Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-07 18:45:16
Üzenet elküldve: 2012-11-07 18:45:16
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Zetriat Iuthar, Liannera Muriku és Eleonor Nesayang részére//
*Lépések közelednek, a hozzájuk társuló fémes csörgés arra enged következtetni, hogy a közeledők alaposan fel vannak fegyverkezve. Nemsokára városőrök bukkannak fel. Ketten egészen közel jönnek, hárman-négyen hátramaradnak néhány méterrel.*
Hát itt meg mi a jószagú söröshordó történt? *kérdezi egyikük meglepetten.*
Úgy fest, a barátunk megelőzött minket *feleli a másik.* Nagyon nem akart horogra akadni. Egy munkával kevesebb. Hölgyem, azt hiszem, jobb lenne, ha megmaradt társával együtt visszatérne velünk a városba.
*Hangjában nyoma sincs részvétnek vagy bármilyen érzelemnek, egyértelműen látszik rajta, hogy Geradras neki csak egy munka volt, nem élőlény.*
*Lépések közelednek, a hozzájuk társuló fémes csörgés arra enged következtetni, hogy a közeledők alaposan fel vannak fegyverkezve. Nemsokára városőrök bukkannak fel. Ketten egészen közel jönnek, hárman-négyen hátramaradnak néhány méterrel.*
Hát itt meg mi a jószagú söröshordó történt? *kérdezi egyikük meglepetten.*
Úgy fest, a barátunk megelőzött minket *feleli a másik.* Nagyon nem akart horogra akadni. Egy munkával kevesebb. Hölgyem, azt hiszem, jobb lenne, ha megmaradt társával együtt visszatérne velünk a városba.
*Hangjában nyoma sincs részvétnek vagy bármilyen érzelemnek, egyértelműen látszik rajta, hogy Geradras neki csak egy munka volt, nem élőlény.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-06 13:16:36
Üzenet elküldve: 2012-11-06 13:16:36
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Nagyon fél hogy el ne tévedjen. Minduntalan körbenéz sőt kérdezget is, hogy jó úton jár-e. Tulajdonképpen sorsát a kocsisra bízta de hallott egyet s mást rablókról és szörnyekről is kik szeretik az utazókat zaklatni az útjukon. Gondolatai néha előre máskor meg a közelmúltba kalandoznak. Vajon milyen helyre érkezik és vajon lesz-e kinek hiányzik majd Arthenorból. Biztos lesz, ha más nem akkor a két elf gyermek kik nevelésével foglalkozott az utóbbi időben. Milyen kedvesen búcsúztatták, sőt még egy apró ajándékot is kapott tőlük. Nem nagy dolog, csak egy az saját kezecskéik által festett majd pedig felfűzött pappírgyöngy nyakláncot. Egy ideig biztosan használni fogja. Pár napot, aztán eltesz az emlékei közé. Megérkeznek. Kiszáll. Szétnéz de még nincs vége az útnak.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.06 18:06:45, a következő indokkal:
Jelpótlás.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.06 18:06:45, a következő indokkal:
Jelpótlás.
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-05 21:43:51
Üzenet elküldve: 2012-11-05 21:43:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
* Nem rég indult útnak. Nem tudja, hogy mennyi ideig fog tartani az utazás ezért több napra készült fel. Élelmiszer a táskában de ha arról volt szó biztos inkább vadászni fog. Hiszen mindig is képes volt megélni az erdőben. Ahogy kilépett a városból mélyet szippant a kinti levegőből és elvigyorodik. Mondjuk ez érdekes látvány egy orktól. Inkább volt teljes agyaras vicsor ha rendesen megnézzük miről is van szó. Így inkább abbahagyja az érző lények ezen fajta riogatását és még egyszer felméri a környezetet. Sokak számára egy ilyen utazás veszélyes lehet. Persze ő is tudja, hogy banditáktól elkezdve császkáló szörnyetegekig bármivel találkozhat. Ezért volt teljes fegyverzetben. Mondjuk mindig abban volt. Kivéve ha aludt. Megvonja a vállát.*
- Ha harcolni kell akkor harcolok. Ilyen egyszerű a dolog. De remélem csak vadakkal találkozom majd. Rég ettem véres húst.* Morogja maga elé a drabális ork és hatalmas talpaival falni kezdi a két település közti távolságot.*
- Ha harcolni kell akkor harcolok. Ilyen egyszerű a dolog. De remélem csak vadakkal találkozom majd. Rég ettem véres húst.* Morogja maga elé a drabális ork és hatalmas talpaival falni kezdi a két település közti távolságot.*
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-05 21:18:07
Üzenet elküldve: 2012-11-05 21:18:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Zetriat Iuthar, Liannera Muriku, Mesélő #4//
*Eleonor teljes sokkban térdel Geradras mellett. Igazából nem tudja, hogyan került oda. Már csak arra eszmélt, hogy a halott elf teste felett zokog. Nem is érdekli, mennyire lesz véres, vagy ki mit gondol. Ő csak azt tudja, hogy most nem eresztheti el Geradrast.*
"Hogy tehette ezt? Nem halhatott meg. Azt ígérte, mindig vele lesz."
-Azt mondtad velem leszel. *kiált rá a halottra, miközben folynak a könnyei.* - Hogy tehetted ezt velem?
*Nem tudja, mennyi ideig térdelt ott Geradras holtteste mellett, amikor valahonnan a távolból meghallotta a hangját. Egy kellemes hang, amit valamikor nagyon régen hallott. Legalább is számára most minden nagyon régen történt. Még akkor, amikor ő boldog volt. Amikor a szerelmével együtt lehetett, és senki nem akarta elválasztani őket. Végül erőt vesz magán és felnéz.*
-Zetriat! Te... te... *leül a földre, Geradras teste mellé és a másik elfet figyeli. Teljesen megfeledkezett mindenről és mindenkiről, aki és ami körülötte volt. Végül újra tudatosul benne, mi történt, és újra elkapja a zokogás.*
-Meghalt! *mondja ki először a szót.* - Megölte magát! Rám nézett, elköszönt és megölte magát. *Az ölébe hajtja a fejét és úgy sír tovább.* - Hogy tehette ezt? *suttogja alig hallhatóan.*
*Nem tudja, honnan veszi az erőt, de végül feláll, legalább is megpróbál és odavonszolja magát Zetriathoz. Megrázza a fejét, mint aki el sem hiszi, hogy ez történik vele, és - nem törődve az esetelges következményekkel - odabújik Zetriathoz. Szüksége van valakire, akibe most kapaszkodhat, hogy érezze, még mindig a való világban van. Ő még mindig él, ő nem ment el, csak Geradras hagyta el ezt a világot.*
-Összetört minden... sosem lesz már semmi a régi. *suttogja Zetriatnak. Nem érdekli, ha emiatt az elf őrültnek nézi. Talán meg is őrült egy kicsit szerelme elvesztése miatt.* - Sosem fogja már meg a kezemet. Sosem fog megcsókolni többet... Én tényleg szerettem őt, tényleg!
*Most már nem bír a holttestre nézni. Nem akarja látni, hogy mit tett magával a szeretett férfi. Eleonor egyszerűen nem tudja felfogni, miért csinálta ezt. Miért vetett véget az életének önmaga? Legalább harcolt volna... próbálta volna meg. De nem... szörnyű dolog így meghalni. Értelmetlenül. Eleonor bízott benne, remélte, hogy megnyeri a harcot. Akkor teljesen máshogy alakultak volna a dolgok. De Geradras nem bízott magában. Ezért kellett meghalnia.*
*Eleonor teljes sokkban térdel Geradras mellett. Igazából nem tudja, hogyan került oda. Már csak arra eszmélt, hogy a halott elf teste felett zokog. Nem is érdekli, mennyire lesz véres, vagy ki mit gondol. Ő csak azt tudja, hogy most nem eresztheti el Geradrast.*
"Hogy tehette ezt? Nem halhatott meg. Azt ígérte, mindig vele lesz."
-Azt mondtad velem leszel. *kiált rá a halottra, miközben folynak a könnyei.* - Hogy tehetted ezt velem?
*Nem tudja, mennyi ideig térdelt ott Geradras holtteste mellett, amikor valahonnan a távolból meghallotta a hangját. Egy kellemes hang, amit valamikor nagyon régen hallott. Legalább is számára most minden nagyon régen történt. Még akkor, amikor ő boldog volt. Amikor a szerelmével együtt lehetett, és senki nem akarta elválasztani őket. Végül erőt vesz magán és felnéz.*
-Zetriat! Te... te... *leül a földre, Geradras teste mellé és a másik elfet figyeli. Teljesen megfeledkezett mindenről és mindenkiről, aki és ami körülötte volt. Végül újra tudatosul benne, mi történt, és újra elkapja a zokogás.*
-Meghalt! *mondja ki először a szót.* - Megölte magát! Rám nézett, elköszönt és megölte magát. *Az ölébe hajtja a fejét és úgy sír tovább.* - Hogy tehette ezt? *suttogja alig hallhatóan.*
*Nem tudja, honnan veszi az erőt, de végül feláll, legalább is megpróbál és odavonszolja magát Zetriathoz. Megrázza a fejét, mint aki el sem hiszi, hogy ez történik vele, és - nem törődve az esetelges következményekkel - odabújik Zetriathoz. Szüksége van valakire, akibe most kapaszkodhat, hogy érezze, még mindig a való világban van. Ő még mindig él, ő nem ment el, csak Geradras hagyta el ezt a világot.*
-Összetört minden... sosem lesz már semmi a régi. *suttogja Zetriatnak. Nem érdekli, ha emiatt az elf őrültnek nézi. Talán meg is őrült egy kicsit szerelme elvesztése miatt.* - Sosem fogja már meg a kezemet. Sosem fog megcsókolni többet... Én tényleg szerettem őt, tényleg!
*Most már nem bír a holttestre nézni. Nem akarja látni, hogy mit tett magával a szeretett férfi. Eleonor egyszerűen nem tudja felfogni, miért csinálta ezt. Miért vetett véget az életének önmaga? Legalább harcolt volna... próbálta volna meg. De nem... szörnyű dolog így meghalni. Értelmetlenül. Eleonor bízott benne, remélte, hogy megnyeri a harcot. Akkor teljesen máshogy alakultak volna a dolgok. De Geradras nem bízott magában. Ezért kellett meghalnia.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-05 20:40:05
Üzenet elküldve: 2012-11-05 20:40:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Eleonor Nesayang, Liannera Muriku, Mesélő #4//
*Egy nagy csattanás, a feje hasogat, lába még mindig iszonyatosan fáj, zokogás hallatszik. Erre ébred az eddig eszméletlen elf. Egy ideig még nem bírja felemelni elgyengült nyakát hogy megszemlélje a történteket. De végűl összeszedi megmaradt erejét és megmozdítja nyakizmait. Maga előtt egy mozdulatlanul fekvő embert lát. Nem tudja azonnal megállapítani ki lehet az, mivel még elég homályosan lát. De miután teljesen kitisztul látása észreveszi a körülötte tócsában álló vörös vért. Kirajzolódik előtte Geradras alakja és hegyes fülei. "De... de itt meg... mi történt?" Miután jobban körül néz, észreveszi hogy a banditák eltűntek, és Eleonor a halott elf mellett zokog. Zetriat szívébe szószerint mintha kést döftek volna, iszonyatosan fáj, eddig is volt már ilyen érzése, de még sosem ilyen fájdalmas, és hosszan tartó.*
-El... Eleonor!
*Nyögi ki fájdalmasan a nő gyönyörű nevét.*
-Nem szabadna... látnod ezt.
*Préseli ki ajkán meg-megakadva ezeket a szavakat.*
*Egy nagy csattanás, a feje hasogat, lába még mindig iszonyatosan fáj, zokogás hallatszik. Erre ébred az eddig eszméletlen elf. Egy ideig még nem bírja felemelni elgyengült nyakát hogy megszemlélje a történteket. De végűl összeszedi megmaradt erejét és megmozdítja nyakizmait. Maga előtt egy mozdulatlanul fekvő embert lát. Nem tudja azonnal megállapítani ki lehet az, mivel még elég homályosan lát. De miután teljesen kitisztul látása észreveszi a körülötte tócsában álló vörös vért. Kirajzolódik előtte Geradras alakja és hegyes fülei. "De... de itt meg... mi történt?" Miután jobban körül néz, észreveszi hogy a banditák eltűntek, és Eleonor a halott elf mellett zokog. Zetriat szívébe szószerint mintha kést döftek volna, iszonyatosan fáj, eddig is volt már ilyen érzése, de még sosem ilyen fájdalmas, és hosszan tartó.*
-El... Eleonor!
*Nyögi ki fájdalmasan a nő gyönyörű nevét.*
-Nem szabadna... látnod ezt.
*Préseli ki ajkán meg-megakadva ezeket a szavakat.*
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:27:55
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:27:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
*Lágy szellő cirógatja bőrét, s valami érzékien közelről, mégpedig mellette szuszogó kedvese forró lehelete. "Hát mégsem álom volt!" Mosolyodik el mielőtt orrát finoman a markáns arcélhez dörgölné, s csókokkal kezdené el behinteni Darsam arcát, nyakát. Nem akar még felébredni, hosszú pillái lustán pihennek, aranyló szárnyakként szétterülve arcán, olyan most akár egy angyal, persze a maga csalfaságával, mert a huncut némber keze sem pihen ám. Körkörös mozdulatokkal cirógatja a másik mellkasát, s halad egyre lejjebb és lejjebb, míg nem...
Mikor köldökéhez érne és fölé emelkedne, hogy ajkaikkal együtt testük és lelkük is összeforrhasson a szekér megugrik egy nagyobb kövön, Ayen pedig legördül férje mellé. Még szerencse, hogy puhára esik, hiszen körülöttük többnyire szalma van, de ez már éjjel sem zavarta, sőt akkor még határozottan kényelmesnek bizonyult. Pillái hirtelen pattannak fel, s máskor drágakőként csillogó ametisztjei, először ijedten, majd a felismerést követően már dühödten villannak körbe, ugyanis az a szekér, melyet az éjjel ágy helyett választottak mozgásban van. Hogy hol vannak vagy hová tartanak azt egyelőre egyikük sem láthatja, mert ez átokverte kordé fedett, (valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy induláskor nem vették őket észre). Odakint viszont már világos van. Az alkalmatosság végénél beszüremlő éles fény legalább is ezt sugallja, tehát jó pár órája utazhatnak.
Keze enyhén ökölbe szorul ahogy felül. Ekkor következik be a nap második felfedezése, mégpedig hogy mindketten anyaszült meztelenek. Ujjaival tapogatózva keresni kezdi ruháit, de hiába, hiszen azok valahol az istállóban maradhattak hála annak az elsöprő szenvedélynek, mellyel egymásnak estek. Ki gondolt akkor a reggelre... Halkan felsóhajt, majd rámosolyog kedvesére, elvégre az előzmények tükrében határozottan szórakoztatónak találja a fejleményeket.*
- Miért van az, hogyha mi együtt vagyunk a reggel mindig katasztrófába torkollik? *Duruzsolja selymes hangján, oly halkan, hogy csak a félvér hallja, miközben közelebb hajol hozzá, hogy végre megcsókolja egy pillanatra elfeledve a gondokat. Aztán a férfi tincseivel játszadozva kérdőn pillant rá.*
- Ha most itt hagysz nem állok többé szóba veled. *Susogja a hegyes fülecskékbe némi játékos éllel, majd úgy véli ideje hasznossá tenni magát, s jobban szétnéz. Ekkor eszmél rá, hogy a szalma amin fekszenek csupán a rakomány egy része és valószínűleg a lovak eledele, mert mellettük akad pár csomag, így már csak az a kérdés miféle rakomány lehet bennük és kik ülnek a bakon. Ezt nem ártana azért kipuhatolni mielőtt kilétük felfedik. Nem különösebben zavartatja magát. Az egyikhez közelebb araszol és kibontja. Benne néhány poros pokrócon, meg táborveréshez szükséges szerszámon kívül semmi használhatót nem talál. A következő ládában némi élelem és víz van, valamint egy nagy kondért fűszerekkel.*
- Remélem valamelyikben ruha is lesz. *Suttogja remélve a zötykölődés elnyomja hangját, s Darsam felé nyújt egy kis szárított húst, mellé pedig megereszt egy vidám mosolyt. Érezhetően nem fogja fel kellőképp a helyzet súlyát, hiszen lehetnének akár haramiák foglyai is, igaz akkor megkötözték volna őket, minden esetre így sem lesz túl kellemes a találkozás. Elölről egyébként némi beszédfoszlány szűrődik át a vastag ponyván. Nyugodt csevegésnek tűnik, egy mélyebb és egy középmagas férfi hangján...*
Mikor köldökéhez érne és fölé emelkedne, hogy ajkaikkal együtt testük és lelkük is összeforrhasson a szekér megugrik egy nagyobb kövön, Ayen pedig legördül férje mellé. Még szerencse, hogy puhára esik, hiszen körülöttük többnyire szalma van, de ez már éjjel sem zavarta, sőt akkor még határozottan kényelmesnek bizonyult. Pillái hirtelen pattannak fel, s máskor drágakőként csillogó ametisztjei, először ijedten, majd a felismerést követően már dühödten villannak körbe, ugyanis az a szekér, melyet az éjjel ágy helyett választottak mozgásban van. Hogy hol vannak vagy hová tartanak azt egyelőre egyikük sem láthatja, mert ez átokverte kordé fedett, (valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy induláskor nem vették őket észre). Odakint viszont már világos van. Az alkalmatosság végénél beszüremlő éles fény legalább is ezt sugallja, tehát jó pár órája utazhatnak.
Keze enyhén ökölbe szorul ahogy felül. Ekkor következik be a nap második felfedezése, mégpedig hogy mindketten anyaszült meztelenek. Ujjaival tapogatózva keresni kezdi ruháit, de hiába, hiszen azok valahol az istállóban maradhattak hála annak az elsöprő szenvedélynek, mellyel egymásnak estek. Ki gondolt akkor a reggelre... Halkan felsóhajt, majd rámosolyog kedvesére, elvégre az előzmények tükrében határozottan szórakoztatónak találja a fejleményeket.*
- Miért van az, hogyha mi együtt vagyunk a reggel mindig katasztrófába torkollik? *Duruzsolja selymes hangján, oly halkan, hogy csak a félvér hallja, miközben közelebb hajol hozzá, hogy végre megcsókolja egy pillanatra elfeledve a gondokat. Aztán a férfi tincseivel játszadozva kérdőn pillant rá.*
- Ha most itt hagysz nem állok többé szóba veled. *Susogja a hegyes fülecskékbe némi játékos éllel, majd úgy véli ideje hasznossá tenni magát, s jobban szétnéz. Ekkor eszmél rá, hogy a szalma amin fekszenek csupán a rakomány egy része és valószínűleg a lovak eledele, mert mellettük akad pár csomag, így már csak az a kérdés miféle rakomány lehet bennük és kik ülnek a bakon. Ezt nem ártana azért kipuhatolni mielőtt kilétük felfedik. Nem különösebben zavartatja magát. Az egyikhez közelebb araszol és kibontja. Benne néhány poros pokrócon, meg táborveréshez szükséges szerszámon kívül semmi használhatót nem talál. A következő ládában némi élelem és víz van, valamint egy nagy kondért fűszerekkel.*
- Remélem valamelyikben ruha is lesz. *Suttogja remélve a zötykölődés elnyomja hangját, s Darsam felé nyújt egy kis szárított húst, mellé pedig megereszt egy vidám mosolyt. Érezhetően nem fogja fel kellőképp a helyzet súlyát, hiszen lehetnének akár haramiák foglyai is, igaz akkor megkötözték volna őket, minden esetre így sem lesz túl kellemes a találkozás. Elölről egyébként némi beszédfoszlány szűrődik át a vastag ponyván. Nyugodt csevegésnek tűnik, egy mélyebb és egy középmagas férfi hangján...*
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-05 17:02:47
Üzenet elküldve: 2012-11-05 17:02:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*Dél is elmúlt már, mikor átlépte a városkaput, és nekivágott az útnak. A délelőtti órák kereséssel és információgyűjtéssel teltek. Megtudta ugyanis, hogy az éjszaka folyamán lelépett az, aki miatt egyáltalán a városba jött. Ki kellett derítenie, mikor távozott, melyik kapun át és melyik irányba. És persze mindvégig nyugodtnak kellett maradnia... a kapuőrségek tagjai nem mindig akartak válaszolni a kérdéseire. Ő pedig szeretett volna minél kevesebbet elárulni nekik. De az erőfeszítéseit végül siker koronázta, igaz, sok időbe telt mindent kiderítenie. Arról nem is szólva, hogy a távozók lóháton utaztak, ő pedig gyalogszerrel van. No, sebaj... nem a cél a lényeg, hanem az út maga. ~ Ezt is biztos olyan találta ki, akinek nem kellett valaki más után végighajkurásznia a fél világot. ~ Gondolta az első mérföldek során. Majd rájött, hogy a hiábavaló morgással semmire sem fog menni, így elzárta a haragját egy biztos zugba, és elméjét megtöltötte imákkal és mantrákkal. És halad előre, tovább és fáradhatatlanul...*
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-04 19:52:19
Üzenet elküldve: 2012-11-04 19:52:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
* Indulnak. Valamiért tetszik neki, ahogyan a másik felmorran… Az ágaskodást is túléli, de azért reméli a közeljövőben nem lesz hasonló. Amúgy így, hogy van előtte valaki az egész sokkal kevésbé rémítő. Kezdetben kissé mereven ül, ám érzi, hogy ez így nagyon nem lesz jó. Így testének ringását hamarosan a tapasztalt lovaséhoz igazítja ám rövid időn belül még így is érzi. Nincs hozzászokva ehhez az ő combja, s ha hosszan fognak lovagolni ezt bizony érezni fogja… valamikor ekkor gyorsul az iram, mire a lány szorítása ösztönösen szorosabbra fonódik, s ettől még a hajzuhatag sem tántoríthatja. Különben is ez nem más, mint sajátja azt is számtalanszor veret már arcába a szél, vagy egy nyugtalan éjszaka.
Idővel aztán persze a karok is lazulnak, sőt, egyre lazábbak, a lányka pedig elkezdi élvezni az arcába vágódó szelet, s a sebességet, melyhez eddig még nemigen volt szerencséje.*
- Ez… ez zseniális! * Rikkantja örömtől zengő hangon, s már a várható izomláz sem hatja meg. Majd egyik kezével elengedi a férfit s oldalra tarja azt. Nem kell sok idő, hogy a másik karját is kitárja. Bő ruhája csak úgy csattog mögötte, míg ő kacagva élvezi az utat. A ’csodának’ végül egy nagyobb huppanás vet, véget, mire rögvest visszaszöknek azok a merész karok a férfi derekára. Hamarosan meg is állnak. *
- Ha Te mondod.* Nyugtázza fáradt egyetértéssel a követés dolgát. Majd némileg elgondolkodik. Leginkább fáradt… de ez nem idevágó dolog, na meg az már úgy is látszik tekintetén.*
- Köszönöm leginkább talán csak a víz és az étel lehet gond, nem készültem egy hosszabb útra, és ilyen téren sajnos nem vagyok önellátó. Ellenben zseniális koplaló vagyok, már csak a böjtök végett is. * Magyarázza, s jó, hogy beszél különben lassan elaludt volna…*
Idővel aztán persze a karok is lazulnak, sőt, egyre lazábbak, a lányka pedig elkezdi élvezni az arcába vágódó szelet, s a sebességet, melyhez eddig még nemigen volt szerencséje.*
- Ez… ez zseniális! * Rikkantja örömtől zengő hangon, s már a várható izomláz sem hatja meg. Majd egyik kezével elengedi a férfit s oldalra tarja azt. Nem kell sok idő, hogy a másik karját is kitárja. Bő ruhája csak úgy csattog mögötte, míg ő kacagva élvezi az utat. A ’csodának’ végül egy nagyobb huppanás vet, véget, mire rögvest visszaszöknek azok a merész karok a férfi derekára. Hamarosan meg is állnak. *
- Ha Te mondod.* Nyugtázza fáradt egyetértéssel a követés dolgát. Majd némileg elgondolkodik. Leginkább fáradt… de ez nem idevágó dolog, na meg az már úgy is látszik tekintetén.*
- Köszönöm leginkább talán csak a víz és az étel lehet gond, nem készültem egy hosszabb útra, és ilyen téren sajnos nem vagyok önellátó. Ellenben zseniális koplaló vagyok, már csak a böjtök végett is. * Magyarázza, s jó, hogy beszél különben lassan elaludt volna…*
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-04 19:19:43
Üzenet elküldve: 2012-11-04 19:19:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
* A csődör csupán felágaskodik kissé, azonban nem indul útnak.*
- Kezdetnek nem rossz * mondja Echnal, majd a kantárral a ló hátára csapva elindítja az állatot.
* A férfi izeg még egy kicsit, hogy a lány karjai ne zavarják, majd mikor szinte nem is érzi a kicsiny végtagokat felmorran:*
- Így jó lesz
* A város kapujánál még csak üget, majd mikor kiér a falakon túlra felgyorsítja a csődört, s hihetetlen vágtába kezd. Nem lenne most a lány helyében, mert a szél csak úgy lobogtatja a férfi sörényét. Na persze Niorit legalább a látásban nem zavarja...
Pár kilométer után Echnal lassít a tempón. Ahogy arra számítani lehetett a kutyák bírták tartani a tempót, persze egy kissé lihegősre vetté ka figurát.*
- Ezek után feltűnik majd, ha követ bennünket valaki. Van valamire szükséged? Úgy hiszem egy ideig nem térünk vissza a városba, és nem szeretném ha emiatt az ügy miatt nélkülöznöd kéne valamiben.
- Kezdetnek nem rossz * mondja Echnal, majd a kantárral a ló hátára csapva elindítja az állatot.
* A férfi izeg még egy kicsit, hogy a lány karjai ne zavarják, majd mikor szinte nem is érzi a kicsiny végtagokat felmorran:*
- Így jó lesz
* A város kapujánál még csak üget, majd mikor kiér a falakon túlra felgyorsítja a csődört, s hihetetlen vágtába kezd. Nem lenne most a lány helyében, mert a szél csak úgy lobogtatja a férfi sörényét. Na persze Niorit legalább a látásban nem zavarja...
Pár kilométer után Echnal lassít a tempón. Ahogy arra számítani lehetett a kutyák bírták tartani a tempót, persze egy kissé lihegősre vetté ka figurát.*
- Ezek után feltűnik majd, ha követ bennünket valaki. Van valamire szükséged? Úgy hiszem egy ideig nem térünk vissza a városba, és nem szeretném ha emiatt az ügy miatt nélkülöznöd kéne valamiben.
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-01 22:20:15
Üzenet elküldve: 2012-11-01 22:20:15
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Eleonor Nesayang, Geradras Darandel, Zetriat Iuthar és Liannera Muriku részére//
*A banditák nem fogják fel elég gyorsan a helyzetet, hogy megakadályozzák Geradras öngyilkosságát, így Eleonorhoz hasonlóan ők is tehetetlen szemlélői a jelenetnek. Amikor a férfi egy utolsó sóhajjal kileheli a lelkét, a vezér szitkozódva ellöki magától Eleonort.*
Engedjétek el őt is *morran rá az embereire.* Ezekkel már nem sokra megyünk.
A Zetriatot tartó két bandita elengedi az elfet, aki a földre zuhan, és ettől valószínűleg magához is tér.
A három útonálló hangosan csörtetve magára hagyja a kis csoportot, hogy újabb gaztettek után nézzen.*
*A banditák nem fogják fel elég gyorsan a helyzetet, hogy megakadályozzák Geradras öngyilkosságát, így Eleonorhoz hasonlóan ők is tehetetlen szemlélői a jelenetnek. Amikor a férfi egy utolsó sóhajjal kileheli a lelkét, a vezér szitkozódva ellöki magától Eleonort.*
Engedjétek el őt is *morran rá az embereire.* Ezekkel már nem sokra megyünk.
A Zetriatot tartó két bandita elengedi az elfet, aki a földre zuhan, és ettől valószínűleg magához is tér.
A három útonálló hangosan csörtetve magára hagyja a kis csoportot, hogy újabb gaztettek után nézzen.*
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-01 20:50:04
Üzenet elküldve: 2012-11-01 20:50:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
-Ne! *kiált fel Eleonor, amikor a férfi fogságába kerül. Aztán jobbnak látja, ha nem szólal meg, de valamit tennie kell.* - Mit akartok tőlünk? Áruljátok már el!
*Várja a választ, közben viszont olyasmi történik, amire sosem gondolt volna. Geradras felé fordul, mond néhány szót, és öngyilkos lesz. Eleonor lába alól szinte eltűnik a talaj, amikor látja szerelmét holtan összeesni. Az őt fogva tartó férfinak kell megtartnia (ha megtartja), hogy ne essen össze.*
-Geradras! *sikolt fel sokkolva.* - Ne! Ne, kérlek ne! *motyogja és az elf vérben úszó testét nézi és nem bírja levenni róla a tekintetét. Aztán oda akar rohanni és elkezd mocorogni a férfi kezében. Nem érdekli, ha ezzel megvágja magát, vagy kárt tesz magában* - Engedj el! Oda kell mennem! Oda AKAROK menni! *Aztán kitör belőle a zokogás. Teljesen össze van zavarodva, nem tudja, mit tegyen. Vissza akarja hozni Geradrast, de valahol a szíve mélyén tudja, hogy most elvesztette őt örökre.*
"Geradras! Miért kellett ezt tenned? Nem tehetted meg ezt velem. Mi lesz most?"
*Végigkapkodja a tekintetét a jelenlévőkön, hogy ők hogyan reagáltak Geradras spontán öngyilkosságára. Zetriat még mindig ájultan fekszik, Liannera is ijedtnek és meglepettnek tűnik. A bűnözők arcáról semmit nem lehet leolvasni.*
-Miért tetted ezt, Geradras? *suttogja halkan Eleonor.* "Szükségem lett volna még nagyon nagyon sokáig rád."
*Folynak a könnyei, és várja, mi lesz ezután az útonállók reakciója, és válasza.*
"Nem ölhetnek meg minket. Akkor inkább vigyenek vissza Artheniorba."
*Várja a választ, közben viszont olyasmi történik, amire sosem gondolt volna. Geradras felé fordul, mond néhány szót, és öngyilkos lesz. Eleonor lába alól szinte eltűnik a talaj, amikor látja szerelmét holtan összeesni. Az őt fogva tartó férfinak kell megtartnia (ha megtartja), hogy ne essen össze.*
-Geradras! *sikolt fel sokkolva.* - Ne! Ne, kérlek ne! *motyogja és az elf vérben úszó testét nézi és nem bírja levenni róla a tekintetét. Aztán oda akar rohanni és elkezd mocorogni a férfi kezében. Nem érdekli, ha ezzel megvágja magát, vagy kárt tesz magában* - Engedj el! Oda kell mennem! Oda AKAROK menni! *Aztán kitör belőle a zokogás. Teljesen össze van zavarodva, nem tudja, mit tegyen. Vissza akarja hozni Geradrast, de valahol a szíve mélyén tudja, hogy most elvesztette őt örökre.*
"Geradras! Miért kellett ezt tenned? Nem tehetted meg ezt velem. Mi lesz most?"
*Végigkapkodja a tekintetét a jelenlévőkön, hogy ők hogyan reagáltak Geradras spontán öngyilkosságára. Zetriat még mindig ájultan fekszik, Liannera is ijedtnek és meglepettnek tűnik. A bűnözők arcáról semmit nem lehet leolvasni.*
-Miért tetted ezt, Geradras? *suttogja halkan Eleonor.* "Szükségem lett volna még nagyon nagyon sokáig rád."
*Folynak a könnyei, és várja, mi lesz ezután az útonállók reakciója, és válasza.*
"Nem ölhetnek meg minket. Akkor inkább vigyenek vissza Artheniorba."
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-01 20:10:34
Üzenet elküldve: 2012-11-01 20:10:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
*Geradras egy meglehetősen furfangos és gyarló tettnek lett részese. És mikor szíve szakadt meg úgy érezte akár halál is jobb lenne már, hirtelen mindenből elege lett az egész életből az összes emberből, főleg a társaiból. Vigig perget élete szeme előtt. Látta azt is hogy egy lánnyal se állt le soha. Kivéve Eleonorral. Érezte hogy ez fogja okozni a vesztét. Majd őrült vigyor jeleneik meg szomorú ábrázatán. Eleonorhoz szól hangosan, és határozottan.*
-Sajnálom hogy nem menthetlek meg. Majd emlékez rám.
*Majd elővette kezében lévő fegyverét és egy meglehetősen gyors határozott mozdulattal torkához szegezi kardját.*
-Igen meg győztél.
*Majd gyorsan átvágja saját torkát. Úgy hull a földre mint egy szalmazsák. Óriás vérpocsolya keletkezett körülötte. Köhög és vért köp, majd egy idő után, minden mozgást abba hagy. Utolsó gondolta az, hogy ennyi volt vége. Teste körül pára keletkezik és száll fel, mint ha csak a lelki távozna el testéből.*
-Sajnálom hogy nem menthetlek meg. Majd emlékez rám.
*Majd elővette kezében lévő fegyverét és egy meglehetősen gyors határozott mozdulattal torkához szegezi kardját.*
-Igen meg győztél.
*Majd gyorsan átvágja saját torkát. Úgy hull a földre mint egy szalmazsák. Óriás vérpocsolya keletkezett körülötte. Köhög és vért köp, majd egy idő után, minden mozgást abba hagy. Utolsó gondolta az, hogy ennyi volt vége. Teste körül pára keletkezik és száll fel, mint ha csak a lelki távozna el testéből.*
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-01 17:55:52
Üzenet elküldve: 2012-11-01 17:55:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
* Figyelmes a nővel szemben, mert minden egyes elhangzott mondata után elgondolkozik egy kicsit. Nem nagyon ül ki az arcára e tevékenység.*
-Tudom, hogy boldognak szeretnél látni. Még adj nekem egy kis időt. Annyit elárulok, hogy vívódok kicsit magamban, azonban a régi tanult dolgoktól kezdek megszabadulni. * Mosolyog rá párjára, és közben élvezi a szabad levegőt. Jó érezni, hogy az erdő öleli körbe őket, s nem méretes építmények. Más világ ez, de van annyira élvezhető mint benn a városban.*
- Kiváló ötlet. Tegnap tényleg csak beestünk az ágyba és aludtunk. De ma másképp fog történni, ezt megígérem neked. Szóval benne vagyok. * Így is tesznek mikor kezd sötétedni, akkor gyorsan felállítják a sátrat és keresnek az esti tűzhöz száraz gallyakat. Nem kell sok, hogy a tűzgyújtó szerszámmal sikerül tűzet csiholni.*
- Voltam, de akkor még nem voltál az oldalamon. Mikor Artheniorba jöttem, akkor egyedül és magányosan néztem a tűz szívébe. Magához húzza kedvesét, és lágyan megcsókolja az ajkait.*
- Örülök, hogy mellettem vagy.
* Figyelmes a nővel szemben, mert minden egyes elhangzott mondata után elgondolkozik egy kicsit. Nem nagyon ül ki az arcára e tevékenység.*
-Tudom, hogy boldognak szeretnél látni. Még adj nekem egy kis időt. Annyit elárulok, hogy vívódok kicsit magamban, azonban a régi tanult dolgoktól kezdek megszabadulni. * Mosolyog rá párjára, és közben élvezi a szabad levegőt. Jó érezni, hogy az erdő öleli körbe őket, s nem méretes építmények. Más világ ez, de van annyira élvezhető mint benn a városban.*
- Kiváló ötlet. Tegnap tényleg csak beestünk az ágyba és aludtunk. De ma másképp fog történni, ezt megígérem neked. Szóval benne vagyok. * Így is tesznek mikor kezd sötétedni, akkor gyorsan felállítják a sátrat és keresnek az esti tűzhöz száraz gallyakat. Nem kell sok, hogy a tűzgyújtó szerszámmal sikerül tűzet csiholni.*
- Voltam, de akkor még nem voltál az oldalamon. Mikor Artheniorba jöttem, akkor egyedül és magányosan néztem a tűz szívébe. Magához húzza kedvesét, és lágyan megcsókolja az ajkait.*
- Örülök, hogy mellettem vagy.
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-01 17:31:07
Üzenet elküldve: 2012-11-01 17:31:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Reggel kellemesen megreggeliznek. Araenak nagyon bejön ez az új "pozíció" és kedvesen fogadja Antastól a finomabbnál finomabb falatokat, és néha ő is nyújt felé egy-egy harapást. Mikor végeztek, megsimítja Antas arcán, lehajol és megcsókolja.*
-Köszönöm a reggelit. Nagyon finom volt.
*Összeszedik a holmikat, összepakolják a sátrat, és elindulnak, hogy folytassák az utukat a Hold karavánpihenő felé. Kézenfogva mennek a fák között. Nem sétálgatnak, de nem is rohannak, pont megfelelő a tempó. Amikor Antas megemlíti az előző estét, Arae elpirul.*
-Ne haragudj. Nem akarlak semmi olyanba belerángatni, amit nem szeretnél. Tudom, hogy ez neked még új és furcsa. Azt szeretném, ha te is éppen úgy élveznéd, ahogy én.
*Várja Antas válaszát, és közben mennek tovább. Egész nap sétálnak, amíg el nem kezd esteledni.*
-Jó lenne, ha ma nem csak lefeküdnénk. Ha találunk valami jó tisztást, pakoljunk le, gyújtsunk tüzet és beszélgessünk. Mit szólsz hozzá? Tegnap csak bedőltünk az ágyba és már aludtunk is. Igaz, nagyon fáradtak voltunk.
*Ha Antas elfogadja az ajánlatot, akkor megteszik a beszélteket, és nemsokára már egy tábortűz mellett ülnek.*
-Voltál már valaha egy tűz mellett, egy erdő közepén? *Kérdezi a férfitól. Közben közelebb húzódik hozzá, és a sátorból is előhúz egy takarót és betakarja vele magukat.*
-Kezd hűvösödni. *teszi hozzá magyarázatként. Aztán csendben marad, nézi a tüzet és várja Antas válaszát.*
*Reggel kellemesen megreggeliznek. Araenak nagyon bejön ez az új "pozíció" és kedvesen fogadja Antastól a finomabbnál finomabb falatokat, és néha ő is nyújt felé egy-egy harapást. Mikor végeztek, megsimítja Antas arcán, lehajol és megcsókolja.*
-Köszönöm a reggelit. Nagyon finom volt.
*Összeszedik a holmikat, összepakolják a sátrat, és elindulnak, hogy folytassák az utukat a Hold karavánpihenő felé. Kézenfogva mennek a fák között. Nem sétálgatnak, de nem is rohannak, pont megfelelő a tempó. Amikor Antas megemlíti az előző estét, Arae elpirul.*
-Ne haragudj. Nem akarlak semmi olyanba belerángatni, amit nem szeretnél. Tudom, hogy ez neked még új és furcsa. Azt szeretném, ha te is éppen úgy élveznéd, ahogy én.
*Várja Antas válaszát, és közben mennek tovább. Egész nap sétálnak, amíg el nem kezd esteledni.*
-Jó lenne, ha ma nem csak lefeküdnénk. Ha találunk valami jó tisztást, pakoljunk le, gyújtsunk tüzet és beszélgessünk. Mit szólsz hozzá? Tegnap csak bedőltünk az ágyba és már aludtunk is. Igaz, nagyon fáradtak voltunk.
*Ha Antas elfogadja az ajánlatot, akkor megteszik a beszélteket, és nemsokára már egy tábortűz mellett ülnek.*
-Voltál már valaha egy tűz mellett, egy erdő közepén? *Kérdezi a férfitól. Közben közelebb húzódik hozzá, és a sátorból is előhúz egy takarót és betakarja vele magukat.*
-Kezd hűvösödni. *teszi hozzá magyarázatként. Aztán csendben marad, nézi a tüzet és várja Antas válaszát.*
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-11-01 12:11:11
Üzenet elküldve: 2012-11-01 12:11:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
-Igen, saját házban, majd jól jönnek a díszítő képek. Azt előre megmondom, hogy nem fogok rólad meztelen rajzokat készíteni, mert csodálatos tested nem közkincs. Képekkel meg nem szeretném, hogy egy tolvajnak is felhívja a figyelmét. * Magyarázza el kedvesének, közben teljesen megnyugszik, hogy a nő meg fogja őt védeni. Természetesen ez fordítva szintén igaz, mert mindenáron megvédi párját, ha netalántán baj érné.*
- Nekem tetszik a hangod, így is és úgy is. Nekem nem az számít, hogy tökéletes legyen. Az számít, hogy te énekeled nekem. * Az álma igen kellemes, azonban ennek ellenére Arae korábban kel fel. Néhány perccel később ébred fel, majd szemeivel keresni kezdi a nőt. Kinn találja meg,ezért köszön neki.*
- Jó reggelt! Hozom az ennivalót. * Szólal meg mosollyal, és hozzálát terülj-terülj asztalkát varázsolni. Van itt minden, amit megkívánhat egy ember.*
- Jó étvágyat! * Nekilát falatozni, mikor kiváló ötlete támad. A nő közelébe vonul, hogy elterüljön a földön, és az ölébe rakja a fejét.Ebben a pozícióban készíti el a katonákat, majd küldi fel kedvesének. Jobban mondva próbálja etetni szerelmét, ha engedi. Mikor megtelt a gyomra, akkor huncut mosolygással közli.*
- Így teljesen más látószögből láthatlak, és megvallom előtted, hogy üdítő látvány. * Vigyorog egy keveset, aztán a kevés pihenő után összepakol, azután a táborhelyet bont. Mikor a hátizsákban minden, akkor indulnak tovább. Már az út elején suttog a nő fülébe.*
- Tudom az éjszaka mit szerettél volna,de annak is eljön az ideje.
A hozzászólás írója (Antas Valmurss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 12:12:57
-Igen, saját házban, majd jól jönnek a díszítő képek. Azt előre megmondom, hogy nem fogok rólad meztelen rajzokat készíteni, mert csodálatos tested nem közkincs. Képekkel meg nem szeretném, hogy egy tolvajnak is felhívja a figyelmét. * Magyarázza el kedvesének, közben teljesen megnyugszik, hogy a nő meg fogja őt védeni. Természetesen ez fordítva szintén igaz, mert mindenáron megvédi párját, ha netalántán baj érné.*
- Nekem tetszik a hangod, így is és úgy is. Nekem nem az számít, hogy tökéletes legyen. Az számít, hogy te énekeled nekem. * Az álma igen kellemes, azonban ennek ellenére Arae korábban kel fel. Néhány perccel később ébred fel, majd szemeivel keresni kezdi a nőt. Kinn találja meg,ezért köszön neki.*
- Jó reggelt! Hozom az ennivalót. * Szólal meg mosollyal, és hozzálát terülj-terülj asztalkát varázsolni. Van itt minden, amit megkívánhat egy ember.*
- Jó étvágyat! * Nekilát falatozni, mikor kiváló ötlete támad. A nő közelébe vonul, hogy elterüljön a földön, és az ölébe rakja a fejét.Ebben a pozícióban készíti el a katonákat, majd küldi fel kedvesének. Jobban mondva próbálja etetni szerelmét, ha engedi. Mikor megtelt a gyomra, akkor huncut mosolygással közli.*
- Így teljesen más látószögből láthatlak, és megvallom előtted, hogy üdítő látvány. * Vigyorog egy keveset, aztán a kevés pihenő után összepakol, azután a táborhelyet bont. Mikor a hátizsákban minden, akkor indulnak tovább. Már az út elején suttog a nő fülébe.*
- Tudom az éjszaka mit szerettél volna,de annak is eljön az ideje.
A hozzászólás írója (Antas Valmurss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.01 12:12:57
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-10-31 22:08:13
Üzenet elküldve: 2012-10-31 22:08:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
-A meztelenségről tudod már, mi a véleményem. Előtted nem szégyellem magam, de mások előtt... hát nem biztos, hogy a bájaimat akarom mutogatni. De tudom, hogy te sem szeretnéd. *Megsimítja az arcát és rámosolyog.* - Az lenne a legjobb, ha rajzolnál szép képeket, amiket majd egyszer a saját házunkban állíthatnánk ki. Mit szólsz ehhez?
*Amikor a harcra kerül a szó, még hozzáteszi.*
-Bármikor, bármilyen körülmények között hajlandó vagyok megvédeni téged. Te vagy a legfontosabb az életemben.
*Közben Antas már végiggondolta, mit is énekeljen Arae-nak, akinek nagyon megtetszik a dal, úgyhogy megtanulja, és végül levetkőzi gátlásait és elénekli Antasnak. Tényleg nincs valami jó hangja, de halvány mosollyal várja Antas kritikáját.*
-Csak az igazat. *Teszi hozzá nevetve.*
*A tisztásra érve felállítják a sátrat, és addig 'építkeznek', amíg be nem sötétedik.*
-Itt vagyok! *szólal meg Arae a sátor túloldaláról. Antas megtalálja, ő gyorsan megcsókolja, és végül a férfi betereli a nőt a sátorba. Habár Arae kicsit éhes, de Antas jobbnak látja, ha már csak reggel esznek, így nem szól érte, inkább a férfihoz bújik. Fejét a férfi mellkasának nyomja és elkezdené csókolni, amikor Antas jó éjszakát kíván. Kicsit csalódottan mond ő is egy 'Jó éjszakát!' és végül Antast simogatja még egy ideig. A férfi hamar elalszik, de neki még egy ideig nem jön álom a szemére. Végül valamikor az éjszaka közepén ő is elalszik, és másnap reggel a madárcsicsergés kelti fel. Nem sokat aludt, eléggé fáradt, de végül összeszedi magát, kibújik Antas karjai közül, és kimászik a friss levegőre. Leül a sátor elé, és várja, hogy kedvese is felkeljen. Addig a kora reggeli erdőt figyeli. Nagyon szereti a természetet, főleg ilyenkor, amikor még minden nyugodt, és csak ébredezik. Végül, mikor Antas is felkel, megreggeliznek és indulnak tovább.*
-A meztelenségről tudod már, mi a véleményem. Előtted nem szégyellem magam, de mások előtt... hát nem biztos, hogy a bájaimat akarom mutogatni. De tudom, hogy te sem szeretnéd. *Megsimítja az arcát és rámosolyog.* - Az lenne a legjobb, ha rajzolnál szép képeket, amiket majd egyszer a saját házunkban állíthatnánk ki. Mit szólsz ehhez?
*Amikor a harcra kerül a szó, még hozzáteszi.*
-Bármikor, bármilyen körülmények között hajlandó vagyok megvédeni téged. Te vagy a legfontosabb az életemben.
*Közben Antas már végiggondolta, mit is énekeljen Arae-nak, akinek nagyon megtetszik a dal, úgyhogy megtanulja, és végül levetkőzi gátlásait és elénekli Antasnak. Tényleg nincs valami jó hangja, de halvány mosollyal várja Antas kritikáját.*
-Csak az igazat. *Teszi hozzá nevetve.*
*A tisztásra érve felállítják a sátrat, és addig 'építkeznek', amíg be nem sötétedik.*
-Itt vagyok! *szólal meg Arae a sátor túloldaláról. Antas megtalálja, ő gyorsan megcsókolja, és végül a férfi betereli a nőt a sátorba. Habár Arae kicsit éhes, de Antas jobbnak látja, ha már csak reggel esznek, így nem szól érte, inkább a férfihoz bújik. Fejét a férfi mellkasának nyomja és elkezdené csókolni, amikor Antas jó éjszakát kíván. Kicsit csalódottan mond ő is egy 'Jó éjszakát!' és végül Antast simogatja még egy ideig. A férfi hamar elalszik, de neki még egy ideig nem jön álom a szemére. Végül valamikor az éjszaka közepén ő is elalszik, és másnap reggel a madárcsicsergés kelti fel. Nem sokat aludt, eléggé fáradt, de végül összeszedi magát, kibújik Antas karjai közül, és kimászik a friss levegőre. Leül a sátor elé, és várja, hogy kedvese is felkeljen. Addig a kora reggeli erdőt figyeli. Nagyon szereti a természetet, főleg ilyenkor, amikor még minden nyugodt, és csak ébredezik. Végül, mikor Antas is felkel, megreggeliznek és indulnak tovább.*
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:39:32
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:39:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
- Meztelenül is lennél a modellem? * Kérdezi somolygós arccal, és természetesen annak ellenére, hogy ezt mondja, igazából nem készítene kedveséről meztelen képeket, hogy belőle gazdagodjanak meg.*
-Rendben, ez többször nem fog előfordulni. * Neveti el magát boldogan, majd odalép Araéhoz és magához öleli.*
- Megvagy. * Később elengedi, hogy mehessenek tovább.*
- Cseppet sem vagyok Úriember. Ne reménykedj abban, hogy ez változni fog. * Egy időre elhallgat, mert párja elkezd beszélni, így végighallgatja teljesen, aztán mosolyogva válaszol.*
- Legalább van egy nő aki megvédi a férfit, akit szeret. * A nőre kacsint, majd egy sóhaj keretében keresi meg agyában a dalocskát, amit régen tanult.*
- Én tudok egy négy soros dalt. * Először dúdolni kezdi, hogy később szépen a maga férfias hangján elénekelje. Nem a legszebb énekes, de nem a legrosszabb.*
Járom az utam
Csöndesen és halkan
Élvezem az életem
Velem van a szerelmem
* Többször megismétli, mikor elhallgat csendesen. Látja kezd beesteledni, így Araét követi egy tisztáshoz. Nekilát a félhomályban felállítani a kis sátrukat, és a pokrócokat leteríteni a földre. Mikor elkészült akkor már koromsötét van.*
- Szívem merre vagy? * Szólítja a nőt, és a válasz esetén a hang irányába indul. Ha megvan a nő akkor finoman betessékeli a sátorba.*
- Szerintem reggel eszünk. Most pedig bújjunk össze. * Ha a földön összebújtak akkor magukra terít még egy pokrócot. Odasimul kedveséhez, hogy melegítse testét, aztán megcsókolja.*
-Jó éjszakát! * Behunyja a szemét és elalszik perceken belül.*
- Meztelenül is lennél a modellem? * Kérdezi somolygós arccal, és természetesen annak ellenére, hogy ezt mondja, igazából nem készítene kedveséről meztelen képeket, hogy belőle gazdagodjanak meg.*
-Rendben, ez többször nem fog előfordulni. * Neveti el magát boldogan, majd odalép Araéhoz és magához öleli.*
- Megvagy. * Később elengedi, hogy mehessenek tovább.*
- Cseppet sem vagyok Úriember. Ne reménykedj abban, hogy ez változni fog. * Egy időre elhallgat, mert párja elkezd beszélni, így végighallgatja teljesen, aztán mosolyogva válaszol.*
- Legalább van egy nő aki megvédi a férfit, akit szeret. * A nőre kacsint, majd egy sóhaj keretében keresi meg agyában a dalocskát, amit régen tanult.*
- Én tudok egy négy soros dalt. * Először dúdolni kezdi, hogy később szépen a maga férfias hangján elénekelje. Nem a legszebb énekes, de nem a legrosszabb.*
Járom az utam
Csöndesen és halkan
Élvezem az életem
Velem van a szerelmem
* Többször megismétli, mikor elhallgat csendesen. Látja kezd beesteledni, így Araét követi egy tisztáshoz. Nekilát a félhomályban felállítani a kis sátrukat, és a pokrócokat leteríteni a földre. Mikor elkészült akkor már koromsötét van.*
- Szívem merre vagy? * Szólítja a nőt, és a válasz esetén a hang irányába indul. Ha megvan a nő akkor finoman betessékeli a sátorba.*
- Szerintem reggel eszünk. Most pedig bújjunk össze. * Ha a földön összebújtak akkor magukra terít még egy pokrócot. Odasimul kedveséhez, hogy melegítse testét, aztán megcsókolja.*
-Jó éjszakát! * Behunyja a szemét és elalszik perceken belül.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:11:37
Üzenet elküldve: 2012-10-31 21:11:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Boldogan és felszabadultan lép ki Artheniorból. Amikor a városba jött, nem gondolta volna, hogy egy férfival, a szeretett férfival fogja elhagyni ezt a várost. Ő csak szimplán keresni, kutatni jött ide, de nem a szerelmet. A korábbi családját kereste, és végül egy jövőbeli család reményteliségével távozik a városból. Antasra pillant, megfogja a kezét és úgy lépnek ki Arthenior kapuján.*
~Viszlát Arthenior~ *gondolja magában* ~Egyszer talán visszalátogatunk még ide.~
-Remélem minden rendben lesz az út során. *mondja halkan Antasnak, de szinte biztos benne, hogy most semmi rossz nem történhet velük. Eddig is annyira jól alakult minden, annyira jó párost alkottak, hogy nem jöhet közbe semmi. Amikor már benn járnak az erdőben, Antas felveti, hogy szívesen rajzolna képeket róla.*
-Nagyon örülnék neki, ha újra a modelled lehetnék. *mosolyog rá szerelmére.* - És gyönyörűen rajzolsz, úgyhogy biztos kezekben vagyok melletted... előtted... vagy akárhol.
*Amikor Antas belecsíp a hátsójába, ő megugrik kicsit és azonnal Antas felé fordul és ököllel kicsit megütögeti Antas mellkasát. Mosolyogva inti meg kissé.*
-Ilyet többé ne csinálj! Ez nem úriemberhez méltó! *És még az orrát is meglegyinti kicsit, de persze végig nevetve. Aztán gyorsan ad neki egy engesztelő puszit is, és folytatják útjukat. Antas újabb ötlettel áll elő, az énekléssel.*
-Sajnálom, ha csalódnod kell bennem, de nem vagyok jó semmilyen művészetben sem. A hangom teljesen rossz, így inkább csak akkor énekelek, ha senki nem hallja. Rajzolni sem tudok, maximum valami nagyon csúnyát. Szóval ilyen szempontból kiegészítesz engem. *Próbálja elfedi a hiányosságait. Igazából sosem szerette, ha a képességeit firtatták, mert úgy érezte, ő semmiben nem jó. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy az elf faluban, ő ember létére mindenben a legrosszabb volt. Az érzékei minden szempontból rosszabbak voltak az elfekénél. Természetesen ezt sosem rótták fel neki, de a maximalista énjének sosem esett jól, ha valamiben nem tudott úgy teljesíteni, mint a társai. Kissé félve néz Antasra, hogy ő mit szól a gyengeségeihez.*
-De ennek kompenzálására megtanultam bánni a karddal és az íjjal. *küld felé egy halvány mosolyt.* - Az még nekem is ment. Te tudsz valami szép dalt? Szívesen meghallgatnám.
*Végül eltelik az út első napja, ideje letáborozniuk. Egy kellemes tisztást választanak ki, és Arae várja, hogy mit tervez Antas.*
*Boldogan és felszabadultan lép ki Artheniorból. Amikor a városba jött, nem gondolta volna, hogy egy férfival, a szeretett férfival fogja elhagyni ezt a várost. Ő csak szimplán keresni, kutatni jött ide, de nem a szerelmet. A korábbi családját kereste, és végül egy jövőbeli család reményteliségével távozik a városból. Antasra pillant, megfogja a kezét és úgy lépnek ki Arthenior kapuján.*
~Viszlát Arthenior~ *gondolja magában* ~Egyszer talán visszalátogatunk még ide.~
-Remélem minden rendben lesz az út során. *mondja halkan Antasnak, de szinte biztos benne, hogy most semmi rossz nem történhet velük. Eddig is annyira jól alakult minden, annyira jó párost alkottak, hogy nem jöhet közbe semmi. Amikor már benn járnak az erdőben, Antas felveti, hogy szívesen rajzolna képeket róla.*
-Nagyon örülnék neki, ha újra a modelled lehetnék. *mosolyog rá szerelmére.* - És gyönyörűen rajzolsz, úgyhogy biztos kezekben vagyok melletted... előtted... vagy akárhol.
*Amikor Antas belecsíp a hátsójába, ő megugrik kicsit és azonnal Antas felé fordul és ököllel kicsit megütögeti Antas mellkasát. Mosolyogva inti meg kissé.*
-Ilyet többé ne csinálj! Ez nem úriemberhez méltó! *És még az orrát is meglegyinti kicsit, de persze végig nevetve. Aztán gyorsan ad neki egy engesztelő puszit is, és folytatják útjukat. Antas újabb ötlettel áll elő, az énekléssel.*
-Sajnálom, ha csalódnod kell bennem, de nem vagyok jó semmilyen művészetben sem. A hangom teljesen rossz, így inkább csak akkor énekelek, ha senki nem hallja. Rajzolni sem tudok, maximum valami nagyon csúnyát. Szóval ilyen szempontból kiegészítesz engem. *Próbálja elfedi a hiányosságait. Igazából sosem szerette, ha a képességeit firtatták, mert úgy érezte, ő semmiben nem jó. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy az elf faluban, ő ember létére mindenben a legrosszabb volt. Az érzékei minden szempontból rosszabbak voltak az elfekénél. Természetesen ezt sosem rótták fel neki, de a maximalista énjének sosem esett jól, ha valamiben nem tudott úgy teljesíteni, mint a társai. Kissé félve néz Antasra, hogy ő mit szól a gyengeségeihez.*
-De ennek kompenzálására megtanultam bánni a karddal és az íjjal. *küld felé egy halvány mosolyt.* - Az még nekem is ment. Te tudsz valami szép dalt? Szívesen meghallgatnám.
*Végül eltelik az út első napja, ideje letáborozniuk. Egy kellemes tisztást választanak ki, és Arae várja, hogy mit tervez Antas.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-10-31 05:45:30
Üzenet elküldve: 2012-10-31 05:45:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
*A vándorlásra jól felkészültek, és nem kellett hozzá másik hátizsák. Egy nagy zsákban elférnek a közös cuccaik. Mosollyal az arcán lépi át Arthenior kapuját, közben az őröknek biccent köszönésképpen.
" Arae vajon szeret utazni? Mert én imádok. Kiderül, hogy mennyire viseli jól az általam diktált tempót. " Kezdetben belegyorsít ténylegesen, azonban később rájön, hogy kihasználhatnák azt, hogy a természetben vannak. Egy ötlete támad, amit rögtön belesuttog párja fülébe.*
- Készíthetek rólad egy majd képeket? Ahogy ülsz a réten, vagy egy vízesésnél vagy. Vagy bármilyen más képet is szívesen elkészítek. * Közben már magához öleli szerelmét, hogy egy hosszú csókkal lágyítsa meg a szívét.*
- Tudod azért nem megyünk gyorsan, mert kihasználhatnánk, hogy a természetben vagyunk. Képeket készítenénk és igazából kettesben lennénk, ha mondjuk letérnénk az útról. Szerintem erre vágyunk igazán, hogy kettesben lehessünk és senki se hallgasson ki minket. A városban nem lehet tudni, hogy melyik falnak lesz füle. * Meséli boldogsággal, közben keze megcirógatja a nő oldalát.*
- Szeretem mikor nevetsz, és mikor boldognak látlak. Szeretem a hangod, a szemed és azt a csodás alakod. *A párja hátsójába játékosan belecsíp. Csak egyszeri alkalom, mert nem szeretne rendszert csinálni ebből. Arról nem beszélve, hogy egy fenék csípés nem egy kellemes dolog.*
- Elnézést! Este ellensúlyozom ezen tettem.* Előre megmondja, hogy kellemes éjszakázás lesz. Van terve ma estére, mert igazán most tudta magát túltenni a múlton.*
- Ismersz verset? Amit mondjuk a vándorok szoktak énekelni az úton.
*A vándorlásra jól felkészültek, és nem kellett hozzá másik hátizsák. Egy nagy zsákban elférnek a közös cuccaik. Mosollyal az arcán lépi át Arthenior kapuját, közben az őröknek biccent köszönésképpen.
" Arae vajon szeret utazni? Mert én imádok. Kiderül, hogy mennyire viseli jól az általam diktált tempót. " Kezdetben belegyorsít ténylegesen, azonban később rájön, hogy kihasználhatnák azt, hogy a természetben vannak. Egy ötlete támad, amit rögtön belesuttog párja fülébe.*
- Készíthetek rólad egy majd képeket? Ahogy ülsz a réten, vagy egy vízesésnél vagy. Vagy bármilyen más képet is szívesen elkészítek. * Közben már magához öleli szerelmét, hogy egy hosszú csókkal lágyítsa meg a szívét.*
- Tudod azért nem megyünk gyorsan, mert kihasználhatnánk, hogy a természetben vagyunk. Képeket készítenénk és igazából kettesben lennénk, ha mondjuk letérnénk az útról. Szerintem erre vágyunk igazán, hogy kettesben lehessünk és senki se hallgasson ki minket. A városban nem lehet tudni, hogy melyik falnak lesz füle. * Meséli boldogsággal, közben keze megcirógatja a nő oldalát.*
- Szeretem mikor nevetsz, és mikor boldognak látlak. Szeretem a hangod, a szemed és azt a csodás alakod. *A párja hátsójába játékosan belecsíp. Csak egyszeri alkalom, mert nem szeretne rendszert csinálni ebből. Arról nem beszélve, hogy egy fenék csípés nem egy kellemes dolog.*
- Elnézést! Este ellensúlyozom ezen tettem.* Előre megmondja, hogy kellemes éjszakázás lesz. Van terve ma estére, mert igazán most tudta magát túltenni a múlton.*
- Ismersz verset? Amit mondjuk a vándorok szoktak énekelni az úton.
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2012-10-28 21:42:59
Üzenet elküldve: 2012-10-28 21:42:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Hősünk próbálja elcsábítani Eleonort, hogy fussanak el, de a lány nem enged. Ezt a tényt szomorúan vette, de végül úgy dönt, hogy egyedül ő se megy el. Bár képességében állna elrepülni, de nem akarja itt hagyni újdonsült barátait. Meg a kaland tüze is fűti. Ezért csak hátrébb áll. Majd Geradras éppen hősködik a banditákkal, ekkor látja, hogy Eleonornak szüksége van rá. Oda is lép hozzá megfogja kezét, hogy nyugtassa, a meglehetősen feszült leányt. Majd mélyen a szemébe néz, és így szól.*
-Ne aggódj, majd lesz valahogy.
*Halkan mondta a lánynak mégis bizalmat sugárzott szavaiból. Majd hősünk is figyeli az eseményeket.*
-Ne aggódj, majd lesz valahogy.
*Halkan mondta a lánynak mégis bizalmat sugárzott szavaiból. Majd hősünk is figyeli az eseményeket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579