Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-19 16:38:33
Üzenet elküldve: 2020-05-19 16:38:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
*A nő oldalán érkezik le a vendégtérbe. Orrában még mindig ott van a levendula illata, ami már eléggé kellemetlen a számára. Közben hallgatja Yath megjegyzéseit, és a csókoknak is örül, amit viszonoz is. *
-Igazad lehet, nem lehet téged olyan könnyen megszöktetni. Mindenki árgus szemekkel figyel téged. *Jegyzi meg a bárd, majd újabb csókot vált az elffel. *
-Kicsit kezd sok lenni nekem ez a levendula illat. Levegőzzünk egyet! *Szól és egy puszit nyom a lány halántékára. *
*A nő oldalán érkezik le a vendégtérbe. Orrában még mindig ott van a levendula illata, ami már eléggé kellemetlen a számára. Közben hallgatja Yath megjegyzéseit, és a csókoknak is örül, amit viszonoz is. *
-Igazad lehet, nem lehet téged olyan könnyen megszöktetni. Mindenki árgus szemekkel figyel téged. *Jegyzi meg a bárd, majd újabb csókot vált az elffel. *
-Kicsit kezd sok lenni nekem ez a levendula illat. Levegőzzünk egyet! *Szól és egy puszit nyom a lány halántékára. *
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-19 15:06:46
Üzenet elküldve: 2020-05-19 15:06:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
*Tökéletesen együtt tud érezni Madyvel, sosem értette, miért élvezik annyira a tudatot eltompító tömény aromákat. Elzárja az érzékeket, s megfoszt egy csomó intenzív élménytől.*
- Nekem túl édes.
*Kuncog ő is fintorogva, még inkább hozzásimulva a férfihez. Közben szép lassan leérnek a vendégtérbe, vissza az élettel teli zsongásba.*
- Még mindig a szökés jár a fejedbe?
*Kacag fel kedvesen csengő hanggal, játékosan megbökve a bárd karját.*
- Utánam küldenék az őrséget is.
*Kacsint, miközben elsétálnak a zenészek előtt. Kedvenc lantosa természetesen most is halkan odafüttyent, s némán invitálja maga mellé. Aztán csalódottan veszi tudomásul, hogy a drága Madárkája ezúttal nem csatlakozik, hogy hangjával örvendeztesse a nagyérdeműt.*
- Meg aztán hiányolnának ám engem.
*Pillant pimaszul a lantos felé.*
- Mondd, mit szeretnél? Sétáljunk egy rövidet a friss levegőn, vagy üljünk le inni valamit?
*Yathnak bármely lehetőség megfelel, az udvar varázslatosan és misztikusan szép, de a vendégtér asztalai pedig kényelmesek, a zene meg kellemesen andalító.*
*Tökéletesen együtt tud érezni Madyvel, sosem értette, miért élvezik annyira a tudatot eltompító tömény aromákat. Elzárja az érzékeket, s megfoszt egy csomó intenzív élménytől.*
- Nekem túl édes.
*Kuncog ő is fintorogva, még inkább hozzásimulva a férfihez. Közben szép lassan leérnek a vendégtérbe, vissza az élettel teli zsongásba.*
- Még mindig a szökés jár a fejedbe?
*Kacag fel kedvesen csengő hanggal, játékosan megbökve a bárd karját.*
- Utánam küldenék az őrséget is.
*Kacsint, miközben elsétálnak a zenészek előtt. Kedvenc lantosa természetesen most is halkan odafüttyent, s némán invitálja maga mellé. Aztán csalódottan veszi tudomásul, hogy a drága Madárkája ezúttal nem csatlakozik, hogy hangjával örvendeztesse a nagyérdeműt.*
- Meg aztán hiányolnának ám engem.
*Pillant pimaszul a lantos felé.*
- Mondd, mit szeretnél? Sétáljunk egy rövidet a friss levegőn, vagy üljünk le inni valamit?
*Yathnak bármely lehetőség megfelel, az udvar varázslatosan és misztikusan szép, de a vendégtér asztalai pedig kényelmesek, a zene meg kellemesen andalító.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 21:16:11
Üzenet elküldve: 2020-05-18 21:16:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld//
*Amikor a férfi üres kézzel tér vissza, Yeza gyomrát marokra szorítja a feszültség. Az első gondolata az, hogy ennyi idő után nem őrizték meg a holmiját, amin nem is lenne mit csodálkozni, hiszen a Rőt csak néhány napra fizette ki a szobát és az ellátást. Csak később veszi észre Darelld kezében a kulcsot. Az emelet felé invitáló mozdulatra egy pillanatnyi hezitálás után indul csak meg. Úgy tervezte, jó esetben a kezébe nyomják az eddig valami raktár sarkában porosodó cókmókot és már itt sincs. Igazából még mindig ezt szeretné a leginkább, de Darelld udvarias invitálása olyasvalami, ami engedelmességre bírja a vonakodó akaratot. Nem eréllyel vagy csikorgó erővel, hanem a súlyával. A kellemes de határozott zöngéken szóló, megkérdőjelezhetetlen súlyával. Yeza megindul hát fölfelé és meglepetten tapasztalja, hogy egészen mostanáig fenntartották neki a szobát, amit kivett. Szépen vetett ágy, friss víz a mosdótálban, még az asztalkára kikészített sudárpipa és a dohány is ott várja, a csomagja pedig valóban érintetlennek tűnik. Ujjai végigsimítanak a gyolcsba tekert markolaton. Mintha a lelke egy részét kapta volna vissza.*
- Muszáj *feleli csendesen a kérdésre, de egyelőre nem fordul meg. Nem várt ilyen figyelmességet a Sellőház részéről és emiatt kell néhány pillanat, míg a bűntudat és a megilletődöttség hulláma kisimul benne. Semmi másra nem vágyna most jobban, mint néhány napnyi békére és pihenésre, az ajánlat így nagyon is marasztaló, de tudja jól, hogy rossz ötlet lenne most visszatáncolni.*
- Ez igazán... nagyvonalú *fordul meg végül immár csupán hálás mosolyt öltve az arcára.* - Lekötelez. *Pillantása eltérül a mosdótál felé és ebben végül hagyja magát elcsábulni. Hátraveti a csuklyáját és a vízbe meríti a kezét, megmossa az arcát és a tarkóját. Elmondhatatlanul frissítő érzés.*
- Szívesen maradnék, tényleg *mondja, miközben lecsatolja a köpenyét és a holmijához lépve kioldja az iszák száját * -, de nem lehet *pillant hátra a válla felett a férfira. A batyujából kihúz egy ruhát és gyorsan átcseréli rá az öltözékét, mintha csak kalapot váltana. Yeza ruhái könnyen nyílnak és a vörös szokás szerint nem visel semmit alattuk. Egy kicsit se zavartatja magát, meg aztán sejti, hogy Darelld munkaköréből adódóan nem illetődik meg az ilyesmitől; de az, hogy ő áll az ajtóban, Yezának elég biztonságérzetet kölcsönöz, hogy ezt a műveletet megejtse még indulás előtt. Az látszik, hogy kifejezetten rutinos a gyors vetkőzésben és öltözésben is. Eligazítja magán a holmit, a másikat pedig belegyűri a batyujába. A kezébe akad valami, ami talán a holmija pántja alá lehetett tűzve. Egy apró kártya. Finom papír, figyelmesen kanyarított gyöngybetűk: "A Sellőház különleges vendégének a tulajdonosok hálás üdvözletével", az alján pedig két aláírás. Mindkettő elüt a szöveg betűformáitól. Yeza elmosolyodik és a táskájába csúsztatja a kis kártyát. Visszaveszi a köpenyét, majd a vállára véve a motyóját, megfordul és Darelldhez lép.*
- Mindent köszönök, nagyfiú *simít végig a sebhelyes arcon, ha a férfi nem tér ki az érintés elől, aztán ellép mellette, de végül mégis megtorpan egy pillanatra.* - Darelld... *visszafordul, hogy mondjon még valamit, de aztán csak visszalép elé és kissé lábujjhegyre emelkedve búcsúcsókot forrasz a férfi ajkaira, ha engedi.* - Mondd meg Cassynek, hogy sajnálom *súgja még a közelség meghitt közegébe, aztán fejére igazítja a köpenye csuklyáját és sietős léptekkel elindul lefele, szándékai szerint át a fogadótéren és ki a kikötői éjszakába.*
*Amikor a férfi üres kézzel tér vissza, Yeza gyomrát marokra szorítja a feszültség. Az első gondolata az, hogy ennyi idő után nem őrizték meg a holmiját, amin nem is lenne mit csodálkozni, hiszen a Rőt csak néhány napra fizette ki a szobát és az ellátást. Csak később veszi észre Darelld kezében a kulcsot. Az emelet felé invitáló mozdulatra egy pillanatnyi hezitálás után indul csak meg. Úgy tervezte, jó esetben a kezébe nyomják az eddig valami raktár sarkában porosodó cókmókot és már itt sincs. Igazából még mindig ezt szeretné a leginkább, de Darelld udvarias invitálása olyasvalami, ami engedelmességre bírja a vonakodó akaratot. Nem eréllyel vagy csikorgó erővel, hanem a súlyával. A kellemes de határozott zöngéken szóló, megkérdőjelezhetetlen súlyával. Yeza megindul hát fölfelé és meglepetten tapasztalja, hogy egészen mostanáig fenntartották neki a szobát, amit kivett. Szépen vetett ágy, friss víz a mosdótálban, még az asztalkára kikészített sudárpipa és a dohány is ott várja, a csomagja pedig valóban érintetlennek tűnik. Ujjai végigsimítanak a gyolcsba tekert markolaton. Mintha a lelke egy részét kapta volna vissza.*
- Muszáj *feleli csendesen a kérdésre, de egyelőre nem fordul meg. Nem várt ilyen figyelmességet a Sellőház részéről és emiatt kell néhány pillanat, míg a bűntudat és a megilletődöttség hulláma kisimul benne. Semmi másra nem vágyna most jobban, mint néhány napnyi békére és pihenésre, az ajánlat így nagyon is marasztaló, de tudja jól, hogy rossz ötlet lenne most visszatáncolni.*
- Ez igazán... nagyvonalú *fordul meg végül immár csupán hálás mosolyt öltve az arcára.* - Lekötelez. *Pillantása eltérül a mosdótál felé és ebben végül hagyja magát elcsábulni. Hátraveti a csuklyáját és a vízbe meríti a kezét, megmossa az arcát és a tarkóját. Elmondhatatlanul frissítő érzés.*
- Szívesen maradnék, tényleg *mondja, miközben lecsatolja a köpenyét és a holmijához lépve kioldja az iszák száját * -, de nem lehet *pillant hátra a válla felett a férfira. A batyujából kihúz egy ruhát és gyorsan átcseréli rá az öltözékét, mintha csak kalapot váltana. Yeza ruhái könnyen nyílnak és a vörös szokás szerint nem visel semmit alattuk. Egy kicsit se zavartatja magát, meg aztán sejti, hogy Darelld munkaköréből adódóan nem illetődik meg az ilyesmitől; de az, hogy ő áll az ajtóban, Yezának elég biztonságérzetet kölcsönöz, hogy ezt a műveletet megejtse még indulás előtt. Az látszik, hogy kifejezetten rutinos a gyors vetkőzésben és öltözésben is. Eligazítja magán a holmit, a másikat pedig belegyűri a batyujába. A kezébe akad valami, ami talán a holmija pántja alá lehetett tűzve. Egy apró kártya. Finom papír, figyelmesen kanyarított gyöngybetűk: "A Sellőház különleges vendégének a tulajdonosok hálás üdvözletével", az alján pedig két aláírás. Mindkettő elüt a szöveg betűformáitól. Yeza elmosolyodik és a táskájába csúsztatja a kis kártyát. Visszaveszi a köpenyét, majd a vállára véve a motyóját, megfordul és Darelldhez lép.*
- Mindent köszönök, nagyfiú *simít végig a sebhelyes arcon, ha a férfi nem tér ki az érintés elől, aztán ellép mellette, de végül mégis megtorpan egy pillanatra.* - Darelld... *visszafordul, hogy mondjon még valamit, de aztán csak visszalép elé és kissé lábujjhegyre emelkedve búcsúcsókot forrasz a férfi ajkaira, ha engedi.* - Mondd meg Cassynek, hogy sajnálom *súgja még a közelség meghitt közegébe, aztán fejére igazítja a köpenye csuklyáját és sietős léptekkel elindul lefele, szándékai szerint át a fogadótéren és ki a kikötői éjszakába.*
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 21:14:23
Üzenet elküldve: 2020-05-18 21:14:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Naz és Lisé a Sellőben//
//Zárás//
*Önmaga szívét- lelkét beleadja, csomóval a hasa legmélyén szónoklatába, de természetesen a vörös hajú továbbra sem lesz kenyérre kenhető személyt, de ezt meg is érti, inkább nem veszi magára. *
- Szerettem volna elmondani, hogy nem ön az egyetlen akinek új ez az egész, valamiféle támogatás gyanánt. Sajnálom, hogy feltartottam. *feleli továbbra is barátságosan, de a kékes íriszekkel megáldott nehéz természet nimfa továbbra is rideg és sértett vele szemben, legalábbis Amaziana, így érzi, de úgy gondolja, hogy helyén kezelte a helyzetet, így egyszerre nyert és veszített. *
- Természetesen! Én vissza is megyek a pultba, ezek szerint nincs már szükségük a szolgálataimra.*Biccent készségesen a nőnek, de még messziről elcsípi a sütiről alkotott mondhatni bókot ami megmelengeti a szívét. ~Te sem vagy, olyan rossz Amaz! Egyszer belejövök.~ biztatja magát a jövőben, már elért jelenlegi céljaival, majd finoman lesimítja a szoknyáján éktelenkedő apró ráncot, mintha csak az aggodalmainak intene ezennel búcsút és mosolyog, amíg elér a pultig. *
//Zárás//
*Önmaga szívét- lelkét beleadja, csomóval a hasa legmélyén szónoklatába, de természetesen a vörös hajú továbbra sem lesz kenyérre kenhető személyt, de ezt meg is érti, inkább nem veszi magára. *
- Szerettem volna elmondani, hogy nem ön az egyetlen akinek új ez az egész, valamiféle támogatás gyanánt. Sajnálom, hogy feltartottam. *feleli továbbra is barátságosan, de a kékes íriszekkel megáldott nehéz természet nimfa továbbra is rideg és sértett vele szemben, legalábbis Amaziana, így érzi, de úgy gondolja, hogy helyén kezelte a helyzetet, így egyszerre nyert és veszített. *
- Természetesen! Én vissza is megyek a pultba, ezek szerint nincs már szükségük a szolgálataimra.*Biccent készségesen a nőnek, de még messziről elcsípi a sütiről alkotott mondhatni bókot ami megmelengeti a szívét. ~Te sem vagy, olyan rossz Amaz! Egyszer belejövök.~ biztatja magát a jövőben, már elért jelenlegi céljaival, majd finoman lesimítja a szoknyáján éktelenkedő apró ráncot, mintha csak az aggodalmainak intene ezennel búcsút és mosolyog, amíg elér a pultig. *
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 19:53:29
Üzenet elküldve: 2020-05-18 19:53:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Naz és Lisé a Sellőben //
*Sosem gondolta, hogy szeszélyes lenne, csak sajnos igen sokaktól kapta már ezt meg. Így lehet adna némi hitelt a kijelentésnek. Nazron szavaira egy szót sem szól, csak bólint, hogy talán igaza van. Még mindig úgy gondolja, jobb lenne menni, és vigyék a sütit is, ahogy máshol megenni biztosan kellemesebb lesz. Felsóhajt, figyeli Nazront ahogy bekóstol a sütibe. Az utána jött események persze egyáltalán nem várta volna. Nazron rosszulléte, melyet viccnek gondol, se a rúgásra se az orr befogásra nem reagál. Az ijedelem, ami úrrá lesz rajta, amitől képtelen átgondolni az ez utáni tetteit. Aztán még az elf is közelebb jön és Naz elé guggolva kezd beszélni. Térdénél ellökni sikerül-e az elfet az nem derül ki, mert Nazron hirtelen feléled. És el is árulja magát, hogy viccelt ezzel a tettével. Lisé kicsit rosszabb hangulatba esik erre, a sütit amennyire szerette volna az elf arcába kenni úgy nem tehette meg, ~lehet inkább Naz fejére kéne kenni, ~ mert már Nazron elvonja messzebb az elfet, és suttognak. Az hogy ezt a fiú jelezte felé, nem is érdekli. Lehet, valami baja van azzal a heggel és megmérgezi a gondolatait, de most megint sötétebben lát mindent, ahogy ismét viszketően kezdi zavarni a sebhelye. Nagy levegőt vesz és nyugalmat erőltet magára, próbál lehiggadni, hogy a szeszélye váltson éppen egy mosolygósabb hangulatába. Persze ez könnyebben menne, ha tudná, miket sugdoshat Nazron róla, miféle lágyelméjűnek állítja be, hogy az elf ne haragudjon rá… ~De nem én haragszok rá jogosan. Én sosem nevettem volna ki senkit úgy, ahogy ő engem.~ a gondolatai nem segítik elő a nyugalmát, azonban az elé lépő elf nő már valamelyest enyhít. Bár nem pont abban az értelemben, amire vágyott. Megtudja az elf nevét. Aztán az utána megejtő hosszú szóáradatra meglepetten nézi Amazianát. Sok mindent mond, amire Lisé tulajdonképpen nem kíváncsi, és követni habár tudja, de nem szeretné. Kicsit furcsállja, hogy egy nap alatt mindezeket a borzalmakat képes volt elfeledni, vagy túltenni magát és munkába állni. Meglepetésében azonban nem nagyon tud erre mit mondani. Már azt hinné, hogy a sok beszéd mellett nem is lesz ebből bocsánat kérés, csak az elf életének minden részletét hallhatja, akkor mégis megtörténik. Érdeklődve és meglepetten pillant a másikra. Egyelőre határozottan nem gondolná, hogy valaha is barátságot kötne Amazianával, valahogy annyira távol áll tőle. Sosem adná ki így magát egy idegennek, noha érték igen rossz dolgok Lisét is, és még a felét nem oldotta meg a bajának, ami rá vár. Röviden szusszanva engedi el a bosszúságát. A csípés felajánlására szemöldöke egészen a homlokára húzódik fel. ~Ugyan nem érsz annyit.~ Gondolja magában.*
- Bőven elég lett volna csak bocsánatot kérni, ezt a sok rossz emléket nem kellett volna felszakítanod magadban. *erőlteti meg magát, habár neki teljesen mindegy, hogy az elf ettől most rosszul érzi magát vagy nem. Nyugalmat szeretett volna, egy sütivel, nem ilyen zajos eseményeket. Persze ebben Nazron is hibás a kis színjátékával. Nem mondaná ki, de megfájdult a feje mindettől az egész hercehurcától.*
- Hát akkor, hogy ezt megbeszéltük, ~vagyis te magaddal.~ Úgy most már elfogyasztanám nyugalomban és csendben a sütit. *mondja még halkan. Persze ha az elf erre azt hitte megenyhülve a nyakába ugrik, akkor most téved. Továbbra is ül, és ennyivel tudja le az egészet. Semmiképpen nem akar gondot vagy bajt okozni. Ezzel az utolsóval Nazronra is néz, hogy tőle sem számítana már semmi bolondságra. Ha éppen nem figyelnek rá, akkor belekóstol a sütibe, és nem olyan jó, mint várta. Lehet a süti evéshez jó kedve kell, vagy tényleg a szájíze keseredett meg. Most talán rácáfol arra a szeszélyességre, amivel megbélyegezte Nazron.*
- Nem is olyan rossz. *mondja, ennél jobban nem tud kierőltetni magából, ám a fejében a lüktetés felerősödik, és tudja sütizés után távozni fog. Legszívesebben már most menne ki friss levegőt szívni. Újabb falatot eszik a sütiből közben homlokánál fogva támasztja másik tenyerén a fejét.*
*Sosem gondolta, hogy szeszélyes lenne, csak sajnos igen sokaktól kapta már ezt meg. Így lehet adna némi hitelt a kijelentésnek. Nazron szavaira egy szót sem szól, csak bólint, hogy talán igaza van. Még mindig úgy gondolja, jobb lenne menni, és vigyék a sütit is, ahogy máshol megenni biztosan kellemesebb lesz. Felsóhajt, figyeli Nazront ahogy bekóstol a sütibe. Az utána jött események persze egyáltalán nem várta volna. Nazron rosszulléte, melyet viccnek gondol, se a rúgásra se az orr befogásra nem reagál. Az ijedelem, ami úrrá lesz rajta, amitől képtelen átgondolni az ez utáni tetteit. Aztán még az elf is közelebb jön és Naz elé guggolva kezd beszélni. Térdénél ellökni sikerül-e az elfet az nem derül ki, mert Nazron hirtelen feléled. És el is árulja magát, hogy viccelt ezzel a tettével. Lisé kicsit rosszabb hangulatba esik erre, a sütit amennyire szerette volna az elf arcába kenni úgy nem tehette meg, ~lehet inkább Naz fejére kéne kenni, ~ mert már Nazron elvonja messzebb az elfet, és suttognak. Az hogy ezt a fiú jelezte felé, nem is érdekli. Lehet, valami baja van azzal a heggel és megmérgezi a gondolatait, de most megint sötétebben lát mindent, ahogy ismét viszketően kezdi zavarni a sebhelye. Nagy levegőt vesz és nyugalmat erőltet magára, próbál lehiggadni, hogy a szeszélye váltson éppen egy mosolygósabb hangulatába. Persze ez könnyebben menne, ha tudná, miket sugdoshat Nazron róla, miféle lágyelméjűnek állítja be, hogy az elf ne haragudjon rá… ~De nem én haragszok rá jogosan. Én sosem nevettem volna ki senkit úgy, ahogy ő engem.~ a gondolatai nem segítik elő a nyugalmát, azonban az elé lépő elf nő már valamelyest enyhít. Bár nem pont abban az értelemben, amire vágyott. Megtudja az elf nevét. Aztán az utána megejtő hosszú szóáradatra meglepetten nézi Amazianát. Sok mindent mond, amire Lisé tulajdonképpen nem kíváncsi, és követni habár tudja, de nem szeretné. Kicsit furcsállja, hogy egy nap alatt mindezeket a borzalmakat képes volt elfeledni, vagy túltenni magát és munkába állni. Meglepetésében azonban nem nagyon tud erre mit mondani. Már azt hinné, hogy a sok beszéd mellett nem is lesz ebből bocsánat kérés, csak az elf életének minden részletét hallhatja, akkor mégis megtörténik. Érdeklődve és meglepetten pillant a másikra. Egyelőre határozottan nem gondolná, hogy valaha is barátságot kötne Amazianával, valahogy annyira távol áll tőle. Sosem adná ki így magát egy idegennek, noha érték igen rossz dolgok Lisét is, és még a felét nem oldotta meg a bajának, ami rá vár. Röviden szusszanva engedi el a bosszúságát. A csípés felajánlására szemöldöke egészen a homlokára húzódik fel. ~Ugyan nem érsz annyit.~ Gondolja magában.*
- Bőven elég lett volna csak bocsánatot kérni, ezt a sok rossz emléket nem kellett volna felszakítanod magadban. *erőlteti meg magát, habár neki teljesen mindegy, hogy az elf ettől most rosszul érzi magát vagy nem. Nyugalmat szeretett volna, egy sütivel, nem ilyen zajos eseményeket. Persze ebben Nazron is hibás a kis színjátékával. Nem mondaná ki, de megfájdult a feje mindettől az egész hercehurcától.*
- Hát akkor, hogy ezt megbeszéltük, ~vagyis te magaddal.~ Úgy most már elfogyasztanám nyugalomban és csendben a sütit. *mondja még halkan. Persze ha az elf erre azt hitte megenyhülve a nyakába ugrik, akkor most téved. Továbbra is ül, és ennyivel tudja le az egészet. Semmiképpen nem akar gondot vagy bajt okozni. Ezzel az utolsóval Nazronra is néz, hogy tőle sem számítana már semmi bolondságra. Ha éppen nem figyelnek rá, akkor belekóstol a sütibe, és nem olyan jó, mint várta. Lehet a süti evéshez jó kedve kell, vagy tényleg a szájíze keseredett meg. Most talán rácáfol arra a szeszélyességre, amivel megbélyegezte Nazron.*
- Nem is olyan rossz. *mondja, ennél jobban nem tud kierőltetni magából, ám a fejében a lüktetés felerősödik, és tudja sütizés után távozni fog. Legszívesebben már most menne ki friss levegőt szívni. Újabb falatot eszik a sütiből közben homlokánál fogva támasztja másik tenyerén a fejét.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:21:12
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:21:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a Sellőbe//
//Meira szobája, majd el//
*Rhule szavai megnyugtatják, megkönnyebbülten elmosolyodik.*
- Értem.
*Igazából most ő is feleslegesnek érzi a jelenlétét. Indulna már, de megvárja a megegyezés végét, s csak egy ponton folyik bele. De tulajdonképpen ez most tényleg a kettejük ügye, rá már csak az elbocsátó válasz tartozik. Szerencsére Rhule is visszatér, így nem kell magára hagyniuk Meirát.*
- Örülök, hogy nincs komolyabb baj.
*Feleli együttérző mosollyal a köszönetnyilvánításra, majd végre tényleg az ajtóhoz lép.*
- Jobbulást és kellemes pihenést kívánunk!
*Majd távozik a szobából. Parcyt megvárja a folyosón, s ha csatlakozik hozzá, akkor elindul vele.*
- Köszönöm, hogy segítettél! Egyedül nagyon nehéz lett volna. Leadom a pénzt a kasszába, aztán elmegyek vacsorázni, mert idejét se tudom, mikor ettem utoljára egy falatot. Meghozta az étvágyamat ez a sok finomság.
*Kuncog behúzott nyakkal.*
- És igazából egy kicsike pihenés is jólesne…
*Vallja be töredelmesen. De nem lesz távol hosszú időre. Talán egy kicsit felfrissíti magát.*
- Aztán te se hajtsd túl magad!
*Mosolyog a férfira kedvesen, s ha nincs más teendője, akkor ígéretéhez híven intézkedik, és egy időre eltűnik a színről.*
//Meira szobája, majd el//
*Rhule szavai megnyugtatják, megkönnyebbülten elmosolyodik.*
- Értem.
*Igazából most ő is feleslegesnek érzi a jelenlétét. Indulna már, de megvárja a megegyezés végét, s csak egy ponton folyik bele. De tulajdonképpen ez most tényleg a kettejük ügye, rá már csak az elbocsátó válasz tartozik. Szerencsére Rhule is visszatér, így nem kell magára hagyniuk Meirát.*
- Örülök, hogy nincs komolyabb baj.
*Feleli együttérző mosollyal a köszönetnyilvánításra, majd végre tényleg az ajtóhoz lép.*
- Jobbulást és kellemes pihenést kívánunk!
*Majd távozik a szobából. Parcyt megvárja a folyosón, s ha csatlakozik hozzá, akkor elindul vele.*
- Köszönöm, hogy segítettél! Egyedül nagyon nehéz lett volna. Leadom a pénzt a kasszába, aztán elmegyek vacsorázni, mert idejét se tudom, mikor ettem utoljára egy falatot. Meghozta az étvágyamat ez a sok finomság.
*Kuncog behúzott nyakkal.*
- És igazából egy kicsike pihenés is jólesne…
*Vallja be töredelmesen. De nem lesz távol hosszú időre. Talán egy kicsit felfrissíti magát.*
- Aztán te se hajtsd túl magad!
*Mosolyog a férfira kedvesen, s ha nincs más teendője, akkor ígéretéhez híven intézkedik, és egy időre eltűnik a színről.*
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:01:37
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:01:37
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Egy kőszikla belsejét nehezen éri el a vöröslő nap melege, szikrákat könnyebben vet, de ez nem jelenti, hogy ne tudna kemény felszíne barátságosabbá válni, s hogy ez csupán kimért felszínesség lenne részéről. Van, akinél a kiszámíthatóság szakmai követelmény, de ez is tanult viselkedés eredménye és döntés kérdése. Hiba lenne mindig csak szigorú keretek között képesnek lenni a reagálásra, mert még ellene fordíthatnák. De a kép, ami róla él, általában jól szolgálja céljait.
A válasz, bár rövid és mellőzi az utasítás élét, elegendő hozzá, hogy Darelld egy megfontolt pillantás és bólintás után ellenkezés nélkül moccanjon. Szó nélkül és magabiztosan vezeti útját a pultig, közben fél szemét az eseményeken tartja, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem kell aggódnia. A pult mögött szétnéz a könyvekben a feljegyzések között, s hamarosan egy kulccsal tér vissza a szinte háttérbe olvadni igyekvő nőhöz.*
- Ha megengedi, erre tessék!
*Mutat csendes szavak kíséretében a lépcső irányába, s hacsak Yeza nem ellenkezik kísérete ellen, szándéka szerint vele tart. Lehet, hogy eltelt némi idő, de azért mégsem olyan számottevő, hogy felszámolják a foglalását, hiszen nagylelkű összegről volt szó. Egy ideig még virágcsokor is várta Yezát, mely azóta viszont elhervadt, s eltűnt a szobából, de attól még a kiemelt vendégek sorából és az emlékezetükből nem törölték.*
- A szobája a rendelkezésére áll, csak a takarító személyzet járt bent, a holmija érintetlen. De azért ellenőrizze... Biztosan ki szeretne jelentkezni?
*Sandít rá oldalvást, érzi, hogy valami nincs egészen rendben.*
- Mivel nem használta a szobát, a vendégünk lehetne néhány napra ráköltés nélkül.
*Egy kőszikla belsejét nehezen éri el a vöröslő nap melege, szikrákat könnyebben vet, de ez nem jelenti, hogy ne tudna kemény felszíne barátságosabbá válni, s hogy ez csupán kimért felszínesség lenne részéről. Van, akinél a kiszámíthatóság szakmai követelmény, de ez is tanult viselkedés eredménye és döntés kérdése. Hiba lenne mindig csak szigorú keretek között képesnek lenni a reagálásra, mert még ellene fordíthatnák. De a kép, ami róla él, általában jól szolgálja céljait.
A válasz, bár rövid és mellőzi az utasítás élét, elegendő hozzá, hogy Darelld egy megfontolt pillantás és bólintás után ellenkezés nélkül moccanjon. Szó nélkül és magabiztosan vezeti útját a pultig, közben fél szemét az eseményeken tartja, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem kell aggódnia. A pult mögött szétnéz a könyvekben a feljegyzések között, s hamarosan egy kulccsal tér vissza a szinte háttérbe olvadni igyekvő nőhöz.*
- Ha megengedi, erre tessék!
*Mutat csendes szavak kíséretében a lépcső irányába, s hacsak Yeza nem ellenkezik kísérete ellen, szándéka szerint vele tart. Lehet, hogy eltelt némi idő, de azért mégsem olyan számottevő, hogy felszámolják a foglalását, hiszen nagylelkű összegről volt szó. Egy ideig még virágcsokor is várta Yezát, mely azóta viszont elhervadt, s eltűnt a szobából, de attól még a kiemelt vendégek sorából és az emlékezetükből nem törölték.*
- A szobája a rendelkezésére áll, csak a takarító személyzet járt bent, a holmija érintetlen. De azért ellenőrizze... Biztosan ki szeretne jelentkezni?
*Sandít rá oldalvást, érzi, hogy valami nincs egészen rendben.*
- Mivel nem használta a szobát, a vendégünk lehetne néhány napra ráköltés nélkül.
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 17:57:22
Üzenet elküldve: 2020-05-18 17:57:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés a Sellőbe//
//Meira szobája //
*Leginkább most a levendula teát szeretné, de most mindenki mással van elfoglalva. Rhule távozik a szobából, amit most nem is bán. Parcy nem vizsgálja meg, sőt egy üvegcsét kap, amiben sötétzöld színű lé van. ~Húha ez érdekes. ~Gondolja, a férfi azonban elmondja, hogy ezt legvégső esetben használja csak. ~Kérdés mit nevezünk annak?~ Újabb kérdés fogalmazódik meg benne, de ezeknek nem ad hangot. Azonban még azelőtt kezdi el az erszényét keresni, mielőtt az elf megszólalna.
Számolja az összeget, míg a szőke elf nő nyolcvan aranyról magyaráz duplán, míg Parcy meg hatvan aranyról szól. Túlságosan fáj a feje, ahhoz hogy a kettő problémáját most megfejtse. Sőt igazán már nyugalmat szeretne, így egy tetszőleges összeget vett ki, és nyomta a férfi kezébe anélkül, hogy megszámolta volna. Mint aki megunta az egészet. Vagy éppen fájóbb lenne most ez neki. Ezzel nadrágjára rögzített bőrtarsolyból szedi elő az aranyat, amit azután Paranvyr Lughandernek nyújt át. Pontosan 100 aranyat.
*
- Tessék, én meg annyit gondoltam, amennyit adtam. *mondja, aztán feláll, és a levendula teából önt magának, és ha már ott áll, akkor inkább leül. A jeget a fejére szorítja, és egyelőre nagyon is jól érzi magát. Teázik és jegeli az fejét. Az üvegcsét az éjjeli szekrényen hagyta, úgy gondolja, jó helyen van ott, ha netán éjjelre nagyobb fájdalomra ébredne, akkor majd megissza.
Rhule erre tér vissza.*
- Nagyon köszönök mindent, mindkettőjüknek. *pillant hálásan a két elf felé. Evéshez egyelőre nem kezd, ezzel megvárná, míg maguk maradnak.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 17:58:03
//Meira szobája //
*Leginkább most a levendula teát szeretné, de most mindenki mással van elfoglalva. Rhule távozik a szobából, amit most nem is bán. Parcy nem vizsgálja meg, sőt egy üvegcsét kap, amiben sötétzöld színű lé van. ~Húha ez érdekes. ~Gondolja, a férfi azonban elmondja, hogy ezt legvégső esetben használja csak. ~Kérdés mit nevezünk annak?~ Újabb kérdés fogalmazódik meg benne, de ezeknek nem ad hangot. Azonban még azelőtt kezdi el az erszényét keresni, mielőtt az elf megszólalna.
Számolja az összeget, míg a szőke elf nő nyolcvan aranyról magyaráz duplán, míg Parcy meg hatvan aranyról szól. Túlságosan fáj a feje, ahhoz hogy a kettő problémáját most megfejtse. Sőt igazán már nyugalmat szeretne, így egy tetszőleges összeget vett ki, és nyomta a férfi kezébe anélkül, hogy megszámolta volna. Mint aki megunta az egészet. Vagy éppen fájóbb lenne most ez neki. Ezzel nadrágjára rögzített bőrtarsolyból szedi elő az aranyat, amit azután Paranvyr Lughandernek nyújt át. Pontosan 100 aranyat.
*- Tessék, én meg annyit gondoltam, amennyit adtam. *mondja, aztán feláll, és a levendula teából önt magának, és ha már ott áll, akkor inkább leül. A jeget a fejére szorítja, és egyelőre nagyon is jól érzi magát. Teázik és jegeli az fejét. Az üvegcsét az éjjeli szekrényen hagyta, úgy gondolja, jó helyen van ott, ha netán éjjelre nagyobb fájdalomra ébredne, akkor majd megissza.
Rhule erre tér vissza.*
- Nagyon köszönök mindent, mindkettőjüknek. *pillant hálásan a két elf felé. Evéshez egyelőre nem kezd, ezzel megvárná, míg maguk maradnak.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 17:58:03
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:46:56
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:46:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Pult //
* Visszatérve a vendégtérbe Rendor munkához is lát. Beáll pultba és fogadja a rendeléseket szépen sorban. Ha a kedves vásárló igényei úgy kívánják meg, akkor a rendelésüket kiviszi az asztalukhoz. Vidám mosolygós képet vág különösen a női vendégeket tiszteli meg széles mosolyával. Amikor éppen nincsen semmi dolga, akkor az edényeket rendezgeti és a pultot törölgeti egy ronggyal. Ha esetleg valamelyik asztalnál nagyon szükséges, akkor kimegy és rendbe szedi. Letöröli a morzsákat, betolja a székeket és vissza viszi a mosatlant. Szép csöndben telik az ideje. Ahogy látja éppen új vendég érkezett, ezért készen áll rá, hogy ha letudta az őrrel a szükséges elintéznivalókat, akkor kiszolgálja, amennyire csak telik tőle.*
* Visszatérve a vendégtérbe Rendor munkához is lát. Beáll pultba és fogadja a rendeléseket szépen sorban. Ha a kedves vásárló igényei úgy kívánják meg, akkor a rendelésüket kiviszi az asztalukhoz. Vidám mosolygós képet vág különösen a női vendégeket tiszteli meg széles mosolyával. Amikor éppen nincsen semmi dolga, akkor az edényeket rendezgeti és a pultot törölgeti egy ronggyal. Ha esetleg valamelyik asztalnál nagyon szükséges, akkor kimegy és rendbe szedi. Letöröli a morzsákat, betolja a székeket és vissza viszi a mosatlant. Szép csöndben telik az ideje. Ahogy látja éppen új vendég érkezett, ezért készen áll rá, hogy ha letudta az őrrel a szükséges elintéznivalókat, akkor kiszolgálja, amennyire csak telik tőle.*
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:21:54
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:21:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
*Addig az ajtó melletti falnak veti a hátát, míg el nem készülnek a távozásra, nagy örömmel látja, hogy a sellő még arra is gondolt, hogy az ablakot kitárja, mielőtt távoznak.*
-Még egyszer elnézést a kellemetlenségért. *Hajol meg enyhén a távozók irányába, majd csak strázsál és figyeli, hogyan alakul a másik kettő szoba ügye. Figyel rá, hogy senki ne mehessen be a szobákba, amelyeket a gyors átszellőztetés miatt tettek szabaddá. A másik két vendég is hamarosan elhagyja a szobáját, az egyik fürdőköpenyben, talán most beiktatva egy kis tisztálkodást a másik pedig teljesen felöltözve egy pipával a szájában indul meg a lépcső felé. Az egyik szobalányt elküldi utánuk, hogy némi italt intézzen, nehogy rossz szájíz maradjon az eset után.*
-Hjajj… Hogy lehet ezt élvezni? *Dörzsöli meg az orrát, mert az övébe már bevette magát a tömény illat.*
-Mindig is utáltam a füstölőket. *Köhög néhány aprót, majd csak strázsálnak, míg a hűvös, de kellemesen sós levegő átjárja az emeletet, ahova nagyon bosszantóan be tudnak ülni az ilyen dolgok.*
*Addig az ajtó melletti falnak veti a hátát, míg el nem készülnek a távozásra, nagy örömmel látja, hogy a sellő még arra is gondolt, hogy az ablakot kitárja, mielőtt távoznak.*
-Még egyszer elnézést a kellemetlenségért. *Hajol meg enyhén a távozók irányába, majd csak strázsál és figyeli, hogyan alakul a másik kettő szoba ügye. Figyel rá, hogy senki ne mehessen be a szobákba, amelyeket a gyors átszellőztetés miatt tettek szabaddá. A másik két vendég is hamarosan elhagyja a szobáját, az egyik fürdőköpenyben, talán most beiktatva egy kis tisztálkodást a másik pedig teljesen felöltözve egy pipával a szájában indul meg a lépcső felé. Az egyik szobalányt elküldi utánuk, hogy némi italt intézzen, nehogy rossz szájíz maradjon az eset után.*
-Hjajj… Hogy lehet ezt élvezni? *Dörzsöli meg az orrát, mert az övébe már bevette magát a tömény illat.*
-Mindig is utáltam a füstölőket. *Köhög néhány aprót, majd csak strázsálnak, míg a hűvös, de kellemesen sós levegő átjárja az emeletet, ahova nagyon bosszantóan be tudnak ülni az ilyen dolgok.*
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:07:24
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:07:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a Sellőbe//
//Pult, majd Meira szobája //
*Paranvyrt mindig jobb kedvre deríti, ha a vendég elégedett valamivel, amiben neki is része volt. Elég az, ha finom a tea, aminek felszolgálását kicsit félreértelmezte a legelején, vagy valamilyen gyógyitalt kellett kikavarnia, amit aztán a későbbiekben majd Meira is felhasználhat, amennyiben szükségesnek látja. Időközben Rhule is megérkezik, Parcí pedig felé fordítja sárga íriszeit, hogy aztán mosolyogva kijelenthesse.*
- Szerintem igen, semmi baja nincsen, csak egy enyhe agyrázkódása lehet, lehet, hogy már holnapra, de pár nap múlva biztosan rendbe fog jönni. *És máris egy olyan irányba terelődik a beszélgetés, amit nem igazán kedvel: a pénz. Ő egyáltalán nem gondolt arra, hogy ezért pénzt kérjen el, ráadásul ennyit. Az alkimista maga kérte, hogy segíthessen a gyógyításban, amiért aztán hálásnak kéne lennie, nem elvárásokat kell támasztania. Először nem mukkan meg, csak megcsóválja a fejét, mikor munkatársa kérdezi, később azonban, mikor meghallja az árat, felcsattan.*
- Hatvan aranyat kérek összesen! Egy darabbal sem többet. *Talán szerény lenne? Nem, nem erről van szó, csak fél, nehogy rosszul hasson a varázsital, aztán még jobban hergelje a vendégeket, hogy aranyárért adta a szolgáltatást. Persze erre kicsi az eshetőség, de régóta alkalmazta értelmes lényeken tudását a hosszúéletű, így jobb a legrosszabbal számolni.*
//Pult, majd Meira szobája //
*Paranvyrt mindig jobb kedvre deríti, ha a vendég elégedett valamivel, amiben neki is része volt. Elég az, ha finom a tea, aminek felszolgálását kicsit félreértelmezte a legelején, vagy valamilyen gyógyitalt kellett kikavarnia, amit aztán a későbbiekben majd Meira is felhasználhat, amennyiben szükségesnek látja. Időközben Rhule is megérkezik, Parcí pedig felé fordítja sárga íriszeit, hogy aztán mosolyogva kijelenthesse.*
- Szerintem igen, semmi baja nincsen, csak egy enyhe agyrázkódása lehet, lehet, hogy már holnapra, de pár nap múlva biztosan rendbe fog jönni. *És máris egy olyan irányba terelődik a beszélgetés, amit nem igazán kedvel: a pénz. Ő egyáltalán nem gondolt arra, hogy ezért pénzt kérjen el, ráadásul ennyit. Az alkimista maga kérte, hogy segíthessen a gyógyításban, amiért aztán hálásnak kéne lennie, nem elvárásokat kell támasztania. Először nem mukkan meg, csak megcsóválja a fejét, mikor munkatársa kérdezi, később azonban, mikor meghallja az árat, felcsattan.*
- Hatvan aranyat kérek összesen! Egy darabbal sem többet. *Talán szerény lenne? Nem, nem erről van szó, csak fél, nehogy rosszul hasson a varázsital, aztán még jobban hergelje a vendégeket, hogy aranyárért adta a szolgáltatást. Persze erre kicsi az eshetőség, de régóta alkalmazta értelmes lényeken tudását a hosszúéletű, így jobb a legrosszabbal számolni.*
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:02:50
Üzenet elküldve: 2020-05-18 14:02:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
*A férfi szeme enyhén elkerekedik. Kergették őt már ki nemesasszony ágyából is, de, hogy szó szerint kifüstöljék, arra még nem volt példa. Gyorsan magára kapja a ruháit, nem félelemből, inkább csak azért, hogy Yathot meg ne várakoztassa. *
-Legalább volt stílusa. A levendula jó illatú. *Jegyzi meg fanyar humorral a férfi, majd megköszöni a tájékoztatást, és már a nő melléi is libben. A csókot ő is viszonozza, majd együtt indulnak el sétálni. *
-Ezt akár isteni jelnek is vehetnénk, a szökéssel kapcsolatban. Úgy is +kifüstöltek" minket. *Szól viccesen Xaras. *
*A férfi szeme enyhén elkerekedik. Kergették őt már ki nemesasszony ágyából is, de, hogy szó szerint kifüstöljék, arra még nem volt példa. Gyorsan magára kapja a ruháit, nem félelemből, inkább csak azért, hogy Yathot meg ne várakoztassa. *
-Legalább volt stílusa. A levendula jó illatú. *Jegyzi meg fanyar humorral a férfi, majd megköszöni a tájékoztatást, és már a nő melléi is libben. A csókot ő is viszonozza, majd együtt indulnak el sétálni. *
-Ezt akár isteni jelnek is vehetnénk, a szökéssel kapcsolatban. Úgy is +kifüstöltek" minket. *Szól viccesen Xaras. *
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 13:03:13
Üzenet elküldve: 2020-05-18 13:03:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
*Ahogy lassan eltelíti a szobát a fojtóan édes illat, Yath is kezdi kapiskálni, mi történhetett, s Mady csak megerősíti ebben a sejtésében. Mulatságosnak tarja a történteket, bár valóban kellemetlen dolog, hogy ott kel hagyni a kényelmes szobát, de teljesen érthető.*
- Ó, hát ez igen sajnálatos. Nem is értem, ki szeretheti ennyire ezeket a füstölőket.
*Kuncog fel, majd azért Xarasról sem megfeledkezve visszafordul az ágy felé.*
- Csak az egyik munkatársam. Nagyon sajnálom, de rövid időre el kell hagynunk a szobát.
*Keserűen mosolyog, majd megindul a lepakolt ruhái felé, s igyekszik gyorsan magára kapni valamit, ugyanis a szag kezdi teljesen belepni az ő szobájukat is. Még a szeme is könnybe lábad, mindig érzékeny volt mindenféle füstre.*
- A cuccaid maradhatnak természetesen, azoknak nem árt a füst.
*Kuncog fel.*
- S talán még jól is fog esni egy holdfényes séta.
*Próbálja a lehető legjobb megvilágításba helyezni a váratlan fordulatot vett eseményeket, s a pozitív oldalát mutatni a kellemetlen dolgoknak is.*
- Természetesen megértjük, miért van szükség ezekre az intézkedésekre, köszönöm, hogy szoltál.
*Fordul még egyszer vissza a kolléga felé, kedvesen és előzékenyen mosolyogva. Ha Xaras is gyorsan összeszedi magát, s készen állnak a távozásra, még gyorsan az ablakhoz libben, hogy kitárja. Így nem a másik lánynak kell átverekednie magát a fülledt szobán, s egy kis friss levegő is éri őket. Majd a bárd oldalára lép, hogy belekaroljon, ha az megengedi, s együtt menekülhessenek a sűrű levendulaaromából. Ha kiérnek a lépcsőhöz, a nő engesztelő csókot vált kedves vendégével.*
- Nagyon sajnálom, előfordul, hogy valami váratlan dolog történik, felborítva az izgalmas terveket. Nem tehetünk mást, mint hogy megpróbáljuk így is a legjobbat kihozni a helyzetből.
*Ahogy lassan eltelíti a szobát a fojtóan édes illat, Yath is kezdi kapiskálni, mi történhetett, s Mady csak megerősíti ebben a sejtésében. Mulatságosnak tarja a történteket, bár valóban kellemetlen dolog, hogy ott kel hagyni a kényelmes szobát, de teljesen érthető.*
- Ó, hát ez igen sajnálatos. Nem is értem, ki szeretheti ennyire ezeket a füstölőket.
*Kuncog fel, majd azért Xarasról sem megfeledkezve visszafordul az ágy felé.*
- Csak az egyik munkatársam. Nagyon sajnálom, de rövid időre el kell hagynunk a szobát.
*Keserűen mosolyog, majd megindul a lepakolt ruhái felé, s igyekszik gyorsan magára kapni valamit, ugyanis a szag kezdi teljesen belepni az ő szobájukat is. Még a szeme is könnybe lábad, mindig érzékeny volt mindenféle füstre.*
- A cuccaid maradhatnak természetesen, azoknak nem árt a füst.
*Kuncog fel.*
- S talán még jól is fog esni egy holdfényes séta.
*Próbálja a lehető legjobb megvilágításba helyezni a váratlan fordulatot vett eseményeket, s a pozitív oldalát mutatni a kellemetlen dolgoknak is.*
- Természetesen megértjük, miért van szükség ezekre az intézkedésekre, köszönöm, hogy szoltál.
*Fordul még egyszer vissza a kolléga felé, kedvesen és előzékenyen mosolyogva. Ha Xaras is gyorsan összeszedi magát, s készen állnak a távozásra, még gyorsan az ablakhoz libben, hogy kitárja. Így nem a másik lánynak kell átverekednie magát a fülledt szobán, s egy kis friss levegő is éri őket. Majd a bárd oldalára lép, hogy belekaroljon, ha az megengedi, s együtt menekülhessenek a sűrű levendulaaromából. Ha kiérnek a lépcsőhöz, a nő engesztelő csókot vált kedves vendégével.*
- Nagyon sajnálom, előfordul, hogy valami váratlan dolog történik, felborítva az izgalmas terveket. Nem tehetünk mást, mint hogy megpróbáljuk így is a legjobbat kihozni a helyzetből.
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 12:03:52
Üzenet elküldve: 2020-05-18 12:03:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
*Mikor bekopog, első körben arra számít, hogy egy álmos és felettébb bosszús vendég fog majd farkasszemet nézni vele, ám e helyett, az ajtóban egy pőre nő jelenik meg. Első pillantásra nem is ismeri fel a sellőt, csupán felméri a ruhátlan állapotát, amit a művelet végeztével néhány bocsánatkérő szempilla rebegtetéssel kíván letudni. Ha pedig ő itt van, akkor nyilván vendégnek is kell lennie a szobában, ám őt már a szemével nem keresi meg, csak az érdeklődő férfihangra lesz figyelmes. Az ajtónyitással nem kevés fátyolos füst lengedezik be a szobába, amelynek levendula illata van, ám mégis fojtón hat.*
-Át kell szellőztessük az emeletet, csupán a vendégek kényelme kedvéért. Sajnálatos módon az egyik szobában lévő vendég túllőtt a célon a füstölőkkel, de pánikra semmi ok. Csupán a megfelelő és gyors megoldás érdekében szeretném tíz, esetleg húsz percre kölcsönkérni a szobáját a vendégednek. Addig sétáljatok egyet a kertben, vagy esetleg igyatok a pultnál. *Kicsit közelebb hajol, mert ilyen dolgot nem szívesen hangoztat.*
-A sellő kontójára. *Majd visszaegyenesedik.*
-Azonnal szólok, ahogy megoldódott a helyzet. Nyugtasd meg kérlek a vendéget, hogy a holmijához nem nyúlunk hozzá, biztonságban van mindene, ha itt hagyja. Csak… öltözzön fel, mert hűvös az idő. *Mondja kicsit halkabban, szétterülő mosollyal a szája szélén.*
-Elnézést a zavarásért, erre csupán a kényelmük érdekében van szükség. *Emeli fel a hangját, hogy a vendég is hallja, hogy ezt most muszáj megejteniük, bár az orrával valószínű már érzi is.*
*Mikor bekopog, első körben arra számít, hogy egy álmos és felettébb bosszús vendég fog majd farkasszemet nézni vele, ám e helyett, az ajtóban egy pőre nő jelenik meg. Első pillantásra nem is ismeri fel a sellőt, csupán felméri a ruhátlan állapotát, amit a művelet végeztével néhány bocsánatkérő szempilla rebegtetéssel kíván letudni. Ha pedig ő itt van, akkor nyilván vendégnek is kell lennie a szobában, ám őt már a szemével nem keresi meg, csak az érdeklődő férfihangra lesz figyelmes. Az ajtónyitással nem kevés fátyolos füst lengedezik be a szobába, amelynek levendula illata van, ám mégis fojtón hat.*
-Át kell szellőztessük az emeletet, csupán a vendégek kényelme kedvéért. Sajnálatos módon az egyik szobában lévő vendég túllőtt a célon a füstölőkkel, de pánikra semmi ok. Csupán a megfelelő és gyors megoldás érdekében szeretném tíz, esetleg húsz percre kölcsönkérni a szobáját a vendégednek. Addig sétáljatok egyet a kertben, vagy esetleg igyatok a pultnál. *Kicsit közelebb hajol, mert ilyen dolgot nem szívesen hangoztat.*
-A sellő kontójára. *Majd visszaegyenesedik.*
-Azonnal szólok, ahogy megoldódott a helyzet. Nyugtasd meg kérlek a vendéget, hogy a holmijához nem nyúlunk hozzá, biztonságban van mindene, ha itt hagyja. Csak… öltözzön fel, mert hűvös az idő. *Mondja kicsit halkabban, szétterülő mosollyal a szája szélén.*
-Elnézést a zavarásért, erre csupán a kényelmük érdekében van szükség. *Emeli fel a hangját, hogy a vendég is hallja, hogy ezt most muszáj megejteniük, bár az orrával valószínű már érzi is.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 12:02:26
Üzenet elküldve: 2020-05-18 12:02:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
//Karoran Dor//
*Szép lassan elhúzódik a pulttól, magukra hagyva a többieket, hiszen nem érzi magát annyira társaságba valónak. A témákhoz úgysem tud hozzászólni, amit pedig akart, azt megkapta egy nagy pohár víz képében. Sosem volt társasági lény, nem érzi magát kényelmetlenül, hogy ismét kiszorul a társalgásból. Aztán figyelme tova is terelődik, ugyanis hallja a zsongó alapzajon átszűrődő ajtó nyitódását, majd csukódását, s nem kerüli el a figyelmét a belépő új alak. Mivel nem látta, hogy a férfi letette volna az oldalán lógó kardot, így megindul felé, határozott léptekkel, de azért igyekszik nem túl rémisztő lenni.*
- Üdvözlöm a Sellőházban.
*Köszönti szokásos hideg komolyságával, mellőzve mindenféle felesleges mosolyt és gesztust.*
- Kérem, a fegyverét helyezze az ajtó melletti tárolóba. Itt benn nem lesz rá szüksége, magának is könnyebb, ha nem kell cipelnie.
*Érzelmektől mentes, mint mindig, sem ellenszenv, sem rokonszenv nem fedezhető fel rajta. Ez akár komornak és barátságtalannak is vehető, habár egyáltalán nincs ilyesmi célja. Csak a munkáját végzi.
Amennyiben a férfi készségesen teljesíti kérését, úgy igyekszik is annyiban hagyni a dolgot, de azért az udvariasság megkívánja, hogy foglalkozzon a betérő vendéggel.*
- Segíthetek valamiben?
*Kérdezi, hátha a férfi először jár itt, s netán elveszettnek érzi magát ebben a hangos tömegben, villódzó színek között.*
//Karoran Dor//
*Szép lassan elhúzódik a pulttól, magukra hagyva a többieket, hiszen nem érzi magát annyira társaságba valónak. A témákhoz úgysem tud hozzászólni, amit pedig akart, azt megkapta egy nagy pohár víz képében. Sosem volt társasági lény, nem érzi magát kényelmetlenül, hogy ismét kiszorul a társalgásból. Aztán figyelme tova is terelődik, ugyanis hallja a zsongó alapzajon átszűrődő ajtó nyitódását, majd csukódását, s nem kerüli el a figyelmét a belépő új alak. Mivel nem látta, hogy a férfi letette volna az oldalán lógó kardot, így megindul felé, határozott léptekkel, de azért igyekszik nem túl rémisztő lenni.*
- Üdvözlöm a Sellőházban.
*Köszönti szokásos hideg komolyságával, mellőzve mindenféle felesleges mosolyt és gesztust.*
- Kérem, a fegyverét helyezze az ajtó melletti tárolóba. Itt benn nem lesz rá szüksége, magának is könnyebb, ha nem kell cipelnie.
*Érzelmektől mentes, mint mindig, sem ellenszenv, sem rokonszenv nem fedezhető fel rajta. Ez akár komornak és barátságtalannak is vehető, habár egyáltalán nincs ilyesmi célja. Csak a munkáját végzi.
Amennyiben a férfi készségesen teljesíti kérését, úgy igyekszik is annyiban hagyni a dolgot, de azért az udvariasság megkívánja, hogy foglalkozzon a betérő vendéggel.*
- Segíthetek valamiben?
*Kérdezi, hátha a férfi először jár itt, s netán elveszettnek érzi magát ebben a hangos tömegben, villódzó színek között.*
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:42:01
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:42:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi csak bólint egyet. Vannak olyanok, akik nem tudnak megállapodni, lehet, hogy Xaras is ilyen, csak nem tudja magáról. Élvezi Yath simogatását, de az idillt egy kopogás zavarja meg. Az elf lány nem zavartatja magát, rögtön beszédbe is elegyedik az ajtó túlfelén lévő valakivel. A férfi elnyújtózik az ágyon, majd szól.*
-Ki az? *Kérdezi határozott hangon a bárd, reméli nem azért jött az a valaki, hogy megzavarja az éjszakáját.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi csak bólint egyet. Vannak olyanok, akik nem tudnak megállapodni, lehet, hogy Xaras is ilyen, csak nem tudja magáról. Élvezi Yath simogatását, de az idillt egy kopogás zavarja meg. Az elf lány nem zavartatja magát, rögtön beszédbe is elegyedik az ajtó túlfelén lévő valakivel. A férfi elnyújtózik az ágyon, majd szól.*
-Ki az? *Kérdezi határozott hangon a bárd, reméli nem azért jött az a valaki, hogy megzavarja az éjszakáját.*
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:04:24
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:04:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mosolyogva hallgatja a férfit. Milyen aranyos, már-már gyermekien naiv. Yath szerint a hűtlenség csírájával születni kell, s akiben megvan ez a mag, az idővel be is bizonyítja. Vannak, akik egyszerűen nem képesek hosszabb ideig egy személyt szeretni. Attól még lehetnem jólelkűek, nem kell őket hibáztatni, átkozni, csak azért, mert képtelenek megállapodni. Nem való az ilyennek a család, s szerető férj, mert akaratlanul is csak sírást, kínt hagy maga után. Talán kicsit az elf is ilyen, legalábbis ilyennek gondolja magát. Nem az a fajta madár, akit kalitkába lehetne zárni, hogy aztán énekével élete végéig gazdáját gyönyörködtesse.*
-Vagy egyszerűen azért, mert ilyen a természete, és nem tehetsz ellene semmit.
*Foglalja gyengéd keretbe a bárd arcát puha tenyereivel, s lágy csókot hint bőrére. Mosolyog, de tekintete mégis szomorú, mintha valami mély, sötét igazságot hordozna. De nem szándékozik elrontani ezt a csodás éjszakát, így hamar összeszedi magát, s közelebb húzódik, elégedetten dorombolva.*
- A vágyam? Nos...
*Kattog az agya, hogy mit is kérjen, s pimasz vigyor kúszik szájára. De a feltörekvő szó megakad a torkán, amikor meghallja a határozott kopogtatást. Kicsit össze is rezzen ijedtében, de aztán már pattan is fel, hogy megnézze a váratlan vendéget. Nem húzza az időt azzal, hogy magára kapjon valamit, teljes és természetes valójában nyit ajtót, s nem leplezett meglepettség ül ki halvány arcára, ahogy szembe találja magát a sellővel.*
- Szia Mady. Miben segíthetek?
*Majd kíváncsian kikukucskál a folyosóra, s a gomolygó füst arra engedi következtetni, hogy történt valami baleset.*
- Mi történt?
*Kérdi izgatottan, és kicsit azért zavartan, attól tartva, hogy netán tűz ütött ki valahol. Bár a szállingózó füst egészen más illatokat hoz, mint a durva égett szag, azért mindig jobb félni, mint megijedni.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mosolyogva hallgatja a férfit. Milyen aranyos, már-már gyermekien naiv. Yath szerint a hűtlenség csírájával születni kell, s akiben megvan ez a mag, az idővel be is bizonyítja. Vannak, akik egyszerűen nem képesek hosszabb ideig egy személyt szeretni. Attól még lehetnem jólelkűek, nem kell őket hibáztatni, átkozni, csak azért, mert képtelenek megállapodni. Nem való az ilyennek a család, s szerető férj, mert akaratlanul is csak sírást, kínt hagy maga után. Talán kicsit az elf is ilyen, legalábbis ilyennek gondolja magát. Nem az a fajta madár, akit kalitkába lehetne zárni, hogy aztán énekével élete végéig gazdáját gyönyörködtesse.*
-Vagy egyszerűen azért, mert ilyen a természete, és nem tehetsz ellene semmit.
*Foglalja gyengéd keretbe a bárd arcát puha tenyereivel, s lágy csókot hint bőrére. Mosolyog, de tekintete mégis szomorú, mintha valami mély, sötét igazságot hordozna. De nem szándékozik elrontani ezt a csodás éjszakát, így hamar összeszedi magát, s közelebb húzódik, elégedetten dorombolva.*
- A vágyam? Nos...
*Kattog az agya, hogy mit is kérjen, s pimasz vigyor kúszik szájára. De a feltörekvő szó megakad a torkán, amikor meghallja a határozott kopogtatást. Kicsit össze is rezzen ijedtében, de aztán már pattan is fel, hogy megnézze a váratlan vendéget. Nem húzza az időt azzal, hogy magára kapjon valamit, teljes és természetes valójában nyit ajtót, s nem leplezett meglepettség ül ki halvány arcára, ahogy szembe találja magát a sellővel.*
- Szia Mady. Miben segíthetek?
*Majd kíváncsian kikukucskál a folyosóra, s a gomolygó füst arra engedi következtetni, hogy történt valami baleset.*
- Mi történt?
*Kérdi izgatottan, és kicsit azért zavartan, attól tartva, hogy netán tűz ütött ki valahol. Bár a szállingózó füst egészen más illatokat hoz, mint a durva égett szag, azért mindig jobb félni, mint megijedni.*
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 07:57:54
Üzenet elküldve: 2020-05-18 07:57:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Xaras, Maydeleine, Yathalanae//
*Miután odalent nem történik semmi említésre méltó, úgy dönt, körbenéz odafenn, hogy minden rendben megye-e, a vendégek elégedettek és minden a maga útján halad. Feláll az asztaltól és visszaviszi a pulthoz az üres teáscsészéjét, hogy majd később elmossa. Nyugodt léptekkel indul meg a vendégek szobájára vezető folyosón, puhán lép a bársonyszőnyegre, mikor azonban felér különös látvány tárul a szeme elé. Két szobalány kopog az egyik ajtón, aminek a résein keresztül furcsa füstszerű dolog gomolyog keresztül és az illatából ítélve, amely beteríti a folyosót, talán levendula füstölő lehet. Azonnal ki is tárul az ajtó és kilép a vendég, aki nem is lehet kivenni a hatalmas füsttömeg kiszabadulása miatt. Épp akkor ér oda, mikor a szobalányok kedvesen megkérik, hogy mindenki érdekében minimalizálja a füstölő használatát.*
-Legyen szíves, mert nem szeretnénk a lenti, biztonsági személyzetet is belevonni a dologba. Mindenkinek így lenne a legjobb. *Bár a vendégnek úgy fest, nem fűlik a foga a meglátáshoz, de végül belemegy, hogy csupán egy füstölőre szorítkozzon, ám ekkorra már az egész folyosót látható füsttömeg árasztja el, amely valószínű a szobákba is beszivárog az ajtó alatt. A szobalány azonnal nyitja is az ablakokat, ám mivel a folyosón ilyen nincsen, így máshoz kell folyamodniuk és a szobákon keresztül kell kiűzniük a kellemetlen, akár fejfájást is okozó illatot. Ezért dönt úgy, hogy arra a néhány tíz percre, betérnek néhány szobába, gyakori elnézést kérések közepette, hogy tovaröppenjen a probléma, mielőtt még riadalom kerekedne a szobákban. A két szobalány és ő maga is bekopog egy-egy szobába, ugyanis, sajnos pont a legforgalmasabb időszakot választotta ez a fránya füstfelhő, ahhoz hogy szétterjedjen.*
-Elnézést! Röstellem, hogy megzavarom! *Kopog határozottan és szól be az ajtón, amely neki jutott.*
*Miután odalent nem történik semmi említésre méltó, úgy dönt, körbenéz odafenn, hogy minden rendben megye-e, a vendégek elégedettek és minden a maga útján halad. Feláll az asztaltól és visszaviszi a pulthoz az üres teáscsészéjét, hogy majd később elmossa. Nyugodt léptekkel indul meg a vendégek szobájára vezető folyosón, puhán lép a bársonyszőnyegre, mikor azonban felér különös látvány tárul a szeme elé. Két szobalány kopog az egyik ajtón, aminek a résein keresztül furcsa füstszerű dolog gomolyog keresztül és az illatából ítélve, amely beteríti a folyosót, talán levendula füstölő lehet. Azonnal ki is tárul az ajtó és kilép a vendég, aki nem is lehet kivenni a hatalmas füsttömeg kiszabadulása miatt. Épp akkor ér oda, mikor a szobalányok kedvesen megkérik, hogy mindenki érdekében minimalizálja a füstölő használatát.*
-Legyen szíves, mert nem szeretnénk a lenti, biztonsági személyzetet is belevonni a dologba. Mindenkinek így lenne a legjobb. *Bár a vendégnek úgy fest, nem fűlik a foga a meglátáshoz, de végül belemegy, hogy csupán egy füstölőre szorítkozzon, ám ekkorra már az egész folyosót látható füsttömeg árasztja el, amely valószínű a szobákba is beszivárog az ajtó alatt. A szobalány azonnal nyitja is az ablakokat, ám mivel a folyosón ilyen nincsen, így máshoz kell folyamodniuk és a szobákon keresztül kell kiűzniük a kellemetlen, akár fejfájást is okozó illatot. Ezért dönt úgy, hogy arra a néhány tíz percre, betérnek néhány szobába, gyakori elnézést kérések közepette, hogy tovaröppenjen a probléma, mielőtt még riadalom kerekedne a szobákban. A két szobalány és ő maga is bekopog egy-egy szobába, ugyanis, sajnos pont a legforgalmasabb időszakot választotta ez a fránya füstfelhő, ahhoz hogy szétterjedjen.*
-Elnézést! Röstellem, hogy megzavarom! *Kopog határozottan és szól be az ajtón, amely neki jutott.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 03:13:02
Üzenet elküldve: 2020-05-18 03:13:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Melankolikus lelkületű nemesünk számára már jó előre feltűnik a sellőház épülete, nem véletlenül, hiszen ehhez hasonló, impozáns épületeknek igencsak híján van a környék. Az intézmény szolgáltatásai egyébként is széles népszerűségnek örvendenek, nemhogy az itt lakók körében, de még messzebbi vidékeken is. Túl sokat ezen nem érdemes csodálkozni, ha szerelmet nem is lehet itt vásárolni, legalább annak látszatát ki lehet bérelni egy időre. Nincsen különösebb problémája idefelé jövet, sem a tájékozódással, sem az útonállókkal, szerencséjére. Nyugodtan tudja szemlélni az ódon háztetőket maga körül. Akárhogy is, a lakónegyed jobbik részén van az ő portája, így nem mindennapi látvány számára a szegényebbik félen tapasztalható lemaradás, zsúfoltságával, lepusztultságával. Azonnal felismeri a sellőház jellegzetes épületét, és a kapuőrrel sincsen gondja, sikeresen bejut az épületbe. Belépés után előbb egy pillanatig körbetekint a kocsma belső terén, majd a bejáratból lassan megindul a pult felé. Még nem döntötte el, pontosan hogyan képzeli el a nap hátralévő részét, de valószínűleg hamar ki fogja találni.*
A hozzászólás írója (Karoran Dor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 03:13:37
A hozzászólás írója (Karoran Dor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 03:13:37
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-18 00:16:49
Üzenet elküldve: 2020-05-18 00:16:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés a Sellőbe//
//Pult, majd Meira szobája //
* Rhule siet megnyugtatni a csinos elfet.*
- Baj? Dehogy! Mindennel meg vagyunk elégedve.* hatalmazza fel magát önkényesen, hogy kettejük nevében beszéljen.* Csupán nem akarok itt lábatlankodni, amíg a kivizsgálás tart.* kellemetlenül érzi magát és Meirát sem szeretné feszélyezni a jelenlétével. A látszattal ellentétben nem alkotnak egy párt és elképzelhetőnek tartja, hogy vannak olyan információk, amiket a nő nem osztana meg szívesen a gyógyítóval Rhule füle hallatára. Őszintén szólva meg sem fordul a fejében, hogy az elfekkel intéztesse a szoba ügyét is. Épp eleget tettek már így is értük.
Odalent a pultnál egész kis tömeg gyűlt össze. Olyan jó ízűen beszélgetnek, hogy először észre sem veszik jelenlétét. A férfi nem veszi rossz néven, sőt, egy pillanatra kedve is támad csatlakozni, de végül lebeszéli magát.*
- Nincs semmi különleges kívánságom, csupán egy matrac, amin alhatok.* vigyorodik el és elveszi a kulcsot.*
- Viszont kívánom.* mosolyog a hölgyekre, a szőke fickónak pedig futólag odabiccent, majd visszatér Meira emeleti szobájába. Óvatosan nyitja be az ajtót, de szerencsére nem gyalogol bele semmi olyanba, amibe nem szeretne.*
- Minden rendben?* kérdezi a hármast, majd visszaül az asztalhoz, hogy befejezze a levest, bízik benne, hogy hamarosan Meira is csatlakozhat hozzá.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 00:18:01
//Pult, majd Meira szobája //
* Rhule siet megnyugtatni a csinos elfet.*
- Baj? Dehogy! Mindennel meg vagyunk elégedve.* hatalmazza fel magát önkényesen, hogy kettejük nevében beszéljen.* Csupán nem akarok itt lábatlankodni, amíg a kivizsgálás tart.* kellemetlenül érzi magát és Meirát sem szeretné feszélyezni a jelenlétével. A látszattal ellentétben nem alkotnak egy párt és elképzelhetőnek tartja, hogy vannak olyan információk, amiket a nő nem osztana meg szívesen a gyógyítóval Rhule füle hallatára. Őszintén szólva meg sem fordul a fejében, hogy az elfekkel intéztesse a szoba ügyét is. Épp eleget tettek már így is értük.
Odalent a pultnál egész kis tömeg gyűlt össze. Olyan jó ízűen beszélgetnek, hogy először észre sem veszik jelenlétét. A férfi nem veszi rossz néven, sőt, egy pillanatra kedve is támad csatlakozni, de végül lebeszéli magát.*
- Nincs semmi különleges kívánságom, csupán egy matrac, amin alhatok.* vigyorodik el és elveszi a kulcsot.*
- Viszont kívánom.* mosolyog a hölgyekre, a szőke fickónak pedig futólag odabiccent, majd visszatér Meira emeleti szobájába. Óvatosan nyitja be az ajtót, de szerencsére nem gyalogol bele semmi olyanba, amibe nem szeretne.*
- Minden rendben?* kérdezi a hármast, majd visszaül az asztalhoz, hogy befejezze a levest, bízik benne, hogy hamarosan Meira is csatlakozhat hozzá.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 00:18:01
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242