Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 109 (2161. - 2180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2180. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-09 18:34:35
Üzenet elküldve: 2019-12-09 18:34:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál, majd szobában//
*Kelletlenül, de egyet kell értsen Carlotteiával. Nem valószínű, hogy újdonsült főnökeinek tetszene a gondolat, hogy már első éjjel kimarad, így legjobbnak látja tényleg lefeküdni. Az csak hab a tortán, hogy valóban álmosnak érzi magát. Hogy az eseménydús nap tehet-e róla, vagy épp a tetemes mennyiségű rum, nehéz lenne megmondani.*
-Jó éjt.
*Nyúl kalapjáért, majd a lépcső felé veszi az irányt, hogy felmenjen a szobájába. Szoba. Ez is új. Furcsa még csak rágondolni is.
Felfelé a lépcsőn már nem kell elnyomnia az ásítást, senki sem látja. Behajtja maga mögött az ajtót, majd hamar kibújik ruháiból. Nem teketóriázik sokat, a földön hagyja a levedlett ruhaneműket, és bedől az ágyba. Tanulva a délutáni hibából, ezúttal hassal teszi mindezt, s szórakozottan simít hátra kezével, érintve a billogot. Nem mondhatni, hogy nem érdemelte ki.
Tompa, lüktető fájdalom ide vagy oda, nem kell sok idő, hogy elnyomja a mély álom.*
*Kelletlenül, de egyet kell értsen Carlotteiával. Nem valószínű, hogy újdonsült főnökeinek tetszene a gondolat, hogy már első éjjel kimarad, így legjobbnak látja tényleg lefeküdni. Az csak hab a tortán, hogy valóban álmosnak érzi magát. Hogy az eseménydús nap tehet-e róla, vagy épp a tetemes mennyiségű rum, nehéz lenne megmondani.*
-Jó éjt.
*Nyúl kalapjáért, majd a lépcső felé veszi az irányt, hogy felmenjen a szobájába. Szoba. Ez is új. Furcsa még csak rágondolni is.
Felfelé a lépcsőn már nem kell elnyomnia az ásítást, senki sem látja. Behajtja maga mögött az ajtót, majd hamar kibújik ruháiból. Nem teketóriázik sokat, a földön hagyja a levedlett ruhaneműket, és bedől az ágyba. Tanulva a délutáni hibából, ezúttal hassal teszi mindezt, s szórakozottan simít hátra kezével, érintve a billogot. Nem mondhatni, hogy nem érdemelte ki.
Tompa, lüktető fájdalom ide vagy oda, nem kell sok idő, hogy elnyomja a mély álom.*
2179. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-09 11:31:12
Üzenet elküldve: 2019-12-09 11:31:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szép remények - Reggel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Felkuncog a férfi kemencés hasonlatának hallatán.*
-Igen, az el is hiszem, hogy jég tömb lenne. Már a tegnapi este is határokat feszegetett volna a legtöbb embernél.
*Amikor Torskel kifejezi neki tetszését, elpirul, majd egy huncut mosoly kíséretében válaszol.*
-Mégis miért tetszik annyira?
*Kérdését egy csókkal zárja, majd válaszol arra amit neki tettek fel.*
-Igen, pont azért tetszik, mert különleges és használt hozzá aranyat is.
*Ugyan nem nagy mennyiségben eleinte, de végül a készítő úgy döntött a tökéletes munka érdekében rak még hozzá ön költségen.*
-Nem zavart, úgy gondoltam rá, mint egy orvosra például. Meg hát azért nem volt teljesen fájdalommentes.
*Eleinte nehezen viselte a szúrásokat, majd elenyészővé vált a fájdalom.*
-Nem tudom.
*Megvonja a vállát.*
-Plátói szerelem lehetett az ő részéről, hogyha igen, mivel nem feküdtem le vele.
*Felnevet a gondolatra, meg sem fordult volna a fejében hasonló.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Felkuncog a férfi kemencés hasonlatának hallatán.*
-Igen, az el is hiszem, hogy jég tömb lenne. Már a tegnapi este is határokat feszegetett volna a legtöbb embernél.
*Amikor Torskel kifejezi neki tetszését, elpirul, majd egy huncut mosoly kíséretében válaszol.*
-Mégis miért tetszik annyira?
*Kérdését egy csókkal zárja, majd válaszol arra amit neki tettek fel.*
-Igen, pont azért tetszik, mert különleges és használt hozzá aranyat is.
*Ugyan nem nagy mennyiségben eleinte, de végül a készítő úgy döntött a tökéletes munka érdekében rak még hozzá ön költségen.*
-Nem zavart, úgy gondoltam rá, mint egy orvosra például. Meg hát azért nem volt teljesen fájdalommentes.
*Eleinte nehezen viselte a szúrásokat, majd elenyészővé vált a fájdalom.*
-Nem tudom.
*Megvonja a vállát.*
-Plátói szerelem lehetett az ő részéről, hogyha igen, mivel nem feküdtem le vele.
*Felnevet a gondolatra, meg sem fordult volna a fejében hasonló.*
2178. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-09 02:13:22
Üzenet elküldve: 2019-12-09 02:13:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*A munkaadója jól kezel Zopal-t, aki bólint és meghúzza a sörös kupáját. A tudós kérdéseire ő nem várt volna választ hisz ködről és sejtésekről volt szó. A kapott választ pedig az ork olyan kitalált dolognak tartja. Túl sok a sejtés és semmi magyarázat. Vagy többet tud a professzor mint hinnék. A tengerész megjegyzésére kijön az orkból a szarkazmus.*
-Aha. A nőknek három feje van, a víz meg borból van. Mondjuk engem is ettek már meg majdnem, de az másik szigeten volt.
*Valahogy az ilyen történetek hamar elő tudnak kerülni és ennek meg is van a haszna főleg egy hosszabb tengeri út során. Szóval hacsak nem kérdeznek rá ő nem fejtené ki a dolgot. Mikor a volt kapitánynak ajánlja csak fel az elf, hogy megnézheti a hajót akkor felvonja a szemöldökét, de hamar érkezik a válasz is. Amire a Zopal-hoz hűen csak egy bólintás lesz a válasz. Mikor távoznak akkor ő beül a sörével és a motyóival egy olyan helyre ahol viszonylag kevésbé van szem előtt és ha lehet közelebb helyezkedik el a szobákhoz majd csak iszik és nézelődik egykedvűen. A térképészük természetesen kihasználja a lehetőséget és a lányokkal törődik. A tengeren már nem fogja tudni. Ezért Zopal nem is ítéli el.*
//Toborzás//
*A munkaadója jól kezel Zopal-t, aki bólint és meghúzza a sörös kupáját. A tudós kérdéseire ő nem várt volna választ hisz ködről és sejtésekről volt szó. A kapott választ pedig az ork olyan kitalált dolognak tartja. Túl sok a sejtés és semmi magyarázat. Vagy többet tud a professzor mint hinnék. A tengerész megjegyzésére kijön az orkból a szarkazmus.*
-Aha. A nőknek három feje van, a víz meg borból van. Mondjuk engem is ettek már meg majdnem, de az másik szigeten volt.
*Valahogy az ilyen történetek hamar elő tudnak kerülni és ennek meg is van a haszna főleg egy hosszabb tengeri út során. Szóval hacsak nem kérdeznek rá ő nem fejtené ki a dolgot. Mikor a volt kapitánynak ajánlja csak fel az elf, hogy megnézheti a hajót akkor felvonja a szemöldökét, de hamar érkezik a válasz is. Amire a Zopal-hoz hűen csak egy bólintás lesz a válasz. Mikor távoznak akkor ő beül a sörével és a motyóival egy olyan helyre ahol viszonylag kevésbé van szem előtt és ha lehet közelebb helyezkedik el a szobákhoz majd csak iszik és nézelődik egykedvűen. A térképészük természetesen kihasználja a lehetőséget és a lányokkal törődik. A tengeren már nem fogja tudni. Ezért Zopal nem is ítéli el.*
2177. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 22:53:00
Üzenet elküldve: 2019-12-08 22:53:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Welly//
*Lazyar hatalmas szerencséjére, éppen az jön akit keres. Nem kerüli el a kis meglepetés a lány egy szemének figyelmét. Annak ellenére, hogy félvak, elég jó megfigyelő, de mivel nem tudja logikusan megmagyarázni a dolgot, nem is törődik vele nagyon. A köszönést illően fogadja, a kérdést, meg már akkor megbánta a vörös, mikor az kicsúszott a száján, hát még amikor Welly szabadkozva közli, hogy ő nem sellő. A csukott szemes, sóhajtó szégyenkezés, közben, még zavartabban megtoldja, az egymás után dobott szavakat.*
-Nem. Én nem úgy... Ah!
*Bővíti ki a hasonlóan értelmes szómondatait. Szerencsére a tisztázó őszintesége, elmossa a felesleges félreértések homályát, és Welly immáron eléggé jól reagálja a hirtelen felajánlást, bár nem egy vacsora keretében. Megemlít egy egészen kedvesnek ígérkező, kis szeparé szerű zugot, ahova a vendégek, és ők maguk kicsit ellazulni járnak. A kényelmes zsákos, félhomályos leírás igencsak tetszik a lánynak, bár nem nagy barátja a dohánynak. Ennek ellenére úgy reagál, mint aki régi barátját látja újra.*
-Ördög vigyor? Az egyetem óta nem volt benne részem.
*Mondja kicsit feldobódva.*
-Bár pipázni nem szoktam, olykor megkínáltak belőle. Szívesen csatlakozom hozzád ha megengeded.
*Mondja mosolyogva, és elképzeli maga előtt, ahogy tudatmódosító szerekkel telepumpálva csacsognak egy sarokban. Ez nem fog megtörténni persze. Egyikük sem az a fajta. Talán Lazyar régen olyan volt, de már ő sem. Wellyről meg pláne nem tudná elképzelni. Mondaná, hogy vigyenek egy üveg bort is két pohárral, de nyilván nem ihat, ha utána vissza áll szolgálatba. Mindenesetre már írja össze a fejében a kérdéseket. Egy ennyire különböző egyéntől mint Welly, van mit kérdeznie. Ha az elindul készséggel követi.*
*Lazyar hatalmas szerencséjére, éppen az jön akit keres. Nem kerüli el a kis meglepetés a lány egy szemének figyelmét. Annak ellenére, hogy félvak, elég jó megfigyelő, de mivel nem tudja logikusan megmagyarázni a dolgot, nem is törődik vele nagyon. A köszönést illően fogadja, a kérdést, meg már akkor megbánta a vörös, mikor az kicsúszott a száján, hát még amikor Welly szabadkozva közli, hogy ő nem sellő. A csukott szemes, sóhajtó szégyenkezés, közben, még zavartabban megtoldja, az egymás után dobott szavakat.*
-Nem. Én nem úgy... Ah!
*Bővíti ki a hasonlóan értelmes szómondatait. Szerencsére a tisztázó őszintesége, elmossa a felesleges félreértések homályát, és Welly immáron eléggé jól reagálja a hirtelen felajánlást, bár nem egy vacsora keretében. Megemlít egy egészen kedvesnek ígérkező, kis szeparé szerű zugot, ahova a vendégek, és ők maguk kicsit ellazulni járnak. A kényelmes zsákos, félhomályos leírás igencsak tetszik a lánynak, bár nem nagy barátja a dohánynak. Ennek ellenére úgy reagál, mint aki régi barátját látja újra.*
-Ördög vigyor? Az egyetem óta nem volt benne részem.
*Mondja kicsit feldobódva.*
-Bár pipázni nem szoktam, olykor megkínáltak belőle. Szívesen csatlakozom hozzád ha megengeded.
*Mondja mosolyogva, és elképzeli maga előtt, ahogy tudatmódosító szerekkel telepumpálva csacsognak egy sarokban. Ez nem fog megtörténni persze. Egyikük sem az a fajta. Talán Lazyar régen olyan volt, de már ő sem. Wellyről meg pláne nem tudná elképzelni. Mondaná, hogy vigyenek egy üveg bort is két pohárral, de nyilván nem ihat, ha utána vissza áll szolgálatba. Mindenesetre már írja össze a fejében a kérdéseket. Egy ennyire különböző egyéntől mint Welly, van mit kérdeznie. Ha az elindul készséggel követi.*
2176. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 19:53:21
Üzenet elküldve: 2019-12-08 19:53:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie, Ambroggio//
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szereti, ahogy a vörös csókol. Leplezetlen mohóság falja a buja ígéreteket. Lehet-e valami őszintébb, mint ha néhány órás ismeretségek ilyen fesztelenül csavarodnak vágyba? Ez a Kikötő öntörvényű, vad íze, amit nehéz elfelejteni. Nem is hazudtolja meg magát a drága, nem adja magát csak úgy. Nem is várná egy ilyen formás sziréntől, aki a Csalogányon szolgált. Amúgy se gyakori, hogy nőt fogadjanak a legénységbe, de annak a hajónak épp elég veszett híre van, hogy egy megátalkodott kurafinak is keményen meg kelljen küzdenie a helyéért. Ha ez a nő az igazat mondta, nem semmi este elébe néznek.
Az a mellkasán végigkúszó kacsó nem karol odaadón a nyakába, hanem az állára fog és szünetet rendel a csókban. A parancsra Ambroggio ajka arra a jellegzetes rókavigyorra húzódik. Nem arról van szó, hogy kinevetné vagy ne venné komolyan. Épp ellenkezőleg. Nagyon is kedvére van ez a határozottság, hiszen az ösztönei azt súgják, nem csak üres buborék, ahogy a nemesi kisasszonykák hatalma. Egy nő parancsának ellenszegülni mindig hazardírozás, de Ambroggio ezúttal tartja a tétet. Lassan őrli fel az ellentartás erejét és a baldachinos oszlopnak kényszeríti a nőt. Figyeli minden rezdülését, a szeme déltengert idéző zöldjét, ahogy ismét hozzá hajol.*
- Előbb te *súgja, s már merül is el újra a csókban. Persze csak ha meg nem állítják. Kibújtathatná a nőt a ruháiból, de ahogy a tenyere a keblére markol, a türelmetlenség eluralkodik rajta és hevülten kezdi el kihúzkodni a betűrt anyagot a vörös bőrnadrágjából.*
- Leveszed vagy letépjem?
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szereti, ahogy a vörös csókol. Leplezetlen mohóság falja a buja ígéreteket. Lehet-e valami őszintébb, mint ha néhány órás ismeretségek ilyen fesztelenül csavarodnak vágyba? Ez a Kikötő öntörvényű, vad íze, amit nehéz elfelejteni. Nem is hazudtolja meg magát a drága, nem adja magát csak úgy. Nem is várná egy ilyen formás sziréntől, aki a Csalogányon szolgált. Amúgy se gyakori, hogy nőt fogadjanak a legénységbe, de annak a hajónak épp elég veszett híre van, hogy egy megátalkodott kurafinak is keményen meg kelljen küzdenie a helyéért. Ha ez a nő az igazat mondta, nem semmi este elébe néznek.
Az a mellkasán végigkúszó kacsó nem karol odaadón a nyakába, hanem az állára fog és szünetet rendel a csókban. A parancsra Ambroggio ajka arra a jellegzetes rókavigyorra húzódik. Nem arról van szó, hogy kinevetné vagy ne venné komolyan. Épp ellenkezőleg. Nagyon is kedvére van ez a határozottság, hiszen az ösztönei azt súgják, nem csak üres buborék, ahogy a nemesi kisasszonykák hatalma. Egy nő parancsának ellenszegülni mindig hazardírozás, de Ambroggio ezúttal tartja a tétet. Lassan őrli fel az ellentartás erejét és a baldachinos oszlopnak kényszeríti a nőt. Figyeli minden rezdülését, a szeme déltengert idéző zöldjét, ahogy ismét hozzá hajol.*
- Előbb te *súgja, s már merül is el újra a csókban. Persze csak ha meg nem állítják. Kibújtathatná a nőt a ruháiból, de ahogy a tenyere a keblére markol, a türelmetlenség eluralkodik rajta és hevülten kezdi el kihúzkodni a betűrt anyagot a vörös bőrnadrágjából.*
- Leveszed vagy letépjem?
2175. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 19:02:35
Üzenet elküldve: 2019-12-08 19:02:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
* Kibeszélték a hajózás dolgát. A kalóz elviszi őket oda. Vagy legalább is megpróbálja elvinni őket oda. Végül is őt ezért fizetik majd. A fizetés is tisztázva lett. Ami hátra van az már a két okos dolga. Ő békésen iszogatja a sörét és közben elégedetten hallgatja a bennszülöttekről szóló teóriákat. Nem tudja megállni, hogy ne mondjon nekik egy kis hajós riogatást.*
- Én azt hallottam, hogy az oda tévedt hajósokat megeszik és a csontjaikat díszként használják. Engem is majdnem megettek nem is olyan régen.* Olyan komoly hangon mondja, hogy ő is meglepődik rajta. Aztán elneveti magát.*
- Azt hiszem közülünk te leszel a legjobb falat. Fiatal és porhanyós.* Megint nevet és lehúzza a maradék sörét, majd feláll.*
- Még szép, hogy meglesem azt a hajót.* Amúgy is meg akarta keríteni a madárkáját is. Kint majd úgyis hozzácsapódik a jószág. Megvárja, amíg az ork is megkapja az eligazítását és ha a Professzor elindul, akkor vele tart. Lesz olyan kedves és még az ajtót is kinyitja előtte távozáskor.*
//Toborzás//
* Kibeszélték a hajózás dolgát. A kalóz elviszi őket oda. Vagy legalább is megpróbálja elvinni őket oda. Végül is őt ezért fizetik majd. A fizetés is tisztázva lett. Ami hátra van az már a két okos dolga. Ő békésen iszogatja a sörét és közben elégedetten hallgatja a bennszülöttekről szóló teóriákat. Nem tudja megállni, hogy ne mondjon nekik egy kis hajós riogatást.*
- Én azt hallottam, hogy az oda tévedt hajósokat megeszik és a csontjaikat díszként használják. Engem is majdnem megettek nem is olyan régen.* Olyan komoly hangon mondja, hogy ő is meglepődik rajta. Aztán elneveti magát.*
- Azt hiszem közülünk te leszel a legjobb falat. Fiatal és porhanyós.* Megint nevet és lehúzza a maradék sörét, majd feláll.*
- Még szép, hogy meglesem azt a hajót.* Amúgy is meg akarta keríteni a madárkáját is. Kint majd úgyis hozzácsapódik a jószág. Megvárja, amíg az ork is megkapja az eligazítását és ha a Professzor elindul, akkor vele tart. Lesz olyan kedves és még az ajtót is kinyitja előtte távozáskor.*
2174. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 18:55:36
Üzenet elküldve: 2019-12-08 18:55:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az ajtónálló//
*A kellemes edzés és mosakodás után kötelességtudóan indul el a vendégtérbe, hogy mint mindig, most is felügyelje a rendet, a nyugalmat, és a szórakozás normális kivitelezését. Beáll az ajtó mellé, figyel... Hamar elunja, de nincs mit tenni. Nekidől a falnak, figyeli a vendégeket, a felszolgálókat... Mi mindenki elfoglaltnak tűnik, nem úgy néznek kik, mint akik szívesen elbeszélgetnék az időt egy unatkozó őrrel, így csak tovább ácsorog és figyel. Fejben persze már a mágiatanulásról gondolkodik, ám tudja, hogy attól még messze van. Messze, de sokkal közelebb, mint mielőtt a Sellőbe jött.*
*A kellemes edzés és mosakodás után kötelességtudóan indul el a vendégtérbe, hogy mint mindig, most is felügyelje a rendet, a nyugalmat, és a szórakozás normális kivitelezését. Beáll az ajtó mellé, figyel... Hamar elunja, de nincs mit tenni. Nekidől a falnak, figyeli a vendégeket, a felszolgálókat... Mi mindenki elfoglaltnak tűnik, nem úgy néznek kik, mint akik szívesen elbeszélgetnék az időt egy unatkozó őrrel, így csak tovább ácsorog és figyel. Fejben persze már a mágiatanulásról gondolkodik, ám tudja, hogy attól még messze van. Messze, de sokkal közelebb, mint mielőtt a Sellőbe jött.*
2173. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 18:41:16
Üzenet elküldve: 2019-12-08 18:41:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lazyar//
*Mikor visszaér a konyhából Lazyar már majdnem a pulthoz ér, kicsit meglepődik, mert azt hitte később fog befutni, de az arcáról próbálja a meglepetést eltüntetni és kedves mosolyt húzni. Ő nem olyan vendég, akire általában pikkel a kivételezett helyzete vagy a szerencséje miatt, inkább egy kis szánalmat érez a szeme okán. Ez is teszi kicsit együttérzőbbé és tapintatosabbá az irányában.*
-Szervusz. *Viszonozza a köszönést úgy, ahogy kapta, közben végzi a munkáját. Így éri a kérdés és meg is áll a pohár a kezében. Nyilván az első gondolata, hogy esetleg, mint sellőt szeretné kibérelni egy időre.*
-Én nem… nem vagyok sellő. *Nem csupán azért, mert nem ismeri a lányok által birtokolt fortélyok tárházát, hanem mert még nővel előtte sosem volt, ha egy ilyen helyzetbe keveredne, ő lenne jobban megilletődve, úgy véli, akárki is lenne a másik. Ekkor azonban a nő zavartan kezdi dobálni a szavakat egymás után, ami azt jelzi számára, hogy ő is egy kicsit zavarban van. Teljesen meg tudja érteni, viszont figyel is, hátha csak félreérti a dolgot. Ekkor egyszerűen kimondja, amit szeretne és minden világos lesz számára.*
-Most lesz egy kis szünetem, néhány óra, az alatt szoktam pihenni. Hátul van egy épület… *Kezd bele, mert most oda akart menni egy kicsit elfeküdni.*
-Ott van a fürdő, de odabent van egy sarok, ahol néha ördögvigyorozni szoktak a vendégek, paravánokkal elválasztva, szalmazsákos hely, kis asztalokkal. *Magyarázza.*
-Néha jó egy kicsit lazítani. Ha szeretnél velem jönni, annak nincs akadálya. Szoktál pipázni? *Kérdi, mert ő elég gyakran hozzányúl a dohányhoz, ha egyedül marad.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.08 18:53:25
*Mikor visszaér a konyhából Lazyar már majdnem a pulthoz ér, kicsit meglepődik, mert azt hitte később fog befutni, de az arcáról próbálja a meglepetést eltüntetni és kedves mosolyt húzni. Ő nem olyan vendég, akire általában pikkel a kivételezett helyzete vagy a szerencséje miatt, inkább egy kis szánalmat érez a szeme okán. Ez is teszi kicsit együttérzőbbé és tapintatosabbá az irányában.*
-Szervusz. *Viszonozza a köszönést úgy, ahogy kapta, közben végzi a munkáját. Így éri a kérdés és meg is áll a pohár a kezében. Nyilván az első gondolata, hogy esetleg, mint sellőt szeretné kibérelni egy időre.*
-Én nem… nem vagyok sellő. *Nem csupán azért, mert nem ismeri a lányok által birtokolt fortélyok tárházát, hanem mert még nővel előtte sosem volt, ha egy ilyen helyzetbe keveredne, ő lenne jobban megilletődve, úgy véli, akárki is lenne a másik. Ekkor azonban a nő zavartan kezdi dobálni a szavakat egymás után, ami azt jelzi számára, hogy ő is egy kicsit zavarban van. Teljesen meg tudja érteni, viszont figyel is, hátha csak félreérti a dolgot. Ekkor egyszerűen kimondja, amit szeretne és minden világos lesz számára.*
-Most lesz egy kis szünetem, néhány óra, az alatt szoktam pihenni. Hátul van egy épület… *Kezd bele, mert most oda akart menni egy kicsit elfeküdni.*
-Ott van a fürdő, de odabent van egy sarok, ahol néha ördögvigyorozni szoktak a vendégek, paravánokkal elválasztva, szalmazsákos hely, kis asztalokkal. *Magyarázza.*
-Néha jó egy kicsit lazítani. Ha szeretnél velem jönni, annak nincs akadálya. Szoktál pipázni? *Kérdi, mert ő elég gyakran hozzányúl a dohányhoz, ha egyedül marad.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.08 18:53:25
2172. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 17:35:59
Üzenet elküldve: 2019-12-08 17:35:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie, Ambroggio//
//Fogadótér, majd Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Biztos benne, hogy megkapják a fürdőt, ha már nem ott várja őt gőzölögve.*
- Tudom, kiről beszélek. *Szenvtelen pillantással húzza el a száját. Szertelen szabad lélek válasza ez, akit nem kötnek a vélt, vagy íratlan szabályok. Mint mondjuk az illem.*
- Majdnem úgy hangzik. *Hagyja jóvá, hisz éppen úgy is gondolta, hogy csalna, ha lehetne. Latamie is csalna, ha lehetne, szóval nem feddés ez, hanem szintén csupán megállapítás.*
- Persze ilyet sosem tennék. *Egyértelműen hazudik, nem is akarja takargatni, a pimasz félmosolyt és a felfelé ívelő ravaszdi szemtelen szemöldök mozdulását. Ambroggio kacagása persze serkenti Latamie mosolyát is, de a rosszaság továbbra is ott csücsül a szeme sarkában.
A lépcsőn fölfelé semmi olyasmi nem tűnhet fel Latamien, ami amúgy ne látszódott volna, arányos vonalak, kerekded ívekkel. Mióta Chayss megdicsérte, nem kötözi le melleit sem. A hajón még volt értelme, de itt a WAK-ban, a szárazföldön jobban elboldogul, turpisság nélkül is. Sokkal szabadabb, meg kell hagyni. Csípője fölfelé csak annyira ring, amennyire ez természetes, nincs szüksége rájátszásra. Otthonosan nyitja az ajtót, löki félre a kulcsot az asztalra, s támaszkodik meg csípőjével hanyagul az baldachinos ágykeretnek. Másik kezét csípőjének azon oldalára támasztja, s onnan nézi ahogy Ambroggio lepakolja a bort, s a kalapját. *
- Akad mit csiszolni, de mondhatni. *Latamie a tengeren rutinos utazó, itt a szárazföldön akadtak ballépései a csomagjait illetően, de egy út éppen elég volt, hogy kiküszöbölje azokat.
Éppen végigmondja a választ, mikor Ambroggio a lényegre tér. Nem akadályozza, hisz ezért van itt, ezt egy percig sem rejtegette. A fickó már a WAK-ban megmozgatta a fantáziáját, pusztán a megjelenésével. Chayssel vetekszik a komiszsága. A mozdulata azt sugallja, szereti ő irányítani az eseményeket. Mosolyoghatnékja támadna Latamienek, ha nem éppen viszonozná a tökéletesen szemérmetlen csókot. Keze csípőjéről felfelé kúszik, Ambroggio mellkasán siklik felfelé, de nem oldja ki a zsabós ingnyakat, tovább halad a szemérmetlenség melegágya felé. Ráfog a férfi állára, mikor megszakítja a csókot. Tengereket idéző szemei állják a férfi zöld pillantását, s kipirult buja ajkai még elnyílva pihegik a szünetet.*
- Vetkőzz *Nem kertel, sosem szokott. Ám, hogy így is lesz, azt nem tudhatja, mert mögötte a baldachinos oszlop nem engedi kihátrálni, előtte pedig Ambroggio állja el az utat. Nem mintha nagyon hátrálna inkább csak megnézné, ahogy lassan levetkőzik neki a testes vörös.*
//Fogadótér, majd Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Biztos benne, hogy megkapják a fürdőt, ha már nem ott várja őt gőzölögve.*
- Tudom, kiről beszélek. *Szenvtelen pillantással húzza el a száját. Szertelen szabad lélek válasza ez, akit nem kötnek a vélt, vagy íratlan szabályok. Mint mondjuk az illem.*
- Majdnem úgy hangzik. *Hagyja jóvá, hisz éppen úgy is gondolta, hogy csalna, ha lehetne. Latamie is csalna, ha lehetne, szóval nem feddés ez, hanem szintén csupán megállapítás.*
- Persze ilyet sosem tennék. *Egyértelműen hazudik, nem is akarja takargatni, a pimasz félmosolyt és a felfelé ívelő ravaszdi szemtelen szemöldök mozdulását. Ambroggio kacagása persze serkenti Latamie mosolyát is, de a rosszaság továbbra is ott csücsül a szeme sarkában.
A lépcsőn fölfelé semmi olyasmi nem tűnhet fel Latamien, ami amúgy ne látszódott volna, arányos vonalak, kerekded ívekkel. Mióta Chayss megdicsérte, nem kötözi le melleit sem. A hajón még volt értelme, de itt a WAK-ban, a szárazföldön jobban elboldogul, turpisság nélkül is. Sokkal szabadabb, meg kell hagyni. Csípője fölfelé csak annyira ring, amennyire ez természetes, nincs szüksége rájátszásra. Otthonosan nyitja az ajtót, löki félre a kulcsot az asztalra, s támaszkodik meg csípőjével hanyagul az baldachinos ágykeretnek. Másik kezét csípőjének azon oldalára támasztja, s onnan nézi ahogy Ambroggio lepakolja a bort, s a kalapját. *
- Akad mit csiszolni, de mondhatni. *Latamie a tengeren rutinos utazó, itt a szárazföldön akadtak ballépései a csomagjait illetően, de egy út éppen elég volt, hogy kiküszöbölje azokat.
Éppen végigmondja a választ, mikor Ambroggio a lényegre tér. Nem akadályozza, hisz ezért van itt, ezt egy percig sem rejtegette. A fickó már a WAK-ban megmozgatta a fantáziáját, pusztán a megjelenésével. Chayssel vetekszik a komiszsága. A mozdulata azt sugallja, szereti ő irányítani az eseményeket. Mosolyoghatnékja támadna Latamienek, ha nem éppen viszonozná a tökéletesen szemérmetlen csókot. Keze csípőjéről felfelé kúszik, Ambroggio mellkasán siklik felfelé, de nem oldja ki a zsabós ingnyakat, tovább halad a szemérmetlenség melegágya felé. Ráfog a férfi állára, mikor megszakítja a csókot. Tengereket idéző szemei állják a férfi zöld pillantását, s kipirult buja ajkai még elnyílva pihegik a szünetet.*
- Vetkőzz *Nem kertel, sosem szokott. Ám, hogy így is lesz, azt nem tudhatja, mert mögötte a baldachinos oszlop nem engedi kihátrálni, előtte pedig Ambroggio állja el az utat. Nem mintha nagyon hátrálna inkább csak megnézné, ahogy lassan levetkőzik neki a testes vörös.*
2171. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 15:48:06
Üzenet elküldve: 2019-12-08 15:48:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Welly//
*Nem telt bele sok idő mire visszajön, ha minden igaz. Ruhája, és keble közé rejtett papíroson gondolkozik ahogy benyomja a Sellő ajtaját. A pultnál mintha Wellyt látná, aminek igencsak megörül. Az hogy visszahozta az edényt, számára természetes mint a légvétel. Fél életét szobalányként töltötte. Ő teljesen megvan ezzel elégedve, ezzel is kicsit megsegítve a személyzet munkáját. Sőt! Igaza lehet a lánynak, az is közrejátszik tudattalanul, hogy így válthat pár szót az érdekes nővel. Mármint Welly érdekes Lazyar számára. Titokzatos, és hideg, mégis bujkál benne valami kellemes langyosság. Lazyart teljesen megzavarja ez az összetett személyiség. Egyszerre furcsállja, és érdekeli, mégis minden alkalommal mikor hosszabban elbeszélgetne vele, úgy érzi hamar le kell tudnia mert zavarja. Megáll a pultnál. Elhatározza, hogy másképp lesz. Szívesen összebarátkozna a lánnyal, tekintve, hogy egy darabig még nem akar innen hosszabb távra elköltözni. Tetszik neki a hely, és ha már szobát bérel itt egy időre, akkor nem lenne baj, ha olykor lenne társasága. Kedves, és kicsit izgatott mosollyal, vár arra, hogy odalépjen hozzá a különös teremtés. Ha valaki más jönne kiszolgálni, akkor megmondja, hogy ő bizony Wellyt várja. Ha az odalép hozzá, Lazyar lágy hangja, kicsit félénken, és halkan, de hallhatóan szól hozzá.*
-Szervusz.
*Mosolyog kedvesen.*
-Tudom, hogy furcsa, de meg kell kérdeznem: Meddig vagy ma munkában?
*Látja, hogy ez egy kicsit furcsa, tekintve hogy Welly ismeri is Lazyar ízlését, és nem akarja, hogy félreértse a lány a különös kérdést.*
-Csak mert...
*Kezdi kicsit nehezen.*
-Szóval...
*Látszik, hogy összezavarodik önmagában, és behunyja szemét, hogy jobban tudjon gondolkozni, majd egy nagy sóhajtással, elhatározza magát. Egyenesen, határozottan kiböki mit akar.*
-Nézd! Nincs társaságom estére. Ne gondolj semmi különösre, csak kedvesnek tűnsz, és szerintem jót beszélgetnénk. Ha ráérsz este, szívesen meghívlak vacsorára. Ha gondolod akár máshol. Azt hiszem már unod az itteni étlapot.
*Mosolyodik el, és odakacsint tréfásan a végén, de
hangján érződik, hogy teljesen rá bízza a dolgot a lányra. Akár itt is maradhatnak. Nem ismerős Lazyar a kikötőben, hogy tudja van, e itt még jó hely.*
*Nem telt bele sok idő mire visszajön, ha minden igaz. Ruhája, és keble közé rejtett papíroson gondolkozik ahogy benyomja a Sellő ajtaját. A pultnál mintha Wellyt látná, aminek igencsak megörül. Az hogy visszahozta az edényt, számára természetes mint a légvétel. Fél életét szobalányként töltötte. Ő teljesen megvan ezzel elégedve, ezzel is kicsit megsegítve a személyzet munkáját. Sőt! Igaza lehet a lánynak, az is közrejátszik tudattalanul, hogy így válthat pár szót az érdekes nővel. Mármint Welly érdekes Lazyar számára. Titokzatos, és hideg, mégis bujkál benne valami kellemes langyosság. Lazyart teljesen megzavarja ez az összetett személyiség. Egyszerre furcsállja, és érdekeli, mégis minden alkalommal mikor hosszabban elbeszélgetne vele, úgy érzi hamar le kell tudnia mert zavarja. Megáll a pultnál. Elhatározza, hogy másképp lesz. Szívesen összebarátkozna a lánnyal, tekintve, hogy egy darabig még nem akar innen hosszabb távra elköltözni. Tetszik neki a hely, és ha már szobát bérel itt egy időre, akkor nem lenne baj, ha olykor lenne társasága. Kedves, és kicsit izgatott mosollyal, vár arra, hogy odalépjen hozzá a különös teremtés. Ha valaki más jönne kiszolgálni, akkor megmondja, hogy ő bizony Wellyt várja. Ha az odalép hozzá, Lazyar lágy hangja, kicsit félénken, és halkan, de hallhatóan szól hozzá.*
-Szervusz.
*Mosolyog kedvesen.*
-Tudom, hogy furcsa, de meg kell kérdeznem: Meddig vagy ma munkában?
*Látja, hogy ez egy kicsit furcsa, tekintve hogy Welly ismeri is Lazyar ízlését, és nem akarja, hogy félreértse a lány a különös kérdést.*
-Csak mert...
*Kezdi kicsit nehezen.*
-Szóval...
*Látszik, hogy összezavarodik önmagában, és behunyja szemét, hogy jobban tudjon gondolkozni, majd egy nagy sóhajtással, elhatározza magát. Egyenesen, határozottan kiböki mit akar.*
-Nézd! Nincs társaságom estére. Ne gondolj semmi különösre, csak kedvesnek tűnsz, és szerintem jót beszélgetnénk. Ha ráérsz este, szívesen meghívlak vacsorára. Ha gondolod akár máshol. Azt hiszem már unod az itteni étlapot.
*Mosolyodik el, és odakacsint tréfásan a végén, de
hangján érződik, hogy teljesen rá bízza a dolgot a lányra. Akár itt is maradhatnak. Nem ismerős Lazyar a kikötőben, hogy tudja van, e itt még jó hely.*
2170. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 14:26:31
Üzenet elküldve: 2019-12-08 14:26:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lazyar//
*Ő már csak ilyen, de anno neki is alkalmazkodnia kellett a helyhez. Egy rosszabb hírű kocsmában dolgozott ez előtt, ahol rászoktatták a káromkodásra és a kiabálásra is a vendégek, ott ilyen kedves nyájas hanggal nem igen ment volna semmire. Itt azonban ez elvártás a személyzet irányában valamint a diszkréció is elengedhetetlen. Sok olyan tehetősebb ember fordul meg a helyen, akik semmit nem hajlandóak elárulni magukról, sőt zokon veszik, ha valaki akárcsak nyájas hangon is érdeklődni merészel viselt dolgaik, esetleg magánéletük irányába. Nem kivétel ez alól a vörös hajú nő sem, őt is pont ugyan az a kiszolgálás illeti meg, mint minden más ide betévedő vendéget.
Miután leteszi a rendelt ételt, a nő megkönnyebbülésére megdicséri, így sejthető, hogy valószínű kedvére lesz minden, ami a tányéron csak úgy eteti magát. Majd egyedül hagyja a vendéget a tányérjával nyugodt körülmények között étkezni, ennél pedig nincsen nagyon öröm, hogy jóízűen fogyasztják a rendelt fogásokat. Látja, hogy kicsit elhúzza a nő a függönyt, ebben nincs is semmi kivetnivaló, hiszen a tengerre néző kilátás is pazar innen, most pedig a romantikus félhomályra igazán ok sincs. Majd közben kicsit törölget és rendezget, arra kapja oda a fejét, hogy egy tányér koppan a pulton. ~Mi a szösz? ~ Meglepett pislogás közepette fordul meg, aztán eszébe jut, hogy ez a hölgy már legutóbb is visszahozta neki a piszkos tányért, mikor végzett vele. De nem fogja felhánytorgatni, hogy hagyhatta volna ott is, mert lehetségesnek tartja, hogy így egyedül, jólesik néha, ha tud kihez szólni.*
-Természetesen szólok neki, amint felbukkan kedves. Akkor este találkozunk. *Kacsint cinkosul még a nőre, aztán elveszi a tányért és beviszi a konyhába, majd visszatér a mindennapi teendőihez.*
//Frädricus - kiszolgálás//
*Odalép a pulthoz a népes társaság egyik jobban fésült tagja és rendel. Elveszi a pultra letett aranyakat széles mosollyal, majd kisétál a pult mögül a kérést hallva.*
-Azonnal hozom uram. *Besétál a konyhára, hogy kihozza az elkészítéshez a friss epret, meg a csokoládé szószt, majd ott, a férfi előtt állítja össze. Frissen tör hozzá jeget, majd egy kehelybe teszi, ráhelyezi a gyümölcsöket, majd bőségesen meglocsolja csokoládéval, végül pedig egy hosszú kiskanállal adja fel a pultra.*
-Kérem, fogyassza jóízűen. *Virít egy mosolyt is hozzá, csak kedvesen.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.08 14:33:16
*Ő már csak ilyen, de anno neki is alkalmazkodnia kellett a helyhez. Egy rosszabb hírű kocsmában dolgozott ez előtt, ahol rászoktatták a káromkodásra és a kiabálásra is a vendégek, ott ilyen kedves nyájas hanggal nem igen ment volna semmire. Itt azonban ez elvártás a személyzet irányában valamint a diszkréció is elengedhetetlen. Sok olyan tehetősebb ember fordul meg a helyen, akik semmit nem hajlandóak elárulni magukról, sőt zokon veszik, ha valaki akárcsak nyájas hangon is érdeklődni merészel viselt dolgaik, esetleg magánéletük irányába. Nem kivétel ez alól a vörös hajú nő sem, őt is pont ugyan az a kiszolgálás illeti meg, mint minden más ide betévedő vendéget.
Miután leteszi a rendelt ételt, a nő megkönnyebbülésére megdicséri, így sejthető, hogy valószínű kedvére lesz minden, ami a tányéron csak úgy eteti magát. Majd egyedül hagyja a vendéget a tányérjával nyugodt körülmények között étkezni, ennél pedig nincsen nagyon öröm, hogy jóízűen fogyasztják a rendelt fogásokat. Látja, hogy kicsit elhúzza a nő a függönyt, ebben nincs is semmi kivetnivaló, hiszen a tengerre néző kilátás is pazar innen, most pedig a romantikus félhomályra igazán ok sincs. Majd közben kicsit törölget és rendezget, arra kapja oda a fejét, hogy egy tányér koppan a pulton. ~Mi a szösz? ~ Meglepett pislogás közepette fordul meg, aztán eszébe jut, hogy ez a hölgy már legutóbb is visszahozta neki a piszkos tányért, mikor végzett vele. De nem fogja felhánytorgatni, hogy hagyhatta volna ott is, mert lehetségesnek tartja, hogy így egyedül, jólesik néha, ha tud kihez szólni.*
-Természetesen szólok neki, amint felbukkan kedves. Akkor este találkozunk. *Kacsint cinkosul még a nőre, aztán elveszi a tányért és beviszi a konyhába, majd visszatér a mindennapi teendőihez.*
//Frädricus - kiszolgálás//
*Odalép a pulthoz a népes társaság egyik jobban fésült tagja és rendel. Elveszi a pultra letett aranyakat széles mosollyal, majd kisétál a pult mögül a kérést hallva.*
-Azonnal hozom uram. *Besétál a konyhára, hogy kihozza az elkészítéshez a friss epret, meg a csokoládé szószt, majd ott, a férfi előtt állítja össze. Frissen tör hozzá jeget, majd egy kehelybe teszi, ráhelyezi a gyümölcsöket, majd bőségesen meglocsolja csokoládéval, végül pedig egy hosszú kiskanállal adja fel a pultra.*
-Kérem, fogyassza jóízűen. *Virít egy mosolyt is hozzá, csak kedvesen.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.08 14:33:16
2169. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 13:24:31
Üzenet elküldve: 2019-12-08 13:24:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//Részben Carlotteia//
//Ezután Welly//
*Úgy tűnik vegyes kis társaságuk körében se oda, se vissza nem lesz kedvelt Fräd és minden nem-Fräd (kivéve a Professzort, természetesen). Pontosabban polichisztorunk ezt hiszi egy darabig. Aztán megszólal a Prof és Frädrinek (már csak a reakciói után is) tökéletesen ellenszenvessé válik az elfszabású. Valamiért Pyctáék jutnak eszébe, arról a parti, arról a kavarodás, amiről önkéntelenül is Wegtorenre asszociál. Emiatt percről percre, egyre jobb lesz minden. Bizalmatlanabbaknak tűnnek számára az elkövetkezendőkben "bajtársként" szólítandó (de tökéletesen biztos, hogy nem szólított) személyek, a kikötői és az ork, a tudós pedig egy egyszerű bólintással honorálja a lihanechi fülesmajom szavait. Mindennel végzett, ráadásul kizárólag neki nem adtak feladatot, ezt pedig személyes utalásnak veszi. Sebaj, ha nincs mit tenni, majd talál magának különös elfoglaltságot, elvégre mégiscsak a Sellőházban van, ez egy apró gyöngyszem a fekete víz poshadt iszapjába süllyedve. ~ Csak ne nyelje el a mocsok. ~ Mindenesetre befejezi azt, amit Carlotteiánál elkezdett. Mosolyog a nőre, azzal boldogan beszélni kezd.*
-Köszönöm szépen! Ó, dehogy is lenne! *Válaszol egyszerre károsodásának borzalomként való kinyilatkoztatására. Amikor pedig ezzel is végzett, a pulthoz lép, hogy végre fogyaszthasson is valamit. Elfogyasztaná a hangzatos Zammiria mosolya címzetű ételt, vagy italt, mely 16 arannyal kurtítja meg.
Az összeget a pultosnak nyújtja át, közben pedig abban reménykedik, hogy legalább Maydeleine kollégái fogják minimális szeretettel fogadják, vagy nem mutatják ki utálatukat felé. Fräd persze csak azért gondol ezekre a nemeshölgyek hisztériáit megszégyenítő dolgokra, mert most tudatosult benne, hogy potenciális társa meglátogatása helyett egy beszélő káposzta, egy szőrös fóka és egy északi hegyesfülű társaságába kívánkozik csaltakozni.*
//Toborzás//
//Részben Carlotteia//
//Ezután Welly//
*Úgy tűnik vegyes kis társaságuk körében se oda, se vissza nem lesz kedvelt Fräd és minden nem-Fräd (kivéve a Professzort, természetesen). Pontosabban polichisztorunk ezt hiszi egy darabig. Aztán megszólal a Prof és Frädrinek (már csak a reakciói után is) tökéletesen ellenszenvessé válik az elfszabású. Valamiért Pyctáék jutnak eszébe, arról a parti, arról a kavarodás, amiről önkéntelenül is Wegtorenre asszociál. Emiatt percről percre, egyre jobb lesz minden. Bizalmatlanabbaknak tűnnek számára az elkövetkezendőkben "bajtársként" szólítandó (de tökéletesen biztos, hogy nem szólított) személyek, a kikötői és az ork, a tudós pedig egy egyszerű bólintással honorálja a lihanechi fülesmajom szavait. Mindennel végzett, ráadásul kizárólag neki nem adtak feladatot, ezt pedig személyes utalásnak veszi. Sebaj, ha nincs mit tenni, majd talál magának különös elfoglaltságot, elvégre mégiscsak a Sellőházban van, ez egy apró gyöngyszem a fekete víz poshadt iszapjába süllyedve. ~ Csak ne nyelje el a mocsok. ~ Mindenesetre befejezi azt, amit Carlotteiánál elkezdett. Mosolyog a nőre, azzal boldogan beszélni kezd.*
-Köszönöm szépen! Ó, dehogy is lenne! *Válaszol egyszerre károsodásának borzalomként való kinyilatkoztatására. Amikor pedig ezzel is végzett, a pulthoz lép, hogy végre fogyaszthasson is valamit. Elfogyasztaná a hangzatos Zammiria mosolya címzetű ételt, vagy italt, mely 16 arannyal kurtítja meg.
Az összeget a pultosnak nyújtja át, közben pedig abban reménykedik, hogy legalább Maydeleine kollégái fogják minimális szeretettel fogadják, vagy nem mutatják ki utálatukat felé. Fräd persze csak azért gondol ezekre a nemeshölgyek hisztériáit megszégyenítő dolgokra, mert most tudatosult benne, hogy potenciális társa meglátogatása helyett egy beszélő káposzta, egy szőrös fóka és egy északi hegyesfülű társaságába kívánkozik csaltakozni.*
2168. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 13:22:03
Üzenet elküldve: 2019-12-08 13:22:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bobbir, Nalaeä, Yathlanae//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szórakoztatónak találja Bobbir megjátszott felháborodását, úgy tűnik, érti a férfi a játékot. És az is tetszik neki, ahogy a férfi vágyakkal eltelve, de mégis kissé esetlenül csókolja. Úgy dönt, reggelig bizony megtanítja úgy csókolni, hogy az összes nő lába beleremegjen a férfi ajkaiba. El is kezdi az oktatást, de csak szelíd táncot járva nyelvével.
Nala nem tétlenkedik, a maga kis elragadó bájával és odaadásával tovább rajong az elfért. Yath egészen tehetségesnek találja az apróságot, mert még ő sem tudja eldönteni, hogy a tündér csak kitűnő színész, vagy tényleg ennyire elragadtatott állapotba esett egy elf lovagtól. De akármelyik eshetőségről is van szó, mindenképpen jól csinálja.
Érzi magán a férfi kezét, érzi mohó szorítását, s megenged magának egy kéjes, halk sóhajt. Hogy ez mélyről és őszintén felszakadó sóhajtás-e, vagy csak újabb mesterkélt taktika, soha nem fog kiderülni a többiek számára. Most Nalán a sor, hogy Bobbir ajkaira tapadjon, de az elf nő sem szándékozik tétlen maradni. Odakúszik társa mellé, hogy végre ő is hozzáférhessen a mellkashoz, s nyelvével minden szegletét bejárhassa, felfedezhesse. Amennyiben a másik kettő is forró csókban egyesül, Yath hozzányomja csípőjét a férfiéhoz, miközben nyelve már a köldök környékén kalandozik. Kezei is egyre lejjebb csúsznak, itt az ideje, hogy végre ő is megérezhesse Bobbir lángoló szenvedélyét és izgalmát.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Szórakoztatónak találja Bobbir megjátszott felháborodását, úgy tűnik, érti a férfi a játékot. És az is tetszik neki, ahogy a férfi vágyakkal eltelve, de mégis kissé esetlenül csókolja. Úgy dönt, reggelig bizony megtanítja úgy csókolni, hogy az összes nő lába beleremegjen a férfi ajkaiba. El is kezdi az oktatást, de csak szelíd táncot járva nyelvével.
Nala nem tétlenkedik, a maga kis elragadó bájával és odaadásával tovább rajong az elfért. Yath egészen tehetségesnek találja az apróságot, mert még ő sem tudja eldönteni, hogy a tündér csak kitűnő színész, vagy tényleg ennyire elragadtatott állapotba esett egy elf lovagtól. De akármelyik eshetőségről is van szó, mindenképpen jól csinálja.
Érzi magán a férfi kezét, érzi mohó szorítását, s megenged magának egy kéjes, halk sóhajt. Hogy ez mélyről és őszintén felszakadó sóhajtás-e, vagy csak újabb mesterkélt taktika, soha nem fog kiderülni a többiek számára. Most Nalán a sor, hogy Bobbir ajkaira tapadjon, de az elf nő sem szándékozik tétlen maradni. Odakúszik társa mellé, hogy végre ő is hozzáférhessen a mellkashoz, s nyelvével minden szegletét bejárhassa, felfedezhesse. Amennyiben a másik kettő is forró csókban egyesül, Yath hozzányomja csípőjét a férfiéhoz, miközben nyelve már a köldök környékén kalandozik. Kezei is egyre lejjebb csúsznak, itt az ideje, hogy végre ő is megérezhesse Bobbir lángoló szenvedélyét és izgalmát.*
2167. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 13:01:25
Üzenet elküldve: 2019-12-08 13:01:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Ugyan elég okos a Prof, és valami misztikum is lengi körbe e pipafüstön kívül, de gondolatot olvasni még nem tud. Pedig ha tudna, Svornt gondolatán biztos megeredne a nyelve. Persze, hogy a szokásos eszközökkel indulnak el. Ha lenne közte nem szokványos, amúgy sem mondaná el, hogy a kalóz a hajózás titkát ellopva lelépjen az indulás napján. Már ha lenne ilyen. Vagy van, vagy nincs, ez még későbbre tolódik, egyelőre a kormányos, a testőr beleegyezik a dologba egy apró kivétellel, az ork felszólal egy apró és igen tréfás részlet ellen. ű*
-Nem.
*Kacag fel az öreg hangosan.*
-A régivel.
*Mondja, és eztán Fräd, a kovácstanonc-térképész-nyelvész-tudós teszi fel a kérdéseit, amit egyre felszaladó szemöldökkel hallgat a Prof, majd megpróbál kedvesen válaszolni bölcs hangján.*
-Nos van rövid válaszom, nagyon rövid válaszom, és egy irdatlan hosszú válaszom neked fiam.
*Mondja, miközben feláll, és visszaveszi a kabátját, lassan szedelődzködik, és közben a pipája parazsát is lefojtja.*
-A nagyon rövid, az hogy nem tudom, a kicsivel hosszabb az, hogy azért megyünk, hogy ezeket megtudjuk.
*Mondja mosolyogva, majd elgondolkozva folytatja.*
-De hogy kioltsam a tudás szomját, spekulálok magának kicsit. Mivel füstszagot éreztek a hajósok, valószínűleg minimum eszközhasználatra képesek, valószínűleg ismert faj, mindenképp humanoid, befelé forduló hüvelykujjal, a klíma... A tenger, és a köd nem írói kelléktára a meleg érzékeltetésének, így azt hiszem hűvös. Hozzon kabátot gyermekem.
*Mondja kicsit tréfásan, majd felhúzza a kesztyűjét és kalapját.*
-Én most megyek, kinézek a Topázra, és szólok a kikötőmesternek hogy holnaputántól szabad a helye.
*Kikacsint Svorntra.*
-Ha gondolja megtekintheti a hajót.
*Kezével is jelezve, hogy vele mehet, ezután Zopalra, és Frädra tekint.*
-Ti kérlek maradjatok. A fiatalembernek mint hallom elintézni valója is van, ezenfelül most hogy kikiabálták, hogy itt vagyok, bizonyára sokan belesnének a szobámba, a holmijaim után. Kérlek vigyázz a rá Zopal. Sietünk vissza.
*Mondja, és ha minden jól alakul, akkor elindul a kormányossal egy kis sétára a dokkokhoz, míg a nagyon különböző két egyént egymásra hagyva, kicsit súrlódhatnak ha akarnak... Vagy éppen kibeszélhetik mit félt annyira a Professzor a szobájában.*
//Toborzás//
*Ugyan elég okos a Prof, és valami misztikum is lengi körbe e pipafüstön kívül, de gondolatot olvasni még nem tud. Pedig ha tudna, Svornt gondolatán biztos megeredne a nyelve. Persze, hogy a szokásos eszközökkel indulnak el. Ha lenne közte nem szokványos, amúgy sem mondaná el, hogy a kalóz a hajózás titkát ellopva lelépjen az indulás napján. Már ha lenne ilyen. Vagy van, vagy nincs, ez még későbbre tolódik, egyelőre a kormányos, a testőr beleegyezik a dologba egy apró kivétellel, az ork felszólal egy apró és igen tréfás részlet ellen. ű*
-Nem.
*Kacag fel az öreg hangosan.*
-A régivel.
*Mondja, és eztán Fräd, a kovácstanonc-térképész-nyelvész-tudós teszi fel a kérdéseit, amit egyre felszaladó szemöldökkel hallgat a Prof, majd megpróbál kedvesen válaszolni bölcs hangján.*
-Nos van rövid válaszom, nagyon rövid válaszom, és egy irdatlan hosszú válaszom neked fiam.
*Mondja, miközben feláll, és visszaveszi a kabátját, lassan szedelődzködik, és közben a pipája parazsát is lefojtja.*
-A nagyon rövid, az hogy nem tudom, a kicsivel hosszabb az, hogy azért megyünk, hogy ezeket megtudjuk.
*Mondja mosolyogva, majd elgondolkozva folytatja.*
-De hogy kioltsam a tudás szomját, spekulálok magának kicsit. Mivel füstszagot éreztek a hajósok, valószínűleg minimum eszközhasználatra képesek, valószínűleg ismert faj, mindenképp humanoid, befelé forduló hüvelykujjal, a klíma... A tenger, és a köd nem írói kelléktára a meleg érzékeltetésének, így azt hiszem hűvös. Hozzon kabátot gyermekem.
*Mondja kicsit tréfásan, majd felhúzza a kesztyűjét és kalapját.*
-Én most megyek, kinézek a Topázra, és szólok a kikötőmesternek hogy holnaputántól szabad a helye.
*Kikacsint Svorntra.*
-Ha gondolja megtekintheti a hajót.
*Kezével is jelezve, hogy vele mehet, ezután Zopalra, és Frädra tekint.*
-Ti kérlek maradjatok. A fiatalembernek mint hallom elintézni valója is van, ezenfelül most hogy kikiabálták, hogy itt vagyok, bizonyára sokan belesnének a szobámba, a holmijaim után. Kérlek vigyázz a rá Zopal. Sietünk vissza.
*Mondja, és ha minden jól alakul, akkor elindul a kormányossal egy kis sétára a dokkokhoz, míg a nagyon különböző két egyént egymásra hagyva, kicsit súrlódhatnak ha akarnak... Vagy éppen kibeszélhetik mit félt annyira a Professzor a szobájában.*
2166. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-08 08:03:43
Üzenet elküldve: 2019-12-08 08:03:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Milhen//
*Míg Vylt lefoglalja a vendég, Milhenre fordítja figyelmét, aki épp igyekszik kilépni a konfliktusból. Ezt tiszteli benne. Komolyan bólint, mikor a bizalmas személy szükségét hárítja. Nincs vele egy véleményen, de nem kíván győzködni.*
- Értem.
*Most már teljesen más színben látja Milhen szándékát a kérdezősködéssel kapcsolatban.*
- Sajnálom, hogy félreértettelek. Még én sem tudom pontosan, mit gondoljak róluk. De azt hiszem, Ralas úrnak még a hátán is van szeme.
*Somolyog saját tapasztalatán. A férfi egészen különösen viselkedett, mikor megtudta, hogy Darelld nevét viseli, ugyanakkor érezhetően odafigyelt mindenkire a környezetében. Zammiriával csak futólag találkozott, és volt benne valami óvatosságra intő, titokzatos csendesség, de nem akadt fenn rajta, hogy Sryl nem tudta, kicsoda. Legalábbis nem mutatta.*
- Ő biztos többet tud majd mondani.
*Int fejével Khul irányába.*
- Menj csak nyugodtan, lehet, hogy ők se maradnak már sokáig talpon. A vendégek is kezdenek visszavonulni a szobáikba. Azt hiszem, hamarosan már csak az ügyelet marad.
//Frädricus//
- Máris hozom a szükséges eszközöket.
*Feleli halkan a kérésre, és egy-kettőre előkerít mindent, ami a levélíráshoz kell. Egy lépéssel arrébb várakozik, míg az írótoll serceg a papíron. Hogy pontosan mi kerül a levélbe, nem rá tartozik. Megfigyeli közben diszkréten a férfi vonásait, ápolt kezeit, írásának finom mozdulatait. Igen jóképű ifjú, igényes a külsejére, s az már az imént kiderült, hogy nem rest cirkalmasan forgatni a szavakat. Inkább tudósféle, mint harcos forma, a lázas évei közepén. Nem csoda, hogy tengeri expedícióra indul, és Sellők iránt rajong. Amint a férfi végez az írással, készséges mosollyal felel neki.*
- Természetesen. A kisasszony biztosan szomorú lesz, hogy elkerülték egymást, és vigasztalhatatlan, ha nem tér vissza épségben. Vigyázzon hát magára, az ő kedvéért is. Sok szerencsét!
*A levél pedig ígéretéhez híven biztonságba kerül, maga pedig vissza a pult mögé.*
//Milhen//
*Míg Vylt lefoglalja a vendég, Milhenre fordítja figyelmét, aki épp igyekszik kilépni a konfliktusból. Ezt tiszteli benne. Komolyan bólint, mikor a bizalmas személy szükségét hárítja. Nincs vele egy véleményen, de nem kíván győzködni.*
- Értem.
*Most már teljesen más színben látja Milhen szándékát a kérdezősködéssel kapcsolatban.*
- Sajnálom, hogy félreértettelek. Még én sem tudom pontosan, mit gondoljak róluk. De azt hiszem, Ralas úrnak még a hátán is van szeme.
*Somolyog saját tapasztalatán. A férfi egészen különösen viselkedett, mikor megtudta, hogy Darelld nevét viseli, ugyanakkor érezhetően odafigyelt mindenkire a környezetében. Zammiriával csak futólag találkozott, és volt benne valami óvatosságra intő, titokzatos csendesség, de nem akadt fenn rajta, hogy Sryl nem tudta, kicsoda. Legalábbis nem mutatta.*
- Ő biztos többet tud majd mondani.
*Int fejével Khul irányába.*
- Menj csak nyugodtan, lehet, hogy ők se maradnak már sokáig talpon. A vendégek is kezdenek visszavonulni a szobáikba. Azt hiszem, hamarosan már csak az ügyelet marad.
//Frädricus//
- Máris hozom a szükséges eszközöket.
*Feleli halkan a kérésre, és egy-kettőre előkerít mindent, ami a levélíráshoz kell. Egy lépéssel arrébb várakozik, míg az írótoll serceg a papíron. Hogy pontosan mi kerül a levélbe, nem rá tartozik. Megfigyeli közben diszkréten a férfi vonásait, ápolt kezeit, írásának finom mozdulatait. Igen jóképű ifjú, igényes a külsejére, s az már az imént kiderült, hogy nem rest cirkalmasan forgatni a szavakat. Inkább tudósféle, mint harcos forma, a lázas évei közepén. Nem csoda, hogy tengeri expedícióra indul, és Sellők iránt rajong. Amint a férfi végez az írással, készséges mosollyal felel neki.*
- Természetesen. A kisasszony biztosan szomorú lesz, hogy elkerülték egymást, és vigasztalhatatlan, ha nem tér vissza épségben. Vigyázzon hát magára, az ő kedvéért is. Sok szerencsét!
*A levél pedig ígéretéhez híven biztonságba kerül, maga pedig vissza a pult mögé.*
2165. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 23:24:21
Üzenet elküldve: 2019-12-07 23:24:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Welly//
*Elválnak útjaik a mélységivel, és Lazyar szerencséjére Welly várja a pultban, aki a már tapasztalt kedvesen távolságtartó stílusában lefolytatja a lánnyal a beszélgetést, ami nagyon jól esik a vörösnek.*
~Az ilyen témákat, mégis a legjobb egy ilyen emberrel megbeszélni. Elég egy mondat, és mindent ért. Nem kíváncsi, nem fecseg. Tetszik a lány.~
*Gondolja magában. Noha nem úgy tetszik neki mint Yath, de dicséretesnek tartja a felszolgálói, már-már baráti hozzáállását. Azt, hogy a pénzt végül megtartja e vagy sem, sajnos nem tudja a lány, és nem is gondolkozik rajta. Sőt! Egyáltalán nem is az ő dolga. Ő szívvel adta, többet nem tehet. Még tisztázzák az árakat, meg a rendelést és Lazyar eloldalog egy kényelmes asztalig. Észrevesz egy fura társaságot az egyik asztalnál akik valami térképet ülnek körbe. Ugyan érdekli a dolog, de még rengeteg dolga van, amit meg kell tennie. Mielőtt helyet foglal megigazítja a ruháját, és kicsit leporolja magát. Mégiscsak a Vérkert mocsaras vidékéről jöttek Ernussal. Nem sokra rá, érkezik a Sellők étke, és finom gőzfelhőbe takart illattal eléteszik. Össze fut a nyál a szájában, ahogy a foghagymás, vajas szósz elé kerül. Előre dugva fejét, óvatosan beleszimatol.*
-Isteni az illata köszönöm. Mást nem kérek.
*Mondja, és nekilát a finom ételnek miközben többször is odasandít a térképes társaságra, de végül elmegy a dolog mellett. A furcsa pergament olvasgatva, amit a ruhájában hordott most, elteszi. Az eblek melletti asztalnál most elhúzza a függönyt kicsit, hogy nézhesse a tengert, két finom falat között. Meg tudná szokni az itteni luxust, meg kell hagyni. Mikor megette az étkét feláll, és visszaviszi az üres tányért a pulthoz, és mondja Wellynek.*
-Nekem még van egy kis dolgom. Estére jövök.
*Mosolyodik el lassan a lágy hang gazdája. Majd hozzáteszi.*
-Ha... Addig esetleg találkoznál Yathlanae-val. Kérlek szólj neki hogy este ugorjon fel egy két mondatra.
*És azzal, ha más nincs elhagyja az épületet ismét.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
*Elválnak útjaik a mélységivel, és Lazyar szerencséjére Welly várja a pultban, aki a már tapasztalt kedvesen távolságtartó stílusában lefolytatja a lánnyal a beszélgetést, ami nagyon jól esik a vörösnek.*
~Az ilyen témákat, mégis a legjobb egy ilyen emberrel megbeszélni. Elég egy mondat, és mindent ért. Nem kíváncsi, nem fecseg. Tetszik a lány.~
*Gondolja magában. Noha nem úgy tetszik neki mint Yath, de dicséretesnek tartja a felszolgálói, már-már baráti hozzáállását. Azt, hogy a pénzt végül megtartja e vagy sem, sajnos nem tudja a lány, és nem is gondolkozik rajta. Sőt! Egyáltalán nem is az ő dolga. Ő szívvel adta, többet nem tehet. Még tisztázzák az árakat, meg a rendelést és Lazyar eloldalog egy kényelmes asztalig. Észrevesz egy fura társaságot az egyik asztalnál akik valami térképet ülnek körbe. Ugyan érdekli a dolog, de még rengeteg dolga van, amit meg kell tennie. Mielőtt helyet foglal megigazítja a ruháját, és kicsit leporolja magát. Mégiscsak a Vérkert mocsaras vidékéről jöttek Ernussal. Nem sokra rá, érkezik a Sellők étke, és finom gőzfelhőbe takart illattal eléteszik. Össze fut a nyál a szájában, ahogy a foghagymás, vajas szósz elé kerül. Előre dugva fejét, óvatosan beleszimatol.*
-Isteni az illata köszönöm. Mást nem kérek.
*Mondja, és nekilát a finom ételnek miközben többször is odasandít a térképes társaságra, de végül elmegy a dolog mellett. A furcsa pergament olvasgatva, amit a ruhájában hordott most, elteszi. Az eblek melletti asztalnál most elhúzza a függönyt kicsit, hogy nézhesse a tengert, két finom falat között. Meg tudná szokni az itteni luxust, meg kell hagyni. Mikor megette az étkét feláll, és visszaviszi az üres tányért a pulthoz, és mondja Wellynek.*
-Nekem még van egy kis dolgom. Estére jövök.
*Mosolyodik el lassan a lágy hang gazdája. Majd hozzáteszi.*
-Ha... Addig esetleg találkoznál Yathlanae-val. Kérlek szólj neki hogy este ugorjon fel egy két mondatra.
*És azzal, ha más nincs elhagyja az épületet ismét.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
2164. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 20:53:23
Üzenet elküldve: 2019-12-07 20:53:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
* Nem mondta ki, hogy kalóz, de nyilvánvaló, hogy a többiek sejtik. Nem szégyelli ezt ő. A kérdésére kapott válasz egy kicsit meglepi, de inkább rájuk hagyja. ~ Szóval végül is a szokásos eszközeink lesznek. Na mindegy ezt is megoldjuk valahogy.~*
- Rendben van, nekem nincs ellenvetésem.* Az ork felteszi az egyik leglényegesebb kérdést. A fizetséget. Nos a bér nem lesz olyan vészes, ez Svorntnak teljesen meg is felel. Viszont ezzel kapcsolatban felvetül egy kérdése.*
- Nos nekem lenne kérdésem. A szigeten talált kincsekre mi vonatkozik? Érdemes lenne megtárgyalni az ügyet, mert ott akadhatnak belőle gondok. És itt leszögezném, hogy nem arra gondoltam, hogy raboljuk ki a helyet. Mondok is egy egyszerű példát. Mondjuk megtámadnak minket. Az egyik akit levágok arany ékszerekkel van ellátva. Kié lesz?* Ezt fontosnak tartja megbeszélni, mert nem egyszer ölték le egymást a hajósok pár arany tárgyacskáért. A másik tudós kérdései nem izgatják nagyon. A kalózt nem igazán érdekli, hogy mifélék laknak ott. Mondjuk egy szép menyecskét, azért felpróbálna szívesen.*
//Toborzás//
* Nem mondta ki, hogy kalóz, de nyilvánvaló, hogy a többiek sejtik. Nem szégyelli ezt ő. A kérdésére kapott válasz egy kicsit meglepi, de inkább rájuk hagyja. ~ Szóval végül is a szokásos eszközeink lesznek. Na mindegy ezt is megoldjuk valahogy.~*
- Rendben van, nekem nincs ellenvetésem.* Az ork felteszi az egyik leglényegesebb kérdést. A fizetséget. Nos a bér nem lesz olyan vészes, ez Svorntnak teljesen meg is felel. Viszont ezzel kapcsolatban felvetül egy kérdése.*
- Nos nekem lenne kérdésem. A szigeten talált kincsekre mi vonatkozik? Érdemes lenne megtárgyalni az ügyet, mert ott akadhatnak belőle gondok. És itt leszögezném, hogy nem arra gondoltam, hogy raboljuk ki a helyet. Mondok is egy egyszerű példát. Mondjuk megtámadnak minket. Az egyik akit levágok arany ékszerekkel van ellátva. Kié lesz?* Ezt fontosnak tartja megbeszélni, mert nem egyszer ölték le egymást a hajósok pár arany tárgyacskáért. A másik tudós kérdései nem izgatják nagyon. A kalózt nem igazán érdekli, hogy mifélék laknak ott. Mondjuk egy szép menyecskét, azért felpróbálna szívesen.*
2163. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 16:32:22
Üzenet elküldve: 2019-12-07 16:32:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál Lazyar - kiszolgálás//
*Egy biccentéssel köszönti az érkezőket, a mélységit már többször is látta, tudja, hogy alkalmazott, viszont az meglepi, hogy az egyik vendéggel érkezik a Sellőbe. ~Na ollá! Miből lesz a cserebogár? ~ Húzódik szélesre a szája, miközben a poharakat rendezgeti a pult alatt. Közben úgy fest, külön válnak az útjaik és a vörös hajú nő a pult felé veszi az irányt.*
-Szia! *Köszön vissza úgy, ahogy kapta.*
-Örülök, hogy tetszett. *Valóban szereti hallani a sellőlányok lelkiismeretes munkája után, hogy a vendégek igenis nem csalódtak és elégedettek a szolgáltatásokkal. Mindezek ellenére nem hagyja abba a rendezgetést és fél szeme Lazyaron pihen, így kezd neki egyre furcsább lenni, hogy a mosoly valahogy a nő szájáról nem akaródzik elmúlni. ~Remélem nincs baja. ~ Ilyen betegségről eddig még nem hallott, így arra következtet, hogy bizonyára az este történtek felidézése fagyasztotta az ábrázatot az arcára.*
-Hogy mondod? *Kérdez vissza, mert a megjegyzés elkerülte a fülét, nem igazán értette, csak annyit fogott fel belőle, hogy a nő szája mozgott és hozzá beszélt és nem tartalmazta a mondat a kérem, akarok, szeretnék, adják szavakat. Úgy látja Lazyar jót mosolyog a dolgon, talán csak valami tréfás sziporka volt, könyveli el. A szobára irányuló kérdésnél már sokkal figyelmesebb, odamegy a jegyzethez és megnézi.*
-Kedvesem, már még tiéd a szoba, kérted is. *Állapítja meg, mert már mindenre nem emlékezhet, ezért is van ez a notesz náluk rendszeresítve, hogy pontosan tudjon mindent az, aki épp szolgálatban van a pultnál. Ha a helyén van a kulcs, akkor oda is csúsztatja a nőnek a pultra.*
-Egy Sellő étke, értettem. *Fel is írja, ha már ott van a számlához, majd mivel a nő ez irányú kérdést tesz fel, így nem is sétál el onnan. Közben azért hallja, hogy csilingelő aranyak érkeznek a pultra. Felnéz és már látszólag is úgy fest, több arany érkezik elé, mint amennyibe az étel kerül, talán látja is a nő a szemében felderengő értetlenséget, ezért magyaráz.*
-Ezt köszönöm, felírtam. *Elveszi az aranyakat és felírja a számlára a befizetést, nem igazán szokott elfogadni aranyat csak úgy a kiszolgálásért, minden a számlára megy.*
-Úgy, ahogy mondja. A Halmozott élvezetek csomag ebből 120 arany, akkor azt jelzem ide, hogy a sellővel szeretnéd rendezni. Semmi akadálya. *Nézegeti a tételeket a füzetben, hogy megerősítse a nő szavait.*
- Foglalj kérlek helyet, azonnal hozom. *Jegyzi még meg, aztán már megy is intézni a rendelést. Odabentről már egy szép nagy tányérral érkezik meg egy ezüstös tálcán hozva, majd odaérve az asztalhoz lehelyezi óvatosan a vörös hajú elé. Fehérborban főzött kagylók szépen egymásra halmozva a héjukban, rajta pedig tejszínes, zöldfűszeres mártás valamint mellé rakva kis szószos tálba is. Mellé még két szelet házi kenyér, fokhagymásan pirítva.*
-Jó étvágyat kívánok hozzá kedves. *Kiteszi még a villát meg az egyéb evőeszközöket és az anyagszalvétát.*
-Esetleg hozhatok még valami mást is? *Kérdez rá.*
*Egy biccentéssel köszönti az érkezőket, a mélységit már többször is látta, tudja, hogy alkalmazott, viszont az meglepi, hogy az egyik vendéggel érkezik a Sellőbe. ~Na ollá! Miből lesz a cserebogár? ~ Húzódik szélesre a szája, miközben a poharakat rendezgeti a pult alatt. Közben úgy fest, külön válnak az útjaik és a vörös hajú nő a pult felé veszi az irányt.*
-Szia! *Köszön vissza úgy, ahogy kapta.*
-Örülök, hogy tetszett. *Valóban szereti hallani a sellőlányok lelkiismeretes munkája után, hogy a vendégek igenis nem csalódtak és elégedettek a szolgáltatásokkal. Mindezek ellenére nem hagyja abba a rendezgetést és fél szeme Lazyaron pihen, így kezd neki egyre furcsább lenni, hogy a mosoly valahogy a nő szájáról nem akaródzik elmúlni. ~Remélem nincs baja. ~ Ilyen betegségről eddig még nem hallott, így arra következtet, hogy bizonyára az este történtek felidézése fagyasztotta az ábrázatot az arcára.*
-Hogy mondod? *Kérdez vissza, mert a megjegyzés elkerülte a fülét, nem igazán értette, csak annyit fogott fel belőle, hogy a nő szája mozgott és hozzá beszélt és nem tartalmazta a mondat a kérem, akarok, szeretnék, adják szavakat. Úgy látja Lazyar jót mosolyog a dolgon, talán csak valami tréfás sziporka volt, könyveli el. A szobára irányuló kérdésnél már sokkal figyelmesebb, odamegy a jegyzethez és megnézi.*
-Kedvesem, már még tiéd a szoba, kérted is. *Állapítja meg, mert már mindenre nem emlékezhet, ezért is van ez a notesz náluk rendszeresítve, hogy pontosan tudjon mindent az, aki épp szolgálatban van a pultnál. Ha a helyén van a kulcs, akkor oda is csúsztatja a nőnek a pultra.*
-Egy Sellő étke, értettem. *Fel is írja, ha már ott van a számlához, majd mivel a nő ez irányú kérdést tesz fel, így nem is sétál el onnan. Közben azért hallja, hogy csilingelő aranyak érkeznek a pultra. Felnéz és már látszólag is úgy fest, több arany érkezik elé, mint amennyibe az étel kerül, talán látja is a nő a szemében felderengő értetlenséget, ezért magyaráz.*
-Ezt köszönöm, felírtam. *Elveszi az aranyakat és felírja a számlára a befizetést, nem igazán szokott elfogadni aranyat csak úgy a kiszolgálásért, minden a számlára megy.*
-Úgy, ahogy mondja. A Halmozott élvezetek csomag ebből 120 arany, akkor azt jelzem ide, hogy a sellővel szeretnéd rendezni. Semmi akadálya. *Nézegeti a tételeket a füzetben, hogy megerősítse a nő szavait.*
- Foglalj kérlek helyet, azonnal hozom. *Jegyzi még meg, aztán már megy is intézni a rendelést. Odabentről már egy szép nagy tányérral érkezik meg egy ezüstös tálcán hozva, majd odaérve az asztalhoz lehelyezi óvatosan a vörös hajú elé. Fehérborban főzött kagylók szépen egymásra halmozva a héjukban, rajta pedig tejszínes, zöldfűszeres mártás valamint mellé rakva kis szószos tálba is. Mellé még két szelet házi kenyér, fokhagymásan pirítva.*
-Jó étvágyat kívánok hozzá kedves. *Kiteszi még a villát meg az egyéb evőeszközöket és az anyagszalvétát.*
-Esetleg hozhatok még valami mást is? *Kérdez rá.*
2162. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 08:05:40
Üzenet elküldve: 2019-12-07 08:05:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
*Fräd számára egy világos körkép kezd kibontakozni, ami a sziget rejtelmeit fedi el az illetéktelen szemek elől. Ennek ellenére figyeli a többieket is: a Professzor nem tűnik túlságosan ellenszenvesnek vele szemben, ellentétben a másik kettővel. Úgy néz ki, itt sem lesz a világ legnépszerűbb alkata, ami a legkevésbé sem érdekli a tudóst. Az emberek, orkok, egyebek jönnek - mennek, akárcsak a barátok, családtagok, ismerősök. Nincsen értelmük, egyiknek sem. A szigeten ragadt népcsoport gondolata azonban inspirálja a férfit kérdések sorozataira.*
-Uram; engem az érdekelne, hogy mennyire fejlett ez a civilizáció, valamint ismert faj e már, vagy valami teljesen új, különálló humanoidra gondoljunk? Milyen a habitusuk, kell e erőszakos reakcióra számítanunk? Mennyire gyakoriak azon a szigeten és eleve mi a klímája annak a szigetnek? *Ezeket mind jó lenne megállapítani a férfi szerint, mielőtt elindulnának. Közben pedig reménykedik, hogy levele eljut Mayhez, aki pedig nem sértődik meg miatta. Számára ez az expedíció olyan, mint egy csizma: kényelmes és kívülről szép, de nem tudni, hogy milyen bogár bújt bele felmelegedni.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.12.23 21:00:04, a következő indokkal:
Játékos kérése
*Fräd számára egy világos körkép kezd kibontakozni, ami a sziget rejtelmeit fedi el az illetéktelen szemek elől. Ennek ellenére figyeli a többieket is: a Professzor nem tűnik túlságosan ellenszenvesnek vele szemben, ellentétben a másik kettővel. Úgy néz ki, itt sem lesz a világ legnépszerűbb alkata, ami a legkevésbé sem érdekli a tudóst. Az emberek, orkok, egyebek jönnek - mennek, akárcsak a barátok, családtagok, ismerősök. Nincsen értelmük, egyiknek sem. A szigeten ragadt népcsoport gondolata azonban inspirálja a férfit kérdések sorozataira.*
-Uram; engem az érdekelne, hogy mennyire fejlett ez a civilizáció, valamint ismert faj e már, vagy valami teljesen új, különálló humanoidra gondoljunk? Milyen a habitusuk, kell e erőszakos reakcióra számítanunk? Mennyire gyakoriak azon a szigeten és eleve mi a klímája annak a szigetnek? *Ezeket mind jó lenne megállapítani a férfi szerint, mielőtt elindulnának. Közben pedig reménykedik, hogy levele eljut Mayhez, aki pedig nem sértődik meg miatta. Számára ez az expedíció olyan, mint egy csizma: kényelmes és kívülről szép, de nem tudni, hogy milyen bogár bújt bele felmelegedni.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.12.23 21:00:04, a következő indokkal:
Játékos kérése
2161. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 02:51:08
Üzenet elküldve: 2019-12-07 02:51:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Zopal figyel. Tekintete nem árul el semmit, de többet ért mint amennyit mutat.*
~Talán nem is mond baromságot a fickó. A tengerészet nem tudomány. Nincs iskolája meg ilyenek. Egymástól tanulnak. Ha ő tényleg ennyire ért a tájékozódáshoz amire a térkép jó bizonyíték akkor lehet, hogy kicsit tényleg több az esélyünk, de hogy a ködben mit érünk azzal a dologgal arról fogalmam sincs. Gyanús a dolog.~
*Ezek után az ő kérdéseire érkezik válasz. Az út hosszára bólint. Tapasztalataiból tudja, hogy reális. De mint megtudja majdnem egy ötöt szárazföldön akar tölteni. Nem mintha probléma volna. Bár attól függ mennyit fizet érte. Az ár elsőre nem tűnik rossznak és ha a másik nem akarja átverni meg is felelne neki, de azért rákérdez.*
-A régi városőrséggel számolva? Tudom, hogy az újak nem kapnak pénzt.
*Bizony ő ott volt mikor az a csürhe meg lett szerveződve és ki lett jelentve, hogy csak szállásért és kosztért fognak dolgozni mert az milyen szép dolog. Ő abban se volt benne, hogy pedig hajón akarják csak kosztért és szállásért dolgoztatni pedig főleg nem lenne benne és talán meg is sértődne. Még nem teszi csak szigorú tekintettel néz a professzorra ami akkor enyhül meg csak ha az megnyugtatja, hogy aranyban is tervez fizetni. A sejtése, hogy az őshazát akarja a másik keresni úgy tűnik téves. Persze ő csak egy tengerész aki nagy könyvtárak meg vaskos könyvek helyett a rumosban és részeg matrózoktól tanulta az ilyen tudományt. Ezek a történetek pedig szeretnek túlozni. Arra, hogy van-e még kérdés ő csak hátradől és meghúzza a sörét. A többiekre bízza hátha nekik van még. Számára a lényeges dolgok már elhangzottak.*
//Toborzás//
*Zopal figyel. Tekintete nem árul el semmit, de többet ért mint amennyit mutat.*
~Talán nem is mond baromságot a fickó. A tengerészet nem tudomány. Nincs iskolája meg ilyenek. Egymástól tanulnak. Ha ő tényleg ennyire ért a tájékozódáshoz amire a térkép jó bizonyíték akkor lehet, hogy kicsit tényleg több az esélyünk, de hogy a ködben mit érünk azzal a dologgal arról fogalmam sincs. Gyanús a dolog.~
*Ezek után az ő kérdéseire érkezik válasz. Az út hosszára bólint. Tapasztalataiból tudja, hogy reális. De mint megtudja majdnem egy ötöt szárazföldön akar tölteni. Nem mintha probléma volna. Bár attól függ mennyit fizet érte. Az ár elsőre nem tűnik rossznak és ha a másik nem akarja átverni meg is felelne neki, de azért rákérdez.*
-A régi városőrséggel számolva? Tudom, hogy az újak nem kapnak pénzt.
*Bizony ő ott volt mikor az a csürhe meg lett szerveződve és ki lett jelentve, hogy csak szállásért és kosztért fognak dolgozni mert az milyen szép dolog. Ő abban se volt benne, hogy pedig hajón akarják csak kosztért és szállásért dolgoztatni pedig főleg nem lenne benne és talán meg is sértődne. Még nem teszi csak szigorú tekintettel néz a professzorra ami akkor enyhül meg csak ha az megnyugtatja, hogy aranyban is tervez fizetni. A sejtése, hogy az őshazát akarja a másik keresni úgy tűnik téves. Persze ő csak egy tengerész aki nagy könyvtárak meg vaskos könyvek helyett a rumosban és részeg matrózoktól tanulta az ilyen tudományt. Ezek a történetek pedig szeretnek túlozni. Arra, hogy van-e még kérdés ő csak hátradől és meghúzza a sörét. A többiekre bízza hátha nekik van még. Számára a lényeges dolgok már elhangzottak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043