//Második szál//
//A kocka el van vetve//
*Az egyszerű válasz a tudattalanság és a primitívség netovábbját hirdeti, valamint Wrexan arra nem reagál, amit a történet befejeztével, direkt hozzá intéz. Ezt még képes is lenne elengedni Parcy, de annak ellenére, hogy igyekszik kedves lenni a másikkal, a beszédstílusból és az unott arcból ítélve, elkezdi észrevenni az igazságot, ha még nem is biztos benne. Egyelőre mozdulatlan arccal nézi Wrexant, még szeme se rebben. A kérdéseit a másiknak egyelőre nem érti, ezt pedig nem rejti véka alá. A kezdeti kedvesség kezd lejjebb hagyni.*
- Miért ne lenne jó? Gondolj csak Abogr mesterre: tovább él, de nem a fizikai fájdalmakkal. Az élet mesterséges meghosszabbítása a test valódi amortizálódását is képes lenne kiküszöbölni. Amolyan örök fiatalság, fiatalság nélkül. Ebből kifolyólag az a feltételezés, hogy "alig bírsz majd menni", értelmét veszti, ugyancsak. *Kisse ki is húzza magát, hiszen a másik korlátoltsága nem az ő baja. A fiú gyengeelméjűsége nem az ő baja, de kezdi az ellenszenvességet kiváltani belőle, mégis igyekszik ezt nem kimutatni, hiszen ha itt fog dolgozni, erre szüksége lesz, nem feltétlenül lenne jó lépés egy kifejlett konfliktus egy munkatárssal. Aztán megint egy újabb értelmetlen "hát én nem mondtam" hullám, amit már meg se akar hallani, el is engedi a füle mellett. A barátomnál azonban már felcsattan, higgadtan, de érezhetően, értelmetlennek érzi már ezt a beszélgetést, ha csak nincs arról szó, hogy a paraszt felől ez egy provokáció, de az csúfosan végződne, s Parcy úgy gondolja, nem rá nézve. És a végén az a megszólalás az evésről! Egy ork is megirigyelné.*
- Wrexan, azért attól még, hogy nem végeztem fizikai munkát, csak igyekszem tapogatózni. Nem is fogok, vannak más területek is az életben, ahol jobban kiteljesedhetek. Csak egyszerűen igyekeztem felmérni, vajon mi az, amit szívesen csinálsz, mert nem tudom, "nálatok, munkásoknál", hogy megy ez. *Nem kevés lenézést érez a másik irányából, de ez ha így is van, kezd kölcsönös lenni. A sastekintet után nézelődni kezd, várja, mikor érkezik végre valaki az asztalhoz, felvenni a rendelést. Már bánja, hogy foglalkozott a fiúval.*