Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 38 (741. - 760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
760. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-11 11:58:38
Üzenet elküldve: 2019-04-11 11:58:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Miután túl vannak a zavaron, kölcsönösen kényelembe helyezik magukat, s Ralas figyelmesen hallgatja Cassy beszámolóját, elsősorban Khulról. Megnyugodva biccent, tehát a szekér megy, problémák nincsenek, ami jó. Egy kicsit azért el is szontyolodik, ezek szerint gyakorlatilag mindegy, hogy itt van-e vagy sem, a Sellő éli saját életét, a személyzet pontosan tudja a dolgát, s neki csak, mint megfigyelő szerep jut. Nem bánja Zammiriának tett ígéretét, jóllehet ezt már korábban is eldöntötte, így viszont megvan a motiváció is. A vezetés, az üzlet felvirágoztatása és számos egyéb feladat az, ami most már osztályrésze lesz. Az a néhány nemes kisasszony, meg kibírja nélküle, ha nem, akkor profilt váltanak, ami mindenkinek jó.*
- Értem. *Bólint ismét.* Ennek örülök Cassy! *Mondja őszinte mosollyal, s mikor a várva várt vendégek megérkeznek, kívülről nem látszó izgalom lesz rajta úrrá. Természetesen Zammiria felé is kezet nyújt, csak előbb illő a valódi újonnan érkezőnek bemutatkozni. A metsző szempár, a markáns vonások, a határozott jellem, érdekes összeállítás.*
- Részemről az öröm, Dreyia. *Biccent, aztán immár figyelme Zammiria felé fordul.*
- Pont jókor érkeztetek. *Néz körül a fogadóban.* Mindig akad vendég, amit most láthattok is.
*Vezeti körbe kezét az asztalok körül.* Az elején akadtak problémáink, de azokon már túl vagyunk. Megvetjük lábunkat a kikötőben és szeretném, ha ehhez teljes munkaidőben csatlakoznál. *Mondja Zamnak határozottan, halvány mosollyal az arcán.*
- Ő, Cassy, az egyik régi alkalmazott, volt olyan szíves és a vezetőségváltást követően is itt maradt. *Mutatja be a lányt is, aki felveszi a rendeléseket.* A pultnál, illetve most már annál a kisasszonynál ott, Maydeleine, az egyik új alkalmazott. Számos hasonló létesítményben töltött év és kiváló ajánlólevéllel érkezett, tapasztalt és rutinos, sokban támaszkodhatunk rá. *Nyomja meg az utótagot, hiszen immár kettejüknek kell koordinálni a dolgokat. Zammiria utolsó kérdése kapcsán azonnal reflektál, majd magához inti Alfonzt.*
- Ő, *Mutat Alfonzra.* vélhetően a Sellővel együtt született. *Kuncog fel.* Alfonz. Alfonz, ő a leendő társam, Zammiria, ő pedig Dreyia Linkelstar. Mától nálunk laknak, kérem intézkedjen, hogy a személyzet és előkészítse nekik a lakrészeiket.*Hangzik az utasítás, mire Alfonz előbb a vendégek, aztán Ralas felé is meghajol, majd elmegy.*
- Értettem, uram. *Alfonz láthatóan három embert kerít, akiknek röviden elmondja az utasításokat. Amint ez megtörténik, friss ágyneműt, friss vizet kancsóban és egyéb kellékeket ragadnak, majd az emeletre távoznak. Ott egy-egy szobát készítenek elő Zammiriának és Dreyiának, Zammiriáét, Ralas szobája után, Dreyiáét pedig azt követően. Minden szoba hatalmas ággyal, bársony függönyökkel, puha szőnyeggel, kis öltözőasztalkával, kandallóval és mosdótálcával felszerelt, persze az elmaradhatatlan sarokba támasztott fürdődézsával egyetemben. A szoba két ablaka pont a kikötőre és tengerre néz, pazar kilátással.*
- Amíg elfogyasztjuk a rendelést, kicsit még beszélhetünk, azt követően körbevezetlek benneteket, ahogyan csak kívánjátok. *Mosolyog a két nőre.* Utána pedig, *És itt csak Zammiriára néz.* felvázolnám neked a terveket, amin ma hajnalban gondolkodtam, ha megfelel. *Időközben Cassy minden bizonnyal visszaér.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Miután túl vannak a zavaron, kölcsönösen kényelembe helyezik magukat, s Ralas figyelmesen hallgatja Cassy beszámolóját, elsősorban Khulról. Megnyugodva biccent, tehát a szekér megy, problémák nincsenek, ami jó. Egy kicsit azért el is szontyolodik, ezek szerint gyakorlatilag mindegy, hogy itt van-e vagy sem, a Sellő éli saját életét, a személyzet pontosan tudja a dolgát, s neki csak, mint megfigyelő szerep jut. Nem bánja Zammiriának tett ígéretét, jóllehet ezt már korábban is eldöntötte, így viszont megvan a motiváció is. A vezetés, az üzlet felvirágoztatása és számos egyéb feladat az, ami most már osztályrésze lesz. Az a néhány nemes kisasszony, meg kibírja nélküle, ha nem, akkor profilt váltanak, ami mindenkinek jó.*
- Értem. *Bólint ismét.* Ennek örülök Cassy! *Mondja őszinte mosollyal, s mikor a várva várt vendégek megérkeznek, kívülről nem látszó izgalom lesz rajta úrrá. Természetesen Zammiria felé is kezet nyújt, csak előbb illő a valódi újonnan érkezőnek bemutatkozni. A metsző szempár, a markáns vonások, a határozott jellem, érdekes összeállítás.*
- Részemről az öröm, Dreyia. *Biccent, aztán immár figyelme Zammiria felé fordul.*
- Pont jókor érkeztetek. *Néz körül a fogadóban.* Mindig akad vendég, amit most láthattok is.
*Vezeti körbe kezét az asztalok körül.* Az elején akadtak problémáink, de azokon már túl vagyunk. Megvetjük lábunkat a kikötőben és szeretném, ha ehhez teljes munkaidőben csatlakoznál. *Mondja Zamnak határozottan, halvány mosollyal az arcán.*
- Ő, Cassy, az egyik régi alkalmazott, volt olyan szíves és a vezetőségváltást követően is itt maradt. *Mutatja be a lányt is, aki felveszi a rendeléseket.* A pultnál, illetve most már annál a kisasszonynál ott, Maydeleine, az egyik új alkalmazott. Számos hasonló létesítményben töltött év és kiváló ajánlólevéllel érkezett, tapasztalt és rutinos, sokban támaszkodhatunk rá. *Nyomja meg az utótagot, hiszen immár kettejüknek kell koordinálni a dolgokat. Zammiria utolsó kérdése kapcsán azonnal reflektál, majd magához inti Alfonzt.*
- Ő, *Mutat Alfonzra.* vélhetően a Sellővel együtt született. *Kuncog fel.* Alfonz. Alfonz, ő a leendő társam, Zammiria, ő pedig Dreyia Linkelstar. Mától nálunk laknak, kérem intézkedjen, hogy a személyzet és előkészítse nekik a lakrészeiket.*Hangzik az utasítás, mire Alfonz előbb a vendégek, aztán Ralas felé is meghajol, majd elmegy.*
- Értettem, uram. *Alfonz láthatóan három embert kerít, akiknek röviden elmondja az utasításokat. Amint ez megtörténik, friss ágyneműt, friss vizet kancsóban és egyéb kellékeket ragadnak, majd az emeletre távoznak. Ott egy-egy szobát készítenek elő Zammiriának és Dreyiának, Zammiriáét, Ralas szobája után, Dreyiáét pedig azt követően. Minden szoba hatalmas ággyal, bársony függönyökkel, puha szőnyeggel, kis öltözőasztalkával, kandallóval és mosdótálcával felszerelt, persze az elmaradhatatlan sarokba támasztott fürdődézsával egyetemben. A szoba két ablaka pont a kikötőre és tengerre néz, pazar kilátással.*
- Amíg elfogyasztjuk a rendelést, kicsit még beszélhetünk, azt követően körbevezetlek benneteket, ahogyan csak kívánjátok. *Mosolyog a két nőre.* Utána pedig, *És itt csak Zammiriára néz.* felvázolnám neked a terveket, amin ma hajnalban gondolkodtam, ha megfelel. *Időközben Cassy minden bizonnyal visszaér.*
759. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 20:37:11
Üzenet elküldve: 2019-04-10 20:37:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Uzazd//
*Valóban látszik, hogy vonakodik egy kicsit, de mivel nem suhant ki az ajtón, így azért maradt némi, csupán egy cseppnyi remény. Szeretné azt hinni, hogy van tényleg valaki, aki foglalkozik vele, mint személlyel és tartja a szavát is, minden férfias virtus ellenére. Látszik rajta, hogy nem dühös, inkább egyre félénkebb testhelyzetet kezd felvenni, egyik kezét maga elé kulcsolva megfogja a másik karját, lábai szüntelen mocorognak, dobog, néha forgolódik és a szeme is erőteljesen a szőnyeget vizslatja, mintha csak ellenőrizné a takarítás megfelelő volt-e előző nap. Mikor megüti a fülét a kissé gyerekes megnyilvánulás arra irányultan, hogy mégiscsak maradjon estére, azért felpillant. Benne is valahol lakozik egy ilyen gyermeteg lélek, valahol nagyon mélyen, aki most előbukkan és megcsillogtatja reménykedően szembogarait. Bár az utána elhangzó intelmen, minthogy ehetnének többet, de ne túl sokat, csak elmosolyodik.*
-Ez nagyon kedves gondolat tőled, de én nem eszem többet.*Mondja és a szája széle egyre csak lefelé görbül, minthogy ezzel az ajánlattal nem tud élni.*
-De szívesen visszajövök aludni, ha tényleg komolyan gondoltad, amit mondtál.*Tekintetét a férfinak szegezi, hogy lássa, ha szokatlanul szép szempárja akár csak megrezzen is a válasz közben, kétség jeleit mutatva. Nagyon úgy tűnik neki, hogy Uzazd egészen furcsa egy ork és ezért nagyon is hálás a sorsnak, hogy keresztezte életük fonalát. Közben erőteljesen lezúdul odakint az eső, hirtelen csapódva neki a párkánynak, erőteljes kopácsolással jelezve, ő is szívesen beljebb jönne, ha engednék.*
-Várj meg itt. Mármint… azaz… persze, hogy itt leszek, de én is mindjárt, rendben?*Dobálja egymás után a szavakat kicsit zavartan, majd kiviharzik a tálcával a kezében. Siet, de nem azért mert alul meztelen, hanem mert minél hamarabb vissza akar érni. Odalent lepakolja a holmikat, majd elmosogat másnak, nem igazán izgatja a sok koszos pohár és tányér, ez után felsiet a szobájába és előkapja a kedvenc hálóingét. Ujjatlan, kellemes anyag, szépen követi a derékvonalát, alul pedig veri az alja a térdét. Azért úgy véli, nem árt egy alsót magára kapnia, még némi fésülködés is belefér, kibontja a fonatot és szép simára kibontja a haját, ami egészen a derekáig leér, egyik kezével félre simítja a nyaka jobb oldalára az egész barna hullámrengeteget. Belebújik a kis cipőbe, felmarkolja a kedvenc lila pokrócát és a hozzá illó párnát, majd halkan visszasomfordál a férfi ajtajához. Néha lopva körbetekint, nem-e látja meg valaki, szerencséjére, senkivel nem fut össze a folyosón. Benyit.*
-Itt vagyok.*Mondja a sietségtől kicsit kipirult arccal, apró levegőbuborékok után kapva, majd halkan becsukja az ajtót maga mögött.*
//Uzazd//
*Valóban látszik, hogy vonakodik egy kicsit, de mivel nem suhant ki az ajtón, így azért maradt némi, csupán egy cseppnyi remény. Szeretné azt hinni, hogy van tényleg valaki, aki foglalkozik vele, mint személlyel és tartja a szavát is, minden férfias virtus ellenére. Látszik rajta, hogy nem dühös, inkább egyre félénkebb testhelyzetet kezd felvenni, egyik kezét maga elé kulcsolva megfogja a másik karját, lábai szüntelen mocorognak, dobog, néha forgolódik és a szeme is erőteljesen a szőnyeget vizslatja, mintha csak ellenőrizné a takarítás megfelelő volt-e előző nap. Mikor megüti a fülét a kissé gyerekes megnyilvánulás arra irányultan, hogy mégiscsak maradjon estére, azért felpillant. Benne is valahol lakozik egy ilyen gyermeteg lélek, valahol nagyon mélyen, aki most előbukkan és megcsillogtatja reménykedően szembogarait. Bár az utána elhangzó intelmen, minthogy ehetnének többet, de ne túl sokat, csak elmosolyodik.*
-Ez nagyon kedves gondolat tőled, de én nem eszem többet.*Mondja és a szája széle egyre csak lefelé görbül, minthogy ezzel az ajánlattal nem tud élni.*
-De szívesen visszajövök aludni, ha tényleg komolyan gondoltad, amit mondtál.*Tekintetét a férfinak szegezi, hogy lássa, ha szokatlanul szép szempárja akár csak megrezzen is a válasz közben, kétség jeleit mutatva. Nagyon úgy tűnik neki, hogy Uzazd egészen furcsa egy ork és ezért nagyon is hálás a sorsnak, hogy keresztezte életük fonalát. Közben erőteljesen lezúdul odakint az eső, hirtelen csapódva neki a párkánynak, erőteljes kopácsolással jelezve, ő is szívesen beljebb jönne, ha engednék.*
-Várj meg itt. Mármint… azaz… persze, hogy itt leszek, de én is mindjárt, rendben?*Dobálja egymás után a szavakat kicsit zavartan, majd kiviharzik a tálcával a kezében. Siet, de nem azért mert alul meztelen, hanem mert minél hamarabb vissza akar érni. Odalent lepakolja a holmikat, majd elmosogat másnak, nem igazán izgatja a sok koszos pohár és tányér, ez után felsiet a szobájába és előkapja a kedvenc hálóingét. Ujjatlan, kellemes anyag, szépen követi a derékvonalát, alul pedig veri az alja a térdét. Azért úgy véli, nem árt egy alsót magára kapnia, még némi fésülködés is belefér, kibontja a fonatot és szép simára kibontja a haját, ami egészen a derekáig leér, egyik kezével félre simítja a nyaka jobb oldalára az egész barna hullámrengeteget. Belebújik a kis cipőbe, felmarkolja a kedvenc lila pokrócát és a hozzá illó párnát, majd halkan visszasomfordál a férfi ajtajához. Néha lopva körbetekint, nem-e látja meg valaki, szerencséjére, senkivel nem fut össze a folyosón. Benyit.*
-Itt vagyok.*Mondja a sietségtől kicsit kipirult arccal, apró levegőbuborékok után kapva, majd halkan becsukja az ajtót maga mögött.*
758. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 18:34:37
Üzenet elküldve: 2019-04-10 18:34:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Maydeleine//
*Mady szavai kicsit meghátrálásra készteti, de azért nem adja fel olyan könnyen, persze csak annyira lesz makacs amíg nem dühíti fel túlságosan a nőt.*
-Naa. *Nyaggatja Madyt* Nem lenne egyikünknek sem zavaró. Semmit nem csinálnánk. De ha az éjszakát nem akarod itt tölteni, akkor egy sokkal dúsabb vacsorán vegyél részt velem. Azt eszünk amit akarsz, de azért nem túl sokat, hogy tudjunk majd aludni. *Mosolyodik el. Nem jó túl sok étellel a gyomorban lefeküdni. A mosolya még szélesebbre húzódik mikor eszébe jut amikor sokat evett. Egy elég hosszú éjszaka volt, jó sok gyomor fájással és gyomor görccsel.*
-Na. Mi a válaszod?
//Maydeleine//
*Mady szavai kicsit meghátrálásra készteti, de azért nem adja fel olyan könnyen, persze csak annyira lesz makacs amíg nem dühíti fel túlságosan a nőt.*
-Naa. *Nyaggatja Madyt* Nem lenne egyikünknek sem zavaró. Semmit nem csinálnánk. De ha az éjszakát nem akarod itt tölteni, akkor egy sokkal dúsabb vacsorán vegyél részt velem. Azt eszünk amit akarsz, de azért nem túl sokat, hogy tudjunk majd aludni. *Mosolyodik el. Nem jó túl sok étellel a gyomorban lefeküdni. A mosolya még szélesebbre húzódik mikor eszébe jut amikor sokat evett. Egy elég hosszú éjszaka volt, jó sok gyomor fájással és gyomor görccsel.*
-Na. Mi a válaszod?
757. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 17:44:18
Üzenet elküldve: 2019-04-10 17:44:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Tse'Rel'la//
*Mikor a vendég közli vele, hogy nem szórakozni vagy vásárolni jött, kicsit megütközik, ez egyértelműen leolvasható az arcáról. ~De hát akkor mi másért is?~ Nem igazán szeret találgatni, szerencsére meg is érkezik a válasz a kérdésre, záros határidőn belül.*
-Bocsásson meg kérem.*A megnyerő úriember hallatán odasandít Darelld felé, hiszen csakis róla lehet szó, egyéb alternatívák fel sem merülnek benne. Közben látja, hogy a főnök is megérkezett, majd egyre nagyobb lesz körülötte a sürgés, eleinte csupán Cassy. Azonban mikor tekintetével keresni kezdi, minthogy úgy véli az előbb kurjantott feléjük, valószínűleg a kisasszonynak címezve a Rella megszólítást, már többen is körbeveszik és valóban, korábban hallotta, hogy nyílik az ajtó és belépnek rajta. Még nincs olyan régen a Sellőben, hogy felismerje a visszajáró vendégeket vagy Ralas barátait, de egyből látta rajtuk, hogy céltudatosan a főnökhöz érkeztek. Két mélységi nő, kétségtelen. ~Talán a főnök visszajáró vendégei.~ Nem igazán szentel több figyelmet nekik, nem is érti miről beszélnek, de nem is tiszte hallgatózni.~Biztos a sötételf nők a gyengéi.~Mosolyodik el.*
-Úgy tűnik kedvesem, hogy még egy rövid ideig várakoznia kell, bizonyára megérti, a főnök nagyon elfoglalt ember.*Mondja kedvesen, majd meghajol és visszasétál a pulthoz. A pult alatt tevékenykedve berak a kasszába 4 aranyat, majd elővesz két poharat a 2 Tea részére.
*
-Így ni.*Kitölti a forró vizet, majd a kedvenc teafüvét és némi ánizst is hagy benne ázni, még ma ő sem ivott, pedig csak ez ébreszti fel igazán. Szereti a kellemes illatot is, amely átjárja az orrát és a meleget, amelyet a pohár áraszt magából, bár odabent a hőmérsékletre nem lehet panasz, de ez más. Miután már ázott néhány percet, kiteszi egy szép ezüstszínű tálcára egy kis tégely méz és két kanál társaságában, majd kisétál vele Rella asztalához. Egy pohár teát letesz elé.*
-Bizonyára hűvös volt odakint, míg várakozott, kérem, fogadja el. Én is mindig iszom egyet, mielőtt nekikezdek a munkának, mert olyan… szívmelengető érzés. Az illata pedig az otthonomra emlékeztet.*Majd a mézes tálkát is leteszi, bele a kanalat.*
-Míg várakozik, nem bánná, ha leülnék önhöz és együtt fogyasztanánk el az italt?*Bök szemével a még tálcán lévő poharára.*
-Azt mondják, mindent jobban esik, ha társaságban fogyasztja az ember.*Szemeivel a másikat figyeli, persze azt is megértené, ha nem szívesen osztozna vele akár egy asztalon sem. Mivel azonban Ralas elfoglalt, talán ameddig nem tódulnak befelé a vendégek számolatlanul, addig több ideje van egy-egy unatkozó vagy magányos betévedőre. Ha pedig még úgy fest, hogy lehet együtt is fognak dolgozni, nem árt már előre kiépíteni a kapcsolatot, puhatolózni egy kicsit.*
*Mikor a vendég közli vele, hogy nem szórakozni vagy vásárolni jött, kicsit megütközik, ez egyértelműen leolvasható az arcáról. ~De hát akkor mi másért is?~ Nem igazán szeret találgatni, szerencsére meg is érkezik a válasz a kérdésre, záros határidőn belül.*
-Bocsásson meg kérem.*A megnyerő úriember hallatán odasandít Darelld felé, hiszen csakis róla lehet szó, egyéb alternatívák fel sem merülnek benne. Közben látja, hogy a főnök is megérkezett, majd egyre nagyobb lesz körülötte a sürgés, eleinte csupán Cassy. Azonban mikor tekintetével keresni kezdi, minthogy úgy véli az előbb kurjantott feléjük, valószínűleg a kisasszonynak címezve a Rella megszólítást, már többen is körbeveszik és valóban, korábban hallotta, hogy nyílik az ajtó és belépnek rajta. Még nincs olyan régen a Sellőben, hogy felismerje a visszajáró vendégeket vagy Ralas barátait, de egyből látta rajtuk, hogy céltudatosan a főnökhöz érkeztek. Két mélységi nő, kétségtelen. ~Talán a főnök visszajáró vendégei.~ Nem igazán szentel több figyelmet nekik, nem is érti miről beszélnek, de nem is tiszte hallgatózni.~Biztos a sötételf nők a gyengéi.~Mosolyodik el.*
-Úgy tűnik kedvesem, hogy még egy rövid ideig várakoznia kell, bizonyára megérti, a főnök nagyon elfoglalt ember.*Mondja kedvesen, majd meghajol és visszasétál a pulthoz. A pult alatt tevékenykedve berak a kasszába 4 aranyat, majd elővesz két poharat a 2 Tea részére.
*-Így ni.*Kitölti a forró vizet, majd a kedvenc teafüvét és némi ánizst is hagy benne ázni, még ma ő sem ivott, pedig csak ez ébreszti fel igazán. Szereti a kellemes illatot is, amely átjárja az orrát és a meleget, amelyet a pohár áraszt magából, bár odabent a hőmérsékletre nem lehet panasz, de ez más. Miután már ázott néhány percet, kiteszi egy szép ezüstszínű tálcára egy kis tégely méz és két kanál társaságában, majd kisétál vele Rella asztalához. Egy pohár teát letesz elé.*
-Bizonyára hűvös volt odakint, míg várakozott, kérem, fogadja el. Én is mindig iszom egyet, mielőtt nekikezdek a munkának, mert olyan… szívmelengető érzés. Az illata pedig az otthonomra emlékeztet.*Majd a mézes tálkát is leteszi, bele a kanalat.*
-Míg várakozik, nem bánná, ha leülnék önhöz és együtt fogyasztanánk el az italt?*Bök szemével a még tálcán lévő poharára.*
-Azt mondják, mindent jobban esik, ha társaságban fogyasztja az ember.*Szemeivel a másikat figyeli, persze azt is megértené, ha nem szívesen osztozna vele akár egy asztalon sem. Mivel azonban Ralas elfoglalt, talán ameddig nem tódulnak befelé a vendégek számolatlanul, addig több ideje van egy-egy unatkozó vagy magányos betévedőre. Ha pedig még úgy fest, hogy lehet együtt is fognak dolgozni, nem árt már előre kiépíteni a kapcsolatot, puhatolózni egy kicsit.*
756. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 15:07:05
Üzenet elküldve: 2019-04-10 15:07:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Cassy//
*Ahogy a férfi a kezét nyújtja, ő is viszonozza a gesztust, és köszönti a férfit.*
-Kösszönöm a szíves fogadtatást. Dreyia Linkelstar. *A férfi tekintete gyorsan a társnőjére villan, szemei megtelnek élttel. Viszont az arca az rezzenéstelen marad. Nem úgy Zammié, noha ő is a rezzenetlent játssza, mint azt illik is vezetőként, neki még van mit gyakorolni. De azért jó úton halad ő is. A férfi hasonlókép üdvözli a főnökét, mint őt. Külső szemlélő semmit se vehet észre rajtuk. Nem is sokat foglalkozik a két főnökkel, inkább felméri az alkalmazottakat, és azok útvonalát. A vendégeket csak másod sorban veszi elő. Inkább a hely ki és bejáratait igyekszik memorizálni, míg a társnője és a férfi udvarias semlegességgel társalognak. A reggeli említése, pozitív hatást gyakorol a kedélyjavuláshoz, az meg hogy szállást és napi étkezést kap, szintén növeli a pozitív megerősítést. A pincérnőre tekint, aki mellettük áll. Alaposan megnézi a nőt, és elkönyveli a férfiak kedvence ként. Bár ahogy körülnéz, vannak, még akik eme posztért indulhatnak. Az ital lapot visszaadja.* Nem igazán vagyunk fáradtak.*Ül le Zammi mellé.* Egy teát kérnék.
*Majd visszatér a terepszemléhez. Noha egyelőre semmi zűrt nem lát jobb, ha figyel. Nem avatkozik a két csevegő beszélgetésébe. Mivel a férfit nem ismeri még, a szolgálók meg nem csevegnek munka közben. De nem is tudna miről beszélgetni egyikőjük-kel sem. Szóval tiszteletben tartja Zammi kérését, ami a közvetlenségre vonatkozik. Tehát befogja a lepcses száját, és mélyen belül sóhajtozik.*
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.10 18:21:08
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Cassy//
*Ahogy a férfi a kezét nyújtja, ő is viszonozza a gesztust, és köszönti a férfit.*
-Kösszönöm a szíves fogadtatást. Dreyia Linkelstar. *A férfi tekintete gyorsan a társnőjére villan, szemei megtelnek élttel. Viszont az arca az rezzenéstelen marad. Nem úgy Zammié, noha ő is a rezzenetlent játssza, mint azt illik is vezetőként, neki még van mit gyakorolni. De azért jó úton halad ő is. A férfi hasonlókép üdvözli a főnökét, mint őt. Külső szemlélő semmit se vehet észre rajtuk. Nem is sokat foglalkozik a két főnökkel, inkább felméri az alkalmazottakat, és azok útvonalát. A vendégeket csak másod sorban veszi elő. Inkább a hely ki és bejáratait igyekszik memorizálni, míg a társnője és a férfi udvarias semlegességgel társalognak. A reggeli említése, pozitív hatást gyakorol a kedélyjavuláshoz, az meg hogy szállást és napi étkezést kap, szintén növeli a pozitív megerősítést. A pincérnőre tekint, aki mellettük áll. Alaposan megnézi a nőt, és elkönyveli a férfiak kedvence ként. Bár ahogy körülnéz, vannak, még akik eme posztért indulhatnak. Az ital lapot visszaadja.* Nem igazán vagyunk fáradtak.*Ül le Zammi mellé.* Egy teát kérnék.
*Majd visszatér a terepszemléhez. Noha egyelőre semmi zűrt nem lát jobb, ha figyel. Nem avatkozik a két csevegő beszélgetésébe. Mivel a férfit nem ismeri még, a szolgálók meg nem csevegnek munka közben. De nem is tudna miről beszélgetni egyikőjük-kel sem. Szóval tiszteletben tartja Zammi kérését, ami a közvetlenségre vonatkozik. Tehát befogja a lepcses száját, és mélyen belül sóhajtozik.*
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.10 18:21:08
755. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 14:34:09
Üzenet elküldve: 2019-04-10 14:34:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
//A Sellő előterében//
//Ralas, Dreyia, Cassy//
*Még útközben tart az egyeztetés Dreyiával.*
- Én is örülök, ha egyelőre a közelben maradsz.
*Mosolyog egyetértőn.*
- S ki tudja, talán később már én is veled tudok menni. Akkor egyelőre maradnak a kikötői hírek. Azok igazából fontosabbak is most. Lakhatsz, étkezhetsz a Sellőben, így mindig szoros kapcsolatban maradunk. Nem árt az sem, ha eggyel több harcos őrzi a rendet. Azt hallottam, már volt probléma.
*Elégedett a fogadtatással, nem tudná megmondani, hogy alig néhány órája váltak el egymástól Ralasszal egy bizalmas találkozó után. Maga sem ad többet udvarias mosolyánál, de az a kézfogás, ha neki is jár, melegséget közvetít, nem marad hatás nélkül. Végre megérkezett. Még mindig vele van az a különös érzés.*
- Sajnálom, ha túl korán érkeztünk.
*Feleli csendes lágysággal, köpönyegét leteszi a szék támlájára és elegánsan helyet foglal.*
- Köszönjük. Bár fáradtak szerintem nem vagyunk.
*Somolyog Dreyiára megerősítést keresve.*
- Látom, szorgosan dolgoztál éppen. Köszönöm, hogy szakítasz ránk időt. Már vártam a mai találkozást.
*Hamarosan az ellibbenő szőkeség ér vissza, akin bizonyára sokak szeme megakad, mind adottságai, mind amiatt, hogy láthatóan igyekszik tenni érte. Persze ilyen lányokra van itt szükség, de újfent felmerül benne, hogy ennyi kísértés mellett, olyan sok idő alatt egy Ralas pozíciójában lévő, megjelenésével és viselkedésével bíró férfi csakugyan távol maradt-e a személyzettől. Persze a dolog lényegtelen, ebben meg is egyeztek, de a jövőre vonatkozóan még lehet érdekes hatása.*
- Üdvözlöm. Köszönöm.
*Ő elfogadja az étlapot, mit máris más szemmel tekint, mint eddig.*
- Én gyümölcslevet kérek.
*Adja vissza a listát, s megvárja, hogy mindenki válasszon és magukra maradjanak.*
- Megoldható, hogy mától itt lakjunk, ugye? Szeretnék Dreyia számára is szállást és ellátást biztosítani.
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.10 14:36:18
//A Sellő előterében//
//Ralas, Dreyia, Cassy//
*Még útközben tart az egyeztetés Dreyiával.*
- Én is örülök, ha egyelőre a közelben maradsz.
*Mosolyog egyetértőn.*
- S ki tudja, talán később már én is veled tudok menni. Akkor egyelőre maradnak a kikötői hírek. Azok igazából fontosabbak is most. Lakhatsz, étkezhetsz a Sellőben, így mindig szoros kapcsolatban maradunk. Nem árt az sem, ha eggyel több harcos őrzi a rendet. Azt hallottam, már volt probléma.
*Elégedett a fogadtatással, nem tudná megmondani, hogy alig néhány órája váltak el egymástól Ralasszal egy bizalmas találkozó után. Maga sem ad többet udvarias mosolyánál, de az a kézfogás, ha neki is jár, melegséget közvetít, nem marad hatás nélkül. Végre megérkezett. Még mindig vele van az a különös érzés.*
- Sajnálom, ha túl korán érkeztünk.
*Feleli csendes lágysággal, köpönyegét leteszi a szék támlájára és elegánsan helyet foglal.*
- Köszönjük. Bár fáradtak szerintem nem vagyunk.
*Somolyog Dreyiára megerősítést keresve.*
- Látom, szorgosan dolgoztál éppen. Köszönöm, hogy szakítasz ránk időt. Már vártam a mai találkozást.
*Hamarosan az ellibbenő szőkeség ér vissza, akin bizonyára sokak szeme megakad, mind adottságai, mind amiatt, hogy láthatóan igyekszik tenni érte. Persze ilyen lányokra van itt szükség, de újfent felmerül benne, hogy ennyi kísértés mellett, olyan sok idő alatt egy Ralas pozíciójában lévő, megjelenésével és viselkedésével bíró férfi csakugyan távol maradt-e a személyzettől. Persze a dolog lényegtelen, ebben meg is egyeztek, de a jövőre vonatkozóan még lehet érdekes hatása.*
- Üdvözlöm. Köszönöm.
*Ő elfogadja az étlapot, mit máris más szemmel tekint, mint eddig.*
- Én gyümölcslevet kérek.
*Adja vissza a listát, s megvárja, hogy mindenki válasszon és magukra maradjanak.*
- Megoldható, hogy mától itt lakjunk, ugye? Szeretnék Dreyia számára is szállást és ellátást biztosítani.
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.10 14:36:18
754. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 14:09:06
Üzenet elküldve: 2019-04-10 14:09:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas, Dreyia, Zammiria//
- Ugyan-ugyan, semmi baj! Bármikor rendelkezésre állok egy ilyen kedves fogadtatásra.
*Kuncog a kölcsönös zavaron, mely csupán néhány pillanatig fészkeli be magát a hangulatukba. Az önmarcangolás említésén együttérzőn figyel, a kérdésre viszont kihúzza magát.*
- Nem, nem csinált semmi zűrt. Hangos, igen, de azért jóravaló fickónak tűnik. Azt hiszem, Khul és Kherylla elég jól töltötték az első napjukat.
*Mosolyog, s persze a konyhai pletykákat kollegalitásból nem osztja meg. Úgyis csak találgatáson alapszik a konyhában zajló viselkedésük miatt, az a része meg nem a főnökre tartozik.*
- Darelld pedig régóta itt van. Csendes, megbízható fickó.
*Az eseménytelenség értékelésén megint megértőn pillant Ralasra.*
- Ugyan, derekasan helyt állt eddig mindenben! Ne aggódjon, hamar belerázódik! És a személyzet is.
*Igyekszik bátorítani főnökét, bár az ügyeibe nyilván nem lát bele túl mélyen. Az utasításnak megfelelően azonnal feláll és a két mélységi nő felé pillant.*
- Értettem! Máris!
*Azzal elsiet a pult mögé, hogy a konyhába menjen leadni a rendelést, s míg elkészül, az italigények miatt visszatér egy-egy étlappal, megvárva, hogy a vendégek helyet foglaljanak. Amint ez megtörténik, az asztalukhoz sétál.*
- Üdvözlöm Önöket a Sellőházban!
*Áll meg mellettük mosolyogva.*
- Mit szeretnének inni a reggeli mellé? Óhajtanak étlapot?
*Igény esetén átnyújtja a listát, s megvárja, ki mit szeretne.*
//Ralas, Dreyia, Zammiria//
- Ugyan-ugyan, semmi baj! Bármikor rendelkezésre állok egy ilyen kedves fogadtatásra.
*Kuncog a kölcsönös zavaron, mely csupán néhány pillanatig fészkeli be magát a hangulatukba. Az önmarcangolás említésén együttérzőn figyel, a kérdésre viszont kihúzza magát.*
- Nem, nem csinált semmi zűrt. Hangos, igen, de azért jóravaló fickónak tűnik. Azt hiszem, Khul és Kherylla elég jól töltötték az első napjukat.
*Mosolyog, s persze a konyhai pletykákat kollegalitásból nem osztja meg. Úgyis csak találgatáson alapszik a konyhában zajló viselkedésük miatt, az a része meg nem a főnökre tartozik.*
- Darelld pedig régóta itt van. Csendes, megbízható fickó.
*Az eseménytelenség értékelésén megint megértőn pillant Ralasra.*
- Ugyan, derekasan helyt állt eddig mindenben! Ne aggódjon, hamar belerázódik! És a személyzet is.
*Igyekszik bátorítani főnökét, bár az ügyeibe nyilván nem lát bele túl mélyen. Az utasításnak megfelelően azonnal feláll és a két mélységi nő felé pillant.*
- Értettem! Máris!
*Azzal elsiet a pult mögé, hogy a konyhába menjen leadni a rendelést, s míg elkészül, az italigények miatt visszatér egy-egy étlappal, megvárva, hogy a vendégek helyet foglaljanak. Amint ez megtörténik, az asztalukhoz sétál.*
- Üdvözlöm Önöket a Sellőházban!
*Áll meg mellettük mosolyogva.*
- Mit szeretnének inni a reggeli mellé? Óhajtanak étlapot?
*Igény esetén átnyújtja a listát, s megvárja, ki mit szeretne.*
753. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 12:39:59
Üzenet elküldve: 2019-04-10 12:39:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Rella//
*Halványan észreveszi Cassy rezdülését és meglepetését, amiatt egy kissé hamarabb be is fejezi az ölelgetést, majd zavartan tarkóját megvakarva lép hátra.*
- Jaj, ne haragudj, csak annyi minden történt, megörültem neked, meg... igazából jó újra itt. *Mosolyog zavartan, aztán miután a lány is leült, maga is helyet foglal vele szemben, s figyelmét felé fordítja.*
- Én is jobban szeretem így. *Szélesedik a mosoly, bár szemein a fáradtság szembetűnő és látható, igyekszik ezen túllépni és arra koncentrálni, amit a lány fog neki mondani.* Szünetet? *Nevet fel.* Nem szünetnek hívnám, inkább önmarcangolásnak, de megteszi. *Kacsint a lányra. Ettől többet elárulni nem akar, igazából ez a része nem a személyzetre tartozik, még, ha kissé másképp is kezeli őket, mint pusztán csak felszolgálók és munkavállalók gyülekezetének, akkor sem. Kedvtelve hallgatja a lány szavait, s tekintete végig rajta függ, figyel rá, hiszen, amiket mondhat talán hasznosak lehetnek a jövőre nézve.*
- Értem. *Biccent, majd a teájába fúj és belekortyol, szinte azonnal érzi, ahogy kellemesen felmelegíti és másrészről meg is nyugtatja bensőjét.* Khul, Kheri? Darelld? Beilleszkedtek már? Khul nem csinált botrányt? Elég izgága fickónak tűnik. *Húzza el a száját, mert, amit eddig látott a férfiból, az valóban heves természetet és be nem álló szájat jósol a jövőre nézve, amivel mindaddig nincs baj, míg a főnökségnek járó kötelező tiszteletet megadja. Időközben Rella felé is tekint, úgy látja Mady egyelőre kézben tartja a dolgokat, azonban a lánynak is ígért beszélgetést a későbbiekben, ezt szem előtt kell tartania.*
- Rella! Kis türelmet kérek még, van egy kis dolgom, aztán beszélhetünk. *Mondja gyorsan a lánynak, majd visszafordul Cassyhez.*
- De örülök, hogy nem történt semmi érdemleges, még inkább ez legyen, mint hirtelen sok esemény. *Hagyja jóvá, majd a jókívánságokra csak elmosolyodik és ismét kortyol egyet.*
- Majd a sírban, Cassy, majd a sírban. *Sóhajt felnevetve, aztán pillantása hirtelen az ajtóra esik, ahol szemmel láthatóan készenlétbe helyezi magát az őrség. Gyors felmérést követően a lány felé suttog néhány mondatot.*
- Bocsáss meg Cassy, kérlek szolgálj fel három főre italt és reggelit, fontos vendégeink érkeztek. Minden legyen patinás és rendezett, csak úgy, ahogy eddig. *Biccent félmosollyal a lánynak, majd feláll, egy határozott intéssel jelzi az őrnek, hogy nincs szükség intézkedésre, aki a mozdulatra azonnal visszaáll helyére.
Mozdulatai természetesen gálánsak és természetesek, arcán a korábbi megbeszélteknek megfelelően visszafogott mosoly és persze öröm, mint, ahogyan egy rég látott ismerőst, üzlettársat lát az ember. Belül persze mást is érez, ez azonban nem ül ki arcára szerencsére ezt már sikerült megtanulnia a Sellőben.*
- Ezek szerint megérkeztetek. *Bólint csendesen, majd egy mozdulattal összeszedi az asztalon lévő pergameneket egy stócba, s áthelyezi őket egy másik asztalra. Előbb Dreyiához fordul.*
- Üdvözöllek a Sellőben! *Szélesedik a mosoly, majd határozottan kezet nyújt a nőnek.* Ralas Drayte, *Ismétli meg.* örülök, hogy megérkeztetek. *Tekintete Zamra fut át, belsője máris zsibong, de csupán hasonlóképpen üdvözli, mint Dreyiát.*
- Zammiria! Hamarabb érkeztél, mint vártam, örülök, kérlek, foglaljatok helyet, utána körbevezetlek benneteket. *Mutat az asztalnál két székre.* A reggeliről azonnal gondoskodnak. Biztosan fáradtak vagytok. *Mondja, majd helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.10 12:43:52
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Rella//
*Halványan észreveszi Cassy rezdülését és meglepetését, amiatt egy kissé hamarabb be is fejezi az ölelgetést, majd zavartan tarkóját megvakarva lép hátra.*
- Jaj, ne haragudj, csak annyi minden történt, megörültem neked, meg... igazából jó újra itt. *Mosolyog zavartan, aztán miután a lány is leült, maga is helyet foglal vele szemben, s figyelmét felé fordítja.*
- Én is jobban szeretem így. *Szélesedik a mosoly, bár szemein a fáradtság szembetűnő és látható, igyekszik ezen túllépni és arra koncentrálni, amit a lány fog neki mondani.* Szünetet? *Nevet fel.* Nem szünetnek hívnám, inkább önmarcangolásnak, de megteszi. *Kacsint a lányra. Ettől többet elárulni nem akar, igazából ez a része nem a személyzetre tartozik, még, ha kissé másképp is kezeli őket, mint pusztán csak felszolgálók és munkavállalók gyülekezetének, akkor sem. Kedvtelve hallgatja a lány szavait, s tekintete végig rajta függ, figyel rá, hiszen, amiket mondhat talán hasznosak lehetnek a jövőre nézve.*
- Értem. *Biccent, majd a teájába fúj és belekortyol, szinte azonnal érzi, ahogy kellemesen felmelegíti és másrészről meg is nyugtatja bensőjét.* Khul, Kheri? Darelld? Beilleszkedtek már? Khul nem csinált botrányt? Elég izgága fickónak tűnik. *Húzza el a száját, mert, amit eddig látott a férfiból, az valóban heves természetet és be nem álló szájat jósol a jövőre nézve, amivel mindaddig nincs baj, míg a főnökségnek járó kötelező tiszteletet megadja. Időközben Rella felé is tekint, úgy látja Mady egyelőre kézben tartja a dolgokat, azonban a lánynak is ígért beszélgetést a későbbiekben, ezt szem előtt kell tartania.*
- Rella! Kis türelmet kérek még, van egy kis dolgom, aztán beszélhetünk. *Mondja gyorsan a lánynak, majd visszafordul Cassyhez.*
- De örülök, hogy nem történt semmi érdemleges, még inkább ez legyen, mint hirtelen sok esemény. *Hagyja jóvá, majd a jókívánságokra csak elmosolyodik és ismét kortyol egyet.*
- Majd a sírban, Cassy, majd a sírban. *Sóhajt felnevetve, aztán pillantása hirtelen az ajtóra esik, ahol szemmel láthatóan készenlétbe helyezi magát az őrség. Gyors felmérést követően a lány felé suttog néhány mondatot.*
- Bocsáss meg Cassy, kérlek szolgálj fel három főre italt és reggelit, fontos vendégeink érkeztek. Minden legyen patinás és rendezett, csak úgy, ahogy eddig. *Biccent félmosollyal a lánynak, majd feláll, egy határozott intéssel jelzi az őrnek, hogy nincs szükség intézkedésre, aki a mozdulatra azonnal visszaáll helyére.
Mozdulatai természetesen gálánsak és természetesek, arcán a korábbi megbeszélteknek megfelelően visszafogott mosoly és persze öröm, mint, ahogyan egy rég látott ismerőst, üzlettársat lát az ember. Belül persze mást is érez, ez azonban nem ül ki arcára szerencsére ezt már sikerült megtanulnia a Sellőben.*
- Ezek szerint megérkeztetek. *Bólint csendesen, majd egy mozdulattal összeszedi az asztalon lévő pergameneket egy stócba, s áthelyezi őket egy másik asztalra. Előbb Dreyiához fordul.*
- Üdvözöllek a Sellőben! *Szélesedik a mosoly, majd határozottan kezet nyújt a nőnek.* Ralas Drayte, *Ismétli meg.* örülök, hogy megérkeztetek. *Tekintete Zamra fut át, belsője máris zsibong, de csupán hasonlóképpen üdvözli, mint Dreyiát.*
- Zammiria! Hamarabb érkeztél, mint vártam, örülök, kérlek, foglaljatok helyet, utána körbevezetlek benneteket. *Mutat az asztalnál két székre.* A reggeliről azonnal gondoskodnak. Biztosan fáradtak vagytok. *Mondja, majd helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.10 12:43:52
752. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-10 00:15:36
Üzenet elküldve: 2019-04-10 00:15:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
//A Sellő előterében//
*Ahogy haladnak át a város labirintusán, Dreyiának az a vicces ötlete támad, hogy mi lenne, ha összekötő út épülne a két fogadó közt. De ezt gyorsan el is veti hisz így másik akár csődbe is mehetne. De miért is aggódik ilyesmi miatt? Közben hallgatja vadonatúj főnökét, ahogy a terveit ecseteli, no meg az ő részmunkáját. De az még mindig nem válaszolt a lényegre. Mostanában mintha szűken mérné az információt.*
-Na, igen az információnak mindig van keletje, és néha több mint jó hasznot hoz a dolog. Artheniorban pár sötételf zűrt okozott. Ezért vicces feladat a számunkra az az út. Az hogy nem vállalom, még koránt sem biztos. Viszont kezdetnek a városban bizonyítanék, hogy alkalmas vagyok erre az a feladatra. Azonnal nem ugranék bele egy akár halálos útba, pláne úgy hogy esetleg képtelen vagyok rá. Bár ez kizárt, de azért jobb itt kezdeni. Aztán meg irány az a hülye város.
*A Sellőhöz érve mind az utca, mind az épületek új színt hoznak össze. Az amúgy is tarka városban. Elsőre meg nem mondaná az ember, hogy mi mindent ki nem lehet hozni egy régi épületből. De most Dreyia meglepődött. Sokat nem várt az épülettől, de kellemesen csalódott. Na persze amivel itt foglalkozhatnak, azt meg is fizetik. Így neki lesz megélhetése. Na persze ezért csupa olyat kell tennie, amire nem biztos, hogy normál esetben büszke lenne. De néha áldozatot kell hozni az előrehaladásért. Ahogy odaértek leszáll a lováról, és követi a társnőjét az istállóba. Ahol kiköti és lenyergeli a lovát. Néma kísérőként halad el az őr mellett, hisz még nincs jóban vele, nem is ismeri. Akkor is csendesen követi, illetve meg áll féloldalasan előtte, mintha bármi veszély is fenyegethetné a nőt. Félre lép, amikor az egy férfi felé sétál, vélhetően a TULAJDONOS felé. De Dreyiát a férfi nem izgatja, neki egy főnöke van, és az nem ember. Legalább is egyelőre ez a helyzet. Türelmesen, és csendben vár Zammiria mellett, noha keze a kardjának gombján nyugszik. Majd ha a nő megindul követi őt. A rövid bemutatót nem véleményezi, max a férfi reakcióit figyeli, a Sellő vendégei és alkalmazottaival egyetemben, noha most a férfi van előtérben. Ha a férfi a kezét nyújtja felé, ő is ezt teszi a sajátjával. Ha nem akkor csak némán biccent a másik „főnök” felé.*
//A Sellő előterében//
*Ahogy haladnak át a város labirintusán, Dreyiának az a vicces ötlete támad, hogy mi lenne, ha összekötő út épülne a két fogadó közt. De ezt gyorsan el is veti hisz így másik akár csődbe is mehetne. De miért is aggódik ilyesmi miatt? Közben hallgatja vadonatúj főnökét, ahogy a terveit ecseteli, no meg az ő részmunkáját. De az még mindig nem válaszolt a lényegre. Mostanában mintha szűken mérné az információt.*
-Na, igen az információnak mindig van keletje, és néha több mint jó hasznot hoz a dolog. Artheniorban pár sötételf zűrt okozott. Ezért vicces feladat a számunkra az az út. Az hogy nem vállalom, még koránt sem biztos. Viszont kezdetnek a városban bizonyítanék, hogy alkalmas vagyok erre az a feladatra. Azonnal nem ugranék bele egy akár halálos útba, pláne úgy hogy esetleg képtelen vagyok rá. Bár ez kizárt, de azért jobb itt kezdeni. Aztán meg irány az a hülye város.
*A Sellőhöz érve mind az utca, mind az épületek új színt hoznak össze. Az amúgy is tarka városban. Elsőre meg nem mondaná az ember, hogy mi mindent ki nem lehet hozni egy régi épületből. De most Dreyia meglepődött. Sokat nem várt az épülettől, de kellemesen csalódott. Na persze amivel itt foglalkozhatnak, azt meg is fizetik. Így neki lesz megélhetése. Na persze ezért csupa olyat kell tennie, amire nem biztos, hogy normál esetben büszke lenne. De néha áldozatot kell hozni az előrehaladásért. Ahogy odaértek leszáll a lováról, és követi a társnőjét az istállóba. Ahol kiköti és lenyergeli a lovát. Néma kísérőként halad el az őr mellett, hisz még nincs jóban vele, nem is ismeri. Akkor is csendesen követi, illetve meg áll féloldalasan előtte, mintha bármi veszély is fenyegethetné a nőt. Félre lép, amikor az egy férfi felé sétál, vélhetően a TULAJDONOS felé. De Dreyiát a férfi nem izgatja, neki egy főnöke van, és az nem ember. Legalább is egyelőre ez a helyzet. Türelmesen, és csendben vár Zammiria mellett, noha keze a kardjának gombján nyugszik. Majd ha a nő megindul követi őt. A rövid bemutatót nem véleményezi, max a férfi reakcióit figyeli, a Sellő vendégei és alkalmazottaival egyetemben, noha most a férfi van előtérben. Ha a férfi a kezét nyújtja felé, ő is ezt teszi a sajátjával. Ha nem akkor csak némán biccent a másik „főnök” felé.*
751. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-09 23:19:36
Üzenet elküldve: 2019-04-09 23:19:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
//A Sellő előterében//
*A Rumostól idefelé indulva átbeszélik röviden a legfontosabb dolgokat, s Dreyiának még egy fontos kérdése marad, amivel nem elég csupán egyetértenie vagy megmosolyognia, hanem kifejtetten válaszolnia is kell rá.*
- Az információ folyamatosan értéket képvisel. Akár itt a Kikötőben, akár Artheniorban. Emlékszel, mit mondott az a férfi a thargoknál? Artheniorban különös dolgok zajlanak. Én most egy ideig nem tudok elmenni oda, de érdekelne, mi zajlik ott. Persze, elég veszélyes, ezért csak lehetőségként említem. Megértem, ha egyedül nem mennél oda, hiszen együtt sem vállaltuk egy sebesülttel. Akkor viszont a Kikötő hírei érdekelnek. A Patkányok, a Vihar Fiai, vagy más történések.
*A Sellőhöz érve különös érzés fogja el. Maga sem tudná meghatározni, hogy pontosan micsoda. Talán mert sokféle érzés egyvelegéből adódik. Ha Dreyia is lovon tudott jönni, akkor leszáll a nyeregből, ha nem, akkor csak vezette mellette hátasát, és megérkezve az istállóban leadja. Dreyiához csatlakozva sétál a bejárathoz, köszöntve az őrt mosolyogva, s a csuklyát hátrahajtva lép be.
Még nem telt el sok a mai napból, de odabent a szokott félhomály fogadja, az ismerős terem és illatok. Mégis leginkább egy ismerős arcot keres odabent. Először a pult környékét söpri végig a tekintetével, valahogy ott képzeli el Ralast, ahogy az italmérésben sertepertél. Ám aztán arrébb pillantja meg. Feltehetően még mindig egy szőke nő társaságában üldögél, vagy válik el épp tőle, ezért nem nehéz visszafogottnak maradnia, mikor találkoznak. Úgysem vár kitörő örömet, reméli, nem kell titkon emlékeztetnie a férfit. Meglazítja köpönyege szalagját a nyakánál és leveszi, majd a karjára hajtogatja, így teljesen láthatóvá válik az új öltözet. Ralas felé indul, s ha még tárgyal, akkor kivárja, míg megszólíthatja egy halvány mosollyal.*
- Itt volnánk. A kísérőm Dreyia Linkelstar. Az úr pedig Ralas Drayte, a Sellőház tulajdonosa.
*Mutatja be őket egymásnak, ha Dreyia is vele tartott.*
//A Sellő előterében//
*A Rumostól idefelé indulva átbeszélik röviden a legfontosabb dolgokat, s Dreyiának még egy fontos kérdése marad, amivel nem elég csupán egyetértenie vagy megmosolyognia, hanem kifejtetten válaszolnia is kell rá.*
- Az információ folyamatosan értéket képvisel. Akár itt a Kikötőben, akár Artheniorban. Emlékszel, mit mondott az a férfi a thargoknál? Artheniorban különös dolgok zajlanak. Én most egy ideig nem tudok elmenni oda, de érdekelne, mi zajlik ott. Persze, elég veszélyes, ezért csak lehetőségként említem. Megértem, ha egyedül nem mennél oda, hiszen együtt sem vállaltuk egy sebesülttel. Akkor viszont a Kikötő hírei érdekelnek. A Patkányok, a Vihar Fiai, vagy más történések.
*A Sellőhöz érve különös érzés fogja el. Maga sem tudná meghatározni, hogy pontosan micsoda. Talán mert sokféle érzés egyvelegéből adódik. Ha Dreyia is lovon tudott jönni, akkor leszáll a nyeregből, ha nem, akkor csak vezette mellette hátasát, és megérkezve az istállóban leadja. Dreyiához csatlakozva sétál a bejárathoz, köszöntve az őrt mosolyogva, s a csuklyát hátrahajtva lép be.
Még nem telt el sok a mai napból, de odabent a szokott félhomály fogadja, az ismerős terem és illatok. Mégis leginkább egy ismerős arcot keres odabent. Először a pult környékét söpri végig a tekintetével, valahogy ott képzeli el Ralast, ahogy az italmérésben sertepertél. Ám aztán arrébb pillantja meg. Feltehetően még mindig egy szőke nő társaságában üldögél, vagy válik el épp tőle, ezért nem nehéz visszafogottnak maradnia, mikor találkoznak. Úgysem vár kitörő örömet, reméli, nem kell titkon emlékeztetnie a férfit. Meglazítja köpönyege szalagját a nyakánál és leveszi, majd a karjára hajtogatja, így teljesen láthatóvá válik az új öltözet. Ralas felé indul, s ha még tárgyal, akkor kivárja, míg megszólíthatja egy halvány mosollyal.*
- Itt volnánk. A kísérőm Dreyia Linkelstar. Az úr pedig Ralas Drayte, a Sellőház tulajdonosa.
*Mutatja be őket egymásnak, ha Dreyia is vele tartott.*
750. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-09 21:18:16
Üzenet elküldve: 2019-04-09 21:18:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas//
*Kissé összerezzen belül a váratlan hangra, és meglepetten húzza össze magát a hirtelen jött ölelésben.*
- Ohh!
*Szól csak ennyit behúzott nyakkal. Ralas eléggé szeles természetűnek körvonalazódik előtte, kezdve attól a pillanattól, hogy találkoztak. Sosem fogja elfelejteni, de természetesen emlegetni sem. Csak indokolt esetben. Persze ez a felfokozott derű jobb, mint a múltkori levertség, mikor csak árnyéka volt a férfi önmagának. Csak még hozzá kell szoknia ezekhez a fordulatokhoz. Először zavart mosollyal pislog a férfira, mikor kissé engedi eltávolodni, de aztán hamar feloldódik, és már igazi vidám szikrák táncolnak a szemében a bókkal kísért örömöt látva.*
- Látja, ezt már szeretem! Jó ilyen derűsnek látni. Jól tette, hogy tartott egy kis szünetet.
*Kacsint rá. A leültetésen csak egy pillanatig mutat meglepettséget, aztán hamar belemegy a dologba.*
- Köszönöm!
*Kissé furcsa érzés neki, hogy így kezelik, de a kellemes fajta. Csak azt reméli, hogy a személyzet nem nézi ki azért, hogy munkaidőben itt bájolog a főnökkel ahelyett, hogy dolgozna. Ezért aztán épp csak félig ül a széken, kezeit az ölében tartva, hogy ugrásra készen álljon, ha eljön az idő. A kérdésáradatra csak mosolyogva legyint.*
- Igazán, semmi említésre méltó nincs. Mindenki igyekszik beilleszkedni és tenni a dolgát. Nem történt említésre való incidens. És nem járt itt senki… kellemetlen.
*Szélesedik a mosolya. Szeret jó híreket közölni. Egy pillanatra lesüti a szemeit a dicséreten, mert igazán nem azért csinálta. De aztán gyorsan fel is kapja tekintetét, nehogy azt higgyék, hogy esetlen, szende lány. Még ha bizonyos helyzetekben néha tényleg az is.*
- Örülök, hogy ízlik. Hűvös a reggel, ilyenkor a melegség jól esik. Egy kis pihenőt is megérdemelne.
*Pillant a férfi kialvatlan szemeire.*
//Ralas//
*Kissé összerezzen belül a váratlan hangra, és meglepetten húzza össze magát a hirtelen jött ölelésben.*
- Ohh!
*Szól csak ennyit behúzott nyakkal. Ralas eléggé szeles természetűnek körvonalazódik előtte, kezdve attól a pillanattól, hogy találkoztak. Sosem fogja elfelejteni, de természetesen emlegetni sem. Csak indokolt esetben. Persze ez a felfokozott derű jobb, mint a múltkori levertség, mikor csak árnyéka volt a férfi önmagának. Csak még hozzá kell szoknia ezekhez a fordulatokhoz. Először zavart mosollyal pislog a férfira, mikor kissé engedi eltávolodni, de aztán hamar feloldódik, és már igazi vidám szikrák táncolnak a szemében a bókkal kísért örömöt látva.*
- Látja, ezt már szeretem! Jó ilyen derűsnek látni. Jól tette, hogy tartott egy kis szünetet.
*Kacsint rá. A leültetésen csak egy pillanatig mutat meglepettséget, aztán hamar belemegy a dologba.*
- Köszönöm!
*Kissé furcsa érzés neki, hogy így kezelik, de a kellemes fajta. Csak azt reméli, hogy a személyzet nem nézi ki azért, hogy munkaidőben itt bájolog a főnökkel ahelyett, hogy dolgozna. Ezért aztán épp csak félig ül a széken, kezeit az ölében tartva, hogy ugrásra készen álljon, ha eljön az idő. A kérdésáradatra csak mosolyogva legyint.*
- Igazán, semmi említésre méltó nincs. Mindenki igyekszik beilleszkedni és tenni a dolgát. Nem történt említésre való incidens. És nem járt itt senki… kellemetlen.
*Szélesedik a mosolya. Szeret jó híreket közölni. Egy pillanatra lesüti a szemeit a dicséreten, mert igazán nem azért csinálta. De aztán gyorsan fel is kapja tekintetét, nehogy azt higgyék, hogy esetlen, szende lány. Még ha bizonyos helyzetekben néha tényleg az is.*
- Örülök, hogy ízlik. Hűvös a reggel, ilyenkor a melegség jól esik. Egy kis pihenőt is megérdemelne.
*Pillant a férfi kialvatlan szemeire.*
749. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-09 19:51:30
Üzenet elküldve: 2019-04-09 19:51:30
ÚJ
![>Csapdás Tse'Rel'la [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11459_1553884482_ember_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
* Hamarosan kinyílik az ajtó, és Tse arcán megkönnyebbülés látszik, ahogy a vélhető meleg felé igyekszik. Az útját álló nőre kedvesen mosolyog rá, elnéz a válla felett, mintha csak a mögötte lévő helyiséget méregetné. Hamarosan ismét egy asztal mögött találja magát, és újra itallapot dugnak a kezébe. Hiába, az eladói mentalitásra nem lehet panasza. *
- Nem vásárolni, és szórakozni jöttem. * Rázza meg a fejét, jelezve, hogy erről szó sincs. * Dolgozni szeretnék, munkát keresek, ahogy tegnap már elmagyaráztam egy kedves és megnyerő úriembernek. Azt mondta, hogy ma jöjjek vissza, mert ma tudok beszélni a tulajjal. Visszajöttem, remélem, hogy most már beszélhetek vele. * Igyekszik a szavakat lágyan, és kellemesen formálni, nem szeretné, hogy vádlónak hangozzon amit mond, de a hideg éjszaka és a méghidegebb, ráadásul kemény kövön való alvás után ez talán érthető módon esik nehezére. Még át van fázva, vacog is, ami tovább nehezíti a beszédet. Nem zavarja, hogy magára hagyják, megszokta már, hogy egy eldobott rongyként kezelik, úgyhogy türelmesen vár, és próbál felmelegedni. *
* Hamarosan kinyílik az ajtó, és Tse arcán megkönnyebbülés látszik, ahogy a vélhető meleg felé igyekszik. Az útját álló nőre kedvesen mosolyog rá, elnéz a válla felett, mintha csak a mögötte lévő helyiséget méregetné. Hamarosan ismét egy asztal mögött találja magát, és újra itallapot dugnak a kezébe. Hiába, az eladói mentalitásra nem lehet panasza. *
- Nem vásárolni, és szórakozni jöttem. * Rázza meg a fejét, jelezve, hogy erről szó sincs. * Dolgozni szeretnék, munkát keresek, ahogy tegnap már elmagyaráztam egy kedves és megnyerő úriembernek. Azt mondta, hogy ma jöjjek vissza, mert ma tudok beszélni a tulajjal. Visszajöttem, remélem, hogy most már beszélhetek vele. * Igyekszik a szavakat lágyan, és kellemesen formálni, nem szeretné, hogy vádlónak hangozzon amit mond, de a hideg éjszaka és a méghidegebb, ráadásul kemény kövön való alvás után ez talán érthető módon esik nehezére. Még át van fázva, vacog is, ami tovább nehezíti a beszédet. Nem zavarja, hogy magára hagyják, megszokta már, hogy egy eldobott rongyként kezelik, úgyhogy türelmesen vár, és próbál felmelegedni. *
748. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-09 13:42:14
Üzenet elküldve: 2019-04-09 13:42:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy//
*A két jó ajtónálló távozik, Ralas ismét egyedül marad, már persze, ha nem számítja a lassan sürgő forgó személyzetet és az ismerős, ismeretlen vendégeket. Még alig kezdett bele, de máris elfáradt, jól jönne neki egy-két kedves szó, igazából türelmetlen is, hogy Zammiria és társai mit szólnak majd a Sellőhöz. Lehet a kültéren sem ártana majd egy kis renoválás, gondozás, arra is meg kell találni a megfelelő embert. Talán Khul és Kheri e célból megfelelő választás lenne, mintha hangjukat hallaná a folyosóról, de egyelőre még nem tűntek fel. Két kezén megtámasztva homlokát, bámulja maga előtt a pergamen rengeteget, amikor ismerős és kedves hang üti meg a fülét, emellett rögtön apró kis pakolászás veszi kezdetét, melyre Ralas meglepetten tekint fel. Szinte azonnal mosolyra húzódik az arca:*
- Cassy! *Örül meg a lánynak, lehet kissé erőteljesebben is, mint, amennyire az számít rá, de oly sok minden történt vele, s még senkivel sem tudta megosztani. Hiányzott neki a társaság, szerencsére Zammiria csendes magányából kiragadta, de még hogy! Nem hivatalos öltözékében van, de, ha abban lenne is mellőzné most a protokollt, mert nemes egyszerűséggel felugrik, majd két karjába zárja a lányt, amint ő letette a teát.*
- De örülök, hogy látlak! *Ragadja meg két karjával a lány két felkarját, s maga elé tolja kicsit, figyelmen kívül hagyva a segítség után érdeklődést.*
- Hadd nézzelek! Talán még szebb vagy, mint legutóbb, pedig azt is lehetetlennek tartottam! Rendben ment minden, míg ingáztam? *Kérdezi őszinte mosollyal, majd észbe kap.* De udvariatlan vagyok, *Mondja, majd kihúzza az egyik széket és tétován körbenéz.* biztos van egy-két perced, ülj le kérlek és mesélj, mi a helyzet a fogadóban? Többiek? Megvan még mindenki? Konyha? Személyzet? Vendégek? Vihar fiai? *Utóbbi szót már kevésbé őszinte örömmel mondja ki, de hozzátartoznak sajnos a Sellő életéhez így erről is beszélni kell.*
- Köszönöm a teát, ez igazán kedves tőled! *Biccent, majd óvatosan bele is kortyol.* Kiváló! *A mézhez nem nyúl, valahogy most a természetes ízekre vágyik, persze lehet, hogy később még fogyaszt belőle.*
//Cassy//
*A két jó ajtónálló távozik, Ralas ismét egyedül marad, már persze, ha nem számítja a lassan sürgő forgó személyzetet és az ismerős, ismeretlen vendégeket. Még alig kezdett bele, de máris elfáradt, jól jönne neki egy-két kedves szó, igazából türelmetlen is, hogy Zammiria és társai mit szólnak majd a Sellőhöz. Lehet a kültéren sem ártana majd egy kis renoválás, gondozás, arra is meg kell találni a megfelelő embert. Talán Khul és Kheri e célból megfelelő választás lenne, mintha hangjukat hallaná a folyosóról, de egyelőre még nem tűntek fel. Két kezén megtámasztva homlokát, bámulja maga előtt a pergamen rengeteget, amikor ismerős és kedves hang üti meg a fülét, emellett rögtön apró kis pakolászás veszi kezdetét, melyre Ralas meglepetten tekint fel. Szinte azonnal mosolyra húzódik az arca:*
- Cassy! *Örül meg a lánynak, lehet kissé erőteljesebben is, mint, amennyire az számít rá, de oly sok minden történt vele, s még senkivel sem tudta megosztani. Hiányzott neki a társaság, szerencsére Zammiria csendes magányából kiragadta, de még hogy! Nem hivatalos öltözékében van, de, ha abban lenne is mellőzné most a protokollt, mert nemes egyszerűséggel felugrik, majd két karjába zárja a lányt, amint ő letette a teát.*
- De örülök, hogy látlak! *Ragadja meg két karjával a lány két felkarját, s maga elé tolja kicsit, figyelmen kívül hagyva a segítség után érdeklődést.*
- Hadd nézzelek! Talán még szebb vagy, mint legutóbb, pedig azt is lehetetlennek tartottam! Rendben ment minden, míg ingáztam? *Kérdezi őszinte mosollyal, majd észbe kap.* De udvariatlan vagyok, *Mondja, majd kihúzza az egyik széket és tétován körbenéz.* biztos van egy-két perced, ülj le kérlek és mesélj, mi a helyzet a fogadóban? Többiek? Megvan még mindenki? Konyha? Személyzet? Vendégek? Vihar fiai? *Utóbbi szót már kevésbé őszinte örömmel mondja ki, de hozzátartoznak sajnos a Sellő életéhez így erről is beszélni kell.*
- Köszönöm a teát, ez igazán kedves tőled! *Biccent, majd óvatosan bele is kortyol.* Kiváló! *A mézhez nem nyúl, valahogy most a természetes ízekre vágyik, persze lehet, hogy később még fogyaszt belőle.*
747. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-08 20:53:02
Üzenet elküldve: 2019-04-08 20:53:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok//
*Minthogy úgy tűnik, egyelőre a kedves vendég még nem döntött a folytatást illetően, incselkedő mosollyal és szavakkal búcsúzik tőle átmenetileg.*
- Gondolkodjon nyugodtan! Ha óhajt valamit, csak intsen és máris itt termek!
*Azzal, hacsak nem tartóztatják, távozik az asztaltól.*
//A Sellő előterében//
*A pulthoz visszaérve ismerős arcot pillant meg egy távolabbi asztalnál. Eddig olyan csendben volt, hogy észre sem vette, pedig olyan személyről van szó, akit illik számon tartania. Eléggé elcsigázottnak tűnik, így hát gondol egyet. Tesz-vesz a pultnál, míg az eredmény egy bögre forró Tea nem lesz, mellette egy kis csupor méz az ízesítéshez, melyért a rend kedvéért felír 3 aranyat. Tálcára teszi, és elsétál Ralas asztalához.*
- Jó reggelt, uram!
*Mosolyog rá töretlen lelkesedéssel, s helyet csinál a teának az asztalán.*
- Úgy láttam, jól esne egy kis frissítő, ami felébreszti. Ma reggel nagyon sokat dolgozott.
*Pillant a papírkötegre, s a fáradt arcra. Keresi a másnaposság jeleit rajta. Ha talál még az elhasznált tányérokból, poharakból, akkor azokat a tálcájára teszi.*
- Segíthetek valamiben?
*Minthogy úgy tűnik, egyelőre a kedves vendég még nem döntött a folytatást illetően, incselkedő mosollyal és szavakkal búcsúzik tőle átmenetileg.*
- Gondolkodjon nyugodtan! Ha óhajt valamit, csak intsen és máris itt termek!
*Azzal, hacsak nem tartóztatják, távozik az asztaltól.*
//A Sellő előterében//
*A pulthoz visszaérve ismerős arcot pillant meg egy távolabbi asztalnál. Eddig olyan csendben volt, hogy észre sem vette, pedig olyan személyről van szó, akit illik számon tartania. Eléggé elcsigázottnak tűnik, így hát gondol egyet. Tesz-vesz a pultnál, míg az eredmény egy bögre forró Tea nem lesz, mellette egy kis csupor méz az ízesítéshez, melyért a rend kedvéért felír 3 aranyat.
Tálcára teszi, és elsétál Ralas asztalához.*- Jó reggelt, uram!
*Mosolyog rá töretlen lelkesedéssel, s helyet csinál a teának az asztalán.*
- Úgy láttam, jól esne egy kis frissítő, ami felébreszti. Ma reggel nagyon sokat dolgozott.
*Pillant a papírkötegre, s a fáradt arcra. Keresi a másnaposság jeleit rajta. Ha talál még az elhasznált tányérokból, poharakból, akkor azokat a tálcájára teszi.*
- Segíthetek valamiben?
746. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-08 20:41:34
Üzenet elküldve: 2019-04-08 20:41:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lassanként kezdenek egymásra hangolódni, nem csupán szavakkal, testükkel is párbeszédbe kezdenek. A combját érő simítás kellemesen hat rá.*
- Mikor beléptél a mulatóba, egy pillanatig azt hittem, ő vagy. Persze, mikor jobban megnéztelek, láttam, hogy tévedek.
*Mosolyog szelíden.*
- Azt hiszem, inkább a termeted, a tartásod és a kisugárzásod emlékeztet rá, semmint a vonásaid.
*Lesütött szemekkel fejet hajt a dicséretre.*
- Köszönöm, uram.
*A választás megszületik, ezért természetesen felkel, hogy Ulbert is mozdulhasson. Elégedetten csillan a szeme, mikor a férfi odalép hozzá, és vetkőztetni kezdi. Engedelmesen kínálja fel a ruhát tartó masnikat és gombokat, és bújik ki a fehérneműből is, közben, ha teheti, a férfi karján, mellkasán vagy vállán keres támaszt az egyensúlyhoz. Aprót sikkant, de inkább nevetésbe hajlón, mint ijedten, mikor felkapják, s azonnal Ulbert nyakát öleli át kuncogva. A dézsa vize kellemesen forró, hiszen nem olyan nagyon régen merték bele. A közös fürdéshez különösen jól jön, hogy a haját felköltötte. Arrébb húzódik, hogy Ulbert is be tudjon lépni a dézsába, s szemből a közelébe helyezkedik, miután a férfi elfoglalja a helyét. A puha fürdőkendőt a víz alá húzza, majd azzal kezdi benedvesíteni a férfi azon részeit, melyek a víz szintje fölé érnek: mellkas, vállak és karok, a nyak és az arc.*
- Szeretnéd a hajad is megmosni, vagy inkább maradjon száraz?
*Miután benedvesíti a bőrét, ha Ulbertnek nincs ellenére, szappanozással folytatja. Ehhez már csak a kezeit használja, s persze nem kapkodón, hanem érzékin simogatva.*
- S mondd csak, uram… én is hasonlítok valakire a múltadból?
*Lágyítja el a hangját és keresi tekintetét incselkedőn.*
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lassanként kezdenek egymásra hangolódni, nem csupán szavakkal, testükkel is párbeszédbe kezdenek. A combját érő simítás kellemesen hat rá.*
- Mikor beléptél a mulatóba, egy pillanatig azt hittem, ő vagy. Persze, mikor jobban megnéztelek, láttam, hogy tévedek.
*Mosolyog szelíden.*
- Azt hiszem, inkább a termeted, a tartásod és a kisugárzásod emlékeztet rá, semmint a vonásaid.
*Lesütött szemekkel fejet hajt a dicséretre.*
- Köszönöm, uram.
*A választás megszületik, ezért természetesen felkel, hogy Ulbert is mozdulhasson. Elégedetten csillan a szeme, mikor a férfi odalép hozzá, és vetkőztetni kezdi. Engedelmesen kínálja fel a ruhát tartó masnikat és gombokat, és bújik ki a fehérneműből is, közben, ha teheti, a férfi karján, mellkasán vagy vállán keres támaszt az egyensúlyhoz. Aprót sikkant, de inkább nevetésbe hajlón, mint ijedten, mikor felkapják, s azonnal Ulbert nyakát öleli át kuncogva. A dézsa vize kellemesen forró, hiszen nem olyan nagyon régen merték bele. A közös fürdéshez különösen jól jön, hogy a haját felköltötte. Arrébb húzódik, hogy Ulbert is be tudjon lépni a dézsába, s szemből a közelébe helyezkedik, miután a férfi elfoglalja a helyét. A puha fürdőkendőt a víz alá húzza, majd azzal kezdi benedvesíteni a férfi azon részeit, melyek a víz szintje fölé érnek: mellkas, vállak és karok, a nyak és az arc.*
- Szeretnéd a hajad is megmosni, vagy inkább maradjon száraz?
*Miután benedvesíti a bőrét, ha Ulbertnek nincs ellenére, szappanozással folytatja. Ehhez már csak a kezeit használja, s persze nem kapkodón, hanem érzékin simogatva.*
- S mondd csak, uram… én is hasonlítok valakire a múltadból?
*Lágyítja el a hangját és keresi tekintetét incselkedőn.*
745. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-08 11:39:33
Üzenet elküldve: 2019-04-08 11:39:33
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
//Napváltást megelőzően//
*Túl sok feladatot nem kap, de emiatt nem ül különösebben unalom az arcára. Néha váltanak Alfonzzal pár jelentőségteljes pillantást, ha egy-egy kikötői sötétebb figura betéved, azokat különösen figyelik. Hytia asszonyság is szemmel van tartva, soha nem lehet tudni, hogy mikor jelez esetleg jelenetet. Sem Darelldet, sem Alfonzt nem érdeklik azok a dolgok melyek idáig vezettek, amennyiben rendbontást tapasztalnak, tisztelettel bár, de határozottan tessékelik ki a vendéget a fogadó köréből. Persze árgus szemekkel figyelnek minden bejáratot is, emiatt Darelld fő figyelő helye, pontosan a szolgálati terület felé vezető ajtó, melynek kilincsét és zárját is ő kezeli. Hátulról is őrök vigyáznak, így harc nélkül vajmi kevés eséllyel jut át, vagy be bárki, bárhonnan. Vagy legalábbis hangos kiabálás verné fel a Sellőt, mely az illetékes személyzetet azonnal értesíti, igaz Darelld nem az a kiabálós fajta, ahogyan Alfonz sem. Kihúzott vállak és egyenes tartás, a napnak csupán néhány apró szakában foglal helyet, egyébként pedig hátratett kézzel, folyamatosan járó és figyelő tekintettel nézi az előteret, s fülel a szokatlan zajokra. Ki áthaladást kér és joga van hozzá, természetesen azonnal nyitja az ajtót, rutinos mozdulatai és határozottsága miatt ez csupán néhány másodpercet vesz igénybe. Egy ideje a Sellő alkalmazottja már, Alfonzhoz hasonlóan majdhogynem régi bútordarab. Számára mindegy ki a főnök, kik a kollégák, egyetlen dologra figyel, az pedig feladatainak magas színvonalú és precíz ellátása.*
//Napváltást megelőzően//
*Túl sok feladatot nem kap, de emiatt nem ül különösebben unalom az arcára. Néha váltanak Alfonzzal pár jelentőségteljes pillantást, ha egy-egy kikötői sötétebb figura betéved, azokat különösen figyelik. Hytia asszonyság is szemmel van tartva, soha nem lehet tudni, hogy mikor jelez esetleg jelenetet. Sem Darelldet, sem Alfonzt nem érdeklik azok a dolgok melyek idáig vezettek, amennyiben rendbontást tapasztalnak, tisztelettel bár, de határozottan tessékelik ki a vendéget a fogadó köréből. Persze árgus szemekkel figyelnek minden bejáratot is, emiatt Darelld fő figyelő helye, pontosan a szolgálati terület felé vezető ajtó, melynek kilincsét és zárját is ő kezeli. Hátulról is őrök vigyáznak, így harc nélkül vajmi kevés eséllyel jut át, vagy be bárki, bárhonnan. Vagy legalábbis hangos kiabálás verné fel a Sellőt, mely az illetékes személyzetet azonnal értesíti, igaz Darelld nem az a kiabálós fajta, ahogyan Alfonz sem. Kihúzott vállak és egyenes tartás, a napnak csupán néhány apró szakában foglal helyet, egyébként pedig hátratett kézzel, folyamatosan járó és figyelő tekintettel nézi az előteret, s fülel a szokatlan zajokra. Ki áthaladást kér és joga van hozzá, természetesen azonnal nyitja az ajtót, rutinos mozdulatai és határozottsága miatt ez csupán néhány másodpercet vesz igénybe. Egy ideje a Sellő alkalmazottja már, Alfonzhoz hasonlóan majdhogynem régi bútordarab. Számára mindegy ki a főnök, kik a kollégák, egyetlen dologra figyel, az pedig feladatainak magas színvonalú és precíz ellátása.*
744. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-07 20:08:26
Üzenet elküldve: 2019-04-07 20:08:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Mindenki//
*Csendesen költi el a reggelit, mintha csupán a vendégek egyike lenne, nem fordul a személyzet felé sem, csak halkan köszöni meg, ha hoznak valamit, miközben előtte számokkal és tervekkel teleírt pergamen teríti be lassan az asztalt. Időközben azért rendet is rak, majd sóhajtva dől hátra olykor, mint, aki máris belefáradt, pedig a nap alig ébredt még fel, de ő már talpon van. Igaz alvás nélkül. Kíváncsi rá, vajon ki lesz az első, aki megjelenik, Alfonz és Darelld természetesen talpon, mint mindig.*
- Ti sosem alszotok? *Kérdezi halvány mosollyal az arcán.* Számolhatnál nekem, Darelld! *Mutat a temérdek papírosra maga előtt, majd ismét hátradől és a kandallóban lobogó tűz mellett melegíti hátát. Kellemes a csend, bár a vendégek zsivajának jobban örülne, kiváltképp, ha egy bizonyos nem is annyira vendég toppanna be társaival. Az maga lenne a tökéletesség.*
- Nem jönnek még, Darelld? *Kérdezi a férfit, ki szótlan rázza meg a fejét.* Jól van, nem türelmetlenkedem. *Sóhajt fel kényszeredetten, majd egy apró kenyérbe harap, mi ízes, tejszínes vajjal van megkenve. A számok nem hazudnak, márpedig ettől több bevételt kell produkálniuk. Sokkal inkább jelenleg azonban, hogy a hely kellőképpen tiszta és szép legyen. Hogy az első pillantások, melyek rá vetülnek a tökéletességet mutassák. Lenyűgözni akar és nem pedig egy sablonos bemutatót.*
- Mady? Cassy? Többiek? *Kérdezi, csak, hogy elüsse az időt, azonban erre sem kap választ a két ajtónállótól, mire csak halkan felsóhajt.*
- Igaz, korán van még. *Motyog magában.* Korán ébredtem, igaz nem is aludtam... jaaaajh... mindjárt elalszom. *Dől hátra néhány erőteljes mozdulattal masszírozza meg halántékát, miközben egy ásítást nyom el. Az idő gyorsan telik, s hamarosan vemdégek tűnnek fel a Sellőben. Ugyan Grawokot még nem ismeri, azonban egy ismerős arcot Mady mellett felfedezni vél. Mindenkit bólintással és kedves mosollyal üdvözöl.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.07 20:58:40
//Mindenki//
*Csendesen költi el a reggelit, mintha csupán a vendégek egyike lenne, nem fordul a személyzet felé sem, csak halkan köszöni meg, ha hoznak valamit, miközben előtte számokkal és tervekkel teleírt pergamen teríti be lassan az asztalt. Időközben azért rendet is rak, majd sóhajtva dől hátra olykor, mint, aki máris belefáradt, pedig a nap alig ébredt még fel, de ő már talpon van. Igaz alvás nélkül. Kíváncsi rá, vajon ki lesz az első, aki megjelenik, Alfonz és Darelld természetesen talpon, mint mindig.*
- Ti sosem alszotok? *Kérdezi halvány mosollyal az arcán.* Számolhatnál nekem, Darelld! *Mutat a temérdek papírosra maga előtt, majd ismét hátradől és a kandallóban lobogó tűz mellett melegíti hátát. Kellemes a csend, bár a vendégek zsivajának jobban örülne, kiváltképp, ha egy bizonyos nem is annyira vendég toppanna be társaival. Az maga lenne a tökéletesség.*
- Nem jönnek még, Darelld? *Kérdezi a férfit, ki szótlan rázza meg a fejét.* Jól van, nem türelmetlenkedem. *Sóhajt fel kényszeredetten, majd egy apró kenyérbe harap, mi ízes, tejszínes vajjal van megkenve. A számok nem hazudnak, márpedig ettől több bevételt kell produkálniuk. Sokkal inkább jelenleg azonban, hogy a hely kellőképpen tiszta és szép legyen. Hogy az első pillantások, melyek rá vetülnek a tökéletességet mutassák. Lenyűgözni akar és nem pedig egy sablonos bemutatót.*
- Mady? Cassy? Többiek? *Kérdezi, csak, hogy elüsse az időt, azonban erre sem kap választ a két ajtónállótól, mire csak halkan felsóhajt.*
- Igaz, korán van még. *Motyog magában.* Korán ébredtem, igaz nem is aludtam... jaaaajh... mindjárt elalszom. *Dől hátra néhány erőteljes mozdulattal masszírozza meg halántékát, miközben egy ásítást nyom el. Az idő gyorsan telik, s hamarosan vemdégek tűnnek fel a Sellőben. Ugyan Grawokot még nem ismeri, azonban egy ismerős arcot Mady mellett felfedezni vél. Mindenkit bólintással és kedves mosollyal üdvözöl.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.07 20:58:40
743. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-07 17:50:20
Üzenet elküldve: 2019-04-07 17:50:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Uzazd//
*A szoknya martalékainak felderítése és begyűjtése közben valami furcsa boldogság kúszik be a szívébe, minthogy a vendég elégedett mindennel, amit neki nyújtott. Azért néha ezt is jólesik hallania, még akkor is, ha úgy érzi, a férfinak kevés jó szó és elismerő pillantás jut ki nap, mint nap a falakon túli életben. Mivel ork az a valószínűbb, hogy az utcán megszólják, vagy inkább kinézik és a háta mögött susmusolnak össze, szúrós tekintettel. Ezek után nem is csoda, hogy minden apró kedves gesztus, csupán egy jóindulatú hang, egy felfelé görbülő szájszél is megmelengeti a szívét. Talán ebben egy kicsit hasonlítanak is egymásra, mikor egyszer- egyszer kikeveredett a külvilág poros utcáira, rögtön összesúgtak mögötte az asszonyok és akárhova is tért be, csak lekezelő és megvető hangnem ütötte meg a fülét, az első alkalom után többé sehova nem ment férfikísérő nélkül. Némiképp kizökkenti a gondolatmenetét, hogy érzékeli a szeme sarkából Uzazd feláll és felé sétál, majd igen érdekes szavak láncolata hagyja el a száját, amit nem igazán szokott hallani vendégtől, vagy egyáltalán senkitől sem.*
-Háát… öhm.*Hebegve próbálja a helyére tenni a dolgok miértjét, de nem igazán sikerül.*
-Tudod… *Kezd neki néhány perc elteltével, immár nem az a minden egyéb fényt megszégyenítő mosollyal az arcán.*
-Szívesen maradnék, de az bizonyára számodra lenne kellemetlen.*Néz fel egy lopott pillantás erejéig, majd visszasüti a tekintetét és a két kezébe veszi a tálcát.*
-A társaságodat szívesen fogadnám, de semmi egyebet. Mint férfi ez bizonyára megviselne, és csúnya vége lenne a dolgoknak.*Mondja halkan, persze nem ez az első alkalom, hogy így meginvitálják némi pihenésre, aztán félresiklik az egész, hiszen mégiscsak férfi a férfi és nem tudja visszafogni magát, mikor az ösztönei eluralják minden józan gondolatát. Aztán persze el kéne utasítsa, a vendég megszólná és sértő dolgokat vágna a fejéhez, majd elégedetlen szájízzel feküdne le aludni vagy viharosan távozna. Kinek kell ez?*
-Nagyon kedves tőled ez a felajánlás, és nem feltételezem, hogy tisztességtelenek a szándékaid.*Mondja, ekkorra már kedves mosolyt erőltetve magára.*
//Uzazd//
*A szoknya martalékainak felderítése és begyűjtése közben valami furcsa boldogság kúszik be a szívébe, minthogy a vendég elégedett mindennel, amit neki nyújtott. Azért néha ezt is jólesik hallania, még akkor is, ha úgy érzi, a férfinak kevés jó szó és elismerő pillantás jut ki nap, mint nap a falakon túli életben. Mivel ork az a valószínűbb, hogy az utcán megszólják, vagy inkább kinézik és a háta mögött susmusolnak össze, szúrós tekintettel. Ezek után nem is csoda, hogy minden apró kedves gesztus, csupán egy jóindulatú hang, egy felfelé görbülő szájszél is megmelengeti a szívét. Talán ebben egy kicsit hasonlítanak is egymásra, mikor egyszer- egyszer kikeveredett a külvilág poros utcáira, rögtön összesúgtak mögötte az asszonyok és akárhova is tért be, csak lekezelő és megvető hangnem ütötte meg a fülét, az első alkalom után többé sehova nem ment férfikísérő nélkül. Némiképp kizökkenti a gondolatmenetét, hogy érzékeli a szeme sarkából Uzazd feláll és felé sétál, majd igen érdekes szavak láncolata hagyja el a száját, amit nem igazán szokott hallani vendégtől, vagy egyáltalán senkitől sem.*
-Háát… öhm.*Hebegve próbálja a helyére tenni a dolgok miértjét, de nem igazán sikerül.*
-Tudod… *Kezd neki néhány perc elteltével, immár nem az a minden egyéb fényt megszégyenítő mosollyal az arcán.*
-Szívesen maradnék, de az bizonyára számodra lenne kellemetlen.*Néz fel egy lopott pillantás erejéig, majd visszasüti a tekintetét és a két kezébe veszi a tálcát.*
-A társaságodat szívesen fogadnám, de semmi egyebet. Mint férfi ez bizonyára megviselne, és csúnya vége lenne a dolgoknak.*Mondja halkan, persze nem ez az első alkalom, hogy így meginvitálják némi pihenésre, aztán félresiklik az egész, hiszen mégiscsak férfi a férfi és nem tudja visszafogni magát, mikor az ösztönei eluralják minden józan gondolatát. Aztán persze el kéne utasítsa, a vendég megszólná és sértő dolgokat vágna a fejéhez, majd elégedetlen szájízzel feküdne le aludni vagy viharosan távozna. Kinek kell ez?*
-Nagyon kedves tőled ez a felajánlás, és nem feltételezem, hogy tisztességtelenek a szándékaid.*Mondja, ekkorra már kedves mosolyt erőltetve magára.*
742. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-07 16:22:50
Üzenet elküldve: 2019-04-07 16:22:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Tétován rezzen meg a nő szavaira, s eddig oly gondosan felépített körmondatvára egy fuvallattól leomlik. A lány pillantása és odalökött mondata belé fagyasztja a szót, s az eddig oly sok önbizalommal rendelkező férfi, gyakorlatilag azt is elfelejti, hogy mit akart. Egy zavart, sunyi pillantást vet Alfonzra, aki a virágra mutogat, mire a férfi csak felsóhajtva legyint és egyszerűen fogja magát és leül.*
- Eh. Kurva szar kezdés, ismét. *Sóhajt fel, majd dühösen vesz a szájába egy bogyót, amiről azt sem tudja micsoda. Láthatóan elfintorodik, aztán csak hátradől.* Azt se tudom ez mi. *Bök a tányérra.*
- És befejeztem. *Tárja szét kezét.* Nem lesz több munka, igazad van, többek között a veled való történtek világítottak rá. Szóval, akaratlanul is segítettél. Ralas Drayte megmarad immár csupán csapnivaló vezetőnek *Vonja meg a vállát.* Hát miért ne próbáljam helyre hozni?
*Kérdezi, majd megint keresgél valami ehetőnek tűnő tenger gyümölcsét. Nem is ismeri ezeket az alapanyagokat. Néhány rágás után ezt már kedvtelve nyeli le, majd a lányra pillant.*
- Nem. Nem gondolnám, hogy te ilyen piti kis cafka lennél, aki szánalmas hisztériát rendez a városban, mert csúnya volt a kiszolgálás. Máskülönben meg már túl vagyok ezen, nem okozna nekem fájdalmat. *Rázza meg a fejét.* Ettől jóval többet nézek ki belőled.
*A Hytia előtt álló pohárba, lágy mozdulattal tölt egy kis bort, majd magának is. Hytia kijelentésére, mely kapcsán kapva kap a kiherélés gondolatán akaratlanul is felnevet.*
- Heh! Azt mindjárt gondoltam! Lehet, hogy túlságosan elbizakodott kijelentés volt. *Maradhat, ez már jó jel.*
- Egyébiránt egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy tudtam volna neked bármilyen élvezetet nyújtani, így tulajdonképpen Rollen és Cassy megkímélt egy nagyobb csalódástól. *Fújja fel homlokán a hajszálakat, majd az ételre bök.*
- Milyen? Hozassak másikat? *De már nem várja meg a választ, hisz a lány arcára írt jelzők tökéletesen képezik le, amit gondolhat, keze a magasba lendül, s aprót csettint. Alfonz kósza biccentéssel veszi tudomásul, mikor a férfi utána az asztalra mutat.*
- Másikat! A következőt. *Majd a lányhoz fordul.*
- Szóval Hytia. Nyilvánvalóan hiába kérek bocsánatot, amúgy is a pofámra van írva, szóval nem teszem. Ettől többre tartalak. Ellenben, azért enyhíteném a haragot, s ha nem sikerül, hát megbeszéljük a következményeket. De remélem erre nem kerül sor. *Belekortyol a borba, s a lány szemei kecses sugarát keresztezve sajátjával, a helyzethez illő komolysággal csendesedik el, hogy a következő áradatot is megpróbálja elviselni, mert feladni nem fogja.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.07 16:28:32
//Vacsora//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Tétován rezzen meg a nő szavaira, s eddig oly gondosan felépített körmondatvára egy fuvallattól leomlik. A lány pillantása és odalökött mondata belé fagyasztja a szót, s az eddig oly sok önbizalommal rendelkező férfi, gyakorlatilag azt is elfelejti, hogy mit akart. Egy zavart, sunyi pillantást vet Alfonzra, aki a virágra mutogat, mire a férfi csak felsóhajtva legyint és egyszerűen fogja magát és leül.*
- Eh. Kurva szar kezdés, ismét. *Sóhajt fel, majd dühösen vesz a szájába egy bogyót, amiről azt sem tudja micsoda. Láthatóan elfintorodik, aztán csak hátradől.* Azt se tudom ez mi. *Bök a tányérra.*
- És befejeztem. *Tárja szét kezét.* Nem lesz több munka, igazad van, többek között a veled való történtek világítottak rá. Szóval, akaratlanul is segítettél. Ralas Drayte megmarad immár csupán csapnivaló vezetőnek *Vonja meg a vállát.* Hát miért ne próbáljam helyre hozni?
*Kérdezi, majd megint keresgél valami ehetőnek tűnő tenger gyümölcsét. Nem is ismeri ezeket az alapanyagokat. Néhány rágás után ezt már kedvtelve nyeli le, majd a lányra pillant.*
- Nem. Nem gondolnám, hogy te ilyen piti kis cafka lennél, aki szánalmas hisztériát rendez a városban, mert csúnya volt a kiszolgálás. Máskülönben meg már túl vagyok ezen, nem okozna nekem fájdalmat. *Rázza meg a fejét.* Ettől jóval többet nézek ki belőled.
*A Hytia előtt álló pohárba, lágy mozdulattal tölt egy kis bort, majd magának is. Hytia kijelentésére, mely kapcsán kapva kap a kiherélés gondolatán akaratlanul is felnevet.*
- Heh! Azt mindjárt gondoltam! Lehet, hogy túlságosan elbizakodott kijelentés volt. *Maradhat, ez már jó jel.*
- Egyébiránt egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy tudtam volna neked bármilyen élvezetet nyújtani, így tulajdonképpen Rollen és Cassy megkímélt egy nagyobb csalódástól. *Fújja fel homlokán a hajszálakat, majd az ételre bök.*
- Milyen? Hozassak másikat? *De már nem várja meg a választ, hisz a lány arcára írt jelzők tökéletesen képezik le, amit gondolhat, keze a magasba lendül, s aprót csettint. Alfonz kósza biccentéssel veszi tudomásul, mikor a férfi utána az asztalra mutat.*
- Másikat! A következőt. *Majd a lányhoz fordul.*
- Szóval Hytia. Nyilvánvalóan hiába kérek bocsánatot, amúgy is a pofámra van írva, szóval nem teszem. Ettől többre tartalak. Ellenben, azért enyhíteném a haragot, s ha nem sikerül, hát megbeszéljük a következményeket. De remélem erre nem kerül sor. *Belekortyol a borba, s a lány szemei kecses sugarát keresztezve sajátjával, a helyzethez illő komolysággal csendesedik el, hogy a következő áradatot is megpróbálja elviselni, mert feladni nem fogja.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.07 16:28:32
741. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-07 15:55:39
Üzenet elküldve: 2019-04-07 15:55:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Maydeleine//
*A kaviáros pirítóst felváltva nyújtják egymásnak. Lassan elfogy az első tányér, és belekezdhetnek a másodikba. Azt is ugyanúgy eszegetik mint az első tányért. Végül az is elfogy, akár az italuk. Mivel már végeztek Mady lassan elkezd összepakolni. Ő továbbra is a székben marad és Mady mozgolódását figyeli.*
-Nagyon elégedett vagyok minden szolgáltatásoddal.
*Tovább figyeli a nő pakolását a székből. Mosoly jelenik meg az arcán, amint Mady a szoknyáját, vagy inkább annak maradékát, a kezébe veszi. Ahogy már lassan Mady készen van, feláll a székből és Mady felé indul, és pár lépéssel előtte áll meg.*
-Nem. Nem kérek semmit. Az italt pedig nagyon szívesen. De nem lenne kedved pihenni. Nagyon kifáraszthattalak és szeretném ha tudnál pihenni. Ha nem akarod egyedül tölteni az éjszakát, akkor itt maradhatnál. Persze, ha van kedved.
//Maydeleine//
*A kaviáros pirítóst felváltva nyújtják egymásnak. Lassan elfogy az első tányér, és belekezdhetnek a másodikba. Azt is ugyanúgy eszegetik mint az első tányért. Végül az is elfogy, akár az italuk. Mivel már végeztek Mady lassan elkezd összepakolni. Ő továbbra is a székben marad és Mady mozgolódását figyeli.*
-Nagyon elégedett vagyok minden szolgáltatásoddal.
*Tovább figyeli a nő pakolását a székből. Mosoly jelenik meg az arcán, amint Mady a szoknyáját, vagy inkább annak maradékát, a kezébe veszi. Ahogy már lassan Mady készen van, feláll a székből és Mady felé indul, és pár lépéssel előtte áll meg.*
-Nem. Nem kérek semmit. Az italt pedig nagyon szívesen. De nem lenne kedved pihenni. Nagyon kifáraszthattalak és szeretném ha tudnál pihenni. Ha nem akarod egyedül tölteni az éjszakát, akkor itt maradhatnál. Persze, ha van kedved.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063