Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 115 (2281. - 2300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183
2300. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-24 21:37:23
Üzenet elküldve: 2019-02-24 21:37:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pashthra//
*Csillagok. Azt mondják, ki eltöltött egy-két esztendőt a tengeren, el tud tájékozódni a csillagok állásából is. Neki ez sosem ment, ő csak gyönyörködni szeret bennük. Mintha az istenek esténként egy lepedőt húznának az égboltra, a csillagok pedig a lyukak rajta. Talán így van.
Nagyot húz a flaskából, kezeivel hátratámaszkodva fürkészi a sötét égboltot. A folyó fekete hullámai lassan nyaldossák a hajótestet, szélcsend. A hajóorrból látszik csak igazán, milyen lassan is haladnak most. Az öreg lehet a kormánynál, legalábbis látta a vöröst elvonulni a kabinjába.
Lépések sajátos hangja hallatszik, a hajópadló úgy recseg, mintha legalább száz éves volna. Talán annyi is. Hátrafordul, majd köszöntőleg emeli magasba a butykost.*
-Azt hittem, már mindenki alszik.
*Nem kérdezi, mi dolga a kölyöknek itt kinn éjnek évadján. Az idő az évszak ellenére enyhe, tán kiszellőzteti a fejét egy kiadós hancúr után. Nehéz lenne nem észrevenni a dolgok állását. Első ránézésre Latamie úgy vájta bele a körmeit a fiúba, mint sólyom a zsákmányába. Bár megtudja érteni a fiút, ha hagyja magát neki elejteni.*
-Igyál egyet. Orkpálinka.
*Teszi hozzá, mert azért jobb figyelmeztetni a vendéget, nem mindenkinek bírja a gyomra. Megveregeti maga mellett a hajópadlót és ha a fiú leül, a látóhatárt fürkészve folytatja.*
-Csak a fekete seggű isten tudja, miért szoktam rá. Még az első esztendőmben a Wegtoreni Nagy Arénában. Hallottál már róla?
*Nem az a szószátyár típus, de ha iszik, bizony megered a nyelve. Pashthra felé nyújtja a butykost, majd elsomolyodik.*
-Ne kérdezd meg, miből van.
*Fordul a fiú felé fürkésző pillantással.*
-Mondd csak, fiú, hogyan keveredtél Te ide? Nem tűnsz kifejezetten thargvérnek.
*Nyújtja a kezét az orkpálinkáért. Valóban, ha a thargokra gondol és arra, amit róluk tud, hát nem épp a fiút vizionálja maga elé. Nagyot húz a flaskából, hagyja, hogy az erős ital végigzubogjon torkán és átmelegítse egész a gyomráig.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.24 21:40:00
//Pashthra//
*Csillagok. Azt mondják, ki eltöltött egy-két esztendőt a tengeren, el tud tájékozódni a csillagok állásából is. Neki ez sosem ment, ő csak gyönyörködni szeret bennük. Mintha az istenek esténként egy lepedőt húznának az égboltra, a csillagok pedig a lyukak rajta. Talán így van.
Nagyot húz a flaskából, kezeivel hátratámaszkodva fürkészi a sötét égboltot. A folyó fekete hullámai lassan nyaldossák a hajótestet, szélcsend. A hajóorrból látszik csak igazán, milyen lassan is haladnak most. Az öreg lehet a kormánynál, legalábbis látta a vöröst elvonulni a kabinjába.
Lépések sajátos hangja hallatszik, a hajópadló úgy recseg, mintha legalább száz éves volna. Talán annyi is. Hátrafordul, majd köszöntőleg emeli magasba a butykost.*
-Azt hittem, már mindenki alszik.
*Nem kérdezi, mi dolga a kölyöknek itt kinn éjnek évadján. Az idő az évszak ellenére enyhe, tán kiszellőzteti a fejét egy kiadós hancúr után. Nehéz lenne nem észrevenni a dolgok állását. Első ránézésre Latamie úgy vájta bele a körmeit a fiúba, mint sólyom a zsákmányába. Bár megtudja érteni a fiút, ha hagyja magát neki elejteni.*
-Igyál egyet. Orkpálinka.
*Teszi hozzá, mert azért jobb figyelmeztetni a vendéget, nem mindenkinek bírja a gyomra. Megveregeti maga mellett a hajópadlót és ha a fiú leül, a látóhatárt fürkészve folytatja.*
-Csak a fekete seggű isten tudja, miért szoktam rá. Még az első esztendőmben a Wegtoreni Nagy Arénában. Hallottál már róla?
*Nem az a szószátyár típus, de ha iszik, bizony megered a nyelve. Pashthra felé nyújtja a butykost, majd elsomolyodik.*
-Ne kérdezd meg, miből van.
*Fordul a fiú felé fürkésző pillantással.*
-Mondd csak, fiú, hogyan keveredtél Te ide? Nem tűnsz kifejezetten thargvérnek.
*Nyújtja a kezét az orkpálinkáért. Valóban, ha a thargokra gondol és arra, amit róluk tud, hát nem épp a fiút vizionálja maga elé. Nagyot húz a flaskából, hagyja, hogy az erős ital végigzubogjon torkán és átmelegítse egész a gyomráig.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.24 21:40:00
2299. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:08:57
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:08:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
* Sajnos a gnóm maga is feltette ezt a kérdést, amit a lány, de hamar belátta, hogy felesleges ilyen szempontból vizsgálnia a kérdést. *
- Ha a nagyapád szeret, akár megtudod a titkát, akár nem, szeretni fog továbbra is, és otthont is ad neked. * Vonja meg a vállát megnyugtatóan. Ő maga csak szeretne végre bizonyosságot nyerni, hogy mi is ez az egész. Hamarosan elhelyezkedik, és hamar álom is jön a szemére, rég aludt már ilyen kényelemben. Úgy érzi, hogy hosszú idő óta ez lesz az első nyugodt estéje. *
//A múlt homálya//
* De persze ennél nagyobbat nehéz lett volna tévedjen. Az éjszaka nyugalmát megzavarja egy hirtelen érkező ordítás, mire a gnóm ösztönösen húzza össze magát. A lábára mért ütés után maga alá húzza azt, oldalára fordul, karjaival a fejét védi, és embrió pózban várja, hogy véget érjen az ütlegelés. Felelni nem nagyon tud, nem is nagyon akar ebben a helyzetben, csak reménykedhet benne, hogy a ház urának fogadott unokája hamarosan a megmentésére siet. A pozícióján egészen addig nem változtat, amíg nem érzi biztonságban magát, és úgy, hogy nem fogja újabb ütés érni, hogyha befejezi a fájdalmas nyöszörgést, az egyetlen hangot, amit kiadott az egész ütlegelés és kiabálás során. Mély sóhajok között, és reszketve emeli fel a fejét, amikor már elérkezettnek érzi rá az időt. *
- Sajnálom, Iwa nagyon kedves lány, és menedéket adott nekem a hideg elől. Biztosíthatom, hogy semmi rosszat nem tettem vele, nem is állt szándékomban, és nem is tudnék. * Jelenti ki reszketeg hangon, ahogy lassan nyögve, és nehézkesen feltápászkodik a földről. *
- Rhalmumn vagyok. * Mutatkozik be, még álltában is összehúzva magát, mintha csak arra várna, hogy újabb erőszakos cselekedet veszélyezteti, és a férfi minden mozdulatára összerezdül. *
* Sajnos a gnóm maga is feltette ezt a kérdést, amit a lány, de hamar belátta, hogy felesleges ilyen szempontból vizsgálnia a kérdést. *
- Ha a nagyapád szeret, akár megtudod a titkát, akár nem, szeretni fog továbbra is, és otthont is ad neked. * Vonja meg a vállát megnyugtatóan. Ő maga csak szeretne végre bizonyosságot nyerni, hogy mi is ez az egész. Hamarosan elhelyezkedik, és hamar álom is jön a szemére, rég aludt már ilyen kényelemben. Úgy érzi, hogy hosszú idő óta ez lesz az első nyugodt estéje. *
//A múlt homálya//
* De persze ennél nagyobbat nehéz lett volna tévedjen. Az éjszaka nyugalmát megzavarja egy hirtelen érkező ordítás, mire a gnóm ösztönösen húzza össze magát. A lábára mért ütés után maga alá húzza azt, oldalára fordul, karjaival a fejét védi, és embrió pózban várja, hogy véget érjen az ütlegelés. Felelni nem nagyon tud, nem is nagyon akar ebben a helyzetben, csak reménykedhet benne, hogy a ház urának fogadott unokája hamarosan a megmentésére siet. A pozícióján egészen addig nem változtat, amíg nem érzi biztonságban magát, és úgy, hogy nem fogja újabb ütés érni, hogyha befejezi a fájdalmas nyöszörgést, az egyetlen hangot, amit kiadott az egész ütlegelés és kiabálás során. Mély sóhajok között, és reszketve emeli fel a fejét, amikor már elérkezettnek érzi rá az időt. *
- Sajnálom, Iwa nagyon kedves lány, és menedéket adott nekem a hideg elől. Biztosíthatom, hogy semmi rosszat nem tettem vele, nem is állt szándékomban, és nem is tudnék. * Jelenti ki reszketeg hangon, ahogy lassan nyögve, és nehézkesen feltápászkodik a földről. *
- Rhalmumn vagyok. * Mutatkozik be, még álltában is összehúzva magát, mintha csak arra várna, hogy újabb erőszakos cselekedet veszélyezteti, és a férfi minden mozdulatára összerezdül. *
2298. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-24 15:46:17
Üzenet elküldve: 2019-02-24 15:46:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Már az sem nagyon tudja érdekelni, hogy az öreg meghallja senkihez sem címzett szavait. Annak viszont őszintén, halovány mosollyal örül, hogy egyetért vele. Azt követő szavakra újból komorodik el, bánatosan sóhajt fel.*
-Én abban vagyok biztos, hogy nagyapa is nagyon hiányolna, és én is őt.
*Emellett bárki más, legyen az igazából rokon, olyan, ki szerette rég jelen pillanatban semmit sem jelent számára, hisz azok csak idegenek.*
-Abba belegondoltál Rhalkumn bácsi, mi lesz velem, ha mégis igazad van, de az emlékeim nem térnek vissza? Ha itt már nem maradhatok, máshol pedig minden ismeretlen lesz számomra?
*Költői a kérdés, nem is igazán akar rá választ kapni, tudja nem takarna az számára semmi jót.
Elfogadja a gnóm kívánságát alvóhely tekintetében.*
-Nyugodtan fekhetsz a kanapéra, hozok párnát, pokrócot.
*Int tekintetével a kandalló előtt terpeszkedő ülőalkalmatosságra, méri fel van-e elég fa bekészítve, ne kelljen már szegény öregnek még cipekednie is. Megfelelőnek találva a mennyiséget indul máris az említett holmikért.*
-Az jó lenne, köszönöm.
*Bólint még a tűzrakása, perc se telik és tér vissza vastag, meleg takaróval, puha tollal töltött vánkossal.*
-A macskát kizártam, nem fog zavarni, éjjeliedényt találsz a fürdőben, magam korán kelek, de majd igyekszem csendesen tevékenykedni.
*Búcsúzik kedves mosollyal, holott aggodalmai a holnapi nap miatt az egekig érnek.*
-Jó éjt Rhalkumn bácsi.
*Picike, esetlen pukedlit mutat be, és távozik, hogy nyugtalan álomra térjen.*
//A múlt homálya//
*Maga sem tudja mennyi ideig forgolódott, percekig, órákig? Ha jött is álom szemére, csak további kínokat okozott. Elszökött a gnómmal, igazi családját keresni, s még egy üzenetet sem hagyott nagyapjának. Ki aggódva, értetlenül állva eltűnése felett kereste őt szerte a világba, szomorúan, megtörten.
Először fel sem eszmél a kiáltásra, a rémséges álom részének véli azt. Másodszor már pattannak fel szemei, ül fel, eszmél, s rohan.*
-Nagyapa?
*Nem várta az öreget az éjszaka közepén, odázta volna a találkozást, a kellemetlen kérdéseket, mégis örül, hogy hangját hallja, szobájának ajtaját tépi ki és rohan. Ezek szerint az idős gyógyító híreinek dacára nagyapjának nem esett baja a lázongó, járványos városban.*
-Nagyapa!
*Hűl meg a vér is ereiben a nappaliba toppanva, egy szívdobbanásnyi ideig csak áll, földbe gyökerezett lábakkal, egyetlen szál hófehér hálóingben, majd lódul, és kapaszkodik nagyapja karjába.*
-Ne bántsd, ő a vendégem... öhm... vendégünk, Rhalkumn bácsi. Híres gyógyító, és híreket hozott a városból.
*Kérlel halkan, aggódva.*
*Már az sem nagyon tudja érdekelni, hogy az öreg meghallja senkihez sem címzett szavait. Annak viszont őszintén, halovány mosollyal örül, hogy egyetért vele. Azt követő szavakra újból komorodik el, bánatosan sóhajt fel.*
-Én abban vagyok biztos, hogy nagyapa is nagyon hiányolna, és én is őt.
*Emellett bárki más, legyen az igazából rokon, olyan, ki szerette rég jelen pillanatban semmit sem jelent számára, hisz azok csak idegenek.*
-Abba belegondoltál Rhalkumn bácsi, mi lesz velem, ha mégis igazad van, de az emlékeim nem térnek vissza? Ha itt már nem maradhatok, máshol pedig minden ismeretlen lesz számomra?
*Költői a kérdés, nem is igazán akar rá választ kapni, tudja nem takarna az számára semmi jót.
Elfogadja a gnóm kívánságát alvóhely tekintetében.*
-Nyugodtan fekhetsz a kanapéra, hozok párnát, pokrócot.
*Int tekintetével a kandalló előtt terpeszkedő ülőalkalmatosságra, méri fel van-e elég fa bekészítve, ne kelljen már szegény öregnek még cipekednie is. Megfelelőnek találva a mennyiséget indul máris az említett holmikért.*
-Az jó lenne, köszönöm.
*Bólint még a tűzrakása, perc se telik és tér vissza vastag, meleg takaróval, puha tollal töltött vánkossal.*
-A macskát kizártam, nem fog zavarni, éjjeliedényt találsz a fürdőben, magam korán kelek, de majd igyekszem csendesen tevékenykedni.
*Búcsúzik kedves mosollyal, holott aggodalmai a holnapi nap miatt az egekig érnek.*
-Jó éjt Rhalkumn bácsi.
*Picike, esetlen pukedlit mutat be, és távozik, hogy nyugtalan álomra térjen.*
//A múlt homálya//
*Maga sem tudja mennyi ideig forgolódott, percekig, órákig? Ha jött is álom szemére, csak további kínokat okozott. Elszökött a gnómmal, igazi családját keresni, s még egy üzenetet sem hagyott nagyapjának. Ki aggódva, értetlenül állva eltűnése felett kereste őt szerte a világba, szomorúan, megtörten.
Először fel sem eszmél a kiáltásra, a rémséges álom részének véli azt. Másodszor már pattannak fel szemei, ül fel, eszmél, s rohan.*
-Nagyapa?
*Nem várta az öreget az éjszaka közepén, odázta volna a találkozást, a kellemetlen kérdéseket, mégis örül, hogy hangját hallja, szobájának ajtaját tépi ki és rohan. Ezek szerint az idős gyógyító híreinek dacára nagyapjának nem esett baja a lázongó, járványos városban.*
-Nagyapa!
*Hűl meg a vér is ereiben a nappaliba toppanva, egy szívdobbanásnyi ideig csak áll, földbe gyökerezett lábakkal, egyetlen szál hófehér hálóingben, majd lódul, és kapaszkodik nagyapja karjába.*
-Ne bántsd, ő a vendégem... öhm... vendégünk, Rhalkumn bácsi. Híres gyógyító, és híreket hozott a városból.
*Kérlel halkan, aggódva.*
2297. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-24 15:24:15
Üzenet elküldve: 2019-02-24 15:24:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Berin birtok//
//A múlt homálya//
*Komótos léptek verik fel a birtok csendjét, a kutyák ismerősnek találják, ezért nem hangzik fel ugatás az éjszaka csendjében. Lassan közelít, mintha vén lenne, jóllehet a sétában van valami sietős, mintha igyekezne. Halkan nyit be az ajtón, bár nem lopakodik, így könnyen meghallhatja ki a közelben tért nyugovóra. A kandalló fényében látszó sötét alak, mihelyt becsukja maga mögött az ajtót láthatóan megtorpan. Eleinte az ajtó mellé támasztotta volna göcsörtös botját, most mégis két kezébe véve azt áll meredten, s a kandalló előtt kuporogva fekvő alakra kúszik tekintete.*
- Iwaa! Mit tettél az unokámmal?! *Harsan fel egy vén, mély és kissé ijedt hang, majd néhány lépéssel az alak közelébe lép, s a lábára ver egyet határozottan. Az ütés nem túl nagy, csak akkora, amennyi egy idős embertől elvárható, de kétségkívül fájdalmas lehet, emellett nem teszi kérdésessé, hogy az alant fekvő gnóm felett lengedező bottól további ütésekre lehet számítani.*
- Iwa! Kisunokám, merre vagy?! *Bődül el ismét, szinte reményvesztetten, majd sziszegve, de biztonságos távolságból morog Rhaulkumnra.* Ha bármi baja esett megkeserülöd! *Szorul rá ökle a bot szálkás testére.*
- Iiiiwaaa! Gyere elő, kincsem! *Ordít ismét, de a botot és fél szemét le nem veszi a gnómról.*
//A múlt homálya//
*Komótos léptek verik fel a birtok csendjét, a kutyák ismerősnek találják, ezért nem hangzik fel ugatás az éjszaka csendjében. Lassan közelít, mintha vén lenne, jóllehet a sétában van valami sietős, mintha igyekezne. Halkan nyit be az ajtón, bár nem lopakodik, így könnyen meghallhatja ki a közelben tért nyugovóra. A kandalló fényében látszó sötét alak, mihelyt becsukja maga mögött az ajtót láthatóan megtorpan. Eleinte az ajtó mellé támasztotta volna göcsörtös botját, most mégis két kezébe véve azt áll meredten, s a kandalló előtt kuporogva fekvő alakra kúszik tekintete.*
- Iwaa! Mit tettél az unokámmal?! *Harsan fel egy vén, mély és kissé ijedt hang, majd néhány lépéssel az alak közelébe lép, s a lábára ver egyet határozottan. Az ütés nem túl nagy, csak akkora, amennyi egy idős embertől elvárható, de kétségkívül fájdalmas lehet, emellett nem teszi kérdésessé, hogy az alant fekvő gnóm felett lengedező bottól további ütésekre lehet számítani.*
- Iwa! Kisunokám, merre vagy?! *Bődül el ismét, szinte reményvesztetten, majd sziszegve, de biztonságos távolságból morog Rhaulkumnra.* Ha bármi baja esett megkeserülöd! *Szorul rá ökle a bot szálkás testére.*
- Iiiiwaaa! Gyere elő, kincsem! *Ordít ismét, de a botot és fél szemét le nem veszi a gnómról.*
2296. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-24 12:09:00
Üzenet elküldve: 2019-02-24 12:09:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Vasvillás Gizurina//
*Gizurina kialudta magát, s máris munkába áll. A friss levegőt még kevéssé érzi, orra azért nem úgy szelel, mint újkorában. Láza elmúlt, immár csak olykor kínozza tüsszögés, vagy köhögés, de ez a munkában nem akadályozza. A vetett ágy, a forró leves, a reggeli hajcihő mind-mind kedvezően hatott rá, így nem kell sok idő, hogy immár teljesen felgyógyuljon. Persze oda kel figyelnie magára, de a veszély elmúlt, immár az is kiderült, hogy csupán kósza nátháról volt szó, s nem döglesztő járványról. Nem minden az, aminek látszik, vagy a körülmények láttatni akarják.*
*Gizurina kialudta magát, s máris munkába áll. A friss levegőt még kevéssé érzi, orra azért nem úgy szelel, mint újkorában. Láza elmúlt, immár csak olykor kínozza tüsszögés, vagy köhögés, de ez a munkában nem akadályozza. A vetett ágy, a forró leves, a reggeli hajcihő mind-mind kedvezően hatott rá, így nem kell sok idő, hogy immár teljesen felgyógyuljon. Persze oda kel figyelnie magára, de a veszély elmúlt, immár az is kiderült, hogy csupán kósza nátháról volt szó, s nem döglesztő járványról. Nem minden az, aminek látszik, vagy a körülmények láttatni akarják.*
2295. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-23 16:37:32
Üzenet elküldve: 2019-02-23 16:37:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//A kandalló melege //
*Arsenor mondjuk nem így gondolta a dolgot megoldani. Mármint, hogy ketten mennek megnézni mi a helyzet és az ájultat otthagyják egy fejetlenül kapálódzó valamivel egy szobában. Fel is merül benne a gondolat, hogy talán vissza kéne fordulnia, de látja, hogy itt nagy szükség van rá. Az előny, hogy ő láthatatlan úgy véli jelenleg nem akkora segítség mert bár az a csontlény őt nem látja, de jelenleg talán nem is tudna vele foglalkozni neki külön figyelnie kell még arra, hogy ne kerüljön a társai fegyvere elé. Szóval igyekszik nem az orknak egy ásólendítésnyi távolságába kerülni lehetőleg úgy, hogy Morw a híres óriás se csapja véletlenül le. Ha ez sikerülne a lényt kellően megközelítve akkor a kardját rántaná elő és csapna le a szörny egyik lábára. Mivel izmokat nem lát csontot akar törni. A kard pedig ehhez jobb fegyver mint a lándzsa. Persze ha úgy állapítja meg, hogy nem tud elég közel kerülni kardal a lényhez akkor lándzsával próbál odaszúrni neki remélve, hogy megsebzi vagy ha, azt nem is, de megzavarhatja.*
A hozzászólás írója (Dongnor Arsenor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.23 16:50:54
*Arsenor mondjuk nem így gondolta a dolgot megoldani. Mármint, hogy ketten mennek megnézni mi a helyzet és az ájultat otthagyják egy fejetlenül kapálódzó valamivel egy szobában. Fel is merül benne a gondolat, hogy talán vissza kéne fordulnia, de látja, hogy itt nagy szükség van rá. Az előny, hogy ő láthatatlan úgy véli jelenleg nem akkora segítség mert bár az a csontlény őt nem látja, de jelenleg talán nem is tudna vele foglalkozni neki külön figyelnie kell még arra, hogy ne kerüljön a társai fegyvere elé. Szóval igyekszik nem az orknak egy ásólendítésnyi távolságába kerülni lehetőleg úgy, hogy Morw a híres óriás se csapja véletlenül le. Ha ez sikerülne a lényt kellően megközelítve akkor a kardját rántaná elő és csapna le a szörny egyik lábára. Mivel izmokat nem lát csontot akar törni. A kard pedig ehhez jobb fegyver mint a lándzsa. Persze ha úgy állapítja meg, hogy nem tud elég közel kerülni kardal a lényhez akkor lándzsával próbál odaszúrni neki remélve, hogy megsebzi vagy ha, azt nem is, de megzavarhatja.*
A hozzászólás írója (Dongnor Arsenor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.23 16:50:54
2294. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-23 16:09:45
Üzenet elküldve: 2019-02-23 16:09:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//A kandalló melege //
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg//
*Dongnor útját nehezíti a warg felé, hogy az ajtóhoz tolt asztal darabjai ijesztő vehemenciával röpködnek, midőn a fejetlen bestia tovább kaszabolja azt, ami az útjába esik. Az is az ajtó felé halad, bár sok veszélyt nem jelent rájuk, még Lastarnak se esik nehezére egyszerűen elmenni a fogyatkozó asztal mellett és belépni az ajtón. Egy kellemesen lepusztult nappalitérbe jutnak, ahol két sor szekrény lepusztított maradványai vannak a jobbjukon és egyéb, széjjelvert bútorzat. Nem kétséges, hogy jómódú ház volt, amíg... volt. De érdeklődésüket most az ablak köti le, amivel a ház mögé tudnak nézni, már aki arra ment. Ott vergődik a Morwon nevű alak egy nevenincs bestia hátán, mely első látszatra egy óriás, szőrtelen, farkaslénynek tűnik, külső jellemzői, a csontra felnyúzott fehér bőr, a szájából előhabzó fekete esszencia, melybe beleláncolódott az óriás keze és majdhogynem négyméteres mérete több, mint aggasztó.*
//Morwon Loree Dedion//
*Az óriást semmi se akadályozza, hogy rávesse magát a lényre, de rohamának erejéből szinte mindent kivesz, hogy lendületet is alig tud venni, hisz egyik keze a lény szájába van fogva, valamint a lény hátára vetődött, így eldönteni nehezen tudná. Ellenben, már mindketten rendesen fel vannak mérgelve. A lény az első fejmozdító pofon után erőteljes ugrálásba és rohanásba kezd, azonban Morwont nem tudja leszedni a hátáról. A világ egyre homályosabb, a fények erősebbek, a színek élesebbek és egyre inkább úgy érzi, hogy a világ ellene fordul. Miután a lény meghempereg a földben, hogy megpróbálja lerázni magáról, Morwon újabb támadásra kap lehetőséget. A warg megpróbálna újra négylábra kelni, de ebbe lehet pár keresetlen szava.*
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg//
*Dongnor útját nehezíti a warg felé, hogy az ajtóhoz tolt asztal darabjai ijesztő vehemenciával röpködnek, midőn a fejetlen bestia tovább kaszabolja azt, ami az útjába esik. Az is az ajtó felé halad, bár sok veszélyt nem jelent rájuk, még Lastarnak se esik nehezére egyszerűen elmenni a fogyatkozó asztal mellett és belépni az ajtón. Egy kellemesen lepusztult nappalitérbe jutnak, ahol két sor szekrény lepusztított maradványai vannak a jobbjukon és egyéb, széjjelvert bútorzat. Nem kétséges, hogy jómódú ház volt, amíg... volt. De érdeklődésüket most az ablak köti le, amivel a ház mögé tudnak nézni, már aki arra ment. Ott vergődik a Morwon nevű alak egy nevenincs bestia hátán, mely első látszatra egy óriás, szőrtelen, farkaslénynek tűnik, külső jellemzői, a csontra felnyúzott fehér bőr, a szájából előhabzó fekete esszencia, melybe beleláncolódott az óriás keze és majdhogynem négyméteres mérete több, mint aggasztó.*
//Morwon Loree Dedion//
*Az óriást semmi se akadályozza, hogy rávesse magát a lényre, de rohamának erejéből szinte mindent kivesz, hogy lendületet is alig tud venni, hisz egyik keze a lény szájába van fogva, valamint a lény hátára vetődött, így eldönteni nehezen tudná. Ellenben, már mindketten rendesen fel vannak mérgelve. A lény az első fejmozdító pofon után erőteljes ugrálásba és rohanásba kezd, azonban Morwont nem tudja leszedni a hátáról. A világ egyre homályosabb, a fények erősebbek, a színek élesebbek és egyre inkább úgy érzi, hogy a világ ellene fordul. Miután a lény meghempereg a földben, hogy megpróbálja lerázni magáról, Morwon újabb támadásra kap lehetőséget. A warg megpróbálna újra négylábra kelni, de ebbe lehet pár keresetlen szava.*
2293. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-22 20:01:06
Üzenet elküldve: 2019-02-22 20:01:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
- Ebben igazad van. * Bólint a motyogásra, alighanem kiváló a hallása, vagy csak túl közel van, és azért hallja a lányt. * Iwa, olyan aranyos lány vagy. Biztos vagyok benne, valakik nagyon hiányolnak téged.
* Sóhajt ismét, mert még mindig meggyőződése, hogy igaza van. Úgy tűnik, hogy a másik már szeretné befejezni a beszélgetést, és eltenni magát másnapra, amiért a gnóm nem tudja okolni. Nagyon sok lehetett ez most, még ha nem is hajlandó hinni neki. *
- Ha szabad, akkor inkább a kandalló mellett aludnék. Jó nekem a földön, meg is szoktam már, az ágyban csak forgolódnék. A kandalló pedig jó meleg, és ha éjszaka jön haza a nagyapád, akkor legalább nem talál egy vadidegent az ágyában. * Legyint az öreg, és ha nincs ellenvetés, akkor oda is fészkel a meleg mellé, leteszi a ruháit, amiket egy gömbbe gyűrt, és igyekszik nem gondolni arra a sok élősködőre, amik benne lehetnek. *
- És ha engeded, akkor rakok én a tűzre. * Teszi még hozzá, mert ennyit igazán meg tud tenni, mielőtt a feje alá hajtogatná a ruhákat, és lefeküdne, hogy aludni készüljön. *
- Ebben igazad van. * Bólint a motyogásra, alighanem kiváló a hallása, vagy csak túl közel van, és azért hallja a lányt. * Iwa, olyan aranyos lány vagy. Biztos vagyok benne, valakik nagyon hiányolnak téged.
* Sóhajt ismét, mert még mindig meggyőződése, hogy igaza van. Úgy tűnik, hogy a másik már szeretné befejezni a beszélgetést, és eltenni magát másnapra, amiért a gnóm nem tudja okolni. Nagyon sok lehetett ez most, még ha nem is hajlandó hinni neki. *
- Ha szabad, akkor inkább a kandalló mellett aludnék. Jó nekem a földön, meg is szoktam már, az ágyban csak forgolódnék. A kandalló pedig jó meleg, és ha éjszaka jön haza a nagyapád, akkor legalább nem talál egy vadidegent az ágyában. * Legyint az öreg, és ha nincs ellenvetés, akkor oda is fészkel a meleg mellé, leteszi a ruháit, amiket egy gömbbe gyűrt, és igyekszik nem gondolni arra a sok élősködőre, amik benne lehetnek. *
- És ha engeded, akkor rakok én a tűzre. * Teszi még hozzá, mert ennyit igazán meg tud tenni, mielőtt a feje alá hajtogatná a ruhákat, és lefeküdne, hogy aludni készüljön. *
2292. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-22 18:23:55
Üzenet elküldve: 2019-02-22 18:23:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Most is, mint lelkes, stréber kisdiák issza a gnóm minden egyes szavát. Bólogat értőn mindenre, igyekezve megbízhatatlan emlékezetébe vésni az intelmeket.
Persze szerinte, egy idősebb személynek illik sok mindent elnézni, megbocsátani.*
-Attól, hogy más otrombán viselkedik, nekem még nem kell.
*Motyogja halkan, erőtlenül ellenérvét, valójában bátorsága sem lenne ahhoz, hogy másokkal bunkó legyen.
Még az öreget hallgatja elpakolja az asztalról a kötszeres kosarat, varródobozt, a pálinkát elől hagyja.
Konkrét választ nem kap kérdésére, de aggodalmait így is megnyugtatja Rhalkumn, ezek szerint nem kívánja megsérteni nagyapját, sem durván szembesíteni, letámadni. Beleegyezően bólint a dologra.*
-Ahogy jónak látod. Még teszek a tűzre, ha lefeküdnél nagyapa szobáját a fürdővel szemben találod. Persze, ha óhajtasz bármit előbb, mondd csak bátran.
*Addig maga sem indul meg a kandalló felé.*
*Most is, mint lelkes, stréber kisdiák issza a gnóm minden egyes szavát. Bólogat értőn mindenre, igyekezve megbízhatatlan emlékezetébe vésni az intelmeket.
Persze szerinte, egy idősebb személynek illik sok mindent elnézni, megbocsátani.*
-Attól, hogy más otrombán viselkedik, nekem még nem kell.
*Motyogja halkan, erőtlenül ellenérvét, valójában bátorsága sem lenne ahhoz, hogy másokkal bunkó legyen.
Még az öreget hallgatja elpakolja az asztalról a kötszeres kosarat, varródobozt, a pálinkát elől hagyja.
Konkrét választ nem kap kérdésére, de aggodalmait így is megnyugtatja Rhalkumn, ezek szerint nem kívánja megsérteni nagyapját, sem durván szembesíteni, letámadni. Beleegyezően bólint a dologra.*
-Ahogy jónak látod. Még teszek a tűzre, ha lefeküdnél nagyapa szobáját a fürdővel szemben találod. Persze, ha óhajtasz bármit előbb, mondd csak bátran.
*Addig maga sem indul meg a kandalló felé.*
2291. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-22 17:48:16
Üzenet elküldve: 2019-02-22 17:48:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
- Mindketten csúnyán viselkedtünk. * Legyint, ismételve önmagát. Nem hibáztatja a lányt, ahogy magát sem, tudja nagyon jól, hogy ilyen a természet, és haragjában mindenki mond olyanokat, amiket utólag megbán. *
- Ezt teszi velünk a düh. Nem akartalak bántani amúgy. * Válaszolja a lánynak megnyugtatásként, aki nagyon rendes módon próbál bocsánatot kérni, csakhogy Vasborda szerint nincs miért. *
- Figyelj, leányom. Attól, hogy idősebb vagyok, még nem biztos, hogy mindenben igazam van. Na jó, sok mindenben mégis, de... szóval ha valaki bunkó veled, mindegy, hogy hány éves, az bunkó. Annak nem jár tisztelet. Úgyhogy emiatt ne érezd magad rosszul. * Mosolyog rá a lánykára, és közelebb sétál, hogy a karját is megsimogassa vigasztalásképpen. *
- Egyszerű kérdéseket. Ügyelni fogok rá, hogy ne bántsam meg. Olyan dolgokat, amik alapján beláthatom, hogy tévedtem, vagy te láthatod be, hogy te tévedtél. Hétköznapi dolgokat, hogy ne gyanakodjon. És ehhez hasonlókat. Szerintem nem fog kiküldeni a szobából, úgyis hallani fogod amiket mond. De ha kizavar * tartja fel a mutatóujját, jelezve, hogy ez fontos * az engem igazol. Az azt jelenti, hogy olyan dolgokat fog mondani, amiket nem akar, hogy halljál, mert fél, hogy lebukik.
- Mindketten csúnyán viselkedtünk. * Legyint, ismételve önmagát. Nem hibáztatja a lányt, ahogy magát sem, tudja nagyon jól, hogy ilyen a természet, és haragjában mindenki mond olyanokat, amiket utólag megbán. *
- Ezt teszi velünk a düh. Nem akartalak bántani amúgy. * Válaszolja a lánynak megnyugtatásként, aki nagyon rendes módon próbál bocsánatot kérni, csakhogy Vasborda szerint nincs miért. *
- Figyelj, leányom. Attól, hogy idősebb vagyok, még nem biztos, hogy mindenben igazam van. Na jó, sok mindenben mégis, de... szóval ha valaki bunkó veled, mindegy, hogy hány éves, az bunkó. Annak nem jár tisztelet. Úgyhogy emiatt ne érezd magad rosszul. * Mosolyog rá a lánykára, és közelebb sétál, hogy a karját is megsimogassa vigasztalásképpen. *
- Egyszerű kérdéseket. Ügyelni fogok rá, hogy ne bántsam meg. Olyan dolgokat, amik alapján beláthatom, hogy tévedtem, vagy te láthatod be, hogy te tévedtél. Hétköznapi dolgokat, hogy ne gyanakodjon. És ehhez hasonlókat. Szerintem nem fog kiküldeni a szobából, úgyis hallani fogod amiket mond. De ha kizavar * tartja fel a mutatóujját, jelezve, hogy ez fontos * az engem igazol. Az azt jelenti, hogy olyan dolgokat fog mondani, amiket nem akar, hogy halljál, mert fél, hogy lebukik.
2290. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 22:08:51
Üzenet elküldve: 2019-02-21 22:08:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Rhalkumn visszatér, és bár dühösnek látszik Iwaa mégis hálás, apró mosollyal tekint rá. Pici győzelemként könyveli ezt el, és nem kétli, nagyapja minden egyes kérdésre, vádra meg tud felelni.
A javaslatra sűrűn, bőszen bólogat, a vigasztalásra viszont újból kétségbe esik.*
-Megértem. Tudom, hogy jót akarsz. Én viselkedtem csúnyán.
*Hajtja le fejét szégyenkezve. Majd pillant újra a gnóm szemeibe, hiszen bocsánatot úgy illő kérni.*
-Sajnálom, hogy tiszteletlen voltam, nem gondoltam komolyan, én csak meg akartalak bántani, mert úgy éreztem te is bántasz. De ez butaság, és nem mentség arra, hogy így viselkedjek a nálam idősebbel. Ne haragudj.
*Várja be a gnóm reakcióit, majd tápászkodik végre fel a földről, hogy elpakolja a takarítóeszközöket.*
-És miket fogsz kérdezni tőle?
*Érdeklődik kissé remegő hangon.*
*Rhalkumn visszatér, és bár dühösnek látszik Iwaa mégis hálás, apró mosollyal tekint rá. Pici győzelemként könyveli ezt el, és nem kétli, nagyapja minden egyes kérdésre, vádra meg tud felelni.
A javaslatra sűrűn, bőszen bólogat, a vigasztalásra viszont újból kétségbe esik.*
-Megértem. Tudom, hogy jót akarsz. Én viselkedtem csúnyán.
*Hajtja le fejét szégyenkezve. Majd pillant újra a gnóm szemeibe, hiszen bocsánatot úgy illő kérni.*
-Sajnálom, hogy tiszteletlen voltam, nem gondoltam komolyan, én csak meg akartalak bántani, mert úgy éreztem te is bántasz. De ez butaság, és nem mentség arra, hogy így viselkedjek a nálam idősebbel. Ne haragudj.
*Várja be a gnóm reakcióit, majd tápászkodik végre fel a földről, hogy elpakolja a takarítóeszközöket.*
-És miket fogsz kérdezni tőle?
*Érdeklődik kissé remegő hangon.*
2289. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 21:50:22
Üzenet elküldve: 2019-02-21 21:50:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
* A gnóm hajthatatlan módon sétál vissza a gönceiért, és kapkodva erősíti magára a kalapácsot, kapja fel a táskáját, és gyűri bele a régi holmiját. Morogva készül arra, hogy itt hagyja a lányt, de ekkor eszébe jut, hogy milyen kedves és önzetlen volt vele. Dühösen vágja le a földre az összekészített holmit, és megy vissza a konyhába. *
- Most már látni akarom magamnak a te nagyapádat. * Jegyzi meg, ahogy visszaül az asztalhoz. Mérgesen néz a vörös hajú lánykára, de nem tud rá haragudni igazán. Végül is, ő csak egy áldozat. *
- Nézd... felteszek neki majd pár kérdést. Válaszolgat rájuk. Az alapján eldöntjük, hogy kinek van igaza. * Tesz engedékeny javaslatot, és erre a nagy borzalomra ismét innia kell. Meglepi, hogy ennyire jól bírja az alkoholt, persze az is rég volt, hogy egyszerre ennyihez fért hozzá. Általában kis adagokban kell beossza a napi betevőjét, és azokat meg nem tartja számon, hogy mennyit iszik egy nap. Ha engedi, akkor közelebb is megy a lányhoz. *
- Na, ne itasd az egereket. Sajnálom, hogy kiabáltam veled. Nem akartam. * Teszi hozzá, miközben igyekszik nem gondolni arra, hogy miket vágott az ő fejéhez a lány nemrég. * Mindketten mondtunk dolgokat, amiket nem akartunk.
* Ismét egy engedékeny kijelentés a részéről. *
* A gnóm hajthatatlan módon sétál vissza a gönceiért, és kapkodva erősíti magára a kalapácsot, kapja fel a táskáját, és gyűri bele a régi holmiját. Morogva készül arra, hogy itt hagyja a lányt, de ekkor eszébe jut, hogy milyen kedves és önzetlen volt vele. Dühösen vágja le a földre az összekészített holmit, és megy vissza a konyhába. *
- Most már látni akarom magamnak a te nagyapádat. * Jegyzi meg, ahogy visszaül az asztalhoz. Mérgesen néz a vörös hajú lánykára, de nem tud rá haragudni igazán. Végül is, ő csak egy áldozat. *
- Nézd... felteszek neki majd pár kérdést. Válaszolgat rájuk. Az alapján eldöntjük, hogy kinek van igaza. * Tesz engedékeny javaslatot, és erre a nagy borzalomra ismét innia kell. Meglepi, hogy ennyire jól bírja az alkoholt, persze az is rég volt, hogy egyszerre ennyihez fért hozzá. Általában kis adagokban kell beossza a napi betevőjét, és azokat meg nem tartja számon, hogy mennyit iszik egy nap. Ha engedi, akkor közelebb is megy a lányhoz. *
- Na, ne itasd az egereket. Sajnálom, hogy kiabáltam veled. Nem akartam. * Teszi hozzá, miközben igyekszik nem gondolni arra, hogy miket vágott az ő fejéhez a lány nemrég. * Mindketten mondtunk dolgokat, amiket nem akartunk.
* Ismét egy engedékeny kijelentés a részéről. *
2288. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 21:27:21
Üzenet elküldve: 2019-02-21 21:27:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Sokat nem segít, hogy kiabálva, borzasztó eshetőségeket vágnak a fejéhez, sőt! Csak még inkább potyognak könnyei, csak még dacosabb lesz.*
-Lehet. De az is lehet, hogy nem. Lehet téged gyászol a családod, neked terítenek asztalt minden este, és miattad nincs nyugodt álmuk. A te esetedben ez biztosabb. Neked számít?
*Felesel vissza tiszteletlenül, és máris haragszik magára, ám ebből most elhatározta nem enged.*
-Ha igazad lenne, az azt jelentné nagyapa volt olyan ostoba, hogy abban bízott, hazugsága sosem derül ki, hogy nem térnek vissza az emlékeim soha, hogy senki nem talál itt rám, vagy ismer fel. De ő közel sem ostoba, és nem is gonosz. Sehova sem megyek még nem beszéltem vele.
*Figyeli a gnóm lépteit, vissza a fürdő felé. Nem fut utána, marad a padlón kuporogva, onnan hallatva hangját.*
-Persze engem, egyedül, ha itt hagysz könnyedén meg fog győzni. Szeretném is, hogy meggyőzzön. Majd le is szid, hogy miért engedtem be idegent a házba.
*A könnyei immár elapadtak, most hatalmas szomorúság, üresség vette át az érzelmek helyét.*
*Sokat nem segít, hogy kiabálva, borzasztó eshetőségeket vágnak a fejéhez, sőt! Csak még inkább potyognak könnyei, csak még dacosabb lesz.*
-Lehet. De az is lehet, hogy nem. Lehet téged gyászol a családod, neked terítenek asztalt minden este, és miattad nincs nyugodt álmuk. A te esetedben ez biztosabb. Neked számít?
*Felesel vissza tiszteletlenül, és máris haragszik magára, ám ebből most elhatározta nem enged.*
-Ha igazad lenne, az azt jelentné nagyapa volt olyan ostoba, hogy abban bízott, hazugsága sosem derül ki, hogy nem térnek vissza az emlékeim soha, hogy senki nem talál itt rám, vagy ismer fel. De ő közel sem ostoba, és nem is gonosz. Sehova sem megyek még nem beszéltem vele.
*Figyeli a gnóm lépteit, vissza a fürdő felé. Nem fut utána, marad a padlón kuporogva, onnan hallatva hangját.*
-Persze engem, egyedül, ha itt hagysz könnyedén meg fog győzni. Szeretném is, hogy meggyőzzön. Majd le is szid, hogy miért engedtem be idegent a házba.
*A könnyei immár elapadtak, most hatalmas szomorúság, üresség vette át az érzelmek helyét.*
2287. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 20:55:53
Üzenet elküldve: 2019-02-21 20:55:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
* A rövid csöndet megtöri olyan dolgokkal, amiktől a nő sírni kezd. Rhalkumnak kedve lenne odamenni hozzá, átölelni, hogy megnyugtassa, de úgy érzi, azzal csak rontana a helyzeten. Most kemény kell legyen, és kegyetlen, mint a való élet, mint a tények maguk. Bármennyire is nehéz ez most. Végighallgatja a lányt, az egész kis monológot, érti amit mond, és tudja, hogy miért ilyen nehéz neki. De mégis ő kell legyen a józan ész hangja. *
- Az istenekre te lány! * Csattan fel. * Hát itt éltél bezárva, elzárva. Honnan tudod, hogy nem kerestek? Hiszen nem mehettél az utakra, nem találkozhattál másokkal. Tudod, hogy hányan haltak meg a városi lázadásokban? Tudod, hogy hányakat nem találtak meg? Lehet, hogy a valódi családod azóta is gyászol! Lehet, hogy a valódi anyád azóta se tud aludni, hogy esténként a családi asztalnál minden este megterítenek neked is, abban reménykedve, hogy egyszer csak felbukkansz! Hát ez nem számít semmit? Lehet, hogy ez a férfi, aki befogadott, tényleg szeret, és tényleg jót akart neked... de az is lehet, hogy csak kihasználta az emlékeid elveszítését, hogy ne legyen olyan magányos. Mit gondolsz, azok, akik ismertek és szerettek nem érdemelnek annyit, hogy megpróbáld felkutatni őket?! * Maga sem tudja, hogy mikor kezdett el kiabálni szegény gyermeklelkű lánnyal. Azt sem tudja, hogy miért teszi, de nem bírja megállni. Elfordítja a fejét, hogy a méregtől kicsordult könnycseppjeit ne értse félre a nő, amikor letörli. Remegve kel fel a székről. *
- Azt hiszem jobb, ha elmegyek... * Indul vissza a dézsához, ahol a felszerelését hagyta. *
* A rövid csöndet megtöri olyan dolgokkal, amiktől a nő sírni kezd. Rhalkumnak kedve lenne odamenni hozzá, átölelni, hogy megnyugtassa, de úgy érzi, azzal csak rontana a helyzeten. Most kemény kell legyen, és kegyetlen, mint a való élet, mint a tények maguk. Bármennyire is nehéz ez most. Végighallgatja a lányt, az egész kis monológot, érti amit mond, és tudja, hogy miért ilyen nehéz neki. De mégis ő kell legyen a józan ész hangja. *
- Az istenekre te lány! * Csattan fel. * Hát itt éltél bezárva, elzárva. Honnan tudod, hogy nem kerestek? Hiszen nem mehettél az utakra, nem találkozhattál másokkal. Tudod, hogy hányan haltak meg a városi lázadásokban? Tudod, hogy hányakat nem találtak meg? Lehet, hogy a valódi családod azóta is gyászol! Lehet, hogy a valódi anyád azóta se tud aludni, hogy esténként a családi asztalnál minden este megterítenek neked is, abban reménykedve, hogy egyszer csak felbukkansz! Hát ez nem számít semmit? Lehet, hogy ez a férfi, aki befogadott, tényleg szeret, és tényleg jót akart neked... de az is lehet, hogy csak kihasználta az emlékeid elveszítését, hogy ne legyen olyan magányos. Mit gondolsz, azok, akik ismertek és szerettek nem érdemelnek annyit, hogy megpróbáld felkutatni őket?! * Maga sem tudja, hogy mikor kezdett el kiabálni szegény gyermeklelkű lánnyal. Azt sem tudja, hogy miért teszi, de nem bírja megállni. Elfordítja a fejét, hogy a méregtől kicsordult könnycseppjeit ne értse félre a nő, amikor letörli. Remegve kel fel a székről. *
- Azt hiszem jobb, ha elmegyek... * Indul vissza a dézsához, ahol a felszerelését hagyta. *
2286. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 20:30:30
Üzenet elküldve: 2019-02-21 20:30:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Még csak bele sem hajlandó gondolni mindabba, mit Rhalkumn állít, bizonyítékok után sem kutat elméjében, sőt, inkább próbál ellenérveket felsoroltatni. Egyetlen mondatot mantráz magában, és olykor hangosan is.*
-Nagyapa majd mindent megmagyaráz.
*Közben széles mozdulatokkal, szinte dühből sikálja le az asztalt, végezve ereszkedik térdre, és folytatja a műveletet a gnóm körül a padlóval.
Innen pislog fel a kérlelésre, gondolkodás nélkül rázza fejét.*
-Nem. Nagyapa holnap reggel megérkezik, és mindent megmagyaráz.
*Nehéz nemet mondania, nagyon. Sosem szokott, nagyapja minden szava szentírás, minden óhaja parancs. Most kicsit gonosznak érzi magát, kicsit nehéz szívvel néz a gnómra, kicsit sajnálja is, hogy csalódást okoz makacsságával, de nem akarja, és nem képes elfogadni, hogy semmi sem igaz abból, mi eddig életét töltötte ki. Ez a sok kicsi pedig áll össze egyetlen nagy egésszé, mi újra könnyeket csal elő kékjeiből.*
-Nem mehetek Rhalkumn bácsi. Nem lehet. Nem hihetek ebben. Hát nem érted? Nincs másom, csak ez. Nem ismerek, nem emlékszem semmi másra. Nem mondhatod, hogy mindez hazugság, nekem ez az egész világ.
*Sarkain ülve zokog halkan mire szavai végére ér.*
-Nagyapa szeret engem, vigyázz rám, megvéd, aggódik értem. És nincs más, nem keresett, hiányolt senki más az elmúlt hónapban. Szóval vagy nekem van igazam, vagy neked. És akkor még ennél is magányosabb alak vagyok, olyan, aki senkinek sem kell.
*Még csak bele sem hajlandó gondolni mindabba, mit Rhalkumn állít, bizonyítékok után sem kutat elméjében, sőt, inkább próbál ellenérveket felsoroltatni. Egyetlen mondatot mantráz magában, és olykor hangosan is.*
-Nagyapa majd mindent megmagyaráz.
*Közben széles mozdulatokkal, szinte dühből sikálja le az asztalt, végezve ereszkedik térdre, és folytatja a műveletet a gnóm körül a padlóval.
Innen pislog fel a kérlelésre, gondolkodás nélkül rázza fejét.*
-Nem. Nagyapa holnap reggel megérkezik, és mindent megmagyaráz.
*Nehéz nemet mondania, nagyon. Sosem szokott, nagyapja minden szava szentírás, minden óhaja parancs. Most kicsit gonosznak érzi magát, kicsit nehéz szívvel néz a gnómra, kicsit sajnálja is, hogy csalódást okoz makacsságával, de nem akarja, és nem képes elfogadni, hogy semmi sem igaz abból, mi eddig életét töltötte ki. Ez a sok kicsi pedig áll össze egyetlen nagy egésszé, mi újra könnyeket csal elő kékjeiből.*
-Nem mehetek Rhalkumn bácsi. Nem lehet. Nem hihetek ebben. Hát nem érted? Nincs másom, csak ez. Nem ismerek, nem emlékszem semmi másra. Nem mondhatod, hogy mindez hazugság, nekem ez az egész világ.
*Sarkain ülve zokog halkan mire szavai végére ér.*
-Nagyapa szeret engem, vigyázz rám, megvéd, aggódik értem. És nincs más, nem keresett, hiányolt senki más az elmúlt hónapban. Szóval vagy nekem van igazam, vagy neked. És akkor még ennél is magányosabb alak vagyok, olyan, aki senkinek sem kell.
2285. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 19:12:28
Üzenet elküldve: 2019-02-21 19:12:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
* Nem lepi meg a lány reakciója, valószínűleg ő is hasonlóan reagálna, hogyha valaki kihúzná a lába alól a talajt egy ilyen állítással. Nagyot sóhajt, és csendben marad, amíg a lány takarítani kezd. Szótlanul vár egy ideig, hagyja, hogy a nő átgondolja amit hallott, az is lehet, hogy ha most elkezd ezen morfondírozni, akkor neki is eszébe jutnak olyan dolgok, amik ezt az agyament elméletet támasztják alá. Persze csak akkor, ha nem zavarják ki a házból. *
- Iwa... gyere be velem a városba. * Szólal meg egy idő után csendesen, kérlelően. * Kérlek... biztos lesz, aki ott felismer. Nem akarok neked rosszat, ahogy az a férfi se akart.
* Óvatos kérés ez, számít rá, hogy ezzel csak tovább bosszantja a lányt, de jobban belegondolva az se probléma. Ahogy a sebvarrás kizökkentette a komfortzónájából, és felszínre hozta a korábbi énjét, úgy lehet, hogy a harag is így fog tenni. Már ha ismét szerencséjük van. Rhalkumn most már sziklaszilárd meggyőződéssel gondol arra, hogy a vörös hajú nő nem az, akinek hiszi magát, csak arra nem tud rájönni, hogy mégis ki lehetett korábban. *
- Kérlek leányom...
* Nem lepi meg a lány reakciója, valószínűleg ő is hasonlóan reagálna, hogyha valaki kihúzná a lába alól a talajt egy ilyen állítással. Nagyot sóhajt, és csendben marad, amíg a lány takarítani kezd. Szótlanul vár egy ideig, hagyja, hogy a nő átgondolja amit hallott, az is lehet, hogy ha most elkezd ezen morfondírozni, akkor neki is eszébe jutnak olyan dolgok, amik ezt az agyament elméletet támasztják alá. Persze csak akkor, ha nem zavarják ki a házból. *
- Iwa... gyere be velem a városba. * Szólal meg egy idő után csendesen, kérlelően. * Kérlek... biztos lesz, aki ott felismer. Nem akarok neked rosszat, ahogy az a férfi se akart.
* Óvatos kérés ez, számít rá, hogy ezzel csak tovább bosszantja a lányt, de jobban belegondolva az se probléma. Ahogy a sebvarrás kizökkentette a komfortzónájából, és felszínre hozta a korábbi énjét, úgy lehet, hogy a harag is így fog tenni. Már ha ismét szerencséjük van. Rhalkumn most már sziklaszilárd meggyőződéssel gondol arra, hogy a vörös hajú nő nem az, akinek hiszi magát, csak arra nem tud rájönni, hogy mégis ki lehetett korábban. *
- Kérlek leányom...
2284. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 18:50:42
Üzenet elküldve: 2019-02-21 18:50:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
-Zavarosak?
*Kérdez vissza értetlenül, halkan, előbb nem is tudva a kritika minek szól, így máris kezd szabadkozni.*
-Mondtam, hogy nem értek a sebvarr... az állatok?
*Lepődik meg változatlanul tartva értetlenségét. Hallgatja csendesen, tisztelettudóan a gnómot egy ideig, majd vág szavába, csattan, és pattan fel sértetten.*
-Igenis a nagyapám, mindig is itt éltem, az állatok meg csak feltételezés, nem bizonyít semmit! Márpedig én így szoktam ruhát varrni!
*Azért ingujjára les óvatosan, valóban nem egyforma a két öltés, de ez sem bizonyíthat semmit. Semmi olyan durva dolgot, amit Rhalkumn állít.*
-Biztos van erre más magyarázat.
*Vonja vállát, és fordul el máris. Ő aztán ezt a képtelenséget nem fogja tovább hallgatni. Indul a mosogatódézsa felé, vödör vizet, rongyot kerít mellőle, hogy az asztalra, és padlóra kifolyt vért feltakarítsa.*
-Zavarosak?
*Kérdez vissza értetlenül, halkan, előbb nem is tudva a kritika minek szól, így máris kezd szabadkozni.*
-Mondtam, hogy nem értek a sebvarr... az állatok?
*Lepődik meg változatlanul tartva értetlenségét. Hallgatja csendesen, tisztelettudóan a gnómot egy ideig, majd vág szavába, csattan, és pattan fel sértetten.*
-Igenis a nagyapám, mindig is itt éltem, az állatok meg csak feltételezés, nem bizonyít semmit! Márpedig én így szoktam ruhát varrni!
*Azért ingujjára les óvatosan, valóban nem egyforma a két öltés, de ez sem bizonyíthat semmit. Semmi olyan durva dolgot, amit Rhalkumn állít.*
-Biztos van erre más magyarázat.
*Vonja vállát, és fordul el máris. Ő aztán ezt a képtelenséget nem fogja tovább hallgatni. Indul a mosogatódézsa felé, vödör vizet, rongyot kerít mellőle, hogy az asztalra, és padlóra kifolyt vért feltakarítsa.*
2283. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-21 18:44:39
Üzenet elküldve: 2019-02-21 18:44:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
* Az óriás terve tehát, hogy ráveti magát a lényre. Mivel bal karja még mindig a lény szájában van, így jobb kezére és lábaira számíthat csupán. Na, meg persze a jelentős súlyára.
A fegyverrel nem foglalkozik tovább, leejti a porba és egyenes a warg hátára vetődik. Egy ekkora becsapódástól nem lenne csoda, ha amaz elborulna, de amennyiben nem így történik, az sem gond. Morwon szabad kezével a bestia fejét kezdi teljes erejéből csapkodni, mintha szöget akarna ütni a falba, épp csak a saját keze a kalapács és a lény feje a szög. Ezt ismételgeti, amennyiszer csak tudja. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mozgó célpontról van szó, így ha menekülni próbál, a püfölést felváltja azzal, hogy belekapaszkodik a lénybe, ezzel próbál a közelében maradni. Lábait csak akkor használja, ha sikerül eldöntenie a dögöt. Ebben az esetben főleg a hasa tájékára próbál erőteljes rúgásokat bevinni. *
* Az óriás terve tehát, hogy ráveti magát a lényre. Mivel bal karja még mindig a lény szájában van, így jobb kezére és lábaira számíthat csupán. Na, meg persze a jelentős súlyára.
A fegyverrel nem foglalkozik tovább, leejti a porba és egyenes a warg hátára vetődik. Egy ekkora becsapódástól nem lenne csoda, ha amaz elborulna, de amennyiben nem így történik, az sem gond. Morwon szabad kezével a bestia fejét kezdi teljes erejéből csapkodni, mintha szöget akarna ütni a falba, épp csak a saját keze a kalapács és a lény feje a szög. Ezt ismételgeti, amennyiszer csak tudja. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mozgó célpontról van szó, így ha menekülni próbál, a püfölést felváltja azzal, hogy belekapaszkodik a lénybe, ezzel próbál a közelében maradni. Lábait csak akkor használja, ha sikerül eldöntenie a dögöt. Ebben az esetben főleg a hasa tájékára próbál erőteljes rúgásokat bevinni. *
2282. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-20 21:31:23
Üzenet elküldve: 2019-02-20 21:31:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
* A gnóm figyelmesen hallgatja a lányt, ahogy az előbb lejátszódott jelenetről mesél. ~ Csak csináltad... ez a lényeg, te lány! ~ Hümmög, ahogy hallgatja, gondolkodik is. Nem tudja, hogy hogyan fogjon neki, és magyarázza el, hogy mire gondol. Végül nagyot sóhajt, a bekötözött karjára néz, aztán belekezd. *
- Nézd, Iwa... amiket meséltél, mind zavarosak voltak. Apró jelek árulkodtak róla, hogy nem egészen kerek a történeted... Mint az állatok. Nem azért viselkedtek veled furcsán, mert érezték rajtad a betegséget. Most már biztos vagyok benne. Azért viselkedtek veled furán, mert * sóhajt egy mélyet * nem ismertek téged. Új voltál számukra. Tudom, hogy ezt nehéz lesz elfogadnod, de a férfi, aki befogadott téged, valószínűleg nem a nagyapád. Csak meg akart védeni téged. Ahogy ez a hely sem az otthonod. Te valaki más vagy, nem tudom, hogy kicsoda, de valószínűleg ezért nem akarta, hogy másokkal találkozz. Olyanokkal, akik felismerhetnek. Nézd! * Mutat a nadrágra, amit felvarrt neki a lány. *
- Nem így szokás ruhát varrni. Ez sebkötöző varrás. * Csóválja meg a fejét, és sajnálja, hogy nincs a közelben egy másik foltozott ruha, amin megmutathatná, hogy milyen az átlagos varrás. * Ez volt a döntő árulkodó jel, amikor ezt megláttam. Ez tovafutó varrat. Ahogy ez is. * Int fejével a karja felé. * Megjegyzem, nagyon szép munka. Magam sem varrok ilyen szépen, mint te. Hosszú évek rutinja állhat mögötted, és mint ilyen, valahol biztos ismerik a neved, és az arcod.
* A gnóm figyelmesen hallgatja a lányt, ahogy az előbb lejátszódott jelenetről mesél. ~ Csak csináltad... ez a lényeg, te lány! ~ Hümmög, ahogy hallgatja, gondolkodik is. Nem tudja, hogy hogyan fogjon neki, és magyarázza el, hogy mire gondol. Végül nagyot sóhajt, a bekötözött karjára néz, aztán belekezd. *
- Nézd, Iwa... amiket meséltél, mind zavarosak voltak. Apró jelek árulkodtak róla, hogy nem egészen kerek a történeted... Mint az állatok. Nem azért viselkedtek veled furcsán, mert érezték rajtad a betegséget. Most már biztos vagyok benne. Azért viselkedtek veled furán, mert * sóhajt egy mélyet * nem ismertek téged. Új voltál számukra. Tudom, hogy ezt nehéz lesz elfogadnod, de a férfi, aki befogadott téged, valószínűleg nem a nagyapád. Csak meg akart védeni téged. Ahogy ez a hely sem az otthonod. Te valaki más vagy, nem tudom, hogy kicsoda, de valószínűleg ezért nem akarta, hogy másokkal találkozz. Olyanokkal, akik felismerhetnek. Nézd! * Mutat a nadrágra, amit felvarrt neki a lány. *
- Nem így szokás ruhát varrni. Ez sebkötöző varrás. * Csóválja meg a fejét, és sajnálja, hogy nincs a közelben egy másik foltozott ruha, amin megmutathatná, hogy milyen az átlagos varrás. * Ez volt a döntő árulkodó jel, amikor ezt megláttam. Ez tovafutó varrat. Ahogy ez is. * Int fejével a karja felé. * Megjegyzem, nagyon szép munka. Magam sem varrok ilyen szépen, mint te. Hosszú évek rutinja állhat mögötted, és mint ilyen, valahol biztos ismerik a neved, és az arcod.
2281. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-20 21:11:17
Üzenet elküldve: 2019-02-20 21:11:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Sajnálja az öreget, és haragszik is rá, hogy ilyen helyzetbe kényszerítette. De leginkább sajnálja. Szánakozva nézi kíntól gyötört arcát, szép lassan könnyek erednek szeméből, és hangtalanul záporozva mossák arcát. Még az sem érdekli, hogy a másik illetlen módon üvegből iszik. Szipog halkan, szavakat keres hiába.
Újabb utasítás, melyre félszegen bólint, gondolkodik el, majd kezd bele.*
-Először nagyon megijedtem. Aztán... aztán csak csináltam *zavaros az egész, néz segítségért újra a sebre, az eszközökre, a kifolyt vérre, közben könnyei észrevétlen elapadnak* ahogy főzni is szoktam, vagy ahogy a lovat is nyergeltem pár hete először.
*Igen, ahhoz hasonló érzés volt, nem tudta pontosan, hogy mit miért tesz, csak azt, hogy így kell.
Azért gondolja végig újra az egészet, a folyamat minden egyes lépését, majd halkan, miközben letörli a maradék vért a gnóm karjáról kezd beszélni.*
-Előbb a sok vért akartam megállítani, aztán azt gondoltam most kellene a pálcikákkal kitisztítani a sebet. De olyan sok vér folyt, hogy az úgyis kimosta volna belőle a szennyeződést, aztán ráöntöttem a szeszt.
*Löttyint a fertőtlenítőből kezére, törli tisztára.*
-Hogy attól ne vérezzen annyira, mert úgy könnyebb varrni.
*Mondjuk a fertőtlenítő vérzéscsillapító hatásáról eddig nem tudott, de most határozottan biztos benne, hogy azzal is bír a szer. Tiszta tekercs kötszert emel ki a kosárból, és szavai közben tekeri be újra az öreg karját.*
-Aztán mikor már nem vérzett összevarrtam, ahogy a nadrágot is. Valamit rosszul csináltam Rhalkumn bácsi? Jaj, ugye nem kell újra felvágni?
*Reméli, hogy nem, azt már tényleg nem bírná ki.*
*Sajnálja az öreget, és haragszik is rá, hogy ilyen helyzetbe kényszerítette. De leginkább sajnálja. Szánakozva nézi kíntól gyötört arcát, szép lassan könnyek erednek szeméből, és hangtalanul záporozva mossák arcát. Még az sem érdekli, hogy a másik illetlen módon üvegből iszik. Szipog halkan, szavakat keres hiába.
Újabb utasítás, melyre félszegen bólint, gondolkodik el, majd kezd bele.*
-Először nagyon megijedtem. Aztán... aztán csak csináltam *zavaros az egész, néz segítségért újra a sebre, az eszközökre, a kifolyt vérre, közben könnyei észrevétlen elapadnak* ahogy főzni is szoktam, vagy ahogy a lovat is nyergeltem pár hete először.
*Igen, ahhoz hasonló érzés volt, nem tudta pontosan, hogy mit miért tesz, csak azt, hogy így kell.
Azért gondolja végig újra az egészet, a folyamat minden egyes lépését, majd halkan, miközben letörli a maradék vért a gnóm karjáról kezd beszélni.*
-Előbb a sok vért akartam megállítani, aztán azt gondoltam most kellene a pálcikákkal kitisztítani a sebet. De olyan sok vér folyt, hogy az úgyis kimosta volna belőle a szennyeződést, aztán ráöntöttem a szeszt.
*Löttyint a fertőtlenítőből kezére, törli tisztára.*
-Hogy attól ne vérezzen annyira, mert úgy könnyebb varrni.
*Mondjuk a fertőtlenítő vérzéscsillapító hatásáról eddig nem tudott, de most határozottan biztos benne, hogy azzal is bír a szer. Tiszta tekercs kötszert emel ki a kosárból, és szavai közben tekeri be újra az öreg karját.*
-Aztán mikor már nem vérzett összevarrtam, ahogy a nadrágot is. Valamit rosszul csináltam Rhalkumn bácsi? Jaj, ugye nem kell újra felvágni?
*Reméli, hogy nem, azt már tényleg nem bírná ki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183