Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
840. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 19:16:42
Üzenet elküldve: 2013-12-16 19:16:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar honfoglalás//
*Kegyetlen az élet a vadonban. Az itt élők jelentős része fél, avagy egészen árva. Ki így, ki úgy; ki előbb, ki utóbb, de mindegyikőjük vesztette már el közeli hozzátartozóit a csapatban.*
-Ne beszéljünk a múltról.
*Rázza meg poros üstökét. Nem rajong a fürdésért, de már igazán időszerűnek érzi ő is. El is határozza, hogy még vacsora előtt megejti, csak ne lenne ilyen hideg!*
-Na!
*Sürgeti Salanelt és maga is közelebb hajol hozzá, hogy megtudja titkát.*
-Hát én sem.
*Jelenti ki határozottan. Még ki is húzza magát. *
-Remélem nem osztanak be városi felderítésre.
*Fonja össze maga előtt karjait és vet egy pillantást a mellettük lévő állatfeldolgozó csapatra. Közben a harmadik vadászuk is megérkezik. Már egészen biztos, hogy ma nagy lakomát csaphatnak. A böhöm óriás is csatlakozik egy kis hallal és éhes pillantásokkal. Itt nekik már nincs sok dolguk,de Akheel szívesen besegít, ha szükség van rá.*
-Mikor készítetted az első íjad?
*Szegezi újabb kérdését a vadásznak.*
*Kegyetlen az élet a vadonban. Az itt élők jelentős része fél, avagy egészen árva. Ki így, ki úgy; ki előbb, ki utóbb, de mindegyikőjük vesztette már el közeli hozzátartozóit a csapatban.*
-Ne beszéljünk a múltról.
*Rázza meg poros üstökét. Nem rajong a fürdésért, de már igazán időszerűnek érzi ő is. El is határozza, hogy még vacsora előtt megejti, csak ne lenne ilyen hideg!*
-Na!
*Sürgeti Salanelt és maga is közelebb hajol hozzá, hogy megtudja titkát.*
-Hát én sem.
*Jelenti ki határozottan. Még ki is húzza magát. *
-Remélem nem osztanak be városi felderítésre.
*Fonja össze maga előtt karjait és vet egy pillantást a mellettük lévő állatfeldolgozó csapatra. Közben a harmadik vadászuk is megérkezik. Már egészen biztos, hogy ma nagy lakomát csaphatnak. A böhöm óriás is csatlakozik egy kis hallal és éhes pillantásokkal. Itt nekik már nincs sok dolguk,de Akheel szívesen besegít, ha szükség van rá.*
-Mikor készítetted az első íjad?
*Szegezi újabb kérdését a vadásznak.*
839. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:50:13
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:50:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
Egyébként is üres gyomra még inkább összeszűkül, az óvatlan érintéstől. Tengerszín pillantása a férfi arcára rebben, lélektükrei könyörögnek: ne hagyj itt. Tudja magáról, milyen kis esetlen, de ennek ellenére vágya van neki is mindarra, mire vele egyidős társnőinek.
A férfi válaszát hallva hamar jobb kedvre derül, de nem szeretné kinevetni zavarát, mikor az előbb maga is elég vicces látványt nyújthatott.*
~Nyugalom, nyugalom.~
*Mantrázza magában és megigazítja a még mindig kicsit csálén álló kámzsát a nyakán, haját gondosan füle mögé tűri.*
-És? Merre járt? Láttam én is a szolgával elügetni.
*Kíváncsiskodik, szinte görcsösen kapaszkodva az első épkézláb témájukba és mondataikba. *
-Nem, most nem.
*Válaszol szelíden és fejét is megrázza.*
-De sétálhatunk egyet! Ha van kedved.
*Javasolja és attól függően mit válaszol Harr, el is indul a folyó felé. Azért arra, mert úgy vette észre, hogy már mindenki feljött a partról. Nincs túl messze és még csukot szemmel is visszatalálnak.
Most, hogy a papírforma szerint halálosan kimerültnek és legyengültnek kéne lennie már jó ideje csak fel-alá sétálgat a folyó, az erdő és a tábor háromszögében, de ha eddig nem esett nehezére, hát most sem fogja magát gyengének mutatni és erőt vesz magán!*
Egyébként is üres gyomra még inkább összeszűkül, az óvatlan érintéstől. Tengerszín pillantása a férfi arcára rebben, lélektükrei könyörögnek: ne hagyj itt. Tudja magáról, milyen kis esetlen, de ennek ellenére vágya van neki is mindarra, mire vele egyidős társnőinek.
A férfi válaszát hallva hamar jobb kedvre derül, de nem szeretné kinevetni zavarát, mikor az előbb maga is elég vicces látványt nyújthatott.*
~Nyugalom, nyugalom.~
*Mantrázza magában és megigazítja a még mindig kicsit csálén álló kámzsát a nyakán, haját gondosan füle mögé tűri.*
-És? Merre járt? Láttam én is a szolgával elügetni.
*Kíváncsiskodik, szinte görcsösen kapaszkodva az első épkézláb témájukba és mondataikba. *
-Nem, most nem.
*Válaszol szelíden és fejét is megrázza.*
-De sétálhatunk egyet! Ha van kedved.
*Javasolja és attól függően mit válaszol Harr, el is indul a folyó felé. Azért arra, mert úgy vette észre, hogy már mindenki feljött a partról. Nincs túl messze és még csukot szemmel is visszatalálnak.
Most, hogy a papírforma szerint halálosan kimerültnek és legyengültnek kéne lennie már jó ideje csak fel-alá sétálgat a folyó, az erdő és a tábor háromszögében, de ha eddig nem esett nehezére, hát most sem fogja magát gyengének mutatni és erőt vesz magán!*
838. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:36:12
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:36:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás//
- A bőrről, amit az imént nyúztunk le és teszem épp rendbe.
* Feleli röviden, miután kibogozta nagy nehezen társa szavait. Ritka alkalom az, mikor őt elsőre, teljes egészében megérti. *
- A fácánokat átvállalom én.
* Szól és a bőrt félretéve lát neki a jómadarak kopasztásának, zsigerelésének.
Akheel és Salanel társalgását nem zavarja meg közbeszólásával. Minek is tenné, amikor a téma nem olyan, hogy beleszólhatna bármit is. Csendben ül, de attól még nem megy arrább, mert ők itt ketten beszélgetnek. Ha nagyon maguk közt akarnak menni, majd ők menne. A madarakat azért már csak itt kopasztja meg, minek vándorolna arrébb véres késével? Aztán jön az újabb vadász, Elenyel. *
- Még egy őz és két nyúl?! Remek! Add csak ide, kihámozom őket a bundájukból. Mindhárom szőrmécskéjét kéred? Mert akkor úgy kanyarítom le és előkészítem neked.
* Ami annyiból áll, hogy nagyjából letisztítja a bunda "belső" felét, hogy később azt kezdjen vele az új tulajdonos, amit szeretne. *
A hozzászólás írója (Eraya Rothellm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 18:36:50
- A bőrről, amit az imént nyúztunk le és teszem épp rendbe.
* Feleli röviden, miután kibogozta nagy nehezen társa szavait. Ritka alkalom az, mikor őt elsőre, teljes egészében megérti. *
- A fácánokat átvállalom én.
* Szól és a bőrt félretéve lát neki a jómadarak kopasztásának, zsigerelésének.
Akheel és Salanel társalgását nem zavarja meg közbeszólásával. Minek is tenné, amikor a téma nem olyan, hogy beleszólhatna bármit is. Csendben ül, de attól még nem megy arrább, mert ők itt ketten beszélgetnek. Ha nagyon maguk közt akarnak menni, majd ők menne. A madarakat azért már csak itt kopasztja meg, minek vándorolna arrébb véres késével? Aztán jön az újabb vadász, Elenyel. *
- Még egy őz és két nyúl?! Remek! Add csak ide, kihámozom őket a bundájukból. Mindhárom szőrmécskéjét kéred? Mert akkor úgy kanyarítom le és előkészítem neked.
* Ami annyiból áll, hogy nagyjából letisztítja a bunda "belső" felét, hogy később azt kezdjen vele az új tulajdonos, amit szeretne. *
A hozzászólás írója (Eraya Rothellm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 18:36:50
837. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:29:36
Üzenet elküldve: 2013-12-16 18:29:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Jó kedéllyel somolyogva, messziről szeretgetve, tekintetével simogatva lesi a kissé ügyetlen, de a maga nemében aranyos mozdulatokat. De mindent elront, mint mindig. Hát ez nem épp úgy jött össze, ahogy tervezte. A meglepetés ereje egyszerűen leveti a paci hátáról Isut. De bizton állítható, hogy Harr ijedtsége nagyobb, mint a lányé. Úgy kap utána, mintha saját szíve hullott volna ki mellkasából. De mindhiába, nem elég gyors hozzá, és nem sikerül karjaival elkapni. Felszisszen. Bosszús magára, bocsánatot kér társától, de mindezt némán, csak mimikával teszi. Arcára leplezetlenül ülnek ki eme vegyes érzések. A megszólításra pedig lehajtja fejét. Vehető biccentésnek, főhajtásnak, vagy a sajnálat jelének egyaránt. Inkább megpaskolja a "kis dög" nyakát maga is, és véletlenül összeér keze Isuéval. Zavartan kapja el és dugja a háta mögé végtagját, mintha az tehetne róla, vagy oly nagy bűnt követett volna el. Hebegve habogva válaszol a kérdésre.*
-Nem, itt voltam...
*Ilyen konkrétumot rég nem adott már.* ~ Hurrá, szép volt! ~ *Szidja is magát miatta, és tétován félrenéz. De a mentegetőzésre átható tekintete visszarebben Isu arcára, és befogja íriszeit.*
- Nyitott könyv vagyok előtted.
*Válaszolja azonnal. Csak valahogy nem mindig jönnek szájára a megfelelő szavak. Az előbb is jól megmondta. Legszívesebben felpofozná magát, amiért e nőszemély előtt ilyen... ilyen "szárnyaszegett". De rá nem tud haragudni, és hogy kicsit biztassa rámosolyog most már kissé összeszedettebben.*
- Sátorverésnél segédkeztem, és fivéred kísértem. *válaszolja, de lélektükrei többet is üzennek* ~ Kerestelek. ~ *De csak ennyi hagyja el száját.*
- Kilovagolunk? *kérdez vissza, ha már így lendületbe jött. - Igaz, hamarosan tanácsot ülünk.
*Pillant vissza arra, hol legutóbb Kagant látta, a vezéri sátor előtt.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 18:30:40
*Jó kedéllyel somolyogva, messziről szeretgetve, tekintetével simogatva lesi a kissé ügyetlen, de a maga nemében aranyos mozdulatokat. De mindent elront, mint mindig. Hát ez nem épp úgy jött össze, ahogy tervezte. A meglepetés ereje egyszerűen leveti a paci hátáról Isut. De bizton állítható, hogy Harr ijedtsége nagyobb, mint a lányé. Úgy kap utána, mintha saját szíve hullott volna ki mellkasából. De mindhiába, nem elég gyors hozzá, és nem sikerül karjaival elkapni. Felszisszen. Bosszús magára, bocsánatot kér társától, de mindezt némán, csak mimikával teszi. Arcára leplezetlenül ülnek ki eme vegyes érzések. A megszólításra pedig lehajtja fejét. Vehető biccentésnek, főhajtásnak, vagy a sajnálat jelének egyaránt. Inkább megpaskolja a "kis dög" nyakát maga is, és véletlenül összeér keze Isuéval. Zavartan kapja el és dugja a háta mögé végtagját, mintha az tehetne róla, vagy oly nagy bűnt követett volna el. Hebegve habogva válaszol a kérdésre.*
-Nem, itt voltam...
*Ilyen konkrétumot rég nem adott már.* ~ Hurrá, szép volt! ~ *Szidja is magát miatta, és tétován félrenéz. De a mentegetőzésre átható tekintete visszarebben Isu arcára, és befogja íriszeit.*
- Nyitott könyv vagyok előtted.
*Válaszolja azonnal. Csak valahogy nem mindig jönnek szájára a megfelelő szavak. Az előbb is jól megmondta. Legszívesebben felpofozná magát, amiért e nőszemély előtt ilyen... ilyen "szárnyaszegett". De rá nem tud haragudni, és hogy kicsit biztassa rámosolyog most már kissé összeszedettebben.*
- Sátorverésnél segédkeztem, és fivéred kísértem. *válaszolja, de lélektükrei többet is üzennek* ~ Kerestelek. ~ *De csak ennyi hagyja el száját.*
- Kilovagolunk? *kérdez vissza, ha már így lendületbe jött. - Igaz, hamarosan tanácsot ülünk.
*Pillant vissza arra, hol legutóbb Kagant látta, a vezéri sátor előtt.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 18:30:40
836. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 17:56:16
Üzenet elküldve: 2013-12-16 17:56:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Nem figyel fel a körülötte ólálkodó Harathra, pedig utána kérdezősködött Salanelnél is. Ha tudná, hogy a férfi lesben áll, egész biztos nem bohóckodna lovával és nem dobná magát ilyen hanyagul a hátára.
Úgy pattan -azaz inkább esik- le az állatról, mintha bolha csípte volna meg.*
-Harath!
*Söpri le ruhájáról a port és a lószőrt a fehér hajú. Pont erről beszélt Leának: nem szeretne pont a kiszemelt hím előtt ügyetlenkedni, de amilyen nyomorult, neki mindig csak így jön össze. Mit nem adna azért, ha olyan közvetlen tudna lenni, mint Cessa és olyan vonzó, mint az elfek. De nem az. Lélegzetvisszafojtva pislog a harcosra, szája némán tágot. Mondani szeretne valamit, ám még maga se tudja mit.*
-Én? Én csak megszeretgettem a kis dögöt.
*Paskolja meg ismét a ló nyakát. Különös, de nem igazán szokta beszélgetni, pedig mindketten Kagan közelében töltik idejük nagy részét.*
-És te? Vadászni voltál?
*Kérdezi kicsit sután.*
-Nem számon kérni akarlak, ne érts félre, csak...
*Inkább elhallgat, mielőtt még rosszabb helyzetbe hozza magát.*
*Nem figyel fel a körülötte ólálkodó Harathra, pedig utána kérdezősködött Salanelnél is. Ha tudná, hogy a férfi lesben áll, egész biztos nem bohóckodna lovával és nem dobná magát ilyen hanyagul a hátára.
Úgy pattan -azaz inkább esik- le az állatról, mintha bolha csípte volna meg.*
-Harath!
*Söpri le ruhájáról a port és a lószőrt a fehér hajú. Pont erről beszélt Leának: nem szeretne pont a kiszemelt hím előtt ügyetlenkedni, de amilyen nyomorult, neki mindig csak így jön össze. Mit nem adna azért, ha olyan közvetlen tudna lenni, mint Cessa és olyan vonzó, mint az elfek. De nem az. Lélegzetvisszafojtva pislog a harcosra, szája némán tágot. Mondani szeretne valamit, ám még maga se tudja mit.*
-Én? Én csak megszeretgettem a kis dögöt.
*Paskolja meg ismét a ló nyakát. Különös, de nem igazán szokta beszélgetni, pedig mindketten Kagan közelében töltik idejük nagy részét.*
-És te? Vadászni voltál?
*Kérdezi kicsit sután.*
-Nem számon kérni akarlak, ne érts félre, csak...
*Inkább elhallgat, mielőtt még rosszabb helyzetbe hozza magát.*
835. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 16:57:14
Üzenet elküldve: 2013-12-16 16:57:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Mindvégig próbál biztonságos íjlövésnyi távolságban maradni a párostól, és hallgatózni sem próbál. Csupán a túlzott óvatosság ösztönzi a vezér követésére, hiszen mégis csak egy idegen város előtt tanyáznak. És ki tudja vajon a városiak mennyire békeszerető népek. Épp ezért mindvégig szemmel tartja a belátható területet, miközben próbál észrevétlen maradni és nem zavarni a beszélgetésük. Nézelődik bőszen hátra is, oldalvást is, Kagannak hagyva az előretekintést, hiszen tudja azt szereti igazán. De mire való egy ilyesfajta férfi, mint Harr, ha nem arra, hogy biztosítsa az ő hátát miközben a maga és a törzs útját töri. De olykor fárasztó tud lenni ez a biztosítás, ahogy most is.*
~ Vajon mi járhat abban a kőkemény koponyádban? ~
*Csak találgatni tud miről folytathat eszmecserét az elf szolgával, és miért idekint a tábor körüli senki földjén. Mert idejekorán észleli az irányvonalat és épp ezért meg is nyugszik.*
~ Mégsem vagy olyan kőagyú. ~
*És innentől egy kicsit enged a koncentrálásból, és a tábor irányába is el-elkémlel. Főleg, mert látja visszatérni az egyik óriást. És ahol az óriás, ott a hatujjú vajákos, és hát legutóbb együtt látta távozni őket azzal, kire a leginkább kíváncsi. Nem tudhatja, hogy szétváltak -e útjaik, így hát csak reméli.
Amint a páros nyomában -kissé levágva az ívet- visszatér a táborba, immár a tábortűzhöz való tűzifa, a bendőt kényeztető és igencsak időszerű hús alapanyag és víz is kerül kellő mennyiségben. De ezeket csak felületesen, egyetlen pillantással konstatálja. Aztán Kagan kivont karddal és szétvetett lábakkal fordul az erdő felé, honnét végre megpillantja azt, kit annyira vágyik látni. Szíve nagyot dobban, vére is hevesebben kezd verni, ahogy végignézi ahogy Isu betér a sátorba, majd pedig hamarost tovaindul.
Gondol egyet és a vezéri sátort megkerülve vág a lány elé, a lovakhoz. Szinte észrevétlenül, de legalábbis nem nyíltan áll meg a közelben. Inkább félrehúzódva szemléli és hallgatja kedvtelve, ahogy lovával beszélget a lány, majd pattan hátára. Előnyére válik most, hogy a rakoncátlan kámzsa elfedi a lány arcát, így észlelését is tompítja. Mosolyra húzódik szája, ahogy ellöki magát az eddig "fedezéket" biztosító kocsitól, s osonva, mégis fürgén a lány mellett terem.*
- Úrnőm. *Szólítja ekképp csak őt egész e világon. Ha a hangjából nem is, szavából és kezének érintéséről -mellyel lábát illeti, hogy a kengyelbe segítse- bizton megismerheti őt még látatlanban is. Gyengéden igazítja előbb egyik, majd a derest megkerülve másik lábát a kengyelbe. Közben szemei mosolyognak a lányra.*
- Hova készülsz, mondd!
*Kérdi egyszerűen. Talán magától is rájöhet Isu, hogy ha úgy alakul Harr szívesen vele tart majd kéretlenül is. Sőt biztos tudja is, hisz annyira magától értetődik, a képére van írva minden, még ha csuklya árnyékolja is arcát.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 16:58:25
*Mindvégig próbál biztonságos íjlövésnyi távolságban maradni a párostól, és hallgatózni sem próbál. Csupán a túlzott óvatosság ösztönzi a vezér követésére, hiszen mégis csak egy idegen város előtt tanyáznak. És ki tudja vajon a városiak mennyire békeszerető népek. Épp ezért mindvégig szemmel tartja a belátható területet, miközben próbál észrevétlen maradni és nem zavarni a beszélgetésük. Nézelődik bőszen hátra is, oldalvást is, Kagannak hagyva az előretekintést, hiszen tudja azt szereti igazán. De mire való egy ilyesfajta férfi, mint Harr, ha nem arra, hogy biztosítsa az ő hátát miközben a maga és a törzs útját töri. De olykor fárasztó tud lenni ez a biztosítás, ahogy most is.*
~ Vajon mi járhat abban a kőkemény koponyádban? ~
*Csak találgatni tud miről folytathat eszmecserét az elf szolgával, és miért idekint a tábor körüli senki földjén. Mert idejekorán észleli az irányvonalat és épp ezért meg is nyugszik.*
~ Mégsem vagy olyan kőagyú. ~
*És innentől egy kicsit enged a koncentrálásból, és a tábor irányába is el-elkémlel. Főleg, mert látja visszatérni az egyik óriást. És ahol az óriás, ott a hatujjú vajákos, és hát legutóbb együtt látta távozni őket azzal, kire a leginkább kíváncsi. Nem tudhatja, hogy szétváltak -e útjaik, így hát csak reméli.
Amint a páros nyomában -kissé levágva az ívet- visszatér a táborba, immár a tábortűzhöz való tűzifa, a bendőt kényeztető és igencsak időszerű hús alapanyag és víz is kerül kellő mennyiségben. De ezeket csak felületesen, egyetlen pillantással konstatálja. Aztán Kagan kivont karddal és szétvetett lábakkal fordul az erdő felé, honnét végre megpillantja azt, kit annyira vágyik látni. Szíve nagyot dobban, vére is hevesebben kezd verni, ahogy végignézi ahogy Isu betér a sátorba, majd pedig hamarost tovaindul.
Gondol egyet és a vezéri sátort megkerülve vág a lány elé, a lovakhoz. Szinte észrevétlenül, de legalábbis nem nyíltan áll meg a közelben. Inkább félrehúzódva szemléli és hallgatja kedvtelve, ahogy lovával beszélget a lány, majd pattan hátára. Előnyére válik most, hogy a rakoncátlan kámzsa elfedi a lány arcát, így észlelését is tompítja. Mosolyra húzódik szája, ahogy ellöki magát az eddig "fedezéket" biztosító kocsitól, s osonva, mégis fürgén a lány mellett terem.*
- Úrnőm. *Szólítja ekképp csak őt egész e világon. Ha a hangjából nem is, szavából és kezének érintéséről -mellyel lábát illeti, hogy a kengyelbe segítse- bizton megismerheti őt még látatlanban is. Gyengéden igazítja előbb egyik, majd a derest megkerülve másik lábát a kengyelbe. Közben szemei mosolyognak a lányra.*
- Hova készülsz, mondd!
*Kérdi egyszerűen. Talán magától is rájöhet Isu, hogy ha úgy alakul Harr szívesen vele tart majd kéretlenül is. Sőt biztos tudja is, hisz annyira magától értetődik, a képére van írva minden, még ha csuklya árnyékolja is arcát.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 16:58:25
834. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 15:22:39
Üzenet elküldve: 2013-12-16 15:22:39
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Mivel Lea sikeresen beviszi a pofont ezért aztán meg is nyugszik. Végtére is ő is olyan, mint a barbárok férfiai: időnként vérre szomjazik, csak mondjuk beéri egy pofonnal is, és nem kell neki férfiúi virtusból okvetlenül kardélre hányni bárkit. Tehát elégedetten vág a lova véknyába, hogy könnyed ügetésbe ugrassza, így aztán kicsit előbb ér a táborba, mint a csapatka többi tagja, akik gyalogosan vannak. Ez a cirka kétpercnyi magány pont kell neki ahhoz, hogy lenyugodjon és rendezni tudja a vonásait. Így aztán bárki is számít bármi további "cirkuszra" az bizony elmarad.
Messziről látja már Kagan, elmosolyodik ezen a beálláson, látszik rajta, hogy várakozó állásponton van, hogy mivel kapcsolatban? Nos Kagan majd úgyis felteszi a maga kérdéseit, hisz könnyen lehet, hogy az erdőből felszálló szolid füstoszlop neki is szemet szúrt. Kagan előtt fog csak megállni, és könnyed mozdulattal földre huppanni. Jót tett neki a jeges fürdő és a pofozkodás is, hogy melyik esett jobban azt maga sem tudja, de mindegy is tulajdonképpen.
Vizslatóan méri végig a férfit a feje búbjától a lábujja hegyéig, de körülbelül olyan stílusban, mint ahogy a férfiak szokták azt a rabszolgapiacon a nőkkel.*
- Ha nincs kifogásod uram, akkor csak a tanácskozás után ejtsük szerét a szertartásnak.
*általában akkor fűzi bele mondandójába az "uram" szót, ha nagyon szeretne valamit, Az a valami pedig most csak egy dolog: ha már egyszer levetkőzött, akkor nem akar majd felöltözni nagyon, Sőt egyáltalán nem.
Mindeközben pedig ellenállhatatlanul mosolyog Kaganra, aki általában teljesíteni is szokta az ilyen kéréseit, Szerencsére mondjuk általában csak ilyen kérései vannak, és nem rágja Kagan fülét egy új bundáért/lóért/ékszerért. Nem, Lea egy dologra vágyik, ez pedig a tisztelet, Kagané főleg. Ezen kívül nem akar szebb ruhát, mint mások, és a lakomákon sem várja el a legjobb falatokat, nem akar megkülönböztetett bánásmódot, ugyanúgy lesoványodott ő is, és a lovai is, mint a többiek is.
Aki meg majd új bundára/lóra/ékszerre vágyik az Kagan majdani felesége lesz, cserébe pedig elpotyogtat majd egy pár kis Thargodart.
Mosolyogva várja a választ, majd még játékosan hozzáteszi:*
- Aztán megfürödj nekem! Ha nem megy egyedül szívesen megmosom a hátad!
*néha megengedi magának ezt a játékos hangnemet, hiszen amellett, hogy Szellemjáró még nő is, így aztán nem hagyják teljesen hidegen a férfiúi bájok, noha nem egy folyton tüzelő asszonyállat, de azért néha vágyik a gyengédségre, meg a belsőséges érintésre is. Ezeket pedig csak a törzsfőtől kaphatja meg, mert ha másnál keresné az szentségtörés lenne, és lehet, hogy a szellemek is elfordulnának tőle. Meg amúgy is: többnyire jól érzik magukat, bár lehet, hogy azért mert Lea ismeri a férfi tűréshatárát, és tudja, hogy mikor kell kicsit odébbállnia. Például hagyja, hogy Kagan akkor cipelje be a rabnőket a sátrába amikor csak akarja, akár csinálja is fel őket...*
*Mivel Lea sikeresen beviszi a pofont ezért aztán meg is nyugszik. Végtére is ő is olyan, mint a barbárok férfiai: időnként vérre szomjazik, csak mondjuk beéri egy pofonnal is, és nem kell neki férfiúi virtusból okvetlenül kardélre hányni bárkit. Tehát elégedetten vág a lova véknyába, hogy könnyed ügetésbe ugrassza, így aztán kicsit előbb ér a táborba, mint a csapatka többi tagja, akik gyalogosan vannak. Ez a cirka kétpercnyi magány pont kell neki ahhoz, hogy lenyugodjon és rendezni tudja a vonásait. Így aztán bárki is számít bármi további "cirkuszra" az bizony elmarad.
Messziről látja már Kagan, elmosolyodik ezen a beálláson, látszik rajta, hogy várakozó állásponton van, hogy mivel kapcsolatban? Nos Kagan majd úgyis felteszi a maga kérdéseit, hisz könnyen lehet, hogy az erdőből felszálló szolid füstoszlop neki is szemet szúrt. Kagan előtt fog csak megállni, és könnyed mozdulattal földre huppanni. Jót tett neki a jeges fürdő és a pofozkodás is, hogy melyik esett jobban azt maga sem tudja, de mindegy is tulajdonképpen.
Vizslatóan méri végig a férfit a feje búbjától a lábujja hegyéig, de körülbelül olyan stílusban, mint ahogy a férfiak szokták azt a rabszolgapiacon a nőkkel.*
- Ha nincs kifogásod uram, akkor csak a tanácskozás után ejtsük szerét a szertartásnak.
*általában akkor fűzi bele mondandójába az "uram" szót, ha nagyon szeretne valamit, Az a valami pedig most csak egy dolog: ha már egyszer levetkőzött, akkor nem akar majd felöltözni nagyon, Sőt egyáltalán nem.
Mindeközben pedig ellenállhatatlanul mosolyog Kaganra, aki általában teljesíteni is szokta az ilyen kéréseit, Szerencsére mondjuk általában csak ilyen kérései vannak, és nem rágja Kagan fülét egy új bundáért/lóért/ékszerért. Nem, Lea egy dologra vágyik, ez pedig a tisztelet, Kagané főleg. Ezen kívül nem akar szebb ruhát, mint mások, és a lakomákon sem várja el a legjobb falatokat, nem akar megkülönböztetett bánásmódot, ugyanúgy lesoványodott ő is, és a lovai is, mint a többiek is.
Aki meg majd új bundára/lóra/ékszerre vágyik az Kagan majdani felesége lesz, cserébe pedig elpotyogtat majd egy pár kis Thargodart.
Mosolyogva várja a választ, majd még játékosan hozzáteszi:*
- Aztán megfürödj nekem! Ha nem megy egyedül szívesen megmosom a hátad!
*néha megengedi magának ezt a játékos hangnemet, hiszen amellett, hogy Szellemjáró még nő is, így aztán nem hagyják teljesen hidegen a férfiúi bájok, noha nem egy folyton tüzelő asszonyállat, de azért néha vágyik a gyengédségre, meg a belsőséges érintésre is. Ezeket pedig csak a törzsfőtől kaphatja meg, mert ha másnál keresné az szentségtörés lenne, és lehet, hogy a szellemek is elfordulnának tőle. Meg amúgy is: többnyire jól érzik magukat, bár lehet, hogy azért mert Lea ismeri a férfi tűréshatárát, és tudja, hogy mikor kell kicsit odébbállnia. Például hagyja, hogy Kagan akkor cipelje be a rabnőket a sátrába amikor csak akarja, akár csinálja is fel őket...*
833. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 13:59:02
Üzenet elküldve: 2013-12-16 13:59:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - vadászok//
*Miután elejtette a maga őzét, nem egy vezérbika, a súlya alig húzza a vállát, na jó, egy kicsit talán, elindult a belső vonal felé. Talán sikerül még egy újabbat terelnie a másik kettő vadász elé, ha nem akkor is remélhetőleg tud lőni pár kisebb vadat. Fácánt, nyulat, vagy ami él errefelé. A nyúlnak örülne, akkor már új sapkája is lenne, nyúlfarkas prém a hideg időkre. Itt a pusztán könnyebben tud keresztülfújni a szél, ami télen nem épp kellemes mulatság megfelelő ruházat nélkül. A téli tábor lakrészeit sem véletlenül mélyítik a földbe...
Gondolataiból egy őrszemnek állított nyúl riasztja fel, ám sajnos az állat felé fúj a szél, így idejében kiszagolja és el is tűnik a füles az odúban. Ebből sem lesz sapka! Tovább halad a másik két vadász felé, ám egyikbe sem fut bele. Mire nagy ívben visszakerül a táborba, ki tudja hogyan, mégis akad mindkét kezébe egy-egy nyúl, a vállán pedig ott van még az őz is. Mint egy győztes sereg ütközet után, úgy vonul be a táborba arca elé kötött kendővel és íjjal-nyíllal felfegyverezve.*
- A szellemek ránk mosolyogtak. Hoztam élelmet!
*Miután elejtette a maga őzét, nem egy vezérbika, a súlya alig húzza a vállát, na jó, egy kicsit talán, elindult a belső vonal felé. Talán sikerül még egy újabbat terelnie a másik kettő vadász elé, ha nem akkor is remélhetőleg tud lőni pár kisebb vadat. Fácánt, nyulat, vagy ami él errefelé. A nyúlnak örülne, akkor már új sapkája is lenne, nyúlfarkas prém a hideg időkre. Itt a pusztán könnyebben tud keresztülfújni a szél, ami télen nem épp kellemes mulatság megfelelő ruházat nélkül. A téli tábor lakrészeit sem véletlenül mélyítik a földbe...
Gondolataiból egy őrszemnek állított nyúl riasztja fel, ám sajnos az állat felé fúj a szél, így idejében kiszagolja és el is tűnik a füles az odúban. Ebből sem lesz sapka! Tovább halad a másik két vadász felé, ám egyikbe sem fut bele. Mire nagy ívben visszakerül a táborba, ki tudja hogyan, mégis akad mindkét kezébe egy-egy nyúl, a vállán pedig ott van még az őz is. Mint egy győztes sereg ütközet után, úgy vonul be a táborba arca elé kötött kendővel és íjjal-nyíllal felfegyverezve.*
- A szellemek ránk mosolyogtak. Hoztam élelmet!
832. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 13:27:52
Üzenet elküldve: 2013-12-16 13:27:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Salanel nem elégítette ki Isu kíváncsiságát, de a választ egy kósza mosoly kíséretében megköszöni neki. Azt sem árt tudnia, hogy ketten még kint vannak vadászni. De ki lehet az a kettő? Nem kérdezi meg. Magához szorítja az eddig elcipelt gyújtóst és a többiek után siet. Persze, már messziről látja, hogy Leánák elszakadóban van a cérna. Nem is avatkozik már bele a dolgokba, elvégre az ő szava eddig sem volt mérvadó a fiúk ügyében. Fél füllel hallja még Kellt, egyet is ért vele. Részben.
A lehető leghamarabb bemenekül Kagan sátrába, hogy megrakja a tüzet odabent is. A tágas jurta tetején van megfelelő szellőzőnyílás ahol távozhat majd a füst, a belső tere elég tágas, a lány pedig már neki is lát, hogy előkészítse a tűzrakóhelyet.
Csöndesen bíbelődik hosszú percekig, ha nem zavarják meg. Hamarosan füst száll fel odabentről, ő pedig kidugja az orrát ismét. Alaposan körbekémlel, s ha épp egy repülő butykos, edény, fegyver sem akarja lecsapni a fejét, akkor ki is merészkedik.
Nem tudja mihez kezdhetne, hol tehetné még hasznossá magát, ezért lova felé veszi az irányt. Atsun békésen legelészik a többi hátas mellett. *
-Úgy látom már meghemperegtél.
*Vakargatja meg a földes és poros szőrét. *
-Nem tudom hogy gondoltad te ezt!
*Dünnyög az állatnak tovább, miközben kezével körkörös mozdulatokat leírva masszírozza lova izmos nyakát.*
-Hát mi lesz ha most azonnal de máris lóra kell pattannom?!
*Cibálja meg játékosan a deres fülét.*
-Mi lesz akkor?!
*Mint egy nagyra nőtt gyerek, úgy csimpaszkodik rá Atsunra. Nem túl magas, könnyen fel is kapaszkodik rá, de csak lóg a hátán, mint egy liszteszsák. Kezei és lábai két-két oldalt lógnak le, kámzsája az arcába csúszik.*
*Salanel nem elégítette ki Isu kíváncsiságát, de a választ egy kósza mosoly kíséretében megköszöni neki. Azt sem árt tudnia, hogy ketten még kint vannak vadászni. De ki lehet az a kettő? Nem kérdezi meg. Magához szorítja az eddig elcipelt gyújtóst és a többiek után siet. Persze, már messziről látja, hogy Leánák elszakadóban van a cérna. Nem is avatkozik már bele a dolgokba, elvégre az ő szava eddig sem volt mérvadó a fiúk ügyében. Fél füllel hallja még Kellt, egyet is ért vele. Részben.
A lehető leghamarabb bemenekül Kagan sátrába, hogy megrakja a tüzet odabent is. A tágas jurta tetején van megfelelő szellőzőnyílás ahol távozhat majd a füst, a belső tere elég tágas, a lány pedig már neki is lát, hogy előkészítse a tűzrakóhelyet.
Csöndesen bíbelődik hosszú percekig, ha nem zavarják meg. Hamarosan füst száll fel odabentről, ő pedig kidugja az orrát ismét. Alaposan körbekémlel, s ha épp egy repülő butykos, edény, fegyver sem akarja lecsapni a fejét, akkor ki is merészkedik.
Nem tudja mihez kezdhetne, hol tehetné még hasznossá magát, ezért lova felé veszi az irányt. Atsun békésen legelészik a többi hátas mellett. *
-Úgy látom már meghemperegtél.
*Vakargatja meg a földes és poros szőrét. *
-Nem tudom hogy gondoltad te ezt!
*Dünnyög az állatnak tovább, miközben kezével körkörös mozdulatokat leírva masszírozza lova izmos nyakát.*
-Hát mi lesz ha most azonnal de máris lóra kell pattannom?!
*Cibálja meg játékosan a deres fülét.*
-Mi lesz akkor?!
*Mint egy nagyra nőtt gyerek, úgy csimpaszkodik rá Atsunra. Nem túl magas, könnyen fel is kapaszkodik rá, de csak lóg a hátán, mint egy liszteszsák. Kezei és lábai két-két oldalt lógnak le, kámzsája az arcába csúszik.*
831. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 12:46:36
Üzenet elküldve: 2013-12-16 12:46:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
*Mélyeket szipákol, miközben nagyokat kortyol a rumból. Nem az a kimondott tavaszi idő.*
~Hideg van a rohadt életbe is~
*Összébb húzza magán a farkas szőr bundát. Na ez sem egy akármilyen ruhadarab. Vagy egy hétig varrogatta mire olyan lett, hogy át tudta rajta dugni a szárnyait, aztán meg le tudta zárni a hátrészt. Ehez mondjuk kellett némi segítség. A szárnyak nagyon hasznos dolgok, de hideg időben roppant macerásak. Amikor már nagyon hideg van, nem pepecsel ilyen átvezetős mutatványokkal. Beleül egy hatalmas medvebundába, Legnano hátán, s hónapokig elfelejti a repkedést, s amennyire lehet a lóval megy minden felé. Mert a több méteres hóból nem látszik ki. Csípős hideg fúj itt a pózna tetején, de ez az egyetlen hely ahonnan belát mindent.*
~Lemenőben a nap~
*Pillantása végig fut a horizonton, éles szeme veszélyt keres, de nem talál. Viszont megérkezik a vezér egér, meg az elf maca. Nem sokkal később pedig előbukkan az erdőből egy fura ötös is. Ilyen távolságból marha nehéz megállapítani, hogy mit csinálnak pontosan. A lent kardal elhelyezkedő Kagan nem sok jót ígér. Felmerül benne a gondolat, hogy egy sólyom szerű vetődéssel pont az ember vállára érkezhetne, amolyan „ Mi a hézag, hapsikám „ stílusban. De gyorsan elveti az ötletet. A szárnyai elfáradtak, mára elég volt a repkedésből. A pipát nem teszi el, de a többi cuccot visszapakolja a szütyőjébe, aztán egy elegáns mozdulattal végig csúszik a vezéri sátor tetején. Egyenesen Legnano nyergében landolva. Nincs messze Kagantól, sem az érkezőktől, de mégis kissé stréhan, takarásban. A vezéri sátor árnyékosabb oldalán, és amúgy is csak szolidan pipázgat. A jó műsor reményében kissé közelebb baktat. S így mind a nyúzók, mint a törzsfő közelében lehet. Kiváló megfigyelő pontra lelt. Igyekszik, szokása szerint kényelmesen helyezkedni. S ehez egy plusz farkas szőrt is előbányászik a nyeregtáskákból, melyet vállára terít. Elegáns ( de már prémmel kibélelt ) kalapját is a fejére húzza. Mert tényleg marha hideg van, de ezt leszámítva figyelme a műsoré.*
~Lássuk a világot jelentő deszkák híres alakjait~
*Ha jól látja az érkezők közt van a vajákos is. Ez különösebben nem lepi meg, viszont az már sokkal inkább hogy a vezéri kishúg is ott baktat, akiről köztudott hogy Kagan úgy őrzi mint mókus a télire elpakolt élelmet, mégis mi a fenét keresett az erdőben? A kis csaj aduász lehet. Ha jól házasítják meg. Más szerepe nem nagyon van, de épp emiatt roppant módon kell vigyázni a csinos pofijára és a szüzességére. Különben értéktelenné válik. Ha valami ork meghágja valahol, akkor aztán fújhatják az egészet.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 12:48:25
*Mélyeket szipákol, miközben nagyokat kortyol a rumból. Nem az a kimondott tavaszi idő.*
~Hideg van a rohadt életbe is~
*Összébb húzza magán a farkas szőr bundát. Na ez sem egy akármilyen ruhadarab. Vagy egy hétig varrogatta mire olyan lett, hogy át tudta rajta dugni a szárnyait, aztán meg le tudta zárni a hátrészt. Ehez mondjuk kellett némi segítség. A szárnyak nagyon hasznos dolgok, de hideg időben roppant macerásak. Amikor már nagyon hideg van, nem pepecsel ilyen átvezetős mutatványokkal. Beleül egy hatalmas medvebundába, Legnano hátán, s hónapokig elfelejti a repkedést, s amennyire lehet a lóval megy minden felé. Mert a több méteres hóból nem látszik ki. Csípős hideg fúj itt a pózna tetején, de ez az egyetlen hely ahonnan belát mindent.*
~Lemenőben a nap~
*Pillantása végig fut a horizonton, éles szeme veszélyt keres, de nem talál. Viszont megérkezik a vezér egér, meg az elf maca. Nem sokkal később pedig előbukkan az erdőből egy fura ötös is. Ilyen távolságból marha nehéz megállapítani, hogy mit csinálnak pontosan. A lent kardal elhelyezkedő Kagan nem sok jót ígér. Felmerül benne a gondolat, hogy egy sólyom szerű vetődéssel pont az ember vállára érkezhetne, amolyan „ Mi a hézag, hapsikám „ stílusban. De gyorsan elveti az ötletet. A szárnyai elfáradtak, mára elég volt a repkedésből. A pipát nem teszi el, de a többi cuccot visszapakolja a szütyőjébe, aztán egy elegáns mozdulattal végig csúszik a vezéri sátor tetején. Egyenesen Legnano nyergében landolva. Nincs messze Kagantól, sem az érkezőktől, de mégis kissé stréhan, takarásban. A vezéri sátor árnyékosabb oldalán, és amúgy is csak szolidan pipázgat. A jó műsor reményében kissé közelebb baktat. S így mind a nyúzók, mint a törzsfő közelében lehet. Kiváló megfigyelő pontra lelt. Igyekszik, szokása szerint kényelmesen helyezkedni. S ehez egy plusz farkas szőrt is előbányászik a nyeregtáskákból, melyet vállára terít. Elegáns ( de már prémmel kibélelt ) kalapját is a fejére húzza. Mert tényleg marha hideg van, de ezt leszámítva figyelme a műsoré.*
~Lássuk a világot jelentő deszkák híres alakjait~
*Ha jól látja az érkezők közt van a vajákos is. Ez különösebben nem lepi meg, viszont az már sokkal inkább hogy a vezéri kishúg is ott baktat, akiről köztudott hogy Kagan úgy őrzi mint mókus a télire elpakolt élelmet, mégis mi a fenét keresett az erdőben? A kis csaj aduász lehet. Ha jól házasítják meg. Más szerepe nem nagyon van, de épp emiatt roppant módon kell vigyázni a csinos pofijára és a szüzességére. Különben értéktelenné válik. Ha valami ork meghágja valahol, akkor aztán fújhatják az egészet.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 12:48:25
830. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 09:17:08
Üzenet elküldve: 2013-12-16 09:17:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában//
*Miután minden le lett rendezve, elhagyják a termet, és a szállások felé kíséri őket egy szolga. Az elf lány bizalmaskodva megkérdezi, hogy nem kísérné-e el egy sétára a a kastély körül. Olfreen, noha sötételf, és nincs túl sok jó véleménye az elfekről, nem hagyja hidegen a lány szépsége, és az a tény, hogy sose ismert igazán egy nőt se eddig. * - Részemről nincs akadálya, úgyis ajánlatos megismerni a helyet ahol épp tartózkodunk, nehogy kínos meglepetések érjenek.- * Érezte ,hogy ez nem volt túl romantikus, bár lehet nem is kell annak lennie, majd kiderül.*- Ha lepakoltam akkor itt várlak az ajtód előtt, és mehetünk.- * Szólt még vissza a lánynak majd bement a szobába. Egy teljesen egyszerű vendégszoba, de ez is sose látott pompa Olfreen számára, aki eddig csűrökben, mocskos fogadókban lakott. Lerakta az ágyra kevéske motyóját, csak a botját hagyta meg, majd kiment a szobából és a lány ajtaja előtt várakozott.*
*Miután minden le lett rendezve, elhagyják a termet, és a szállások felé kíséri őket egy szolga. Az elf lány bizalmaskodva megkérdezi, hogy nem kísérné-e el egy sétára a a kastély körül. Olfreen, noha sötételf, és nincs túl sok jó véleménye az elfekről, nem hagyja hidegen a lány szépsége, és az a tény, hogy sose ismert igazán egy nőt se eddig. * - Részemről nincs akadálya, úgyis ajánlatos megismerni a helyet ahol épp tartózkodunk, nehogy kínos meglepetések érjenek.- * Érezte ,hogy ez nem volt túl romantikus, bár lehet nem is kell annak lennie, majd kiderül.*- Ha lepakoltam akkor itt várlak az ajtód előtt, és mehetünk.- * Szólt még vissza a lánynak majd bement a szobába. Egy teljesen egyszerű vendégszoba, de ez is sose látott pompa Olfreen számára, aki eddig csűrökben, mocskos fogadókban lakott. Lerakta az ágyra kevéske motyóját, csak a botját hagyta meg, majd kiment a szobából és a lány ajtaja előtt várakozott.*
829. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 08:37:04
Üzenet elküldve: 2013-12-16 08:37:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Végül aztán csak szerencsésen megússza a fürge kis tünde, és nem végzi letaglózva a parton. Meglehet most neheztel rá, pedig ő biza nem akar rosszat, csak reflexből cselekszik. Még jó, hogy kissé sután és lomhán mozog, hiszen óriás vagy mifene. Kicsit hümmög még a "megrázkódtatástól", miközben kiérve a partra a maradék halacskákat fogdossa össze...
Mire felnéz sehol senkit nem lel, jól faképnél hagyták így csurom vizesen.*
- Hahó! *Bukik ki belőle a bárgyú kérdés. Felegyenesedve még látja, hogy távoznak társai. Lép is utánuk egyet, majd még egyet tétován, mikor belebotlik a vízhordó edényekbe és tömlőkbe, miket elhagyott.*
- Jééé! *Csodálkozik rá a világra, s törnek fel halovány emlékek holmi vízhordásról. Nem az a gyors gondolkodású típus, de azért megragad benne ez meg az. Lehajol, és nekilát feltölteni mindet. Ha végez velük majd szépen komótosan visszaballag a táborba egy csokornyi halacskával és friss vízzel teli tömlőktől roskadozva.
A vizet egy kupacban hagyja a tábor egyik központi részénél, a pikkelyeseket pedig vadászaiknak szánja. És könnyen meg is leli őket, mert orra már érzi a hús szagát, és szinte már szájában érzi ízét is. Nagyot csettint nyelvével, körülbelül, mint valami ostorcsattanás. Erre már biztos felfigyelnek rá. Persze vakok és süketek lennének, ha eddig nem fedezték volna fel.*
- Rolko fogta. *Jelenti ki mellét kidüllesztve. Majd átnyújtja zsákmányát zsigerelésre, de most már tapodtat sem tágít az étek mellől. Ott tipeg-topog (ha egy ekkora óriás képes ilyesmire) a közelben nyálcsorgatva.*
*Végül aztán csak szerencsésen megússza a fürge kis tünde, és nem végzi letaglózva a parton. Meglehet most neheztel rá, pedig ő biza nem akar rosszat, csak reflexből cselekszik. Még jó, hogy kissé sután és lomhán mozog, hiszen óriás vagy mifene. Kicsit hümmög még a "megrázkódtatástól", miközben kiérve a partra a maradék halacskákat fogdossa össze...
Mire felnéz sehol senkit nem lel, jól faképnél hagyták így csurom vizesen.*
- Hahó! *Bukik ki belőle a bárgyú kérdés. Felegyenesedve még látja, hogy távoznak társai. Lép is utánuk egyet, majd még egyet tétován, mikor belebotlik a vízhordó edényekbe és tömlőkbe, miket elhagyott.*
- Jééé! *Csodálkozik rá a világra, s törnek fel halovány emlékek holmi vízhordásról. Nem az a gyors gondolkodású típus, de azért megragad benne ez meg az. Lehajol, és nekilát feltölteni mindet. Ha végez velük majd szépen komótosan visszaballag a táborba egy csokornyi halacskával és friss vízzel teli tömlőktől roskadozva.
A vizet egy kupacban hagyja a tábor egyik központi részénél, a pikkelyeseket pedig vadászaiknak szánja. És könnyen meg is leli őket, mert orra már érzi a hús szagát, és szinte már szájában érzi ízét is. Nagyot csettint nyelvével, körülbelül, mint valami ostorcsattanás. Erre már biztos felfigyelnek rá. Persze vakok és süketek lennének, ha eddig nem fedezték volna fel.*
- Rolko fogta. *Jelenti ki mellét kidüllesztve. Majd átnyújtja zsákmányát zsigerelésre, de most már tapodtat sem tágít az étek mellől. Ott tipeg-topog (ha egy ekkora óriás képes ilyesmire) a közelben nyálcsorgatva.*
828. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:29:53
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:29:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
-Én is apámtól... Míg meg nem ölték.
*Anyjával együtt, azzal életének egy új szakasza kezdődött el, amely aztán a törzs számára oly' fontos Lihanechi tó melletti csatával zárult le. Akkor kezdődött új élete.*
-Ha megtaníthatott volna mindenre, amit tudott, most sokkal jobb íjász lennék.
*Más lenne az élete, mint most, az biztos. A lány lelkes bemutatójára csak értőn bólogat. Ő maga is hallott dolgokat, de hogy ezeknek mennyi volt a valóságalapja, azt nem tudta megállapítani.*
-Nem, még soha nem találkoztam egyel sem. *Gyerekkorában nem városban élt és a fogságban töltött éveket sem ott élte. Szabadulása óta pedig a törzs tagja, így azóta se tette be a lábát a számára szokatlan helyre.*
-Most vagyok a legközelebb.
*Mutat hüvelykujjával a háta mögé. A város irányába.*
-De hogy eláruljak egy titkot.
*Kissé közelebb hajol és halkan, suttogva folytatja.*
-Nem szívesen tenném be a lábam.
*Maga sem tudja miért. Nem az a fajta, aki irtózik a változástól, de ez most egy merőben új és szokatlan helyzet.*
-Én is apámtól... Míg meg nem ölték.
*Anyjával együtt, azzal életének egy új szakasza kezdődött el, amely aztán a törzs számára oly' fontos Lihanechi tó melletti csatával zárult le. Akkor kezdődött új élete.*
-Ha megtaníthatott volna mindenre, amit tudott, most sokkal jobb íjász lennék.
*Más lenne az élete, mint most, az biztos. A lány lelkes bemutatójára csak értőn bólogat. Ő maga is hallott dolgokat, de hogy ezeknek mennyi volt a valóságalapja, azt nem tudta megállapítani.*
-Nem, még soha nem találkoztam egyel sem. *Gyerekkorában nem városban élt és a fogságban töltött éveket sem ott élte. Szabadulása óta pedig a törzs tagja, így azóta se tette be a lábát a számára szokatlan helyre.*
-Most vagyok a legközelebb.
*Mutat hüvelykujjával a háta mögé. A város irányába.*
-De hogy eláruljak egy titkot.
*Kissé közelebb hajol és halkan, suttogva folytatja.*
-Nem szívesen tenném be a lábam.
*Maga sem tudja miért. Nem az a fajta, aki irtózik a változástól, de ez most egy merőben új és szokatlan helyzet.*
827. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:19:42
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:19:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
-Te kitől tanultad?
*Szegezi a férfinek a kérdést. Napsárga szemei érdeklődve fürkészik a másik arcát.*
-Remek!
*Lelkendezik, épp csak nem kezd tapsikolni örömében. Nem állhatja a semmittevést. (A kiadós lakoma utáni fetrengés természetesen nem minősül annak, hiszen a látszólagos mozdulatlanság ellenére gyomra komoly munkát végez.)*
-Nem tetszenek. Nem sokat. Fura maskarákba járnak, harsányan nevetnek, az arcuk színes.
*Kezeit füleire is tapasztja, majd eltakarja szemét. Se hallgatni nem szereti, se látni őket.*
-A szaguk erős, pacsuli, a foguk rossz a sok vacaktól amit esznek!
*Lelkesen vicsorít is egyet, hogy Salanel lássa az ő fogai milyen szépek. Kicsit szabálytalanok, szemfogai agyarként ugranak előre fogainak sorából, de más hibájuk nincs.*
-Süketek, mint egy hal! Nem is csodálom, hiszen zajban kelnek, zajban fekszenek. Zajolnak egész nap. Na és te? Volt már velük dolgod?
-Te kitől tanultad?
*Szegezi a férfinek a kérdést. Napsárga szemei érdeklődve fürkészik a másik arcát.*
-Remek!
*Lelkendezik, épp csak nem kezd tapsikolni örömében. Nem állhatja a semmittevést. (A kiadós lakoma utáni fetrengés természetesen nem minősül annak, hiszen a látszólagos mozdulatlanság ellenére gyomra komoly munkát végez.)*
-Nem tetszenek. Nem sokat. Fura maskarákba járnak, harsányan nevetnek, az arcuk színes.
*Kezeit füleire is tapasztja, majd eltakarja szemét. Se hallgatni nem szereti, se látni őket.*
-A szaguk erős, pacsuli, a foguk rossz a sok vacaktól amit esznek!
*Lelkesen vicsorít is egyet, hogy Salanel lássa az ő fogai milyen szépek. Kicsit szabálytalanok, szemfogai agyarként ugranak előre fogainak sorából, de más hibájuk nincs.*
-Süketek, mint egy hal! Nem is csodálom, hiszen zajban kelnek, zajban fekszenek. Zajolnak egész nap. Na és te? Volt már velük dolgod?
826. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:04:42
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:04:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
-Az biztos.
*Hallgathatta volna, a lánytól talán csak ugratásból, sokak szájából viszont komoly szidalom érkezett volna. Sok itt az éhes száj és mivel ők mentek el vadászni, nyilván jogos is lett volna a kritika. De szerencsére nem hibázta el és ez a lényeg.*
-Azért én se vagyok olyan mesteri.
*Vonja meg a vállát mosolyogva. Ért ő az íjhoz és a kardhoz is, ha kell nem csak vadászat, hanem harc közben is használja őket, de sok itt a törzsben az olyan, akinek a harc az élete és mesterien forgatják a fegyvereiket. Jobban, mint Salanel.*
-De azért szívesen segítek, mutathatok majd néhány cselt.
*Az csak a törzs javára válik, ha megosztják a tudásukat egymás között, így együtt, csapatként fejlődhetnek. A szokatlanul rövid válaszból megérzi Akheel rossz érzéseit, így nem is erőlteti a kérdezősködést múltjának ezen darabkájával kapcsolatban.*
-Nem szereted a városi népeket. Mit tudsz róluk ?
*Talán csak van valami oka az előítéletnek. A fél-elf eddigi élete során nem járt hasonló hely közelében, így nem is tudja, hogy milyen ott az élet.*
-Az biztos.
*Hallgathatta volna, a lánytól talán csak ugratásból, sokak szájából viszont komoly szidalom érkezett volna. Sok itt az éhes száj és mivel ők mentek el vadászni, nyilván jogos is lett volna a kritika. De szerencsére nem hibázta el és ez a lényeg.*
-Azért én se vagyok olyan mesteri.
*Vonja meg a vállát mosolyogva. Ért ő az íjhoz és a kardhoz is, ha kell nem csak vadászat, hanem harc közben is használja őket, de sok itt a törzsben az olyan, akinek a harc az élete és mesterien forgatják a fegyvereiket. Jobban, mint Salanel.*
-De azért szívesen segítek, mutathatok majd néhány cselt.
*Az csak a törzs javára válik, ha megosztják a tudásukat egymás között, így együtt, csapatként fejlődhetnek. A szokatlanul rövid válaszból megérzi Akheel rossz érzéseit, így nem is erőlteti a kérdezősködést múltjának ezen darabkájával kapcsolatban.*
-Nem szereted a városi népeket. Mit tudsz róluk ?
*Talán csak van valami oka az előítéletnek. A fél-elf eddigi élete során nem járt hasonló hely közelében, így nem is tudja, hogy milyen ott az élet.*
825. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:02:59
Üzenet elküldve: 2013-12-16 03:02:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Ő tudja, mikor mit, és kinek mondjon. Persze utólag sokszor megbánja. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy szégyenkeznie kell, legszívesebben meg nem történtté tenné a dolgot. Bizonyára minden férfi életében van ilyen pillanat. Bron-éban is, habár talán sokkal ritkábban.
Ám ez nem egy ilyen alkalom.
Részéről ő lezártnak tekinti a dolgot, ezért teljesen váratlanul éri a keresetlen saller, ami a képes felén csattan. Esélye sincs elhajolni, mert már nem is figyel oda Leandanára. Meg aztán, ügyelnie kell a kezében hordozott rőzsehalomra, mert ha szanaszét szórja, kezdheti megint összekaparászni.
Szóval a visszakezes véleménynyilvánítás jól felfekszik a képére, és nagyot csattan, Bron pedig döbbenetében el is felejti az emlegetett gallyhalmazt hozzávágni a szellemkedőhöz. De eszébe sem jut visszavágni, inkább erőltetetten felröhögcsél, majd nyakát behúzva tovább oldalog. De ezúttal távolabb fog haladni attól a lótól! Egyrészt örül annak, hogy nem szórta el a rőzséit, másrészt úgy tűnik, a lánynak - ritka pillanatok egyike - elakadt a szava. Ezt már fél sikerként könyveli el magában, és megelégszik a kétes eredménnyel. Ezért kuncorászik. Mert úgy dönt magában, ez már valamennyire sikernek számít.
Persze mondani nem mer semmit.
Mindez pedig még nem a táborukban történik, ezért ott aztán végképp nem lesz semmiféle műsor. Aki veszi rá a fáradságot, hogy itt is Bront figyelje, az csak (sunyi pislogásán kívül) annyit láthat, hogy egy hosszúkás növényszárat kezd rágcsálni egykedvűen. Persze csak azután, hogy megszabadul a rőzsekupactól, s a felhalmozott tüzifa mellé szórja le azt. Egy dolog biztosnak látszik, legalább a hátsó felük nem fog befagyni ma éjszaka.
A fogai és körmei tisztogatását utóbb már megunta, ezért a változatosság kedvéért most inkább az orrát kezdi túrni. Valamikor ilyentájt bukkan fel ismét Cadavres, aki úgy tűnik, szintén kifogyott a munkából. Ráemeli a tekintetét.*
- Há' semmire. Csak úgy elvagyok. Várok. Sosem voltam egy kényelmes típus, de most már jó lenne fedél a kobakom fölé.
*A város irányába kezd nézelődni. Régen járt falak között, utcaköveken. Jóleső érzés keríti hatalmába, mikor belegondol.. Lépteinek kopogása csendes éjszakákban.. Mikor végighalad egy sikátorban.. Zene füleinek. Persze csak amikor éppen nem lopakodik.*
*Ő tudja, mikor mit, és kinek mondjon. Persze utólag sokszor megbánja. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy szégyenkeznie kell, legszívesebben meg nem történtté tenné a dolgot. Bizonyára minden férfi életében van ilyen pillanat. Bron-éban is, habár talán sokkal ritkábban.
Ám ez nem egy ilyen alkalom.
Részéről ő lezártnak tekinti a dolgot, ezért teljesen váratlanul éri a keresetlen saller, ami a képes felén csattan. Esélye sincs elhajolni, mert már nem is figyel oda Leandanára. Meg aztán, ügyelnie kell a kezében hordozott rőzsehalomra, mert ha szanaszét szórja, kezdheti megint összekaparászni.
Szóval a visszakezes véleménynyilvánítás jól felfekszik a képére, és nagyot csattan, Bron pedig döbbenetében el is felejti az emlegetett gallyhalmazt hozzávágni a szellemkedőhöz. De eszébe sem jut visszavágni, inkább erőltetetten felröhögcsél, majd nyakát behúzva tovább oldalog. De ezúttal távolabb fog haladni attól a lótól! Egyrészt örül annak, hogy nem szórta el a rőzséit, másrészt úgy tűnik, a lánynak - ritka pillanatok egyike - elakadt a szava. Ezt már fél sikerként könyveli el magában, és megelégszik a kétes eredménnyel. Ezért kuncorászik. Mert úgy dönt magában, ez már valamennyire sikernek számít.
Persze mondani nem mer semmit.
Mindez pedig még nem a táborukban történik, ezért ott aztán végképp nem lesz semmiféle műsor. Aki veszi rá a fáradságot, hogy itt is Bront figyelje, az csak (sunyi pislogásán kívül) annyit láthat, hogy egy hosszúkás növényszárat kezd rágcsálni egykedvűen. Persze csak azután, hogy megszabadul a rőzsekupactól, s a felhalmozott tüzifa mellé szórja le azt. Egy dolog biztosnak látszik, legalább a hátsó felük nem fog befagyni ma éjszaka.
A fogai és körmei tisztogatását utóbb már megunta, ezért a változatosság kedvéért most inkább az orrát kezdi túrni. Valamikor ilyentájt bukkan fel ismét Cadavres, aki úgy tűnik, szintén kifogyott a munkából. Ráemeli a tekintetét.*
- Há' semmire. Csak úgy elvagyok. Várok. Sosem voltam egy kényelmes típus, de most már jó lenne fedél a kobakom fölé.
*A város irányába kezd nézelődni. Régen járt falak között, utcaköveken. Jóleső érzés keríti hatalmába, mikor belegondol.. Lépteinek kopogása csendes éjszakákban.. Mikor végighalad egy sikátorban.. Zene füleinek. Persze csak amikor éppen nem lopakodik.*
824. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:54:15
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:54:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
-Tavasszal meglátjuk, nem igaz?
*Neveti el magát jókedvűen. Igaz is, minek találgatni. Ha jól sejti - bár ő nem a beavatottak egyike - itt megpihennek egy jó időre. A sajtkukac Akheel még nem döntötte el, hogy ez jó lesz-e neki, avagy sem. De idővel ez is ki fog derülni, el fog dőlni.*
-Hát azt nagyon remélem!
*Méltatlankodik immár szándékosan bolondozva a férfivel, hiszen látta mennyire tetszett neki az iménti. Szereti a hordát, a társaságot, szeret örömet okozni társainak, még ha emiatt gyakran bolondnak is tartják.*
-Apámtól.
*Válaszol kurtán. Nagyon szerette őt, de nem szívesen beszél róla. Még nem dolgozta fel korai halálát. A csapatban mindenkit ért veszteség a törzsek szakadásakor.*
-Reméltem, hogy nem hibázod el. Hallgathattad volna életed végéig!
*Ugratja Salanelt.*
-De jól lősz! Jobban, mint én. Megtaníthatnál egy két fogást.
*Javasolja egész közvetlenül. Még vissza is araszol a vadász mellé, ahonnan korábban megugrott.*
-Tavasszal meglátjuk, nem igaz?
*Neveti el magát jókedvűen. Igaz is, minek találgatni. Ha jól sejti - bár ő nem a beavatottak egyike - itt megpihennek egy jó időre. A sajtkukac Akheel még nem döntötte el, hogy ez jó lesz-e neki, avagy sem. De idővel ez is ki fog derülni, el fog dőlni.*
-Hát azt nagyon remélem!
*Méltatlankodik immár szándékosan bolondozva a férfivel, hiszen látta mennyire tetszett neki az iménti. Szereti a hordát, a társaságot, szeret örömet okozni társainak, még ha emiatt gyakran bolondnak is tartják.*
-Apámtól.
*Válaszol kurtán. Nagyon szerette őt, de nem szívesen beszél róla. Még nem dolgozta fel korai halálát. A csapatban mindenkit ért veszteség a törzsek szakadásakor.*
-Reméltem, hogy nem hibázod el. Hallgathattad volna életed végéig!
*Ugratja Salanelt.*
-De jól lősz! Jobban, mint én. Megtaníthatnál egy két fogást.
*Javasolja egész közvetlenül. Még vissza is araszol a vadász mellé, ahonnan korábban megugrott.*
823. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:43:56
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:43:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
-Nem, nem hiszem, hogy kiönt eddig.
*Teljesen biztosan nem merné állítani, mert ki tudhatja ezt ?*
-Igazad van, majd tavasszal.
*Bólogat egyetértően, aztán felhúzza egy pillanatra a szemöldökét, ahogy Akheel kikapja a kezéből a követ és odébb ugrik. Előbb csak elmosolyodik, majd el is neveti magát a lány aggodalmas monológján. Különös teremtés, de Salanel szívesen tölti az idejét vele vagy a többi társsal. Régebben az életnek ezt az oldalát nem ismerhette, csak a kínt és a szenvedést, így az ilyen vidám természetű embereket örömmel fogadja.*
-Talán más megoldást is találhatunk rá.
*Nem akarja lehangolni a lányt azzal, hogy nem lehet megcsinálni az óhaját. Főleg azért nem, mert maga Salanel sem tudja, hogy működhet-e a dolog vagy sem.*
-Hogyan tanultál meg vadászni ? Ügyesen terelted felénk azt az őzet.
*Talán magától, a szükség hozta ? Vagy volt, aki megtanította, tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy most megvan az eredménye.*
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 02:44:46
-Nem, nem hiszem, hogy kiönt eddig.
*Teljesen biztosan nem merné állítani, mert ki tudhatja ezt ?*
-Igazad van, majd tavasszal.
*Bólogat egyetértően, aztán felhúzza egy pillanatra a szemöldökét, ahogy Akheel kikapja a kezéből a követ és odébb ugrik. Előbb csak elmosolyodik, majd el is neveti magát a lány aggodalmas monológján. Különös teremtés, de Salanel szívesen tölti az idejét vele vagy a többi társsal. Régebben az életnek ezt az oldalát nem ismerhette, csak a kínt és a szenvedést, így az ilyen vidám természetű embereket örömmel fogadja.*
-Talán más megoldást is találhatunk rá.
*Nem akarja lehangolni a lányt azzal, hogy nem lehet megcsinálni az óhaját. Főleg azért nem, mert maga Salanel sem tudja, hogy működhet-e a dolog vagy sem.*
-Hogyan tanultál meg vadászni ? Ügyesen terelted felénk azt az őzet.
*Talán magától, a szükség hozta ? Vagy volt, aki megtanította, tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy most megvan az eredménye.*
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.16 02:44:46
822. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:32:21
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:32:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
-Mit gondolsz, kiönt eddig tavasszal a folyó?
*Bök fejével abba az irányba, amerről az óriásokat hallja pancsolni. Meglepő kérdés lehet, de Akheel komolyan tette fel.*
-Kétlem, hogy télelei időkben még fészket raknak. De miért is ne? Megnézhetjük majd.
*Most azonnal nem indulna neki megint, de vacsora és egy kis pihenés után könnyen rá lehet majd bírni.*
-Ühüm.
*Bólint nagyot, de világos szemöldökei összeszaladnak, ahogy aggódva kezdi el méregetni a férfi kezében tartott követ. Fontos lenne neki a dolog, így tart attól, hogy nem azt a választ fogja kapni, amit szeretne.
-Áh!
*Kapja ki Salanel kezéből és távolabb is ugrik tőle. Még jó, hogy nem borítja bunda a testét, mert most egészen biztos felborzolta volna.*
-Még mit nem! Nem bízom kotnyeles városi népekre! Túl szép ahhoz, hogy elrontsák az ízlésükkel, mert az állandó cicomázási hajlamukkal. Bekennék itt nekem olyan mázzal, mint amilyennel az arcukat szokták az asszonyok és eltűnnek majd a pöttyei.
*Hallhatóan nagyon komolyan foglalkoztatja a kő sorsa. Be is passzintja nadrágja zsebébe, mit aztán féltve meglapogat.*
~Jó helyen lesz itt.~
821. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:21:49
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:21:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Nem úgy ismeri a másik vadászt, hogy az egyedül ne találna haza, így aztán nem is aggódik különösebben. Biztosan elszaladt vele a ló, vagyis nem tud megállni a vadászattal... A különös kavicsot megforgatja ujjai között, jól megvizsgálja. Tényleg különös darab, inkább a folyóparton tudná elképzelni a helyét. Ezek szerint távolabb került onnan.*
-Ha már tojás. Majd megkereshetnénk ezeknek a fészkeit.
*A fácántojás is biztosan pazar eledel, bár Salanelnek eddigi élete során nem volt hozzá szerencséje.*
-Medált, ebből ?
*Hümmögve gondolkodik el a kérdésen, miközben újra szemügyre veszi a kavicsot.*
-Elég nagynak tűnik ez a város. Ha más nem, itt biztos találsz valakit, aki ért az ilyesmi munkához.
*Kérdés, hogy mikor jön el az az idő, amikor jobban meg is közelítik a települést vagy akár be is mennek.*
*Nem úgy ismeri a másik vadászt, hogy az egyedül ne találna haza, így aztán nem is aggódik különösebben. Biztosan elszaladt vele a ló, vagyis nem tud megállni a vadászattal... A különös kavicsot megforgatja ujjai között, jól megvizsgálja. Tényleg különös darab, inkább a folyóparton tudná elképzelni a helyét. Ezek szerint távolabb került onnan.*
-Ha már tojás. Majd megkereshetnénk ezeknek a fészkeit.
*A fácántojás is biztosan pazar eledel, bár Salanelnek eddigi élete során nem volt hozzá szerencséje.*
-Medált, ebből ?
*Hümmögve gondolkodik el a kérdésen, miközben újra szemügyre veszi a kavicsot.*
-Elég nagynak tűnik ez a város. Ha más nem, itt biztos találsz valakit, aki ért az ilyesmi munkához.
*Kérdés, hogy mikor jön el az az idő, amikor jobban meg is közelítik a települést vagy akár be is mennek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579