Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 81 (1601. - 1620. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1620. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-14 17:15:00
Üzenet elküldve: 2014-09-14 17:15:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rewa//
*Magabiztosan kacarászik a másik válaszain, de legfőképpen annak felcsattanásán, amikor megmerte neki jegyezni, hogy az ő hajviseleti módja, neki nem lenne túl előnyös. Örül, hiszen ezzel is csak tovább akarta szítani a fiatal leányzót, s úgy tűnik sikerrel is járt.*
- Azért kedvesem *Hajol előrébb kicsit, mintha suttogni akarna.* - mert ahhoz egyéniség is kell.*Dől vissza és elégedett vigyorral várja az újabb reakciót.* - Ráadásul évekbe is telhet, míg ez a haj *Mutat a lány hajára.* - olyan hosszú lesz, mint ez. *Ujját most a saját feje felé irányítja.
Ami az öltözékét illeti, a lány beszédje közben lenéz a saját ruhájára, majd vigyorogva néz vissza a lovasra.*
- Már miért kellene, hogy zártabb legyen? *Értetlenkedve emeli fel kezeit a kérdés közben.* - Minek takargassam magam, ha ilyennek jöttem a világra? Egy szép virágot sem dugdosunk el a világ szeme elől. *Kirívó és öntelt, de magabiztos mosollyal állja a lány tekintetét, de amint az arra utal, hogy esetleg meg is fázhat, jóízűen nevet fel.*
- Csak nem aggódsz értem? Milyen kedves. *Színpadias meghatottsággal teszi kezeit a szívére, majd kilépve a szerepéből legyint egyet.* - Természetesen eszemben sincs betegeskedni, ha arról van szó, van nekem meleg öltözékem is. Igaz, fele ilyen szép sincs, de sebaj. *A gúnyos kacsintásra csak felvonja szemöldökét.*
- Tucatember? *Kérdez vissza.* - Úgy gondolod, hogy aki ad a külsejére, az már tucatember? Jaj édesem, tudod kik gondolkodnak így? A tucatemberek. *Most rajta a sor, hogy gúnyos kacsintással zárja mondanivalóját. Ismét hátradől, de egyre kényelmetlenebb a kemény fa, mint órák óta ücsörög. Hátratekint válla felett és most a lány helyett a kocsist szólítja meg.*
- Messze van még az az átkozott város?
- Lassan odaérünk hölgyem.
- Helyes. *Fordul vissza ismét a lányhoz.*
- Persze, hogy nem vagyok ostoba. *Nevet fel fejét rázva. Hogy is lehetne rá ilyesmit mondani. Bár igaz, hogy a lány teljesen más kontextusban mondta ezt, de az már mellékes.*
- Aha, hát persze. *Forgatja a szemeit.* - Nos. Tetszel nekem. Így van egy ajánlatom. Ha be tudod nekem bizonyítani, hogy tényleg értesz is hozzá, s nem csak a szád jár, mint eddig, akkor fizetek neked, hogy megtaníts erre-arra. Talán közben tanulsz némi illemet is. *Újabb gúnyos kacsintás, majd érdeklődve várja a harcos viselkedésű lány válaszát.*
*Magabiztosan kacarászik a másik válaszain, de legfőképpen annak felcsattanásán, amikor megmerte neki jegyezni, hogy az ő hajviseleti módja, neki nem lenne túl előnyös. Örül, hiszen ezzel is csak tovább akarta szítani a fiatal leányzót, s úgy tűnik sikerrel is járt.*
- Azért kedvesem *Hajol előrébb kicsit, mintha suttogni akarna.* - mert ahhoz egyéniség is kell.*Dől vissza és elégedett vigyorral várja az újabb reakciót.* - Ráadásul évekbe is telhet, míg ez a haj *Mutat a lány hajára.* - olyan hosszú lesz, mint ez. *Ujját most a saját feje felé irányítja.
Ami az öltözékét illeti, a lány beszédje közben lenéz a saját ruhájára, majd vigyorogva néz vissza a lovasra.*
- Már miért kellene, hogy zártabb legyen? *Értetlenkedve emeli fel kezeit a kérdés közben.* - Minek takargassam magam, ha ilyennek jöttem a világra? Egy szép virágot sem dugdosunk el a világ szeme elől. *Kirívó és öntelt, de magabiztos mosollyal állja a lány tekintetét, de amint az arra utal, hogy esetleg meg is fázhat, jóízűen nevet fel.*
- Csak nem aggódsz értem? Milyen kedves. *Színpadias meghatottsággal teszi kezeit a szívére, majd kilépve a szerepéből legyint egyet.* - Természetesen eszemben sincs betegeskedni, ha arról van szó, van nekem meleg öltözékem is. Igaz, fele ilyen szép sincs, de sebaj. *A gúnyos kacsintásra csak felvonja szemöldökét.*
- Tucatember? *Kérdez vissza.* - Úgy gondolod, hogy aki ad a külsejére, az már tucatember? Jaj édesem, tudod kik gondolkodnak így? A tucatemberek. *Most rajta a sor, hogy gúnyos kacsintással zárja mondanivalóját. Ismét hátradől, de egyre kényelmetlenebb a kemény fa, mint órák óta ücsörög. Hátratekint válla felett és most a lány helyett a kocsist szólítja meg.*
- Messze van még az az átkozott város?
- Lassan odaérünk hölgyem.
- Helyes. *Fordul vissza ismét a lányhoz.*
- Persze, hogy nem vagyok ostoba. *Nevet fel fejét rázva. Hogy is lehetne rá ilyesmit mondani. Bár igaz, hogy a lány teljesen más kontextusban mondta ezt, de az már mellékes.*
- Aha, hát persze. *Forgatja a szemeit.* - Nos. Tetszel nekem. Így van egy ajánlatom. Ha be tudod nekem bizonyítani, hogy tényleg értesz is hozzá, s nem csak a szád jár, mint eddig, akkor fizetek neked, hogy megtaníts erre-arra. Talán közben tanulsz némi illemet is. *Újabb gúnyos kacsintás, majd érdeklődve várja a harcos viselkedésű lány válaszát.*
1619. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-11 18:21:30
Üzenet elküldve: 2014-09-11 18:21:30
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Éleina//
- Már mért ne?!
* Hördül fel a lány, hisz alakja csinos, arca és szemei is szépek.*
- De nem mintha lenne kedvem ilyen ruhákban -ha egyáltalán ruhának nevezhető- járni. Lehetne kicsit zártabb a felsőd. Így megfázhatsz, ha hidegebb kesz az idő.
* Kacsint most a másikra gúnyosan.*
- Mint már mondtam, nem érdekel, hogy mi a divat. Nem vagyok az a "tucatember".
~ Soha nem is leszek az.~
- Nem szégyellem, csupán azért nem veszem fel, mert túl feltűnő lenne az a kinézet, s tény, hogy nem vagyok "tucatember", de az elég idegesítő, ha mindenki azt lesi, hogy milyen az orromon lévő lánc.
* Nem tagadja, hogy egy törzsi származású nő, ezt valóban nem nehéz kitalálni.*
- Nem is vagy olyan ostoba, hisz valóban nincs hozzá közöd, hogy mért vagyok itt.
* Mondja egyszerűen.*
- Hogy értek e? Ez kérdés volt?! Még jó hogy!
* Hisz rengeteget gyakorolt, minden nap tanították, sok fogást apjától tanult, jó harcosnak számít, s ezzel álltalában el is dicsekszik, ha kell, be is bizonyítja. Még örülne is, ha egy kis csetepatéra kerülne a sor. Benne van a harcos vér, s ha a törzséből már alig élnek néhányan, akkor is meg kell tartania a harci szokásokat. Azokat mindig magáénak fogja érezni, hisz az emlékeket sem űzte ki elméjéből, s szívéből.*
- Már mért ne?!
* Hördül fel a lány, hisz alakja csinos, arca és szemei is szépek.*
- De nem mintha lenne kedvem ilyen ruhákban -ha egyáltalán ruhának nevezhető- járni. Lehetne kicsit zártabb a felsőd. Így megfázhatsz, ha hidegebb kesz az idő.
* Kacsint most a másikra gúnyosan.*
- Mint már mondtam, nem érdekel, hogy mi a divat. Nem vagyok az a "tucatember".
~ Soha nem is leszek az.~
- Nem szégyellem, csupán azért nem veszem fel, mert túl feltűnő lenne az a kinézet, s tény, hogy nem vagyok "tucatember", de az elég idegesítő, ha mindenki azt lesi, hogy milyen az orromon lévő lánc.
* Nem tagadja, hogy egy törzsi származású nő, ezt valóban nem nehéz kitalálni.*
- Nem is vagy olyan ostoba, hisz valóban nincs hozzá közöd, hogy mért vagyok itt.
* Mondja egyszerűen.*
- Hogy értek e? Ez kérdés volt?! Még jó hogy!
* Hisz rengeteget gyakorolt, minden nap tanították, sok fogást apjától tanult, jó harcosnak számít, s ezzel álltalában el is dicsekszik, ha kell, be is bizonyítja. Még örülne is, ha egy kis csetepatéra kerülne a sor. Benne van a harcos vér, s ha a törzséből már alig élnek néhányan, akkor is meg kell tartania a harci szokásokat. Azokat mindig magáénak fogja érezni, hisz az emlékeket sem űzte ki elméjéből, s szívéből.*
1618. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-11 17:35:26
Üzenet elküldve: 2014-09-11 17:35:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rewa//
*A szemforgatás és a szemmel szúrás őt csak tovább buzdítják. Tetszik neki a helyzet, végtére is a leányzó sem távozott unottan a lovával, hanem inkább leállt vele "cseverészni". Persze figyel az apró részetekre, mint például arra, miszerint megtiszteltetés az ilyesmit viselni. Szélesen elvigyorodik hát, hiszen nem mindenhol megtiszteltetés ékszert viselni az arcukon, ha csak nem valami nomád, városoktól távol élő törzs, vagy közösség tagjairól van szó. De egyelőre nem szól semmit, izgatottan húzódik közelebb a szekér széléhez, s arra könyökölve várja a lány további reakcióját. A szúrós válaszon előbb meglepődik, szemei elkerekednek, majd végül hangosan és szórakozottan felnevet.*
- Ugyan kedvesem, ez neked nem is állna jól. *Legyint egyet, végigsimít hosszú, fehér haján lágyan, majd néhány tincset az ujjai közé csavarva figyeli, amint a másik végig vizsgálja az ő küllemét. Ám a reakció nem lepi meg, sőt inkább boldoggá teszi, hiszen még mindig jobb, mintha semlegesen állnának hozzá, vagy egyszerűen elmennének mellette.*
- És mit szólnál, ha azt mondanám, hogy pont ez a fajta frizura a divat a városi fruskáknál? *Ujjával egy pillanatra a lovas feje felé mutat . Nyilvánvalóan csak húzni akarja a másikat. Tetszenek neki a gőgös válaszok, legalább van egyénisége a lánynak, s nem olyan megalázkodó, mint akikkel eddig dolga volt. Ez is csak egy újabb bizonyíték lehet az ismeretlen törzsi származására.*
- Nem kötöd az orromra? *Tettetett duzzogással húzza el a száját, s rebegteti szempilláit.* - Annyi baj legyen, majd kitalálom én. *Egyenesedik ki izgatottan, legalább valami történik.*
- Nos, azt tippelném, hogy szégyelled! *Kacarászik ismételten.* - Vagy származásod kívánod elfedni a városban, elvégre is, nem sok törzsi lányka rohangál a Levegő városában. Talán valami titkos küldetésen vagy, vagy csak menekülsz valami elől? *Tippelget.* - Gondolom ezt sem akarod az orromra kötni.* Vonja meg a vállát, gondterhelten sóhajt egyet és elnéz az ellenkező irányba. Ekkor furakodik valami az elméjébe, mire talán, még választ is kaphat, a nem éppen bőbeszédűségéről megismert lánytól.*
- Azt mondd meg drágám, értesz-e a fegyverekhez? *Fejével enyhén biccent is egyet, míg a kérdést felteszi. Egyes kardforgatók büszkék tudásukra és szívesen hangoztatják, talán ezúttal sem lesz másképpen.*
*A szemforgatás és a szemmel szúrás őt csak tovább buzdítják. Tetszik neki a helyzet, végtére is a leányzó sem távozott unottan a lovával, hanem inkább leállt vele "cseverészni". Persze figyel az apró részetekre, mint például arra, miszerint megtiszteltetés az ilyesmit viselni. Szélesen elvigyorodik hát, hiszen nem mindenhol megtiszteltetés ékszert viselni az arcukon, ha csak nem valami nomád, városoktól távol élő törzs, vagy közösség tagjairól van szó. De egyelőre nem szól semmit, izgatottan húzódik közelebb a szekér széléhez, s arra könyökölve várja a lány további reakcióját. A szúrós válaszon előbb meglepődik, szemei elkerekednek, majd végül hangosan és szórakozottan felnevet.*
- Ugyan kedvesem, ez neked nem is állna jól. *Legyint egyet, végigsimít hosszú, fehér haján lágyan, majd néhány tincset az ujjai közé csavarva figyeli, amint a másik végig vizsgálja az ő küllemét. Ám a reakció nem lepi meg, sőt inkább boldoggá teszi, hiszen még mindig jobb, mintha semlegesen állnának hozzá, vagy egyszerűen elmennének mellette.*
- És mit szólnál, ha azt mondanám, hogy pont ez a fajta frizura a divat a városi fruskáknál? *Ujjával egy pillanatra a lovas feje felé mutat . Nyilvánvalóan csak húzni akarja a másikat. Tetszenek neki a gőgös válaszok, legalább van egyénisége a lánynak, s nem olyan megalázkodó, mint akikkel eddig dolga volt. Ez is csak egy újabb bizonyíték lehet az ismeretlen törzsi származására.*
- Nem kötöd az orromra? *Tettetett duzzogással húzza el a száját, s rebegteti szempilláit.* - Annyi baj legyen, majd kitalálom én. *Egyenesedik ki izgatottan, legalább valami történik.*
- Nos, azt tippelném, hogy szégyelled! *Kacarászik ismételten.* - Vagy származásod kívánod elfedni a városban, elvégre is, nem sok törzsi lányka rohangál a Levegő városában. Talán valami titkos küldetésen vagy, vagy csak menekülsz valami elől? *Tippelget.* - Gondolom ezt sem akarod az orromra kötni.* Vonja meg a vállát, gondterhelten sóhajt egyet és elnéz az ellenkező irányba. Ekkor furakodik valami az elméjébe, mire talán, még választ is kaphat, a nem éppen bőbeszédűségéről megismert lánytól.*
- Azt mondd meg drágám, értesz-e a fegyverekhez? *Fejével enyhén biccent is egyet, míg a kérdést felteszi. Egyes kardforgatók büszkék tudásukra és szívesen hangoztatják, talán ezúttal sem lesz másképpen.*
1617. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-11 16:47:40
Üzenet elküldve: 2014-09-11 16:47:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Éleina//
* Csak a szemét forgatja, s szúrós szemmel nézi a lányt, aki őt nézi. Rewa szereti ezt a frizurát, s a törzsében is voltak ugyan, akik inkább a hosszú hajviseletet választották, de neki jobb egy a nyakig érő haj, sokan állították már, hogy jobb is így. Hamarabb megszárad és nem kell vele annyit foglalkozni, csak néha visszavágni belőle egy kicsit.*
- Ilyenféle lány, mint én. Az ilyesmit megtiszteltetés viselni.
* Mondja büszkeséggel a hangjában, hiszen ezek a törzsi ékszerei.*
- Ki mondta, hogy a városi fruskák divatját szeretném követni? Ha olyan mint a tiéd, akkor egész biztos nem térek át arra.
* Mondja egy kissé lesajnálóan végigmérve a lány kihívó öltözékét.*
~ Rémes...~
* Rewa másik oldalára van most fűzve két hosszúkardja, rejtett helyeken pedig tőrei. Az idegen kérdésére így válaszol:*
- Hogy mért nem viselem őket? Nem kötném az orrodra, remélem nem probléma.
* Mondja kissé gúnyosan.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.09.12 21:23:25, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
* Csak a szemét forgatja, s szúrós szemmel nézi a lányt, aki őt nézi. Rewa szereti ezt a frizurát, s a törzsében is voltak ugyan, akik inkább a hosszú hajviseletet választották, de neki jobb egy a nyakig érő haj, sokan állították már, hogy jobb is így. Hamarabb megszárad és nem kell vele annyit foglalkozni, csak néha visszavágni belőle egy kicsit.*
- Ilyenféle lány, mint én. Az ilyesmit megtiszteltetés viselni.
* Mondja büszkeséggel a hangjában, hiszen ezek a törzsi ékszerei.*
- Ki mondta, hogy a városi fruskák divatját szeretném követni? Ha olyan mint a tiéd, akkor egész biztos nem térek át arra.
* Mondja egy kissé lesajnálóan végigmérve a lány kihívó öltözékét.*
~ Rémes...~
* Rewa másik oldalára van most fűzve két hosszúkardja, rejtett helyeken pedig tőrei. Az idegen kérdésére így válaszol:*
- Hogy mért nem viselem őket? Nem kötném az orrodra, remélem nem probléma.
* Mondja kissé gúnyosan.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.09.12 21:23:25, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
1616. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-11 16:20:12
Üzenet elküldve: 2014-09-11 16:20:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rewa//
*Fogvillantós, széles mosollyal reagál a leányzó dacos válaszára.*
- Szeretem, ha valaki ilyen kis dacos ám. *Kacsint még egyet szórakozottan és hátraveti a fejét. Igazi primadonna ő, ha mai szavakkal kellene illetni. Az illegetés és szemrebegtetés tudománya az, ami szívéhez közel áll és a helyzetekből kihozható maximális móka. Ami jelenleg annyiban adatik meg neki, hogy unalmas útján igyekszik csevegésre bírni egy magányosan utazó lovast.
Fejét oldalra hajtja, s úgy nézi a másikat. Ismételten végigméri, talán sokadik látásra felfedezhet rajta valami olyasmit, amiből következtethet bármire.*
~S lám, meg is van.~ *Mosolyog tovább boldogan. Hiszen van ám más a lányon, mit egyszerű szemek talán nem vesznek észre, neki azonban szemet szúrt, és ez nem az öltözködésében vagy a viselkedésében keresendő. Bár tény, ami tény, a különös frizura is szemet szúr, hiszen a városi nők, mint amilyen ő is, hosszú hajukat kiengedve viselik, vagy copfban, de rövidre ritkán vágják. S még inkább efféle stílusra, mint ami az ismeretlen lánynál is látható. Viszont, ami az orrán éktelenkedő apró lyukat illeti. Azt a lilás íriszek rögtön észreveszik.*
- Miféle lány az, ki orrát, s arcát ékszerrel díszíti? *Ráncolja meg egy pillanatra a szemöldökét kíváncsian, mit sem foglalkozva a másik semleges reakciójával.* - Javíts ki, ha tévednék, de nem gondolom, hogy manapság ez lenne a divat Arthenior utcáin. Bár, talán érdekesebb kérdés *Mondja, majd hátrakiált a kocsisnak.*
- Igazam van drága uram?
- Így van úrnőm.* A megszólításon kuncog csöppet, majd diadalmasan mosolyog. Végül előredől a döcögős deszkán.* - Bár jobb kérdés az talán, hogy jelenleg miért nem viseled? *Teszi fel a kérdést és ismét hátratenyerel. Minthogy ő maga fegyvertelen és túlságosan pofátlan is, bárki, bármikor elmetszhetné a torkát (ha a kocsi hagyná persze), de sokadik látásra sem vett észre fegyvernek tűnő tárgyat, ugyanakkor az is meglehet, hogy a ló másik oldalán kaptak helyet, s ha sokáig untatja a fiatal lányt, csak előkapja kardját, bárdját, vagy tőrét és könnyű szerrel a szívébe döfi, hiszen kevesebbért is öltek már. Ez a lehetőség mindig is fennállott, mióta a világon van, de sohasem tartott tőle túlságosan. Ahhoz túl nagy az önbizalma és imádata, hogy belegondoljon abba, hogy valaki merészelne olyat tenni, hogy véget vessen az ő életének. Hiszen ahhoz túl drága.*
A hozzászólás írója (Éleina Illynth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.11 16:21:05
*Fogvillantós, széles mosollyal reagál a leányzó dacos válaszára.*
- Szeretem, ha valaki ilyen kis dacos ám. *Kacsint még egyet szórakozottan és hátraveti a fejét. Igazi primadonna ő, ha mai szavakkal kellene illetni. Az illegetés és szemrebegtetés tudománya az, ami szívéhez közel áll és a helyzetekből kihozható maximális móka. Ami jelenleg annyiban adatik meg neki, hogy unalmas útján igyekszik csevegésre bírni egy magányosan utazó lovast.
Fejét oldalra hajtja, s úgy nézi a másikat. Ismételten végigméri, talán sokadik látásra felfedezhet rajta valami olyasmit, amiből következtethet bármire.*
~S lám, meg is van.~ *Mosolyog tovább boldogan. Hiszen van ám más a lányon, mit egyszerű szemek talán nem vesznek észre, neki azonban szemet szúrt, és ez nem az öltözködésében vagy a viselkedésében keresendő. Bár tény, ami tény, a különös frizura is szemet szúr, hiszen a városi nők, mint amilyen ő is, hosszú hajukat kiengedve viselik, vagy copfban, de rövidre ritkán vágják. S még inkább efféle stílusra, mint ami az ismeretlen lánynál is látható. Viszont, ami az orrán éktelenkedő apró lyukat illeti. Azt a lilás íriszek rögtön észreveszik.*
- Miféle lány az, ki orrát, s arcát ékszerrel díszíti? *Ráncolja meg egy pillanatra a szemöldökét kíváncsian, mit sem foglalkozva a másik semleges reakciójával.* - Javíts ki, ha tévednék, de nem gondolom, hogy manapság ez lenne a divat Arthenior utcáin. Bár, talán érdekesebb kérdés *Mondja, majd hátrakiált a kocsisnak.*
- Igazam van drága uram?
- Így van úrnőm.* A megszólításon kuncog csöppet, majd diadalmasan mosolyog. Végül előredől a döcögős deszkán.* - Bár jobb kérdés az talán, hogy jelenleg miért nem viseled? *Teszi fel a kérdést és ismét hátratenyerel. Minthogy ő maga fegyvertelen és túlságosan pofátlan is, bárki, bármikor elmetszhetné a torkát (ha a kocsi hagyná persze), de sokadik látásra sem vett észre fegyvernek tűnő tárgyat, ugyanakkor az is meglehet, hogy a ló másik oldalán kaptak helyet, s ha sokáig untatja a fiatal lányt, csak előkapja kardját, bárdját, vagy tőrét és könnyű szerrel a szívébe döfi, hiszen kevesebbért is öltek már. Ez a lehetőség mindig is fennállott, mióta a világon van, de sohasem tartott tőle túlságosan. Ahhoz túl nagy az önbizalma és imádata, hogy belegondoljon abba, hogy valaki merészelne olyat tenni, hogy véget vessen az ő életének. Hiszen ahhoz túl drága.*
A hozzászólás írója (Éleina Illynth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.11 16:21:05
1615. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-11 03:19:21
Üzenet elküldve: 2014-09-11 03:19:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Unottan ücsörög egy út széli fa tövében, előre kinyújtott lábakkal, hátát a fatörzsnek támasztja. Mellette egy üres vászonzsák hever, láthatóan ügyet sem vet rá. Élelem volt benne, de mostanra az is elfogyott.
Markában egy kis darab kavics, azzal játszik, feldobja és elkapja. Nem túl szórakoztató tevékenység, de közben azért laposakat pislog az út felé, hátha megakad a tekintete valakin, valamin...
Merthogy szeretne bejutni a városba. Haza...? Haza még nem. Viszont egészen elfáradt, na és nincs kedve gyalog továbbmenni. Tehát kell valaki, akire piócaként rátapadhat és vitetheti magát egy kicsit.
Az előbb ráadásul elkezdett szemerkélni az eső.
Egyre kedvtelenebb, miközben bámészkodik.*
- Na, gyerünk már...
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.11 18:16:17, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
Markában egy kis darab kavics, azzal játszik, feldobja és elkapja. Nem túl szórakoztató tevékenység, de közben azért laposakat pislog az út felé, hátha megakad a tekintete valakin, valamin...
Merthogy szeretne bejutni a városba. Haza...? Haza még nem. Viszont egészen elfáradt, na és nincs kedve gyalog továbbmenni. Tehát kell valaki, akire piócaként rátapadhat és vitetheti magát egy kicsit.
Az előbb ráadásul elkezdett szemerkélni az eső.
Egyre kedvtelenebb, miközben bámészkodik.*
- Na, gyerünk már...
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.09.11 18:16:17, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
1614. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-09 21:48:42
Üzenet elküldve: 2014-09-09 21:48:42
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Éleina//
* Száraz az idő, süti egy kicsit a nap a hátát, s a tó vize frissíti fel, mely még ott van a kulacsban. Egy-egy pocsojából hagyja, hogy hadd igyon a lova is. Megpillant egy szekért, ami igen lassú. A lány, aki ott ül már meg is szólítja, s Rewa kissé unottan néz a nőre.*
- Kislányt nem látok itt, s ha az én lovamra gondolsz, akkor nem.
* S nem is törődne többet a fehér hajú lánnyal, de az ismét hozzászól. A felesleges locsogás zavarja egy kissé, de gúnyos mosolyra húzza ajkait a szavakra, melyekre egy cseppet sem jönnek zavarba.*
- Ha annyira aggódsz a hátsód állapota miatt, akkor maradj otthon. Na, de én hogy segíthetnék neked?
* S hangjából kivehető, hogy nemigen van kedve a jótevő szerepében tetszelegni. Úgy látja, hogy az idegen ad a külsőségekre, ruhája kihívó, sokaknak felkeltheti a figyelmét. Nem ronda ez az elf, valóban, de Rewa nincs oda az ilyen dolgokért. Törzsi ékszereit álltalában ő is viseli, de ruháinál a kényelmességre törekszik. Lenézi a városiakat az életmódjuk miatt, jobb szerette azt az életstílust, amibe született… De változnak az idők, s nem tehet már semmit, nem számíthat senkire, csak magára. De ő soha nem érzi magát elveszettnek, erős kisugárzása már messziről látszik, vagyis érezhető.*
A hozzászólás írója (Rewa Haylasi) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.09 21:49:25
* Száraz az idő, süti egy kicsit a nap a hátát, s a tó vize frissíti fel, mely még ott van a kulacsban. Egy-egy pocsojából hagyja, hogy hadd igyon a lova is. Megpillant egy szekért, ami igen lassú. A lány, aki ott ül már meg is szólítja, s Rewa kissé unottan néz a nőre.*
- Kislányt nem látok itt, s ha az én lovamra gondolsz, akkor nem.
* S nem is törődne többet a fehér hajú lánnyal, de az ismét hozzászól. A felesleges locsogás zavarja egy kissé, de gúnyos mosolyra húzza ajkait a szavakra, melyekre egy cseppet sem jönnek zavarba.*
- Ha annyira aggódsz a hátsód állapota miatt, akkor maradj otthon. Na, de én hogy segíthetnék neked?
* S hangjából kivehető, hogy nemigen van kedve a jótevő szerepében tetszelegni. Úgy látja, hogy az idegen ad a külsőségekre, ruhája kihívó, sokaknak felkeltheti a figyelmét. Nem ronda ez az elf, valóban, de Rewa nincs oda az ilyen dolgokért. Törzsi ékszereit álltalában ő is viseli, de ruháinál a kényelmességre törekszik. Lenézi a városiakat az életmódjuk miatt, jobb szerette azt az életstílust, amibe született… De változnak az idők, s nem tehet már semmit, nem számíthat senkire, csak magára. De ő soha nem érzi magát elveszettnek, erős kisugárzása már messziről látszik, vagyis érezhető.*
A hozzászólás írója (Rewa Haylasi) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.09 21:49:25
1613. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-09 16:34:47
Üzenet elküldve: 2014-09-09 16:34:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rewa Haylasi//
*A szekér kerekei nyikorogva vánszorognak a poros úton, miközben a nap lassan egyre lentebb bukik az égbolton, ő pedig kényelmesen üldögél a szénával megrakott szekértér szélén, s lábát lóbálgatva nézelődik.*
- Minden rendben hölgyem? *Kiált hátra már sokadjára a kocsis, de valószínűleg csak szeretne néhány pillantást vetni a lány szabadon hagyott dekoltázsára.*
- Igen nagyságos uram. *Küld hátra egy éteri mosolyt, majd vigyorogva fordul vissza a hátuk mögött hagyott útra. Kicsit már kezd is terhére lenni ez a túl nagy színpadiasság, amivel egyszerűen csak az ujja köré akarja csavarni a kocsist, hogy ne kérjen pénzt a hosszú fuvarért. A szekér pedig lassan lassan, nagyon lassan robog, így valamivel el kell ütnie az időt. S oly lassú ez a jármű, hogy lassan a messzeségből utoléri egy lovas is. Azt rögtön kiszúrja, hogy nő üli meg a hátast, nem is igazán csodálkozik. Vannak olyan nők, akik szeretik az utazás efféle módját, s talán ő az egyedüli, kinek hátsó részét túlságosan is feltöri a nyereg, combja belső részét pedig kikezdi. Hátratámaszkodik, s kezébe belefúródik a szúrós, száraz szalma. Pillanatra felszisszen, de elvigyorodik, ahogy a lovas közelebb ér.*
- Nem fáradt az a ló, kislány? *Vonja meg mosolyogva a szemöldökét, ha esetleg a leányzó, ki persze cseppet sem tűnik nála fiatalabbnak ránéz.
Közben persze alaposan végigméri. Sokszor nagyobb fehér ing, sötét alsókkal. Nem árul el túl sokat ez a viselet a gazdájáról, de talán felkeltette az emberlány figyelmét, s unalmát el tudja ütni hasznosabbal, mint a recsegős, vén szekér hátsó részén tanyázva.*
- Mert, ha nem, úgy szívesen becsatlakoznék mögéd. *Kiált ismét oda egy kacér kacsintással. A lányokat könnyű egy-egy ilyennel zavarba hozni, őt pedig csak a móka és szórakozás élteti, és mi sem szórakoztatóbb annál, mikor egy másik személy miatta szégyenlősködik. Ha esetleg duzzogóra veszi a lány a formát, vagy továbbindul, tovább kiabál utána, mit számít neki, hogy a kocsis mit gondol, amennyiben viszont fület érnek, úgy csak egy kérdést tesz fel a végén.*
- Talán megszánhatnál egy szegény, ártatlan utazót, kinek hátsó felét kilapította már a kemény deszka, s lyukasra szurkálták a gonosz kis szálkák. *Nagy csillogó szemeket mereszt, de szája sarkai sunyi mosolyra hajlanak.*
*A szekér kerekei nyikorogva vánszorognak a poros úton, miközben a nap lassan egyre lentebb bukik az égbolton, ő pedig kényelmesen üldögél a szénával megrakott szekértér szélén, s lábát lóbálgatva nézelődik.*
- Minden rendben hölgyem? *Kiált hátra már sokadjára a kocsis, de valószínűleg csak szeretne néhány pillantást vetni a lány szabadon hagyott dekoltázsára.*
- Igen nagyságos uram. *Küld hátra egy éteri mosolyt, majd vigyorogva fordul vissza a hátuk mögött hagyott útra. Kicsit már kezd is terhére lenni ez a túl nagy színpadiasság, amivel egyszerűen csak az ujja köré akarja csavarni a kocsist, hogy ne kérjen pénzt a hosszú fuvarért. A szekér pedig lassan lassan, nagyon lassan robog, így valamivel el kell ütnie az időt. S oly lassú ez a jármű, hogy lassan a messzeségből utoléri egy lovas is. Azt rögtön kiszúrja, hogy nő üli meg a hátast, nem is igazán csodálkozik. Vannak olyan nők, akik szeretik az utazás efféle módját, s talán ő az egyedüli, kinek hátsó részét túlságosan is feltöri a nyereg, combja belső részét pedig kikezdi. Hátratámaszkodik, s kezébe belefúródik a szúrós, száraz szalma. Pillanatra felszisszen, de elvigyorodik, ahogy a lovas közelebb ér.*
- Nem fáradt az a ló, kislány? *Vonja meg mosolyogva a szemöldökét, ha esetleg a leányzó, ki persze cseppet sem tűnik nála fiatalabbnak ránéz.
Közben persze alaposan végigméri. Sokszor nagyobb fehér ing, sötét alsókkal. Nem árul el túl sokat ez a viselet a gazdájáról, de talán felkeltette az emberlány figyelmét, s unalmát el tudja ütni hasznosabbal, mint a recsegős, vén szekér hátsó részén tanyázva.*
- Mert, ha nem, úgy szívesen becsatlakoznék mögéd. *Kiált ismét oda egy kacér kacsintással. A lányokat könnyű egy-egy ilyennel zavarba hozni, őt pedig csak a móka és szórakozás élteti, és mi sem szórakoztatóbb annál, mikor egy másik személy miatta szégyenlősködik. Ha esetleg duzzogóra veszi a lány a formát, vagy továbbindul, tovább kiabál utána, mit számít neki, hogy a kocsis mit gondol, amennyiben viszont fület érnek, úgy csak egy kérdést tesz fel a végén.*
- Talán megszánhatnál egy szegény, ártatlan utazót, kinek hátsó felét kilapította már a kemény deszka, s lyukasra szurkálták a gonosz kis szálkák. *Nagy csillogó szemeket mereszt, de szája sarkai sunyi mosolyra hajlanak.*
1612. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-08 17:06:54
Üzenet elküldve: 2014-09-08 17:06:54
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Poros úton mennek, még átvette a ruháját az egyik bokor mögött, civil öltözékben van, nem tűnik egy tözs tagjának. Orrából kivette a láncot, az állatbőrt a hátáról levetette, átfésülte haját, s egy fehér ingben (mely kicsit bő rá), meg bőrnadrágban van fekete csizmával. Így sem úrinői stílus, de városiasabb. Az éjszín hátasa jól bírja a menetet, büszke is rá, hogy ilyen remek lova van, nem cserélné el. Hű társa, s már jó ideje mellette van, neki is köszönheti, hogy túlélte a harcot az orkokkal.*
1611. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-09-03 17:43:28
Üzenet elküldve: 2014-09-03 17:43:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Szerencséje lett végül, nem kellett annyit gyalogolnia, mint amire számított. Egy szekér elég messzire elhozta a Pihenőtől, de koránt sem sikerült eljutnia a városig.*
~Még fél nap!~
*Legalábbis ezt mondta a kocsis, mikor letette. Hát igen, gyalogosan járni nem is olyan egyszerű, mint az ember lánya gondolná. Három órányi gyaloglás után meg is áll egy kisebb pihenőre. Kulacsából kiissza az utolsó kortyokat. De nem bánja, tudja, hogy nemsokára itt van előtte a város, ahova már évek óta vágyott. Tényleg csak egy fél órácskát nyújtóztatja a lábait és indul is tovább. Oda akar érni, mielőtt beesteledik.*
~Még fél nap!~
*Legalábbis ezt mondta a kocsis, mikor letette. Hát igen, gyalogosan járni nem is olyan egyszerű, mint az ember lánya gondolná. Három órányi gyaloglás után meg is áll egy kisebb pihenőre. Kulacsából kiissza az utolsó kortyokat. De nem bánja, tudja, hogy nemsokára itt van előtte a város, ahova már évek óta vágyott. Tényleg csak egy fél órácskát nyújtóztatja a lábait és indul is tovább. Oda akar érni, mielőtt beesteledik.*
1610. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-08-27 19:11:07
Üzenet elküldve: 2014-08-27 19:11:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
*Megy a poros kereskedelmi úton a mégporosabb ruhájú elf. Már legalább két napja megy, de még szinte semmit sem haladt előre. Egyszercsak meglát egy szekeret. ~Talán felvesznek. ~ De, mielőtt megközelíteni a kocsit inkább lehúzódik az út szélére, hogy szemügyre vegye a rajta ülőket. Egy öregember ül csak a hintón, bizonyára valamiféle növényt szállit, vagy amit éppen, de földművesnek néz ki. ~Nem tűnik gyilkosnak. ~ mosolyog Omon, majd a szekér mellé lép. *
- Jó napot uram! El tudna szállítani a Hold karavánpihenő felé. Természetesen fizetek is érte, amennyi tőlem telik.
*Először kicsit megijed a kocsis, azt hiszi Omonról, hogy útonálló, de később felveszi és elindulnak a poros úton, immáron legalább nem gyalog megy az elf. Hosszan beszélgetnek a méghosszabb úton, de egy fél nap múlva megérkeznek oda, ahonnan már Omon látja a karavánpihenőt... csak még alig, hogy még az ő elf szemeivel is. *
- Jó napot uram! El tudna szállítani a Hold karavánpihenő felé. Természetesen fizetek is érte, amennyi tőlem telik.
*Először kicsit megijed a kocsis, azt hiszi Omonról, hogy útonálló, de később felveszi és elindulnak a poros úton, immáron legalább nem gyalog megy az elf. Hosszan beszélgetnek a méghosszabb úton, de egy fél nap múlva megérkeznek oda, ahonnan már Omon látja a karavánpihenőt... csak még alig, hogy még az ő elf szemeivel is. *
1609. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-08-19 22:52:34
Üzenet elküldve: 2014-08-19 22:52:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Újabb visszahozhatatlan órák telnek el az életéből, s még mindig nem látja a várost. De legalább már a pihenőt sem, ami azt jelenti, hogy közelít útja feléhez, talán már túl is van rajta. Bár ez apró vigasz lenne számára, hisz ebben az esetben is még jó hosszú utat kell megtennie. Ahogy múlik az idő tempója egyre lassul, fárad s már ő maga sem tudja, hogy minek rohan ennyire. De nem is olyan fából faragták, aki csak azért a könnyebb utat választja, mert nincs oka a nehezebbet bevállalni. Bár most az a szép erszény arany is elég motiváció tud lenni, főleg hogy becslései szerint abból a pénzből igen kiadós falatozásra s még egy szobára is fog telni. Több napig is dorbézolhat egy fogadóban, persze csak módjával, nehogy szemet szúrjon valakinek, de kellemesen el tudná költeni azt a fizetséget, ebben biztos.
Miközben azon jár az esze, hogy milyen dolgokra fogja költeni azt, ami még meg sincs, lassan kezd kibontakozni előtte az úti célja, Arthenior. Néhány pillanattal később, mikor benne is tudatosul, hogy mit lát, halvány mosoly ül ki arcára.*
~Amint elérem a várost jöhet a munka kellemesebb része.~
Miközben azon jár az esze, hogy milyen dolgokra fogja költeni azt, ami még meg sincs, lassan kezd kibontakozni előtte az úti célja, Arthenior. Néhány pillanattal később, mikor benne is tudatosul, hogy mit lát, halvány mosoly ül ki arcára.*
~Amint elérem a várost jöhet a munka kellemesebb része.~
1608. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-08-17 20:14:21
Üzenet elküldve: 2014-08-17 20:14:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Úton//
*Az erdőben egy kitaposott utat követve kijut, és egy várost talál. ~Hmmpp. Milyen lesz 3 év után újra ember látni.~ Miközben megy, egy vándorral találkozik, és megszólítja.*
- Hé maga, elnézést. *Néz rá a vándor.* Honnan indult utad?
*Nem mond egy szót se, de utat mutat. Dryoxy elindul, amerre mutatta, és egy táblán akad meg szeme. ~Arthenior?!!~ És megy tovább.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.08.17 20:35:39, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, E/3, helyesírás, szóközök kifésülése.
*Az erdőben egy kitaposott utat követve kijut, és egy várost talál. ~Hmmpp. Milyen lesz 3 év után újra ember látni.~ Miközben megy, egy vándorral találkozik, és megszólítja.*
- Hé maga, elnézést. *Néz rá a vándor.* Honnan indult utad?
*Nem mond egy szót se, de utat mutat. Dryoxy elindul, amerre mutatta, és egy táblán akad meg szeme. ~Arthenior?!!~ És megy tovább.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.08.17 20:35:39, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, E/3, helyesírás, szóközök kifésülése.
1607. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-28 18:11:58
Üzenet elküldve: 2014-07-28 18:11:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Időközben kiértek az erdőből. Aiwe barátságosan elfogadja az embertől a bogyókat, érzi a hátsó szándékot is, de nem szól egy szót sem.*
"Még mindig nem bízik meg bennem"
*Kicsit elszomorodik, amikor észreveszi, hogy a lány eltűnt de csakhamar rájön, nem várhatja el senkitől, hogy azonnal bizalmukba fogadják. Végtére ő se bízik senkiben azonnal, bár ez a lány szimpatikusnak tűnt. Mindegy, járja csak a saját útját. Talán azért tetszett neki, mert az ő múltja sem valami fényes, és mindketten utcán nőttek fel, egyedül. Hiába különböző fajúak, attól még sok közös van bennük. A bogyókat gondolkodás nélkül befalja, kicsit csillapítja éhségét, végül böffent egy nagyot. Elégedett vigyorral néz a fajtására.*
- Nem mérgezőek, ezen nőttem fel! Kérsz?
* Persze azt is jól tudja, hogy neki csak azért nem ártanak meg, mert hozzászokott. De Thoronnak sem fogy ártani egy kis gyomorrontás. A másik sötételf bizonyára még nem evett ilyet, Aiwe ezért kíváncsian várja a következményeket, arcán hami9skás mosoly jelenik meg.*
1606. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-23 23:16:02
Üzenet elküldve: 2014-07-23 23:16:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Már vagy egy hata van úton és egyre inkább elveszti lelkesedését. Azt hitte, mikor elindult a karavánpihenőből, hogy majd összeakad olyan vándorokkal és kalandorokkal, mint amilyenek a tündéreket látogatták meg néhanapján. Soha nem fogytak ki a történetekből. Részben ezért is vágott neki ennek az útnak, hogy ő is átélhessen ilyen kalandokat. Lassan átszokik a nappali életre, mivel ha csak este haladna nem találna szinte senkit ébren, és ha mégis, nem a legjobb bemutatkozás egy sötételfnek ha felfegyverkezve előbukkan a sötét erdőből, a bérgyilkosokra emlékeztető öltözetben. Mégis csalódnia kell a nappali életben. Találkozott ugyan érdekes lényekkel, elég nagy forgalmat tudhat magáénak ez az út, a Hold karavánpihenő felé és vele egy irányba is nagy a jövés menés. Néhány napja például egy gwuff hátán lovagoló fekete csuklyás alak haladt el mellette. Amennyire meg volt pakolva szegény állat, biztosra vette, hogy még a pihenő kapujáig sem jut el anélkül, hogy rajta ne ütnének. Aztán ott volt még az a csillogó páncélos alak. Madárnak képzelhette magát, mert már messziről hallani lehetett a furulya szót.
~Ez van, akadnak furcsa vándor pacsirták is a környéken.~
Vele egy irányba is találkozott utazókkal, de vagy lehagyta őket, vagy a hátas állataik hagyták le őt.
Mégsem érezheti magát magányosnak. Az útja elején megsajnált egy repülni tanuló, sikertelenül vadászó uhut és megosztotta vele aznapi zsákmányát. Az állat azóta fel- fel bukkan mikor megéhezik, de nem bánja. A baglyok is éjszakai lények mint ő és sokban hasonlítanak. Gyermekkorából emlékszik egy hasonló tollazatú madárra, de az már kifejlett példány volt. A törzse fő vadásza betanította, így volt mikor az állat szolgáltatta a húst a tányérjukra. Ezért is örült annyira, mikor egy hosszú útról hazatért tündér nekiadta a nyakában függő, baglyot formázó medált. Titkon reménykedik benne, hogy a bagoly megszokja annyira, hogy vele marad. Legalább lenne valaki, akihez beszélhet, mert bizony megmerne rá esküdni, hogy az állat néha társalog vele.
Előveszi az út mentén növekvő Rézszínű Hols bokor kezdeményről szüretelt bogyókat és szemenként a szájába dobálja. Mikor meghallja a háta mögül az éles sivítást feldob egyet, majd figyeli, ahogy a sötét árny lecsap rá. A tollai miatt még csak meg se hallani, mikor szárnyra kél és már csak akkor venni észre, mikor az éles karmok összecsukódtak.
A távolban már felsejlik a város körvonala, de egy napi út még előtte áll.
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.23 23:59:23, a következő indokkal:
Kérésre
~Ez van, akadnak furcsa vándor pacsirták is a környéken.~
Vele egy irányba is találkozott utazókkal, de vagy lehagyta őket, vagy a hátas állataik hagyták le őt.
Mégsem érezheti magát magányosnak. Az útja elején megsajnált egy repülni tanuló, sikertelenül vadászó uhut és megosztotta vele aznapi zsákmányát. Az állat azóta fel- fel bukkan mikor megéhezik, de nem bánja. A baglyok is éjszakai lények mint ő és sokban hasonlítanak. Gyermekkorából emlékszik egy hasonló tollazatú madárra, de az már kifejlett példány volt. A törzse fő vadásza betanította, így volt mikor az állat szolgáltatta a húst a tányérjukra. Ezért is örült annyira, mikor egy hosszú útról hazatért tündér nekiadta a nyakában függő, baglyot formázó medált. Titkon reménykedik benne, hogy a bagoly megszokja annyira, hogy vele marad. Legalább lenne valaki, akihez beszélhet, mert bizony megmerne rá esküdni, hogy az állat néha társalog vele.
Előveszi az út mentén növekvő Rézszínű Hols bokor kezdeményről szüretelt bogyókat és szemenként a szájába dobálja. Mikor meghallja a háta mögül az éles sivítást feldob egyet, majd figyeli, ahogy a sötét árny lecsap rá. A tollai miatt még csak meg se hallani, mikor szárnyra kél és már csak akkor venni észre, mikor az éles karmok összecsukódtak.
A távolban már felsejlik a város körvonala, de egy napi út még előtte áll.
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.23 23:59:23, a következő indokkal:
Kérésre
1605. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-23 14:01:03
Üzenet elküldve: 2014-07-23 14:01:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Átutazóban//
*Az első adandó alkalommal elslisszol a két mélységi mellett és egy fára felkapaszkodva eltűnik - tőle telhetően - szem elől. Csuklyáját a fejére borítja, hogy fehér haja ne legyen árulkodó a sötét lombsátorban, majd vár az alkalomra, amikor észrevétlenül megléphet és elindulhat a város felé.*
~Csak ne sokáig várjanak rám. Észrevehetnék hamarabb, hogy szándékosan tűntem el.~
*Az első adandó alkalommal elslisszol a két mélységi mellett és egy fára felkapaszkodva eltűnik - tőle telhetően - szem elől. Csuklyáját a fejére borítja, hogy fehér haja ne legyen árulkodó a sötét lombsátorban, majd vár az alkalomra, amikor észrevétlenül megléphet és elindulhat a város felé.*
~Csak ne sokáig várjanak rám. Észrevehetnék hamarabb, hogy szándékosan tűntem el.~
1604. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-15 12:04:23
Üzenet elküldve: 2014-07-15 12:04:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Magányosan sétálgat, lehajtott fejjel. Újra egy ismerős érzés keríti hatalmába, amitől nem bír megszabadulni. Hiába szokta meg, nem tud tovább félelemben élni. Elsétál mellette egy ártatlan kereskedő. A lány ösztönösen félrehúzódik, teste megremeg, lélegzete eláll. Megvárja, még az ember tisztes távolba ér, majd megkönnyebbülten felsóhajt.
~ Így nem lehet élni.~
Elmélázva bámul maga elé, majd emberi hangot hall. Összerezzen. Látja, hogy csak két férfi beszélget a közelében. Gyorsan odébb áll, nem érzi jól magát.
~ Be kéne menni a városba, élelemért.~
A város felé veszi az irányt. Egy darabig gyalogol, majd megtorpan. Nem tud tovább menni.
~ Ez nem fog menni. Majd éjjel.~
Az erdő felé veszi az irányt.*
~ Így nem lehet élni.~
Elmélázva bámul maga elé, majd emberi hangot hall. Összerezzen. Látja, hogy csak két férfi beszélget a közelében. Gyorsan odébb áll, nem érzi jól magát.
~ Be kéne menni a városba, élelemért.~
A város felé veszi az irányt. Egy darabig gyalogol, majd megtorpan. Nem tud tovább menni.
~ Ez nem fog menni. Majd éjjel.~
Az erdő felé veszi az irányt.*
1603. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:48:25
Üzenet elküldve: 2014-07-09 21:48:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Wraeco//
*Gyengeségtől szenvedő teste lassító súlyként nehezedik kedvesére. Kitartóan próbálja apró lábacskáit egymás elé pakolni. Fel-feltekint az elmélázó férfi arcára.
~ Mit tudhatott meg a barlangban, ami ennyire leköti elméjét? El kéne neki mondanom saját tapasztalataimat? Félek, hogyan reagálna? ~
Tekintete teljesen rátapad cipelőjére. Ez fel is tűnik a másik félnek. Hia már ájulás határán van. Tudat alatti énje megosztaná vele titkát. Halk, elharapott szavak hagyják el ajkát.*
- Utódod lesz és ...
*Apró szellő fújja el hangjának moraját, majd eszméletét veszti. Következő pillanatában, amikor magához tér, egy kereszteződésnél állnak.
~ Ismerős környék. ~
Lágy érintéssel jelzi Wraec-nek, hogy leülne. Amint talajt ér, kérdően pillant fel.*
- Merre menjünk? Artheniort nem érzem elég biztonságosnak hogy ...
*Hirtelen megszakítja mondandóját.
~ Még nem mondom el neki. Nem tudhatja, amíg megfelelő helyre nem érünk. Jómagam is biztos szeretnék lenni, hogy a kicsi mire is képes valójában. Félek, megrémülne az erejétől és meg akarna szabadulni tőle. ~
Ismét sötét gondolatok szennyezik be makulátlan elméjét. Habár ebből semmi se vehető észre küllemén. Édes mosollyal és csillogó szemekkel inti maga mellé társát, majd végigsimítva borostás arcát csókkal jutalmazza.
Ha rákérdezne a férfi, hogy miért szakította meg beszédét, azt felelné: *
- Hiányoztál, és szívesen látnék új világot. Mit szólsz hozzá? Kezd visszatérni az erőm, így nem kell aggódnod miattam.
*Remegő végtagokkal, de megpróbál talpra állni, ami többé-kevésbé sikerül is. Bizonytalanul, de tesz előre pár lépést, majd hátrafordul.*
- Döntse el a szél utunkat?
*Széttárja karjait. Mint ha egy angyal lenne, úgy csillan meg aranyló haján a napfény szárnyakat rajzolva köré. A pillanatot erősödő fuvallat törheti, meg ami egyik irányba fújja el tincseit. Pillantását a légmozgás felé kapja.*
- Gyülekeznek a felhők. Nemsokára felfrissül ez a pusztaság. Keressünk menedéket! Nem szívesen maradnék ily állapotban mezítelenül.
*Mosolyra húzódik halovány ajkacskája és arcán halvány rózsaszín pír terjed el. Testét megpróbálja minél jobban elrejteni a kölcsön kabátban, mint ha még nem látta volna férfi kecses testét.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.10 10:54:24, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása; durva helyesírási hibák javítása; tömeges és fölösleges sortörések törlése.
*Gyengeségtől szenvedő teste lassító súlyként nehezedik kedvesére. Kitartóan próbálja apró lábacskáit egymás elé pakolni. Fel-feltekint az elmélázó férfi arcára.
~ Mit tudhatott meg a barlangban, ami ennyire leköti elméjét? El kéne neki mondanom saját tapasztalataimat? Félek, hogyan reagálna? ~
Tekintete teljesen rátapad cipelőjére. Ez fel is tűnik a másik félnek. Hia már ájulás határán van. Tudat alatti énje megosztaná vele titkát. Halk, elharapott szavak hagyják el ajkát.*
- Utódod lesz és ...
*Apró szellő fújja el hangjának moraját, majd eszméletét veszti. Következő pillanatában, amikor magához tér, egy kereszteződésnél állnak.
~ Ismerős környék. ~
Lágy érintéssel jelzi Wraec-nek, hogy leülne. Amint talajt ér, kérdően pillant fel.*
- Merre menjünk? Artheniort nem érzem elég biztonságosnak hogy ...
*Hirtelen megszakítja mondandóját.
~ Még nem mondom el neki. Nem tudhatja, amíg megfelelő helyre nem érünk. Jómagam is biztos szeretnék lenni, hogy a kicsi mire is képes valójában. Félek, megrémülne az erejétől és meg akarna szabadulni tőle. ~
Ismét sötét gondolatok szennyezik be makulátlan elméjét. Habár ebből semmi se vehető észre küllemén. Édes mosollyal és csillogó szemekkel inti maga mellé társát, majd végigsimítva borostás arcát csókkal jutalmazza.
Ha rákérdezne a férfi, hogy miért szakította meg beszédét, azt felelné: *
- Hiányoztál, és szívesen látnék új világot. Mit szólsz hozzá? Kezd visszatérni az erőm, így nem kell aggódnod miattam.
*Remegő végtagokkal, de megpróbál talpra állni, ami többé-kevésbé sikerül is. Bizonytalanul, de tesz előre pár lépést, majd hátrafordul.*
- Döntse el a szél utunkat?
*Széttárja karjait. Mint ha egy angyal lenne, úgy csillan meg aranyló haján a napfény szárnyakat rajzolva köré. A pillanatot erősödő fuvallat törheti, meg ami egyik irányba fújja el tincseit. Pillantását a légmozgás felé kapja.*
- Gyülekeznek a felhők. Nemsokára felfrissül ez a pusztaság. Keressünk menedéket! Nem szívesen maradnék ily állapotban mezítelenül.
*Mosolyra húzódik halovány ajkacskája és arcán halvány rózsaszín pír terjed el. Testét megpróbálja minél jobban elrejteni a kölcsön kabátban, mint ha még nem látta volna férfi kecses testét.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.10 10:54:24, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása; durva helyesírási hibák javítása; tömeges és fölösleges sortörések törlése.
1602. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-07 13:26:48
Üzenet elküldve: 2014-07-07 13:26:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
*Úgy látszik az őrülteket szinte vonzza Quantall. Még az erdő közepén is tudott találkozni eggyel akinek a viselkedése még vademberhez, bocsánat vadsötételfhez képest is túl támadó volt. Quantall meg akár mennyire próbál nem sértődékeny lenni mégiscsak nemesi családból származik és nem bírja elviselni ha a tekintélyét nem veszik figyelembe. Mivel sem a városban sem a városon kívül nem talál nyugalomra ezért inkább visszatér a városba. De csak azért megy egy szoba a fogadóban kényelmesebb mint egy sátor a pusztán. Ha minden kötél szakad akkor a kikötő melletti kis néptelen helyre megy ahol nincs más csak az öreg varázsló és a Tündérkert.*
1601. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-07-02 20:07:58
Üzenet elküldve: 2014-07-02 20:07:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Érdekesnek mondható ez a kis utazás, amelyet tesz csak azért, hogy feltérképezhesse a terepet. Az úton sétálgat, és nem is lehetne szebb az idő. A nap ragyogóan veti sugarait, és azok fényesen villanak vissza a fél-elf lovag páncéljáról. Ahogy fent meg lett említve, nem is lehetne szebb nap. Kivéve, ha apró örömök szineznék be. Például a furulyaszó, vagy költészet. Mindegy is, hogy melyik formát műveli a művész, megnygtatja az idegeket, és élesíti az elmét.
Inkább a zene mellett dönt, és előveszi a furulyáját. Szép zeneszó hallatszik az úton, habár téveszt pár hangot. Útban van a Hold karavánpihenője felé.*
Inkább a zene mellett dönt, és előveszi a furulyáját. Szép zeneszó hallatszik az úton, habár téveszt pár hangot. Útban van a Hold karavánpihenője felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579