Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 20:25:51
Üzenet elküldve: 2019-10-21 20:25:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ambroggio, Wellyradona, Latamie//
*Ambroggio pillantása igen sokat elárul jövőbeli terveiről, Daesys pedig átkozza magát, hogy ilyen könnyen fegyvert adott annak a kezébe. Helyes kis pofija morcossá válik, és valamit morgolódik is orra alatt, de tartva magát a megállapodáshoz a mocskos szavakat mellőzi. Egyelőre. Most még nem nehéz, de nem garantálja, hogy ez így lesz, ha megint rázuhan fájó fenekére.*
- Nincsenek ellenemre.
*Feleli röviden egy vállrántást követően. Nem akar ennek különösebb figyelmet szentelni, mert még a végén nem kívánt figyelmet kap az Intézőtől, és a figyelemből akad elég, még sok is Daesys számára. Legalábbis kitartóan tiltakozik ellene.*
- Hümpf.
*Daesyst nem különösebben mozgatja meg a látvány, egészen addig, amíg a finom puha székeknek nem esik baja. Fájó feneke most különösen örülni fog neki. Ambroggio kényeskedésére csak megforgatja szemeit, és követi őt kicsit beljebb. Az erszénykére meglepetten pislog, kicsit próbálgatja annak súlyát, hogy nagyjából megbecsülhesse a benne lévő összeget, mert nem fog a fogadótér közepén aranyat számolgatni, még a végén részeg alakok meg akarják hivatni magukat. Jobb esetben.*
- Jól van.
*Szeretne ellenkezni az italt illetően, de egyrészt eleget fogyasztott már az este folyamán, másrészt most többnyire engedelmesnek kell lennie, és Ambroggio szabályaihoz kell tartania magát, akkor is, ha nincs ínyére. A pénz viszont igen, így kicsit kevésbé mufurc, amiért alkalmazkodnia, és hallgatnia kell.*
- Én egy kis bort kérnék, kedves.
*Azzal át is nyútja a 8 aranyat a kért Borért.
Ennyi még úgy véli belefér, főleg mert vékonyka alkata ellenére igen jól bírja azt alkoholt, a bor pedig édes, sokáig el tud nyammogni rajta, ha már vissza kell fognia magát. Egyelőre megvárja, amíg kikapja italát, így nemhogy addig az asztalhoz sétál, de lehet az Intéző hamarabb odaér.
Mindenesetre amint kikapja italát, úgy jó testőrként rögvest követi is munkaadóját, egyelőre néma szemlélődőként.*
*Ambroggio pillantása igen sokat elárul jövőbeli terveiről, Daesys pedig átkozza magát, hogy ilyen könnyen fegyvert adott annak a kezébe. Helyes kis pofija morcossá válik, és valamit morgolódik is orra alatt, de tartva magát a megállapodáshoz a mocskos szavakat mellőzi. Egyelőre. Most még nem nehéz, de nem garantálja, hogy ez így lesz, ha megint rázuhan fájó fenekére.*
- Nincsenek ellenemre.
*Feleli röviden egy vállrántást követően. Nem akar ennek különösebb figyelmet szentelni, mert még a végén nem kívánt figyelmet kap az Intézőtől, és a figyelemből akad elég, még sok is Daesys számára. Legalábbis kitartóan tiltakozik ellene.*
- Hümpf.
*Daesyst nem különösebben mozgatja meg a látvány, egészen addig, amíg a finom puha székeknek nem esik baja. Fájó feneke most különösen örülni fog neki. Ambroggio kényeskedésére csak megforgatja szemeit, és követi őt kicsit beljebb. Az erszénykére meglepetten pislog, kicsit próbálgatja annak súlyát, hogy nagyjából megbecsülhesse a benne lévő összeget, mert nem fog a fogadótér közepén aranyat számolgatni, még a végén részeg alakok meg akarják hivatni magukat. Jobb esetben.*
- Jól van.
*Szeretne ellenkezni az italt illetően, de egyrészt eleget fogyasztott már az este folyamán, másrészt most többnyire engedelmesnek kell lennie, és Ambroggio szabályaihoz kell tartania magát, akkor is, ha nincs ínyére. A pénz viszont igen, így kicsit kevésbé mufurc, amiért alkalmazkodnia, és hallgatnia kell.*
- Én egy kis bort kérnék, kedves.
*Azzal át is nyútja a 8 aranyat a kért Borért.
Ennyi még úgy véli belefér, főleg mert vékonyka alkata ellenére igen jól bírja azt alkoholt, a bor pedig édes, sokáig el tud nyammogni rajta, ha már vissza kell fognia magát. Egyelőre megvárja, amíg kikapja italát, így nemhogy addig az asztalhoz sétál, de lehet az Intéző hamarabb odaér. Mindenesetre amint kikapja italát, úgy jó testőrként rögvest követi is munkaadóját, egyelőre néma szemlélődőként.*
1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 20:00:48
Üzenet elküldve: 2019-10-21 20:00:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
//Carlotteia, Nalaeä, Welly//
//Érintőlegesen Yathlanae, Vyl//
*Egy kissé nagy a tumultus, nem csoda hát, ha elvész gondolataiban, mert mindenkiről levon egy kis tanulságot. Meglehetősen nagy a rendezetlenség, legalábbis kívülről úgy tűnhet, jóllehet a felszolgálók tudják a dolgukat, mégis, mintha mindig kimaradna valaki. Carlotteia érkezése rázza fel ebből a merengésből, s dönti el, hogy egy kissé közbe is avatkozik.*
- Örülök, hogy megjöttetek! Persze Carlotteia, köszönöm! *Válaszol hadarva, majd immár azt nézi, hogy kinek van még szüksége segítségre, amikor berobban a Sellő ablaka és egy zsák érkezik a fogadótérbe. Lemerevedik, kevésbé jól tűri, mint Darelld vagy Khul, jóllehet ő sem kezd el haját tépve szaladgálni, de kell egy kis idő míg észhez tér. Azonnal Zammiriára és Ernussra fordul a tekintete, akik láthatóan sértetlenek. Darelld az utcára indul, Khul javaslatára, Khul a fickót veszi kezelésbe. Csak egy perce van.*
- Leányok! *Tapsol kettőt, arcán ugyan mosoly, de tekintete hidegebb.* Carlotteia kiszolgálja az ork vendégeinket. Welly, tiéd a nemes úr és a kedves hölgy, ott az asztalnál. *Mutat latamieék felé. Ami eddig is volt valójában, Ambroggio és Latamie nem szenvedhetnek hiányt semmiben.*
- Nalaeä... sajnos neked is be kell állnod, nincs idő pihenni. Tiéd a pult és a konyhai kiszállítás. Ha kész az étel, csak tedd a pultra és jelezz az illetékeseknek. Amint új vendég érkezik, azonnal térj az asztalához és vedd fel a rendelést, ha más nem ér rá, emellett Carlotteia, segíts neki. Valamint, ha Yathlanae és Vyljana visszaérkezik, álljanak be a zenészek mellé és legyen hangulat is. Tolmácsold nekik kérlek a kérésem. *Adja ki az utasításokat.*
- Amint vendég érkezik és nem bírtok velük, természetesen álljanak be ők is a sorba. Hol van Cassy?? *Néz fel, mert ez a feladat rá hárult volna. Bizonyára nyomós érvei vannak, ezért nem gondol mindjárt a legrosszabbra. Talán elosztott mindenkit, de nem bízik ennyire magában.*
- Nalaäe... ha bárkit kihagytam volna, gondoskodj róla kérlek. *Mosolyog a lányra enyhébb tekintettel, majd bátorításképpen biccent felé.*
- Ügyes leszel, biztos vagyok benne. *Próbálja kicsit motiválni, a hárem más, mint egy nyüzsgő fogadó előtere. Ezután már nincs más. Zammiriáék felé indul.*
//Zammiria, Ernuss//
- Hát üdvözöllek itthon. *Ereszt meg egy aggódó mosolyt, az éppen Khul felé utasításokat adó Zammiriának, majd Ernussnak is biccent, egyből meg is szólítja.*
- Ernuss... ha emberünk magához tért és mondott néhány szót, kérlek vidd... kérlek kísérd Zammiria irodájába. *Zammiriára pillant, hogy egyetért-e.* Azt hiszem a "beszélgetést" talán nem itt kellene megejtenünk vele... és azt hiszem, hogy hármasban több szerencsével jártok, emellett itt elég nagy a káosz, gondot jelentene, hogyha én itt maradnék? *Kérdezi. Persze, ha Zam szeretné, hogy ott legyen azonnal indul, azonban azt gondolja, itt is elkél a segítség, emellett jó, ha van a külső részen is intézkedőképes vezető, ha további meglepetéscsomagok érkeznének. Eldaranhoz egyelőre nem szól, azonban az üzenet szövegét mindenféleképpen meghallgatja.*
//Carlotteia, Nalaeä, Welly//
//Érintőlegesen Yathlanae, Vyl//
*Egy kissé nagy a tumultus, nem csoda hát, ha elvész gondolataiban, mert mindenkiről levon egy kis tanulságot. Meglehetősen nagy a rendezetlenség, legalábbis kívülről úgy tűnhet, jóllehet a felszolgálók tudják a dolgukat, mégis, mintha mindig kimaradna valaki. Carlotteia érkezése rázza fel ebből a merengésből, s dönti el, hogy egy kissé közbe is avatkozik.*
- Örülök, hogy megjöttetek! Persze Carlotteia, köszönöm! *Válaszol hadarva, majd immár azt nézi, hogy kinek van még szüksége segítségre, amikor berobban a Sellő ablaka és egy zsák érkezik a fogadótérbe. Lemerevedik, kevésbé jól tűri, mint Darelld vagy Khul, jóllehet ő sem kezd el haját tépve szaladgálni, de kell egy kis idő míg észhez tér. Azonnal Zammiriára és Ernussra fordul a tekintete, akik láthatóan sértetlenek. Darelld az utcára indul, Khul javaslatára, Khul a fickót veszi kezelésbe. Csak egy perce van.*
- Leányok! *Tapsol kettőt, arcán ugyan mosoly, de tekintete hidegebb.* Carlotteia kiszolgálja az ork vendégeinket. Welly, tiéd a nemes úr és a kedves hölgy, ott az asztalnál. *Mutat latamieék felé. Ami eddig is volt valójában, Ambroggio és Latamie nem szenvedhetnek hiányt semmiben.*
- Nalaeä... sajnos neked is be kell állnod, nincs idő pihenni. Tiéd a pult és a konyhai kiszállítás. Ha kész az étel, csak tedd a pultra és jelezz az illetékeseknek. Amint új vendég érkezik, azonnal térj az asztalához és vedd fel a rendelést, ha más nem ér rá, emellett Carlotteia, segíts neki. Valamint, ha Yathlanae és Vyljana visszaérkezik, álljanak be a zenészek mellé és legyen hangulat is. Tolmácsold nekik kérlek a kérésem. *Adja ki az utasításokat.*
- Amint vendég érkezik és nem bírtok velük, természetesen álljanak be ők is a sorba. Hol van Cassy?? *Néz fel, mert ez a feladat rá hárult volna. Bizonyára nyomós érvei vannak, ezért nem gondol mindjárt a legrosszabbra. Talán elosztott mindenkit, de nem bízik ennyire magában.*
- Nalaäe... ha bárkit kihagytam volna, gondoskodj róla kérlek. *Mosolyog a lányra enyhébb tekintettel, majd bátorításképpen biccent felé.*
- Ügyes leszel, biztos vagyok benne. *Próbálja kicsit motiválni, a hárem más, mint egy nyüzsgő fogadó előtere. Ezután már nincs más. Zammiriáék felé indul.*
//Zammiria, Ernuss//
- Hát üdvözöllek itthon. *Ereszt meg egy aggódó mosolyt, az éppen Khul felé utasításokat adó Zammiriának, majd Ernussnak is biccent, egyből meg is szólítja.*
- Ernuss... ha emberünk magához tért és mondott néhány szót, kérlek vidd... kérlek kísérd Zammiria irodájába. *Zammiriára pillant, hogy egyetért-e.* Azt hiszem a "beszélgetést" talán nem itt kellene megejtenünk vele... és azt hiszem, hogy hármasban több szerencsével jártok, emellett itt elég nagy a káosz, gondot jelentene, hogyha én itt maradnék? *Kérdezi. Persze, ha Zam szeretné, hogy ott legyen azonnal indul, azonban azt gondolja, itt is elkél a segítség, emellett jó, ha van a külső részen is intézkedőképes vezető, ha további meglepetéscsomagok érkeznének. Eldaranhoz egyelőre nem szól, azonban az üzenet szövegét mindenféleképpen meghallgatja.*
1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 15:40:30
Üzenet elküldve: 2019-10-21 15:40:30
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
//Ormronym, Gyldwa//
//Futólag Ralas, Nala//
//Említés szintjén Latamie, Welly//
*Látja, hogy Latamie nincs jó kedvében, szinte újra megöli azt az állatot a tányérján, sőt, talán még meg is pirítja. Mivel inkább dühösnek, mint kedvetlennek látja, inkább nem próbálja meg biztosítani arról, hogy az a csirke elég halott és átsült volt már, mikor a tányérra tették. Egyelőre ő sem szolgálhatna stabil társaságként, míg az újoncok nem állnak csatarendbe. Ahogy elnézi, most Wellyvel viszik éppen hátukon a felszolgálást, Nala épp csak most csöppen bele, és a két ork még mindig várakozik. Ők is ugyanolyan vendégek, mint bárki más, így bízva Ralas engedélyében és Nala türelmében elnézést kér tőlük.*
- Egy perc és jövök!
*A nagy csörömpölésre megtorpan, ez itt nem megszokott számára, noha vannak tapasztalatai már a nem olyan kulturált kocsmák világából is, ezért hamar magára talál. Ez most az őrök dolga, a takarítószemélyzetet ráérnek idehívni, úgyhogy, amennyiben Gyldwa és Ormronym a helyükön maradnak, Carlotteia megáll mellettük egy étlappal.*
- Jó estét! Ne is foglalkozzanak vele, a biztonsági szolgálat gondoskodik róla.
*Ölt egy visszafogott mosolyt a „legfrissebb vendég” felé, akit Khul hellyel kínál, majd visszafordul hozzájuk.*
- A nevem Sryl. Miben segíthetek?
//Ormronym, Gyldwa//
//Futólag Ralas, Nala//
//Említés szintjén Latamie, Welly//
*Látja, hogy Latamie nincs jó kedvében, szinte újra megöli azt az állatot a tányérján, sőt, talán még meg is pirítja. Mivel inkább dühösnek, mint kedvetlennek látja, inkább nem próbálja meg biztosítani arról, hogy az a csirke elég halott és átsült volt már, mikor a tányérra tették. Egyelőre ő sem szolgálhatna stabil társaságként, míg az újoncok nem állnak csatarendbe. Ahogy elnézi, most Wellyvel viszik éppen hátukon a felszolgálást, Nala épp csak most csöppen bele, és a két ork még mindig várakozik. Ők is ugyanolyan vendégek, mint bárki más, így bízva Ralas engedélyében és Nala türelmében elnézést kér tőlük.*
- Egy perc és jövök!
*A nagy csörömpölésre megtorpan, ez itt nem megszokott számára, noha vannak tapasztalatai már a nem olyan kulturált kocsmák világából is, ezért hamar magára talál. Ez most az őrök dolga, a takarítószemélyzetet ráérnek idehívni, úgyhogy, amennyiben Gyldwa és Ormronym a helyükön maradnak, Carlotteia megáll mellettük egy étlappal.*
- Jó estét! Ne is foglalkozzanak vele, a biztonsági szolgálat gondoskodik róla.
*Ölt egy visszafogott mosolyt a „legfrissebb vendég” felé, akit Khul hellyel kínál, majd visszafordul hozzájuk.*
- A nevem Sryl. Miben segíthetek?
1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 15:09:07
Üzenet elküldve: 2019-10-21 15:09:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Útban a Sellő felé//
//Ernuss//
*Érdeklődve hallgatja a férfi véleményét. A két nagy szervezet iránti közöny meglepi.*
- Nohát, akkor mi az, ami érdekes számodra?
*Hangjának nincsen számonkérő éle, egyszerűen érdekli a dolog, amennyiben Ernuss megosztja vele.*
- Nem feltételeztem rólad, hogy élvezed az ölést.
*Feleli puhán. Sok buta szóbeszéd járja a mélységiekről, és bár tény, hogy náluk is ugyanúgy létezik vérszomj és többen a vér és halál istenét követik, de ettől még nem lesznek mind habzó szájú ámokfutók. Az ő keze sem tiszta, mégsem áhítozik mások halálára, nem szereti a pazarlást.*
- Épp ezért érdekel, hogy harcművészként mi az, amivel szívesen foglalkoznál. Mit szólnál hozzá, ha például mások edzenének veled? Vállalnál tanítványokat? Olyan mély elhivatottságot persze nem várhatunk el az itteniektől, mint amivel egy szerzetes aláveti magát rendjének, de azt hiszem, nagyon sokat tanulhatnának tőled. Akár a lányok is hasznát vehetik olyan fogásoknak, amikkel meg tudják védeni magukat, ha bajba kerülnek.
*A bizalmi kérdést megbeszélték, csupán csendes mosollyal felel. Bárki állna itt mellette, elmondta volna kérését, ennek semmi köze nincs Ernuss személyéhez. Válasza a pénz dolgában valóban elgondolkodtató. Kisvártatva felkuncog, sejtetve, hogy megtalálta a maga megfejtését. Úgy érzi, a férfi nem várja, hogy elárulja neki, ezért hagyja, hogy megérkezzenek.*
//Fogadótér//
//Ernuss, Ormronym, Gyldwa, Khul, Eldaran, Darelld//
//Érintőlegesen Ralas, Milhen//
- Rendben.
*Örül, hogy Ernuss még marad, úgy látszik, hogy tennivaló akad bőven, és Cassy megint nincs sehol. Látja, hogy Ralas észrevette, s mosolyából arról következtet, hogy ez a tobzódás és sok új arc rendjén van, nem rossz helyre jött. Egy hosszú pillanatig még rajta marad a tekintete, jóleső a fogadtatás. Az ork páros megilletődöttségét elraktározza magában. Noha egy ártó szándékkal érkező személy inkább otthonosan igyekezne mozogni e környezetben, mostanában igyekszik még inkább odafigyelni a gyanús jelekre. Bár Milhen most képes észrevétlenül megközelíteni.*
- Csak tessék!
*Bólint Ormronymak és Gyldwának, hogy foglaljanak helyet nyugodtan, s szigorú tekintete a személyzetet keresi, nem örülne neki, ha sokáig magukra hagynák őket.*
- Khul.
*Biccent a strázsába álló őrnek.*
- Kérlek, tartsd nyitva a szemed!
*Talán ki sem mondhatja rendesen, mire hatalmas csörömpölés és felfordulás ijeszti meg, elkerekedett szemekkel perdül a betörő ablak felé.*
- Jóságos ég!
*Elég stresszes napja van megint, keze a tőrére csúszik, az első gondolata mindjárt az, hogy a Rumosból mégis követték, pedig útközben többször is ellenőrizte, hogy nem. Na persze tudták, hova készül, kerülhettek is, megvárva, hogy mikor érkezik meg. Khul ott terem és kezébe veszi az ügyet, és Darelld is úton van már, sőt, talán Ernuss sincsen nagyon messze még. Elhúzódik kicsit a bejárattól, hátha újabb ajándék érkezik, de azért igyekszik megnyugodni. Khul javaslatát helyesli halkan, maga is akarta éppen javasolni.*
- Igen, nézzétek meg, hogy nincs-e kint valaki! Lehet, hogy követtek.
*Kezét leereszti tőréről, és közelebb áll a vallatáshoz, amit Khul kezdett foganatosítani. Arcáról minden melegség eltűnt, humorzérzékének utolsó morzsáival együtt.*
- Mi az?
*Kérdezi Khult feszülten, aki az üzenetet elolvasta. Egyelőre Eldaranhoz nem intéz kérdést, megvárja, hogy egyáltalán képes-e beszélni. Jobb lenne talán ezt máshol folytatni, és kitakaríttatni, de még nem ad ilyen utasítást. Egy kissé még mindig az események hatása alatt van.*
//Ernuss//
*Érdeklődve hallgatja a férfi véleményét. A két nagy szervezet iránti közöny meglepi.*
- Nohát, akkor mi az, ami érdekes számodra?
*Hangjának nincsen számonkérő éle, egyszerűen érdekli a dolog, amennyiben Ernuss megosztja vele.*
- Nem feltételeztem rólad, hogy élvezed az ölést.
*Feleli puhán. Sok buta szóbeszéd járja a mélységiekről, és bár tény, hogy náluk is ugyanúgy létezik vérszomj és többen a vér és halál istenét követik, de ettől még nem lesznek mind habzó szájú ámokfutók. Az ő keze sem tiszta, mégsem áhítozik mások halálára, nem szereti a pazarlást.*
- Épp ezért érdekel, hogy harcművészként mi az, amivel szívesen foglalkoznál. Mit szólnál hozzá, ha például mások edzenének veled? Vállalnál tanítványokat? Olyan mély elhivatottságot persze nem várhatunk el az itteniektől, mint amivel egy szerzetes aláveti magát rendjének, de azt hiszem, nagyon sokat tanulhatnának tőled. Akár a lányok is hasznát vehetik olyan fogásoknak, amikkel meg tudják védeni magukat, ha bajba kerülnek.
*A bizalmi kérdést megbeszélték, csupán csendes mosollyal felel. Bárki állna itt mellette, elmondta volna kérését, ennek semmi köze nincs Ernuss személyéhez. Válasza a pénz dolgában valóban elgondolkodtató. Kisvártatva felkuncog, sejtetve, hogy megtalálta a maga megfejtését. Úgy érzi, a férfi nem várja, hogy elárulja neki, ezért hagyja, hogy megérkezzenek.*
//Fogadótér//
//Ernuss, Ormronym, Gyldwa, Khul, Eldaran, Darelld//
//Érintőlegesen Ralas, Milhen//
- Rendben.
*Örül, hogy Ernuss még marad, úgy látszik, hogy tennivaló akad bőven, és Cassy megint nincs sehol. Látja, hogy Ralas észrevette, s mosolyából arról következtet, hogy ez a tobzódás és sok új arc rendjén van, nem rossz helyre jött. Egy hosszú pillanatig még rajta marad a tekintete, jóleső a fogadtatás. Az ork páros megilletődöttségét elraktározza magában. Noha egy ártó szándékkal érkező személy inkább otthonosan igyekezne mozogni e környezetben, mostanában igyekszik még inkább odafigyelni a gyanús jelekre. Bár Milhen most képes észrevétlenül megközelíteni.*
- Csak tessék!
*Bólint Ormronymak és Gyldwának, hogy foglaljanak helyet nyugodtan, s szigorú tekintete a személyzetet keresi, nem örülne neki, ha sokáig magukra hagynák őket.*
- Khul.
*Biccent a strázsába álló őrnek.*
- Kérlek, tartsd nyitva a szemed!
*Talán ki sem mondhatja rendesen, mire hatalmas csörömpölés és felfordulás ijeszti meg, elkerekedett szemekkel perdül a betörő ablak felé.*
- Jóságos ég!
*Elég stresszes napja van megint, keze a tőrére csúszik, az első gondolata mindjárt az, hogy a Rumosból mégis követték, pedig útközben többször is ellenőrizte, hogy nem. Na persze tudták, hova készül, kerülhettek is, megvárva, hogy mikor érkezik meg. Khul ott terem és kezébe veszi az ügyet, és Darelld is úton van már, sőt, talán Ernuss sincsen nagyon messze még. Elhúzódik kicsit a bejárattól, hátha újabb ajándék érkezik, de azért igyekszik megnyugodni. Khul javaslatát helyesli halkan, maga is akarta éppen javasolni.*
- Igen, nézzétek meg, hogy nincs-e kint valaki! Lehet, hogy követtek.
*Kezét leereszti tőréről, és közelebb áll a vallatáshoz, amit Khul kezdett foganatosítani. Arcáról minden melegség eltűnt, humorzérzékének utolsó morzsáival együtt.*
- Mi az?
*Kérdezi Khult feszülten, aki az üzenetet elolvasta. Egyelőre Eldaranhoz nem intéz kérdést, megvárja, hogy egyáltalán képes-e beszélni. Jobb lenne talán ezt máshol folytatni, és kitakaríttatni, de még nem ad ilyen utasítást. Egy kissé még mindig az események hatása alatt van.*
1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 09:43:43
Üzenet elküldve: 2019-10-21 09:43:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Latamie//
//Kiszolgálás Ambroggio//
//Pult mögött//
*Miközben Latamie válaszára vár, befut az ajtón egy újabb vendég, aki egyenest a pult felé veszi az irányt. Mivel úgy véli, jó ha a főnökség látja, hogy kiteszi szívét lelkét is vendégek kényelme érdekében, így már indul is, de előtte még nem felejt el, szolgálatkésznek mutatkozni a vöröshajú nő irányában.*
-Nyugodtan gondolkozzék kisasszony, ha bármi óhaja lenne a pultnál megtalál. *Biccent felé, majd távozik az asztaltól és a pult mögé fordul, hogy eltegye a csengő aranyakat és elővegyen egy tiszta kristálypoharat és töltsön bele a kancsóból. Persze, hogy némi úri jellege is legyen a dolognak, egy fél citromkarikát is kanyarít a szélére, ha a vendégnek úgy tartja kedve, akkor azzal ízesíthesse. Ez után kirakja a pultra a talpas vörösboros poharat, látszik a víz hűs, enyhe páraburkot varázsol a kristályra kívülről, majd közelebb tolja, egészen Ambroggio elé.*
-Fogyassza kedvére. *Majd visszatér "szorgos" teendőihez, poharat rendezget és törölget tovább, ahogy azt a lányoktól szokta látni.*
//Kiszolgálás Ambroggio//
//Pult mögött//
*Miközben Latamie válaszára vár, befut az ajtón egy újabb vendég, aki egyenest a pult felé veszi az irányt. Mivel úgy véli, jó ha a főnökség látja, hogy kiteszi szívét lelkét is vendégek kényelme érdekében, így már indul is, de előtte még nem felejt el, szolgálatkésznek mutatkozni a vöröshajú nő irányában.*
-Nyugodtan gondolkozzék kisasszony, ha bármi óhaja lenne a pultnál megtalál. *Biccent felé, majd távozik az asztaltól és a pult mögé fordul, hogy eltegye a csengő aranyakat és elővegyen egy tiszta kristálypoharat és töltsön bele a kancsóból. Persze, hogy némi úri jellege is legyen a dolognak, egy fél citromkarikát is kanyarít a szélére, ha a vendégnek úgy tartja kedve, akkor azzal ízesíthesse. Ez után kirakja a pultra a talpas vörösboros poharat, látszik a víz hűs, enyhe páraburkot varázsol a kristályra kívülről, majd közelebb tolja, egészen Ambroggio elé.*
-Fogyassza kedvére. *Majd visszatér "szorgos" teendőihez, poharat rendezget és törölget tovább, ahogy azt a lányoktól szokta látni.*
1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 08:12:36
Üzenet elküldve: 2019-10-21 08:12:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
L'zgara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Torskel sóhajtásokkal adja tudtára a nőnek, hogy jól csinálja azt, amit csinál. A finom incselkedésre nyakcsókolással és hajcirógatással válaszol, majd kezei a lány combja között ujjbegyeivel simogatja a puha szirmokat.*
- Kedvemre való vagy L'zgara.*gmondja és finoman beleharap az egyik fülcimpájába.*
- Lassan talán ideje lenne, ha egy puha ágyban folytatnánk tovább.*-mondja a férfi majd óvatosan leemeli magáról a nőt. Mindkettejük ruháját felnyalábolja, de előtte megkeresi a kulcsot. Két selyemköntöst is talál. Az egyiket a nő felé nyújtja, hogy azt vegye fel. Közben Torskel is felölti a másikat.*
- indulhatunk, Kedves?*-kérdezi a férfi.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Torskel sóhajtásokkal adja tudtára a nőnek, hogy jól csinálja azt, amit csinál. A finom incselkedésre nyakcsókolással és hajcirógatással válaszol, majd kezei a lány combja között ujjbegyeivel simogatja a puha szirmokat.*
- Kedvemre való vagy L'zgara.*gmondja és finoman beleharap az egyik fülcimpájába.*
- Lassan talán ideje lenne, ha egy puha ágyban folytatnánk tovább.*-mondja a férfi majd óvatosan leemeli magáról a nőt. Mindkettejük ruháját felnyalábolja, de előtte megkeresi a kulcsot. Két selyemköntöst is talál. Az egyiket a nő felé nyújtja, hogy azt vegye fel. Közben Torskel is felölti a másikat.*
- indulhatunk, Kedves?*-kérdezi a férfi.*
1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 06:16:40
Üzenet elküldve: 2019-10-21 06:16:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Daesys, Ambroggio, Latamie, Welly vagy Carlotteia//
//Érintőlegesen Eldaran, Khul'ie, Darelld//
//A Sellőház előtt, majd az utcáról vissza//
- Ezt észben fogom tartani *mondja a név kapcsán. Van valami az Intéző szemének csillogásában, ami azt sugallja, hogy ez az észben tartás egyszersmind azt is jelenti, ha bosszantani akarja a lányt, ezt a hozzávalót már ismeri.
A nem is annyira burkolt célzást viszont egy az egyben elengedi a füle mellett. Vehetné sértésnek is a dolgot, de nagyjából mintha meg sem hallaná. A mondatból kiragad egyetlen szót és ahogy visszakérdez, az a szó már szégyentelenül sikamlós a meglóduló pajzán gondolatoktól.* - Nőt? Hát a lányokat szereted? *Ez olyan pikáns kis nyalánkság egy férfi képzeletében, amin szívesen elnyammog, főleg egy Ambroggiohoz hasonló élvhajhász alak.
Belépve csak elképedve legyezgeti magát a kalapjával a felfordulást látva.*
- Ó, viharos ég, ez a helyi folklór igazán temperamentumos. *Megenged magának egy hosszabb pillantást az események origójában lévők felé, de mikor megcsapja a markáns hányásbuké, finom, hímzett kendőt kap az arca elé és inkább sietősebbre fogja a lépteit.*
- Tessék *nyom Daesys kezébe egy kisebb bársonyerszénykét.* - A költségeidre. De az itallal csak csínján *kacsint s még az ujját is ingatja kicsit a figyelmeztetéshez.* - Holnap majd körbenézünk a környéken.
*Egy pillanatra összeszalad a szemöldöke, amikor Latamie iménti helyét üresen találja, de szerencsére hamar ráakad a pillantása nem is olyan messze. Azért először a pulthoz megy, hogy igyon egy kortyot.*
- Kedves, adnál kérlek egy pohár vizet? *kérdi a pultoslányt. Meglepetésére a Forrásvíz is tételként van felsorolva az itallapon, ráadásul nem kevesebb, mint 2 aranyat kóstál. Persze, nyilván aki egy ilyen helyen vizet inna, az vessen magára, de ha nem is nyúlt túl hosszúra az iménti kardoskodás odakint, azért most mégis ez tűnik a legjobb szomjoltónak. Közben azért megfordul, újdonsült testőre után néz, hogy utánajött-e vagy egy asztal felé kanyarodott? Ha megkapja, mindjárt le is gurítja a vizet, ami most valóságos életmentő, aztán Latamie asztala felé veszi az irányt.*
- A ház nyújtotta kényeztetés, ahogy látom, legyűrte az aggodalmát irányomban. Még azt kell higgyem, meg is feledkezett rólam.
//Érintőlegesen Eldaran, Khul'ie, Darelld//
//A Sellőház előtt, majd az utcáról vissza//
- Ezt észben fogom tartani *mondja a név kapcsán. Van valami az Intéző szemének csillogásában, ami azt sugallja, hogy ez az észben tartás egyszersmind azt is jelenti, ha bosszantani akarja a lányt, ezt a hozzávalót már ismeri.
A nem is annyira burkolt célzást viszont egy az egyben elengedi a füle mellett. Vehetné sértésnek is a dolgot, de nagyjából mintha meg sem hallaná. A mondatból kiragad egyetlen szót és ahogy visszakérdez, az a szó már szégyentelenül sikamlós a meglóduló pajzán gondolatoktól.* - Nőt? Hát a lányokat szereted? *Ez olyan pikáns kis nyalánkság egy férfi képzeletében, amin szívesen elnyammog, főleg egy Ambroggiohoz hasonló élvhajhász alak.
Belépve csak elképedve legyezgeti magát a kalapjával a felfordulást látva.*
- Ó, viharos ég, ez a helyi folklór igazán temperamentumos. *Megenged magának egy hosszabb pillantást az események origójában lévők felé, de mikor megcsapja a markáns hányásbuké, finom, hímzett kendőt kap az arca elé és inkább sietősebbre fogja a lépteit.*
- Tessék *nyom Daesys kezébe egy kisebb bársonyerszénykét.* - A költségeidre. De az itallal csak csínján *kacsint s még az ujját is ingatja kicsit a figyelmeztetéshez.* - Holnap majd körbenézünk a környéken.
*Egy pillanatra összeszalad a szemöldöke, amikor Latamie iménti helyét üresen találja, de szerencsére hamar ráakad a pillantása nem is olyan messze. Azért először a pulthoz megy, hogy igyon egy kortyot.*
- Kedves, adnál kérlek egy pohár vizet? *kérdi a pultoslányt. Meglepetésére a Forrásvíz is tételként van felsorolva az itallapon, ráadásul nem kevesebb, mint 2 aranyat kóstál.
Persze, nyilván aki egy ilyen helyen vizet inna, az vessen magára, de ha nem is nyúlt túl hosszúra az iménti kardoskodás odakint, azért most mégis ez tűnik a legjobb szomjoltónak. Közben azért megfordul, újdonsült testőre után néz, hogy utánajött-e vagy egy asztal felé kanyarodott? Ha megkapja, mindjárt le is gurítja a vizet, ami most valóságos életmentő, aztán Latamie asztala felé veszi az irányt.*- A ház nyújtotta kényeztetés, ahogy látom, legyűrte az aggodalmát irányomban. Még azt kell higgyem, meg is feledkezett rólam.
1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-21 00:27:23
Üzenet elküldve: 2019-10-21 00:27:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőház//
//Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem élvezi, ahogyan a férfi egy szivaccsal mosdatja és tisztogatja a bőrét. Úgy hallotta, ritka ebben a szakmában, ha valaki foglalkozik a nőkkel, nem pedig csak elveszi, amit akar, így L'zgara értékeli a helyzetét. Értékeli, és jó kis is használja.*
- Igen, az vagyok *bólint egyetértően a magányos vándor kifejezésre. Ebbe így még nem gondolt bele, de van benne valami. Sőt! Határozottan magányos vándor típus.*
- Igen, szerencsés vagyok *bólint mosolyogva, majd még jobban kihúzza magát.* Muszáj volt megtanulnom harcolni, ha nem tettem volna, rég halott lennék.
*Régen rájött, hogy saját magán kívül senkire nem számíthat, és saját magán kívül nem is bízik meg senkiben.
Közben átveszi a férfitől a szivacsot, és az egyszerűség kedvéért úgy kezdi el mosdatni, hogy az ölébe ül. Szép lassan és érzékien beszappanozza a hátát, a vállát, a mellkasát, majd odalent a lába között, a combjait, és végig az egész lábát. Finoman átsimítja az egész testét, miközben lemossa a habokat.
Mikor végzett, ismét a férfi ölében köt ki, ezúttal incselkedően mozgatva a csípőjét, hozzá-hozzásimulva a férfihez, ám még nem egyesülve vele. Közben a nyaka világos bőrét puszilgatja, nyalogatja és harapdálja.*
//Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem élvezi, ahogyan a férfi egy szivaccsal mosdatja és tisztogatja a bőrét. Úgy hallotta, ritka ebben a szakmában, ha valaki foglalkozik a nőkkel, nem pedig csak elveszi, amit akar, így L'zgara értékeli a helyzetét. Értékeli, és jó kis is használja.*
- Igen, az vagyok *bólint egyetértően a magányos vándor kifejezésre. Ebbe így még nem gondolt bele, de van benne valami. Sőt! Határozottan magányos vándor típus.*
- Igen, szerencsés vagyok *bólint mosolyogva, majd még jobban kihúzza magát.* Muszáj volt megtanulnom harcolni, ha nem tettem volna, rég halott lennék.
*Régen rájött, hogy saját magán kívül senkire nem számíthat, és saját magán kívül nem is bízik meg senkiben.
Közben átveszi a férfitől a szivacsot, és az egyszerűség kedvéért úgy kezdi el mosdatni, hogy az ölébe ül. Szép lassan és érzékien beszappanozza a hátát, a vállát, a mellkasát, majd odalent a lába között, a combjait, és végig az egész lábát. Finoman átsimítja az egész testét, miközben lemossa a habokat.
Mikor végzett, ismét a férfi ölében köt ki, ezúttal incselkedően mozgatva a csípőjét, hozzá-hozzásimulva a férfihez, ám még nem egyesülve vele. Közben a nyaka világos bőrét puszilgatja, nyalogatja és harapdálja.*
1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:26:26
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:26:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Szirén a sellők közt//
//Welly, Lati, Darelld, Carlotteia//
//Érintőlegesen Khul, és a madárka//
*Miután visszatért, kezében a kellemes illatokat eregető fogással, Darelld a gondjaira bízza vörös fürtös vendégüket, aki elé le is teszi a tányért. Közben nyílik az ajtó, látja, miután persze leveszi a csuklyát, hogy a főnökasszony az, így immár mindkét tulajt a vendégtérben eszi a fene, szóval nem árt odafigyelni mit és hogyan mond vagy tesz. Közben egészen kis népsereglet gyűlik a pult közelében, egy régi ismerős arc is feltűnik Ralas közelében, viszont mivel most dolga van így csak biccent Carlotteia felé. Amit szintén nem tud figyelmen kívül hagyni, hogy, Khul is ismét visszaérkezik a tőle már megszokott hévvel és nagy pofával, amellyel őt megáldotta mindenki mást meg megátkozott egy bizonyos isten, de ha egyszer megtudja melyik… Nem igazán van ideje ilyen haszontalan dolgokon törni a fejét, ugyanis valaki ekkor állít be, az ablakkal karöltve és csap nem kis zajt és feltűnést. Már mozdulna, de ekkor nyugtatja meg magát, ez ugyanis nem az ő dolga. ~Dolgozzanak meg a pénzükért. ~ Ácsorog továbbra is Latamie mellett, minden izgatottság és aggodalommentes arccal, mintha megszokott dolog lenne, hogy valakit bedobnak az ablakon.*
-Ne aggódjon hölgyem, gyorsan feltörölnek utána. *Jegyzi meg, ha látja, hogy a nő a sajnálatos incidens felé fordítja a tekintetét és ugyan miért ne tenné, ha épp csak a saját biztonsága miatt is.*
Kérdésedre válaszolva pedig, a biztonsági személyzet tagjai nem vállalnak egyéb munkát, ugyanis nagyon fontos, hogy mindig szolgálatkész állapotban álljanak rendelkezésre, ha valami, a vendégek kényelmét, esetleg testi épségét veszélyeztető bonyodalom adódna. Viszont… *Hadarja le az elejét, aztán vált egy puhább tónusra és lassabb tempóra, bár ez részéről csupán annyit jelent, hogy szeretné, ha a nagy zaj ellenére is a vendég tisztán értené minden szavát.*
-Lehet, hogy elsőre nem látszik, de ha valóban csupán a vállait szeretné megdolgoztatni, azt bármelyik sellő leány is képes kivitelezni. Erős ujjaik vannak és jó a technikájuk, ellenben, ha valóban ragaszkodsz egy erőskezű férfihoz, akkor, ha a szemem nem csal meg, akkor Trimak éppen szabad. *Tekint el a szokásos asztalánál éppen talán a pihenőjét töltő férfi irányába. Mivel ő főleg a konyhában mozog otthonosan, így egyelőre más nem is jut eszébe, ahogy végig hordozza a tekintetét a vendégtéren, egyetlen másik alkalmazott sem várakozik odakint, aki megfelelne az említett paramétereknek. Persze látja, hogy valami miatt nem felhőtlen a vörös tekintete és erőteljes mozdulatai, na meg a tányér segélykérő nyüszítése is erről árulkodik, viszont ő nem sellő, hogy feleljen a vendégek hangulatáért, így csak ajánl, az alapján, amit elcsípett Darelld mellett ácsorogva.*
-Esetleg tudok még valamivel szolgálni? *Ejt meg egy mosolyt, először talán ottléte alatt, hiszen milyen dolog lenne, ha még azt is végig nézné, ahogy elfogyasztja a tányér tartalmát.*
//Welly, Lati, Darelld, Carlotteia//
//Érintőlegesen Khul, és a madárka//
*Miután visszatért, kezében a kellemes illatokat eregető fogással, Darelld a gondjaira bízza vörös fürtös vendégüket, aki elé le is teszi a tányért. Közben nyílik az ajtó, látja, miután persze leveszi a csuklyát, hogy a főnökasszony az, így immár mindkét tulajt a vendégtérben eszi a fene, szóval nem árt odafigyelni mit és hogyan mond vagy tesz. Közben egészen kis népsereglet gyűlik a pult közelében, egy régi ismerős arc is feltűnik Ralas közelében, viszont mivel most dolga van így csak biccent Carlotteia felé. Amit szintén nem tud figyelmen kívül hagyni, hogy, Khul is ismét visszaérkezik a tőle már megszokott hévvel és nagy pofával, amellyel őt megáldotta mindenki mást meg megátkozott egy bizonyos isten, de ha egyszer megtudja melyik… Nem igazán van ideje ilyen haszontalan dolgokon törni a fejét, ugyanis valaki ekkor állít be, az ablakkal karöltve és csap nem kis zajt és feltűnést. Már mozdulna, de ekkor nyugtatja meg magát, ez ugyanis nem az ő dolga. ~Dolgozzanak meg a pénzükért. ~ Ácsorog továbbra is Latamie mellett, minden izgatottság és aggodalommentes arccal, mintha megszokott dolog lenne, hogy valakit bedobnak az ablakon.*
-Ne aggódjon hölgyem, gyorsan feltörölnek utána. *Jegyzi meg, ha látja, hogy a nő a sajnálatos incidens felé fordítja a tekintetét és ugyan miért ne tenné, ha épp csak a saját biztonsága miatt is.*
Kérdésedre válaszolva pedig, a biztonsági személyzet tagjai nem vállalnak egyéb munkát, ugyanis nagyon fontos, hogy mindig szolgálatkész állapotban álljanak rendelkezésre, ha valami, a vendégek kényelmét, esetleg testi épségét veszélyeztető bonyodalom adódna. Viszont… *Hadarja le az elejét, aztán vált egy puhább tónusra és lassabb tempóra, bár ez részéről csupán annyit jelent, hogy szeretné, ha a nagy zaj ellenére is a vendég tisztán értené minden szavát.*
-Lehet, hogy elsőre nem látszik, de ha valóban csupán a vállait szeretné megdolgoztatni, azt bármelyik sellő leány is képes kivitelezni. Erős ujjaik vannak és jó a technikájuk, ellenben, ha valóban ragaszkodsz egy erőskezű férfihoz, akkor, ha a szemem nem csal meg, akkor Trimak éppen szabad. *Tekint el a szokásos asztalánál éppen talán a pihenőjét töltő férfi irányába. Mivel ő főleg a konyhában mozog otthonosan, így egyelőre más nem is jut eszébe, ahogy végig hordozza a tekintetét a vendégtéren, egyetlen másik alkalmazott sem várakozik odakint, aki megfelelne az említett paramétereknek. Persze látja, hogy valami miatt nem felhőtlen a vörös tekintete és erőteljes mozdulatai, na meg a tányér segélykérő nyüszítése is erről árulkodik, viszont ő nem sellő, hogy feleljen a vendégek hangulatáért, így csak ajánl, az alapján, amit elcsípett Darelld mellett ácsorogva.*
-Esetleg tudok még valamivel szolgálni? *Ejt meg egy mosolyt, először talán ottléte alatt, hiszen milyen dolog lenne, ha még azt is végig nézné, ahogy elfogyasztja a tányér tartalmát.*
1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:08:52
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:08:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
//Welly, Lati, Darelld, Carlotteia//
//Érintőlegesen Khul, és a madárka//
- Persze *jegyzi meg Darelld őszinteségére. Van ami sosem változik, Darelld kifogástalan olykor fanyar modora, és kiismerhetetlensége éppen ilyen.
Igaz ami igaz. A Sellőben tényleg sosem látott élet van. Olyan még sosem volt, hogy Darellddel ne tudjon legalább két egészséges mondatot beszélni, de amint érkezik, és rendezi a sorait, főleg, hogy ételt kapjon, már megy is dolgára.*
~Ez is olyan mint a Pinty.~
*Tisztelik, meg minden, mégis csak az udvariaskodó körökig futja. Hogy így faképnél hagyják, kezdi bepöccinteni, az pedig sosem jó. Piszok egy természet tud lenni, ha dühös. Az éppen érkező újabb ismerős Carlotteia láthatja is az elégedetlenséget az arcán.*
- Szevasz Carlo. *Morogja, miközben elkezdi faragni a művészi kompozícióban elé teremtett vacsora hús adagját. Éppen a tányért nem vágja ketté. Amúgy sem szokta bő lére ereszteni mondandóját, a hússal meg úgy elvan, hogy csak az érződik rajta, mindenkinek jobb ha nem háborgatják most. Hadd egyen, és akkor talán szebb lesz a világ is a szemében. Faragatlansága, mely Carlotteia kedvességét félreteszi, nem személyes, csupán lelkivilága éppen borúsabban lát, míg jól nem lakik.*
- Mi a csöcs *kapja hátra fejét, melynek koronájából a vörös fürtök csak úgy lobbannak a lendülettől. Majdnem félrenyeli a falatot, hajszálon múlik a dolog. Kifordul a pulttól és tányérjával együtt meg a maradék piával egy kevésbé mozgalmas részt keres.*
~Itt már jó lesz~ kommentálja magában még néhány szaftos jelzővel az ablakon át érkezőt, de innen kiválóan belátja a teret, a történéseket. Khult is, aki továbbra is fantázia mozgató, ellenben egyértelműen dolgozik. Csak úgy mint Bubus is anno a Pintyben, nyilván morranna egy kelletlent, aztán rá sem hederítene. Latamie legalábbis Charess elmondása és a tapasztalatai alapján erre következtet, ellenben jó nézni, ahogy az ilyen váratlan helyzeteket kezelik. Mindig szerette a balhékat, főleg ha egy jóféle dohány is van a kezében. Vagy egy jó vacsora közbeni előadásként nézheti végig a dolgot. A méretes róka sem veszi el az étvágyát, falatozik tovább. Mintha jóféle előadáson volna, figyelemmel kíséri a történéseket, szenvtelenül. Az sem zavarja, ha rajta kapják.
Jót göcörészik amikor Khul a leveles megjegyzést teszi.
Elkölti azt a néhány falatot, aztán felteszi lábát a szemben árválkodó székre, felhajtja a maradék ezüstszakállt, és ha már ilyen kellemes az este rá is gyújt. Keze pedig lendül a levegőbe, bár kezdi érezni, az eddig ledöntött alkohol jótékony bizsergető hatását. Gyomra kellemesen telített, mellkasa jólesően langyos a rövidektől, ajkain pedig az elégedettség félmosolya terül el, ahogy a kiszolgálóra vár. Valóban jobb hangulata lett. Egy árnyalattal.*
~Ebből Trimak lesz... ~ Borítékolja az est további felét, az egyetlen biztos pontot, ami a Sellőházban elméletileg nem kellett hogy változzon.*
//Welly, Lati, Darelld, Carlotteia//
//Érintőlegesen Khul, és a madárka//
- Persze *jegyzi meg Darelld őszinteségére. Van ami sosem változik, Darelld kifogástalan olykor fanyar modora, és kiismerhetetlensége éppen ilyen.
Igaz ami igaz. A Sellőben tényleg sosem látott élet van. Olyan még sosem volt, hogy Darellddel ne tudjon legalább két egészséges mondatot beszélni, de amint érkezik, és rendezi a sorait, főleg, hogy ételt kapjon, már megy is dolgára.*
~Ez is olyan mint a Pinty.~
*Tisztelik, meg minden, mégis csak az udvariaskodó körökig futja. Hogy így faképnél hagyják, kezdi bepöccinteni, az pedig sosem jó. Piszok egy természet tud lenni, ha dühös. Az éppen érkező újabb ismerős Carlotteia láthatja is az elégedetlenséget az arcán.*
- Szevasz Carlo. *Morogja, miközben elkezdi faragni a művészi kompozícióban elé teremtett vacsora hús adagját. Éppen a tányért nem vágja ketté. Amúgy sem szokta bő lére ereszteni mondandóját, a hússal meg úgy elvan, hogy csak az érződik rajta, mindenkinek jobb ha nem háborgatják most. Hadd egyen, és akkor talán szebb lesz a világ is a szemében. Faragatlansága, mely Carlotteia kedvességét félreteszi, nem személyes, csupán lelkivilága éppen borúsabban lát, míg jól nem lakik.*
- Mi a csöcs *kapja hátra fejét, melynek koronájából a vörös fürtök csak úgy lobbannak a lendülettől. Majdnem félrenyeli a falatot, hajszálon múlik a dolog. Kifordul a pulttól és tányérjával együtt meg a maradék piával egy kevésbé mozgalmas részt keres.*
~Itt már jó lesz~ kommentálja magában még néhány szaftos jelzővel az ablakon át érkezőt, de innen kiválóan belátja a teret, a történéseket. Khult is, aki továbbra is fantázia mozgató, ellenben egyértelműen dolgozik. Csak úgy mint Bubus is anno a Pintyben, nyilván morranna egy kelletlent, aztán rá sem hederítene. Latamie legalábbis Charess elmondása és a tapasztalatai alapján erre következtet, ellenben jó nézni, ahogy az ilyen váratlan helyzeteket kezelik. Mindig szerette a balhékat, főleg ha egy jóféle dohány is van a kezében. Vagy egy jó vacsora közbeni előadásként nézheti végig a dolgot. A méretes róka sem veszi el az étvágyát, falatozik tovább. Mintha jóféle előadáson volna, figyelemmel kíséri a történéseket, szenvtelenül. Az sem zavarja, ha rajta kapják.
Jót göcörészik amikor Khul a leveles megjegyzést teszi.
Elkölti azt a néhány falatot, aztán felteszi lábát a szemben árválkodó székre, felhajtja a maradék ezüstszakállt, és ha már ilyen kellemes az este rá is gyújt. Keze pedig lendül a levegőbe, bár kezdi érezni, az eddig ledöntött alkohol jótékony bizsergető hatását. Gyomra kellemesen telített, mellkasa jólesően langyos a rövidektől, ajkain pedig az elégedettség félmosolya terül el, ahogy a kiszolgálóra vár. Valóban jobb hangulata lett. Egy árnyalattal.*
~Ebből Trimak lesz... ~ Borítékolja az est további felét, az egyetlen biztos pontot, ami a Sellőházban elméletileg nem kellett hogy változzon.*
1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:22:52
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:22:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Zammiria //
*Sikeresen, minden gond nélkül elhagyják a Rumost, Ernuss pedig rögtön megkönnyebbül: az a sok ostobaság, amit hallott, szinte fizikai fájdalmat okozott a számára.*
- Ebben látok logikát *bólint egyetértően a főnökasszony szavaira.* Már régóta nem követem figyelemmel sem a Patkányokat, sem a Vihar Fiait. Számomra ők nem érdekeltek *fejezi ki ezzel azt, hogy nem tudja, és nem is érdekli. a dolog különösebben.*
- Köszönöm a dicsértet. Hogy nem ez egy harcos álma, ahhoz csak annyit tudok hozzátenni, hogy számomra nem álom mások öldöklése. Mikor jelentkeztem, akkor mondtam, hogy harcművész vagyok, nem pedig harcos, és a kettő között nagyon sok különbség van.
*Ezzel viszont valószínűleg Zammiria is tisztában van, és nem kell neki elmagyarázni, hogy miben más a kettő.*
- Nem én leszek az, aki elmondja bárkinek a bizalmas információid *mondja ezt a tőle már megszokhatott hidegséggel és tárgyilagossággal.*
- Nem lep meg, hogy ezt kérdezed tőlem, bizonyára téged is meglep a gondolkodásom. Ugyanakkor tényleg igazat mondtam azzal, hogy nem érdekel az arany. Nem egy évig éltem nélküle, nem volt szegényebb akkor sem, mint most. Szerzetesként nekem az egyetlen célom, hogy teljes belső békében és egyensúlyban éljek önmagam és a környezetemmel. Szerinted miért jöttem ide? Pont egy olyan helyre, ami a legtávolabb áll az életmódomtól és a gondolkodásomtól?
*Hagyja, hogy Zammiria rágódjon ezen a kérdésen, közben pedig megkérdeznek a Sellőházba.*
//Fogadótér//
//Zammiria, érintőlegesen Khul'ie, Darelld, Ralas//
*Mikor belépnek a Sellőbe, nem lepi meg, amit lát: rengetegen vannak, és mind szórakoznak. Legalábbis olyasmit űznek, ami számukra szórakozás, Ernussnak pedig felfordul tőle a gyomra. A tömegben mindig feszélyezve érzi maghát, és ez most is meglátszik a testtartásán és az arckifejezésén egyaránt.*
- Nem vagyok fáradt *jelenti ki inkább makacsságból, mint tényként.* Maradok, sosem lehet tudni.
*Ralasnak, Khul'ienek és Darellednek csak biccent.*
*Sikeresen, minden gond nélkül elhagyják a Rumost, Ernuss pedig rögtön megkönnyebbül: az a sok ostobaság, amit hallott, szinte fizikai fájdalmat okozott a számára.*
- Ebben látok logikát *bólint egyetértően a főnökasszony szavaira.* Már régóta nem követem figyelemmel sem a Patkányokat, sem a Vihar Fiait. Számomra ők nem érdekeltek *fejezi ki ezzel azt, hogy nem tudja, és nem is érdekli. a dolog különösebben.*
- Köszönöm a dicsértet. Hogy nem ez egy harcos álma, ahhoz csak annyit tudok hozzátenni, hogy számomra nem álom mások öldöklése. Mikor jelentkeztem, akkor mondtam, hogy harcművész vagyok, nem pedig harcos, és a kettő között nagyon sok különbség van.
*Ezzel viszont valószínűleg Zammiria is tisztában van, és nem kell neki elmagyarázni, hogy miben más a kettő.*
- Nem én leszek az, aki elmondja bárkinek a bizalmas információid *mondja ezt a tőle már megszokhatott hidegséggel és tárgyilagossággal.*
- Nem lep meg, hogy ezt kérdezed tőlem, bizonyára téged is meglep a gondolkodásom. Ugyanakkor tényleg igazat mondtam azzal, hogy nem érdekel az arany. Nem egy évig éltem nélküle, nem volt szegényebb akkor sem, mint most. Szerzetesként nekem az egyetlen célom, hogy teljes belső békében és egyensúlyban éljek önmagam és a környezetemmel. Szerinted miért jöttem ide? Pont egy olyan helyre, ami a legtávolabb áll az életmódomtól és a gondolkodásomtól?
*Hagyja, hogy Zammiria rágódjon ezen a kérdésen, közben pedig megkérdeznek a Sellőházba.*
//Fogadótér//
//Zammiria, érintőlegesen Khul'ie, Darelld, Ralas//
*Mikor belépnek a Sellőbe, nem lepi meg, amit lát: rengetegen vannak, és mind szórakoznak. Legalábbis olyasmit űznek, ami számukra szórakozás, Ernussnak pedig felfordul tőle a gyomra. A tömegben mindig feszélyezve érzi maghát, és ez most is meglátszik a testtartásán és az arckifejezésén egyaránt.*
- Nem vagyok fáradt *jelenti ki inkább makacsságból, mint tényként.* Maradok, sosem lehet tudni.
*Ralasnak, Khul'ienek és Darellednek csak biccent.*
1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:16:36
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:16:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálásra várva//
//Orm és Gyldwa, említve Carlotteia//
-Húgi, még ott se. *Legyint válasz közben, még mindig leesett állal, ami egyrészt a látványnak másrészt a nyájas fogadtatásnak tudható be. Ő nem igazán van elámulva a nő sötét bőrén, a dokkoknál dolgozva látott már ilyet, sunyi banda, bár, hogy az összes az-e, nem tudja. Kicsit kirántja a sokkból, hogy Gyldwa megindul, határozottan lépked a kinézett asztal irányába, ő meg nem akar elmaradni mögötte, így követi, majd feszengve leül a különleges és finom tapintású székre, hogy félve várja mi lesz a következő lépés. Ekkor éri el a lány hangja, amire csak egy mogorva, de halk választ bök ki.*
-Ne vicceskedjél mert letörülöm a képedről a mosolyt.Az asztallal. *Teszi még hozzá.* -Csak fura odú, ennyi. *Zárja rövidre a témát. Viszont, amint a tengeri szörny kerül szóba, mindjárt felengednek az arcvonásai és pofázmányára szétterülő mosoly ül ki. Nem mintha meg merne itt szólítani akárkit is, főleg nem azokat a csinoskákat, akik illegetik magukat a pultnál. Aztán történik valami, ami megfagyasztja odabent a légkört. Nagy hangzavarral egyenest az ablakon keresztül érkezik valaki, a reakciókból ítélve pedig ez itt nem szokványos dolog. Ő maga is a fegyverei után kap, és félig feláll már, mikor végül úgy dönt, hogy az alak kis jóindulattal sem mondható veszélyesnek rájuk nézve, így csak csendben meghúzza magát a súlya alatt görnyedező anyagborításos széken.*
-No fene! Neki aztán sietős a dolog. *Szakad ki belőle a rosszmájú nevetés, szavait pedig Gyldwának címzi, hogy oldja a hangulatot. Aztán lassan helyreáll a rend, ahogy talán a kóceráj őrei kezdi felkaparni a padlóról szerencsétlen flótást. Majd, hogy tovább szemlélődik, úgy tűnik neki, de nagyon, hogy egy igen cicomás ember éppen feléjük tart.*
-Gyldwa, azt hiszem lebuktunk, talán jobb lesz, ha pucolunk innen. *Rángatja meg a másik karját, közben szemét le nem véve a feléjük közeledőről.*
//Orm és Gyldwa, említve Carlotteia//
-Húgi, még ott se. *Legyint válasz közben, még mindig leesett állal, ami egyrészt a látványnak másrészt a nyájas fogadtatásnak tudható be. Ő nem igazán van elámulva a nő sötét bőrén, a dokkoknál dolgozva látott már ilyet, sunyi banda, bár, hogy az összes az-e, nem tudja. Kicsit kirántja a sokkból, hogy Gyldwa megindul, határozottan lépked a kinézett asztal irányába, ő meg nem akar elmaradni mögötte, így követi, majd feszengve leül a különleges és finom tapintású székre, hogy félve várja mi lesz a következő lépés. Ekkor éri el a lány hangja, amire csak egy mogorva, de halk választ bök ki.*
-Ne vicceskedjél mert letörülöm a képedről a mosolyt.Az asztallal. *Teszi még hozzá.* -Csak fura odú, ennyi. *Zárja rövidre a témát. Viszont, amint a tengeri szörny kerül szóba, mindjárt felengednek az arcvonásai és pofázmányára szétterülő mosoly ül ki. Nem mintha meg merne itt szólítani akárkit is, főleg nem azokat a csinoskákat, akik illegetik magukat a pultnál. Aztán történik valami, ami megfagyasztja odabent a légkört. Nagy hangzavarral egyenest az ablakon keresztül érkezik valaki, a reakciókból ítélve pedig ez itt nem szokványos dolog. Ő maga is a fegyverei után kap, és félig feláll már, mikor végül úgy dönt, hogy az alak kis jóindulattal sem mondható veszélyesnek rájuk nézve, így csak csendben meghúzza magát a súlya alatt görnyedező anyagborításos széken.*
-No fene! Neki aztán sietős a dolog. *Szakad ki belőle a rosszmájú nevetés, szavait pedig Gyldwának címzi, hogy oldja a hangulatot. Aztán lassan helyreáll a rend, ahogy talán a kóceráj őrei kezdi felkaparni a padlóról szerencsétlen flótást. Majd, hogy tovább szemlélődik, úgy tűnik neki, de nagyon, hogy egy igen cicomás ember éppen feléjük tart.*
-Gyldwa, azt hiszem lebuktunk, talán jobb lesz, ha pucolunk innen. *Rángatja meg a másik karját, közben szemét le nem véve a feléjük közeledőről.*
1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:03:07
Üzenet elküldve: 2019-10-20 17:03:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Yathlanae, Vyliassa//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
// Emelet //
* A szemébe fúródik a boszorkány igéző pillantása. Úgy érzi mintha a lelkébe nézne a szürkészöld szempár. Szerencsére a másik lány beszélni kezd, így sikerül kiszabadulnia a Vyl rabságából.*
– Wrexan vagyok, szintén új munkás.* Válaszolja és közben végig ránéz, hogy még véletlenül se kelljen a Vylre pillantania. Azám csakhogy a szeme sarkából látja, hogy az viszont szépen lassan felé közelít. Tiszteletlenség vagy nem tesz hátra néhány lépést. Az elf elhallgat és a másik kezd el beszélni. Beleborzong mikor a naaagyon szót meghallja. ~ Mit akar tőlem ez a nő? Miért pont engem nézet ki magának? És az a mosoly az arcán, olyan gonosz. ~ Közben ajánlatot kap, hogy csatlakozzon hozzájuk odalent.*
– Ro-roppantul sajnálom, de én é-éppen fürdeni készülök. Talán majd legközelebb.*– Mondja megbicsakló hangon, mivel kénytelen folyamatosan hátrálni. Be is szorul a fal meg az ágy közzé. Egy pillanatra fellélegez, mikor Vyl hátrafordul. Reménykedik benne, hogy hallgat az elfre és mennek dolgozni. De nem így történik, mivel újra Wrexan felé fordul. A távolság most már nincs nagyon köztük. Érzi a nő finom illatát, mikor az közzel hajol hozzá. A fiú szíve csak vadul kalapál. A kellemes csilingelő hang olyan ajánlatot tesz neki, mint még soha senki. Nagyot nyel és próbálna valami értelmes választ kibökni.*
– Öööö. Uhh. Holnap ööö korán kell kellnem. Sa-sajnálom.* Préseli ki magából a szavakat. Úgy látszik ezzel véget is ér a szenvedése, mert a félvér eltávolodik tőle, de még utólag nem rest Wrexan férfiasságára csapni. Keze nem azt fogja találni, mint amire várna ugyanis a fiú félelme nagyobb a nemi vágyánál. Készségesen kíséri ki őket a szobából.*
– További szép estét!* Mondja nekik láthatóan megkönnyebbült szegény fiú. Gondosan becsukja az ajtót. ~ Felejtsétek el, hogy itt lakom! Sőt az is, hogy létezem!~ Fáradtan terül el az ágyon és reméli a víz mihamarabb megérkezik majd.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
// Emelet //
* A szemébe fúródik a boszorkány igéző pillantása. Úgy érzi mintha a lelkébe nézne a szürkészöld szempár. Szerencsére a másik lány beszélni kezd, így sikerül kiszabadulnia a Vyl rabságából.*
– Wrexan vagyok, szintén új munkás.* Válaszolja és közben végig ránéz, hogy még véletlenül se kelljen a Vylre pillantania. Azám csakhogy a szeme sarkából látja, hogy az viszont szépen lassan felé közelít. Tiszteletlenség vagy nem tesz hátra néhány lépést. Az elf elhallgat és a másik kezd el beszélni. Beleborzong mikor a naaagyon szót meghallja. ~ Mit akar tőlem ez a nő? Miért pont engem nézet ki magának? És az a mosoly az arcán, olyan gonosz. ~ Közben ajánlatot kap, hogy csatlakozzon hozzájuk odalent.*
– Ro-roppantul sajnálom, de én é-éppen fürdeni készülök. Talán majd legközelebb.*– Mondja megbicsakló hangon, mivel kénytelen folyamatosan hátrálni. Be is szorul a fal meg az ágy közzé. Egy pillanatra fellélegez, mikor Vyl hátrafordul. Reménykedik benne, hogy hallgat az elfre és mennek dolgozni. De nem így történik, mivel újra Wrexan felé fordul. A távolság most már nincs nagyon köztük. Érzi a nő finom illatát, mikor az közzel hajol hozzá. A fiú szíve csak vadul kalapál. A kellemes csilingelő hang olyan ajánlatot tesz neki, mint még soha senki. Nagyot nyel és próbálna valami értelmes választ kibökni.*
– Öööö. Uhh. Holnap ööö korán kell kellnem. Sa-sajnálom.* Préseli ki magából a szavakat. Úgy látszik ezzel véget is ér a szenvedése, mert a félvér eltávolodik tőle, de még utólag nem rest Wrexan férfiasságára csapni. Keze nem azt fogja találni, mint amire várna ugyanis a fiú félelme nagyobb a nemi vágyánál. Készségesen kíséri ki őket a szobából.*
– További szép estét!* Mondja nekik láthatóan megkönnyebbült szegény fiú. Gondosan becsukja az ajtót. ~ Felejtsétek el, hogy itt lakom! Sőt az is, hogy létezem!~ Fáradtan terül el az ágyon és reméli a víz mihamarabb megérkezik majd.*
1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 15:18:14
Üzenet elküldve: 2019-10-20 15:18:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A csalogány hallgat...//
//Yathlanae, érintőlegesen Khul, Wrexan//
//Emelet, majd vendégtér//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elindulnak a hetes felé és váratlan fordulatot vesz a történet. Khullal találkoznak, aki megdicséri, s jól láthatja Vyl reakciójából, hogy tetszett neki a bók, mégis szúrós választ kap, persze halkan, csak neki szánva, nem akar most botrányba kergetni egy egész személyzetet.*
-Neked mégse kellek. *Bekopognak és egy ijedt fiú nyit ajtót, akit Vyl mintha látott már volna. ~ Jaaa, ez az a Wrexan! De aranyos, lehet, érdemes lenne "úgy" foglalkozni vele. ~ Lana beszél, majd helyeslően bólint a szavakra, szemeivel mélyen kutatva a fiú tekintetében, szépen lassan közeledve felé.*
-Mi már azt hiszem, találkoztunk, de még mindig naaagyon örvendek, munkatárs. *Sanda mosoly kúszik arcára, miközben megpróbálja a sarokba szorítani szegény Wrexant. Lana elhangzó szavait követve veszi fel a fonalat, egy pillanatra hátra fordulva az elfre néz, kacsint, jelezvén tréfás szándékait, majd újfent a fiúra mered, s ha az nem tett eddig semmit, akkor szinte semmi hely nincsen már közöttük. Halkan suttogja a fülébe, hogy csak ő hallja a csilingelő hangot kiszökve a duzzadt ajkak közül.*
-Persze akár itt is maradhatunk, kettesben... vagy hármasban... rajtad áll, hogyan szeretnéd és mit. *Megvárja a választ és attól függetlenül, megpróbál rácsapni az ember férfiúri jellegzetességére, majd a ledér félvér kissé eltávolodva, kuncogva tér vissza társa mellé.*
-Igazad van, segíthetnénk. Talán bekapcsolódhatnánk a zenébe, vagy a felszolgáládba. Szegény Charesst már tényleg sajnálom, amennyi dolga van. *A jó pontokra ő is bólint helyeslően, majd Wrexannal, vagy Wrexantalanul, de elindul a vendégtér felé.*
//Yathlanae, érintőlegesen Khul, Wrexan//
//Emelet, majd vendégtér//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elindulnak a hetes felé és váratlan fordulatot vesz a történet. Khullal találkoznak, aki megdicséri, s jól láthatja Vyl reakciójából, hogy tetszett neki a bók, mégis szúrós választ kap, persze halkan, csak neki szánva, nem akar most botrányba kergetni egy egész személyzetet.*
-Neked mégse kellek. *Bekopognak és egy ijedt fiú nyit ajtót, akit Vyl mintha látott már volna. ~ Jaaa, ez az a Wrexan! De aranyos, lehet, érdemes lenne "úgy" foglalkozni vele. ~ Lana beszél, majd helyeslően bólint a szavakra, szemeivel mélyen kutatva a fiú tekintetében, szépen lassan közeledve felé.*
-Mi már azt hiszem, találkoztunk, de még mindig naaagyon örvendek, munkatárs. *Sanda mosoly kúszik arcára, miközben megpróbálja a sarokba szorítani szegény Wrexant. Lana elhangzó szavait követve veszi fel a fonalat, egy pillanatra hátra fordulva az elfre néz, kacsint, jelezvén tréfás szándékait, majd újfent a fiúra mered, s ha az nem tett eddig semmit, akkor szinte semmi hely nincsen már közöttük. Halkan suttogja a fülébe, hogy csak ő hallja a csilingelő hangot kiszökve a duzzadt ajkak közül.*
-Persze akár itt is maradhatunk, kettesben... vagy hármasban... rajtad áll, hogyan szeretnéd és mit. *Megvárja a választ és attól függetlenül, megpróbál rácsapni az ember férfiúri jellegzetességére, majd a ledér félvér kissé eltávolodva, kuncogva tér vissza társa mellé.*
-Igazad van, segíthetnénk. Talán bekapcsolódhatnánk a zenébe, vagy a felszolgáládba. Szegény Charesst már tényleg sajnálom, amennyi dolga van. *A jó pontokra ő is bólint helyeslően, majd Wrexannal, vagy Wrexantalanul, de elindul a vendégtér felé.*
1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 15:01:46
Üzenet elküldve: 2019-10-20 15:01:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Barna kislány ablakába jó estét, jó estét!//
//Eldaran, Darelld, Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Unottan álldogál, ajka lefittyed, néha látens mód tökeit vakargatja meg, míves és rejtett mozdulatokkal, még diszkréten el is fordul, így aki felé néz, csupán egy lágyan, fel, s le járó, ringó jobb kezet láthat. Balja alatt, ott a számszeríj, azzal mégsem mozgolódhat, még saját lábába találna lőni. Tekintete persze éber, s környezetét figyeli. Elég nagy a nyüzsgés, így vajmi kevés eséllyel vesz észre bármilyen akciót, csupán reagálni tud majd a következményekre. Persze csak azokról az akciókról van szó, melyet kendőzni kívánna, két kiosztott pofonra azért már felfigyelne. Gondolataiban mereng, s a felsorakozó nőkkel szemez, barnával, szőkével, meg tulajdonképpen mindenkivel, aki akad, nem számít, rajongója a nemnek, hát miért ne mondana rá igent? Majdnem kificcen egy öblös ásítás, melynek végét apró büfivel zárja le. Utat enged láttatni hatalmas szájába, melyen most lakat van, nem fecseg és nem fecsérli idejét arra, hogy fárassza magát, vagy a környezetét, Khul az őr, a harcizom, a dédelgetett macifiú, délcegen áll és strázsál.*
- Mi... a... fasz?! *Megjegyzése nem az egyik taperoló férfi bal kezének szól, mely épp az egyik szoknya alatt tűnik el, ilyetén szólva nem is irigység, melynek hangot kíván adni. Még csak nem is tökeinek vakargatása közben lepődik meg valamin, jóllehet a mozdulat a hangzavarra félbeszakad, de nem azért, mert az egyiket nagyobbnak találná, mint tegnap volt. Egy fickó érkezik. Viszonylag látványosan, s hogy fickó, az is csak akkor derül ki, mikor földet érést követően kicsomagolja magát.*
- Cöh... álmenő... *Kapja oda tekintetét. Mindig is szeretett borzasztó látványosan megérkezni. Khul nem jön, nem késik, Khul érkezik. Úgy és ott, ahogyan kell, semmi szükség arra, hogy ezt a jó hírnevet elorozzák tőle, márpedig az épp padlóra okádó kisfickó jó eséllyel pályázik az első helyre.*
- Fúj baz'meg... *Csóválja meg fejét, mintha maga nem okádott volna már padlóra. Szelíden kutat emlékei között, mikor megindul a csomag felé, s a felderengő wegtoreni éjszakák sejlenek fel, búskomor tekintete előtt, amikor társaival egy asztalt pakoltak tele sorban, egymás után. Mindegy. Majd egyszer biztosan elmeséli. Khul, így hát elengedi markában tartott tökeit, miután igazít egyet rajtuk, s öblös léptekkel, a mellette körülbelül két lépésre berobbanó fickó fölé áll, számszeríját hónaljtokjából elővéve, s kedvesen végigfektetve bal alkarján.*
- Szervusz. *Böködi meg csizmájával egykedvűen, majd tekintve, hogy saját maga megfigyelőképességeinek bizony birtokába van, s nem is rest használni azokat, a fickó előtt mocsokban fetrengő papírfecnire pillant.*
- No... levelet hoztál cseszed? *Megrázza fejét, majd egy széket kerít oldalról, s, ha tudja és nem akadályozzák meg benne, a férfit felrántva kedvesen rácsüccsenti, hadd lógjon ott, mint a száraz füge, aztán, számszeríját hónalja alá csapva, felcsippenti az iratot. Ilyen állapotban, úgy sem sündörögnek, felesleges a rácélzás.*
- És nem bírtad volna, az ajtón beadni? *Feddi meg zsörtölődve, miközben undor nélkül kihajtogatja, akkor is, ha a felültetés nem jár sikerrel. Időközben persze Darelldnek is jelez, hogy kézben tartja az ügyet, igaz nem árt az erősítés.*
- Az utcára, főni! *Jelzi, bár Darelld bizonyára tudja a dolgát, s ellenőrzi, hogy vajon, ki volt oly botor, hogy a figurát behajítsa, magától minden bizonnyal nem ugrik fejest senki egy ablakon. Főleg nem egy őrzött létesítménybe. Átfutja a sorokat, majd felröhög.*
- Már megint, baszki?! Höhö... öcsém, hogy ezek nem ismernek mást! *Göcög magában, aztán egy másik széket, maga elé fordít, s háttámlájára támaszkodva, fordítva üli meg, s a férfihez szól, akár ül a széken, akár arccal előre fetreng a porban.*
- Na csicseregj madárka, mi szél fújt be az ablakon és mennyi pénzed van, hogy ezt kifizesd? *Mutat az ablakra. Ha valaki látja, kezét levegőbe emelve kér egy itókát szíverősítőnek.*
//Eldaran, Darelld, Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Unottan álldogál, ajka lefittyed, néha látens mód tökeit vakargatja meg, míves és rejtett mozdulatokkal, még diszkréten el is fordul, így aki felé néz, csupán egy lágyan, fel, s le járó, ringó jobb kezet láthat. Balja alatt, ott a számszeríj, azzal mégsem mozgolódhat, még saját lábába találna lőni. Tekintete persze éber, s környezetét figyeli. Elég nagy a nyüzsgés, így vajmi kevés eséllyel vesz észre bármilyen akciót, csupán reagálni tud majd a következményekre. Persze csak azokról az akciókról van szó, melyet kendőzni kívánna, két kiosztott pofonra azért már felfigyelne. Gondolataiban mereng, s a felsorakozó nőkkel szemez, barnával, szőkével, meg tulajdonképpen mindenkivel, aki akad, nem számít, rajongója a nemnek, hát miért ne mondana rá igent? Majdnem kificcen egy öblös ásítás, melynek végét apró büfivel zárja le. Utat enged láttatni hatalmas szájába, melyen most lakat van, nem fecseg és nem fecsérli idejét arra, hogy fárassza magát, vagy a környezetét, Khul az őr, a harcizom, a dédelgetett macifiú, délcegen áll és strázsál.*
- Mi... a... fasz?! *Megjegyzése nem az egyik taperoló férfi bal kezének szól, mely épp az egyik szoknya alatt tűnik el, ilyetén szólva nem is irigység, melynek hangot kíván adni. Még csak nem is tökeinek vakargatása közben lepődik meg valamin, jóllehet a mozdulat a hangzavarra félbeszakad, de nem azért, mert az egyiket nagyobbnak találná, mint tegnap volt. Egy fickó érkezik. Viszonylag látványosan, s hogy fickó, az is csak akkor derül ki, mikor földet érést követően kicsomagolja magát.*
- Cöh... álmenő... *Kapja oda tekintetét. Mindig is szeretett borzasztó látványosan megérkezni. Khul nem jön, nem késik, Khul érkezik. Úgy és ott, ahogyan kell, semmi szükség arra, hogy ezt a jó hírnevet elorozzák tőle, márpedig az épp padlóra okádó kisfickó jó eséllyel pályázik az első helyre.*
- Fúj baz'meg... *Csóválja meg fejét, mintha maga nem okádott volna már padlóra. Szelíden kutat emlékei között, mikor megindul a csomag felé, s a felderengő wegtoreni éjszakák sejlenek fel, búskomor tekintete előtt, amikor társaival egy asztalt pakoltak tele sorban, egymás után. Mindegy. Majd egyszer biztosan elmeséli. Khul, így hát elengedi markában tartott tökeit, miután igazít egyet rajtuk, s öblös léptekkel, a mellette körülbelül két lépésre berobbanó fickó fölé áll, számszeríját hónaljtokjából elővéve, s kedvesen végigfektetve bal alkarján.*
- Szervusz. *Böködi meg csizmájával egykedvűen, majd tekintve, hogy saját maga megfigyelőképességeinek bizony birtokába van, s nem is rest használni azokat, a fickó előtt mocsokban fetrengő papírfecnire pillant.*
- No... levelet hoztál cseszed? *Megrázza fejét, majd egy széket kerít oldalról, s, ha tudja és nem akadályozzák meg benne, a férfit felrántva kedvesen rácsüccsenti, hadd lógjon ott, mint a száraz füge, aztán, számszeríját hónalja alá csapva, felcsippenti az iratot. Ilyen állapotban, úgy sem sündörögnek, felesleges a rácélzás.*
- És nem bírtad volna, az ajtón beadni? *Feddi meg zsörtölődve, miközben undor nélkül kihajtogatja, akkor is, ha a felültetés nem jár sikerrel. Időközben persze Darelldnek is jelez, hogy kézben tartja az ügyet, igaz nem árt az erősítés.*
- Az utcára, főni! *Jelzi, bár Darelld bizonyára tudja a dolgát, s ellenőrzi, hogy vajon, ki volt oly botor, hogy a figurát behajítsa, magától minden bizonnyal nem ugrik fejest senki egy ablakon. Főleg nem egy őrzött létesítménybe. Átfutja a sorokat, majd felröhög.*
- Már megint, baszki?! Höhö... öcsém, hogy ezek nem ismernek mást! *Göcög magában, aztán egy másik széket, maga elé fordít, s háttámlájára támaszkodva, fordítva üli meg, s a férfihez szól, akár ül a széken, akár arccal előre fetreng a porban.*
- Na csicseregj madárka, mi szél fújt be az ablakon és mennyi pénzed van, hogy ezt kifizesd? *Mutat az ablakra. Ha valaki látja, kezét levegőbe emelve kér egy itókát szíverősítőnek.*
1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 14:31:02
Üzenet elküldve: 2019-10-20 14:31:02
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
//Welly, Lati, Darelld//
//Érintőlegesen Zammiria//
*Szokványosan mély tekintetét tartja a hölgyön, persze azért minden mást is igyekszik szemmel tartani, hisz tulajdonképpen szolgálatban van. Felszalad szemöldöke:*
- Hazudni... Latamie kisasszony, én mindig őszinte vagyok! *Jelenti ki halkan, s halvány mosoly jelenik meg szája sarkában, mely utalhat arra is, hogy igazat mond, egyben arra is, hogy most sem. Persze tisztában van a kijelentés miértjével, s enyhén meghajtja magát.*
- Nálam minden vendég kitüntetett figyelmet élvez. *Fűzi hozzá az előbb elmondottakhoz, de gyorsan más témába vágnak, mely valóban sokkal fontosabb, mint Darelld értékítéletének megbecslése.*
- Visszavonult a szobájába, egyelőre pihen, nem komoly, bizonyára hamar felépül. *Nyugtatja meg a nőt, s időközben Welly is visszatér az elkészült, gusztusosan gőzölgő étellel.*
- Ebben az esetben ital a rendelkezésre áll, s most már az étel is, amit fogyasszon egészséggel. *Mondja.*
- Köszönöm, Welly! *Fordul a lány felé, természetesen a nyíló ajtót sem hagyja figyelmen kívül, s az érkező páros, Zammiria és Ernuss felé bólint jól láthatóan, viszonozva a köszöntést.*
//Eldaran//
*Időközben tekintete megakad valamin, a hangra fejét is odakapja, aminek egyelőre nem tulajdonít túl sok jelentőséget, de a figyelmét felkeltette, hiszen nem volna őr, ha nem látná környezetét. Persze más is kell. Az pedig az ügyesség, az emberismeret, az intelligencia... szerencsére Darelld mindháromnak birtokában van. Hallja ugyan, amit Latamie mondd, illetve kérdez, de ezúttal más feladatot szánt neki az ég... vagy inkább az egyik új betérő, aki valami oknál fogva az ablakon köszön be, igencsak megviselten. Lassú sóhaj hagyja el ajkát, majd miután arca sem rezdül, Wellyhez szól.*
- Welly, kérlek tájékoztasd, kedves vendégünket. Latamie kisasszony, most ha megbocsát, úgy látom van, aki nincs tisztában a szabályokkal. *Morogja, s közben már szokásához híven nyugodtan és könnyed mozdulatokkal húzza elő rövid kardját, s indul meg, szelíden félretolva az előtte meghökkenten állókat, Eldaran felé.*
- Kérem őrizzék meg nyugalmukat, csupán egy kis félreértés lehet, fogyasszanak tovább. *Még egy-két mosoly is megvillan, nyugalmat árasztó és kedves, így bár a tömeg nyilvánvalóan meglepett arcot vág, többen vállukat vonják meg.*
- Biztosan részeg. *Vonja meg egyikük a vállát. A másik rákontráz.* Vagy az asszony dobta ki szeretőjéhez. *Vihog fel a másik. A jelenet bár rendkívül szokatlan egy ilyen patinás környezetben, valójában a kikötőben elég gyakran törnek be ablakok, vagy csörrennek fegyverek. Egy kis időbe beletelik, míg a férfihez ér, addig talán más is tud reagálni, főként Khul'ie, aki közvetlen az ajtó mellett áll.*
//Welly, Lati, Darelld//
//Érintőlegesen Zammiria//
*Szokványosan mély tekintetét tartja a hölgyön, persze azért minden mást is igyekszik szemmel tartani, hisz tulajdonképpen szolgálatban van. Felszalad szemöldöke:*
- Hazudni... Latamie kisasszony, én mindig őszinte vagyok! *Jelenti ki halkan, s halvány mosoly jelenik meg szája sarkában, mely utalhat arra is, hogy igazat mond, egyben arra is, hogy most sem. Persze tisztában van a kijelentés miértjével, s enyhén meghajtja magát.*
- Nálam minden vendég kitüntetett figyelmet élvez. *Fűzi hozzá az előbb elmondottakhoz, de gyorsan más témába vágnak, mely valóban sokkal fontosabb, mint Darelld értékítéletének megbecslése.*
- Visszavonult a szobájába, egyelőre pihen, nem komoly, bizonyára hamar felépül. *Nyugtatja meg a nőt, s időközben Welly is visszatér az elkészült, gusztusosan gőzölgő étellel.*
- Ebben az esetben ital a rendelkezésre áll, s most már az étel is, amit fogyasszon egészséggel. *Mondja.*
- Köszönöm, Welly! *Fordul a lány felé, természetesen a nyíló ajtót sem hagyja figyelmen kívül, s az érkező páros, Zammiria és Ernuss felé bólint jól láthatóan, viszonozva a köszöntést.*
//Eldaran//
*Időközben tekintete megakad valamin, a hangra fejét is odakapja, aminek egyelőre nem tulajdonít túl sok jelentőséget, de a figyelmét felkeltette, hiszen nem volna őr, ha nem látná környezetét. Persze más is kell. Az pedig az ügyesség, az emberismeret, az intelligencia... szerencsére Darelld mindháromnak birtokában van. Hallja ugyan, amit Latamie mondd, illetve kérdez, de ezúttal más feladatot szánt neki az ég... vagy inkább az egyik új betérő, aki valami oknál fogva az ablakon köszön be, igencsak megviselten. Lassú sóhaj hagyja el ajkát, majd miután arca sem rezdül, Wellyhez szól.*
- Welly, kérlek tájékoztasd, kedves vendégünket. Latamie kisasszony, most ha megbocsát, úgy látom van, aki nincs tisztában a szabályokkal. *Morogja, s közben már szokásához híven nyugodtan és könnyed mozdulatokkal húzza elő rövid kardját, s indul meg, szelíden félretolva az előtte meghökkenten állókat, Eldaran felé.*
- Kérem őrizzék meg nyugalmukat, csupán egy kis félreértés lehet, fogyasszanak tovább. *Még egy-két mosoly is megvillan, nyugalmat árasztó és kedves, így bár a tömeg nyilvánvalóan meglepett arcot vág, többen vállukat vonják meg.*
- Biztosan részeg. *Vonja meg egyikük a vállát. A másik rákontráz.* Vagy az asszony dobta ki szeretőjéhez. *Vihog fel a másik. A jelenet bár rendkívül szokatlan egy ilyen patinás környezetben, valójában a kikötőben elég gyakran törnek be ablakok, vagy csörrennek fegyverek. Egy kis időbe beletelik, míg a férfihez ér, addig talán más is tud reagálni, főként Khul'ie, aki közvetlen az ajtó mellett áll.*
1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 14:27:44
Üzenet elküldve: 2019-10-20 14:27:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vyliassa, Wrexan, érintőlegesen Khul//
//Wrexan szobája előtt, majd útban a vendégtér felé//
*Nem kell soká várnia, Vyl hamar megérkezik, és a következő pillanatban már kopogtatnak is a titokzatos hetes ajtón. Nincsenek egyedül, belefutnak a zsoldosba, akinek a nevére nem igazán emlékszik az elf, de eme tudatlanságának nem adja külső jelét, kedvesen visszamosolyog, és visszaköszön egy biccentés kíséretében.
A férfi távozta után ki is nyílik a szoba ajtaja, és egy fiatalnak tűnő kölyök kissé kócos feje bukkan elő. Yathlanae látja a fiún a kezdeti döbbenetet, talán a másik el nem tudja képzelni, mi okból kereshették őt fel. Végül látszólag összeszedi magát, és udvariasan megszólal.*
~Milyen aranyos.~
*Ez az elf első gondolata, és megvillant a fiú felé egy barátságos, ragyogó mosolyt.*
- Üdv, én Yathlanae vagyok, új munkatárs. Itt lakunk a szomszéd szobákban.
*Pillant a félvérre, s ha ő is bemutatkozott, folytatja lelkes, csilingelő hangon.*
- Úgy gondoltuk, beköszönünk, hiszen nem árt megismerkedni a körülöttünk élőkkel.
*Közben megcsapja a fülét a lentről felszűrődő zene, és beszédfoszlányok. Bizonyára nagy a sürgés-forgás odalent, talán még érkeztek is azóta, hogy ő megjött.*
~Lehet, le kéne menni segíteni.~
*Bár elvileg csak másnap állna munkába, ha szükség van plusz kezekre, ő nagyon szívesen besegít bármibe. Csak magyarázzák el, mit hogyan csináljon.*
- Mi éppen lefelé tartunk, ha akarsz, csatlakozhatsz, de azt is megértjük, ha inkább pihenni akarsz.
*Mondja kedvesen, nem szándéka még jobban megrémiszteni a fiút. Bár szemében megcsillan egy kis lehetséges gonoszkodás. Kíváncsi lenne, hogy reagál Wrexan egy kis flörtre, vagy erőteljesebb közeledésre. De ezt a kísérletet inkább máskorra halasztja, most már inkább a lenti forgatagban tevékenykedne.*
- Mi lenne, ha lemennénk megnézni, tudunk-e segíteni valamit?
*Érinti meg Vyl karját, amennyiben ő is befejezte a csevejt a kölyökkel.*
- Szerezhetnénk pár jó pontot a főnököknél.
*Akárhogy is dönt a másik kettő, ő a lépcső felé veszi az irányt. Ha valamelyikük a maradás mellett voksol, akkor elköszön, mielőtt elindulna lefelé.*
//Wrexan szobája előtt, majd útban a vendégtér felé//
*Nem kell soká várnia, Vyl hamar megérkezik, és a következő pillanatban már kopogtatnak is a titokzatos hetes ajtón. Nincsenek egyedül, belefutnak a zsoldosba, akinek a nevére nem igazán emlékszik az elf, de eme tudatlanságának nem adja külső jelét, kedvesen visszamosolyog, és visszaköszön egy biccentés kíséretében.
A férfi távozta után ki is nyílik a szoba ajtaja, és egy fiatalnak tűnő kölyök kissé kócos feje bukkan elő. Yathlanae látja a fiún a kezdeti döbbenetet, talán a másik el nem tudja képzelni, mi okból kereshették őt fel. Végül látszólag összeszedi magát, és udvariasan megszólal.*
~Milyen aranyos.~
*Ez az elf első gondolata, és megvillant a fiú felé egy barátságos, ragyogó mosolyt.*
- Üdv, én Yathlanae vagyok, új munkatárs. Itt lakunk a szomszéd szobákban.
*Pillant a félvérre, s ha ő is bemutatkozott, folytatja lelkes, csilingelő hangon.*
- Úgy gondoltuk, beköszönünk, hiszen nem árt megismerkedni a körülöttünk élőkkel.
*Közben megcsapja a fülét a lentről felszűrődő zene, és beszédfoszlányok. Bizonyára nagy a sürgés-forgás odalent, talán még érkeztek is azóta, hogy ő megjött.*
~Lehet, le kéne menni segíteni.~
*Bár elvileg csak másnap állna munkába, ha szükség van plusz kezekre, ő nagyon szívesen besegít bármibe. Csak magyarázzák el, mit hogyan csináljon.*
- Mi éppen lefelé tartunk, ha akarsz, csatlakozhatsz, de azt is megértjük, ha inkább pihenni akarsz.
*Mondja kedvesen, nem szándéka még jobban megrémiszteni a fiút. Bár szemében megcsillan egy kis lehetséges gonoszkodás. Kíváncsi lenne, hogy reagál Wrexan egy kis flörtre, vagy erőteljesebb közeledésre. De ezt a kísérletet inkább máskorra halasztja, most már inkább a lenti forgatagban tevékenykedne.*
- Mi lenne, ha lemennénk megnézni, tudunk-e segíteni valamit?
*Érinti meg Vyl karját, amennyiben ő is befejezte a csevejt a kölyökkel.*
- Szerezhetnénk pár jó pontot a főnököknél.
*Akárhogy is dönt a másik kettő, ő a lépcső felé veszi az irányt. Ha valamelyikük a maradás mellett voksol, akkor elköszön, mielőtt elindulna lefelé.*
1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-20 11:17:33
Üzenet elküldve: 2019-10-20 11:17:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A dokkok környékén //
*A tiszta messzeségben átragyogó hold bársonyos fényétől ezüstöt varázsba renyhül a város piszka. A Levelek Havában a kikötők környékén hamar ércessé váló éjszakai szelektől még a marcona alakok is inkább bekívánkoznak nevetésben, adomában és sörben gazdag menedékhelyeikre. Tán ugyanezen kívánalomból adódóan hajtja a fekete köpenybe burkolózó kocsis a csilleszekér elé befogott két lovat úgy, mintha mögöttük egy falka Warg futna. A baljós fogat kis híján halálra is gázolja az egyik vityilló előtt az almája után kifutó fiúcskát. A lovakat szüntelenül ösztökélő férfi arcára torz vigyor ül ki, noha nem tudni, hogy a baleset szerencsés elkerülése végett vagy annak esetleges megtörténtén való fantáziálás eredményeképp.
A szekér a Sellő ablakánál áll meg, s még mielőtt a bejárat előtt ácsorgó őr mozgásba lendülhetne, két alak emelkedik a csilleszekér rejtekéből és egy idomtalan kupacot kanalaznak fel, majd határozott lendítéssel parabolikus pályára állítják, átívelve a sövény fölött, be egyenesen a Sellő elfüggönyözött ablakán. Az üvegcsörömpölés alá patadobolás és kavicscsikorgás szól, ahogy a két lovat iramba ugratja a hajtó és hamar eltávolodnak a tetthelyről.*
// A Sellőben //
*Az ablakon bevágódó embernek tetsző, ember testű és ember szagú valami való igaz egy ember. Röptében akaratlanul is magával ránt függönyt, dekorációt, asztali kellékeket és étkészletet, ha az útjába kerül. Puffanással és nyekkenéssel ér földet s még fordul is egyet a lendülettől. Arccal a padló felé, kitekeredett karpozícióval, mozdulatlanul fekszik. Nem kell sokat látott kocsmai tölteléknek lenni ahhoz, hogy szempillantásra megállapíthassa bárki, jól helybenhagyták ezt a nem várt vendéget. Morgásba fúló kínlódó szisszenéssel Eldaran utolsó erőtartalékaival hátára gördíti magát, mely mozdulat heveny köhögő- és öklendező rohamot vált ki. Nem is kell sok hozzá, előző napi nem túl tartalmas étrendjét némi vérrel felütve önmagára és a padlóra teríti. Ezt követően a férfi görcsös rángások közepette magzatpózba húzza magát és ziháló lélegzettel valamint fájdalmas nyögésektől terhesen megkezdi küzdelmét az életben maradásért.
Azon személyek, akik közelebb lépnek és percepciós képességeiket nem csak a nyilvánvaló jelek olvasása tölti ki, hanem részletekre is tudnak figyelni, felfedezhetik, hogy a vér és okádék közé durva anyagú kendő keveredett. Az összegyűrt kendő egyik oldalára pedig vörös festékanyaggal a következő sorokat vitték: „A Sellőház égni fog.”*
*A tiszta messzeségben átragyogó hold bársonyos fényétől ezüstöt varázsba renyhül a város piszka. A Levelek Havában a kikötők környékén hamar ércessé váló éjszakai szelektől még a marcona alakok is inkább bekívánkoznak nevetésben, adomában és sörben gazdag menedékhelyeikre. Tán ugyanezen kívánalomból adódóan hajtja a fekete köpenybe burkolózó kocsis a csilleszekér elé befogott két lovat úgy, mintha mögöttük egy falka Warg futna. A baljós fogat kis híján halálra is gázolja az egyik vityilló előtt az almája után kifutó fiúcskát. A lovakat szüntelenül ösztökélő férfi arcára torz vigyor ül ki, noha nem tudni, hogy a baleset szerencsés elkerülése végett vagy annak esetleges megtörténtén való fantáziálás eredményeképp.
A szekér a Sellő ablakánál áll meg, s még mielőtt a bejárat előtt ácsorgó őr mozgásba lendülhetne, két alak emelkedik a csilleszekér rejtekéből és egy idomtalan kupacot kanalaznak fel, majd határozott lendítéssel parabolikus pályára állítják, átívelve a sövény fölött, be egyenesen a Sellő elfüggönyözött ablakán. Az üvegcsörömpölés alá patadobolás és kavicscsikorgás szól, ahogy a két lovat iramba ugratja a hajtó és hamar eltávolodnak a tetthelyről.*
// A Sellőben //
*Az ablakon bevágódó embernek tetsző, ember testű és ember szagú valami való igaz egy ember. Röptében akaratlanul is magával ránt függönyt, dekorációt, asztali kellékeket és étkészletet, ha az útjába kerül. Puffanással és nyekkenéssel ér földet s még fordul is egyet a lendülettől. Arccal a padló felé, kitekeredett karpozícióval, mozdulatlanul fekszik. Nem kell sokat látott kocsmai tölteléknek lenni ahhoz, hogy szempillantásra megállapíthassa bárki, jól helybenhagyták ezt a nem várt vendéget. Morgásba fúló kínlódó szisszenéssel Eldaran utolsó erőtartalékaival hátára gördíti magát, mely mozdulat heveny köhögő- és öklendező rohamot vált ki. Nem is kell sok hozzá, előző napi nem túl tartalmas étrendjét némi vérrel felütve önmagára és a padlóra teríti. Ezt követően a férfi görcsös rángások közepette magzatpózba húzza magát és ziháló lélegzettel valamint fájdalmas nyögésektől terhesen megkezdi küzdelmét az életben maradásért.
Azon személyek, akik közelebb lépnek és percepciós képességeiket nem csak a nyilvánvaló jelek olvasása tölti ki, hanem részletekre is tudnak figyelni, felfedezhetik, hogy a vér és okádék közé durva anyagú kendő keveredett. Az összegyűrt kendő egyik oldalára pedig vörös festékanyaggal a következő sorokat vitték: „A Sellőház égni fog.”*
1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-19 17:26:27
Üzenet elküldve: 2019-10-19 17:26:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi egy kicsit közelebb húzza magához a nőt. A szivaccsal finoman a kebleit tisztogatja, miközben a zöldbőrű érintését érzi a combján.*
- Értem, szóval amolyan magányos vándor vagy.*-mosolyodik el a férfi.*
- Mindenesetre az ég szép idomokkal és izomzattal áldott meg, gondolom értesz a fegyverforgatáshoz is.*-s finoman megtapintja a másik hasát és combját.*
- Már említettem, hogyha lenne hajóm ,akkor szívesen magammal vinnélek, természetesen te az én kabinomba laknál.*-és kicsit közelebb hajol a nőhöz, hogy finoman beleharapjon a nyakába, majd átadja a nőnek a szivacsot.*
- Egy kicsit engem is le kéne tisztítani.*-jegyzi meg Torskel és várja, hogy a nő mit lép erre.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi egy kicsit közelebb húzza magához a nőt. A szivaccsal finoman a kebleit tisztogatja, miközben a zöldbőrű érintését érzi a combján.*
- Értem, szóval amolyan magányos vándor vagy.*-mosolyodik el a férfi.*
- Mindenesetre az ég szép idomokkal és izomzattal áldott meg, gondolom értesz a fegyverforgatáshoz is.*-s finoman megtapintja a másik hasát és combját.*
- Már említettem, hogyha lenne hajóm ,akkor szívesen magammal vinnélek, természetesen te az én kabinomba laknál.*-és kicsit közelebb hajol a nőhöz, hogy finoman beleharapjon a nyakába, majd átadja a nőnek a szivacsot.*
- Egy kicsit engem is le kéne tisztítani.*-jegyzi meg Torskel és várja, hogy a nő mit lép erre.*
1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-19 12:44:03
Üzenet elküldve: 2019-10-19 12:44:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nalaeä, Ralas, futólag Latamie, Welly//
//Említés szintjén Ormronym, Gyldwa//
//Nala szobája, majd fogadótér, pult//
*A visszafogott virágillat tölti be az orrát, mikor megszimatolja Nala csinos parfümös üvegcséjét. Elmosolyodik és visszaadja.*
- Kellemes illat, illik hozzád.
*Még mindig nehezen emészti meg, hogy Nala miféle rabságban és kiszolgáltatottságban élt, ám rajta keresztül egy olyan ábrándvilág érinti meg, egy olyan színes buborék, amiben úgy látja, a lány jól érzi magát. Nem akarja elvenni tőle ezeket az álmokat, a megszokott kereteket, nincs is semmi joga hozzá. Ugyanakkor már nem régi ura háremében van, amiben bizonyos fokú védelem is érte, itt kicsit mások a szabályok, valamint nagyobb a szabadsága is, amit jó lenne, ha megélhetne. Nagyon körültekintőnek kell Carlotteiának lennie, hogy miben próbálja majd ráébreszteni az önmaga feletti rendelkezésben és védelmében, és mi az, amiben győzködni inkább ártalmas lenne számára. Bizonyosan magától is rá fog jönni bizonyos dolgokra, lassanként kitágul sajátos világa, ezért talán elég, ha csupán a közelben lesz, és figyeli ezt az érdekes változást. Nala magától rájön, hogy a nem túl feltűnő átjáróajtó jó barátja a Sellőknek, hogy a munka végeztével visszavonuljanak a szobájukba. Nem véletlenül lett ez így kialakítva, olykor kifejezetten szükséges, hogy a lányoknak ne kelljen az egész vendégsereg előtt átvonulniuk, miután elhagyják egyikük szobáját.
Mindketten megtorpannak a lépcsőnél különböző okokból, de ő is észleli Nala lassulását, ezért rápillant. Látva, hogy nincs baj, megnyugszik, és továbbhalad, ezután jön az ő lefagyása, melyből a tündérlány kedves érintése is segít kikecmeregni. Meglepetten fordul felé, de aztán visszamosolyog hálásan és még kicsit zaklatottan. Utána már nem keresi nyugtalansága forrását, a pultnál álló fekete ruhás férfi csendes titokzatossága menedékül szolgál figyelmének. Ezek szerint a felvételiztetésnek vége lehet, nincs akadálya, hogy megszólítsák.*
- Jó estét!
*Nala megelőzi az üdvözlésben és a beszámolásban is. Hálás érte, főleg, hogy figyelmesen méltatja őt szavaiban. Egyelőre nem érzi szükségét bármit mondani Ralasnak, hiszen immár elhangzott, hogy végeztek a feladattal, és nyilvánvaló, hogy most felveszi a szolgálatot. Persze, ha valamire válaszolnia kell, megteszi, aztán pedig, ha a főnök másképpen nem rendelkezik, megkerüli a pultot, és a tündérlány kérésének megfelelően előkészíti az egyszerű italt. Tiszta pohárba zamatos forrásvizet tölt, egy felvágott citrom kisebbik felének levét facsarja bele, megszűrve a magokat és a nagyobb rostokat. A másik feléről levág egy vékony, tetszetős szeletet, majd egy kis bevágás után a pohár szélére állítja. Mézet csurgat bele, aztán az italt összekeveri egy üvegpálcával, végül Nala elé teszi szívélyesen.*
- Egészségedre!
*Aztán eltakarít, s közben a tekintete körbejár, hogy felmérje a terepet. Vendég akad bőven, és az őrök is végzik a dolgukat, de felszolgálókból mintha híján lennének. A szőkét se látja sehol, de mivel maga a pultnál van szolgálatban, úgy gondolja, nem kell hajkurásznia, hogy bejelentkezzen nála, tudni fogja, hol találja.
Welly talán még Latamie vacsorája ügyében intézkedik. Mindkét nőt ismeri régről, ezért egy alkalmas pillanatban üdvözli őket egy nosztalgikus mosollyal, és ha még a közelben vannak, megszólítja őket.*
- Jó estét! Jó érzés ismerős arcokat látni.
*Látja a helyet foglaló ork párost is. Nem újdonság a nap alatt errefelé az ork vendég, de hallva, hogy Nala éppen készül felvenni a szolgálatot, hirtelen döntésre szánja el magát. Mindenkit szívesen vendégül látnak, de azért némi tapasztalata van már, és rossz érzés lenne éppen ahhoz az asztalhoz küldeni ezt a törékeny virágszálat egyedül, főleg, hogy tudja, mennyire izgul. Odafordul hát hozzájuk, leginkább Ralashoz szólva, jelzésértékű tekintettel, de mégsem túlnyomatékosítva véleményét. Talán megérti, hogy mi vezérli.*
- Ha megengedi, attól az asztaltól még felveszem én a rendelést, hagy szokja egy kicsit Nala a nyüzsgést.
*Esetleg mehetnek ketten is, de a lányt nem szeretné egyedül odaengedni. Ha Ralas másképp dönt, akkor persze nincs mit tenni, de ha nem, akkor a tettek mezejére lép.*
A hozzászólás írója (Carlotteia Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.19 12:59:53
//Említés szintjén Ormronym, Gyldwa//
//Nala szobája, majd fogadótér, pult//
*A visszafogott virágillat tölti be az orrát, mikor megszimatolja Nala csinos parfümös üvegcséjét. Elmosolyodik és visszaadja.*
- Kellemes illat, illik hozzád.
*Még mindig nehezen emészti meg, hogy Nala miféle rabságban és kiszolgáltatottságban élt, ám rajta keresztül egy olyan ábrándvilág érinti meg, egy olyan színes buborék, amiben úgy látja, a lány jól érzi magát. Nem akarja elvenni tőle ezeket az álmokat, a megszokott kereteket, nincs is semmi joga hozzá. Ugyanakkor már nem régi ura háremében van, amiben bizonyos fokú védelem is érte, itt kicsit mások a szabályok, valamint nagyobb a szabadsága is, amit jó lenne, ha megélhetne. Nagyon körültekintőnek kell Carlotteiának lennie, hogy miben próbálja majd ráébreszteni az önmaga feletti rendelkezésben és védelmében, és mi az, amiben győzködni inkább ártalmas lenne számára. Bizonyosan magától is rá fog jönni bizonyos dolgokra, lassanként kitágul sajátos világa, ezért talán elég, ha csupán a közelben lesz, és figyeli ezt az érdekes változást. Nala magától rájön, hogy a nem túl feltűnő átjáróajtó jó barátja a Sellőknek, hogy a munka végeztével visszavonuljanak a szobájukba. Nem véletlenül lett ez így kialakítva, olykor kifejezetten szükséges, hogy a lányoknak ne kelljen az egész vendégsereg előtt átvonulniuk, miután elhagyják egyikük szobáját.
Mindketten megtorpannak a lépcsőnél különböző okokból, de ő is észleli Nala lassulását, ezért rápillant. Látva, hogy nincs baj, megnyugszik, és továbbhalad, ezután jön az ő lefagyása, melyből a tündérlány kedves érintése is segít kikecmeregni. Meglepetten fordul felé, de aztán visszamosolyog hálásan és még kicsit zaklatottan. Utána már nem keresi nyugtalansága forrását, a pultnál álló fekete ruhás férfi csendes titokzatossága menedékül szolgál figyelmének. Ezek szerint a felvételiztetésnek vége lehet, nincs akadálya, hogy megszólítsák.*
- Jó estét!
*Nala megelőzi az üdvözlésben és a beszámolásban is. Hálás érte, főleg, hogy figyelmesen méltatja őt szavaiban. Egyelőre nem érzi szükségét bármit mondani Ralasnak, hiszen immár elhangzott, hogy végeztek a feladattal, és nyilvánvaló, hogy most felveszi a szolgálatot. Persze, ha valamire válaszolnia kell, megteszi, aztán pedig, ha a főnök másképpen nem rendelkezik, megkerüli a pultot, és a tündérlány kérésének megfelelően előkészíti az egyszerű italt. Tiszta pohárba zamatos forrásvizet tölt, egy felvágott citrom kisebbik felének levét facsarja bele, megszűrve a magokat és a nagyobb rostokat. A másik feléről levág egy vékony, tetszetős szeletet, majd egy kis bevágás után a pohár szélére állítja. Mézet csurgat bele, aztán az italt összekeveri egy üvegpálcával, végül Nala elé teszi szívélyesen.*
- Egészségedre!
*Aztán eltakarít, s közben a tekintete körbejár, hogy felmérje a terepet. Vendég akad bőven, és az őrök is végzik a dolgukat, de felszolgálókból mintha híján lennének. A szőkét se látja sehol, de mivel maga a pultnál van szolgálatban, úgy gondolja, nem kell hajkurásznia, hogy bejelentkezzen nála, tudni fogja, hol találja.
Welly talán még Latamie vacsorája ügyében intézkedik. Mindkét nőt ismeri régről, ezért egy alkalmas pillanatban üdvözli őket egy nosztalgikus mosollyal, és ha még a közelben vannak, megszólítja őket.*
- Jó estét! Jó érzés ismerős arcokat látni.
*Látja a helyet foglaló ork párost is. Nem újdonság a nap alatt errefelé az ork vendég, de hallva, hogy Nala éppen készül felvenni a szolgálatot, hirtelen döntésre szánja el magát. Mindenkit szívesen vendégül látnak, de azért némi tapasztalata van már, és rossz érzés lenne éppen ahhoz az asztalhoz küldeni ezt a törékeny virágszálat egyedül, főleg, hogy tudja, mennyire izgul. Odafordul hát hozzájuk, leginkább Ralashoz szólva, jelzésértékű tekintettel, de mégsem túlnyomatékosítva véleményét. Talán megérti, hogy mi vezérli.*
- Ha megengedi, attól az asztaltól még felveszem én a rendelést, hagy szokja egy kicsit Nala a nyüzsgést.
*Esetleg mehetnek ketten is, de a lányt nem szeretné egyedül odaengedni. Ha Ralas másképp dönt, akkor persze nincs mit tenni, de ha nem, akkor a tettek mezejére lép.*
A hozzászólás írója (Carlotteia Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.19 12:59:53
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043