Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 20 (381. - 400. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
400. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-14 11:23:19
Üzenet elküldve: 2020-03-14 11:23:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Munkakeresőben//
//Rey, Cassy, Parcy//
//Zopal, Drogg, Sryl//
- Mindenképp jobb, hisz az fizikai kontaktus. A hang néha elveszik a számomra, ha dolgozom, mint említettem már.
*Az ork szavai valahol igazak lehet, hisz a pincérlány is egyetért vele. De közben mozgolódás történik a párocskánál is akiket épp rajzol. Az asztal zubogása, és a vállát érő két finom kopogásra felnéz a nőre, majd az orrát megcsapja az ismerős illat, amire elmosolyodik.*
- Oh, köszönöm az italt. *Jegyzi meg, majd eszébe ötlik, hogy tulajdonképp ő rendelte azt. Magában vállat von, hisz megköszönni sosem árt.*
- Miért is vagyok meglepetés?
*Majd észreveszi, hogy a rajzot nézi, és a rajz úgymond alanyai feléjük tartanak.*
- Szeretek rajzolgatni, növeli a kézügyességet, na meg a finomabb mozdulatokat, amik a munkámhoz kellenek.
*Ahogy az elf és a sötételf nő odaérnek és megszólítja a vélhetően két asztal társaságát Drogg kicsit eltöpreng.*
- Természetesen szabad, van üres hely ahova helyet tudnak foglalni.
*Mutat az asztala körül lévő székekre, majd az általa lefoglalt székről a holmiját a már felszabadult asztalrészre helyezi. De még így is hagyva helyet újabb poharaknak. A távolból megpillantja Zammit, és azt is hogy egy tündér szólítja meg. Amikor a nő int felé, ő lelkesen visszainteget, és jelzi, hogy rá ér nem siet sehova. Foglalkozzon csak a munkájával, ami előrébb való. A figyelme visszatér az új társaságra, hisz vélhetően nem azért ültek át egy üres asztalhoz hozzá, illetve hozzájuk, mert kettesben csevegnének tovább. A bemutatkozásra ő is viszont bemutatkozik.*
- De modortalan is vagyok, Pörölytörő Drogghyan a nevem, önökben kit tisztelhetek? Egy apró kérdés tegeződhetnénk, mert ha már egy asztalnál ülünk, akkor sokkal könnyebb így csevegni, mint távolságtartóan magázódni.
*Néz vidáman a rajz célpontjaira, és befejezi, még ami kimaradt, hisz most jobban meg tudja őket nézni.*
//Rey, Cassy, Parcy//
//Zopal, Drogg, Sryl//
- Mindenképp jobb, hisz az fizikai kontaktus. A hang néha elveszik a számomra, ha dolgozom, mint említettem már.
*Az ork szavai valahol igazak lehet, hisz a pincérlány is egyetért vele. De közben mozgolódás történik a párocskánál is akiket épp rajzol. Az asztal zubogása, és a vállát érő két finom kopogásra felnéz a nőre, majd az orrát megcsapja az ismerős illat, amire elmosolyodik.*
- Oh, köszönöm az italt. *Jegyzi meg, majd eszébe ötlik, hogy tulajdonképp ő rendelte azt. Magában vállat von, hisz megköszönni sosem árt.*
- Miért is vagyok meglepetés?
*Majd észreveszi, hogy a rajzot nézi, és a rajz úgymond alanyai feléjük tartanak.*
- Szeretek rajzolgatni, növeli a kézügyességet, na meg a finomabb mozdulatokat, amik a munkámhoz kellenek.
*Ahogy az elf és a sötételf nő odaérnek és megszólítja a vélhetően két asztal társaságát Drogg kicsit eltöpreng.*
- Természetesen szabad, van üres hely ahova helyet tudnak foglalni.
*Mutat az asztala körül lévő székekre, majd az általa lefoglalt székről a holmiját a már felszabadult asztalrészre helyezi. De még így is hagyva helyet újabb poharaknak. A távolból megpillantja Zammit, és azt is hogy egy tündér szólítja meg. Amikor a nő int felé, ő lelkesen visszainteget, és jelzi, hogy rá ér nem siet sehova. Foglalkozzon csak a munkájával, ami előrébb való. A figyelme visszatér az új társaságra, hisz vélhetően nem azért ültek át egy üres asztalhoz hozzá, illetve hozzájuk, mert kettesben csevegnének tovább. A bemutatkozásra ő is viszont bemutatkozik.*
- De modortalan is vagyok, Pörölytörő Drogghyan a nevem, önökben kit tisztelhetek? Egy apró kérdés tegeződhetnénk, mert ha már egy asztalnál ülünk, akkor sokkal könnyebb így csevegni, mint távolságtartóan magázódni.
*Néz vidáman a rajz célpontjaira, és befejezi, még ami kimaradt, hisz most jobban meg tudja őket nézni.*
399. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-13 22:48:58
Üzenet elküldve: 2020-03-13 22:48:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
*Wrexan rutinosabb a kikötői életben, mint ő, legalábbis ami a Sellőházat érinti, az bizonyos. A Rumos, esetleg a Dokkok terén már más lenne a helyzet, oda gyakrabban jár, ismerősebb környék neki. Nem az anyagiak zavarják, elég aranyat felhalmozott az évek alatt, ha mindig csak egy kicsit is tett félre, jutott a hónapok végére. Inkább arról van szó, hogy Parcy teljes magányba és csendes középszerűségbe vonult el a külcsín alapján, egyedül belbecse és tapasztalata növekedett, és azt be kell látni, hogy a Sellőház nem igazán alkalmas hely ehhez. De megváltoztak tervei, ennek megfelelően pedig hozzáállása is.
Leülnek, s úgy tűnik, most ő a gyorsabb, sikeresen lesepri a morzsákat, most azon nem gondolkozva, kinek lesz ezt később a dolga feltakarítani, bár ha valaki az eszébe juttatná, bizonyosan elszégyellné magát a figyelmetlensége miatt. A fiú tenyereit megnézi, mikor mutatja azt, bár a saját, legfeljebb növényekhez kötődő munkákat végzett, - amik azért nem a legnehezebben elvégezhető feladatok - fehér és puha tenyereihez képest fakéregnek tűnik neki. Nem nézi le a munkásokat, de ő maga képtelen lenne elvégezni a teendőiket, ezt tudja, emiatt pedig meglepődöttséggel néz Wrexanra.*
- Értem, érdekes. Én sose végeztem fizikai munkát, mindig elméleti síkon dolgoztam, vagy inaskodtam. A wegtoreni útjaimnál is egy neves kereskedő, bizonyos Alenhaas Talsryn mellett. Akkor én is kereskedelemmel foglalkoztam. Wegtoren pedig szép város: nagy, óriási, hiszen a lakói is azok, de inkább nagyságra, nem méretre terjedt. Arthenior szerintem nagyobb város nála. Mostanra remeteként éltem vagy harminc éve, szóval ez negyven éve lehetett, körülbelül, ha jól emlékszem. Egyébként alkimista vagyok. *Szünetet tart a nosztalgikus visszaemlékezés után.*
- És veled mi a helyzet? Világéletedben artheniori voltál, vagy máshonnan érkeztél?
//A kocka el van vetve//
*Wrexan rutinosabb a kikötői életben, mint ő, legalábbis ami a Sellőházat érinti, az bizonyos. A Rumos, esetleg a Dokkok terén már más lenne a helyzet, oda gyakrabban jár, ismerősebb környék neki. Nem az anyagiak zavarják, elég aranyat felhalmozott az évek alatt, ha mindig csak egy kicsit is tett félre, jutott a hónapok végére. Inkább arról van szó, hogy Parcy teljes magányba és csendes középszerűségbe vonult el a külcsín alapján, egyedül belbecse és tapasztalata növekedett, és azt be kell látni, hogy a Sellőház nem igazán alkalmas hely ehhez. De megváltoztak tervei, ennek megfelelően pedig hozzáállása is.
Leülnek, s úgy tűnik, most ő a gyorsabb, sikeresen lesepri a morzsákat, most azon nem gondolkozva, kinek lesz ezt később a dolga feltakarítani, bár ha valaki az eszébe juttatná, bizonyosan elszégyellné magát a figyelmetlensége miatt. A fiú tenyereit megnézi, mikor mutatja azt, bár a saját, legfeljebb növényekhez kötődő munkákat végzett, - amik azért nem a legnehezebben elvégezhető feladatok - fehér és puha tenyereihez képest fakéregnek tűnik neki. Nem nézi le a munkásokat, de ő maga képtelen lenne elvégezni a teendőiket, ezt tudja, emiatt pedig meglepődöttséggel néz Wrexanra.*
- Értem, érdekes. Én sose végeztem fizikai munkát, mindig elméleti síkon dolgoztam, vagy inaskodtam. A wegtoreni útjaimnál is egy neves kereskedő, bizonyos Alenhaas Talsryn mellett. Akkor én is kereskedelemmel foglalkoztam. Wegtoren pedig szép város: nagy, óriási, hiszen a lakói is azok, de inkább nagyságra, nem méretre terjedt. Arthenior szerintem nagyobb város nála. Mostanra remeteként éltem vagy harminc éve, szóval ez negyven éve lehetett, körülbelül, ha jól emlékszem. Egyébként alkimista vagyok. *Szünetet tart a nosztalgikus visszaemlékezés után.*
- És veled mi a helyzet? Világéletedben artheniori voltál, vagy máshonnan érkeztél?
398. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-13 10:18:28
Üzenet elküldve: 2020-03-13 10:18:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
* Újdonsült elf ismerőse reagál a fiú mondatára. Wrexan csodálkozva néz rá, mikor a vándorló életet meséli. ~ Hatonta? Nem semmi. ~*
- Hát én nem járok se fogadóba, se kocsmába. Szóval lehet itt is ez a szokás. Passzolok.* Mivel Parcy fel szeretné venni a Wrexan trendet, ezért felajánlja, hogy foglaljanak helyet, amíg Cassy fel nem tűnik a színen. Ez ellen nincs ellenvetése a fiúnak.*
- Jól van, akkor üljünk le. *Az elf jó mozgékony, mert mire odalép Wrexan, addigra már le is törli az asztalt. Nem biztos, hogy szeretne annak a helyében lenni, aki majd este feltakarít. Bár lehet, hogy pont ő maga lesz az a személy. Érdekes fejtegetésnek lehet most fül tanúja a munkás fiú. Főleg az a mondat érdekes számára, amit a lányokról hal.*
- Ugyan semmi baj. Világ életemben a kemény munkát végeztem. Tessék nézd csak meg a kezem!* Tartja oda a csákánytól megkérgesedett tenyereket.*
- Nem szégyellem, hogy ezekkel keresem a napi betevőt. Mondjuk azt nem vettem még észre, hogy bizalommal tekintenek rám. De ha te mondod, akkor biztosan úgy is van. Nőcsábásznak sem mondanám magamat. Bár valami oknál fogva, mintha vonzanám őket.* Azt már nem teszi hozzá, hogy általában akkor jönnek a lányok, amikor éppen nincs rajta semmi ruha. Mert bizony nem is egyszer eset meg ilyesmi vele. Ráadásul ugyanazon a napon. Ez már nem lehet véletlen. Mondjuk az első az Vyli akármilyen liasának köszönhető. Nem teljesen biztos a nő nevében. Mindig csak Vylnek hívják. Cassynek se tudja teljesen, hogy mi a neve. Cassy és kész. Bár a Darelld fajta kisasszonyozás nagyon tetszett neki. Na, de most inkább, hogy ne csak maga körül forogjon minden az elfről kezd el kérdezősködni.*
- Említetted, hogy sűrűn jártál itt. Szabad megkérdeznem, hogy mivel foglalkozol? Meg, hogy mi okod volt rá, hogy ilyen sokat mászkálj? Na meg milyen hely Wegtoren? Én még soha nem jártam ott.* Most adott jó pár kérdést, amire lehet majd válaszolgatni.*
//A kocka el van vetve//
* Újdonsült elf ismerőse reagál a fiú mondatára. Wrexan csodálkozva néz rá, mikor a vándorló életet meséli. ~ Hatonta? Nem semmi. ~*
- Hát én nem járok se fogadóba, se kocsmába. Szóval lehet itt is ez a szokás. Passzolok.* Mivel Parcy fel szeretné venni a Wrexan trendet, ezért felajánlja, hogy foglaljanak helyet, amíg Cassy fel nem tűnik a színen. Ez ellen nincs ellenvetése a fiúnak.*
- Jól van, akkor üljünk le. *Az elf jó mozgékony, mert mire odalép Wrexan, addigra már le is törli az asztalt. Nem biztos, hogy szeretne annak a helyében lenni, aki majd este feltakarít. Bár lehet, hogy pont ő maga lesz az a személy. Érdekes fejtegetésnek lehet most fül tanúja a munkás fiú. Főleg az a mondat érdekes számára, amit a lányokról hal.*
- Ugyan semmi baj. Világ életemben a kemény munkát végeztem. Tessék nézd csak meg a kezem!* Tartja oda a csákánytól megkérgesedett tenyereket.*
- Nem szégyellem, hogy ezekkel keresem a napi betevőt. Mondjuk azt nem vettem még észre, hogy bizalommal tekintenek rám. De ha te mondod, akkor biztosan úgy is van. Nőcsábásznak sem mondanám magamat. Bár valami oknál fogva, mintha vonzanám őket.* Azt már nem teszi hozzá, hogy általában akkor jönnek a lányok, amikor éppen nincs rajta semmi ruha. Mert bizony nem is egyszer eset meg ilyesmi vele. Ráadásul ugyanazon a napon. Ez már nem lehet véletlen. Mondjuk az első az Vyli akármilyen liasának köszönhető. Nem teljesen biztos a nő nevében. Mindig csak Vylnek hívják. Cassynek se tudja teljesen, hogy mi a neve. Cassy és kész. Bár a Darelld fajta kisasszonyozás nagyon tetszett neki. Na, de most inkább, hogy ne csak maga körül forogjon minden az elfről kezd el kérdezősködni.*
- Említetted, hogy sűrűn jártál itt. Szabad megkérdeznem, hogy mivel foglalkozol? Meg, hogy mi okod volt rá, hogy ilyen sokat mászkálj? Na meg milyen hely Wegtoren? Én még soha nem jártam ott.* Most adott jó pár kérdést, amire lehet majd válaszolgatni.*
397. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-12 21:02:46
Üzenet elküldve: 2020-03-12 21:02:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Különleges ügyben//
*Nagyon kellemesen elbeszélget a hölggyel, kit társaságul kap, ameddig várnia kell. Ezt azért meg tudná szokni, ezt a bánásmódot, talán ide kéne szegődnie. De ez még természetesen ráér, hisz most aztán tényleg nem azért van itt, hanem ahogy mondta is korábban, egy különleges ügy miatt. Viszonylag visszafogottan szórakozik, főleg saját magához képest, mikor Zammiria odaér hozzájuk.*
-Dehogy zavar, kérem. Hisz ha igaz, amit mond, akkor épp Önre vártam, kedves Zammiria Rykoven. Nagyon szép csengése van, mit ne mondjak.
*Feláll, s látványosan karját a melléhez téve meghajol a hölgynek.*
-Úgy van, úgy van, szeretnék beszélni, ha egy mód van rá, vagy kettő is akár én azt se bánom.
*Kicsit habókás stílusa akár megtévesztő is lehet, bár ha Zam amolyan jó emberismerő, akkor tudhatja, hogy egy véresen komoly dologról van szó, nagy dologról, és ez csak amolyan kis színjáték. Kezével megveregeti saját vállát, mintha nagyon fájna.*
-Tudja borzasztó súly nyomja a vállam, s én úúúgy, de úúgy osztoznék rajta, ha lenne kivel, na meg a jutalmon is.
*Kacsint.*
-De tudja szeretném, ha minél kevesebb fülbe jutna el a dolog, ez..ez fontos. Tényleg az.
*Mondja kicsit komolyabb hangnemben.*
-Ha ráérne egy pár percre, kérem, szánjon meg vele.
*Nagyon kellemesen elbeszélget a hölggyel, kit társaságul kap, ameddig várnia kell. Ezt azért meg tudná szokni, ezt a bánásmódot, talán ide kéne szegődnie. De ez még természetesen ráér, hisz most aztán tényleg nem azért van itt, hanem ahogy mondta is korábban, egy különleges ügy miatt. Viszonylag visszafogottan szórakozik, főleg saját magához képest, mikor Zammiria odaér hozzájuk.*
-Dehogy zavar, kérem. Hisz ha igaz, amit mond, akkor épp Önre vártam, kedves Zammiria Rykoven. Nagyon szép csengése van, mit ne mondjak.
*Feláll, s látványosan karját a melléhez téve meghajol a hölgynek.*
-Úgy van, úgy van, szeretnék beszélni, ha egy mód van rá, vagy kettő is akár én azt se bánom.
*Kicsit habókás stílusa akár megtévesztő is lehet, bár ha Zam amolyan jó emberismerő, akkor tudhatja, hogy egy véresen komoly dologról van szó, nagy dologról, és ez csak amolyan kis színjáték. Kezével megveregeti saját vállát, mintha nagyon fájna.*
-Tudja borzasztó súly nyomja a vállam, s én úúúgy, de úúgy osztoznék rajta, ha lenne kivel, na meg a jutalmon is.
*Kacsint.*
-De tudja szeretném, ha minél kevesebb fülbe jutna el a dolog, ez..ez fontos. Tényleg az.
*Mondja kicsit komolyabb hangnemben.*
-Ha ráérne egy pár percre, kérem, szánjon meg vele.
396. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-12 17:10:36
Üzenet elküldve: 2020-03-12 17:10:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
*Mindenki annak ítéli meg felebarátját, aminek csak szeretné. Parcy jelen pillanatban szerénynek és meghunyászkodónak hiszi Wrexant, mit sem sejtve annak gondolatairól, amiken, ha megtudná őket, feltehetően nem sértődne meg, de elszomorodna, ugyanakkor magába kellene néznie, ugyanis ő is tartott már másokat furcsának - legutóbb Learont. Valóban különös, mondhatni habókos szokásai alakultak ki, egyedülléte, remete évei alatt, ez tagadhatatlan, de elméje kifejezetten egészséges, talán csak egy kissé mániákus.
Megkettőződik a mondatra, ami elhagyja a fiú száját.*
- Valóban? Bocsánat, nem tudtam, hogy itt kihozzák az ételt. Legutoljára Wegtorenben jártam fogadóban, ott a pulthoz kellett menni. *Kissé magába néz, miközben elneveti magát, azzal önironikusan mondja.*
- Kifejezetten vicces, ismerve a tényt, hogy majdnem hatonta járok Artheniorba, s ott a Pegazus, vagy a Kalmár. De mindig az erdő javaiból főztem magamnak valamit, egészen addig, amíg el nem látogattam ide. *Mosolya és megeredt nyelve jelzi, valóban kezd végre feloldódni beszélőkéje is. Parcy majd' hetven éve alatt kalandos utat tudhat maga mögött, aztán hogy ebből a katyvaszból, amit elcsöppent néha információkat magáról, mit szűrnek le, nem az ő dolga.*
- Akkor, ha itt van Cassy, gondolom kijön felvenni a rendeléseket. Mit szólnál hozzá, ha leülnénk ide? *Teszi fel egy kissé morzsás, de tűrhető állapotban lévő asztalra mutatva javaslatát. Ha egyetért vele Wrexan, lerakja maga mellé a macskát, ő pedig leül és lesöpri a kenyérmaradékot, hiszen feltehetően frissen távoztak onnan a vendégek, nem lehetett ideje a személyzetnek letakarítani.*
- Nem inas? Csak munkás? Érdekes, többnek hittelek, bocsánat. Tudod a lányok olyan... bizalommal néznek rád. Vagy netán nagy nőcsábász lennél? *Somolyodik el. Megérti, ha ilyen színben tűnne fel a fiú, annak ellenére, hogy nehezen hihető el, de alamuszi nyuszi nagyot ugrik, sokszor a legártatlanabbnak tűnő bárány a legnagyobb farkas.*
//A kocka el van vetve//
*Mindenki annak ítéli meg felebarátját, aminek csak szeretné. Parcy jelen pillanatban szerénynek és meghunyászkodónak hiszi Wrexant, mit sem sejtve annak gondolatairól, amiken, ha megtudná őket, feltehetően nem sértődne meg, de elszomorodna, ugyanakkor magába kellene néznie, ugyanis ő is tartott már másokat furcsának - legutóbb Learont. Valóban különös, mondhatni habókos szokásai alakultak ki, egyedülléte, remete évei alatt, ez tagadhatatlan, de elméje kifejezetten egészséges, talán csak egy kissé mániákus.
Megkettőződik a mondatra, ami elhagyja a fiú száját.*
- Valóban? Bocsánat, nem tudtam, hogy itt kihozzák az ételt. Legutoljára Wegtorenben jártam fogadóban, ott a pulthoz kellett menni. *Kissé magába néz, miközben elneveti magát, azzal önironikusan mondja.*
- Kifejezetten vicces, ismerve a tényt, hogy majdnem hatonta járok Artheniorba, s ott a Pegazus, vagy a Kalmár. De mindig az erdő javaiból főztem magamnak valamit, egészen addig, amíg el nem látogattam ide. *Mosolya és megeredt nyelve jelzi, valóban kezd végre feloldódni beszélőkéje is. Parcy majd' hetven éve alatt kalandos utat tudhat maga mögött, aztán hogy ebből a katyvaszból, amit elcsöppent néha információkat magáról, mit szűrnek le, nem az ő dolga.*
- Akkor, ha itt van Cassy, gondolom kijön felvenni a rendeléseket. Mit szólnál hozzá, ha leülnénk ide? *Teszi fel egy kissé morzsás, de tűrhető állapotban lévő asztalra mutatva javaslatát. Ha egyetért vele Wrexan, lerakja maga mellé a macskát, ő pedig leül és lesöpri a kenyérmaradékot, hiszen feltehetően frissen távoztak onnan a vendégek, nem lehetett ideje a személyzetnek letakarítani.*
- Nem inas? Csak munkás? Érdekes, többnek hittelek, bocsánat. Tudod a lányok olyan... bizalommal néznek rád. Vagy netán nagy nőcsábász lennél? *Somolyodik el. Megérti, ha ilyen színben tűnne fel a fiú, annak ellenére, hogy nehezen hihető el, de alamuszi nyuszi nagyot ugrik, sokszor a legártatlanabbnak tűnő bárány a legnagyobb farkas.*
395. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-12 11:08:36
Üzenet elküldve: 2020-03-12 11:08:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Egy félreeső asztalnál//
*A fülének kellemes bizsergés, hogy a férfi szája azt feleli, hogy nem holmi potyapia reményében kedveskedik neki, bár ezen felül is lenne még ötlete, de ezeket most elveti. Mert sokkal jobban esik a gondolat, hogy csupán azért kap ennyi figyelmet és kényeztetést, mert a vendég szeretne a kedvében járni és mert bizonyosan megérdemli. Leül a székre és a két vállánál lejjebb huzigálja a blúzt, így a férfi keze közvetlenül érintheti a bőrét. A szemei lecsukódnak, és átadja magát az erős kezeknek, amelyek most oly nagy gonddal masszírozzák megfáradt porcikáit. Sajnálatosan jut tudomására, hogy a férfi talán még nála is kisebb szeletét látta ennek az igen veszélyes földdarabnak, amelyen élnek. A különös megállapításra elmosolyodik, nyilván nem fog a vendég szemére vetni ilyesmit, mert nem tud róla az égvilágon semmit.*
-Ha a környékről akar információt szerezni, egy fogadónál jobb helyre nem is jöhettél volna. Sőt, talán a környéken ez a legbiztonságosabb hely, ha jártál odakint az utcákon, meg a sikátorokban, akkor ezt te is beláthatod. Pont jó helyen vagy. Itt bármit megkapsz, amire csak szükséged van, fürdő, étel, ital és még egyéb dolgok is, ki se kell tedd a lábad. *Említi meg, nem akar hencegni, de hát, ha így van, akkor így van. Közben a füléhez hajol a férfi, hogy érdeklődjön az eredményről.*
-Igen, kellemes, köszönöm. *Válaszolja udvariasan.*
-Esetleg nem lenne kedved ezt napi szinten csinálni? Egy kis gyakorlással a hölgyvendégek kedvence lehetnél, ha még nincsen terved a továbbiakra. *Sosem gondolta volna, hogy fog vendégnek ilyen javaslatot tenni, mert az kétségtelen, hogy a hölgyvendégek örülnének egy erőskezű masszőrnek. Tagadhatatlan, ő is örülne. Az apró csókba egészen kivirul az arca, pirospozsgás foltok jelennek meg az orcáin. De mindenképpen, mielőtt még magára rántaná a kedves lovagot, azért megemlíti neki az anyagi részét is a dolognak.*
-Kedves Max, te igazán nem tartozol azok közé, sőt, bizonyára nem csak neked lenne kielégítő, akárhogy is folytatódik tovább ez a nap, de meg kell említsem, hogy itt a hölgyek és a szolgáltatások után is aranyaktól kell megválni. *Fel is áll, mielőtt belekényelmesedik a helyzetbe.*
-A legnagyobb örömmel folytatnám, amibe belekezdtünk, de inkább a fürdőben vagy esetleg, az egyik szépen előkészített vendégszobánkban. Itt, a vendégtérben, nem lenne illendő kimutatnom a hálámat a kedvességedért. Persze nem kérem előre a fizetséget, mikor távozol, ha nem döntesz úgy, hogy még egy napig maradsz, is elég rendezned.*Fejti ki, hiszen akár most dolgozhatna is a fürdőben egy olyan vendégen akár a várakozó italát fogyasztja, a lányok ugyanis elég népszerűek és kelendők ebben az napszakban.*
*A fülének kellemes bizsergés, hogy a férfi szája azt feleli, hogy nem holmi potyapia reményében kedveskedik neki, bár ezen felül is lenne még ötlete, de ezeket most elveti. Mert sokkal jobban esik a gondolat, hogy csupán azért kap ennyi figyelmet és kényeztetést, mert a vendég szeretne a kedvében járni és mert bizonyosan megérdemli. Leül a székre és a két vállánál lejjebb huzigálja a blúzt, így a férfi keze közvetlenül érintheti a bőrét. A szemei lecsukódnak, és átadja magát az erős kezeknek, amelyek most oly nagy gonddal masszírozzák megfáradt porcikáit. Sajnálatosan jut tudomására, hogy a férfi talán még nála is kisebb szeletét látta ennek az igen veszélyes földdarabnak, amelyen élnek. A különös megállapításra elmosolyodik, nyilván nem fog a vendég szemére vetni ilyesmit, mert nem tud róla az égvilágon semmit.*
-Ha a környékről akar információt szerezni, egy fogadónál jobb helyre nem is jöhettél volna. Sőt, talán a környéken ez a legbiztonságosabb hely, ha jártál odakint az utcákon, meg a sikátorokban, akkor ezt te is beláthatod. Pont jó helyen vagy. Itt bármit megkapsz, amire csak szükséged van, fürdő, étel, ital és még egyéb dolgok is, ki se kell tedd a lábad. *Említi meg, nem akar hencegni, de hát, ha így van, akkor így van. Közben a füléhez hajol a férfi, hogy érdeklődjön az eredményről.*
-Igen, kellemes, köszönöm. *Válaszolja udvariasan.*
-Esetleg nem lenne kedved ezt napi szinten csinálni? Egy kis gyakorlással a hölgyvendégek kedvence lehetnél, ha még nincsen terved a továbbiakra. *Sosem gondolta volna, hogy fog vendégnek ilyen javaslatot tenni, mert az kétségtelen, hogy a hölgyvendégek örülnének egy erőskezű masszőrnek. Tagadhatatlan, ő is örülne. Az apró csókba egészen kivirul az arca, pirospozsgás foltok jelennek meg az orcáin. De mindenképpen, mielőtt még magára rántaná a kedves lovagot, azért megemlíti neki az anyagi részét is a dolognak.*
-Kedves Max, te igazán nem tartozol azok közé, sőt, bizonyára nem csak neked lenne kielégítő, akárhogy is folytatódik tovább ez a nap, de meg kell említsem, hogy itt a hölgyek és a szolgáltatások után is aranyaktól kell megválni. *Fel is áll, mielőtt belekényelmesedik a helyzetbe.*
-A legnagyobb örömmel folytatnám, amibe belekezdtünk, de inkább a fürdőben vagy esetleg, az egyik szépen előkészített vendégszobánkban. Itt, a vendégtérben, nem lenne illendő kimutatnom a hálámat a kedvességedért. Persze nem kérem előre a fizetséget, mikor távozol, ha nem döntesz úgy, hogy még egy napig maradsz, is elég rendezned.*Fejti ki, hiszen akár most dolgozhatna is a fürdőben egy olyan vendégen akár a várakozó italát fogyasztja, a lányok ugyanis elég népszerűek és kelendők ebben az napszakban.*
394. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-11 23:18:38
Üzenet elküldve: 2020-03-11 23:18:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bobbir dolga végeztével már nem sok vizet zavar, csak pihen a párnák és a lányok között. Figyelme azért nem lankad teljesen, nézi ahogy a lányok is egymásra találnak. Élvezi a látványt, tetszik neki. Nalaeä elismerő szavaira elkuncogja magát, közben mosolyogva a lányra néz.*
– Ó, szóval úgy láttad? *visszakérdez, de nem ellenkezik a megállapítással. Ő is úgy érzi, hogy nagyon jó volt, főleg miután ezt Yathlanae is megerősíti. Természetesen elfogadja a csókot az elf nőtől, ha teheti, hosszúra is nyújtja. Egyik kezét Nalaeä a mellkasát cirógató kezére teszi, hogy így jelezze, milyen jó helyen van ott.*
– Tényleg nagyon izgalmas esténk volt, lányok. Ezért aztán megérte elgyalogolni ide a városból. Bámulatosak vagytok. *szól Bobbirtól is a jogos dicséret. Ezután egy ideig csak élvezi a helyzetet és a testéhez közel nyomódó másik kettőt.*
– Takaró alatti pihenőt rendelek el. Segítsetek, kérlek. *hangzik végül az ukáz. Egyedül, középről nem fog menni a betakarózás neki, de együtt még sikerrel járhatnak.*
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bobbir dolga végeztével már nem sok vizet zavar, csak pihen a párnák és a lányok között. Figyelme azért nem lankad teljesen, nézi ahogy a lányok is egymásra találnak. Élvezi a látványt, tetszik neki. Nalaeä elismerő szavaira elkuncogja magát, közben mosolyogva a lányra néz.*
– Ó, szóval úgy láttad? *visszakérdez, de nem ellenkezik a megállapítással. Ő is úgy érzi, hogy nagyon jó volt, főleg miután ezt Yathlanae is megerősíti. Természetesen elfogadja a csókot az elf nőtől, ha teheti, hosszúra is nyújtja. Egyik kezét Nalaeä a mellkasát cirógató kezére teszi, hogy így jelezze, milyen jó helyen van ott.*
– Tényleg nagyon izgalmas esténk volt, lányok. Ezért aztán megérte elgyalogolni ide a városból. Bámulatosak vagytok. *szól Bobbirtól is a jogos dicséret. Ezután egy ideig csak élvezi a helyzetet és a testéhez közel nyomódó másik kettőt.*
– Takaró alatti pihenőt rendelek el. Segítsetek, kérlek. *hangzik végül az ukáz. Egyedül, középről nem fog menni a betakarózás neki, de együtt még sikerrel járhatnak.*
393. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-11 22:04:06
Üzenet elküldve: 2020-03-11 22:04:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy férre eső asztalnál//
*A félelf szótlanul követi a barna hajú szépséget, azonban meg sem próbálja leplezni mennyire jól esik neki a nő érintése és alig várja, hogy máshol is érezhesse puha bőrét az angyalnak. *
-Ez nagyon kedves, de nem azért csinálom * válaszol a borostás a kisasszony felajánlására. Lassan nyúl annak háta felé és először, csak a nyakszirtjén simít végig, majd lassan halad lejjebb a formás vállakra azokat pedig gyengéden, mégis határozott érzéssel kezdi gyúrkázni. *
-Még nem jártam ott, de lehet, hogy meglesem valamikor. Épp csak nemrég érkeztem e földekre és még nem igen jártam sehol. Szégyenletes, hogy az első dolgom a hölgyek kutatása *viccelődik a férfi*
- Azonban örülök, hogy rád bukkantam. Kellemes? * hajol füleihez, és a meleg lehelete édesen simogatja az elf lány füleit, és érzi ahogy a másik beleremeg az impulzusba. Hirtelen ötlettől vezérelve egy csókot lehel az említett területre, majd még egy és még egyet annál lejjebb és lejjebb, közben egy percig sem hagyja abba kezének munkáját. *
-Bocsáss meg. *suttogja hirtelen a férfi és hátrébb lép a nugát szemű galambtól. *
-Nem tudom mi történt velem, nem akartam rád akaszkodni. Bizonyára eleged van, már a magamfajta szánalmas alakokból akikhez nem is vonzódsz.
*A félelf szótlanul követi a barna hajú szépséget, azonban meg sem próbálja leplezni mennyire jól esik neki a nő érintése és alig várja, hogy máshol is érezhesse puha bőrét az angyalnak. *
-Ez nagyon kedves, de nem azért csinálom * válaszol a borostás a kisasszony felajánlására. Lassan nyúl annak háta felé és először, csak a nyakszirtjén simít végig, majd lassan halad lejjebb a formás vállakra azokat pedig gyengéden, mégis határozott érzéssel kezdi gyúrkázni. *
-Még nem jártam ott, de lehet, hogy meglesem valamikor. Épp csak nemrég érkeztem e földekre és még nem igen jártam sehol. Szégyenletes, hogy az első dolgom a hölgyek kutatása *viccelődik a férfi*
- Azonban örülök, hogy rád bukkantam. Kellemes? * hajol füleihez, és a meleg lehelete édesen simogatja az elf lány füleit, és érzi ahogy a másik beleremeg az impulzusba. Hirtelen ötlettől vezérelve egy csókot lehel az említett területre, majd még egy és még egyet annál lejjebb és lejjebb, közben egy percig sem hagyja abba kezének munkáját. *
-Bocsáss meg. *suttogja hirtelen a férfi és hátrébb lép a nugát szemű galambtól. *
-Nem tudom mi történt velem, nem akartam rád akaszkodni. Bizonyára eleged van, már a magamfajta szánalmas alakokból akikhez nem is vonzódsz.
392. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-11 17:19:34
Üzenet elküldve: 2020-03-11 17:19:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Vyl szerencséjére a masszázs a végéhez közeledik, de az orknak osztogatott örömöknek még nincs vége. Most jöhet a neheze: a lábak. A bókot megjegyzi, úgy ahogy, hiszen zöld lovagjától érezhetően kedvességnek vannak szánva, az egyébként nagyon sértőnek található, "némber" kifejezés mellé beillesztett szavak. Ha Orm leült, előveszi az olajat, letérdel elé, majd a talp közepétől, óvatos, körkörös mozdulatokkal elkezdi a kényesztetés ezen formáját is gyakorolni. A kérdésre azonban meghökken, szinte felnevet.*
- Nem, dehogy! Én szolgáltató vagyok, nekem nem járnak ki efélék. Esetleg nálatok van valamilyen hasonló dolog, amit csak a kiváltságosoknak végeznek?
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Vyl szerencséjére a masszázs a végéhez közeledik, de az orknak osztogatott örömöknek még nincs vége. Most jöhet a neheze: a lábak. A bókot megjegyzi, úgy ahogy, hiszen zöld lovagjától érezhetően kedvességnek vannak szánva, az egyébként nagyon sértőnek található, "némber" kifejezés mellé beillesztett szavak. Ha Orm leült, előveszi az olajat, letérdel elé, majd a talp közepétől, óvatos, körkörös mozdulatokkal elkezdi a kényesztetés ezen formáját is gyakorolni. A kérdésre azonban meghökken, szinte felnevet.*
- Nem, dehogy! Én szolgáltató vagyok, nekem nem járnak ki efélék. Esetleg nálatok van valamilyen hasonló dolog, amit csak a kiváltságosoknak végeznek?
391. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-11 12:38:32
Üzenet elküldve: 2020-03-11 12:38:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
* A macska végül csak felküzdi magát a másik férfi hátára. Wrexannak nincs semmiféle állata és úgy látja jónak, ha ez egyelőre így is marad. Bár ha jobban belegondol, akkor mégis csak van, mert az istállóban lévő lovakat ő gondozza. Részben az ő felelőssége a pacik jóléte. Paranvyr meg közben amíg elmélkedik a tudtára adja, hogy végül is hova mennek. Bár ez kicsit csak furcsa marad szegény fiúnak.*
- Én mindig asztalnál szoktam enni.* Jelenti ezt a tényt. Mondjuk ez igaz is. És általában valaki kiviszi neki az ételt. A konyhában valamelyik lány teszi ezt meg neki. Itt meg nem szokott enni. Kivéve egyszer volt ilyesmi, amikor megérkezett és Cassy hozott neki egy tál finom levest. Otthon meg a mélységieknél nem nagyon járt be a kocsmákba. Nem is volt rá pénze, meg a bajt is szerette elkerülni, ami az ilyen helyeken gyakorta kitört. Inkább a piacon ételt vett azon a pénzem, amit elihatott volna. Ha néha napján mégis a kocsmába ment, akkor általában több pénzzel távozott, mint amikor belépet. ugyanis a birkózás terén annyira nem volt rossz a srác. Menet közben szépen szépen követi az elfet a pulthoz. Ott kapja meg az egyik igencsak furcsának tűnő kérdését.*
- Én, mint inas? Dehogy. Egyszerű munkás vagyok semmi több. Munkára volt szükségem és itt találtam.* Neki aztán mindegy lett volna az is, ha hajókat kell ki és be pakolnia egész nap. A munka az munka. Bár tény, hogy itt igazán aranyélete van, mert nem kell túl nehéz munkát végeznie és jó pénzt kap érte. Ráadásul a szállás és az étel is pazar. Plusz javarészt egyedül dolgozhat, amit jobb szeret, mert kicsit magának való.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.03.23 00:56:29, a következő indokkal:
Kérésre.
//A kocka el van vetve//
* A macska végül csak felküzdi magát a másik férfi hátára. Wrexannak nincs semmiféle állata és úgy látja jónak, ha ez egyelőre így is marad. Bár ha jobban belegondol, akkor mégis csak van, mert az istállóban lévő lovakat ő gondozza. Részben az ő felelőssége a pacik jóléte. Paranvyr meg közben amíg elmélkedik a tudtára adja, hogy végül is hova mennek. Bár ez kicsit csak furcsa marad szegény fiúnak.*
- Én mindig asztalnál szoktam enni.* Jelenti ezt a tényt. Mondjuk ez igaz is. És általában valaki kiviszi neki az ételt. A konyhában valamelyik lány teszi ezt meg neki. Itt meg nem szokott enni. Kivéve egyszer volt ilyesmi, amikor megérkezett és Cassy hozott neki egy tál finom levest. Otthon meg a mélységieknél nem nagyon járt be a kocsmákba. Nem is volt rá pénze, meg a bajt is szerette elkerülni, ami az ilyen helyeken gyakorta kitört. Inkább a piacon ételt vett azon a pénzem, amit elihatott volna. Ha néha napján mégis a kocsmába ment, akkor általában több pénzzel távozott, mint amikor belépet. ugyanis a birkózás terén annyira nem volt rossz a srác. Menet közben szépen szépen követi az elfet a pulthoz. Ott kapja meg az egyik igencsak furcsának tűnő kérdését.*
- Én, mint inas? Dehogy. Egyszerű munkás vagyok semmi több. Munkára volt szükségem és itt találtam.* Neki aztán mindegy lett volna az is, ha hajókat kell ki és be pakolnia egész nap. A munka az munka. Bár tény, hogy itt igazán aranyélete van, mert nem kell túl nehéz munkát végeznie és jó pénzt kap érte. Ráadásul a szállás és az étel is pazar. Plusz javarészt egyedül dolgozhat, amit jobb szeret, mert kicsit magának való.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.03.23 00:56:29, a következő indokkal:
Kérésre.
390. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-11 08:13:20
Üzenet elküldve: 2020-03-11 08:13:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Maxrecoll//
//Egy félreeső asztalnál//
-Feszültnek? *Néz kérdően maga elé, talán valóban egy kicsit izgatottabb a megszokottnál, hogy egy hat kihagyás után ismét munkába kell állnia. Kicsit sem esik nehezére, ez látszik is, szívesen tesz boldogabbá vagy tesz a kedvére akárkinek, ettől ő is csak jobban érzi magát. Aztán valami furcsa szalad ki a vendég száján, amitől hirtelen elbizonytalanodik. Most ő kap masszázst? Bár ahhoz kétség sem fér, ő is szívesen osztogatja, ha pedig ez minden vágya a férfinek, hát ő nem fog az útjába állni. Az meg, hogy miről szeretne beszélgetni, egy újabb fogós kérdés. Nyilván nő révén érdeklik az illatok, a színek, a ruhák és még inkább az ékszerek, de nem hiszi, hogy akármelyik is megfelelő és közös téma lehetne közöttük.*
-Hát… most jártam a városban nemrég, a Könyvtárat és a Templomot látogattam meg. Jártál már arrafelé? *Dobja fel a témát, hátha megtalálja a közös pontot. Azonban, ha ezúttal nem sikerül sem csügged el, mert eddig még ő sem járt a városban úgy, hogy lett volna ideje alaposabban is szétnézni. Mások is lehetnek ezzel így.*
-Igazából, a masszázst szívesen venném, ha nem okozna nagy gondot neked, de üljünk inkább egy asztalhoz, itt a pultnál ez zavaró lehet. *Mondja, majd megpróbálja kézen fogni a férfit és magával vonni egy szabad asztalhoz.*
-Esetleg meghívnálak valami italra cserébe. *Súgja oda közben, hiszen, aki munkát végez, annak fizetség is dukál, ha a férfi más alternatívát nem említ meg. Eddig még nem sikerült kiismernie az igényeit, hiszen jószerével inkább ő beszél, mint a vendég, de ami késik, biztosan meg fog érkezni valamikor, csak türelemmel kell lennie.*
//Egy félreeső asztalnál//
-Feszültnek? *Néz kérdően maga elé, talán valóban egy kicsit izgatottabb a megszokottnál, hogy egy hat kihagyás után ismét munkába kell állnia. Kicsit sem esik nehezére, ez látszik is, szívesen tesz boldogabbá vagy tesz a kedvére akárkinek, ettől ő is csak jobban érzi magát. Aztán valami furcsa szalad ki a vendég száján, amitől hirtelen elbizonytalanodik. Most ő kap masszázst? Bár ahhoz kétség sem fér, ő is szívesen osztogatja, ha pedig ez minden vágya a férfinek, hát ő nem fog az útjába állni. Az meg, hogy miről szeretne beszélgetni, egy újabb fogós kérdés. Nyilván nő révén érdeklik az illatok, a színek, a ruhák és még inkább az ékszerek, de nem hiszi, hogy akármelyik is megfelelő és közös téma lehetne közöttük.*
-Hát… most jártam a városban nemrég, a Könyvtárat és a Templomot látogattam meg. Jártál már arrafelé? *Dobja fel a témát, hátha megtalálja a közös pontot. Azonban, ha ezúttal nem sikerül sem csügged el, mert eddig még ő sem járt a városban úgy, hogy lett volna ideje alaposabban is szétnézni. Mások is lehetnek ezzel így.*
-Igazából, a masszázst szívesen venném, ha nem okozna nagy gondot neked, de üljünk inkább egy asztalhoz, itt a pultnál ez zavaró lehet. *Mondja, majd megpróbálja kézen fogni a férfit és magával vonni egy szabad asztalhoz.*
-Esetleg meghívnálak valami italra cserébe. *Súgja oda közben, hiszen, aki munkát végez, annak fizetség is dukál, ha a férfi más alternatívát nem említ meg. Eddig még nem sikerült kiismernie az igényeit, hiszen jószerével inkább ő beszél, mint a vendég, de ami késik, biztosan meg fog érkezni valamikor, csak türelemmel kell lennie.*
389. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 18:13:14
Üzenet elküldve: 2020-03-10 18:13:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Bizony, a fizikai munka nem marad nyom nélkül, rajta meg aztán a kosz kevésbé látszik meg, mint a sápatagabb embereken, így nem is zavarja. Az orra is már hozzászokik a szaghoz, náluk a törzsben még büdösebb szagok is terjengnek néha, az állítólag gyógyhatású készítményekről nem is szólva. Azok tudnak lenni a legbüdösebbek. De a tiszta érzést is szereti, csak nem szokott hozzá a heti fürdéshez. Miután lecsutakolta magát, úgy, ahogy a kefének hála több sikerrel, mint kevesebbel, Vyliassa erőteljesen próbálja átmozgatni, kellemesnek is érzi, meg tudná szokni az biztos.*
-Milyön puhák a kacsóid te némber. *Jegyzi meg, valami bókfélének szánva. Majd leöblítésre is kerül, ő az a teremtmény, akinél látszik, ha fürdött a napokban, vagy ha már két hatja nem. Most egyértelműen látszik, sőt, érződik is. A hajféleségét is megöntözi vízzel, elkérve a dézsát a nőtől, azt különféle olajakkal keni, hogy azzal már ne kelljen törődnie aztán, tisztul az magától is.*
-Sámlira?! *Nevet fel nagy pofával, de közben már áll is fel és kiszállva megragad egy törölközőt, hogy áttörölje magát, mégiscsak lesz itt még más is, nem tocsoghat a vízben. A dereka köré is tekeri végül a vizes rongyot, mert azért szégyenlős, nehogy megirigyelje a boszorkány, ami neki van, aztán lebájolja róla, emlékbe. Így szépen lecsüccsen a sámlira, ahogyan azt kérték.*
-A lábum megmasszírozni? *Pislog értetlenül, így ülve, közelíthet a nőhöz álltában, hiszen meghaladja jó maga a két métert, de azért még a feje felfelé emeli. Nem igazán tudja, most mi következik, talán ez is látszik rajta, hogy tart az ismeretlentől, bár nem a fájdalomtól, azt elviseli, inkább az itteniek furcsa szokásaitól.*
-Eztet veled is mögcsinálják itt minden hat alkalmával? *Bár azt is sejti, hogy ezzel a munkával nem koszolja magát annyira össze a nő, mint ő a dokkoknál szokta.*
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Bizony, a fizikai munka nem marad nyom nélkül, rajta meg aztán a kosz kevésbé látszik meg, mint a sápatagabb embereken, így nem is zavarja. Az orra is már hozzászokik a szaghoz, náluk a törzsben még büdösebb szagok is terjengnek néha, az állítólag gyógyhatású készítményekről nem is szólva. Azok tudnak lenni a legbüdösebbek. De a tiszta érzést is szereti, csak nem szokott hozzá a heti fürdéshez. Miután lecsutakolta magát, úgy, ahogy a kefének hála több sikerrel, mint kevesebbel, Vyliassa erőteljesen próbálja átmozgatni, kellemesnek is érzi, meg tudná szokni az biztos.*
-Milyön puhák a kacsóid te némber. *Jegyzi meg, valami bókfélének szánva. Majd leöblítésre is kerül, ő az a teremtmény, akinél látszik, ha fürdött a napokban, vagy ha már két hatja nem. Most egyértelműen látszik, sőt, érződik is. A hajféleségét is megöntözi vízzel, elkérve a dézsát a nőtől, azt különféle olajakkal keni, hogy azzal már ne kelljen törődnie aztán, tisztul az magától is.*
-Sámlira?! *Nevet fel nagy pofával, de közben már áll is fel és kiszállva megragad egy törölközőt, hogy áttörölje magát, mégiscsak lesz itt még más is, nem tocsoghat a vízben. A dereka köré is tekeri végül a vizes rongyot, mert azért szégyenlős, nehogy megirigyelje a boszorkány, ami neki van, aztán lebájolja róla, emlékbe. Így szépen lecsüccsen a sámlira, ahogyan azt kérték.*
-A lábum megmasszírozni? *Pislog értetlenül, így ülve, közelíthet a nőhöz álltában, hiszen meghaladja jó maga a két métert, de azért még a feje felfelé emeli. Nem igazán tudja, most mi következik, talán ez is látszik rajta, hogy tart az ismeretlentől, bár nem a fájdalomtól, azt elviseli, inkább az itteniek furcsa szokásaitól.*
-Eztet veled is mögcsinálják itt minden hat alkalmával? *Bár azt is sejti, hogy ezzel a munkával nem koszolja magát annyira össze a nő, mint ő a dokkoknál szokta.*
388. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 15:31:54
Üzenet elküldve: 2020-03-10 15:31:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pult környéke//
-Szólíts, csak Maxnek. Nagyon feszültnek
tűnsz, Maydeleine. *a nő nevét lassú érzékiséggel hangoztatja, és mégis lágyan, akár a fogása egy kalóznak a legértékesebb gyöngyök egyikén, látván már maga előtt a gazdagság új hajóját élete tengerén. *
- Beszélgessünk arról amiről, csak kedved tartja. Kíváncsi vagyok mi érdekel és szeretném, ha kényelmesen éreznéd magad közben. Esetleg egy masszázst elfogadsz tőlem? *Igen, a férfi tisztában van azzal, hogy itt általában közel sem így mennek a dolgok, mégis szinte éget a keze az érzés gondolatától, hogy feloldja a decesen kihúzott test izmait ezzel ellazítván annak gazdáját is. Hirtelenjében azon járta feje, hogy vajon ezért illene e fizetnie. Nem igazán járt még ilyen helyeken, és fogalma sincs az árlistáról. Rákérdezni pedig egyáltalán nem szeretne, nehogy ezzel megbántsa a napként ragyogó szépséget egy pillanat hosszára is. *
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.10 15:32:54
-Szólíts, csak Maxnek. Nagyon feszültnek
tűnsz, Maydeleine. *a nő nevét lassú érzékiséggel hangoztatja, és mégis lágyan, akár a fogása egy kalóznak a legértékesebb gyöngyök egyikén, látván már maga előtt a gazdagság új hajóját élete tengerén. *
- Beszélgessünk arról amiről, csak kedved tartja. Kíváncsi vagyok mi érdekel és szeretném, ha kényelmesen éreznéd magad közben. Esetleg egy masszázst elfogadsz tőlem? *Igen, a férfi tisztában van azzal, hogy itt általában közel sem így mennek a dolgok, mégis szinte éget a keze az érzés gondolatától, hogy feloldja a decesen kihúzott test izmait ezzel ellazítván annak gazdáját is. Hirtelenjében azon járta feje, hogy vajon ezért illene e fizetnie. Nem igazán járt még ilyen helyeken, és fogalma sincs az árlistáról. Rákérdezni pedig egyáltalán nem szeretne, nehogy ezzel megbántsa a napként ragyogó szépséget egy pillanat hosszára is. *
A hozzászólás írója (Maxrecoll Suwers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.10 15:32:54
387. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 14:48:25
Üzenet elküldve: 2020-03-10 14:48:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Pult környéke//
-A barátodnak bizony igaza volt, bármit is kér a vendég, az itt csak jó lehet. Nem fogsz csalódni semmiben sem. *Biztosítja a férfit, hogy a hallottak mind igazak, sőt még több is, némelyek el sem tudják képzelni, mik folynak itt egy-egy tehetősebb nemes látogatása alkalmával.*
-Azt teheted, amihez kedved van, ez csodálatos. *Ő maga sosem vágyott ekkora szabadságra, mindig is biztos menedéket nyújtottak számára, a mások szerint inkább börtönnek gondolt határoló falak. Ezt nemrég meg is tapasztalta, de úgy vette észre, a kikötői népek büszkék erre a dologra, hogy nincsen felettük senkinek hatalma, talán csak a tengernek. A férfi közelebbhúzódását jó jelnek veszi, bár az ajkai érintetlenül maradnak, most inkább a haja kerül a középpontba. Mindig is nagyon ügyelt a külsejére és a megjelenésére, itt ez elvárás is feléjük, de a vendégnek bármit szabad megnézni vagy kipróbálni.*
-Ez nagyon kedves tőled. *Csillannak meg a szemei a fülledtnek ható bók hallatán, meg is bizsereg a karja a búgó férfihangra. A magázás viszont valóban kicsit idegen neki, őt mindig csak galambomnak, kedvesemnek szólítják, így hajlik az egyezségre.*
-Kérlek drága. Esetleg, hogy szólíthatlak? *Kérdez rá, hiszen itt azt kapja a vendég, amit szeretne, még megszólításban is. A valódi nevek nem is fontosak, nem szükségesek hozzá, hogy egy kellemes napot eltöltsön valakivel a fürdőben vagy a fogadótérben. Közben persze szól a romantikus hangulatot árasztó zene.*
-Az illata is kellemes, a citrus olajat részesítem előnyben, bár a rózsákat is szeretem. *Le se tagadhatná, hogy nőből van, miközben meleg tekintetét a másik arcán pihenteti. Most, hogy róla már megbizonyosodott, hogy valóban itt van és nem egy furfangos káprázat, felemeli a kezét, hogy kedvesen megsimítsa a másik arcát.*
-Miről szeretnél beszélgetni kedves? *Nem igen szokott hozzá, hogy hosszas fejtegetésekbe kell bonyolódnia, talán nem meglepő, de az ilyen dolgoktól tart egy kicsit. Mi van, ha nem felel meg az elvárásoknak?*
-A barátodnak bizony igaza volt, bármit is kér a vendég, az itt csak jó lehet. Nem fogsz csalódni semmiben sem. *Biztosítja a férfit, hogy a hallottak mind igazak, sőt még több is, némelyek el sem tudják képzelni, mik folynak itt egy-egy tehetősebb nemes látogatása alkalmával.*
-Azt teheted, amihez kedved van, ez csodálatos. *Ő maga sosem vágyott ekkora szabadságra, mindig is biztos menedéket nyújtottak számára, a mások szerint inkább börtönnek gondolt határoló falak. Ezt nemrég meg is tapasztalta, de úgy vette észre, a kikötői népek büszkék erre a dologra, hogy nincsen felettük senkinek hatalma, talán csak a tengernek. A férfi közelebbhúzódását jó jelnek veszi, bár az ajkai érintetlenül maradnak, most inkább a haja kerül a középpontba. Mindig is nagyon ügyelt a külsejére és a megjelenésére, itt ez elvárás is feléjük, de a vendégnek bármit szabad megnézni vagy kipróbálni.*
-Ez nagyon kedves tőled. *Csillannak meg a szemei a fülledtnek ható bók hallatán, meg is bizsereg a karja a búgó férfihangra. A magázás viszont valóban kicsit idegen neki, őt mindig csak galambomnak, kedvesemnek szólítják, így hajlik az egyezségre.*
-Kérlek drága. Esetleg, hogy szólíthatlak? *Kérdez rá, hiszen itt azt kapja a vendég, amit szeretne, még megszólításban is. A valódi nevek nem is fontosak, nem szükségesek hozzá, hogy egy kellemes napot eltöltsön valakivel a fürdőben vagy a fogadótérben. Közben persze szól a romantikus hangulatot árasztó zene.*
-Az illata is kellemes, a citrus olajat részesítem előnyben, bár a rózsákat is szeretem. *Le se tagadhatná, hogy nőből van, miközben meleg tekintetét a másik arcán pihenteti. Most, hogy róla már megbizonyosodott, hogy valóban itt van és nem egy furfangos káprázat, felemeli a kezét, hogy kedvesen megsimítsa a másik arcát.*
-Miről szeretnél beszélgetni kedves? *Nem igen szokott hozzá, hogy hosszas fejtegetésekbe kell bonyolódnia, talán nem meglepő, de az ilyen dolgoktól tart egy kicsit. Mi van, ha nem felel meg az elvárásoknak?*
386. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 13:58:54
Üzenet elküldve: 2020-03-10 13:58:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a Sellőbe//
//Zammiria, Shanneira//
*Az út csendesen telik, már ha a hatások elnevezése nem kerül elő. De megtörtént, így Dreyia is eltöpreng az ötletek terén. Szám hamar kap a lehetőségen és már el is nevezi, pontosabban több ötlettel is élő áll.*
- Az Éjfél tényleg jó, de a likőrt meghagynám egy kevésbé erős kinézetű lónak.
*Zammi hamar ráharapott a napszakokra, amik akár megfelelő nevek is lehetnek. Persze a nevek közt más jellegű is előfordul.*
- Ha lehet választani inkább Rémálom illik erre alattam. Nem azért mert kényelmetlen, vagy rossz lenne. De valahogy van benne némi sötét báj.
*Az hogy Zammi mit választ már nem az ő döntése és csak figyel a főnöke szavaira. Csendesen bólint ahogy megkapják az új rövid munkát.*
- Gyere intézzük el a lovakat, azután irány a Sellő előtere.
*Zammi szavai jól esnek, bár nem érzi úgy hogy bármi különleges dolgot tettek volna.*
- Bármikor a rendelkezésre állunk, hisz te vagy a főnök. Mi elkísérünk bárhová mész. Ami az építkezést illeti, ha a Patkányok szabotálnak hamar kiderül, és megoldjuk a problémát.
*Zammi távoztával az istálló felé veszi az irányt. Shant figyelve meg kell állapítania, hogy a nő sem ma ült először lovon, és tud bánni velük utánna is.*
- Shan ha beérünk ne Zammit keresd, jó eséllyel már dolgozik ő is. A munkánk itt kint és bent zajlik. Itt kint a szálláshelyek külső biztonságát kellene felmérni. Bent még problémás vendégeket keresni. Szóval van munka amihez a főnök nem kell. A munkánk kiosztotta már, a kérdés hogy látjuk el. És azon kéne agyalni hogy szokunk össze hamarabb. Ne likörrel kezdjünk.
*Kacsint a nőre amint végeztek és bemennek a Sellőbe.*
//Zammiria, Shanneira//
*Az út csendesen telik, már ha a hatások elnevezése nem kerül elő. De megtörtént, így Dreyia is eltöpreng az ötletek terén. Szám hamar kap a lehetőségen és már el is nevezi, pontosabban több ötlettel is élő áll.*
- Az Éjfél tényleg jó, de a likőrt meghagynám egy kevésbé erős kinézetű lónak.
*Zammi hamar ráharapott a napszakokra, amik akár megfelelő nevek is lehetnek. Persze a nevek közt más jellegű is előfordul.*
- Ha lehet választani inkább Rémálom illik erre alattam. Nem azért mert kényelmetlen, vagy rossz lenne. De valahogy van benne némi sötét báj.
*Az hogy Zammi mit választ már nem az ő döntése és csak figyel a főnöke szavaira. Csendesen bólint ahogy megkapják az új rövid munkát.*
- Gyere intézzük el a lovakat, azután irány a Sellő előtere.
*Zammi szavai jól esnek, bár nem érzi úgy hogy bármi különleges dolgot tettek volna.*
- Bármikor a rendelkezésre állunk, hisz te vagy a főnök. Mi elkísérünk bárhová mész. Ami az építkezést illeti, ha a Patkányok szabotálnak hamar kiderül, és megoldjuk a problémát.
*Zammi távoztával az istálló felé veszi az irányt. Shant figyelve meg kell állapítania, hogy a nő sem ma ült először lovon, és tud bánni velük utánna is.*
- Shan ha beérünk ne Zammit keresd, jó eséllyel már dolgozik ő is. A munkánk itt kint és bent zajlik. Itt kint a szálláshelyek külső biztonságát kellene felmérni. Bent még problémás vendégeket keresni. Szóval van munka amihez a főnök nem kell. A munkánk kiosztotta már, a kérdés hogy látjuk el. És azon kéne agyalni hogy szokunk össze hamarabb. Ne likörrel kezdjünk.
*Kacsint a nőre amint végeztek és bemennek a Sellőbe.*
385. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 12:37:58
Üzenet elküldve: 2020-03-10 12:37:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Darelld//
//Pultnál//
*A magyarázat, amit kap, teljesen beleillik a képbe, amit kialakult a fejében a férfiről. Elsődleges mozgatórugója a munka és a fegyelem, ezért is olyan jó alkalmazott és tökéletes arra a posztra, amelyet betölt. A sajnálkozásra csak legyint, hiszen nem történt semmi, azt meg, hogy igazat mond-e a férfi, ellenőrizni nem képes. Bár inkább arra fogadna maga is, hogy ez nyilván így van, csak ez lehet a történtek hátterében.*
-Azt hiszem, többek között az enyém is. *Legyint ismételten, nem akarja túlragozni a dolgokat. Majd a szöktetés kerül szóba és látszik az arcán, hogy meglepődik attól, amit a másik szájából hall kiszabadulni. ~Gyakoribb, mint gondolnám? ~ Bár ettől még nem fog jobban tartani akármely vendégtől, hiszen nem ő a szöktetések tipikus céltáblája, de azért el tudja képzelni, milyen nyugtalanít lehet már a gondolat is. Azt meg főképp, amikor éppen a fogdmegek erőteljes fizikai ráhatással próbálnak egy vendéget a dologról lebeszélni.*
-Talán ki kéne tábláznunk, hogy innen nem vihető ki semmi. *Motyogja maga elé, kicsit szélesebben elmosolyodva. Mivel épp a maga alkotta világgal van elfoglalva, lemaradt Darelld mosolyáról, csak a végét látja, amely sejteti, hogy itt bizony történt valami. Viszont a következő megjegyzésre érkező felnevetést, a hirtelenségéből adódóan, már nem tudja visszafordítani félúton, csak kiszalad.*
-… Hát… Ebben én is biztos vagyok. *Nyilvánít véleményt a férfi mozdíthatóságával kapcsolatban. Közben, hogy így felvitte a kedvét az a néhány igen, megválogatott szavú válasz, Darelld elnézést kér, mintha valamint megakadt volna a szeme. Ő is megköszörüli a torkát, mert éppen munka van ugyebár, így elköszönnek egymástól egyelőre.*
-Ez csak természetes, további szép napot. *Közben leteszi a törölgetett poharat és körbe hordozza tekintetét az összegyűlt vendégseregen, hátha kiszolgálásra vár éppen valaki.*
//Pultnál//
*A magyarázat, amit kap, teljesen beleillik a képbe, amit kialakult a fejében a férfiről. Elsődleges mozgatórugója a munka és a fegyelem, ezért is olyan jó alkalmazott és tökéletes arra a posztra, amelyet betölt. A sajnálkozásra csak legyint, hiszen nem történt semmi, azt meg, hogy igazat mond-e a férfi, ellenőrizni nem képes. Bár inkább arra fogadna maga is, hogy ez nyilván így van, csak ez lehet a történtek hátterében.*
-Azt hiszem, többek között az enyém is. *Legyint ismételten, nem akarja túlragozni a dolgokat. Majd a szöktetés kerül szóba és látszik az arcán, hogy meglepődik attól, amit a másik szájából hall kiszabadulni. ~Gyakoribb, mint gondolnám? ~ Bár ettől még nem fog jobban tartani akármely vendégtől, hiszen nem ő a szöktetések tipikus céltáblája, de azért el tudja képzelni, milyen nyugtalanít lehet már a gondolat is. Azt meg főképp, amikor éppen a fogdmegek erőteljes fizikai ráhatással próbálnak egy vendéget a dologról lebeszélni.*
-Talán ki kéne tábláznunk, hogy innen nem vihető ki semmi. *Motyogja maga elé, kicsit szélesebben elmosolyodva. Mivel épp a maga alkotta világgal van elfoglalva, lemaradt Darelld mosolyáról, csak a végét látja, amely sejteti, hogy itt bizony történt valami. Viszont a következő megjegyzésre érkező felnevetést, a hirtelenségéből adódóan, már nem tudja visszafordítani félúton, csak kiszalad.*
-… Hát… Ebben én is biztos vagyok. *Nyilvánít véleményt a férfi mozdíthatóságával kapcsolatban. Közben, hogy így felvitte a kedvét az a néhány igen, megválogatott szavú válasz, Darelld elnézést kér, mintha valamint megakadt volna a szeme. Ő is megköszörüli a torkát, mert éppen munka van ugyebár, így elköszönnek egymástól egyelőre.*
-Ez csak természetes, további szép napot. *Közben leteszi a törölgetett poharat és körbe hordozza tekintetét az összegyűlt vendégseregen, hátha kiszolgálásra vár éppen valaki.*
384. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 12:03:23
Üzenet elküldve: 2020-03-10 12:03:23
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Wellyradona//
//Érintőlegesen Zammiria//
*Szemlézése praktikus indíttatású, semmi kajánság vagy tiszteletlenség nincs benne, legalábbis szándékosan biztosan nem. Egyszerűen a nő megjelenését, az általa keltett első, esetleg második benyomást méri fel, nem meztelenül fantáziál róla. Látja viszont, hogy szándékát félreértik, amit az elharapott mondat is sugall számára, így felemeli komoly tekintetét.*
- Sajnálom, nem akartam megsérteni. Szakmai ártalom, hogy végigmérem a körülöttem lévőket. Életek múlhatnak rajta.
*Tudja, milyen fáradtságos munka a kiszolgálás, tiszteli ezért a lányokat, mert mindehhez jó képet kell vágniuk, de legalábbis toleránsan és udvariasan viselkedniük, pedig a vendégek néha igazán próbára tudják tenni a türelmet. Úgy érzi, Welly kissé védekezővé válik a Sellő téma kapcsán. Meg tudja érteni, ha nem vonzza az a perspektíva.*
- Nincs is rá szükség, kisasszony.
*Hanglejtésében próbálja érzékeltetni, hogy tiszteli a döntését. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Sellőket lenézné. Több ajándékot és pénzt kapnak talán, de komoly árat kell fizetniük érte, érthető és szerencsés, ha nem akar minden felszolgáló kurtizánná válni. Nem állhatja az álságot, pusztán véleményét közli, mely történetesen dicséretként fogható fel, ha valaki magára veszi. Tapasztalata alapján még a legmakrancosabb, leghidegebb, legzordabb nőnek is szüksége van olykor természetéből fakadóan a visszajelzésre, márpedig Wellyt még csak nem is tartja ilyennek, pusztán zárkózottnak. A megjegyzést ezúttal válasz nélkül hagyja. A lányszöktetés ötletéről eszébe jut a minap esett konfliktus.*
- Az ilyesmi gyakoribb, mint azt az ember gondolná. De azért mosolyogjon bátran, visszahozzuk.
*Ereszt meg ő is egy somolygást, mert a híresztelésekkel ellentétben, és ha korlátozottan is, de azért érzékeli a humort. Darelld maga a kőszikla, kötekedő alakokon és botrányt keverő vendégeken edződött, és egy bordélyban sok olyat láthat az ember fia, ami kizökkentheti a nyugalmából, így nem jön olyan könnyen zavarba. Végignéz magán és széttárja tenyereit.*
- Nem vagyok könnyen mozdítható alkat, kisasszony. Mindenkinek más az ízlése.
*Feleli a barna szemekről feltett kérdésre. Úgy véli, terelik a beszélgetést, az pedig nem célja, hogy horgonyt vessen, ha a másik számára kellemetlen, mi több, ideje ellátni a szolgálatot, mert mozgolódásra lesz figyelmes. Elsőként Sryl pillantgatott talán felé, ám most már cseverészik, aztán pedig a bejáraton át érkeztek többen is.*
- Bocsásson meg, szólít a kötelesség!
*Tesz egy megfontolt kört a fogadótérben, különös tekintettel az új vendégre. A főnökasszonynak biccent üdvözlésképpen, de most nincs vele egyéb dolga, minthogy Alfonzt kérdezi ki.*
//Érintőlegesen Zammiria//
*Szemlézése praktikus indíttatású, semmi kajánság vagy tiszteletlenség nincs benne, legalábbis szándékosan biztosan nem. Egyszerűen a nő megjelenését, az általa keltett első, esetleg második benyomást méri fel, nem meztelenül fantáziál róla. Látja viszont, hogy szándékát félreértik, amit az elharapott mondat is sugall számára, így felemeli komoly tekintetét.*
- Sajnálom, nem akartam megsérteni. Szakmai ártalom, hogy végigmérem a körülöttem lévőket. Életek múlhatnak rajta.
*Tudja, milyen fáradtságos munka a kiszolgálás, tiszteli ezért a lányokat, mert mindehhez jó képet kell vágniuk, de legalábbis toleránsan és udvariasan viselkedniük, pedig a vendégek néha igazán próbára tudják tenni a türelmet. Úgy érzi, Welly kissé védekezővé válik a Sellő téma kapcsán. Meg tudja érteni, ha nem vonzza az a perspektíva.*
- Nincs is rá szükség, kisasszony.
*Hanglejtésében próbálja érzékeltetni, hogy tiszteli a döntését. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Sellőket lenézné. Több ajándékot és pénzt kapnak talán, de komoly árat kell fizetniük érte, érthető és szerencsés, ha nem akar minden felszolgáló kurtizánná válni. Nem állhatja az álságot, pusztán véleményét közli, mely történetesen dicséretként fogható fel, ha valaki magára veszi. Tapasztalata alapján még a legmakrancosabb, leghidegebb, legzordabb nőnek is szüksége van olykor természetéből fakadóan a visszajelzésre, márpedig Wellyt még csak nem is tartja ilyennek, pusztán zárkózottnak. A megjegyzést ezúttal válasz nélkül hagyja. A lányszöktetés ötletéről eszébe jut a minap esett konfliktus.*
- Az ilyesmi gyakoribb, mint azt az ember gondolná. De azért mosolyogjon bátran, visszahozzuk.
*Ereszt meg ő is egy somolygást, mert a híresztelésekkel ellentétben, és ha korlátozottan is, de azért érzékeli a humort. Darelld maga a kőszikla, kötekedő alakokon és botrányt keverő vendégeken edződött, és egy bordélyban sok olyat láthat az ember fia, ami kizökkentheti a nyugalmából, így nem jön olyan könnyen zavarba. Végignéz magán és széttárja tenyereit.*
- Nem vagyok könnyen mozdítható alkat, kisasszony. Mindenkinek más az ízlése.
*Feleli a barna szemekről feltett kérdésre. Úgy véli, terelik a beszélgetést, az pedig nem célja, hogy horgonyt vessen, ha a másik számára kellemetlen, mi több, ideje ellátni a szolgálatot, mert mozgolódásra lesz figyelmes. Elsőként Sryl pillantgatott talán felé, ám most már cseverészik, aztán pedig a bejáraton át érkeztek többen is.*
- Bocsásson meg, szólít a kötelesség!
*Tesz egy megfontolt kört a fogadótérben, különös tekintettel az új vendégre. A főnökasszonynak biccent üdvözlésképpen, de most nincs vele egyéb dolga, minthogy Alfonzt kérdezi ki.*
383. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-10 10:16:52
Üzenet elküldve: 2020-03-10 10:16:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a Sellőbe//
//Dreyia, Shanneira//
*Dreyia alapossága sem kerüli el a figyelmét, szimpatikus vonás, ha valaki minden tudásával igyekszik hasznossá lenni, elváráson felül. Shanneirát szintén magasra emeli posztján magabiztossága, örül, hogy visszatért közéjük. Rá kell jönnie viszont Zammiriának újra és újra, hogy több időt kellene töltenie személyesen a személyzet tagjaival, sokukat alig ismeri még. Rövid, ám kedélyessé váló poroszkálással térnek vissza a Sellőházba, csak az élmény kedvéért a csapatot egy kis kerülő felé irányítja, így a lovak első körös kipróbálása is megeshet, bár megfuttatni nincs lehetőségük. Shanneira elsőre mintha határozott lenne az elnevezést illetően, s mire Zammiria éppen rábólintana, érkezik a másik ötlet, így inkább somolyogva becsukja a száját, és halkan nevet.*
- Ha már ennyire fekete, akkor nem a Keserűlikőr illene rá? Nekem az Éjfél is tetszik.
*Mivel Dreyia gondolkodási időt kér, döntés nélkül marad a dolog, puha mosollyal bólint.*
- Rendben, az út végéig még van időnk.
*Megteszi viszont a maga javaslatát.*
- Ha mégis a napszakokat használjuk, akkor az Alkonyt választanám az enyémnek. A harmadik ló pedig lehetne Hajnal. Ugyan ezek elsősorban a narancs és a sárga színekhez kötődnek a napfény jóvoltából, ám alkonyat után és hajnal előtt még sötét van. De tetszik Fantom és a Rejtély is.
*Szívesen kilovagolna a szabadba, de jól tudja, hogy sokan várják, ezért hamarosan a Sellőház előtt szállhatnak le a nyeregből. Shanneira ajánlkozására a kantárszárat átnyújtja neki, és mutatja az irányt.*
- Van egy istálló ott, Dreyia már ismeri, a mi lovaink is ott vannak elszállásolva a fedett állásokban. Ha gondoskodtok róluk, vagy előkerítitek az istállófiút, azt megköszönöm. Szerintem most nem visszük el őket a közeli órákban, le lehet őket szerszámozni, és ellátni mindennel, amire szükségük lehet. Akkor hát mi legyen a nevük?
*Nem szeretné név nélkül tartani őket, mint valami tárgyakat. Dreyia lehetőséget kap az első választásra, Shan is dönthet, aztán a végső szót majd mellé teszi, hiszen maga is több lehetőséget mondott. Miután ezt megbeszélik, részéről a lányok szabadon dönthetnek arról, hogy mihez kezdenek, csak előbb még kifejezi háláját.*
- Nagyon köszönöm, hogy elkísértetek, megnyugtató volt, hogy titeket tudhattalak magam mellett. Reméljük, az építkezést most már semmi nem fogja akadályozni, és gyorsan megnyithatjuk a közönség előtt.
*Aztán elköszön tőlük, és betér a főbejáraton.*
//Különleges ügyben//
//Merchen//
//Érintőlegesen Drogg//
*Elégedetten és szomjasan lép be az ajtón, leemeli a csuklyát a fejéről, majd üdvözlésképpen biccent. Köpönyegét, tarisznyáját felakasztja, majd a pult felé indul, miközben tekintetét körbefuttatja a termen, s enyhe mosollyal megállapítja, hogy megvan a Sellő szokásos hangulata és vendégserege, a személyzet pedig derekasan dolgozik. Drogg felé is küld egy mosolyt, ha elmélyült rajzolgatásából felé pillantana, ám sajnos egyelőre nem csatlakozhat hozzá. Tekintete szőke üstököt keres, de ha nem látja azonnal a tündért, majd érdeklődik Alfonznál. A pultnál előbb egy pohár vizet kér, hogy szomját oltsa, aztán pedig egy Tengeri szellőt, amit magával visz a megbeszélésre is, már amennyiben Merchen készen áll rá. Vált néhány szót Alfonzzal, megtudja, hogy Ralas még nem jelentkezett. Zárkózott arckifejezést ölt, majd egyedül közelíti meg a férfi asztalát, enyhe mosolyba öltözve áll meg vele szemben.*
- Elnézést, remélem, nem zavarok…
*Imoren talán még mindig ott van a tündérrel, így udvariasságból illik megkérdeznie.*
- Zammiria Rykoven vagyok, a Sellőház egyik tulajdonosa. Úgy hallottam, beszélni szeretne velem.
//Dreyia, Shanneira//
*Dreyia alapossága sem kerüli el a figyelmét, szimpatikus vonás, ha valaki minden tudásával igyekszik hasznossá lenni, elváráson felül. Shanneirát szintén magasra emeli posztján magabiztossága, örül, hogy visszatért közéjük. Rá kell jönnie viszont Zammiriának újra és újra, hogy több időt kellene töltenie személyesen a személyzet tagjaival, sokukat alig ismeri még. Rövid, ám kedélyessé váló poroszkálással térnek vissza a Sellőházba, csak az élmény kedvéért a csapatot egy kis kerülő felé irányítja, így a lovak első körös kipróbálása is megeshet, bár megfuttatni nincs lehetőségük. Shanneira elsőre mintha határozott lenne az elnevezést illetően, s mire Zammiria éppen rábólintana, érkezik a másik ötlet, így inkább somolyogva becsukja a száját, és halkan nevet.*
- Ha már ennyire fekete, akkor nem a Keserűlikőr illene rá? Nekem az Éjfél is tetszik.
*Mivel Dreyia gondolkodási időt kér, döntés nélkül marad a dolog, puha mosollyal bólint.*
- Rendben, az út végéig még van időnk.
*Megteszi viszont a maga javaslatát.*
- Ha mégis a napszakokat használjuk, akkor az Alkonyt választanám az enyémnek. A harmadik ló pedig lehetne Hajnal. Ugyan ezek elsősorban a narancs és a sárga színekhez kötődnek a napfény jóvoltából, ám alkonyat után és hajnal előtt még sötét van. De tetszik Fantom és a Rejtély is.
*Szívesen kilovagolna a szabadba, de jól tudja, hogy sokan várják, ezért hamarosan a Sellőház előtt szállhatnak le a nyeregből. Shanneira ajánlkozására a kantárszárat átnyújtja neki, és mutatja az irányt.*
- Van egy istálló ott, Dreyia már ismeri, a mi lovaink is ott vannak elszállásolva a fedett állásokban. Ha gondoskodtok róluk, vagy előkerítitek az istállófiút, azt megköszönöm. Szerintem most nem visszük el őket a közeli órákban, le lehet őket szerszámozni, és ellátni mindennel, amire szükségük lehet. Akkor hát mi legyen a nevük?
*Nem szeretné név nélkül tartani őket, mint valami tárgyakat. Dreyia lehetőséget kap az első választásra, Shan is dönthet, aztán a végső szót majd mellé teszi, hiszen maga is több lehetőséget mondott. Miután ezt megbeszélik, részéről a lányok szabadon dönthetnek arról, hogy mihez kezdenek, csak előbb még kifejezi háláját.*
- Nagyon köszönöm, hogy elkísértetek, megnyugtató volt, hogy titeket tudhattalak magam mellett. Reméljük, az építkezést most már semmi nem fogja akadályozni, és gyorsan megnyithatjuk a közönség előtt.
*Aztán elköszön tőlük, és betér a főbejáraton.*
//Különleges ügyben//
//Merchen//
//Érintőlegesen Drogg//
*Elégedetten és szomjasan lép be az ajtón, leemeli a csuklyát a fejéről, majd üdvözlésképpen biccent. Köpönyegét, tarisznyáját felakasztja, majd a pult felé indul, miközben tekintetét körbefuttatja a termen, s enyhe mosollyal megállapítja, hogy megvan a Sellő szokásos hangulata és vendégserege, a személyzet pedig derekasan dolgozik. Drogg felé is küld egy mosolyt, ha elmélyült rajzolgatásából felé pillantana, ám sajnos egyelőre nem csatlakozhat hozzá. Tekintete szőke üstököt keres, de ha nem látja azonnal a tündért, majd érdeklődik Alfonznál. A pultnál előbb egy pohár vizet kér, hogy szomját oltsa, aztán pedig egy Tengeri szellőt, amit magával visz a megbeszélésre is, már amennyiben Merchen készen áll rá. Vált néhány szót Alfonzzal, megtudja, hogy Ralas még nem jelentkezett. Zárkózott arckifejezést ölt, majd egyedül közelíti meg a férfi asztalát, enyhe mosolyba öltözve áll meg vele szemben.*
- Elnézést, remélem, nem zavarok…
*Imoren talán még mindig ott van a tündérrel, így udvariasságból illik megkérdeznie.*
- Zammiria Rykoven vagyok, a Sellőház egyik tulajdonosa. Úgy hallottam, beszélni szeretne velem.
382. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-09 21:03:50
Üzenet elküldve: 2020-03-09 21:03:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pult környéke//
-Nem várok semmire *feleli mosolyogva*
- Egy barátom mondta, hogy kellemes hely és talán jót tenne nekem. Mivel jelenleg semmi célom nem volt… Miért is ne? Világjáró vagyok, nem sürget az idő sem bármely hajó. Szeretek a magam ura lenni. * A férfi hirtelen elképesztő késztetés érez arra, hogy megérintse az elf lány dús, csillogó hajzuhatagát. Finoman közelebb hajol a nőhöz, és gyengéden a markába igazít egy kiálló, kósza tincset az egyébként tökéletesen megformált fonatból. *
-Maga gyönyörű * ejti ki az első gondolatát duzzadt ajkai közül, és egy percig sem bánja meg tettét, minden nő megérdemel egy őszinte bókot ami nem a kebleire vonatkozik vagy egyéb nemi jellegzetességeire. *
-Esetleg tegeződhetnénk? *Veti fel az ötletet a férfi egyről kettőre és ámélkodva nézi a barátságos arc vonásait, keresvén a titkot, amiről fogalma sincs mi az, de biztosra veszi hogy van. *
-Nem várok semmire *feleli mosolyogva*
- Egy barátom mondta, hogy kellemes hely és talán jót tenne nekem. Mivel jelenleg semmi célom nem volt… Miért is ne? Világjáró vagyok, nem sürget az idő sem bármely hajó. Szeretek a magam ura lenni. * A férfi hirtelen elképesztő késztetés érez arra, hogy megérintse az elf lány dús, csillogó hajzuhatagát. Finoman közelebb hajol a nőhöz, és gyengéden a markába igazít egy kiálló, kósza tincset az egyébként tökéletesen megformált fonatból. *
-Maga gyönyörű * ejti ki az első gondolatát duzzadt ajkai közül, és egy percig sem bánja meg tettét, minden nő megérdemel egy őszinte bókot ami nem a kebleire vonatkozik vagy egyéb nemi jellegzetességeire. *
-Esetleg tegeződhetnénk? *Veti fel az ötletet a férfi egyről kettőre és ámélkodva nézi a barátságos arc vonásait, keresvén a titkot, amiről fogalma sincs mi az, de biztosra veszi hogy van. *
381. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-09 20:39:19
Üzenet elküldve: 2020-03-09 20:39:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Vylnek nagy szerencséje, hogy nem látja az ork szóló jelenetét, mert még az is elképzelhető lehetne abban az esetben, amennyiben ez így történne, hogy ott helyben, etikettet teljesen mellőző pillanatában, elhányja magát. Az egyedüli, ami feltűnhet neki, az a víz felszínén, vagy az abban kavargó kosz. Lenyeli az epésségét, nem kommentál, csak nézi az öntisztogató orkot, s belegondol, hogy amit eddig ő bőrnek, vagy harci festéknek nézett, az nem is volt az, s ezek miatt kifejezetten előnyös, hogy nem ő végzi ezen feladatot. ~ Teysusom, hogyan képes valaki így élni? Még jó, hogyha belegondolok, hogy kezeim között végezte. Legalább rendesen megtisztogathatom, egy ideig tartania kéne magát annak az állapotnak, amit elővarázsolok. ~ Emiatt lehet az, hogy tervet módosít. Olajjal keni be kezeit, amitől azok jobban csúsznak, nagyobb erőt kell emiatt kifejteni, kevesebb sikerrel, Orm ezt fizikuma miatt alig érezheti gyöngéd simogatásnak, de Vyl apait-anyait belead. Akkor miért van erre szükség? Az olajjal az illatot is intenzívebben dörzsöli bele. Belegondolni sem mer, hogy a társaival, mire használhatják a citromfüvet a zöld lovagjai. Inkább arra ügyel, ő mire használja, s a hátmasszázs lassan a végéhez is közeledik. Ezek alapján, most jöhet az igazi trauma. Vyl nagy levegőt vesz, összeszedi minden erejét, leöblíti az orkot, azzal mosolyogva megszólal.*
- Orm, kérlek, a hátad már készen van. Ha szeretnéd, hogy a lábaidat is megmasszírozzam, légyszives szállj ki, törülközz meg, ha úgy kívánod, vagy maradj vizes, de ülj le a sámlira. *Marad a vigyor, s az elől összekulcsolt kezek, közben pedig teljesen megnyugszik, nem, mintha eddig egy minimálisan is kimutatta volna zavartságát.*
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Vylnek nagy szerencséje, hogy nem látja az ork szóló jelenetét, mert még az is elképzelhető lehetne abban az esetben, amennyiben ez így történne, hogy ott helyben, etikettet teljesen mellőző pillanatában, elhányja magát. Az egyedüli, ami feltűnhet neki, az a víz felszínén, vagy az abban kavargó kosz. Lenyeli az epésségét, nem kommentál, csak nézi az öntisztogató orkot, s belegondol, hogy amit eddig ő bőrnek, vagy harci festéknek nézett, az nem is volt az, s ezek miatt kifejezetten előnyös, hogy nem ő végzi ezen feladatot. ~ Teysusom, hogyan képes valaki így élni? Még jó, hogyha belegondolok, hogy kezeim között végezte. Legalább rendesen megtisztogathatom, egy ideig tartania kéne magát annak az állapotnak, amit elővarázsolok. ~ Emiatt lehet az, hogy tervet módosít. Olajjal keni be kezeit, amitől azok jobban csúsznak, nagyobb erőt kell emiatt kifejteni, kevesebb sikerrel, Orm ezt fizikuma miatt alig érezheti gyöngéd simogatásnak, de Vyl apait-anyait belead. Akkor miért van erre szükség? Az olajjal az illatot is intenzívebben dörzsöli bele. Belegondolni sem mer, hogy a társaival, mire használhatják a citromfüvet a zöld lovagjai. Inkább arra ügyel, ő mire használja, s a hátmasszázs lassan a végéhez is közeledik. Ezek alapján, most jöhet az igazi trauma. Vyl nagy levegőt vesz, összeszedi minden erejét, leöblíti az orkot, azzal mosolyogva megszólal.*
- Orm, kérlek, a hátad már készen van. Ha szeretnéd, hogy a lábaidat is megmasszírozzam, légyszives szállj ki, törülközz meg, ha úgy kívánod, vagy maradj vizes, de ülj le a sámlira. *Marad a vigyor, s az elől összekulcsolt kezek, közben pedig teljesen megnyugszik, nem, mintha eddig egy minimálisan is kimutatta volna zavartságát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242