//Első út...//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Persze az egy dolog, hogy a férfi mit szeretne, egy másik pedig, hogy mit bír. Tudja, hogy sokáig fenntartani azt a megfeszített állapotot nem tesz jót senkinek, nem is az a célja általában, hogy óráig nyújtsa az elkerülhetetlent. Sokkal élvezetesebb, mikor már a végén járnak, csak az a gyönyörbe feledkezett pillanat tart nagyon rövid ideig. Ezért furcsállja a dolgot, hogy a férfi nem kér semmit, ami rásegítené erre az ösvényre. Látszik is az arcán, hogy értetlenség bukik elő szemöldökei ráncai közül.*
- Én ezt értem, hiszen ez lenne a lényeg nem? Csak úgy érzem, hogy te nem mozdulsz tovább. Na, várj csak. *Pattan fel egy szikra a gondolatai között.*
- Jajj kedves Myk! Nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség, de szerintem ezt már mással kapcsolatban is hallottad, ez erre is igaz. Csinálhatnánk napestig is monotonon, nekem se okozna gondot fizikailag. De nem hinném, hogy ez boldoggá tenne. *Közben kivonja magát a másik karjai közül és az oldalán végig vezetve a kezeit, térdre ereszkedik előtte.*
- Minden pózt? *Erre is csak értetlenül pislog felfelé, ilyen kérés is akadt már, de talán most érzi először, hogy az illető talán képes is lenne végig is bírni.*
- Én sem ismerem mindet. Nem is mind kényelmes, hidd el, csak látványos vagy festői. *Mert látta már a könyvet, itt is megvan, hogy is ne lenne a kézikönyv, ami a szakma alapját képezi, amibe valaki már időt és energiát nem sajnálva összegyűjtött nem is kevés ilyen pózt.*
- Egyelőre engedd meg, hogy foglalkozzam veled egy kicsit, aztán majd viszonozhatod, maradjunk annyiban. *Kacsint, majd óvatosan csúsztatja a kezét a rendületlenül meredező férfitagra, és az ajkait is beveti, de főleg a nyelve jár serényen és változatosan, figyelve a férfi által kiadott hangokat, ami úgy tűnik élvezetes, azt ismétli lassan és többször is. Ha érezné, hogy nagyon megfeszül, akkor se hagyja abba a kényeztetést, csak gyorsítja a lendületet, amivel a beteljesedés felé úszik, ha ilyen nem történik, egy jó idő után meg is szakítja.*
- Talán most már épp ideje az ágyat is birtokba venni. Van egy póz, ami úgy sejtem neked kedvedre lenne. De előtte én kérem a részemet. *Veti a férfi nyakába a karjait pimaszul, várja, hogy az mozgassa, látszik a kihívó tekinteten, hogy esze ágában sincsen mozdítani bármelyik lábát is a cél érdekében.*