Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 224 (4461. - 4480. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4480. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-02 21:51:47
Üzenet elküldve: 2019-01-02 21:51:47
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Utolsó levél//
//Magányosok útja//
//Lyzendra//
*Az biztos, hogy a kicsiny falka természetellenesen viselkedik. Ez nem csak egy olyan tapasztalt erdőjárónak tűnik fel, mint Lyzendra, de még Deznacknak és Monostornak is, akik kevesebb időt töltöttek el Erdőmélyén, mint az elf nő.
Ahogy azt is biztosan látja, hogy ha most ráront a lupus, akkor már nem lesz ideje nyilat helyezni az idegre, de még a társai is kellemetlenül messze vannak egy olyan vad ellen, mint a lupus fulgur.
Ám valamiért Lyzendra bízik az állatokban és leengedi fegyverét, s az eddig barátságosan viselkedő, felé közeledő alfa felé nyújtja a kezét.
A termetes lupus előbb óvatosan közelíti meg orrával a felé nyújtott kezet, majd egyszer csak Lyz ujja és a lupus orra összeérnek.
Mint amikor villám hasít át az égen, égzengés rázza meg a vidéket, egy villámló ív húz át az elf nő és a lupus teste között. Lyzendra teste ívben megfeszül, nem kerülheti el a villámcsapást. Az idegein fájdalom hasít végig, ha nem bírja eléggé a kínt, még el is ájulhat.
Ám ami a villámcsapáskor éri, teljesen másféle tapasztalatot kínál.
Ismerős vidéken jár, de most mindent hó borít, így nehéz felismerni a hasonlóságot. A kopasz, lombtalan fákat forgószél csavarja, recsegnek-ropognak az ágak, apró gallyakat kap fel a szél és repít a magasba, sáros avarral és kásás hóval keverve. Közvetlen előtte hatalmas kiterjedésű tölcséroszlop keveri a levegőt, lomha sebességgel forogva gyűjti, szippantja fel a környezetéből mindent, ami nem elég nehéz, hogy a talajon maradjon. A koszos-fehér tornádó fala átláthatatlan, legalább ötven-hetven lépés széles és a szürke égig ér, a belsejében száraz-villámok fénylenek fel olykor-olykor, de hangjuk nincs, csak a szélvihar tompa morgása és a fák recsegése hallatszik kegyetlen.*
//Denzack és Monsotor//
*A két férfi egyelőre nem tesz semmit, de Lyzendra kézjele éppen ezt kérte tőlük, így egyelőre csak tétlen szemlélői az eseményeknek.
A távolság csökken és csökken az elf vezető és a lupus alfa között, aztán Lyz a lupus felé nyúl és egyszer csak összeér a nő ujja és az állat orra.
Az égzengés megrázza a vidéket, a találkozás középpontjából kiindulva körkörösen felrázza a frissen hullott havat, megrázza a köpenyek szárát és a ruhák ujját, ahogy végigvág a két férfin, de semmiféle mást hatást nem vált ki. Legfeljebb azt érezhetik, ahogy a hajuk, a karjukon a szőr az égnek mered a felszabaduló hatalmas energiáktól.
Minden egyetlen pillanat alatt játszódik le és Lyzendra ájultan zuhan a földre, a lupus pedig megugrik, ijedten, hátrafelé, mintha maga sem számított volna hasonló végkimenetelre. A mögötte álló többi vad is megugrik és nekivágnak az erdőnek, hogy eltűnjenek a hármas szeme elől. Hacsak nincs náluk íj vagy nyílpuska, képtelenek érdemi támadást leadni a menekülő állatokra.
Tőlük jobbra, a fák között ötven-hatvan lépésre agancsos állatok figyelik a jelenetet, de csak a sziluettjük látszik a sűrűsödő hóesésben.*
//Umon//
*Észak bizony, északnak vezeti az állat, ha követi és körülötte lassan rázendít a hóesés. Apró, szúrós szemű hó, zavarja a látást, ha nem tesz ellene. A hideg is kezd egyre élesebb lenni, az ujjak elgémberedhetnek a kantáron, szokatlan hideg ez.
A különös állat viszont céltudatosan vezeti, csak olykor áll meg, hogy ellenőrizze, ott van-e mögötte Umon, tart előre töretlenül.
A nyeregben ülő férfi, mivel gyakran ellenőrzi környezetét, valamit felfedez, de nem maga körül, hanem fent, a levegőben. Jókora szárnyas lény köröz odafent a magadban, de a hóeséstől és a tájat beborító szürkeségtől nem lehet kivenni, miféle állat lehet, de a körözésből ítélve vadászik valamire.
Ha kicsit utánaszámol, akkor gyorsan rájöhet, hogy nem ő a célpont, hanem az előtte húsz lépéssel haladó szarvas állat, s amikor erre ráébred, máris látja, ahogy a szürke égbolt mögé rejtőző lény lusta kört írva le zuhanó ívbe kezd, hogy egy kevésbé fás részen lecsapjon a gyanútlanul előtte haladó különös vezetőjére.*
//Magányosok útja//
//Lyzendra//
*Az biztos, hogy a kicsiny falka természetellenesen viselkedik. Ez nem csak egy olyan tapasztalt erdőjárónak tűnik fel, mint Lyzendra, de még Deznacknak és Monostornak is, akik kevesebb időt töltöttek el Erdőmélyén, mint az elf nő.
Ahogy azt is biztosan látja, hogy ha most ráront a lupus, akkor már nem lesz ideje nyilat helyezni az idegre, de még a társai is kellemetlenül messze vannak egy olyan vad ellen, mint a lupus fulgur.
Ám valamiért Lyzendra bízik az állatokban és leengedi fegyverét, s az eddig barátságosan viselkedő, felé közeledő alfa felé nyújtja a kezét.
A termetes lupus előbb óvatosan közelíti meg orrával a felé nyújtott kezet, majd egyszer csak Lyz ujja és a lupus orra összeérnek.
Mint amikor villám hasít át az égen, égzengés rázza meg a vidéket, egy villámló ív húz át az elf nő és a lupus teste között. Lyzendra teste ívben megfeszül, nem kerülheti el a villámcsapást. Az idegein fájdalom hasít végig, ha nem bírja eléggé a kínt, még el is ájulhat.
Ám ami a villámcsapáskor éri, teljesen másféle tapasztalatot kínál.
Ismerős vidéken jár, de most mindent hó borít, így nehéz felismerni a hasonlóságot. A kopasz, lombtalan fákat forgószél csavarja, recsegnek-ropognak az ágak, apró gallyakat kap fel a szél és repít a magasba, sáros avarral és kásás hóval keverve. Közvetlen előtte hatalmas kiterjedésű tölcséroszlop keveri a levegőt, lomha sebességgel forogva gyűjti, szippantja fel a környezetéből mindent, ami nem elég nehéz, hogy a talajon maradjon. A koszos-fehér tornádó fala átláthatatlan, legalább ötven-hetven lépés széles és a szürke égig ér, a belsejében száraz-villámok fénylenek fel olykor-olykor, de hangjuk nincs, csak a szélvihar tompa morgása és a fák recsegése hallatszik kegyetlen.*
//Denzack és Monsotor//
*A két férfi egyelőre nem tesz semmit, de Lyzendra kézjele éppen ezt kérte tőlük, így egyelőre csak tétlen szemlélői az eseményeknek.
A távolság csökken és csökken az elf vezető és a lupus alfa között, aztán Lyz a lupus felé nyúl és egyszer csak összeér a nő ujja és az állat orra.
Az égzengés megrázza a vidéket, a találkozás középpontjából kiindulva körkörösen felrázza a frissen hullott havat, megrázza a köpenyek szárát és a ruhák ujját, ahogy végigvág a két férfin, de semmiféle mást hatást nem vált ki. Legfeljebb azt érezhetik, ahogy a hajuk, a karjukon a szőr az égnek mered a felszabaduló hatalmas energiáktól.
Minden egyetlen pillanat alatt játszódik le és Lyzendra ájultan zuhan a földre, a lupus pedig megugrik, ijedten, hátrafelé, mintha maga sem számított volna hasonló végkimenetelre. A mögötte álló többi vad is megugrik és nekivágnak az erdőnek, hogy eltűnjenek a hármas szeme elől. Hacsak nincs náluk íj vagy nyílpuska, képtelenek érdemi támadást leadni a menekülő állatokra.
Tőlük jobbra, a fák között ötven-hatvan lépésre agancsos állatok figyelik a jelenetet, de csak a sziluettjük látszik a sűrűsödő hóesésben.*
//Umon//
*Észak bizony, északnak vezeti az állat, ha követi és körülötte lassan rázendít a hóesés. Apró, szúrós szemű hó, zavarja a látást, ha nem tesz ellene. A hideg is kezd egyre élesebb lenni, az ujjak elgémberedhetnek a kantáron, szokatlan hideg ez.
A különös állat viszont céltudatosan vezeti, csak olykor áll meg, hogy ellenőrizze, ott van-e mögötte Umon, tart előre töretlenül.
A nyeregben ülő férfi, mivel gyakran ellenőrzi környezetét, valamit felfedez, de nem maga körül, hanem fent, a levegőben. Jókora szárnyas lény köröz odafent a magadban, de a hóeséstől és a tájat beborító szürkeségtől nem lehet kivenni, miféle állat lehet, de a körözésből ítélve vadászik valamire.
Ha kicsit utánaszámol, akkor gyorsan rájöhet, hogy nem ő a célpont, hanem az előtte húsz lépéssel haladó szarvas állat, s amikor erre ráébred, máris látja, ahogy a szürke égbolt mögé rejtőző lény lusta kört írva le zuhanó ívbe kezd, hogy egy kevésbé fás részen lecsapjon a gyanútlanul előtte haladó különös vezetőjére.*
4479. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-02 17:18:31
Üzenet elküldve: 2019-01-02 17:18:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Magányosok útja//
*Az első néhány lépést követően immár jóval nyugodtabban, majdhogynem unott képpel követi az állatot, nyeglén a nyeregben. Végeredményben egyéb dolga úgy sincs, ahogy elnézi az állat tán északra vezeti, ami egyébként is a célja lett volna.*
- Végül is rábólintottál. *Heherészik fel halkan, azért annyira nem hangosan, hogy az állat esetleg megugorjon, szerencsére egész nyugodt poroszkálásnak tűnik, a szemcsés csillogásban tükröződő, lassan hólepte tájon. Persze tekintetét járatja maga körül, igyekszik mindenre felkészülni, botját keze ügyében tartja, ahogyan tőre és dobótőre is ott lapul kabátja zsebében. Egész jól felszerelt, ahhoz képest, ahogyan korábban járt mindenfelé. Azt már most elkönyveli magában, hogy az állat bármerre halad követni fogja, kivéve persze, ha valami egyértelmű vészhelyzet gátolná meg ebben.*
- Ha észak, hát legyen észak, cimbora. *Támaszkodik hátra nyergében.* Bármit hozzon is az. *Sóhajt fel, kissé hidegebb tekintettel.*
*Az első néhány lépést követően immár jóval nyugodtabban, majdhogynem unott képpel követi az állatot, nyeglén a nyeregben. Végeredményben egyéb dolga úgy sincs, ahogy elnézi az állat tán északra vezeti, ami egyébként is a célja lett volna.*
- Végül is rábólintottál. *Heherészik fel halkan, azért annyira nem hangosan, hogy az állat esetleg megugorjon, szerencsére egész nyugodt poroszkálásnak tűnik, a szemcsés csillogásban tükröződő, lassan hólepte tájon. Persze tekintetét járatja maga körül, igyekszik mindenre felkészülni, botját keze ügyében tartja, ahogyan tőre és dobótőre is ott lapul kabátja zsebében. Egész jól felszerelt, ahhoz képest, ahogyan korábban járt mindenfelé. Azt már most elkönyveli magában, hogy az állat bármerre halad követni fogja, kivéve persze, ha valami egyértelmű vészhelyzet gátolná meg ebben.*
- Ha észak, hát legyen észak, cimbora. *Támaszkodik hátra nyergében.* Bármit hozzon is az. *Sóhajt fel, kissé hidegebb tekintettel.*
4478. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:35:36
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:35:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó levél//
* Igazán szörnyű csapásnak véli Denzack elsőre a felbukkanó farkasszerű lényeket, hiszen eddig nincsenek túl jó emlékei az erdei állatokról. Hiszen már elsőre is majdnem eltette láb alól egy ördögi vérnyúl. Aztán meg jöttek a parázsszemű szarvasok. Nem fér kétség hozzá, hogy eddigi legveszélyesebb kalandjait hajtotta illetve hajtja végre a sötételf. A legnagyobb lény közeledni kezd Lyz felé, s bár Denzack legszívesebben azonnal megpróbálná nyakon szúrni az állatot, nem teszi, hiszen az állatok túlerőben vannak és valószínűleg nem lenne olyan gyors, hogy időben leszúrja az állatot. Így némán, mozdulatlanul áll, s a levegőt egyre szaporábban veszi, hiszen fogalma sincs, hogy mit is tehetnének ebben az esetben. Lyz parancsa, hogy hagyják ott, ha baj történne, egyáltalán nem tetszik a mélységinek, hiszen már oly sok mindenkit hátrahagytak a vadvédi bandából. Lyz is közeledni kezd a bestia felé, amit Denzack abszolút őrültségnek tart. Bár még mindig sejtelme sincs, hogy mégis mit akarhatnak a farkasok és azt sem érti, hogy miért nem lendültek támadásba, mikor egyértelműen fölényben vannak a kis csapattal szemben. Tekintetés végig Lyzen és az állaton tartja, s rendkívül izgul, hogy mi fog kisülni ebből. *
* Igazán szörnyű csapásnak véli Denzack elsőre a felbukkanó farkasszerű lényeket, hiszen eddig nincsenek túl jó emlékei az erdei állatokról. Hiszen már elsőre is majdnem eltette láb alól egy ördögi vérnyúl. Aztán meg jöttek a parázsszemű szarvasok. Nem fér kétség hozzá, hogy eddigi legveszélyesebb kalandjait hajtotta illetve hajtja végre a sötételf. A legnagyobb lény közeledni kezd Lyz felé, s bár Denzack legszívesebben azonnal megpróbálná nyakon szúrni az állatot, nem teszi, hiszen az állatok túlerőben vannak és valószínűleg nem lenne olyan gyors, hogy időben leszúrja az állatot. Így némán, mozdulatlanul áll, s a levegőt egyre szaporábban veszi, hiszen fogalma sincs, hogy mit is tehetnének ebben az esetben. Lyz parancsa, hogy hagyják ott, ha baj történne, egyáltalán nem tetszik a mélységinek, hiszen már oly sok mindenkit hátrahagytak a vadvédi bandából. Lyz is közeledni kezd a bestia felé, amit Denzack abszolút őrültségnek tart. Bár még mindig sejtelme sincs, hogy mégis mit akarhatnak a farkasok és azt sem érti, hogy miért nem lendültek támadásba, mikor egyértelműen fölényben vannak a kis csapattal szemben. Tekintetés végig Lyzen és az állaton tartja, s rendkívül izgul, hogy mi fog kisülni ebből. *
4477. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-02 00:08:23
Üzenet elküldve: 2019-01-02 00:08:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*A lány válaszára bólint. Kiveszi belőle, hogy a másik megérti miben is különbözik ez az utazás a múltkoritól. A díszkíséret hiánya. A doki pedig elég életképesnek tartja magát ahhoz, hogy ő túlélje ha baj van viszont a lányt félti. Olyan kis törékenynek tűnik. A története hallatán kicsit szorosabban öleli.*
-Ez aranyos. Biztos szerettek téged.*Sajnos a lány szemét nem látja, de a saját mondatain érzi, hogy talán kicsit túl durvák szóval folytatja.*Tudod az élet néha nagyon kemény és igazságtalan. Erősnek kell lenned. Én itt vagyok és leszek is neked. Természetesen, azt nem tudom mit hoz a jövő, de megkedveltelek úgyhogy rám számíthatsz. Szívesen segítek megtalálni a helyed a világban. Bízz bennem!
*Ha sikerül akkor fejét a lány vállára teszi és úgy öleli. Ez is azok közé a dolgok közé tartozott amit meg kellett beszélniük mert tegnap más dolgok vonták el a figyelmüket.*
*A lány válaszára bólint. Kiveszi belőle, hogy a másik megérti miben is különbözik ez az utazás a múltkoritól. A díszkíséret hiánya. A doki pedig elég életképesnek tartja magát ahhoz, hogy ő túlélje ha baj van viszont a lányt félti. Olyan kis törékenynek tűnik. A története hallatán kicsit szorosabban öleli.*
-Ez aranyos. Biztos szerettek téged.*Sajnos a lány szemét nem látja, de a saját mondatain érzi, hogy talán kicsit túl durvák szóval folytatja.*Tudod az élet néha nagyon kemény és igazságtalan. Erősnek kell lenned. Én itt vagyok és leszek is neked. Természetesen, azt nem tudom mit hoz a jövő, de megkedveltelek úgyhogy rám számíthatsz. Szívesen segítek megtalálni a helyed a világban. Bízz bennem!
*Ha sikerül akkor fejét a lány vállára teszi és úgy öleli. Ez is azok közé a dolgok közé tartozott amit meg kellett beszélniük mert tegnap más dolgok vonták el a figyelmüket.*
4476. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-02 00:07:27
Üzenet elküldve: 2019-01-02 00:07:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*Gyermekkora óta taníttatták, cseppet sem meglepő, hogy ismeri az utat, bár kevés a gyakorlati tapasztalata. Reméli, hogy nem lesz semmi probléma. Nem ismeri a szerzeteket akik az úton megfordulnak. Mondjuk Bakcs valószínűleg nem is hagyná bajban, de a doki nem járna lehet jól. Int válaszán jót mosolyog.*
~Óh, ezek a bókok.~
-Egyszer jártam. Amikor rokonokhoz utaztunk, de akkor díszkísérettel mentünk, hintóval.
*Mosolyog ahogy vissza gondol az utazás napjára.*
-Én még viszonylag fiatal voltam, nem bírtam a hosszú utazást, ami próbára tette a szüleim és a nevelőnőm. Szegények már mindent csináltak. Kártyáztunk, olvastunk, énekeltünk.
*Szeme égni kezd, pislognia kell, hogy ne sírja el magát.*
*Gyermekkora óta taníttatták, cseppet sem meglepő, hogy ismeri az utat, bár kevés a gyakorlati tapasztalata. Reméli, hogy nem lesz semmi probléma. Nem ismeri a szerzeteket akik az úton megfordulnak. Mondjuk Bakcs valószínűleg nem is hagyná bajban, de a doki nem járna lehet jól. Int válaszán jót mosolyog.*
~Óh, ezek a bókok.~
-Egyszer jártam. Amikor rokonokhoz utaztunk, de akkor díszkísérettel mentünk, hintóval.
*Mosolyog ahogy vissza gondol az utazás napjára.*
-Én még viszonylag fiatal voltam, nem bírtam a hosszú utazást, ami próbára tette a szüleim és a nevelőnőm. Szegények már mindent csináltak. Kártyáztunk, olvastunk, énekeltünk.
*Szeme égni kezd, pislognia kell, hogy ne sírja el magát.*
4475. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:16:28
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:16:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*Meglepi, hogy a másik tudja merre kell menni. Mondjuk úgy mondja, hogy csak sejtése van, de az is meglepő. Int-nek nem tetszik, hogy ilyen bizonytalan helyeken kell átmenniük. Talán csak azért mert múltkor mikor egy vörös szépséggel a városon kívül utazott akkor elvesztette a kezét és az adott lány is rosszul járt. Így örömmel a másik akaratlanul is jól időzíti a csókot. Az elf vadul viszonozza, de magyarázatot nem ad. A következő kérdést megfontolja majd egy őszinte választ ad.*
-A legjobb benne, hogy velem vagy. A leckéket viszont szívesen veszem mert hasznos lesz megtanulnom. Jártál már ilyen messze a városon kívül?
*Meglepi, hogy a másik tudja merre kell menni. Mondjuk úgy mondja, hogy csak sejtése van, de az is meglepő. Int-nek nem tetszik, hogy ilyen bizonytalan helyeken kell átmenniük. Talán csak azért mert múltkor mikor egy vörös szépséggel a városon kívül utazott akkor elvesztette a kezét és az adott lány is rosszul járt. Így örömmel a másik akaratlanul is jól időzíti a csókot. Az elf vadul viszonozza, de magyarázatot nem ad. A következő kérdést megfontolja majd egy őszinte választ ad.*
-A legjobb benne, hogy velem vagy. A leckéket viszont szívesen veszem mert hasznos lesz megtanulnom. Jártál már ilyen messze a városon kívül?
4474. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:15:47
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:15:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*Elindulnak és a férfi kérdésén elmosolyodik.*
-Van róla sejtésem. Ha jól tudom az ingoványos vidék felé kell mennünk. Ott tudunk, majd a leglassabban haladni, de a füves pusztán be tudjuk hozni, ha számításaim nem csalnak.
*Hátrafordul egy csókra, majd ösztökéli egy kicsit a lovat gyorsabb lépés tempóra.*
-Hogy tetszik a lovaglás? Majd még azért adok órákat, mert nagyon az elején vagy, de meg kell, hogy mondjam ügyesen haladsz.
*Mosolyog és kikerül egy nagy pocsolyát és sarat. Megnyugtatja, hogy ismét lóháton ülhet és a természetben lehet.*
*Elindulnak és a férfi kérdésén elmosolyodik.*
-Van róla sejtésem. Ha jól tudom az ingoványos vidék felé kell mennünk. Ott tudunk, majd a leglassabban haladni, de a füves pusztán be tudjuk hozni, ha számításaim nem csalnak.
*Hátrafordul egy csókra, majd ösztökéli egy kicsit a lovat gyorsabb lépés tempóra.*
-Hogy tetszik a lovaglás? Majd még azért adok órákat, mert nagyon az elején vagy, de meg kell, hogy mondjam ügyesen haladsz.
*Mosolyog és kikerül egy nagy pocsolyát és sarat. Megnyugtatja, hogy ismét lóháton ülhet és a természetben lehet.*
4473. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:11:14
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:11:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*Figyelmesen hallgatja a lányt. Azt, gondolta, hogy a lábával majd át kell fogni az állat lábát. De ezek szerint a kengyel biztonsága nélkül. Azon pedig, hogy a lány csípőjét át kell karolnia elvigyorodik.*
-Az biztos kényelmes lesz.
*Természetesen semmi rosszra nem gondol. Mégiscsak lovon ölnek. Csak élvezi a másik közelségét. Hátra is csüccsen óvatosan majd igyekszik magát megtartani és figyeli a lányt. Megállapítja, hogy nem egy biztonságos állat a ló. Mikor mindketten biztosan ülnek és átkarolta a lányt akkor biccent a vörösnek.*
-Mehetünk. Te tudod merre vannak a thargok területei?
*Figyelmesen hallgatja a lányt. Azt, gondolta, hogy a lábával majd át kell fogni az állat lábát. De ezek szerint a kengyel biztonsága nélkül. Azon pedig, hogy a lány csípőjét át kell karolnia elvigyorodik.*
-Az biztos kényelmes lesz.
*Természetesen semmi rosszra nem gondol. Mégiscsak lovon ölnek. Csak élvezi a másik közelségét. Hátra is csüccsen óvatosan majd igyekszik magát megtartani és figyeli a lányt. Megállapítja, hogy nem egy biztonságos állat a ló. Mikor mindketten biztosan ülnek és átkarolta a lányt akkor biccent a vörösnek.*
-Mehetünk. Te tudod merre vannak a thargok területei?
4472. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:09:54
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:09:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*Sejti, hogy a doki figyeli miközben elmegy, ezért mosolyognia kell.*
~Férfiak...~
*Elégedetten konstatálja, hogy ellenkezést nem hall, így nyugodt szívvel mehet el. Amikor megszerezte a pokrócot és int, akkor új kérdést kap.*
-A lábaddal át kell fognod Bakcs oldalát, a kezedet pedig mondjuk rakhatod a csípőmre.
~Semmi pajzánkodás.~
*Amint a férfi átült a pokrócra, kecsesen felhúzza magát és elölről átemeli a lábát, hogy ne üsse meg a másikat. Bakcs egy kicsit mocorog, de hamar minden a helyére kerül és kényelmes lesz mindenkinek. Hátra sandít.*
-Mehetünk?
*Ha a férfi helyesel, akkor egy cuppogás kíséretében elindítja a lovat. Komótosan ballagnak, hogy mindenki szokja a helyzetet.*
*Sejti, hogy a doki figyeli miközben elmegy, ezért mosolyognia kell.*
~Férfiak...~
*Elégedetten konstatálja, hogy ellenkezést nem hall, így nyugodt szívvel mehet el. Amikor megszerezte a pokrócot és int, akkor új kérdést kap.*
-A lábaddal át kell fognod Bakcs oldalát, a kezedet pedig mondjuk rakhatod a csípőmre.
~Semmi pajzánkodás.~
*Amint a férfi átült a pokrócra, kecsesen felhúzza magát és elölről átemeli a lábát, hogy ne üsse meg a másikat. Bakcs egy kicsit mocorog, de hamar minden a helyére kerül és kényelmes lesz mindenkinek. Hátra sandít.*
-Mehetünk?
*Ha a férfi helyesel, akkor egy cuppogás kíséretében elindítja a lovat. Komótosan ballagnak, hogy mindenki szokja a helyzetet.*
4471. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:03:49
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:03:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*A megjegyzése nem, azt a hatást váltotta ki mint szerette volna. Ez persze nem szegi kedvét csak vágyakozva felsóhajt. Majd a folytatásra elmosolyodik. Könnyű őt motiválni. Csak nehezen bírja a semmit tevést és ha nem haladnak. Ez a lovaglásgyakorlás is csak azért érdekes egy kicsit mert új dolog. A ló megállítása nem sikerül elsőre amire megjegyzést is tesz.*
-No!
*Vasmacskát nem tud kidobni sajnos, de csak sikerül. El tud indulni és meg tud állni. Várja az instrukciókat a közti állapotra vagyis, hogy majd miként irányítsa, de más következik. A lány kijelenti, hogy mi lesz Int meg annyit se tud mondani, hogy „Ne!” és már csak a távolodó ringó feneket tudja nézni.*
~De kis akaratos. Jó nő.~
*Magában mérlegeli még kicsit a vöröst meg a helyzetet. Út közben majd kell egy kicsit beszélniük az tuti. Úgy érzi a vörös is bírja őt szóval reménykedik benne, hogy jól átbeszélhetik a dolgokat. Mikor a lány visszatér akkor Int bólint.*
-Rendben. És majd ott mibe kapaszkodok kézzel meg lábbal?
*Ez el lett felejtve mondva. Ha a lány felvilágosítja akkor az adott instrukciók alapján hátra is ül.*
*A megjegyzése nem, azt a hatást váltotta ki mint szerette volna. Ez persze nem szegi kedvét csak vágyakozva felsóhajt. Majd a folytatásra elmosolyodik. Könnyű őt motiválni. Csak nehezen bírja a semmit tevést és ha nem haladnak. Ez a lovaglásgyakorlás is csak azért érdekes egy kicsit mert új dolog. A ló megállítása nem sikerül elsőre amire megjegyzést is tesz.*
-No!
*Vasmacskát nem tud kidobni sajnos, de csak sikerül. El tud indulni és meg tud állni. Várja az instrukciókat a közti állapotra vagyis, hogy majd miként irányítsa, de más következik. A lány kijelenti, hogy mi lesz Int meg annyit se tud mondani, hogy „Ne!” és már csak a távolodó ringó feneket tudja nézni.*
~De kis akaratos. Jó nő.~
*Magában mérlegeli még kicsit a vöröst meg a helyzetet. Út közben majd kell egy kicsit beszélniük az tuti. Úgy érzi a vörös is bírja őt szóval reménykedik benne, hogy jól átbeszélhetik a dolgokat. Mikor a lány visszatér akkor Int bólint.*
-Rendben. És majd ott mibe kapaszkodok kézzel meg lábbal?
*Ez el lett felejtve mondva. Ha a lány felvilágosítja akkor az adott instrukciók alapján hátra is ül.*
4470. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:02:59
Üzenet elküldve: 2019-01-01 23:02:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*A doki látszólag nem leli nagy örömét a lovaglásban, amit a kijelentése is bizonyít.*
-Ne a fenekemet nézegesd, hanem a dolgoddal foglalkozz. *Huncut módon hátrasandít.* Lesz még időd azzal foglalkozni.
*Ismeri már annyira a férfit, hogy tudja az nem hiszi el amiket mond, és nem is próbálja meggyőzni vagy magyarázni neki erről. Helyette előáll a megállás ötletével és jót kuncog a másik mozdulatain. Nem sikerül Bakcsot rögtön megállítania, de azért csak sikerül neki.*
-Remek.
*Összecsapja a tenyerét, majd a ló bal oldalára sétál.*
-Kerítek neked egy pokrócot, és akkor kicsusszansz hátrafelé a nyeregből és azon fogsz ülni. Én pedig felszállok a nyeregbe és indulunk.
*A válasszal nem törődve, otthagyja a férfit és elindul vissza az istállóba. Ha sikerül a férfinak fennmaradni és egy helyben maradni, akkor sikeresnek mondható az első pár lecke. Kis keresgélés után talál is egy pokrócot, majd kifelé menet mondja az egyik szolgálónak, hogy elvitte azt, majd jót kuncog a férfi görcsös testtartásán. Feldobj a pokrócot és int.*
-Na pattanj, hogy felszálljak én is.
*A doki látszólag nem leli nagy örömét a lovaglásban, amit a kijelentése is bizonyít.*
-Ne a fenekemet nézegesd, hanem a dolgoddal foglalkozz. *Huncut módon hátrasandít.* Lesz még időd azzal foglalkozni.
*Ismeri már annyira a férfit, hogy tudja az nem hiszi el amiket mond, és nem is próbálja meggyőzni vagy magyarázni neki erről. Helyette előáll a megállás ötletével és jót kuncog a másik mozdulatain. Nem sikerül Bakcsot rögtön megállítania, de azért csak sikerül neki.*
-Remek.
*Összecsapja a tenyerét, majd a ló bal oldalára sétál.*
-Kerítek neked egy pokrócot, és akkor kicsusszansz hátrafelé a nyeregből és azon fogsz ülni. Én pedig felszállok a nyeregbe és indulunk.
*A válasszal nem törődve, otthagyja a férfit és elindul vissza az istállóba. Ha sikerül a férfinak fennmaradni és egy helyben maradni, akkor sikeresnek mondható az első pár lecke. Kis keresgélés után talál is egy pokrócot, majd kifelé menet mondja az egyik szolgálónak, hogy elvitte azt, majd jót kuncog a férfi görcsös testtartásán. Feldobj a pokrócot és int.*
-Na pattanj, hogy felszálljak én is.
4469. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:57:42
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:57:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*Rohadt kényelmetlen az a ló és magas is. Int csak remélni tudja, hogy értékelve lesznek ezek a fáradalmai. Bár úgy érzi nem. Viszont elindul és a vörös szerint jó. Ő meg jobban ért hozzá szóval valószínűleg tényleg jó.*
-Hát oké.
*Felőle sétálhatnak. Mondjuk a föld kényelmesebb. Valszeg ha a lány itt lesz vele akkor se romantikus gondolatok jutnak majd az eszébe. Azért egy bókot megejt.*
-Amúgy jó a segged. Még mindig.
*Vigyorodik el A mondatra, hogy ne pánikoljon csak mosolyog. Ő pánikolni? Cöh. Majd biztos. Azt, se hinné, hogy az állat tudja mit érez. Nem is látja az arcát és Int-hez amúgy is hozzánőtt már a mosolya. Nem egyszerű mögé látni. A lovon való zötykölődés élményét a lány újabb ötlete zavarja meg ami persze nincs a doki ellenére. A megállás jó. És látszólag nem is olyan nehéz. Mármint Int úgy véli.*
-Hát…oké.
*Mi mást is mondhatna? Majd ahogy az előbb is határozott mozdulatokkal igyekszik a lány instrukcióinak megfelelni.*
*Rohadt kényelmetlen az a ló és magas is. Int csak remélni tudja, hogy értékelve lesznek ezek a fáradalmai. Bár úgy érzi nem. Viszont elindul és a vörös szerint jó. Ő meg jobban ért hozzá szóval valószínűleg tényleg jó.*
-Hát oké.
*Felőle sétálhatnak. Mondjuk a föld kényelmesebb. Valszeg ha a lány itt lesz vele akkor se romantikus gondolatok jutnak majd az eszébe. Azért egy bókot megejt.*
-Amúgy jó a segged. Még mindig.
*Vigyorodik el A mondatra, hogy ne pánikoljon csak mosolyog. Ő pánikolni? Cöh. Majd biztos. Azt, se hinné, hogy az állat tudja mit érez. Nem is látja az arcát és Int-hez amúgy is hozzánőtt már a mosolya. Nem egyszerű mögé látni. A lovon való zötykölődés élményét a lány újabb ötlete zavarja meg ami persze nincs a doki ellenére. A megállás jó. És látszólag nem is olyan nehéz. Mármint Int úgy véli.*
-Hát…oké.
*Mi mást is mondhatna? Majd ahogy az előbb is határozott mozdulatokkal igyekszik a lány instrukcióinak megfelelni.*
4468. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:56:02
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:56:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Masnap//
*A férfi nem ül még annyira biztosan a nyeregben, de kezdő létére elég ügyes. Amikor teszi amit mondott, a ló vonakodva ugyan, de elindul.*
-Remek nagyon jó most sétálunk picit.
*Bakcs előtt megy, hogy az az ő nyomát kövesse.*
-Egész jól csinálod. Az a lényeg, hogy ne pánikolj soha. Ha megbotlik, vagy bármi történik, akkor is meg kell őrizni a higgadtságot. *Hátra sandít.* Tudják mit érzünk.
*Kis sétálás után úgy gondolja ideje a megállást is gyakorolni.*
-Amikor meg szeretnél állni, akkor meghúzod egy kicsit a kantárt magad felé, lenyomod a sarkadat ennél is jobban, kicsit szorítasz a térdeddel. Fontos, hogy mindent érzéssel csinálj és gondolj arra, hogy most megállunk.
*Megfordul, hogy lássa hogyan boldogul a doki.*
*A férfi nem ül még annyira biztosan a nyeregben, de kezdő létére elég ügyes. Amikor teszi amit mondott, a ló vonakodva ugyan, de elindul.*
-Remek nagyon jó most sétálunk picit.
*Bakcs előtt megy, hogy az az ő nyomát kövesse.*
-Egész jól csinálod. Az a lényeg, hogy ne pánikolj soha. Ha megbotlik, vagy bármi történik, akkor is meg kell őrizni a higgadtságot. *Hátra sandít.* Tudják mit érzünk.
*Kis sétálás után úgy gondolja ideje a megállást is gyakorolni.*
-Amikor meg szeretnél állni, akkor meghúzod egy kicsit a kantárt magad felé, lenyomod a sarkadat ennél is jobban, kicsit szorítasz a térdeddel. Fontos, hogy mindent érzéssel csinálj és gondolj arra, hogy most megállunk.
*Megfordul, hogy lássa hogyan boldogul a doki.*
4467. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:03:28
Üzenet elküldve: 2019-01-01 22:03:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Úton-útfélen//
- Köszönöm. *Mosolyog őszintén Lyllire Viel, amikor megdicséri szemét, mert egyáltalán nem bánja, sőt, általában kinevetni szokták érte, nem pedig megcsodálni.
Igaz, hogy a tündér leány nem tudja magában tartani Eeyr, a napfény és a természet iránt érzett feltétlen szeretetét, de ez nem jelenti azt, hogy megbántaná, ha valakit zavar az ilyesmi. A lány csak azt adja mások tudtára, őszintén, amit a szíve súg, márpedig az telve van boldogsággal, hogy egy ilyen vidám, jó ügyért küzdő csoporthoz csatlakozhatott, és ezt az örömöt egy istenségnek tulajdonítja. Elhatározása, hogy segíti őket, rendületlen, pozitív gondolatait ezért nem félt közölni Lauval sem az imént. A nő egy kicsit fáradtnak, aggódónak tűnhet, és egy kisebb felfordulás is kerekedik az elmaradó Marella miatt, amiben Viel felelősnek érzi magát. Bűntudatosan kászálódik fel a szekérre, ami aztán tényleg elég magasan van.
~ Felébreszthettem volna, de olyan békésen aludt. ~ *Töpreng magában, ahogy a ház eladója és őrei nyomában útnak indulnak. Ujjait még mindig ruhájában rejtegeti a hidegre való tekintettel.* ~ Nem tudhattam, hogy mikor indulunk. ~
*Csak a festői tájnak köszönhető, hogy túlteszi magát a szomorúságán, mert hát végre visszatérhetett oda, ahonnét elindult. Ahogy haladnak, Vieljana nosztalgikus örömmel emlékszik vissza életére a vadonban. Jókedvében a szekéren ülőkhöz fordul.*
- Nagyon kedves az úrtól, hogy megkönnyíti az utazásunkat. *Mondja. Ennyi jósággal már rég nem találkozott, és most egy, na jó, két nap alatt annyi remek dolog történik. Ez tekinthető isteni jelnek is. Egy újabb mosolyt ereszt meg, ezúttal Lyllinor felé, akinek a szekéren lovaglás igazán újszerű élmény.* Még én sem ültem szekéren, milyen érdekes. *Nevet fel csilingelő hangján.
A gnóm lányka köhögni kezd, és Viel ösztönösen megsimogatja a hátát, hátha gyorsabban elmúlik a baj, de nem úgy tűnik, mintha jobban volna a megismerkedésükhöz képest. Először vele foglalkozik, észre sem veszi a havat, pedig szó szerint az orra előtt történik az eset. Elmosolyodik, egy régi havazásra gondolva.*
- Szerencse? Minél több, annál jobb. *Mosolyog. A tenyerére leesik egy kis pihe, és addig nézi érdekes formáját, míg el nem olvad. Példáját több másik kis fodros pihécske is követi. A lány eléggé fázik, ezért szívesen elfogadja az italt Ylandától, de csak egy egészen kicsit kortyol belőle – ezzel is enyhíti a vacogását. Kézfejével megtörli száját, és tovább is adja a kulacsot.* Régen sokat játszottunk a hóban, és hótündért is készítettünk, képzeld.*
- Ami a szememet illeti… *Kicsit nehezebb erről beszélnie, de megpróbálkozik vele, hogy megvilágítsa a dolgot Lyllinornak. Az italtól felbátorodik, de annyira nem, hogy az elméletét kifejtse. Csak röviden foglalja össze a dolgot.* Ezért neveztek el Holdezüstnek: az ezüst szemem a holdfényt jelképezi, ami rávilágít az igazságra. Néha olyan dolgokat is megpillantok vele, ami más számára nem olyan feltűnő, pedig a legfontosabb. Például a szeretetet, barátságot.
~ Nagy kár, hogy ez a világ erre még nem érett meg. ~
- Köszönöm. *Mosolyog őszintén Lyllire Viel, amikor megdicséri szemét, mert egyáltalán nem bánja, sőt, általában kinevetni szokták érte, nem pedig megcsodálni.
Igaz, hogy a tündér leány nem tudja magában tartani Eeyr, a napfény és a természet iránt érzett feltétlen szeretetét, de ez nem jelenti azt, hogy megbántaná, ha valakit zavar az ilyesmi. A lány csak azt adja mások tudtára, őszintén, amit a szíve súg, márpedig az telve van boldogsággal, hogy egy ilyen vidám, jó ügyért küzdő csoporthoz csatlakozhatott, és ezt az örömöt egy istenségnek tulajdonítja. Elhatározása, hogy segíti őket, rendületlen, pozitív gondolatait ezért nem félt közölni Lauval sem az imént. A nő egy kicsit fáradtnak, aggódónak tűnhet, és egy kisebb felfordulás is kerekedik az elmaradó Marella miatt, amiben Viel felelősnek érzi magát. Bűntudatosan kászálódik fel a szekérre, ami aztán tényleg elég magasan van.
~ Felébreszthettem volna, de olyan békésen aludt. ~ *Töpreng magában, ahogy a ház eladója és őrei nyomában útnak indulnak. Ujjait még mindig ruhájában rejtegeti a hidegre való tekintettel.* ~ Nem tudhattam, hogy mikor indulunk. ~
*Csak a festői tájnak köszönhető, hogy túlteszi magát a szomorúságán, mert hát végre visszatérhetett oda, ahonnét elindult. Ahogy haladnak, Vieljana nosztalgikus örömmel emlékszik vissza életére a vadonban. Jókedvében a szekéren ülőkhöz fordul.*
- Nagyon kedves az úrtól, hogy megkönnyíti az utazásunkat. *Mondja. Ennyi jósággal már rég nem találkozott, és most egy, na jó, két nap alatt annyi remek dolog történik. Ez tekinthető isteni jelnek is. Egy újabb mosolyt ereszt meg, ezúttal Lyllinor felé, akinek a szekéren lovaglás igazán újszerű élmény.* Még én sem ültem szekéren, milyen érdekes. *Nevet fel csilingelő hangján.
A gnóm lányka köhögni kezd, és Viel ösztönösen megsimogatja a hátát, hátha gyorsabban elmúlik a baj, de nem úgy tűnik, mintha jobban volna a megismerkedésükhöz képest. Először vele foglalkozik, észre sem veszi a havat, pedig szó szerint az orra előtt történik az eset. Elmosolyodik, egy régi havazásra gondolva.*
- Szerencse? Minél több, annál jobb. *Mosolyog. A tenyerére leesik egy kis pihe, és addig nézi érdekes formáját, míg el nem olvad. Példáját több másik kis fodros pihécske is követi. A lány eléggé fázik, ezért szívesen elfogadja az italt Ylandától, de csak egy egészen kicsit kortyol belőle – ezzel is enyhíti a vacogását. Kézfejével megtörli száját, és tovább is adja a kulacsot.* Régen sokat játszottunk a hóban, és hótündért is készítettünk, képzeld.*
- Ami a szememet illeti… *Kicsit nehezebb erről beszélnie, de megpróbálkozik vele, hogy megvilágítsa a dolgot Lyllinornak. Az italtól felbátorodik, de annyira nem, hogy az elméletét kifejtse. Csak röviden foglalja össze a dolgot.* Ezért neveztek el Holdezüstnek: az ezüst szemem a holdfényt jelképezi, ami rávilágít az igazságra. Néha olyan dolgokat is megpillantok vele, ami más számára nem olyan feltűnő, pedig a legfontosabb. Például a szeretetet, barátságot.
~ Nagy kár, hogy ez a világ erre még nem érett meg. ~
4466. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:58:14
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:58:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*Arra, hogy ledobná a ló csak elvigyorodik.*
~Azt, próbálnád meg te dög.~
*Próbára azért nem akarná tenni. Nagyot lehet esni egy ilyen dög hátáról. A további magyarázatot látszólag érdektelenül, de figyelmesen hallgatja. Abban biztos, hogy jól tette, hogy a lányt magával hozta. Még ha ez a lovaglás nem is a legkellemesebb élményei közé fog tartozni. Főleg mert még a tegnapi testmozgás miatt a doki olyan részein van izomláz amivel nem egy leányálom lovon ülni.*
-Rendben. Te értesz hozzá.
*Az instrukciókat hallva határozottan bólint. A kantárt nem szívesen lazítja meg. Így kevésbé érzi biztosnak a pozícióját.*
~Hát jól van. Indulj te gebe.~
*Határozott mozdulatokkal ahogy a lány mondta ellőbb jobbról majd balról zár oda a ló oldalához figyelve arra, hogy ha mégis le akarná dobni az-az állat akkor ne legyen olyan könnyű neki. Nem mintha egy Int-féle nyápic doki sokat tudna tenni egy ló ellen.*
*Arra, hogy ledobná a ló csak elvigyorodik.*
~Azt, próbálnád meg te dög.~
*Próbára azért nem akarná tenni. Nagyot lehet esni egy ilyen dög hátáról. A további magyarázatot látszólag érdektelenül, de figyelmesen hallgatja. Abban biztos, hogy jól tette, hogy a lányt magával hozta. Még ha ez a lovaglás nem is a legkellemesebb élményei közé fog tartozni. Főleg mert még a tegnapi testmozgás miatt a doki olyan részein van izomláz amivel nem egy leányálom lovon ülni.*
-Rendben. Te értesz hozzá.
*Az instrukciókat hallva határozottan bólint. A kantárt nem szívesen lazítja meg. Így kevésbé érzi biztosnak a pozícióját.*
~Hát jól van. Indulj te gebe.~
*Határozott mozdulatokkal ahogy a lány mondta ellőbb jobbról majd balról zár oda a ló oldalához figyelve arra, hogy ha mégis le akarná dobni az-az állat akkor ne legyen olyan könnyű neki. Nem mintha egy Int-féle nyápic doki sokat tudna tenni egy ló ellen.*
4465. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:51:59
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:51:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*Jót mosolyog.*
-Nem! Ha belevágod a sarkadat valószínűleg előbb dob le, minthogy megindulna. Bakcs nagyon érzékeny, neki nem kell erősen oda tenni magadat. Viszont vannak lovak akiket úgy kell noszogatni, hogy menjenek. *Hátra sandít, majd folytatja.* Lehet az lenne a legjobb, ha a lóval, amit veszünk neked, én jönnék majd első körben. Persze ha sikerül egy jámbor hátast találni, akkor nincs probléma.
*A férfi szavaira megállítja a lovat és hátra fordulva magyaráz.*
-Úgy tudsz elindulni, hogy a lábaddal egyszer jobbról, egyszer balról odazársz. Nem kell túl erősen. Tapasztalni fogod majd a megfelelő erősséget.
*A dokira mosolyog, elengedi a lovat és várja hogyan sikerül az attrakció.*
-Lazíts egy kicsit a kantáron is.
*Jót mosolyog.*
-Nem! Ha belevágod a sarkadat valószínűleg előbb dob le, minthogy megindulna. Bakcs nagyon érzékeny, neki nem kell erősen oda tenni magadat. Viszont vannak lovak akiket úgy kell noszogatni, hogy menjenek. *Hátra sandít, majd folytatja.* Lehet az lenne a legjobb, ha a lóval, amit veszünk neked, én jönnék majd első körben. Persze ha sikerül egy jámbor hátast találni, akkor nincs probléma.
*A férfi szavaira megállítja a lovat és hátra fordulva magyaráz.*
-Úgy tudsz elindulni, hogy a lábaddal egyszer jobbról, egyszer balról odazársz. Nem kell túl erősen. Tapasztalni fogod majd a megfelelő erősséget.
*A dokira mosolyog, elengedi a lovat és várja hogyan sikerül az attrakció.*
-Lazíts egy kicsit a kantáron is.
4464. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:47:46
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:47:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
*Ő is jót vigyorog a kis játékán. A lábmunkára kapott válasz előbb összezavarja majd elveszi a kedvét az úttól. El is húzza a száját.*
-Jól hangzik. Hajtani, azt hogy kell? Belevágni a sarkam az oldalába vagy mi?
*Mintha valahogy úgy látta volna. Vagy a kantárral csapnak az állat nyakára? Neki fogalma sincs. A kapott tanácsokra bólint. A hajó is ringatózott, de azon általában két lábbal állt és volt miben megkapaszkodnia. Ha erről a dögről leesik akkor ami megfogja az a föld lesz. És ilyen magasról esni nem vicces. Igyekszik úgy tenni ahogy a lány mondja. Kitapasztalni a ló mozgását. Nem túl bizalomgerjesztő egy állatra bízni magad, de Int volt már a tengeren mikor vihar volt. Ahhoz képest ez a kis séta tényleg semmi.*
-Rendben. Mondd csak mit csináljak!
*Ő is jót vigyorog a kis játékán. A lábmunkára kapott válasz előbb összezavarja majd elveszi a kedvét az úttól. El is húzza a száját.*
-Jól hangzik. Hajtani, azt hogy kell? Belevágni a sarkam az oldalába vagy mi?
*Mintha valahogy úgy látta volna. Vagy a kantárral csapnak az állat nyakára? Neki fogalma sincs. A kapott tanácsokra bólint. A hajó is ringatózott, de azon általában két lábbal állt és volt miben megkapaszkodnia. Ha erről a dögről leesik akkor ami megfogja az a föld lesz. És ilyen magasról esni nem vicces. Igyekszik úgy tenni ahogy a lány mondja. Kitapasztalni a ló mozgását. Nem túl bizalomgerjesztő egy állatra bízni magad, de Int volt már a tengeren mikor vihar volt. Ahhoz képest ez a kis séta tényleg semmi.*
-Rendben. Mondd csak mit csináljak!
4463. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:46:51
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:46:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*Jót nevet amikor az elf felvonja az orrát, viccesen hat neki a gőgösség, majd örömmel látja, hogy le tudja utánozni.*
-Nem csak szorítani kell, hanem hajtani is, amikor be kell ugratni ügetésbe vagy vágtába, megállni... Mindenben szerepe van. *Mosolyog.* Hát...lehet miután visszaértünk alig fogsz tudni menne a hát, comb és fenék fájdalomtól.
*Hátra sandít és elnyom egy mosolyt azon, ahogy a férfi kapaszkodik.*
-Egy idő után megszokod a magaslati levegőt. Próbáld megfigyelni a ló járását. Minden lónak másmilyen a mozgása. Bakcsal szerencséd van. Ő könnyed mozgású és kellően peckes. Ha meg szoktad próbálkozunk az elindulással és megállással.
*Jót nevet amikor az elf felvonja az orrát, viccesen hat neki a gőgösség, majd örömmel látja, hogy le tudja utánozni.*
-Nem csak szorítani kell, hanem hajtani is, amikor be kell ugratni ügetésbe vagy vágtába, megállni... Mindenben szerepe van. *Mosolyog.* Hát...lehet miután visszaértünk alig fogsz tudni menne a hát, comb és fenék fájdalomtól.
*Hátra sandít és elnyom egy mosolyt azon, ahogy a férfi kapaszkodik.*
-Egy idő után megszokod a magaslati levegőt. Próbáld megfigyelni a ló járását. Minden lónak másmilyen a mozgása. Bakcsal szerencséd van. Ő könnyed mozgású és kellően peckes. Ha meg szoktad próbálkozunk az elindulással és megállással.
4462. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:40:21
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:40:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A lány válaszán felnevet. Nem kell félteni a vöröst sem ha szájalásról van szó. A lóra való felülés nem okozott a dokinak nehézséget. Mondjuk ahogy mondta csinált már cifrábbat is. Kellett már kötélre másznia. A vigyora viszont nem a büszkeség miatt volt. A lány kis gúnyolódását látva le is olvad róla, hogy tettetett gőggel felvonja az orrát.*
-Még ilyet!
*Majd a magyarázatra figyeli miket mondd a lány. Szerencsére mutatja is. Így tudja utánozni és bólogat, hogy érti. Szóval így kell fogni a kantárt ez megy. A lábmunkánál azért van kérdése.*
-Szóval szorítsam majd a lábammal?
*Nem nagyon ért hozzá a lány magyarázatánál meg a képzeletbeli függőleges egyenesről fel is vonja a szemöldökét. Nem tanult ő olyan dolgokat mint matematika. Tud számolni és kész. Szerencsére megmutatja a lány és megérti az egyenest.*
-Aha, szóval így. Nem fog elfáradni a hátam ettől?
*Mikor elindulnak akkor kapaszkodik abba a kantárba mintha az élete múlna rajta, de nem idegeskedik csak óvatos.*
~Basszák meg a thargok, hogy ilyeneket tanulok miattuk.~
-Hát ez elég magas. Mindig ilyen bizonytalan lesz vagy majd elmúlik?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A lány válaszán felnevet. Nem kell félteni a vöröst sem ha szájalásról van szó. A lóra való felülés nem okozott a dokinak nehézséget. Mondjuk ahogy mondta csinált már cifrábbat is. Kellett már kötélre másznia. A vigyora viszont nem a büszkeség miatt volt. A lány kis gúnyolódását látva le is olvad róla, hogy tettetett gőggel felvonja az orrát.*
-Még ilyet!
*Majd a magyarázatra figyeli miket mondd a lány. Szerencsére mutatja is. Így tudja utánozni és bólogat, hogy érti. Szóval így kell fogni a kantárt ez megy. A lábmunkánál azért van kérdése.*
-Szóval szorítsam majd a lábammal?
*Nem nagyon ért hozzá a lány magyarázatánál meg a képzeletbeli függőleges egyenesről fel is vonja a szemöldökét. Nem tanult ő olyan dolgokat mint matematika. Tud számolni és kész. Szerencsére megmutatja a lány és megérti az egyenest.*
-Aha, szóval így. Nem fog elfáradni a hátam ettől?
*Mikor elindulnak akkor kapaszkodik abba a kantárba mintha az élete múlna rajta, de nem idegeskedik csak óvatos.*
~Basszák meg a thargok, hogy ilyeneket tanulok miattuk.~
-Hát ez elég magas. Mindig ilyen bizonytalan lesz vagy majd elmúlik?
4461. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:39:31
Üzenet elküldve: 2019-01-01 21:39:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Másnap//
*A férfi válaszára megrántja a vállat.*
-Hazudtam!
*Őszintén örül, hogy háttal nem látszik az a vigyor, ami szétterül az arcán. A doki vette a lapot és pimasz módon vissza is vágott. Ez tetszik neki. Vissza érkezve elmondja mit kell a másiknak csinálnia, majd örömmel nyugtázta, hogy az első lépés ki van pipálva. A diadalittas vigyor láttán úgy érzi belefér az ő részéről is egy kis pimaszság.*
-Oh égek! *Tapsol* Oly csodálatos. *Úgy tesz mintha elmorzsolna egy könnycseppet, majd a lovat egy cuppogással elindítva, ki vezeti az ajtóból.*
-Na. Akkor fogd meg a kantárt. Az egy kezes fogásnál, a szíjak a kisujjnál futnak be és a mutatónál futnak ki. *Mutatja, hogy hogyan.* Fontos, hogy annyira legyen feszes a szár, hogyha a lovat meg kell állítani, akkor a tested ne akadályozza a kezedet. Az egy kezes lovaglás több lábmunkát igényel, szóval azt nagyon jól meg kell tanulnod használni. *A férfi lábához lép és megigazítja azt.* A sarkadnak mindig lenyomva kell lennie és a fejednek, a válladnak, a fenekednek és a lábadnak egy képzeletbeli függőleges egyenesen kell lenni. Akkor helyes a tartás. *Beigazítja a helyes ülést.* Akkor most sétálunk, hogy szokjad a dolgot. Csak vezetlek, nyugi.
*A férfi válaszára megrántja a vállat.*
-Hazudtam!
*Őszintén örül, hogy háttal nem látszik az a vigyor, ami szétterül az arcán. A doki vette a lapot és pimasz módon vissza is vágott. Ez tetszik neki. Vissza érkezve elmondja mit kell a másiknak csinálnia, majd örömmel nyugtázta, hogy az első lépés ki van pipálva. A diadalittas vigyor láttán úgy érzi belefér az ő részéről is egy kis pimaszság.*
-Oh égek! *Tapsol* Oly csodálatos. *Úgy tesz mintha elmorzsolna egy könnycseppet, majd a lovat egy cuppogással elindítva, ki vezeti az ajtóból.*
-Na. Akkor fogd meg a kantárt. Az egy kezes fogásnál, a szíjak a kisujjnál futnak be és a mutatónál futnak ki. *Mutatja, hogy hogyan.* Fontos, hogy annyira legyen feszes a szár, hogyha a lovat meg kell állítani, akkor a tested ne akadályozza a kezedet. Az egy kezes lovaglás több lábmunkát igényel, szóval azt nagyon jól meg kell tanulnod használni. *A férfi lábához lép és megigazítja azt.* A sarkadnak mindig lenyomva kell lennie és a fejednek, a válladnak, a fenekednek és a lábadnak egy képzeletbeli függőleges egyenesen kell lenni. Akkor helyes a tartás. *Beigazítja a helyes ülést.* Akkor most sétálunk, hogy szokjad a dolgot. Csak vezetlek, nyugi.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579