Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 107 (2121. - 2140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2140. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 18:50:45
Üzenet elküldve: 2019-12-03 18:50:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Carlotteia, Vyl, futólag Latamie//
*Finoman felvont szemöldökkel mered a Carlotteiára a furcsa válaszra, bár inkább kérdőn, mint csodálkozóan.*
-És egy egész hegynyit tenne ki a maradványa azoknak, kik idegenek parancsainak engedelmeskedtek.
*Elhúzza a száját csalódottságában, hisz szemernyit sem tudott meg többet munkaadóiról. Sokat azonban nem töpreng a dolgon, mert női hang csendül mellette, s gazdája sem ismeretlen számára.
Noha arca kifejezéstelen marad, nyugodtan homlokán hagyhatja bal szemöldökét csodálkozásában. Egy ideig töprengve figyeli az újdonsült sellőt, végül egy vállrándítással intézi el a dolgot.*
-Meleg van idebenn. Neked is biztos kényelmesebb, mint a dokkoknál szobrozni.
*Kedélyeskedő mosolyt villant Vylre, őszintén nem tudja mire vélni a hangnemet, így inkább félre is teszi a dolgot magában. Talán néhány sellőházi kuncsaft után kissé elszaladt a ló a lánnyal és kimutatja a foga fehérjét, de az is lehet, hogy csak az ő füle csengett. Utóbbi opciót könnyebbnek találja, így további replika részéről nem érkezik.
Egyszerre csak egy ismerős, vörös kobak támaszkodik be mellette a pultra, s nem rest alaposan megbámulni az illetőt, ha már eddig a vendégtérben kerülgette. Ha az ember egy valamirevaló hajó kapitányának a lánya, a híre megelőzi a Kikötőben. Noha inkább átok ez, mint szerencse, azért szívesen cserélne a vörössel.
Félrehajol, ahogy Latamie távozik a pulttól, majd ismét Carlotteiához fordul.*
-Ne fáradj. Mesét akármelyik részeg matróztól hallhatok.
*Hunyorog a lányra bujkáló mosollyal, majd válla felett szemügyre veszi a még mindig egymást csépelő párost.*
-De ha nem ér véget ez egy-kettőre, hát itt hagyom a mamlaszt.
A hozzászólás írója (Milhen Raeymoor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.03 18:53:15
//Carlotteia, Vyl, futólag Latamie//
*Finoman felvont szemöldökkel mered a Carlotteiára a furcsa válaszra, bár inkább kérdőn, mint csodálkozóan.*
-És egy egész hegynyit tenne ki a maradványa azoknak, kik idegenek parancsainak engedelmeskedtek.
*Elhúzza a száját csalódottságában, hisz szemernyit sem tudott meg többet munkaadóiról. Sokat azonban nem töpreng a dolgon, mert női hang csendül mellette, s gazdája sem ismeretlen számára.
Noha arca kifejezéstelen marad, nyugodtan homlokán hagyhatja bal szemöldökét csodálkozásában. Egy ideig töprengve figyeli az újdonsült sellőt, végül egy vállrándítással intézi el a dolgot.*
-Meleg van idebenn. Neked is biztos kényelmesebb, mint a dokkoknál szobrozni.
*Kedélyeskedő mosolyt villant Vylre, őszintén nem tudja mire vélni a hangnemet, így inkább félre is teszi a dolgot magában. Talán néhány sellőházi kuncsaft után kissé elszaladt a ló a lánnyal és kimutatja a foga fehérjét, de az is lehet, hogy csak az ő füle csengett. Utóbbi opciót könnyebbnek találja, így további replika részéről nem érkezik.
Egyszerre csak egy ismerős, vörös kobak támaszkodik be mellette a pultra, s nem rest alaposan megbámulni az illetőt, ha már eddig a vendégtérben kerülgette. Ha az ember egy valamirevaló hajó kapitányának a lánya, a híre megelőzi a Kikötőben. Noha inkább átok ez, mint szerencse, azért szívesen cserélne a vörössel.
Félrehajol, ahogy Latamie távozik a pulttól, majd ismét Carlotteiához fordul.*
-Ne fáradj. Mesét akármelyik részeg matróztól hallhatok.
*Hunyorog a lányra bujkáló mosollyal, majd válla felett szemügyre veszi a még mindig egymást csépelő párost.*
-De ha nem ér véget ez egy-kettőre, hát itt hagyom a mamlaszt.
A hozzászólás írója (Milhen Raeymoor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.03 18:53:15
2139. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 17:26:44
Üzenet elküldve: 2019-12-03 17:26:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj//
//Orm, Khul//
- Figyelek, tökorrú! *Morogja foghegyről, majd egy egyszerű mozdulattal lép félre, így orra helyet csupán a levegőt suhintják meg, szerencsére őt magát nem találják el. Ha már oldalra lépett, hát visszakézből csap is, szintén öklöst, ezúttal mindenféle célzás nélkül, csak egy elsöprő erejű csapást kíván bevinni az ork testfelületére. Eddig sem cicóztak, továbbra sem fog nyilván egyikük sem, az viszont már előrebocsátható, hogy alaposan megszomjaznak a végére. A ser gondolatára is összefut szájában a nyál, valami hidegre vágyik, s feltett szándéka, hogy az nem a Sellő előtti terület hideg padozata lesz.*
//Orm, Khul//
- Figyelek, tökorrú! *Morogja foghegyről, majd egy egyszerű mozdulattal lép félre, így orra helyet csupán a levegőt suhintják meg, szerencsére őt magát nem találják el. Ha már oldalra lépett, hát visszakézből csap is, szintén öklöst, ezúttal mindenféle célzás nélkül, csak egy elsöprő erejű csapást kíván bevinni az ork testfelületére. Eddig sem cicóztak, továbbra sem fog nyilván egyikük sem, az viszont már előrebocsátható, hogy alaposan megszomjaznak a végére. A ser gondolatára is összefut szájában a nyál, valami hidegre vágyik, s feltett szándéka, hogy az nem a Sellő előtti terület hideg padozata lesz.*
2138. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 16:04:54
Üzenet elküldve: 2019-12-03 16:04:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szép remények - Reggel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ella úgy tűnik élvezi Torskel érintését a bőrén, mert a kalóz kezét magához szorítja. A nő megjegyzésére viccesen felel.*
- A kemence ahhoz képes jégtömb lenne, olyan forró lenne.*-jegyzi meg a fiatal kalóz. A tegnap este is hasonló volt, hiszen, Ella megtapasztalhatta, hogy a férfi milyen szenvedéllyel is tud szeretni. Ugyanakkor a férfi mosolyogva bólint azon, hogy Ella elismeri az ő bizonyítását. Bizony nem lehet panasza lánynak semmilyen tekintetben. A tetoválás rövid történetét is megtudja, és a kérdésre válaszol.*
- Az jobban tetszik, aki viseli.*-és megcsókolja a párját.*
- Különleges, eddig csak jobbjára fekete és zöld színű tetoválásokat láttam. Néhány színest is, de aranyat még nem. Nagyon különleges. Aranyat is használt hozzá?*-érdeklődik a férfi.*
- Illetve te is eléggé bátor voltál, hogy így feltártad magad neki, hiszen, ehhez teljesen le kellett öltözködnöd.*-mosolyodik el a kalóz.*
- Gondolom el is csavartad a művész fejét.*-ércelődik, egy kicsit Torskel.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ella úgy tűnik élvezi Torskel érintését a bőrén, mert a kalóz kezét magához szorítja. A nő megjegyzésére viccesen felel.*
- A kemence ahhoz képes jégtömb lenne, olyan forró lenne.*-jegyzi meg a fiatal kalóz. A tegnap este is hasonló volt, hiszen, Ella megtapasztalhatta, hogy a férfi milyen szenvedéllyel is tud szeretni. Ugyanakkor a férfi mosolyogva bólint azon, hogy Ella elismeri az ő bizonyítását. Bizony nem lehet panasza lánynak semmilyen tekintetben. A tetoválás rövid történetét is megtudja, és a kérdésre válaszol.*
- Az jobban tetszik, aki viseli.*-és megcsókolja a párját.*
- Különleges, eddig csak jobbjára fekete és zöld színű tetoválásokat láttam. Néhány színest is, de aranyat még nem. Nagyon különleges. Aranyat is használt hozzá?*-érdeklődik a férfi.*
- Illetve te is eléggé bátor voltál, hogy így feltártad magad neki, hiszen, ehhez teljesen le kellett öltözködnöd.*-mosolyodik el a kalóz.*
- Gondolom el is csavartad a művész fejét.*-ércelődik, egy kicsit Torskel.*
2137. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 15:47:59
Üzenet elküldve: 2019-12-03 15:47:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
// Kicsit Welly is //
* Egy kedves nőszemély siet a segítségére, bár már a fütty szó is megteszi a hatását. Az ital ajánlatra nem tud nemet mondani, hát választ gyorsan valamit.*
- Köszönöm kedvesem!Egy Vajsör jól esne.Tessék a 12 arany
. Megtennéd, hogy kihozod nekem ahhoz az asztalhoz majd?* Kéri meg a lány és még 10 aranyat odarak Wellyradona Augusztynna elé borravalónak . Ha ezzel megvan, akkor elindul az asztalhoz. Hamar beéri az orkot és csatlakozik a bemutatkozáshoz.*
- Svornt Strington. Szintén a munka miatt.* Azzal leül a Zopal mellet lévő székre. Hamar végig járatja a tekintettét az asztalnál ülőkön. Mielőtt bármelyik is megszólalna.*
// Kicsit Welly is //
* Egy kedves nőszemély siet a segítségére, bár már a fütty szó is megteszi a hatását. Az ital ajánlatra nem tud nemet mondani, hát választ gyorsan valamit.*
- Köszönöm kedvesem!Egy Vajsör jól esne.Tessék a 12 arany
. Megtennéd, hogy kihozod nekem ahhoz az asztalhoz majd?* Kéri meg a lány és még 10 aranyat odarak Wellyradona Augusztynna elé borravalónak . Ha ezzel megvan, akkor elindul az asztalhoz. Hamar beéri az orkot és csatlakozik a bemutatkozáshoz.*- Svornt Strington. Szintén a munka miatt.* Azzal leül a Zopal mellet lévő székre. Hamar végig járatja a tekintettét az asztalnál ülőkön. Mielőtt bármelyik is megszólalna.*
2136. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 14:32:36
Üzenet elküldve: 2019-12-03 14:32:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A fűző valóban kibomlik. A meleg borzongás úgy fut végig rajta, hogy sóhajtása is megremeg. Úgy érzi magát mint egy apró macska a simogató kezek alatt. Minden érintést megkétszerez azzal, hogy a kedves kezek apró mozdulataiba belesimul. Leesik a kendő és a finom vonású fehér bőr, szinte átvilágít a fekete anyagon. A látvány több mint észbontó Lazyar számára. Érzi a másikat, és látja, és minden úgy alakul, hogy neki a legjobb legyen. Egy pillanatra elválnak egymástól, ezzel lehetőséget adva a sárgászöld szemnek, hogy jobban szemügyre vehesse a másik testét. Finoman saját ajkára harap, és mustráló, de félszeg tekintetével Yath finom idomain legelteti azt. Sajnos nem sokáig, mert az Éjkirálynő megkerüli, és a vállán még éppen hogy kapaszkodó ruhadarabot lesimítja, ezzel teljesen felfedve Lazyar testét. Félszegen áll, és kicsit fázva nem mer megfordulni. Noha maga is tudja, hogy formás alakja nem néz ki rosszul, de azon felül hogy szégyenlős, nem tudna még a másik szemébe nézni így. És nem is kell. A hideg alighogy eléri a fedetlen bőrt, és elkezdi hűs érzéssel elmosni a vágytól pezsgő vér érzését, hamar melegség önti el egész testét újra. Finoman átöleli hátulról az elf, és lassan simogatni kezdi, miközben csókokkal halmozza el a nyakát. Lazyar egy bizonyos szakadékhoz ért. A csókok a sima bőrön, a combja simogatása, teljesen megbabonázza. Az hogy a másik úgy bánik vele mint egy gyermek a kedves, és drága ajándékkal. Előbb csak megnézte, aztán kicsit találgatott mi lehet, és most kicsomagolta, és alig várja, hogy játszhasson vele, de csak szépen lassan. Ez az első találkozás. Ez a bizonyos képzeletbeli szakadék Lazyar lábai előtt hever, és az alján nem tudni mi várja, de ha Yath ott lehet, ő ugrik. A puha kezek az övéért nyúlnak, és hátravezetik az elf combjához. Elkalandozik a keze. Egészen a másik csípőjéig simít egyre feljebb tolva annak ruháját. Ha teheti a karokba simulva megfordul, és egy pillanatra elhagyja a lány meleg közelségét. Egy nagy levegőt vesz, és félénk, szégyenlős arccal megmutatja a másiknak az egész testét. A lágy ívű bőrt a kecses, de formás testen. ujjait összekulcsolja hasa előtt, és zavartan, halkan szólal meg lágy hangja.*
-Tessék. Ez vagyok én.
*Mondja, és egy pillanatra elmosolyodik kedvesen. Szemei tágra nyílnak, és odabiccent fejével miközben elharapja izgatott mosolyát. Arckifejezése, és gesztusa egyértelmű. Alig várja, hogy most egy új bemutatkozás történjen kettejük között. Nevük után, most testüket ismertetik a másikkal. Mohó, falánk, zöld szem várja, hogy a Yath levesse a kis fekete ruhácskát.*
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A fűző valóban kibomlik. A meleg borzongás úgy fut végig rajta, hogy sóhajtása is megremeg. Úgy érzi magát mint egy apró macska a simogató kezek alatt. Minden érintést megkétszerez azzal, hogy a kedves kezek apró mozdulataiba belesimul. Leesik a kendő és a finom vonású fehér bőr, szinte átvilágít a fekete anyagon. A látvány több mint észbontó Lazyar számára. Érzi a másikat, és látja, és minden úgy alakul, hogy neki a legjobb legyen. Egy pillanatra elválnak egymástól, ezzel lehetőséget adva a sárgászöld szemnek, hogy jobban szemügyre vehesse a másik testét. Finoman saját ajkára harap, és mustráló, de félszeg tekintetével Yath finom idomain legelteti azt. Sajnos nem sokáig, mert az Éjkirálynő megkerüli, és a vállán még éppen hogy kapaszkodó ruhadarabot lesimítja, ezzel teljesen felfedve Lazyar testét. Félszegen áll, és kicsit fázva nem mer megfordulni. Noha maga is tudja, hogy formás alakja nem néz ki rosszul, de azon felül hogy szégyenlős, nem tudna még a másik szemébe nézni így. És nem is kell. A hideg alighogy eléri a fedetlen bőrt, és elkezdi hűs érzéssel elmosni a vágytól pezsgő vér érzését, hamar melegség önti el egész testét újra. Finoman átöleli hátulról az elf, és lassan simogatni kezdi, miközben csókokkal halmozza el a nyakát. Lazyar egy bizonyos szakadékhoz ért. A csókok a sima bőrön, a combja simogatása, teljesen megbabonázza. Az hogy a másik úgy bánik vele mint egy gyermek a kedves, és drága ajándékkal. Előbb csak megnézte, aztán kicsit találgatott mi lehet, és most kicsomagolta, és alig várja, hogy játszhasson vele, de csak szépen lassan. Ez az első találkozás. Ez a bizonyos képzeletbeli szakadék Lazyar lábai előtt hever, és az alján nem tudni mi várja, de ha Yath ott lehet, ő ugrik. A puha kezek az övéért nyúlnak, és hátravezetik az elf combjához. Elkalandozik a keze. Egészen a másik csípőjéig simít egyre feljebb tolva annak ruháját. Ha teheti a karokba simulva megfordul, és egy pillanatra elhagyja a lány meleg közelségét. Egy nagy levegőt vesz, és félénk, szégyenlős arccal megmutatja a másiknak az egész testét. A lágy ívű bőrt a kecses, de formás testen. ujjait összekulcsolja hasa előtt, és zavartan, halkan szólal meg lágy hangja.*
-Tessék. Ez vagyok én.
*Mondja, és egy pillanatra elmosolyodik kedvesen. Szemei tágra nyílnak, és odabiccent fejével miközben elharapja izgatott mosolyát. Arckifejezése, és gesztusa egyértelmű. Alig várja, hogy most egy új bemutatkozás történjen kettejük között. Nevük után, most testüket ismertetik a másikkal. Mohó, falánk, zöld szem várja, hogy a Yath levesse a kis fekete ruhácskát.*
2135. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 13:00:34
Üzenet elküldve: 2019-12-03 13:00:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Milhen, Vyl, futólag Latamie//
*Srylt aztán nem zavarja Vyl jelenléte, épp úgysincs sok dolga, azt a keveset is átvállalja tőle a nő. Ezt jegyzi magában, a szorgalom és önállóság kellemes erény egy kollégánál. Egyik kezét lazán pihenteti csípőjén, nem számonkérő, hanem csak kényelmes tartásban. Az elszontyolodó nő férfiakat feddő szavain felderül.*
- Ne búsulj, lesz ügyfeled elég, majd meglátod. Jó adottságaid vannak, és csak most érkeztél, a hangot idővel megtalálod velük. A férfiak természetéhez hozzátartozik a vadászat, ezért néha elbizonytalanodnak, hogy mit is akarnak a készséges Sellőktől, főleg, ha az kifejezetten…
*Egy pillanatra megakad, hogy megfelelő szavakat megtalálja.*
- ...határozott és kezdeményező. Nem mindig azt akarják ám, amit mondanak.
*Legyint fejet rázva.*
- Én persze nem vagyok Sellő, csak abból a tapasztalatból merítek, amit láttam, hallottam, vagy amit magam szereztem a férfiak terén.
*Itt egy kicsit megrándul a szája széle.*
- Az biztos, hogy nem lehet rájuk erőltetni semmit, és a legtöbben szeretnek dominánsak maradni. Jobb neked, ha nem él benned semmilyen elvárás, és nem veszed magadra, ha egyik-másik meggondolja magát. Lehet, hogy bűntudata támad, mert otthon asszony várja, vagy gondok nyomasztják, amik alól nem sikerül kivonnia magát, vagy egyszerűen elmegy a kedve a szórakozástól. Szerintem a legtöbb, amit tehetsz ilyenkor, hogy kiszolgálod abban, amit enged, aztán mosolyogva továbbállsz. Lesz alkalmad bizonyítani máskor.
*Milhen elég célzottan próbál informálódni olyasmiről, amiről Sryl véleménye szerint általában nem jó szándékból szokás érdeklődni. A sötét titkok a gyenge pontokkal és a rossznyelvű pletykákkal állnak kapcsolatban. Mende-mondák mindig is keringtek a kikötőben, főleg az ismeretlen vidékekről, maga is hallott nem egyet. Szórakoztatóak.*
- Ó, hogyne.
*Somolyog a nőre cinkosan, és bizalmasan közelebb hajol homlokra tolt szemöldökkel.*
- Egy egész dombocskát építettek már azok csontjaiból a pincében, akik ezt tudni akarták.
*A maga részéről elütné bolondozással a témát, Vyl csípős megjegyzése viszont világosan jelzi viszonyát a nőhöz. Sryl úgy érzi, ez valamilyen előzményből fakadhat, és nem szeretné, ha elmérgesedne.*
- Ezek szerint ismeritek egymást korábbról?
*Rémlik is neki, hogy együtt várakoztak egy ideig Ralasra. Valami eszébe jut, ami némi táptalajt adhat az ellenszenvnek, de ez további megfigyelést igényel.*
- Egyébként…
*Fordul vissza Milhenhez.*
- Egy jó csapos mindig tele van érdekes történetekkel. Nagyon szívesen válaszolok öt különböző verzióban a kérdésedre.
*Kacsint rá. Hamarosan odaér Latamie, akinek a kezdeti bosszúságok után láthatóan igen kellemesen kezd alakulni az estéje. Bizalmát Vylnek szavazza meg, ezért nem okvetetlenkedik a dologba, csak elköszön tőle.*
- Kellemes estét!
*A népes társaság, mely gyűlik a háttérben, egyelőre nem igényli a közbenjárását, ezért marad őrizni a pultot.*
//Milhen, Vyl, futólag Latamie//
*Srylt aztán nem zavarja Vyl jelenléte, épp úgysincs sok dolga, azt a keveset is átvállalja tőle a nő. Ezt jegyzi magában, a szorgalom és önállóság kellemes erény egy kollégánál. Egyik kezét lazán pihenteti csípőjén, nem számonkérő, hanem csak kényelmes tartásban. Az elszontyolodó nő férfiakat feddő szavain felderül.*
- Ne búsulj, lesz ügyfeled elég, majd meglátod. Jó adottságaid vannak, és csak most érkeztél, a hangot idővel megtalálod velük. A férfiak természetéhez hozzátartozik a vadászat, ezért néha elbizonytalanodnak, hogy mit is akarnak a készséges Sellőktől, főleg, ha az kifejezetten…
*Egy pillanatra megakad, hogy megfelelő szavakat megtalálja.*
- ...határozott és kezdeményező. Nem mindig azt akarják ám, amit mondanak.
*Legyint fejet rázva.*
- Én persze nem vagyok Sellő, csak abból a tapasztalatból merítek, amit láttam, hallottam, vagy amit magam szereztem a férfiak terén.
*Itt egy kicsit megrándul a szája széle.*
- Az biztos, hogy nem lehet rájuk erőltetni semmit, és a legtöbben szeretnek dominánsak maradni. Jobb neked, ha nem él benned semmilyen elvárás, és nem veszed magadra, ha egyik-másik meggondolja magát. Lehet, hogy bűntudata támad, mert otthon asszony várja, vagy gondok nyomasztják, amik alól nem sikerül kivonnia magát, vagy egyszerűen elmegy a kedve a szórakozástól. Szerintem a legtöbb, amit tehetsz ilyenkor, hogy kiszolgálod abban, amit enged, aztán mosolyogva továbbállsz. Lesz alkalmad bizonyítani máskor.
*Milhen elég célzottan próbál informálódni olyasmiről, amiről Sryl véleménye szerint általában nem jó szándékból szokás érdeklődni. A sötét titkok a gyenge pontokkal és a rossznyelvű pletykákkal állnak kapcsolatban. Mende-mondák mindig is keringtek a kikötőben, főleg az ismeretlen vidékekről, maga is hallott nem egyet. Szórakoztatóak.*
- Ó, hogyne.
*Somolyog a nőre cinkosan, és bizalmasan közelebb hajol homlokra tolt szemöldökkel.*
- Egy egész dombocskát építettek már azok csontjaiból a pincében, akik ezt tudni akarták.
*A maga részéről elütné bolondozással a témát, Vyl csípős megjegyzése viszont világosan jelzi viszonyát a nőhöz. Sryl úgy érzi, ez valamilyen előzményből fakadhat, és nem szeretné, ha elmérgesedne.*
- Ezek szerint ismeritek egymást korábbról?
*Rémlik is neki, hogy együtt várakoztak egy ideig Ralasra. Valami eszébe jut, ami némi táptalajt adhat az ellenszenvnek, de ez további megfigyelést igényel.*
- Egyébként…
*Fordul vissza Milhenhez.*
- Egy jó csapos mindig tele van érdekes történetekkel. Nagyon szívesen válaszolok öt különböző verzióban a kérdésedre.
*Kacsint rá. Hamarosan odaér Latamie, akinek a kezdeti bosszúságok után láthatóan igen kellemesen kezd alakulni az estéje. Bizalmát Vylnek szavazza meg, ezért nem okvetetlenkedik a dologba, csak elköszön tőle.*
- Kellemes estét!
*A népes társaság, mely gyűlik a háttérben, egyelőre nem igényli a közbenjárását, ezért marad őrizni a pultot.*
2134. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 12:22:08
Üzenet elküldve: 2019-12-03 12:22:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A fűző kibomlik, a ruha tartása pedig elenged, így végre teljesen szabaddá válik a mellkasi rész. Yath egyelőre itt megállt, elvégre ez az este nem a mohóságról és testiségről szól, sokkal inkább a magány elűzéséről, és intim, bensőséges pillanatokról.
Mint a csobogó víz, olyan lágyan kezdi simogatni a selyembőrt, kiélvezve mindrn egyes érintést, s közben enged a húzás ám, ellenállás nélkül egészen hozzásimul a másikhoz.*
-Neked bármit szívesen feltárok...
*Sóhajtja édesen, majd úgy dönt, még egyszer belekóstol azokba a csodálatosan puha, finom ajkakba. Közben két keze a felkarnál jár, egyre inkább kibújtatva a testet a hosszú ruha fogságából.
Az ő vállait sem takarja többé lenge kendőcskéje, így ha még nem is teljes valójában, de csupán egy enyhén áttetsző, fekete, rövid, hálóing szerű ruhácskájában áll Lazyar szeme előtt, homályos pillantást engedve kellemes idomaira.
Tekintete egyszerre kihívó, huncut és kedves, kipirult arcán félszeg, elégedettséget sugalló mosoly ül, miközben ha teheti, óvatosan kibontakozik az ölelésből, és a lány háta mögé lép.
A ruha eddigre már remélhetőleg lehullott róla, így az elf kedvére falatozhat a csupasz hát és lábak látványából. Kezét finoman a másik derekára futtatja, hátulról, mintha átkarolná, majd fejét Lazyar vállára hajtja. A következő pillanatban már azt a csodás nyakat csókolgatja vágyódva, el-elidőzve egy-két résznél. Egyik kezét most a nő oldalán futtatja végig, lefelé, egészen a combig, másik kezével pedig igyekszik megtalálni Lazyar karját. Ha sikerrel jár, gyengéden hátrébb húzza, és a saját combjára, oldalára helyezi, azt sugallva, hogy nyugodtan induljon ő is felfedezésre az elf testén.
Szinte forr a levegő a kis szobában, de Yath most nem bánja ezt a melegséget. Úgy érzi, mintha minden porcikája lángokban állna, s van egy olyan enyhe sejtése, hogy ez partnerével sincs másképp.*
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A fűző kibomlik, a ruha tartása pedig elenged, így végre teljesen szabaddá válik a mellkasi rész. Yath egyelőre itt megállt, elvégre ez az este nem a mohóságról és testiségről szól, sokkal inkább a magány elűzéséről, és intim, bensőséges pillanatokról.
Mint a csobogó víz, olyan lágyan kezdi simogatni a selyembőrt, kiélvezve mindrn egyes érintést, s közben enged a húzás ám, ellenállás nélkül egészen hozzásimul a másikhoz.*
-Neked bármit szívesen feltárok...
*Sóhajtja édesen, majd úgy dönt, még egyszer belekóstol azokba a csodálatosan puha, finom ajkakba. Közben két keze a felkarnál jár, egyre inkább kibújtatva a testet a hosszú ruha fogságából.
Az ő vállait sem takarja többé lenge kendőcskéje, így ha még nem is teljes valójában, de csupán egy enyhén áttetsző, fekete, rövid, hálóing szerű ruhácskájában áll Lazyar szeme előtt, homályos pillantást engedve kellemes idomaira.
Tekintete egyszerre kihívó, huncut és kedves, kipirult arcán félszeg, elégedettséget sugalló mosoly ül, miközben ha teheti, óvatosan kibontakozik az ölelésből, és a lány háta mögé lép.
A ruha eddigre már remélhetőleg lehullott róla, így az elf kedvére falatozhat a csupasz hát és lábak látványából. Kezét finoman a másik derekára futtatja, hátulról, mintha átkarolná, majd fejét Lazyar vállára hajtja. A következő pillanatban már azt a csodás nyakat csókolgatja vágyódva, el-elidőzve egy-két résznél. Egyik kezét most a nő oldalán futtatja végig, lefelé, egészen a combig, másik kezével pedig igyekszik megtalálni Lazyar karját. Ha sikerrel jár, gyengéden hátrébb húzza, és a saját combjára, oldalára helyezi, azt sugallva, hogy nyugodtan induljon ő is felfedezésre az elf testén.
Szinte forr a levegő a kis szobában, de Yath most nem bánja ezt a melegséget. Úgy érzi, mintha minden porcikája lángokban állna, s van egy olyan enyhe sejtése, hogy ez partnerével sincs másképp.*
2133. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 11:54:33
Üzenet elküldve: 2019-12-03 11:54:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Bobbir, Nalaeä, Yathlanae//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Élvezi a jó meleg vizet, a lányok közelségét, az érintéseiket és a hangjukat, a szemének jutó csemegékről nem is beszélve. Úrrá lesz rajta a bőség jóleső zavara, ezért újfent átengedi a kezdeményezést a nála gyakorlottabb lányoknak. Tudja, hogy bátran megteheti, mivel nagyon jó kezekben van. Vállának és hátának a nehéz hátizsák nyúzta izmai szépen ellazulnak Yathlanae masszírozásától, az elf többi huncut apróságától, amit a szájával csinál pedig izgalmában felállna a hátán a szőr, ha lenne. Mikor Nalaeä az arcát fogja meg, akkor boldog hálával néz a nőre. A lányok csókváltását már igazán mindennek a tetejének érzi, borzasztóan tetszik neki, hogy itt a dézsában még ez is megesik. Ezzel együtt valamiféle mohó irigység is úrrá lesz rajta, mivel egyáltalán nem szeretne kimaradni a jóból. *
– Hé! *Hívja fel magára a figyelmet a kis telhetetlen játékos nehezteléssel a hangjában. Hátul kalandozó kezével finoman Yathlanae fenekére markol. Másik kezével a tündér oldalán simít végig alulról felfelé, a mozdulatot végül Nalaeä egyik mellénél fejezi be. Szerencsére ezután mindkét lánytól megkapja a jogos kárpótlást. A tündér keze érezheti, hogy milyen nagyon izgalomba jött. Az elf ajánlatát pedig rögtön elfogadja, a tapasztalatlanságából adódóan kissé ügyetlenül, de hosszan megcsókolja Yathlanaet. *
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Élvezi a jó meleg vizet, a lányok közelségét, az érintéseiket és a hangjukat, a szemének jutó csemegékről nem is beszélve. Úrrá lesz rajta a bőség jóleső zavara, ezért újfent átengedi a kezdeményezést a nála gyakorlottabb lányoknak. Tudja, hogy bátran megteheti, mivel nagyon jó kezekben van. Vállának és hátának a nehéz hátizsák nyúzta izmai szépen ellazulnak Yathlanae masszírozásától, az elf többi huncut apróságától, amit a szájával csinál pedig izgalmában felállna a hátán a szőr, ha lenne. Mikor Nalaeä az arcát fogja meg, akkor boldog hálával néz a nőre. A lányok csókváltását már igazán mindennek a tetejének érzi, borzasztóan tetszik neki, hogy itt a dézsában még ez is megesik. Ezzel együtt valamiféle mohó irigység is úrrá lesz rajta, mivel egyáltalán nem szeretne kimaradni a jóból. *
– Hé! *Hívja fel magára a figyelmet a kis telhetetlen játékos nehezteléssel a hangjában. Hátul kalandozó kezével finoman Yathlanae fenekére markol. Másik kezével a tündér oldalán simít végig alulról felfelé, a mozdulatot végül Nalaeä egyik mellénél fejezi be. Szerencsére ezután mindkét lánytól megkapja a jogos kárpótlást. A tündér keze érezheti, hogy milyen nagyon izgalomba jött. Az elf ajánlatát pedig rögtön elfogadja, a tapasztalatlanságából adódóan kissé ügyetlenül, de hosszan megcsókolja Yathlanaet. *
2132. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 07:03:57
Üzenet elküldve: 2019-12-03 07:03:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Zopal kiszolgálás//
//Svornt//
*Az ork nem is teketóriázik, rendeli magának a sört, ahogy az járja, egy széles mosoly kíséretében elteszi az aranyakat és kicsapolja a kért sört egy üvegkorsóba. Odatolja elé, majd ahogy ígérte, elő is áll azzal az információval, amely a birtokában van, az pedig áttelepszik a vén elf asztalához.
Már meg sem lepődik a következő betérőn, kinek az egyik szemét kötő takarja, és a fogadó átlagos vendégeihez képest egy fokkal talán ápolatlanabb is. ~Nem gondoltam volna, hogy van, aki ide fürödni jár. ~ Húzza szélesre a gondolat a száját, majd érkezik a kedvet lohasztó kérdés is. ~Akkor mindegy, a hajó így sem fog kihányni. ~ Vesz egy mély lélegzetet és odatolja elé is az itallapot.*
-Üdvözlöm a Sellőben, estleg hozhatok valami szomjoltót? Bizonyosan hosszú út van a háta mögött kedves. *Mindenkinél bepróbálkozik, aki megszólítja, bár már tudja, ebből hosszas ismeretség nem lesz. Nem erőltet ezúttal sem semmit, ha a vendég nem akaródzik most, talán majd később iszik valamit.*
-Az elfet kérdezze annál az asztalnál. *Mutat a vén okulárésra, aki körül már erősen gyűlnek a népek. ~Olyan vonzereje van a vénségnek, akár sellőnek is felfogadhatnánk, ha ennyire kapós. ~ *
//Zopal kiszolgálás//
//Svornt//
*Az ork nem is teketóriázik, rendeli magának a sört, ahogy az járja, egy széles mosoly kíséretében elteszi az aranyakat és kicsapolja a kért sört egy üvegkorsóba. Odatolja elé, majd ahogy ígérte, elő is áll azzal az információval, amely a birtokában van, az pedig áttelepszik a vén elf asztalához.
Már meg sem lepődik a következő betérőn, kinek az egyik szemét kötő takarja, és a fogadó átlagos vendégeihez képest egy fokkal talán ápolatlanabb is. ~Nem gondoltam volna, hogy van, aki ide fürödni jár. ~ Húzza szélesre a gondolat a száját, majd érkezik a kedvet lohasztó kérdés is. ~Akkor mindegy, a hajó így sem fog kihányni. ~ Vesz egy mély lélegzetet és odatolja elé is az itallapot.*
-Üdvözlöm a Sellőben, estleg hozhatok valami szomjoltót? Bizonyosan hosszú út van a háta mögött kedves. *Mindenkinél bepróbálkozik, aki megszólítja, bár már tudja, ebből hosszas ismeretség nem lesz. Nem erőltet ezúttal sem semmit, ha a vendég nem akaródzik most, talán majd később iszik valamit.*
-Az elfet kérdezze annál az asztalnál. *Mutat a vén okulárésra, aki körül már erősen gyűlnek a népek. ~Olyan vonzereje van a vénségnek, akár sellőnek is felfogadhatnánk, ha ennyire kapós. ~ *
2131. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 05:57:36
Üzenet elküldve: 2019-12-03 05:57:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Részben mindenki//
*Felfigyel rá a türkizképű professzor, közelebb is hívja. A bemutatkozást egy széles mosollyal és egy köszöntéssel fogadja.*
-Áh, örvendek, Fycerhald professzor! Nagy megtiszteltetés számomra Önnel találkozni! *A tudományok tetszésére csak bólint, hiszen ez teljesen igaz rá. Ahogyan azt Lau is megállapította róla, Fräd hiába átlagos, ha polihisztor. Na de itt az ideje válaszolni is, ha már valaki merte faggatni.*
-Nyelvész készségeim átlagosak, térképismeretem valamennyivel már jobb. Amiben azonban feltétlen hasznomat lehet venni, az az orvoslás és a régészet. *Itt tart egy kis szünetet, amik a zöld italait és a lila löttyöt a redingot belső szélében lévő kis zsebekben pihennek. Amint ezzel meg is volna, foltytatja a terveinek ecsetelését. Ezt természetesen mind csak azért teszi, hogy a professzor láthassa: ő nyílt és segítőkész, s lehet rá számítani is. Felkeltette ez a kaland az érdeklődését.*
-Később majd kovács szeretnék lenni Artheniorban, de ahhoz még rengeteget kellene tanulnom. Viszont ha ad nekem pergament és tintát, felvázolom Önnek az előző tanulmányaimat. *Mosolyog. Hiába hagyta siettében Nimrinél az elfek teremtéséről és a tengeri szellemekről szóló iratait, ha azokat le tudná jegyezni memoriter ismeretével. Remélhetőleg bemutathatja ezen képességét is. Az expedíció veszélyességét sejtető szövegre csak bólint. Nem akar ő hiú ábrándokban élni, feltehetően alaposan meg fog szenvedni.*
-Tudom, mire vállalkozom és azért teszem, hogy kissé fejleszthessem magamat. Rengetetgszer kísértem odahaza apáim hajóit, remélem ez itt is hasznomra válhat. *A legvégén pedig amikor a többieket is említik, Fräd sandán félrenéz. ~ Egy ork és egy kikötői. Hát... pompás. ~ Még nem tudja, melyikkel lesz jóban, ha egyáltalán kijön majd valamelyikkel.*
//Részben mindenki//
*Felfigyel rá a türkizképű professzor, közelebb is hívja. A bemutatkozást egy széles mosollyal és egy köszöntéssel fogadja.*
-Áh, örvendek, Fycerhald professzor! Nagy megtiszteltetés számomra Önnel találkozni! *A tudományok tetszésére csak bólint, hiszen ez teljesen igaz rá. Ahogyan azt Lau is megállapította róla, Fräd hiába átlagos, ha polihisztor. Na de itt az ideje válaszolni is, ha már valaki merte faggatni.*
-Nyelvész készségeim átlagosak, térképismeretem valamennyivel már jobb. Amiben azonban feltétlen hasznomat lehet venni, az az orvoslás és a régészet. *Itt tart egy kis szünetet, amik a zöld italait és a lila löttyöt a redingot belső szélében lévő kis zsebekben pihennek. Amint ezzel meg is volna, foltytatja a terveinek ecsetelését. Ezt természetesen mind csak azért teszi, hogy a professzor láthassa: ő nyílt és segítőkész, s lehet rá számítani is. Felkeltette ez a kaland az érdeklődését.*
-Később majd kovács szeretnék lenni Artheniorban, de ahhoz még rengeteget kellene tanulnom. Viszont ha ad nekem pergament és tintát, felvázolom Önnek az előző tanulmányaimat. *Mosolyog. Hiába hagyta siettében Nimrinél az elfek teremtéséről és a tengeri szellemekről szóló iratait, ha azokat le tudná jegyezni memoriter ismeretével. Remélhetőleg bemutathatja ezen képességét is. Az expedíció veszélyességét sejtető szövegre csak bólint. Nem akar ő hiú ábrándokban élni, feltehetően alaposan meg fog szenvedni.*
-Tudom, mire vállalkozom és azért teszem, hogy kissé fejleszthessem magamat. Rengetetgszer kísértem odahaza apáim hajóit, remélem ez itt is hasznomra válhat. *A legvégén pedig amikor a többieket is említik, Fräd sandán félrenéz. ~ Egy ork és egy kikötői. Hát... pompás. ~ Még nem tudja, melyikkel lesz jóban, ha egyáltalán kijön majd valamelyikkel.*
2130. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 02:40:50
Üzenet elküldve: 2019-12-03 02:40:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Zopal a pulthoz lép és elmondja érkezésének célját. A fattyú aki fogadja hasonlóan lényegre törő mint ő. Ránéz az elé tolt itallapra, de mivel nem tud olvasni így nem sokat ér vele.*
-Vajsör mennyi?*Majd ha kap egy árat akkor egykedvűen a pultra számol 12 aranyat.* Na?
*Böki még ki. Ezzel udvariasan emlékeztetve a másikat, hogy amúgy ő kérdezett előbb. A választ hallva bólint és a sörében meg a cuccaival odasétál az öreghez, aki viszont már valami úri figurának tűnik. Hogy ez jó vagy rossz, azt Zopal még nem tudja.*
-Zopal Grognard. Mi lenne a munka?
*Ül le és tér egyből a lényegre. Nincs oda a felesleges beszédért és az udvariassági formulákért. Ha meg már vetettek vele egy korsó sört akkor meghúzza a kupáját. Mást nem tervez.*
*Zopal a pulthoz lép és elmondja érkezésének célját. A fattyú aki fogadja hasonlóan lényegre törő mint ő. Ránéz az elé tolt itallapra, de mivel nem tud olvasni így nem sokat ér vele.*
-Vajsör mennyi?*Majd ha kap egy árat akkor egykedvűen a pultra számol 12 aranyat.*
Na?*Böki még ki. Ezzel udvariasan emlékeztetve a másikat, hogy amúgy ő kérdezett előbb. A választ hallva bólint és a sörében meg a cuccaival odasétál az öreghez, aki viszont már valami úri figurának tűnik. Hogy ez jó vagy rossz, azt Zopal még nem tudja.*
-Zopal Grognard. Mi lenne a munka?
*Ül le és tér egyből a lényegre. Nincs oda a felesleges beszédért és az udvariassági formulákért. Ha meg már vetettek vele egy korsó sört akkor meghúzza a kupáját. Mást nem tervez.*
2129. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 02:24:45
Üzenet elküldve: 2019-12-03 02:24:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Frädricus//
*Többedik napja tartózkodik itt, így a személyzet már ismeri a titokzatos, kedves öreget. Figyelmes úriember módjára beszélget, rendel-jattol. Ahogy illik. Megvan a maga kis rutinja, ahogy csizmában, lovagló nadrágban, fehér ingben, és fekete mellényben minden reggel lemegy teázni egy könyvvel majd leül az asztalhoz ami közel van az ablakhoz és olvas. Aztán sétál, majd visszaül, és tovább olvas. Eztán ebédel. Majd megint olvas, majd sétál. Vacsorára teljesen befejezi a lexikon vastagságú írást, miközben lopva nézi a betérő vendégeket. Aztán jött a mai nap, mikor végre hírt adott ittlétének okáról. Végre jelét adta a toborzásnak, ami nem marad sokáig titok. A kis hajóscsapat olyan gyorsan viharzik ki kurjongatva, hogy szinte porzik utánuk a Sellő. Nem is kell sokáig várnia jelentkezőre. Alighogy visszaért szokásos tengerparti sétájáról, és kiadta a feladatot a matrózoknak, kigombolt kabáttal leült kedvenc asztalához, és már jön is az első jelentkező. A fiatal férfi kezet nyújt, és bemutatkozik. Az úr feláll, és maga is így tesz.*
-Fycerhald Gerotollen professzor, mint hallhatta fiatalember.
*Mondja bölcs hangján, egy kedves mosollyal.*
-Diákjaimnak, barátaimnak csak Prof. Vagy éppen Fycer. Vagy ahogy tetszik.
*Mondja lassanként miközben zavart arccal lesöpri kezével a problémát. Mustráló tekintettel végignéz a másikon ahogy visszaül a helyére.*
-Nocsak! Érdeklik a tudományok?
*Kérdezi kíváncsian, miközben a türkiz szemek óhatatlanul áskálódóan néznek keresztül a lencsén, hogy egészen belenézzenek a friss jövevény lényébe. Mintha áthatolna rajta a tekintete. Eközben hellyel kínálja maga előtt.*
-Nyelvészet? Térképészet? Hogy áll ezekkel?
*Kérdezi, és azonnal elneveti magát kicsit, majd rögtön magyarázza.*
-Nem baj ha esetleg idegenek elsőre. Van pár könyvem áttanulmányozhatja.
*Egy pillanatra elgondolkozik majd megtömi a pipáját. A türkiz tekintet megint hidegen csillan meg a szemüvegen, ahogy hirtelen odakapja fókuszát a férfira.*
-Tudja mire vállalkozik kedves Frädricus?
*Kérdezi kedves érdeklődéssel, miközben meggyújtja a kellemes illatú dohánykeveréket, ezzel egy misztikus, füstös hangulatot adva az asztalnak ahol ülnek.*
//Svront, Zopal, Fräd//
*Mindeközben nem kerüli el a figyelmét a két alak aki a kis beszélgetésük közben léptek az épületbe. A rikkancsnak bérelt matrózok nagyon jól teszik a dolgukat. Vagy ez talán még a titkos tervek, halk kiszivárgásának végeredménye? Nem lehet tudni. Mikor az egyik kedves pultos lány a Profra mutat, és róla is pusmog valamit akkor egy kedves bólintással, megköszöni hogy útbaigazítja az orkot, akit meg egy baráti legyintéssel odahív. Svront ugyan háttal áll neki, de neki pedig nyelvével füttyent egyet, és őt is magához hívja, hasonlóan mint Zopalt. Egy négyfős társaság kezd körvonalazódni az asztalnál ha minden igaz. Az öreg arc, és a sekék, sezöld szemek a két új jövevényre vetődnek.*
-Ti is az expedícióra jöttetek fiúk?
*Kérdezi a karcosan bölcs hang, miközben rágja a pipája végét*
//Frädricus//
*Többedik napja tartózkodik itt, így a személyzet már ismeri a titokzatos, kedves öreget. Figyelmes úriember módjára beszélget, rendel-jattol. Ahogy illik. Megvan a maga kis rutinja, ahogy csizmában, lovagló nadrágban, fehér ingben, és fekete mellényben minden reggel lemegy teázni egy könyvvel majd leül az asztalhoz ami közel van az ablakhoz és olvas. Aztán sétál, majd visszaül, és tovább olvas. Eztán ebédel. Majd megint olvas, majd sétál. Vacsorára teljesen befejezi a lexikon vastagságú írást, miközben lopva nézi a betérő vendégeket. Aztán jött a mai nap, mikor végre hírt adott ittlétének okáról. Végre jelét adta a toborzásnak, ami nem marad sokáig titok. A kis hajóscsapat olyan gyorsan viharzik ki kurjongatva, hogy szinte porzik utánuk a Sellő. Nem is kell sokáig várnia jelentkezőre. Alighogy visszaért szokásos tengerparti sétájáról, és kiadta a feladatot a matrózoknak, kigombolt kabáttal leült kedvenc asztalához, és már jön is az első jelentkező. A fiatal férfi kezet nyújt, és bemutatkozik. Az úr feláll, és maga is így tesz.*
-Fycerhald Gerotollen professzor, mint hallhatta fiatalember.
*Mondja bölcs hangján, egy kedves mosollyal.*
-Diákjaimnak, barátaimnak csak Prof. Vagy éppen Fycer. Vagy ahogy tetszik.
*Mondja lassanként miközben zavart arccal lesöpri kezével a problémát. Mustráló tekintettel végignéz a másikon ahogy visszaül a helyére.*
-Nocsak! Érdeklik a tudományok?
*Kérdezi kíváncsian, miközben a türkiz szemek óhatatlanul áskálódóan néznek keresztül a lencsén, hogy egészen belenézzenek a friss jövevény lényébe. Mintha áthatolna rajta a tekintete. Eközben hellyel kínálja maga előtt.*
-Nyelvészet? Térképészet? Hogy áll ezekkel?
*Kérdezi, és azonnal elneveti magát kicsit, majd rögtön magyarázza.*
-Nem baj ha esetleg idegenek elsőre. Van pár könyvem áttanulmányozhatja.
*Egy pillanatra elgondolkozik majd megtömi a pipáját. A türkiz tekintet megint hidegen csillan meg a szemüvegen, ahogy hirtelen odakapja fókuszát a férfira.*
-Tudja mire vállalkozik kedves Frädricus?
*Kérdezi kedves érdeklődéssel, miközben meggyújtja a kellemes illatú dohánykeveréket, ezzel egy misztikus, füstös hangulatot adva az asztalnak ahol ülnek.*
//Svront, Zopal, Fräd//
*Mindeközben nem kerüli el a figyelmét a két alak aki a kis beszélgetésük közben léptek az épületbe. A rikkancsnak bérelt matrózok nagyon jól teszik a dolgukat. Vagy ez talán még a titkos tervek, halk kiszivárgásának végeredménye? Nem lehet tudni. Mikor az egyik kedves pultos lány a Profra mutat, és róla is pusmog valamit akkor egy kedves bólintással, megköszöni hogy útbaigazítja az orkot, akit meg egy baráti legyintéssel odahív. Svront ugyan háttal áll neki, de neki pedig nyelvével füttyent egyet, és őt is magához hívja, hasonlóan mint Zopalt. Egy négyfős társaság kezd körvonalazódni az asztalnál ha minden igaz. Az öreg arc, és a sekék, sezöld szemek a két új jövevényre vetődnek.*
-Ti is az expedícióra jöttetek fiúk?
*Kérdezi a karcosan bölcs hang, miközben rágja a pipája végét*
2128. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-02 23:00:46
Üzenet elküldve: 2019-12-02 23:00:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szép remények - Reggel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Elgondolkodik, hiszen nagyon tetszik neki amit hall.*
-Attól függ mennyire lesz forró.
*Incselkedik tovább és folytatja közben a masszázst. Elmosolyodik Torskel durcásságán és kezeivel lágyan végig símogatja a férfi oldalát.*
-Igen határozottan bizonyítottad.
*Megborzong, amikor a másik a tetoválásán futtaja végig ujjait.*
-Köszönöm.
*Egyik kezével megfogja a kalóz kezét és magán tartja.*
-Az egyik bátyám barátja csinálta még amikor huszonöt éves voltam. Sok embernek csinált akkoriban.
*Enyhén elmosolyodik.*
-Ennyire tetszik?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Elgondolkodik, hiszen nagyon tetszik neki amit hall.*
-Attól függ mennyire lesz forró.
*Incselkedik tovább és folytatja közben a masszázst. Elmosolyodik Torskel durcásságán és kezeivel lágyan végig símogatja a férfi oldalát.*
-Igen határozottan bizonyítottad.
*Megborzong, amikor a másik a tetoválásán futtaja végig ujjait.*
-Köszönöm.
*Egyik kezével megfogja a kalóz kezét és magán tartja.*
-Az egyik bátyám barátja csinálta még amikor huszonöt éves voltam. Sok embernek csinált akkoriban.
*Enyhén elmosolyodik.*
-Ennyire tetszik?
2127. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-02 20:38:36
Üzenet elküldve: 2019-12-02 20:38:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
// Valaki aki eligazít //
* Követi az utasításokat, ami a Sellőházba vezeti. Régebben járt itt, de az bizony nem most volt. Az épület látványa régi szép emlékeket juttat az eszébe. Akkor még más világ volt rá. Rá is törnek az emlékek és csak akkor kap észbe, mikor már az ajtó előtt áll. ~ A fene, hát nem elkalandoztam. Te vén tökkel ütött! Ideje visszatérned a valóságba! Felragyog még a te csillagod.~ Nem habozik hát, hanem belép a helyre. Nem kapkodja el dolgot. Először csak szemügyre veszi, hogy mi változott az épületben. Aztán a pulthoz sétál tájékoztatás véget. Valaki csak eligazítja majd.*
- Üdv! Úgy hallottam embereket keresnek egy hajóra. Azután érdeklődnék.* A tárgyra tér egyből, nem húzza az időt. Reméli nem hiába jött el ide.*
// Valaki aki eligazít //
* Követi az utasításokat, ami a Sellőházba vezeti. Régebben járt itt, de az bizony nem most volt. Az épület látványa régi szép emlékeket juttat az eszébe. Akkor még más világ volt rá. Rá is törnek az emlékek és csak akkor kap észbe, mikor már az ajtó előtt áll. ~ A fene, hát nem elkalandoztam. Te vén tökkel ütött! Ideje visszatérned a valóságba! Felragyog még a te csillagod.~ Nem habozik hát, hanem belép a helyre. Nem kapkodja el dolgot. Először csak szemügyre veszi, hogy mi változott az épületben. Aztán a pulthoz sétál tájékoztatás véget. Valaki csak eligazítja majd.*
- Üdv! Úgy hallottam embereket keresnek egy hajóra. Azután érdeklődnék.* A tárgyra tér egyből, nem húzza az időt. Reméli nem hiába jött el ide.*
2126. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-02 20:01:37
Üzenet elküldve: 2019-12-02 20:01:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Zopal//
*Lassan visszaindul a szobájából, néhány óra alvás után, hiszen nem csak neki jár a pihenés. Az tagadhatatlan, hogy veszett jólesett az a fekve töltött tétlen idő, de várja a munka, ami itt a Sellőben sosem pihen, sosem fáradt és főként nem vár senkire. Miután megérkezik biccent a pultnál lévőre, aztán beáll mellé, mert vendég akad bőven. A napokban furcsa szóbeszéd kelt lábra, de nem csak a kikötőben hallottak beszélni a matrózokat róla, itt a fogadóban is egyre csak ez a téma jön elő és mindig, de mindig a szemek, a néhány napja ide járó öreg elfre szegeződnek. Nem furcsa az, ha valaki néhány nap egymás után látogatja a Sellőt, hiszen míg a hajó vesztegel, a jó kormányos vedel. De az öreg egészen másformának tűnik. Majd belép egy zsoldosféle ork is, bár mostanában már ez a faj sem ritka a fogadó berkein belül, egészen megszokta már őket, így, mikor hozzálép csak biccent köszönésképpen. Majd érkezik a kérdés és, mint jó pultos, a meglévő információihoz híven próbál segíteni az erre tévedőnek.*
-Mit inna kedves? *Vág a közepébe, odatolva egy itallapot az ork elé, ha már vendég, akkor rendeljen is, ahogy azt kell, hiszen az információ sincsen ingyen, főleg nem itt a kikötőben.*
-Látod azt a furcsa, okulárés öreg elfet? Tőle bizonyosan válaszra lelsz a kérdésedre. *Persze nem erősködik, csak bepróbálkozik egy kicsit, ha bejön, bejön, ha nem, akkor nem.*
//Zopal//
*Lassan visszaindul a szobájából, néhány óra alvás után, hiszen nem csak neki jár a pihenés. Az tagadhatatlan, hogy veszett jólesett az a fekve töltött tétlen idő, de várja a munka, ami itt a Sellőben sosem pihen, sosem fáradt és főként nem vár senkire. Miután megérkezik biccent a pultnál lévőre, aztán beáll mellé, mert vendég akad bőven. A napokban furcsa szóbeszéd kelt lábra, de nem csak a kikötőben hallottak beszélni a matrózokat róla, itt a fogadóban is egyre csak ez a téma jön elő és mindig, de mindig a szemek, a néhány napja ide járó öreg elfre szegeződnek. Nem furcsa az, ha valaki néhány nap egymás után látogatja a Sellőt, hiszen míg a hajó vesztegel, a jó kormányos vedel. De az öreg egészen másformának tűnik. Majd belép egy zsoldosféle ork is, bár mostanában már ez a faj sem ritka a fogadó berkein belül, egészen megszokta már őket, így, mikor hozzálép csak biccent köszönésképpen. Majd érkezik a kérdés és, mint jó pultos, a meglévő információihoz híven próbál segíteni az erre tévedőnek.*
-Mit inna kedves? *Vág a közepébe, odatolva egy itallapot az ork elé, ha már vendég, akkor rendeljen is, ahogy azt kell, hiszen az információ sincsen ingyen, főleg nem itt a kikötőben.*
-Látod azt a furcsa, okulárés öreg elfet? Tőle bizonyosan válaszra lelsz a kérdésedre. *Persze nem erősködik, csak bepróbálkozik egy kicsit, ha bejön, bejön, ha nem, akkor nem.*
2125. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-02 16:40:15
Üzenet elküldve: 2019-12-02 16:40:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Részben mindenki//
*Végre a csodálatos és szemkáprátató Sellőházban lehet! May otthona, pontosabban ez az a cím, amitől még kedvesebbé válik számára ez a hely. Nem rendel most semmit, elég az, hogy valami... megint valami verekedés kezd kikörvonalazódni előtte! ~ Ezek képtelenek lenyugodni! ~ Ítéli el a kikötői népséget, artheniori tartózkodása alatt már másodjára. Össze - vissza hall mondatfoszlányokat és egyszerre felszólal egy Frädricus számára, városi elfnek tűnő alak. A férfi egyetlen mentsége, hogy lihanechi, így nem kerül a wegtoreni érdeklődési körén kívülre, sőt! Amilyen ígéretek elhagyják a száját, amilyen lehetőségek felkínálkoznak, azok hirtelen elfelejtetik a hős szerelmessel a lányt, s csak az expedícióra koncentrálás marad meg céljának. ~ Tudós is kell nekik! Ez az én asztalom lesz! ~ Emiatt hangosan felszólal, jobbját felemelve erős hangja felhasít a termen át.*
-Jó uram és minden népek! A könyvharcos Wegtorenből már jelentkezett is! *Majd ha teheti, átdurakodja magát a többieken és a professzor felé nyújtja kezét, remélhetőleg viszonozzák a gesztust. Viszont mielőtt még bemutatkozna, választ. Választja az anyját az apja helyett. Pontosabban eldönti, hogy az annyit támadott, nyers erőről és zsoldos életről szóló, kacifántos és nevetséges név helyett a dallamosabb, lágyabb és művészetek felé nyitott, anyai nevét ölti magára. Új város, új Frädricus. Ez az egyetlen, amit eddig elvétett, de ez megszűnik.*
-Frädricus Lisendrehl, szolgálatára! *Mosolyog végső soron a hosszúéletű formára, remélve, hogy elfogadják őt is az expedícióra.*
//Részben mindenki//
*Végre a csodálatos és szemkáprátató Sellőházban lehet! May otthona, pontosabban ez az a cím, amitől még kedvesebbé válik számára ez a hely. Nem rendel most semmit, elég az, hogy valami... megint valami verekedés kezd kikörvonalazódni előtte! ~ Ezek képtelenek lenyugodni! ~ Ítéli el a kikötői népséget, artheniori tartózkodása alatt már másodjára. Össze - vissza hall mondatfoszlányokat és egyszerre felszólal egy Frädricus számára, városi elfnek tűnő alak. A férfi egyetlen mentsége, hogy lihanechi, így nem kerül a wegtoreni érdeklődési körén kívülre, sőt! Amilyen ígéretek elhagyják a száját, amilyen lehetőségek felkínálkoznak, azok hirtelen elfelejtetik a hős szerelmessel a lányt, s csak az expedícióra koncentrálás marad meg céljának. ~ Tudós is kell nekik! Ez az én asztalom lesz! ~ Emiatt hangosan felszólal, jobbját felemelve erős hangja felhasít a termen át.*
-Jó uram és minden népek! A könyvharcos Wegtorenből már jelentkezett is! *Majd ha teheti, átdurakodja magát a többieken és a professzor felé nyújtja kezét, remélhetőleg viszonozzák a gesztust. Viszont mielőtt még bemutatkozna, választ. Választja az anyját az apja helyett. Pontosabban eldönti, hogy az annyit támadott, nyers erőről és zsoldos életről szóló, kacifántos és nevetséges név helyett a dallamosabb, lágyabb és művészetek felé nyitott, anyai nevét ölti magára. Új város, új Frädricus. Ez az egyetlen, amit eddig elvétett, de ez megszűnik.*
-Frädricus Lisendrehl, szolgálatára! *Mosolyog végső soron a hosszúéletű formára, remélve, hogy elfogadják őt is az expedícióra.*
2124. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-02 16:10:49
Üzenet elküldve: 2019-12-02 16:10:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Nem egy olyan alak lép be akit várnának egy ilyesfajta úri helyen. Nemcsak azért mert egyszerű zsoldosnak tűnik, aki minden értékét a hátán cipelt zsákban hordozza hanem azért is mert nem az élvezetek keresése hozta ide. Mégis ha a pletykák igazak akkor várják őt. Nehéz léptekkel befárad és tekintetét végigfuttatja a bent lévőkön. Valami professzorról volt szó. Nem fog sokat tökölni. Egyszerűen a pulthoz sétál és megszólítja a csapost.*
-A munka miatt jöttem. A Topáz tulaja itt van?
*Nem túl bőbeszédű, tekintete pedig még túlzással se nevezhető barátságosnak. Ő olyan alak akit szívesen lát maga mellett az okos ember. Főleg ha észreveszi, hogy nem csak egy egyszerű zsoldosról van szó. A páncélja vállára sárgával festett kutyaforma is árulkodó, de az oldalán lógó kard jól bizonyítja, hogy nem akárki ő. Ha van aki elég régóta él itt a kikötőben talán hallhatott is róla. Az ork aki annak idején a thargokkal védte a helyet az élőholtaktól míg a városőrség fel nem adta.*
*Nem egy olyan alak lép be akit várnának egy ilyesfajta úri helyen. Nemcsak azért mert egyszerű zsoldosnak tűnik, aki minden értékét a hátán cipelt zsákban hordozza hanem azért is mert nem az élvezetek keresése hozta ide. Mégis ha a pletykák igazak akkor várják őt. Nehéz léptekkel befárad és tekintetét végigfuttatja a bent lévőkön. Valami professzorról volt szó. Nem fog sokat tökölni. Egyszerűen a pulthoz sétál és megszólítja a csapost.*
-A munka miatt jöttem. A Topáz tulaja itt van?
*Nem túl bőbeszédű, tekintete pedig még túlzással se nevezhető barátságosnak. Ő olyan alak akit szívesen lát maga mellett az okos ember. Főleg ha észreveszi, hogy nem csak egy egyszerű zsoldosról van szó. A páncélja vállára sárgával festett kutyaforma is árulkodó, de az oldalán lógó kard jól bizonyítja, hogy nem akárki ő. Ha van aki elég régóta él itt a kikötőben talán hallhatott is róla. Az ork aki annak idején a thargokkal védte a helyet az élőholtaktól míg a városőrség fel nem adta.*
2123. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-02 11:16:19
Üzenet elküldve: 2019-12-02 11:16:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj//
//Orm, Khul//
*Már ő is kezd fáradni, ahogy az előző ütés sem talált célt, egyre erősebben kell figyelnie a manőverekre, de szerencsére még sikerül. Khul üt felé, ő pedig időben észleli és ellép az ököl útjából, bár lomhábban, mint szokott. Szaporábban veszi a levegőt és érzi, sajognak az előző találatok helyei is, immár talán mind a ketten a viadal lezárására koncentrálnak, mert erejük és kitartásuk is véges. Felmorran a válaszra, de nem kérdez vissza, talán ez az energia még megtérül később. ~Milyen? Majd én megmondom milyen vagy, nemsokára lapos és ögy szerencsétlen hideg ser bánatos gazdája. ~ Ez egy kis somolygást csal a pofájára, majd ismét lendíti az öklét, első lábán megtámaszkodva, hogy behúzzon a férfinek, akárhol, ahol éppen éri.*
-Özt kapd el, de jól figyeljé ám! *Szökik ki a száján, recsegő hangon.*
//Orm, Khul//
*Már ő is kezd fáradni, ahogy az előző ütés sem talált célt, egyre erősebben kell figyelnie a manőverekre, de szerencsére még sikerül. Khul üt felé, ő pedig időben észleli és ellép az ököl útjából, bár lomhábban, mint szokott. Szaporábban veszi a levegőt és érzi, sajognak az előző találatok helyei is, immár talán mind a ketten a viadal lezárására koncentrálnak, mert erejük és kitartásuk is véges. Felmorran a válaszra, de nem kérdez vissza, talán ez az energia még megtérül később. ~Milyen? Majd én megmondom milyen vagy, nemsokára lapos és ögy szerencsétlen hideg ser bánatos gazdája. ~ Ez egy kis somolygást csal a pofájára, majd ismét lendíti az öklét, első lábán megtámaszkodva, hogy behúzzon a férfinek, akárhol, ahol éppen éri.*
-Özt kapd el, de jól figyeljé ám! *Szökik ki a száján, recsegő hangon.*
2122. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-01 21:59:17
Üzenet elküldve: 2019-12-01 21:59:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Felhívás//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*A kikötő népe sugdos. Halk hangok, szájról szájra viszik a hírt hatok óta, hogy vendégük jön. Kósza nyelvek Arthenior ivóiba is viszik a hírt: Valami készül. Néhány hattal ezelőtt titkos leveleket, sejtelmes futárok vittek, és sötét alakok beszéltek egy fura küldetésről, amire embereket keresnek. Fű alatt kezdődött a különös felbolydulás, és fű alatt csendesül el. A hangok elhallgatnak, a nyelvek már másról fecsegnek. A leveleket, titkokat elfelejtették. Csak néhány józan dokkmunkás emlékeit nem hagyja nyugodni, a szépen felkészített egy árbócos, türkiz lobógós, tölgybarna fregatt, aminek oldalára a "Topáz" feliratot festették feketén.
Csípős este következik. A hűvös tengeri szellő ilyenkor feltölti a kikötő fogadóit, hogy a fáradt hajósok felhevítsék magukat borral, pálinkával, asszonyokkal, és járandósságuk teljes elverésével. Egy nagyobb társaság asztalokat tol össze a Sellőben, hogy körbe ülve azt elkezdődhessen a szórakozás. Italt a kezükben, az ételt melegen, a tehetősebbek pedig néhány Sellőt a combukon tartanak, és történetekkel, regékkel próbálnak egymásra licitálni, mintha elhódíthatnák a lányokat a fizető vendégtől. Az egyik rendezettebb, sima arcú pasas az asztalra csap. Pipafüstös hangja megtölti a teret. Ő lehet a vezető mert az eddig folyton nevető társaság elcsendesül.*
-Ne is kerülgessük fiúk. Ki, mit tud a Topázról?
*A vallató kérdésre a férfiak egymás tekintetét keresik. A nem túl nagy hajó említése mintha félelmet keltene köztük. Egy kis csend után egy öreg tengeri róka, italát felhajtva megköszörüli a torkát.*
-Erős szerkezet, és gyors. Veszélyes vizekre lett szánva.
*Egy zöldfülű kicsit remegő hangon szólal fel.*
-Én azt hallottam egy Professzor megy vele felfedezésre.
*Egy nagydarab, sebhelyes fickó, hogy tekintélyét növelje, egyetlen mozdulattal arrébb teszi a hölgyet, majd a fenekére csap.*
-Eridj innen angyalom. Majd este.
*Kacsint oda, és a hölgy aki már így is át van kissé táncolva odébbáll. A matróz komolyan előre dőlve folytatja*
-Ez szemen-szedett faszság öcsém. Egy kalózé, aki kurvákból, meg rumból akár bűnvárost építeni az egyik szigeten.
*A beszélgetés vitába torkollik. A vita kiabálásba. A kiabálás olyan egyetemi érvelésekig amiben már a fej fölé emelt szék, színvonalas retorikának számít.
Majd hirtelen csend. A szék is megáll a sebhelyes kezében.
Az asztal mellé, egy bokáig érő bőrkabátos furcsa férfi lép, kerek lencsés szemüveggel. Elfnek is öreg. Hátrafésült félhosszú haján, kiskarimás kalapot hord. Arca hosszúkás, megélt. Vékony alkata meghaladja a két métert és türkizkék szemei szinte átvilágítanak az okullárén. A levegő megfagy.*
-Jó urak!
*Érkezik a megszólítás az úrtól kinek hangja mély és bölcs. A hatásszünetben a barna kesztyűjét leveszi.*
-Akarnak e maguk pénzt keresni?
*Hitetlenkedő tekintetek egymás között cikáznak az asztalnál. A vezető szerű alak töri meg a csendet.*
-Akarunk. Mennyit? És mit kell tenni érte?
*Az úr kicsit felkacag, mialatt egy pipát túr elő a zsebéből, majd a kesztyűt visszagyömöszöli annak helyére.*
-Fycerhald Gerotollen professzor vagyok a Lihanechi egyetemről. Expedícíóra keresek embereket. Nem sokat. Egy pár matróz, testőr, meg egy magamféle okoskodó könyvharcos.
*Szemüvegét leveszi, és az immár kibontott kabátja belső zsebéből kivesz egy zsebkendőt és letörli a párát a lencsékről.*
-Hírét kéne vinni a dolognak. Két napon át itt várnám a jelentkezőket. Ne fogjon vissza semmi, ti is jó fiúknak tűntök. Ha gondoljátok, jöhet aki akar.
*A csendes asztal szempárjai lassan átúsznak a Professzorról, a zöldfülűre, akinek mégis igaza volt. A bölcs hang ismét felcsendül.*
-Az ár pedig a jelentkezőktől függ.
*Helyezi vissza vékony, hosszú orrára a szemüvegét.* Ha sokan lesznek, meg kapjátok a jussotokat.
*Rövid csend áll be a társaságban, majd az öreg, aki már felszólalt egyszer buzdítóan feltápászkodik.*
-Na lusta férgek! *Bólint kettőt.* Munkára!
*A matrózok szinte azonnal felpattannak, és ki isszák poharaikat. Lassan kiürül a Sellő, és a Prof kényelmesen helyet foglal az asztalnál.
A kikötő népe újra sugdos. Sőt kiabál.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.01 22:22:53
//Felhívás//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*A kikötő népe sugdos. Halk hangok, szájról szájra viszik a hírt hatok óta, hogy vendégük jön. Kósza nyelvek Arthenior ivóiba is viszik a hírt: Valami készül. Néhány hattal ezelőtt titkos leveleket, sejtelmes futárok vittek, és sötét alakok beszéltek egy fura küldetésről, amire embereket keresnek. Fű alatt kezdődött a különös felbolydulás, és fű alatt csendesül el. A hangok elhallgatnak, a nyelvek már másról fecsegnek. A leveleket, titkokat elfelejtették. Csak néhány józan dokkmunkás emlékeit nem hagyja nyugodni, a szépen felkészített egy árbócos, türkiz lobógós, tölgybarna fregatt, aminek oldalára a "Topáz" feliratot festették feketén.
Csípős este következik. A hűvös tengeri szellő ilyenkor feltölti a kikötő fogadóit, hogy a fáradt hajósok felhevítsék magukat borral, pálinkával, asszonyokkal, és járandósságuk teljes elverésével. Egy nagyobb társaság asztalokat tol össze a Sellőben, hogy körbe ülve azt elkezdődhessen a szórakozás. Italt a kezükben, az ételt melegen, a tehetősebbek pedig néhány Sellőt a combukon tartanak, és történetekkel, regékkel próbálnak egymásra licitálni, mintha elhódíthatnák a lányokat a fizető vendégtől. Az egyik rendezettebb, sima arcú pasas az asztalra csap. Pipafüstös hangja megtölti a teret. Ő lehet a vezető mert az eddig folyton nevető társaság elcsendesül.*
-Ne is kerülgessük fiúk. Ki, mit tud a Topázról?
*A vallató kérdésre a férfiak egymás tekintetét keresik. A nem túl nagy hajó említése mintha félelmet keltene köztük. Egy kis csend után egy öreg tengeri róka, italát felhajtva megköszörüli a torkát.*
-Erős szerkezet, és gyors. Veszélyes vizekre lett szánva.
*Egy zöldfülű kicsit remegő hangon szólal fel.*
-Én azt hallottam egy Professzor megy vele felfedezésre.
*Egy nagydarab, sebhelyes fickó, hogy tekintélyét növelje, egyetlen mozdulattal arrébb teszi a hölgyet, majd a fenekére csap.*
-Eridj innen angyalom. Majd este.
*Kacsint oda, és a hölgy aki már így is át van kissé táncolva odébbáll. A matróz komolyan előre dőlve folytatja*
-Ez szemen-szedett faszság öcsém. Egy kalózé, aki kurvákból, meg rumból akár bűnvárost építeni az egyik szigeten.
*A beszélgetés vitába torkollik. A vita kiabálásba. A kiabálás olyan egyetemi érvelésekig amiben már a fej fölé emelt szék, színvonalas retorikának számít.
Majd hirtelen csend. A szék is megáll a sebhelyes kezében.
Az asztal mellé, egy bokáig érő bőrkabátos furcsa férfi lép, kerek lencsés szemüveggel. Elfnek is öreg. Hátrafésült félhosszú haján, kiskarimás kalapot hord. Arca hosszúkás, megélt. Vékony alkata meghaladja a két métert és türkizkék szemei szinte átvilágítanak az okullárén. A levegő megfagy.*
-Jó urak!
*Érkezik a megszólítás az úrtól kinek hangja mély és bölcs. A hatásszünetben a barna kesztyűjét leveszi.*
-Akarnak e maguk pénzt keresni?
*Hitetlenkedő tekintetek egymás között cikáznak az asztalnál. A vezető szerű alak töri meg a csendet.*
-Akarunk. Mennyit? És mit kell tenni érte?
*Az úr kicsit felkacag, mialatt egy pipát túr elő a zsebéből, majd a kesztyűt visszagyömöszöli annak helyére.*
-Fycerhald Gerotollen professzor vagyok a Lihanechi egyetemről. Expedícíóra keresek embereket. Nem sokat. Egy pár matróz, testőr, meg egy magamféle okoskodó könyvharcos.
*Szemüvegét leveszi, és az immár kibontott kabátja belső zsebéből kivesz egy zsebkendőt és letörli a párát a lencsékről.*
-Hírét kéne vinni a dolognak. Két napon át itt várnám a jelentkezőket. Ne fogjon vissza semmi, ti is jó fiúknak tűntök. Ha gondoljátok, jöhet aki akar.
*A csendes asztal szempárjai lassan átúsznak a Professzorról, a zöldfülűre, akinek mégis igaza volt. A bölcs hang ismét felcsendül.*
-Az ár pedig a jelentkezőktől függ.
*Helyezi vissza vékony, hosszú orrára a szemüvegét.* Ha sokan lesznek, meg kapjátok a jussotokat.
*Rövid csend áll be a társaságban, majd az öreg, aki már felszólalt egyszer buzdítóan feltápászkodik.*
-Na lusta férgek! *Bólint kettőt.* Munkára!
*A matrózok szinte azonnal felpattannak, és ki isszák poharaikat. Lassan kiürül a Sellő, és a Prof kényelmesen helyet foglal az asztalnál.
A kikötő népe újra sugdos. Sőt kiabál.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.01 22:22:53
2121. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-01 20:35:55
Üzenet elküldve: 2019-12-01 20:35:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie, Ambroggio//
- Attól függ, hogy csak a nőket szereti-e, mert akkor hogy csavarnád az ujjaid köré? *Látta, hogyan méregette a kis vöröst Ambroggio, s az, hogy testőri minőségben parancsol neki, csak kajánabb gondolatokat szül Latamie-ben. Nem kell sok sütnivaló, hogy Ambroggio méretei mellé egy félvér kiscsikó testőrnek... Sajnálatos, ha a dolog egy irányba fullad. Latamie nem ringat hiú ábrándokat holtig tartó szerelemről egyetlen izgalmas este ígérete miatt, nem is igen dédelgetett soha. Ezért aztán nem is átall szemérmetlenül kártyát teríteni felette.
Nem veszi fel a leereszkedő hangsúlyt, kimondottan szórakoztatja a szemtelenség. Az élveteg csók indulásra ösztönzi, ám előtte még egyezniük kell a tétben.*
- Nagyon biztosnak tűnsz. Tán ismered őket? *Szigorúbb hanglejtése nem árul zsákbamacskát, nagyon utálná, ha átrázná Ambroggio. Méregeti még szeme sarkából, mielőtt beleegyezik.*
- Rendben *Vigyorodik, mert majd ha kedve tartja, megemeli a veszélyességi díjat, és le van tudva. Vagy ha nem, hát kifizeti a részét. Lehet egyszer ő is kegyes. Majd kiderül az este végén, melyik irányba hajlik a kedve.*
- Akkor a szobába kérem a fürdőt. *Azzal lassan, nehogy a kóstolgató ajkak alól idő előtt kilépjen, elindul a pulthoz, ahol Vylt keresi meg tengereket időző pillantása, s int is hanyagul a levegőbe, hogy a pultos lány hamarabb észrevegye. Lazán bekönyököl a pulthoz, egy szőke ismerős arc mellé.*
- Drágám, egy fürdőt kérnék a szobámba. *Szól Vylnek, miközben megcsörgeti a kulcsot az ujjai közt, s ha úgy látja, a lány vete a lapot, nem is váratja Amroggiot, a szobája felé vezető lépcső felé vezeti lépteit.
A szoba éppen olyan mint mindegyik másik, csak Latamie csomagjai vannak lepakolva, közülük a képkeret egyértelmű, noha csomagolt állapotban van. Ott egy zsák, s egy számszeríj is letámasztva.*
- Attól függ, hogy csak a nőket szereti-e, mert akkor hogy csavarnád az ujjaid köré? *Látta, hogyan méregette a kis vöröst Ambroggio, s az, hogy testőri minőségben parancsol neki, csak kajánabb gondolatokat szül Latamie-ben. Nem kell sok sütnivaló, hogy Ambroggio méretei mellé egy félvér kiscsikó testőrnek... Sajnálatos, ha a dolog egy irányba fullad. Latamie nem ringat hiú ábrándokat holtig tartó szerelemről egyetlen izgalmas este ígérete miatt, nem is igen dédelgetett soha. Ezért aztán nem is átall szemérmetlenül kártyát teríteni felette.
Nem veszi fel a leereszkedő hangsúlyt, kimondottan szórakoztatja a szemtelenség. Az élveteg csók indulásra ösztönzi, ám előtte még egyezniük kell a tétben.*
- Nagyon biztosnak tűnsz. Tán ismered őket? *Szigorúbb hanglejtése nem árul zsákbamacskát, nagyon utálná, ha átrázná Ambroggio. Méregeti még szeme sarkából, mielőtt beleegyezik.*
- Rendben *Vigyorodik, mert majd ha kedve tartja, megemeli a veszélyességi díjat, és le van tudva. Vagy ha nem, hát kifizeti a részét. Lehet egyszer ő is kegyes. Majd kiderül az este végén, melyik irányba hajlik a kedve.*
- Akkor a szobába kérem a fürdőt. *Azzal lassan, nehogy a kóstolgató ajkak alól idő előtt kilépjen, elindul a pulthoz, ahol Vylt keresi meg tengereket időző pillantása, s int is hanyagul a levegőbe, hogy a pultos lány hamarabb észrevegye. Lazán bekönyököl a pulthoz, egy szőke ismerős arc mellé.*
- Drágám, egy fürdőt kérnék a szobámba. *Szól Vylnek, miközben megcsörgeti a kulcsot az ujjai közt, s ha úgy látja, a lány vete a lapot, nem is váratja Amroggiot, a szobája felé vezető lépcső felé vezeti lépteit.
A szoba éppen olyan mint mindegyik másik, csak Latamie csomagjai vannak lepakolva, közülük a képkeret egyértelmű, noha csomagolt állapotban van. Ott egy zsák, s egy számszeríj is letámasztva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5043-5062