Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 72 (1421. - 1440. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1440. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-24 08:24:50
Üzenet elküldve: 2014-01-24 08:24:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - éjszaka //
*Egész jól végig alszik 5-6 órát, de amikor kipislog a szemhéjai által nyitott résen még mindig sötétséget lát odakint. Próbál visszaaludni. Jobbra fordul, balra fordul, de sehogy sem jó.*
~Felkelek~
*Dönt végül, s lassan komótosan kimászik az ágyból. Átreppen Krumko és Rolko feje fölött a felszereléséhez, s nygudotan felöltözik.*
-A rohadt tetves.*Morog magában mikor észleli, hogy elfogyott a rum a lapos üvegéből. Most nyithat ki egy újabb üveget. Miközben már így is alaposan megcsappant a raktárkészlete. Persze azért egy ilyen nemes feladatra, mint a lerészegedés, mindig van kéznél egy üveg piája. Na de akkor is. Egy újabb üveg rum?
Megcsóválja a fejét, majd előkeresi a fent említett üveget, s még bent a sátorban, óriási ráfordított koncentrációval - egy csepp mellé öntése nélkül -. Feltölti a készletet. Aztán alaposan lezárja a megbontott üveg rumot, és visszacsomagolja a helyére.
Kiváló rejtekhelyet talált, még évekkel ezelőtt. Bizony jó régi "szobatársak már". Az óriások sátrában senki se kutakodik. Ezt hamar feljegyezte magának. Aztán saját hasznára fordította az információt.
Gyors ellenőrző pillantás a két bengára.*
~Érthető okokból~
*Nem elég hogy állati veszélyesek, de még hihetetlenül horkolnak is.
Viszont ezek a körülmények őt egyáltalán nem zavarják. A függőágy kiváló ötletnek bizonyult. A földön még ő sem szívesen aludna mellettük. Mert könnyen laposan ébredhet a tündér, ha óriások mellett szunyál.
Amint felhúzta a farkasszőrt, megfelelő módon kidugta belőle a szárnyait, és felhúzta, majd befűzte a bakancsait. Már indulhat is kifelé. Vagyis indulhatna, de valami fontos dologról megfeledkezett.
Egyrészt a nem rég felöltött lapos üveget ruhája alá rejti. Majd nekilát hogy felcsatolja magára a dobó kése hevedereket is. Aztán akár indulhat is. Pár őrtűz kiégett a táboron belül is, de van még olyan ami pislákolni látszik. Egy ilyet keres. Na meg nem mellesleg egy olyat ami fölött még egy bogrács féle is helyet kapott. Tegnapi kaja, de meleg, és hús van benne. Ez a kettő a legfontosabb. Szóval le is telepszik a tűz mellé, bever egy korty rumot - csak hogy tudja hogy felébredt - aztán kerít egy tál féleséget, meg kanalat, s nagy elánnal falatozni kezd. Mindig is vékony, szikár alak volt, és ez nem is változott sokat az északon töltött idő alatt sem. Persze ő is vesztett némi súlyt a hosszú menet alatt dél felé. De amit leadott azt könnyen visszaszedi. A dolog nem látványos annyira mint az emberek vagy az óriások esetében. De érzi magán hogy sokkal jobb formában van, mint hetekkel ezelőtt.*
*Egész jól végig alszik 5-6 órát, de amikor kipislog a szemhéjai által nyitott résen még mindig sötétséget lát odakint. Próbál visszaaludni. Jobbra fordul, balra fordul, de sehogy sem jó.*
~Felkelek~
*Dönt végül, s lassan komótosan kimászik az ágyból. Átreppen Krumko és Rolko feje fölött a felszereléséhez, s nygudotan felöltözik.*
-A rohadt tetves.*Morog magában mikor észleli, hogy elfogyott a rum a lapos üvegéből. Most nyithat ki egy újabb üveget. Miközben már így is alaposan megcsappant a raktárkészlete. Persze azért egy ilyen nemes feladatra, mint a lerészegedés, mindig van kéznél egy üveg piája. Na de akkor is. Egy újabb üveg rum?
Megcsóválja a fejét, majd előkeresi a fent említett üveget, s még bent a sátorban, óriási ráfordított koncentrációval - egy csepp mellé öntése nélkül -. Feltölti a készletet. Aztán alaposan lezárja a megbontott üveg rumot, és visszacsomagolja a helyére.
Kiváló rejtekhelyet talált, még évekkel ezelőtt. Bizony jó régi "szobatársak már". Az óriások sátrában senki se kutakodik. Ezt hamar feljegyezte magának. Aztán saját hasznára fordította az információt.
Gyors ellenőrző pillantás a két bengára.*
~Érthető okokból~
*Nem elég hogy állati veszélyesek, de még hihetetlenül horkolnak is.
Viszont ezek a körülmények őt egyáltalán nem zavarják. A függőágy kiváló ötletnek bizonyult. A földön még ő sem szívesen aludna mellettük. Mert könnyen laposan ébredhet a tündér, ha óriások mellett szunyál.
Amint felhúzta a farkasszőrt, megfelelő módon kidugta belőle a szárnyait, és felhúzta, majd befűzte a bakancsait. Már indulhat is kifelé. Vagyis indulhatna, de valami fontos dologról megfeledkezett.
Egyrészt a nem rég felöltött lapos üveget ruhája alá rejti. Majd nekilát hogy felcsatolja magára a dobó kése hevedereket is. Aztán akár indulhat is. Pár őrtűz kiégett a táboron belül is, de van még olyan ami pislákolni látszik. Egy ilyet keres. Na meg nem mellesleg egy olyat ami fölött még egy bogrács féle is helyet kapott. Tegnapi kaja, de meleg, és hús van benne. Ez a kettő a legfontosabb. Szóval le is telepszik a tűz mellé, bever egy korty rumot - csak hogy tudja hogy felébredt - aztán kerít egy tál féleséget, meg kanalat, s nagy elánnal falatozni kezd. Mindig is vékony, szikár alak volt, és ez nem is változott sokat az északon töltött idő alatt sem. Persze ő is vesztett némi súlyt a hosszú menet alatt dél felé. De amit leadott azt könnyen visszaszedi. A dolog nem látványos annyira mint az emberek vagy az óriások esetében. De érzi magán hogy sokkal jobb formában van, mint hetekkel ezelőtt.*
1439. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-24 00:34:37
Üzenet elküldve: 2014-01-24 00:34:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kelet - Őrség//
*No igen... a törpe leányzó szeme elég éles ahhoz, hogy észrevegyen _bizonyos_ dolgokat. Jelen esetben a bátyja irányába támasztott bizalmatlanság az. Hrothgaar nem próbál meg mentségeket keresni, vagy kimagyarázni a helyzetet. Azzal talán csak még kínosabbá tenné a szituációt.*
- Igen. Egy ideig még biztos nem fogják tárt karokkal várni. De ez nem _kifejezetten_ neki szól...
*Az a fura helyzet áll hát elő, hogy annak az embernek a húgával beszélget éppen, akiről az imént jelentette ki, hogy egyelőre nem táplálnak felé túláradó bizalmat. Felvetődhet így a kérdés Ryamtiában, hogy akkor a kovács _vele_ miért is igyekszik ilyen közvetlen lenni...?*
~újak vagyunk itt, ismeretlenek. Nem tudhatjuk ki milyen szándékkal közeledik felénk, tán még benned se kén' bíznom~
*Fut át elméjén a gondolat, de jobbnak látja, ha ezt már nem közli hangosan. "Ne szólj szám, nem fáj fejem."
- Ha még párszor kiugrotok ide, valószínűleg megindul és szépen virágzani kezd majd ez az ismeretség is. Akár barátok is lehetnek majd Kagannal...
*Hosszú-hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy ez megtörténjen, ha egyáltalán tényleg bekövetkezik majd. Nincs kizárva, csak idő kell. Valamint hideg fej, hogy ne vágják le egymást majd az első adandó alkalommal...*
- Rendben, én kinn leszek a tábor keleti szélén, nem messze innen.
*Dörmögi a törpe és el is indul posztja felé. Elfoglalja helyét és vár. Jobbat úgysem tud tenni egyelőre. Messzire nem távolodhat el a tábortól, de a sátrak tövében kuksolva sem érne túl sokat az őrszolgálata. Mintegy 15-20 méterre viszont ott "gubbaszt" egy nagyobbacska szikla.Méretre nagyjából akkora lehet, mint az a szekér, amin a kereskedők hozták a holmijukat. Célba veszi hát és amolyan öregurasan feltelepszik rá. Pár percig csak csendben figyeli a tájat. Ilyen ez az őrködés, mindig unalmasan kezdődik...*
*No igen... a törpe leányzó szeme elég éles ahhoz, hogy észrevegyen _bizonyos_ dolgokat. Jelen esetben a bátyja irányába támasztott bizalmatlanság az. Hrothgaar nem próbál meg mentségeket keresni, vagy kimagyarázni a helyzetet. Azzal talán csak még kínosabbá tenné a szituációt.*
- Igen. Egy ideig még biztos nem fogják tárt karokkal várni. De ez nem _kifejezetten_ neki szól...
*Az a fura helyzet áll hát elő, hogy annak az embernek a húgával beszélget éppen, akiről az imént jelentette ki, hogy egyelőre nem táplálnak felé túláradó bizalmat. Felvetődhet így a kérdés Ryamtiában, hogy akkor a kovács _vele_ miért is igyekszik ilyen közvetlen lenni...?*
~újak vagyunk itt, ismeretlenek. Nem tudhatjuk ki milyen szándékkal közeledik felénk, tán még benned se kén' bíznom~
*Fut át elméjén a gondolat, de jobbnak látja, ha ezt már nem közli hangosan. "Ne szólj szám, nem fáj fejem."
- Ha még párszor kiugrotok ide, valószínűleg megindul és szépen virágzani kezd majd ez az ismeretség is. Akár barátok is lehetnek majd Kagannal...
*Hosszú-hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy ez megtörténjen, ha egyáltalán tényleg bekövetkezik majd. Nincs kizárva, csak idő kell. Valamint hideg fej, hogy ne vágják le egymást majd az első adandó alkalommal...*
- Rendben, én kinn leszek a tábor keleti szélén, nem messze innen.
*Dörmögi a törpe és el is indul posztja felé. Elfoglalja helyét és vár. Jobbat úgysem tud tenni egyelőre. Messzire nem távolodhat el a tábortól, de a sátrak tövében kuksolva sem érne túl sokat az őrszolgálata. Mintegy 15-20 méterre viszont ott "gubbaszt" egy nagyobbacska szikla.Méretre nagyjából akkora lehet, mint az a szekér, amin a kereskedők hozták a holmijukat. Célba veszi hát és amolyan öregurasan feltelepszik rá. Pár percig csak csendben figyeli a tájat. Ilyen ez az őrködés, mindig unalmasan kezdődik...*
1438. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 23:14:47
Üzenet elküldve: 2014-01-23 23:14:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok - hazafelé//
* A démonok említésére bólint egyet, ezzel egyet ért ő maga is. De félreteszik a kellemetlenebb témákat és más dolgokról beszélgetnek az úton. *
//Thargodar tábor//
* A táborban pedig a két leányzó mellé szegődik, Isurii és Leandana, most már a nevüket is tudja legalább. Ami számára furcsa, mert a városban be szoktak mutatkozni egymásnak az emberek, ha így akadnak össze, mint a két kereskedő és a törzsbéliek. De tudja, hogy a törzsekben másabbak a szokások, mint náluk. Bánja is, nem is, gyerekként izgalmas dolog volt a városban élni, mára már viszont, valahogy más lett minden. Isurii valahogy olyan, amilyennek látta. Szótlan, zárkózott, mint egy kis fehér virág a szürke sziklák között. Akit óvnak, féltenek, és aki természetéből fakadó adottságai miatt sokakat elszédít, s hoz azokra bajt akarva, akaratlanul. Leandana pedig, gondolatban legyint egy nagyot, a türelmét viszont megőrzi, meg ő, még akkor is, ha törpe vére néha fel-felpezsdül. *
- Nem hinném, hogy jegyese lenne a bátyámnak, Gramorn nem olyan, aki "csereüzletként" tekint egy nőre. Annál ő jószívűbb és tisztességesebb. Nem úgy mint mások. Az ajándék pedig nálunk figyelmesség. A bátyám üzletet kötött a vezéretekkel, ha a városban történik mindez, akkor isznak rá egy-egy kupa sört, s ha az üzlettárs az asszonyával van, vagy valamelyik női rokonával, őt illik egy kedves bókkal köszönteni és valamilyen aprósággal megajándékozni. Ezzel is erősítve az üzleti kapcsolatot, semmi mást. De ezt csak a régi vágású kereskedők teszik és nem az olyan kufárok, mint Goswin.
* Elveszi és megnézi a csomagot, az üvegcsét, amit Isurii mutat neki. Kezére löttyint egy keveset, majd visszazárja a tetejét és vissza adja a lánynak. *
- Igen, olaj. Kellemes az illata és jót tesz a bőrnek.
* Beledörzsöli a kezébe, mutatva hogy nem ártalmas, nem mérgező és még csak nem is büdös. *
- A fivéremet pedig ne féltsétek, nem hinném, hogy túl gyakran megfordulna nálatok majd személyesen. Ha valamire szükségetek van, szólhattok nekem, de be is jöhettek a városban vásárolni. Annyira nem sűrű ott a motozás.
* Látta mennyire megváltozott egy nap alatt a testvére és valahogy nem tetszik neki ez a változás. Talán igaza volt Gramornnak és nem érdemes a törzzsel foglalkozni. Nem kell minden áron barátkozni velük. Talán majd ha megszokták a várost és szokásaikat, talán. *
- Azt hiszem én megyek is, nektek is van dolgotok máshol úgy látom.
* Gramorn felé veszi az irányt, de út közben megtalálják egymást a törpével is. *
- Semmi gond Hrothgaar. Tudom mik egy harcos kötelességei és tudom, hogy nálunk mi az, amit egy vendég megengedhet magának a vendéglátójánál.
* Maradna is, nem is. Egyedül Hrothgaar az, akinek a kedvéért maradna. Igen ám, de itt van a bátyja. Tépelődni látszik, nem is kicsit. *
- Beszélek a bátyámmal, hogy mit akar. Ha úgy adódik, megkereslek és elköszönök tőled, de lehet hogy maradok. Egy kicsit. Úgy látom Gramorn nem érzi itt jól magát, nem nagyon kedvelik őt a társaid.
* Pici szemrehányás csak, ami a hangjából érződik. De mosolyogva lép el a törpe mellől és keresi meg bátyját, hogy beszéljen vele. *
* A démonok említésére bólint egyet, ezzel egyet ért ő maga is. De félreteszik a kellemetlenebb témákat és más dolgokról beszélgetnek az úton. *
//Thargodar tábor//
* A táborban pedig a két leányzó mellé szegődik, Isurii és Leandana, most már a nevüket is tudja legalább. Ami számára furcsa, mert a városban be szoktak mutatkozni egymásnak az emberek, ha így akadnak össze, mint a két kereskedő és a törzsbéliek. De tudja, hogy a törzsekben másabbak a szokások, mint náluk. Bánja is, nem is, gyerekként izgalmas dolog volt a városban élni, mára már viszont, valahogy más lett minden. Isurii valahogy olyan, amilyennek látta. Szótlan, zárkózott, mint egy kis fehér virág a szürke sziklák között. Akit óvnak, féltenek, és aki természetéből fakadó adottságai miatt sokakat elszédít, s hoz azokra bajt akarva, akaratlanul. Leandana pedig, gondolatban legyint egy nagyot, a türelmét viszont megőrzi, meg ő, még akkor is, ha törpe vére néha fel-felpezsdül. *
- Nem hinném, hogy jegyese lenne a bátyámnak, Gramorn nem olyan, aki "csereüzletként" tekint egy nőre. Annál ő jószívűbb és tisztességesebb. Nem úgy mint mások. Az ajándék pedig nálunk figyelmesség. A bátyám üzletet kötött a vezéretekkel, ha a városban történik mindez, akkor isznak rá egy-egy kupa sört, s ha az üzlettárs az asszonyával van, vagy valamelyik női rokonával, őt illik egy kedves bókkal köszönteni és valamilyen aprósággal megajándékozni. Ezzel is erősítve az üzleti kapcsolatot, semmi mást. De ezt csak a régi vágású kereskedők teszik és nem az olyan kufárok, mint Goswin.
* Elveszi és megnézi a csomagot, az üvegcsét, amit Isurii mutat neki. Kezére löttyint egy keveset, majd visszazárja a tetejét és vissza adja a lánynak. *
- Igen, olaj. Kellemes az illata és jót tesz a bőrnek.
* Beledörzsöli a kezébe, mutatva hogy nem ártalmas, nem mérgező és még csak nem is büdös. *
- A fivéremet pedig ne féltsétek, nem hinném, hogy túl gyakran megfordulna nálatok majd személyesen. Ha valamire szükségetek van, szólhattok nekem, de be is jöhettek a városban vásárolni. Annyira nem sűrű ott a motozás.
* Látta mennyire megváltozott egy nap alatt a testvére és valahogy nem tetszik neki ez a változás. Talán igaza volt Gramornnak és nem érdemes a törzzsel foglalkozni. Nem kell minden áron barátkozni velük. Talán majd ha megszokták a várost és szokásaikat, talán. *
- Azt hiszem én megyek is, nektek is van dolgotok máshol úgy látom.
* Gramorn felé veszi az irányt, de út közben megtalálják egymást a törpével is. *
- Semmi gond Hrothgaar. Tudom mik egy harcos kötelességei és tudom, hogy nálunk mi az, amit egy vendég megengedhet magának a vendéglátójánál.
* Maradna is, nem is. Egyedül Hrothgaar az, akinek a kedvéért maradna. Igen ám, de itt van a bátyja. Tépelődni látszik, nem is kicsit. *
- Beszélek a bátyámmal, hogy mit akar. Ha úgy adódik, megkereslek és elköszönök tőled, de lehet hogy maradok. Egy kicsit. Úgy látom Gramorn nem érzi itt jól magát, nem nagyon kedvelik őt a társaid.
* Pici szemrehányás csak, ami a hangjából érződik. De mosolyogva lép el a törpe mellől és keresi meg bátyját, hogy beszéljen vele. *
1437. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 20:46:58
Üzenet elküldve: 2014-01-23 20:46:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Őrség - Észak //
*Sztoikus nyugalommal tűri az őrséget, azt a 4 órát amíg tart. Addig megélezi a késeit, ellenőrzi az íját, és a végére azért pár korttyal több rumot is megenged magának. Ha letelt az ideje lassan feltápászkodik, szól a soron következő őrnek. Ő pedig lelép végre. Útközben még beugrik kajálni valamit. Mert az mint tudjuk sose árt ugye. Ha ez megvolt, akkor ellenőrzi a lovat. És ha szükséges, ad még neki szénát, meg vizet. Aztán elbattyog a sátorig. Lepakolja a motyóját. Hatalmasat ásít. Bever egy nagy korty rumot, és felreppen a függő ágyába. Betakarózik a medvebundába, és egy kissé elmereng azon, hogy tulajdonképpen mikor ölhet már újra. Ha hamarosan nem adódik lehetősége, lehet hogy a saját törzs készletet fogja megcsapolni. Fejben meg is szab magának egy határidőt.*
~Igen, így lesz a legjobb~
*Mint minden függőt, ez őt is teljesen lenyugtatja. Ha lejár a fejben kiszabott idő. Kiválaszt egyet, és átküldi a túlvilágra. Már van is egy ötlete melyik legyen az első. Úgy alszik el mint egy ma született bárány. Lelke nyugodt, és békés.*
*Sztoikus nyugalommal tűri az őrséget, azt a 4 órát amíg tart. Addig megélezi a késeit, ellenőrzi az íját, és a végére azért pár korttyal több rumot is megenged magának. Ha letelt az ideje lassan feltápászkodik, szól a soron következő őrnek. Ő pedig lelép végre. Útközben még beugrik kajálni valamit. Mert az mint tudjuk sose árt ugye. Ha ez megvolt, akkor ellenőrzi a lovat. És ha szükséges, ad még neki szénát, meg vizet. Aztán elbattyog a sátorig. Lepakolja a motyóját. Hatalmasat ásít. Bever egy nagy korty rumot, és felreppen a függő ágyába. Betakarózik a medvebundába, és egy kissé elmereng azon, hogy tulajdonképpen mikor ölhet már újra. Ha hamarosan nem adódik lehetősége, lehet hogy a saját törzs készletet fogja megcsapolni. Fejben meg is szab magának egy határidőt.*
~Igen, így lesz a legjobb~
*Mint minden függőt, ez őt is teljesen lenyugtatja. Ha lejár a fejben kiszabott idő. Kiválaszt egyet, és átküldi a túlvilágra. Már van is egy ötlete melyik legyen az első. Úgy alszik el mint egy ma született bárány. Lelke nyugodt, és békés.*
1436. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 20:38:02
Üzenet elküldve: 2014-01-23 20:38:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok - hazafelé//
*Bár Hrothgaar nem egy lélekbúvár, azt azért észreveszi, hogy az általa feltett kérdés hatására Ryamtia kissé "összehúzza" magát. A kovács tisztelettudóan hallgatja, nem vág közbe egyszer sem, attól azért több esze van, s bár átfut agyán, hogy bocsánatot kérjen, végül mégsem teszi meg. Földije biztos nem feltételezi, hogy ártani akart ezzel a kérdéssel, attól mindenképp több esze van a lánynak. Merengő hangon szólal meg Hrothgaar.*
- Na igen... mindenkinek megvannak a maga démonjai, és vannak, akin nem tudnak velük megbirkózni...
*Hallhatja a másik, de ez a komor válasz csak egy pillanatra vetít árnyékot a kovácsra, ezután újfent felemeli fejét és széles mosollyal veti bele magát a további beszélgetésbe, "hazáig", a Thargodar-táborig.*
//Thargodar tábor//
//Thargodar tábor - Kelet - Őrség//
*Táboron belül vannak már mindannyian és Hrothgaar nekikezd lerakodnia szekérről, melyen a kereskedők által beszerzett javak utaztak. Jól láthatólag mindenkinek megvan a feladata a táborban, így a kovács egyedül lát neki a pakolásnak. Nem igazán volt felkészülve a lány "hirtelen akciójára", úgyhogy egy pillanatra földbe is gyökerezik Hrothgaar lába a meglepettségtől. A lány instrukciói maguktól értetődőek. Jó pár éve él már az övéivel vándor életet, megtanulták már mind a táborállítás legtöbb csínját-bínját. De Hrothgaar nem fogja pökhendi módon kommentálni a jószívű tanácsot.*
- Köszönöm, úgy lesz...
*Válaszol és a tőle telhető legbarátságosabb mosolyát veszi elő, mielőtt tovább indulna a ládákkal. Kicsit elmerül gondolataiban a ráktársátor felé haladva, amikor arra eszmél, hogy valaki megveregeti a vállát. Leandana volt az, de a nő láthatja, hogy a törpe jelenleg képzeletben valahol máshol jár, így csak valami érthetetlen motyogás tör elő Hrothgaarból, amit ő köszönésnek szán ugyan, de a külső hallgató nem biztos, hogy meg is érti. Lassan befejezi a rakodást egyedül és meg kell hagyni, kezdi érezni a súlyát a hozott cuccnak. Karjai kicsit zsibognak, igaz nem túlzottan.*
~kezdek kiesni a formámból... nem lesz ez így jó!~
*Korholja magát mikor visszafelé halad. Útközben pedig belebotlik a tündérbe, aki közli vele, hogy a törzsfő parancsára kettőzött őrséget kell állni, azért mindenkire szükség van most...*
- Jó, akkor enyém a keleti oldal. Adj pár percet és felveszem az őrséget.
*Visszatérve a tábor centrumához Hrothgaar magához vesz némi harapnivalót és italt, nagyjából annyit, amennyivel egy éjszakai őrséget ki lehet húzni, majd megkeresi a törpe lányt is.*
- Ryamtia, *szólítja meg földijét* ne haragudj, de azt hiszem most nem tudok maradni. Őrt kell állnom a tábor keleti oldalán. Kagan kettőzött őrséget kér és én is kiveszem a részem az itteni teendőkből...
*A kovács hangja kicsit sopánkodónak hathat, nem véletlenül. Míg eszébe nem jut valami.*
- De ha gondolod... tarts velem. Nem valószínű, hogy most kapnánk a nyakunkba egy rabló ork hordát, vagy ilyesmi... Míg vissza nem tértek a városba, maradhatnál.
*Ha Ryamtia vele tart, úgy ketten battyognak ki a tábor keleti oldalára, ha nem, úgy Hrothgaar illedelmesen elköszön a lánytól és egyedül veszi fel az őrposztot.*
*Bár Hrothgaar nem egy lélekbúvár, azt azért észreveszi, hogy az általa feltett kérdés hatására Ryamtia kissé "összehúzza" magát. A kovács tisztelettudóan hallgatja, nem vág közbe egyszer sem, attól azért több esze van, s bár átfut agyán, hogy bocsánatot kérjen, végül mégsem teszi meg. Földije biztos nem feltételezi, hogy ártani akart ezzel a kérdéssel, attól mindenképp több esze van a lánynak. Merengő hangon szólal meg Hrothgaar.*
- Na igen... mindenkinek megvannak a maga démonjai, és vannak, akin nem tudnak velük megbirkózni...
*Hallhatja a másik, de ez a komor válasz csak egy pillanatra vetít árnyékot a kovácsra, ezután újfent felemeli fejét és széles mosollyal veti bele magát a további beszélgetésbe, "hazáig", a Thargodar-táborig.*
//Thargodar tábor//
//Thargodar tábor - Kelet - Őrség//
*Táboron belül vannak már mindannyian és Hrothgaar nekikezd lerakodnia szekérről, melyen a kereskedők által beszerzett javak utaztak. Jól láthatólag mindenkinek megvan a feladata a táborban, így a kovács egyedül lát neki a pakolásnak. Nem igazán volt felkészülve a lány "hirtelen akciójára", úgyhogy egy pillanatra földbe is gyökerezik Hrothgaar lába a meglepettségtől. A lány instrukciói maguktól értetődőek. Jó pár éve él már az övéivel vándor életet, megtanulták már mind a táborállítás legtöbb csínját-bínját. De Hrothgaar nem fogja pökhendi módon kommentálni a jószívű tanácsot.*
- Köszönöm, úgy lesz...
*Válaszol és a tőle telhető legbarátságosabb mosolyát veszi elő, mielőtt tovább indulna a ládákkal. Kicsit elmerül gondolataiban a ráktársátor felé haladva, amikor arra eszmél, hogy valaki megveregeti a vállát. Leandana volt az, de a nő láthatja, hogy a törpe jelenleg képzeletben valahol máshol jár, így csak valami érthetetlen motyogás tör elő Hrothgaarból, amit ő köszönésnek szán ugyan, de a külső hallgató nem biztos, hogy meg is érti. Lassan befejezi a rakodást egyedül és meg kell hagyni, kezdi érezni a súlyát a hozott cuccnak. Karjai kicsit zsibognak, igaz nem túlzottan.*
~kezdek kiesni a formámból... nem lesz ez így jó!~
*Korholja magát mikor visszafelé halad. Útközben pedig belebotlik a tündérbe, aki közli vele, hogy a törzsfő parancsára kettőzött őrséget kell állni, azért mindenkire szükség van most...*
- Jó, akkor enyém a keleti oldal. Adj pár percet és felveszem az őrséget.
*Visszatérve a tábor centrumához Hrothgaar magához vesz némi harapnivalót és italt, nagyjából annyit, amennyivel egy éjszakai őrséget ki lehet húzni, majd megkeresi a törpe lányt is.*
- Ryamtia, *szólítja meg földijét* ne haragudj, de azt hiszem most nem tudok maradni. Őrt kell állnom a tábor keleti oldalán. Kagan kettőzött őrséget kér és én is kiveszem a részem az itteni teendőkből...
*A kovács hangja kicsit sopánkodónak hathat, nem véletlenül. Míg eszébe nem jut valami.*
- De ha gondolod... tarts velem. Nem valószínű, hogy most kapnánk a nyakunkba egy rabló ork hordát, vagy ilyesmi... Míg vissza nem tértek a városba, maradhatnál.
*Ha Ryamtia vele tart, úgy ketten battyognak ki a tábor keleti oldalára, ha nem, úgy Hrothgaar illedelmesen elköszön a lánytól és egyedül veszi fel az őrposztot.*
1435. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 19:49:42
Üzenet elküldve: 2014-01-23 19:49:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
*Badumir szeme elkerekedik, ahogyan meghallja az ork szavait. "Nem lehet!" Tűnődik magában kissé megremegve. Mint már Leandananak is elmondta, azért jött a táborba, hogy elmondja álmát... De hogy a szellemek két jóslatot is küldenek? Még pedig két, teljesen külön személytől?! Ez hihetetlen... Badumir torka összeszorul, ahogyan Kagan felé pislant. Hogyha már Uguggal így összeakadtak jövendölése miatt, hát vele mit fog tenni? A torka csak csíp és éget, azonban muszáj megszólalnia, ha nem akar meghalni.*
- Lombjáró Badumir vagyok, Kagan vezér.* Mutatkozik be gyorsan meghajolva.* És előre is bocsánatot kérek, azért amit mondani fogok.* A Szellemjáró és Isurii felé pillant, majd pedig a törzsfőnök szemeibe.* Engem az erdő szellemének parancsa hívott ide. Egy üzenetet hoztam tőle, amit csak neked szánt, azonban őt sajnálatos módon nem képes mindenki meghallani. Sajnálom, hogy első találkozásunkkor nem szóltam, de a sors úgy akarta, hogy most történjen meg az üzenet átadása.* Hangja egyre bátrabb, azonban még mindig fél. Nem retteg a haláltól, azonban az erőszakot és a fájdalmat nem kedveli.* Négyszemközt kellett volna átadnom pár nappal ezelőtt, azonban úgy tűnik, a törzsed fültanúja lesz minden szónak... Ha kívánod, ím az erdő szellemének szava...* Halkul el, majd egy lépést hátrál. Tétován körbe pillant, végig minden tagon és jelenlévőn. Nem akarta hogy hallják. Nem akarta, hogy lássák. Mély levegőt vesz, és kellemes, mély hangján újra énekelni kezd, talán életében utoljára.*
'Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.
Száműzve messze, oly messze távol,
Ott ahol már csak egy apró tűz lángol,
Zöldeknek mancsa, s nomádnak kardja,
Embernek kárt tesz csak vak haragja.
Harcosként nőtt fel, vezérré érett,
Törzsének szíve, ami az élet,
De hallgass meg engem, jövőről szólok,
Kardok közt dárdák, dárdák közt pajzsok.
Idegen jő el, akar majd kardot,
Kardot meg dárdát, és persze pajzsot,
Pajzsot, de nem olyat, ami ti adtok,
Neki az kell, hogy pénzéért haltok.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Ellenség vár rád, aranyért feje,
Sok csengő arany, vérével tied,
De sok csengő arany, mind-mind véres lesz,
Kardod és dárdát, pajzsod megremeg.
Ellenfél között, nagy mágusnak híre,
Nagy ereje és végzetes igéje,
Karjában bűbáj, szava mint dárda,
Benne ott ég a mágia lángja.
Legyőzni nehéz, hangjában ige,
Aranynál jóval többet ér vére,
Többet ér vére, de hallgasd meg szavam,
Embered ne add, ily erőnek hanyatt.
Második ellen, ki oly sokat érhet,
De hogyha támadsz, könnyen lesz véged,
Kardjában láng és védi a pajzs,
Aranyért harcolsz, aranyért halsz.
Ereje is nagy, bajt okoz neked,
Harcosnak vére végzeted lehet,
Karjában acél és lábában vas,
Nem dárda, nem kard, ő maga a pajzs.
És végül harmadik, kinek vére kell,
Őt nem találod, kit sötétség rejt,
Elméje árnyék, keze mint kard,
Mire meghallod torkodba mar.
Torkodba mar és mélyen feltép,
Tövisként szúr és gyilkosként él,
Karom lesz benned, oly méret mar,
Tépőfog kínoz, hogyha elkap.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.'
*Badumir a jóslat végén elhallgat, majd pedig mélyen lehajtja a fejét. Ez teljes mértékben a tisztelet jele, de nem marad így sokáig. Pár pillanatig marad csak így, majd felemeli arcát és a vezér szemeibe pillant. Némán várja a válaszát.*
*Badumir szeme elkerekedik, ahogyan meghallja az ork szavait. "Nem lehet!" Tűnődik magában kissé megremegve. Mint már Leandananak is elmondta, azért jött a táborba, hogy elmondja álmát... De hogy a szellemek két jóslatot is küldenek? Még pedig két, teljesen külön személytől?! Ez hihetetlen... Badumir torka összeszorul, ahogyan Kagan felé pislant. Hogyha már Uguggal így összeakadtak jövendölése miatt, hát vele mit fog tenni? A torka csak csíp és éget, azonban muszáj megszólalnia, ha nem akar meghalni.*
- Lombjáró Badumir vagyok, Kagan vezér.* Mutatkozik be gyorsan meghajolva.* És előre is bocsánatot kérek, azért amit mondani fogok.* A Szellemjáró és Isurii felé pillant, majd pedig a törzsfőnök szemeibe.* Engem az erdő szellemének parancsa hívott ide. Egy üzenetet hoztam tőle, amit csak neked szánt, azonban őt sajnálatos módon nem képes mindenki meghallani. Sajnálom, hogy első találkozásunkkor nem szóltam, de a sors úgy akarta, hogy most történjen meg az üzenet átadása.* Hangja egyre bátrabb, azonban még mindig fél. Nem retteg a haláltól, azonban az erőszakot és a fájdalmat nem kedveli.* Négyszemközt kellett volna átadnom pár nappal ezelőtt, azonban úgy tűnik, a törzsed fültanúja lesz minden szónak... Ha kívánod, ím az erdő szellemének szava...* Halkul el, majd egy lépést hátrál. Tétován körbe pillant, végig minden tagon és jelenlévőn. Nem akarta hogy hallják. Nem akarta, hogy lássák. Mély levegőt vesz, és kellemes, mély hangján újra énekelni kezd, talán életében utoljára.*
'Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.
Száműzve messze, oly messze távol,
Ott ahol már csak egy apró tűz lángol,
Zöldeknek mancsa, s nomádnak kardja,
Embernek kárt tesz csak vak haragja.
Harcosként nőtt fel, vezérré érett,
Törzsének szíve, ami az élet,
De hallgass meg engem, jövőről szólok,
Kardok közt dárdák, dárdák közt pajzsok.
Idegen jő el, akar majd kardot,
Kardot meg dárdát, és persze pajzsot,
Pajzsot, de nem olyat, ami ti adtok,
Neki az kell, hogy pénzéért haltok.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Ellenség vár rád, aranyért feje,
Sok csengő arany, vérével tied,
De sok csengő arany, mind-mind véres lesz,
Kardod és dárdát, pajzsod megremeg.
Ellenfél között, nagy mágusnak híre,
Nagy ereje és végzetes igéje,
Karjában bűbáj, szava mint dárda,
Benne ott ég a mágia lángja.
Legyőzni nehéz, hangjában ige,
Aranynál jóval többet ér vére,
Többet ér vére, de hallgasd meg szavam,
Embered ne add, ily erőnek hanyatt.
Második ellen, ki oly sokat érhet,
De hogyha támadsz, könnyen lesz véged,
Kardjában láng és védi a pajzs,
Aranyért harcolsz, aranyért halsz.
Ereje is nagy, bajt okoz neked,
Harcosnak vére végzeted lehet,
Karjában acél és lábában vas,
Nem dárda, nem kard, ő maga a pajzs.
És végül harmadik, kinek vére kell,
Őt nem találod, kit sötétség rejt,
Elméje árnyék, keze mint kard,
Mire meghallod torkodba mar.
Torkodba mar és mélyen feltép,
Tövisként szúr és gyilkosként él,
Karom lesz benned, oly méret mar,
Tépőfog kínoz, hogyha elkap.
Sok csengő arany vakít majd téged,
De ne felejtsd el, hogy aranyért véred,
Véred és pajzsod, dárdád és kardod,
Aranyért dől el, aranyért adod.
Hegyeknek gyermeke, hallgass meg engem,
Jövőről szólok most epekedve,
Pusztának földjén, harcával harc,
Végig csak küzd és egymásba mar.'
*Badumir a jóslat végén elhallgat, majd pedig mélyen lehajtja a fejét. Ez teljes mértékben a tisztelet jele, de nem marad így sokáig. Pár pillanatig marad csak így, majd felemeli arcát és a vezér szemeibe pillant. Némán várja a válaszát.*
1434. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 15:08:20
Üzenet elküldve: 2014-01-23 15:08:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* Most a vezíren a sor, hogy véleményt nyilvánítson, Ugug meg némán hallgatja végig minden szavát. Igazi hegyi ember ez a Kagan, nyers, szűkszavú és karakán, talán öntelt is, de hát nem is lehet a szemére vetni, van mire. Ha valóban levágta a vén Hrodgát, fiait, meg csatlósait, s idáig elvezette szakadár népét, akkor van vér a pucájában; Ugug talán még tiszteletre méltónak is találja e teljesítményt. *
- Úgy kellett neki, a molyrágta Hrodgának, remélem a szellemek sem bánnak vele kesztyűs kézzel!
* Pofája széles vigyorra áll, ahogy elképzeli a vén fajzatot sűrű vérében fuldokolva. Habár sosem látta Hrodgát, csak történeteket hallott, meg híreket északról; úgy tűnik megmaradt talpnyalói elsumákolták az igazat... így megy ez, ha egy másik törzs megtudja, hogy legyengültek, azon nyomban lemészárolják őket, megkaparintva a Hrodga fenségterületet. *
- Félreértesz, Kagan... * Tér most a sértésre, mit a vezír neki címzett imént * -..., én csak azt mondom mit hallottam, mit tudok. A hegyekben csak Kitaszítottként emlegetnek, kit a Hrodgák levágtak, vagy hamarost le fognak, mikor melyik hír jön északról. Nem vitatom el tőled, mit tettél, sőt, elismerésem érte!
* Lejjebb ereszti végre vállát, háta újra meggörnyed, s beszéde is lágyabbá lesz, amennyire ez egy ork förtelmes mély hangjához képest lehetséges. *
- Lehet, hogy kitaszított vagyok, de egy cseppet sem bánom, Gnabaduggal ellentétben én bírom a Szellemek bizalmát, egy nap saját kezemmel fogom lenyúzni csontjáról minden bőrét meg húsát.
* Gusztustalanul megnyalja nyelvével száját, nem mintha a zöldbőrűek felfalnák egymást- legalábbis épp náluk ez nem szokás-, de a bosszú gondolata kívánatosan cseng. *
- S bírom a Szellemek bizalmát, különben már köztük járnék mostan. Az álmok vezettek idáig, de ismételten mondom, én csak tolmácsolom, mit láttam.
* Mostanra tiszta előtte helyzete, heves természete, forró vére ellenére visszafogja magát, tudja jól, hogy a barbár szívesen levágná őt is, mint a Hrodgát. Most tekint csak oldalra, mikor a vezír valami fánfutót emlegetve amarra veti szemét. Bamba fejjel mered rá, nem érti miért is futna az a fákon, nincsen rajta semmi szokatlan, külsőre egy egyszerű harcos. De úgy tűnik egy cipőben járnak... *
* Most a vezíren a sor, hogy véleményt nyilvánítson, Ugug meg némán hallgatja végig minden szavát. Igazi hegyi ember ez a Kagan, nyers, szűkszavú és karakán, talán öntelt is, de hát nem is lehet a szemére vetni, van mire. Ha valóban levágta a vén Hrodgát, fiait, meg csatlósait, s idáig elvezette szakadár népét, akkor van vér a pucájában; Ugug talán még tiszteletre méltónak is találja e teljesítményt. *
- Úgy kellett neki, a molyrágta Hrodgának, remélem a szellemek sem bánnak vele kesztyűs kézzel!
* Pofája széles vigyorra áll, ahogy elképzeli a vén fajzatot sűrű vérében fuldokolva. Habár sosem látta Hrodgát, csak történeteket hallott, meg híreket északról; úgy tűnik megmaradt talpnyalói elsumákolták az igazat... így megy ez, ha egy másik törzs megtudja, hogy legyengültek, azon nyomban lemészárolják őket, megkaparintva a Hrodga fenségterületet. *
- Félreértesz, Kagan... * Tér most a sértésre, mit a vezír neki címzett imént * -..., én csak azt mondom mit hallottam, mit tudok. A hegyekben csak Kitaszítottként emlegetnek, kit a Hrodgák levágtak, vagy hamarost le fognak, mikor melyik hír jön északról. Nem vitatom el tőled, mit tettél, sőt, elismerésem érte!
* Lejjebb ereszti végre vállát, háta újra meggörnyed, s beszéde is lágyabbá lesz, amennyire ez egy ork förtelmes mély hangjához képest lehetséges. *
- Lehet, hogy kitaszított vagyok, de egy cseppet sem bánom, Gnabaduggal ellentétben én bírom a Szellemek bizalmát, egy nap saját kezemmel fogom lenyúzni csontjáról minden bőrét meg húsát.
* Gusztustalanul megnyalja nyelvével száját, nem mintha a zöldbőrűek felfalnák egymást- legalábbis épp náluk ez nem szokás-, de a bosszú gondolata kívánatosan cseng. *
- S bírom a Szellemek bizalmát, különben már köztük járnék mostan. Az álmok vezettek idáig, de ismételten mondom, én csak tolmácsolom, mit láttam.
* Mostanra tiszta előtte helyzete, heves természete, forró vére ellenére visszafogja magát, tudja jól, hogy a barbár szívesen levágná őt is, mint a Hrodgát. Most tekint csak oldalra, mikor a vezír valami fánfutót emlegetve amarra veti szemét. Bamba fejjel mered rá, nem érti miért is futna az a fákon, nincsen rajta semmi szokatlan, külsőre egy egyszerű harcos. De úgy tűnik egy cipőben járnak... *
1433. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 12:38:30
Üzenet elküldve: 2014-01-23 12:38:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Sutyorgásuknak a látványosan feléjük közeledő törpe vet véget. Isurii nem is bánná, szépen bemutatkozik Leandana után. Elárulja azt is, hogy Thargodar, de nem részletezi kivel milyen viszonyban van a családon belül.
De ha tudta volna, hogy milyen kínos lesz ez a helyzet is...*
-Eh.
*Kínjába hátranyúl nyakához, azt masszírozza jobbjával, míg bal kezével előveszi a kis kék csomagot.*
-Akkor ez ismerős neked?
*Nyújtja Ryamtia felé a rejtélyes kis bársonyzsákot és a bizonyára benne lévő fiolát. Talán kiderül, hogy akkor most ki is hagyta ott a nyergén és miért.*
-Leandana...
*Próbálja meg félbe szakítani a vajákost, de elég gyenge próbálkozás.*
-Köszönjük szépen.
*Erősíti meg a másik nő szavait közvetlenül utána, a többihez már azonban nem szól. Elvégre, igaza van neki: egy kis félreértésen túl nagyobb kellemetlenségeket is okozhatott volna az ezüsthajúnak jó szándékuk.
Kagan menti ki őt, illetve őket a helyzetből, mert összehívja a törzset, hogy döntsön az ork és Badumir sorsáról.*
~ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője...~
*Ismétli magában szórakozottan bátyja szavait, Pedig, ha látták volna a vándorlás elején hogyan ülte meg a lovat! De nem látták. És ki emlékszik már arra bárki is a törzsből? Senki, aki jót akar magának.
Isurii kíváncsian ólálkodik közelebb, de arra azért ügyel, hogy mindig a másik oldalon legyen, mint Ugug. Mindkettőjük ügye foglalkoztatja. Egyrészről, mert nem akar orkot látni a táborban, másrészről örülne, ha dalolhatna még nekik Badumir. Csak reméli, hogy utóbbi bölcsebben szól, mint a sámán-féle.*
*Sutyorgásuknak a látványosan feléjük közeledő törpe vet véget. Isurii nem is bánná, szépen bemutatkozik Leandana után. Elárulja azt is, hogy Thargodar, de nem részletezi kivel milyen viszonyban van a családon belül.
De ha tudta volna, hogy milyen kínos lesz ez a helyzet is...*
-Eh.
*Kínjába hátranyúl nyakához, azt masszírozza jobbjával, míg bal kezével előveszi a kis kék csomagot.*
-Akkor ez ismerős neked?
*Nyújtja Ryamtia felé a rejtélyes kis bársonyzsákot és a bizonyára benne lévő fiolát. Talán kiderül, hogy akkor most ki is hagyta ott a nyergén és miért.*
-Leandana...
*Próbálja meg félbe szakítani a vajákost, de elég gyenge próbálkozás.*
-Köszönjük szépen.
*Erősíti meg a másik nő szavait közvetlenül utána, a többihez már azonban nem szól. Elvégre, igaza van neki: egy kis félreértésen túl nagyobb kellemetlenségeket is okozhatott volna az ezüsthajúnak jó szándékuk.
Kagan menti ki őt, illetve őket a helyzetből, mert összehívja a törzset, hogy döntsön az ork és Badumir sorsáról.*
~ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője...~
*Ismétli magában szórakozottan bátyja szavait, Pedig, ha látták volna a vándorlás elején hogyan ülte meg a lovat! De nem látták. És ki emlékszik már arra bárki is a törzsből? Senki, aki jót akar magának.
Isurii kíváncsian ólálkodik közelebb, de arra azért ügyel, hogy mindig a másik oldalon legyen, mint Ugug. Mindkettőjük ügye foglalkoztatja. Egyrészről, mert nem akar orkot látni a táborban, másrészről örülne, ha dalolhatna még nekik Badumir. Csak reméli, hogy utóbbi bölcsebben szól, mint a sámán-féle.*
1432. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-23 11:51:13
Üzenet elküldve: 2014-01-23 11:51:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar tábor //
*Karba font kézzel nézi a vörös szemű ork sámánt, ahogy az megpróbál domináns tartást felvenni, kevés sikerrel. Így, sebesülten amúgy sincs sok esélye.*
- A Hrodgák... *szűkülnek össze a topázszín ragadozószemek, majd Kagan - látszólag kevéssé törődve a sértéssel - halkan felnevet.*
- Mint láthadod, nem vagyunk levágva...*vigyorog, ám ez a vigyor fenyegető, a halál ígéretével terhes.*
- Grobak Hrodga visítva halt meg, saját beleibe és vérébe fulladva, két fiának koponyája pedig a sátramat díszíti, ó! Ugug, a Réveteg! Vénjeitek hazugok és ostobák, ha azt hitték, hogy egy rakás Hrodga-fattyú meg csatlós elbír velünk! A messzi északi erdőségek rejti csontjaikat, és a Thargodarok diadaltort ültek legyőzött szellemeik felett! *pillant körül a táboron, majd visszafordul Ugug felé.*
- Szavaid nem árulkodnak túlzott bölcsességről, Karguk száműzöttje. Inkább rád illik a Kitaszított szó... mi Thargodarok vagyunk, megtagadtuk a gyenge és vérfertőző Thargodrym rokonságot, és a magunk urai vagyunk! *a sámán fenyegetését az enyészetről csak félig veszi komolyan; az álmok világa Leandana birodalma, így a nőnek kell állást foglalnia e kérdésben, Kagan pedig majd dönt. Addig azonban ez nem más, mint ork hablatyolás és vicsorgás.*
- Az enyészet tíz éve jár a nyomunkban, korcs, és tíz éve húzza mindig más a rövidebbet! Gondold meg hát jól, milyen szavak hagyják el agyaras pofázmányod. *Badumir most kapja az első pillantást, és Kagan foghegyről érkező kérdését.*
- Még mindig néma vagy, Fánfutó Badumir, vagy most már megered a nyelved? *némi érdeklődés csendül szavaiból, mert míg az ork a halál elől futva keresett menedéket nálunk, a Lombjáró Badumir egyszerűen besétált közéjük és elfogatta magát.*
~ Furcsa egy fazon. Biztosan ilyen törzs bolondja volt, és inkább magányos él odakinn. ~ *mereng, miközben válaszra vár, de nem csak a két hímére; Leandana szavát is hallaniuk kellene.*
- A kérdéseket feltettem legutóbb. Most a válaszokat várom. Türelmem véges, fickó. *magában felsóhajt, nehéz a törzsfő élete. Itt ez a két problémacsomó, és még az a Kramlaf nevű figura is, nem is beszélve az elvállalt feladatról. Három nehézfiú, két aprólék.*
~ Merre lehet Bren, és mikor ér vissza Waldran az északiakkal. Ezer démon és lidérc!
*Karba font kézzel nézi a vörös szemű ork sámánt, ahogy az megpróbál domináns tartást felvenni, kevés sikerrel. Így, sebesülten amúgy sincs sok esélye.*
- A Hrodgák... *szűkülnek össze a topázszín ragadozószemek, majd Kagan - látszólag kevéssé törődve a sértéssel - halkan felnevet.*
- Mint láthadod, nem vagyunk levágva...*vigyorog, ám ez a vigyor fenyegető, a halál ígéretével terhes.*
- Grobak Hrodga visítva halt meg, saját beleibe és vérébe fulladva, két fiának koponyája pedig a sátramat díszíti, ó! Ugug, a Réveteg! Vénjeitek hazugok és ostobák, ha azt hitték, hogy egy rakás Hrodga-fattyú meg csatlós elbír velünk! A messzi északi erdőségek rejti csontjaikat, és a Thargodarok diadaltort ültek legyőzött szellemeik felett! *pillant körül a táboron, majd visszafordul Ugug felé.*
- Szavaid nem árulkodnak túlzott bölcsességről, Karguk száműzöttje. Inkább rád illik a Kitaszított szó... mi Thargodarok vagyunk, megtagadtuk a gyenge és vérfertőző Thargodrym rokonságot, és a magunk urai vagyunk! *a sámán fenyegetését az enyészetről csak félig veszi komolyan; az álmok világa Leandana birodalma, így a nőnek kell állást foglalnia e kérdésben, Kagan pedig majd dönt. Addig azonban ez nem más, mint ork hablatyolás és vicsorgás.*
- Az enyészet tíz éve jár a nyomunkban, korcs, és tíz éve húzza mindig más a rövidebbet! Gondold meg hát jól, milyen szavak hagyják el agyaras pofázmányod. *Badumir most kapja az első pillantást, és Kagan foghegyről érkező kérdését.*
- Még mindig néma vagy, Fánfutó Badumir, vagy most már megered a nyelved? *némi érdeklődés csendül szavaiból, mert míg az ork a halál elől futva keresett menedéket nálunk, a Lombjáró Badumir egyszerűen besétált közéjük és elfogatta magát.*
~ Furcsa egy fazon. Biztosan ilyen törzs bolondja volt, és inkább magányos él odakinn. ~ *mereng, miközben válaszra vár, de nem csak a két hímére; Leandana szavát is hallaniuk kellene.*
- A kérdéseket feltettem legutóbb. Most a válaszokat várom. Türelmem véges, fickó. *magában felsóhajt, nehéz a törzsfő élete. Itt ez a két problémacsomó, és még az a Kramlaf nevű figura is, nem is beszélve az elvállalt feladatról. Három nehézfiú, két aprólék.*
~ Merre lehet Bren, és mikor ér vissza Waldran az északiakkal. Ezer démon és lidérc!
1431. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:56:56
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:56:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* A vezír nem váratja sokáig, zengő hangon teszi meg a cifra, s tekintélyt parancsoló bemutatkozást, mire Ugugnak résnyire szűkülnek vörös szemei, részben a kíváncsiságtól, részben a meglepettségtől.*
~ Thargodar? Ezer ork gyilkosa? Hmmm...~
* Már önmagában a név is ismerősen cseng számára, ez pedig halovány mosolyt húz ocsmány pofájára, miközben hallgatja a hozzá intézett szavakat. Lehet, hogy a nagy visszavonulás után népe újra kicsiny törzsekre szakadt, de ezek közt szorosabb, vagy lazább kötelékek fűződnek, törzsszövetségek kusza hálóját alkotva, s így az egyes törzsek a távolság ellenére máig is kapcsolatban állnak. A szövetkezés alapja vagy a vérségi kötelék, vagy egy közös ellenfél általában, fajtája előszeretettel irtja egymást régi, vagy friss sérelmek miatt rivalizálva, vagy csak a területszerzés végett. Egy a lényeg, elméjében lassan körvonalazódnak, s tisztázódnak az emlékek, miket az ismerősen csengő Thargodar név juttat eszébe.*
- Thargodar-föld? *Morogja derűsen, szórakozott hangon* - Azt hittük, hogy a Hrodgák mind levágtak titeket egy szálig. Legalábbis a vének ezt rebesgették... Messzire jutottál, Kitaszított!
* Mintha biccentene is egyet, de ezt nehéz lenne megmondani, ahogyan azt is, hogy a kiejtett szavak elismerően harsantak-e, vagy sem. *
- Ugug vagyok, a Réveteg, a Karguk törzsből. * Ha még lehet még jobban kihúzza magát, büszkén meresztgeti maga mellett méretes karmait. * - Sámán voltam, amíg kitaszított nem lettem én is, az átkozott Gnabadug által. Akadt köztünk némi vita, s természetesen én húztam a rövidebbet, felvágott hússal engedtek az erdőnek. Azt hitték így legalább hosszasan halódom, mert szembementem a törzsfővel... tévedtek! * Nagyot csattanva összeüti ökleit egy elfojtott mordulás kíséretében, aztán folytatja is :* - Maj' egy hétig vonszoltam magam a vadonban, az Ősi Szellemek vezettek idáig. Álmot láttam, s az alapján azt hiszem nyomodban az enyészet, Kitaszított!
* Recsegő hangja sejtelmesen felerősödik, s megemeli karját, göcsörtös mutatóujja egyenest a vezírre mutat. Az álmok nem voltak tiszták, sem a pontos hely, sem az idő, de halált sugalltak a kusza, homályos képek. A sátrakat látta feldúlva, hullákkal szegélyezve, de hogy kiknek a teste hevert szanaszét nem tudhatja, azt mindig eltakarták a fellobbanó lángok. *
* A vezír nem váratja sokáig, zengő hangon teszi meg a cifra, s tekintélyt parancsoló bemutatkozást, mire Ugugnak résnyire szűkülnek vörös szemei, részben a kíváncsiságtól, részben a meglepettségtől.*
~ Thargodar? Ezer ork gyilkosa? Hmmm...~
* Már önmagában a név is ismerősen cseng számára, ez pedig halovány mosolyt húz ocsmány pofájára, miközben hallgatja a hozzá intézett szavakat. Lehet, hogy a nagy visszavonulás után népe újra kicsiny törzsekre szakadt, de ezek közt szorosabb, vagy lazább kötelékek fűződnek, törzsszövetségek kusza hálóját alkotva, s így az egyes törzsek a távolság ellenére máig is kapcsolatban állnak. A szövetkezés alapja vagy a vérségi kötelék, vagy egy közös ellenfél általában, fajtája előszeretettel irtja egymást régi, vagy friss sérelmek miatt rivalizálva, vagy csak a területszerzés végett. Egy a lényeg, elméjében lassan körvonalazódnak, s tisztázódnak az emlékek, miket az ismerősen csengő Thargodar név juttat eszébe.*
- Thargodar-föld? *Morogja derűsen, szórakozott hangon* - Azt hittük, hogy a Hrodgák mind levágtak titeket egy szálig. Legalábbis a vének ezt rebesgették... Messzire jutottál, Kitaszított!
* Mintha biccentene is egyet, de ezt nehéz lenne megmondani, ahogyan azt is, hogy a kiejtett szavak elismerően harsantak-e, vagy sem. *
- Ugug vagyok, a Réveteg, a Karguk törzsből. * Ha még lehet még jobban kihúzza magát, büszkén meresztgeti maga mellett méretes karmait. * - Sámán voltam, amíg kitaszított nem lettem én is, az átkozott Gnabadug által. Akadt köztünk némi vita, s természetesen én húztam a rövidebbet, felvágott hússal engedtek az erdőnek. Azt hitték így legalább hosszasan halódom, mert szembementem a törzsfővel... tévedtek! * Nagyot csattanva összeüti ökleit egy elfojtott mordulás kíséretében, aztán folytatja is :* - Maj' egy hétig vonszoltam magam a vadonban, az Ősi Szellemek vezettek idáig. Álmot láttam, s az alapján azt hiszem nyomodban az enyészet, Kitaszított!
* Recsegő hangja sejtelmesen felerősödik, s megemeli karját, göcsörtös mutatóujja egyenest a vezírre mutat. Az álmok nem voltak tiszták, sem a pontos hely, sem az idő, de halált sugalltak a kusza, homályos képek. A sátrakat látta feldúlva, hullákkal szegélyezve, de hogy kiknek a teste hevert szanaszét nem tudhatja, azt mindig eltakarták a fellobbanó lángok. *
1430. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 21:12:52
Üzenet elküldve: 2014-01-22 21:12:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - A vezér elé állítva//
*A vezér elé állították, ő pedig megjelent. Kihúzza magát, megigazítja ruháját és a bundát, amit egy napja talán ha kapott. A vezér egyértelműen alkalmas pozíciójára: tiszteletet parancsoló kinézete, páncélzata és fegyverei mind erőt és hatalmat sugároznak. Badumir némán hallgatja a szavakat amit hozzá és zöldbőrű "társához" intéznek. Hogyha hinni lehet Kagan szavainak, és valóban ezer orkot, nomádot űzött el, ezer lovat fékezett meg és ezer asszony sikította kéjesen a nevét, akkor valóban van mitől félniük. Valószínűleg erős túlzás amit a törzsfő állít, azonban a férfi szavai és hangsúlya olyan 'megnyerő', hogy Badumir még képes lenne el is hinni, amit mond. Szívesen meghajolna, illendően bemutatkozna és elmondaná, hogy mit is keres itt, elmondaná az erdő szellemének üzenetét, hogy miféle jövendőt jósol Kagannak és a törzsnek a bölcs entitás, azonban nem rajta áll most a sor. Az ork kap elő jogot a beszédhez, amit Badumir nem is bán annyira. Ameddig eldöntik mi legyen az orkkal, még egyszer összeszedi gondolatait, hogy egyszer se szóljon rosszat ha őt kérdezik.*
*A vezér elé állították, ő pedig megjelent. Kihúzza magát, megigazítja ruháját és a bundát, amit egy napja talán ha kapott. A vezér egyértelműen alkalmas pozíciójára: tiszteletet parancsoló kinézete, páncélzata és fegyverei mind erőt és hatalmat sugároznak. Badumir némán hallgatja a szavakat amit hozzá és zöldbőrű "társához" intéznek. Hogyha hinni lehet Kagan szavainak, és valóban ezer orkot, nomádot űzött el, ezer lovat fékezett meg és ezer asszony sikította kéjesen a nevét, akkor valóban van mitől félniük. Valószínűleg erős túlzás amit a törzsfő állít, azonban a férfi szavai és hangsúlya olyan 'megnyerő', hogy Badumir még képes lenne el is hinni, amit mond. Szívesen meghajolna, illendően bemutatkozna és elmondaná, hogy mit is keres itt, elmondaná az erdő szellemének üzenetét, hogy miféle jövendőt jósol Kagannak és a törzsnek a bölcs entitás, azonban nem rajta áll most a sor. Az ork kap elő jogot a beszédhez, amit Badumir nem is bán annyira. Ameddig eldöntik mi legyen az orkkal, még egyszer összeszedi gondolatait, hogy egyszer se szóljon rosszat ha őt kérdezik.*
1429. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 19:10:13
Üzenet elküldve: 2014-01-22 19:10:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Gyors - legalábbis számára gyors - fejszámolást végez, és korrektnek ítéli az árat. Amúgy is, csak három dolgot tehet: vagy fizet, vagy vitatkozik, mint valami olcsó szőnyegkufár, vagy pedig egyszerűen elásatja Gramornt és húgát a tábor közepén.*
~ 20 aranyért is megtettük egykor... ~ *humorizál magában, de természetesen most ez szóba se jöhet. Fogja a kis bőrzacskót, és Gramorn Kevdakfelé dobja. Könnyen elkapható, és barátságos gesztusnak szánja, hogy így adja át a 200 aranyat a kereskedőnek.
Ezzel az üzlet teljesedésbe ment; Kagan is teljesítette a vállalását.*
- Kétszáz arany. Számold meg. *ez nem amolyan "megszámolhatod" típusú javaslat, hanem inkább utasítás: Kagan (Barbár törzsfő létére) tudja az aranyszabályt, mert rém egyszerű. Minden jó kapcsolat alapja a pontos elszámolás. Amellett a törzsfő nem túl erős számolásból sem, ha már elhagyták a százat, így nem árt ellenőrizni; ne legyen hiány.*
- További jó kalmárkodást, Gramorn kereskedő, a Kevdakok házából, és neked is, Ryamtia Vanrgan Thogretor. Lelkem örül, hogy vendégül láthattalak benneteket! Remélem, találkozunk még! *ezzel azonban le is tudja a kötelező kört, és el is veszíti érdeklődését; pontosabban: más köti le. Lesz, aki majd foglalkozik a párossal, példának okáért Hrothgaar, vagy Leandana (míg a kötelesség el nem szólítja) minden bizonnyal.*
*Badumirt már elé cibálták, és a Lombjáró a kelleténél sokkal jobb formában van. Nem sokkal ez után a réveteg Ugug is megjelenik kísérői között, így majdnem minden feltétel adott, hogy gyorsan lecsapassa a fejüket és mehessen aludni. Már csak a Szellemjáró kell, mert a Levélen-ügetővel neki van valami számadása.*
- Halljátok hát szvam: Kagan Thargodar vagyok, a Thargodar-törzs feje, e csapat vezére, ezer ork gyilkosa, ezer nomád űzője, ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője! *jelenti ki, mert hátha van még itt, aki nem tudja.*
- Szólítom a törzs Szellemjáróját, és szólítom a törzs tagjait, hogy tanúi legyenek: miként ülök törvényt e két idegen felett, kik Thargodar-földre léptek! *ez persze vitatható álláspont, a föld helyi ura, valami "nemes" vagy mi, biztosan másként gondolja. Kagannak azonban van néhány pengeéles érve álláspontja megvédésére.*
- Előbb a zöldbőrű csikaszhoz szól szavam: ki vagy, honnan jöttél és mit keresel erre, távol néped barlangjaitól és tákolmány putrijaitól? Mi dolgod erre, és mi dolgod a Thargodarok táborában?!
*Gyors - legalábbis számára gyors - fejszámolást végez, és korrektnek ítéli az árat. Amúgy is, csak három dolgot tehet: vagy fizet, vagy vitatkozik, mint valami olcsó szőnyegkufár, vagy pedig egyszerűen elásatja Gramornt és húgát a tábor közepén.*
~ 20 aranyért is megtettük egykor... ~ *humorizál magában, de természetesen most ez szóba se jöhet. Fogja a kis bőrzacskót, és Gramorn Kevdakfelé dobja. Könnyen elkapható, és barátságos gesztusnak szánja, hogy így adja át a 200 aranyat a kereskedőnek.
Ezzel az üzlet teljesedésbe ment; Kagan is teljesítette a vállalását.*- Kétszáz arany. Számold meg. *ez nem amolyan "megszámolhatod" típusú javaslat, hanem inkább utasítás: Kagan (Barbár törzsfő létére) tudja az aranyszabályt, mert rém egyszerű. Minden jó kapcsolat alapja a pontos elszámolás. Amellett a törzsfő nem túl erős számolásból sem, ha már elhagyták a százat, így nem árt ellenőrizni; ne legyen hiány.*
- További jó kalmárkodást, Gramorn kereskedő, a Kevdakok házából, és neked is, Ryamtia Vanrgan Thogretor. Lelkem örül, hogy vendégül láthattalak benneteket! Remélem, találkozunk még! *ezzel azonban le is tudja a kötelező kört, és el is veszíti érdeklődését; pontosabban: más köti le. Lesz, aki majd foglalkozik a párossal, példának okáért Hrothgaar, vagy Leandana (míg a kötelesség el nem szólítja) minden bizonnyal.*
*Badumirt már elé cibálták, és a Lombjáró a kelleténél sokkal jobb formában van. Nem sokkal ez után a réveteg Ugug is megjelenik kísérői között, így majdnem minden feltétel adott, hogy gyorsan lecsapassa a fejüket és mehessen aludni. Már csak a Szellemjáró kell, mert a Levélen-ügetővel neki van valami számadása.*
- Halljátok hát szvam: Kagan Thargodar vagyok, a Thargodar-törzs feje, e csapat vezére, ezer ork gyilkosa, ezer nomád űzője, ezer asszony szeretője, ezer ló fékezője! *jelenti ki, mert hátha van még itt, aki nem tudja.*
- Szólítom a törzs Szellemjáróját, és szólítom a törzs tagjait, hogy tanúi legyenek: miként ülök törvényt e két idegen felett, kik Thargodar-földre léptek! *ez persze vitatható álláspont, a föld helyi ura, valami "nemes" vagy mi, biztosan másként gondolja. Kagannak azonban van néhány pengeéles érve álláspontja megvédésére.*
- Előbb a zöldbőrű csikaszhoz szól szavam: ki vagy, honnan jöttél és mit keresel erre, távol néped barlangjaitól és tákolmány putrijaitól? Mi dolgod erre, és mi dolgod a Thargodarok táborában?!
1428. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 18:57:12
Üzenet elküldve: 2014-01-22 18:57:12
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Dél - Őrség //
*Bár pár napig el volt bújva a sátra mélyén épp itt az ideje, hogy újra kidugja az orrát. Hisz akiktől tart, azok messze vannak ráadásul épp most hallotta Valiant ahogy a megduplázott őrségre toboroz embereket. Miután visszavedlik tábori szerelésbe és a tőreit is az övén függő tokokba rakja jelentkezik is bevállalni a déli részt.
Posztjára érve pedig kiderül, hogy jól választott: a holnap, a reménység iránya. Ha hinni lehet a táborban folyó pletykáknak erre fognak indulni hogy letelepedjenek. Pont ideális őrhely hát egy klasszikus álmodozónak aki szinte csak a holnapban él. Ami - jelen esetben - szép kis személyiséghasadás, hisz a hobbija a múlthoz köti. Hangszerét ugyan otthon hagyta, de fütyörészni így is remekül tud: hátát egy fatörzsnek veti hát, s különböző ütemű ritmusokkal szórakoztatja magát és a környező madarakat akik gyanúsan figyelik milyen választékosan fejezi ki magát furcsa nyelvükön ez a szárnyatlan jószág.*
*Bár pár napig el volt bújva a sátra mélyén épp itt az ideje, hogy újra kidugja az orrát. Hisz akiktől tart, azok messze vannak ráadásul épp most hallotta Valiant ahogy a megduplázott őrségre toboroz embereket. Miután visszavedlik tábori szerelésbe és a tőreit is az övén függő tokokba rakja jelentkezik is bevállalni a déli részt.
Posztjára érve pedig kiderül, hogy jól választott: a holnap, a reménység iránya. Ha hinni lehet a táborban folyó pletykáknak erre fognak indulni hogy letelepedjenek. Pont ideális őrhely hát egy klasszikus álmodozónak aki szinte csak a holnapban él. Ami - jelen esetben - szép kis személyiséghasadás, hisz a hobbija a múlthoz köti. Hangszerét ugyan otthon hagyta, de fütyörészni így is remekül tud: hátát egy fatörzsnek veti hát, s különböző ütemű ritmusokkal szórakoztatja magát és a környező madarakat akik gyanúsan figyelik milyen választékosan fejezi ki magát furcsa nyelvükön ez a szárnyatlan jószág.*
1427. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 17:03:14
Üzenet elküldve: 2014-01-22 17:03:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
- Nálatok, nem hisznek a pusztai nomádok gondolatvilágában? Egy törzsnél tanultam, hadd magyarázzam el ezt a filozófiát, azaz gondolkodásmódot. Minden lénynek több élete volt, a mostani előtt; neked, nekem, Kagannak, sőt még annak az óriásnak is.
*Mutat fel lassan a fickóra.*
- És ha előző életében két szellem nagyon szoros kapcsolatot épített, az következő életükben is megnyilvánulhat.Tudtomon kívül egy pillanatra hallhattam a gondolataidat, és ez csupán átlagos információknál működik tudtommal. Tehát semmilyen bennfentes fontos információt nem tudhatok rólatok, amit amúgy nem mondanál el egy vacsora közbe egy jó történet gyanánt. Tehát megnyugodhatsz.
* Rakja le kezét az óriásról lassan és mosolyog; érzi a nő félelmét. De még mindig ugyan az a politikája. Ha meg kell halni és ez a sorsa akkor hát legyen.*
* Ugyan úgy állja a nő szúrós tekintetét mint Kaganét állta annak idején, három, öt bő perce.*
~ Vajon rájön hogy nem jelentek fenyegetést? Mit tehettem amivel így fonják a nornák a sorsom? Vagy nagy előrelépés lesz, vagy hatalmas hátracammogás, hamarosan kiderül.~
* Hatalmas lett a sötétség és a tábor is megállt mind Elenyelre várnak, érzi a rá szegeződő fegyvereket.Vagy a tehernek ekkora a súlya?*
~ Lehet az elején elkellet volna kezdenem futni? De hát nem csináltam semmit. Akkor biztos levadásztak volna, remélem fényes pont lesz Elenyel a ma estémben.~
* Mosolya nem hagy alább.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 17:12:55, a következő indokkal:
Fölösleges jelek törlése.
- Nálatok, nem hisznek a pusztai nomádok gondolatvilágában? Egy törzsnél tanultam, hadd magyarázzam el ezt a filozófiát, azaz gondolkodásmódot. Minden lénynek több élete volt, a mostani előtt; neked, nekem, Kagannak, sőt még annak az óriásnak is.
*Mutat fel lassan a fickóra.*
- És ha előző életében két szellem nagyon szoros kapcsolatot épített, az következő életükben is megnyilvánulhat.Tudtomon kívül egy pillanatra hallhattam a gondolataidat, és ez csupán átlagos információknál működik tudtommal. Tehát semmilyen bennfentes fontos információt nem tudhatok rólatok, amit amúgy nem mondanál el egy vacsora közbe egy jó történet gyanánt. Tehát megnyugodhatsz.
* Rakja le kezét az óriásról lassan és mosolyog; érzi a nő félelmét. De még mindig ugyan az a politikája. Ha meg kell halni és ez a sorsa akkor hát legyen.*
* Ugyan úgy állja a nő szúrós tekintetét mint Kaganét állta annak idején, három, öt bő perce.*
~ Vajon rájön hogy nem jelentek fenyegetést? Mit tehettem amivel így fonják a nornák a sorsom? Vagy nagy előrelépés lesz, vagy hatalmas hátracammogás, hamarosan kiderül.~
* Hatalmas lett a sötétség és a tábor is megállt mind Elenyelre várnak, érzi a rá szegeződő fegyvereket.Vagy a tehernek ekkora a súlya?*
~ Lehet az elején elkellet volna kezdenem futni? De hát nem csináltam semmit. Akkor biztos levadásztak volna, remélem fényes pont lesz Elenyel a ma estémben.~
* Mosolya nem hagy alább.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 17:12:55, a következő indokkal:
Fölösleges jelek törlése.
1426. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 16:35:49
Üzenet elküldve: 2014-01-22 16:35:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
- Ez egy gondolatolvasó!
*Mutat ujjával vádlón Kramlafra. A nomád táborokban az efféle mágikus praktikák legalábbis gyanúsnak számítanak. Arról a bizonyos óriás vadászatról ugyanis nem szólt, de még nonverbális jelekkel sem utalt rá. Mindezek fényében vagy valami hatalmas félreértés megtoldva nagy adag véletlennel, vagy a fickó tényleg a fejébe látott egy pillanatra, anélkül, hogy erről tudomást szerzett volna. Nem ártana, ha az egyik törzsi varászhasználó, legjobb esetben a sámán gondjaira bíznák, ám ezt majd Kagan eldönti, ha még hallótávon belül tartózkodik.*
- Honnan tudsz az óriásokról?
*Nem úgy érti, hogy honnan veszi, hogy a táborban óriások is vannak, hisz kilógnak a sátrak közül, önjáró hegyvonulatok módjára, hanem úgy, hogy a vadászat mikéntje hogyan jutott a tudomására az idegennek? Hónapok óta aktív megfigyelés alatt álltak volna? Esetleg a város máris tud érkezésükről, számukról és máris fegyverkezik és készül visszaűzni őket oda, ahonnan jöttek? Kramlaf elvesztette a lány rokonszenvét és a helyét gyanakvás és feszült éberség vette át.*
- Ez egy gondolatolvasó!
*Mutat ujjával vádlón Kramlafra. A nomád táborokban az efféle mágikus praktikák legalábbis gyanúsnak számítanak. Arról a bizonyos óriás vadászatról ugyanis nem szólt, de még nonverbális jelekkel sem utalt rá. Mindezek fényében vagy valami hatalmas félreértés megtoldva nagy adag véletlennel, vagy a fickó tényleg a fejébe látott egy pillanatra, anélkül, hogy erről tudomást szerzett volna. Nem ártana, ha az egyik törzsi varászhasználó, legjobb esetben a sámán gondjaira bíznák, ám ezt majd Kagan eldönti, ha még hallótávon belül tartózkodik.*
- Honnan tudsz az óriásokról?
*Nem úgy érti, hogy honnan veszi, hogy a táborban óriások is vannak, hisz kilógnak a sátrak közül, önjáró hegyvonulatok módjára, hanem úgy, hogy a vadászat mikéntje hogyan jutott a tudomására az idegennek? Hónapok óta aktív megfigyelés alatt álltak volna? Esetleg a város máris tud érkezésükről, számukról és máris fegyverkezik és készül visszaűzni őket oda, ahonnan jöttek? Kramlaf elvesztette a lány rokonszenvét és a helyét gyanakvás és feszült éberség vette át.*
1425. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-22 09:24:21
Üzenet elküldve: 2014-01-22 09:24:21
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Lea továbbra is csak hápog emiatt az orcátlanság miatt, amit a kufár elkövetett.*
- És mindez az után volt, hogy átkutatták a holmitokat, vagy még előtte?
*mert ugyebár ha előtte, akkor azzal nagyon könnyen bajba keverhette volna a lányt, ha meg utána, nos akkor meg az amúgy is zaklatott hangulatot miért kell tovább izgatni ilyen rejtélyes csomagokkal?*
- Én mondtam Kagannak, hogy a város rossz. A Szellemek is mondták...
*jegyzi meg lemondó sóhajjal. Kagan mindig meghallgatja a Szellemek tanácsát, aztán vagy a magáévá teszi őket, vagy nem. Avagy a saját szája íze szerint értelmezi, ami nem is baj, hisz a Szellemek tanácsa mindig nagyon kétértelmű. Csak Kaganon áll, hogy miként is cselekszik, ha úgy akarja akkor a Szellemek igazolják a cselekedeteit, ha pedig nem, akkor "lebeszélik". Ez így működik már nagyon hosszú ideje, és nagyon jól működik.
Aztán a további beszélgetésüket megakasztja az, hogy odalép a törpe lány, és bemutatkozik.*
- Leandana vagyok a törzs Szellemjárója.
*hogy ez mit is takar pontosan azt nem fejti ki, nyilván Ryamtia is össze tudja rakni, mert nem túl bonyolult. Leandana egyébként nem arról híres, hogy túl kedves lenne idegenekkel ezért a hangja most is meglehetősen rideg. Meg amúgy is bele kell harapjon a nyelvébe ahhoz, hogy meg ne kérdezze a lánytól, hogy ugyan mikor fog már szakálla nőni?? A lényeg, hogy udvarias legyen, mindazonáltal a szívélyességnek még csak a szikrája is hiányzik belőle momentán. Zaklatott, főleg Isurii meséje miatt. Amibe beletartoznak a kekeckedő városi őrök és a titokzatos üvegcse is.
Arra, hogy a lány elmondja, hogy az üvegcse csupán az ő ajándéka felhúzza a fél szemöldökét. Igen, egyre biztosabb abban, hogy ezek a városi népek furcsák, nagyon mások a szokásaik, mint nekik. Sőt Lea szemében kifejezetten udvariatlanok - bár ez nyilván fordítva is igaz.*
- Tehát felétek nem csinálnak problémát abból ha férfiak ajándékokat adnak asszonyoknak? Mert nálunk ez meglehetős tiszteletlenség. Csak az "olyan" lányoknak szokás. Férfi nálunk a jegyesének, vagy az asszonyának ad ajándékot. Meg a családja nőtagjainak. A fivéred talán Isurii jegyese?
*végülis miért ne lehetne? Könnyen lehet, hogy Kagan megbeszélt vele ilyesmit, csak erről nem tájékoztatta sem a húgát, sem pedig Leandanát. Amit Lea mondjuk meg is ért, mert abban a pillanatban tört volna ki a palotaforradalom.*
- Köszönjük egyébként, igazán kedves tőled, hogy gondoltál ránk. De máskor a fivéred óvakodjon az ilyesmitől, mert pórul járhat. Isurii pedig nem "olyan" lány.
*igen, ez nagyon jellemző Leára, megköszöni az ajándékot, hiszen az udvariasság úgy kívánja, de ugyanakkor ott a burkolt fenyegetés is. Ami jelen esetben inkább csak jó tanács. A barbárok nem tűrik azt, hogy ilyen tiszteletlenség érje asszonyaikat.*
*Lea továbbra is csak hápog emiatt az orcátlanság miatt, amit a kufár elkövetett.*
- És mindez az után volt, hogy átkutatták a holmitokat, vagy még előtte?
*mert ugyebár ha előtte, akkor azzal nagyon könnyen bajba keverhette volna a lányt, ha meg utána, nos akkor meg az amúgy is zaklatott hangulatot miért kell tovább izgatni ilyen rejtélyes csomagokkal?*
- Én mondtam Kagannak, hogy a város rossz. A Szellemek is mondták...
*jegyzi meg lemondó sóhajjal. Kagan mindig meghallgatja a Szellemek tanácsát, aztán vagy a magáévá teszi őket, vagy nem. Avagy a saját szája íze szerint értelmezi, ami nem is baj, hisz a Szellemek tanácsa mindig nagyon kétértelmű. Csak Kaganon áll, hogy miként is cselekszik, ha úgy akarja akkor a Szellemek igazolják a cselekedeteit, ha pedig nem, akkor "lebeszélik". Ez így működik már nagyon hosszú ideje, és nagyon jól működik.
Aztán a további beszélgetésüket megakasztja az, hogy odalép a törpe lány, és bemutatkozik.*
- Leandana vagyok a törzs Szellemjárója.
*hogy ez mit is takar pontosan azt nem fejti ki, nyilván Ryamtia is össze tudja rakni, mert nem túl bonyolult. Leandana egyébként nem arról híres, hogy túl kedves lenne idegenekkel ezért a hangja most is meglehetősen rideg. Meg amúgy is bele kell harapjon a nyelvébe ahhoz, hogy meg ne kérdezze a lánytól, hogy ugyan mikor fog már szakálla nőni?? A lényeg, hogy udvarias legyen, mindazonáltal a szívélyességnek még csak a szikrája is hiányzik belőle momentán. Zaklatott, főleg Isurii meséje miatt. Amibe beletartoznak a kekeckedő városi őrök és a titokzatos üvegcse is.
Arra, hogy a lány elmondja, hogy az üvegcse csupán az ő ajándéka felhúzza a fél szemöldökét. Igen, egyre biztosabb abban, hogy ezek a városi népek furcsák, nagyon mások a szokásaik, mint nekik. Sőt Lea szemében kifejezetten udvariatlanok - bár ez nyilván fordítva is igaz.*
- Tehát felétek nem csinálnak problémát abból ha férfiak ajándékokat adnak asszonyoknak? Mert nálunk ez meglehetős tiszteletlenség. Csak az "olyan" lányoknak szokás. Férfi nálunk a jegyesének, vagy az asszonyának ad ajándékot. Meg a családja nőtagjainak. A fivéred talán Isurii jegyese?
*végülis miért ne lehetne? Könnyen lehet, hogy Kagan megbeszélt vele ilyesmit, csak erről nem tájékoztatta sem a húgát, sem pedig Leandanát. Amit Lea mondjuk meg is ért, mert abban a pillanatban tört volna ki a palotaforradalom.*
- Köszönjük egyébként, igazán kedves tőled, hogy gondoltál ránk. De máskor a fivéred óvakodjon az ilyesmitől, mert pórul járhat. Isurii pedig nem "olyan" lány.
*igen, ez nagyon jellemző Leára, megköszöni az ajándékot, hiszen az udvariasság úgy kívánja, de ugyanakkor ott a burkolt fenyegetés is. Ami jelen esetben inkább csak jó tanács. A barbárok nem tűrik azt, hogy ilyen tiszteletlenség érje asszonyaikat.*
1424. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 23:16:29
Üzenet elküldve: 2014-01-21 23:16:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Észak - Őrség //
*Hát igen, az őrséggel az a legnagyobb baj, hogy nem sok érdemi tennivaló akad. Mármint a fagyoskodáson és a nézelődésen, meg a piáláson kívül. Előbbi kettő teljességgel kötelező, míg a legutolsó inkább csak hobbi. Ha már mindenképp itt kint kell lennie. Időnként azért megengedi magának azt a korty rumocskát. Aztán jön Salanel.*
-Rendben.*Biccent a másiknak. Jelezvén egyrészt hogy az északi szektort óvó szárnyai alá vette, másrészt, hogy a többiek megkeresését is tárásra hagyja. Nincs tehát más dolga mint nagyokat pislogni az éjszakába.
Meg persze a kések élezése. Komótosan le is szedi magáról a dobó tőr hevedereket, s nagy szakértelemmel megkezdi a kések élezését. Ő elég sokat foglalkozik ezzel, és nem csak sima dobótőröket használ, amiknek hegyük van. Ezek minőségi fegyverek, kiváló éllel. Erre nagyon figyel. Gondosan ellenőrzi, és élezi őket minden héten. Végső soron, ezeken múlik az élete.*
*Hát igen, az őrséggel az a legnagyobb baj, hogy nem sok érdemi tennivaló akad. Mármint a fagyoskodáson és a nézelődésen, meg a piáláson kívül. Előbbi kettő teljességgel kötelező, míg a legutolsó inkább csak hobbi. Ha már mindenképp itt kint kell lennie. Időnként azért megengedi magának azt a korty rumocskát. Aztán jön Salanel.*
-Rendben.*Biccent a másiknak. Jelezvén egyrészt hogy az északi szektort óvó szárnyai alá vette, másrészt, hogy a többiek megkeresését is tárásra hagyja. Nincs tehát más dolga mint nagyokat pislogni az éjszakába.
Meg persze a kések élezése. Komótosan le is szedi magáról a dobó tőr hevedereket, s nagy szakértelemmel megkezdi a kések élezését. Ő elég sokat foglalkozik ezzel, és nem csak sima dobótőröket használ, amiknek hegyük van. Ezek minőségi fegyverek, kiváló éllel. Erre nagyon figyel. Gondosan ellenőrzi, és élezi őket minden héten. Végső soron, ezeken múlik az élete.*
1423. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:38:56
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:38:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Megérti Kagan sürgését, hisz most értek vissza egy kimerítő útról. Plusz bármennyire város képe van, ez egy hadi tábor, nem szabad elfelejtenie. Biccent Salanelnek és hozzáfűzi.*
-Sok sikert barátom. *Nem néz hátra de még mindig utána mosolyog Kramlaf. Belegondol, mennyire bugyután nézhet ki a sok csatátviselt, veterán között, kinézetre nem sok különbség van köztük mégis, úgy érzi, hogy egy meleg aura veszi körül a hideg ellenére, amit legfőképp piros színnel jellemezne.Persze nem a vérpiros hanem a rubint színe, ha magának kéne megfogalmazni. Bár már nagyon rég volt hogy rubint látott utoljára, még anno a kolostorban, micsoda gazdagságot hagyott ott. ~Óh istenek~ Sóhajt magában. Lassan feleszmél, hogy Elenyelre bízták rá. ~Szegény lány, cipelheti még az én dolgaim is.~*
-Esetleg felajánlhatom, hogy vinném valamidet Elenyel, persze egy nem fegyvernek látszó tárgyat. *Harsányan nevet.* -Nem szeretnék felkoncolódva lenni, valamelyik olyan óriás által aki belém állít egy kardot, mint azokba a vadakba *Nevetése alábbhagy, de jókedve tapintható.*
-És, drága mit tudunk tenni hogy elüssük az időt? Én meditálhatok is akár, de te nem hiszem hogy élveznéd. Bár tény hogy nem ismerlek, ez egy jó kiindulópont, a tűz mellet megvitatjuk? *Most először villantja ki fogát nem csak mosolyog, úgy érzi talán végre nem veszik sértésnek ezt a gesztust. Látszik hogy túl szorosan vannak a fogai a következő bölcsesség fogánál girbe-gurba lesz a fogsora. Arcán már sűrű a szőrzet, látszik hogy nem most volt megborotválva. Haja is megnőtt enyhén zsíros, mégis férfiassá teszi eme kinézet. Bőrvértje alatt több réteg ruhát hord, nagyobb célpontnak tetszik mint amekkora. De arcán látszik egyáltalán nincs elhízva.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 01:08:12, a következő indokkal:
Jelpótlás; fölösleges jelek törlése.
*Megérti Kagan sürgését, hisz most értek vissza egy kimerítő útról. Plusz bármennyire város képe van, ez egy hadi tábor, nem szabad elfelejtenie. Biccent Salanelnek és hozzáfűzi.*
-Sok sikert barátom. *Nem néz hátra de még mindig utána mosolyog Kramlaf. Belegondol, mennyire bugyután nézhet ki a sok csatátviselt, veterán között, kinézetre nem sok különbség van köztük mégis, úgy érzi, hogy egy meleg aura veszi körül a hideg ellenére, amit legfőképp piros színnel jellemezne.Persze nem a vérpiros hanem a rubint színe, ha magának kéne megfogalmazni. Bár már nagyon rég volt hogy rubint látott utoljára, még anno a kolostorban, micsoda gazdagságot hagyott ott. ~Óh istenek~ Sóhajt magában. Lassan feleszmél, hogy Elenyelre bízták rá. ~Szegény lány, cipelheti még az én dolgaim is.~*
-Esetleg felajánlhatom, hogy vinném valamidet Elenyel, persze egy nem fegyvernek látszó tárgyat. *Harsányan nevet.* -Nem szeretnék felkoncolódva lenni, valamelyik olyan óriás által aki belém állít egy kardot, mint azokba a vadakba *Nevetése alábbhagy, de jókedve tapintható.*
-És, drága mit tudunk tenni hogy elüssük az időt? Én meditálhatok is akár, de te nem hiszem hogy élveznéd. Bár tény hogy nem ismerlek, ez egy jó kiindulópont, a tűz mellet megvitatjuk? *Most először villantja ki fogát nem csak mosolyog, úgy érzi talán végre nem veszik sértésnek ezt a gesztust. Látszik hogy túl szorosan vannak a fogai a következő bölcsesség fogánál girbe-gurba lesz a fogsora. Arcán már sűrű a szőrzet, látszik hogy nem most volt megborotválva. Haja is megnőtt enyhén zsíros, mégis férfiassá teszi eme kinézet. Bőrvértje alatt több réteg ruhát hord, nagyobb célpontnak tetszik mint amekkora. De arcán látszik egyáltalán nincs elhízva.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 01:08:12, a következő indokkal:
Jelpótlás; fölösleges jelek törlése.
1422. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:20:37
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:20:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* Kérdésére választ nem kap, így ő sem firtatja tovább a dolgot, hátradől ismét a pokrócon, egy ideig még fészkelődik, aztán el is nyomja gyorsan az álom. Még mindig kimerültnek érzi magát, nem is csoda, egy heti tortúrát nem fog egy éjszaka alatt kiheverni.
Kisebb zsibongás téríti magához, valamitől felbolydult a tábor; tán az a híres vezír tért volna vissza? Bizony, jól gondolta, a gyógyító máris noszogatja, ideje az emlegetett nagyúr elé járulnia. Kagannak hívják, már ezt is megtudta, ahogyan egy lehetséges gödörbéli kaland képét is felfestették előtte. Miért ne beszélne? Nincsen neki titka, de lehet csak azért is megmakacsolja magát, attól függ ez, hogy milyen alak az a Kagan.*
- Uccu neki!
* Támolyogva feltápászkodik a földről, lábai remegnek alatta, s csak csiga lassúsággal, poroszkálva tud megindulni a sátor kijárata felé. Húzza maga után lábát, közben meg a szokottnál is görnyedtebben markolja oldalát. Kiérve gyorsan körbepillant, de sok mindent egyelőre nem lát, csak újabb sátrakat, meg néhány szedett-vedett ruhába öltözött figurát. Már majdnem egészen besötétedett, az égen már pislákol néhány csillag, a sátrak közt meg imitt-amott fényesen égnek a tüzek. A gyógyító után baktat lassan, kimérten, közben fejét forgatva jobbra-balra. Elhagyva az egyik sátrat úgy tűnik a tábor közepére érnek, hol több idegen bóklászik, meg cseveg a tűznél, vajon melyik lesz ezek közül az a Kagan?
Hamar kiderül ez is, mikor az elf nőstény jelent, s Ugug néhány lépésnyire megáll tőlük, nem csoszog közelebb, inkább alaposan végigméri a vezírt. Testes egy szerzet, alakja valóban tiszteletre méltó, nem az a puhány, nyikhaj fajta. De vajon esze mennyi? Ránézésre harcos, valami barbár fajta, azoknál meg a kőagy dominál- épp mint orkéknál.
Mindenesetre a bestia a fájdalom ellenére némán kihúzza magát, kissé megrázza vállát, s így már olyan magas, mint a híres vezír, talán egy cseppet még magasabb is. Nem szól egy szót sem, csak méregeti tovább türelmesen.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 20:42:13, a következő indokkal:
Jelpótlás
* Kérdésére választ nem kap, így ő sem firtatja tovább a dolgot, hátradől ismét a pokrócon, egy ideig még fészkelődik, aztán el is nyomja gyorsan az álom. Még mindig kimerültnek érzi magát, nem is csoda, egy heti tortúrát nem fog egy éjszaka alatt kiheverni.
Kisebb zsibongás téríti magához, valamitől felbolydult a tábor; tán az a híres vezír tért volna vissza? Bizony, jól gondolta, a gyógyító máris noszogatja, ideje az emlegetett nagyúr elé járulnia. Kagannak hívják, már ezt is megtudta, ahogyan egy lehetséges gödörbéli kaland képét is felfestették előtte. Miért ne beszélne? Nincsen neki titka, de lehet csak azért is megmakacsolja magát, attól függ ez, hogy milyen alak az a Kagan.*
- Uccu neki!
* Támolyogva feltápászkodik a földről, lábai remegnek alatta, s csak csiga lassúsággal, poroszkálva tud megindulni a sátor kijárata felé. Húzza maga után lábát, közben meg a szokottnál is görnyedtebben markolja oldalát. Kiérve gyorsan körbepillant, de sok mindent egyelőre nem lát, csak újabb sátrakat, meg néhány szedett-vedett ruhába öltözött figurát. Már majdnem egészen besötétedett, az égen már pislákol néhány csillag, a sátrak közt meg imitt-amott fényesen égnek a tüzek. A gyógyító után baktat lassan, kimérten, közben fejét forgatva jobbra-balra. Elhagyva az egyik sátrat úgy tűnik a tábor közepére érnek, hol több idegen bóklászik, meg cseveg a tűznél, vajon melyik lesz ezek közül az a Kagan?
Hamar kiderül ez is, mikor az elf nőstény jelent, s Ugug néhány lépésnyire megáll tőlük, nem csoszog közelebb, inkább alaposan végigméri a vezírt. Testes egy szerzet, alakja valóban tiszteletre méltó, nem az a puhány, nyikhaj fajta. De vajon esze mennyi? Ránézésre harcos, valami barbár fajta, azoknál meg a kőagy dominál- épp mint orkéknál.
Mindenesetre a bestia a fájdalom ellenére némán kihúzza magát, kissé megrázza vállát, s így már olyan magas, mint a híres vezír, talán egy cseppet még magasabb is. Nem szól egy szót sem, csak méregeti tovább türelmesen.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.22 20:42:13, a következő indokkal:
Jelpótlás
1421. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:14:02
Üzenet elküldve: 2014-01-21 22:14:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
-Nem tudok róluk. Legjobb tudomásom szerint Bron nincs itt. Igenis.
*Sóhajt, aztán feláll, biccent egyet az idegen felé. Lehet, hogy már nem találkoznak, ki tudja meddig marad. Aztán indul is a dolgára. Először Rolkot keresi fel.*
-Kagan látni akarja az új játékszeredet. Vezesd elé. Egyébként a fivéred merre jár ? Próbáld majd meg előkeresni.
*A másik óriásra is nagy szüksége lenne a törzsnek. Következő útja ahhoz a sátorhoz vezet, ahol az ork lábadozik. Leellenőrzni, hogy minden rendben van-e, aztán Kellt keresi meg, hogy tájékoztassa feladatáról, miszerint legyen készenlétben, mert hamarosan elő kell vezetnie az orkot. Nemsokára mindkét fogoly sorsa eldől. Valiant már a tábor szélén találja, őrségben.*
-Már a posztodon is ? Remek. A többi őrszemet majd én felkutatom, azokkal ne fáradj.
*Hogy ez mennyi időbe fog telni, az kérdéses, de próbálja minél gyorsabban végrehajtani a feladatot. Néhány harcosuk még az északi területeket ellenőrzi, de az nem létezik, hogy három őrszemet ne tudna valahogy összekaparni. Körbe járja a tábort, alkalmas harcosok után kutatva, akiket be lehet fogni ennek a feladatnak a végzésére.*
-Nem tudok róluk. Legjobb tudomásom szerint Bron nincs itt. Igenis.
*Sóhajt, aztán feláll, biccent egyet az idegen felé. Lehet, hogy már nem találkoznak, ki tudja meddig marad. Aztán indul is a dolgára. Először Rolkot keresi fel.*
-Kagan látni akarja az új játékszeredet. Vezesd elé. Egyébként a fivéred merre jár ? Próbáld majd meg előkeresni.
*A másik óriásra is nagy szüksége lenne a törzsnek. Következő útja ahhoz a sátorhoz vezet, ahol az ork lábadozik. Leellenőrzni, hogy minden rendben van-e, aztán Kellt keresi meg, hogy tájékoztassa feladatáról, miszerint legyen készenlétben, mert hamarosan elő kell vezetnie az orkot. Nemsokára mindkét fogoly sorsa eldől. Valiant már a tábor szélén találja, őrségben.*
-Már a posztodon is ? Remek. A többi őrszemet majd én felkutatom, azokkal ne fáradj.
*Hogy ez mennyi időbe fog telni, az kérdéses, de próbálja minél gyorsabban végrehajtani a feladatot. Néhány harcosuk még az északi területeket ellenőrzi, de az nem létezik, hogy három őrszemet ne tudna valahogy összekaparni. Körbe járja a tábort, alkalmas harcosok után kutatva, akiket be lehet fogni ennek a feladatnak a végzésére.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579