Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-08 13:56:15
Üzenet elküldve: 2020-04-08 13:56:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Naz és Lisé a Sellőben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Fürdő//
*Talán nem volt annyira jó ötlet ilyen módon húzni Naz agyát. A fiú teljesen kikel magából, és a nyakát csókolva kezd feljebb haladni. Lisé nevetve fogadja, ez inkább csiklandós mintsem izgató. Azonban a fiú izgatottságát nagyon is jól érzékeli a víz alatt a lábaival. A vad csók előtt azonban muszáj megbeszélniük valamit, mert nem hagyhatja, hogy akárminek is nézve legyen. Így a mutatóujja kettejük szája közé ékelődik, még a csók előtt. Lisé tart attól, hogy nem lenne képes beszélni, ha megtörténne megint az ajkaik vad csatája.*
- Nazron. *szólítja meg, vár is, hogy a fiú lehetőleg ráfigyeljen.*
- Valamit meg kell értened, mielőtt bármi is történik most. * e szavai után is szünetet hagy, és csak akkor folytatja, ha Naz rá figyel.*
- Nem vagyok egy tárgy, egy jutalom, amit megérdemelsz. Ha ennek mersz kezelni szét csapom a fejedet. *Lisé hangja komoly, nem igazán fenyegetően hangzik, amit mond, mert közben mosolyog. De van benne valami, amiért nem tanácsos ebből viccet csinálnia a fiúnak most.*
- Nem bánhatsz velem, úgy ahogy akarsz *Lisé szerinte ez a ház fürdőház, nincsen képben a bordély szó fogalmával és a benne dolgozó lányok szerepével sem. Így nem tud ezzel érvelni. Nehéz is megfogalmaznia, mi az, ami igazán zavarja Nazron viselkedésében. ~Hogy is tudnám ezt neki elmagyarázni, hogy megértse? ~ Gondolkodik el ezen.*
- Nem tudok erre jó szót, de a lényeg, hogy ez az én döntésem. Ebből következik az, hogy ne merd azt hinni, hogy mert férfi vagy bármit megtehetsz velem. *itt megint szüntet hagy, hogy legyen ideje felfogni a fiúnak a szavai értelmét. Aztán a végén hozzáteszi a lényeget.*
- De ha ezekhez tartod magad, akkor most nagyon jól érezhetjük magunkat, ugyanis igen engedékenynek érzem most magam. *jelenti ki halkan, hogy nem kell nagyon aggódnia, nem marad hoppon.*
- Nem vagyok ostoba, azért mert nem ismerem a te világodat, és ha nem vagy képes ezt felfogni, akkor bajban leszel. *nem teszi hozzá, hogy nem is akármilyenben, de nem megijeszteni akarja Nazt, hanem felvázolni neki, hogy miért történhet meg ez most kettejük között. Persze lehet, jobb lenne, ha feketén fehéren kimondaná.*
- Azért történhet meg, mert én ezt akarom. Mert most akarlak, érted?*kérdezi, és reméli erre egy határozott egyértelmű helyeslést kap, mert igazán Lisé is vágyja már Nazron ajkait. Persze tudja, van az a pont, aminél egy férfi bármit megígér egy nőnek. Erre akar most rájátszani. A dézsa szélében kapaszkodik meg és feltérdel, úgy hogy két lába közé a dézsában a fiú csípője essen. Így a víz nagyjából melle alá ér, a haja pedig sötétebben és nedvesen tapad rá. Persze szárazon jobban takar, így eléggé jól látható apró mellének feszes körvonala, ahogy mellbimbója felfokozott vágyát sugallja Nazronnak.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Fürdő//
*Talán nem volt annyira jó ötlet ilyen módon húzni Naz agyát. A fiú teljesen kikel magából, és a nyakát csókolva kezd feljebb haladni. Lisé nevetve fogadja, ez inkább csiklandós mintsem izgató. Azonban a fiú izgatottságát nagyon is jól érzékeli a víz alatt a lábaival. A vad csók előtt azonban muszáj megbeszélniük valamit, mert nem hagyhatja, hogy akárminek is nézve legyen. Így a mutatóujja kettejük szája közé ékelődik, még a csók előtt. Lisé tart attól, hogy nem lenne képes beszélni, ha megtörténne megint az ajkaik vad csatája.*
- Nazron. *szólítja meg, vár is, hogy a fiú lehetőleg ráfigyeljen.*
- Valamit meg kell értened, mielőtt bármi is történik most. * e szavai után is szünetet hagy, és csak akkor folytatja, ha Naz rá figyel.*
- Nem vagyok egy tárgy, egy jutalom, amit megérdemelsz. Ha ennek mersz kezelni szét csapom a fejedet. *Lisé hangja komoly, nem igazán fenyegetően hangzik, amit mond, mert közben mosolyog. De van benne valami, amiért nem tanácsos ebből viccet csinálnia a fiúnak most.*
- Nem bánhatsz velem, úgy ahogy akarsz *Lisé szerinte ez a ház fürdőház, nincsen képben a bordély szó fogalmával és a benne dolgozó lányok szerepével sem. Így nem tud ezzel érvelni. Nehéz is megfogalmaznia, mi az, ami igazán zavarja Nazron viselkedésében. ~Hogy is tudnám ezt neki elmagyarázni, hogy megértse? ~ Gondolkodik el ezen.*
- Nem tudok erre jó szót, de a lényeg, hogy ez az én döntésem. Ebből következik az, hogy ne merd azt hinni, hogy mert férfi vagy bármit megtehetsz velem. *itt megint szüntet hagy, hogy legyen ideje felfogni a fiúnak a szavai értelmét. Aztán a végén hozzáteszi a lényeget.*
- De ha ezekhez tartod magad, akkor most nagyon jól érezhetjük magunkat, ugyanis igen engedékenynek érzem most magam. *jelenti ki halkan, hogy nem kell nagyon aggódnia, nem marad hoppon.*
- Nem vagyok ostoba, azért mert nem ismerem a te világodat, és ha nem vagy képes ezt felfogni, akkor bajban leszel. *nem teszi hozzá, hogy nem is akármilyenben, de nem megijeszteni akarja Nazt, hanem felvázolni neki, hogy miért történhet meg ez most kettejük között. Persze lehet, jobb lenne, ha feketén fehéren kimondaná.*
- Azért történhet meg, mert én ezt akarom. Mert most akarlak, érted?*kérdezi, és reméli erre egy határozott egyértelmű helyeslést kap, mert igazán Lisé is vágyja már Nazron ajkait. Persze tudja, van az a pont, aminél egy férfi bármit megígér egy nőnek. Erre akar most rájátszani. A dézsa szélében kapaszkodik meg és feltérdel, úgy hogy két lába közé a dézsában a fiú csípője essen. Így a víz nagyjából melle alá ér, a haja pedig sötétebben és nedvesen tapad rá. Persze szárazon jobban takar, így eléggé jól látható apró mellének feszes körvonala, ahogy mellbimbója felfokozott vágyát sugallja Nazronnak.*
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-08 13:11:53
Üzenet elküldve: 2020-04-08 13:11:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Munkára vadászva//
*A férfi kicsit meglepetten tekint rá, majd minden kifogás nélkül eleget tesz az itt megszokottnak, miután köszöntötte. Eztán elsétál az egyik asztalhoz és helyet foglal, ahogy azt ő javasolta. Követi is, de nem csak a tekintetével, hanem szerény személyével is. Elvesz az egyik közeli asztalról egy otthagyott étlapot és a férfi elé helyezi, mikor leül.*
-Bátran tudok ajánlani bármit, ami az étlapon van és akármit, amit szeretne. *Teszi hozzá kedvesen, a férfi szótlanságát úgy veszi, hogy kicsit megilletődött a hely pompája láttán.*
-Kérem, bármiben segíthetek, csak intsen, a közelben leszek. *Hagyja magára Hagarrt nézelődik főképp, valamint valószínűleg egyedül kívánja az étlapot tanulmányozni, nem szeretne ott lenni, mikor először találkozik az itteni szolgáltatásokkal. Meg aztán így kényelmesen levetkőzhet és végre, ha kicsit felenged, bizonyára jelez majd.*
//Járkáló holló//
*Nem tölt sok időt egy vendéggel, csak amennyit a munkája megkövetel, hiszen ő nem sellő, nem az a dolga, hogy szórakoztassa a vendéget. Ettől függetlenül az udvariasság alapelvárás, ami egyre inkább nem esik nehezére. Így visszasétál Belhez.*
-Ha egyelőre mást nem óhajt, akkor visszatérnék a pultba. Ha bármi kérése lenne, csak intsen. *Teszi hozzá, mert teljesen elképzelhető, hogy a nő egyelőre csupán a bort és a kellemes zenét szeretné élvezni, minden zargatás nélkül. Így meghajol, és ha nem marasztalja, akkor elsétál, viszont fél szeme mindig a vendégeken van.*
*A férfi kicsit meglepetten tekint rá, majd minden kifogás nélkül eleget tesz az itt megszokottnak, miután köszöntötte. Eztán elsétál az egyik asztalhoz és helyet foglal, ahogy azt ő javasolta. Követi is, de nem csak a tekintetével, hanem szerény személyével is. Elvesz az egyik közeli asztalról egy otthagyott étlapot és a férfi elé helyezi, mikor leül.*
-Bátran tudok ajánlani bármit, ami az étlapon van és akármit, amit szeretne. *Teszi hozzá kedvesen, a férfi szótlanságát úgy veszi, hogy kicsit megilletődött a hely pompája láttán.*
-Kérem, bármiben segíthetek, csak intsen, a közelben leszek. *Hagyja magára Hagarrt nézelődik főképp, valamint valószínűleg egyedül kívánja az étlapot tanulmányozni, nem szeretne ott lenni, mikor először találkozik az itteni szolgáltatásokkal. Meg aztán így kényelmesen levetkőzhet és végre, ha kicsit felenged, bizonyára jelez majd.*
//Járkáló holló//
*Nem tölt sok időt egy vendéggel, csak amennyit a munkája megkövetel, hiszen ő nem sellő, nem az a dolga, hogy szórakoztassa a vendéget. Ettől függetlenül az udvariasság alapelvárás, ami egyre inkább nem esik nehezére. Így visszasétál Belhez.*
-Ha egyelőre mást nem óhajt, akkor visszatérnék a pultba. Ha bármi kérése lenne, csak intsen. *Teszi hozzá, mert teljesen elképzelhető, hogy a nő egyelőre csupán a bort és a kellemes zenét szeretné élvezni, minden zargatás nélkül. Így meghajol, és ha nem marasztalja, akkor elsétál, viszont fél szeme mindig a vendégeken van.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-08 12:28:46
Üzenet elküldve: 2020-04-08 12:28:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Járkáló holló//
//Kiszolgálás//
*Boldog mosollyal az arcán nyugtázza, hogy a nő eleget tett kérésének, ez idő közben pedig a finom aromájú ital is elé kerül. Az ajánlat hatására rögtön nyitná is az ajkait, amikor a kiszolgáló egy újabb vendég irányába siet. ~Bizonyára rengeteget dolgozhat. ~ gondolja magában aztán tétlenül nézelődik, miközben az ujjaival a kedvenc énekének ritmusát dobolja a fa asztal fénylő lapján. Teljesen elfeledkezik magáról, így a körülötte lévők minden bizonnyal, még hallhatták is dúdolása eredményét. Az apja szerint angyal hangja van. ~Örült is neki amikor férjhez akart adni a kapzsi öregember~ jegyezi meg magában morcosan, közben szén fekete egy tincsét tekeri vékony ujjai köré. Ha visszatér hozzá a kontyos a felvetésére, már tudja igent fog mondani. ~No, de merre vannak a férfiak?~ nem tudja elképzelni, hogy egy jó hírű bordélyban kifogytak volna a dolgozókból, még akkor is, ha a lepedők között munkálkodó férfiak ritkábbak is, akár a fehér holló. *
//Kiszolgálás//
*Boldog mosollyal az arcán nyugtázza, hogy a nő eleget tett kérésének, ez idő közben pedig a finom aromájú ital is elé kerül. Az ajánlat hatására rögtön nyitná is az ajkait, amikor a kiszolgáló egy újabb vendég irányába siet. ~Bizonyára rengeteget dolgozhat. ~ gondolja magában aztán tétlenül nézelődik, miközben az ujjaival a kedvenc énekének ritmusát dobolja a fa asztal fénylő lapján. Teljesen elfeledkezik magáról, így a körülötte lévők minden bizonnyal, még hallhatták is dúdolása eredményét. Az apja szerint angyal hangja van. ~Örült is neki amikor férjhez akart adni a kapzsi öregember~ jegyezi meg magában morcosan, közben szén fekete egy tincsét tekeri vékony ujjai köré. Ha visszatér hozzá a kontyos a felvetésére, már tudja igent fog mondani. ~No, de merre vannak a férfiak?~ nem tudja elképzelni, hogy egy jó hírű bordélyban kifogytak volna a dolgozókból, még akkor is, ha a lepedők között munkálkodó férfiak ritkábbak is, akár a fehér holló. *
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-08 10:23:03
Üzenet elküldve: 2020-04-08 10:23:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Járkáló holló//
//Munkára vadászva//
* A bejárat mellett való szobrozása nem bizonyult túlzottan hosszú időnek. Szerencséjére nem kivágták a házból, hanem épp ellenkezőleg barátságos üdvözlésben részesítik, amitől zavarodottan rázza meg fejét, mintegy visszatérve a révületből a valóság rideg síkjára.*
- Üdvözlöm én is! * pislog még mindig zavartan az őt megszólító hölgyre. Bizonyára most olyasmit gondolhat róla, hogy be van rúgva, vagy esetleg valamilyen alkímiai por hatása alatt áll. Ám néha a valóság is elég kábító lehet, mindenféle szer felhasználása nélkül is. A fegyvertárolós információra bólint, és veszélyes kétkezes vándorbotját fogja és szépen be is rakja oda. Visszatérve a vendégtérbe nézz körül újból, de immáron teljes józansággal. Minthogy hellyel kínálták és talál is szabad asztalt, így rögvest le is telepszik oda. Az itt szóló muzsika sokkal másabb, mint Czer furulyázása. Valahogy nem annyira lágy és kellemes fülének. De persze nem is kell, hogy az legyen. Ez a hely másfajta mulatságot kínál, mint egy utcazenész. Hagarr számára egyre biztosabb a tudat, hogy mivel is foglalkoznak ezen a helyen. Nagyot nyel magában. Csak remélni tudja, hogy nem selyemfiúi állásra keresnek embereket. Ahhoz lehet, hogy ő már túlkoros volna. Őrnek meg főleg nem volna alkalmas. De hát ez is egy fogadó, ahol főzni szoktak. Talán még szakácsra szükségük lehet.*
//Munkára vadászva//
* A bejárat mellett való szobrozása nem bizonyult túlzottan hosszú időnek. Szerencséjére nem kivágták a házból, hanem épp ellenkezőleg barátságos üdvözlésben részesítik, amitől zavarodottan rázza meg fejét, mintegy visszatérve a révületből a valóság rideg síkjára.*
- Üdvözlöm én is! * pislog még mindig zavartan az őt megszólító hölgyre. Bizonyára most olyasmit gondolhat róla, hogy be van rúgva, vagy esetleg valamilyen alkímiai por hatása alatt áll. Ám néha a valóság is elég kábító lehet, mindenféle szer felhasználása nélkül is. A fegyvertárolós információra bólint, és veszélyes kétkezes vándorbotját fogja és szépen be is rakja oda. Visszatérve a vendégtérbe nézz körül újból, de immáron teljes józansággal. Minthogy hellyel kínálták és talál is szabad asztalt, így rögvest le is telepszik oda. Az itt szóló muzsika sokkal másabb, mint Czer furulyázása. Valahogy nem annyira lágy és kellemes fülének. De persze nem is kell, hogy az legyen. Ez a hely másfajta mulatságot kínál, mint egy utcazenész. Hagarr számára egyre biztosabb a tudat, hogy mivel is foglalkoznak ezen a helyen. Nagyot nyel magában. Csak remélni tudja, hogy nem selyemfiúi állásra keresnek embereket. Ahhoz lehet, hogy ő már túlkoros volna. Őrnek meg főleg nem volna alkalmas. De hát ez is egy fogadó, ahol főzni szoktak. Talán még szakácsra szükségük lehet.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-08 09:23:34
Üzenet elküldve: 2020-04-08 09:23:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rey, Ilion//
*Rey is jó étvágyat kíván a sült kacsához, amit a férfi egy biccentéssel jó ízűen fogad. Nem tudja, hogy pontosan miért, de a másik kezében pár pillanatra megáll a villa evés közben. Ilion arra gyanakszik, hogy a nő nem hallott még az elzártan élő törzsükről, ami nem meglepő. A kíváncsi kérdéseknek igyekszik eleget tenni két falat között.*
- Azt, hogy több ilyen mélységi törzs is van, azt nem tudom, de a miénk az biztosan létezik. *Mivel olyannyira elzárkózva élnek ezért más hasonló csoportokról sincs tudomásuk, nem is kutattak utánuk, még ha lennének is. A törzséhez kapcsolódó kíváncsi kérdésekre is válaszol, bár itt már óvatosabban bánik a szavakkal.*
- A törzsem tagjait úgy hívják, hogy Watok Talim. Csak a próbákon átesett harcosok kaphatják meg ezt a címet, amelynek próbájához legalább huszonnégy esztendősnek kell lennie a leendő harcosnak. *Pár falatot eszik, majd folytatja a beszámolót.*
- Arra, hogy hol élünk nem válaszolhatok. Csak annyit mondhatok, hogy messze innen. *Itt a népe védelme érdekében nem mondhat mást, pontos helyet vagy irányt sem.*
- Őseink természetét követve tágas és szerteágazó barlangrendszerekben vannak az otthonaink. A szálláshelyek vannak itt, illetve egy nagy csarnok, ami tanácsteremként szolgál. *A földalatti élet mellett persze a felszínen is töltenek némi időt, hogy ne szokjanak el a napfénytől teljesen.*
- Minden nap kijövünk a felszínre vadászni, gyűjtögetni, fáért, vízért és minden másért, amire szükségünk van a természettől. *Szeret a népéről mesélni és ennyi információt megoszthat minden lehetséges veszélyt mellőzve, bár a népük érdekességének talán még a felét sem említette meg. Nem illik ennyi mindent rázúdítani valakire, csak ha valóban érdeklődést tapasztal további érdekességekre. Azt azért örömmel tapasztalja, hogy Rey nem neveti ki az egyszerűnek tűnő kérdéseiért, amiből bizonyára lesz még. A munkát említve felcsillannak éjkék szemei. A fegyveres munka pont ideális lenne számára.*
- Fegyveres őrként, testőrként és rendfenntartóként is szívesen vállalnék munkát. Rey, kérem, tudna ebben segíteni nekem? *Miután felsorolja, hogy milyen munkákat tudna legideálisabban ellátni, a mélységi lány segítségét kéri, hiszen itt rajta és Wellyradona-n kívül nem ismer senkit sem.*
*Rey is jó étvágyat kíván a sült kacsához, amit a férfi egy biccentéssel jó ízűen fogad. Nem tudja, hogy pontosan miért, de a másik kezében pár pillanatra megáll a villa evés közben. Ilion arra gyanakszik, hogy a nő nem hallott még az elzártan élő törzsükről, ami nem meglepő. A kíváncsi kérdéseknek igyekszik eleget tenni két falat között.*
- Azt, hogy több ilyen mélységi törzs is van, azt nem tudom, de a miénk az biztosan létezik. *Mivel olyannyira elzárkózva élnek ezért más hasonló csoportokról sincs tudomásuk, nem is kutattak utánuk, még ha lennének is. A törzséhez kapcsolódó kíváncsi kérdésekre is válaszol, bár itt már óvatosabban bánik a szavakkal.*
- A törzsem tagjait úgy hívják, hogy Watok Talim. Csak a próbákon átesett harcosok kaphatják meg ezt a címet, amelynek próbájához legalább huszonnégy esztendősnek kell lennie a leendő harcosnak. *Pár falatot eszik, majd folytatja a beszámolót.*
- Arra, hogy hol élünk nem válaszolhatok. Csak annyit mondhatok, hogy messze innen. *Itt a népe védelme érdekében nem mondhat mást, pontos helyet vagy irányt sem.*
- Őseink természetét követve tágas és szerteágazó barlangrendszerekben vannak az otthonaink. A szálláshelyek vannak itt, illetve egy nagy csarnok, ami tanácsteremként szolgál. *A földalatti élet mellett persze a felszínen is töltenek némi időt, hogy ne szokjanak el a napfénytől teljesen.*
- Minden nap kijövünk a felszínre vadászni, gyűjtögetni, fáért, vízért és minden másért, amire szükségünk van a természettől. *Szeret a népéről mesélni és ennyi információt megoszthat minden lehetséges veszélyt mellőzve, bár a népük érdekességének talán még a felét sem említette meg. Nem illik ennyi mindent rázúdítani valakire, csak ha valóban érdeklődést tapasztal további érdekességekre. Azt azért örömmel tapasztalja, hogy Rey nem neveti ki az egyszerűnek tűnő kérdéseiért, amiből bizonyára lesz még. A munkát említve felcsillannak éjkék szemei. A fegyveres munka pont ideális lenne számára.*
- Fegyveres őrként, testőrként és rendfenntartóként is szívesen vállalnék munkát. Rey, kérem, tudna ebben segíteni nekem? *Miután felsorolja, hogy milyen munkákat tudna legideálisabban ellátni, a mélységi lány segítségét kéri, hiszen itt rajta és Wellyradona-n kívül nem ismer senkit sem.*
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-08 08:48:53
Üzenet elküldve: 2020-04-08 08:48:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Járkáló holló//
//Munkára vadászva//
*Idő közben újabb vendég érkezik, így az asztalnál elnézést kér Beltől, meghajol, hagyja, hadd gondolja át a dolgot, majd az ajtóban ácsorgó férfihoz sétál.*
-Üdvözlöm a Sellőházban! *Tárja szét a karjait, hogy kizökkentse ebből a furcsán elrévedt állapotból.*
-Az ajtó melletti tárolóba elhelyezheti a fegyvereit, idebent nem lesz rájuk szüksége. Továbbá kérem, foglaljon helyet egy önnek is szimpatikus asztalnál. *Mutat körbe a vendégtéren, mert vannak asztalok, amik már foglaltak, de akad még teljesen szabad is. Fogadni merne, hogy Hagarr még sosem járt náluk, a friss vendégeket mindig megragadja a belső megvilágítás és díszítés, amely valóban egyedülálló a környéken. A sejtelmes fények és a finom muzsika is hívogató, de a bársonyszékek sem egy utcasarki csehóra utalnak. Az asztaloknál pedig sűrűn helyet foglaló, igazán csinos fehérnépek pedig, mintha csak gombamódjára nőnek itt ki a padlózatból, mindenütt látni lehet belőlük.*
//Munkára vadászva//
*Idő közben újabb vendég érkezik, így az asztalnál elnézést kér Beltől, meghajol, hagyja, hadd gondolja át a dolgot, majd az ajtóban ácsorgó férfihoz sétál.*
-Üdvözlöm a Sellőházban! *Tárja szét a karjait, hogy kizökkentse ebből a furcsán elrévedt állapotból.*
-Az ajtó melletti tárolóba elhelyezheti a fegyvereit, idebent nem lesz rájuk szüksége. Továbbá kérem, foglaljon helyet egy önnek is szimpatikus asztalnál. *Mutat körbe a vendégtéren, mert vannak asztalok, amik már foglaltak, de akad még teljesen szabad is. Fogadni merne, hogy Hagarr még sosem járt náluk, a friss vendégeket mindig megragadja a belső megvilágítás és díszítés, amely valóban egyedülálló a környéken. A sejtelmes fények és a finom muzsika is hívogató, de a bársonyszékek sem egy utcasarki csehóra utalnak. Az asztaloknál pedig sűrűn helyet foglaló, igazán csinos fehérnépek pedig, mintha csak gombamódjára nőnek itt ki a padlózatból, mindenütt látni lehet belőlük.*
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 22:29:03
Üzenet elküldve: 2020-04-07 22:29:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Munkára vadászva//
* Amikor pletykákat hallott arról, hogy a Sellőházban új munkaerőt keresnek, még nem igazán sejtette, hogy mi is vár itt rá. Mindeddig kitartóan rótta az utakat hű szamarával Mindhával, hogy végre megérkezzék a Sellőházhoz. Legalábbis a helybéli lakosság ehhez az épülethez irányította, de mikor jobban megfigyeli a cégért, maga is rádöbben, hogy ez bizony egy sellő.*
- Megérkeztünk. * dünnyögi bajsza alatt Mindhára pislantva, aki csak egykedvűen pislog vagy kettőt. A szamár arckifejezése emlékezteti az egyik útba igazítójáéra, így óhatatlanul is visszaidéződik elméjébe ama sok jókívánság, amivel ellátták őt. Furcsának véli ezt a vidéket, s meglehet ez a hely sem más. Rosszat sejt, de ha már ilyen hosszú utat megtett, akkor nem fordul vissza holmi balsejtelem okán. Tekintete újból a patinás épületre vetül, amely kinézetre egyértelműen elüt az itt található lakóházak építészeti stílusától. Ám ez még nem feltétlenül kell, hogy okot adjon a gyanakvásra. A bejáratnál őr áll. Bizony, nem árt az óvatosság, ha ezen a környéken élsz vagy dolgozol. Habár egy tolvajjal se futott össze, szóval még a kezdő turisták naivitásával áll meg és köti ki szamarát. Nagy levegőt véve indul befelé. Az őr szigorú tekintetett vett rá, majd az éppen nagyokat ásító csacsira. Ám szólni nem szól, meglehet néma, így Hagarr-t kissé izgulva ugyan, de benyit a míves faajtón. Elsőre egy újabb őr látványa lepi meg, de ahogy lassan és óvatosan, avagy bizonytalanul és meglepetten lépdel befele, kezd teljessé válni benne a Sellőház képe.*
- Ez tényleg egy luxushely. * dünnyögi bajusza alatt, mintegy félhangosan. A látványtól gyökeret ereszt a lába és jó pár percig ott szobrozik a bejárattól nem messze. Hacsak közben, mint valami útban lévő fát, ki nem vágják.*
* Amikor pletykákat hallott arról, hogy a Sellőházban új munkaerőt keresnek, még nem igazán sejtette, hogy mi is vár itt rá. Mindeddig kitartóan rótta az utakat hű szamarával Mindhával, hogy végre megérkezzék a Sellőházhoz. Legalábbis a helybéli lakosság ehhez az épülethez irányította, de mikor jobban megfigyeli a cégért, maga is rádöbben, hogy ez bizony egy sellő.*
- Megérkeztünk. * dünnyögi bajsza alatt Mindhára pislantva, aki csak egykedvűen pislog vagy kettőt. A szamár arckifejezése emlékezteti az egyik útba igazítójáéra, így óhatatlanul is visszaidéződik elméjébe ama sok jókívánság, amivel ellátták őt. Furcsának véli ezt a vidéket, s meglehet ez a hely sem más. Rosszat sejt, de ha már ilyen hosszú utat megtett, akkor nem fordul vissza holmi balsejtelem okán. Tekintete újból a patinás épületre vetül, amely kinézetre egyértelműen elüt az itt található lakóházak építészeti stílusától. Ám ez még nem feltétlenül kell, hogy okot adjon a gyanakvásra. A bejáratnál őr áll. Bizony, nem árt az óvatosság, ha ezen a környéken élsz vagy dolgozol. Habár egy tolvajjal se futott össze, szóval még a kezdő turisták naivitásával áll meg és köti ki szamarát. Nagy levegőt véve indul befelé. Az őr szigorú tekintetett vett rá, majd az éppen nagyokat ásító csacsira. Ám szólni nem szól, meglehet néma, így Hagarr-t kissé izgulva ugyan, de benyit a míves faajtón. Elsőre egy újabb őr látványa lepi meg, de ahogy lassan és óvatosan, avagy bizonytalanul és meglepetten lépdel befele, kezd teljessé válni benne a Sellőház képe.*
- Ez tényleg egy luxushely. * dünnyögi bajusza alatt, mintegy félhangosan. A látványtól gyökeret ereszt a lába és jó pár percig ott szobrozik a bejárattól nem messze. Hacsak közben, mint valami útban lévő fát, ki nem vágják.*
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 21:00:08
Üzenet elküldve: 2020-04-07 21:00:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Cassy szobája//
* Wrexan figyeli, ahogyan a Cassy igyekszik Parcyt felbuzdítani. Úgy veszi észre, hogy Cassynek az ilyesmi nagyon jól megy. Mivel Wrexan nagyon elbambult, ezért igyekszik gyorsan összekapni magát. Hamar helyére rakja fejében, hogy miről van most szó.*
- Persze megfelel nekem is.* Mondja és aztán kidobja a nagy semmit. Kockáztat, mert megteheti. Valahol mégis csak szeretne nyerni, mivel már tudja, hogy Cassytől mit kérne. Parcyban még nem biztos, de ezen ráér agyalni, ha már nyert. Paranvyr beszédét a macskáról meg másik szőrgombócról. Elégé sajátosan beszél a tündérekről, ami egy kicsit bántja Wrexan fülét. Hiszen neki van is egy tündér barátja. Az italtól kezd kicsit tompa lenni az elméje. Na meg jóval csöndesebb is, mint szokott, bár az is lehet. Az állatos témával, azért részben képben van.*
- Szeretem a kutyákat, de nem hiszem, hogy itt lenne rá időm, hogy foglalkozzak eggyel. A jószágok rendszeres törődést igényelnek. A lovakat sűrűn látom, hiszen a munkám hozzájuk köt részben. Így inkább a felesleges időmet rájuk fordítom. Talán ők még azt sem vennék a szívükre, ha esetleg nem foglalkoznék velük annyit valami oknál fogva.* Mondja el saját véleményét az állatokról. Természetesen a kopókról sem feledkezik meg.*
- Azok nem jó kutyák. Nagyon nem jók. Nagyon nem nem nem.* Kissé felzaklatják azok a kutyák. Sok mindent látott és hallott róluk. Eleget, hogy tudja egy elfnek nem túl jó velük közelebbi kapcsolatot létesíteni. Félelmetes ördögi jószágok azok a sötétek kezében. Inkább iszik is gyorsan még egy kortyot abból a borból. Aztán kidobja a kockáit. Így három ötöse lett végül. Kell neki néhány pillanat, hogy rájöjjön ezt a kört megnyerte.*
- Oh! Azt hiszem nyertem. Huk!* Az italt azért mostanra kezdi érezni a fejében, de készen áll a következő körre.*
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Cassy szobája//
* Wrexan figyeli, ahogyan a Cassy igyekszik Parcyt felbuzdítani. Úgy veszi észre, hogy Cassynek az ilyesmi nagyon jól megy. Mivel Wrexan nagyon elbambult, ezért igyekszik gyorsan összekapni magát. Hamar helyére rakja fejében, hogy miről van most szó.*
- Persze megfelel nekem is.* Mondja és aztán kidobja a nagy semmit. Kockáztat, mert megteheti. Valahol mégis csak szeretne nyerni, mivel már tudja, hogy Cassytől mit kérne. Parcyban még nem biztos, de ezen ráér agyalni, ha már nyert. Paranvyr beszédét a macskáról meg másik szőrgombócról. Elégé sajátosan beszél a tündérekről, ami egy kicsit bántja Wrexan fülét. Hiszen neki van is egy tündér barátja. Az italtól kezd kicsit tompa lenni az elméje. Na meg jóval csöndesebb is, mint szokott, bár az is lehet. Az állatos témával, azért részben képben van.*
- Szeretem a kutyákat, de nem hiszem, hogy itt lenne rá időm, hogy foglalkozzak eggyel. A jószágok rendszeres törődést igényelnek. A lovakat sűrűn látom, hiszen a munkám hozzájuk köt részben. Így inkább a felesleges időmet rájuk fordítom. Talán ők még azt sem vennék a szívükre, ha esetleg nem foglalkoznék velük annyit valami oknál fogva.* Mondja el saját véleményét az állatokról. Természetesen a kopókról sem feledkezik meg.*
- Azok nem jó kutyák. Nagyon nem jók. Nagyon nem nem nem.* Kissé felzaklatják azok a kutyák. Sok mindent látott és hallott róluk. Eleget, hogy tudja egy elfnek nem túl jó velük közelebbi kapcsolatot létesíteni. Félelmetes ördögi jószágok azok a sötétek kezében. Inkább iszik is gyorsan még egy kortyot abból a borból. Aztán kidobja a kockáit. Így három ötöse lett végül. Kell neki néhány pillanat, hogy rájöjjön ezt a kört megnyerte.*
- Oh! Azt hiszem nyertem. Huk!* Az italt azért mostanra kezdi érezni a fejében, de készen áll a következő körre.*
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 20:44:32
Üzenet elküldve: 2020-04-07 20:44:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*Ahogy túl esnek a formális bemutatkozáson Ama szemei szinte felcsillannak a fegyverei említésére, külön történetük van, így felettébb kedvesek a nő számára. Egy aprót bólint és sietősen nyúl a szeretett íjja és lándzsája után, közben a pajzsa felkapása közepette az íját egy egyszerű mozdulattal a hátára veszi, úgy indul vissza Darelld felé. A felajánlásra némán rázza pusztán a fejét, és aztán meggondolva magát, mégiscsak megszólal. *
-Nem szükséges, nem nehezek. *mosolyog illedelmesen, közben figyelmesen követi a férfit, de mi tagadás jobban el foglalja szeme világának kíváncsiságát a látatlan helyiségek jelen pillanatokban.*
-Igen, jól feltételezi. *erősíti meg az imént elhangzottakat aztán tovább lépdel a fűvel borított virág tenger felé, és úgy érzi haza ért. Megnyugodott a lelke, most hosszú idő után biztos a jövőjében és mindenek felett illatozó szirmosok veszik körös- körül, melyeket úgy szeret. *
- Köszönöm, Darelld ez nagyon kedves.
*Zárja rövidre válaszát*
*Ahogy túl esnek a formális bemutatkozáson Ama szemei szinte felcsillannak a fegyverei említésére, külön történetük van, így felettébb kedvesek a nő számára. Egy aprót bólint és sietősen nyúl a szeretett íjja és lándzsája után, közben a pajzsa felkapása közepette az íját egy egyszerű mozdulattal a hátára veszi, úgy indul vissza Darelld felé. A felajánlásra némán rázza pusztán a fejét, és aztán meggondolva magát, mégiscsak megszólal. *
-Nem szükséges, nem nehezek. *mosolyog illedelmesen, közben figyelmesen követi a férfit, de mi tagadás jobban el foglalja szeme világának kíváncsiságát a látatlan helyiségek jelen pillanatokban.*
-Igen, jól feltételezi. *erősíti meg az imént elhangzottakat aztán tovább lépdel a fűvel borított virág tenger felé, és úgy érzi haza ért. Megnyugodott a lelke, most hosszú idő után biztos a jövőjében és mindenek felett illatozó szirmosok veszik körös- körül, melyeket úgy szeret. *
- Köszönöm, Darelld ez nagyon kedves.
*Zárja rövidre válaszát*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 17:22:19
Üzenet elküldve: 2020-04-07 17:22:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//A professzor asztala//
*Daesys nem sejti, hogy miféle összeszólalkozás volt a kettős között, csupán a levegőben érzi az enyhe feszültséget, amit annak tud be, hogy belépője meglehetősen szokatlan volt, és ez akasztotta meg a beszélgetést. Morcossága egyébként gyorsan enyhül, hiszen nem volt komoly egyetlen percig sem.*
- Jaj, maga lókötő!
*Ingatja rosszallóan fejét, és ültében is csípőre teszi két kezét, hogy nyomatékosítsa dorgáló szavait.*
- A maga kis madárkája követett engem.
*Közben azért elpillant a fürdőház irányába, hogy vajon kiröppent e már a nyugtalanítóan kékszemű szárnyas. Reményei szerint ez Zopal kérdésére is választ ad.*
- Éppen fürödtem.
*Feleli kurtán, szándékosan kihagyva azt a fontos részletet, hogy valakivel, hiszen akár láthatták is távozni Cahress társaságában. Frädricus persze ezt végtelenül mulatságosnak találja, Daesys pedig nem állhatja meg, hogy most is, mint eddig, belekössön.*
- Mi olyan mulatságos?
*Zöld szemei kihívóan merednek a férfire, de ajkai apró mosolyra húzódnak, ezzel egyértelművé téve, hogy most is mókázik, és leginkább saját magát szórakoztatja. Ez lényegesen könnyebb úgy, hogy a Professzor kencéje enyhítette feneke fájdalmát és máris tud virgonckodni.*
- Történt bármi említésre méltó azóta? Mikor indulunk amúgy, és hol van az a félkezű?
//A professzor asztala//
*Daesys nem sejti, hogy miféle összeszólalkozás volt a kettős között, csupán a levegőben érzi az enyhe feszültséget, amit annak tud be, hogy belépője meglehetősen szokatlan volt, és ez akasztotta meg a beszélgetést. Morcossága egyébként gyorsan enyhül, hiszen nem volt komoly egyetlen percig sem.*
- Jaj, maga lókötő!
*Ingatja rosszallóan fejét, és ültében is csípőre teszi két kezét, hogy nyomatékosítsa dorgáló szavait.*
- A maga kis madárkája követett engem.
*Közben azért elpillant a fürdőház irányába, hogy vajon kiröppent e már a nyugtalanítóan kékszemű szárnyas. Reményei szerint ez Zopal kérdésére is választ ad.*
- Éppen fürödtem.
*Feleli kurtán, szándékosan kihagyva azt a fontos részletet, hogy valakivel, hiszen akár láthatták is távozni Cahress társaságában. Frädricus persze ezt végtelenül mulatságosnak találja, Daesys pedig nem állhatja meg, hogy most is, mint eddig, belekössön.*
- Mi olyan mulatságos?
*Zöld szemei kihívóan merednek a férfire, de ajkai apró mosolyra húzódnak, ezzel egyértelművé téve, hogy most is mókázik, és leginkább saját magát szórakoztatja. Ez lényegesen könnyebb úgy, hogy a Professzor kencéje enyhítette feneke fájdalmát és máris tud virgonckodni.*
- Történt bármi említésre méltó azóta? Mikor indulunk amúgy, és hol van az a félkezű?
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 15:30:37
Üzenet elküldve: 2020-04-07 15:30:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Naz és Lisé a Sellőben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Fürdő//
* Lisé nagyon is jól gondolkodik. Ugyanis Naz fejében eddig csak egy butuska parasztlányhoz hasonlította, akit könnyű lenyűgözni és aztán megkapni. Sajnos ez nem teljesen így van, mint kezd kiderülni. Ugyan lenyűgözni könnyű, de megkapni már annál nehezebb. Ráadásul a Rókalány vad oldala teljesen megkavarta ezt az egészet. Ez a bizonytalan helyzet meg egyszerűen szinte megőrjíti. A kezében tartja a lány, de mégse. Olykor sikeresen közel kerül hozzá aztán kiderül, hogy mégse. Mikor meg már azt hinné, hogy direkt szórakozik vele Lisé, akkor bedob a lány egy végtelenül tudatlan ártalmatlan kérdést. Erre rögvest kihuny a gyanú szikrája. Aztán jönnek a forró sóhajok a nyakára. Nem kétséges, hogy mi járhat a fiú fejében. Odalent nagyon keménynek lesz ám. A derék átfonásnál úgy érzi csak szórakoznak vele. Bele is szál a játszmába, de aztán megbánja. Megint az a mocsok őszinte tudatlanság. Hamar kiderül, hogy ez mekkora hiba volt palástolni érzelmeit. Ezt a játékot Lisé kegyetlenül játssza. Arra a válaszra, amit kap még szíve is kihagy egy pillanatra. Erre még rájön az az átható nézés is. ~ Mii vann??!! ~ Hasít bele ez a kérdés a tudatába. Ez az a pont, ahol elvesztette a játszmát.*
- Nem bírom tovább! Megőrülök érted te vörös bestia.* Már alig bírja türtőztetni magát. Lisé nyakát célozza meg, hogy apró mohó csókocskákkal felrohanjon a szájáig. Roppantul vágyik rá, hogy az előző szenvedélyes vad csókot megismételhesse. Talán Lisének ez a legjobb lehetősége, hogy megvalósítsa az eltaposós tervét. Feltéve, ha van benne elég önuralom. Hogy ezt a csók előtt vagy utána teszi meg az mindegy, de túlságosan elodázza, akkor félő, hogy lemarad róla. A gyeplő nála van. Már csak az a kérdés, hogy milyen irányban rántja meg azt.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Fürdő//
* Lisé nagyon is jól gondolkodik. Ugyanis Naz fejében eddig csak egy butuska parasztlányhoz hasonlította, akit könnyű lenyűgözni és aztán megkapni. Sajnos ez nem teljesen így van, mint kezd kiderülni. Ugyan lenyűgözni könnyű, de megkapni már annál nehezebb. Ráadásul a Rókalány vad oldala teljesen megkavarta ezt az egészet. Ez a bizonytalan helyzet meg egyszerűen szinte megőrjíti. A kezében tartja a lány, de mégse. Olykor sikeresen közel kerül hozzá aztán kiderül, hogy mégse. Mikor meg már azt hinné, hogy direkt szórakozik vele Lisé, akkor bedob a lány egy végtelenül tudatlan ártalmatlan kérdést. Erre rögvest kihuny a gyanú szikrája. Aztán jönnek a forró sóhajok a nyakára. Nem kétséges, hogy mi járhat a fiú fejében. Odalent nagyon keménynek lesz ám. A derék átfonásnál úgy érzi csak szórakoznak vele. Bele is szál a játszmába, de aztán megbánja. Megint az a mocsok őszinte tudatlanság. Hamar kiderül, hogy ez mekkora hiba volt palástolni érzelmeit. Ezt a játékot Lisé kegyetlenül játssza. Arra a válaszra, amit kap még szíve is kihagy egy pillanatra. Erre még rájön az az átható nézés is. ~ Mii vann??!! ~ Hasít bele ez a kérdés a tudatába. Ez az a pont, ahol elvesztette a játszmát.*
- Nem bírom tovább! Megőrülök érted te vörös bestia.* Már alig bírja türtőztetni magát. Lisé nyakát célozza meg, hogy apró mohó csókocskákkal felrohanjon a szájáig. Roppantul vágyik rá, hogy az előző szenvedélyes vad csókot megismételhesse. Talán Lisének ez a legjobb lehetősége, hogy megvalósítsa az eltaposós tervét. Feltéve, ha van benne elég önuralom. Hogy ezt a csók előtt vagy utána teszi meg az mindegy, de túlságosan elodázza, akkor félő, hogy lemarad róla. A gyeplő nála van. Már csak az a kérdés, hogy milyen irányban rántja meg azt.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 14:17:06
Üzenet elküldve: 2020-04-07 14:17:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Járkáló holló//
//Kiszolgálás//
*Welly szerencséjére a lány csak magában jegyzi a különleges borról alkotott teóriákat, mert ha neki kéne a kérdésre felelnie, bizony bajban lenne. Nem igazán ért a borkészítés tudományához, így kár is lenne azt tettetni, hogy konyít hozzá. Még sosem gondolt bele, hogy a bornak valóban szamóca íze van, de azt lehet valamiféle, a kikötőben őshonos sziklaféreg váladékával érik el. Jobb az ilyenek nem tudni, addig finom a bor és ízletes az étel, amíg a rideg igazság meg nem mutatkozik mögötte.
Mielőtt azonban elindulna, hogy teljesítse a rendelést, még odaszól a nő neki valamit.*
-Természetesen, mi lenne az? *A kérés nem szokatlan, tapasztalta már, hogy egyes személyek nem igazán szeretik ezt a hivatalos formát, nincsenek hozzászokva. Ettől függetlenül, ez egy patinás hely, ahol a nemes úr is ugyan azt a modort kapja, mint a hajóskapitány, aki egy italra tér csak be, no meg a látvány kedvéért.*
-Ahogy szeretnéd. *Ezzel szinte meg is kapva a tegezésre való jogot, él is mindjárt vele. Odasétál közben a pulthoz és egy öblös kristálypohárba önt egy cirádás címkéjű borosüvegből. Itt még a sima borból sem adnak akármilyet, de meg is kérik az árát. Egy ezüstös fényű kis tálcára helyezi, majd kiviszi az asztalhoz és a nő elé teszi le.*
- Hat arany lesz Bel, szeretnéd, hogy számlát nyissak a nevedre? A szavaidból úgy éreztem ki, hogy szeretnél több időt itt tölteni nálunk. * Teszi hozzá, mert sejtelmesen ugyan, de a nő az imént erre tett utalást.*
//Kiszolgálás//
*Welly szerencséjére a lány csak magában jegyzi a különleges borról alkotott teóriákat, mert ha neki kéne a kérdésre felelnie, bizony bajban lenne. Nem igazán ért a borkészítés tudományához, így kár is lenne azt tettetni, hogy konyít hozzá. Még sosem gondolt bele, hogy a bornak valóban szamóca íze van, de azt lehet valamiféle, a kikötőben őshonos sziklaféreg váladékával érik el. Jobb az ilyenek nem tudni, addig finom a bor és ízletes az étel, amíg a rideg igazság meg nem mutatkozik mögötte.
Mielőtt azonban elindulna, hogy teljesítse a rendelést, még odaszól a nő neki valamit.*
-Természetesen, mi lenne az? *A kérés nem szokatlan, tapasztalta már, hogy egyes személyek nem igazán szeretik ezt a hivatalos formát, nincsenek hozzászokva. Ettől függetlenül, ez egy patinás hely, ahol a nemes úr is ugyan azt a modort kapja, mint a hajóskapitány, aki egy italra tér csak be, no meg a látvány kedvéért.*
-Ahogy szeretnéd. *Ezzel szinte meg is kapva a tegezésre való jogot, él is mindjárt vele. Odasétál közben a pulthoz és egy öblös kristálypohárba önt egy cirádás címkéjű borosüvegből. Itt még a sima borból sem adnak akármilyet, de meg is kérik az árát. Egy ezüstös fényű kis tálcára helyezi, majd kiviszi az asztalhoz és a nő elé teszi le.*
- Hat arany lesz Bel, szeretnéd, hogy számlát nyissak a nevedre? A szavaidból úgy éreztem ki, hogy szeretnél több időt itt tölteni nálunk. * Teszi hozzá, mert sejtelmesen ugyan, de a nő az imént erre tett utalást.*
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 13:39:54
Üzenet elküldve: 2020-04-07 13:39:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//fogadótér//
*Békésen, jóízűen fogyasztják el a friss reggelit, Yathnak is jólesik a meleg kalács, elvégre az este hevében ő sem gondolt az evésre. Nala pedig profi módon kézben tartja a dolgokat, sürög-forog, hogy minden a helyén és rendben legyen. De azért Yathlanae sem akar tétlenkedni, így annyit ő is megtesz, hogy megkér egy közelben járó alkalmazottat, hogy hozza le a szobából a csomagokat. Időközben megérkezik a kért uzsonna, s minden bizonnyal a tündér már az este árát is kiszámolta, bár még várja, hogy Bobbir befejezze az étkezést.
Mikor viszont már mindent lerendeztek, és az ajtó felé veszik az irányt, az elf nő is csatlakozik a pároshoz, hiszen mérhetetlenül udvariatlan lenne, ha nem vesz illő búcsút, Nalához hasonlóan . Így hát az ajtóban ő is igyekszik forró búcsúcsókot váltani a férfival, s ha sikerül, még pár kedves szót is intéz hozzá elköszönés gyanánt.*
- Legyen szerencsés utad, kedves Bobbir, s a mielőbbi viszontlátásra.
*Kacsint még egyszer utoljára az indulni készülő férfira.*
//fogadótér//
*Békésen, jóízűen fogyasztják el a friss reggelit, Yathnak is jólesik a meleg kalács, elvégre az este hevében ő sem gondolt az evésre. Nala pedig profi módon kézben tartja a dolgokat, sürög-forog, hogy minden a helyén és rendben legyen. De azért Yathlanae sem akar tétlenkedni, így annyit ő is megtesz, hogy megkér egy közelben járó alkalmazottat, hogy hozza le a szobából a csomagokat. Időközben megérkezik a kért uzsonna, s minden bizonnyal a tündér már az este árát is kiszámolta, bár még várja, hogy Bobbir befejezze az étkezést.
Mikor viszont már mindent lerendeztek, és az ajtó felé veszik az irányt, az elf nő is csatlakozik a pároshoz, hiszen mérhetetlenül udvariatlan lenne, ha nem vesz illő búcsút, Nalához hasonlóan . Így hát az ajtóban ő is igyekszik forró búcsúcsókot váltani a férfival, s ha sikerül, még pár kedves szót is intéz hozzá elköszönés gyanánt.*
- Legyen szerencsés utad, kedves Bobbir, s a mielőbbi viszontlátásra.
*Kacsint még egyszer utoljára az indulni készülő férfira.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-07 09:08:06
Üzenet elküldve: 2020-04-07 09:08:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//fogadótér//
*Mire Bobbir úr és Yathlanae leérnek, az étel el is készül, de a konyhán melegen tartják, míg a vendég helyet foglal. Gőzölgő tea és gyümölcslé kerül az asztalra a férfi elé, aztán kisvártatva érkezik a tisztes adag bundáskenyér is a válogatott zöldségekkel szépen körbedíszített tányéron.
Egészen meghitt így együtt reggelizni. Nala is jó étvággyal eszik. Bár az esti események feledtették vele, hogy vacsora nélkül tért nyugovóra, de ahogy a konyhán az orrába tekeredtek a finom illatok, arra már türelmetlenül kezdett morgolódni a tündér gyomra is.
A kis Sellő nyájas szavai helyett inkább csak mosolygós pillantások kényeztetik a vendéget, míg esznek. Azért egyszer-egyszer megsimítja az asztal alatt Bobbir úr combját már csak megszokásból is.
Mikor mindannyian végeztek, Nala máris térül-fordul. Egy tálcával visszatérve leszedi az asztalt, csak az italokat hagyja, hogy azt ki-ki még nyugodtan eliszogathassa, míg a reggeli egy kicsit leülepszik. Közben lehozzák az emeletről a vendég holmiját is, Nala pedig elhozza a konyháról az összekészített útravaló elemózsiát. Egy kockás kendőben összekötve sajt, dió, egy kis füstölt hús, zsenge retek és egy mosolygós alma. Reméli, hogy megfelel majd uzsonna gyanánt. A pultnál az utóbbi tételek is a számlához kerülnek, aminek a végösszege így összesen 195 aranyra rúg. Az anyagiakkal kapcsolatban természetesen diszkréten járnak el a Sellőház alkalmazottai. Nem zargatják számlával a vendéget, amíg menetkészen fel nem kel az asztaltól.
Ha mindent elrendeztek és a férfi indulni készül, Nalaeä egészen az ajtóig kíséri és édes csókkal búcsúzik tőle.*
- Jó utat, Bobbir úr *mondja* - és térjen vissza hamar. *Yathlanaevel vagy ha őt elszólítják a teendői, akkor egyedül int búcsót a vendégnek és reméli, hogy viszontlátják még.*
//fogadótér//
*Mire Bobbir úr és Yathlanae leérnek, az étel el is készül, de a konyhán melegen tartják, míg a vendég helyet foglal. Gőzölgő tea és gyümölcslé kerül az asztalra a férfi elé, aztán kisvártatva érkezik a tisztes adag bundáskenyér is a válogatott zöldségekkel szépen körbedíszített tányéron.
Egészen meghitt így együtt reggelizni. Nala is jó étvággyal eszik. Bár az esti események feledtették vele, hogy vacsora nélkül tért nyugovóra, de ahogy a konyhán az orrába tekeredtek a finom illatok, arra már türelmetlenül kezdett morgolódni a tündér gyomra is.
A kis Sellő nyájas szavai helyett inkább csak mosolygós pillantások kényeztetik a vendéget, míg esznek. Azért egyszer-egyszer megsimítja az asztal alatt Bobbir úr combját már csak megszokásból is.
Mikor mindannyian végeztek, Nala máris térül-fordul. Egy tálcával visszatérve leszedi az asztalt, csak az italokat hagyja, hogy azt ki-ki még nyugodtan eliszogathassa, míg a reggeli egy kicsit leülepszik. Közben lehozzák az emeletről a vendég holmiját is, Nala pedig elhozza a konyháról az összekészített útravaló elemózsiát. Egy kockás kendőben összekötve sajt, dió, egy kis füstölt hús, zsenge retek és egy mosolygós alma. Reméli, hogy megfelel majd uzsonna gyanánt. A pultnál az utóbbi tételek is a számlához kerülnek, aminek a végösszege így összesen 195 aranyra rúg. Az anyagiakkal kapcsolatban természetesen diszkréten járnak el a Sellőház alkalmazottai. Nem zargatják számlával a vendéget, amíg menetkészen fel nem kel az asztaltól.
Ha mindent elrendeztek és a férfi indulni készül, Nalaeä egészen az ajtóig kíséri és édes csókkal búcsúzik tőle.*
- Jó utat, Bobbir úr *mondja* - és térjen vissza hamar. *Yathlanaevel vagy ha őt elszólítják a teendői, akkor egyedül int búcsót a vendégnek és reméli, hogy viszontlátják még.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:35:06
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:35:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//A professzor asztala//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nagyon kezdi úgy érezni, hogy nem a legnépszerűbb tagja ennek az expedíciós csapatnak, hiszen különösebben senki sem érdeklődött, beszélt vele, Daesysen kívül, akinél természetesen Svornt miatt mindent elrontott, mert ivott. A fajgyűlölet visszájára sül el -amit azért sejthetett volna. Zopal a legkevésbé sem veszi magára a dolgokat, arról nem is beszélve, hogy még az orra alá is fricskázik valami kis visszavágást. Frädet végre kiosztja valaki, így ekushadva veszi a lapot. Közben pedig megérkezik Daesys, a wegtoreni férfi pedig ravasz mosollyal és biccentéssel fogadja a durcás ábrázatát, a kérdésnél pedig már nem tud egy rövidke kuncogást magában tartania, plusz még érdekli is, miről van itt szó.*
//A professzor asztala//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nagyon kezdi úgy érezni, hogy nem a legnépszerűbb tagja ennek az expedíciós csapatnak, hiszen különösebben senki sem érdeklődött, beszélt vele, Daesysen kívül, akinél természetesen Svornt miatt mindent elrontott, mert ivott. A fajgyűlölet visszájára sül el -amit azért sejthetett volna. Zopal a legkevésbé sem veszi magára a dolgokat, arról nem is beszélve, hogy még az orra alá is fricskázik valami kis visszavágást. Frädet végre kiosztja valaki, így ekushadva veszi a lapot. Közben pedig megérkezik Daesys, a wegtoreni férfi pedig ravasz mosollyal és biccentéssel fogadja a durcás ábrázatát, a kérdésnél pedig már nem tud egy rövidke kuncogást magában tartania, plusz még érdekli is, miről van itt szó.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:08:47
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:08:47
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
//Zammiria, Amaziana//
*Amint Parcyval kapcsolatban elmúlik az erős gyanú, türelemmel várakozik, hogy Amaziana csatlakozzon hozzá. Mikor a nő feléje pillant, kissé fejet hajt felé üdvözlésképpen, ellensúlyozandó szigorú, de semleges arckifejezését. Sok mindent lát az asztal körül ülők közötti villongásokból. Jó eséllyel ő lesz majd a pásztorkutya, aki visszatereli a nyájból esetlegesen kihúzó báránykákat, ha túlzásba esnének, elvégre azért tartják, hogy rend legyen. Büszke a Sellőház személyzetére, még ha nem is mondható tökéletesnek, és köztük is akadnak ellentétek. Amit lát, az pedig még nem ad okot a fejfájásra, nyilván féltik a pozíciójukat, míg nem melegszik meg alattuk a szék. De most nem is velük kell törődnie, hanem a törékeny elf leányzóval, ki megkönnyebbülten ragyogva áll elé, valószínűleg már nyomát se látni korábbi könnyeinek az arcán. Az őr marcona hallgatagságának talán ellentmond az udvarias hangnem, mellyel megszólal, s a vékony mosoly.*
- Darelld Oryw. Részemről a szerencse, Amaziana kisasszony.
*Kap még egy instrukciót a főnökasszonytól a későbbiekre, sejti, hogy miről lehet szó.*
- Amint végeztem, azonnal megyek.
*A trió lassan elvonul, ő pedig saját megbízottjának int előzékenyen, hogy ők is indulhatnak.*
- Ha van leadott fegyvere, azt most magához veheti, míg én a szobáját intézem.
*Látja el tanáccsal, míg maga a pult felé tart, ahol megteszi a bejegyzést, és elvesz egyet a személyzeti szobák kulcsaiból. Ha Amaziana csatlakozik hozzá, és valamely csomagot vagy esetleg nagyobb fegyvert tart magánál, akkor felajánlja, hogy viszi helyette. Aztán talán a várakozással ellentétben nem arrafelé vezeti tovább, amerre a többiek mennek, hanem a fogadótér hátsó végébe.*
- Erre tessék! Mi a fürdőházon megyünk keresztül, ahol egy füst alatt jelezzük igényét a vízhordóknak. Így legközelebb már tudni fogja, mit kell tennie, ha fürödni szeretne. Feltételezem, elsőként szeretne egy dézsa meleg vizet és egy tiszta ruhát.
*Néz a nő arcára megerősítést keresvén, s még véletlenül se méri végig ítélkezést sejtetőn, sem az öltözetét, sem az alakját. Már korábban szemlézett mindenkit a szükséges tudnivalók végett, nincs rá szüksége ismét, hacsak nem maga a nő hívja fel magán valamire a figyelmét. Ha a mutatott irányba vonulnak, akkor hamarosan kijutnak a kertbe. Darelld megragadja az alkalmat a köszöntésre.*
- Engedje meg, hogy gratuláljak és üdvözöljem a Sellők soraiban, kisasszony! Nem könnyű munka, de a Sellőház lányai megbecsültségnek örvendenek. Feladatom mostantól az, hogy Önt is védjem, forduljon tehát hozzám bizalommal!
//Zammiria, Amaziana//
*Amint Parcyval kapcsolatban elmúlik az erős gyanú, türelemmel várakozik, hogy Amaziana csatlakozzon hozzá. Mikor a nő feléje pillant, kissé fejet hajt felé üdvözlésképpen, ellensúlyozandó szigorú, de semleges arckifejezését. Sok mindent lát az asztal körül ülők közötti villongásokból. Jó eséllyel ő lesz majd a pásztorkutya, aki visszatereli a nyájból esetlegesen kihúzó báránykákat, ha túlzásba esnének, elvégre azért tartják, hogy rend legyen. Büszke a Sellőház személyzetére, még ha nem is mondható tökéletesnek, és köztük is akadnak ellentétek. Amit lát, az pedig még nem ad okot a fejfájásra, nyilván féltik a pozíciójukat, míg nem melegszik meg alattuk a szék. De most nem is velük kell törődnie, hanem a törékeny elf leányzóval, ki megkönnyebbülten ragyogva áll elé, valószínűleg már nyomát se látni korábbi könnyeinek az arcán. Az őr marcona hallgatagságának talán ellentmond az udvarias hangnem, mellyel megszólal, s a vékony mosoly.*
- Darelld Oryw. Részemről a szerencse, Amaziana kisasszony.
*Kap még egy instrukciót a főnökasszonytól a későbbiekre, sejti, hogy miről lehet szó.*
- Amint végeztem, azonnal megyek.
*A trió lassan elvonul, ő pedig saját megbízottjának int előzékenyen, hogy ők is indulhatnak.*
- Ha van leadott fegyvere, azt most magához veheti, míg én a szobáját intézem.
*Látja el tanáccsal, míg maga a pult felé tart, ahol megteszi a bejegyzést, és elvesz egyet a személyzeti szobák kulcsaiból. Ha Amaziana csatlakozik hozzá, és valamely csomagot vagy esetleg nagyobb fegyvert tart magánál, akkor felajánlja, hogy viszi helyette. Aztán talán a várakozással ellentétben nem arrafelé vezeti tovább, amerre a többiek mennek, hanem a fogadótér hátsó végébe.*
- Erre tessék! Mi a fürdőházon megyünk keresztül, ahol egy füst alatt jelezzük igényét a vízhordóknak. Így legközelebb már tudni fogja, mit kell tennie, ha fürödni szeretne. Feltételezem, elsőként szeretne egy dézsa meleg vizet és egy tiszta ruhát.
*Néz a nő arcára megerősítést keresvén, s még véletlenül se méri végig ítélkezést sejtetőn, sem az öltözetét, sem az alakját. Már korábban szemlézett mindenkit a szükséges tudnivalók végett, nincs rá szüksége ismét, hacsak nem maga a nő hívja fel magán valamire a figyelmét. Ha a mutatott irányba vonulnak, akkor hamarosan kijutnak a kertbe. Darelld megragadja az alkalmat a köszöntésre.*
- Engedje meg, hogy gratuláljak és üdvözöljem a Sellők soraiban, kisasszony! Nem könnyű munka, de a Sellőház lányai megbecsültségnek örvendenek. Feladatom mostantól az, hogy Önt is védjem, forduljon tehát hozzám bizalommal!
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:37:13
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:37:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Rey, Ilion//
*Rey leszűri a sorok közül, hogy nagy valószínűséggel egy harcost köszönthet Ilion személyében, de hogy pontosan mifélét, azt nem tudja megállapítani. Az is lehet, hogy hozzá hasonló alvilágival van dolga, bár ezt kevésbé tarja valószínűnek. Van valami szokatlan melegség az udvarias szavak mögött, ami nem jellemző az árnyékban élőkre. Ráadásul úgy tűnik, kevésbé tájékozott az itteni viszonyokat illetően, de nem sokkal később el is magyarázza tudatlanságának miértjét, így Rey számára is érthetővé válik a szituáció.*
- Jó étvágyat.
*Viszonozza a nő is a kedves gesztust, bár neki magának talán eszébe sem jutott volna, szó nélkül nekiállt volna enni. Újabb dolog, amire érdemes lesz ezután figyelnie, ha ténylegesen be akar olvadni a Sellő népébe.
A férfi beszámolója viszont felkelti az érdeklődését, olyannyira, hogy pár pillanatra még a villa is megáll a kezében, s félbehagyja az étkezést. Hallott már ugyan mindentől elzárkózott törzsekről, de ő maga még egy képviselőjükkel sem találkozott. A róluk szóló történetek inkább hatottak száméra mesének, mint valóságnak. Most pedig kétségkívül egy ilyen "mesebeli" személlyel társalog. Kíváncsi lesz, s egyszerre néhány kérdés meg is fogalmazódik a fejében. Ha nem lenne híres végtelen higgadtságáról, és nyugalmáról, minden bizonnyal már azonnal rázúdította volna ezeket a férfira, amint az befejezte rövid bemutatkozását. De Rey csöndben marad, gondosan elraktároz minden új információt, majd miután biztosra veszi, hogy Ilion befejezte a maga mondandóját, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy félbeszakítsa, csak akkor szólal meg.*
- Szóval tényleg léteznek ilyen mélységi törzsek. Tudja, sokat hallottam róluk, de mivel senki ilyennel nem találkoztam eddig, nem nagyon hittem, hogy tényleg lehetséges így élni. Pontosan milyen törzsből jött? Hol élnek? Egy hétköznapi, távoli faluban, netán föld alatt? Sokféle pletykát hallani a mélység népéről, s nem lehet tudni, melyik származik biztos és hiteles forrásból.
*Ilion elég hiteles forrásnak tűnik, Rey egyenesen első kézből kaphat választ kérdéseire, amennyiben a férfi válaszol neki.*
- Egyáltalán nem gondolom gyermekinek a kérdéseit, vagy legalábbis ugyanannyira azok, mint a sajátjaim.
*Ereszt meg egy halvány mosolyt. Elvégre a hallottak alapján két külön világból valók, így teljesen érthető, ha a másik számára oly evidensnek tűnő dolgokra kérdeznek rá.
A munkalehetőségekről viszont már többet tud, elvégre nem is olyan régen még ő volt hasonló helyzetben, itt, a kikötőben. Megfordult pár helyen, mielőtt itt megállapodott.*
- Egy jó harcos elég sok helyen elkel itt a kikötőben, mivel ez nem túl békés hely. Mindig akad munka a dokkoknál, esetleg nagyobb hajókon, felügyelni az értékesebb árut. Úgy tudom, jelenleg mi is keresünk fegyveres őröket, hiszen kezdünk kevesen lenni az egyre nagyobb vendégsereghez képest, és mindig történik valami. De erről Zammiria kisasszony bővebb információt tud majd adni, amennyiben érdekli a dolog.
*Pillant gyorsan egy hátsó asztal felé, ahol minden bizonnyal a főnökasszony éppen a személyzeti ügyeket vitatja pár újonccal.*
*Rey leszűri a sorok közül, hogy nagy valószínűséggel egy harcost köszönthet Ilion személyében, de hogy pontosan mifélét, azt nem tudja megállapítani. Az is lehet, hogy hozzá hasonló alvilágival van dolga, bár ezt kevésbé tarja valószínűnek. Van valami szokatlan melegség az udvarias szavak mögött, ami nem jellemző az árnyékban élőkre. Ráadásul úgy tűnik, kevésbé tájékozott az itteni viszonyokat illetően, de nem sokkal később el is magyarázza tudatlanságának miértjét, így Rey számára is érthetővé válik a szituáció.*
- Jó étvágyat.
*Viszonozza a nő is a kedves gesztust, bár neki magának talán eszébe sem jutott volna, szó nélkül nekiállt volna enni. Újabb dolog, amire érdemes lesz ezután figyelnie, ha ténylegesen be akar olvadni a Sellő népébe.
A férfi beszámolója viszont felkelti az érdeklődését, olyannyira, hogy pár pillanatra még a villa is megáll a kezében, s félbehagyja az étkezést. Hallott már ugyan mindentől elzárkózott törzsekről, de ő maga még egy képviselőjükkel sem találkozott. A róluk szóló történetek inkább hatottak száméra mesének, mint valóságnak. Most pedig kétségkívül egy ilyen "mesebeli" személlyel társalog. Kíváncsi lesz, s egyszerre néhány kérdés meg is fogalmazódik a fejében. Ha nem lenne híres végtelen higgadtságáról, és nyugalmáról, minden bizonnyal már azonnal rázúdította volna ezeket a férfira, amint az befejezte rövid bemutatkozását. De Rey csöndben marad, gondosan elraktároz minden új információt, majd miután biztosra veszi, hogy Ilion befejezte a maga mondandóját, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy félbeszakítsa, csak akkor szólal meg.*
- Szóval tényleg léteznek ilyen mélységi törzsek. Tudja, sokat hallottam róluk, de mivel senki ilyennel nem találkoztam eddig, nem nagyon hittem, hogy tényleg lehetséges így élni. Pontosan milyen törzsből jött? Hol élnek? Egy hétköznapi, távoli faluban, netán föld alatt? Sokféle pletykát hallani a mélység népéről, s nem lehet tudni, melyik származik biztos és hiteles forrásból.
*Ilion elég hiteles forrásnak tűnik, Rey egyenesen első kézből kaphat választ kérdéseire, amennyiben a férfi válaszol neki.*
- Egyáltalán nem gondolom gyermekinek a kérdéseit, vagy legalábbis ugyanannyira azok, mint a sajátjaim.
*Ereszt meg egy halvány mosolyt. Elvégre a hallottak alapján két külön világból valók, így teljesen érthető, ha a másik számára oly evidensnek tűnő dolgokra kérdeznek rá.
A munkalehetőségekről viszont már többet tud, elvégre nem is olyan régen még ő volt hasonló helyzetben, itt, a kikötőben. Megfordult pár helyen, mielőtt itt megállapodott.*
- Egy jó harcos elég sok helyen elkel itt a kikötőben, mivel ez nem túl békés hely. Mindig akad munka a dokkoknál, esetleg nagyobb hajókon, felügyelni az értékesebb árut. Úgy tudom, jelenleg mi is keresünk fegyveres őröket, hiszen kezdünk kevesen lenni az egyre nagyobb vendégsereghez képest, és mindig történik valami. De erről Zammiria kisasszony bővebb információt tud majd adni, amennyiben érdekli a dolog.
*Pillant gyorsan egy hátsó asztal felé, ahol minden bizonnyal a főnökasszony éppen a személyzeti ügyeket vitatja pár újonccal.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:31:04
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:31:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Naz és Lisé a Sellőben//
//Fürdő//
*Az egész helyzet szórakoztatja. Most már csak azért is így tesz, sejti ám, hogy Naz elképzelt róla valamit, amit nagyon fontos; hogy összetörje, a földbe döngölje és lehetőleg meg is tapossa. ~Jó lenne kiszedni belőle, hogy mi jár a fejében, ha rám gondol.~ Gondolja, miközben mély csendben egészen szorosan vannak egymás mellett a dézsában. Az a keze, melyik oldalával Nazronnak dől az lent támassza a dézsa alját úgy hogy ne érjen a fiú bőréhez a víz alatt. Erre eddig ügyelt, és akárhogy kalandozottak volna az ujjai úgy fogta vissza őket. Vesz egy nagy levegőt, melyet sóhajtózva enged csapódni Naz nyakának, újabb tett, mellyel hergelni akarja. ~Vajon meddig bírja?~ mosolyodik. Lisé valószínű nem sokáig, de akár az is lehetne, kinél szakad el előbb a cérna. Újabb vágyfokozó sóhaj. Igen most már vélhetően szándékosan csinálja, és úgy fest erre Naz nem jött rá. Jobban harapja az ujját, ahogy közömbös hangon beleegyezik a mesélésbe. Lis már csak attól fél, hogy fogaival elereszti az ujját, akkor nem beszélni kezd, hanem Nazt harapdálni. ~Uralkodj magadon.~ Mantrázza magának. A víz alatt a keze azonban önálló életre kel, vagy inkább a elnyomott ösztönét kifejezvén Nazron derekát fonja át. Megkapaszkodik, és feljebb húzza magát. Elemeli a fejét a válláról, így egy magasságba kerül a fejük, és most igen áthatóan kezdi figyelni Nazron arcélét. Az ujját sem harapja már elvégre, ha szólni kíván úgy már igazán nehéz, ha fogai között az ujja van.*
- Jól meggondoltad? *kérdezi, ajkába harap, hogy elnyomja a nevetését. Az eddig felszínen levő balja pedig követi a jobbját a víz alá. Elsőre azonban csak saját combját érinti.*
- Szívesen csináltam volna valami mást, de ha ezt szeretnéd, erős leszek és mesélek. *folytatja tovább a fiú idegeinek a cincálását. ~Na, jó a magamét is tépem, de szerintem megéri a végeredmény.~ gondolja, és hát bizony Lisé is eléggé nem tudja, már hogyan is fogja vissza magát.*
- Na, csak dobj fel valamit, mert semmi jó nem jut az eszembe. *újabb sóhaj hagyja el ajkait, és majdnem Narzon álla és füle közötti bőrrészre harap rá, de még idejében az saját ajkára zárnak rá a fogai.*
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 18:33:41
//Fürdő//
*Az egész helyzet szórakoztatja. Most már csak azért is így tesz, sejti ám, hogy Naz elképzelt róla valamit, amit nagyon fontos; hogy összetörje, a földbe döngölje és lehetőleg meg is tapossa. ~Jó lenne kiszedni belőle, hogy mi jár a fejében, ha rám gondol.~ Gondolja, miközben mély csendben egészen szorosan vannak egymás mellett a dézsában. Az a keze, melyik oldalával Nazronnak dől az lent támassza a dézsa alját úgy hogy ne érjen a fiú bőréhez a víz alatt. Erre eddig ügyelt, és akárhogy kalandozottak volna az ujjai úgy fogta vissza őket. Vesz egy nagy levegőt, melyet sóhajtózva enged csapódni Naz nyakának, újabb tett, mellyel hergelni akarja. ~Vajon meddig bírja?~ mosolyodik. Lisé valószínű nem sokáig, de akár az is lehetne, kinél szakad el előbb a cérna. Újabb vágyfokozó sóhaj. Igen most már vélhetően szándékosan csinálja, és úgy fest erre Naz nem jött rá. Jobban harapja az ujját, ahogy közömbös hangon beleegyezik a mesélésbe. Lis már csak attól fél, hogy fogaival elereszti az ujját, akkor nem beszélni kezd, hanem Nazt harapdálni. ~Uralkodj magadon.~ Mantrázza magának. A víz alatt a keze azonban önálló életre kel, vagy inkább a elnyomott ösztönét kifejezvén Nazron derekát fonja át. Megkapaszkodik, és feljebb húzza magát. Elemeli a fejét a válláról, így egy magasságba kerül a fejük, és most igen áthatóan kezdi figyelni Nazron arcélét. Az ujját sem harapja már elvégre, ha szólni kíván úgy már igazán nehéz, ha fogai között az ujja van.*
- Jól meggondoltad? *kérdezi, ajkába harap, hogy elnyomja a nevetését. Az eddig felszínen levő balja pedig követi a jobbját a víz alá. Elsőre azonban csak saját combját érinti.*
- Szívesen csináltam volna valami mást, de ha ezt szeretnéd, erős leszek és mesélek. *folytatja tovább a fiú idegeinek a cincálását. ~Na, jó a magamét is tépem, de szerintem megéri a végeredmény.~ gondolja, és hát bizony Lisé is eléggé nem tudja, már hogyan is fogja vissza magát.*
- Na, csak dobj fel valamit, mert semmi jó nem jut az eszembe. *újabb sóhaj hagyja el ajkait, és majdnem Narzon álla és füle közötti bőrrészre harap rá, de még idejében az saját ajkára zárnak rá a fogai.*
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 18:33:41
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-06 17:38:53
Üzenet elküldve: 2020-04-06 17:38:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Azt szereti, ha a vendég arcán egyértelműen látni az elégedettséget és azt, amikor a kusza nyögések felfokozott moraja verődik vissza a szoba falairól. Bár a szavakban érkező nyugtatás és megerősítés is valami, de azzal mégsem elégedett annyira, ott érzi a keserű ízt a szájában. Majd a fél-elf kijelenti, hogy szeretne vele foglalkozni. Ekkor már rádöbben, hogy innen fúj a szél és, hogy minden bizonnyal, ma rajta szeretne játszani a drága és önfeledten hallgatni, ahogy tisztán sikerül megszólaltatni egy-egy nehezebb akkordot. A szíve hevesebb ütembe kezd, ahogy a kérés nyomán a férfi felnyög és szenvedélyes lendületében a hátára fordítja, a haja pedig szétterül a takarón, minden égtáj irányába. Az, hogy Maxből a kérés ilyen reakciót váltott ki, egy széles mosolyt húz az arcára, összerántva két mezítelen combját, csak úgy, szerényen. Szereti érezni a csupasz bőrén a szatén érintését, még inkább egy forró csókét, de úgy érzi, ma még fog könyörögni egy feloldozó kielégülésért.*
-Annyiszor érintesz meg, ahányszor csak jólesik és ott… ahol szeretnél. *Búgja mély hangon, ahogy az alsó ajkát beszívva lecsukódnak a szemei. Érzi a bugyi lassú vándorlását, majd Max kicsit széjjelebb tolja a combjait és az anyagon keresztül tapint. Bár elsőre még neki se megy, de elég kitartó és céltudatos, hogy harmadszorra egy árulkodó ajakrebegtetést kicsikarjon a nőből, megremegtetve széttárt combjait.*
-Azaz… sziiii..Uhh! Miért érzem úgy, hogy addig akarsz kínozni, míg bele nem pusztulok a vágyakozásba? *Kérdi huncut dorombolással a hangjában, miközben két kezével kebleit fékezi, hogy azok ne szabaduljanak el, amerre csak kedvük tartja. Ekkorra már az utolsó anyagtól is megszabadította jótevője, így teljes csupasz valójában hever el az ágyon előtte.*
-Tetszik a kilátás? *Érdeklődik vágytól fűtött hangon, miközben a takaró egyre inkább vegyi át a bugyi szerepét és itatja fel, kettejük eddigi munkájának komoly eredményét. Így, hogy a férfi két vállán van a lába, még csak össze se tudja rántani egymáshoz, hogy ennek gátat szabhasson.*
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Azt szereti, ha a vendég arcán egyértelműen látni az elégedettséget és azt, amikor a kusza nyögések felfokozott moraja verődik vissza a szoba falairól. Bár a szavakban érkező nyugtatás és megerősítés is valami, de azzal mégsem elégedett annyira, ott érzi a keserű ízt a szájában. Majd a fél-elf kijelenti, hogy szeretne vele foglalkozni. Ekkor már rádöbben, hogy innen fúj a szél és, hogy minden bizonnyal, ma rajta szeretne játszani a drága és önfeledten hallgatni, ahogy tisztán sikerül megszólaltatni egy-egy nehezebb akkordot. A szíve hevesebb ütembe kezd, ahogy a kérés nyomán a férfi felnyög és szenvedélyes lendületében a hátára fordítja, a haja pedig szétterül a takarón, minden égtáj irányába. Az, hogy Maxből a kérés ilyen reakciót váltott ki, egy széles mosolyt húz az arcára, összerántva két mezítelen combját, csak úgy, szerényen. Szereti érezni a csupasz bőrén a szatén érintését, még inkább egy forró csókét, de úgy érzi, ma még fog könyörögni egy feloldozó kielégülésért.*
-Annyiszor érintesz meg, ahányszor csak jólesik és ott… ahol szeretnél. *Búgja mély hangon, ahogy az alsó ajkát beszívva lecsukódnak a szemei. Érzi a bugyi lassú vándorlását, majd Max kicsit széjjelebb tolja a combjait és az anyagon keresztül tapint. Bár elsőre még neki se megy, de elég kitartó és céltudatos, hogy harmadszorra egy árulkodó ajakrebegtetést kicsikarjon a nőből, megremegtetve széttárt combjait.*
-Azaz… sziiii..Uhh! Miért érzem úgy, hogy addig akarsz kínozni, míg bele nem pusztulok a vágyakozásba? *Kérdi huncut dorombolással a hangjában, miközben két kezével kebleit fékezi, hogy azok ne szabaduljanak el, amerre csak kedvük tartja. Ekkorra már az utolsó anyagtól is megszabadította jótevője, így teljes csupasz valójában hever el az ágyon előtte.*
-Tetszik a kilátás? *Érdeklődik vágytól fűtött hangon, miközben a takaró egyre inkább vegyi át a bugyi szerepét és itatja fel, kettejük eddigi munkájának komoly eredményét. Így, hogy a férfi két vállán van a lába, még csak össze se tudja rántani egymáshoz, hogy ennek gátat szabhasson.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-06 17:18:32
Üzenet elküldve: 2020-04-06 17:18:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Naz és Lisé a Sellőben//
//Fürdő//
* Szegény Nazron, ha sejtené, hogy a feje a víz alá került volna, akkor talán még hálát is adna az isteneknek, hogy így végződött ez a csók. Na, de sebaj a kudarc nem tántorítja el teljesen. Eddig szépen lassan igyekezett, hogy behízelegje magát a lány kegyei közzé. Általában ez a parasztlánykáknál könnyedén megy. Ott biztosan az lett volna a történet vége, hogy a menyecske a fiú ölébe pattan és jól megadja neki ami jár. A Rókalánynál más a helyzet. Eddig úgy vette észre, hogy a behízelgés mintha működött volna, de aztán mégis felkopott az álla. Viszont felfedezte a merész oldalát a vörösnek, ami új utakat nyitott meg előtte. Ezért is lett kicsivel merészebb is. Mondjuk a közös fürdő említéséig nem is gondolt rá nagyon lehetne itt bármi is. A füstölő is csak egy hirtelen jött, de nagyon jó ötlet volt tőle. A kocka akkor fordult igazán, amikor a lány az ölébe ült. Ez akár nyílt felhívásnak is tekinthető. Ettől eltekintve talán mégis a legjelentősebb esemény a lány hajának az illata volt. A friss és üde erdei illat. Az ismeretlen újdonság nagyon lázba hozta. A csók pedig igazolta az elképzelését. Most már nagyon is vágyik a lányra. Bár azt meg kell hagyni, hogy nem éppen a legjobb húzás volt a részéről a jutalom dolog, de így legalább nem terelődik túlságosan messzire a téma. Úgy tűnik, hogy kétségbe eset próbálkozásra beválik. A lány nem ellenkezik, mikor közelebb húzza magához. Érzi a levegő a izzását kettejük között. Mondjuk a lány kicsit sokáig marad csendben. Nazi már azon gondolkodik, hogy megszólal, amikor Lisé végre megtöri a csendet. ~ Bizonytalanak tűnő válasz és még simogatás is? Ez jót jelent. ~ Most már úgy érzi, hogy a lány csak játszadozik vele. Kerülgeti azt a forró kását. ~ Hogy mire gondolok? Ha te azt tudnád. ~ Keresne valami ide illő választ, de mire kigondol egyet addigra már nem aktuális. A nyakán érzi, ahogy a lány veszi a levegőt. Szinte égeti a bőrét. Valamiért éppen nem a mesélés jut az eszébe. Valami izgalmasabbra gondolt. Úgy tűnik végül csak vissza üt a bugyuta jutalom kérése. Próbálna kiötleni valamit, de túl sokáig jár az agya. A lány újfent megkérdezi, hogy mit meséljen neki. ~ Ez a csaj szórakozik velem? Biztos, hogy szórakozik velem. Akkor hát játszunk! ~ Majd meg vesz a lányért már, de ha mesélni akar, akkor meséljen.*
- Igen mesélj valamit! Valami izgalmasat!* Mondja neki közönyös hangon. Mire kimondja a szavakat már meg is bánja. ~ Itt piheg a vállaidon te meg mesélésre buzdítod? Marha! ~ Kétli, hogy ebből a mesélésből lesz valami. Ha a lány bele is kezd nem sokáig fogja neki engedni a mesélést. Igazán rossz érzés amikor nem ő játszik a nővel, hanem az vele.*
//Fürdő//
* Szegény Nazron, ha sejtené, hogy a feje a víz alá került volna, akkor talán még hálát is adna az isteneknek, hogy így végződött ez a csók. Na, de sebaj a kudarc nem tántorítja el teljesen. Eddig szépen lassan igyekezett, hogy behízelegje magát a lány kegyei közzé. Általában ez a parasztlánykáknál könnyedén megy. Ott biztosan az lett volna a történet vége, hogy a menyecske a fiú ölébe pattan és jól megadja neki ami jár. A Rókalánynál más a helyzet. Eddig úgy vette észre, hogy a behízelgés mintha működött volna, de aztán mégis felkopott az álla. Viszont felfedezte a merész oldalát a vörösnek, ami új utakat nyitott meg előtte. Ezért is lett kicsivel merészebb is. Mondjuk a közös fürdő említéséig nem is gondolt rá nagyon lehetne itt bármi is. A füstölő is csak egy hirtelen jött, de nagyon jó ötlet volt tőle. A kocka akkor fordult igazán, amikor a lány az ölébe ült. Ez akár nyílt felhívásnak is tekinthető. Ettől eltekintve talán mégis a legjelentősebb esemény a lány hajának az illata volt. A friss és üde erdei illat. Az ismeretlen újdonság nagyon lázba hozta. A csók pedig igazolta az elképzelését. Most már nagyon is vágyik a lányra. Bár azt meg kell hagyni, hogy nem éppen a legjobb húzás volt a részéről a jutalom dolog, de így legalább nem terelődik túlságosan messzire a téma. Úgy tűnik, hogy kétségbe eset próbálkozásra beválik. A lány nem ellenkezik, mikor közelebb húzza magához. Érzi a levegő a izzását kettejük között. Mondjuk a lány kicsit sokáig marad csendben. Nazi már azon gondolkodik, hogy megszólal, amikor Lisé végre megtöri a csendet. ~ Bizonytalanak tűnő válasz és még simogatás is? Ez jót jelent. ~ Most már úgy érzi, hogy a lány csak játszadozik vele. Kerülgeti azt a forró kását. ~ Hogy mire gondolok? Ha te azt tudnád. ~ Keresne valami ide illő választ, de mire kigondol egyet addigra már nem aktuális. A nyakán érzi, ahogy a lány veszi a levegőt. Szinte égeti a bőrét. Valamiért éppen nem a mesélés jut az eszébe. Valami izgalmasabbra gondolt. Úgy tűnik végül csak vissza üt a bugyuta jutalom kérése. Próbálna kiötleni valamit, de túl sokáig jár az agya. A lány újfent megkérdezi, hogy mit meséljen neki. ~ Ez a csaj szórakozik velem? Biztos, hogy szórakozik velem. Akkor hát játszunk! ~ Majd meg vesz a lányért már, de ha mesélni akar, akkor meséljen.*
- Igen mesélj valamit! Valami izgalmasat!* Mondja neki közönyös hangon. Mire kimondja a szavakat már meg is bánja. ~ Itt piheg a vállaidon te meg mesélésre buzdítod? Marha! ~ Kétli, hogy ebből a mesélésből lesz valami. Ha a lány bele is kezd nem sokáig fogja neki engedni a mesélést. Igazán rossz érzés amikor nem ő játszik a nővel, hanem az vele.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242