kreált Daesysre.*
- Hogy mivan? *Kérdez vissza, de fejrázással tudatja, hogy inkább elengedi az egészet. Shan érkezésével a félvér arca alaposan elváltozik, Fräd pedig ezt észlelve, feláll, közben ironikusan kérdezi.*
- Ó, csak nem féltéleny valaki? Mondd, mire, csillagom? *A választ már nem várja meg, úgy dönt, tesz egy sétát. Letesz a pultra 20 arany borravalót, Shanneira Dalnareon elé, de Cassynak szánva.
*
- Köszönöm, hogy itt lehettem, napsugaram. További csodaszép napot! *Biccent egyet, azzal kimegy sétálni. A napja hátralevő részét így tölti, bolyongva a kikötőben.*
//A Professzor asztalánál//
*Fräd egészen későn, este érkezik vissza, újabb negatív tapasztalatokról árulkodó, kissé morcos arccal. A ruhája ugyanolyan tiszta, mint reggel volt, így nem azzal történhetett valami. Meglátja a Profot, s mivel az int felé, odamegy és csatlakozik a szálkás öreghez.*
- Jó estét, uram! Hogy telt a napja, ha szabad kérdeznem?
//A pultnál//
*Daesys cseppet idegesíti, főként azért, mert ha csendben marad, akkor az a baja, ha beszél, akkor az untatja. Az ilyen kikötői fruskákat úgyis mindig csak a dráma érdekli, az élcelődés, ami meg a Frädféléket hidegen hagyja - többnyire. Egyelőre közömbös válaszokat kap, mert jól láthatóan - és hallhatóan - a félvért valaki teljesen más kerítette hatalmába, amin még ő is meglepődik. ~ Ennyire megtetszett volna neki Cahress? Érdekes. Piszkáljam vele, vagy hagyjam most? ~ Egyelőre amellett dönt, hogy csak sunyin vigyorog maga előtt, szemlélődik, s csak akkor válaszol, mikor érdekelt valamiben.*
- Ó, értem. Semmi baj, tényleg régen volt, én kérek elnézést. *Mondja Cassynak, majd értetlenül néz a számára igencsak fura történetet kreált Daesysre.*
- Hogy mivan? *Kérdez vissza, de fejrázással tudatja, hogy inkább elengedi az egészet. Shan érkezésével a félvér arca alaposan elváltozik, Fräd pedig ezt észlelve, feláll, közben ironikusan kérdezi.*
- Ó, csak nem féltéleny valaki? Mondd, mire, csillagom? *A választ már nem várja meg, úgy dönt, tesz egy sétát. Letesz a pultra 20 arany borravalót, Shanneira Dalnareon elé, de Cassynak szánva.
*- Köszönöm, hogy itt lehettem, napsugaram. További csodaszép napot! *Biccent egyet, azzal kimegy sétálni. A napja hátralevő részét így tölti, bolyongva a kikötőben.*
//A Professzor asztalánál//
*Fräd egészen későn, este érkezik vissza, újabb negatív tapasztalatokról árulkodó, kissé morcos arccal. A ruhája ugyanolyan tiszta, mint reggel volt, így nem azzal történhetett valami. Meglátja a Profot, s mivel az int felé, odamegy és csatlakozik a szálkás öreghez.*
- Jó estét, uram! Hogy telt a napja, ha szabad kérdeznem?
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 22:25:49
Üzenet elküldve: 2020-03-23 22:25:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//A pultnál//
//Shanneira figyelmébe is ajánlva//
*Frädricus kérdésére szimplán csak legyint, nem méltatja válaszra. Főleg azért sem, mert egészen megigézve figyeli, hogy Cahress miként tölti neki ki az italt, és hogyan nyújtja át. Szent meggyőződése, hogy abban a finom kis mosolyban, és szép íriszeinek csillogó pillantásában van valami visszaigazolás, valami komiszság, ez pedig elfeledteti Daesysszel minden bosszúságát, amit Frädricus eredményezett neki.*
- Érdemtelen?
*Kérdez vissza meghökkenve, és röviden felnevet. Arcán olyan kérdő kifejezés ül, hogy valójában nem hiszi el, hogy egy ilyen bájos, és kellemes küllemű lány ilyet mondhatna.*
- Jaj, szépségem. Csak miattad jönnék ide vissza.
*Sóhajtja, majd az italba kortyol, miután azt elismerően, és hálásan emeli meg a szép hosszúéletű lány felé. Furcsán hirtelen lángolt fel iránta, ami azért szokatlan, mert ellenérzései vannak a bordélyban dolgozó hölgyek iránt, annak okán, hogy anyja is az volt, csak ő éppen az utcán. Mindenesetre ez az ellenérzés ugyan megmaradt, de Cahress első alkalommal is felkeltette az érdeklődését, és ez az idővel sem hagyott alább. Daesys lát benne valamit, és még ő maga sem tudja, hogy mit.*
- Svornt? Ó, akit leütöttek? Nem igazán érdekel, eléggé ügyefogyottnak tűnik.
*Nagyon okosan próbál nézni, hogy megérts miként jött szóba Frädricus apjának a munkatársa, vagy az apja hajója, és miért is akarnák azt emberek megcsáklyázni, de inkább úgy dönt, hogy marad a kikötői módinál, és nem üti olyanba az orrát, amivel nem akar foglalkozni.*
- Na tessék.
*Pillant hátra Zopalra, aki Carloetteia társaságában feszít. El is nézegeti őket egy rövidke pillanatig, majd visszafordul, hogy tovább fürkészhesse Cahress arcát, akihez éppen Frädricus beszél valami sületlenséget, megint.*
- Minek fárasztod ostobaságokkal szegénykémet?
*Szavait egy újabb korttyal öblíti le, és egészen meghatja az, hogy Cahress milyen készségesen magára vállalna ilyen jelentéktelen feladatokat.*
- Egyébként is mit számít valami kattant szerzetes? Tudod mennyi van itt? Vagy csak nem éppen valami fura bácsikád volt, akinek éppen elrabolta az asszonyát az ork egyik testvére?
*Áll elő a hirtelen történettel, ami szerinte sokkal érdekesebb lenne, mint Svornt, és valami ideges alak, ahogy éppen hajót csáklyáznak. Utóbbi inkább komikus, főleg mert Svorntot eléggé ügyetlen alaknak képzeli, leginkább azért, mert nem ismeri, és eddig csak leütve látta.
Ám élcelődésének központja hamar elterelődik, mert megérkezik egy nő, aki Cahress valakijének nevezi magát, és Daesyst elfogja az önérzetes harag. Utálatosan kezdi méregetni a nőt, és visszasandít Cassyre is, hogy lássa a lány miként reagál erre. Ő maga látványosan rosszul, és összeszűkült szemekkel, poharát markolászva figyel, és kész arra, hogy bármikor elpáholja az idegent. Még szerencse, hogy a Professzortól kapott valami csoda kenőcsöt a fájó ülepére.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 22:26:28
//A pultnál//
//Shanneira figyelmébe is ajánlva//
*Frädricus kérdésére szimplán csak legyint, nem méltatja válaszra. Főleg azért sem, mert egészen megigézve figyeli, hogy Cahress miként tölti neki ki az italt, és hogyan nyújtja át. Szent meggyőződése, hogy abban a finom kis mosolyban, és szép íriszeinek csillogó pillantásában van valami visszaigazolás, valami komiszság, ez pedig elfeledteti Daesysszel minden bosszúságát, amit Frädricus eredményezett neki.*
- Érdemtelen?
*Kérdez vissza meghökkenve, és röviden felnevet. Arcán olyan kérdő kifejezés ül, hogy valójában nem hiszi el, hogy egy ilyen bájos, és kellemes küllemű lány ilyet mondhatna.*
- Jaj, szépségem. Csak miattad jönnék ide vissza.
*Sóhajtja, majd az italba kortyol, miután azt elismerően, és hálásan emeli meg a szép hosszúéletű lány felé. Furcsán hirtelen lángolt fel iránta, ami azért szokatlan, mert ellenérzései vannak a bordélyban dolgozó hölgyek iránt, annak okán, hogy anyja is az volt, csak ő éppen az utcán. Mindenesetre ez az ellenérzés ugyan megmaradt, de Cahress első alkalommal is felkeltette az érdeklődését, és ez az idővel sem hagyott alább. Daesys lát benne valamit, és még ő maga sem tudja, hogy mit.*
- Svornt? Ó, akit leütöttek? Nem igazán érdekel, eléggé ügyefogyottnak tűnik.
*Nagyon okosan próbál nézni, hogy megérts miként jött szóba Frädricus apjának a munkatársa, vagy az apja hajója, és miért is akarnák azt emberek megcsáklyázni, de inkább úgy dönt, hogy marad a kikötői módinál, és nem üti olyanba az orrát, amivel nem akar foglalkozni.*
- Na tessék.
*Pillant hátra Zopalra, aki Carloetteia társaságában feszít. El is nézegeti őket egy rövidke pillanatig, majd visszafordul, hogy tovább fürkészhesse Cahress arcát, akihez éppen Frädricus beszél valami sületlenséget, megint.*
- Minek fárasztod ostobaságokkal szegénykémet?
*Szavait egy újabb korttyal öblíti le, és egészen meghatja az, hogy Cahress milyen készségesen magára vállalna ilyen jelentéktelen feladatokat.*
- Egyébként is mit számít valami kattant szerzetes? Tudod mennyi van itt? Vagy csak nem éppen valami fura bácsikád volt, akinek éppen elrabolta az asszonyát az ork egyik testvére?
*Áll elő a hirtelen történettel, ami szerinte sokkal érdekesebb lenne, mint Svornt, és valami ideges alak, ahogy éppen hajót csáklyáznak. Utóbbi inkább komikus, főleg mert Svorntot eléggé ügyetlen alaknak képzeli, leginkább azért, mert nem ismeri, és eddig csak leütve látta.
Ám élcelődésének központja hamar elterelődik, mert megérkezik egy nő, aki Cahress valakijének nevezi magát, és Daesyst elfogja az önérzetes harag. Utálatosan kezdi méregetni a nőt, és visszasandít Cassyre is, hogy lássa a lány miként reagál erre. Ő maga látványosan rosszul, és összeszűkült szemekkel, poharát markolászva figyel, és kész arra, hogy bármikor elpáholja az idegent. Még szerencse, hogy a Professzortól kapott valami csoda kenőcsöt a fájó ülepére.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 22:26:28
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:36:17
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:36:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hát úgy...
*Kezd bele a mélységi -vélhetőleg egyébként költői- kérdésének megválaszolásába ujját emelve, mint aki most nagy igazságot fogja a másik elé tárni*
-Hogy nincs pöcsünk és tudunk több helyre figyelni egyszerre.
*Noha nem gondolná, hogy az ivászat akkora koncentrációt igényelne, inkább az csak olyan kis mellékes cselekvés, egyébként sem tervezett ordenáré berúgást most itt helyben. Épp csak egy-két kortyot, mondjuk úgy az íze kedvéért. A józan ész és persze Dreyia is azt diktálja, hogy hagyják későbbre a szeszgurítást, annyira azért nem szomorodik el, a piában az a jó, hogy mindig megvárja.
Ahogy társa felosztja a ki eszik és mikor dolgát, szórakozottan szalutál egyet neki vigyorogva.*
-Igenis, asszonyom!
*Szól még, s bármit is mond a másik ezután, már nem hallja meg, túlságosan is lefoglalja gondolatait az ételszerzés.*
//Pultnál, akit érint//
*Tekintete gyorsan végigfut a pultnál lévőkőn, de ő most csak egy valakit keres, mégpedig azt a kecses elfet, aki meg tudja szabadítani a szenvedéseitől, s ha az istenek is úgy akarják, hamar megleli.*
-Jaja.
*Felel még Cassy nekik szegezett kérdésére, s ha nincs annyira elfoglalva a leány, felöltve legédesebb mosolyát pislog rá.*
-Hoznál valamit enni a te egyetlen Shanednek? Bármi megteszi, egy lovat is meg tudnék enni.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Hát úgy...
*Kezd bele a mélységi -vélhetőleg egyébként költői- kérdésének megválaszolásába ujját emelve, mint aki most nagy igazságot fogja a másik elé tárni*
-Hogy nincs pöcsünk és tudunk több helyre figyelni egyszerre.
*Noha nem gondolná, hogy az ivászat akkora koncentrációt igényelne, inkább az csak olyan kis mellékes cselekvés, egyébként sem tervezett ordenáré berúgást most itt helyben. Épp csak egy-két kortyot, mondjuk úgy az íze kedvéért. A józan ész és persze Dreyia is azt diktálja, hogy hagyják későbbre a szeszgurítást, annyira azért nem szomorodik el, a piában az a jó, hogy mindig megvárja.
Ahogy társa felosztja a ki eszik és mikor dolgát, szórakozottan szalutál egyet neki vigyorogva.*
-Igenis, asszonyom!
*Szól még, s bármit is mond a másik ezután, már nem hallja meg, túlságosan is lefoglalja gondolatait az ételszerzés.*
//Pultnál, akit érint//
*Tekintete gyorsan végigfut a pultnál lévőkőn, de ő most csak egy valakit keres, mégpedig azt a kecses elfet, aki meg tudja szabadítani a szenvedéseitől, s ha az istenek is úgy akarják, hamar megleli.*
-Jaja.
*Felel még Cassy nekik szegezett kérdésére, s ha nincs annyira elfoglalva a leány, felöltve legédesebb mosolyát pislog rá.*
-Hoznál valamit enni a te egyetlen Shanednek? Bármi megteszi, egy lovat is meg tudnék enni.
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:28:51
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:28:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
*Finom simogatás, apró érintés. Ezek olyan eszközei egy nőnek, melyekkel pillanatok alatt bizalmat, biztonságérzetet és nyugalmat képes teremteni egy férfiban, így jelenleg Parcyban is. Ő igazán igyekszik, ez talán látszik is rajta, sajnos erről nem tudhat. Pedig egy rövidke visszaigazolás, egy apró igen sokat segíthet az elf önértékelésén, hogy jól csinálja azt, amit. Az életben ez az egyik legnehezebb oldala - egy döntésről, egy mozzanatról szinte sose lehet tudni, helyes e. Valójában Cassy alaposan beletrafál a közepébe, a lehető legpozitívabb értelmében a dolognak, így egy keserédeske mosoly préselődik ki a férfiből.*
- Köszönöm. Köszönöm, hogy itt lehetek, tényleg nagyon hálás vagyok érte. Az egyedülléthez pedig hozzá lehet szokni, egy idő után. Pár év biztosan kell. *Beltrys dorombol, farkát is felcsapja a magasba, majdnem kiszúrja vele gazdája szemét, aki igyekszik elhessegetni a szőrszálakat az arcából.*
- Úgy vélem, kedvel téged. Az állatok csak a jó személyeket szeretik ennyire. *A macska szinte belesimul a lány kezébe, ha az hagyja neki, miután pedig ezzel végzett, csapodáran a férfi felé néz, nála is dorombol egy keveset, s ez Wrexan érkezéséig így megy. Utána csak figyelni kezd.*
- Természetesen! A barátságunkra! *Emeli saját kupáját, s iszik belőle, ha lehet. Arcán a mosoly mutatja, mennyire hálás ezért a fajtársának, akárcsak az ötletért, hogy játékkal simítsák el ezt az elenyésző, mégis a hosszúéletűnek annyira nagynak tűnő nézeteltérést. Az meg, hogy bejuthat a hölgy szobájába, kissé meg is mozgtj a fantáziáját.*
- Nos, én támogatom!
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
*Finom simogatás, apró érintés. Ezek olyan eszközei egy nőnek, melyekkel pillanatok alatt bizalmat, biztonságérzetet és nyugalmat képes teremteni egy férfiban, így jelenleg Parcyban is. Ő igazán igyekszik, ez talán látszik is rajta, sajnos erről nem tudhat. Pedig egy rövidke visszaigazolás, egy apró igen sokat segíthet az elf önértékelésén, hogy jól csinálja azt, amit. Az életben ez az egyik legnehezebb oldala - egy döntésről, egy mozzanatról szinte sose lehet tudni, helyes e. Valójában Cassy alaposan beletrafál a közepébe, a lehető legpozitívabb értelmében a dolognak, így egy keserédeske mosoly préselődik ki a férfiből.*
- Köszönöm. Köszönöm, hogy itt lehetek, tényleg nagyon hálás vagyok érte. Az egyedülléthez pedig hozzá lehet szokni, egy idő után. Pár év biztosan kell. *Beltrys dorombol, farkát is felcsapja a magasba, majdnem kiszúrja vele gazdája szemét, aki igyekszik elhessegetni a szőrszálakat az arcából.*
- Úgy vélem, kedvel téged. Az állatok csak a jó személyeket szeretik ennyire. *A macska szinte belesimul a lány kezébe, ha az hagyja neki, miután pedig ezzel végzett, csapodáran a férfi felé néz, nála is dorombol egy keveset, s ez Wrexan érkezéséig így megy. Utána csak figyelni kezd.*
- Természetesen! A barátságunkra! *Emeli saját kupáját, s iszik belőle, ha lehet. Arcán a mosoly mutatja, mennyire hálás ezért a fajtársának, akárcsak az ötletért, hogy játékkal simítsák el ezt az elenyésző, mégis a hosszúéletűnek annyira nagynak tűnő nézeteltérést. Az meg, hogy bejuthat a hölgy szobájába, kissé meg is mozgtj a fantáziáját.*
- Nos, én támogatom!
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:21:55
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:21:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
// Kényszer szünet //
* Sok minden történt az elmúlt napokban ami megakasztotta az építkezés gördülékeny haladását. A harmadikákkal kezdődött, akikkel végül sikeresen megegyeztek. Sőt jócskán előre is mozdították a munkálatok menetét, mivel olcsón sikerült nyersanyaghoz jutni miattuk. Viszont a tárgyalások hátráltatták az építkezést. Aztán mikor végre rendeződött ez a probléma egy újabb ütötte fel a fejét. Eltűnt régi jó ismerőse és munkása Bubbo az óriás. Lement a partra és aztán köddé vált. Sokat aggódott miatta, de hosszas keresgélés után feladta. Az építkezésnek folytatódnia kell, de ahhoz munkásra lesz szüksége. Ha lement az építkezés, majd foglalkozik a Bubbo üggyel. Jutott végül döntésre. ~ Holnap még egy újabb munkást is fel kell vennem, mert egyedül nem fogom tudni befejezni az épületet. Ma már nem foglalkozom vele. Ideje pihenni egy keveset. ~ Így hát visszatért a Sellőházba, hogy elszopogasson egy vagy esetleg két italt. Éppen ebben a pillanatban teszi le az asztalára az egyik bájos sellőlány az italát. Jobb elfoglaltság híján nézi, ahogy a lányok a vendégeket körül dongják. Ez mindig megdobogtatja művész szívét.*
// Kényszer szünet //
* Sok minden történt az elmúlt napokban ami megakasztotta az építkezés gördülékeny haladását. A harmadikákkal kezdődött, akikkel végül sikeresen megegyeztek. Sőt jócskán előre is mozdították a munkálatok menetét, mivel olcsón sikerült nyersanyaghoz jutni miattuk. Viszont a tárgyalások hátráltatták az építkezést. Aztán mikor végre rendeződött ez a probléma egy újabb ütötte fel a fejét. Eltűnt régi jó ismerőse és munkása Bubbo az óriás. Lement a partra és aztán köddé vált. Sokat aggódott miatta, de hosszas keresgélés után feladta. Az építkezésnek folytatódnia kell, de ahhoz munkásra lesz szüksége. Ha lement az építkezés, majd foglalkozik a Bubbo üggyel. Jutott végül döntésre. ~ Holnap még egy újabb munkást is fel kell vennem, mert egyedül nem fogom tudni befejezni az épületet. Ma már nem foglalkozom vele. Ideje pihenni egy keveset. ~ Így hát visszatért a Sellőházba, hogy elszopogasson egy vagy esetleg két italt. Éppen ebben a pillanatban teszi le az asztalára az egyik bájos sellőlány az italát. Jobb elfoglaltság híján nézi, ahogy a lányok a vendégeket körül dongják. Ez mindig megdobogtatja művész szívét.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:07:26
Üzenet elküldve: 2020-03-23 21:07:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Maxrecoll szíve hevesen dübörög, szaporán fel és le süllyedő mellkasának fogságában. Arca kipirult, retinája kitágult az új impulzusok hatására. A nő ajkai, akár az égető parázs, épp olyan forróak. Max pedig tudja ez még, csak a kezdett. Nemsokára vad tűz fog némán égni a szoba falai között, az érintésük szikrázására. *
-May! *sóhatja és kezeivel megpróbálja elérni a selymes haj koronát, hogy ösztönzően beletúrhasson és ujjbegyével kellemesen cirógassa a fél-elf fejbőrét. Egy pillanat erejéig megnyújtóztatja nyakát, hogy a szépséges csipkébe borított hátsóra és édesen tápászkodó lábakra vethessen egy kósza pillantást, majd mikor a nő hajtogatni kezdi az anyagot, úgy érzi magát, mint egy rab a kínzópadon. Az őrületig akarja sodorni az angyal? Mert jó úton jár. *
-Hagy öleljelek át! *kéri a férfi hirtelen. Szeretné érezni a bőrüket egymásnak simulni, még ha a nő ínycsiklandó mellei rejtve is vannak a szeme világa elől most szüksége van arra, hogy a másik nyakába csókolhasson és a fogaival enyhén végig karistolja az érzékeny területet, miközben tenyerével a hátát simogatja. Talán túlságosan meghitt pillanat lenne, de mielőtt tovább vetkőznek míg van önuralma szeretné megtenni mindezt. *
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Maxrecoll szíve hevesen dübörög, szaporán fel és le süllyedő mellkasának fogságában. Arca kipirult, retinája kitágult az új impulzusok hatására. A nő ajkai, akár az égető parázs, épp olyan forróak. Max pedig tudja ez még, csak a kezdett. Nemsokára vad tűz fog némán égni a szoba falai között, az érintésük szikrázására. *
-May! *sóhatja és kezeivel megpróbálja elérni a selymes haj koronát, hogy ösztönzően beletúrhasson és ujjbegyével kellemesen cirógassa a fél-elf fejbőrét. Egy pillanat erejéig megnyújtóztatja nyakát, hogy a szépséges csipkébe borított hátsóra és édesen tápászkodó lábakra vethessen egy kósza pillantást, majd mikor a nő hajtogatni kezdi az anyagot, úgy érzi magát, mint egy rab a kínzópadon. Az őrületig akarja sodorni az angyal? Mert jó úton jár. *
-Hagy öleljelek át! *kéri a férfi hirtelen. Szeretné érezni a bőrüket egymásnak simulni, még ha a nő ínycsiklandó mellei rejtve is vannak a szeme világa elől most szüksége van arra, hogy a másik nyakába csókolhasson és a fogaival enyhén végig karistolja az érzékeny területet, miközben tenyerével a hátát simogatja. Talán túlságosan meghitt pillanat lenne, de mielőtt tovább vetkőznek míg van önuralma szeretné megtenni mindezt. *
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 20:25:27
Üzenet elküldve: 2020-03-23 20:25:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Zammiria, Shan//
//Rey, Parcy, Drogg, Darreld, Zammi, Myr érintőlegesen.//
*Ahogy végeznek a takarítással végre az előtérbe érnek, nem mintha évek teltek volna el. De itt érzi jól magát. Shan szavain jót derül, de sajna nem lazíthatnak még.*
- Majd guríthatunk, ha végeztünk, addig maximum a vendégeket gurítjuk kifele, vagy a szobáikba. De nem csak épít, rombolhat is.
*Nevet fel, hisz a lánynak igaza van. A vendégek is oldottabbak, ha kicsit iszogattak.*
- De munka alatt, nem gurítunk italt. Egy egy pohár legurulhat, de nem a munka rovására. Nem vagyok munkamániás, csak ha iszunk, hogy figyelünk a vendégekre?
*Amint beérnek Shan új kérdést tesz fel, ami ugyan nem hülyeség hisz reggeli nélkül keltek útra a kikötőbe. Így csak egyetérteni tud a lánnyal. Amint meglátja Zammi mellett a piperkőcöt, az ökleét összeszorítja, hisz a tündért kicsit sem kedveli. Bár a férfi nem tett ellene semmit, de a mosolyától, viszket a tarkója. Darreld tekintetét is észreveszi, felé bólint. A férfi követi Zammit, és Myrt az irodába, így már kicsit nyugodtabb, bár a nemeskét szívesen bemutatná pár helyi halnak. A figyelmét a teremre összpontosítja. Észreveszi Reyt is aki egy érdekes társasággal ül egy asztalnál, felé bólint de nem teszi szóvá mit keres ott. Hisz jelenleg is egy komolyabb társaságon tartja a tekintetét. Felé jelez, hogy megjöttek, lazíthat. *
- Mielőtt elkezdenéd, haraphatsz valamit, utánad meg én teszem ezt. Nem lehet üres hassal dolgozni, pláne nem koncentrált munkát. Ez ma a második jó ötleted, amit támogatok. És mielőtt vigyorogni kezdenél, az iszogatós ismerkedés az első. Menj a pulthoz, ott be tudsz szerezni némi harapnivalót. Addig körbejárom a termet, ha végeztél váltunk én eszek te sétálsz. Aztán figyelünk mindenre.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 21:13:19
//Rey, Parcy, Drogg, Darreld, Zammi, Myr érintőlegesen.//
*Ahogy végeznek a takarítással végre az előtérbe érnek, nem mintha évek teltek volna el. De itt érzi jól magát. Shan szavain jót derül, de sajna nem lazíthatnak még.*
- Majd guríthatunk, ha végeztünk, addig maximum a vendégeket gurítjuk kifele, vagy a szobáikba. De nem csak épít, rombolhat is.
*Nevet fel, hisz a lánynak igaza van. A vendégek is oldottabbak, ha kicsit iszogattak.*
- De munka alatt, nem gurítunk italt. Egy egy pohár legurulhat, de nem a munka rovására. Nem vagyok munkamániás, csak ha iszunk, hogy figyelünk a vendégekre?
*Amint beérnek Shan új kérdést tesz fel, ami ugyan nem hülyeség hisz reggeli nélkül keltek útra a kikötőbe. Így csak egyetérteni tud a lánnyal. Amint meglátja Zammi mellett a piperkőcöt, az ökleét összeszorítja, hisz a tündért kicsit sem kedveli. Bár a férfi nem tett ellene semmit, de a mosolyától, viszket a tarkója. Darreld tekintetét is észreveszi, felé bólint. A férfi követi Zammit, és Myrt az irodába, így már kicsit nyugodtabb, bár a nemeskét szívesen bemutatná pár helyi halnak. A figyelmét a teremre összpontosítja. Észreveszi Reyt is aki egy érdekes társasággal ül egy asztalnál, felé bólint de nem teszi szóvá mit keres ott. Hisz jelenleg is egy komolyabb társaságon tartja a tekintetét. Felé jelez, hogy megjöttek, lazíthat. *
- Mielőtt elkezdenéd, haraphatsz valamit, utánad meg én teszem ezt. Nem lehet üres hassal dolgozni, pláne nem koncentrált munkát. Ez ma a második jó ötleted, amit támogatok. És mielőtt vigyorogni kezdenél, az iszogatós ismerkedés az első. Menj a pulthoz, ott be tudsz szerezni némi harapnivalót. Addig körbejárom a termet, ha végeztél váltunk én eszek te sétálsz. Aztán figyelünk mindenre.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 21:13:19
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-23 19:57:39
Üzenet elküldve: 2020-03-23 19:57:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
*Parcy aggodalmait és vallomását hallva rögtön együttérez vele, cseppet sem mutatkozik bosszúsnak a tilosban járó macska miatt, még mosolyog is, hogy jelezze, nincs baj.*
- Harminc év egyedül?
*Ezen elképed, ösztönösen megsimogatja a férfi karját szeretettel.*
- Magányos lehettél. De már nem kell többé annak lenned, és ne félj, elsimitunk minden esetleges félreértést.
*Rákacsint ismét, s még egy futó cirógatást kap Beltrys, immár a férfi ölében. Wrexan történetét elragadtatással hallgatja, egészen lúdbőrös lesz.*
- Akár egy kísértethistória!
*Suttogja rajongó mosollyal, s megdörzsöli karjait.*
- Egészen kirázott a hideg. Nagyon kedves dolog volt tőled, hogy segítettél a kislánynak. Valóban megérdemelted a jutalmat. Talán egy próbatétel volt, amit kiálltál.
*Parcyval osztoznak az elismerő szavakban. Látva, hogy Wrexan nem nyúl a poharáért, felpattan, és egy kanalat, valamint egy kendőt hoz.*
- Szeretnéd kihalászni? Vagy hozhatok egy másik poharat.
*Ha Wrexan megengedi, kiemeli óvatosan a gyöngyöt az odakészített kendőre, amivel óvatosan felitatja a vörös borcseppeket. Ha a fiú maga szeretné csinálni, a folyamat bármelyik részét átengedi persze. Az nem fordul meg a fejében, hogy így inna belőle, de akkor is szorgalmazná a biztonság érdekében. Aztán koccintásra emeli a saját poharát, és mindkét társának felajánlja a gesztust.*
- Parcy, megengeded, hogy javasoljam, igyunk a barátságunkra?
*Fordul előbb az elfhez mosolyogva. Ha koccintanak, új ötlettel áll elő, mert úgy gondolja, a két férfi közti súrlódást jól ellensúlyozhatná a közös szórakozás.*
- Fiúk, van kedvetek játszani? Olyan régen volt benne részem, nagyon örülnék neki, ha veletek törhetném meg a hétköznapok rutinját.
*Körbenéz a teremben, kevés vendég van már, és elegendő személyzet. Lehalkítja a hangját, és mint egy cselszövő, az asztal fölé tolja szőke buksiját.*
- Vannak kockáim. És tudok kölcsönözni nektek is.
*Bohókásan vonogatja a szemöldökét.*
- De jobb lenne elvonulni, mielőtt valamilyen munkát találnak valamlyikünknek.
*Teszi hozzá kuncogva.*
- Hozzám például. Ott Beltrys is szívesen látott vendég, felajánlhatok számára egy párnát. Na?
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
*Parcy aggodalmait és vallomását hallva rögtön együttérez vele, cseppet sem mutatkozik bosszúsnak a tilosban járó macska miatt, még mosolyog is, hogy jelezze, nincs baj.*
- Harminc év egyedül?
*Ezen elképed, ösztönösen megsimogatja a férfi karját szeretettel.*
- Magányos lehettél. De már nem kell többé annak lenned, és ne félj, elsimitunk minden esetleges félreértést.
*Rákacsint ismét, s még egy futó cirógatást kap Beltrys, immár a férfi ölében. Wrexan történetét elragadtatással hallgatja, egészen lúdbőrös lesz.*
- Akár egy kísértethistória!
*Suttogja rajongó mosollyal, s megdörzsöli karjait.*
- Egészen kirázott a hideg. Nagyon kedves dolog volt tőled, hogy segítettél a kislánynak. Valóban megérdemelted a jutalmat. Talán egy próbatétel volt, amit kiálltál.
*Parcyval osztoznak az elismerő szavakban. Látva, hogy Wrexan nem nyúl a poharáért, felpattan, és egy kanalat, valamint egy kendőt hoz.*
- Szeretnéd kihalászni? Vagy hozhatok egy másik poharat.
*Ha Wrexan megengedi, kiemeli óvatosan a gyöngyöt az odakészített kendőre, amivel óvatosan felitatja a vörös borcseppeket. Ha a fiú maga szeretné csinálni, a folyamat bármelyik részét átengedi persze. Az nem fordul meg a fejében, hogy így inna belőle, de akkor is szorgalmazná a biztonság érdekében. Aztán koccintásra emeli a saját poharát, és mindkét társának felajánlja a gesztust.*
- Parcy, megengeded, hogy javasoljam, igyunk a barátságunkra?
*Fordul előbb az elfhez mosolyogva. Ha koccintanak, új ötlettel áll elő, mert úgy gondolja, a két férfi közti súrlódást jól ellensúlyozhatná a közös szórakozás.*
- Fiúk, van kedvetek játszani? Olyan régen volt benne részem, nagyon örülnék neki, ha veletek törhetném meg a hétköznapok rutinját.
*Körbenéz a teremben, kevés vendég van már, és elegendő személyzet. Lehalkítja a hangját, és mint egy cselszövő, az asztal fölé tolja szőke buksiját.*
- Vannak kockáim. És tudok kölcsönözni nektek is.
*Bohókásan vonogatja a szemöldökét.*
- De jobb lenne elvonulni, mielőtt valamilyen munkát találnak valamlyikünknek.
*Teszi hozzá kuncogva.*
- Hozzám például. Ott Beltrys is szívesen látott vendég, felajánlhatok számára egy párnát. Na?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242