Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-03 21:53:05
Üzenet elküldve: 2020-01-03 21:53:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia, Cahress, Khul'ie, Reyraa//
*A tea kérdésére határozottan megrázza a fejét, miszerint köszöni szépen, most nem kér. Akármennyire is el akarna távolodni a sokaságtól, nem lehet, mert egy újabb hölgy jön, és egy flaskát nyújt felé. Miután persze mindenki másnak is szétosztatta az ajándékát.*
- Köszönöm, ez nagyon figyelmes *biccent, miközben elvesz a flaskát. Tényleg hasznos, jó szolgálatot fog tenni. Őrködés közben könnyeben iszik ebből, ha megszomjaz. És bárhol máshol. Így sajnos még az ajtóhoz sem jut közel, és ott áll a flaskával a kezében a társaság szélén, mint valaki, aki nem illik oda.
~És tényleg.~
Különös, de mintha csak Khul'ie értené még, hogy a szerzetes inkább egyedül, magányában őrködne. Azért egy bocsánatkérő mosolyt és pillantást megejt a férfi felé.
Az érkező Reyraának biccent, majd már tényleg arrébb áll, át a fogadó másik felébe, és onnan figyeli az eseményeket. Itt van ő, minden mozdulatával a feladatát végzi, csupán csendben, akár egy kőszobor.*
*A tea kérdésére határozottan megrázza a fejét, miszerint köszöni szépen, most nem kér. Akármennyire is el akarna távolodni a sokaságtól, nem lehet, mert egy újabb hölgy jön, és egy flaskát nyújt felé. Miután persze mindenki másnak is szétosztatta az ajándékát.*
- Köszönöm, ez nagyon figyelmes *biccent, miközben elvesz a flaskát. Tényleg hasznos, jó szolgálatot fog tenni. Őrködés közben könnyeben iszik ebből, ha megszomjaz. És bárhol máshol. Így sajnos még az ajtóhoz sem jut közel, és ott áll a flaskával a kezében a társaság szélén, mint valaki, aki nem illik oda.
~És tényleg.~
Különös, de mintha csak Khul'ie értené még, hogy a szerzetes inkább egyedül, magányában őrködne. Azért egy bocsánatkérő mosolyt és pillantást megejt a férfi felé.
Az érkező Reyraának biccent, majd már tényleg arrébb áll, át a fogadó másik felébe, és onnan figyeli az eseményeket. Itt van ő, minden mozdulatával a feladatát végzi, csupán csendben, akár egy kőszobor.*
2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-03 18:22:30
Üzenet elküldve: 2020-01-03 18:22:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Milhen, Carlotteia, Cassy, Khul, Reyraa//
-Honnan tudod, mi lenne kedvemre?
*Feleli szórakozottan, de oda sem figyel igazán. Helyette merengve bámul a távozó sötételf után, s csak a következő szavak rázzák fel az ocsúdásból.*
-Reggeli? Jöhet.
*Pillant a pult irányába válla felett, majd megfordul a széken. Az ember gyakran el tudja felejteni, mennyire is éhes... És minden adandó alkalmat ki kell használni, hisz sosem tudhatja, mikor juthat legközelebb élelemhez.
Egy rózsaillatú libbenés, és már maga előtt is találja a tegnap este látott, csupamosoly szőkeséget. A piszkoszöld szemeket a jövevényre függeszti, és lassan biccentve veszi át az ajándékot. Egy ideig forgatja a kezében a kapott tárgyat, habár nem kell sokáig, mert a magyarázat sem marad el. Ki csókkal üdvözöl, tán tényleg fontos, de... Még neki is jól jöhet.
Még egyet biccent, csak a miheztartás végett, mielőtt zsebrevágja az eszközt. Pontosan tudja, hogy a leány nem feltétlen neki szánta az ajándékot, hisz csupán tegnap látták egymást először... Még is értékeli a gesztust. Nem sok hasonlóban van része, szó mi szó.
Egy ideig még követi tekintetével az aranyszőke jelenést. Van benne valami tényleg elfszerű... Nem csak az, ahogy tesz-vesz, de a mosoly és az a furcsa aura... Ha nem látná itt, nehéz lenne elképzelni, hogy a lány valóban sellő.*
-Járőrözni. Rendben.
*Csak egy leheletnyit kúszik fel szemöldöke, miközben Khul szavait ismétli. Ínyére lenne ismét a dokkokat járni... És elnézve Khult, még némi pénzt is akaszthatnának. Pont olyan fickónak tűnik. Hevesen kattognak agyának fogaskerekei, miközben fejét támasztva követi tekintetével a közeledő Reyraat. Ebből a napból még akármi kisülhet.*
-Honnan tudod, mi lenne kedvemre?
*Feleli szórakozottan, de oda sem figyel igazán. Helyette merengve bámul a távozó sötételf után, s csak a következő szavak rázzák fel az ocsúdásból.*
-Reggeli? Jöhet.
*Pillant a pult irányába válla felett, majd megfordul a széken. Az ember gyakran el tudja felejteni, mennyire is éhes... És minden adandó alkalmat ki kell használni, hisz sosem tudhatja, mikor juthat legközelebb élelemhez.
Egy rózsaillatú libbenés, és már maga előtt is találja a tegnap este látott, csupamosoly szőkeséget. A piszkoszöld szemeket a jövevényre függeszti, és lassan biccentve veszi át az ajándékot. Egy ideig forgatja a kezében a kapott tárgyat, habár nem kell sokáig, mert a magyarázat sem marad el. Ki csókkal üdvözöl, tán tényleg fontos, de... Még neki is jól jöhet.
Még egyet biccent, csak a miheztartás végett, mielőtt zsebrevágja az eszközt. Pontosan tudja, hogy a leány nem feltétlen neki szánta az ajándékot, hisz csupán tegnap látták egymást először... Még is értékeli a gesztust. Nem sok hasonlóban van része, szó mi szó.
Egy ideig még követi tekintetével az aranyszőke jelenést. Van benne valami tényleg elfszerű... Nem csak az, ahogy tesz-vesz, de a mosoly és az a furcsa aura... Ha nem látná itt, nehéz lenne elképzelni, hogy a lány valóban sellő.*
-Járőrözni. Rendben.
*Csak egy leheletnyit kúszik fel szemöldöke, miközben Khul szavait ismétli. Ínyére lenne ismét a dokkokat járni... És elnézve Khult, még némi pénzt is akaszthatnának. Pont olyan fickónak tűnik. Hevesen kattognak agyának fogaskerekei, miközben fejét támasztva követi tekintetével a közeledő Reyraat. Ebből a napból még akármi kisülhet.*
2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-03 15:02:33
Üzenet elküldve: 2020-01-03 15:02:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Tetszik neki ez a dolog, és főként Yathlanae. A fekete hajú elf, nemcsak különleges hatást, és gyönyörű esztétikai élményt ad, de egészen megtetszik a viselkedése is Lazyarnak. Igaz, természetesen nem csak az, hogy hozzáér, és simogatja, csókolgatja, de egyetlen mozdulatra, csak egy apró érintésre is tudja, hogy most át kell adnia az irányítást, és jobb ha hátradől, és kicsit élvezi a helyzetet. A lágy mozdulatok, és forró csókok éjszakája következik. Az elf már akkor sóhajokba merül, mikor még csak a comboknál tartanak az ajkak, hát még mikor célba találnak a csókok. Kezük összekulcsolódik, és Lazyar belead amit csak tud, hogy örömet okozzon Yathnak. Elidőzik a combok völgyében egy jó ideig. Érzi, hogy megfeszül a lány egész teste. Egyszer csak eljön a pont mikor úgy érzi a másik szeretne tőle valamit, és hagyja, hogy felhúzza magához az ágyon. Fölé magasodva a barackszín ajak körülölelik az övét, és elkezdenek a márványbőr kezek kalandozni Lazyar testén. Egy bóknak már nem mondható, őszinte kinyilatkoztatás üti meg Lazyar fülét, amibe bele is pirul, és egy kicsit kuncog is a dolgon. Őszinte hangon válaszol.*
-Te is.
*Mondja lehunyt szemmel, és élvezi a másik mozdulatait. Ekkor érkezik egy kérdés. Hogy mire vágyik Lazyar. Yath feltett egy kérdést a tudósnak. Egy egészen egyszerű kérdést, amire nem tud válaszolni. A vörös hajú lány gondolatai megerednek az agyában.*
~Arra vágyok, hogy megmásszuk együtt az öröm hegyét, aztán vacsorázzunk, fürödjünk, és elköszönjünk mint jó barátnők, akik örülnek ha meglátják egymást, és szomorúak ha elválnak. Arra vágyom, hogy egy szabadnapodon együtt menjünk az Artheniori piacra, és nevessünk az idióta árusokon. Vagy megnézzünk egy karnevált. Játszunk kártyát, együnk jót, beszélgessünk hajnalig. Nem úgy, mint örök szeretőd, hanem mint örök barátnőd.~
*Gondolja magában őszintén, de úgy érzi, ennek a kis monológnak nincs itt az ideje. Erősen átöleli a másikat, és igen nagy szeretettel a hangjában szólal meg.*
-Rád.
*Mondja röviden de az ölelésében, és a hangjában, majd az ezután megvillanó könnybe lábadt zöldes tekintetében minden előbbi gondolata le van írva. És mikor ez megtörténik, úgy érzi nem fél azoktól a gondolatoktól, amiket az előbb nem mert kimondani. Elterül Yath mellett féloldalasan, és őt finoman simogatva lágy hangján előadja gondolatait. Kicsit félénken, de kellemes lágy hangján, szóról szóra megismétli a fejében elhangzottakat, majd egy kis szünettel hozzá teszi.*
-Persze nem akarok akaszkodó lenni.
*Mosolyodik el.*
-Csak nagyon szimpatikus vagy.
*Mondja halkan, és őszintén.*
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Tetszik neki ez a dolog, és főként Yathlanae. A fekete hajú elf, nemcsak különleges hatást, és gyönyörű esztétikai élményt ad, de egészen megtetszik a viselkedése is Lazyarnak. Igaz, természetesen nem csak az, hogy hozzáér, és simogatja, csókolgatja, de egyetlen mozdulatra, csak egy apró érintésre is tudja, hogy most át kell adnia az irányítást, és jobb ha hátradől, és kicsit élvezi a helyzetet. A lágy mozdulatok, és forró csókok éjszakája következik. Az elf már akkor sóhajokba merül, mikor még csak a comboknál tartanak az ajkak, hát még mikor célba találnak a csókok. Kezük összekulcsolódik, és Lazyar belead amit csak tud, hogy örömet okozzon Yathnak. Elidőzik a combok völgyében egy jó ideig. Érzi, hogy megfeszül a lány egész teste. Egyszer csak eljön a pont mikor úgy érzi a másik szeretne tőle valamit, és hagyja, hogy felhúzza magához az ágyon. Fölé magasodva a barackszín ajak körülölelik az övét, és elkezdenek a márványbőr kezek kalandozni Lazyar testén. Egy bóknak már nem mondható, őszinte kinyilatkoztatás üti meg Lazyar fülét, amibe bele is pirul, és egy kicsit kuncog is a dolgon. Őszinte hangon válaszol.*
-Te is.
*Mondja lehunyt szemmel, és élvezi a másik mozdulatait. Ekkor érkezik egy kérdés. Hogy mire vágyik Lazyar. Yath feltett egy kérdést a tudósnak. Egy egészen egyszerű kérdést, amire nem tud válaszolni. A vörös hajú lány gondolatai megerednek az agyában.*
~Arra vágyok, hogy megmásszuk együtt az öröm hegyét, aztán vacsorázzunk, fürödjünk, és elköszönjünk mint jó barátnők, akik örülnek ha meglátják egymást, és szomorúak ha elválnak. Arra vágyom, hogy egy szabadnapodon együtt menjünk az Artheniori piacra, és nevessünk az idióta árusokon. Vagy megnézzünk egy karnevált. Játszunk kártyát, együnk jót, beszélgessünk hajnalig. Nem úgy, mint örök szeretőd, hanem mint örök barátnőd.~
*Gondolja magában őszintén, de úgy érzi, ennek a kis monológnak nincs itt az ideje. Erősen átöleli a másikat, és igen nagy szeretettel a hangjában szólal meg.*
-Rád.
*Mondja röviden de az ölelésében, és a hangjában, majd az ezután megvillanó könnybe lábadt zöldes tekintetében minden előbbi gondolata le van írva. És mikor ez megtörténik, úgy érzi nem fél azoktól a gondolatoktól, amiket az előbb nem mert kimondani. Elterül Yath mellett féloldalasan, és őt finoman simogatva lágy hangján előadja gondolatait. Kicsit félénken, de kellemes lágy hangján, szóról szóra megismétli a fejében elhangzottakat, majd egy kis szünettel hozzá teszi.*
-Persze nem akarok akaszkodó lenni.
*Mosolyodik el.*
-Csak nagyon szimpatikus vagy.
*Mondja halkan, és őszintén.*
2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-03 10:22:28
Üzenet elküldve: 2020-01-03 10:22:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lent tartózkodók figyelmébe//
*A mélységi a lépcső tetején bukkan fel, s komótosan, lassan indul lefelé. Már hall pár hangot odalentről, bizonyára elkezdődött a nagy sürgés-forgás.
Bár előző nap korán elment aludni az utazás miatt, eljutott hozzá néhány pletyka a Sellőben lefolyt balhéról, s egyéb verekedésekről. Most viszont mindennek nyoma sincs, minden friss és tiszta, mintha meg sem történtek volna azok a dolgok.
Ahogy leér, köszönésképpen biccent egyet az ismerős személyeknek, s az irányt is feléjük veszi, ha nem bánják. Cassy éppen ajándékokat osztogat a többieknek is, Rey pedig úgy dönt, figyeli a reakciókat. Legközelebb talán ő is megfelelően tud reagálni efféle kedvességekre.*
*A mélységi a lépcső tetején bukkan fel, s komótosan, lassan indul lefelé. Már hall pár hangot odalentről, bizonyára elkezdődött a nagy sürgés-forgás.
Bár előző nap korán elment aludni az utazás miatt, eljutott hozzá néhány pletyka a Sellőben lefolyt balhéról, s egyéb verekedésekről. Most viszont mindennek nyoma sincs, minden friss és tiszta, mintha meg sem történtek volna azok a dolgok.
Ahogy leér, köszönésképpen biccent egyet az ismerős személyeknek, s az irányt is feléjük veszi, ha nem bánják. Cassy éppen ajándékokat osztogat a többieknek is, Rey pedig úgy dönt, figyeli a reakciókat. Legközelebb talán ő is megfelelően tud reagálni efféle kedvességekre.*
2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 22:06:01
Üzenet elküldve: 2020-01-02 22:06:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yathlanae cirógatására a tündér széjjelebb nyitja a combjait. Ha a másik lány önzésből, kíváncsiságból cselekszik csupán, azt se bánja. Átengedi magát, hogy vágyak tárgya legyen és enged az érzéseknek, melyek olajozzák hivatását. A csalogató pillantásra közelebb hajol Yathlanae ajkaihoz, hadd vegye el, amit megkíván. Közben a férfit öleli. A teste hozzá simul, ahol csak teheti.*
- Sosem árulnám el önt, Bobbir úr *mondja szendén.* - De ha úgy gondolja, jár a büntetés... Az ön kezében vagyok.
*A vendég, talán a tündér alázatos szavai miatt, talán csak vágyait követve ezúttal az elf lányhoz fordul, hogy elhalmozza csókjaival. Mikor Nala látja, hogy közben a vízfelszín alatt is határozottabbra vált az ellentámadás, Bobbir úr hátához simul. Hű csatlós áhítatát csókolja a bőrére. Ujjai a vállát, a karját simítják, s a férfi fülébe sóhajt a karja izmainak minden feszülésénél, mellyel Yathlanaet ostromolja. Ahogy egyre jobban belemelegednek, Nala még meg is támasztja a hódító karját, simítása egyre határozottabban követi, bátorítja a mozdulatokat.
Kényelmesebb lenne mindez már odafönt, de a vendég még maradna, ahogy látja, így nem is veti fel megint. Bobbir úr majd dönt, ha indulni kíván. Persze az is lehet, hogy itt szeretné a kegyeiket. Nala egy kissé zavarban van a lehetőségtől, mert nem tudja, szabad-e ezt a ház szabályai szerint. Ujjacskái már kezdenek egy kicsit kiázni és a víz is kezd langyosodni, de a vendég öröme az első, és ő ezért mindent meg is tesz.*
- Szégyentelen dolog irigykednem *kérdi a férfi nyakát csókolva.* - Árulás volna ön ellen, Bobbir úr?
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Yathlanae cirógatására a tündér széjjelebb nyitja a combjait. Ha a másik lány önzésből, kíváncsiságból cselekszik csupán, azt se bánja. Átengedi magát, hogy vágyak tárgya legyen és enged az érzéseknek, melyek olajozzák hivatását. A csalogató pillantásra közelebb hajol Yathlanae ajkaihoz, hadd vegye el, amit megkíván. Közben a férfit öleli. A teste hozzá simul, ahol csak teheti.*
- Sosem árulnám el önt, Bobbir úr *mondja szendén.* - De ha úgy gondolja, jár a büntetés... Az ön kezében vagyok.
*A vendég, talán a tündér alázatos szavai miatt, talán csak vágyait követve ezúttal az elf lányhoz fordul, hogy elhalmozza csókjaival. Mikor Nala látja, hogy közben a vízfelszín alatt is határozottabbra vált az ellentámadás, Bobbir úr hátához simul. Hű csatlós áhítatát csókolja a bőrére. Ujjai a vállát, a karját simítják, s a férfi fülébe sóhajt a karja izmainak minden feszülésénél, mellyel Yathlanaet ostromolja. Ahogy egyre jobban belemelegednek, Nala még meg is támasztja a hódító karját, simítása egyre határozottabban követi, bátorítja a mozdulatokat.
Kényelmesebb lenne mindez már odafönt, de a vendég még maradna, ahogy látja, így nem is veti fel megint. Bobbir úr majd dönt, ha indulni kíván. Persze az is lehet, hogy itt szeretné a kegyeiket. Nala egy kissé zavarban van a lehetőségtől, mert nem tudja, szabad-e ezt a ház szabályai szerint. Ujjacskái már kezdenek egy kicsit kiázni és a víz is kezd langyosodni, de a vendég öröme az első, és ő ezért mindent meg is tesz.*
- Szégyentelen dolog irigykednem *kérdi a férfi nyakát csókolva.* - Árulás volna ön ellen, Bobbir úr?
2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 19:19:09
Üzenet elküldve: 2020-01-02 19:19:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Milhen, Carlotteia, Cassy, Khul//
//Ernuss el//
*Vigyorogva mered a másik kettőre, s szórakozottan néz körül a helyiségben, hol ismét rend és talán csend is uralkodik. Az éjszakai nyüzsgés, a korábbi pezsgés lágy buborékát vesztette, hogy megint csak a színtiszta felszín maradjon. Jó ez így, reggel. Carlotteia szólítására felröhög megkönnyebbülten.*
- Aranyom, ha elég erős az a tea és forró... úgy érzem hetekig kitartok. *Kacsint a lányra.* Ernuss? *Pillant a távozó mélységire.* Gyorsan elment, remélem nem mondtam, semmi rosszat. *Közben nem veszi észre a fáradtan közeledő emberlányt.* Hogy? *Pillant fel Carlotteia biccentésére, s az irányába fordul.*
- Ááá... babám, nem gond, még csak most kajálunk. *Legyint, s a lány felé fordul.* Carlotteia máris reggelit és teát ígért... utána jöhet bármi. *Nyújtózkodik egyet, miközben a lány felszisszenésére alaposan végigméri.* De nem bunyó... ahogy nézem egyébként az most nem is biztos, hogy neked kedvedre lenne. *Gyanakodva emelkedik meg a szemöldök egy pillanatra, majd Carlotteiára néz, de nem kérdez. Élete során úgy tanulta, van, mit nem kell bolygatni, olykor magtól kibukik. Társaságban egyébként sem kérdez rá más fájdalmára. Megdörgöli képét, amin néhol véraláfutások, néhol duzzanatok.*
- Carli, kedvesem... egy reggeliért ölni tudnánk! *Veszi fel ismét szokásos harcizom vigyorát, s biccent köszönete jeléül, mígnem ismerős illatot csíp el orra.*
- Héj, Cassy! Aranyom! *A vigyor pillanatokon belül csap át őszinte és boldog mosolyba.* Ezt... nekem? Hát gondoltál rám?! Ki sem tudtál verni a fejedből, miiii?? *Kedélyesen böki oldalba könyökével, majd átvéve a flaskát, meghajol.*
- Köszönöm, ez igazán jól esik. Épp reggelizni készülünk, nem csatlakozol? *Kérdezi, majd Milhenre tekint.*
- Szépségem, ha összekaptuk magunkat, vesszük a kalapod és túrára megyünk. Szokásos járőr, mint, amilyen akkor volt, mikor csatlakoztál. Közben megismerjük egymást. *Mondja csendesen, majd a pult felé fordul, s egy magasabb széket maga alá ránt, egyet pedig lábával csúsztat Milhen mellé.*
- Dobd le magad, szivi. *Egy másikat Cassy felé.* És te is, tündérbogár. Mesélhetsz a városról, míg megreggelizünk.
//Ernuss el//
*Vigyorogva mered a másik kettőre, s szórakozottan néz körül a helyiségben, hol ismét rend és talán csend is uralkodik. Az éjszakai nyüzsgés, a korábbi pezsgés lágy buborékát vesztette, hogy megint csak a színtiszta felszín maradjon. Jó ez így, reggel. Carlotteia szólítására felröhög megkönnyebbülten.*
- Aranyom, ha elég erős az a tea és forró... úgy érzem hetekig kitartok. *Kacsint a lányra.* Ernuss? *Pillant a távozó mélységire.* Gyorsan elment, remélem nem mondtam, semmi rosszat. *Közben nem veszi észre a fáradtan közeledő emberlányt.* Hogy? *Pillant fel Carlotteia biccentésére, s az irányába fordul.*
- Ááá... babám, nem gond, még csak most kajálunk. *Legyint, s a lány felé fordul.* Carlotteia máris reggelit és teát ígért... utána jöhet bármi. *Nyújtózkodik egyet, miközben a lány felszisszenésére alaposan végigméri.* De nem bunyó... ahogy nézem egyébként az most nem is biztos, hogy neked kedvedre lenne. *Gyanakodva emelkedik meg a szemöldök egy pillanatra, majd Carlotteiára néz, de nem kérdez. Élete során úgy tanulta, van, mit nem kell bolygatni, olykor magtól kibukik. Társaságban egyébként sem kérdez rá más fájdalmára. Megdörgöli képét, amin néhol véraláfutások, néhol duzzanatok.*
- Carli, kedvesem... egy reggeliért ölni tudnánk! *Veszi fel ismét szokásos harcizom vigyorát, s biccent köszönete jeléül, mígnem ismerős illatot csíp el orra.*
- Héj, Cassy! Aranyom! *A vigyor pillanatokon belül csap át őszinte és boldog mosolyba.* Ezt... nekem? Hát gondoltál rám?! Ki sem tudtál verni a fejedből, miiii?? *Kedélyesen böki oldalba könyökével, majd átvéve a flaskát, meghajol.*
- Köszönöm, ez igazán jól esik. Épp reggelizni készülünk, nem csatlakozol? *Kérdezi, majd Milhenre tekint.*
- Szépségem, ha összekaptuk magunkat, vesszük a kalapod és túrára megyünk. Szokásos járőr, mint, amilyen akkor volt, mikor csatlakoztál. Közben megismerjük egymást. *Mondja csendesen, majd a pult felé fordul, s egy magasabb széket maga alá ránt, egyet pedig lábával csúsztat Milhen mellé.*
- Dobd le magad, szivi. *Egy másikat Cassy felé.* És te is, tündérbogár. Mesélhetsz a városról, míg megreggelizünk.
2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 16:18:31
Üzenet elküldve: 2020-01-02 16:18:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lazyar, Welly//
*Őt meg aztán nem olyan fából faragták, hogy mindent elhisz, ami a másik száját elhagyja, legyen az aggodalomból való füllentés vagy haszonszerzésből.*
-Aha. Persze. *Teszi hozzá széles vigyorral, közben visszadől a saját heverészős zsákjára. Majd úgy véli választ is kap a kérdésére, nyilván először volt árva, aztán lett szobalány, ahogy maga előtt szépen felépíti az életutat, elképzeli, sőt nem is kell, mert a füst játékosan alakot ölt a szemei előtt. Ki is emelkedik egyfajta női alak, aki épp a szobát súrolja fel egy jól megtermett sikakefével.*
-Az elsőből akad errefelé bőven. Nekem volt családom. *Még egészen szerencsésnek is érzi magát emiatt, bár azt már nem részletezi, hogy ez a család csupa szőrös és koszos férfiből állt az erdő szélén, mert akkor sem ez volt a lényeg. Azt pedig, hogy a lány nem ezzel a képpel született, valahogy sejtette, inkább a történetre lett volna kíváncsi, persze csak a rövid verzióra, mielőtt nevetésbe fulladna minden kimondott szó. Aztán érkezik a punnyadt sörös megjegyzés és szinte belefullad a nyálába, amit akkor kellett volna lenyelnie.*
-Oh vagy úgy. Azt elhiszem, hogy ez indított el egy másik úton, hiszen ezentúl az elágazásnál is csak egy utat látsz. Mondjuk, lehet én is boldogabb lennék, ha mindenkinek csak a fél pofáját kellene nézzem. *Felül, mert a következő kérdésből nagyon úgy tűnik neki, hogy komolyabb vizekre akar evezni a kislány. Elég szigorú képpel fordul oda.*
-Miért? Mit lehetne ez ellen tenni? Meg kell élni valamiből vagy neked van jobb ötleted? *Billenti félre a fejét, bár elég hitetlenség rezeg a hangjában, hogy a másik tudhassa, nem kérdezte komolyan.*
-Szeretem, ha elégedettek a munkámmal, itt legalább értékelik, hogy gürizek, de gondoltam már rá, hogy bemegyek a városba és itt hagyom a kikötőt. De ahhoz is pénz kell. *Szögezi le és bár valóban megfordult már a fejében, de még komoly tettek nem követték az elgondolást.*
-Bár, ha ki tudnék húzni a seggemből egy égő kardot, azzal már előrébb lennék… *Jegyzi meg, érződik, hogy visszafojtja a kezdődő nevetést.*
*Őt meg aztán nem olyan fából faragták, hogy mindent elhisz, ami a másik száját elhagyja, legyen az aggodalomból való füllentés vagy haszonszerzésből.*
-Aha. Persze. *Teszi hozzá széles vigyorral, közben visszadől a saját heverészős zsákjára. Majd úgy véli választ is kap a kérdésére, nyilván először volt árva, aztán lett szobalány, ahogy maga előtt szépen felépíti az életutat, elképzeli, sőt nem is kell, mert a füst játékosan alakot ölt a szemei előtt. Ki is emelkedik egyfajta női alak, aki épp a szobát súrolja fel egy jól megtermett sikakefével.*
-Az elsőből akad errefelé bőven. Nekem volt családom. *Még egészen szerencsésnek is érzi magát emiatt, bár azt már nem részletezi, hogy ez a család csupa szőrös és koszos férfiből állt az erdő szélén, mert akkor sem ez volt a lényeg. Azt pedig, hogy a lány nem ezzel a képpel született, valahogy sejtette, inkább a történetre lett volna kíváncsi, persze csak a rövid verzióra, mielőtt nevetésbe fulladna minden kimondott szó. Aztán érkezik a punnyadt sörös megjegyzés és szinte belefullad a nyálába, amit akkor kellett volna lenyelnie.*
-Oh vagy úgy. Azt elhiszem, hogy ez indított el egy másik úton, hiszen ezentúl az elágazásnál is csak egy utat látsz. Mondjuk, lehet én is boldogabb lennék, ha mindenkinek csak a fél pofáját kellene nézzem. *Felül, mert a következő kérdésből nagyon úgy tűnik neki, hogy komolyabb vizekre akar evezni a kislány. Elég szigorú képpel fordul oda.*
-Miért? Mit lehetne ez ellen tenni? Meg kell élni valamiből vagy neked van jobb ötleted? *Billenti félre a fejét, bár elég hitetlenség rezeg a hangjában, hogy a másik tudhassa, nem kérdezte komolyan.*
-Szeretem, ha elégedettek a munkámmal, itt legalább értékelik, hogy gürizek, de gondoltam már rá, hogy bemegyek a városba és itt hagyom a kikötőt. De ahhoz is pénz kell. *Szögezi le és bár valóban megfordult már a fejében, de még komoly tettek nem követték az elgondolást.*
-Bár, ha ki tudnék húzni a seggemből egy égő kardot, azzal már előrébb lennék… *Jegyzi meg, érződik, hogy visszafojtja a kezdődő nevetést.*
2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 13:25:51
Üzenet elküldve: 2020-01-02 13:25:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
* Svornt elégedett azzal, amit hall. A hajóval kapcsolatban örül, hogy ilyen nagy mértékű szabad kezet kapott.*
- Úgy lesz! Ne aggódjon ilyesmi miatt!* Azzal csöndben haladnak tovább. A Sellőbe visszaérve nem sok minden változott. Igazából nagyon semmi. Bár ez így van rendjén valószínűleg. Egy említésre való dolog van, az pedig a nő az asztaluknál. Vele egyelőre nincs dolga. Majd a Prof kikérdezi, ha akarja. Amíg a beszéd folyik ő maga a kis madarát ülteti rá a kampójára és simogatja meg. Az utóbbi időben elég szótlan a jószág. Talán majd feloldódik ha újra hajóra szálnak. A fülét azért a kalóz is hegyezi, hogy hallja miről van szó, de egyelőre nem látja értelmét, hogy beleszóljon a beszélgetésbe.*
//Toborzás//
* Svornt elégedett azzal, amit hall. A hajóval kapcsolatban örül, hogy ilyen nagy mértékű szabad kezet kapott.*
- Úgy lesz! Ne aggódjon ilyesmi miatt!* Azzal csöndben haladnak tovább. A Sellőbe visszaérve nem sok minden változott. Igazából nagyon semmi. Bár ez így van rendjén valószínűleg. Egy említésre való dolog van, az pedig a nő az asztaluknál. Vele egyelőre nincs dolga. Majd a Prof kikérdezi, ha akarja. Amíg a beszéd folyik ő maga a kis madarát ülteti rá a kampójára és simogatja meg. Az utóbbi időben elég szótlan a jószág. Talán majd feloldódik ha újra hajóra szálnak. A fülét azért a kalóz is hegyezi, hogy hallja miről van szó, de egyelőre nem látja értelmét, hogy beleszóljon a beszélgetésbe.*
2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 13:08:55
Üzenet elküldve: 2020-01-02 13:08:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Milhen, Ernuss, Khul, Carlotteia//
*A szobájában szortírozza a vásárolt holmikat. Az íróeszközök az asztalra kerülnek, az ékszer a fiókba, a gyógynövényeket különös gonddal helyezi el a szekrényen. Kedveli az illatukat, de talán jobb, ha nem hagyja, hogy átvegye az egész szoba, ezért egy dobozt kerít számukra. Az ajándékokat kosárkába teszi, és a karjára akasztja. A tükörben ellenőrzi, hogy a külseje kifogástalan-e, lemehet-e így a vendégek közé, majd elhagyja a szobáját. A sikeresen végzett feladat hozta lelkesítő elégedettséggel indul el társai keresésére, s hamarosan a pult mögötti ajtóban bukkan fel. Örömmel látja, hogy milyen sokan vannak itt a fogadótérben a kollégák közül, és úgy tűnik, egyelőre nincs olyan sok dolog, egy percre feltarthatja őket. Először is kedvesen végigmosolyog rajtuk.*
- Szép napot mindenkinek!
*Becsukja maga mögött az ajtót, és megkerüli a pultot.*
- Jó, hogy itt talállak benneteket, hoztam nektek valamit Artheniorból. Csak egy kis apróság…
*Jelzi előre szerény mosollyal, nehogy csalódjanak.*
- Lányok…
*Fordul feléjük először.*
- A kikötő csípős, sós levegője miatt könnyen kiszárad az ajak, ezért gondoltam rá, hogy ennek talán örülnétek.
*Egy-egy méhviasz ajakbalzsamot kínál fel Milhen és Carlotteia számára. Aztán Khul és Ernuss következik.*
- Remélem, ti pedig elfogadjátok ezt a kis flaskát.
*Először Khulnak nyújtja át boldog mosollyal. Ernuss ugyan elvileg távolabb áll a pulttól, de elsétál hozzá is, amennyiben elfogadja az ajándékot.*
- Nem csak alkoholt lehet benne tartani.
*Kacsint a mélységire, hiszen tudja, hogy nem igazán szeret inni.*
*A szobájában szortírozza a vásárolt holmikat. Az íróeszközök az asztalra kerülnek, az ékszer a fiókba, a gyógynövényeket különös gonddal helyezi el a szekrényen. Kedveli az illatukat, de talán jobb, ha nem hagyja, hogy átvegye az egész szoba, ezért egy dobozt kerít számukra. Az ajándékokat kosárkába teszi, és a karjára akasztja. A tükörben ellenőrzi, hogy a külseje kifogástalan-e, lemehet-e így a vendégek közé, majd elhagyja a szobáját. A sikeresen végzett feladat hozta lelkesítő elégedettséggel indul el társai keresésére, s hamarosan a pult mögötti ajtóban bukkan fel. Örömmel látja, hogy milyen sokan vannak itt a fogadótérben a kollégák közül, és úgy tűnik, egyelőre nincs olyan sok dolog, egy percre feltarthatja őket. Először is kedvesen végigmosolyog rajtuk.*
- Szép napot mindenkinek!
*Becsukja maga mögött az ajtót, és megkerüli a pultot.*
- Jó, hogy itt talállak benneteket, hoztam nektek valamit Artheniorból. Csak egy kis apróság…
*Jelzi előre szerény mosollyal, nehogy csalódjanak.*
- Lányok…
*Fordul feléjük először.*
- A kikötő csípős, sós levegője miatt könnyen kiszárad az ajak, ezért gondoltam rá, hogy ennek talán örülnétek.
*Egy-egy méhviasz ajakbalzsamot kínál fel Milhen és Carlotteia számára. Aztán Khul és Ernuss következik.*
- Remélem, ti pedig elfogadjátok ezt a kis flaskát.
*Először Khulnak nyújtja át boldog mosollyal. Ernuss ugyan elvileg távolabb áll a pulttól, de elsétál hozzá is, amennyiben elfogadja az ajándékot.*
- Nem csak alkoholt lehet benne tartani.
*Kacsint a mélységire, hiszen tudja, hogy nem igazán szeret inni.*
2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 12:44:58
Üzenet elküldve: 2020-01-02 12:44:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Frädnek egy pillanatig elgondolkodtató az, amit Daesys ecsetel neki, de ez szinte azonnal el is suhan fölötte. Makacs egy férfi, azt meg kell hagyni, a kikötőiekkel szemben pedig fokozottan bizakmatlan, mióta az az istenekverte szerzetes ki akarta dobni a tengerbe. ~ Legalább feldobhattam volna kicsit ezt a helyet, Frädestül sokkal szebben mutatna. ~ És milyen igaza van, hiszen talán még ő itt a legszerethetőbb, hármuk közül! Legalábbis tudóskánk erről tökéletesen meg van győződve. Aztán jön a rövid monológ a tengeri bestiákról, amiben szemet szúr neki, hogy az ő képességeit is vizsgálat alá hajtja a lány. Fräd szája lassan félmosolyra húzódik, szemei kissé beszűkűlnek, miközben közelebb hajol. Megtetszett neki ebben a minutumban a születésnapos, annak stílusának ezen töredéke. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy jobban bízna benne. A legkevésbé sem.*
-Arany mellehúsom, tudod te, mi az a talmid? A cápák, ráják, és minden egyéb "kurva veszélyes szar", amit emlegettél, elbújhat ezek mögött a mélytengeri veszedelmek mögött. Nincs lélek a szemükben és legtöbbször váratlanul támadnak az ártatlan hajósokra, éjszaka. Felkúsznak a hajón és azokkal az átokverte bronz fegyverekkel mindenkit szépen, csendben lekaszabolnak, ha nem veszed észre őket időben. Ezektől kell majd a legjobban félnünk az úton, no meg zátonyra sem kellene futni. *Racionálisabb gondolkodó, mint a legtőbb tengerész, de kiváltképpen ilyen utak előtt, hajlamosabb a babonásságra is. Közben benyit a Prof, amire Fräd csak biccent egyet, majd ha teheti, válaszol a kérdésre.*
-Hát, bejött egy csuklyás alak, meg egy kisebb óriás, vagy magas ember. Összebalhéztak az orkkal, aztán mikor a csuklyás eltűnt, mindent itt hagyva, követte a társa is. Rosszat sejtek, uram. *Dézi felé fordulva pedig sanda mosoly jelenik meg a szája szélén.*
-Fogalmam sincs, azt mondta, magát keresi. *Néha azért jobb kicsit megkavarni az állóvizet, főként ilyen társaság esetén.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Frädnek egy pillanatig elgondolkodtató az, amit Daesys ecsetel neki, de ez szinte azonnal el is suhan fölötte. Makacs egy férfi, azt meg kell hagyni, a kikötőiekkel szemben pedig fokozottan bizakmatlan, mióta az az istenekverte szerzetes ki akarta dobni a tengerbe. ~ Legalább feldobhattam volna kicsit ezt a helyet, Frädestül sokkal szebben mutatna. ~ És milyen igaza van, hiszen talán még ő itt a legszerethetőbb, hármuk közül! Legalábbis tudóskánk erről tökéletesen meg van győződve. Aztán jön a rövid monológ a tengeri bestiákról, amiben szemet szúr neki, hogy az ő képességeit is vizsgálat alá hajtja a lány. Fräd szája lassan félmosolyra húzódik, szemei kissé beszűkűlnek, miközben közelebb hajol. Megtetszett neki ebben a minutumban a születésnapos, annak stílusának ezen töredéke. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy jobban bízna benne. A legkevésbé sem.*
-Arany mellehúsom, tudod te, mi az a talmid? A cápák, ráják, és minden egyéb "kurva veszélyes szar", amit emlegettél, elbújhat ezek mögött a mélytengeri veszedelmek mögött. Nincs lélek a szemükben és legtöbbször váratlanul támadnak az ártatlan hajósokra, éjszaka. Felkúsznak a hajón és azokkal az átokverte bronz fegyverekkel mindenkit szépen, csendben lekaszabolnak, ha nem veszed észre őket időben. Ezektől kell majd a legjobban félnünk az úton, no meg zátonyra sem kellene futni. *Racionálisabb gondolkodó, mint a legtőbb tengerész, de kiváltképpen ilyen utak előtt, hajlamosabb a babonásságra is. Közben benyit a Prof, amire Fräd csak biccent egyet, majd ha teheti, válaszol a kérdésre.*
-Hát, bejött egy csuklyás alak, meg egy kisebb óriás, vagy magas ember. Összebalhéztak az orkkal, aztán mikor a csuklyás eltűnt, mindent itt hagyva, követte a társa is. Rosszat sejtek, uram. *Dézi felé fordulva pedig sanda mosoly jelenik meg a szája szélén.*
-Fogalmam sincs, azt mondta, magát keresi. *Néha azért jobb kicsit megkavarni az állóvizet, főként ilyen társaság esetén.*
2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 12:30:35
Üzenet elküldve: 2020-01-02 12:30:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Svornt//
*Nem kecmecel a kalóz, menet közben igen határozottan elmondja a véleményét, hogyha nem működik a gépezet, azonnal visszafordítja a hajót. Egy elhúzott félmosollyal, és egy kis nevetéssel reagál a Professzor.*
-Helyes. A kormányt is ilyen erős kézzel fogja fiam.
*Mondja kedvesen, aztán már csak a léptük zaja töri meg a csendet az egyre sötétedő éjszakában ahogy visszaérnek a Sellőig.*
//Sellőház//
*Az egyszerre feloldódott feszültségben beszélgető trió, már nem is annyira feltűnő a Sellő kellemesen sürgő-forgó népségei között. Amíg a kis csapat beszélget a rettegő hajós felhajtja az italt szomorúan és ki sétál az ajtón. Amint az becsukódik mögötte, azonnal nyílik is, és a Professzort láthatják bejönni rajta. Illetve Svornt követi ha minden igaz. A Prof egy pillanatra megáll, és körbe néz. Valami furcsa, kellemes csalódottság ül az arcán, mikor a türkiz tekintetét a pároskára emeli, majd a számára idegen harmadikra is. Eljut a lépcső melletti asztalig, és mély hangján kezd a magáéba, miközben a melegtől párásodó szemüvegét törölgeti.*
-A kormányos felkészítette a hajót, *Bök Svorntra.* holnap után, hajnalban indulunk.
*Kicsit körbe néz, és mintha a berendezést vizsgálná.*
-Itt addig minden rendben volt?
*Kérdezi, és mivel a választ látja, tekintve, hogy nincsenek székek darabjai, meg asztalok néhai emléke szétdobálva, csak egy kis kiömlött sör a padlón, így azonnal át is fordul az új jövevényhez.*
-Szabad tudnom ki a csinos asztaltársatok?
*Kérdezi, de közben áthatóan kék szemét már a nőn tartja. Mintha kiolvasna belőle valamit.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Svornt//
*Nem kecmecel a kalóz, menet közben igen határozottan elmondja a véleményét, hogyha nem működik a gépezet, azonnal visszafordítja a hajót. Egy elhúzott félmosollyal, és egy kis nevetéssel reagál a Professzor.*
-Helyes. A kormányt is ilyen erős kézzel fogja fiam.
*Mondja kedvesen, aztán már csak a léptük zaja töri meg a csendet az egyre sötétedő éjszakában ahogy visszaérnek a Sellőig.*
//Sellőház//
*Az egyszerre feloldódott feszültségben beszélgető trió, már nem is annyira feltűnő a Sellő kellemesen sürgő-forgó népségei között. Amíg a kis csapat beszélget a rettegő hajós felhajtja az italt szomorúan és ki sétál az ajtón. Amint az becsukódik mögötte, azonnal nyílik is, és a Professzort láthatják bejönni rajta. Illetve Svornt követi ha minden igaz. A Prof egy pillanatra megáll, és körbe néz. Valami furcsa, kellemes csalódottság ül az arcán, mikor a türkiz tekintetét a pároskára emeli, majd a számára idegen harmadikra is. Eljut a lépcső melletti asztalig, és mély hangján kezd a magáéba, miközben a melegtől párásodó szemüvegét törölgeti.*
-A kormányos felkészítette a hajót, *Bök Svorntra.* holnap után, hajnalban indulunk.
*Kicsit körbe néz, és mintha a berendezést vizsgálná.*
-Itt addig minden rendben volt?
*Kérdezi, és mivel a választ látja, tekintve, hogy nincsenek székek darabjai, meg asztalok néhai emléke szétdobálva, csak egy kis kiömlött sör a padlón, így azonnal át is fordul az új jövevényhez.*
-Szabad tudnom ki a csinos asztaltársatok?
*Kérdezi, de közben áthatóan kék szemét már a nőn tartja. Mintha kiolvasna belőle valamit.*
2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-02 12:20:41
Üzenet elküldve: 2020-01-02 12:20:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Édes játékuk finoman, lassan közeledik a csúcspont felé, semmit el nem kapkodva vagy sietve. Mint egy érzéki tánc, ahol minden lépés az előző mozdulatra épül.
Yath készségesen átadja a lánynak az irányítást, s a tengernyi csók közepette engedi, hogy hátára fordítsák. Élvezi ő a törődést, nagyon is, hiszen kevés az ehhez hasonló alkalom egy Sellő életében. Túl sokan várják el, hogy csak ő dolgozzon, mindenki pihenni, és kényeztetve lenni akar. De Lazyar más. Úgy viselkedik, mintha ezen az éjjel a valós szeretője lenne, nem pedig egy részét kifizető vendég.*
- Lehet ezt nem élvezni?
*Válaszol enyhén elfúló hangon a lánynak, kinek szavai szinte teljesen magukkal ragadták, s talán lelke legmélyéig hatoltak. Még szinte senki nem mondott neki ilyeneket pályája során, de még kicsit hasonlóakat sem.
A forró csókoktól egészen megfeszül Yathlanae teste, bár még a másik ajka messzebb jár combja érzékenyebb vidékeitől. A lágy ajkak érintése valahogy elvarázsolja, nem gondolta, hogy ez ennyire jó és élvezetes tud lenni a másik félnek.
Amikor a csókok a szirmaihoz érnek, mély nyögés szakad fel torkából, jóleső sóhajokkal kísérve. Kezei lassan a lányéba kulcsolódnak, s elpihennek a két test mellett, a lepedőn.
Ha Lazyar végzett a völgy bejárásával, Yath megpróbálja maga felé húzni, s szenvedélyesen ajkaiba harapni. Ha ez sikerül, kezével egészen bejárja a fölötte magasodó testet, s ajkaival újabb csókokat lehel a másik nyakára.*
- Csodálatos vagy...
*Leheli az egyik fülbe, miközben kezei a lány kellemes domborulatain időznek, lágy, masszírozó mozdulatokkal.*
- Mondd, mit szeretnél, mire vágysz?
*Bármit teljesítene, kérjen akármit a vörös szépség. Szinte epekedve várja válaszát, szeretne mindennél jobban vendége kedvében tenni.*
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Édes játékuk finoman, lassan közeledik a csúcspont felé, semmit el nem kapkodva vagy sietve. Mint egy érzéki tánc, ahol minden lépés az előző mozdulatra épül.
Yath készségesen átadja a lánynak az irányítást, s a tengernyi csók közepette engedi, hogy hátára fordítsák. Élvezi ő a törődést, nagyon is, hiszen kevés az ehhez hasonló alkalom egy Sellő életében. Túl sokan várják el, hogy csak ő dolgozzon, mindenki pihenni, és kényeztetve lenni akar. De Lazyar más. Úgy viselkedik, mintha ezen az éjjel a valós szeretője lenne, nem pedig egy részét kifizető vendég.*
- Lehet ezt nem élvezni?
*Válaszol enyhén elfúló hangon a lánynak, kinek szavai szinte teljesen magukkal ragadták, s talán lelke legmélyéig hatoltak. Még szinte senki nem mondott neki ilyeneket pályája során, de még kicsit hasonlóakat sem.
A forró csókoktól egészen megfeszül Yathlanae teste, bár még a másik ajka messzebb jár combja érzékenyebb vidékeitől. A lágy ajkak érintése valahogy elvarázsolja, nem gondolta, hogy ez ennyire jó és élvezetes tud lenni a másik félnek.
Amikor a csókok a szirmaihoz érnek, mély nyögés szakad fel torkából, jóleső sóhajokkal kísérve. Kezei lassan a lányéba kulcsolódnak, s elpihennek a két test mellett, a lepedőn.
Ha Lazyar végzett a völgy bejárásával, Yath megpróbálja maga felé húzni, s szenvedélyesen ajkaiba harapni. Ha ez sikerül, kezével egészen bejárja a fölötte magasodó testet, s ajkaival újabb csókokat lehel a másik nyakára.*
- Csodálatos vagy...
*Leheli az egyik fülbe, miközben kezei a lány kellemes domborulatain időznek, lágy, masszírozó mozdulatokkal.*
- Mondd, mit szeretnél, mire vágysz?
*Bármit teljesítene, kérjen akármit a vörös szépség. Szinte epekedve várja válaszát, szeretne mindennél jobban vendége kedvében tenni.*
2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-01 22:24:08
Üzenet elküldve: 2020-01-01 22:24:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kezdi ténylegesen realizálni, hogy beszélgetőpartnerei javíthatatlanul unalmasak, és mintha gúnyt is kiérezne szavaikból. Ambroggioval tagadhatatlanul szórakoztatóbb volt cicázni, mert amaz legalább visszaszólt, és elmésen tette mindezt, az ork, és az ember viszont arra emlékezteti, amikor a partra vetett döglött halakat piszkálta bottal. Nagyjából törekvései is ilyen eredményesek.
Sóhajtva forgatja meg szemeit, és inkább hallgatja a közelükben elhangzó történetet. Mindez olyan fennhangon történik, hogy csak akkor nem lennének rá figyelmesek, ha nem akarnának. Daesys hanyagul méri fel őket, nem kezd feltűnő bámulásba, de elég alaposan időznek el zöld íriszei az asztalnál ülőkön ahhoz, hogy lényeges dolgokat észrevegyen.*
- Nekem őszintének tűnik.
*Arca nyugodt, miközben hümment párat. Korábbi viselkedéséhez képest sokkal fegyelmezettebbé, nyugodtabbá válik. A többiekre emeli tekintetét, miközben nem fojtott hangon, de hangerejét szabályozva kezd bele észrevételei sorolásába.*
- Nyilván páran tengeri lényekre is azt hiszik, hogy sellők, és így az ő történetük is őszinte abból a szempontból. De ha nem is pontosan fedi a valóságot, az ott ténylegesen rémültnek tűnik.
*Vagy tapasztalt hazudozó, és megvezette őt, ezt sem tartja kizártnak.*
- Akkor nem sokat lehettél ott, vagy nagy szerencséd volt. A mély vizek tele vannak kurva veszélyes szarokkal. Cápák, polipok, ráják... A szárazföldek is hemzsegnek a furcsábbnál furcsább lényektől, miért lenne ez alól kivétel a tenger?
*Alapvetően nem mondaná magát ijedősnek, de ettől még őt is kirázta a hideg. Amennyire tudja vonzani az ismeretlen mélység, éppen annyira féli is azt, amit magában rejt. Egyelőre nem mozdul, úgy tesz, mintha a többiek nem túl élvezetes társaságát próbálná élvezni, közben fülel tovább, hátha valamire figyelmes lehet még. Időnként oda is pillant, törekedve mindezt jól leplezve tenni.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kezdi ténylegesen realizálni, hogy beszélgetőpartnerei javíthatatlanul unalmasak, és mintha gúnyt is kiérezne szavaikból. Ambroggioval tagadhatatlanul szórakoztatóbb volt cicázni, mert amaz legalább visszaszólt, és elmésen tette mindezt, az ork, és az ember viszont arra emlékezteti, amikor a partra vetett döglött halakat piszkálta bottal. Nagyjából törekvései is ilyen eredményesek.
Sóhajtva forgatja meg szemeit, és inkább hallgatja a közelükben elhangzó történetet. Mindez olyan fennhangon történik, hogy csak akkor nem lennének rá figyelmesek, ha nem akarnának. Daesys hanyagul méri fel őket, nem kezd feltűnő bámulásba, de elég alaposan időznek el zöld íriszei az asztalnál ülőkön ahhoz, hogy lényeges dolgokat észrevegyen.*
- Nekem őszintének tűnik.
*Arca nyugodt, miközben hümment párat. Korábbi viselkedéséhez képest sokkal fegyelmezettebbé, nyugodtabbá válik. A többiekre emeli tekintetét, miközben nem fojtott hangon, de hangerejét szabályozva kezd bele észrevételei sorolásába.*
- Nyilván páran tengeri lényekre is azt hiszik, hogy sellők, és így az ő történetük is őszinte abból a szempontból. De ha nem is pontosan fedi a valóságot, az ott ténylegesen rémültnek tűnik.
*Vagy tapasztalt hazudozó, és megvezette őt, ezt sem tartja kizártnak.*
- Akkor nem sokat lehettél ott, vagy nagy szerencséd volt. A mély vizek tele vannak kurva veszélyes szarokkal. Cápák, polipok, ráják... A szárazföldek is hemzsegnek a furcsábbnál furcsább lényektől, miért lenne ez alól kivétel a tenger?
*Alapvetően nem mondaná magát ijedősnek, de ettől még őt is kirázta a hideg. Amennyire tudja vonzani az ismeretlen mélység, éppen annyira féli is azt, amit magában rejt. Egyelőre nem mozdul, úgy tesz, mintha a többiek nem túl élvezetes társaságát próbálná élvezni, közben fülel tovább, hátha valamire figyelmes lehet még. Időnként oda is pillant, törekedve mindezt jól leplezve tenni.*
2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-01 17:57:54
Üzenet elküldve: 2020-01-01 17:57:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Bobbir, Nalaeä, Yathlanae//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Készséges, feltétel nélküli és azonnali segítségre számít Nalaeätól a Yathlanae ellen folytatott harcban, erre csak visszautasítást kap, ami akármilyen is szépen van becsomagolva, azért csak fáj neki. Neki, aki aztán eddig végig olyan nagyon jó volt a lányokhoz. Elhatározza, hogy a dupla árulást nem hagyja majd megtorlás nélkül, kamatostól vissza fogja kapni mind a kettő! *
– Gaz áruló! Ezért még számolunk. *sziszegi játékos haraggal az őt máris bocsánatért esedező csókokkal elhalmozó tündérnek. A fenyegetés kimondása és a lányok csitító szavai után máris apad a harag. Elmosolyodik, közben elhatározza, hogy ha kell, akkor segítség nélkül is elbánik majd az elf nővel. A haditerv első lépéseként hagyja magát Yathlanaenek, engedi a csókot. Ezután vár egy kicsit, újra hagyja magát, közben összeszedi a gondolatait. Ez meglepően nehezen megy úgy, hogy Yathlanae lent még mindig fogságban tartja. Végül az ellentámadás mellett dönt. Most ő halmozza el csókokkal az elf nő nyakát, majd a keblek környékét is. Ide a tervezettnél hamarabb eljut a szájával, talán túl mohó, talán nem elég türelmes a lassú, kéjesen idegőrlő műveletekhez. A keze a víz alatt viszont lassacskán a helyére talál, ahol azon munkálkodik, hogy tovább puhítsa gyönyörű ellenfelét.*
2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-31 16:08:08
Üzenet elküldve: 2019-12-31 16:08:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kis fruskának jó a szövege. Zopal-on nem látszik, de jól szórakozik rajta. A verekedés is nehezen hihető az meg, hogy hagyta volna magát magától értetődik, hogy hazugság.*
-Kegyes.
*Jegyzi meg és hallgat. Ostobának nem hiszi a lányt. Idegesítő és sokat járatja a száját. Tudja mit csinál. Érdemes odafigyelni rá. A kérdésre is e szerint válaszol.*
-Majd a főnök tudja. Az én dolgom, hogy vigyázzak rá.
*Nem mintha baj lehetne belőle ha kikotyogják. Öngyilkosság oda menni. Nem számíthatnak konkurenciára, de azért jobb az elővigyázatosság. Zopal a születésnapot se hiszi el, de azért emeli a korsóját és iszik a lány egészségére. Ismeri a jó modort. Ami egy ilyen helyen elvárás lenne. Bár úgy tűnik mégse olyan előkelő hely ez. Egy másik asztalnál megint lármáznak. Mint a rumosban csak drágább a pia. A tudós megjegyzésére a kötelező tengerészválaszt adja.*
-Nem biztos az.
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kis fruskának jó a szövege. Zopal-on nem látszik, de jól szórakozik rajta. A verekedés is nehezen hihető az meg, hogy hagyta volna magát magától értetődik, hogy hazugság.*
-Kegyes.
*Jegyzi meg és hallgat. Ostobának nem hiszi a lányt. Idegesítő és sokat járatja a száját. Tudja mit csinál. Érdemes odafigyelni rá. A kérdésre is e szerint válaszol.*
-Majd a főnök tudja. Az én dolgom, hogy vigyázzak rá.
*Nem mintha baj lehetne belőle ha kikotyogják. Öngyilkosság oda menni. Nem számíthatnak konkurenciára, de azért jobb az elővigyázatosság. Zopal a születésnapot se hiszi el, de azért emeli a korsóját és iszik a lány egészségére. Ismeri a jó modort. Ami egy ilyen helyen elvárás lenne. Bár úgy tűnik mégse olyan előkelő hely ez. Egy másik asztalnál megint lármáznak. Mint a rumosban csak drágább a pia. A tudós megjegyzésére a kötelező tengerészválaszt adja.*
-Nem biztos az.
2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-31 15:33:07
Üzenet elküldve: 2019-12-31 15:33:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Fräd köszöni szépen, tökéletesen tesz a két társara. Bár... talán nem teljesen. Kissé idegesítőek is. Az ork azért, mert ork. Zöld, undorító, elfajzott bestia. Pontosan olyan, mint a gidakutyuli, amivel a lombzabáló mil'ochassi nagyasszony vágtatott be a partira, csak ráadásul ő rusnyább is. Nem igazán kedveli az orkokat. A szeplős rima pedig szeret fecsegni, legalábbis tudósunk elképzelései alapján. Vigyázni kell vele, semmiről nem tudhat, ami fontos, az ágyába meg végleg nem engedi be. Ki tudja, milyen betegségeket szedett ez össze, itt, a Kikötőben! Akárcsak az a kalóz... mint egy utcaszülte Artheniorban! Na arra még az ágytálat sem bízná ra. Jelenleg hallgatja a lánghajú - valószínűleg kitalált - történetét, cinikus arca csak akkor változik, mikor szóra nyitja ajkait.*
-Gondolom. Kedves volt tőled. *Nincs érzelem hangjában. Semmi sincs. Talán egy csipet irónia, de azon kívül semmi. Közben megszólal mellettük egy másik társaság. Az egyik fickó megpróbálja játszani a bolondot Frädricus szerint, nem valódi a félelme, de ezt a téves nézőpontot is csak többedjére tudja megállapítani. Na most azonban megszólal, de csak asztaltársaihoz intézi szavait.*
-Mekkora egy hülye! Egy rossz ladikot hihetőbb mesével is eladhatna. Nem egyszer voltam a tengeren, fegyverkereskedés miatt, de a talmidokon kívül nincs más, ami ijesztő lehet. No persze, kivéve a kalózokat, ők mindennél rosszabbak. Bolond fecsegés az egész! *Hogy pedig pontot tegyen az egészre, illetlen módon, felhörpinti a maradék bort, s fejében az jár, vajon találkozik még a kihajózás előtt Madyvel, a levél ellenére.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Fräd köszöni szépen, tökéletesen tesz a két társara. Bár... talán nem teljesen. Kissé idegesítőek is. Az ork azért, mert ork. Zöld, undorító, elfajzott bestia. Pontosan olyan, mint a gidakutyuli, amivel a lombzabáló mil'ochassi nagyasszony vágtatott be a partira, csak ráadásul ő rusnyább is. Nem igazán kedveli az orkokat. A szeplős rima pedig szeret fecsegni, legalábbis tudósunk elképzelései alapján. Vigyázni kell vele, semmiről nem tudhat, ami fontos, az ágyába meg végleg nem engedi be. Ki tudja, milyen betegségeket szedett ez össze, itt, a Kikötőben! Akárcsak az a kalóz... mint egy utcaszülte Artheniorban! Na arra még az ágytálat sem bízná ra. Jelenleg hallgatja a lánghajú - valószínűleg kitalált - történetét, cinikus arca csak akkor változik, mikor szóra nyitja ajkait.*
-Gondolom. Kedves volt tőled. *Nincs érzelem hangjában. Semmi sincs. Talán egy csipet irónia, de azon kívül semmi. Közben megszólal mellettük egy másik társaság. Az egyik fickó megpróbálja játszani a bolondot Frädricus szerint, nem valódi a félelme, de ezt a téves nézőpontot is csak többedjére tudja megállapítani. Na most azonban megszólal, de csak asztaltársaihoz intézi szavait.*
-Mekkora egy hülye! Egy rossz ladikot hihetőbb mesével is eladhatna. Nem egyszer voltam a tengeren, fegyverkereskedés miatt, de a talmidokon kívül nincs más, ami ijesztő lehet. No persze, kivéve a kalózokat, ők mindennél rosszabbak. Bolond fecsegés az egész! *Hogy pedig pontot tegyen az egészre, illetlen módon, felhörpinti a maradék bort, s fejében az jár, vajon találkozik még a kihajózás előtt Madyvel, a levél ellenére.*
2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-31 01:48:38
Üzenet elküldve: 2019-12-31 01:48:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Jól egymásra talált a két kalandor, meg a formás idegen. Ő is nyilvánvalóan kalandor, csak még nem ennek a történetnek a részese teljesen, de ez hamarosan megváltozhat. Ugyan a Professzor, és a kormányos még messze jár, talán ebben a pillanatban indulnak visszafelé, a Sellő élete már bonyolultabb nem is lehetne. Megkavarta a professzor érkezése, a hideg őszi tengeri szél, és a buflák barom is, aki Zopalt zaklatta. Most pedig az egyik asztalnál hangos vendégek kezdenek beszélgetni. A kulturált, és luxusáról elhíresült helyen, ez már több, mint különös egy napra. Persze, a beszélgetés eredeti tárgya, elfeledteti a a bárdolatlanságukat mindenkivel. Ahogy látszik egy tapasztalt tengeri medve, valami kapitány féle, két másik tehetősebb férfi embernek mesél, eléggé vehemensen.*
-Esküszöm az életemre. Nincs baja a hajónak. Vegye meg. Nem azért akarom eladni, mert vaj van a fülem mögött. Én nem megyek vissza a tengerre. Soha többet!
*A hármas társaság, frissen le nem szerződött hölgy tagja a legjobb emberismerő közöttük. Neki feltűnik, hogy valódi félelem csillan a hajós szemében. Fräd nem tudja eldönteni, az ork meg... Az ork meg a legnagyobb valószínűséggel leszarja. Ha mégis figyelne rá, akkor dunsztja sincsen, hogy most ügyesen akar bóvli, lyukas tutajt eladni, vagy megijedt a saját árnyékától. A rémtörténet folytatódik.*
-Teremtmények vannak a vizekben a szigetektől délre.
*Hangja halkabb, de az előző felcsattanása okozta csöndben, kis hallgatózással jól kivehető.*
-Teremtmények, amiket még nem láttak soha. Mint egy óriás, és egy béka keveréke, és kékek mint egy drágakő. Én. Nem. Megyek. Vissza.
*Suttogja az utolsó szavakat, de addigra már olyan színtiszta a csend, hogy még a szívverését is hallhatni lehetne. A két ügyfél, hangosan felkacag, ezzel feloldva a teljes fogadótérben felgyülemlett feszültséget. Hirtelen mindenki visszafordul végezni a dolgát. A vevőkör feláll, fizetnek egy kört az egykori kapitánynak, és sajnálkozva megveregetik a vállát mielőtt kimennek.*
-Megbolondult.
*Mondja az egyik a másiknak, és kilépnek az ajtón. Az asztalra borult hajós, mellé pedig egy kupica jófajta rum érkezik.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Jól egymásra talált a két kalandor, meg a formás idegen. Ő is nyilvánvalóan kalandor, csak még nem ennek a történetnek a részese teljesen, de ez hamarosan megváltozhat. Ugyan a Professzor, és a kormányos még messze jár, talán ebben a pillanatban indulnak visszafelé, a Sellő élete már bonyolultabb nem is lehetne. Megkavarta a professzor érkezése, a hideg őszi tengeri szél, és a buflák barom is, aki Zopalt zaklatta. Most pedig az egyik asztalnál hangos vendégek kezdenek beszélgetni. A kulturált, és luxusáról elhíresült helyen, ez már több, mint különös egy napra. Persze, a beszélgetés eredeti tárgya, elfeledteti a a bárdolatlanságukat mindenkivel. Ahogy látszik egy tapasztalt tengeri medve, valami kapitány féle, két másik tehetősebb férfi embernek mesél, eléggé vehemensen.*
-Esküszöm az életemre. Nincs baja a hajónak. Vegye meg. Nem azért akarom eladni, mert vaj van a fülem mögött. Én nem megyek vissza a tengerre. Soha többet!
*A hármas társaság, frissen le nem szerződött hölgy tagja a legjobb emberismerő közöttük. Neki feltűnik, hogy valódi félelem csillan a hajós szemében. Fräd nem tudja eldönteni, az ork meg... Az ork meg a legnagyobb valószínűséggel leszarja. Ha mégis figyelne rá, akkor dunsztja sincsen, hogy most ügyesen akar bóvli, lyukas tutajt eladni, vagy megijedt a saját árnyékától. A rémtörténet folytatódik.*
-Teremtmények vannak a vizekben a szigetektől délre.
*Hangja halkabb, de az előző felcsattanása okozta csöndben, kis hallgatózással jól kivehető.*
-Teremtmények, amiket még nem láttak soha. Mint egy óriás, és egy béka keveréke, és kékek mint egy drágakő. Én. Nem. Megyek. Vissza.
*Suttogja az utolsó szavakat, de addigra már olyan színtiszta a csend, hogy még a szívverését is hallhatni lehetne. A két ügyfél, hangosan felkacag, ezzel feloldva a teljes fogadótérben felgyülemlett feszültséget. Hirtelen mindenki visszafordul végezni a dolgát. A vevőkör feláll, fizetnek egy kört az egykori kapitánynak, és sajnálkozva megveregetik a vállát mielőtt kimennek.*
-Megbolondult.
*Mondja az egyik a másiknak, és kilépnek az ajtón. Az asztalra borult hajós, mellé pedig egy kupica jófajta rum érkezik.*
2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-30 19:27:47
Üzenet elküldve: 2019-12-30 19:27:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lazyar, Welly//
*Lazyar egy pillanatra felhúzza megvágott szemöldökét mikor Welly a lányok tisztálkodási szokásairól mesél. Nem igazán tudja hova tenni, hogy ezt most miért is mesélte el neki. Végül csak megvonja a vállát, és nem ad rá semmilyen egyéb reakciót. Kis tekergéses testhelyzetével mintha zavarná újdonsült társát mert hangot ad neki. Lazyar egy leheletnyit kuncog az orra alatt.*
-Hidd el. Kényelmesebb mint ahogy tűnik.
*Mondja egy huncut mosollyal az arcán.*
~Istenem. Hogy imádtam volna ezt a nőt gyerekkoromban.~
*Gondolja magában. Mikor árva volt, és még a szegénynegyedben nevelték a banyák, pontosan így képzelte el az életét. Talpra esett, penge nyelvű, magának való, erős nő. Mára megváltozott, mégis valami kellemes nosztalgiát lát Wellyben.*
-Menj, ha úgy akad dolgod. Talán nem fulladok bele.
*Mondja mikor végleg felvette a teljesen tökéletes pozícióját. Kérdéseivel hamar felborzolja a kedélyeket. Legalábbis nagyon úgy látszik mert a másik felhagy a fekvéssel, és ültében is látszólag meglepődik a dolgon. Ezután említést tesz, hogy Lazyar jobban vigyázhatna a nyelvére, meg egy röpke utalást is kap a szeme. Aztán még egy rövid megemlékezés a sorsról, és a világigazság, miszerint dolgozni kell. És valóban. Lazyar sorra válaszol. Lágy hangja kellemesen szeli át a füstöt.*
-Az életem egyik felében árva voltam, a másikban szobalány.
*Mondja, és nosztalgikusan elmosolyodik.*
-Eleget vigyáztam a szavakkal.
*Mondja, és szavában semmi offenzíva nincs. Csupán történetmesélési szándék amibe bele is kezd.*
-Valóban nem ezzel születtem.
*Mondja, miközben finoman meg is érinti arcát ott ahol a villámcsapás szerű sebhely elágazik.*
-De egyáltalán nem bánom. Ez indított el egy másik úton.
*Itt belekezdene egy sokkal hosszabb történetbe, de mire levegőt vesz, rájön, hogy nyilván nem efféle beszélgetésre van kitalálva Welly, amit nem is bán. Megpróbálja inkább őt beszéltetni. Hátha megnyílik valamennyire.*
-Nem kell hinni a sorsban, mondhatom másként is: Keserűnek látszol mint a punnyadt sör.
*Mondja, miközben kicsit elmosolyodik.*
-Jó neked itt? Dolgozni kell ez tény, de nincs más amiben közben örömödet is lelnéd?
*Mondja, hátha ezzel egy kicsit kihozza a másik komfortzónájából, de nem annyira, hogy mérgében ráborítsa az asztalt. És most épp olyannyira idegesítő mint amennyire akar lenni. Ha a másik egy picit felhúzza magát akkor jó munkát végzett.*
*Lazyar egy pillanatra felhúzza megvágott szemöldökét mikor Welly a lányok tisztálkodási szokásairól mesél. Nem igazán tudja hova tenni, hogy ezt most miért is mesélte el neki. Végül csak megvonja a vállát, és nem ad rá semmilyen egyéb reakciót. Kis tekergéses testhelyzetével mintha zavarná újdonsült társát mert hangot ad neki. Lazyar egy leheletnyit kuncog az orra alatt.*
-Hidd el. Kényelmesebb mint ahogy tűnik.
*Mondja egy huncut mosollyal az arcán.*
~Istenem. Hogy imádtam volna ezt a nőt gyerekkoromban.~
*Gondolja magában. Mikor árva volt, és még a szegénynegyedben nevelték a banyák, pontosan így képzelte el az életét. Talpra esett, penge nyelvű, magának való, erős nő. Mára megváltozott, mégis valami kellemes nosztalgiát lát Wellyben.*
-Menj, ha úgy akad dolgod. Talán nem fulladok bele.
*Mondja mikor végleg felvette a teljesen tökéletes pozícióját. Kérdéseivel hamar felborzolja a kedélyeket. Legalábbis nagyon úgy látszik mert a másik felhagy a fekvéssel, és ültében is látszólag meglepődik a dolgon. Ezután említést tesz, hogy Lazyar jobban vigyázhatna a nyelvére, meg egy röpke utalást is kap a szeme. Aztán még egy rövid megemlékezés a sorsról, és a világigazság, miszerint dolgozni kell. És valóban. Lazyar sorra válaszol. Lágy hangja kellemesen szeli át a füstöt.*
-Az életem egyik felében árva voltam, a másikban szobalány.
*Mondja, és nosztalgikusan elmosolyodik.*
-Eleget vigyáztam a szavakkal.
*Mondja, és szavában semmi offenzíva nincs. Csupán történetmesélési szándék amibe bele is kezd.*
-Valóban nem ezzel születtem.
*Mondja, miközben finoman meg is érinti arcát ott ahol a villámcsapás szerű sebhely elágazik.*
-De egyáltalán nem bánom. Ez indított el egy másik úton.
*Itt belekezdene egy sokkal hosszabb történetbe, de mire levegőt vesz, rájön, hogy nyilván nem efféle beszélgetésre van kitalálva Welly, amit nem is bán. Megpróbálja inkább őt beszéltetni. Hátha megnyílik valamennyire.*
-Nem kell hinni a sorsban, mondhatom másként is: Keserűnek látszol mint a punnyadt sör.
*Mondja, miközben kicsit elmosolyodik.*
-Jó neked itt? Dolgozni kell ez tény, de nincs más amiben közben örömödet is lelnéd?
*Mondja, hátha ezzel egy kicsit kihozza a másik komfortzónájából, de nem annyira, hogy mérgében ráborítsa az asztalt. És most épp olyannyira idegesítő mint amennyire akar lenni. Ha a másik egy picit felhúzza magát akkor jó munkát végzett.*
2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:13:02
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:13:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Latamie, Ambroggio //
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Vettem észre *vigyorodik az illem ignorálását hirdető szavakra. Nem mintha ez áthághatatlan értékrendbéli szakadékot képezne közöttük.
A hazugság vádja alól oly természetességgel búvik ki, mint akármelyik macska a kovácsoltvas kerítésen. A számszeríjra való pillantást viszont hamar igyekszik visszafordítani magára. Ajkak, érzékek bódító hullámai alá temetni. A számszeríj gondolatát is kiátkozza maguk közül. Ha a vörös harcot akar, akkor legyen, de az izmok, verejtéktől sikamlós bőr érzékiségének csatája lesz.
A szirén büszke istennő a gyönyörök kertjében. Nem adja magát csak úgy. A hatalmát mindig igyekszik érzékeltetni. S bár Ambroggioban munkál a vágy, hogy elkapja, s maga alá gyűrje ezt a vadító gőgöt, önuralomra inti magát.*
- Leköteleznél, gyönyörűm *támaszkodik meg a háta mögött, hogy hozzáférést, szabad kezet adjon a nadrághoz a ravaszdi mosolynak. Ha kicsit részegebb lenne, már biztosan nem hagyna időt ilyesmire, de most a bor még épp csak bódítja a fejét, így kapva kap az ajánlaton.
De mielőtt kibontakozhatna a kedves által abból a gatyából, dörömbölés hallatszik az ajtón.*
- Duarrte! *A reszelős hang eloszlatja reménybeli elképzeléseit, hogy csupán a rendelt fürdő ügyében alkalmatlankodnak.* - A fedélzeten vár! *jön a folytatás a reszelős hangú szószólótól az ajtó túloldaláról.*
- Most épp nem alkalmas. Nem lehetne... *próbálkozik Ambroggio némi időt nyerni.*
- Nem! *A reszelős hang gazdája nyilvánvalóan egy érzéketlen tuskó.* - Húzd fel a gatyádat és búcsúzz röviden!
*Ambroggio a kezébe temeti a képét* - Szentségit! *sziszegi, aztán egy kelletlen sóhajjal lemond az est minden édes ígéretéről és sebtében visszaveszi az ingét. A csizmáit, a mellényét, a felöltőjét meg a kardjait a hóna alá nyalábolja és egy világmegváltó tettre hívott hős kifejezésével kér megbocsájtást a rőt sziréntől.*
- Mennem kell, szépségem *mondja. Ha lehet, egy csókkal megtoldva.* - Talán még lesz alkalmunk bepótolni *sóhajtja, s kelletlenül indul meg kifelé, hogy az estéjét sajnálatos módon más, és sokkal kevésbé kívánatos társaságban töltse el.*
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Vettem észre *vigyorodik az illem ignorálását hirdető szavakra. Nem mintha ez áthághatatlan értékrendbéli szakadékot képezne közöttük.
A hazugság vádja alól oly természetességgel búvik ki, mint akármelyik macska a kovácsoltvas kerítésen. A számszeríjra való pillantást viszont hamar igyekszik visszafordítani magára. Ajkak, érzékek bódító hullámai alá temetni. A számszeríj gondolatát is kiátkozza maguk közül. Ha a vörös harcot akar, akkor legyen, de az izmok, verejtéktől sikamlós bőr érzékiségének csatája lesz.
A szirén büszke istennő a gyönyörök kertjében. Nem adja magát csak úgy. A hatalmát mindig igyekszik érzékeltetni. S bár Ambroggioban munkál a vágy, hogy elkapja, s maga alá gyűrje ezt a vadító gőgöt, önuralomra inti magát.*
- Leköteleznél, gyönyörűm *támaszkodik meg a háta mögött, hogy hozzáférést, szabad kezet adjon a nadrághoz a ravaszdi mosolynak. Ha kicsit részegebb lenne, már biztosan nem hagyna időt ilyesmire, de most a bor még épp csak bódítja a fejét, így kapva kap az ajánlaton.
De mielőtt kibontakozhatna a kedves által abból a gatyából, dörömbölés hallatszik az ajtón.*
- Duarrte! *A reszelős hang eloszlatja reménybeli elképzeléseit, hogy csupán a rendelt fürdő ügyében alkalmatlankodnak.* - A fedélzeten vár! *jön a folytatás a reszelős hangú szószólótól az ajtó túloldaláról.*
- Most épp nem alkalmas. Nem lehetne... *próbálkozik Ambroggio némi időt nyerni.*
- Nem! *A reszelős hang gazdája nyilvánvalóan egy érzéketlen tuskó.* - Húzd fel a gatyádat és búcsúzz röviden!
*Ambroggio a kezébe temeti a képét* - Szentségit! *sziszegi, aztán egy kelletlen sóhajjal lemond az est minden édes ígéretéről és sebtében visszaveszi az ingét. A csizmáit, a mellényét, a felöltőjét meg a kardjait a hóna alá nyalábolja és egy világmegváltó tettre hívott hős kifejezésével kér megbocsájtást a rőt sziréntől.*
- Mennem kell, szépségem *mondja. Ha lehet, egy csókkal megtoldva.* - Talán még lesz alkalmunk bepótolni *sóhajtja, s kelletlenül indul meg kifelé, hogy az estéjét sajnálatos módon más, és sokkal kevésbé kívánatos társaságban töltse el.*
2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:02:31
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:02:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lazyar, Welly//
*Nem igazán számít jó házigazdának, hiszen csak elterül a maga zsákján és nem foglalkozik a lánnyal, mennyire kényelmes neki a sajátja vagy miegymás.*
-Mások is, a lányok általában fürdenek, de van, akinek már ilyen korra abból is elege lesz, és csak leissza magát, hogy ne kelljen szembesülnie a valósággal. *Teszi hozzá a másik megjegyzése nyomán. Mikor hallja, hogy a másik még mindig mocorog, azért felül és ránéz, közben meggyújtja a füstölőt is, ha az eddig elmaradt volna.*
-Azért ne feszülj be, mert a végén még elnyel az a vacak. *Emeli fel az egyik szemöldökét gyanakodva.*
- Nem tudom, egyedül hagyhatlak a párnákkal? A végén még lenyomnak. *Fekszik vissza széles mosollyal az arcán, most fut át az agyán először, hogy a lány, lehet egyáltalán nem idevaló. Az első kérdésre fel is ül, mert valóban első elgondolásra igen furcsának találja, közben azonban mélyet szippant a lassan füsttel átitatódó levegőből.*
-Furcsán hangzik ez a szádból. Azt hinné az ember, hogy kicsit óvatosabb vagy a szavakkal és a kijelentésekkel, gondolom te sem így születtél. *Mutat az egyik ujjával a saját szemére, hogy a lány értse az utalást.*
-Nem hiszek a sorsban. *Von vállat.*
-Dolgozni meg csak kell valahol. *Elég egyszerű gondolatok, de minek bonyolítsa hiába. Még nem ütött be a vigyor.*
*Nem igazán számít jó házigazdának, hiszen csak elterül a maga zsákján és nem foglalkozik a lánnyal, mennyire kényelmes neki a sajátja vagy miegymás.*
-Mások is, a lányok általában fürdenek, de van, akinek már ilyen korra abból is elege lesz, és csak leissza magát, hogy ne kelljen szembesülnie a valósággal. *Teszi hozzá a másik megjegyzése nyomán. Mikor hallja, hogy a másik még mindig mocorog, azért felül és ránéz, közben meggyújtja a füstölőt is, ha az eddig elmaradt volna.*
-Azért ne feszülj be, mert a végén még elnyel az a vacak. *Emeli fel az egyik szemöldökét gyanakodva.*
- Nem tudom, egyedül hagyhatlak a párnákkal? A végén még lenyomnak. *Fekszik vissza széles mosollyal az arcán, most fut át az agyán először, hogy a lány, lehet egyáltalán nem idevaló. Az első kérdésre fel is ül, mert valóban első elgondolásra igen furcsának találja, közben azonban mélyet szippant a lassan füsttel átitatódó levegőből.*
-Furcsán hangzik ez a szádból. Azt hinné az ember, hogy kicsit óvatosabb vagy a szavakkal és a kijelentésekkel, gondolom te sem így születtél. *Mutat az egyik ujjával a saját szemére, hogy a lány értse az utalást.*
-Nem hiszek a sorsban. *Von vállat.*
-Dolgozni meg csak kell valahol. *Elég egyszerű gondolatok, de minek bonyolítsa hiába. Még nem ütött be a vigyor.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043