Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-14 13:35:14
Üzenet elküldve: 2020-04-14 13:35:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//A professzor asztala//
*Zopal szóvicce annyira szörnyű, hogy képtelen nem mosolyogni rajta, persze arca ezen felül fájdalmas grimaszba feszül.*
- Ez nagyon rossz volt.
*Ezt követően összeszűkült szemekkel méregeti a Professzort, aki megint olyan furcsán néz rá.*
- Grrr.
*Pergeti meg nyelvét, mint egy vérmes ragadozó, és ad hangot elégedetlenségének, továbbra is leginkább saját magát szórakoztatva. Nehezen hiszi el, hogy a két egyforma szem nem kapcsolódik valahogy egymáshoz, főleg azért nem, mert még sosem látott hasonlóan kékszemű madarat. Daesysnek ugyan meggyőződése, hogy a lókötő Professzor lódít, de nem ér annyit maga a leselkedés esetleges ténye, hogy tovább lovagoljon rajta. Meg egyébként is fontosabb kérdéseket vetett fel ennél.*
- Értem.
*Nyugtázza még mielőtt a Professzor nyugovóra tér, majd integetve jó éjszakát kíván neki. Ezt követően Frädricus is rövidesen távozik, felé is biccent egyet, így pedig kettesben maradnak az orkkal.*
- Hűha, jobbra nem futotta?
*Pimaszkodik széles vigyorral arcán, és ujjaival az asztalon dobolásba kezd.*
- Természetesen. Készebb vagyok, mint bármelyikőtök.
*Meg is mutatja feszes karizmát, ami ugyan satnya Zopaléhoz képest, de mégsem olyan gyenge, mint elsőre tűnhet.*
- Na jól van, elteszem magam holnapra én is. Jó éjszakát cimbora!
*Feltápászkodik, majd egy kacsintással elbúcsúzik, és ismételten megkeresi szobáját. ~ Hát ezért igazán kár volt ott hagynom Cahresst. ~ Gondolja magában, miközben lerúgja magáról kopott csizmáját és bedől az ágyba.*
*Keveset aludt az éjjel, mert nem igen volt fáradt, hiszen előző nap kipihente magát. Ennek ellenére ágyában feküdt, és hagyta, hogy teste minden lehetséges percet kiélvezzen, hiszen jól tudja mennyire szüksége lesz minden erejére a feltehetően emberpróbálóan hosszú és veszélyes expedíció során.
Sokat nem kell bajlódnia reggel az elkészüléssel. Ujjaival nagyjából átfésüli haját, így mire megérkezik lentre, már nem néz ki úgy, mint egy szép színes kakadu.*
- Reggelt!
*Köszön rá Frädricusra, aki már lent várakozik az egyik asztalnál. Lehuppan mellé, amíg a többiek is felébrednek, és méltóztatnak megérkezni.*
- Ehh.
*Mondja, miközben álmos szemeit dörzsölgeti, és nagyokat nyelve próbál megszabadulni a keserű íztől a szájában. Egy rumért áhítozik már kora reggel, de igazán nem akar már ilyen balgaságokra költeni, különösen azért nem, mert erszénye igencsak könnyű lett az elmúlt napok szórakozásának köszönhetően.*
- Ki kellene rámolni a Vámházat.
*Mondja maga elé, miközben unottan könyököl az asztalon, és elnyomva egy ásítást pislogás nélkül bambul bele a semmibe.*
//A professzor asztala//
*Zopal szóvicce annyira szörnyű, hogy képtelen nem mosolyogni rajta, persze arca ezen felül fájdalmas grimaszba feszül.*
- Ez nagyon rossz volt.
*Ezt követően összeszűkült szemekkel méregeti a Professzort, aki megint olyan furcsán néz rá.*
- Grrr.
*Pergeti meg nyelvét, mint egy vérmes ragadozó, és ad hangot elégedetlenségének, továbbra is leginkább saját magát szórakoztatva. Nehezen hiszi el, hogy a két egyforma szem nem kapcsolódik valahogy egymáshoz, főleg azért nem, mert még sosem látott hasonlóan kékszemű madarat. Daesysnek ugyan meggyőződése, hogy a lókötő Professzor lódít, de nem ér annyit maga a leselkedés esetleges ténye, hogy tovább lovagoljon rajta. Meg egyébként is fontosabb kérdéseket vetett fel ennél.*
- Értem.
*Nyugtázza még mielőtt a Professzor nyugovóra tér, majd integetve jó éjszakát kíván neki. Ezt követően Frädricus is rövidesen távozik, felé is biccent egyet, így pedig kettesben maradnak az orkkal.*
- Hűha, jobbra nem futotta?
*Pimaszkodik széles vigyorral arcán, és ujjaival az asztalon dobolásba kezd.*
- Természetesen. Készebb vagyok, mint bármelyikőtök.
*Meg is mutatja feszes karizmát, ami ugyan satnya Zopaléhoz képest, de mégsem olyan gyenge, mint elsőre tűnhet.*
- Na jól van, elteszem magam holnapra én is. Jó éjszakát cimbora!
*Feltápászkodik, majd egy kacsintással elbúcsúzik, és ismételten megkeresi szobáját. ~ Hát ezért igazán kár volt ott hagynom Cahresst. ~ Gondolja magában, miközben lerúgja magáról kopott csizmáját és bedől az ágyba.*
*Keveset aludt az éjjel, mert nem igen volt fáradt, hiszen előző nap kipihente magát. Ennek ellenére ágyában feküdt, és hagyta, hogy teste minden lehetséges percet kiélvezzen, hiszen jól tudja mennyire szüksége lesz minden erejére a feltehetően emberpróbálóan hosszú és veszélyes expedíció során.
Sokat nem kell bajlódnia reggel az elkészüléssel. Ujjaival nagyjából átfésüli haját, így mire megérkezik lentre, már nem néz ki úgy, mint egy szép színes kakadu.*
- Reggelt!
*Köszön rá Frädricusra, aki már lent várakozik az egyik asztalnál. Lehuppan mellé, amíg a többiek is felébrednek, és méltóztatnak megérkezni.*
- Ehh.
*Mondja, miközben álmos szemeit dörzsölgeti, és nagyokat nyelve próbál megszabadulni a keserű íztől a szájában. Egy rumért áhítozik már kora reggel, de igazán nem akar már ilyen balgaságokra költeni, különösen azért nem, mert erszénye igencsak könnyű lett az elmúlt napok szórakozásának köszönhetően.*
- Ki kellene rámolni a Vámházat.
*Mondja maga elé, miközben unottan könyököl az asztalon, és elnyomva egy ásítást pislogás nélkül bambul bele a semmibe.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-14 11:53:00
Üzenet elküldve: 2020-04-14 11:53:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Naz és Lisé a Sellőben//
//Fürdő//
*Érzékeli Lisé saját magán, hogy nem fogja sokáig bírni, ha úgy húzni szeretné tovább az időt Naz. Nem tudja mit fog tenni, ennyire tényleg szeszélyes még saját magának is. A szavakra, eléggé sötéten pillant a fiú nyakára, és kedve lenne igen erőset, már-már fájdalmasan erőset, és nem izgatót harapni. Sejti ám, hogy nagyon mások, mert Nazron szavait, sőt néha tetteit sem érti. Az, hogy végig csókolja a testét, már ez valami fura, de még jól esik. Aztán mikor a melleinél játszadozik, azt még élvezi, s halkan nyomja el a nyögéseit. Persze azért kapaszkodik a dézsa szélében, mert a feje azért a víz alá ne kerüljön, ha már így hanyatt kényszerül lenni. Aztán ami ezután jön, azon meglepődik, és csak ennek tudható be, hogy nem is mozdul rá. Nazron feje a víz alá bukik, és Lisé erre már inkább felhúzza magát és ülni fog a dézsában. Nazron mit csókolt odalent így azt nem tudja. Vélhetően a fiút ez úgy lepi majd meg, ahogy Lisét az egész művelet. De amit ezután csinál, azon Lisé legszívesebben nevetne, más helyzetben az oldala is fájna a jókedvétől. Csakhogy így felfokozott izgalmi állapotában inkább dühös lesz.*
- Hogy mit csináljak? *kérdezi, és látszik, az arcán erősen gondolkodik, hogy most mi a fenét akar a fiú. Minek üljön székre, mikor máshova akar ülni. Pontosan a fiú ölébe.*
- Te most szórakozol velem? Ha nem kívánsz, mondd meg! *hangja élesen csattan, keze pedig a szék lábára kulcsolódik, és úgy hajítja ki, hogy majdnem a paravánt is felborítja vele. *
- Ha nem hagyod abba ezt az ostoba bolondos viselkedést, itt hagylak! *mondja és tényleg egy hajszál választja el attól, hogy felálljon és kilépjen a dézsából. Persze előtte biztos, hogy egy jó nagyot üt Nazron fejére. Aztán jobb jut eszébe, és bár még szándékosan nem idézte elő azt a fura rángógörcsös izét, de most lehet, megpróbálná.*
- Majd én téged elvarázsollak, de azt nagyon nem fogod megköszönni. * suttogja ezúttal halkan közelebb hajolva a fiúhoz. Már csak akkor sülne fel, ha ez nem sikerülne most. ~Még akkor is pofán tudom vágni.~ Nyugtatja magát ekképpen. Mindenesetre Naznak nem sok ideje van jól cselekedni, különben Lisé távozik. Persze nagyon szeretné, ha inkább jól döntene, még mindig akarná. Bár most feldúltabban, nem sejti miként viselkedne szeretkezés közben. Odahaza a törzsében ilyen fura képtelen dolgok soha senkinek nem jutottak eszébe. ~Tisztára bolondok ezek a városiak.~ gondolja magában sötéten.*
//Fürdő//
*Érzékeli Lisé saját magán, hogy nem fogja sokáig bírni, ha úgy húzni szeretné tovább az időt Naz. Nem tudja mit fog tenni, ennyire tényleg szeszélyes még saját magának is. A szavakra, eléggé sötéten pillant a fiú nyakára, és kedve lenne igen erőset, már-már fájdalmasan erőset, és nem izgatót harapni. Sejti ám, hogy nagyon mások, mert Nazron szavait, sőt néha tetteit sem érti. Az, hogy végig csókolja a testét, már ez valami fura, de még jól esik. Aztán mikor a melleinél játszadozik, azt még élvezi, s halkan nyomja el a nyögéseit. Persze azért kapaszkodik a dézsa szélében, mert a feje azért a víz alá ne kerüljön, ha már így hanyatt kényszerül lenni. Aztán ami ezután jön, azon meglepődik, és csak ennek tudható be, hogy nem is mozdul rá. Nazron feje a víz alá bukik, és Lisé erre már inkább felhúzza magát és ülni fog a dézsában. Nazron mit csókolt odalent így azt nem tudja. Vélhetően a fiút ez úgy lepi majd meg, ahogy Lisét az egész művelet. De amit ezután csinál, azon Lisé legszívesebben nevetne, más helyzetben az oldala is fájna a jókedvétől. Csakhogy így felfokozott izgalmi állapotában inkább dühös lesz.*
- Hogy mit csináljak? *kérdezi, és látszik, az arcán erősen gondolkodik, hogy most mi a fenét akar a fiú. Minek üljön székre, mikor máshova akar ülni. Pontosan a fiú ölébe.*
- Te most szórakozol velem? Ha nem kívánsz, mondd meg! *hangja élesen csattan, keze pedig a szék lábára kulcsolódik, és úgy hajítja ki, hogy majdnem a paravánt is felborítja vele. *
- Ha nem hagyod abba ezt az ostoba bolondos viselkedést, itt hagylak! *mondja és tényleg egy hajszál választja el attól, hogy felálljon és kilépjen a dézsából. Persze előtte biztos, hogy egy jó nagyot üt Nazron fejére. Aztán jobb jut eszébe, és bár még szándékosan nem idézte elő azt a fura rángógörcsös izét, de most lehet, megpróbálná.*
- Majd én téged elvarázsollak, de azt nagyon nem fogod megköszönni. * suttogja ezúttal halkan közelebb hajolva a fiúhoz. Már csak akkor sülne fel, ha ez nem sikerülne most. ~Még akkor is pofán tudom vágni.~ Nyugtatja magát ekképpen. Mindenesetre Naznak nem sok ideje van jól cselekedni, különben Lisé távozik. Persze nagyon szeretné, ha inkább jól döntene, még mindig akarná. Bár most feldúltabban, nem sejti miként viselkedne szeretkezés közben. Odahaza a törzsében ilyen fura képtelen dolgok soha senkinek nem jutottak eszébe. ~Tisztára bolondok ezek a városiak.~ gondolja magában sötéten.*
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-14 11:23:08
Üzenet elküldve: 2020-04-14 11:23:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Munkára vadászva//
* Egy nő érintése sosem jelentéktelen momentum. Különösen Hagarr számára, akinek rég volt már ilyesmihez szerencséje. Különös borzongás fut végig hátán, kellemes érzéssel karöltve és régi szép emlékeket idézve fel benne. Pedig csak egy szimpla szakmai kézfogdosás történik, semmi komolyabb, értelme ezt jó tudja, ám érzékiségét mégis megkísérti a test. Némi bizsergéssel azonban gyorsan le sikerül tudnia a dolgokat. Talán ennek is betudható, hogy nem tud koncentrálni és csak arra kapja fel fejét, hogy a nő sajnálkozik rajta. Nem tudja hova tenni a dolgot. Homlokát ráncoltatva mereng el, de nem talál semmi kiváltó okot, amiért magánéletének publicitására bármilyen oknál fogva szükség lenne. Hallgatja hát tovább a nő kritikáját. Nincs is hiány belőle. Főképpen egyik szófordulata kapcsán. Hagarr új még a környéken. Nincs tisztába azzal, hogy a különféle munkáknak milyen a megítélésük ezen a vidéken.*
- Értem. * bólint a nő szavaira, jelezve, felfogta az itteni tájszólást. Ám mikor a munkalehetőségekről esik szó, akkor azért kiül valamiféle bizonytalanság az arcára. Nagyokat pislog, és már a nőt sem látja a széken. Halvány vigasz csak számára, hogy a végső döntést a főnökasszony fogja meghozni.*
- Köszönöm szépen az információkat! És a beszélgetést! * fejezi ki szerény háláját a nő felé. Arcáról ugyan nem tükröződik semmi ilyesmi, sőt amint tovább áll a másik kifejezetten komorrá is válik. Gondolkodik, igen elmélyülten, amiből csak a kapott tea zökkenti ki pár pillanat erejéig.*
- Köszönöm! * nézz hálásan a nőre, de az első kortyig még legalább öt perc eltelik. Aztán lassan iszogatni is kezdi a finom nedűt. Meglehet valami jóféle fűből készülhetett a folyadék vagy csak már nagyon kifáradt a hosszú út alatt, de bizony Hagarr elbóbiskolt. Jó idő elteltével eszmél fel. Szemeit megdörzsölve pislog végig a fogadón, melynek összetétele némiképp megváltozott mióta ő megérkezett.*
* Egy nő érintése sosem jelentéktelen momentum. Különösen Hagarr számára, akinek rég volt már ilyesmihez szerencséje. Különös borzongás fut végig hátán, kellemes érzéssel karöltve és régi szép emlékeket idézve fel benne. Pedig csak egy szimpla szakmai kézfogdosás történik, semmi komolyabb, értelme ezt jó tudja, ám érzékiségét mégis megkísérti a test. Némi bizsergéssel azonban gyorsan le sikerül tudnia a dolgokat. Talán ennek is betudható, hogy nem tud koncentrálni és csak arra kapja fel fejét, hogy a nő sajnálkozik rajta. Nem tudja hova tenni a dolgot. Homlokát ráncoltatva mereng el, de nem talál semmi kiváltó okot, amiért magánéletének publicitására bármilyen oknál fogva szükség lenne. Hallgatja hát tovább a nő kritikáját. Nincs is hiány belőle. Főképpen egyik szófordulata kapcsán. Hagarr új még a környéken. Nincs tisztába azzal, hogy a különféle munkáknak milyen a megítélésük ezen a vidéken.*
- Értem. * bólint a nő szavaira, jelezve, felfogta az itteni tájszólást. Ám mikor a munkalehetőségekről esik szó, akkor azért kiül valamiféle bizonytalanság az arcára. Nagyokat pislog, és már a nőt sem látja a széken. Halvány vigasz csak számára, hogy a végső döntést a főnökasszony fogja meghozni.*
- Köszönöm szépen az információkat! És a beszélgetést! * fejezi ki szerény háláját a nő felé. Arcáról ugyan nem tükröződik semmi ilyesmi, sőt amint tovább áll a másik kifejezetten komorrá is válik. Gondolkodik, igen elmélyülten, amiből csak a kapott tea zökkenti ki pár pillanat erejéig.*
- Köszönöm! * nézz hálásan a nőre, de az első kortyig még legalább öt perc eltelik. Aztán lassan iszogatni is kezdi a finom nedűt. Meglehet valami jóféle fűből készülhetett a folyadék vagy csak már nagyon kifáradt a hosszú út alatt, de bizony Hagarr elbóbiskolt. Jó idő elteltével eszmél fel. Szemeit megdörzsölve pislog végig a fogadón, melynek összetétele némiképp megváltozott mióta ő megérkezett.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 22:58:31
Üzenet elküldve: 2020-04-13 22:58:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A hölgyek örömére//
//Rendorral Zammiriára várva//
//Érintőlegesen Rosszalkodjunk!//
* A történésekre odafigyel nagyon Rendor. Talán ezért is hagyta figyelmen kívül az italra vonatkozó kérdést is. Nem gondolja, hogy szükség lenne segítségre, bár azért ő maga is készen áll, ha eldurvulnának a dolgok. Mondjuk ha fogadnia kéne, akkor a harcos amazonokra tenné a voksát. Ahogy viszont látja a helyzetet itt nem lesz semmilyen balhé. Zammiria határozott fellépése végül pontot tesz az ügy végére. Nem is nagyon foglalkozik tovább ezzel az üggyel. Csak néha pillant oda félszemmel. Közben nem is sejti, hogy bizony néhány női szempár érdeklődve figyel rá. Ez pedig alapjába véve nem lehet rossz dolog ám.*
- Nem bizony, de ahogy látom ezt az ügyet hamar elrendezik itt. Ahogyan az el is várható egy ilyen színvonalú helytől.* Fűzi hozzá a saját véleményét. Rendor mondjuk szívesen szétcsapott volna köztük, mert bár szerzetes ettől még szereti használni az erejét. Persze csak akkor, ha ez szükséges. Inkább csak a rongy alakokat bántja, ha úgy adódik a dolog. Őket viszont nagy élvezettel veri laposra. Ettől eltekintve ódzkodik az erőszaktól és ha teheti kerüli azt. Még akkor is, ha provokálják. Amikor elmondja Lau, hogy miért is van itt Rendor jobban végig méri. Eddig csak egy átlagos férfit látott benne. Jobban megnézve lehet benne valami, amit a lányok szeretni fognak. Ő maga az ilyesmihez nem ért. Inkább a lányokról mond véleményt, ha kérdeznék.*
- Én csak úgy jelentkeztem. Arra a munkára, amelyikre felvesznek. Mondjuk úgy tűnik, hogy a Sellőnek szánnak, de majd elválik. Ha még is így lesz, akkor munkatársak leszünk.* Válaszol és el is gondolkodik azon, amit a férfi mondott neki.*
- Szóval te már korábban is ilyen munkát végeztél?
//Rendorral Zammiriára várva//
//Érintőlegesen Rosszalkodjunk!//
* A történésekre odafigyel nagyon Rendor. Talán ezért is hagyta figyelmen kívül az italra vonatkozó kérdést is. Nem gondolja, hogy szükség lenne segítségre, bár azért ő maga is készen áll, ha eldurvulnának a dolgok. Mondjuk ha fogadnia kéne, akkor a harcos amazonokra tenné a voksát. Ahogy viszont látja a helyzetet itt nem lesz semmilyen balhé. Zammiria határozott fellépése végül pontot tesz az ügy végére. Nem is nagyon foglalkozik tovább ezzel az üggyel. Csak néha pillant oda félszemmel. Közben nem is sejti, hogy bizony néhány női szempár érdeklődve figyel rá. Ez pedig alapjába véve nem lehet rossz dolog ám.*
- Nem bizony, de ahogy látom ezt az ügyet hamar elrendezik itt. Ahogyan az el is várható egy ilyen színvonalú helytől.* Fűzi hozzá a saját véleményét. Rendor mondjuk szívesen szétcsapott volna köztük, mert bár szerzetes ettől még szereti használni az erejét. Persze csak akkor, ha ez szükséges. Inkább csak a rongy alakokat bántja, ha úgy adódik a dolog. Őket viszont nagy élvezettel veri laposra. Ettől eltekintve ódzkodik az erőszaktól és ha teheti kerüli azt. Még akkor is, ha provokálják. Amikor elmondja Lau, hogy miért is van itt Rendor jobban végig méri. Eddig csak egy átlagos férfit látott benne. Jobban megnézve lehet benne valami, amit a lányok szeretni fognak. Ő maga az ilyesmihez nem ért. Inkább a lányokról mond véleményt, ha kérdeznék.*
- Én csak úgy jelentkeztem. Arra a munkára, amelyikre felvesznek. Mondjuk úgy tűnik, hogy a Sellőnek szánnak, de majd elválik. Ha még is így lesz, akkor munkatársak leszünk.* Válaszol és el is gondolkodik azon, amit a férfi mondott neki.*
- Szóval te már korábban is ilyen munkát végeztél?
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 19:53:24
Üzenet elküldve: 2020-04-13 19:53:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*A kedélyek lenyugodni látszanak, s végül a három betolakodó bölcsen úgy dönt, meghátrálnak, s készségesen elfogadják Zammiria ajánlatát. Okos döntés, mégsem veszett ki belőlük teljesen az életösztön. Így Rey Dreyia példáját követve szintén pár lépéssel hátrébb húzódik, teret és utat hagyva a további eseményeknek. Remélhetőleg már nincs szükség a teljes készültségre, de azért a pároson továbbra is rajt tartja fél szemét. Könnyen lehet, hogy Zam őket nem engedi el olyan simán, s talán meg is érdemlik a szemrehányást, amiért egy ilyen nyugis és szép napba belerondítottak.
Bár Reyraa nem megy messze, azért mégis odébb húzódik, s végighordozza gyorsan a szemét a vendégtéren, felmérve, hogy reagált a nép a szituációra. Elvégre vannak még itt vendégek a balhés alakokon kívül is, róluk sem szabad megfeledkezni. Pánik szerencsére nem ütötte fel a fejét, inkább kíváncsi szemekkel találkozik, de ahogy csendesedik a szituáció, mintha kezdene visszatérni minden a normális kerékvágásba. Egy biztos, az éppen felvételiző újoncok most első kézből megtapasztalhatták, milyen is tud lenni itt náluk az élet.*
*A kedélyek lenyugodni látszanak, s végül a három betolakodó bölcsen úgy dönt, meghátrálnak, s készségesen elfogadják Zammiria ajánlatát. Okos döntés, mégsem veszett ki belőlük teljesen az életösztön. Így Rey Dreyia példáját követve szintén pár lépéssel hátrébb húzódik, teret és utat hagyva a további eseményeknek. Remélhetőleg már nincs szükség a teljes készültségre, de azért a pároson továbbra is rajt tartja fél szemét. Könnyen lehet, hogy Zam őket nem engedi el olyan simán, s talán meg is érdemlik a szemrehányást, amiért egy ilyen nyugis és szép napba belerondítottak.
Bár Reyraa nem megy messze, azért mégis odébb húzódik, s végighordozza gyorsan a szemét a vendégtéren, felmérve, hogy reagált a nép a szituációra. Elvégre vannak még itt vendégek a balhés alakokon kívül is, róluk sem szabad megfeledkezni. Pánik szerencsére nem ütötte fel a fejét, inkább kíváncsi szemekkel találkozik, de ahogy csendesedik a szituáció, mintha kezdene visszatérni minden a normális kerékvágásba. Egy biztos, az éppen felvételiző újoncok most első kézből megtapasztalhatták, milyen is tud lenni itt náluk az élet.*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 18:24:35
Üzenet elküldve: 2020-04-13 18:24:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
*A helyzet nyertese egyértelműen a Sellő, ezt jó eséllyel a trió is kénytelen beismerni. Hiába sértegették az ajtóban álló négy nőt azok kicsit sem rettentek meg tőlük, sőt hárman, köztük Dreyia gyors halált ígért nekik. Magabiztossága kicsit se engedett le, a szavait komolyan gondolta. Így bizonytalanságnak nincs nyoma az arcán. A hármuk kicsit túl lehengerlő verbális agresszióját Zammiria egyetlen szava elvágja egy időre. Dreyia ugyan befejezi a hármas cseszegetését, de örömében és a gondolataiban a seggét veri a padlóhoz, hisz Zammi most bizonyítja be miért ő a tulajdonos és kinek a kezében van a hatalom a Sellőben. Dreyia ugyan merészebb és pofátlanabb, mint a többiek, de jól tudja, hogy itt és most az önkényesen örökbefogadott nővére akarata kell, hogy uraljon mindent. Ezzel mutatva a vendégeknek, és a semmirekellőknek hogy mik a szabályok és meddig mehetnek el azok, akik beteszik a lábukat a Sellőbe. Kicsit vissza is lép a három férfitól, de csak annyira hogy a főnöke jó rálátást kapjon a kötekedőkre, akik mit ad isten nagyon békülékennyé váltak mostanra. Az ork nem a levegőbe beszélt, ez mindenképp tiszteletet érdemel Dreyia részéről, noha szerinte három maflás az orktól sokkal reálisabb juss lehetett volna ezeknek a kocsma vitézeknek. Pár pillanatot veszteget csupán a bajkeverő fajtársára, noha sejti, hogy a nő valószínűleg felhúzta a zsebben matató hőst, de egy sör miatt nem fogja meglincselni, max a nyakára ül képletesen, ha visszatérne bármikor a Sellőbe, hisz ki tudja mekkora zűrt okozhatott volna ha ez a három részeges bunkó nem érkezik meg. Az eset felderítését Zammira hagyja. de a csevegésnél ő is ott lesz.*
*A helyzet nyertese egyértelműen a Sellő, ezt jó eséllyel a trió is kénytelen beismerni. Hiába sértegették az ajtóban álló négy nőt azok kicsit sem rettentek meg tőlük, sőt hárman, köztük Dreyia gyors halált ígért nekik. Magabiztossága kicsit se engedett le, a szavait komolyan gondolta. Így bizonytalanságnak nincs nyoma az arcán. A hármuk kicsit túl lehengerlő verbális agresszióját Zammiria egyetlen szava elvágja egy időre. Dreyia ugyan befejezi a hármas cseszegetését, de örömében és a gondolataiban a seggét veri a padlóhoz, hisz Zammi most bizonyítja be miért ő a tulajdonos és kinek a kezében van a hatalom a Sellőben. Dreyia ugyan merészebb és pofátlanabb, mint a többiek, de jól tudja, hogy itt és most az önkényesen örökbefogadott nővére akarata kell, hogy uraljon mindent. Ezzel mutatva a vendégeknek, és a semmirekellőknek hogy mik a szabályok és meddig mehetnek el azok, akik beteszik a lábukat a Sellőbe. Kicsit vissza is lép a három férfitól, de csak annyira hogy a főnöke jó rálátást kapjon a kötekedőkre, akik mit ad isten nagyon békülékennyé váltak mostanra. Az ork nem a levegőbe beszélt, ez mindenképp tiszteletet érdemel Dreyia részéről, noha szerinte három maflás az orktól sokkal reálisabb juss lehetett volna ezeknek a kocsma vitézeknek. Pár pillanatot veszteget csupán a bajkeverő fajtársára, noha sejti, hogy a nő valószínűleg felhúzta a zsebben matató hőst, de egy sör miatt nem fogja meglincselni, max a nyakára ül képletesen, ha visszatérne bármikor a Sellőbe, hisz ki tudja mekkora zűrt okozhatott volna ha ez a három részeges bunkó nem érkezik meg. Az eset felderítését Zammira hagyja. de a csevegésnél ő is ott lesz.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 18:24:20
Üzenet elküldve: 2020-04-13 18:24:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A nő biztató szavaira gyorsabban köröz a kis gyönyör pont körül, közben a simogatásra elégedett morgás hagyja el az ajkait, melyeket kis idő múltán immáron a másik ajkaival játszadozik, és ha teheti azok közé is veti nyelvének bizsergető simogatását. Aztán Vyl kérdésére teljesen elveszti az eszét és rögvest hívó szóra előtör belőle a férfi. Megragadja a formás lábakat és a dereka köré kulcsolja azokat, miközben a másik nyakának kínzására tér át nyelvével és gyöngéden fogaival is kezelés alá vonja az érintett bőrt, de hogy az ne sérüljön. Amennyiben ezt mind megengedi neki a nő heves, de szenvedélyes ringó csípő mozdulatokkal adja meg azt a másiknak, amit a legmélyebb álmaiban kíván. Aztán a két hívogató félgömbre markol és annál fogva húzza a sellőt magához közelebb, és gyengéden meg is pacskolja azt, persze ha engedi a másik eddig húzni a történéseket.*
-Ez jó? *Kérdezi egy nagyobb nyögés közepette, amikor igazán mélyre sikerülhet löknie, és a reményei szerint a másik G-pontját is megérinti párszor ezek után, ha lehetősége adódik rá. *
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A nő biztató szavaira gyorsabban köröz a kis gyönyör pont körül, közben a simogatásra elégedett morgás hagyja el az ajkait, melyeket kis idő múltán immáron a másik ajkaival játszadozik, és ha teheti azok közé is veti nyelvének bizsergető simogatását. Aztán Vyl kérdésére teljesen elveszti az eszét és rögvest hívó szóra előtör belőle a férfi. Megragadja a formás lábakat és a dereka köré kulcsolja azokat, miközben a másik nyakának kínzására tér át nyelvével és gyöngéden fogaival is kezelés alá vonja az érintett bőrt, de hogy az ne sérüljön. Amennyiben ezt mind megengedi neki a nő heves, de szenvedélyes ringó csípő mozdulatokkal adja meg azt a másiknak, amit a legmélyebb álmaiban kíván. Aztán a két hívogató félgömbre markol és annál fogva húzza a sellőt magához közelebb, és gyengéden meg is pacskolja azt, persze ha engedi a másik eddig húzni a történéseket.*
-Ez jó? *Kérdezi egy nagyobb nyögés közepette, amikor igazán mélyre sikerülhet löknie, és a reményei szerint a másik G-pontját is megérinti párszor ezek után, ha lehetősége adódik rá. *
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:44:55
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:44:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Járkáló holló//
//Zammiria asztalánál várva//
*Látja Bel csalódottságát, de neki semmi kétsége a felől immár, hogy a férfi, akit kiszemelt magának hamarosan itt fog dolgozni. Azt viszont nem igazán tudja, hogy milyen posztra is érkezett. ~Remélem nem őrnek jött, mert akkor ezt megszívtuk. ~ Merül fel benne a dolog, de kifelé attól még bizalomgerjesztő mosolyt virít, aki ennél a gondolatnál egy kicsit megremeg. E közben támad egy kis bonyodalom, de ahogy látja, az őrök ezt lerendezik a főnökasszonnyal egyetemben, így neki ezzel semmi dolga, talán csupán egy.*
-Ne aggódjék Bel, nemsokára kibogozzák egymást vagy magukat és kiderítjük itt dolgozik-e az a férfi vagy csak fog. *Említ meg két teljesen egyező lehetőséget, és nem is hazudik nagyot, mert próbaidőre általában mindenki itt szokott maradni, legalábbis egy részére. Közben áthajol a másik asztalhoz is és szintén nyugalomra inti a vendégeket, mert azok már szinte elgondolkodnak a távozáson is. Neki ilyenkor ez a dolga, hogy mindenkit nyugalomra intsen, az őröknek meg az, hogy megoldják a helyzetet, minél hamarabb. Mikor pedig már kezd csitulni a dolog, az arany is gazdát cserél, odasétál a főnökasszony asztalához, hogy ott várja be. A két ott ücsörgő férfival nem foglalkozik, neki Zammiriával van dolga. Ha visszaér a székéhez meg is szólítja.*
-Főnökasszony, egy pillanatra… *Mert ezt inkább csak kettesben említené, a diszkréció meg minden miatt is. Ha nem utasítja el, félreáll az asztaltól.*
//Zammiria asztalánál várva//
*Látja Bel csalódottságát, de neki semmi kétsége a felől immár, hogy a férfi, akit kiszemelt magának hamarosan itt fog dolgozni. Azt viszont nem igazán tudja, hogy milyen posztra is érkezett. ~Remélem nem őrnek jött, mert akkor ezt megszívtuk. ~ Merül fel benne a dolog, de kifelé attól még bizalomgerjesztő mosolyt virít, aki ennél a gondolatnál egy kicsit megremeg. E közben támad egy kis bonyodalom, de ahogy látja, az őrök ezt lerendezik a főnökasszonnyal egyetemben, így neki ezzel semmi dolga, talán csupán egy.*
-Ne aggódjék Bel, nemsokára kibogozzák egymást vagy magukat és kiderítjük itt dolgozik-e az a férfi vagy csak fog. *Említ meg két teljesen egyező lehetőséget, és nem is hazudik nagyot, mert próbaidőre általában mindenki itt szokott maradni, legalábbis egy részére. Közben áthajol a másik asztalhoz is és szintén nyugalomra inti a vendégeket, mert azok már szinte elgondolkodnak a távozáson is. Neki ilyenkor ez a dolga, hogy mindenkit nyugalomra intsen, az őröknek meg az, hogy megoldják a helyzetet, minél hamarabb. Mikor pedig már kezd csitulni a dolog, az arany is gazdát cserél, odasétál a főnökasszony asztalához, hogy ott várja be. A két ott ücsörgő férfival nem foglalkozik, neki Zammiriával van dolga. Ha visszaér a székéhez meg is szólítja.*
-Főnökasszony, egy pillanatra… *Mert ezt inkább csak kettesben említené, a diszkréció meg minden miatt is. Ha nem utasítja el, félreáll az asztaltól.*
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:29:33
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:29:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Még pont nem kezdett el aggódni, hogy szégyenére parlagon marad, így feltüzelve. Mert az igazán nagy fájdalom lenne részéről, ha nem érezhetné a vendég vágyakozását első kézből, lüktetve törekedni. Közben a férfi válláról lekerülnek a lábai és az feljebb mászik, hogy csókot lopjon. Szinte csak félútig kell felküzdenie magát, mert, ahogy látja, hogy felé igyekszik, felnyomja magát a vágyott találkozás reményében. A szájával szívesen marasztalná, de Maxnek más tervei vannak, mégpedig, hogy rabul ejti, a már így is felfelé ágaskodó rózsákat. Az alkarján támaszkodva próbál helytállni, mint nyárfa a szélben, de érződik az egyre hevesebb ziháláson és a vágytól telített sóhajokon, hogy lassan kettétörik.*
-Az most… nem lenne jó, ha bármelyikünk is… eltávozna. *Jegyzi meg fojtott hangon, képzeletbeli füstkarikákat lehelve a levegőbe.*
-Ezt most mhár… be kell fejezned. Mutasd meg… milyen egy igazi férfi. *Súgja oda a másik fülébe, közben érzi, ahogy a két kerekded forma szépen belesimul Max tenyerébe, mint egy-egy doromboló macska.*
-Ah… Ők is azt szeretik, ha foglalkoznaak… velük. *Közben érzi, ahogy a fél-elf szája a nyakára tapad és ágyéka közelíti. Neki se kell több, a karjait maga mellé ereszti és két lábát a férfi dereka köré fonja. Szépen lassan egymáshoz dörzsölődik a két ágyék, egy nedves találkozás közepette még valami loccsanó hang is kiszűrődik, kétségtelen, hogy May már egy ideje izzik, magában. Óvatosan mozgatja is a csípőjét, ahogy a férfi kezei és ajkai munkálkodása nyomán a vágy indítja, még egy nyögés is elhagyja a száját, ahogy teljes hosszában felderíti a férfit.*
-Szeretnélek… *Búgja maga elé a levegőbe, mint egy vergődő madár a macska karmai között.*
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Még pont nem kezdett el aggódni, hogy szégyenére parlagon marad, így feltüzelve. Mert az igazán nagy fájdalom lenne részéről, ha nem érezhetné a vendég vágyakozását első kézből, lüktetve törekedni. Közben a férfi válláról lekerülnek a lábai és az feljebb mászik, hogy csókot lopjon. Szinte csak félútig kell felküzdenie magát, mert, ahogy látja, hogy felé igyekszik, felnyomja magát a vágyott találkozás reményében. A szájával szívesen marasztalná, de Maxnek más tervei vannak, mégpedig, hogy rabul ejti, a már így is felfelé ágaskodó rózsákat. Az alkarján támaszkodva próbál helytállni, mint nyárfa a szélben, de érződik az egyre hevesebb ziháláson és a vágytól telített sóhajokon, hogy lassan kettétörik.*
-Az most… nem lenne jó, ha bármelyikünk is… eltávozna. *Jegyzi meg fojtott hangon, képzeletbeli füstkarikákat lehelve a levegőbe.*
-Ezt most mhár… be kell fejezned. Mutasd meg… milyen egy igazi férfi. *Súgja oda a másik fülébe, közben érzi, ahogy a két kerekded forma szépen belesimul Max tenyerébe, mint egy-egy doromboló macska.*
-Ah… Ők is azt szeretik, ha foglalkoznaak… velük. *Közben érzi, ahogy a fél-elf szája a nyakára tapad és ágyéka közelíti. Neki se kell több, a karjait maga mellé ereszti és két lábát a férfi dereka köré fonja. Szépen lassan egymáshoz dörzsölődik a két ágyék, egy nedves találkozás közepette még valami loccsanó hang is kiszűrődik, kétségtelen, hogy May már egy ideje izzik, magában. Óvatosan mozgatja is a csípőjét, ahogy a férfi kezei és ajkai munkálkodása nyomán a vágy indítja, még egy nyögés is elhagyja a száját, ahogy teljes hosszában felderíti a férfit.*
-Szeretnélek… *Búgja maga elé a levegőbe, mint egy vergődő madár a macska karmai között.*
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:26:49
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:26:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
* Dhoriszt is lenyűgözi az a fajta magabiztos helytállás, amit a Sellőház dolgozói mutatnak be. Nagyon becsüli azt a lélekjelenlétet, ami a hölgyeket uralja. És egyúttal kissé bántja a tudat, hogy ők hozták a Sellőház nyakára a bajt. ~ Először járunk itt, s szépen be is mutatkoztunk. ~ Az ügy megoldódni látszik, de Dhorisz valamiért mégis úgy érzi, hogy ezzel még nem zárul le az egész. Lehet, hogy a részegesek eltávoznak minden verekedés nélkül, de számít rá, hogy a Sellőház dolgozói - főként Zammiria részéről lesz hozzájuk néhány szó, amelyek arról fognak tanúskodni, hogy nem hiányzott nekik ez a ma esti felfordulás. El is határozza, hogy amint ezek a részegek eltávoznak, feltétlenül beszél a vendéglátó főnökasszonyával, már ha egyáltalán erre lesz módja. ~ Még az a szerencse, hogy tényleg nem loptunk tőlük pénzt. Különben is, én lopásban nem vagyok valami ügyes. A kémkedés az én területem, ami ugyanúgy nem a legveszélytelenebb meló, de hát úgy jó az élet, ha izgalmak vannak benne. ~ Eközben Burzhgor is átadja a részegek részéről kívánt összeget, amit - személy szerint - ő egy kicsit sokall. Nyilván érti, hogy miért kell, de azért ennyi pénzt kicsikarni a semmire mégiscsak pofátlanságnak tartja. Jogos kártérítés esetén nem lenne problémája. Eltérő nézeteit azonban nem osztja meg senkivel. ~ Még csak az kéne, hogy én is nehezítsek az ügyön. ~ *
* Dhoriszt is lenyűgözi az a fajta magabiztos helytállás, amit a Sellőház dolgozói mutatnak be. Nagyon becsüli azt a lélekjelenlétet, ami a hölgyeket uralja. És egyúttal kissé bántja a tudat, hogy ők hozták a Sellőház nyakára a bajt. ~ Először járunk itt, s szépen be is mutatkoztunk. ~ Az ügy megoldódni látszik, de Dhorisz valamiért mégis úgy érzi, hogy ezzel még nem zárul le az egész. Lehet, hogy a részegesek eltávoznak minden verekedés nélkül, de számít rá, hogy a Sellőház dolgozói - főként Zammiria részéről lesz hozzájuk néhány szó, amelyek arról fognak tanúskodni, hogy nem hiányzott nekik ez a ma esti felfordulás. El is határozza, hogy amint ezek a részegek eltávoznak, feltétlenül beszél a vendéglátó főnökasszonyával, már ha egyáltalán erre lesz módja. ~ Még az a szerencse, hogy tényleg nem loptunk tőlük pénzt. Különben is, én lopásban nem vagyok valami ügyes. A kémkedés az én területem, ami ugyanúgy nem a legveszélytelenebb meló, de hát úgy jó az élet, ha izgalmak vannak benne. ~ Eközben Burzhgor is átadja a részegek részéről kívánt összeget, amit - személy szerint - ő egy kicsit sokall. Nyilván érti, hogy miért kell, de azért ennyi pénzt kicsikarni a semmire mégiscsak pofátlanságnak tartja. Jogos kártérítés esetén nem lenne problémája. Eltérő nézeteit azonban nem osztja meg senkivel. ~ Még csak az kéne, hogy én is nehezítsek az ügyön. ~ *
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:11:42
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:11:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
*Megvan lepve, hogy a hölgyek milyen bátrak a Sellőben. Dreyia jól megmondja a magáét, elég félelmetes formát nyújtva. Elég meggyőző és bátor. Meglepően sokan választanák a küzdelmet.
~Vajon miért? Ennyire védik a vendégeiket? Meggyőző.~
A jelek szerint Zammiria is vele ért egyet, így a békésebb megoldás jön szóba. A kis bajkeverők, a jelek szerint, megijedtek. Ha ő neki kellene kitalálnia biztos, hogy Dreyia magabiztos kiállása kényszerítette őket a békés megoldásra. Átadja a 350 aranyat Mesélő (Atlasz)nak.
Reméli, hogy ezzel le is zárták az eseményeket, bár még valószínű, hogy a Sellőházt felől még számíthatnak valamire, ami nem feltétlenül lesz az ízlésükre.*
*Megvan lepve, hogy a hölgyek milyen bátrak a Sellőben. Dreyia jól megmondja a magáét, elég félelmetes formát nyújtva. Elég meggyőző és bátor. Meglepően sokan választanák a küzdelmet.
~Vajon miért? Ennyire védik a vendégeiket? Meggyőző.~
A jelek szerint Zammiria is vele ért egyet, így a békésebb megoldás jön szóba. A kis bajkeverők, a jelek szerint, megijedtek. Ha ő neki kellene kitalálnia biztos, hogy Dreyia magabiztos kiállása kényszerítette őket a békés megoldásra. Átadja a 350 aranyat Mesélő (Atlasz)nak.
Reméli, hogy ezzel le is zárták az eseményeket, bár még valószínű, hogy a Sellőházt felől még számíthatnak valamire, ami nem feltétlenül lesz az ízlésükre.*
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 14:20:18
Üzenet elküldve: 2020-04-13 14:20:18
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 632
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 632
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
//Rosszalkodjunk!//
*A Rókalyuk állandó vendégeinek legnagyobb bosszúságára sötételf "elkövető" a félelem vagy a megbánás legcsekélyebb jele nélkül áll elébük, s vele tart az ork is. Utóbbi ajánlatára válaszul gazdagabb lehet néhány meglepett pillantással, s a trió az ajtóban még össze is néz. Míg a Burzhgor-Wylindhor páros igyekszik higgadt konszenzusra jutni, a Sellőház fegyveres erői másképp látják a helyzetet. Az már kezd derengeni a hármasnak, hogy a lányok nem a Sellőház szolgáltatásainak részét képezik, legalábbis az innen-onnan kilátásba helyezett lehetőségek számukra is kezdik érthetővé tenni a felállást.*
-A Patkányok védelmét? No jó. *A bőrvértes alak ezúttal Dreyiát fixírozva, szemmel láthatóan azon agyalva, vajon a sötételf blöfföl-e. A mögötte álló kettős lopva egymásra pillant, némileg talán elbizonytalanodva. Reyraa szavaira ugyan felhördül a köpcös, de mihelyst találkozik tekintete a lányéval, jobbnak látja elkapni pillantását. Shanneira is hozzáteszi a maga részét, a kilátásba helyezett kasztrálás pedig a legkevésbé sincs ínyükre. Egy biztos csupán, s a Reyraa - Shanneira - Dreyia triumvirátus kellőképp tudtukra adta: Ma sem lesz részük a minőségi szórakozásban.
Ekkor érkezik Zammiria, aki a két bajkeverőhöz hasonlatosan inkább a békés megoldást választaná, vagyis számára a legbiztosabbat.*
-Á, a Madame. El... Fogadjuk az ajánlatot. Még is csak így a legjobb, nem igaz? *Szólal meg végül a vértes, joviális vigyort erőltetve arcára, s talán ez a maximum, amit kihozhatnak a helyzetből. Még mindig több, mint amiben reménykedtek.
A szószóló sötét tekintete még egyszer végigsiklik a körülöttük álló arcokon, majd Burzhgor felé nyújtja mosdatlan tenyerét.*
*A Rókalyuk állandó vendégeinek legnagyobb bosszúságára sötételf "elkövető" a félelem vagy a megbánás legcsekélyebb jele nélkül áll elébük, s vele tart az ork is. Utóbbi ajánlatára válaszul gazdagabb lehet néhány meglepett pillantással, s a trió az ajtóban még össze is néz. Míg a Burzhgor-Wylindhor páros igyekszik higgadt konszenzusra jutni, a Sellőház fegyveres erői másképp látják a helyzetet. Az már kezd derengeni a hármasnak, hogy a lányok nem a Sellőház szolgáltatásainak részét képezik, legalábbis az innen-onnan kilátásba helyezett lehetőségek számukra is kezdik érthetővé tenni a felállást.*
-A Patkányok védelmét? No jó. *A bőrvértes alak ezúttal Dreyiát fixírozva, szemmel láthatóan azon agyalva, vajon a sötételf blöfföl-e. A mögötte álló kettős lopva egymásra pillant, némileg talán elbizonytalanodva. Reyraa szavaira ugyan felhördül a köpcös, de mihelyst találkozik tekintete a lányéval, jobbnak látja elkapni pillantását. Shanneira is hozzáteszi a maga részét, a kilátásba helyezett kasztrálás pedig a legkevésbé sincs ínyükre. Egy biztos csupán, s a Reyraa - Shanneira - Dreyia triumvirátus kellőképp tudtukra adta: Ma sem lesz részük a minőségi szórakozásban.
Ekkor érkezik Zammiria, aki a két bajkeverőhöz hasonlatosan inkább a békés megoldást választaná, vagyis számára a legbiztosabbat.*
-Á, a Madame. El... Fogadjuk az ajánlatot. Még is csak így a legjobb, nem igaz? *Szólal meg végül a vértes, joviális vigyort erőltetve arcára, s talán ez a maximum, amit kihozhatnak a helyzetből. Még mindig több, mint amiben reménykedtek.
A szószóló sötét tekintete még egyszer végigsiklik a körülöttük álló arcokon, majd Burzhgor felé nyújtja mosdatlan tenyerét.*
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 11:12:37
Üzenet elküldve: 2020-04-13 11:12:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hölgyek örömére//
//Rendorral Zammiriára várva//
//Érintőlegesen Rosszalkodjunk!//
*Tetszik neki, ahogy Zammiria kezeli a helyzetet. Kellően nyugodt és korrekt, de mégis megvillantja határozott tekintélyét. Hallotta a sötételf hölgyek felé vágott sértő szavakat, melyek hatására Lau vére is felforr. Nem véletlen adta a fejét arra, amire. Minden sejtjével bálványozza a „gyengébb” nemet, és minden tisztelete az övék. Általánosságban. Persze, akadnak kivételek, de a Sellőház személyzete a jelenetet elnézve egyelőre ismeretlenül is belopta magát szívébe. Ennek ellenére azonban jobbnak látja, ha nem száll be a buliba, hiszen kellő önkritikával felméri, hogy inkább hátráltatná a helyzetet mintsem segítené. Szórakozottan, puhán simogatja ujjbegyeivel a fa asztallapot, majd megszakítja ezt a cselekvést, mikor asztaltársa felé nyújtja a kezét. Viszonozza a kézfogást, Rendoréval egyenlő, határozott erőkifejtéssel. Közben végigméri a másik borostás arcát, mogyoróbarna szemeit és erős arcélekkel megáldott vonásait, majd értően bólint, mikor az elmeséli, hogy miért is van itt.*
- Értem. Hát, igen, azt hiszem, senkinek nem hiányoztak ezek a balhés alakok. *Égnek emeli tekintetét, és megenged magának egy bosszankodó sóhajt.* De a kikötőben sajnos elég gyakori az ilyen. Jómagam is a közelben lakom, és nagy munka árán lehet csak kimaradni a balhéból.
*Neki eddig egészen hatékonyan sikerült. Utálja az erőszakot, és nem is nevezhető harcedzett férfinak. Mindig is csupán a szerencséjén és szemfülességén múlt, hogy ezidáig a már említett szerelemféltési ügyön, és hasonló okokból felmerülő apróbb szóváltásokon kívül elkerülte a baj.*
- Én azzal a feltett szándékkal jöttem, hogy beálljak a Sellők közé. *Félszeg mosoly kíséretében közli indítékát.* Ideje, hogy ne egyedül kelljen csinálnom.
*Utolsó mondatával utal rá, hogy már egy ideje ezt a foglalkozást űzi. Mivel nem kapott választ az italra vonatkozó kérdésére, szinte el is felejti azt. Ezen kívül fennáll az a helyzet is, hogy az eddig erre-arra szállingózó dolgozók szépen lassan a pult mögött keresnek menedéket. Jobb is most nem zavarni őket, így visszatér az asztal simogatásához, és visszafordítja a kérdést.*
- Te is arra a feladatra jelentkeztél, mint amire én szándékozom? Vagy valami más munka érdekel?
//Rendorral Zammiriára várva//
//Érintőlegesen Rosszalkodjunk!//
*Tetszik neki, ahogy Zammiria kezeli a helyzetet. Kellően nyugodt és korrekt, de mégis megvillantja határozott tekintélyét. Hallotta a sötételf hölgyek felé vágott sértő szavakat, melyek hatására Lau vére is felforr. Nem véletlen adta a fejét arra, amire. Minden sejtjével bálványozza a „gyengébb” nemet, és minden tisztelete az övék. Általánosságban. Persze, akadnak kivételek, de a Sellőház személyzete a jelenetet elnézve egyelőre ismeretlenül is belopta magát szívébe. Ennek ellenére azonban jobbnak látja, ha nem száll be a buliba, hiszen kellő önkritikával felméri, hogy inkább hátráltatná a helyzetet mintsem segítené. Szórakozottan, puhán simogatja ujjbegyeivel a fa asztallapot, majd megszakítja ezt a cselekvést, mikor asztaltársa felé nyújtja a kezét. Viszonozza a kézfogást, Rendoréval egyenlő, határozott erőkifejtéssel. Közben végigméri a másik borostás arcát, mogyoróbarna szemeit és erős arcélekkel megáldott vonásait, majd értően bólint, mikor az elmeséli, hogy miért is van itt.*
- Értem. Hát, igen, azt hiszem, senkinek nem hiányoztak ezek a balhés alakok. *Égnek emeli tekintetét, és megenged magának egy bosszankodó sóhajt.* De a kikötőben sajnos elég gyakori az ilyen. Jómagam is a közelben lakom, és nagy munka árán lehet csak kimaradni a balhéból.
*Neki eddig egészen hatékonyan sikerült. Utálja az erőszakot, és nem is nevezhető harcedzett férfinak. Mindig is csupán a szerencséjén és szemfülességén múlt, hogy ezidáig a már említett szerelemféltési ügyön, és hasonló okokból felmerülő apróbb szóváltásokon kívül elkerülte a baj.*
- Én azzal a feltett szándékkal jöttem, hogy beálljak a Sellők közé. *Félszeg mosoly kíséretében közli indítékát.* Ideje, hogy ne egyedül kelljen csinálnom.
*Utolsó mondatával utal rá, hogy már egy ideje ezt a foglalkozást űzi. Mivel nem kapott választ az italra vonatkozó kérdésére, szinte el is felejti azt. Ezen kívül fennáll az a helyzet is, hogy az eddig erre-arra szállingózó dolgozók szépen lassan a pult mögött keresnek menedéket. Jobb is most nem zavarni őket, így visszatér az asztal simogatásához, és visszafordítja a kérdést.*
- Te is arra a feladatra jelentkeztél, mint amire én szándékozom? Vagy valami más munka érdekel?
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 09:42:32
Üzenet elküldve: 2020-04-13 09:42:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
//Pult mögött//
*Elnézi a guvadó tekinteteket, mintha gyerekek szabadultak volna a cukrászatba. Felméri, merre helyezkednek a Sellők, mert ha bármelyikhez megpróbálnának hozzányúlni, ahhoz neki is lesz szava. Apró intésekkel igyekszik jelezni a lányoknak, akik nem valamely vendég asztalánál ülnek, hanem felszolgálnak, hogy jöjjenek szépen vissza a pult mögé. Összeráncolja a szemöldökét, amiért a férfiak ilyenkor nincsenek itt, pedig mégiscsak más kiállásuk lenne, mint a nőknek, akiknek sokkal több határozottságot kell mutatniuk, hogy komolyan vegyék őket, pedig képességekben nem biztos, hogy annyira elmaradnak.
~Ez a Darelld, meg a nagyszájú is merre kódorog ilyenkor?~
Reménykedik még a békés megoldásban, bár eléggé puskaporos a levegő, és tapasztalata szerint néha csak a verekedés kedvéért is kitör a felfordulás.*
//Pult mögött//
*Elnézi a guvadó tekinteteket, mintha gyerekek szabadultak volna a cukrászatba. Felméri, merre helyezkednek a Sellők, mert ha bármelyikhez megpróbálnának hozzányúlni, ahhoz neki is lesz szava. Apró intésekkel igyekszik jelezni a lányoknak, akik nem valamely vendég asztalánál ülnek, hanem felszolgálnak, hogy jöjjenek szépen vissza a pult mögé. Összeráncolja a szemöldökét, amiért a férfiak ilyenkor nincsenek itt, pedig mégiscsak más kiállásuk lenne, mint a nőknek, akiknek sokkal több határozottságot kell mutatniuk, hogy komolyan vegyék őket, pedig képességekben nem biztos, hogy annyira elmaradnak.
~Ez a Darelld, meg a nagyszájú is merre kódorog ilyenkor?~
Reménykedik még a békés megoldásban, bár eléggé puskaporos a levegő, és tapasztalata szerint néha csak a verekedés kedvéért is kitör a felfordulás.*
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 09:22:52
Üzenet elküldve: 2020-04-13 09:22:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*Az együttműködés nagyot dob a két vendég helyzetén, és bár Wylindhor az ő meglátása szerint még mindig lapít, s többnyire Burzhgor beszél helyette, szerencséjére az ork férfi korrekt, erőszakmentes hozzáállással képviseli érdekeit. További szerencséjük, hogy a hangos trió elveti a sulykot. Zammiriát nem maga a sértés bosszantja, hiszen mit lehet várni ilyen alakoktól, de számára sem szívesen látott vendégekké válnak. Azonban van valami, ami a saját oldalukról is kivívja ellenzését, az pedig Dreyia meggondolatlan, sőt, veszélyes szavainak köszönhető, amivel kissé túllép a hatáskörén.*
- Elég!
*Szól tőle szokatlan erélyességgel és hangerővel, szemei dühösen villannak a társaságra.*
- A Sellőház semleges terület, mind a kikötő bandái, mind istenei tekintetében, és én döntöm el, hogy kit védelmezünk és miképp. Nem fogok minden bűnözőt dédelgetni, aki átlépi a küszöböt az üldözői elől.
*Ezután kifejezetten a vértes szószólóhoz fordul.*
- Nem tűrjük viszont a rendbontást sem. Hallhattátok, hogy hajlandóak igen nagylelkűen kárpótolni titeket a sérelemért cserébe, bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban nagyobb kárt okoztak volna.
*Mutat kezével Burzhgor felé.*
- Fogadjátok el bocsánatkérésként, és melléteszek egy üveg rumot, hogy jó hangulatban érjen véget a napotok. Ennél jobb ajánlatot itt nem kaptok.
*Az együttműködés nagyot dob a két vendég helyzetén, és bár Wylindhor az ő meglátása szerint még mindig lapít, s többnyire Burzhgor beszél helyette, szerencséjére az ork férfi korrekt, erőszakmentes hozzáállással képviseli érdekeit. További szerencséjük, hogy a hangos trió elveti a sulykot. Zammiriát nem maga a sértés bosszantja, hiszen mit lehet várni ilyen alakoktól, de számára sem szívesen látott vendégekké válnak. Azonban van valami, ami a saját oldalukról is kivívja ellenzését, az pedig Dreyia meggondolatlan, sőt, veszélyes szavainak köszönhető, amivel kissé túllép a hatáskörén.*
- Elég!
*Szól tőle szokatlan erélyességgel és hangerővel, szemei dühösen villannak a társaságra.*
- A Sellőház semleges terület, mind a kikötő bandái, mind istenei tekintetében, és én döntöm el, hogy kit védelmezünk és miképp. Nem fogok minden bűnözőt dédelgetni, aki átlépi a küszöböt az üldözői elől.
*Ezután kifejezetten a vértes szószólóhoz fordul.*
- Nem tűrjük viszont a rendbontást sem. Hallhattátok, hogy hajlandóak igen nagylelkűen kárpótolni titeket a sérelemért cserébe, bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban nagyobb kárt okoztak volna.
*Mutat kezével Burzhgor felé.*
- Fogadjátok el bocsánatkérésként, és melléteszek egy üveg rumot, hogy jó hangulatban érjen véget a napotok. Ennél jobb ajánlatot itt nem kaptok.
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-13 00:38:02
Üzenet elküldve: 2020-04-13 00:38:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*Shan olyan szívesen felelne a költőinek szánt kérdésre. A legnagyobb higgadtsággal, jókedvűen találgatná pimaszul, ki a fene is lehet a másik, többnyire a töketlen szeszkós szinonimáit használva, de szerencsére van egy olyan jó tulajdonsága, hogy tudja, mikor kell befogni. Nagyon úgy néz ki egyébként, hogy az egész balhé felesleges figyelemhajhászattá kezd válni a nyomorult érkezők részéről, bizonyára sikerült a piás, csökevény agyukkal felfogni, mennyire nincsenek is nyeregben. Ennek ellenére próbálkoznak, persze mindhiába, Dreyia a szajházás és rüfkézés ellenére nyugodtan küldi el őket a búsba. A mélységi szavai mosolyt csalnak arcára, természetesen kinézte belőle, hogy ilyen kemény, de egészen más, mikor az embernek alkalma is van ezen tulajdonságát megfigyelni. Tetszik neki, ahogyan társai tisztesen helyrerakják a fickókat, ám a Patkányokkal való fenyegetőzés hallatán egy pillanatra átsuhan rajta egy kósza gondolat: mi van ha épp ezek is rájuk hivatkoznak?*
~Csak nem~
*Temeti is el magában majd a "kedves vendégek" felé fordul.*
-Ó, hát ez igazán szomorú.
*Biggyeszti le alsó ajkát undorító műsajnálattal hallva, hogy a nyomorultaknak még nem volt szerencséjük mélységivel hálni.*
-És bizony nem is ma lesz a napja.
*Ezután vet egy gyors pillantást a többiekre is, időközben Zamm is idehozta az orkot, s a sötételfet, szeme sarkából a vendégeken is végigszalad tekintete, akiknek nem kerülte el figyelmét a közjáték. Hogy is kerülhette volna?*
-Én a helyetekben elhúznék.
*Javasolja egész baráti hangnemben az ajtónál állóknak*
-De persze maradhattok is. Holnap meg mesélhetitek abban a leprás krimóban a haveroknak, hogyan csapta le a heréteket pár asszony.
*Shan olyan szívesen felelne a költőinek szánt kérdésre. A legnagyobb higgadtsággal, jókedvűen találgatná pimaszul, ki a fene is lehet a másik, többnyire a töketlen szeszkós szinonimáit használva, de szerencsére van egy olyan jó tulajdonsága, hogy tudja, mikor kell befogni. Nagyon úgy néz ki egyébként, hogy az egész balhé felesleges figyelemhajhászattá kezd válni a nyomorult érkezők részéről, bizonyára sikerült a piás, csökevény agyukkal felfogni, mennyire nincsenek is nyeregben. Ennek ellenére próbálkoznak, persze mindhiába, Dreyia a szajházás és rüfkézés ellenére nyugodtan küldi el őket a búsba. A mélységi szavai mosolyt csalnak arcára, természetesen kinézte belőle, hogy ilyen kemény, de egészen más, mikor az embernek alkalma is van ezen tulajdonságát megfigyelni. Tetszik neki, ahogyan társai tisztesen helyrerakják a fickókat, ám a Patkányokkal való fenyegetőzés hallatán egy pillanatra átsuhan rajta egy kósza gondolat: mi van ha épp ezek is rájuk hivatkoznak?*
~Csak nem~
*Temeti is el magában majd a "kedves vendégek" felé fordul.*
-Ó, hát ez igazán szomorú.
*Biggyeszti le alsó ajkát undorító műsajnálattal hallva, hogy a nyomorultaknak még nem volt szerencséjük mélységivel hálni.*
-És bizony nem is ma lesz a napja.
*Ezután vet egy gyors pillantást a többiekre is, időközben Zamm is idehozta az orkot, s a sötételfet, szeme sarkából a vendégeken is végigszalad tekintete, akiknek nem kerülte el figyelmét a közjáték. Hogy is kerülhette volna?*
-Én a helyetekben elhúznék.
*Javasolja egész baráti hangnemben az ajtónál állóknak*
-De persze maradhattok is. Holnap meg mesélhetitek abban a leprás krimóban a haveroknak, hogyan csapta le a heréteket pár asszony.
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-12 22:12:48
Üzenet elküldve: 2020-04-12 22:12:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Naz és Lisé a Sellőben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Fürdő//
* Nazron szerint nincs semmi baj azzal, hogy csak vízzel mossa a lány a haját. A szappan meg a többi kence csak elrontaná azt vad természetes illatát, amit a fiú úgy imád. Természetesen Nazi is áraszt magából egy sajátos illatot a hányás és a Vértker szagán kívül. Az utóbbi időben ugyanis, már nem kellet neki az utcán tengődnie. Rendszeresen tisztálkodott is azokkal a szerekkel, amit nem akart érezni Lisé haján. Ezeknek gyenge illatát még akár most is érezheti. A játékos locsolás után a vörös a tettek mezejére lép. Igaz ezzel el lehetetleníti a bárdot attól, hogy a formás mellek közelébe jusson. Mondjuk mellkasán így is jól érzékeli azok jelenlétét. A fiú csípőjénél támaszkodik meg veszélyesen közel kerülve Nazron lágyékához. Érzi nyakánál Lisé forró leheletét, amikor az ott szagolgatja. A jó illat dicséret legalább annyira meglepi, mint amennyire Lisét lepte meg, amikor ő mondta neki. A Rókalány viszont nevéhez méltón elkezdi harapdálni.*
- Harapj te vadállat!* Biztatja és nagyon nyög, amikor az csípőjével mozdul, mivel meredező dorongját érintette ezzel odalent. Ezzel olyan érzést keltve a férfiban, mintha az orra előtt húzgálnák a mézes madzagot. A válasz, amit kap már nem is igazán jut el a tudatáig. Újabb lökés következik, aminél már majdnem elszakad a fiú cérnája. ~ Incselkedik velem. Ezt már nem hagyhatom annyiban!~ Legalább annyira vágy a vörösre, mint az reá. Viszont úgy érzi, hogy a lány tőle várja az első lépést. Amint az elkezd odalent hozzá dörgölőzni, nem is vár tovább. Átöleli és hanyatt dönti a kádban. Ideje, hogy ő kínozza meg egy kicsikét a vöröskét. Még le se tette, de már a szájában van a nyelve. Viszont most nem a gyors nyelvest kapja a lány. Lassú és szenvedélyes csókban részesíti, de ennek a végéről se hiányozhat a kis karapás az ajkakon. Aztán megindul lefelé. Apró forró csókokat lehel a nyakára. Néha finoman megszívja vagy éppen megharapdálja. Nagyon lassan halad lefelé, de aztán végül mégiscsak eléri a mellek tájékát. Itt az idő, hogy végre felfedje őket, mivel előbb már erre nem volt ideje Lisének. Széthúzza a hajzuhatagot és nyomban csókokkal árasztja el. A bimbókhoz érve megnyalogatja őket mind a kettőt. Még köröz is nyelvével körülöttük egy kicsit. Aztán szájába veszi a kis cseresznyéket és megszívogatja azokat. Végezetül, mintha szőlőszemek lennének finoman a fogai közzé veszi és enyhén megharapdálja azokat. Csak ezután folytatja lefelé az útját. A mellek is érzékenyek tudnak lenni, de szerinte a hason történő hasonló játék legalább olyan izgató tud lenni. Forrón rálehel miközben csókolgatja. Kezével pedig finoman cirógatja a lány bőrét. A köldökébe is beledugja a nyelvecskéjét, hogy körözzön ott egyet. Ezen nagy felület is lassan a végére ér. Hamarosan már víz fogja takarni azon részeket, ahova mennie kéne. Így hát kénytelen áttérni a combokra. Ott is a belső élekre. Addig halad lassan, amíg el nem éri a vizet. Ekkor ugyanis mély levegőt vesz és bedugja fejét a víz alá, hogy gyorsított tempóban haladjon tovább, amíg el nem éri a gyönyörök kapuját. Itt már nincs sok ideje szóval csak egy csókot nyom rá, hogy a túloldalon visszatérjen. Kicsit azért hosszúra sikeredik ez az út a víz alatt, ezért kapkodnia kell a levegőt a felszínen. Mikor aztán kifúja magát a két kupáért nyúl. Véletlenszerűen nyújtja az egyiket a lánynak. Sajátját gyorsan kiissza és aztán félre löki. Az hangos csörrenéssel ér padlót valahol. A kicsi székről lesodor mindent a földre, mivel szüksége lesz rá. Kezébe veszi, hogy beemelje a kádba.*
- Ülj rá, hogy elvarázsoljalak!* Szinte követeli Lisétől. Reméli, hogy eleget fog ennek tenni és kényelembe helyezi majd magát a széken. Ha esetleg máshogy is megtudja oldani, hogy Naz szájával odaférjen, akkor ő vevő rá az biztos.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Fürdő//
* Nazron szerint nincs semmi baj azzal, hogy csak vízzel mossa a lány a haját. A szappan meg a többi kence csak elrontaná azt vad természetes illatát, amit a fiú úgy imád. Természetesen Nazi is áraszt magából egy sajátos illatot a hányás és a Vértker szagán kívül. Az utóbbi időben ugyanis, már nem kellet neki az utcán tengődnie. Rendszeresen tisztálkodott is azokkal a szerekkel, amit nem akart érezni Lisé haján. Ezeknek gyenge illatát még akár most is érezheti. A játékos locsolás után a vörös a tettek mezejére lép. Igaz ezzel el lehetetleníti a bárdot attól, hogy a formás mellek közelébe jusson. Mondjuk mellkasán így is jól érzékeli azok jelenlétét. A fiú csípőjénél támaszkodik meg veszélyesen közel kerülve Nazron lágyékához. Érzi nyakánál Lisé forró leheletét, amikor az ott szagolgatja. A jó illat dicséret legalább annyira meglepi, mint amennyire Lisét lepte meg, amikor ő mondta neki. A Rókalány viszont nevéhez méltón elkezdi harapdálni.*
- Harapj te vadállat!* Biztatja és nagyon nyög, amikor az csípőjével mozdul, mivel meredező dorongját érintette ezzel odalent. Ezzel olyan érzést keltve a férfiban, mintha az orra előtt húzgálnák a mézes madzagot. A válasz, amit kap már nem is igazán jut el a tudatáig. Újabb lökés következik, aminél már majdnem elszakad a fiú cérnája. ~ Incselkedik velem. Ezt már nem hagyhatom annyiban!~ Legalább annyira vágy a vörösre, mint az reá. Viszont úgy érzi, hogy a lány tőle várja az első lépést. Amint az elkezd odalent hozzá dörgölőzni, nem is vár tovább. Átöleli és hanyatt dönti a kádban. Ideje, hogy ő kínozza meg egy kicsikét a vöröskét. Még le se tette, de már a szájában van a nyelve. Viszont most nem a gyors nyelvest kapja a lány. Lassú és szenvedélyes csókban részesíti, de ennek a végéről se hiányozhat a kis karapás az ajkakon. Aztán megindul lefelé. Apró forró csókokat lehel a nyakára. Néha finoman megszívja vagy éppen megharapdálja. Nagyon lassan halad lefelé, de aztán végül mégiscsak eléri a mellek tájékát. Itt az idő, hogy végre felfedje őket, mivel előbb már erre nem volt ideje Lisének. Széthúzza a hajzuhatagot és nyomban csókokkal árasztja el. A bimbókhoz érve megnyalogatja őket mind a kettőt. Még köröz is nyelvével körülöttük egy kicsit. Aztán szájába veszi a kis cseresznyéket és megszívogatja azokat. Végezetül, mintha szőlőszemek lennének finoman a fogai közzé veszi és enyhén megharapdálja azokat. Csak ezután folytatja lefelé az útját. A mellek is érzékenyek tudnak lenni, de szerinte a hason történő hasonló játék legalább olyan izgató tud lenni. Forrón rálehel miközben csókolgatja. Kezével pedig finoman cirógatja a lány bőrét. A köldökébe is beledugja a nyelvecskéjét, hogy körözzön ott egyet. Ezen nagy felület is lassan a végére ér. Hamarosan már víz fogja takarni azon részeket, ahova mennie kéne. Így hát kénytelen áttérni a combokra. Ott is a belső élekre. Addig halad lassan, amíg el nem éri a vizet. Ekkor ugyanis mély levegőt vesz és bedugja fejét a víz alá, hogy gyorsított tempóban haladjon tovább, amíg el nem éri a gyönyörök kapuját. Itt már nincs sok ideje szóval csak egy csókot nyom rá, hogy a túloldalon visszatérjen. Kicsit azért hosszúra sikeredik ez az út a víz alatt, ezért kapkodnia kell a levegőt a felszínen. Mikor aztán kifúja magát a két kupáért nyúl. Véletlenszerűen nyújtja az egyiket a lánynak. Sajátját gyorsan kiissza és aztán félre löki. Az hangos csörrenéssel ér padlót valahol. A kicsi székről lesodor mindent a földre, mivel szüksége lesz rá. Kezébe veszi, hogy beemelje a kádba.*
- Ülj rá, hogy elvarázsoljalak!* Szinte követeli Lisétől. Reméli, hogy eleget fog ennek tenni és kényelembe helyezi majd magát a széken. Ha esetleg máshogy is megtudja oldani, hogy Naz szájával odaférjen, akkor ő vevő rá az biztos.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-12 21:40:37
Üzenet elküldve: 2020-04-12 21:40:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem minden vendégnél jó, ha lassú az aktus. Néha jobb az, ha egy rövid, de heves és tartalmas szeretkezést produkál a Sellő, amennyiben a kuncsaft azt kívánja, a jelenlegi fejlemények pedig azt mutatják, hogy ez helyén való. A kacér, merész mozdulatok, vegyítve a csókokkal és finom érintésekkel, igazán tűzbe hozzák Vylt, finom, vöröses pír kúszik orcáira, rekedtes hangon sóhajt néhol, főként, mikor megtalálják a legérzékenyebb pontját.*
- Igen... kérlek, ez nagyon jó. *Töredezetten beszél, néhol vagy a levegővétel, vagy a kényszeredett, elfojtott sikítás akadályozza benne. Finoman karolja át a férfit, a hátát simogatja, szeretné érezni, magáénak tudni, majd mikor finoman megcirógatja annak gerincét, az izmokat, a csontokat magáénak tudva, majd elindul a nyaktól, egészen az állig, addig a markáns, férfias állig, az ajkakra érkezve megint, hogy finoman, mégis incselkedve, nyelvével kínálva csókot lopjon az elftől. Mindent hagy, azt tesz vele Ser, amit akar, s ha így haladnak, Vyl kissé gyorsít a tempón.*
- Kérlek, mutasd meg, mennyire vagy férfi. *Ha teheti, jobban elkezd hullámozni csípőjével, s várja a fejleményeket, mikor fog a csúcs elérkezni, hiszen eléggé fokozott már hozzá a hangulat.*
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem minden vendégnél jó, ha lassú az aktus. Néha jobb az, ha egy rövid, de heves és tartalmas szeretkezést produkál a Sellő, amennyiben a kuncsaft azt kívánja, a jelenlegi fejlemények pedig azt mutatják, hogy ez helyén való. A kacér, merész mozdulatok, vegyítve a csókokkal és finom érintésekkel, igazán tűzbe hozzák Vylt, finom, vöröses pír kúszik orcáira, rekedtes hangon sóhajt néhol, főként, mikor megtalálják a legérzékenyebb pontját.*
- Igen... kérlek, ez nagyon jó. *Töredezetten beszél, néhol vagy a levegővétel, vagy a kényszeredett, elfojtott sikítás akadályozza benne. Finoman karolja át a férfit, a hátát simogatja, szeretné érezni, magáénak tudni, majd mikor finoman megcirógatja annak gerincét, az izmokat, a csontokat magáénak tudva, majd elindul a nyaktól, egészen az állig, addig a markáns, férfias állig, az ajkakra érkezve megint, hogy finoman, mégis incselkedve, nyelvével kínálva csókot lopjon az elftől. Mindent hagy, azt tesz vele Ser, amit akar, s ha így haladnak, Vyl kissé gyorsít a tempón.*
- Kérlek, mutasd meg, mennyire vagy férfi. *Ha teheti, jobban elkezd hullámozni csípőjével, s várja a fejleményeket, mikor fog a csúcs elérkezni, hiszen eléggé fokozott már hozzá a hangulat.*
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-12 21:11:57
Üzenet elküldve: 2020-04-12 21:11:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//A professzor asztala//
//Később Fürdőház, majd Fräd szobája//
//Részben pultnál//
//Később napváltás//
*Egy darabig míg hallgatja a beszélgetést, egészen addig, amíg a Professzor befejezi a mondandóját, aminél egy halvány mosoly kúszik az arcára. Tetszik neki az öreg stílusa, ő pedig eleget ivott, már megint, így úgy dönt, inkább elteszi magát későbbre.*
- Ha nem probléma, én szeretnék mára távozni. További szép estét! *Biccent, majd a pult felé néz. A fürdés valóban nem rossz ötlet, így a stanndhoz igyekszik, hogy ezt lerendezhesse, fogadja ott bárki is.*
- Kedves, szeretnék venni egy Fürdőt, itt a 22 arany érte. ÉS ha nem probléma, ezt szeretném most egyedül tenni. *Mosolyog kacéran, feltehetően még tesz is valami megjegyzést, személyre szabottat, ha ismerős számára az ott dogozó lány, azzal elindul fürdőt venni. Finoman kiélvezi a vizet, kissé relaxál, elmerül a dézsában, amennyiben megengedték neki, hogy magányosan lubickoljon. Ha ezzel is végzett, felmegy a szobájába, s elalszik.
Másnap reggel rossz érzéssel ébred. ~ Megint becsiccsentettem. ~ Nem azzal van baja, hogy valamennyire a fejébe szállt az alkohol, mert nem volt olyan vészes. Azt a hatását nem kedveli, ami miatt megered a nyelve, s mindig szánalmassá teszi magát. ~ Mintha csak otthon lennék. ~ Sóhajt egyet. Wegtoren jut eszébe, s most nem az a kedves arca, melyre olyan édesen emlékszik. Apja áll előtte, meg húgocskája, akik megvetve néznek rá. Az emlékképet át se bírja gondolni, inkább megdörzsöli szemeit, hátha száműzheti azt elméje eldugott zugaiba. Ezt sose kedvelte, sose szerette. Feltehetően emiatt lett olyan, amilyen, de ezt nem tudhatjuk. Fräden kívül senki sem ismerheti a múltját. Átöltözik, majd összeszedi a holmijait. Mindent elkészít. Kicsit úgy érzi, mintha újra kalandra indulna, mintha ismét átélhetné élete kedvesebb felét. Le is robog, olyan hamar, ahogy csak bír, szíve dobog, izgatott, akár egy kisgyerek valami vásári műsor előtt. Az egyik asztalnál foglal helyet, egyelőre csak figyelve a többieket, ismerős arcokat keresve, semmit sem fogyasztva.*
//A professzor asztala//
//Később Fürdőház, majd Fräd szobája//
//Részben pultnál//
//Később napváltás//
*Egy darabig míg hallgatja a beszélgetést, egészen addig, amíg a Professzor befejezi a mondandóját, aminél egy halvány mosoly kúszik az arcára. Tetszik neki az öreg stílusa, ő pedig eleget ivott, már megint, így úgy dönt, inkább elteszi magát későbbre.*
- Ha nem probléma, én szeretnék mára távozni. További szép estét! *Biccent, majd a pult felé néz. A fürdés valóban nem rossz ötlet, így a stanndhoz igyekszik, hogy ezt lerendezhesse, fogadja ott bárki is.*
- Kedves, szeretnék venni egy Fürdőt, itt a 22 arany érte.
ÉS ha nem probléma, ezt szeretném most egyedül tenni. *Mosolyog kacéran, feltehetően még tesz is valami megjegyzést, személyre szabottat, ha ismerős számára az ott dogozó lány, azzal elindul fürdőt venni. Finoman kiélvezi a vizet, kissé relaxál, elmerül a dézsában, amennyiben megengedték neki, hogy magányosan lubickoljon. Ha ezzel is végzett, felmegy a szobájába, s elalszik.Másnap reggel rossz érzéssel ébred. ~ Megint becsiccsentettem. ~ Nem azzal van baja, hogy valamennyire a fejébe szállt az alkohol, mert nem volt olyan vészes. Azt a hatását nem kedveli, ami miatt megered a nyelve, s mindig szánalmassá teszi magát. ~ Mintha csak otthon lennék. ~ Sóhajt egyet. Wegtoren jut eszébe, s most nem az a kedves arca, melyre olyan édesen emlékszik. Apja áll előtte, meg húgocskája, akik megvetve néznek rá. Az emlékképet át se bírja gondolni, inkább megdörzsöli szemeit, hátha száműzheti azt elméje eldugott zugaiba. Ezt sose kedvelte, sose szerette. Feltehetően emiatt lett olyan, amilyen, de ezt nem tudhatjuk. Fräden kívül senki sem ismerheti a múltját. Átöltözik, majd összeszedi a holmijait. Mindent elkészít. Kicsit úgy érzi, mintha újra kalandra indulna, mintha ismét átélhetné élete kedvesebb felét. Le is robog, olyan hamar, ahogy csak bír, szíve dobog, izgatott, akár egy kisgyerek valami vásári műsor előtt. Az egyik asztalnál foglal helyet, egyelőre csak figyelve a többieket, ismerős arcokat keresve, semmit sem fogyasztva.*
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:29:12
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:29:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk//
*Az ork mentegetőző válaszát csak elfogadóan bólint, nem úgy tűnik, mint aki rejtegetni akar bármit is. De ha így is van, nem Rey dolga az ítélet meghozása, ő csak a rendre felügyel.
Következő pillanatban már meg is érkezik az, akinek viszont jogában áll bárhogy határozni a páros felől, méghozzá Zammiria személyében. Kézbe veszi az irányítást, megkéri a párost, hogy kövessék a bejárathoz, ahol a három, láthatóan nem túl józan hangoskodó keveredett kedélyes társalgásba Dreyiával. Bár a gyanús személyek szó nélkül, láthatóan engedelmesen követik a főnököt, azért Rey a sarkukban marad, kísérve őket a bejárathoz. Közben persze meghallja a kopasz által rá használt, szépnek nem mondható jelzőt, s mikor odalépnek a többiekhez, rá villantja egy gyilkos tekintetét, végigmérve, mint ha valami rossz piaci áru lenne.
Az ezután elhangzó követelésekre és fenyegetésekre nem tudja megállni, hogy ne üljön ki arcára egy megvető félmosoly, de egyelőre nem szól semmit, Dreyia helyette is nagyszerűen beszél. Felesleges bármit is hozzátenni, csak rontana az elhangzott szavak hatásán.
Amikor azok az utolsó lehetőséget ecsetelik, miszerint elégtételül megelégszenek azzal is, ha díjmentesen igénybe vehetik a Sellőház szolgáltatásait, akaratlanul is fújtat egyet, mintha egy felszakadni vágyó nevetést fojtott volna el.*
-Ne haragudjanak, de tényleg azt hiszik, hogy bármelyik lányhoz akár egy ujjal is hozzáérhetnek?
*Hangja csendes és már-már zavaróan nyugodtnak hat ebben a hangos szituációban.*
-A helyedben meg jobban meggondolnám, kit szólítok itt rüfkének. Ha nem vetted volna észre, nem vagytok túl előnyös helyzetben.
*Emeli most hideg, szürke íriszeit a köpcösre, határozottan belenézve annak szemébe. Valóban, a három részeges fickó most már három felfegyverzett, teljesen józan őrrel, valamit Zammiriával áll szemben, akit, jól mondta Dreyia, szintén nem kell félteni, nem beszélve még azokról a fegyveresekről, akik alapból az ajtót őrizték.*
A hozzászólás írója (Reyraa Drae'nna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 20:37:10
*Az ork mentegetőző válaszát csak elfogadóan bólint, nem úgy tűnik, mint aki rejtegetni akar bármit is. De ha így is van, nem Rey dolga az ítélet meghozása, ő csak a rendre felügyel.
Következő pillanatban már meg is érkezik az, akinek viszont jogában áll bárhogy határozni a páros felől, méghozzá Zammiria személyében. Kézbe veszi az irányítást, megkéri a párost, hogy kövessék a bejárathoz, ahol a három, láthatóan nem túl józan hangoskodó keveredett kedélyes társalgásba Dreyiával. Bár a gyanús személyek szó nélkül, láthatóan engedelmesen követik a főnököt, azért Rey a sarkukban marad, kísérve őket a bejárathoz. Közben persze meghallja a kopasz által rá használt, szépnek nem mondható jelzőt, s mikor odalépnek a többiekhez, rá villantja egy gyilkos tekintetét, végigmérve, mint ha valami rossz piaci áru lenne.
Az ezután elhangzó követelésekre és fenyegetésekre nem tudja megállni, hogy ne üljön ki arcára egy megvető félmosoly, de egyelőre nem szól semmit, Dreyia helyette is nagyszerűen beszél. Felesleges bármit is hozzátenni, csak rontana az elhangzott szavak hatásán.
Amikor azok az utolsó lehetőséget ecsetelik, miszerint elégtételül megelégszenek azzal is, ha díjmentesen igénybe vehetik a Sellőház szolgáltatásait, akaratlanul is fújtat egyet, mintha egy felszakadni vágyó nevetést fojtott volna el.*
-Ne haragudjanak, de tényleg azt hiszik, hogy bármelyik lányhoz akár egy ujjal is hozzáérhetnek?
*Hangja csendes és már-már zavaróan nyugodtnak hat ebben a hangos szituációban.*
-A helyedben meg jobban meggondolnám, kit szólítok itt rüfkének. Ha nem vetted volna észre, nem vagytok túl előnyös helyzetben.
*Emeli most hideg, szürke íriszeit a köpcösre, határozottan belenézve annak szemébe. Valóban, a három részeges fickó most már három felfegyverzett, teljesen józan őrrel, valamit Zammiriával áll szemben, akit, jól mondta Dreyia, szintén nem kell félteni, nem beszélve még azokról a fegyveresekről, akik alapból az ajtót őrizték.*
A hozzászólás írója (Reyraa Drae'nna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 20:37:10
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242