Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 17:37:36
Üzenet elküldve: 2020-11-16 17:37:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Yzoldinea T'wetryl//
//Egy kicsit Darelld//
*A férfi lépteinek kopogása hamar csak, ismét a lágy fényekkel borított vendégtérben csendül fel. A hely minden eddigi munkájánál pörgősebbnek bizonyul, hiszen máris vendége akad. Az ajtó irányába néz, ahol egy apró, törékeny tündér álldogál orcáján a megszeppenés apró, nőies elemeivel. ~Bájos~ gondolja magában Dalaf, miközben az őrrel együtt a hölgy felé igyekszik. *
- Köszönöm, Darelld! Szép napot! *Mosolyog végül féloldalasan az őrnek, de borostyán sárga szemeiben, már a munkája iránti kacér fény csillog. Mindig izgalmas számára, az első pár mondat egy új vendéggel. A csábítás ritka művészet, ráadásul, ha még fizetnek is érte, csak a legszebb simogatásokat érdemelheti egy nő, mint szavak és a tettek mezején. *
- Üdvözlöm a Sellő házban, bájos hölgyem! Járt, már errefelé máskor is? Dalaf vagyok, és ma este, ha kívánja azért felelek, hogy minden titkos és ínyenc kívánságát teljesíthessem. Legyen az nedves bor utáni édes vágyakozás vagy egy bizalmas masszázs. *Ha a vendég nem tiltakozik az elf finoman kinyújtja a kezét várva az apró kacsót és ismét szóhoz lát, amint a szárnyas teremtés minden vágyát és gondolatát megosztotta vele, amit ezen pillanatokban publikussá szeretett volna varázsolni. *
- Ha megengedi asztalhoz kísérem, nehogy eltapossák a nagy tömegben. *Játékos mosolyt villant a göndör hajúra, és ha elfogadták jobbját a legközelebbi üres asztalhoz is kíséri, külön ügyelve, arra hogy időben kihúzhassa a másiknak a nehézkes széket. *
//Egy kicsit Darelld//
*A férfi lépteinek kopogása hamar csak, ismét a lágy fényekkel borított vendégtérben csendül fel. A hely minden eddigi munkájánál pörgősebbnek bizonyul, hiszen máris vendége akad. Az ajtó irányába néz, ahol egy apró, törékeny tündér álldogál orcáján a megszeppenés apró, nőies elemeivel. ~Bájos~ gondolja magában Dalaf, miközben az őrrel együtt a hölgy felé igyekszik. *
- Köszönöm, Darelld! Szép napot! *Mosolyog végül féloldalasan az őrnek, de borostyán sárga szemeiben, már a munkája iránti kacér fény csillog. Mindig izgalmas számára, az első pár mondat egy új vendéggel. A csábítás ritka művészet, ráadásul, ha még fizetnek is érte, csak a legszebb simogatásokat érdemelheti egy nő, mint szavak és a tettek mezején. *
- Üdvözlöm a Sellő házban, bájos hölgyem! Járt, már errefelé máskor is? Dalaf vagyok, és ma este, ha kívánja azért felelek, hogy minden titkos és ínyenc kívánságát teljesíthessem. Legyen az nedves bor utáni édes vágyakozás vagy egy bizalmas masszázs. *Ha a vendég nem tiltakozik az elf finoman kinyújtja a kezét várva az apró kacsót és ismét szóhoz lát, amint a szárnyas teremtés minden vágyát és gondolatát megosztotta vele, amit ezen pillanatokban publikussá szeretett volna varázsolni. *
- Ha megengedi asztalhoz kísérem, nehogy eltapossák a nagy tömegben. *Játékos mosolyt villant a göndör hajúra, és ha elfogadták jobbját a legközelebbi üres asztalhoz is kíséri, külön ügyelve, arra hogy időben kihúzhassa a másiknak a nehézkes széket. *
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 15:15:59
Üzenet elküldve: 2020-11-16 15:15:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*Újabb mozgalmas este, a vendégek elégedett, kíváncsi, és enyhén ittas morajlása megtölti a füsttől homályos teret. A pincérlányok sürögnek-forognak, a legtöbb asztalnál pedig felfedezhető egy Sellő, aki éppen gátlástalan ismerkedésbe bonyolódott a választott vendéggel. Néha kicsapódik az ajtó, beengedve egy keveset a kinti csípős, kikötőszagú levegőből, s belép egy-egy új, jól öltözött vendég, hogy menedéket és lányt kérjen éjszakára.
Yathlanae egy sötétlila, arany hímzéssel ellátott ruhakölteményben ücsörög a zenészek között, kiélvezve, hogy elszakadhat kicsit a pulttól, s hódolhat legkedvesebb művészetének, a zenének. Ölében gyengéden tartja lantját, mintha egy kisgyermeket fogna, s ébenfekete haja kiengedve, kissé zabolátlanul hullik vállára, hátára, és ölébe. Éppen most fejezett be egy dalt, s vesz pár mély levegőt, mielőtt rázendít egy újabbra.
Mivel elég sok a vendég, s meg is tapsolják jó páran, elkerüli a figyelmét a belépő, ismerős alak. De nem lehet hibáztatni ezért a figyelmetlenségért, láthatóan roppant sok dolga van, sok vendéggel kell törődnie egyszerre.
Rá is zendít a következő dalra, egy szép, szerelmes melódiára, amely megadja az alap hangulatot az összes sellőre vágyó vendégnek. Közben lágyan pengeti lantját, s a többi zenész is besegít egy kis dallamos aláfestéssel.*
//Madárka//
*Újabb mozgalmas este, a vendégek elégedett, kíváncsi, és enyhén ittas morajlása megtölti a füsttől homályos teret. A pincérlányok sürögnek-forognak, a legtöbb asztalnál pedig felfedezhető egy Sellő, aki éppen gátlástalan ismerkedésbe bonyolódott a választott vendéggel. Néha kicsapódik az ajtó, beengedve egy keveset a kinti csípős, kikötőszagú levegőből, s belép egy-egy új, jól öltözött vendég, hogy menedéket és lányt kérjen éjszakára.
Yathlanae egy sötétlila, arany hímzéssel ellátott ruhakölteményben ücsörög a zenészek között, kiélvezve, hogy elszakadhat kicsit a pulttól, s hódolhat legkedvesebb művészetének, a zenének. Ölében gyengéden tartja lantját, mintha egy kisgyermeket fogna, s ébenfekete haja kiengedve, kissé zabolátlanul hullik vállára, hátára, és ölébe. Éppen most fejezett be egy dalt, s vesz pár mély levegőt, mielőtt rázendít egy újabbra.
Mivel elég sok a vendég, s meg is tapsolják jó páran, elkerüli a figyelmét a belépő, ismerős alak. De nem lehet hibáztatni ezért a figyelmetlenségért, láthatóan roppant sok dolga van, sok vendéggel kell törődnie egyszerre.
Rá is zendít a következő dalra, egy szép, szerelmes melódiára, amely megadja az alap hangulatot az összes sellőre vágyó vendégnek. Közben lágyan pengeti lantját, s a többi zenész is besegít egy kis dallamos aláfestéssel.*
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 13:43:56
Üzenet elküldve: 2020-11-16 13:43:56
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Az érkező vendég meg a vörös alak //
* Visszatérve az épületbe még ellátja pár információval Dalafot, mielőtt menne a dolgára. Éppen csak ellép mellőle, amikor megérkezik a tündér vendég. Már lép is vissza a vöröskéhez.*
- Na gyere itt egy vendég. Most megmutathatod, hogy milyen jó vagy.* Mondja és aztán az ajtó irányába biccent. Ő máris indul oda, hogy teljesítse kötelességét. Majd a férfi utoléri, ha meg mégsem tesz így, akkor lehet nem is akar dolgozni. Amint eléri a lány hangosan ráköszön, mert úgy tűnik, már őrrel éppen találkozott, de a fegyveres protokollnak még nem tett eleget.*
- Üdvözöljük a Sellőházban. Kérem a kis hölgyet, hogy a fegyvereit legyen szíves a tárolóba helyezni. Távozáskor vissza fogja kapni. Ezután már semmi akadálya, hogy élvezze az intézményünk által nyújtott szolgáltatásokat.* Kezével a tároló felé int, ahol már sorakozik jó pár fegyver. Remélhetőleg, mire leteszi a fegyvereket, már Dalaf is itt fog állni kiszolgálásra készen.*
* Visszatérve az épületbe még ellátja pár információval Dalafot, mielőtt menne a dolgára. Éppen csak ellép mellőle, amikor megérkezik a tündér vendég. Már lép is vissza a vöröskéhez.*
- Na gyere itt egy vendég. Most megmutathatod, hogy milyen jó vagy.* Mondja és aztán az ajtó irányába biccent. Ő máris indul oda, hogy teljesítse kötelességét. Majd a férfi utoléri, ha meg mégsem tesz így, akkor lehet nem is akar dolgozni. Amint eléri a lány hangosan ráköszön, mert úgy tűnik, már őrrel éppen találkozott, de a fegyveres protokollnak még nem tett eleget.*
- Üdvözöljük a Sellőházban. Kérem a kis hölgyet, hogy a fegyvereit legyen szíves a tárolóba helyezni. Távozáskor vissza fogja kapni. Ezután már semmi akadálya, hogy élvezze az intézményünk által nyújtott szolgáltatásokat.* Kezével a tároló felé int, ahol már sorakozik jó pár fegyver. Remélhetőleg, mire leteszi a fegyvereket, már Dalaf is itt fog állni kiszolgálásra készen.*
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 12:36:22
Üzenet elküldve: 2020-11-16 12:36:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A halszagú viskók helyét lassan átveszik a düledező lakóházak, egyre kevesebb zajjal az utcákon, amiért meglehetősen hálás, hiszen a futásban eddig nem igazán jeleskedett. Ha egyszer az élete múlna rajta biztos belepusztul. Mindezek ellenére meglepően jól veszi az akadályt, hogy szinte észrevétlenül átszelje az utcákat, ami nagyban köszönhető a sötétnek is. A szemével keresi a táblákat, de valahogy sehol sem lát fogadóra vagy szállásra utalót. Meglehet, hogy egyes házakba nem is szívesen tenné be a lábát, félne, hogy ráomlik. Egyszer csak egy fehér kavicsos ösvényre lesz figyelmes, nem látni ilyet mindennap, mivel pedig jobb ötlete nincsen, követi. Egy hatalmas épülethez vezet az út, méretéből ítélve talán valami szállásféle lehet. Előtte éppen egy férfi sétál, aki odaint az ajtó mellett álló őrnek, majd belép. A hangok egyértelműen valamilyen fogadót sejtetnek, így megembereli magát és kihúzza a hátát. Nehogy a végén még valami csavargónak nézzék, aztán ne eresszék be. Magabiztosan sétál oda az ajtóhoz és megáll előtte. Az őr lenéz rá, ő pedig fel, de nem szól semmit, csak mintha köhintene egyet. Yzold jól tudja mit jelent, sokszor szokták kinevetni. Ennek örömére felnyúl és lábujjhegyre állva kinyitja az ajtót, miközben erősen nekifeszül. Miután belépett a mögötte álló őr már csukja is az ajtót, talán már eleget szórakozott azon, hogy látta, hogyan is nyitja ki azt. Odabenn félreáll, nehogy valaki nagyobb lendülettel belépő éppen rányissa a fatákolmányt. Nézelődik egy kicsit megszeppenten, ilyen helyen ez előtt még nem járt. ~Ez most akkor ko-kocsma? ~ Nézi az asztaloknál ülőket, van aki eszik, van aki iszik és az asztalok között járkálnak nők, akik elviszik a koszos edényeket. ~Fogadó lesz, most már biztos! ~ Csap öklével a tenyerébe.*
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 08:09:57
Üzenet elküldve: 2020-11-16 08:09:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
// Shanneira, Redissaeana //
//Yathlanae említve//
*Mikor megkapja a cetlit Shanntól először csak tágra nyílt szemekkel bámulja, majd leesik neki a dolog. Csalódottságát nem tudja leplezni, mert ugyan a szabadság valóban igen csábító lehet egy sellőnek, de tudja mennyi gonoszság terjeng a világ talaján. ~Remélem nincs baja.~*
-Ez sajnálatos, pedig szerették a vendégek. *Villant egy bizakodó mosolyt, mint, aki még azt várja, hogy egyszer csak betoppan, kicsit ziláltan és koszosan, de még visszatér a lány.*
-Jyzelliet? Biztos csak félénk, de majd visszajön. *Emeli a kezét a szája elé, mert ez a dolog akaratlanul is mosolyt csal az arcára.*
-Szóval még bókolt is? Micsoda férfi! Vagy majd csak lesz egyszer… *Már szinte kuncog a keze mögött, mert tudja, hogy felületes bókokkal Shannak még a bőrét se lehet megkarcolni.*
-Oh! Azt nem kéne, pedig a konyha tömve van kajával. Yathttól nyugodtan kérj, amit csak szeretnél. *Fordul féloldalasan a pultban éppen szorgosan kiszolgáló ében fekete hajú nő felé.*
-Azt hiszem, bár ezt így nem mondta ki, de világot látni, talán önmagát keresi most, hogy Ralas sincsen itt. *Őszintén szólva, arról se tud semmit, ő milyen körülmények között távozott, csak azt vette észre, hogy egy ideje már Zammiriára maradt minden és azért hatalmas feladat ez egyetlen nőnek.*
-Az új tagunkat most felkísérem, te pedig egyél- igyál, ami jólesik, aztán pihenj le. Utána találkozunk. *Mondja kedvesen, majd a kulccsal a kezében elindul Redissa irányába.*
-Kérlek kövess. *A tekintetek és a gesztusok hálójából érzi, hogy a vörös hajú egyelőre elég feltűnően szimpatizál Yath kisasszonnyal, bár ez nem is meglepő a hallottak fényében. Valószínűsíti, hogy az itt töltött éjszaka adata meg az utolsó lökést az elhatározás felé a lánynak, ami persze nem baj. Sőt, az ilyen tapasztalatokból születik az igazán elszánt és odaadó alkalmazott. Elhagyják lassan a fogadóteret és megindulnak fel a lépcsőn a dolgozók szobái felé. Lassan nyílik az ajtó és a szem elé tárul, az, ami odabenn van. Meglehetősen tiszta és rendes szoba, minden van benne, ami egy nőnek szükségeltetik. Megvetett ágy, több díszpárnával és bársonyfüggöny, szőnyeg, asztal, rajta mosakodó tállal, egy tükörrel felszerelt pipere asztal és egy, már ruhákkal megpakolt szekrény.*
-Itt lakhatsz, amíg itt szolgálsz. Ha van olyan ruha, ami neked nem tetszik vagy nem a méreted, nyugodtan cserélgesd el a többi lánnyal, itt minden közös. *Teszi hozzá kedves mosollyal.*
-Nézz körbe, ha gondolod öltözz át, utána gyere le enni, ismerkedni a többiekkel. Fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolat legyen az alkalmazottak között, remélem ez nem fog gondot okozni. *Kulcsolja össze maga előtt a kezeit.*
-Üdvözöllek mi nálunk. Később találkozunk. *Biccent, majd becsukja az ajtót és magára hagyja a lányt.*
//Yathlanae említve//
*Mikor megkapja a cetlit Shanntól először csak tágra nyílt szemekkel bámulja, majd leesik neki a dolog. Csalódottságát nem tudja leplezni, mert ugyan a szabadság valóban igen csábító lehet egy sellőnek, de tudja mennyi gonoszság terjeng a világ talaján. ~Remélem nincs baja.~*
-Ez sajnálatos, pedig szerették a vendégek. *Villant egy bizakodó mosolyt, mint, aki még azt várja, hogy egyszer csak betoppan, kicsit ziláltan és koszosan, de még visszatér a lány.*
-Jyzelliet? Biztos csak félénk, de majd visszajön. *Emeli a kezét a szája elé, mert ez a dolog akaratlanul is mosolyt csal az arcára.*
-Szóval még bókolt is? Micsoda férfi! Vagy majd csak lesz egyszer… *Már szinte kuncog a keze mögött, mert tudja, hogy felületes bókokkal Shannak még a bőrét se lehet megkarcolni.*
-Oh! Azt nem kéne, pedig a konyha tömve van kajával. Yathttól nyugodtan kérj, amit csak szeretnél. *Fordul féloldalasan a pultban éppen szorgosan kiszolgáló ében fekete hajú nő felé.*
-Azt hiszem, bár ezt így nem mondta ki, de világot látni, talán önmagát keresi most, hogy Ralas sincsen itt. *Őszintén szólva, arról se tud semmit, ő milyen körülmények között távozott, csak azt vette észre, hogy egy ideje már Zammiriára maradt minden és azért hatalmas feladat ez egyetlen nőnek.*
-Az új tagunkat most felkísérem, te pedig egyél- igyál, ami jólesik, aztán pihenj le. Utána találkozunk. *Mondja kedvesen, majd a kulccsal a kezében elindul Redissa irányába.*
-Kérlek kövess. *A tekintetek és a gesztusok hálójából érzi, hogy a vörös hajú egyelőre elég feltűnően szimpatizál Yath kisasszonnyal, bár ez nem is meglepő a hallottak fényében. Valószínűsíti, hogy az itt töltött éjszaka adata meg az utolsó lökést az elhatározás felé a lánynak, ami persze nem baj. Sőt, az ilyen tapasztalatokból születik az igazán elszánt és odaadó alkalmazott. Elhagyják lassan a fogadóteret és megindulnak fel a lépcsőn a dolgozók szobái felé. Lassan nyílik az ajtó és a szem elé tárul, az, ami odabenn van. Meglehetősen tiszta és rendes szoba, minden van benne, ami egy nőnek szükségeltetik. Megvetett ágy, több díszpárnával és bársonyfüggöny, szőnyeg, asztal, rajta mosakodó tállal, egy tükörrel felszerelt pipere asztal és egy, már ruhákkal megpakolt szekrény.*
-Itt lakhatsz, amíg itt szolgálsz. Ha van olyan ruha, ami neked nem tetszik vagy nem a méreted, nyugodtan cserélgesd el a többi lánnyal, itt minden közös. *Teszi hozzá kedves mosollyal.*
-Nézz körbe, ha gondolod öltözz át, utána gyere le enni, ismerkedni a többiekkel. Fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolat legyen az alkalmazottak között, remélem ez nem fog gondot okozni. *Kulcsolja össze maga előtt a kezeit.*
-Üdvözöllek mi nálunk. Később találkozunk. *Biccent, majd becsukja az ajtót és magára hagyja a lányt.*
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 05:06:38
Üzenet elküldve: 2020-11-16 05:06:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Próféták//
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//A fürdőházban, majd a szobában//
*A tündér igazán hálás, hogy Gaiffar úr karjába kapaszkodhat. Egy ilyen férfi régóta éhező vágyát kiszolgálni nem kis feladat, Nala készsége pedig gyakran megy erejének határain is túl.
A hideg említésére jobban odabújik az úrhoz, hogy kicsiny termetével is próbálja melegíteni. Épp csak addig kell elviselni a hűvös, esti levegőt, míg a kert ösvényén átérnek. Odabent az épületben már ismét kellemes idő fogadja őket, elvégre a lenge öltözetű Sellők nem didereghetnek.
Bár Nala egyáltalán nem mondható nagy étkű teremtésnek, most kivételesen ő is egyetértőn mosolyodik el a bőséges reggeli kapcsán. Igazából már most is éhes, de túlságosan fáradt, hogy ma még evésre gondoljon.*
- Nem fog csalódni a Sellőházi kosztban, Gaiffar úr *mondja. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy máris leadja a rendelés a pultnál, de nem tartaná fel a vendéget még ennyi időre se. Majd hajnalban igyekszik kicsusszanni mellőle, hogy ezt az apróságot elintézhesse, mielőtt az úr felébred.*
- Nem tudom *vallja be a családjáról érdeklődő kérdésre.* - Gyerekként kerültem a szerájba. Nem sok emlékem van azelőttről. De Faraonn úr mindig olyan kegyes volt hozzám, mint egy jóságos atya *mondja hálától átlényegülten. A kis tündérnek elképzelése sincs róla, milyen messze is állt Faraonn úr kegye mind egy atyától, mind pedig mindattól, amit jóságosnak lehet hívni.*
- Amikor megtisztelsz a figyelmeddel, uram, az csillagösvénnyé magasztalna bármilyen utat a talpam alatt. A megelégedésed pedig szárnyakat ad hozzá. *Felpillantó tekintete őszintébb nem is lehetne. Bárki más szájából émelygős hízelgésnek hangozhatna ez a válasz, de a törékeny kis tündért aligha vádolhatnák ilyesmivel.*
- A pincében? *ismétli bizonytalanul. A kacsintás miatt először úgy sejti, hogy ismét csak tréfál az úr. Még mindig zavarba hozza az ilyesmivel, hiszen nem tudja, mit kellene vagy illene erre felelnie. Zavarát csak fokozzák a vendég további szavai. Szeppenten kezdi el tördelni a kezeit, ahogy beljebb lép a szobába és ahogy visszafordul Gaiffar úr felé, szégyenkező megilletődöttség látszik az arcán.* - Én... én nem tudom *vallja be, hiszen igazából azt sem tudja, van-e egyáltalán pincéje a Sellőháznak. Még a konyhába is csak ritkán merészkedik be. Az ottani sürgés-forgás már-már ijesztő a számára és állandósítja az érzést, hogy útban van, még akkor is, ha jobb híján próbál egészen a falhoz lapulni. Ő a fogadóteret ismeri és az emeleti szobákat meg a kertet és a fürdőházat.* - Megkérdezhetem, ha kívánja *bukik ki az ajkán az igyekvő felajánlás, és semmi kétség, kész lenne most azonnal utánajárni a dolognak. Szégyenletes, hogy mind a Kikötővel, mind magával a Sellőházzal kapcsolatban is felsült ma este, ami a helyismeretét illeti. Nagyon restelli magát miatta, de általában nem ilyen kérdésekkel ostromolják a vendégek. A sikamlós pajzánságokra meg tud felelni, de a pince és a csatorna meg a sírkertek... ez bizony ma kifogott rajta. Feltéve persze, hogy az úr nem tréfál ismét. Az igazat megvallva még ebben sem teljesen biztos. Nehéz olvasni Gaiffar úr arcáról. Az ében vonások titokzatosak, akár a zavarba ejtően csendes éjszakák.*
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-16 00:32:56
Üzenet elküldve: 2020-11-16 00:32:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Maydeleine, Yathlanae, Redissaeana //
*Mikor May feláll már láthatja, biztosan nyert ügye van. Elvigyorodik, s lendületes, könnyed mozdulattal követi példáját, arcán leplezetlen boldogság tükröződik. Egy pillanatra meghökken a felé nyújtott kéz láttán, hirtelen nem érti, mit vár tőle a másik, de gyorsan kapcsol. Bár igyekezett alaposan kinevelni magát társalkodási szokások terén, néha még elő-előbuggyan elszigetelt neveltetése. Nőies, mégis határozott erővel szorítja meg a tenyerébe simuló finom ujjakat. Kacéran mosolyog, fejét félrebillenti.*
- Köszönöm, már alig várom, hogy munkába állhassak.
*Fejét nem mozdítva tekintete Yath felé fordul, jeges íriszei sokatmondóan villannak. Reméli jó kapcsolata lesz majd a nővel.*
- Remélem hamar adódik lehetőség rá, hogy közelebbről is megismerjük egymást.
*Nézi a fekete elsuhanó alakját, talán egy pillanattal tovább is marad a tekintete a kelleténél. Mikor May várakozásra kéri, röviden biccent egyet, majd testsúlyát jobb lábára helyezve az asztalnak támaszkodik és vár. Lelkes kíváncsisággal néz szét a helységben, elképzeli magát minden asztalnál, hogy melyik megvilágításban hogyan kellene ülnie, hogy a lehető legelőnyösebben mutassa testének domborulatait, hogy fog majd a pultban állni, milyen arckifejezéssel fogadja a vendégeket. Úgy elmerül jövendő életének vizualizálásában, hogy néhány pillanatra el is feledkezik leendő főnökéről. Álmodozásából felriadva kissé megrázza fejét, zavartan hajához nyúl, finoman megrázogatva a dús tincseket, meggyőződve arról, esésük kellően légies. Keresi Mayt a tágas térben, hamar megleli alakját, tekintetük épp találkozik. Ajka finom félmosolyra rándul, jelezve, ráér, miatta nem kell sietnie semmivel.*
*Mikor May feláll már láthatja, biztosan nyert ügye van. Elvigyorodik, s lendületes, könnyed mozdulattal követi példáját, arcán leplezetlen boldogság tükröződik. Egy pillanatra meghökken a felé nyújtott kéz láttán, hirtelen nem érti, mit vár tőle a másik, de gyorsan kapcsol. Bár igyekezett alaposan kinevelni magát társalkodási szokások terén, néha még elő-előbuggyan elszigetelt neveltetése. Nőies, mégis határozott erővel szorítja meg a tenyerébe simuló finom ujjakat. Kacéran mosolyog, fejét félrebillenti.*
- Köszönöm, már alig várom, hogy munkába állhassak.
*Fejét nem mozdítva tekintete Yath felé fordul, jeges íriszei sokatmondóan villannak. Reméli jó kapcsolata lesz majd a nővel.*
- Remélem hamar adódik lehetőség rá, hogy közelebbről is megismerjük egymást.
*Nézi a fekete elsuhanó alakját, talán egy pillanattal tovább is marad a tekintete a kelleténél. Mikor May várakozásra kéri, röviden biccent egyet, majd testsúlyát jobb lábára helyezve az asztalnak támaszkodik és vár. Lelkes kíváncsisággal néz szét a helységben, elképzeli magát minden asztalnál, hogy melyik megvilágításban hogyan kellene ülnie, hogy a lehető legelőnyösebben mutassa testének domborulatait, hogy fog majd a pultban állni, milyen arckifejezéssel fogadja a vendégeket. Úgy elmerül jövendő életének vizualizálásában, hogy néhány pillanatra el is feledkezik leendő főnökéről. Álmodozásából felriadva kissé megrázza fejét, zavartan hajához nyúl, finoman megrázogatva a dús tincseket, meggyőződve arról, esésük kellően légies. Keresi Mayt a tágas térben, hamar megleli alakját, tekintetük épp találkozik. Ajka finom félmosolyra rándul, jelezve, ráér, miatta nem kell sietnie semmivel.*
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-15 16:27:45
Üzenet elküldve: 2020-11-15 16:27:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
* Darelldet a nedves levegő a legkevésbé sem izgatja. A vörös hajú elf tincsei szintén nem izgatják. Ha kopasz lenne, sem érdekelné, mert ez nem az ő dolga. Neki a rendre kell ügyelnie, bár tanácsokat meg kérdéseket azért fel tesz, de ezt is csak segítő szándékkal teszi.*
- Akkor itt remélhetőleg nem lesz baj.* Jegyzi meg Dalaf tapasztalataira.*
- Csak nyugodtan.* Engedi meg neki, hogy nézelődjön vagy kotorásszon a kellékek között. Sőt még örül is neki, hogy ilyen lelkes az új fiú. Az sosem baj, mert így nagyobb rá az esély, hogy megmarad közöttük. Faarccal nézi, hogy mit csinál a sellő. Biztos van oka annak is, hogy a kezébe veszi az egyik üvegcsét és annak tartalmát méregeti. Ha nem említik neki, akkor nem is tartozik rá. Ő ugyan rá nem fog kérdezni. Az indulásra biccent és szótlanul teszi meg a lépéseket a főépület irányába. Az olajakra vonatkozó kijelentést persze lereagálja.*
- Minden igényt ki kell elégítenünk, szóval itt szinte mindent meg lehet találni. Ha nincs, akkor rendelünk, szóval szólj, ha különleges igényű vendéggel találod szemben magad.* Ha nincs más, akkor csöndben mennek vissza. Belépve az épületbe ellátja információkkal.*
- Nos azt hiszem végeztünk is. A szobádban már biztosan megvan minden. Ha bármi van szólj nekem, vagy a vezetőség egyik tagjának. Én nekem vissza kell mennem a dolgomra.* Azzal, ha nem tartóztatják megy is vissza őrködni.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.15 16:27:58
* Darelldet a nedves levegő a legkevésbé sem izgatja. A vörös hajú elf tincsei szintén nem izgatják. Ha kopasz lenne, sem érdekelné, mert ez nem az ő dolga. Neki a rendre kell ügyelnie, bár tanácsokat meg kérdéseket azért fel tesz, de ezt is csak segítő szándékkal teszi.*
- Akkor itt remélhetőleg nem lesz baj.* Jegyzi meg Dalaf tapasztalataira.*
- Csak nyugodtan.* Engedi meg neki, hogy nézelődjön vagy kotorásszon a kellékek között. Sőt még örül is neki, hogy ilyen lelkes az új fiú. Az sosem baj, mert így nagyobb rá az esély, hogy megmarad közöttük. Faarccal nézi, hogy mit csinál a sellő. Biztos van oka annak is, hogy a kezébe veszi az egyik üvegcsét és annak tartalmát méregeti. Ha nem említik neki, akkor nem is tartozik rá. Ő ugyan rá nem fog kérdezni. Az indulásra biccent és szótlanul teszi meg a lépéseket a főépület irányába. Az olajakra vonatkozó kijelentést persze lereagálja.*
- Minden igényt ki kell elégítenünk, szóval itt szinte mindent meg lehet találni. Ha nincs, akkor rendelünk, szóval szólj, ha különleges igényű vendéggel találod szemben magad.* Ha nincs más, akkor csöndben mennek vissza. Belépve az épületbe ellátja információkkal.*
- Nos azt hiszem végeztünk is. A szobádban már biztosan megvan minden. Ha bármi van szólj nekem, vagy a vezetőség egyik tagjának. Én nekem vissza kell mennem a dolgomra.* Azzal, ha nem tartóztatják megy is vissza őrködni.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.15 16:27:58
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-13 21:14:12
Üzenet elküldve: 2020-11-13 21:14:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
// Fürdőház //
*A lágy csobogás dallama, tökéletes harmóniát alkot a tisztán párás aromáktól fűtött környezet szerte. A vörös hajú férfi talán aggódhatna is attól, hogy tönkre megy tincsei tökéletessége, ha azok nem volnának, oly szögegyenesek, mint amiknél katonásabbat el se tudna szem vagy száj képzelni. Ebből a helyzetből szerencséje van Dalafnak, mégis néha irigyeli a kósza fürtök másfajta varázsát. Ám az öröm szolgáltatójaként megtanulta sokszínűvé tenni kifejezésmódját és külsejét, így igazából tényleg nincs miért aggódnia, csak egy- egy fülével felfogott kacér szóra mosolyog, nosztalgikusan és édesgetve munkája emlékeit. *
- Természetesen tudok masszírozni. Volt, már szerencsém telt hölgyekhez, mint a vendégeim. Nem szokásuk elégedetlenül távozni, mindig a vendég az első. Tényleg lehetetlen körülmények között is dolgoztam, már, bírni fogom az efféle alkalmakat is. Ha nem sietünk viszont egy pár perc alatt áttanulmányoznám a kellékeket. *Ha az őr nem állítja meg, a tárolót alapos vizsgálásba látja venni, szakértő szemekkel keresgélve valami után, aminek egyéb megfigyelők számára valószínűleg semmi értelme. ~Hát itt vagy~ suttogja magában végül a különleges növény olajára nézve, mely fajtával életében először masszírozott, még egészen más személyként. Az emlékek egyszerre fájóak és édesek, mégis szeretettel szemléli az üvegcse tartalmát, mindezt alig egy perc leforgásán belül. *
- Elnézést, Darelld, hogy megvárakoztattam. Mehetünk! *Feleli végül az őrnek tisztelettudó mosollyal az arcán, miközben vissza nem helyezi az olajat a többi sora közé. *
- Pusztán mindig megnézem az olajokat, mert ritkán látni effélét. Tényleg felszerelt az egész hely. Dicséretes érzés itt dolgozni.
// Fürdőház //
*A lágy csobogás dallama, tökéletes harmóniát alkot a tisztán párás aromáktól fűtött környezet szerte. A vörös hajú férfi talán aggódhatna is attól, hogy tönkre megy tincsei tökéletessége, ha azok nem volnának, oly szögegyenesek, mint amiknél katonásabbat el se tudna szem vagy száj képzelni. Ebből a helyzetből szerencséje van Dalafnak, mégis néha irigyeli a kósza fürtök másfajta varázsát. Ám az öröm szolgáltatójaként megtanulta sokszínűvé tenni kifejezésmódját és külsejét, így igazából tényleg nincs miért aggódnia, csak egy- egy fülével felfogott kacér szóra mosolyog, nosztalgikusan és édesgetve munkája emlékeit. *
- Természetesen tudok masszírozni. Volt, már szerencsém telt hölgyekhez, mint a vendégeim. Nem szokásuk elégedetlenül távozni, mindig a vendég az első. Tényleg lehetetlen körülmények között is dolgoztam, már, bírni fogom az efféle alkalmakat is. Ha nem sietünk viszont egy pár perc alatt áttanulmányoznám a kellékeket. *Ha az őr nem állítja meg, a tárolót alapos vizsgálásba látja venni, szakértő szemekkel keresgélve valami után, aminek egyéb megfigyelők számára valószínűleg semmi értelme. ~Hát itt vagy~ suttogja magában végül a különleges növény olajára nézve, mely fajtával életében először masszírozott, még egészen más személyként. Az emlékek egyszerre fájóak és édesek, mégis szeretettel szemléli az üvegcse tartalmát, mindezt alig egy perc leforgásán belül. *
- Elnézést, Darelld, hogy megvárakoztattam. Mehetünk! *Feleli végül az őrnek tisztelettudó mosollyal az arcán, miközben vissza nem helyezi az olajat a többi sora közé. *
- Pusztán mindig megnézem az olajokat, mert ritkán látni effélét. Tényleg felszerelt az egész hely. Dicséretes érzés itt dolgozni.
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-13 20:06:33
Üzenet elküldve: 2020-11-13 20:06:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nolenar, Maydeleine//
*A helyes fiatalember kacsintása láttán felvonja szemöldökét. Na nem mintha nem esne jól neki egy ártatlan, hazug flört, de úgy érzi, a vendég bizony valamit félreértett.*
~Vajon most azt hitte, hogy a farkára célzok?~
*Mereng azon, vajon hogy másképp lehetett értelmezni mondandóját, de ezen felvetését el is veti, s egy leginkább saját magának szóló legyintéssel el is engedi a témát.*
-Feltétlenül.
*Villant még vigyort a kérdésre válaszolva, s lebiggyesztett ajakkal integet a távozó fickó után. Megjátszott rosszkedve azonban hamar elillan, amint megpillantja a csinos félvért.*
-MADY!
*Jókedvűen csattan fel, mintha legalább ezer éve nem látta volna.*
-De még én hogy örülök.
*Szavai alapján az ember akár azt is hihetné, valami komoly, veszélyes küldetésből érkezett, pedig valójában csak berúgott és paráználkodott, ráadásul még azt a hosszúfülűt sem sikerül elhozni, akiért indultak.*
-Nos, Vyllel az a helyzet hooogy...
*Kezd bele a feleletbe, közben kabátjában matat. Amint megleli a kis fecnit, amit a sellő hagyott neki búcsúzóul, átnyújtja Maydeleinenek.*
-... lelépett.
*Igazság szerint még mindig egy kicsit rosszul érzi magát, holott tisztában van vele, hogy Vyl nem miatta ment el, mivel azonban együtt voltak, valamiért ott motoszkál benne, hogy talán köze van a dologhoz.
Ahogy a lány a pasast emlegeti az ajtó felé néz.*
-Ja az a kis hajas baba? Valami Jyzelliet keresett, én meg mondtam, hogy nem árulunk itt olyat.
*Viccelődik majd hálás sóhaj szakad fel belőle a fél-elf szavai hallatán.*
-Ilyen szépet még sosem mondtak nekem.
*Törölgeti meg száraz szemeit színpadiasan*
-Menten éhen döglök.
*Meg is tapogatja folyvást korgó bendőjét látványosan, hátha a másik meghallja, hogy szinte kong az ürességtől.*
-Hova ment Zammiria?
*Szemöldökét őszintén meglepődve húzza össze*
*A helyes fiatalember kacsintása láttán felvonja szemöldökét. Na nem mintha nem esne jól neki egy ártatlan, hazug flört, de úgy érzi, a vendég bizony valamit félreértett.*
~Vajon most azt hitte, hogy a farkára célzok?~
*Mereng azon, vajon hogy másképp lehetett értelmezni mondandóját, de ezen felvetését el is veti, s egy leginkább saját magának szóló legyintéssel el is engedi a témát.*
-Feltétlenül.
*Villant még vigyort a kérdésre válaszolva, s lebiggyesztett ajakkal integet a távozó fickó után. Megjátszott rosszkedve azonban hamar elillan, amint megpillantja a csinos félvért.*
-MADY!
*Jókedvűen csattan fel, mintha legalább ezer éve nem látta volna.*
-De még én hogy örülök.
*Szavai alapján az ember akár azt is hihetné, valami komoly, veszélyes küldetésből érkezett, pedig valójában csak berúgott és paráználkodott, ráadásul még azt a hosszúfülűt sem sikerül elhozni, akiért indultak.*
-Nos, Vyllel az a helyzet hooogy...
*Kezd bele a feleletbe, közben kabátjában matat. Amint megleli a kis fecnit, amit a sellő hagyott neki búcsúzóul, átnyújtja Maydeleinenek.*
-... lelépett.
*Igazság szerint még mindig egy kicsit rosszul érzi magát, holott tisztában van vele, hogy Vyl nem miatta ment el, mivel azonban együtt voltak, valamiért ott motoszkál benne, hogy talán köze van a dologhoz.
Ahogy a lány a pasast emlegeti az ajtó felé néz.*
-Ja az a kis hajas baba? Valami Jyzelliet keresett, én meg mondtam, hogy nem árulunk itt olyat.
*Viccelődik majd hálás sóhaj szakad fel belőle a fél-elf szavai hallatán.*
-Ilyen szépet még sosem mondtak nekem.
*Törölgeti meg száraz szemeit színpadiasan*
-Menten éhen döglök.
*Meg is tapogatja folyvást korgó bendőjét látványosan, hátha a másik meghallja, hogy szinte kong az ürességtől.*
-Hova ment Zammiria?
*Szemöldökét őszintén meglepődve húzza össze*
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-12 14:32:12
Üzenet elküldve: 2020-11-12 14:32:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*A Sellő ajtaja szinte hang nélkül nyílik ki, hogy bebocsássa a férfit. Soha nem járt még ezen a helyen, de annak a miliője megfogja őt. Azt tudja, hogy a Madárka, akivel megismerkedett itt dolgozik. Most pedig pontosan őt keresi. El is indul a pult felé, és ha ott van kiszolgáló személyzet akkor csak annyit mondd, hogy Yathlanaét keresi. Minden bizonnyal már ismerik az elf leányzót, ezért nem aggódik a miatt, hogy nem fog vele találkozni. Már régóta érett ez a látogatás, ezért Graril nem is akarta halogatni.*
//Madárka//
*A Sellő ajtaja szinte hang nélkül nyílik ki, hogy bebocsássa a férfit. Soha nem járt még ezen a helyen, de annak a miliője megfogja őt. Azt tudja, hogy a Madárka, akivel megismerkedett itt dolgozik. Most pedig pontosan őt keresi. El is indul a pult felé, és ha ott van kiszolgáló személyzet akkor csak annyit mondd, hogy Yathlanaét keresi. Minden bizonnyal már ismerik az elf leányzót, ezért nem aggódik a miatt, hogy nem fog vele találkozni. Már régóta érett ez a látogatás, ezért Graril nem is akarta halogatni.*
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-12 09:00:47
Üzenet elküldve: 2020-11-12 09:00:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Maydeleine, Yathlanae, Redissaeana //
*Néma, megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait, amikor May áldását adja Redinre. Immár új kollégáját köszönheti a lányban, s ennek hangot is ad, arcán széles és őszinte mosollyal.*
-Üdvözöllek köztünk.
*Szívesen váltana még pár szót a lánnyal, még szívesebben fel is kísérné a szobájába, de nagyon jól tudja, hogy akad még dolga bőven. Így hát csak egy kacér pillantást küld felé, s May utasításai szerint ő is feláll, hogy elindulhasson a pult mögé.*
-Rendben.
*Nyugtázza a főnök szavait, s alig várja, hogy pontosan megtudja, milyen ügyben van rá szükség.*
//Pultnál//
*Visszalibben a pult mögé, út közben összeszedve pár kiürült poharat.*
-Elnézést, ha megvárakoztattam.
*Intézi udvarias bocsánatkérő szavait mindenkihez, aki a pult környékén ácsorog, kiszolgálásra várva. S nem is lustálkodik tovább, gyors, és gyakorlott mozdulatokkal kezdi kitölteni és kiosztani az italokat.*
*Néma, megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait, amikor May áldását adja Redinre. Immár új kollégáját köszönheti a lányban, s ennek hangot is ad, arcán széles és őszinte mosollyal.*
-Üdvözöllek köztünk.
*Szívesen váltana még pár szót a lánnyal, még szívesebben fel is kísérné a szobájába, de nagyon jól tudja, hogy akad még dolga bőven. Így hát csak egy kacér pillantást küld felé, s May utasításai szerint ő is feláll, hogy elindulhasson a pult mögé.*
-Rendben.
*Nyugtázza a főnök szavait, s alig várja, hogy pontosan megtudja, milyen ügyben van rá szükség.*
//Pultnál//
*Visszalibben a pult mögé, út közben összeszedve pár kiürült poharat.*
-Elnézést, ha megvárakoztattam.
*Intézi udvarias bocsánatkérő szavait mindenkihez, aki a pult környékén ácsorog, kiszolgálásra várva. S nem is lustálkodik tovább, gyors, és gyakorlott mozdulatokkal kezdi kitölteni és kiosztani az italokat.*
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-12 07:24:06
Üzenet elküldve: 2020-11-12 07:24:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
// Maydeleine, Yathlanae, Redissaeana //
//Shanneira//
*Nemsokára fel is világosítják a helyzetről, amely már sejthető volt a lopott pillantások és érdekes hangsúlyok játékából. Meg is könnyebbül, hiszen az mindig csak előny, ha az új alkalmazott már ismeri a teendőjét, sőt már nem új neki a sellőház fülledt hangulata sem.*
-Értem. *Fordul vissza Yath irányából egy hálás pillarebegtetéssel. Redissa testbeszéde egyértelműen tudtára adja, hogy a munka árnyalása és további kérdezősködés talán nem hozna újabb információt így feláll az asztaltól.*
-Kedvesem, akkor kérlek foglald el a szobádat és, ahogy érzed, úgy kezdhetsz is. Először itt a pultban, aztán majd meglátjuk, hátha akad itt, akinek megtetszel. *Kacsint kacéran a nőre, miközben a kezét nyújtja kézfogásra, mert látta ám az elcsigázott tekintetet. Semmit sem tud garantálni, de az első munka sosem várat sokat magára egy ilyen jó adottságokkal megáldott sellőnél. Vannak vendégeik, akik ragaszkodnak a megszokott lányhoz, ám olyanok is akadnak, akik azonnal lecsapnak egy új arcra. May miután megejtették a gesztust elsétál a pulthoz és elővesz egy kulcsot, ami valószínűleg az új jövevény lakhelyét zárja és visszasétál.*
-Kedves Yath, megtennéd, hogy visszatérsz a pultba, addig is és, ha lejárt a műszakod, akkor keress meg az irodában, lenne hozzád egy kérésem. *Intézi a szavakat az ében hajú nőhöz, mert látja, hogy a vendégtérben lenne rá igény.*
-Egy pillanat és mehetünk. *Szegezi Redissának, mert idő közben látta, hogy Shan visszaérkezett a városból, így szeretné őt is üdvözölni néhány szó erejéig. Oda is sétál hozzá.*
-Jó látni, hogy egy darabban visszatértél. Hát Vyliassa merre van? Úgy tudom együtt indultatok. *Keresi tekintetével a másik nőt, de senkiben nem ismer rá.*
-A férfi az imént, az ismerősöd volt? *Mert a szeme sarkában feltűnt neki az újonnan érkező, de gyorsan távozott is, mielőtt felálltak volna az asztaltól.*
-Hosszú út van mögöttetek, pihenj egyet. Reyraa most kiküldetésben van így számítok a szolgálatodra, de csak egy kiadós vacsora és pihenés után. *Mondja kedvesen szétterülő mosollyal az arcán.*
-Sok minden történt míg odavoltatok, Zammiria kisasszony az én kezeimben hagyta a Sellő ügyinek intézését a távolléte alatt. *Ad némi magyarázatot arra, miért is aggódik ilyen dolgok miatt, közben tekintetét Redissa felé vezeti.*
//Shanneira//
*Nemsokára fel is világosítják a helyzetről, amely már sejthető volt a lopott pillantások és érdekes hangsúlyok játékából. Meg is könnyebbül, hiszen az mindig csak előny, ha az új alkalmazott már ismeri a teendőjét, sőt már nem új neki a sellőház fülledt hangulata sem.*
-Értem. *Fordul vissza Yath irányából egy hálás pillarebegtetéssel. Redissa testbeszéde egyértelműen tudtára adja, hogy a munka árnyalása és további kérdezősködés talán nem hozna újabb információt így feláll az asztaltól.*
-Kedvesem, akkor kérlek foglald el a szobádat és, ahogy érzed, úgy kezdhetsz is. Először itt a pultban, aztán majd meglátjuk, hátha akad itt, akinek megtetszel. *Kacsint kacéran a nőre, miközben a kezét nyújtja kézfogásra, mert látta ám az elcsigázott tekintetet. Semmit sem tud garantálni, de az első munka sosem várat sokat magára egy ilyen jó adottságokkal megáldott sellőnél. Vannak vendégeik, akik ragaszkodnak a megszokott lányhoz, ám olyanok is akadnak, akik azonnal lecsapnak egy új arcra. May miután megejtették a gesztust elsétál a pulthoz és elővesz egy kulcsot, ami valószínűleg az új jövevény lakhelyét zárja és visszasétál.*
-Kedves Yath, megtennéd, hogy visszatérsz a pultba, addig is és, ha lejárt a műszakod, akkor keress meg az irodában, lenne hozzád egy kérésem. *Intézi a szavakat az ében hajú nőhöz, mert látja, hogy a vendégtérben lenne rá igény.*
-Egy pillanat és mehetünk. *Szegezi Redissának, mert idő közben látta, hogy Shan visszaérkezett a városból, így szeretné őt is üdvözölni néhány szó erejéig. Oda is sétál hozzá.*
-Jó látni, hogy egy darabban visszatértél. Hát Vyliassa merre van? Úgy tudom együtt indultatok. *Keresi tekintetével a másik nőt, de senkiben nem ismer rá.*
-A férfi az imént, az ismerősöd volt? *Mert a szeme sarkában feltűnt neki az újonnan érkező, de gyorsan távozott is, mielőtt felálltak volna az asztaltól.*
-Hosszú út van mögöttetek, pihenj egyet. Reyraa most kiküldetésben van így számítok a szolgálatodra, de csak egy kiadós vacsora és pihenés után. *Mondja kedvesen szétterülő mosollyal az arcán.*
-Sok minden történt míg odavoltatok, Zammiria kisasszony az én kezeimben hagyta a Sellő ügyinek intézését a távolléte alatt. *Ad némi magyarázatot arra, miért is aggódik ilyen dolgok miatt, közben tekintetét Redissa felé vezeti.*
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-11 12:25:36
Üzenet elküldve: 2020-11-11 12:25:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Maydeleine, Yathlanae, Redissaeana //
*May kérdését talán nem kifejezetten neki intézte, sokkal inkább a feketének szól, de Redin magamutogatási vágya előbugyog fékezhetetlenül és csilingelő kuncogással megszólal ő is. Tekintete árulkodó, mégis ravaszkásan sejtelmes.*
- Még szép, hogy ismerjük egymást.
*Nyelve csúcsát egy finom, könnyed, lendületes, de nem túlságosan gyors mozdulattal futtatja végig felső ajkán, mint egy macska, aki elmúlt napok boldog egerészéseire emlékezik. Eszébe ötlik, hogy most talán nem megfelelő a pillanat az incselkedésre, lesz erre idejük bőségesen, ha minden jól alakul. Moderálja magát, szemében alábbhagy a huncut csillogás, ismét udvariasan érdeklődő figyelem veszi át a helyét. Némiképp előredől, testbeszédével is alátámasztja érdeklődését. Szája sarka kissé megrándul hallva, hogy kezdetben a pult mögött ácsoroghat sokat. Ugyan fogalma sincs milyen az a munka, de unalmasnak hangzik számára. Redin pedig cseppet sem szeret unatkozni. ~Tulajdonképpen mindegy, valahol el kell kezdeni.~ Feje kissé félrebillen, néhány tincs az asztal lapját súrolja, s árnyékot vetnek lágy vonásaira a selymes fényben. Néma koncentrációval hallgatja a munkafeltételeket, szíve közben dobogni kezd. Logikája ugyan nehezen védhető, de úgy véli, hogy ha már a feltételekről és a szokásokról esik szó, nagy baj nem lehet. A munka az övé lesz. Miután May elhallgat még vár egy-két másodpercet, hátha mondani akar még valamit, majd lágy kedvességgel elmosolyodik.*
- Ne aggódjon, biztosíthatom, hogy engedelmes kislány leszek.
*Hangja búgó, doromboló és nyugodt, bár bensőjében a feszültség tetőfokára hág. Gyanítja, hogy nemsokára világos döntés születik sorsa felől.*
*May kérdését talán nem kifejezetten neki intézte, sokkal inkább a feketének szól, de Redin magamutogatási vágya előbugyog fékezhetetlenül és csilingelő kuncogással megszólal ő is. Tekintete árulkodó, mégis ravaszkásan sejtelmes.*
- Még szép, hogy ismerjük egymást.
*Nyelve csúcsát egy finom, könnyed, lendületes, de nem túlságosan gyors mozdulattal futtatja végig felső ajkán, mint egy macska, aki elmúlt napok boldog egerészéseire emlékezik. Eszébe ötlik, hogy most talán nem megfelelő a pillanat az incselkedésre, lesz erre idejük bőségesen, ha minden jól alakul. Moderálja magát, szemében alábbhagy a huncut csillogás, ismét udvariasan érdeklődő figyelem veszi át a helyét. Némiképp előredől, testbeszédével is alátámasztja érdeklődését. Szája sarka kissé megrándul hallva, hogy kezdetben a pult mögött ácsoroghat sokat. Ugyan fogalma sincs milyen az a munka, de unalmasnak hangzik számára. Redin pedig cseppet sem szeret unatkozni. ~Tulajdonképpen mindegy, valahol el kell kezdeni.~ Feje kissé félrebillen, néhány tincs az asztal lapját súrolja, s árnyékot vetnek lágy vonásaira a selymes fényben. Néma koncentrációval hallgatja a munkafeltételeket, szíve közben dobogni kezd. Logikája ugyan nehezen védhető, de úgy véli, hogy ha már a feltételekről és a szokásokról esik szó, nagy baj nem lehet. A munka az övé lesz. Miután May elhallgat még vár egy-két másodpercet, hátha mondani akar még valamit, majd lágy kedvességgel elmosolyodik.*
- Ne aggódjon, biztosíthatom, hogy engedelmes kislány leszek.
*Hangja búgó, doromboló és nyugodt, bár bensőjében a feszültség tetőfokára hág. Gyanítja, hogy nemsokára világos döntés születik sorsa felől.*
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-10 22:44:59
Üzenet elküldve: 2020-11-10 22:44:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Shanneira//
*Egy kicsit furcsállja a helyzetet, hiszen egy ehhez hasonló intézményben általában még a pultig is nehéz eljutnia anélkül, hogy édesen búgó kísértésekkel ne ostromolnák. Tény, hogy jóval kevésbé nyüzsgő a hely, mint amire emlékezett. A pult mögül választ szolgáltató nő sem az a típus, akire egy bordélyban számít az ember. Egyrészt jelentősen felülöltözött, másrészt inkább tűnik egy tilosban garázdálkodó zsoldosnak, aki megunta a kiszolgálásra való várakozást. Igaz, ami igaz, cserfesnek azért cserfes. Az már nem biztos, hogy teljesen józan, de ez már más kérdés. Nolenar a homlokát ráncolva sandít a nőre. Fogalma sincs, hogy milyen fogvájókról beszél, hiába próbálja értelmezni a dolgot. Végül arra jut, hogy ez talán valami itteni szófordulat. Lám, a Kikötőben nőtt fel, de néhány év távollét után olyan, mintha először tenné be ide a lábát.*
- Talán majd egy másik alkalommal, drága *kacsint vissza szintén mosolyt villantva. Szinte teljesen biztos benne, hogy ez az iménti egy ajánlat volt valami furcsa helyi zsargonban.
Nem nagyon tudja hová tenni a nőt, mert az biztos, hogy ismeri itt a járást, de amikor a kiszolgálást említi, Nolenarnak olyan érzése támad, mintha a fekete hajú maga is arra várna. Kérdés persze, hogy ezt miért a pult mögött teszi, de hát ki ő, hogy itt bármit firtasson?*
- Reméljük *sóhajt. Már egészen kezd elmélyedni a kusza mintákban, amit a pult fájának erezete gyatra szórakozásként kínál, amikor felmerül benne, hogy talán jobb lenne később visszajönnie. Van még néhány elintézendő ügye ezen kívül is.*
- Nos *egyenesedik fel a pulttól* - ha Jyzellie mégis előkerülne, megmondanád neki, kérlek, hogy Nolenar kereste? Talán később még visszanézek *mondja, aztán biccent Shanneira felé, visszahúzza a fejére a csuklyát és elindul kifelé. Természetesen nem felejti el magához venni a bejáratnál korábban letett fegyvereit, mielőtt újból a nyakába venné a Kikötő kevésbé patinás részeit.*
*Egy kicsit furcsállja a helyzetet, hiszen egy ehhez hasonló intézményben általában még a pultig is nehéz eljutnia anélkül, hogy édesen búgó kísértésekkel ne ostromolnák. Tény, hogy jóval kevésbé nyüzsgő a hely, mint amire emlékezett. A pult mögül választ szolgáltató nő sem az a típus, akire egy bordélyban számít az ember. Egyrészt jelentősen felülöltözött, másrészt inkább tűnik egy tilosban garázdálkodó zsoldosnak, aki megunta a kiszolgálásra való várakozást. Igaz, ami igaz, cserfesnek azért cserfes. Az már nem biztos, hogy teljesen józan, de ez már más kérdés. Nolenar a homlokát ráncolva sandít a nőre. Fogalma sincs, hogy milyen fogvájókról beszél, hiába próbálja értelmezni a dolgot. Végül arra jut, hogy ez talán valami itteni szófordulat. Lám, a Kikötőben nőtt fel, de néhány év távollét után olyan, mintha először tenné be ide a lábát.*
- Talán majd egy másik alkalommal, drága *kacsint vissza szintén mosolyt villantva. Szinte teljesen biztos benne, hogy ez az iménti egy ajánlat volt valami furcsa helyi zsargonban.
Nem nagyon tudja hová tenni a nőt, mert az biztos, hogy ismeri itt a járást, de amikor a kiszolgálást említi, Nolenarnak olyan érzése támad, mintha a fekete hajú maga is arra várna. Kérdés persze, hogy ezt miért a pult mögött teszi, de hát ki ő, hogy itt bármit firtasson?*
- Reméljük *sóhajt. Már egészen kezd elmélyedni a kusza mintákban, amit a pult fájának erezete gyatra szórakozásként kínál, amikor felmerül benne, hogy talán jobb lenne később visszajönnie. Van még néhány elintézendő ügye ezen kívül is.*
- Nos *egyenesedik fel a pulttól* - ha Jyzellie mégis előkerülne, megmondanád neki, kérlek, hogy Nolenar kereste? Talán később még visszanézek *mondja, aztán biccent Shanneira felé, visszahúzza a fejére a csuklyát és elindul kifelé. Természetesen nem felejti el magához venni a bejáratnál korábban letett fegyvereit, mielőtt újból a nyakába venné a Kikötő kevésbé patinás részeit.*
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-09 20:29:51
Üzenet elküldve: 2020-11-09 20:29:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nolenar//
*Shan a pulton könyökölve várja, hogy végre valaki megérkezzen és megmentse őt az éhhaláltól. Egyébként rendkívül elégedetlen a fogadtatással, nem várták őt virágszirmokkal, pálmalevelekkel meg meztelen sellőkkel, amit még végtelen nagylelkűségének köszönhetően el is tudna nézni, ha valaki legalább hozna neki két tál sült, gőzölgő valamit meg egy kis savanyúságot.
Türelmetlenül dobol ujjaival, továbbra is valamiféle csodára várva majd végül megunva a tétlenkedést röppen a pult mögé, hátha talál egy kis ropogtatni valót. Ekkor toppan be a szemrevaló fiatalember, akit a zsoldos szemtelenül és látványosan végigmér.*
-Jyzellie?
*Kérdez vissza a nevet ízlelgetve, hátha előhív valami emléket.*
-Nem hinném Csinifiú.
*Felel őszintén a kérdésére, mert hát nem rémlik neki, hogy ilyen nevű sellővel találkozott volna, pedig itt dolgozik már egy ideje.*
-Viszont az ajtónál le kellene pakolni a kis aranyos fogvájóid.
*Emeli mézbarna tekintetét a férfi fegyvereire majd biccent is a bejárat felé*
-Különben kénytelen leszek megmutatni a sajátjaim.
*Villant széles vigyort és ad hozzá egy szórakozott kacsintást*
-Nemsokára reméljük jön valaki és kiszolgál.
*Pillant bizonytalanul körbe társai után kutatva*
*Shan a pulton könyökölve várja, hogy végre valaki megérkezzen és megmentse őt az éhhaláltól. Egyébként rendkívül elégedetlen a fogadtatással, nem várták őt virágszirmokkal, pálmalevelekkel meg meztelen sellőkkel, amit még végtelen nagylelkűségének köszönhetően el is tudna nézni, ha valaki legalább hozna neki két tál sült, gőzölgő valamit meg egy kis savanyúságot.
Türelmetlenül dobol ujjaival, továbbra is valamiféle csodára várva majd végül megunva a tétlenkedést röppen a pult mögé, hátha talál egy kis ropogtatni valót. Ekkor toppan be a szemrevaló fiatalember, akit a zsoldos szemtelenül és látványosan végigmér.*
-Jyzellie?
*Kérdez vissza a nevet ízlelgetve, hátha előhív valami emléket.*
-Nem hinném Csinifiú.
*Felel őszintén a kérdésére, mert hát nem rémlik neki, hogy ilyen nevű sellővel találkozott volna, pedig itt dolgozik már egy ideje.*
-Viszont az ajtónál le kellene pakolni a kis aranyos fogvájóid.
*Emeli mézbarna tekintetét a férfi fegyvereire majd biccent is a bejárat felé*
-Különben kénytelen leszek megmutatni a sajátjaim.
*Villant széles vigyort és ad hozzá egy szórakozott kacsintást*
-Nemsokára reméljük jön valaki és kiszolgál.
*Pillant bizonytalanul körbe társai után kutatva*
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-08 08:45:44
Üzenet elküldve: 2020-11-08 08:45:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Próféták//
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//A fürdőházban, majd a szobában//
*Miközben mesél, maga is távol jár gondolatban, persze jelenleg nem egyedül, a lány kitüntető figyelme az, mi elkíséri, s bőre nyújtotta melegség, mi a jéghideg éjszakán is kényelmesen tartja. Sokszor előfordul, hogy az íz legyőzi az étvágy hiányát, D'ornál is így van, valahol az érintéseket nem tudja mellőzni, így a történetébe kissé huncutabb elemek is vegyülnek. Persze... az is igaz, hogy jelenleg az elkövetkezendő néhány órában már képtelen lenne teljesíteni, nem azért, mert ráunt volna, egész egyszerűen oly fáradt, s oly pilledt, hogy szemhéját is hathatós energiák mozgósítása árán tudja csak nyitva tartani. Nalaeä mellkasának fel, s le mozgása, a lány ritmikus pihegése is nyugalomra inti. Valóban nem veszi észre a szendén, kissé ijedten lesütött pillát, de nevetése árulkodó lehet. Önkéntelen szófordulat volt csupán, egy metafora, egy színes elem, kettejük kapcsolatában, mintsem komoly gondolat. A lány nem tudja még, de D'or soha nem volt szerelmes egyetlen lénybe sem, valójában jelentésével sincs különösebben tisztában. Nem tiltott dolog, bár az Ihs kegyeibe tartozók, az Ihst szeretőket részesítik előnyben, mint minden vallásban, itt is akadnak kiskapuk. Nala kétségkívül közelebb áll, mint bárki eddigi életében, vicces, hogy mindezt egyetlen éjszakával sikerült elérnie, lehet, nem is szándékosan. Kuncogása a megszeppent pírra sem hagy alább, szavai, azonban máris magyarázatot sejtetnek:*
- Nalaeä, pedig megérdemli a pihenést, igaz... végtelen energiákkal és emócióval rendelkezel, mi szintén örömömre szolgál. *Biccent, s ismét végig simít a lányon.* Ha velem alszol, nyugodt éjszakám lesz. *Bólint határozottan, s ujjait a lány álla alá emelve váltana vele egy apró csókot, miközben már a lány szavainak engedve helyezkedik, s hagyja, hogy alaposan áttöröljék mindenhol. Mélán és fáradtan sóhajt fel, ajkain lágy mosoly játszik, ezzel is adózva az estnek, s a társaságnak. Szórakozottan emeli ujját, hogy egy kósza tincset a lány válláról elsimítson, majd belebújik a köntösbe.*
- Menjünk, Nala. *Indul meg, felajánlván karját, amibe a tündér belekarolhat. A járást már ismeri, így nem esik nehezére a szoba felé fordulni, bár kissé kirázza a hideg a hűvös folyosón.*
- Mennyivel melegebb volt benn... *jegyzi meg szórakozottan.* reggel első dolgom lesz egy hatalmas reggeli elfogyasztása... alapos energiákat megmozgattunk ma. *Kuncog fel ismét, s a lányra kacsint, szinte észrevehetetlenül.*
- Neked nincs családod, Nala? *majd gyorsan egészíti ki* mármint a Sellőn kívül. *Tudja, hogy ez lett volna az első meglepett kijelentés, így kénytelen kiegészíteni.*
- Magam egyedül éltem, az Út nem engedte, hogy bárkihez kössem magam, s ki velem tartott sem volt biztos, hogy túléli. *Sóhajt fel, s bukik ki belőle egy önkéntelen vallomás.*
- Ihs'Maillon útja nem egyszerű, hisz neki sem volt az. *A magyarázat egyszerű és határozott.* De a te utad sem nevezhető könnyűnek, Nala, igaz, a kötelességtudat, mindig egyszerűsíti a dolgokat. *Vonja meg a vállát, miközben keze immár az ajtó kilincsén lapul.*
- Reggel... *kezdi* beszélek a vezetőddel a szobáról... még nem döntöttem el, hogy szükséges-e kettő, vagy esetleg kialakítanának nekem egy lakrészt a pincében. *Kacsint a lányra, majd benyit az ajtón.*
- A csatornába közvetlen lejárat van onnan? *Kérdezi, mintegy mellékesen, majd egy jótékony mozdulattal, gálánsan mosolyogva engedi előre a lányt, aki, ha él az ajánlattal és előremegy, alakján kedvtelve pihenteti meg tekintetét, azt sem bánva, ha ezt észreveszik.*
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//A fürdőházban, majd a szobában//
*Miközben mesél, maga is távol jár gondolatban, persze jelenleg nem egyedül, a lány kitüntető figyelme az, mi elkíséri, s bőre nyújtotta melegség, mi a jéghideg éjszakán is kényelmesen tartja. Sokszor előfordul, hogy az íz legyőzi az étvágy hiányát, D'ornál is így van, valahol az érintéseket nem tudja mellőzni, így a történetébe kissé huncutabb elemek is vegyülnek. Persze... az is igaz, hogy jelenleg az elkövetkezendő néhány órában már képtelen lenne teljesíteni, nem azért, mert ráunt volna, egész egyszerűen oly fáradt, s oly pilledt, hogy szemhéját is hathatós energiák mozgósítása árán tudja csak nyitva tartani. Nalaeä mellkasának fel, s le mozgása, a lány ritmikus pihegése is nyugalomra inti. Valóban nem veszi észre a szendén, kissé ijedten lesütött pillát, de nevetése árulkodó lehet. Önkéntelen szófordulat volt csupán, egy metafora, egy színes elem, kettejük kapcsolatában, mintsem komoly gondolat. A lány nem tudja még, de D'or soha nem volt szerelmes egyetlen lénybe sem, valójában jelentésével sincs különösebben tisztában. Nem tiltott dolog, bár az Ihs kegyeibe tartozók, az Ihst szeretőket részesítik előnyben, mint minden vallásban, itt is akadnak kiskapuk. Nala kétségkívül közelebb áll, mint bárki eddigi életében, vicces, hogy mindezt egyetlen éjszakával sikerült elérnie, lehet, nem is szándékosan. Kuncogása a megszeppent pírra sem hagy alább, szavai, azonban máris magyarázatot sejtetnek:*
- Nalaeä, pedig megérdemli a pihenést, igaz... végtelen energiákkal és emócióval rendelkezel, mi szintén örömömre szolgál. *Biccent, s ismét végig simít a lányon.* Ha velem alszol, nyugodt éjszakám lesz. *Bólint határozottan, s ujjait a lány álla alá emelve váltana vele egy apró csókot, miközben már a lány szavainak engedve helyezkedik, s hagyja, hogy alaposan áttöröljék mindenhol. Mélán és fáradtan sóhajt fel, ajkain lágy mosoly játszik, ezzel is adózva az estnek, s a társaságnak. Szórakozottan emeli ujját, hogy egy kósza tincset a lány válláról elsimítson, majd belebújik a köntösbe.*
- Menjünk, Nala. *Indul meg, felajánlván karját, amibe a tündér belekarolhat. A járást már ismeri, így nem esik nehezére a szoba felé fordulni, bár kissé kirázza a hideg a hűvös folyosón.*
- Mennyivel melegebb volt benn... *jegyzi meg szórakozottan.* reggel első dolgom lesz egy hatalmas reggeli elfogyasztása... alapos energiákat megmozgattunk ma. *Kuncog fel ismét, s a lányra kacsint, szinte észrevehetetlenül.*
- Neked nincs családod, Nala? *majd gyorsan egészíti ki* mármint a Sellőn kívül. *Tudja, hogy ez lett volna az első meglepett kijelentés, így kénytelen kiegészíteni.*
- Magam egyedül éltem, az Út nem engedte, hogy bárkihez kössem magam, s ki velem tartott sem volt biztos, hogy túléli. *Sóhajt fel, s bukik ki belőle egy önkéntelen vallomás.*
- Ihs'Maillon útja nem egyszerű, hisz neki sem volt az. *A magyarázat egyszerű és határozott.* De a te utad sem nevezhető könnyűnek, Nala, igaz, a kötelességtudat, mindig egyszerűsíti a dolgokat. *Vonja meg a vállát, miközben keze immár az ajtó kilincsén lapul.*
- Reggel... *kezdi* beszélek a vezetőddel a szobáról... még nem döntöttem el, hogy szükséges-e kettő, vagy esetleg kialakítanának nekem egy lakrészt a pincében. *Kacsint a lányra, majd benyit az ajtón.*
- A csatornába közvetlen lejárat van onnan? *Kérdezi, mintegy mellékesen, majd egy jótékony mozdulattal, gálánsan mosolyogva engedi előre a lányt, aki, ha él az ajánlattal és előremegy, alakján kedvtelve pihenteti meg tekintetét, azt sem bánva, ha ezt észreveszik.*
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-07 08:57:42
Üzenet elküldve: 2020-11-07 08:57:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Régi-új ismerős. A kaviccsal borított ösvény mintha egy egészen másik világba vezetne a kikötő mocskából. Bársony és lakkozott fa, tömény, bódító illatok. Bordó kelmékkel vont, egzotikus ékszerdoboz.
Néhány dolog változott, de a szabályok ugyanazok. Ugyanazok, mint az összes többi hasonló helyen is Lanawinszerte.
Nolenar leteszi a fegyvereit, csak aztán lép beljebb. Hátrahajtja a csuklyáját, amit ezúttal a fejébe húzott a tengerészkalap helyett az odakint szemetelő eső ellen. Alaposan felméri a terepet, pillantása körbejár, de azt nem igazán lehet megállapítani, hogy érdeklődésből vagy óvatosságból. Mindenesetre nem ácsorog sokáig. Léptei célirányosan viszik a pult felé. Nem szándékozik félbeszakítani semmilyen beszélgetést vagy rendelést, szépen, türelmesen kivárja a sorát. Csak akkor szólal meg, ha a személyzet egy tagjának figyelmét megkapja.*
- Üdv! Én *körbenéz ismét, aztán visszafordul a pult mögött állóhoz* - Jyzellie-t keresem. Itt dolgozik még?
*Rég volt már, és most nem is látja sehol a tejfölszőke lányt. Ez persze még nem jelent semmit. Talán csak vendége van. Még egy ilyen patinás bordélyban is gyakran forognak a lányok, így egyáltalán nem veheti biztosra, hogy megtalálja, akit keres. Ez már csak ilyen szakma, Nolen pedig elég sokat utazik hogy a készségesen feslett kínálatból legközelebbre már mindig csak új nyalánkságokkal találkozzon. A hozzá hasonlók életében jóformán csak a változás az, ami örök. Pezsdítő dolog, de sokszor fárasztó is. Minél jobban benne jár az ember a korban, annál inkább. A középső Velasco'rra fivér még épp csak melankolikusabb napjain érzi ezt a megállapodásra késztető nyűgöt. Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba, hangoztatja a régi mondás nagy igazsága is.*
Néhány dolog változott, de a szabályok ugyanazok. Ugyanazok, mint az összes többi hasonló helyen is Lanawinszerte.
Nolenar leteszi a fegyvereit, csak aztán lép beljebb. Hátrahajtja a csuklyáját, amit ezúttal a fejébe húzott a tengerészkalap helyett az odakint szemetelő eső ellen. Alaposan felméri a terepet, pillantása körbejár, de azt nem igazán lehet megállapítani, hogy érdeklődésből vagy óvatosságból. Mindenesetre nem ácsorog sokáig. Léptei célirányosan viszik a pult felé. Nem szándékozik félbeszakítani semmilyen beszélgetést vagy rendelést, szépen, türelmesen kivárja a sorát. Csak akkor szólal meg, ha a személyzet egy tagjának figyelmét megkapja.*
- Üdv! Én *körbenéz ismét, aztán visszafordul a pult mögött állóhoz* - Jyzellie-t keresem. Itt dolgozik még?
*Rég volt már, és most nem is látja sehol a tejfölszőke lányt. Ez persze még nem jelent semmit. Talán csak vendége van. Még egy ilyen patinás bordélyban is gyakran forognak a lányok, így egyáltalán nem veheti biztosra, hogy megtalálja, akit keres. Ez már csak ilyen szakma, Nolen pedig elég sokat utazik hogy a készségesen feslett kínálatból legközelebbre már mindig csak új nyalánkságokkal találkozzon. A hozzá hasonlók életében jóformán csak a változás az, ami örök. Pezsdítő dolog, de sokszor fárasztó is. Minél jobban benne jár az ember a korban, annál inkább. A középső Velasco'rra fivér még épp csak melankolikusabb napjain érzi ezt a megállapodásra késztető nyűgöt. Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba, hangoztatja a régi mondás nagy igazsága is.*
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-06 16:32:50
Üzenet elküldve: 2020-11-06 16:32:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
// Fürdőház //
* Jó kis hely ez a zöldellő park. Úgy tűnik, hogy a sellőnek is tetszik az, amit lát. Nem is baj az, mert biztosan meg fog itt még fordulni párszor. Hacsak fel nem mond hamarjában. Látott már olyat, hogy a sellő fiú nem akart egy idősebb nővel összefeküdni. Pedig, ha a kuncsaft ezt akarja, akkor ezt is meg kell tenni. Furcsa kérdést is kap a vöröstől, amire pontosan talán így hirtelen ő sem tudna válaszolni.*
- Sokan vannak. Vegyesen fiúk és lányok. Pontos számokat nem hinném, hogy én tudnék mondani. A kollégáid meg előbb vagy utóbb, de megismered. Felesleges ezen görcsölnöd. Inkább gyere és nézzük meg a fürdőházat.* A kertből egy egyszerű kis épületbe jutnak. Kellemesen meleg és párás a levegő. Itt most nem a parfümöktől nehéz a levegő, hanem az illóolajoktól és füstölőktől. Egy kis medencét láthat a vörös hajú elf meg egy csomó paravánt. Darelld be is vezeti az egyik üres közzé. Enyhe nevetés, sóhajtozás és olykor vízcsobbanás hangja hallható. Vannak most is bent páran. Az üres helyen egy dézsa két kis szék és egy kis fiókos szekrény látható, ami a fürdő kellékeket rejti. Ha körülnézet a férfi int neki, hogy kövesse. Megmutatja neki a masszázshoz kialakított részeket is. Fő kellék az erre a célra kialakított ágy és a tárolók, amikben a szükséges eszközök vannak.*
- Tudsz masszírozni? Szükség lehet rá, ha egy ilyen helyen dolgozol. Vannak jó húsos és izmos vendégeink is, akiket alaposan meg kell gyúrni. Például a wegtoreni kereskedők nagyon is szeretnek harcos testőrnőkkel járni. Azoknak az izmai kemények, mint az acél. Főleg, ha még páncélt is viselnek. Készülj rá, hogy fog kelleni oda egy kis erő is.* Nem akarja elrettenteni, de ez az igazság. Ha ezt megtárgyalták indulhatnak is vissza szépen lassan. Remélhetőleg a szállása már rendezve lesz.*
// Fürdőház //
* Jó kis hely ez a zöldellő park. Úgy tűnik, hogy a sellőnek is tetszik az, amit lát. Nem is baj az, mert biztosan meg fog itt még fordulni párszor. Hacsak fel nem mond hamarjában. Látott már olyat, hogy a sellő fiú nem akart egy idősebb nővel összefeküdni. Pedig, ha a kuncsaft ezt akarja, akkor ezt is meg kell tenni. Furcsa kérdést is kap a vöröstől, amire pontosan talán így hirtelen ő sem tudna válaszolni.*
- Sokan vannak. Vegyesen fiúk és lányok. Pontos számokat nem hinném, hogy én tudnék mondani. A kollégáid meg előbb vagy utóbb, de megismered. Felesleges ezen görcsölnöd. Inkább gyere és nézzük meg a fürdőházat.* A kertből egy egyszerű kis épületbe jutnak. Kellemesen meleg és párás a levegő. Itt most nem a parfümöktől nehéz a levegő, hanem az illóolajoktól és füstölőktől. Egy kis medencét láthat a vörös hajú elf meg egy csomó paravánt. Darelld be is vezeti az egyik üres közzé. Enyhe nevetés, sóhajtozás és olykor vízcsobbanás hangja hallható. Vannak most is bent páran. Az üres helyen egy dézsa két kis szék és egy kis fiókos szekrény látható, ami a fürdő kellékeket rejti. Ha körülnézet a férfi int neki, hogy kövesse. Megmutatja neki a masszázshoz kialakított részeket is. Fő kellék az erre a célra kialakított ágy és a tárolók, amikben a szükséges eszközök vannak.*
- Tudsz masszírozni? Szükség lehet rá, ha egy ilyen helyen dolgozol. Vannak jó húsos és izmos vendégeink is, akiket alaposan meg kell gyúrni. Például a wegtoreni kereskedők nagyon is szeretnek harcos testőrnőkkel járni. Azoknak az izmai kemények, mint az acél. Főleg, ha még páncélt is viselnek. Készülj rá, hogy fog kelleni oda egy kis erő is.* Nem akarja elrettenteni, de ez az igazság. Ha ezt megtárgyalták indulhatnak is vissza szépen lassan. Remélhetőleg a szállása már rendezve lesz.*
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-05 18:07:31
Üzenet elküldve: 2020-11-05 18:07:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
// Úton a fürdőház felé //
*Dalaf léptei könnyedén követik a másik férfi útját a csillogó fokokon át, a zárban hagyott kulcstól ellépve egészen a zöldellő kert végéig. ~Romantika~ támad fel a virágok lágysága láttán a vörös fejében a gondolat és mosolygásra készteti a tudat, hogy bizony az oly régen ráaggatott vad éjszakákat néha felfogja váltani valami, ami csöndes és békés pont, mint amikor csak úrfi volt és nem úr. Bár azért megjegyzendő, hogy a borostyánszemű még mindig fiatal és férfias csábja erejében fürdőzik talán jobban is mint legény mivoltában. *
- Sejtem miért szerethetik a vendégek. *Néz körbe még itt és amott lopott pillantásokkal a végtelen lehetőséggel tarkított úton és a fejében, már jó pár terv körvonalazódik arról, hogy az, olyan hölgyek akik ide kívánnak, majd jönni mit kapnak majd kérdés nélkül az éjszaka vagy nappal részeként. *
- Darelld! Hány sellő tevékenykedik ezeken a falakon belül? Nem tudok még, csak tippet sem mondani, hiszen a ház nyüzsög a teremtményektől mégis ez nem sok mindent mond, mert a vendégek megjelenése is kifinomult. Szeretnék azért valamennyire eligazodni a kollégák között, nehogy bármi félreértés is történjen akármi végett.
// Úton a fürdőház felé //
*Dalaf léptei könnyedén követik a másik férfi útját a csillogó fokokon át, a zárban hagyott kulcstól ellépve egészen a zöldellő kert végéig. ~Romantika~ támad fel a virágok lágysága láttán a vörös fejében a gondolat és mosolygásra készteti a tudat, hogy bizony az oly régen ráaggatott vad éjszakákat néha felfogja váltani valami, ami csöndes és békés pont, mint amikor csak úrfi volt és nem úr. Bár azért megjegyzendő, hogy a borostyánszemű még mindig fiatal és férfias csábja erejében fürdőzik talán jobban is mint legény mivoltában. *
- Sejtem miért szerethetik a vendégek. *Néz körbe még itt és amott lopott pillantásokkal a végtelen lehetőséggel tarkított úton és a fejében, már jó pár terv körvonalazódik arról, hogy az, olyan hölgyek akik ide kívánnak, majd jönni mit kapnak majd kérdés nélkül az éjszaka vagy nappal részeként. *
- Darelld! Hány sellő tevékenykedik ezeken a falakon belül? Nem tudok még, csak tippet sem mondani, hiszen a ház nyüzsög a teremtményektől mégis ez nem sok mindent mond, mert a vendégek megjelenése is kifinomult. Szeretnék azért valamennyire eligazodni a kollégák között, nehogy bármi félreértés is történjen akármi végett.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242