Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas.
Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad
előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból
hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha
valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül
az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan
levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 18:42:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Elérkezik a második jel ideje is, ami azt jelenti, hogy végre közelebbről is összetalálkozhat az ellenséggel. Minden félelem nélkül indít rohamot, egyszerre lépve a többiekkel, akik sorban tűnnek el mellőle, ahogy ellenfélre találnak. Megremegve koccannak össze a pajzsok és néha kardok csikorgó sikollyal vetnek szikrát az éjszakában. Naethnek sem kell sokáig szaladnia, egyből összefut emberével. Ahogy közelednek, elrugaszkodik a földtől és csaknem ráugorva indítja első támadását, ami a másik oldalról nézve kicsit félelmetes lehet. Ijesztő, amikor egy talpig páncélozott test repül egyenesen feléd.
- Baamm.. *Sisakja mögött rejlő arcára átterjed a férfi vigyora, aki elé a landolást úgy tervezi, hogyha az túl közel kerül hozzá valamelyik részével, akkor egyszerűen lépcsőnek használja, bár ez elég valószínű, hogy nem fog bekövetkezni, így Naeth előre lendíti pallosát, ami a férfi oldalát célozza és a válla felé tart. Hogy ne kerüljenek túl közel egymáshoz, a suhintás idejére, csak az ellenfeléhez közelebbi karjával fogja a markolatot, amíg a másik kezével oldalról kíséri a penge útját. Lendülete miatt nem is nagyon kell tartania, szinte repül a kezei közt, így ráér a következő összecsapásukig erősebben megragadni.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 18:34:09
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
"Innen szemlélve elég halva született dolognak tűnik ez a védelmi stratégia. Lehet le kellene lépnem, mielőtt még valamelyik bepánikolt idióta megszúr."
*Már éppen fogná magát és keresne egy helyet ahol kislisszolhat amikor áttörik a védőkör. A felbőszült kintiek pedig épp felé özönlenek. Friedrich azonban roppant gyakorlott már az ilyen helyzetekben. Azon nyomban hátra felé lódul meg és az első elérhető embert megragadja. A szegény delikvens pedig akaratán kívül máris a tudósra törő, vérmes nőszemély felé lódul. Friedrich közben pedig a botjával próbálja távol tartani támadóját.*
- Hölgyem, minden tiszteletem az önné, örülök a találkozásnak meg minden, de nem lehetne kicsit kevésbé agresszív környezetben folytatni az ismerkedést? *kezdi meglepően könnyed hangnemben. Egész végig arra játszik hogy a nő feladja és talál más ellenfelet. Közben pedig megpróbál mindig találni valaki mást a fegyverének az útjába. Legalábbis amíg sikerül.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 17:43:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*A drow jó darabig észrevétlen tud mozogni az árnyak közt megbújva, már csak néhány méter hiányzott ahhoz, hogy rendesen meg tudja célozni az íjászt, mikor hirtelen jóval világosabbá válik minden, legalábbis az ő számára. Valamelyik idióta mögé dobott egy égő fáklyát, ami láthatóvá tette az ellenség számára. Ha ez nem lett volna elég, a következő pillanatban már egy nyíl hegyét látta magára szegeződni és ettől hirtelen kiverte a hideg veríték. Abban a pillanatban, hogy az ideg pattanó hangját meghallja, már vetődik is oldalra egy fa mögé, de a nyílvessző így is súrolta arcát, egy kisebb horzsolt sebet ejtve rajta. Hátát a fának vetve, fájdalmasan dübörgő szívvel kapkodja a levegőt. "Ezek meg fognak öletni minket..." mondja Vyra a helyzethez nem éppen illő csevegő hangon.*
-Nem mondod...*lihegi Elwyrien, és kikukkant a fa mögül. Owak két embert küld neki erősítésképpen, de így is négyen támadnak rá, na meg az íjász akit a nomád térden kínált egy vesszővel. Ahogy a dolog kinéz, el is fogadta. A nő gyorsan méri fel a helyzetet, kezeibe két dobótőrt csúsztat, és kivetődik a fa mögül. A következő pár pillanat, földet érésig szinte lassított felvételként pereg le a szeme előtt. A felé tartó harcosok képe, a lendülő kezei, amint útnak indítják a pengéket, melyek ha célba érnek biztos halált hoznak. Még látja a két tőrt ahogy megcsillan rajtuk a fény a harcosok torkához vezető úton, majd a nő a földre zuhan, és érzékei ismét kiélesednek. Az aljnövényzet között most majdnem láthatatlan de ez nem segít, mert azok tudják merre keressék. Guggoló helyzetbe küzdi magát és kihúzza a két tőrét. Eddigre remélhetőleg a segítség is ideért, de a nő az sötétségben maradva próbál taktikázni, és oldalra kúszik, ahol a fáklya fénye még halványan sem világíthatja meg.*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 17:27:51
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*A kör kiszélesedik, a fáklyákat pedig egy-egy személy előre dobja, míg a többiek védik őket. Az ellenfelek most már kirajzolódnak a fényben. A fáklyák tőlük vannak néhány méterre, csakhogy a száraz fű is kigyullad itt-ott. A tűz lassan terjed, mert bár akadnak gyulladásra képes fűcsomók, többnyire nedves a terület.
Elwyrien csendben tud haladni... egy ideig. Sajnálatára azonban, mikor az első csapat mögé ér, a tűz fénye körberajzolja testét. Rövid idő után észre is veszik.*
- Vigyázzatok, mögöttetek! *kiáltja egy személy a másik csapatból. A sötételf közelében lévők tekintete mind a nőre szegeződik. Owak gyorsan kapcsol a hang hallatán, így kiadja a második jelet, mely támadásra buzdítja a többieket. A csapat nagy része rohamra indul.
Borsovádnak sikerül eltalálnia az egyik íjászt, csakhogy nem halálosan. A sebesült férfi elejti az íját és térdre rogy, de hamarosan ismét a fegyveréért nyúl. Azonnal nyilat helyez a húrra és lő. Egyenesen Elwyrient célozza maguk mögött. A nyílvessző száll, de ha a sötételf időben észreveszi, talán el is kerülheti.
Echnalt gyomorszájon vágja az épp menekülni kívánó alak.*
- Ha mind meghaltok, akkor a dezertőr marad életben! *mondja remegő hanggal, majd amíg a zsoldos küzd a hirtelen jött fájdalommal, elszelel. Balszerencséjére egy éppen repülő nyíl pont hátba találja a gyávát. Egyenlőre csak ez az egy ember halt meg. Most már azonban javában folyik a harc. Az öt harcos, kik felé Elwyrien tartott, egy híján mind a nő felé igyekszik. Owak oda küld két harcost, hogy segítsenek neki, míg ő foglalkozik a többiek irányításával.*
- Az íjászok csak a tiszta célpontra lőjenek! Mindenki más támadjon! *mondja. Egy alak Echnal felé tart, kivont karddal. Egy másik férfi Naethet szemelte ki magának és két hosszúkardját forgatva, hatalmas, elvetemült vigyorral közeledik felé. Friedrich sem marad ki a harcból, bármennyire szeretne. Egy nő kerül elé, könnyű páncélban. A jövevény hosszú pallossal bír. Borsovád egyenlőre biztonságban van, csak az őt védő őrnek akad meg a baja az íjászokkal, a másiknak pedig egy közelharcban jártas egyénnel.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 16:43:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatért rémek//
* Echnal még mindig levegőért kapkodva térdel a földön. Hiába, teljes harci felszerelésben - még ha az olyan könnyű súlyú, mint az övé - kénytelen jobban beosztani az erejét. Az artheniori életmód miatt elpuhult, már pedig ezt nem engedheti meg magának.
" Kétszer annyi edzés naponta, súlyokkal!"
Mikor végre teljes egészében visszanyeri erejét feláll, leveszi hátáról a pajzsát, s bal kezére illeszti. Lovát jobbnak látja itt hagyni, elvégre az állat még mindig nyugtalan, meg aztán minél kisebb felületet kell védenie, annál jobb a férfinak - habár a lónak még nevet sem adott, nem örülne, ha ez is a legutóbbi sorsára jutna.
Kardját kivonva, pajzsát maga elé tartva indul a kör íve felé, ahol a többiek már úgy ahogy megverték a lábukat.
Szomorúan látja, hogy a parancsok még mindig él. Nem véletlenül dobta a lába elé a fáklyát, de úgy tűnik, hogy a férfit keményebb fából faragták, mint látszik.
Az út felénél szembetalálkozik egyik 'társával', ki látszólag ki akarja vonni magát a küzdelemből. Echnal látott már rémisztő helyzeteket, melyektől benne is meghűlt a vér, s legszívesebben futott volna ahogy a lába bírta - és volt, hogy ezt meg is tette - ez a mostani helyzet azonban koránt sem tűnik ilyen vészesnek.*
- Fordulj vissza ha jót akarsz magadnak * mondja a férfinak nyugodt hangon, lépteit nem is lassítva *, a dezertőröket kivégzik.
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 13:50:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
//Kaland a Füves Pusztán//
*Eton egy vállrándítással konstatálja, hogy Loya nem őt választotta. Majd visszalovagol Hyalora mellé és megpróbálja felvenni a félbemaradt beszélgetés fonalát.* -Szóval mihez ért még kedves Hyalora? Esetleg a tájékozódás, a táborozás és a tűzgyújtás területén is jól képzett, tapasztalt utazót tisztelhetek Benned?
*Miután feltette ezt a kérdést észreveszi, hogy valami különleges ital került elő Mordach felszerelései közül. Ha megkínálják Eton nem lesz rest, alaposan megapasztja a vörös készleteit. És közben megtoldja néhány szóval korábbi kérdését.*
-Tényleg, hogy állsz az itallal, mennyire bírod, és melyik a kedvenced?
*Ahogy így lovagolnak egyszer csak kirázza a hideg. "Nem szívesen tölteném ezt a fagyos estét egyedül. Ha jobban belegondolok magam sem tudom mikor tértem utoljára női kíséret nélkül nyugovóra. Még Artheniorba érkezésem előtt Caliel, aztán Eris ringatott álomba, ráadásul most mindkét nevet ugyanaz a nő használja. Félek a törpe úgy őrzi majd a sátrát, hogy éjszaka se lesz lehetőségem csókot lehelni vérvörös ajkaira. Eris különleges, szenvedélyes szerető, de belegondolva Hyalorából és Loyából is izgalmas hálótárs válhatna. Mivel csak 4 sátor van, jó eséllyel egy sátorba kerülök valamelyikükkel. Hacsak Mordach nem két lánnyal fog együtt 'hálni'." A beszélgetésből és saját gondolatainak tengeréből épp a vörös ébreszti fel: 'Ideje lesz sátrat verni!' mondatával. Eton követi Loyát és Mordachot és lepattan a lováról, és először Hyalorának, majd mikor Eris megérkezik neki is felajánlja, hogy lesegíti a lóról. Miután Eris is leszállt a lóról (segítséggel vagy anélkül) így szól*
-Hölgyeim nyugodtan fújják ki magukat. Igyanak és pihenjenek egy kicsit, addig én majd foglalkozom a sátrakkal.
*Majd felkapja az egyik sátrat, keres egy kevésbé buckás területet és rövid időn belül a ponyva már ott feszül a farudazaton. És ha van még, neki is kezd a következő sátor felállításának. Közben többször körbenéz, hogy a többiek mit csinálnak a félig sötétben rögtönzött táborhelyen.*
A hozzászólás írója (Eton Direl Tawmar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.03.12 13:57:32
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-12 10:10:12
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Friedrich csak csóválja a fejét a kapitányon. Mielőtt még elrohanna azért még "barátian" megveregeti a vállából kiálló nyílvesszőt. Csak hogy emlékeztesse egy kicsit a döntésére. Aztán szép lassan visszasétál a kör közepére és arcán kaján vigyorral figyeli a csata alakulását.*
"Nekem mindegy is ki győz. Ha meghalnak ezek akkor legfeljebb csatlakozok a másik csapathoz."
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-11 11:34:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
* Borsovád eltalálja nyílvesszővel az íjászt. Ezzel egy időben egy tőr is belefúródik az ellenségbe. Íjászunk meghökken,amikor felismeri a tört. Épp hogy felvillan a fáklya fénytől. Elwyrien tőre az." Owak szerencsére megmenekül és támogatást küld jászunk védelmére, aki a jelet meghalva el ereszt egy vashegyű nyílvesszőt. Torokra céloz, és remélhetőleg eltalálja az egyik íjászt. A parancsnok lóval és pajzzsal kiszélesíti az embereivel a kört. Borsovád is mozgásba lendül és arra célozz, amerre hallja az íj húr pendüléseket. Elereszt pár nyílvesszőt, hát ha megritkíthatja az ellenség embereit. Némán, csak lő.*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-10 18:08:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Megnyugodva látja, hogy a parancsnokról gondoskodnak a többiek, Echnalnak pedig hálát ad magában, amiért fénnyel árasztja el a teret. Bár az égő nyilak jobbak lettek volna, de ha már egyszer úgyis észrevették a csapatot, akkor nincs mit tenni. Friedrich ugatására felhördül, aztán halványan elmosolyodik, mikor meghallja Owak parancsát. Néhány nyílvessző elsuhan a várakozó lovag mellett, illetve egy pár a palloson is koppan. Aztán megkapják a várva várt jelet. Naeth megragadva kardját, azt srégen maga elé emeli és egyből az előtte égő fáklyához szalad, amíg a kör is bővül. Pallosát letűzi és ezzel mögé is térdel, aztán kinyúl a fényhordozóért, amit jól meglendít, hogy minél messzebb repüljön. Így már egész jól kivehetőek a távolabbi alakokat is. Jobb kezét a markolatra helyezi, és várja a második jelet. Lopva pillant csak végig a körülötte lévőkön és egészen meglepődik, mikor a parancsnokot a kiálló nyilak ellenére pajzzsal közeledni látja.* "Milyen menő!"
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-10 17:18:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*A nő sikeresen olvad az árnyak közé, és a legnagyobb titokban indul el egyesével megkeresni az íjászokat. Nem örül különösebben, mikor észreveszi őket, ugyanis még négy íjász van és mindegyik mögött öt harcos készül rohamra. A drownak ki kell várnia az alkalmas pillanatot, de akkor mind a négy íjász védtelen marad egy hátulról jövő támadás ellen. Az árnyak közt megbújva, Elwyrien felméri az esélyeket. Ha ezek képzett harcosok, nem sok esélye lenne a kis csapatnak a drow nélkül. Mivel nem éppen tiszta lapokkal játszik, és erkölcsi gátja sincs számára annak, hogy bármikor hátbadöfjön valakit akár a tisztáson kialakult csetepaté kellős közepén végigjárhat köztük. Most azonban az íjászok jelentik a legfőbb gondot, így lassan, épp az érzékelhetőség határán még saját fülei számára is, elkezd kúszni az árnyak sötét ölelésében. *
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-10 16:40:17
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Borsovád nyila és Elwyrien tőre szinte egyszerre éri el a támadó mellkasát, ezzel elhozva számára a biztos halált. A hivatásos őrök közül egy pajzzsal rohan és áll be Elwyrien elé, amíg ő a parancsnokot húzza, hogy fedezze a nőt. Még épp időben, mert néhány nyílvessző megindult az éjbőrű felé.
Közben a többiekre is lőnek. Friedrich előrenyomulási buzdítására senki nem reagált, inkább a parancsnak megfelelően kör alakba helyezkedtek és pajzsokkal védik magukat és egymást.*
- Nem kell kivenni, most nincs rá idő! *mondja még neki Owak. Echnal rohangálása és fáklyákkal való dobálása azonban teljes mértékben bevilágítja a kis csapatot.
Elwyrient nem veszik észre. Csendben be tud olvadni az árnyak közé és képes nézelődni. Még négy íjász van, különböző irányból. Mindegyik nagyjából húsz méterre lehet a csapattól. Folyamatos tűz alatt tartják a társaságot, miközben mögöttük öt-öt harcos készülődik.
Borsovád épphogy el tud kerülni egy felé közelítő nyílvesszőt. Owak még így is osztogatja a parancsot, így egy katonát a nomád védelmére küld pajzzsal, így fedezve az íjászt és biztosítva azt, hogy sértetlenül tudjon visszatámadni.*
- Ha jelt adok, szélesítjük a kört! A következő jelre pedig támadás. A fáklyákat próbáljátok kijjebb dobálni, hogy lássátok őket, ne csak magatokat. *mondja. Kis idővel ezután, mikor az ellenségnek jócskán fogyatkozik a nyílvesszeje, elkiáltja magát, megadva ezzel az első jelet. Ő maga is pajzsot ragadott lova hátáról és a társaságban nyomul, nem törődve a vállába ágyazódott nyílhegyekkel.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 19:43:26
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*A parancsnok ütése után is csak mosolyog. Egyre inkább kezdi felvenni azt a szerepet amit Friedrich egy bukott parancsnoktól várna. A hamarost a hátába csapódó nyilak pedig csak tetézik ezt.*
"Nos úgy vélem a kicsiny csapat túlélési esélyei valamelyest növekedtek. Éppen csak egy hangyányit. Az íjászok már rég tudják mi hol vagyunk, nyílzápor reánk és kész. A fáklyák ahhoz kevesek hogy a kör közepén égve elvakítsák őket, ahhoz azonban talán elegek hogy ne maradhassanak teljesen észrevétlenek. Ez azonban nem segíthet, csak elhúzza a vereséget. Ez a hadtörténet egyik alapvető tanulsága, ha az ellenséged abban az előnyben van hogy ő diktálja a szabályokat, veszteni fogsz. Tehát kezdeményezni kell..."
-Barátaim, ha javasolhatnám ROHAMRA HA ÉLNI AKARTOK!
*Kiáltja erőteljesen és magabiztosan. Ő maga pedig lovának kantárját megmarkolva elindul a nő felé aki a parancsnokot húzta el a tűzvonalból.*
"Kár lenne ilyen hagyni hogy ilyen könnyen kibújjon a felelősség alól. Az én népem sem szokta meghalni hagyni a katonákat, bár általában azért hogy aztán vezekelhessenek a hibákért. Mint én..."
*Odaérve gyorsan letérdel és így szól.*
- Mit szólna hozzá ha kiszedném azokat ott a vállából?
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 19:25:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Épp az árnyakat próbálja kivenni, a parancsnok utasítása nélkül is, mikor az felkiált, és térdre esik a vállából kiálló két nyílvessző miatt. Mögötte a drow nő tisztán kiveszi az íjjal ácsorgó alakot, és a nomáddal nagyjából egy időben lendül támadásba: derekáról egy dobótőrt húz elő és azzal a lendülettel dobja az alak mellkasát célozva. Baljával előhúzza tőrét, bár nem nagyon van értelme az íjak ellen. Ez most kissé csiklandós érzés a nőnek, tekintve hogy nincs éppen túlpáncélozva. Echnal ekkor ledobja a fáklyát Owak elé. "Ez megőrült..." csattan fel Vyra, de a nő már rohan is oda a feletteséhez. Annak fájdalmas megnyilvánulásaival mit sem törődve elhúzza a fáklya fényköréből, majd odakiált Echnalnak:*
-Ezaz csinálj mindannyiunkból céltáblát idióta...
*Elwyrien dühösen néz körbe, keresve egy pontot ami ösvényt nyit a támadók háta mögé. Óvatosan elkezd hátrálni bele a sötétségbe. Ha vannak még íjászok akkor neki látnia kell őket. *
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 19:02:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatért rémek//
* Echnal válasza szerint, Borsovád több nyílvesszőt is kilőhetett volna meghatározott irányokba, ám a parancsok belé fojtja a szót.
A zsoldos szívesen vitába szállt volna a férfival, ám ezt sem tudja megtenni, mert Owak vállába két nyílvessző fúródik.
Echnal nem oltja el a fáklyát " Megnézném hogy harcolnál sötétben " hanem odadobja a sebesült lába elé. Időközben Borsovád már megsorozta a támadót, ám a zsoldos nem fog itt várni a következő támadásra. Hátat fordít a sötétségnek, és a rögtönzött 'tábor' felé igyekszik.
A hátán pihenő pajzsát még nem veszi le, hisz az tökéletes védelem egy esetleges nyílvessző ellen.
Echnal számít arra, hogy a csapat még ma este felmorzsolódik, ez esetben azonban neki gyorsan el kell innen tűnnie. Azt azonban nem kockáztathatja meg, hogy Elwyrien sírba vigye Chothal 'titkát'.
Ám fontosabb dolga van most annál, hogy a nőt keresse. Lovához érve leveszi a megmaradt négy fáklyakezdeményt, melyek igen kevés ideig ugyan, de égni fognak. Meggyújtja az egyiket, s elhajítja. Fut egy keveset, meggyújt egy másikat, s ezt is eldobja, immár másik irányba, és így tovább míg el nem dobja az összeset. Tervei szerint az öt fáklya elég fényt fog nyújtani, hogy lássák a körön kívül álló támadókat, miközben a kör közepén lévők kivehetetlenek maradnak. Na persze nyílvesszők ellen ez nem állít pajzsot, azonban a karddal, vagy egyéb szálfegyverrel közelítőket időben kitudják majd venni.
Meg aztán ha kell, egy bátor ember egyszerűen módszeresen kirohangál a fáklyákért és kijjebb hajigálja őket, ezzel nagyobb területet biztosítva.*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 18:58:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Számított rá, hogy Owak visszaküldi őrködni, ezt el is fogadva fejet hajt.*
- Igenis! *Visszaindulva helyére, szemet szúr neki Echnalék ügyködése, de nem szól semmit. Ez már nem tartozik rá; a parancsnok úgyis egyből intézkedik. Sajnos vesztére, mivel eltalálják. Úgy tűnik, hogy végig a közelben lapultak a rémek. Naeth a többi ló közé küldi sajátját és a kör széléhez siet leemelve hátáról a pallosát, amit maga előtt a földbe szúr és mögé térdel, hogy védve legyen a nyilaktól. Társai közben inkább pajzsokkal sorakoznak fel mellette. Amíg nem ér közelebb az ellen, addig nem tud mit tenni. Rövid idejét kihasználva a nomádék felé néz, de csak a parancsnok miatt, hogy azonnal mehessen, ha segítségre lenne szükségük. Owak nélkül nem sokra mennének. Várja a léptek moraját és arcába húzza a sisakot. Sóhaja jelzi, hogy felkészült a megütközésre, akármikkel is legyen dolguk. "Vajon mennyien vannak?" Éppen csak kitekint kardja mellett, hátha meglátja őket.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 18:45:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
* Borsovád, épp figyeli Echnal válaszát, de mielőtt az tudna válaszolni, a parancsnok közéjük lép és visszatartja őket a tervüktől. " A fáklyában milyen igaza van, de már észre vettek minket, szóval hasztalan." A parancsnok széttárt kezekkel áll előttük. Ekkor Owak a földre térdel, majd felordít. Vállaiban két nyílvessző hegyes vége áll. Borsovád fejében hirtelen megjelenik egy szalmabábú, amit a barakkban lőtt le. abból is így álltak ki. Owak gyorsan parancsokat osztogat. Mindez másodpercek leforgása alatt történik. Borsovád meglátja a parancsnok mögött álló íjász embert. A nomád oldalra ugorva az íjával lőni kezd, amint ellőtte a nyílvesszőt egy újabbat húzz ki a tegezéből, ami baloldalán az övén lóg lefelé. Az újabb nyílvesszőt a régebbi cél felé fordítja és megismétli a lövést. Ezek után arrébb ugrik pár arasszal. Talpa alatt recsegni kezd a talaj, mivel ágra lépet. Szemével kutatni kezdi az ellenséget. Bal oldalán az övén fokosa pihen. Íja a kezében egy nyílvesszővel és várja következő célpontját, vagy támadóját. ha teheti kikerüli a támadásokat és reagál a nyílvesszőivel.*
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 18:24:00
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*Owakot teljes mértékben felharagítja Friedrich mondandója. Hangos morgással lendíti öklét, majd törli képen a tudóst, hogy elhallgattassa.*
- Fogja be a száját! Maga nem tudja, hogy ezek az emberek min estek át. Gondolkozzon azon, amit lát és amit hallott! Ezeket itt mind feldarabolták, mielőtt megölték. Mit gondol... szeretné esetleg kipróbálni? Örömmel levágom a végtagjait, utána meglátjuk mit akar. *sziszegi.
Friedrich szája felrepedt az ütés hatására és most vér szivárog belőle. A parancsnok azonban nem foglalkozik ezzel, inkább a feladatokra koncentrál. Örömmel tapasztalja, hogy Elwyrien tartja magát a parancsokhoz. Ahogyan mondta, végez a földön fekvő másik szerencsétlennel. Egyetlen csapással levágja a fejét, hogy az ne szenvedjen.
A lovak nyugtalankodását eddig észre sem vette. Naeth közeledtére lesz figyelmes.*
- Ne legyen ostoba, élőholtak nincsenek. De halkan és gyorsan mozgó személyek, igen. Menjen a helyére és legyen résen. Amíg nem csitul a helyzet és a lovak nyugtalanok, nem tudunk elmenni. *mondja, cseppet sem gúnnyal, sokkal inkább megértéssel. Tekintetét nem kerüli el az éppen távozni készülő páros. Felmordul és hozzájuk siet. Elébük áll, széttárt karokkal.*
- Nem mennek sehová! Oltsák el ezt a fáklyát, ezzel jelzik, hogy hol vagyunk! Elwyrien, maga sötételf, kérem nézzen körül! Mondja el, hogy mit lát! *adja ki az utasítást, de a következő pillanatban felüvölt. Owak térdre esik. A vállából két nyílvessző áll ki. Mögötte egy alak látszik, íjjal a kezében.*
- Mindenki felkészülni! Kör alakban, pajzsokat le a lovakról! Az állatokat be középre! *kiabálja a parancsokat.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 18:05:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
* A csaoat egyre furcsább körülmények közé keveredik. Az egyik társukat fojtogatni kezdi az egyik halottnak vélt holttest, majd abba marad. Az drow kivégez egy szerencsétlen párát, aki szörnyű kínok között még életben maradt." Talán a sors akarta így, hogy figyelmeztessen" A társaság körül forrósodni kezd a levegő, majd a lovak nyugtalankodni kezdenek. Egyre nagyobb nyerítéssel vannak és hátsólábukra állnak. Nomádunk lováról levenni a nehéz terhet, de nem akarja elhagyni az őrhelyét, ne hogy a parancsnok leszólja őt. Körös körül árnyékok mozognak. A nomád szemét törölgetni kezdi jobb alkarjával, de még mindig mozognak. Naet felszólal és kérleli a parancsnokot, hogy mihamarabb távozzanak a helyről. Borsovád rázza a fejét, hogy támogatja az ötletet. Íjához nyílvesszőt párosít, majd készenlétben tartja. Echnal cimborája fáklyát vesz elő, majd világítani kezd.*
- Borsovád, cimborám, gyere nézzünk körül!
* Mondja a zsoldos a nomádnak, aki kétség nélkül követni kezdi őt.*
- Rendben, követlek. Vajon ellenségek vannak arra? mi lenne, ha egy égő nyílvesszőt lőnék oda, hogy jobban lássuk? Lehet, hogy rossz ötlet, de egy próbát megér.
* Kérdezi a nomád, aki íját tartja a zsoldosnak, majd a nyílvesszőt a kezéhez emeli, hogy meggyújthassa.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-09 12:41:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatért rémek//
* Echnal önkéntelenül is elfordítja tekintetét a beálló sötétségről, mikor egyik 'társát' fojtogatni kezdi egy félholt túlélő.
Mikor a közjáték véget ér, a zsoldos visszatér feladatához, ám átkozza a fejét, mert az eltelt idő alatt valami megváltozott. Nem látni, vagy hallani, hogy mi, csupán érezni.
Jól példázza ezt, hogy lovagnő - Echnal még mindig nem tette túl magát ezen - elhagyja őrhelyét, s parancsnokához siet. Bár amire a zsoldos jobban ad, az az állatok hatodik érzéke.
Az alatta lévő hátas annyira megrémül valamitől, hogy a férfi jobbnak látja, ha leszáll róla. Egy nagy csapást mér az állat farára, mire az megindul a kialakított kör közepére, ahol valószínűleg amúgy is nagyobb biztonságban érzi magát.
A zsoldos felveszi sisakját, s egy tűzkővel meggyújtja a már réges-régen elkészített fáklyáját. Míg baljával előretartja a fényforrásul szolgáló fáklyát, jobbjával a kardját húzza elő.*
- Borsovád, cimborám, gyere nézzünk körül!
* Nem várja el, hogy más is velük tartson, elvégre elég ijedős bandának tűnik a hátuk mögött összeverődött csapat.*
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-03-08 22:01:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Visszatért rémek//
*A hosszú, történés nélküli út után kifejezetten érdekes események zajlanak le a lovag háta mögött, Naeth viszont nem fordul meg, hogy szemügyre vegye a dolgot, hiszen a feladata fontosabb. Észre is vesz valamit. Ugyan eddig sem volt éppen biztató a légkör, most valahogy fagyosabbra és nyirkosabbra fordul, ahogy sötét árnyak jelennek meg. Vörös füst hátrafordítja füleit és a földet kaparva húzza szügyéhez a fejét. Gazdája nyugtatni próbálva mindkettőjüket, megsimogatja az állat nyakát. Túlvilági félelem markol mindkettőjük szívébe. Csatatéren még sosem tapasztalt ilyet a fél-elf. Úgy érzi, alig kap levegőt, akár a rémálmaiból való ébredésekkor.*
- Parancsnok! *Kiáltja el magát végül meglehetősen határozottan, majd magabiztosan a felettese felé indul, hogy jelentést tegyen.*
- Uram! Tudom, hogy még sok a dolgunk, de jobb lenne napfényben folytatnunk, ha nem akarunk élőholtakkal összefutni. *Igyekszik minél komolyabban előadni magát. Látszik rajta, hogy nem tréfál. Annak ellenére, hogy csak tábortüzek mellett hallott éjszaka visszatérő harcosok lelkeiről, a lápokban bolyongó lidércfények láttáról már nem is beszélve, de jobb döntésnek látja, ha ezúttal a megérzésére hallgat. Még ha a többiek ki is nevetik.*