Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:38:30
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:38:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Olyan gyorsan igyekszik felöltözködni a tündérke beszólása után, hogy Lisé szavai félúton érik. Csak int neki egy mosoly mellett, hogy megoldja egymaga. A köpenyért persze nagyon hálás, ha alkalma lesz rá meghálálja majd valahogyan a vörösnek.
Leandana lehűti hamar a Valiant és őt is megnyugtatja, de szorongását nehezen leplezi. *
-Nem, már sokkal jobb.
*Öleli körbe magát és Lisé köpenyére kucorodik, onnan szemléli tovább az eseményeket. Szemei megakadnak az ugrándozó vöröskén, s már épp kiálltíaná: vigyázz!, mikor fenékre huppan. Így nem szól. Egy halovány mosoly kíséretében emeli fel tekintetét a mellette szabadon száradó Leára. Pillantásából sok mindent kiolvashat a vajákos, de szándékosan csak egy ki nem mondott kérdést szegeznek neki a tengerszín szemek.* "Na?"
-Nem ütötted meg magad nagyon?
*Kiállt oda végül mégis a vörös hajúnak.*
*Olyan gyorsan igyekszik felöltözködni a tündérke beszólása után, hogy Lisé szavai félúton érik. Csak int neki egy mosoly mellett, hogy megoldja egymaga. A köpenyért persze nagyon hálás, ha alkalma lesz rá meghálálja majd valahogyan a vörösnek.
Leandana lehűti hamar a Valiant és őt is megnyugtatja, de szorongását nehezen leplezi. *
-Nem, már sokkal jobb.
*Öleli körbe magát és Lisé köpenyére kucorodik, onnan szemléli tovább az eseményeket. Szemei megakadnak az ugrándozó vöröskén, s már épp kiálltíaná: vigyázz!, mikor fenékre huppan. Így nem szól. Egy halovány mosoly kíséretében emeli fel tekintetét a mellette szabadon száradó Leára. Pillantásából sok mindent kiolvashat a vajákos, de szándékosan csak egy ki nem mondott kérdést szegeznek neki a tengerszín szemek.* "Na?"
-Nem ütötted meg magad nagyon?
*Kiállt oda végül mégis a vörös hajúnak.*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:33:03
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:33:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Először szinte már felderül az arca, hogy Cessa, apjának és egy elf szajhának nagyszájú utóda ezúttal nem szájal vissza, de persze csalatkoznia kell. Ezúttal azonban a kis nőstény, talán a fáradtság, talán a városi élmények okán, de túllő a célon. Ha más is hallotta volna, akkor komolyan meg kellene büntetni a félvért, de így talán elegendő, ha jelzi neki: itt a vége a zablarángatásnak.*
*Gyorsan mozdul, ráadásul gonosz módon, és akkor indul meg keze a nő felé, mikor az a zsákot markolja. Nem üt, mindössze - ha sikerül - elkapja a keskeny, karcsú pofácskát és összeszorítja. Oldalról támadva fogja satuba a nőstényt, hogy az még ijedtségből se dobja lábára a zsákot, és csücsörire nyomja össze az amúgy is szép ívű ajkat.*
- Tudod, hogy helyed van a szívemben, húgom, és igencsak fájna, ha tényleg bántanom kellene téged, de ha még egyszer sértő szóval illeted a nővéredet vagy a Szellemjárót, akkor ki fogom vágni a nyelved és a kutyáknak dobom. Megértetted, Cessa di Aethir Thargodar? *életükben először szólítja így a lányt, és nem csak azért, hogy meghökkentse, hanem hogy a figyelmét is teljesen magára vonja. Hangja halk, fegyelmezett, és csak húsz év közös élet derítheti fel benne a visszafojtott indulatot.*
- Új világ kapujában állunk, ahol nincs helye külön utas baromságnak - a Thargodarok törzse egységes, és erős, és ezt be is kell bizonyítanunk!
- Azt akarom, hogy világosan felfogd, Cessa, hogy hol a helyed, mi a dolgod, kinek tartozol engedelmességgel. Hogy kihez tartozol. *nem véletlenül használta saját családnevét; a kis fél-elf fattyú helyzete a családban több volt, mint bizonytalan. Talán ez a "cél" vagy "jutalom" elég nagy csáberővel bír számára, hogy felhaggyhon a gyerekeskedéssel. Elengedi a lányt, majd óvatosan megsimogatja az arcát.*
- Én.. *ekkor azonban jól ismert dörmögés üti meg a fülét és elmormol egy szitkot.*
- Itt vagyunk benn, te kurta lábú csikasz! *kiabál ki Hrothgaarnak, a törpének, és ellép Cessa mellől. Rövid pillantást vet a lányra, majd biccent neki, folytassa a munkát, amíg van mit csinálni.*
- Hrothgaar, te semmirekellő, merre jártál?! *villant egy fakó mosolyt a betérő kovácsra, és meglapogatja a vaskos vállakat.*
- Már azt hittem, elhagytunk valahol. Megint csurgatnod kellett, mi?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 21:43:18
*Először szinte már felderül az arca, hogy Cessa, apjának és egy elf szajhának nagyszájú utóda ezúttal nem szájal vissza, de persze csalatkoznia kell. Ezúttal azonban a kis nőstény, talán a fáradtság, talán a városi élmények okán, de túllő a célon. Ha más is hallotta volna, akkor komolyan meg kellene büntetni a félvért, de így talán elegendő, ha jelzi neki: itt a vége a zablarángatásnak.*
*Gyorsan mozdul, ráadásul gonosz módon, és akkor indul meg keze a nő felé, mikor az a zsákot markolja. Nem üt, mindössze - ha sikerül - elkapja a keskeny, karcsú pofácskát és összeszorítja. Oldalról támadva fogja satuba a nőstényt, hogy az még ijedtségből se dobja lábára a zsákot, és csücsörire nyomja össze az amúgy is szép ívű ajkat.*
- Tudod, hogy helyed van a szívemben, húgom, és igencsak fájna, ha tényleg bántanom kellene téged, de ha még egyszer sértő szóval illeted a nővéredet vagy a Szellemjárót, akkor ki fogom vágni a nyelved és a kutyáknak dobom. Megértetted, Cessa di Aethir Thargodar? *életükben először szólítja így a lányt, és nem csak azért, hogy meghökkentse, hanem hogy a figyelmét is teljesen magára vonja. Hangja halk, fegyelmezett, és csak húsz év közös élet derítheti fel benne a visszafojtott indulatot.*
- Új világ kapujában állunk, ahol nincs helye külön utas baromságnak - a Thargodarok törzse egységes, és erős, és ezt be is kell bizonyítanunk!
- Azt akarom, hogy világosan felfogd, Cessa, hogy hol a helyed, mi a dolgod, kinek tartozol engedelmességgel. Hogy kihez tartozol. *nem véletlenül használta saját családnevét; a kis fél-elf fattyú helyzete a családban több volt, mint bizonytalan. Talán ez a "cél" vagy "jutalom" elég nagy csáberővel bír számára, hogy felhaggyhon a gyerekeskedéssel. Elengedi a lányt, majd óvatosan megsimogatja az arcát.*
- Én.. *ekkor azonban jól ismert dörmögés üti meg a fülét és elmormol egy szitkot.*
- Itt vagyunk benn, te kurta lábú csikasz! *kiabál ki Hrothgaarnak, a törpének, és ellép Cessa mellől. Rövid pillantást vet a lányra, majd biccent neki, folytassa a munkát, amíg van mit csinálni.*
- Hrothgaar, te semmirekellő, merre jártál?! *villant egy fakó mosolyt a betérő kovácsra, és meglapogatja a vaskos vállakat.*
- Már azt hittem, elhagytunk valahol. Megint csurgatnod kellett, mi?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 21:43:18
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:24:44
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:24:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Isurii látható és hallható vacogása kicsit megborzongatja, ahogy a folyóban halászni próbál.*
- Nincs mit.
*Feleli, szélesebbre húzódó mosollyal ajkán. A ruha kupacra mutató ujjat követi, és érti miről beszél a másik. Az biztos roppant kellemetlen lenne.*
- Persze érthető. Idehozom, ha gondolod…
*Ajánlja fel segítőkészen. Ennyi kitérőt tesz a halfogástól, hogy Isurii ruháit a kezébe nyomja. Aztán nekiveselkedik, hátha fog egy két vacsorát. Krumko és Rolko lehet nem fognak semmit, akkor nem árt, ha valaki igen.
Lea különcsége most is megmutatkozik, amit ne mond ki, csak magában ismét elraktározza.*
- Nem fázok.
*Jelenti ki a tanácsra.*
~A tűzboszorkányok sosem fáznak..~
*Gondolja magában, és szélesre húzódik apró mosolya. Isurii aggodalmát nem tudja átérezni, mert érte sosem aggódtak úgy, és sosem tiltották semmitől. Se munkától, se butaságtól. A tündérke beszólására nem reagál, mert mintha őt észre se venné. Szó ami szó a lángvörös haja így nedvesen tapadva a hátára nem túl feltűnő. Az már hogy pucér az már igen, csak éppen a víz takarja, míg a halak elkerülik Lisé botját és környékét.
Lea véleménye viszont sértené, mert Lisé nem szolgáló, ő boszorkány, vagy ha még nem az akkor az lesz, és addig meg a törzs teljes jogú tagja. Mégha egyelőre ilyen semmilyen helyzete is van. De senki nem ugráltatja, és senkinek nem az különbejáratú szolgája…*
~Fura egy nő, ne kötözködj vele Lisé!~
*Erőlteti magát erre, és inkább a csípős megjegyzését a halaknak címzi.*
- Ti ostoba pikkelyes dögök, miért nem hagyjátok magatokat elkapni…!
*A dühödt kijelentése kellő mennyiségű vért pumpál karjaiba, és ezzel a reflexe is valamivel jobb lett. Így csak bot végre akadt egy kicsit lassúbb halacska.*
- Fogtam egyet!
*Kiált fel, és örömében nagyot ugrik, de amikor visszaérkezik a csúszós kövekre, a talaj kisiklik a lábai alól, és jó nagyot huppan a fenekére. Különösebb nyílt sérülés nélkül megússza, de egy jó tenyérnyi sötétbíbor lilás folt látszani fog ülepén. *
- Áucs.
*hjajdul fel, és a fázás miatti didergése az úgy a fájdalommal együtt távozik. A bot helyzetét pedig csak a folyó szellemei tudják hova viszi a víz. Lisé feltápászkodik és kisántikál a vízből.*
- Oda a vacsora…
*Isurii látható és hallható vacogása kicsit megborzongatja, ahogy a folyóban halászni próbál.*
- Nincs mit.
*Feleli, szélesebbre húzódó mosollyal ajkán. A ruha kupacra mutató ujjat követi, és érti miről beszél a másik. Az biztos roppant kellemetlen lenne.*
- Persze érthető. Idehozom, ha gondolod…
*Ajánlja fel segítőkészen. Ennyi kitérőt tesz a halfogástól, hogy Isurii ruháit a kezébe nyomja. Aztán nekiveselkedik, hátha fog egy két vacsorát. Krumko és Rolko lehet nem fognak semmit, akkor nem árt, ha valaki igen.
Lea különcsége most is megmutatkozik, amit ne mond ki, csak magában ismét elraktározza.*
- Nem fázok.
*Jelenti ki a tanácsra.*
~A tűzboszorkányok sosem fáznak..~
*Gondolja magában, és szélesre húzódik apró mosolya. Isurii aggodalmát nem tudja átérezni, mert érte sosem aggódtak úgy, és sosem tiltották semmitől. Se munkától, se butaságtól. A tündérke beszólására nem reagál, mert mintha őt észre se venné. Szó ami szó a lángvörös haja így nedvesen tapadva a hátára nem túl feltűnő. Az már hogy pucér az már igen, csak éppen a víz takarja, míg a halak elkerülik Lisé botját és környékét.
Lea véleménye viszont sértené, mert Lisé nem szolgáló, ő boszorkány, vagy ha még nem az akkor az lesz, és addig meg a törzs teljes jogú tagja. Mégha egyelőre ilyen semmilyen helyzete is van. De senki nem ugráltatja, és senkinek nem az különbejáratú szolgája…*
~Fura egy nő, ne kötözködj vele Lisé!~
*Erőlteti magát erre, és inkább a csípős megjegyzését a halaknak címzi.*
- Ti ostoba pikkelyes dögök, miért nem hagyjátok magatokat elkapni…!
*A dühödt kijelentése kellő mennyiségű vért pumpál karjaiba, és ezzel a reflexe is valamivel jobb lett. Így csak bot végre akadt egy kicsit lassúbb halacska.*
- Fogtam egyet!
*Kiált fel, és örömében nagyot ugrik, de amikor visszaérkezik a csúszós kövekre, a talaj kisiklik a lábai alól, és jó nagyot huppan a fenekére. Különösebb nyílt sérülés nélkül megússza, de egy jó tenyérnyi sötétbíbor lilás folt látszani fog ülepén. *
- Áucs.
*hjajdul fel, és a fázás miatti didergése az úgy a fájdalommal együtt távozik. A bot helyzetét pedig csak a folyó szellemei tudják hova viszi a víz. Lisé feltápászkodik és kisántikál a vízből.*
- Oda a vacsora…
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:10:09
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:10:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
-Uuuhh... Megváltás! Mmmh...
*Motyog és sóhajtozik magában a törpe. Lemaradva övéitől, még az utóvédtől is, félrevonult, hogy eleget tegyen a természet hívásának. Kiadósan meglocsol egy kisebb csalitost. Sűrűn száll a pára, ahogy Hrothgaar nagyokat sóhajt. Hátasát kikötötte egy kisebb fácskához, csupán a biztonság kedvéért.*
-Folyj! Folyj, kis patak! Vígan fuss elé! Le a, le a hegyormon, hullámok közé...
*Kellemes csiklandó érzés szalad végig gerince mentén, ahogy elvégzi dolgát és már visszafelé lépdel a lovacskához.*
-No gyere te, ne maradjunk le, mert kapunk a pofánkra...
*Kantárszáron vezeti az állatot a többiek után. Nagyot fújtat, ahogy röviden átgondolja életének elmúlt hetei.*
~mentünk, mentünk, bandukoltunk, ínség van, hideg van, kevés a szesz, nincs balhé, mászunk, vánszorgunk, trappolunk... de mi lesz a vége???~
-Megveszekedettfene...
*Megérkezvén a tábor helyére Hrothgaar nagyot szippant az orrán.*
-Hé! Mibe' segítsek? Ha?
*Teszi fel fennhangon a kérdést, melyet kollektíve az egész csapatnak intéz. Látja, hogy sürögnek, forognak már az övéi, de mivel késve "futott be", így lemaradhatott pár dologról.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 21:10:30</b></font>
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 21:45:33, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák javítása
-Uuuhh... Megváltás! Mmmh...
*Motyog és sóhajtozik magában a törpe. Lemaradva övéitől, még az utóvédtől is, félrevonult, hogy eleget tegyen a természet hívásának. Kiadósan meglocsol egy kisebb csalitost. Sűrűn száll a pára, ahogy Hrothgaar nagyokat sóhajt. Hátasát kikötötte egy kisebb fácskához, csupán a biztonság kedvéért.*
-Folyj! Folyj, kis patak! Vígan fuss elé! Le a, le a hegyormon, hullámok közé...
*Kellemes csiklandó érzés szalad végig gerince mentén, ahogy elvégzi dolgát és már visszafelé lépdel a lovacskához.*
-No gyere te, ne maradjunk le, mert kapunk a pofánkra...
*Kantárszáron vezeti az állatot a többiek után. Nagyot fújtat, ahogy röviden átgondolja életének elmúlt hetei.*
~mentünk, mentünk, bandukoltunk, ínség van, hideg van, kevés a szesz, nincs balhé, mászunk, vánszorgunk, trappolunk... de mi lesz a vége???~
-Megveszekedettfene...
*Megérkezvén a tábor helyére Hrothgaar nagyot szippant az orrán.*
-Hé! Mibe' segítsek? Ha?
*Teszi fel fennhangon a kérdést, melyet kollektíve az egész csapatnak intéz. Látja, hogy sürögnek, forognak már az övéi, de mivel késve "futott be", így lemaradhatott pár dologról.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 21:10:30</b></font>
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 21:45:33, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák javítása
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 20:53:34
Üzenet elküldve: 2013-12-13 20:53:34
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Mosolyogva nézi Isuriit, szegény lány tényleg eléggé nebántsvirág - pedig egyidősek és ugyanott is nőttek fel -, de semmi baj, alakul még, talán ha sikerül meggyőzni Kagant arról, hogy eresszen a gyeplőn.
Elmélkedésében Lisé zavarja meg, és a felajánlott köpeny, ezt Leandana fejrázással utasítja el, ahogy a ruhákat is - amúgy sem venné fel a másét - mert ő tényleg a felfrissülést érzi, nem pedig azt, hogy menten halálra akarna fagyni. Isuriinál hagyja a fürdőlepedőt végig és lábujjhegyen szökdécselve - mert a kövek azért szúrják meztelen talpát - indul a ruháiért. Közben a borostyán szempár Valianra rebben.*
- Figyelj Tündérke, tudd hol a helyed, mert a végén megkurtítják a szárnyacskáidat.
*Isuriival szemben ő nem jön zavarba, simán, öltözködés közben közli ezt a tündérrel. Vajákosként van szava, és Kagan hallgat is rá, és ha például "áldozati bárányra" lenne szüksége akkor Kagan szemrebbenés nélkül bocsátaná a rendelkezésére Valiant. Úgyis az áldozatául esett már valaki, akire annak idején Leandanának lett volna szüksége. Tündér mellkasát még úgysem vágta fel a hullámos pengéjű tőrrel.*
- Vigyázz Lisé meg ne fázz!
*adja a "kincstári" tanácsot, és nézi egy ideig a nőt, ahogyan a kihegyezett bottal bohóckodik. Leandana nem fog halra vadászni, ami azt illet nem is óhajt a kezébe venni a csúszós, pikkelyes lényekből egyet sem. Neki nem ez a feladata - nem is ért hozzá -, ahogyan nem is az a feladata, hogy kigyógyítsa a megfázásból a meggondolatlan szolgákat. Ő nem védi az életet, inkább elveszi azt, mérgekkel, áldozótőrrel, vagy a kettővel együtt.*
- Ne aggódj, ha meg is látott az legyen az én gondom! Fázol még?
*Mosolyogva nézi Isuriit, szegény lány tényleg eléggé nebántsvirág - pedig egyidősek és ugyanott is nőttek fel -, de semmi baj, alakul még, talán ha sikerül meggyőzni Kagant arról, hogy eresszen a gyeplőn.
Elmélkedésében Lisé zavarja meg, és a felajánlott köpeny, ezt Leandana fejrázással utasítja el, ahogy a ruhákat is - amúgy sem venné fel a másét - mert ő tényleg a felfrissülést érzi, nem pedig azt, hogy menten halálra akarna fagyni. Isuriinál hagyja a fürdőlepedőt végig és lábujjhegyen szökdécselve - mert a kövek azért szúrják meztelen talpát - indul a ruháiért. Közben a borostyán szempár Valianra rebben.*
- Figyelj Tündérke, tudd hol a helyed, mert a végén megkurtítják a szárnyacskáidat.
*Isuriival szemben ő nem jön zavarba, simán, öltözködés közben közli ezt a tündérrel. Vajákosként van szava, és Kagan hallgat is rá, és ha például "áldozati bárányra" lenne szüksége akkor Kagan szemrebbenés nélkül bocsátaná a rendelkezésére Valiant. Úgyis az áldozatául esett már valaki, akire annak idején Leandanának lett volna szüksége. Tündér mellkasát még úgysem vágta fel a hullámos pengéjű tőrrel.*
- Vigyázz Lisé meg ne fázz!
*adja a "kincstári" tanácsot, és nézi egy ideig a nőt, ahogyan a kihegyezett bottal bohóckodik. Leandana nem fog halra vadászni, ami azt illet nem is óhajt a kezébe venni a csúszós, pikkelyes lényekből egyet sem. Neki nem ez a feladata - nem is ért hozzá -, ahogyan nem is az a feladata, hogy kigyógyítsa a megfázásból a meggondolatlan szolgákat. Ő nem védi az életet, inkább elveszi azt, mérgekkel, áldozótőrrel, vagy a kettővel együtt.*
- Ne aggódj, ha meg is látott az legyen az én gondom! Fázol még?
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 20:31:46
Üzenet elküldve: 2013-12-13 20:31:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Egy kisebb vadászó csapat is összegyűlt, így már elejthetnek valami vacsorának való állatot.*
-No, akkor indulás. Lőjünk valamit az éhezőknek.
*Pillant előbb az egyik, majd a másik lányra. A három vadász képességei elegendőek ahhoz, hogy egy nagyobb vadat is elejtsenek, legalábbis Salanel ebben bízik. Íját és tegezét magához veszi, még egy utolsó pillantást vet a Krumko által megkergetett lovára és miután megállapította, hogy rendben van a jószág, el is indul egy szimpatikusnak vélt irányba (természetesen nem a város felé). Nem tudja, hogy a környék mennyire bővelkedik vadakban, de szíve szerint nem tervezne hosszú hajtást. Bár tapasztalatból tudja, hogy zsákmánnyal hazatérni nem mindig olyan egyszerű, mint ahogy azt a vadász az induláskor elképzeli.*
*Egy kisebb vadászó csapat is összegyűlt, így már elejthetnek valami vacsorának való állatot.*
-No, akkor indulás. Lőjünk valamit az éhezőknek.
*Pillant előbb az egyik, majd a másik lányra. A három vadász képességei elegendőek ahhoz, hogy egy nagyobb vadat is elejtsenek, legalábbis Salanel ebben bízik. Íját és tegezét magához veszi, még egy utolsó pillantást vet a Krumko által megkergetett lovára és miután megállapította, hogy rendben van a jószág, el is indul egy szimpatikusnak vélt irányba (természetesen nem a város felé). Nem tudja, hogy a környék mennyire bővelkedik vadakban, de szíve szerint nem tervezne hosszú hajtást. Bár tapasztalatból tudja, hogy zsákmánnyal hazatérni nem mindig olyan egyszerű, mint ahogy azt a vadász az induláskor elképzeli.*
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 20:14:12
Üzenet elküldve: 2013-12-13 20:14:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
- Igazad lehet, valóban, nem tudok ~akarok~ alkudni. *messze nincs kedve efféle vitákat lefolytatnia a másikkal, annak sírás lenne a vége. Valószínűleg az övé. A felvetett javaslatra és a méregetésre válaszul olyan pillantást ad, mellyel magában, fegyver nélkül medvéket lehetne ölni.*
- Aki a saját nevelésű, szelíd "kancáit" sem tudja a karámban tartani, ne akarjon vad csikókkal kereskedni..*csont és bőr madárkaként félrebiccentett fejjel néz abba az irányba, amerre nővére és a sámán elmentek*
- Elf közmondás * apró mosollyal marad távol a férfitől. Ez azért még tőle is erős volt, ezzel tisztában van. A beígért pofon emléke még elég friss, hogy óvatosságra intse.
A felszólításnak engedelmeskedik, szakavatott mozdulatokkal teríti ki a felcsavart bőröket és keresi meg az illesztésül szolgáló köteleket. Eddigi életének egyik felét északon, másik felét a pusztán töltötte, olyan természetes számára, mint a levegővétel.*
- A város..díszes. Kő és faragás, gazdag, nincs nyoma fosztogatásnak és harcnak. Erős..Maga a felfűtött nagycsarnok, ahol sosem fogy ki a mézsör a kupából.. *vonja meg vállát. Túl fiatal és túl nő ahhoz, hogy sokat adjanak a szavára, de a megfigyelései jó alapot szoktak adni egy részletesebb utánajárásnak. Viszi a zsákot*
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 20:15:36
- Igazad lehet, valóban, nem tudok ~akarok~ alkudni. *messze nincs kedve efféle vitákat lefolytatnia a másikkal, annak sírás lenne a vége. Valószínűleg az övé. A felvetett javaslatra és a méregetésre válaszul olyan pillantást ad, mellyel magában, fegyver nélkül medvéket lehetne ölni.*
- Aki a saját nevelésű, szelíd "kancáit" sem tudja a karámban tartani, ne akarjon vad csikókkal kereskedni..*csont és bőr madárkaként félrebiccentett fejjel néz abba az irányba, amerre nővére és a sámán elmentek*
- Elf közmondás * apró mosollyal marad távol a férfitől. Ez azért még tőle is erős volt, ezzel tisztában van. A beígért pofon emléke még elég friss, hogy óvatosságra intse.
A felszólításnak engedelmeskedik, szakavatott mozdulatokkal teríti ki a felcsavart bőröket és keresi meg az illesztésül szolgáló köteleket. Eddigi életének egyik felét északon, másik felét a pusztán töltötte, olyan természetes számára, mint a levegővétel.*
- A város..díszes. Kő és faragás, gazdag, nincs nyoma fosztogatásnak és harcnak. Erős..Maga a felfűtött nagycsarnok, ahol sosem fogy ki a mézsör a kupából.. *vonja meg vállát. Túl fiatal és túl nő ahhoz, hogy sokat adjanak a szavára, de a megfigyelései jó alapot szoktak adni egy részletesebb utánajárásnak. Viszi a zsákot*
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 20:15:36
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:59:03
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:59:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Mélyet sóhajt, hogy a friss, hideg levegő átjárja a tüdejét és ezzel együtt talán a gondolatait is. Tiszta fej, tiszta gondolatok - ez most a mottó. Figyelme a készülő sátorról csak lassan fordul Cessa felé, és kissé félrehajtott fejjel bámul a lányra.*
- Szerintem átvertek. Meg kell majd tanulnod...tanulnunk alkudni ezekkel a kereskedőkkel! *szavaiba kellőképpen sikerül belesűrítenie megvetését, irigységét és mohóságát, mellyel a kereskedők fajzatát illetni szokta. Már a jeges acélon kívül, mellyel egyébként szintén gyakran illeti a kereskedőket, általában tokától bokáig.*
- Hmmm. Az nem jó, ha megfázol. Mit szólsz egy barlangi medvebundához? *méregeti immár kritikus tekintettel húgát. Ha meg nem is asszonyosodott, de megnőiesedett. Ennek ellenére az utalást a nászi nyoszolyára - melyet a helyi klánok tradicionálisan vagy farkas, vagy barlangi medve bundájából készítenek - nem gondolja komolyan. Nincs megfelelő jelöltje a félvérnek, és itt, új helyükön még nem tekinthetőek jó választásnak egy helyi valaki számára.*
- Vagy alhatsz Krumkoval és Rolkóval, ha gondolod. Biztosan szívesen megmelegítenek. *mosolyodik el, fogai megvillannak. Bár fürdeni nem szeret túlzottan, de a fogai, az más tészta. Az fáj, ha beteg, de nagyon, és amúgy is fél a fognyüvő manóktól. Ezért, mert jó harci képességei miatt lehet, hogy minden frontfoga és a legtöbb őrlőfoga még megvan.*
- Gyere, segíts befejezni a sátrat. *már csak néhány oldalfedő nemezlap van vissza, és el is készül a központi sátor.*
- Folytassátok! Állítsátok fel a többi sátrát, és legalább méteres gödröt akarok a raktár alá! *azt a sátrat, melyet leginkább a tartalékok tárolására használnak, mélyített alap fölé feszítik; számos oka közül a védettség és tárolási könnyebbségek csak kettő.*
- Milyen ez az...Ar-thenior? Mesélj róla. Csak a benyomásaid érdekelnek, a részletes beszámolót majd a Tanácskozáson megteheted. *most inkább a nőstény érzései, megérzései számítanak, arra kíváncsi leginkább. És a válaszra a fel nem tett kérdésre: vajon jól döntött?*
- Hozd azt a zsákot. *int fejével az egyik szekéren lévő zsák felé, miközben ő is megragad egy ládát, amit becipel a felállított sátorba. Ott már megy a sürgés-forgás-rendezkedés, már a tűzrakó helyet alakítják ki a közepén.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 20:00:40
*Mélyet sóhajt, hogy a friss, hideg levegő átjárja a tüdejét és ezzel együtt talán a gondolatait is. Tiszta fej, tiszta gondolatok - ez most a mottó. Figyelme a készülő sátorról csak lassan fordul Cessa felé, és kissé félrehajtott fejjel bámul a lányra.*
- Szerintem átvertek. Meg kell majd tanulnod...tanulnunk alkudni ezekkel a kereskedőkkel! *szavaiba kellőképpen sikerül belesűrítenie megvetését, irigységét és mohóságát, mellyel a kereskedők fajzatát illetni szokta. Már a jeges acélon kívül, mellyel egyébként szintén gyakran illeti a kereskedőket, általában tokától bokáig.*
- Hmmm. Az nem jó, ha megfázol. Mit szólsz egy barlangi medvebundához? *méregeti immár kritikus tekintettel húgát. Ha meg nem is asszonyosodott, de megnőiesedett. Ennek ellenére az utalást a nászi nyoszolyára - melyet a helyi klánok tradicionálisan vagy farkas, vagy barlangi medve bundájából készítenek - nem gondolja komolyan. Nincs megfelelő jelöltje a félvérnek, és itt, új helyükön még nem tekinthetőek jó választásnak egy helyi valaki számára.*
- Vagy alhatsz Krumkoval és Rolkóval, ha gondolod. Biztosan szívesen megmelegítenek. *mosolyodik el, fogai megvillannak. Bár fürdeni nem szeret túlzottan, de a fogai, az más tészta. Az fáj, ha beteg, de nagyon, és amúgy is fél a fognyüvő manóktól. Ezért, mert jó harci képességei miatt lehet, hogy minden frontfoga és a legtöbb őrlőfoga még megvan.*
- Gyere, segíts befejezni a sátrat. *már csak néhány oldalfedő nemezlap van vissza, és el is készül a központi sátor.*
- Folytassátok! Állítsátok fel a többi sátrát, és legalább méteres gödröt akarok a raktár alá! *azt a sátrat, melyet leginkább a tartalékok tárolására használnak, mélyített alap fölé feszítik; számos oka közül a védettség és tárolási könnyebbségek csak kettő.*
- Milyen ez az...Ar-thenior? Mesélj róla. Csak a benyomásaid érdekelnek, a részletes beszámolót majd a Tanácskozáson megteheted. *most inkább a nőstény érzései, megérzései számítanak, arra kíváncsi leginkább. És a válaszra a fel nem tett kérdésre: vajon jól döntött?*
- Hozd azt a zsákot. *int fejével az egyik szekéren lévő zsák felé, miközben ő is megragad egy ládát, amit becipel a felállított sátorba. Ott már megy a sürgés-forgás-rendezkedés, már a tűzrakó helyet alakítják ki a közepén.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 20:00:40
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:53:12
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:53:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
Dideregve rejtőzik a kis csupasz a fürdőlepedő alá, bár ahogy érzi az is bőven kapott az áradatból. Sebaj, így legalább látni nem látják. *
-Bbb-boo-lond vv-vagy?
*Reszket a lány egy helyben, saját fogainak össze-össze koccanásától nem hallja, hogy Lisé megkörnyékezte őket, csak akkor veszi észre mikor már melléjük érve kínálja köpenyét. *
-Kö-kö-ssz.
*Szenvedi ki magából és nyúl az anyagért, hogy gyorsan megtörölközhessenek benne. Ha már aránylag megszáradtak, felkaphatják már a ruháikat.*
-Ott az, az enyémmm i-is.
*Mutatja a vörös hajúnak a tőlük kicsit távolabb lévő ruhakupacot.*
-Ss-csak vizesen nem-nem akar-tam felv-venni.
*Magyarázza szégyenlősen. Eléggé hideg van és fázik, mint a kutya, de arcán kinyíltak a zavar vörös rózsái Valian szavai nyomán.
Társnői javaslatai után nem kapkod, előbb felöltözik. Most, hogy már száraz(abb), mint mikor kijött a vízből. Persze, nedves testére nem olyan könnyű felhúzni a téli holmit, de megküzd vele. Nem kell őt mindenkinek meztelenül látnia.*
~Remélem Kagan nem figyelt fel a kis jelenetre. Nem akarom, hogy bajba kerüljünk.~
-Szerinted meglátott?
*Kérdezi Leát. Tengerszín szemei aggódva függnek a másik nő arcán, mintha az élete múlna a vajákos válaszától.*
Dideregve rejtőzik a kis csupasz a fürdőlepedő alá, bár ahogy érzi az is bőven kapott az áradatból. Sebaj, így legalább látni nem látják. *
-Bbb-boo-lond vv-vagy?
*Reszket a lány egy helyben, saját fogainak össze-össze koccanásától nem hallja, hogy Lisé megkörnyékezte őket, csak akkor veszi észre mikor már melléjük érve kínálja köpenyét. *
-Kö-kö-ssz.
*Szenvedi ki magából és nyúl az anyagért, hogy gyorsan megtörölközhessenek benne. Ha már aránylag megszáradtak, felkaphatják már a ruháikat.*
-Ott az, az enyémmm i-is.
*Mutatja a vörös hajúnak a tőlük kicsit távolabb lévő ruhakupacot.*
-Ss-csak vizesen nem-nem akar-tam felv-venni.
*Magyarázza szégyenlősen. Eléggé hideg van és fázik, mint a kutya, de arcán kinyíltak a zavar vörös rózsái Valian szavai nyomán.
Társnői javaslatai után nem kapkod, előbb felöltözik. Most, hogy már száraz(abb), mint mikor kijött a vízből. Persze, nedves testére nem olyan könnyű felhúzni a téli holmit, de megküzd vele. Nem kell őt mindenkinek meztelenül látnia.*
~Remélem Kagan nem figyelt fel a kis jelenetre. Nem akarom, hogy bajba kerüljünk.~
-Szerinted meglátott?
*Kérdezi Leát. Tengerszín szemei aggódva függnek a másik nő arcán, mintha az élete múlna a vajákos válaszától.*
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:43:02
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:43:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
*Kétséget kizáróan megkapó látványt nyújt a város. Tündérünk pedig már kutat is emlékeiben, hátha valami hasznosat tudna előkotorni belőle. Pl. hogy járt e már erre valamikor. Gyermek korából rémlik egy hely ami nagyon hasonlított ehez, de nehéz megmondani, hisz akkor még csak 12 éves volt, és nem is voltak ott eleget ahoz, hogy alaposabban kiismerje magát. Apja állandóan utazott és cibálta maga után a teljes családot is. Tulajdonképpen nem volt rossz buli, főleg ha valaki hamis kártyás gyilkosnak készül, de akkor is. Lehetett volna több esze az öregének. Meg neki is. Ha azt a kis prostit eltünteti, meg a másikat…
Most valami hercegi székben ülhetne, vagy a mágus tanácsban, valami totál pucerájos helyen ahol rabszolganők százai lesnék minden kívánságát. Nagy sóhaj, és egy korty rum. Hát igen, minden nem jöhet össze. De aztán befut Leandana és gyorsan vetkőzni kezd. Tündérünk megtámaszkodik Krumko fején, s megbabonázva figyeli a meztelen női testet amint a hullámokba merül, majd lassan ki a partra.*
~Bárcsak elvághatnám a torkát…~
*Révedezik, álmodozik, de kötik a szabályok. Törzstaggal nem játszadozhat. Ez egy lebeszélt dolog közte és Kagan közt. Nem hallgatólagos megegyezés, hiszen korábban volt egy incidens egy szolgáló lánnyal, akiről kiderült hogy kellett volna még valamire. És sajnos ez már csak azután derült ki hogy már több darabban volt. Na ezek után volt az a kis beszélgetésük, és azóta az ilyen álmok csupán álmok maradnak. De a városban, az már szabad préda…*
-Na, itt az öcséd.*Biccent az érkező óriás felé aki azon nyomba bele is veti magát a habokba. Tündérünk pedig a következményekkel számot vetve, figyeli a végeredményt. Lesz e hal? vagy sem? Mintha látna pár vergődő valamit az iszapban…*
-Öregem, ez működik…*Meg is húzza a lapos üveget, csak hogy véletlenül se hallucináljon.*
-Próbálj meg a vízben keresni egy üreget, a nagyobb halak ott szoktak elbújni.*Instruálja a műveletet. Ha Rolko ügyes, akkor könnyen szert tehetnek egy másfél méteres halra is.*
-Héé cicák, tudjátok melyik sátorban találtok*Villantja meg 24 karátos vigyorát a két meztelen nőre. Ennyit azért megenged magának. Ki tudja? Talán elfogja őket a magány…Ha pedig ők jönnek, akkor nem mondhatja Kagan, hogy ő volt a hibás. Nem, akkor ők voltak. Persze ehez nagyon életben kéne lennie mind a kettőnek az éjszaka végére.*
-Jó kis macák, mi Kromko?*Irányítja komája figyelmét is a fehérnépekre.*
*Kétséget kizáróan megkapó látványt nyújt a város. Tündérünk pedig már kutat is emlékeiben, hátha valami hasznosat tudna előkotorni belőle. Pl. hogy járt e már erre valamikor. Gyermek korából rémlik egy hely ami nagyon hasonlított ehez, de nehéz megmondani, hisz akkor még csak 12 éves volt, és nem is voltak ott eleget ahoz, hogy alaposabban kiismerje magát. Apja állandóan utazott és cibálta maga után a teljes családot is. Tulajdonképpen nem volt rossz buli, főleg ha valaki hamis kártyás gyilkosnak készül, de akkor is. Lehetett volna több esze az öregének. Meg neki is. Ha azt a kis prostit eltünteti, meg a másikat…
Most valami hercegi székben ülhetne, vagy a mágus tanácsban, valami totál pucerájos helyen ahol rabszolganők százai lesnék minden kívánságát. Nagy sóhaj, és egy korty rum. Hát igen, minden nem jöhet össze. De aztán befut Leandana és gyorsan vetkőzni kezd. Tündérünk megtámaszkodik Krumko fején, s megbabonázva figyeli a meztelen női testet amint a hullámokba merül, majd lassan ki a partra.*
~Bárcsak elvághatnám a torkát…~
*Révedezik, álmodozik, de kötik a szabályok. Törzstaggal nem játszadozhat. Ez egy lebeszélt dolog közte és Kagan közt. Nem hallgatólagos megegyezés, hiszen korábban volt egy incidens egy szolgáló lánnyal, akiről kiderült hogy kellett volna még valamire. És sajnos ez már csak azután derült ki hogy már több darabban volt. Na ezek után volt az a kis beszélgetésük, és azóta az ilyen álmok csupán álmok maradnak. De a városban, az már szabad préda…*
-Na, itt az öcséd.*Biccent az érkező óriás felé aki azon nyomba bele is veti magát a habokba. Tündérünk pedig a következményekkel számot vetve, figyeli a végeredményt. Lesz e hal? vagy sem? Mintha látna pár vergődő valamit az iszapban…*
-Öregem, ez működik…*Meg is húzza a lapos üveget, csak hogy véletlenül se hallucináljon.*
-Próbálj meg a vízben keresni egy üreget, a nagyobb halak ott szoktak elbújni.*Instruálja a műveletet. Ha Rolko ügyes, akkor könnyen szert tehetnek egy másfél méteres halra is.*
-Héé cicák, tudjátok melyik sátorban találtok*Villantja meg 24 karátos vigyorát a két meztelen nőre. Ennyit azért megenged magának. Ki tudja? Talán elfogja őket a magány…Ha pedig ők jönnek, akkor nem mondhatja Kagan, hogy ő volt a hibás. Nem, akkor ők voltak. Persze ehez nagyon életben kéne lennie mind a kettőnek az éjszaka végére.*
-Jó kis macák, mi Kromko?*Irányítja komája figyelmét is a fehérnépekre.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:30:20
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:30:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*A folyót elérve, meg sem fordul a fejében a fürdőzés. A bőrtömlőjét akarja megtölteni, meg lova is igyon, eléggé ki van merülve szegény pára. Próbál nem figyelni a két óriásra, mert kizökkentik a gondolat menetéből. Mostanában fura dolgokon elmélkedik a vörös hajú lány. Például hogyan is bizonyíthatna, hogy ő tényleg boszorkány, és nem a haja miatt. Hanem valami varázsos szemkápráztató dolog kéne.
Mondjuk eltüntethetne valamit, vagy vörös szikrákat lőhetne az ujjából. Az eltüntetést meg lehet oldani csalással, de az ilyesmin lehet csak Krumko és Rolko ámuldozna. Nagy sóhajjal kortyol egyet a vízből, és viszonylag fel is frissíti, bár az éhséget nem mulassza el. Egy pillantást ereszt meg a két óriás felé, nem tart tőlük..
A női hangfoszlányok hangja azonban eltereli a figyelmét, felismeri őket. Az egyik Kagan húga a másik meg a vajákosuk, aki sok nyavalyát kikúrált már, és emellett fura szokásai is vannak. Mármint Lisé szerint. Közelebb hallja őket, és csak most tudatosítja, hogy fürödtek.*
- Talán nekem sem ártana..-
*mélázik el halkan. Megszagolgatja magát, nem érzi büdösnek magát, bár a törzs férfi tagjai mellett a nőknek jó szaga szokott lenni. A két társnője felé indul. Lisé nem fázós, és a köpenye az most hánya veti módon lóg a vállán. Kioldja a madzagját, és lehúzza a hátáról, hogy Isurii és Leandana felé nyújtsa. *
- Tessék ez még száraz.
*Jelenti ki, és rövid ideig elgondolkodik, hogy fürödjön most vagy ráér este amikor senki nem látja, na nem mintha szégyenlős lenne, az ok más.*
- Ha kell, odaadom a ruhám is én nem fázok. * jelenti ki, és egész ragyogó ötlete támad. *
~Ezzel akár bizonyíthatok is, hogy nem fázok télen sem.~
*Az ötlete pedig meghozza a fürdéshez a kedvét. Pucérra vetkőzik, és a folyóba gázol.*
~Akkor is megállom, hogy vacogjak, ha véresre harapom a nyelvem.~
*Fogadkozik magában, és egyelőre harapdálás nélkül megy neki a dolog.*
- Mi lenne, ha halat fognánk? Abból is finom vacsora lehetne.
*Jut eszébe a folyóban mártózva, és ki is szalad a botjához, mely a lova nyergéhez van szíjazva. Még az út alatt unalmában farigcsálta az egyik végét, így az egészen éles lett. Pont halfogáshoz kiváló. Pár másodperc, és Lisé bottal a kezében próbál halat fogni, vagyis nyársra tűzni. Közben azon rimánkodik a szél és a folyó szellemeinek, hogy ne a lábába állítsa a kihegyesített végű botot.*
*A folyót elérve, meg sem fordul a fejében a fürdőzés. A bőrtömlőjét akarja megtölteni, meg lova is igyon, eléggé ki van merülve szegény pára. Próbál nem figyelni a két óriásra, mert kizökkentik a gondolat menetéből. Mostanában fura dolgokon elmélkedik a vörös hajú lány. Például hogyan is bizonyíthatna, hogy ő tényleg boszorkány, és nem a haja miatt. Hanem valami varázsos szemkápráztató dolog kéne.
Mondjuk eltüntethetne valamit, vagy vörös szikrákat lőhetne az ujjából. Az eltüntetést meg lehet oldani csalással, de az ilyesmin lehet csak Krumko és Rolko ámuldozna. Nagy sóhajjal kortyol egyet a vízből, és viszonylag fel is frissíti, bár az éhséget nem mulassza el. Egy pillantást ereszt meg a két óriás felé, nem tart tőlük..
A női hangfoszlányok hangja azonban eltereli a figyelmét, felismeri őket. Az egyik Kagan húga a másik meg a vajákosuk, aki sok nyavalyát kikúrált már, és emellett fura szokásai is vannak. Mármint Lisé szerint. Közelebb hallja őket, és csak most tudatosítja, hogy fürödtek.*
- Talán nekem sem ártana..-
*mélázik el halkan. Megszagolgatja magát, nem érzi büdösnek magát, bár a törzs férfi tagjai mellett a nőknek jó szaga szokott lenni. A két társnője felé indul. Lisé nem fázós, és a köpenye az most hánya veti módon lóg a vállán. Kioldja a madzagját, és lehúzza a hátáról, hogy Isurii és Leandana felé nyújtsa. *
- Tessék ez még száraz.
*Jelenti ki, és rövid ideig elgondolkodik, hogy fürödjön most vagy ráér este amikor senki nem látja, na nem mintha szégyenlős lenne, az ok más.*
- Ha kell, odaadom a ruhám is én nem fázok. * jelenti ki, és egész ragyogó ötlete támad. *
~Ezzel akár bizonyíthatok is, hogy nem fázok télen sem.~
*Az ötlete pedig meghozza a fürdéshez a kedvét. Pucérra vetkőzik, és a folyóba gázol.*
~Akkor is megállom, hogy vacogjak, ha véresre harapom a nyelvem.~
*Fogadkozik magában, és egyelőre harapdálás nélkül megy neki a dolog.*
- Mi lenne, ha halat fognánk? Abból is finom vacsora lehetne.
*Jut eszébe a folyóban mártózva, és ki is szalad a botjához, mely a lova nyergéhez van szíjazva. Még az út alatt unalmában farigcsálta az egyik végét, így az egészen éles lett. Pont halfogáshoz kiváló. Pár másodperc, és Lisé bottal a kezében próbál halat fogni, vagyis nyársra tűzni. Közben azon rimánkodik a szél és a folyó szellemeinek, hogy ne a lábába állítsa a kihegyesített végű botot.*
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:18:02
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:18:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
* Nagyjából sejtette, mi lesz bátyja válasza a szájalásra, így nagy előrelátóan csak egy csúfondáros vigyort ejt meg, azt is inkább a közelbe somfordáló kutyájának. Ujjával csettintget a jószágnak, hogy az menjen utána. A Másik Kutya, a nagyobb, úgy két hete az üstben végezte. Nem nevezte el. Anyja kevés tanítása közül az egyik hasznos: Sose nevezd el azt, amit esélyes, hogy megegyél!
Okos mondásnak tartja, bár, nem tudja, elf anyja honnan vehetett efféle bölcsességeket. Annak előtte egyszerű nemesleány volt, a fogságba esése után nem egyszerű szolga, hanem az öreg Thargodrym öltöztetős babája, feldíszített, széltől is óvott játékszere. Talán sosem volt ilyen helyzetben, mégis megtanította lányának..
Akheel félúton otthagyja, mire a mosolya arcára fagy. Minden bizonnyal érdekesebb izmos férfiakkal a vadat hajtani, mint vele eltölteni pár percet, egy pillanatra meg is torpan. Látja, ahogy Isurii és Leandana elhagyják a tábort, a férfiak építkezni kezdenek, ő pedig ott áll, a bokájának hízelkedő kutyával.
Nem is ember, nem is elf, Thargodrym is, ugyanakkor egy szolga gyereke. Ideges mozdulattal eltűri a szemébe fújt hajszálakat, majd összeszorított állkapoccsal az egyik szekér felé veszi az irányt és hanyagul elkezdi ledobálni a sátor oldalának való bőröket, ám ez nem valami izgalmas munka, így hát, az újfent egyedül maradt Kagant célozza meg*
- Khhm.. Ugye tudod, hogy az utolsó hegyileopárd bőröm cseréltem el odabent *int fejével a város irányába*
- Mit adsz cserébe? Fehérmedve? Hiéna? Tudod, most így nincs derékaljam..Még a végén megfázom. Szóval, mit kapok? *A férfit nyaggatni mindig jó móka!*
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 19:25:30
* Nagyjából sejtette, mi lesz bátyja válasza a szájalásra, így nagy előrelátóan csak egy csúfondáros vigyort ejt meg, azt is inkább a közelbe somfordáló kutyájának. Ujjával csettintget a jószágnak, hogy az menjen utána. A Másik Kutya, a nagyobb, úgy két hete az üstben végezte. Nem nevezte el. Anyja kevés tanítása közül az egyik hasznos: Sose nevezd el azt, amit esélyes, hogy megegyél!
Okos mondásnak tartja, bár, nem tudja, elf anyja honnan vehetett efféle bölcsességeket. Annak előtte egyszerű nemesleány volt, a fogságba esése után nem egyszerű szolga, hanem az öreg Thargodrym öltöztetős babája, feldíszített, széltől is óvott játékszere. Talán sosem volt ilyen helyzetben, mégis megtanította lányának..
Akheel félúton otthagyja, mire a mosolya arcára fagy. Minden bizonnyal érdekesebb izmos férfiakkal a vadat hajtani, mint vele eltölteni pár percet, egy pillanatra meg is torpan. Látja, ahogy Isurii és Leandana elhagyják a tábort, a férfiak építkezni kezdenek, ő pedig ott áll, a bokájának hízelkedő kutyával.
Nem is ember, nem is elf, Thargodrym is, ugyanakkor egy szolga gyereke. Ideges mozdulattal eltűri a szemébe fújt hajszálakat, majd összeszorított állkapoccsal az egyik szekér felé veszi az irányt és hanyagul elkezdi ledobálni a sátor oldalának való bőröket, ám ez nem valami izgalmas munka, így hát, az újfent egyedül maradt Kagant célozza meg*
- Khhm.. Ugye tudod, hogy az utolsó hegyileopárd bőröm cseréltem el odabent *int fejével a város irányába*
- Mit adsz cserébe? Fehérmedve? Hiéna? Tudod, most így nincs derékaljam..Még a végén megfázom. Szóval, mit kapok? *A férfit nyaggatni mindig jó móka!*
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 19:25:30
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:01:15
Üzenet elküldve: 2013-12-13 19:01:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Rolko és Krumko olyanok, mint két nagy gyerek. Mint két nagyon-nagyon-nagyon nagy gyerek, hiszen a gyerekek azok, akik csak úgy "belecsapnak a lecsóba" anélkül, hogy számolnának a következményekkel: a bőrig áztatott lányokkal, és a partra vetett halakkal. Végülis nem akkora baj, hogy Rolko cukaharája eláztatta, hiszen amúgy is vizes volt, csak az a baj, hogy a fürdőlepedő így már annyira nem komfortos, ugyanis csak egy helyen maradt viszonylag száraz: Leandana hátán. Márpedig Leandana háta nem túl széles. Kész szerencse, hogy a ruháját a parttól távolabb hagyta, remélhetőleg az megúszta a szökőárt.
Mosolyogva nézi ahogy Isurii küzd az elemekkel - szökőár és hideg víz -, talán Kagannak igaza van valamennyire, és Isurii nem a vadonban való. De szerencsére itt van a város szinte csak egy köpésnyire, és valószínűleg ez az utolsó alkalom arra, hogy jeges vízben fürdött. Leandana a maga részéről élvezi, mintha ezer meg ezer tű szurkálná a testét, felpezsdíti - a forró fürdő ellazítaná, elálmosítaná. Természetesen beengedi Isuriit a fürdőlepedő alá, sőt a rendelkezésére is bocsájtja a viszonylag száraz részt, még a hátát is dörzsöli, hogy valami kis hő jusson oda, ha elkékül itt Isurii szája, akkor Kagan még a végén jól szájon csapkodja Leandanát.
Azért mondjuk neki sincsen melege, és mivel a másiknak adta a fürdőlepedő nagy részét ezért nekiáll egyhelyben toporogni.*
- Futhatnánk versenyt az erdő széléig, meg vissza a ruhánkig, akkor nem fáznánk annyira...
*javasolja tréfásan, bár neki tényleg nem lenne ellenére, Isurii nyilván nem vágyik a hideg fürdő után még egy kis pucér futkorászásra is.*
*Rolko és Krumko olyanok, mint két nagy gyerek. Mint két nagyon-nagyon-nagyon nagy gyerek, hiszen a gyerekek azok, akik csak úgy "belecsapnak a lecsóba" anélkül, hogy számolnának a következményekkel: a bőrig áztatott lányokkal, és a partra vetett halakkal. Végülis nem akkora baj, hogy Rolko cukaharája eláztatta, hiszen amúgy is vizes volt, csak az a baj, hogy a fürdőlepedő így már annyira nem komfortos, ugyanis csak egy helyen maradt viszonylag száraz: Leandana hátán. Márpedig Leandana háta nem túl széles. Kész szerencse, hogy a ruháját a parttól távolabb hagyta, remélhetőleg az megúszta a szökőárt.
Mosolyogva nézi ahogy Isurii küzd az elemekkel - szökőár és hideg víz -, talán Kagannak igaza van valamennyire, és Isurii nem a vadonban való. De szerencsére itt van a város szinte csak egy köpésnyire, és valószínűleg ez az utolsó alkalom arra, hogy jeges vízben fürdött. Leandana a maga részéről élvezi, mintha ezer meg ezer tű szurkálná a testét, felpezsdíti - a forró fürdő ellazítaná, elálmosítaná. Természetesen beengedi Isuriit a fürdőlepedő alá, sőt a rendelkezésére is bocsájtja a viszonylag száraz részt, még a hátát is dörzsöli, hogy valami kis hő jusson oda, ha elkékül itt Isurii szája, akkor Kagan még a végén jól szájon csapkodja Leandanát.
Azért mondjuk neki sincsen melege, és mivel a másiknak adta a fürdőlepedő nagy részét ezért nekiáll egyhelyben toporogni.*
- Futhatnánk versenyt az erdő széléig, meg vissza a ruhánkig, akkor nem fáznánk annyira...
*javasolja tréfásan, bár neki tényleg nem lenne ellenére, Isurii nyilván nem vágyik a hideg fürdő után még egy kis pucér futkorászásra is.*
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 16:18:03
Üzenet elküldve: 2013-12-13 16:18:03
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Szintén a sátorállításnál ténykedik, bár ő inkább a csapatot kísérő szolgákat felügyeli.*
-Mozgás *sziszegi oda nekik, ők pedig jobban teszik, ha valóban kapkodni kezdenek, mert egy csendes Xomorr nem sokkal veszélytelenebb egy ordítozó Kagannál. Ösztönzésként nyakon is vágja a legközelebb levőt egy gyors mozdulattal, legalább meglesz a lendülete. Aztán előveszi az egyik tőrét és játszadozni kezd vele az ujjai közt, mintha húrként pengetné az élét. Ettől remélhetőleg a többiek is begyorsulnak egy kicsit. Hiába no, ha a vezér azt mondta hogy sürgős, mert tanácskozás lesz, akkor nem lófrálunk csak úgy hanem keményen dolgozunk.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 21:37:23, a következő indokkal:
Jelpótlás, világidegen szó
*Szintén a sátorállításnál ténykedik, bár ő inkább a csapatot kísérő szolgákat felügyeli.*
-Mozgás *sziszegi oda nekik, ők pedig jobban teszik, ha valóban kapkodni kezdenek, mert egy csendes Xomorr nem sokkal veszélytelenebb egy ordítozó Kagannál. Ösztönzésként nyakon is vágja a legközelebb levőt egy gyors mozdulattal, legalább meglesz a lendülete. Aztán előveszi az egyik tőrét és játszadozni kezd vele az ujjai közt, mintha húrként pengetné az élét. Ettől remélhetőleg a többiek is begyorsulnak egy kicsit. Hiába no, ha a vezér azt mondta hogy sürgős, mert tanácskozás lesz, akkor nem lófrálunk csak úgy hanem keményen dolgozunk.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 21:37:23, a következő indokkal:
Jelpótlás, világidegen szó
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 15:15:51
Üzenet elküldve: 2013-12-13 15:15:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*A válasz hallgatása közben a megfeszülő kötelek húzásának ellenében rögzíti azok végeit, alaposan meghúzva. Recsegve szorulnak a csomók a levert fémkarókra, de szerencsére biztosan tartanak. Ezzel hát megvannak. Azért a biztonság kedvéért csizmás lábával mindegyik fejére rálép, de amennyire érzi, egyik sem mozdul lentebb a súlyától, tehát nem mozdultak kijjebb a húzástól.*
- Hát igen. Kíváncsi vagyok, találunk e valami érdekeset errefelé. Na meg hogy hogy boldogulunk majd, és mint-meddig maradunk. Majd eldöntik, nekünk nem kell ezen főjön a fejünk...ellenben lassan nem ártana enni valamit. Te sem hiszem, hogy jóllaksz azzal, amit kibányászol a fogaid közül.
*Közben Kagan is odavetődik, aki, mivel nem neki szól, csak egy üdvözlő biccentést kap részéről, és máris körbenéz, valamely másik sátorállítónak van e szüksége segítségre. Amennyiben nincs, marad a jelenlegi helyén, hadd jusson munka a többieknek is.*
*A válasz hallgatása közben a megfeszülő kötelek húzásának ellenében rögzíti azok végeit, alaposan meghúzva. Recsegve szorulnak a csomók a levert fémkarókra, de szerencsére biztosan tartanak. Ezzel hát megvannak. Azért a biztonság kedvéért csizmás lábával mindegyik fejére rálép, de amennyire érzi, egyik sem mozdul lentebb a súlyától, tehát nem mozdultak kijjebb a húzástól.*
- Hát igen. Kíváncsi vagyok, találunk e valami érdekeset errefelé. Na meg hogy hogy boldogulunk majd, és mint-meddig maradunk. Majd eldöntik, nekünk nem kell ezen főjön a fejünk...ellenben lassan nem ártana enni valamit. Te sem hiszem, hogy jóllaksz azzal, amit kibányászol a fogaid közül.
*Közben Kagan is odavetődik, aki, mivel nem neki szól, csak egy üdvözlő biccentést kap részéről, és máris körbenéz, valamely másik sátorállítónak van e szüksége segítségre. Amennyiben nincs, marad a jelenlegi helyén, hadd jusson munka a többieknek is.*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 15:09:33
Üzenet elküldve: 2013-12-13 15:09:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Szórakozottan megtörölgetni kézfejével homlokát. Ez inkább csak amolyan ösztönös gesztus nála, mert érdemi munkát még nem igazán végzett. Éppen egy kötélvéget ragad meg kesztyűs kezeivel és tekeri az egyik lekalapált cövekre.*
- A számból vetted ki az izét.
*Szélesen elvigyorodik.*
- Magam is úgy gondoltam, hogy a tanácskozásig kicsit szétnéznék. Szeretek tájékozott lenni. Mind terepen, mind..
*Eltűnődik.*
- Lényeg, hogy vissza akarok érni, mire összeül a bagázs. Jó, ha tudja az ember, hányadán is állunk.
*Lopva körülpillant, ki merre jár éppen. Ez is csak rossz, beidegződött reflex nála. Hogy mindent sunnyogva csinál.
Miután erősen rögzítette a kötelet, kényelmesen leül a cölöp mellé. Tőrt húz elő, és fogait kezdi piszkálni vele. Ki kell szedni a tegnapi ételmaradékokat. Vagy tegnapelőtti? Mikor is evett utoljára?
Megvonja a vállát.*
*Szórakozottan megtörölgetni kézfejével homlokát. Ez inkább csak amolyan ösztönös gesztus nála, mert érdemi munkát még nem igazán végzett. Éppen egy kötélvéget ragad meg kesztyűs kezeivel és tekeri az egyik lekalapált cövekre.*
- A számból vetted ki az izét.
*Szélesen elvigyorodik.*
- Magam is úgy gondoltam, hogy a tanácskozásig kicsit szétnéznék. Szeretek tájékozott lenni. Mind terepen, mind..
*Eltűnődik.*
- Lényeg, hogy vissza akarok érni, mire összeül a bagázs. Jó, ha tudja az ember, hányadán is állunk.
*Lopva körülpillant, ki merre jár éppen. Ez is csak rossz, beidegződött reflex nála. Hogy mindent sunnyogva csinál.
Miután erősen rögzítette a kötelet, kényelmesen leül a cölöp mellé. Tőrt húz elő, és fogait kezdi piszkálni vele. Ki kell szedni a tegnapi ételmaradékokat. Vagy tegnapelőtti? Mikor is evett utoljára?
Megvonja a vállát.*
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 15:06:54
Üzenet elküldve: 2013-12-13 15:06:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*A csapat nagy része az ő ordítozása nélkül is tudja a dolgát, így nincs más hátra, mint besegíteni kicsit. A jó vezető ugyanis nem csak karba tett kézzel nézi, ahogy a parancsait teljesítik, hanem tevékenyen részt is vesz, persze a maga módján.*
- Este, Bron, ha kész a tábor, és biztonságban tölthetjük az éjszakát. *válaszol az orgyilkosnak, rövid ideig rajta pihentetve a szemét. Bár sokra tartja a fickó képességeit, igen sok időnek kell eltelnie, hogy szem elől merje téveszteni, a háta mögé pedig pláne nem fogja engedni soha.*
~ Még hogy a szappan. Fürdeni jó, de csak kalmár módira, forró vízzel, dézsában! Fagyoskodjon akinek hat anyja volt! *márpedig amíg nincs kész a tábor, nem lesz meleg vize neki sem. Nem említi meg a forró fürdő tervét Leandanának, hadd karcolja a törülközőt a hideg víz következménye. Ez a kis bosszú kijár neki.*
*A sátor lassan, de biztosan épül, ő maga is kétkezi munkára adja a fejét, hiszen mint mindenkinek, neki is ismernie kell a sátorállítás és cölöpház-építés fortélyait. Egyelőre azonban ez utóbbi erősen a jövő zenéje, hiszen még messze nem bizonyos, hogy itt lesz téli szállásuk, és amúgy is: két éve már, hogy nem építettek állandó szállást a fagyos időkre. Most a sátraké a döntő szerep, de kit tudja, talán pár hét vagy hónap, és kőházakban élnek mind.*
- Brrr! *rázkódik össze a gondolatra, arcát újra a jeges szélbe fordítva.*
*A csapat nagy része az ő ordítozása nélkül is tudja a dolgát, így nincs más hátra, mint besegíteni kicsit. A jó vezető ugyanis nem csak karba tett kézzel nézi, ahogy a parancsait teljesítik, hanem tevékenyen részt is vesz, persze a maga módján.*
- Este, Bron, ha kész a tábor, és biztonságban tölthetjük az éjszakát. *válaszol az orgyilkosnak, rövid ideig rajta pihentetve a szemét. Bár sokra tartja a fickó képességeit, igen sok időnek kell eltelnie, hogy szem elől merje téveszteni, a háta mögé pedig pláne nem fogja engedni soha.*
~ Még hogy a szappan. Fürdeni jó, de csak kalmár módira, forró vízzel, dézsában! Fagyoskodjon akinek hat anyja volt! *márpedig amíg nincs kész a tábor, nem lesz meleg vize neki sem. Nem említi meg a forró fürdő tervét Leandanának, hadd karcolja a törülközőt a hideg víz következménye. Ez a kis bosszú kijár neki.*
*A sátor lassan, de biztosan épül, ő maga is kétkezi munkára adja a fejét, hiszen mint mindenkinek, neki is ismernie kell a sátorállítás és cölöpház-építés fortélyait. Egyelőre azonban ez utóbbi erősen a jövő zenéje, hiszen még messze nem bizonyos, hogy itt lesz téli szállásuk, és amúgy is: két éve már, hogy nem építettek állandó szállást a fagyos időkre. Most a sátraké a döntő szerep, de kit tudja, talán pár hét vagy hónap, és kőházakban élnek mind.*
- Brrr! *rázkódik össze a gondolatra, arcát újra a jeges szélbe fordítva.*
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 14:43:24
Üzenet elküldve: 2013-12-13 14:43:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Halad a maga útján a dolog, húzódnak a kötelek, feszül az anyag. Éppen a köteleket rögzítő cölöpöket veri a kemény földbe, mikor is a szintén építkezésben ténykedő Bron megszólítja. Vállat von, de végül megtoldja a semmitmondó gesztust némi hanggal is.*
- Semmi...csináljuk a dolgunkat. Kíváncsi vagyok, ezután mi a terv, ki hová megy, és hasonlók. Majd csak eljut hozzánk is a hír, ha kitanácskozták magukat a többiek...merthogy gondolom, azért kell ilyen sürgősen a sátor. Tán megnézhetjük majd magunknak kicsit a környéket. Mit gondolsz?
*Ez már több szónoklás, mint amit többnyire megenged magának a többiekkel szemben, de muszáj valamivel lefoglalnia kicsit az agyát is, a monoton kalapál-cöveket húz-kalapál jellegű munka alatt.*
*Halad a maga útján a dolog, húzódnak a kötelek, feszül az anyag. Éppen a köteleket rögzítő cölöpöket veri a kemény földbe, mikor is a szintén építkezésben ténykedő Bron megszólítja. Vállat von, de végül megtoldja a semmitmondó gesztust némi hanggal is.*
- Semmi...csináljuk a dolgunkat. Kíváncsi vagyok, ezután mi a terv, ki hová megy, és hasonlók. Majd csak eljut hozzánk is a hír, ha kitanácskozták magukat a többiek...merthogy gondolom, azért kell ilyen sürgősen a sátor. Tán megnézhetjük majd magunknak kicsit a környéket. Mit gondolsz?
*Ez már több szónoklás, mint amit többnyire megenged magának a többiekkel szemben, de muszáj valamivel lefoglalnia kicsit az agyát is, a monoton kalapál-cöveket húz-kalapál jellegű munka alatt.*
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 14:36:51
Üzenet elküldve: 2013-12-13 14:36:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Thargodar Honfoglalás //
*Gondolataiba mélyedve piszkálgat egy botot unottan. Teljesen máshol jár. Izgalmas kalandokat él át, nyíllal vadászik vadra, veszettül vágtat át egy hasadékon... Gondolatban. Nem csoda, hogy összerezzen, mikor Leandana megszólítja, de nem tétovázik tovább. Kissé esetlenül, de felszenvedi magát a nő mögé, hogy leügessenek a folyóhoz.*
-Fürdőzni akarsz?
*Néz bizonytalanul társnőjére, majd körbekémlel. Nem csoda, hogy kicsit félős, hiszen állandóan féltve van szeretett bátyja által. *
-Nem mondom, rám is rám férne. A héten elfogytak a balzsamjaim. Lehet, hogy már szaglok, nem pedig illatozok.
*Nevetgél és megszabadítja magát ruháitól ő is, bár mire cselekvésre szánja magát Leandana már szinte végzett is.*
-Jujj, ez nagyon hideg!
*Sziszegi, miközben belegázol a folyóba. Léptei annál lassabbak, minél beljebb ér. Hamar meggondolja magát, készséggel lemond a fürdőzésről, de mikor kifelé indulna az egyik óriás veti bele magát a vízbe tőlük nem messze, egy nagyobb hullám pedig alaposan nyakba kapja a fázós Isuriit.
A meglepettségtől szóhoz, de még levegőhöz sem igen jut. Csak pár másodperccel később kezd el némán tátogni: "jujjujjjuujj".
Mivel már minden mindegy: tetőtől talpig vizes, gyorsan átszappanozza magát, leöblíti testét és már szalad is ki Leandana mellé. Gondolkodás nélkül kéretőzik be a fürdőlepedője alá.*
-Engedj, engedj!
*Didergi szegény lány.*
*Gondolataiba mélyedve piszkálgat egy botot unottan. Teljesen máshol jár. Izgalmas kalandokat él át, nyíllal vadászik vadra, veszettül vágtat át egy hasadékon... Gondolatban. Nem csoda, hogy összerezzen, mikor Leandana megszólítja, de nem tétovázik tovább. Kissé esetlenül, de felszenvedi magát a nő mögé, hogy leügessenek a folyóhoz.*
-Fürdőzni akarsz?
*Néz bizonytalanul társnőjére, majd körbekémlel. Nem csoda, hogy kicsit félős, hiszen állandóan féltve van szeretett bátyja által. *
-Nem mondom, rám is rám férne. A héten elfogytak a balzsamjaim. Lehet, hogy már szaglok, nem pedig illatozok.
*Nevetgél és megszabadítja magát ruháitól ő is, bár mire cselekvésre szánja magát Leandana már szinte végzett is.*
-Jujj, ez nagyon hideg!
*Sziszegi, miközben belegázol a folyóba. Léptei annál lassabbak, minél beljebb ér. Hamar meggondolja magát, készséggel lemond a fürdőzésről, de mikor kifelé indulna az egyik óriás veti bele magát a vízbe tőlük nem messze, egy nagyobb hullám pedig alaposan nyakba kapja a fázós Isuriit.
A meglepettségtől szóhoz, de még levegőhöz sem igen jut. Csak pár másodperccel később kezd el némán tátogni: "jujjujjjuujj".
Mivel már minden mindegy: tetőtől talpig vizes, gyorsan átszappanozza magát, leöblíti testét és már szalad is ki Leandana mellé. Gondolkodás nélkül kéretőzik be a fürdőlepedője alá.*
-Engedj, engedj!
*Didergi szegény lány.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-13 13:36:53
Üzenet elküldve: 2013-12-13 13:36:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Athenior.
Egy város.
Egy újabb hely a világban, amit nem ismer, és ahova éppen mennek. Kedvenc elfoglaltsága lenne az olvasás, így szerez új ismereteket, ha éppen akadna egy is a közelben.
De nem akad.
Az egyetlen érték, amit eladhatna az a nyaklánca, de az egyetlen emléke szüleitől, vagyis inkább az anyjától, így nem fog megválni tőle. Persze helyén való kérdés, hogy a törzs melyik tagja fogadná el és adna érte könyvet. *
~Egyik se..~
*Érkezik gondolatai között a válasz önönmagának. Nagyot sóhajt, és tovább halad, csendben. Lehetőleg valahol hátul, ahonnan jól lát mindenkit. Rá jellemző apró félmosoly ajka szegletében azonban most sem tűnik el, ahogy figyeli a többieket. A kékes kopott köpenye arcába van húzva mélyen és úgy követi figyelemmel csapattársai szenvedését. Régóta a törzshöz tartozik, noha a szűkcsaládja, anyja és apja már nem élnek. Mégis tudja, hogy ide tartozik, persze hogy honnan az már egy másik kérdés.
Kantárszáron vezeti a lovát, mert most éppen a kanca pihen és nem ő. Az állat zsemlesárga színével a pusztaságba jól beolvadt, de a közeledő erdő és város színeitől már igencsak elüt. Újabb nagy sóhaj szakítja fel az igencsak fiatal lány cserepes ajkait.
Az egyhangú menetelésnek ekkor vet véged a vezérük. Tábort vernek.*
~Végre.~
*Nagyot dobban a szíve, és abban a szempillanatban leül a földre. Vastag fehérgyapjú harisnyája rövid ideig megvédi a hidegtől, és neki csak pár percnyi pihenő kell, hogy ismét libbenjen a többiek között táborverés körüli munkát találva. Vagy ne… Jelenleg kevés kedvet érez ehhez. Olyan borús az idő, olyan egyhangú szürke. A csuklyát lehúzza fejéről, és szinte felvillan élénkvörös leginkább a tűz színét idéző, kicsit kócos hajzata.
Nyugodtnak mondható pihenéséből a törzs két óriása zavarja fel, vagyis az egyik. Összerezzen, és közelebb húzódik a kancához, úgy figyeli, ahogy az egyik óriás üldözi a lovakat. Szélesebbre húzódik a mosolya, de gyomra rögtön kontráz az óriás szavaira. Bizony az éhség Lisét is gyötri, és sejtelme sincsen miféle ételféleséget tud a mai nap folyamán magába erőltetni. Bár szinte bárminek örülne, csak étel legyen és hús, vagy valami zöldség. Újabb erős gyomorkorgás. De már a víz is jó, és mintha még maradt volna egy kevéske kulacsában. Előszedi, megnézi, de nem sajnos az már mérföldekkel előbb kiürült. Talán a legjobb lesz, ha elkíséri a két óriást a folyóhoz, lovakat itatni, és akkor ő maga sem marad szomjan. Terve megszületett, indul is a folyó felé, csak a két óriás veszik el útközben, mert leragadnak az éhségüknél.*
- Férfiak, ráadásul óriások, javíthatatlanok.
*Sóhajtja halkan, és nem tér el a saját tervétől.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 14:59:56, a következő indokkal:
Jelek pótlása
*Athenior.
Egy város.
Egy újabb hely a világban, amit nem ismer, és ahova éppen mennek. Kedvenc elfoglaltsága lenne az olvasás, így szerez új ismereteket, ha éppen akadna egy is a közelben.
De nem akad.
Az egyetlen érték, amit eladhatna az a nyaklánca, de az egyetlen emléke szüleitől, vagyis inkább az anyjától, így nem fog megválni tőle. Persze helyén való kérdés, hogy a törzs melyik tagja fogadná el és adna érte könyvet. *
~Egyik se..~
*Érkezik gondolatai között a válasz önönmagának. Nagyot sóhajt, és tovább halad, csendben. Lehetőleg valahol hátul, ahonnan jól lát mindenkit. Rá jellemző apró félmosoly ajka szegletében azonban most sem tűnik el, ahogy figyeli a többieket. A kékes kopott köpenye arcába van húzva mélyen és úgy követi figyelemmel csapattársai szenvedését. Régóta a törzshöz tartozik, noha a szűkcsaládja, anyja és apja már nem élnek. Mégis tudja, hogy ide tartozik, persze hogy honnan az már egy másik kérdés.
Kantárszáron vezeti a lovát, mert most éppen a kanca pihen és nem ő. Az állat zsemlesárga színével a pusztaságba jól beolvadt, de a közeledő erdő és város színeitől már igencsak elüt. Újabb nagy sóhaj szakítja fel az igencsak fiatal lány cserepes ajkait.
Az egyhangú menetelésnek ekkor vet véged a vezérük. Tábort vernek.*
~Végre.~
*Nagyot dobban a szíve, és abban a szempillanatban leül a földre. Vastag fehérgyapjú harisnyája rövid ideig megvédi a hidegtől, és neki csak pár percnyi pihenő kell, hogy ismét libbenjen a többiek között táborverés körüli munkát találva. Vagy ne… Jelenleg kevés kedvet érez ehhez. Olyan borús az idő, olyan egyhangú szürke. A csuklyát lehúzza fejéről, és szinte felvillan élénkvörös leginkább a tűz színét idéző, kicsit kócos hajzata.
Nyugodtnak mondható pihenéséből a törzs két óriása zavarja fel, vagyis az egyik. Összerezzen, és közelebb húzódik a kancához, úgy figyeli, ahogy az egyik óriás üldözi a lovakat. Szélesebbre húzódik a mosolya, de gyomra rögtön kontráz az óriás szavaira. Bizony az éhség Lisét is gyötri, és sejtelme sincsen miféle ételféleséget tud a mai nap folyamán magába erőltetni. Bár szinte bárminek örülne, csak étel legyen és hús, vagy valami zöldség. Újabb erős gyomorkorgás. De már a víz is jó, és mintha még maradt volna egy kevéske kulacsában. Előszedi, megnézi, de nem sajnos az már mérföldekkel előbb kiürült. Talán a legjobb lesz, ha elkíséri a két óriást a folyóhoz, lovakat itatni, és akkor ő maga sem marad szomjan. Terve megszületett, indul is a folyó felé, csak a két óriás veszik el útközben, mert leragadnak az éhségüknél.*
- Férfiak, ráadásul óriások, javíthatatlanok.
*Sóhajtja halkan, és nem tér el a saját tervétől.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 14:59:56, a következő indokkal:
Jelek pótlása
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579