//Az este fénye//
// A 6-os szobában//
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Már egészen örül neki, hogy esetlegesen minden a terve szerint halad, és végre sikerül kicsit alakítani a dolgokat, de elbukik. Úgy néz ki, a fiúcska az a fajta hosszúéletű, aki nem hagyja nyugodni a kedélyeket. Nem sikerül a kis terve, és egyre idegesítőbb a másik rámenőssége, ami nem azt jelenti, hogy Ser lenne az agylohasztó, hanem a téma, amit egyszerűen képtelen elengedni, ahogy látszik. A lány simogatása abbamarad, a szemek elkerekednek, attól meg, hogy jó irányba is kapisgált a másik, alaposan begurul a félvér. Legalábbis annak mutatkozhat. A valóság az, hogy Vyliassa karizmája eddig bírta, most pedig kimutatja az őszinte énjét - azt, amit Wrexan boszorkánynak nevezett. A szürkészöld tekintet megkeményedik, vad, elszánt, céltudatos nőt rejt magában, az arc pozsgássá válik, a tartás kifejezetten egyenessé alakul át, enyhe hanyag eleganciával benne. Az érintés határozottabbá válik, erősebbé, megmutatja, hogy a rózsának tüskéje is lehet. Az gallérja felé kaptatnak az ujjak, ha nem akadályozzák őket, lassan el is érik, Vyl pedig halkan, csillogó, valójában vidám tekintettel, de beszélni kezd.*
- Ha ezt akarod, megkapod, te vagy a vendég. *Ha nem akadályozzák meg, elkezdi kigombolni a másik felsőjét, lassan, hogy ne érjen a végére, közben beszél.*
- Szeretem a változatosságot. Az egyediséget. Ha lenyűgöznek, a hevességgel, amibe az utolsó porcikám is beleremeg. A határozottságot, de a gyöngédséget. A mocskos beszédet. A finom simogatást, miközben határozottan az ölébe ránt egy férfi. Vagy egy nő. Ha becéznek. Ha elneveznek. Még sosem kaptam rendes becenevet, olyat, amit a többi úrihölgy viselt. Nem szeretem, ha egy férfi határozatlan. Untatnak az olyanok, akik csak a saját boldogságukkal törődnek. *Itt pedig közelebb hajol, egészen az elf füléhez.*
- És kifejezetten szeretem a férfiak fülét. *Ha megengedik neki, nem tartja magát vissza. A vendég kérte, meg is kapta. Vyl finoman, óvatosan beleharap oda, amin át Ser hallhatta az édes szavakat, ha hagyják neki. Kezei lassan átfonódnának a másikon, kacéran fickándozva közben a másik testén. A fül után akár mászhatna feljebb is. Mondjuk az ajkakig. Kíváncsi, mik rejlenek arrafelé.*