Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 83 (1641. - 1660. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1660. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 16:13:55
Üzenet elküldve: 2014-12-07 16:13:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A kis Hemitar még Arthenior közelében jár, de már most izgatott attól, ami rá vár. Körülnéz a hatalmas területen rég volt mikor keresztülvágott az atyával a pusztán, még amikor idehozták, de emlékszik rá tudja merről jött és hova érkezett. De most az a kérdés mi vár rá? Még vár egy kicsit hogy gondolatai a múltból visszatérjenek, a jelenbe majd az erdő felé veszi az irányt. Utazásra alkalmas öltözet, hátizsák, egy kicsi kulacs és csizma szinte már az ifjú papnövendék is kalandozónak látja magát. Habár lehet ezt csak a gyermeki fantáziálás okozza de Hemitarnak egy pillanatra megtetszik a gondolat. A vándorló pap ki követi az ősi vallást és segít az ártatlanoknak és rászorulóknak ahol csak tud. Arcán mosollyal kicsiket szökdelve lassú léptekkel megy tovább a fiatal fiú az erdő felé.*
1659. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:21:30
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:21:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az ösvény gyorsan megvan, hisz csak követnie kellett azt az utat, melyen idejött. Saját nyomait követve nyugodt tempóban közeledik a csapáshoz, miközben magában már a következő lépést tervezgeti.
Vajon milyen lesz a városban? Mihez kezdjen, ha odaért? Az erdőben olyan nyugodt volt az élet, számára már-már túlságosan is, ez volt az egyik oka, hogy útra kelt. Azaz ez csak az egyik volt, azok közül is a kisebb fajtákba való. Még mindig a fülében csengenek apja, az aggastyán elf főrend szavai, ahogy kitagadja a Hajnal Házából, addig a pillanatig, míg tiszteletet nem tanul a világban.
A gondolatokra megtorpan, bármennyire is dühös és haragos volt, apja szavai mélyen a lelkébe martak. Anyja hiába kérlelte, hogy kérjen bocsánatot, esedezzen apjának, hogy maradhasson, nem tette meg. Bánta már, hogy kimondta a szavakat, de hogy bocsánatot kérjen? Soha. Elfek között ritka, de türelmetlen volt, hirtelen haragú és meggondolatlan. Ez sodorta ide is, és ez sodorja most tovább Arthenior felé is.
Állkapcsán megfeszülnek az izmok, kifújja tüdejéből az áporodott levegőt, mintha a rossz gondolatoktól akarna szabadulni.
Ha szerencséje van, talál egy gázlót, ami átvezeti a folyón, egészen a városig. Kevés utazó járja ezt a vidéket, de nem is vágyik igazán társaságra, bár talán jó volna találkozni egy idevalósival, hogy megtudjon pár dolgot a városról és az ott folyó dolgokról.
Lendületes léptekkel éri el a folyót, pár pillanatig gyönyörködve a sebes víz szépségében, majd elindul a part mentén, hogy megkeresse a gázlót. Út közben kerít egy embermagas botot, hogy néha a víz alá szúrjon vele, ellenőrizve a folyó mélységét, hátha hamarabb megleli a gázlót.
Fertályórányi kutatás után meg is találja a megfelelő helyet az átkelésre. Félredobja a hasztalanná vált botot, majd a bokáig érő vízbe gázol, hogy átkeljen a folyó másik oldalára.
Arthenior egyre közelebb.*
Vajon milyen lesz a városban? Mihez kezdjen, ha odaért? Az erdőben olyan nyugodt volt az élet, számára már-már túlságosan is, ez volt az egyik oka, hogy útra kelt. Azaz ez csak az egyik volt, azok közül is a kisebb fajtákba való. Még mindig a fülében csengenek apja, az aggastyán elf főrend szavai, ahogy kitagadja a Hajnal Házából, addig a pillanatig, míg tiszteletet nem tanul a világban.
A gondolatokra megtorpan, bármennyire is dühös és haragos volt, apja szavai mélyen a lelkébe martak. Anyja hiába kérlelte, hogy kérjen bocsánatot, esedezzen apjának, hogy maradhasson, nem tette meg. Bánta már, hogy kimondta a szavakat, de hogy bocsánatot kérjen? Soha. Elfek között ritka, de türelmetlen volt, hirtelen haragú és meggondolatlan. Ez sodorta ide is, és ez sodorja most tovább Arthenior felé is.
Állkapcsán megfeszülnek az izmok, kifújja tüdejéből az áporodott levegőt, mintha a rossz gondolatoktól akarna szabadulni.
Ha szerencséje van, talál egy gázlót, ami átvezeti a folyón, egészen a városig. Kevés utazó járja ezt a vidéket, de nem is vágyik igazán társaságra, bár talán jó volna találkozni egy idevalósival, hogy megtudjon pár dolgot a városról és az ott folyó dolgokról.
Lendületes léptekkel éri el a folyót, pár pillanatig gyönyörködve a sebes víz szépségében, majd elindul a part mentén, hogy megkeresse a gázlót. Út közben kerít egy embermagas botot, hogy néha a víz alá szúrjon vele, ellenőrizve a folyó mélységét, hátha hamarabb megleli a gázlót.
Fertályórányi kutatás után meg is találja a megfelelő helyet az átkelésre. Félredobja a hasztalanná vált botot, majd a bokáig érő vízbe gázol, hogy átkeljen a folyó másik oldalára.
Arthenior egyre közelebb.*
1658. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:00:05
Üzenet elküldve: 2014-12-07 15:00:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Hogy végül hogyan tévedtek el teljesen és végérvényesen? Ki tudja már. Annyi azonban bizonyos, hogy a Nathua-Kryon páros ahelyett, hogy dél felé szedte volna a lábát, óvatlanul nyugatnak fordult, bemerészkedett az erdőbe és jól eltévedt. Talán egyszer kiderül a turpisság, most azonban csak annyi világos, hogy gőzerővel trappolnak egy igen kellemetlen és veszélyes eseménysorozat felé, amelynek végén vagy a dicsőséget ismerik meg, vagy a halált! Esetleg belefér még egy kis nátha, felfázás, lehorzsolt térdek, rengeteg munkaórányi rinyálás és siránkozás, meg persze rengeteg szaftos veszekedés. Mert ez már csak így megy faluhelyen, nem igaz?*
- Utállak. Hallod? Utállak. *hallatszik menet közben a fiú hangja, amit helyenként veszedelmes női dörmögés és mordulás szakít meg, mi után egy időre csend van. Aztán: *
- Utállak akkor is.
- Utállak. Hallod? Utállak. *hallatszik menet közben a fiú hangja, amit helyenként veszedelmes női dörmögés és mordulás szakít meg, mi után egy időre csend van. Aztán: *
- Utállak akkor is.
1657. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 12:00:15
Üzenet elküldve: 2014-12-07 12:00:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 172
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 172
Játékstílus: Vakmerő
//Éjszakai ismerkedés//
//Főtér//
*Kerek szemekkel nézi a titokzatos kámzsacicus nem éppen erkölcsös tettét, és elismerősen füttyent annak végeztével. Ki sem nézte volna ezt belőle, azt hitte, a csuklya afféle szemérmeskedésből került fel rá, nem pedig azért, hogy egy tolvaj arcát fedje el a világ elöl. Ez van, ha kiszámítható lenne a világ, csöppet sem lenne Felthys ínyére való. A pálinka is kiszámíthatatlan, azért szereti. Nem tudni, hogy felül jön ki éles sugárban, avagy alul.
A szőke kérdésére már finomabban reagál.*
- Cicus, ha szeretnél, elém is ülhetsz. *majd lefut agya előtt az a jelenet, amikor ezt egy másik szőke asszonyságnak mondta. Két napig égett az ara a pofontól.* - De ahogy akarod.
*Teszi hozzá sejtelmesen. Ő maga fel is pattan a kretén pacijára, előretolja magát a nyeregben, jelezvén, hogy kényelmesen elférnek. ~ Lovagi udvariasság... ~ veti oda magának kényelmetlenül. ~ Még akkor tanultam, amikor lovagnak neveltek... Néha jó is lenne! ~ A fogadó ajtaja elé köp, hogy véletlenül se köpje le egyetlen hajadonját, majd az óvintézkedések után kezét nyújtja neki, jelezvén, hogy indulhatnak.
Mikor megérkezik a harmadik, minden bizonnyal új lován, újra füttyent, és mellé kacsáztatja a paripát.*
- Én régebben útonálló voltam, de soha nem loptam el ilyen természetes mozdulatokkal lovat. Ha lenne kalapom, leemelném a tiszteletedre.
*Most már tudja, hogy vigyázni kell vele, mert egy óvatlan pillanatban akár az ő tárgyait tulajdoníthatja el ilyen természetes és elegáns mozdulatokkal.*
//Artheniort elhagyva//
*A menet élén megy, révén ő tudakolta meg a menetirányt. A főösvény -gondolja ő- biztos ez lehet, hisz ez vezet be az erdőbe. ~ Onnan egészem a mohás szikláig ~ idézi ~ Majd ott balra. ~*
- Egyenesen megyünk! *emeli fel hangját, majd vágtára fogja a lovat, aki jól ismeri Felthys vágtás stílusát.*
//Főtér//
*Kerek szemekkel nézi a titokzatos kámzsacicus nem éppen erkölcsös tettét, és elismerősen füttyent annak végeztével. Ki sem nézte volna ezt belőle, azt hitte, a csuklya afféle szemérmeskedésből került fel rá, nem pedig azért, hogy egy tolvaj arcát fedje el a világ elöl. Ez van, ha kiszámítható lenne a világ, csöppet sem lenne Felthys ínyére való. A pálinka is kiszámíthatatlan, azért szereti. Nem tudni, hogy felül jön ki éles sugárban, avagy alul.
A szőke kérdésére már finomabban reagál.*
- Cicus, ha szeretnél, elém is ülhetsz. *majd lefut agya előtt az a jelenet, amikor ezt egy másik szőke asszonyságnak mondta. Két napig égett az ara a pofontól.* - De ahogy akarod.
*Teszi hozzá sejtelmesen. Ő maga fel is pattan a kretén pacijára, előretolja magát a nyeregben, jelezvén, hogy kényelmesen elférnek. ~ Lovagi udvariasság... ~ veti oda magának kényelmetlenül. ~ Még akkor tanultam, amikor lovagnak neveltek... Néha jó is lenne! ~ A fogadó ajtaja elé köp, hogy véletlenül se köpje le egyetlen hajadonját, majd az óvintézkedések után kezét nyújtja neki, jelezvén, hogy indulhatnak.
Mikor megérkezik a harmadik, minden bizonnyal új lován, újra füttyent, és mellé kacsáztatja a paripát.*
- Én régebben útonálló voltam, de soha nem loptam el ilyen természetes mozdulatokkal lovat. Ha lenne kalapom, leemelném a tiszteletedre.
*Most már tudja, hogy vigyázni kell vele, mert egy óvatlan pillanatban akár az ő tárgyait tulajdoníthatja el ilyen természetes és elegáns mozdulatokkal.*
//Artheniort elhagyva//
*A menet élén megy, révén ő tudakolta meg a menetirányt. A főösvény -gondolja ő- biztos ez lehet, hisz ez vezet be az erdőbe. ~ Onnan egészem a mohás szikláig ~ idézi ~ Majd ott balra. ~*
- Egyenesen megyünk! *emeli fel hangját, majd vágtára fogja a lovat, aki jól ismeri Felthys vágtás stílusát.*
1656. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:05:09
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:05:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A türelem - bár fajánál fogva megadatott neki -, mégsem a legerősebb erénye, így a várakozás a patak mellett kezdi untatni. Az erdő belső területein sokkal több vad lakja az erdőt, errefelé a város közelsége ritkábbá tette az erdő élővilágát.
A patak partján guggoló hosszúéletű, egy idegre helyezett nyílvesszővel várja, hogy egy elejthető állat jelenjen meg az édesvizű vízforrás mellett, hogy szomját oltsa. Ugyanannyi esély van arra is, hogy egy húsevő vad jelenik meg, mely talán prédának tekinti őt is, mégis bízik abban, hogy egy őz, vagy vaddisznó, esetleg egy nyúl lesz a szerencsétlen állat.
Magában számolja szíve dobbanásait, miközben kétszínű szemei a tarka színekbe öltözött erdőt, hegyes fülei a hangokat fürkészik. Nem telik el sok idő, amikor halk neszek hangja üti meg érzékeny hallását, lassan a hang irányába fordul, talpa alatt alig hallhatóan surran az avar.
Tőle húsz-, huszonöt lépésnyire egy kecses őz lépked ki óvatosan a patak partjára. Az állat félve szagol a levegőbe, nagyon lassan lép a partra, figyelve minden neszre és hangra, hogy ugrásra készen menekülhessen, ha veszélyt érez.
Az elf óvatosan célra emeli íját, lassan megfeszíti a fegyvert, egészen álláig húzva az ideget. Lélegzetét visszafojtja, karjain megfeszülnek az izmok, ahogy célba veszi az őzet...
...amikor zörej zavarja meg a vadat, amely azonnal mozgásba lendül, eliramodva az erdőbe, s pár pillanat múlva már el is nyelik a növények.*
- Az istenekre! - *szitkozódik halkan, majd a hang irányába fordul, hisz talán épp egy szörnyeteg, vagy veszélyes vad űzte el prédáját.
Az erdő szélén egy rózsaszínbe hajló hajú lány jelenik meg, valamiféle térképet szemlélve, majd pár perc múltán tovább is áll. Ám ez éppen elég volt arra, hogy elijessze a vacsoráját.
Csodás. Felegyenesedik, biztos benne, hogy a lány észre sem vette, ahogy azt sem, hogy elűzte az őzet.
A nyilat visszahelyezi a hátán hordott tegezbe, majd fejcsóválva sóhajt egyet. Legalább vize van, tovább kell mennie, remélhetően a város közelében már tud szerezni valami élelmet, vagy idő közben elejteni végre egy állatot.
Átveti íját a vállán, majd ellép a patak mellől, hogy megkeresse az ösvényt és folytassa útját Arthenior felé.*
A patak partján guggoló hosszúéletű, egy idegre helyezett nyílvesszővel várja, hogy egy elejthető állat jelenjen meg az édesvizű vízforrás mellett, hogy szomját oltsa. Ugyanannyi esély van arra is, hogy egy húsevő vad jelenik meg, mely talán prédának tekinti őt is, mégis bízik abban, hogy egy őz, vagy vaddisznó, esetleg egy nyúl lesz a szerencsétlen állat.
Magában számolja szíve dobbanásait, miközben kétszínű szemei a tarka színekbe öltözött erdőt, hegyes fülei a hangokat fürkészik. Nem telik el sok idő, amikor halk neszek hangja üti meg érzékeny hallását, lassan a hang irányába fordul, talpa alatt alig hallhatóan surran az avar.
Tőle húsz-, huszonöt lépésnyire egy kecses őz lépked ki óvatosan a patak partjára. Az állat félve szagol a levegőbe, nagyon lassan lép a partra, figyelve minden neszre és hangra, hogy ugrásra készen menekülhessen, ha veszélyt érez.
Az elf óvatosan célra emeli íját, lassan megfeszíti a fegyvert, egészen álláig húzva az ideget. Lélegzetét visszafojtja, karjain megfeszülnek az izmok, ahogy célba veszi az őzet...
...amikor zörej zavarja meg a vadat, amely azonnal mozgásba lendül, eliramodva az erdőbe, s pár pillanat múlva már el is nyelik a növények.*
- Az istenekre! - *szitkozódik halkan, majd a hang irányába fordul, hisz talán épp egy szörnyeteg, vagy veszélyes vad űzte el prédáját.
Az erdő szélén egy rózsaszínbe hajló hajú lány jelenik meg, valamiféle térképet szemlélve, majd pár perc múltán tovább is áll. Ám ez éppen elég volt arra, hogy elijessze a vacsoráját.
Csodás. Felegyenesedik, biztos benne, hogy a lány észre sem vette, ahogy azt sem, hogy elűzte az őzet.
A nyilat visszahelyezi a hátán hordott tegezbe, majd fejcsóválva sóhajt egyet. Legalább vize van, tovább kell mennie, remélhetően a város közelében már tud szerezni valami élelmet, vagy idő közben elejteni végre egy állatot.
Átveti íját a vállán, majd ellép a patak mellől, hogy megkeresse az ösvényt és folytassa útját Arthenior felé.*
1655. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-06 20:15:57
Üzenet elküldve: 2014-12-06 20:15:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Bár napok óta járja ezt az utat, kifelé a városból, a nyüzsgésből, az unalomnak a legcsekélyebb formája sem üti fel magát a fejében. Mások talán kikészülnének a folyamatos gyalogúttól, az egyedülléttől, ám ez őt egyáltalán nem zavarja, többnyire úgyis egyedül rója az útját, nincs semmi újdonság ebben sem, egyedül talán a ló hiányzik alóla, de lábai is jól bírják az iramot. Éjszaka meghúzza magát egy félreeső helyen, nappal pedig újra útnak indul. Eltölti az idejét a szokásos problémakörével, hogy haladni fog-e valamire a feladatával, amit Ehnadios rábízott. Lassan már egyáltalán nem biztos, tekintve, hogy a papírja, min némi leírást talált az illetőkről, már régen elsárgult és elhasználódott, így marad az elméje. Ha igen mélyre kutat benne, még mindig fel-felugrik egy-egy apró információ morzsa valamelyikükről. ~Rohadtul nem rám kellett volna ezt bízni.~ Morog egy sort, miközben megfontolt léptekkel igyekszik útja végéhez. Hiába jegyezte meg az idős férfinek, hogy minden bizonnyal lenne erre rátermettebb is, mint ő, az mégis ragaszkodott hozzá, hogy ő végezze be a feladatot, s ő ezt nem kérdőjelezte meg. A feladat az feladat, még akkor is, ha esetleg nem is jár sikerrel.
Sóhajt egyet, majd a zsebébe nyúl, s egy ütött kopott térképet kap elő. Útközben szerezte egy kereskedőtől, hogy legalább tudja már merre is halad pontosan. Megáll egy pillanatra, majd ujját arra a pontra helyezi, ahova jelenleg véli magát, majd szemei a papírról a tájra terelődnek és a szokásos mosolytalan arcával indul meg az erdő felé.*
Sóhajt egyet, majd a zsebébe nyúl, s egy ütött kopott térképet kap elő. Útközben szerezte egy kereskedőtől, hogy legalább tudja már merre is halad pontosan. Megáll egy pillanatra, majd ujját arra a pontra helyezi, ahova jelenleg véli magát, majd szemei a papírról a tájra terelődnek és a szokásos mosolytalan arcával indul meg az erdő felé.*
1654. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-12-06 00:39:52
Üzenet elküldve: 2014-12-06 00:39:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
~ Erre lennie kell egy városnak... ~ *gondolja magában, ahogy megvizsgálja a nyomokat a sártól nedves földön. Nem a nyomokból állapította meg, a Hajnal Házában voltak térképek, melyek ezt a vidéket ábrázolták. Emlékszik, eleget kellett ülnie az aggastyán tanító társaságában a tekercsek és poros könyvek fölé görnyedve, hogy mindezt az emlékezetébe véssen.
Már akkor is utálta, most is utálja, de lám, mégis volt értelme a sok-sok elpocsékolt órának. Hosszúéletű igen, jóval hosszabb élet adatott meg neki, mint más fajoknak, de azért van, amit időpocsékolásnak tart. Különben is, nem azért nemesszületett, hogy térképekkel bajlódjon.*
- Arthenior... - *morzsolja fogai közt a szót, mely emlékezetének peremén felrémlik, mint a város, melyet a térképen jelöltek cirádás elf betűk.
Ideje egy patakot keresnie, hogy feltöltse vízkészleteit és a reggel elfogyasztott savanyú alma emléke is kezd elenyészni gyomrában. Valamit el kellene ejtenie, egy újabb nyulat, vagy őzt, hogy élelemhez jusson.
Leveri térdéről a rátapadt, rothadófélben lévő faleveleket és felegyenesedik. Kétszínű tekintetét az ég felé fordítja, hogy megállapítsa az irányt, amit majd követnie kell, hisz most le kell majd térnie az ösvényről, hogy megkeresse a csendes vizű patakot, melyből már korábban is szomját oltotta.
A patak mellett nagy eséllyel találhat majd valami állatot, mely később prédája lehet, ezért leoldja válláról íját rejtő, vízhatlan bőrt, hogy már-már tradicionális mozdulatokkal ajzza fel az apró, levél-mintákkal díszített fegyvert.
Gyengéd szerető simítja úgy kedvesét, ahogy az elf tekintete végigsiklik a fegyveren, szarvasbőr kesztyűbe bujtatott balja megszorul az íj fáján, majd megindul előre.
A patakot viszonylag gyorsan éri el, meg is tölti kulacsát és az egyik tömlőt, nem szeretné újra megszakítani utazását Arthenior felé.
Leguggol a bokrok közé és várni kezd. A jó vadász türelmes... s ki más lehetne türelmesebb az elfeknél?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.12.06 13:39:28, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
Már akkor is utálta, most is utálja, de lám, mégis volt értelme a sok-sok elpocsékolt órának. Hosszúéletű igen, jóval hosszabb élet adatott meg neki, mint más fajoknak, de azért van, amit időpocsékolásnak tart. Különben is, nem azért nemesszületett, hogy térképekkel bajlódjon.*
- Arthenior... - *morzsolja fogai közt a szót, mely emlékezetének peremén felrémlik, mint a város, melyet a térképen jelöltek cirádás elf betűk.
Ideje egy patakot keresnie, hogy feltöltse vízkészleteit és a reggel elfogyasztott savanyú alma emléke is kezd elenyészni gyomrában. Valamit el kellene ejtenie, egy újabb nyulat, vagy őzt, hogy élelemhez jusson.
Leveri térdéről a rátapadt, rothadófélben lévő faleveleket és felegyenesedik. Kétszínű tekintetét az ég felé fordítja, hogy megállapítsa az irányt, amit majd követnie kell, hisz most le kell majd térnie az ösvényről, hogy megkeresse a csendes vizű patakot, melyből már korábban is szomját oltotta.
A patak mellett nagy eséllyel találhat majd valami állatot, mely később prédája lehet, ezért leoldja válláról íját rejtő, vízhatlan bőrt, hogy már-már tradicionális mozdulatokkal ajzza fel az apró, levél-mintákkal díszített fegyvert.
Gyengéd szerető simítja úgy kedvesét, ahogy az elf tekintete végigsiklik a fegyveren, szarvasbőr kesztyűbe bujtatott balja megszorul az íj fáján, majd megindul előre.
A patakot viszonylag gyorsan éri el, meg is tölti kulacsát és az egyik tömlőt, nem szeretné újra megszakítani utazását Arthenior felé.
Leguggol a bokrok közé és várni kezd. A jó vadász türelmes... s ki más lehetne türelmesebb az elfeknél?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.12.06 13:39:28, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
1653. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-30 22:12:17
Üzenet elküldve: 2014-11-30 22:12:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
*Mikor sötétedéskor megállt pihenni, akkor jutott eszébe, hogy talán nem ártott volna visszaadni a kölcsön lovat. Hoppá. De szerezhettek maguknak a nomádok elég másikat, meg hát szegény jószág gazdája talán pont a halottak között van, úgyhogy túlzott bűntudata nincsen, egy vállvonással rendezi magában a dolgot.
Viszont ott a nagy kérdés, hogyha visszatért otthonába, akkor mit kezdjen az állattal. A hosszú távú közlekedést nagyban megkönnyíti egy ló, és szereti is ezeket a patásokat, csak hát ha az elf lánya magányosan éldegél az erdő szélén, egy ló épp annyi galibát is okozhat.*
- Mihez kezdjek én veled? *Néz a lóra, de valamiféle mosoly csak bujkál az arcán. Úgy dönt a kérdésre alszik egyet, szó szerint, és pihentebben gondolja végig az ügyet.
Szokás szerint korán kel, mondhatni együtt a nappal, ennek pedig megvan az az előnye, hogy hamarabb haza is ér. Nyeregbe pattan ismét, és nyargal tovább, mintha a honvágy tényleg ott ügetne mögötte és ostorral a kezében hajtaná.*
Viszont ott a nagy kérdés, hogyha visszatért otthonába, akkor mit kezdjen az állattal. A hosszú távú közlekedést nagyban megkönnyíti egy ló, és szereti is ezeket a patásokat, csak hát ha az elf lánya magányosan éldegél az erdő szélén, egy ló épp annyi galibát is okozhat.*
- Mihez kezdjek én veled? *Néz a lóra, de valamiféle mosoly csak bujkál az arcán. Úgy dönt a kérdésre alszik egyet, szó szerint, és pihentebben gondolja végig az ügyet.
Szokás szerint korán kel, mondhatni együtt a nappal, ennek pedig megvan az az előnye, hogy hamarabb haza is ér. Nyeregbe pattan ismét, és nyargal tovább, mintha a honvágy tényleg ott ügetne mögötte és ostorral a kezében hajtaná.*
1652. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-29 19:06:47
Üzenet elküldve: 2014-11-29 19:06:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Az elf lány azt hitte, hogy figyelik őt és amúgy is ráfér a mozgás, ezért kisétált a a levegő városából. Most itt sétálgat Arthenior közelében, azon gondolkozva hogy kezd paranoiásnak lenni. Meg persze azon, hogy lehet ilyen ostoba, hogy víz nélkül indult el. Mindegy, úgyis kisétálta már magát. A visszaúton motoszkálást hall egy bokor tövében, de szerencsére csak pár Wyward forgatja barátságosan a fejét, amikor meglátják a lányt. A pici madarak látványa kicsit felvidítja, de még mindig tehetetlennek és magányosnak érzi magát. Unottan visszatér a fájához.*
-Hát te még mindig itt vagy? *Kérdezi barátságosan a fát.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.11.29 20:52:28, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
-Hát te még mindig itt vagy? *Kérdezi barátságosan a fát.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.11.29 20:52:28, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
1651. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-07 02:49:15
Üzenet elküldve: 2014-11-07 02:49:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 356
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 356
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Magányos alak trappol a pusztában. Wram már tudja, hogy rosszul mérte fel a távolságot, és könnyen ráesteledhet, mire akárcsak a közelébe is kerül a szentélynek.*
-Hogy mért nem vettem egy átkozott lovat magamnak!-
*Fortyan fel hangosan, hisz egyedül van az úton. Persze a választ is tudja. Valószínűleg saját kézzel ölné meg az állatot, majd vacsorát készítene belőle, ha az felbosszantaná. Márpedig az egy nagyon drága vacsora lenne, figyelembe véve a lovak árait.*
-Pedig annak a nyomorult gebének is milyen jó volt a húsa. És az öreg volt. Akkor milyen lenne egy jó erőben lévő, izmos kancáé?-
*Gondolkozik el egy pillanatra, felidézve az utolsó ló pofáját, amin ült. De a kép hamar elszáll, így az ork, kénytelen előhalászni egy kis darab kenyeret, meg sajtot, így menet közben is tud enni.*
-Hogy mért nem vettem egy átkozott lovat magamnak!-
*Fortyan fel hangosan, hisz egyedül van az úton. Persze a választ is tudja. Valószínűleg saját kézzel ölné meg az állatot, majd vacsorát készítene belőle, ha az felbosszantaná. Márpedig az egy nagyon drága vacsora lenne, figyelembe véve a lovak árait.*
-Pedig annak a nyomorult gebének is milyen jó volt a húsa. És az öreg volt. Akkor milyen lenne egy jó erőben lévő, izmos kancáé?-
*Gondolkozik el egy pillanatra, felidézve az utolsó ló pofáját, amin ült. De a kép hamar elszáll, így az ork, kénytelen előhalászni egy kis darab kenyeret, meg sajtot, így menet közben is tud enni.*
1650. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-02 00:13:37
Üzenet elküldve: 2014-11-02 00:13:37
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Syoud Th'amer és az őrök//
*Káromkodva hátráltatja a lovát, majd egyetlen mozdulattal kengyelből bújtatott lábába akasztja a számszeríj felhúzóját. Egy határozott húzás - rángatni az ökör szarvát lehet, csak nem érdemes - majd egy rutinos mozdulat, és újra is töltötte a fegyvert. Persze, ezt egy komolyabb, csörlős számszeríjjal nem csinálja meg az ember, vagy az elf, de ez neki való kis csecsebecse. Ezért szokott fejre lőni vele - nem kell bajlódni a vértekkel.*
*Következő lövése fedezőtűz; célja nem feltétlenül a sérülés okozása, hanem némi segítségnyújtás az utolsó városőrnek.*
- Gyere már! Törj ki! *üvölti. A fickó lovon van, akár észak felé is kitörhet. Syoud azonban nem várja meg, hogy sikere (vagy egyáltalán értelme) volt e a segítségnek, hanem ügetésbe, majd vágtába ugratja a lovát. Ő maga is arra a következtetésre jut, hogy el kellene kerülnie a Barakkot, de ő tovább is megy: a várost is megkerüli - tudtán kívül ugyanazon az úton haladva, mint egy évvel ezelőtt az a csapat, amit kerget.*
~ Ha meglátom azt a rohadék orkot, megskalpolom. ~ *fogadkozik magában, de magát a fogadalmat jó mélyre temeti; most úgysincs realitása a végrehajtásnak.*
*Káromkodva hátráltatja a lovát, majd egyetlen mozdulattal kengyelből bújtatott lábába akasztja a számszeríj felhúzóját. Egy határozott húzás - rángatni az ökör szarvát lehet, csak nem érdemes - majd egy rutinos mozdulat, és újra is töltötte a fegyvert. Persze, ezt egy komolyabb, csörlős számszeríjjal nem csinálja meg az ember, vagy az elf, de ez neki való kis csecsebecse. Ezért szokott fejre lőni vele - nem kell bajlódni a vértekkel.*
*Következő lövése fedezőtűz; célja nem feltétlenül a sérülés okozása, hanem némi segítségnyújtás az utolsó városőrnek.*
- Gyere már! Törj ki! *üvölti. A fickó lovon van, akár észak felé is kitörhet. Syoud azonban nem várja meg, hogy sikere (vagy egyáltalán értelme) volt e a segítségnek, hanem ügetésbe, majd vágtába ugratja a lovát. Ő maga is arra a következtetésre jut, hogy el kellene kerülnie a Barakkot, de ő tovább is megy: a várost is megkerüli - tudtán kívül ugyanazon az úton haladva, mint egy évvel ezelőtt az a csapat, amit kerget.*
~ Ha meglátom azt a rohadék orkot, megskalpolom. ~ *fogadkozik magában, de magát a fogadalmat jó mélyre temeti; most úgysincs realitása a végrehajtásnak.*
1649. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-02 00:04:50
Üzenet elküldve: 2014-11-02 00:04:50
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Syoud Th'amer//
*Ha Syoud korholta is magát lassú reakcióideje miatt, bizonyára nem fogja célzási képessége miatt. Lövése telibe találja a vezér fejét, melynek hatására a test úgy vetődik a földre, mint egy zsák krumpli.
Nem is tétovázik ezután, hanem egyszerűen elinal, s bölcsen is teszi, nem úgy, mint a másik két katona, kik ugyanúgy megdermedtek, mint a rablók.
Mikor az elf visszapillant, láthatja, hogy az egyik katonát, már le is szedték a lóról, s a földön, egy jókora vértócsában fekszik. A másik még küzd, de látszólag semmi esélye. Vezérük gyilkosát nem üldözik, talán mert nem döntötték el, kik üljenek a megüresedett lovak nyergébe, vagy csak mert nem érdekli őket a bosszú. A pusztán nincsenek barátságok, legfeljebb érdekkapcsolatok, s egy halottból ugyan mi hasznuk van már?
Syoud zavartalanul térhet vissza a városba, de talán a barakkban egy ideig nem kéne mutatkoznia.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.02 00:05:06
*Ha Syoud korholta is magát lassú reakcióideje miatt, bizonyára nem fogja célzási képessége miatt. Lövése telibe találja a vezér fejét, melynek hatására a test úgy vetődik a földre, mint egy zsák krumpli.
Nem is tétovázik ezután, hanem egyszerűen elinal, s bölcsen is teszi, nem úgy, mint a másik két katona, kik ugyanúgy megdermedtek, mint a rablók.
Mikor az elf visszapillant, láthatja, hogy az egyik katonát, már le is szedték a lóról, s a földön, egy jókora vértócsában fekszik. A másik még küzd, de látszólag semmi esélye. Vezérük gyilkosát nem üldözik, talán mert nem döntötték el, kik üljenek a megüresedett lovak nyergébe, vagy csak mert nem érdekli őket a bosszú. A pusztán nincsenek barátságok, legfeljebb érdekkapcsolatok, s egy halottból ugyan mi hasznuk van már?
Syoud zavartalanul térhet vissza a városba, de talán a barakkban egy ideig nem kéne mutatkoznia.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.02 00:05:06
1648. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-01 23:47:54
Üzenet elküldve: 2014-11-01 23:47:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Syoud Th'amer és az őrök//
*Az események kezdenek kellemetlen fordulatot venni. A szokásosnál lassabban reagál, és így valószínűleg nincs lehetősége megakadályozni a balta suhanását, de ő sem kíván adós maradni. A rablóbanda vezetője valóban nincs messze, Syoud meglehetősen jó lövésznek számít, így megkísérli soron kívül fejbe lőni a banda vezérét. Ezt követően azonban nem tétovázik, már fordítja is el a lovát, úgy, hogy a mögé kötött másik hátas fordulás közben közé és az előre lendülő rablók közé kerüljön. Van néhány másodperce, ugyanis láthatóan őt nem tekintik elsődleges célpontnak. Szakad az istráng, és Syoud immár zsákmányolt lova nélkül távolodik ellenségeitől - a lehető legnagyobb sebességgel.*
*Néhány másodpercig csak a menekülésre koncentrál, ám tudja, hogy két komoly előnye van a rablókkal szemben. Az egyik kicsi, de szívós hátasa, a másik pedig a 14 számszeríjvessző, ami tegezében szoroskodik. Ha menekül, azt is jó eséllyel teszi, de megfelelő taktikával akár el is intézheti őket. Visszafordul hát a nyeregben, hogy megtekintse, mit hagy éppen maga mögött - van e még valaki, akinek érdemes segíteni.*
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.01 23:52:25
*Az események kezdenek kellemetlen fordulatot venni. A szokásosnál lassabban reagál, és így valószínűleg nincs lehetősége megakadályozni a balta suhanását, de ő sem kíván adós maradni. A rablóbanda vezetője valóban nincs messze, Syoud meglehetősen jó lövésznek számít, így megkísérli soron kívül fejbe lőni a banda vezérét. Ezt követően azonban nem tétovázik, már fordítja is el a lovát, úgy, hogy a mögé kötött másik hátas fordulás közben közé és az előre lendülő rablók közé kerüljön. Van néhány másodperce, ugyanis láthatóan őt nem tekintik elsődleges célpontnak. Szakad az istráng, és Syoud immár zsákmányolt lova nélkül távolodik ellenségeitől - a lehető legnagyobb sebességgel.*
*Néhány másodpercig csak a menekülésre koncentrál, ám tudja, hogy két komoly előnye van a rablókkal szemben. Az egyik kicsi, de szívós hátasa, a másik pedig a 14 számszeríjvessző, ami tegezében szoroskodik. Ha menekül, azt is jó eséllyel teszi, de megfelelő taktikával akár el is intézheti őket. Visszafordul hát a nyeregben, hogy megtekintse, mit hagy éppen maga mögött - van e még valaki, akinek érdemes segíteni.*
A hozzászólás írója (Syoud Th'amer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.01 23:52:25
1647. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-01 23:40:16
Üzenet elküldve: 2014-11-01 23:40:16
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Syoud Th'amer//
*A tiszt bólint, s lovával az alakok felé indul. A másik két katona idegesen méregetik az ismeretleneket, s kezük is a kardmarkolatukra helyezik.
Ha a csapat észre is vette Syoud mozdulatát, nem mutatják érdeklődésüket az elfre. Ami azt illeti egyáltalán nem mutatnak sok érdeklődést a csapat felé.*
- Az őrség nevében felszólítom magukat, hogy távozzanak! Mindent amit esetleg a szekérről eltulajdonítottak, hagyják itt!
*A vándorok összenéznek, majd egy szikár, szakállas alakra, ki a szekér tetején páváskodik.*
- Ez nem a város, s itt nincs szava a városi őrségnek. Tehát a puszta rablói nevében felszólítalak, hogy távozz innen, de hagyj itt mindent, amit a szegény parasztok pénzén magadra aggattál.
*A szekér körüli alakok hangos hahotába kezdenek, s mindegyik feláll, hogy szétszéledjenek. Most jól láthatóvá válik mind a hét, kik le sem veszik szemüket az őrség embereiről, na meg Syoudról, ki inkább hasonlít rablóra, mint városőrre.*
- Nem gyanúsítjuk magukat semmivel *mondja a tiszt vékonyabb hangon, mint annak előtte* Tudjuk ki művelte ezt a rémtettet és meg is fog fizetni érte. Maguk még következmények nélkül távozhatnak.
*A szikár alak egy ideig némán a tisztre, majd annak embereire mered, de végül arcán megenyhült mosollyal bólint.*
- Legyen hát *mondja, s azzal feláll "trónjáról", hogy a földre huppanjon.
A tiszt megfordul, s jelzi embereinek, hogy minden rendben, ám ők és Syoud pontosan tudják, hogy ez nem igaz. A rablóbanda vezetője kezében egy fejszével a tiszt felé fordult, s célzásra időt sem vesztegetve neki vágta azt. A táv nem volt több tíz méternél, s a fejsze olyan erővel csapódott neki a tiszt mellkasának, hogy a csapás a lóról is levetette. A rablók kardjaikat, fejszéiket előrántva, hangos üvöltéssel indulnak meg trió felé kik előtt elég egyértelműen lebeg a menekülés gondolata.*
*A tiszt bólint, s lovával az alakok felé indul. A másik két katona idegesen méregetik az ismeretleneket, s kezük is a kardmarkolatukra helyezik.
Ha a csapat észre is vette Syoud mozdulatát, nem mutatják érdeklődésüket az elfre. Ami azt illeti egyáltalán nem mutatnak sok érdeklődést a csapat felé.*
- Az őrség nevében felszólítom magukat, hogy távozzanak! Mindent amit esetleg a szekérről eltulajdonítottak, hagyják itt!
*A vándorok összenéznek, majd egy szikár, szakállas alakra, ki a szekér tetején páváskodik.*
- Ez nem a város, s itt nincs szava a városi őrségnek. Tehát a puszta rablói nevében felszólítalak, hogy távozz innen, de hagyj itt mindent, amit a szegény parasztok pénzén magadra aggattál.
*A szekér körüli alakok hangos hahotába kezdenek, s mindegyik feláll, hogy szétszéledjenek. Most jól láthatóvá válik mind a hét, kik le sem veszik szemüket az őrség embereiről, na meg Syoudról, ki inkább hasonlít rablóra, mint városőrre.*
- Nem gyanúsítjuk magukat semmivel *mondja a tiszt vékonyabb hangon, mint annak előtte* Tudjuk ki művelte ezt a rémtettet és meg is fog fizetni érte. Maguk még következmények nélkül távozhatnak.
*A szikár alak egy ideig némán a tisztre, majd annak embereire mered, de végül arcán megenyhült mosollyal bólint.*
- Legyen hát *mondja, s azzal feláll "trónjáról", hogy a földre huppanjon.
A tiszt megfordul, s jelzi embereinek, hogy minden rendben, ám ők és Syoud pontosan tudják, hogy ez nem igaz. A rablóbanda vezetője kezében egy fejszével a tiszt felé fordult, s célzásra időt sem vesztegetve neki vágta azt. A táv nem volt több tíz méternél, s a fejsze olyan erővel csapódott neki a tiszt mellkasának, hogy a csapás a lóról is levetette. A rablók kardjaikat, fejszéiket előrántva, hangos üvöltéssel indulnak meg trió felé kik előtt elég egyértelműen lebeg a menekülés gondolata.*
1646. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:21:11
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:21:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Syoud Th'amer és az őrök//
*Amennyiben arra a szekérre akadnak rá, amely mellett egy fiatal és egy öreg paraszt holtteste fekszik, akiket kalapáccsal vertek agyon, majd szimplán kifosztottak, továbbá a lovak is hiányoznak, akkor igen, jó eséllyel ott vannak, ahol lenniük kell*
- Aha. *dörmögi válaszul, mert figyelmét neki is a vándorok kötik le.*
- Igen. *erősíti meg kicsit normálisabb, koncentráltabb hangnemben, majd bizonytalanul pillant a szekér felé.*
- De ezek a fickók akkor nem voltak itt. *lehetne ugyan a figurák az elhunytak ismerősei is, vagy akár szimpla vándorok, de Syoud inkább keselyükre tippelne. Sok keselyűre. És mivel meglepődni vagy megriadni sem szeret, ezért számszeríját egészen lassan a kis csapat vándor felé fordítja, miközben hátasát - immár a kis nomád lovat - térdével kissé balra irányítja. Szabadkozni, bocsánatot kérni vagy sápítozni ráér később is.*
*Amennyiben arra a szekérre akadnak rá, amely mellett egy fiatal és egy öreg paraszt holtteste fekszik, akiket kalapáccsal vertek agyon, majd szimplán kifosztottak, továbbá a lovak is hiányoznak, akkor igen, jó eséllyel ott vannak, ahol lenniük kell*
- Aha. *dörmögi válaszul, mert figyelmét neki is a vándorok kötik le.*
- Igen. *erősíti meg kicsit normálisabb, koncentráltabb hangnemben, majd bizonytalanul pillant a szekér felé.*
- De ezek a fickók akkor nem voltak itt. *lehetne ugyan a figurák az elhunytak ismerősei is, vagy akár szimpla vándorok, de Syoud inkább keselyükre tippelne. Sok keselyűre. És mivel meglepődni vagy megriadni sem szeret, ezért számszeríját egészen lassan a kis csapat vándor felé fordítja, miközben hátasát - immár a kis nomád lovat - térdével kissé balra irányítja. Szabadkozni, bocsánatot kérni vagy sápítozni ráér később is.*
1645. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:09:33
Üzenet elküldve: 2014-11-01 16:09:33
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Syoud Th'amer//
*Syoud három városőrt vezet az úton, kik a város "falain" kívül, idegenül hatnak, s a vezetőjüket leszámítva, idegesnek is tűnnek. Habár még a város határain belül vannak, s az országutat is a négy nagy város felügyeli, vannak olyan területek, melyeket csak senkiföldjének neveznek, lévén senki sem - s így mindenki - birtokolja azokat. Az ilyen helyeken nincs törvény, ami megvédi, vagy éppen megbünteti az embert.
Az elf szavai hamarost bizonyságot nyernek, bár ennek az őrség emberei nem igazán örülnek. A szekér maradványai mellett, s a két holttest fölött egy csapat vándor kotlik, kik nem iszkolnak el rögvest, amint idegenek érkeznek hozzájuk. Ez az első baljós jel.*
- Ez lenne az? *kérdezi a rangidőst tiszt az elfet, a szekérre mutatva.*
*Syoud három városőrt vezet az úton, kik a város "falain" kívül, idegenül hatnak, s a vezetőjüket leszámítva, idegesnek is tűnnek. Habár még a város határain belül vannak, s az országutat is a négy nagy város felügyeli, vannak olyan területek, melyeket csak senkiföldjének neveznek, lévén senki sem - s így mindenki - birtokolja azokat. Az ilyen helyeken nincs törvény, ami megvédi, vagy éppen megbünteti az embert.
Az elf szavai hamarost bizonyságot nyernek, bár ennek az őrség emberei nem igazán örülnek. A szekér maradványai mellett, s a két holttest fölött egy csapat vándor kotlik, kik nem iszkolnak el rögvest, amint idegenek érkeznek hozzájuk. Ez az első baljós jel.*
- Ez lenne az? *kérdezi a rangidőst tiszt az elfet, a szekérre mutatva.*
1644. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-10-27 13:50:46
Üzenet elküldve: 2014-10-27 13:50:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Szerencse a szerencsétlenségben, vagy inkább öröm az ürömben, hogy az eső eláll, és egy kicsit még a nap is kisüt, hogy az ősz vége felé talán utoljára örvendeztesse meg meleg ragyogásával a világot. Syoud, mint minden rendes elf, képtelen nem örülni ennek, és ezen még az sem csorbít jelentősen, hogy miért tart most megint északnak.*
*Kicsit távolabb húzódott az őröktől, egyrészt, mert nem szereti igazán a tömeget, másrészt mert nem szereti igazán az őröket sem. Számszeríját immár újratöltötte (csak egy bolond lovagol fegyvertelenül a vidéken, főleg, mióta ilyen agyament orkok is a környéken vannak), és most azt babrálgatja unottan. Nincsenek már messze, sőt, ő már látja is a célállomást; elf szemei meglehetősen nagy előnyt biztosítanak neki az embernek tűnő őrökkel szemben.*
- Mindjárt ott vagyunk. Arra... *mutat északnak, de szinte feleslegesen, hiszen az utat fogják követni.*
*Kicsit távolabb húzódott az őröktől, egyrészt, mert nem szereti igazán a tömeget, másrészt mert nem szereti igazán az őröket sem. Számszeríját immár újratöltötte (csak egy bolond lovagol fegyvertelenül a vidéken, főleg, mióta ilyen agyament orkok is a környéken vannak), és most azt babrálgatja unottan. Nincsenek már messze, sőt, ő már látja is a célállomást; elf szemei meglehetősen nagy előnyt biztosítanak neki az embernek tűnő őrökkel szemben.*
- Mindjárt ott vagyunk. Arra... *mutat északnak, de szinte feleslegesen, hiszen az utat fogják követni.*
1643. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-10-23 13:28:31
Üzenet elküldve: 2014-10-23 13:28:31
![>Lewonor Ante [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2676_ork_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
- Viszlát idióta város!
*Mondja, mikor utoljára visszanéz a város irányába. Hosszú út áll "Lewonor papa" előtt. ~ Meg kéne találni legalább az egyiket. Elegem van a szegénységből és az éhségből. Gazdagság és étel kell nekem! ~ Idegesen trappol a poros úton, de hamar megunja ezt, mert nincs senkit se szétvernie, meg már kezd is fájni a lába.
Már egy órája legalább megy, azóta senkivel és semmivel nem találkozott. A Fényes Izé elkezdte már perzselni kopasz fejét és ebből már kezd elege lenni, ezért kezével legyezgeti magát és próbálja takarni a sugarakat.
~ Átkozott Fényes korong. ~ Öklét összeszorítja és jól megrázza a fénykorong felé. Ekkor észrevesz az úton egy kis pontot a horizontnál. A pont hamarosan egyre nagyobb lesz, majd egy idő múlva már tisztán látni, hogy egy szekér az. Ante lelép az útról és egy út széli bokorban bújik meg. A szekér már majdnem az ork mellett halad. Ante felméri azt és megállapítja, hogy csak egy öreg parszt és egy fiatalabb ül rajta. Mikor már egészen közel ér a szekér Ante hirtelen kiront a bokorból, s hatalmas ordítás közepette előrántja hatalmas kalapácsát, valamint a szablyát is. A két ember látszólag nagyon megijed, és azt sem tudják mit cisnáljanak.
A kalapács lesújt és az öreg hulaként zuhan le a földre. Ekkor a lovak már idegesen nyerítenek, de megálltak. A fiatalabb paraszt egy vasvillát húz elő a szekér hátuljából, de használni már nem tudja, mert ő is vérző hullaként esik össze a földön. A lovak egyre idegesebbnek tűnnek. Ante gyorsan leugrik a szekérről és a hátuljába megy. *
- Na legalább volt értelme megölni ezt a kettőt? *A szekér főként búzával van tele, de egy kisebb ládában élelem is van, valamint egy kulacsban víz is. A kulacsból iszik valamennyit, majd elrakja, aztán elrak néhány almát, meg kenyeret is. Újra leszáll a szekérről, majd az egyik lovat elengedi, a másikat pedig csak leválasztja a szekérről és ő ül rá fel. Az felnyerít, mivel alig bírja el az orkot, de valahogy mégis kibírja és elindul Arthenior irányába. *
- Hé te! Nem arra megynk, fordulj vissza te dög! * Kiáltja, de a ló nem hallgat rá és megy tovább a város felé. *
*Mondja, mikor utoljára visszanéz a város irányába. Hosszú út áll "Lewonor papa" előtt. ~ Meg kéne találni legalább az egyiket. Elegem van a szegénységből és az éhségből. Gazdagság és étel kell nekem! ~ Idegesen trappol a poros úton, de hamar megunja ezt, mert nincs senkit se szétvernie, meg már kezd is fájni a lába.
Már egy órája legalább megy, azóta senkivel és semmivel nem találkozott. A Fényes Izé elkezdte már perzselni kopasz fejét és ebből már kezd elege lenni, ezért kezével legyezgeti magát és próbálja takarni a sugarakat.
~ Átkozott Fényes korong. ~ Öklét összeszorítja és jól megrázza a fénykorong felé. Ekkor észrevesz az úton egy kis pontot a horizontnál. A pont hamarosan egyre nagyobb lesz, majd egy idő múlva már tisztán látni, hogy egy szekér az. Ante lelép az útról és egy út széli bokorban bújik meg. A szekér már majdnem az ork mellett halad. Ante felméri azt és megállapítja, hogy csak egy öreg parszt és egy fiatalabb ül rajta. Mikor már egészen közel ér a szekér Ante hirtelen kiront a bokorból, s hatalmas ordítás közepette előrántja hatalmas kalapácsát, valamint a szablyát is. A két ember látszólag nagyon megijed, és azt sem tudják mit cisnáljanak.
A kalapács lesújt és az öreg hulaként zuhan le a földre. Ekkor a lovak már idegesen nyerítenek, de megálltak. A fiatalabb paraszt egy vasvillát húz elő a szekér hátuljából, de használni már nem tudja, mert ő is vérző hullaként esik össze a földön. A lovak egyre idegesebbnek tűnnek. Ante gyorsan leugrik a szekérről és a hátuljába megy. *
- Na legalább volt értelme megölni ezt a kettőt? *A szekér főként búzával van tele, de egy kisebb ládában élelem is van, valamint egy kulacsban víz is. A kulacsból iszik valamennyit, majd elrakja, aztán elrak néhány almát, meg kenyeret is. Újra leszáll a szekérről, majd az egyik lovat elengedi, a másikat pedig csak leválasztja a szekérről és ő ül rá fel. Az felnyerít, mivel alig bírja el az orkot, de valahogy mégis kibírja és elindul Arthenior irányába. *
- Hé te! Nem arra megynk, fordulj vissza te dög! * Kiáltja, de a ló nem hallgat rá és megy tovább a város felé. *
1642. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-10-21 13:16:53
Üzenet elküldve: 2014-10-21 13:16:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Egy kicsit elmaradt az előre elgondolt ütemtervtől, de ettől még nem fog rászakadni Lanawin kétszer áldott ege. Csak késik, ami így, a hideg évszak küszöbén számos kellemetlen következménnyel járhat.*
- Gyíte. *ösztökéli hátasát, melyre a gebe szó illik leginkább, és tovább bandukol, maga mögött húzkodva a fáradt, kivénhedt lovat.*
*Előtte emelkednek Arhtenior falai... vagyis nem. Már vagy 800 éve nincsenek falak a város körül, és bár Syoud mindig is idegenkedett a kő-alkotásoktól és a zárt terektől, ennek jogosságát nem tudja felfogni. Az embernépek és csatlósaik falak között érzik magukat biztonságban, és nem ok nélkül: egy tomboló ork portyabandát a legjobban egy erős kőfal és három tucat íjász tud megfékezni.*
~ Vajon mi vár ott rám? ~ *már nem a városban, hanem messze délen, úti célja közelében. A terveket tudja, de hát ember tervez, a szellemek pedig kiröhögik érte, legalábbis általában. Ezen morfondírozni viszont majdnem felesleges, így halk sóhajt hallatva továbbhalad a főtér felé.*
- Gyíte. *ösztökéli hátasát, melyre a gebe szó illik leginkább, és tovább bandukol, maga mögött húzkodva a fáradt, kivénhedt lovat.*
*Előtte emelkednek Arhtenior falai... vagyis nem. Már vagy 800 éve nincsenek falak a város körül, és bár Syoud mindig is idegenkedett a kő-alkotásoktól és a zárt terektől, ennek jogosságát nem tudja felfogni. Az embernépek és csatlósaik falak között érzik magukat biztonságban, és nem ok nélkül: egy tomboló ork portyabandát a legjobban egy erős kőfal és három tucat íjász tud megfékezni.*
~ Vajon mi vár ott rám? ~ *már nem a városban, hanem messze délen, úti célja közelében. A terveket tudja, de hát ember tervez, a szellemek pedig kiröhögik érte, legalábbis általában. Ezen morfondírozni viszont majdnem felesleges, így halk sóhajt hallatva továbbhalad a főtér felé.*
1641. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-10-15 22:06:25
Üzenet elküldve: 2014-10-15 22:06:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 172
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 172
Játékstílus: Vakmerő
*Az általa megszokott utazósebességgel hagyja le a gyalogosnépet, akik Artheniortól távolodva egyre ritkábban fordulnak elő, és nem a túlvadászás miatt, hanem azért, mert erre már nincs keresnivalójuk.
Ő maga soha az életben nem járt a karavánpihenőben, mert minek? Manapság már senki nem jár arra, kihalt, kopár épülettömeg az egész kóceráj, néha egy-egy tolvaj a sejtelmesebbik fajtából feltűnik, meg elvétve néhány messzi földről érkezett karaván is, akik csak aludni térnek ide.
És ahelyett, hogy ő bemenne egy ilyen porfészekbe, mellette ver tanyát, egy cserjés képében.*
Ő maga soha az életben nem járt a karavánpihenőben, mert minek? Manapság már senki nem jár arra, kihalt, kopár épülettömeg az egész kóceráj, néha egy-egy tolvaj a sejtelmesebbik fajtából feltűnik, meg elvétve néhány messzi földről érkezett karaván is, akik csak aludni térnek ide.
És ahelyett, hogy ő bemenne egy ilyen porfészekbe, mellette ver tanyát, egy cserjés képében.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579