Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1480. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1480. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 19:05:21
Üzenet elküldve: 2014-01-26 19:05:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Igaz, nem sikerült többet megtudnia egyelőre, de már szalad is, hogy utánanézzen az elmaradó negyediknek.
Amúgy sem fog ártani, ha vet egy pillantást Atsunra. Időnként meglátogatja hátasát, hogy ne csak a munkát és a feladatokat lássa benne a patás, hanem egy kis kényeztetést és jutalomfalatot is reméljen tőle valahányszor feltűnik. Na nem a ló lelkivilága az, ami motiválja Isuriit. Egyszerűen sokkal könnyebb elcsípni a legelőn a derest, ha az kíváncsiságból a közelébe szimatol.
Meg is találja a karámoknál, akit keres, de most, hogy itt áll tőle nem messze... inába száll bátorsága.*
-Szia!
*Köszön rá végül Harathra esetlenül és még int is neki a sötétben, remélve, hogy legalább a roppant egyedi mozdulatsort felismeri.*
*Igaz, nem sikerült többet megtudnia egyelőre, de már szalad is, hogy utánanézzen az elmaradó negyediknek.
Amúgy sem fog ártani, ha vet egy pillantást Atsunra. Időnként meglátogatja hátasát, hogy ne csak a munkát és a feladatokat lássa benne a patás, hanem egy kis kényeztetést és jutalomfalatot is reméljen tőle valahányszor feltűnik. Na nem a ló lelkivilága az, ami motiválja Isuriit. Egyszerűen sokkal könnyebb elcsípni a legelőn a derest, ha az kíváncsiságból a közelébe szimatol.
Meg is találja a karámoknál, akit keres, de most, hogy itt áll tőle nem messze... inába száll bátorsága.*
-Szia!
*Köszön rá végül Harathra esetlenül és még int is neki a sötétben, remélve, hogy legalább a roppant egyedi mozdulatsort felismeri.*
1479. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:56:52
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:56:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar tábor - Északi portyázók érkezése//
*Végre, hamarosan már a tábori tűz körül ronthatják a levegőt és fogyaszthatják a vacsorát. Éhes már a kis bélpoklos vörös, kifogyott a gyökerekből és gumókból az út során.
Waldran példáját követve ő is Harathra bízza lova ellátását és hűséges kutya ként baktat a Thargodar férfi mögött, várva valami lepattanó jutalomfalatot, egy buksi simit, kedves szót... Akármit. Mivel kicsit csapatuk vezetője volt Waldran, ezért bizonyára a fontos dolgok körülötte fognak történni. Jelentés, miegymás. Minden ilyesmi, melyhez Akheel ugyan nem konyít sokat, de még sem maradna le róla.
Az első akibe belebotlanak, az a Thargodar lány. Csak fejével bök a lovakat ellátó harcos felé, nehogy itt rosszul legyen a nyekenyóka fehér hajú!
Minél többen tömörülnek össze érkezésük alkalmából, Akheel annál jobban örül. De ha még vacsorát is kapna belátható időn belül, akkor nyugton is maradna az est hátralévő részében.*
*Végre, hamarosan már a tábori tűz körül ronthatják a levegőt és fogyaszthatják a vacsorát. Éhes már a kis bélpoklos vörös, kifogyott a gyökerekből és gumókból az út során.
Waldran példáját követve ő is Harathra bízza lova ellátását és hűséges kutya ként baktat a Thargodar férfi mögött, várva valami lepattanó jutalomfalatot, egy buksi simit, kedves szót... Akármit. Mivel kicsit csapatuk vezetője volt Waldran, ezért bizonyára a fontos dolgok körülötte fognak történni. Jelentés, miegymás. Minden ilyesmi, melyhez Akheel ugyan nem konyít sokat, de még sem maradna le róla.
Az első akibe belebotlanak, az a Thargodar lány. Csak fejével bök a lovakat ellátó harcos felé, nehogy itt rosszul legyen a nyekenyóka fehér hajú!
Minél többen tömörülnek össze érkezésük alkalmából, Akheel annál jobban örül. De ha még vacsorát is kapna belátható időn belül, akkor nyugton is maradna az est hátralévő részében.*
1478. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:44:17
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:44:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Amint meghozták a döntést, ő szép csendben le is lép. Csak semmi feltűnés. Nem lelné különösebben nagy élvezetét Badumir megkínzásában, s támadt is egy jobb ötlete. Már tudja mivel üsse el az időt addig, míg a Lombjáró dolgát elintézik.
Vállára vastag köpeny terít és sétára indul a folyó irányába. El-el tűnhet alakja olykor a fák közt, de tudja, hogy őrszemeik figyelik és vigyázzák őt. Nincs mitől tartania. Ellenben a mezítelen kivetett dalnoknak akadhatnak majd gondjai a hideg időben. Kifigyeli hol és merre eresztik szélnek, majd prémes köpenyét egy gubacsban az egyik fa tövében hagyja, remélve, hogy a férfi belebotlik majd.
Ennél többet nem tehet, s nem is tenne. Visszafelé bevizezi még kicsit magát a vízparton, hogy úgy tűnjön: megcsúszott a köveken, s a folyó árja elsodorta a prémet.
Ezt követően visszatér a táborba, s ha nincs vele senkinek dolga, akkor pihen egy nagyot a tűz mellett.
Köszönhetően annak, hogy hamar elbóbiskolt, egész éjjel kuruttyolni fog, ez már szinte biztos. Fel-alá császkál, pakolgat, hajat ápol, öltözékeit válogatja... Amolyan lányos dolgot művel, mikor az érkezők zaja megüti füleit.*
~Visszaértek?!~
*Annyira izgatott lesz, hogy szíve is kihagy egy ütemet. Kirobban a sátorból és sietve körbepillant. El sem hiszi amit lát!
Az északra küldöttek visszatértek! Akheelt, Ricket és Waldrant elsőre megpillantja, de a lovakkal foglalatoskodó Harath rejtve marad szemei elől.*
-Ily kevesen... ily kevesen tértetek vissza?
*Hebegi zavartan a kis csapatnak. Ne űzzenek vele most gonosz tréfát, még a végén elájulna!*
*Amint meghozták a döntést, ő szép csendben le is lép. Csak semmi feltűnés. Nem lelné különösebben nagy élvezetét Badumir megkínzásában, s támadt is egy jobb ötlete. Már tudja mivel üsse el az időt addig, míg a Lombjáró dolgát elintézik.
Vállára vastag köpeny terít és sétára indul a folyó irányába. El-el tűnhet alakja olykor a fák közt, de tudja, hogy őrszemeik figyelik és vigyázzák őt. Nincs mitől tartania. Ellenben a mezítelen kivetett dalnoknak akadhatnak majd gondjai a hideg időben. Kifigyeli hol és merre eresztik szélnek, majd prémes köpenyét egy gubacsban az egyik fa tövében hagyja, remélve, hogy a férfi belebotlik majd.
Ennél többet nem tehet, s nem is tenne. Visszafelé bevizezi még kicsit magát a vízparton, hogy úgy tűnjön: megcsúszott a köveken, s a folyó árja elsodorta a prémet.
Ezt követően visszatér a táborba, s ha nincs vele senkinek dolga, akkor pihen egy nagyot a tűz mellett.
Köszönhetően annak, hogy hamar elbóbiskolt, egész éjjel kuruttyolni fog, ez már szinte biztos. Fel-alá császkál, pakolgat, hajat ápol, öltözékeit válogatja... Amolyan lányos dolgot művel, mikor az érkezők zaja megüti füleit.*
~Visszaértek?!~
*Annyira izgatott lesz, hogy szíve is kihagy egy ütemet. Kirobban a sátorból és sietve körbepillant. El sem hiszi amit lát!
Az északra küldöttek visszatértek! Akheelt, Ricket és Waldrant elsőre megpillantja, de a lovakkal foglalatoskodó Harath rejtve marad szemei elől.*
-Ily kevesen... ily kevesen tértetek vissza?
*Hebegi zavartan a kis csapatnak. Ne űzzenek vele most gonosz tréfát, még a végén elájulna!*
1477. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:24:36
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:24:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Északi portyázók érkezése//
*A verseny valóban újdonságát veszíti egy idő után, az első hosszabb vágta végeztével. A céljuk elérni a tábort mihamarabb, inkább számít. Így mondhatni rotációban kerül előre hol egyikük, hol másikuk, hogy aztán jókora utat megtéve, hosszú órák -nap lovaglása eredményeként a tüzek jelezzék számukra: Megérkeztek.*
-Ott! *Mutat előre kicsit lassítva, így elsuhanhat mellette a kicsiny csapatuk többi tagja. Újra szélnek ereszti hátasát, a csípős éji szél miatt könnye is kicsordul szeméből. Vágta, vágta, vágta. Hogy elérjék jutalmukat, a meleg sátrat, kaját, italt, és nyugalmat.
Az őröknek messziről kiáltja oda érkeztüket, nehogy lerohanást véljenek, s összekeverjék őket támadókkal. Csak ők tértek vissza északról, csapzott lovakon, elnyűve, éhesen és fáradt- piszkosan az út porától.
Ahogy két lábbal újfent a tábor porába toppan végre, szétnéz, s bár későre jár reméli meglátja, akit keres tekintete. Ezzel párhuzamosan felméri mi is történhetett távollétük alatt. Annyi szent, nem állt meg az élet, sőt! Wald szavaira megkapja a négy ló kantárját, s indul feladatára. Mai utolsó teendője, ha minden jól megy.*
-Úgy lesz. *Nyugtázza is szavakkal, majd eltűnik egy kis időre. Leszerszámozza hátasaikat, lecsutakolja, megitatja -eteti őket. Egy -két dicsérő szót sem sajnál, hiszen szép teljesítményt nyújtottak a nap folyamán.*
-Ügyesek voltatok. *Ahogy kefélgeti szőrüket, paskolja nyakukat, cirógatja orrukat és mindőjüknek csen egy kis jutalomfalatot is, valami zöldséget. Répát, ilyesmit, amit szeretnek nagyon.*
-Megérdemlitek. *Bizony eltölt jó néhány fertályórát velük, míg a négy állatot rendbeteszi. Közben azért gondolatban a központi sátorban jár, vajon Wald mit tud meg, Kagan miként reagál a veszedelem elhárultára. Hiszien küldetésük lényege volt ez a kérdéskör. Vajon északról várható -e további fenyegetés, vagy eléggé délre vándoroltak, s ide már nem követik őket a Grobak -horda kopói?*
*A verseny valóban újdonságát veszíti egy idő után, az első hosszabb vágta végeztével. A céljuk elérni a tábort mihamarabb, inkább számít. Így mondhatni rotációban kerül előre hol egyikük, hol másikuk, hogy aztán jókora utat megtéve, hosszú órák -nap lovaglása eredményeként a tüzek jelezzék számukra: Megérkeztek.*
-Ott! *Mutat előre kicsit lassítva, így elsuhanhat mellette a kicsiny csapatuk többi tagja. Újra szélnek ereszti hátasát, a csípős éji szél miatt könnye is kicsordul szeméből. Vágta, vágta, vágta. Hogy elérjék jutalmukat, a meleg sátrat, kaját, italt, és nyugalmat.
Az őröknek messziről kiáltja oda érkeztüket, nehogy lerohanást véljenek, s összekeverjék őket támadókkal. Csak ők tértek vissza északról, csapzott lovakon, elnyűve, éhesen és fáradt- piszkosan az út porától.
Ahogy két lábbal újfent a tábor porába toppan végre, szétnéz, s bár későre jár reméli meglátja, akit keres tekintete. Ezzel párhuzamosan felméri mi is történhetett távollétük alatt. Annyi szent, nem állt meg az élet, sőt! Wald szavaira megkapja a négy ló kantárját, s indul feladatára. Mai utolsó teendője, ha minden jól megy.*
-Úgy lesz. *Nyugtázza is szavakkal, majd eltűnik egy kis időre. Leszerszámozza hátasaikat, lecsutakolja, megitatja -eteti őket. Egy -két dicsérő szót sem sajnál, hiszen szép teljesítményt nyújtottak a nap folyamán.*
-Ügyesek voltatok. *Ahogy kefélgeti szőrüket, paskolja nyakukat, cirógatja orrukat és mindőjüknek csen egy kis jutalomfalatot is, valami zöldséget. Répát, ilyesmit, amit szeretnek nagyon.*
-Megérdemlitek. *Bizony eltölt jó néhány fertályórát velük, míg a négy állatot rendbeteszi. Közben azért gondolatban a központi sátorban jár, vajon Wald mit tud meg, Kagan miként reagál a veszedelem elhárultára. Hiszien küldetésük lényege volt ez a kérdéskör. Vajon északról várható -e további fenyegetés, vagy eléggé délre vándoroltak, s ide már nem követik őket a Grobak -horda kopói?*
1476. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:09:29
Üzenet elküldve: 2014-01-26 18:09:29
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Északi portyázók érkezése//
*Megint szélsebesen haladnak, de botorság lenne azt hinni, hogy egész úton ezt a tempót diktálták. Sőt, egy ponton kénytelen voltak megállni pihenni, mert kifordultak volna a lovak a portyázók alól, aztán sétálhattak volna... köszönhetően annak az órányi sziesztának, most újra vágtáznak. Waldran számára lényegét vesztette a verseny, már csak a hajába kapó szél miatt hajtja a hátast. Lassan feldereng a horizonton a tábor vagy legalábbis az, amit annak képzelne. Valószínű, hogy előbb a messzebbi falak jelennek meg a láthatáron, esetleg a tábortüzek füstje.*
- Még egy kicsi és megérkezünk. Éjközépre. *Biztatja a többieket és titkon reméli, hogy már kellően berendezkedett a törzs és kedvükre válogathatják majd a különböző vadhúsokat és köreteket. Néha hátrapillant, nehogy valamelyikük lemaradjon, de a három vadász egészen kiváló lovassá vált az elmúlt évek alatt, a gnómjuk pedig valahogy mindig is szót értett az állatokkal. Még ügyesség sem igazán kell neki, csak egy kis elszántság, hogy erősen kapaszkodjon a nyeregben.
Hamarosan megérkeznek majd a táborba, s Waldran rögvest a két lábán folytatja az utat a nagy sátrat célozva meg. Folytatná, de...*
- Harath, gondoskodj, hogy a lovak jó ellátást kapjanak. Mi is kapjunk jó ellátást, Akheel. Szép volt, Rick. *Fordul a társaihoz, hiszen immáron nincs serdülő vadászjelölt a csapatban, hogy azon nyomban gondját viselje a lovaiknak. Kényelmes életük a hegyek közt maradt, meg a nagy tó partján. Biccent egyet a mélynövésű lovasnak, első felderítéseinek egyikét kiválóan teljesítette.*
~ Gyors jelentés, majd dőzsölés. ~ *Sóhajt egyet, aztán tényleg megcélozza a sátrat. Eközben nézelődik, mi változott az elmúlt egynéhány nap alatt.*
*Megint szélsebesen haladnak, de botorság lenne azt hinni, hogy egész úton ezt a tempót diktálták. Sőt, egy ponton kénytelen voltak megállni pihenni, mert kifordultak volna a lovak a portyázók alól, aztán sétálhattak volna... köszönhetően annak az órányi sziesztának, most újra vágtáznak. Waldran számára lényegét vesztette a verseny, már csak a hajába kapó szél miatt hajtja a hátast. Lassan feldereng a horizonton a tábor vagy legalábbis az, amit annak képzelne. Valószínű, hogy előbb a messzebbi falak jelennek meg a láthatáron, esetleg a tábortüzek füstje.*
- Még egy kicsi és megérkezünk. Éjközépre. *Biztatja a többieket és titkon reméli, hogy már kellően berendezkedett a törzs és kedvükre válogathatják majd a különböző vadhúsokat és köreteket. Néha hátrapillant, nehogy valamelyikük lemaradjon, de a három vadász egészen kiváló lovassá vált az elmúlt évek alatt, a gnómjuk pedig valahogy mindig is szót értett az állatokkal. Még ügyesség sem igazán kell neki, csak egy kis elszántság, hogy erősen kapaszkodjon a nyeregben.
Hamarosan megérkeznek majd a táborba, s Waldran rögvest a két lábán folytatja az utat a nagy sátrat célozva meg. Folytatná, de...*
- Harath, gondoskodj, hogy a lovak jó ellátást kapjanak. Mi is kapjunk jó ellátást, Akheel. Szép volt, Rick. *Fordul a társaihoz, hiszen immáron nincs serdülő vadászjelölt a csapatban, hogy azon nyomban gondját viselje a lovaiknak. Kényelmes életük a hegyek közt maradt, meg a nagy tó partján. Biccent egyet a mélynövésű lovasnak, első felderítéseinek egyikét kiválóan teljesítette.*
~ Gyors jelentés, majd dőzsölés. ~ *Sóhajt egyet, aztán tényleg megcélozza a sátrat. Eközben nézelődik, mi változott az elmúlt egynéhány nap alatt.*
1475. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 14:49:23
Üzenet elküldve: 2014-01-26 14:49:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Nyugat - Őrség //
*Jobbhíján hallgatózik lassú lépdelése közben. A táborból erősödik kicsit az élet zaja, úgy néz ki, valami történt. De hát, nem az ő dolga, amíg riadókiáltás nem hangzik fel. Talán már megint érkezett valaki, úgy néz ki, túlságosan forgalmas helyre sikerült táborozniuk. Nem is bánja, ha továbbszedik a sátorfájukat hamarosan, mint sejthető. Remélhetőleg olyan helyre, ami nem esik útba minden gombászásra vagy elmélkedésre vágyva útrakelőnek. A fél törzs már azokkal foglalkozik, akik idekerültek, így vagy úgy. Közben körülnéz, de saját közelében sem hang, sem mozgás nem észlelhető. Ám legyen, ha így telnek el az őrség órái, annál jobb. Vajon mit csinálnak most a többiek pontosan? És Cessa a sátorban hol tarthat a könyvek olvasásában? Ilyesféle gondolatok forognak lustán a fejében, mikor ismét körülpillant. Jó lenne inni valami erősebbet, tán át is melegítené. De hát, mostoha dolog az őrködés, és ezenfelül még nincs is a birtokában az áhított szeszből egy cseppnyi sem. Tényleg nem ártana majd tiszteletét tenni egy beszerző körút erejéig a városban.*
*Jobbhíján hallgatózik lassú lépdelése közben. A táborból erősödik kicsit az élet zaja, úgy néz ki, valami történt. De hát, nem az ő dolga, amíg riadókiáltás nem hangzik fel. Talán már megint érkezett valaki, úgy néz ki, túlságosan forgalmas helyre sikerült táborozniuk. Nem is bánja, ha továbbszedik a sátorfájukat hamarosan, mint sejthető. Remélhetőleg olyan helyre, ami nem esik útba minden gombászásra vagy elmélkedésre vágyva útrakelőnek. A fél törzs már azokkal foglalkozik, akik idekerültek, így vagy úgy. Közben körülnéz, de saját közelében sem hang, sem mozgás nem észlelhető. Ám legyen, ha így telnek el az őrség órái, annál jobb. Vajon mit csinálnak most a többiek pontosan? És Cessa a sátorban hol tarthat a könyvek olvasásában? Ilyesféle gondolatok forognak lustán a fejében, mikor ismét körülpillant. Jó lenne inni valami erősebbet, tán át is melegítené. De hát, mostoha dolog az őrködés, és ezenfelül még nincs is a birtokában az áhított szeszből egy cseppnyi sem. Tényleg nem ártana majd tiszteletét tenni egy beszerző körút erejéig a városban.*
1474. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 11:20:35
Üzenet elküldve: 2014-01-26 11:20:35
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Dél - Őrség //
*Bár a tábor déli csücskében csend és nyugalom van, azért idehallani hogy máshol zajlik az élet. Mondjuk az óriások hangját nehéz is lenne "fül elől téveszteni". Ebből kiderül hogy egy őrtársa behatolót kapott el. Valamiféle ének hangjait is idehozza a szél, érdeklődve hallgatja a "kollégát". Nem rossz a költemény s az előadásmód is gyakorlottabb hangra vall, de azért a szakmabelieket még nem félti tőle. Múlik az éjszaka, döntések születnek s az őrséggel töltött idő mégis csak vánszorogni látszik. Talán egy dal felfrissítené, de most nincs igazán ihlete egyhez sem. Inkább a tőreivel zsonglőrködik és a neki kijelölt területet figyeli. Hátha erre is felbukkan egy behatoló. Igaz, őt sem lenne kellemesebb kihallgatni és a vezér elé vinni, mint az asszony mellé bújni de ha egyszer kijelölték őrségbe nincs mit tenni. A hajnali táborbontás mondjuk alvás nélkül biztos lefárasztja majd, az út és a végleges tábor felhúzása nemkülönben, de ha ezen túl vannak akkor talán kimondhatják végre hogy hazatértek.*
*Bár a tábor déli csücskében csend és nyugalom van, azért idehallani hogy máshol zajlik az élet. Mondjuk az óriások hangját nehéz is lenne "fül elől téveszteni". Ebből kiderül hogy egy őrtársa behatolót kapott el. Valamiféle ének hangjait is idehozza a szél, érdeklődve hallgatja a "kollégát". Nem rossz a költemény s az előadásmód is gyakorlottabb hangra vall, de azért a szakmabelieket még nem félti tőle. Múlik az éjszaka, döntések születnek s az őrséggel töltött idő mégis csak vánszorogni látszik. Talán egy dal felfrissítené, de most nincs igazán ihlete egyhez sem. Inkább a tőreivel zsonglőrködik és a neki kijelölt területet figyeli. Hátha erre is felbukkan egy behatoló. Igaz, őt sem lenne kellemesebb kihallgatni és a vezér elé vinni, mint az asszony mellé bújni de ha egyszer kijelölték őrségbe nincs mit tenni. A hajnali táborbontás mondjuk alvás nélkül biztos lefárasztja majd, az út és a végleges tábor felhúzása nemkülönben, de ha ezen túl vannak akkor talán kimondhatják végre hogy hazatértek.*
1473. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:58:05
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:58:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kelet - Őrség//
*Ilyen ez az őrködés, mindig unalmasan kezdődik... Hrothgaar szótlanul bámul bele a nagy pusztai éjszakába. A pakolászás közben elcsípett információfoszlányokon rágódik. Kagan valószínűleg már döntött a két fogoly sorsáról, de a törpe reméli, hogy hosszú távon egyikőjük sem marad a táborban.*
~egy ilyen néma erdőjáró ember, meg egy sebesült ork, szépen állunk~
*A tábor pedig ahogy hallotta már nem sokáig marad itt. Beszélték már korábban is, hogy keresnek majd idővel egy jobb helyet,de hogy ilyen korán induljanak is, erre nem igazán számított. Ha az északi portya visszatér, akkor szedelőzködhetnek is.*
- Csak tudnám, mi a tökszárnak pakoltam akkor be abba a rohadt sátorba...?
*Morog magának félhangosan és halkan sóhajt egyet. Ha viszont költöznek, akkor egy olyan helyet választanak majd, ahol jól bevackolhatják magukat. Egy jól védhető pontot, ahonnan belátni a környék nagyját, mondjuk mint egy dombtető.*
~és akkor biztos egy kis cölöpfallal kerítjük majd körbe, lesz mittomén, vagy két torony azért kéne, meg akkor már lehetne komolyabban foglalkozni a kovácsolással is, ottlenne egy kisebb csarnok is, óóó...
*Egészen picit belelohallja magát, és jobbnak látja, ha kicsit lehűti a fejét és őrlángra állítja magát. Előveszi a magával hozott butykost és egy emberes korty pálinkát iszik. Halkan felszisszen miután lenyelte az italt majd tovább fűzi gondolatainak fonalát.*
~igen ám, de akkor is, legalább nem is tudom... vagy két hónap legalább _LEGALÁBB_ kellene, hogy szépen felhúzzunk egy olyan tábort... ha nem több idő~
*Valami neszezésre figyel fel, hátrapillant és nyugtázza, hogy Ryamtia tért vissza, aki le is telepszik mellé.*
- Ühüm. *hümmögése jelzi felfogta a helyzetet* Idővel ki fog az alakulni, ne félj.
*Válaszolja Hrothgaar és egy amolyan bátorító mosoly-féleség jelenik meg az arcán. A szikla előtt földbe szúrt fáklya fényénél talán valamennyire ki is vehető ez.*
- A bizalom törékeny dolog, meg kell hagyni, de tudod *sóhajt egyet a kovács* hosszú ideje kinn élünk _egymagunk_ a pusztában. Meg kellett acéloznunk magunkat. Csak magunkba' bízhattunk. Bár néha még a magunkba' se...
*Az utolsó mondatot csak úgy foghegyről toldja hozzá, bár megérne az is egy misét, meg kell hagyni.*
- ...és különben is, mikor találkoztunk először? Tegnap? Tegnapelőtt, Ryamtia? Az semmi szinte!
*Nevet fel önfeledten, a maga mély tónusú, recsegő nevetésével és folytatja.*
- Azt hiszem mindahányan bolondok lennénk, ha már most testvérként kezelnénk egymást. De mondom, biztos vagyok benne, hogy idővel maj' kikerekedik ez is. Jó irányba, persze.
*Ryamtia felé nyújtja a pálinkás butykost, hogy igyon belőle, ha óhajtja. Az éjszaka hosszú és tele van iszonytató jelenségekkel, de társaságban jobban telik az idő. Főleg most...*
*Ilyen ez az őrködés, mindig unalmasan kezdődik... Hrothgaar szótlanul bámul bele a nagy pusztai éjszakába. A pakolászás közben elcsípett információfoszlányokon rágódik. Kagan valószínűleg már döntött a két fogoly sorsáról, de a törpe reméli, hogy hosszú távon egyikőjük sem marad a táborban.*
~egy ilyen néma erdőjáró ember, meg egy sebesült ork, szépen állunk~
*A tábor pedig ahogy hallotta már nem sokáig marad itt. Beszélték már korábban is, hogy keresnek majd idővel egy jobb helyet,de hogy ilyen korán induljanak is, erre nem igazán számított. Ha az északi portya visszatér, akkor szedelőzködhetnek is.*
- Csak tudnám, mi a tökszárnak pakoltam akkor be abba a rohadt sátorba...?
*Morog magának félhangosan és halkan sóhajt egyet. Ha viszont költöznek, akkor egy olyan helyet választanak majd, ahol jól bevackolhatják magukat. Egy jól védhető pontot, ahonnan belátni a környék nagyját, mondjuk mint egy dombtető.*
~és akkor biztos egy kis cölöpfallal kerítjük majd körbe, lesz mittomén, vagy két torony azért kéne, meg akkor már lehetne komolyabban foglalkozni a kovácsolással is, ottlenne egy kisebb csarnok is, óóó...
*Egészen picit belelohallja magát, és jobbnak látja, ha kicsit lehűti a fejét és őrlángra állítja magát. Előveszi a magával hozott butykost és egy emberes korty pálinkát iszik. Halkan felszisszen miután lenyelte az italt majd tovább fűzi gondolatainak fonalát.*
~igen ám, de akkor is, legalább nem is tudom... vagy két hónap legalább _LEGALÁBB_ kellene, hogy szépen felhúzzunk egy olyan tábort... ha nem több idő~
*Valami neszezésre figyel fel, hátrapillant és nyugtázza, hogy Ryamtia tért vissza, aki le is telepszik mellé.*
- Ühüm. *hümmögése jelzi felfogta a helyzetet* Idővel ki fog az alakulni, ne félj.
*Válaszolja Hrothgaar és egy amolyan bátorító mosoly-féleség jelenik meg az arcán. A szikla előtt földbe szúrt fáklya fényénél talán valamennyire ki is vehető ez.*
- A bizalom törékeny dolog, meg kell hagyni, de tudod *sóhajt egyet a kovács* hosszú ideje kinn élünk _egymagunk_ a pusztában. Meg kellett acéloznunk magunkat. Csak magunkba' bízhattunk. Bár néha még a magunkba' se...
*Az utolsó mondatot csak úgy foghegyről toldja hozzá, bár megérne az is egy misét, meg kell hagyni.*
- ...és különben is, mikor találkoztunk először? Tegnap? Tegnapelőtt, Ryamtia? Az semmi szinte!
*Nevet fel önfeledten, a maga mély tónusú, recsegő nevetésével és folytatja.*
- Azt hiszem mindahányan bolondok lennénk, ha már most testvérként kezelnénk egymást. De mondom, biztos vagyok benne, hogy idővel maj' kikerekedik ez is. Jó irányba, persze.
*Ryamtia felé nyújtja a pálinkás butykost, hogy igyon belőle, ha óhajtja. Az éjszaka hosszú és tele van iszonytató jelenségekkel, de társaságban jobban telik az idő. Főleg most...*
1472. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:21:01
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:21:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábornál//
*Ahogy a másodpercek ólmos lassúsággal folydogálnak, úgy enyhül meg az óriás és ereszti lejjebb csatabárdját. No nem veszít sokat készenlétbe helyezett idegeinek feszességén, s nem is áll az idegen előtt felkészületlenül. Az izgalom vérébe adrenalint csempészett már, s az újdonság varázsa továbbra is érdeklődést eredményez a füstös irányába. Valian szavaira bólint komoran, elfogadva kisebbik, ámde okosabb fejének szavait.*
-Vezér elé. *Ismétli csak úgy megszokásból mormogva maga elé, de azért elég hangosan. Kísérteties jelleget ölthet a folyton visszhangot adó öblös hang gazdája a sötétben, de olybá fest minden a lehető legnagyobb rendben lesz. Vendégük óvatos és lassú mozdulatokkal nyújtja át pengéjét, de botjára támaszkodva. El is marja tőle, bizalmatlanul méricskélve közben. Már látja őt, felsejlő vonásait, sziluettjénél többet, ahogy közelebb merészkedik. És megpillantja a gyűrűt is, ahogy megcsillan ujján.*
-Csecse! *Kommentálja is rögvest.*
~Első tündér, első kormos.~ *Neki sem volt még sűrűn dolga mélységiekkel, hát itt a nagy találkozás mindnyájuknak. Tudása nem oly szerteágazó, mint társainak, ő kevésbé tud legendákat felidézni a sötételfekről, hiszen sem bátyja, sem a törzs történetei nem foglalkoznak velük, az orkokkal ellentétben. Ha már Krumkonál tart, mintha az ő hangját vélné a táborból kiszűrődni. Noha nem ordibál, mégis a megszokott nagyhangú óriást hozza. Bár szavait nem érti, de legalább tudja, előkerült a hétalvó.*
-Bátyó?! *Örvend félhangosan magában. Érdekesnek találja a szűkszavú, és visszakérdező, kijavítgató hímet, ki most italt kér inkább, mintsem étket és tűz melegét. Kulacsa ott pihen övén, mint mindig. Hideg, ám friss folyóvízzel teli.*
-Víz. *Leakasztja, s odadobja Xiltynnek. Ha semmi egyéb marasztaló nem történik, és mihelyst visszakapja butykosát, visszaindul a tábor felé noszogatva kissé a megtépázott vándort. Mindvégig maga előtt tudva, nem engedve maga mögé. Még csak az kéne!*
A hozzászólás írója (Rolko Wiegar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.26 10:22:10
*Ahogy a másodpercek ólmos lassúsággal folydogálnak, úgy enyhül meg az óriás és ereszti lejjebb csatabárdját. No nem veszít sokat készenlétbe helyezett idegeinek feszességén, s nem is áll az idegen előtt felkészületlenül. Az izgalom vérébe adrenalint csempészett már, s az újdonság varázsa továbbra is érdeklődést eredményez a füstös irányába. Valian szavaira bólint komoran, elfogadva kisebbik, ámde okosabb fejének szavait.*
-Vezér elé. *Ismétli csak úgy megszokásból mormogva maga elé, de azért elég hangosan. Kísérteties jelleget ölthet a folyton visszhangot adó öblös hang gazdája a sötétben, de olybá fest minden a lehető legnagyobb rendben lesz. Vendégük óvatos és lassú mozdulatokkal nyújtja át pengéjét, de botjára támaszkodva. El is marja tőle, bizalmatlanul méricskélve közben. Már látja őt, felsejlő vonásait, sziluettjénél többet, ahogy közelebb merészkedik. És megpillantja a gyűrűt is, ahogy megcsillan ujján.*
-Csecse! *Kommentálja is rögvest.*
~Első tündér, első kormos.~ *Neki sem volt még sűrűn dolga mélységiekkel, hát itt a nagy találkozás mindnyájuknak. Tudása nem oly szerteágazó, mint társainak, ő kevésbé tud legendákat felidézni a sötételfekről, hiszen sem bátyja, sem a törzs történetei nem foglalkoznak velük, az orkokkal ellentétben. Ha már Krumkonál tart, mintha az ő hangját vélné a táborból kiszűrődni. Noha nem ordibál, mégis a megszokott nagyhangú óriást hozza. Bár szavait nem érti, de legalább tudja, előkerült a hétalvó.*
-Bátyó?! *Örvend félhangosan magában. Érdekesnek találja a szűkszavú, és visszakérdező, kijavítgató hímet, ki most italt kér inkább, mintsem étket és tűz melegét. Kulacsa ott pihen övén, mint mindig. Hideg, ám friss folyóvízzel teli.*
-Víz. *Leakasztja, s odadobja Xiltynnek. Ha semmi egyéb marasztaló nem történik, és mihelyst visszakapja butykosát, visszaindul a tábor felé noszogatva kissé a megtépázott vándort. Mindvégig maga előtt tudva, nem engedve maga mögé. Még csak az kéne!*
A hozzászólás írója (Rolko Wiegar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.26 10:22:10
1471. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-26 00:09:30
Üzenet elküldve: 2014-01-26 00:09:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábornál//
* Ahogy igazán magasra emeli a fejét ahhoz, hogy jobban szemügyre vehesse a kétfejű óriást, rá kell döbbennie, hogy mégsem egy torzulással van dolga hanem egy hegyomlásnyi ember fiával, kinek vállán egy tündér ül. A kígyó szempár összeszűkül és a sötétségben a magasan ülőre mered. Amióta 'ébredt' egyszer már találkozott tündérrel, az ivóban ahol először szembesült a megváltozott körülményekkel. Most sem érez többet mint akkor, csak őszinte meglepettséget. Egy számára kihaltnak hitt faj képviselője. Bár emlékszik régi történetekre miket nemzője mesélt neki bizonyos tündérbőr zekékről és csizmákról, meg az ősrégi vérgőzös időkről, amiket ő is csak hallásból ismerhetett, Xiltyn mégsem érez gyűlöletet, megvetést, vagy undort az apró szárnyas nép tagjai iránt. * ~ A vezér elé vezetni? Hova kerültem? ~ * nyel le egy hatalmas és elképesztően száraz gombócot a szavaikat hallva.*
- Te vagy az első tündér akinek hangját hallom. - *mondja kissé reszelős hangon. * - És az első aki lefegyverez. - * mintha egy mosoly kísértene az arcán, de a sötétben nem láthatják. *
- Engedelmeddel. - * nyúl szép lassan botjáért, amit jó erősen megmarkol, és a szerencsétlen látványhoz képest meglepően ruganyosan tornássza magát két lábra, végleg megszabadulva az indáktól. Csak nem csapták ketté merő rosszindulatból. Ha nem akkor szabad kezével az egyik combtokhoz nyúl, s kivonja belőle a hosszútőrt, amit előrenyújt az átvevőnek, majd ha ez megvolt a másikat is ugyanígy átadja. Eközben végig úgy támaszkodik a botra jobbjával mintha nélküle összeesne.*
- Ital... - * javítja ki Valian utolsó szavait, olyan halkan szűrve a sajátját, hogy azt csak egy tündér füle hallhatja meg.
Botjára támaszkodva biceg az óriás után, valószínűleg a bokorban bujkáló íjász eközben a hátát veszi célba, de emiatt nem idegesíti magát. Jobban izgatja, a sátrak között kiszűrődő tábortűz fényében táncoló alakok kiléte. Legjobb reményei szerint ez nem olyan vidék ahol a sötételfek bőréből zekét illetve csizmát készítenének.*
* Ahogy igazán magasra emeli a fejét ahhoz, hogy jobban szemügyre vehesse a kétfejű óriást, rá kell döbbennie, hogy mégsem egy torzulással van dolga hanem egy hegyomlásnyi ember fiával, kinek vállán egy tündér ül. A kígyó szempár összeszűkül és a sötétségben a magasan ülőre mered. Amióta 'ébredt' egyszer már találkozott tündérrel, az ivóban ahol először szembesült a megváltozott körülményekkel. Most sem érez többet mint akkor, csak őszinte meglepettséget. Egy számára kihaltnak hitt faj képviselője. Bár emlékszik régi történetekre miket nemzője mesélt neki bizonyos tündérbőr zekékről és csizmákról, meg az ősrégi vérgőzös időkről, amiket ő is csak hallásból ismerhetett, Xiltyn mégsem érez gyűlöletet, megvetést, vagy undort az apró szárnyas nép tagjai iránt. * ~ A vezér elé vezetni? Hova kerültem? ~ * nyel le egy hatalmas és elképesztően száraz gombócot a szavaikat hallva.*
- Te vagy az első tündér akinek hangját hallom. - *mondja kissé reszelős hangon. * - És az első aki lefegyverez. - * mintha egy mosoly kísértene az arcán, de a sötétben nem láthatják. *
- Engedelmeddel. - * nyúl szép lassan botjáért, amit jó erősen megmarkol, és a szerencsétlen látványhoz képest meglepően ruganyosan tornássza magát két lábra, végleg megszabadulva az indáktól. Csak nem csapták ketté merő rosszindulatból. Ha nem akkor szabad kezével az egyik combtokhoz nyúl, s kivonja belőle a hosszútőrt, amit előrenyújt az átvevőnek, majd ha ez megvolt a másikat is ugyanígy átadja. Eközben végig úgy támaszkodik a botra jobbjával mintha nélküle összeesne.*
- Ital... - * javítja ki Valian utolsó szavait, olyan halkan szűrve a sajátját, hogy azt csak egy tündér füle hallhatja meg.
Botjára támaszkodva biceg az óriás után, valószínűleg a bokorban bujkáló íjász eközben a hátát veszi célba, de emiatt nem idegesíti magát. Jobban izgatja, a sátrak között kiszűrődő tábortűz fényében táncoló alakok kiléte. Legjobb reményei szerint ez nem olyan vidék ahol a sötételfek bőréből zekét illetve csizmát készítenének.*
1470. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 22:22:58
Üzenet elküldve: 2014-01-25 22:22:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor//
*Badumir megadóan biccent Kagan szavaira. Meztelen, fegyvertelenül kivetni a vadonba valakit felér egy halálos ítélettel, és ezt biztosan a vezér is tudja. De Badumir nem fél. Megtette amit meg kellett, és megtörtént aminek meg kellett történnie. Az erdő viselte éveken át a gondját, hát maradjon is így. Ha kell, meghal.*
- Talán az, talán minden szellem az.* Szól vissza halkan Leandana szavaira, majd elindul amerre viszik. Nem ellenkezik, talán még lefogni sem kell kezeit a kínzása közben. ~Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.~ énekli magában még párszor a sorokat. Nem fél, az erdő visszavárja, és talán még életben is marad. A fegyvereit majd újra megszerzi, ha kell újra kifaragja íját és dárdáját. Erősebbre, keményebbre edzi őket, amíg az erdő vigyáz rá. Ennyi kell csak. Ő és az erdő.*
*Badumir megadóan biccent Kagan szavaira. Meztelen, fegyvertelenül kivetni a vadonba valakit felér egy halálos ítélettel, és ezt biztosan a vezér is tudja. De Badumir nem fél. Megtette amit meg kellett, és megtörtént aminek meg kellett történnie. Az erdő viselte éveken át a gondját, hát maradjon is így. Ha kell, meghal.*
- Talán az, talán minden szellem az.* Szól vissza halkan Leandana szavaira, majd elindul amerre viszik. Nem ellenkezik, talán még lefogni sem kell kezeit a kínzása közben. ~Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.~ énekli magában még párszor a sorokat. Nem fél, az erdő visszavárja, és talán még életben is marad. A fegyvereit majd újra megszerzi, ha kell újra kifaragja íját és dárdáját. Erősebbre, keményebbre edzi őket, amíg az erdő vigyáz rá. Ennyi kell csak. Ő és az erdő.*
1469. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:59:30
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:59:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya - Nyergelj, fordulj!//
*Ha már elkezdte diktálni a tempót, tartja is. Büszkeségnek híján van, de a dacos gyerekek is lehetnek kitartóak! Akheel egyértelműen ez a kategória.
A verseny az erdő széléig tart, hiszen a fák közt nem biztonságos ez a vad iram. Ám ha rajta múlik újra is indul a következő mezőn, pusztaságon.
Ha szerencséjük van estére már a táborba érnek, de ha nem, az se nagy baj. Jól éjszakázott ő az erdő szélen is előző este. Kellemes társaságban gyorsan repül az idő.*
*Ha már elkezdte diktálni a tempót, tartja is. Büszkeségnek híján van, de a dacos gyerekek is lehetnek kitartóak! Akheel egyértelműen ez a kategória.
A verseny az erdő széléig tart, hiszen a fák közt nem biztonságos ez a vad iram. Ám ha rajta múlik újra is indul a következő mezőn, pusztaságon.
Ha szerencséjük van estére már a táborba érnek, de ha nem, az se nagy baj. Jól éjszakázott ő az erdő szélen is előző este. Kellemes társaságban gyorsan repül az idő.*
1468. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:35:12
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:35:12
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Nagyjából a cél közelében jár, az erdő már nincs messze, valószínűleg a parittyájával is gyakorolni fog, mert már régen nem lőtt vele, fél, hogy berozsdásodik és nem tud majd lőni akkor amikor kell majd.Így jobb lesz, ha a parittya kerül előbb a kezébe mint a szabja, merthogy azzal is gyakorolni akar, csak majd később.*
1467. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:25:43
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:25:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Északi portya - Nyergelj, fordulj!//
~Száguldás, a rosseb egye meg.
Szerelem, száguldás.
Óóóó!
Száguldunk, érezd az iramát!
Sólyomként kéklő hegyeken át,
Zúgva süvít a szél,
Érzem szédítő vad mámorát.~
*Idéződik fel benne egy mondóka kissé átköltve, de maga is lova véknyába vágja sarkát, hiszen lemaradni nem kíván a láthatóan versengésbe ugrató többiektől. Sőt!
Jó lovasnak tartja magát, nem is túl nagydarab, így lova terhe sem nagy. Ráadásul nem tör minden áron az élre, hanem "beáll" a szélárnyékba a többiek mögé. A megfelelő időpontot várja csupán, ha a többiek lendülete megtörik kissé. Na akkor jön el az ő ideje, és a végén majd övé a dicsőség is.
Legalábbis ekképp taktikázik.
Ha pedig kitartóan hajtanak, nos, bizony nyernek egy éjszakai pihenőt, azaz már a táborban éjszakázhatnak. Merthogy ez a fő céljuk. Neki pedig egy extra kis ösztönzést jelent egy szempár viszontlátása is, még ha a minap Wald nógatására be is adta derekát, és úgyszólván elvonókúra-szerű, vagyis átszoktató "beszerzőútra" mentek. De nem volt igazán eredményes, nem állt a helyzet magaslatán úgymond.*
~Isurii!~ *Szólal meg bűntudata épp időben, és vágtába ugratja Pejkót, az élre tör a legjobbkor, a célnál mikor az eddig élen versengők már lassulnak.
Az est közeleg, ahogy ők is a törzshöz. Már szinte kézzel fogható közelségben érzi, hogy elérhetik még ma őket. Ez megacélozza akaratát, és felkurjant.*
-Heeej, gyííí Teee! *Szinte ráfekszik lova nyakára, kissé felágaskodik a kengyelben, így mozog együtt a lóval és ereszti meg a kantárt, hogy Pejkó szabadon száguldhasson kedvére. Merthogy nagyon is szereti a sebességet.*
~Száguldás, a rosseb egye meg.
Szerelem, száguldás.
Óóóó!
Száguldunk, érezd az iramát!
Sólyomként kéklő hegyeken át,
Zúgva süvít a szél,
Érzem szédítő vad mámorát.~
*Idéződik fel benne egy mondóka kissé átköltve, de maga is lova véknyába vágja sarkát, hiszen lemaradni nem kíván a láthatóan versengésbe ugrató többiektől. Sőt!
Jó lovasnak tartja magát, nem is túl nagydarab, így lova terhe sem nagy. Ráadásul nem tör minden áron az élre, hanem "beáll" a szélárnyékba a többiek mögé. A megfelelő időpontot várja csupán, ha a többiek lendülete megtörik kissé. Na akkor jön el az ő ideje, és a végén majd övé a dicsőség is.
Legalábbis ekképp taktikázik.
Ha pedig kitartóan hajtanak, nos, bizony nyernek egy éjszakai pihenőt, azaz már a táborban éjszakázhatnak. Merthogy ez a fő céljuk. Neki pedig egy extra kis ösztönzést jelent egy szempár viszontlátása is, még ha a minap Wald nógatására be is adta derekát, és úgyszólván elvonókúra-szerű, vagyis átszoktató "beszerzőútra" mentek. De nem volt igazán eredményes, nem állt a helyzet magaslatán úgymond.*
~Isurii!~ *Szólal meg bűntudata épp időben, és vágtába ugratja Pejkót, az élre tör a legjobbkor, a célnál mikor az eddig élen versengők már lassulnak.
Az est közeleg, ahogy ők is a törzshöz. Már szinte kézzel fogható közelségben érzi, hogy elérhetik még ma őket. Ez megacélozza akaratát, és felkurjant.*
-Heeej, gyííí Teee! *Szinte ráfekszik lova nyakára, kissé felágaskodik a kengyelben, így mozog együtt a lóval és ereszti meg a kantárt, hogy Pejkó szabadon száguldhasson kedvére. Merthogy nagyon is szereti a sebességet.*
1466. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:21:23
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:21:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* Nem csodálkozik rajta, hogy a Thargodarok már jó 5 éve nem láttak orkot, hisz tudvalevő, hogy nem látják őket erre szívesen, ezért nem is nagyon tévednek erre a hegyekből. Nyilván akad egy-két furcsa, városi ork féle is, de az már errefelé született, valami Ugughoz hasonlatos száműzött ivadékaként.
Nem nagyon tudja, hogy a vezír harsány nevetése minek köszönhető, így különösebb figyelmet nem tulajdonít neki, szavainak viszont annál inkább. Magabiztos lenne? Inkább csak nemtörődöm...*
- Bármikor megölhettetek volna, vagy egyszerűen csak hagyhattatok volna a sárban megrohadni. Bízom benne, hogy valami oka csak van, hogy nem pusztultam el, pedig már fél lábbal odaát voltam.
* Ez talán részben megválaszolja Kagan kérdését, ám az felvet egy további, ki nem mondott kérdést is, mely ha másnál nem, az ő koponyájában azért felmerül: most már megmarad egyelőre, legalábbis a sérülésétől nem leheli ki lelkét, azonban ha a barbárok úgy döntenek életben hagyják, mégis hogyan tovább? *
- Kétlem, hogy a saját lábamon sokáig jutnék ilyen állapotban, így nem tudom, hogy hogyan is távozhatnék. Esetleg ha meghúzhatnám magam még pár napig valamelyik sátor félreeső sarkában...
* Igazából most körvonalazódik számára is, hogy nem tudja hogyan tovább. Az elmúlt napokban a nyers életösztön hajtotta előre, meg az álmok, mikbe vadul kapaszkodott. Most pedig maradt az üresség- illetve csak majdnem, egyre gyarapszik benne a gyűlölet Gnabadug és törzse iránt, amiért ily rútul elbántak vele. Milyen vicces, talán ebben állnak a legközelebb egymáshoz Kagannal... *
- A képek homályosak voltak és kuszák. A város házait láttam a távolban, előttem meg sátrakat, mint ezek, hullákkal szegélyezve és lángoktól égve. Inkább érzések és benyomások kerítettek hatalmukba: halál, szenvedés, elmúlás. De hogy hol és mikor jártam álmomban, azt csak a Szellemek tudják...
* Alig fejezi be mondókáját, már érkezik is az ítélet, bizonyítva, hogy az már korábban, elbeszélése előtt megfogant a vezír fejében. Mindenesetre érdekes, hogy a dalos pacsirta is baljós álmot látott, vagy látomást, tudja a fene, hogy az erdei népeknél mi dívik... Mindenesetre az pórul járt, pőrén a pusztán ilyen tájt igencsak zord az idő. Persze életben marad legalább, lehet, hogy az orkra rosszabb sors vár, nem mintha egyedül pár nappal tovább húzná.
Bírni fog ő magával, nem lesz szükség kötélre, de ennek hangot nem ad, csupán morranva bólint egyet a vezír felé, majd kíváncsian körbetekint; vajon most hová indulnak? Csak áll bambán a helyén, görnyedten, amíg valaki magától nem szól hozzá. *
* Nem csodálkozik rajta, hogy a Thargodarok már jó 5 éve nem láttak orkot, hisz tudvalevő, hogy nem látják őket erre szívesen, ezért nem is nagyon tévednek erre a hegyekből. Nyilván akad egy-két furcsa, városi ork féle is, de az már errefelé született, valami Ugughoz hasonlatos száműzött ivadékaként.
Nem nagyon tudja, hogy a vezír harsány nevetése minek köszönhető, így különösebb figyelmet nem tulajdonít neki, szavainak viszont annál inkább. Magabiztos lenne? Inkább csak nemtörődöm...*
- Bármikor megölhettetek volna, vagy egyszerűen csak hagyhattatok volna a sárban megrohadni. Bízom benne, hogy valami oka csak van, hogy nem pusztultam el, pedig már fél lábbal odaát voltam.
* Ez talán részben megválaszolja Kagan kérdését, ám az felvet egy további, ki nem mondott kérdést is, mely ha másnál nem, az ő koponyájában azért felmerül: most már megmarad egyelőre, legalábbis a sérülésétől nem leheli ki lelkét, azonban ha a barbárok úgy döntenek életben hagyják, mégis hogyan tovább? *
- Kétlem, hogy a saját lábamon sokáig jutnék ilyen állapotban, így nem tudom, hogy hogyan is távozhatnék. Esetleg ha meghúzhatnám magam még pár napig valamelyik sátor félreeső sarkában...
* Igazából most körvonalazódik számára is, hogy nem tudja hogyan tovább. Az elmúlt napokban a nyers életösztön hajtotta előre, meg az álmok, mikbe vadul kapaszkodott. Most pedig maradt az üresség- illetve csak majdnem, egyre gyarapszik benne a gyűlölet Gnabadug és törzse iránt, amiért ily rútul elbántak vele. Milyen vicces, talán ebben állnak a legközelebb egymáshoz Kagannal... *
- A képek homályosak voltak és kuszák. A város házait láttam a távolban, előttem meg sátrakat, mint ezek, hullákkal szegélyezve és lángoktól égve. Inkább érzések és benyomások kerítettek hatalmukba: halál, szenvedés, elmúlás. De hogy hol és mikor jártam álmomban, azt csak a Szellemek tudják...
* Alig fejezi be mondókáját, már érkezik is az ítélet, bizonyítva, hogy az már korábban, elbeszélése előtt megfogant a vezír fejében. Mindenesetre érdekes, hogy a dalos pacsirta is baljós álmot látott, vagy látomást, tudja a fene, hogy az erdei népeknél mi dívik... Mindenesetre az pórul járt, pőrén a pusztán ilyen tájt igencsak zord az idő. Persze életben marad legalább, lehet, hogy az orkra rosszabb sors vár, nem mintha egyedül pár nappal tovább húzná.
Bírni fog ő magával, nem lesz szükség kötélre, de ennek hangot nem ad, csupán morranva bólint egyet a vezír felé, majd kíváncsian körbetekint; vajon most hová indulnak? Csak áll bambán a helyén, görnyedten, amíg valaki magától nem szól hozzá. *
1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:05:04
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:05:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor//
*Unatkozik. Itt nem történik semmi érdekes. Nem olyan izgalmas a folyóban fürdeni, ha már egyszer fürdött az óriásember. Emiatt úgy dönt, hogy inkább aludni fog. Épp ezért napokig aludt, de most már azt is unalmasnak találja. Valamelyik kisember javasolta neki, hogy faragjon.*
- NÉZD! NEKED CSINÁLOM, NÉZD! *Kurjant vidáman, amikor meglátja a kistestvérét. Meglóbálja a karnyi hosszúságú rönköt, ami legalább öklömnyi vastagságú. Imitt-amott bele van faragva, de ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy mit ábrázol. Ha rápillantunk Krumko vigyorára, lehet, hogy még az óriás sem tudja.*
- Dolog? Miféle dolog? *Kérdezi, még mindig emelt hangon. Vagyis számára normális a hangerő, csak másoknak fülsüketítő. Néha megfeledkezik róla, hogy milyen ereje van a torkának és akkor össze-vissza kiabál. Majd csak emlékeztetik, hogy csendesebben...*
- Ehető? Ugye, ehető? Nem e-he-hető? *Kérdezget, miközben haladnak. Nem biztos, hogy megérti a neki mondott dolgokat. Viszont a feladatot könnyűnek találja és valamiért szórakoztatónak is. Tapsikolva, dorombolva érkezik a helyszínre, hogy végrehajtsa a kiszabott feladatot.*
- Utána eszünk? *Ha csak egy kérdése van, akkor az általában hangos. Ha pedig kérdése van, az általában az evéshez kapcsolódik. Kíváncsian pislog a lányra, várva a megnyugtató választ. Ha megpillantja a lefogandó célpontot, alaposan megnézi, vajon ehető-e vagy sem. Reménykedik, hogy az.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.26 13:23:18, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Unatkozik. Itt nem történik semmi érdekes. Nem olyan izgalmas a folyóban fürdeni, ha már egyszer fürdött az óriásember. Emiatt úgy dönt, hogy inkább aludni fog. Épp ezért napokig aludt, de most már azt is unalmasnak találja. Valamelyik kisember javasolta neki, hogy faragjon.*
- NÉZD! NEKED CSINÁLOM, NÉZD! *Kurjant vidáman, amikor meglátja a kistestvérét. Meglóbálja a karnyi hosszúságú rönköt, ami legalább öklömnyi vastagságú. Imitt-amott bele van faragva, de ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy mit ábrázol. Ha rápillantunk Krumko vigyorára, lehet, hogy még az óriás sem tudja.*
- Dolog? Miféle dolog? *Kérdezi, még mindig emelt hangon. Vagyis számára normális a hangerő, csak másoknak fülsüketítő. Néha megfeledkezik róla, hogy milyen ereje van a torkának és akkor össze-vissza kiabál. Majd csak emlékeztetik, hogy csendesebben...*
- Ehető? Ugye, ehető? Nem e-he-hető? *Kérdezget, miközben haladnak. Nem biztos, hogy megérti a neki mondott dolgokat. Viszont a feladatot könnyűnek találja és valamiért szórakoztatónak is. Tapsikolva, dorombolva érkezik a helyszínre, hogy végrehajtsa a kiszabott feladatot.*
- Utána eszünk? *Ha csak egy kérdése van, akkor az általában hangos. Ha pedig kérdése van, az általában az evéshez kapcsolódik. Kíváncsian pislog a lányra, várva a megnyugtató választ. Ha megpillantja a lefogandó célpontot, alaposan megnézi, vajon ehető-e vagy sem. Reménykedik, hogy az.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.26 13:23:18, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:40:51
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:40:51
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Nem csinál problémát abból, hogy Kagan véleménye nem egyezik az övével Badumirt illetően. Volt már rá példa többször a történelem folyamán, hogy valamiben nem értettek egyet.*
- Úgyis túl hamar ráállt az egyezségre...
*jegyzi meg mármár eszelős vigyorral Kagannak. Az egy dolog, hogy öszvéreket nemz - ez volt Eruanna averziója is -, de közben aztán kiderül az is, hogy Kagan elfogadott egy megbízást - talán pont azt, amiről Badumir danolt - és most már Lea biztos abban, hogy ez csak egy dal.*
- Az Erdő Szellem csupán a képzeleted játéka!
*mondja fennhangon, ugyanis neki már szent meggyőződése, hogy Badumir bár valóban direkt sétált be a táborba és fogatta el magát, ezt mégsem az "Erdő Szellemének" megbízásából tette. Nem, valaki azzal a szándékkal küldte ide, hogy szép szavakkal lebeszélje a törzset a Kagan kötötte egyezségről. Tehát már hamarabb értesültek arról, hogy errefelé tartanak - végülis nem csináltak belőle titkot, és meglehetősen feltűnő is a "kis" csapatuk. Badumir megy, Eruanna megnyugszik, úgy amúgy is kellemesebben masszíroz, amikor épp nem zaklatott. Amúgy is túl hamar elfogadta a Lea szabta feltételeket, bár így a Kagantól megtudottak fényében Lea biztossá válik abban, hogy ha azt kérte volna, hogy a jobb lábát varrják a bal karja helyére, akkor abba is belement volna. Lea nem szereti ha megvezetik, vagy ha próbálkoznak vele. Azonban Lea nem szabott határidőt neki. Így aztán elmondható, hogy a határidő jelen pillanat volt. És elmúlt...
Lea pedig már a kezét dörzsöli, ahogy feláll, elmegy most Krumkoért, hogy "bátyuskája" is részt vegyen egy kicsit abban, hogy kieresszék a gőzt, és vérengzenek kicsit. Amúgy finoman, hiszen nem akarják megölni Badumirt.
Szóval Krumko sátra felé indul, mikor még egy fickó a tűz fénykörébe téved - pedig az előbb mintha odébb ment volna Elenyel társaságában. Lea éppen azon gondolkodik, hogy mikor ette vissza őket a fene, amikor a férfi itt elkezd felesküdözni Kagannak. De közben visszajött Elenyel is, és ha minden igaz akkor sikerül is jól állon vágnia Kramlafot. Leának határozottan tetszik Elenyel fellépése - lehet, hogy meg is fogja invitálni egy "csajos csevejre".
Bármi is lesz a végkifejlet ő otthagyja őket, és megy tovább oda, ahova indult: Krumkoért.*
- Bátyó, gyere, dolog van!
*Az óriáshoz meglepő gyengédséggel szól, olyannal amit amúgy csak kevesen hallhatnak tőle. Nagyon szereti mind a két behemótot, tényleg mintha a kissé együgyű fivérei lennének. Ha Krumko jön, akkor menet közben elmagyarázza neki, hogy mi is fog történni. Az óriás feladata az lesz, hogy lefogja Badumirt amíg Lea levágja ruháit és karcol valamit a bőrébe.*
*Nem csinál problémát abból, hogy Kagan véleménye nem egyezik az övével Badumirt illetően. Volt már rá példa többször a történelem folyamán, hogy valamiben nem értettek egyet.*
- Úgyis túl hamar ráállt az egyezségre...
*jegyzi meg mármár eszelős vigyorral Kagannak. Az egy dolog, hogy öszvéreket nemz - ez volt Eruanna averziója is -, de közben aztán kiderül az is, hogy Kagan elfogadott egy megbízást - talán pont azt, amiről Badumir danolt - és most már Lea biztos abban, hogy ez csak egy dal.*
- Az Erdő Szellem csupán a képzeleted játéka!
*mondja fennhangon, ugyanis neki már szent meggyőződése, hogy Badumir bár valóban direkt sétált be a táborba és fogatta el magát, ezt mégsem az "Erdő Szellemének" megbízásából tette. Nem, valaki azzal a szándékkal küldte ide, hogy szép szavakkal lebeszélje a törzset a Kagan kötötte egyezségről. Tehát már hamarabb értesültek arról, hogy errefelé tartanak - végülis nem csináltak belőle titkot, és meglehetősen feltűnő is a "kis" csapatuk. Badumir megy, Eruanna megnyugszik, úgy amúgy is kellemesebben masszíroz, amikor épp nem zaklatott. Amúgy is túl hamar elfogadta a Lea szabta feltételeket, bár így a Kagantól megtudottak fényében Lea biztossá válik abban, hogy ha azt kérte volna, hogy a jobb lábát varrják a bal karja helyére, akkor abba is belement volna. Lea nem szereti ha megvezetik, vagy ha próbálkoznak vele. Azonban Lea nem szabott határidőt neki. Így aztán elmondható, hogy a határidő jelen pillanat volt. És elmúlt...
Lea pedig már a kezét dörzsöli, ahogy feláll, elmegy most Krumkoért, hogy "bátyuskája" is részt vegyen egy kicsit abban, hogy kieresszék a gőzt, és vérengzenek kicsit. Amúgy finoman, hiszen nem akarják megölni Badumirt.
Szóval Krumko sátra felé indul, mikor még egy fickó a tűz fénykörébe téved - pedig az előbb mintha odébb ment volna Elenyel társaságában. Lea éppen azon gondolkodik, hogy mikor ette vissza őket a fene, amikor a férfi itt elkezd felesküdözni Kagannak. De közben visszajött Elenyel is, és ha minden igaz akkor sikerül is jól állon vágnia Kramlafot. Leának határozottan tetszik Elenyel fellépése - lehet, hogy meg is fogja invitálni egy "csajos csevejre".
Bármi is lesz a végkifejlet ő otthagyja őket, és megy tovább oda, ahova indult: Krumkoért.*
- Bátyó, gyere, dolog van!
*Az óriáshoz meglepő gyengédséggel szól, olyannal amit amúgy csak kevesen hallhatnak tőle. Nagyon szereti mind a két behemótot, tényleg mintha a kissé együgyű fivérei lennének. Ha Krumko jön, akkor menet közben elmagyarázza neki, hogy mi is fog történni. Az óriás feladata az lesz, hogy lefogja Badumirt amíg Lea levágja ruháit és karcol valamit a bőrébe.*
1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:28:05
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:28:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
*Karcsú lány alakjára rácáfolva ráfordulásból indítja öklét a mellette álló Kramlaf állcsúcsa irányába, aki lévén oldalt áll, tapssal és szövegeléssel van elfoglalva, nem igazán tud majd kitérni előle. Már, ha egyáltalán érzékeli a mozdulatot és a reakcióidejéből futja cselekvésre is. Magyarán a fickó jó eséllyel bekap egy terítést. Ha Elenyel ügyes, akkor a fickó aléltan elterül, mégiscsak állon vágták istenesen. Ha mégis magánál marad akkor sziszegő hangot hallhat:*
- A vezér jelenlétében akkor adsz ki hangot, ha Kagan megengedte. Akkor tapsolsz, ha megengedte és egyáltalán akkor maradsz életben, ha megengedte.
*Ilyen egy nagy pofájú szemtelen alakot. Nem elég, hogy mindenféle légből kapott szellemhittel kapcsolatos mesével próbálja leplezni gondolatolvasó képességeit, még a végén kitalálja, hogy egyenrangú a törzsfővel és itt tapsikol, mint egy három éves kislány, ha új ruhát kap. Egyetlen szerencséje, hogy Elenyel őrizetére volt bízva. A férfi harcosok már rég eltörték volna valamijét. No de a zöld ruhás íjász mindig gyengéd és nőies volt.*
*Karcsú lány alakjára rácáfolva ráfordulásból indítja öklét a mellette álló Kramlaf állcsúcsa irányába, aki lévén oldalt áll, tapssal és szövegeléssel van elfoglalva, nem igazán tud majd kitérni előle. Már, ha egyáltalán érzékeli a mozdulatot és a reakcióidejéből futja cselekvésre is. Magyarán a fickó jó eséllyel bekap egy terítést. Ha Elenyel ügyes, akkor a fickó aléltan elterül, mégiscsak állon vágták istenesen. Ha mégis magánál marad akkor sziszegő hangot hallhat:*
- A vezér jelenlétében akkor adsz ki hangot, ha Kagan megengedte. Akkor tapsolsz, ha megengedte és egyáltalán akkor maradsz életben, ha megengedte.
*Ilyen egy nagy pofájú szemtelen alakot. Nem elég, hogy mindenféle légből kapott szellemhittel kapcsolatos mesével próbálja leplezni gondolatolvasó képességeit, még a végén kitalálja, hogy egyenrangú a törzsfővel és itt tapsikol, mint egy három éves kislány, ha új ruhát kap. Egyetlen szerencséje, hogy Elenyel őrizetére volt bízva. A férfi harcosok már rég eltörték volna valamijét. No de a zöld ruhás íjász mindig gyengéd és nőies volt.*
1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:16:47
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:16:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar tábor //
* Clap-Clap-Clap Tapsol Kramlaf.*
- Remek volt, valóban remek!* Az egész tábor felé fordul.*
- Igazi vezéregyéniség, ilyen kell azoknak, * mutat köbre kezével * akik térdre kényszerítenek majd városokat, karavánokat rabolnak ki és osztoznak a zsákmányon; nőn, férfin, rabszolgán, aranyon. * Látja, emlékek az arcokon, ugyan nem ismerheti őket; de egyértelmű, mindannyiuk felett ragyogott már Fortuna csillaga és tudják, tudják milyen egy remek portya; a rablás öröme.*
- Igen én is szeretnék része lenni ennek az örömnek, Kagan Thargodar.* Kihangsúlyozza a nevet, mintha hatalmas értéke lenne, vagy egy varázslatot hallatna.*
- Szeretném felajánlani ökleimet számodra, és csakis számodra. ~ Hihetetlen kimondta a legkomolyabb kötelék, amit tehet; a kolostor óta nem mondta ki a szavakat. ~
- Mint szerzetes, szeretnék szerves része lenni a törzsednek, hűséget esküszöm neked egy évig, vagy ameddig már nem lesz szükséged rám.
* Kezét a magasba emeli lassan,ökölbe zárja és féltérdre ereszkedik; fejét nem hajtja le, állja Kagan pillantását. Ezután a teljes nyugalom ül ki arcára, eddig komolyságot tükröző izmai megint mosolyra húzódnak. A cirkusznak vége, már csak Kagan válaszára vár, és tőle függ minden, a hírnevét megalapozta a figyelem a középpontjába kerül.*
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.25 19:18:43
* Clap-Clap-Clap Tapsol Kramlaf.*
- Remek volt, valóban remek!* Az egész tábor felé fordul.*
- Igazi vezéregyéniség, ilyen kell azoknak, * mutat köbre kezével * akik térdre kényszerítenek majd városokat, karavánokat rabolnak ki és osztoznak a zsákmányon; nőn, férfin, rabszolgán, aranyon. * Látja, emlékek az arcokon, ugyan nem ismerheti őket; de egyértelmű, mindannyiuk felett ragyogott már Fortuna csillaga és tudják, tudják milyen egy remek portya; a rablás öröme.*
- Igen én is szeretnék része lenni ennek az örömnek, Kagan Thargodar.* Kihangsúlyozza a nevet, mintha hatalmas értéke lenne, vagy egy varázslatot hallatna.*
- Szeretném felajánlani ökleimet számodra, és csakis számodra. ~ Hihetetlen kimondta a legkomolyabb kötelék, amit tehet; a kolostor óta nem mondta ki a szavakat. ~
- Mint szerzetes, szeretnék szerves része lenni a törzsednek, hűséget esküszöm neked egy évig, vagy ameddig már nem lesz szükséged rám.
* Kezét a magasba emeli lassan,ökölbe zárja és féltérdre ereszkedik; fejét nem hajtja le, állja Kagan pillantását. Ezután a teljes nyugalom ül ki arcára, eddig komolyságot tükröző izmai megint mosolyra húzódnak. A cirkusznak vége, már csak Kagan válaszára vár, és tőle függ minden, a hírnevét megalapozta a figyelem a középpontjába kerül.*
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.25 19:18:43
1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:04:28
Üzenet elküldve: 2014-01-25 19:04:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábornál //
*Annyi egészen biztos hogy a velük szemben álló - vagyis pontosabban egyre inkább szakadó - illető egy mélységi. Ennél fogva pedig nincs az a biztonsági intézkedés, ami elégséges lehetne tündérünk szemében. Ő már csak egy ilyen bizalmatlan típus. Főleg a sötételfekkel, és az orkokkal szemben vannak súlyos fentartásai.
Van egy erős késztetése arra vonatkozóan, hogy a legjobb döntés az lenne ha levágnák ezt az ipsét, aztán megetetnék a kutyákkal. De ez nem lenne egy túl taktikus döntés. Mert, bár a vakondok veszélyesek. De szövetségesként - továbbra is megbízhatatlanok ugyan - de roppant veszélyesek lehetnek az ellenségre nézve is. Innen nézve pedig nem kéne eltenni láb alól. Hasznosabb lenne beszervezni.*
-Vigyük a vezér elé, majd ő dönt a sorsáról.*Mondj a kétfejű óriás okosabbik feje a nagyobbik fejnek.*
-A fegyvereidet komám, add át.*Biccent Xiltynnak.*
Ha a sötételf engedelmeskedik, önként megválik a fegyvereitől, és nem csinál zűrt, már mehetnek is.*
-Ha okos maradsz, lesz tűz, meg kaja is.
*Annyi egészen biztos hogy a velük szemben álló - vagyis pontosabban egyre inkább szakadó - illető egy mélységi. Ennél fogva pedig nincs az a biztonsági intézkedés, ami elégséges lehetne tündérünk szemében. Ő már csak egy ilyen bizalmatlan típus. Főleg a sötételfekkel, és az orkokkal szemben vannak súlyos fentartásai.
Van egy erős késztetése arra vonatkozóan, hogy a legjobb döntés az lenne ha levágnák ezt az ipsét, aztán megetetnék a kutyákkal. De ez nem lenne egy túl taktikus döntés. Mert, bár a vakondok veszélyesek. De szövetségesként - továbbra is megbízhatatlanok ugyan - de roppant veszélyesek lehetnek az ellenségre nézve is. Innen nézve pedig nem kéne eltenni láb alól. Hasznosabb lenne beszervezni.*
-Vigyük a vezér elé, majd ő dönt a sorsáról.*Mondj a kétfejű óriás okosabbik feje a nagyobbik fejnek.*
-A fegyvereidet komám, add át.*Biccent Xiltynnak.*
Ha a sötételf engedelmeskedik, önként megválik a fegyvereitől, és nem csinál zűrt, már mehetnek is.*
-Ha okos maradsz, lesz tűz, meg kaja is.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579