Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 60 (1181. - 1200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1200. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 20:29:31
Üzenet elküldve: 2014-01-09 20:29:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
-Szóval a vadász...
*Vakarja meg állát elgondolkodva. Ezek szerint félreértette a lány szavait.*
-Nem baj, akkor is furcsa.
*Salanelbe senki nem nevelte bele a természet tiszteletét és hasonlókat. Mindig is hangoztatta, hogy ő csak külsőre elf, belülről már sokkal "romlottabb" e tekintetben.*
-Jó ötlet, nyugodtabb pillanatában kérdezd.
*Helyesel mosolyogva. Sokkal jobban jár.*
-Harcolni ? Azt sosem késő megtanulni.
*Bár Salanel mindenről ezt vallja. Lovagolni is csak azután tanult meg, hogy bekerült a törzsbe és bár eleinte minden baja volt, most már egészen jól megy neki ez is.*
-Biztos, hogy harcolni szeretnél ? Nem vagy épp harcos... alkat.
*A megfelelő szót kereste és meg is találta, legalábbis úgy hiszi. Valamilyen szinten mindenki elsajátíthatja a fegyverforgatás tudományát, de vannak bizonyos korlátok. Salanel például kifejezetten jó íjász, a pengével is jól megbarátkozott, de álmában se tudná elképzelni magát, a kezében egy nehéz csatabárddal. Olyannal, amilyeneket a két óriásuk forgat. Alkatánál fogva kizárt.*
-Meg aztán ez is csak a mondákban, meg a legendákban olyan csodálatos, a valóságban már nem annyira.
*Amikor fröccsen a vér, repednek a csontok, hasad a bőr és a hús. A mesékben nem ezt beszélik el, hanem a hihetetlen hőstetteket, meg a bátor lovagok történeteit.*
-De ha nagyon szeretnéd, akkor sosem késő, csak elszántnak kell lenned és nem szabad feladnod.
*Persze lehet ez csak átmeneti fellángolás a lánynál, amit pár nappal később már ki is ver a fejéből.*
-Szóval a vadász...
*Vakarja meg állát elgondolkodva. Ezek szerint félreértette a lány szavait.*
-Nem baj, akkor is furcsa.
*Salanelbe senki nem nevelte bele a természet tiszteletét és hasonlókat. Mindig is hangoztatta, hogy ő csak külsőre elf, belülről már sokkal "romlottabb" e tekintetben.*
-Jó ötlet, nyugodtabb pillanatában kérdezd.
*Helyesel mosolyogva. Sokkal jobban jár.*
-Harcolni ? Azt sosem késő megtanulni.
*Bár Salanel mindenről ezt vallja. Lovagolni is csak azután tanult meg, hogy bekerült a törzsbe és bár eleinte minden baja volt, most már egészen jól megy neki ez is.*
-Biztos, hogy harcolni szeretnél ? Nem vagy épp harcos... alkat.
*A megfelelő szót kereste és meg is találta, legalábbis úgy hiszi. Valamilyen szinten mindenki elsajátíthatja a fegyverforgatás tudományát, de vannak bizonyos korlátok. Salanel például kifejezetten jó íjász, a pengével is jól megbarátkozott, de álmában se tudná elképzelni magát, a kezében egy nehéz csatabárddal. Olyannal, amilyeneket a két óriásuk forgat. Alkatánál fogva kizárt.*
-Meg aztán ez is csak a mondákban, meg a legendákban olyan csodálatos, a valóságban már nem annyira.
*Amikor fröccsen a vér, repednek a csontok, hasad a bőr és a hús. A mesékben nem ezt beszélik el, hanem a hihetetlen hőstetteket, meg a bátor lovagok történeteit.*
-De ha nagyon szeretnéd, akkor sosem késő, csak elszántnak kell lenned és nem szabad feladnod.
*Persze lehet ez csak átmeneti fellángolás a lánynál, amit pár nappal később már ki is ver a fejéből.*
1199. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 20:15:15
Üzenet elküldve: 2014-01-09 20:15:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Salanel szavait hallva Lisé ráncolja a homlokát. Mi hogy az ork, nem az nem beszélt.*
- Neem, azt nem az ork mondta, hanem az a vadász, és ő ember, aki Kagannak beszél. Az ork az nem beszélt, mert eszméletlen az óta is.
*Teszi helyre gyorsan, amit félremagyarázott.
~Nem kéne ilyen szétszórtnak lennem.~
Elmélkedik egy rövid másodpercig. Salanel kijelentésére egyetértően bólint, de a szót nem szaporítja, ez úgy is akkor fog eldőlni, ha valaki az elejtett zsákmányukat követeli. Az meg amúgy se biztos, hogy jó ötlet lenne. Salanel kijelentésére szemét összehúzva a törzsfőt figyeli. Nem hiszi, hogy nemet mondana, de ki tudja.*
- Akkor majd megkérdezem, ha már lecsillapodnak a két új jövevény okozta izgalmak.
*Jegyzi meg.*
- Szerinted késő meg tanulnom harcolni?
*Tesz fel egy kérdést, melyet már ezerszer átrágtak, hogy alkalmatlan rá. De hiába azóta is keresi, mivel lehetne a törzs hasznára, és kezdi úgy érezni nincs semmi amihez ért. Amiben kiemelkedne. Talán a füvek, és a gyógyítás, de az meg rém unalmas, valami izgalmasabban szeretne csinálni.*
*Salanel szavait hallva Lisé ráncolja a homlokát. Mi hogy az ork, nem az nem beszélt.*
- Neem, azt nem az ork mondta, hanem az a vadász, és ő ember, aki Kagannak beszél. Az ork az nem beszélt, mert eszméletlen az óta is.
*Teszi helyre gyorsan, amit félremagyarázott.
~Nem kéne ilyen szétszórtnak lennem.~
Elmélkedik egy rövid másodpercig. Salanel kijelentésére egyetértően bólint, de a szót nem szaporítja, ez úgy is akkor fog eldőlni, ha valaki az elejtett zsákmányukat követeli. Az meg amúgy se biztos, hogy jó ötlet lenne. Salanel kijelentésére szemét összehúzva a törzsfőt figyeli. Nem hiszi, hogy nemet mondana, de ki tudja.*
- Akkor majd megkérdezem, ha már lecsillapodnak a két új jövevény okozta izgalmak.
*Jegyzi meg.*
- Szerinted késő meg tanulnom harcolni?
*Tesz fel egy kérdést, melyet már ezerszer átrágtak, hogy alkalmatlan rá. De hiába azóta is keresi, mivel lehetne a törzs hasznára, és kezdi úgy érezni nincs semmi amihez ért. Amiben kiemelkedne. Talán a füvek, és a gyógyítás, de az meg rém unalmas, valami izgalmasabban szeretne csinálni.*
1198. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:59:27
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:59:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
-Igen, őt még láttam.
*A sérült orkkal még találkozott, aztán ment vissza pihenni, viszont a másik két fickó már nincs meg neki.*
-Mindenkié és senkié ?
*Kérdi homlokát ráncolva.*
-Meghibbant az az ork vagy mi a fene ?
*Biztos evett valami rossz fajta növényből, aztán most megbolondult tőle, azért beszél ilyen badarságokat.*
-Én nem tudom, hogy kié ez az erdő, de a vadjai, amiket elejtek, azok bizonyosan az enyémek.
*Bólogat határozottan. Talán valami furcsa sámán féleség lehet a sebesült ? Azok beszélnek még ilyeneket, amiket Salanel vagy nem ért vagy nem is érdekli őt.*
-Na mindegy.
*Vonja meg végül a vállát és nem gondolkodik tovább a dolgon.*
-Nem rajtam múlik. Kagant kérdezd.
*Az ilyen kérdésekben ő dönt.*
-De ha ő azt mondja jöhetsz, akkor engem nem zavar.
*Sőt, legalább lesz társasága az úton.*
-Igen, őt még láttam.
*A sérült orkkal még találkozott, aztán ment vissza pihenni, viszont a másik két fickó már nincs meg neki.*
-Mindenkié és senkié ?
*Kérdi homlokát ráncolva.*
-Meghibbant az az ork vagy mi a fene ?
*Biztos evett valami rossz fajta növényből, aztán most megbolondult tőle, azért beszél ilyen badarságokat.*
-Én nem tudom, hogy kié ez az erdő, de a vadjai, amiket elejtek, azok bizonyosan az enyémek.
*Bólogat határozottan. Talán valami furcsa sámán féleség lehet a sebesült ? Azok beszélnek még ilyeneket, amiket Salanel vagy nem ért vagy nem is érdekli őt.*
-Na mindegy.
*Vonja meg végül a vállát és nem gondolkodik tovább a dolgon.*
-Nem rajtam múlik. Kagant kérdezd.
*Az ilyen kérdésekben ő dönt.*
-De ha ő azt mondja jöhetsz, akkor engem nem zavar.
*Sőt, legalább lesz társasága az úton.*
1197. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:55:33
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:55:33
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
*Daeros szépen leveszi a sült húsokat a nyársakról, s úgy dönt, ő bizony nekilát. Minél hamarabb végezni is akar, hogy aztán elindulhasson tovább, a városba. Elég időt töltött a barbárok között ahhoz, hogy ne akarjon tovább itt maradni.
~A végén még engem is vasra vernének, mint azt a féleszűt...~ gondolja, bár ebbe nem kevés káröröm is vegyül. Elvégre mindenki a maga szerencséjének kovácsa, s meggondolatlanul egy nomád táborba lépni, a törzsfő engedélye nélkül, semmilyen értelemben véve nem jelenthet jót.
Miután végzett az evéssel, összeszedi holmiját. A tegezd a hátára akasztja, meghúzza a szíjat, majd követi az íj is. Ezután megkeresi Kagant, elvégre ő engedte a tűzhöz, úgy is ildomos, hogy neki köszönje meg a vendéglátást, s tőle búcsúzzon el.*
-Köszönöm a szíves vendéglátást Kagan, de ideje folytatnom az utam, ha napnyugta előtt haza akarok érni. Ha a városban jártok, s jó szerencsénk lesz, talán találkozunk, s vendégem lehetsz egy korsó jó italra, hogy a szívességet viszonozzam.*önti szavakba gondolatait.*
-Megőrizlek téged, s népedet jó emlékezetemben, s ha a szellemek is úgy akarják, utunk talán még keresztezi egymást.*hajt fejet a férfi előtt.
Ezután, ha útnak eresztik, meg is indul kifelé a táborból, egyenest Arthenior irányába. Léptei szaporák, hogy minél előbb hazaérjen. Aztán majd holnap kimegy az erdőbe, megkeresi a számára leginkább tetsző kőrisfát, melynek ágából fegyvert készíthet. Temérdek tennivaló lesz még vele, mielőtt megfeszíthetné az új íjon az ideget, s még a valódi hideg beállta előtt meg akarja tenni a szükséges előkészületeket. Így is rengeteg idő lesz, mire a fa eléggé kiszárad ahhoz, hogy dolgozni tudjon majd vele, ez legalább két hónapot jelent, ha nem többet ilyen körülmények között.
Az út nagyrészt eseménytelenül telik el, s Daeros számára nem is túl izgalmasan, tekintetbe véve, hogy számtalanszor megjárta már. A Nap már majdnem alábukik a látóhatár mögött, mire eléri Arthenior határát. Az őröknek biccent, kik közül sokan ismerik már, ha más nem látásból. Sokszor számolt be útjairól a városőrség magasabb rangú tagjainak, ha olyasmit tapasztalt, ami fontos lehet. Ami azt illeti, minden bizonnyal Kagan és népe letáborozásáról is be fog számolni, ha eljön az ideje. Nem mintha úgy vélné, hogy a városnak tartania kell a nomádoktól, de jobb az óvatosság mindenféle új jövevénnyel kapcsolatban.*
*Daeros szépen leveszi a sült húsokat a nyársakról, s úgy dönt, ő bizony nekilát. Minél hamarabb végezni is akar, hogy aztán elindulhasson tovább, a városba. Elég időt töltött a barbárok között ahhoz, hogy ne akarjon tovább itt maradni.
~A végén még engem is vasra vernének, mint azt a féleszűt...~ gondolja, bár ebbe nem kevés káröröm is vegyül. Elvégre mindenki a maga szerencséjének kovácsa, s meggondolatlanul egy nomád táborba lépni, a törzsfő engedélye nélkül, semmilyen értelemben véve nem jelenthet jót.
Miután végzett az evéssel, összeszedi holmiját. A tegezd a hátára akasztja, meghúzza a szíjat, majd követi az íj is. Ezután megkeresi Kagant, elvégre ő engedte a tűzhöz, úgy is ildomos, hogy neki köszönje meg a vendéglátást, s tőle búcsúzzon el.*
-Köszönöm a szíves vendéglátást Kagan, de ideje folytatnom az utam, ha napnyugta előtt haza akarok érni. Ha a városban jártok, s jó szerencsénk lesz, talán találkozunk, s vendégem lehetsz egy korsó jó italra, hogy a szívességet viszonozzam.*önti szavakba gondolatait.*
-Megőrizlek téged, s népedet jó emlékezetemben, s ha a szellemek is úgy akarják, utunk talán még keresztezi egymást.*hajt fejet a férfi előtt.
Ezután, ha útnak eresztik, meg is indul kifelé a táborból, egyenest Arthenior irányába. Léptei szaporák, hogy minél előbb hazaérjen. Aztán majd holnap kimegy az erdőbe, megkeresi a számára leginkább tetsző kőrisfát, melynek ágából fegyvert készíthet. Temérdek tennivaló lesz még vele, mielőtt megfeszíthetné az új íjon az ideget, s még a valódi hideg beállta előtt meg akarja tenni a szükséges előkészületeket. Így is rengeteg idő lesz, mire a fa eléggé kiszárad ahhoz, hogy dolgozni tudjon majd vele, ez legalább két hónapot jelent, ha nem többet ilyen körülmények között.
Az út nagyrészt eseménytelenül telik el, s Daeros számára nem is túl izgalmasan, tekintetbe véve, hogy számtalanszor megjárta már. A Nap már majdnem alábukik a látóhatár mögött, mire eléri Arthenior határát. Az őröknek biccent, kik közül sokan ismerik már, ha más nem látásból. Sokszor számolt be útjairól a városőrség magasabb rangú tagjainak, ha olyasmit tapasztalt, ami fontos lehet. Ami azt illeti, minden bizonnyal Kagan és népe letáborozásáról is be fog számolni, ha eljön az ideje. Nem mintha úgy vélné, hogy a városnak tartania kell a nomádoktól, de jobb az óvatosság mindenféle új jövevénnyel kapcsolatban.*
1196. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:51:00
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:51:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Bólogat, mintha értené, és végül is érti. A törzsön belül sem igazán tolerálják a lopást, csak szigorú szabályok szerint lehet egymást agyonverni, vagy a másikat durvábban macerálni, és bizony be kell tartani a törvényt, azaz Kagan szavát.*
~ Tehát úgy kell viselkedni a Városban, mintha mindenki törzsbéli lenne, csak nem lehet nekik parancsolgatni. És nem lehet rabszolgát tartani. Meg szolgákat verni. Meg orkot ölni csak úgy. Hmmm. Nem is olyan egyértelmű ez. ~ *de majd kitapasztalják.*
- Sok mindent megmagyaráztál a városoddal kapcsolatban, Daeros Argien, a Vadász.Sok mindent másképp, tisztábban látunk már, azt hiszem. Pihenj, míg jónak látod. *ezzel gyakorlatilag útjára bocsátotta Daerost, legalábbis ami őt magát illeti, ugyanis egy intéssel távozik a tűztől. Sok dolga van még, és marad elég törzstag Daeros körül, hogy annak ne jusson eszébe semmi butaság.*
*Határozott, de nem túl sietős léptekkel indul meg Rolkóék felé, mogorva tekintettel méregetve az elfogott Lombjáró Badumirt.*
- Szép munka, Rolkó, ügyes vagy. *biccent az óriásnak, aki igényli az ilyen pozitív visszajelzéseket. Leandana is csatlakozik hozzájuk, így már együtt komorkodhatnak az emberhímre.*
- Ezt a csikaszt megkötözve tartsátok, míg döntök a sorsa felől. *ez eltarthat egy darabig, mert fogalma sincs, mit kezdhetne ezzel a figurával. Talán majd holnap.*
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*A gyorsan ereszkedő téli sötétség ismét a tábortűz mellett találja a vezért, talán nem egyedül. Csendesen pipázik, a tűzbe bámulva, és csak annyi időre pillant fel, amíg észrevételezi Valinat és talán megérkező társait.*
~ Remek. Még egy intézendő dolog. Erről jut eszembe... *felpillant, és egy nem messze sötétlő komor dombhoz intéző szavait.*
- Rolkó, hoz elő a foglyunkat. Kikérdezzük itt a tábortűznél. *legalábbis ez a terv, remélhetőleg nem dől dugába. Miután kiadta az utasítást, int Valianéknak, hogy csatlakozzanak a tűzhöz, aztán tovább bámulja azt. Addig nem is szól semmit, amíg a Lombjáró Badumirt elő nem hozzák harcosai. Amikor azonban ez megtörténik, kiegyenesedik, és a valószínűleg még mindig megkötözött fickóra mered.*
- Kagan Thargodar vagyok, e tábor ura. Ki vagy te, és mit akarsz tőlünk, idegen? *Kagan hangja halk és fegyelmezett, tekintete azonban komor, és láthatóan nem tűri a mellébeszélést.*
*Bólogat, mintha értené, és végül is érti. A törzsön belül sem igazán tolerálják a lopást, csak szigorú szabályok szerint lehet egymást agyonverni, vagy a másikat durvábban macerálni, és bizony be kell tartani a törvényt, azaz Kagan szavát.*
~ Tehát úgy kell viselkedni a Városban, mintha mindenki törzsbéli lenne, csak nem lehet nekik parancsolgatni. És nem lehet rabszolgát tartani. Meg szolgákat verni. Meg orkot ölni csak úgy. Hmmm. Nem is olyan egyértelmű ez. ~ *de majd kitapasztalják.*
- Sok mindent megmagyaráztál a városoddal kapcsolatban, Daeros Argien, a Vadász.Sok mindent másképp, tisztábban látunk már, azt hiszem. Pihenj, míg jónak látod. *ezzel gyakorlatilag útjára bocsátotta Daerost, legalábbis ami őt magát illeti, ugyanis egy intéssel távozik a tűztől. Sok dolga van még, és marad elég törzstag Daeros körül, hogy annak ne jusson eszébe semmi butaság.*
*Határozott, de nem túl sietős léptekkel indul meg Rolkóék felé, mogorva tekintettel méregetve az elfogott Lombjáró Badumirt.*
- Szép munka, Rolkó, ügyes vagy. *biccent az óriásnak, aki igényli az ilyen pozitív visszajelzéseket. Leandana is csatlakozik hozzájuk, így már együtt komorkodhatnak az emberhímre.*
- Ezt a csikaszt megkötözve tartsátok, míg döntök a sorsa felől. *ez eltarthat egy darabig, mert fogalma sincs, mit kezdhetne ezzel a figurával. Talán majd holnap.*
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*A gyorsan ereszkedő téli sötétség ismét a tábortűz mellett találja a vezért, talán nem egyedül. Csendesen pipázik, a tűzbe bámulva, és csak annyi időre pillant fel, amíg észrevételezi Valinat és talán megérkező társait.*
~ Remek. Még egy intézendő dolog. Erről jut eszembe... *felpillant, és egy nem messze sötétlő komor dombhoz intéző szavait.*
- Rolkó, hoz elő a foglyunkat. Kikérdezzük itt a tábortűznél. *legalábbis ez a terv, remélhetőleg nem dől dugába. Miután kiadta az utasítást, int Valianéknak, hogy csatlakozzanak a tűzhöz, aztán tovább bámulja azt. Addig nem is szól semmit, amíg a Lombjáró Badumirt elő nem hozzák harcosai. Amikor azonban ez megtörténik, kiegyenesedik, és a valószínűleg még mindig megkötözött fickóra mered.*
- Kagan Thargodar vagyok, e tábor ura. Ki vagy te, és mit akarsz tőlünk, idegen? *Kagan hangja halk és fegyelmezett, tekintete azonban komor, és láthatóan nem tűri a mellébeszélést.*
1195. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:49:30
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:49:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
- Igen. *mosolyodik el, hogy mégsem.*
- Kicsit szétszórt vagyok, azt hiszem.
*Teszi még hozzá, és addigra a lánc ismét a helyére kerül vissza a nyakába. Salanel hitetlenkedésére bólint.*
- Igen csak ennyi, most mond meg. Nem félnek, hogy kiszabadul, akkor újra bűnt követ el.
*Még kicsit közelebb és lép, és halkabban mondja, nem nagyon érti miért, hiszen Rolko tesz róla, hogy más ne hallja a szavait. *
- Hát nem.
*Ért egyet, bár Lisé sosem volt bezárva, és fogságba sem esett még. Fogalma sincsen, mit csinálna, ha bezárnák egyszer. Mondjuk eddig okot se adott rá.*
- Bizonyára rájöttek. De nem hallottam ám mindent, mert közbe jött egy sérült ork is, akit gyógyítgatni kezdett Chiari, és segítenem kellett. *ezt nem is érti hogy felejtette el hirtelen.*
- Aztán meg összepakoltam a táborban heverő mosatlant.
*Ezután az ájult ork felé pillant, még mindig mozdulatlanul fekszik, az elf nő gondos kezei alatt.*
- Ott vannak.
*Mutat a tábortűztől kicsit arrébb eső helyre, ahol láthatja is Salanel, hogy Kell őrzi.*
- Valami olyant mondott még, hogy az erdő mindenkié és senkié, de nem tudom, hogy hogy értette, csak fél füllel hallottam.
*Magyarázza, majd egy kéréssel áll elő.*
- Veled tarthatok, ha később szétnézel?
*Érdeklődik, mert akkor is remek lehetőség körbe nézni még jobban. Eddig nem igen hagyta el a tábort, csak a patakig és vissza, de az már unalmas köröknek minősül Lisének. *
- Igen. *mosolyodik el, hogy mégsem.*
- Kicsit szétszórt vagyok, azt hiszem.
*Teszi még hozzá, és addigra a lánc ismét a helyére kerül vissza a nyakába. Salanel hitetlenkedésére bólint.*
- Igen csak ennyi, most mond meg. Nem félnek, hogy kiszabadul, akkor újra bűnt követ el.
*Még kicsit közelebb és lép, és halkabban mondja, nem nagyon érti miért, hiszen Rolko tesz róla, hogy más ne hallja a szavait. *
- Hát nem.
*Ért egyet, bár Lisé sosem volt bezárva, és fogságba sem esett még. Fogalma sincsen, mit csinálna, ha bezárnák egyszer. Mondjuk eddig okot se adott rá.*
- Bizonyára rájöttek. De nem hallottam ám mindent, mert közbe jött egy sérült ork is, akit gyógyítgatni kezdett Chiari, és segítenem kellett. *ezt nem is érti hogy felejtette el hirtelen.*
- Aztán meg összepakoltam a táborban heverő mosatlant.
*Ezután az ájult ork felé pillant, még mindig mozdulatlanul fekszik, az elf nő gondos kezei alatt.*
- Ott vannak.
*Mutat a tábortűztől kicsit arrébb eső helyre, ahol láthatja is Salanel, hogy Kell őrzi.*
- Valami olyant mondott még, hogy az erdő mindenkié és senkié, de nem tudom, hogy hogy értette, csak fél füllel hallottam.
*Magyarázza, majd egy kéréssel áll elő.*
- Veled tarthatok, ha később szétnézel?
*Érdeklődik, mert akkor is remek lehetőség körbe nézni még jobban. Eddig nem igen hagyta el a tábort, csak a patakig és vissza, de az már unalmas köröknek minősül Lisének. *
1194. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:30:35
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:30:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
~Csak egy lehetősége van, ha elrontja, halott.~
*Még bólogat is, miközben ezen elmélkedik. Annyira csak nem lehet ostoba a betolakodó, hogy még egy dühödt óriással is ellenkezzen. Bár, lehet, hogy szereti a kalandokat és szeret szenvedni.*
-Mégsem én ültem rá.
*Jól van, megnyugodott, még nem hibbant meg teljesen.*
-Bezárják ? Ennyi ?
*Kérdi csodálkozva.*
-Semmi verés ? Semmi kínzás ? Semmi csonkítás ?
*Maga a paradicsom.*
-Az nem is büntetés.
*Vonja meg a vállát. Bár jobban belegondolva egy városinak biztosan az, de Salanel számára, aki éveket töltött ork fogságban, egy kirándulással érne fel, kis túlzással.*
-Akkor mások is rájöttek már, hogy jó itt a termés és sok a vad.
*Meg is lepődött volna, ha ők lennének az egyedüliek, aki az erdő vadállományát használják fel a túlélésükhöz.*
-Jobb lesz, ha később szétnézek a környéken. Nem akarom, hogy több ilyen idegen csak úgy előbukkanjon.
*Akár valós veszélyt jelentenek, akár nem, semmiképpen sem szerencsés, hogy bárki csak úgy betörhet a táborba. Még szerencse, hogy Rolko észrevette a betolakodót. Talán ha minden őrszemük és harcosuk a táborban lett volna, akkor kiszúrják, de így hogy sokan a városba és északra mentek...*
-És mesélt még valamit a városról az emberünk ?
*Az elhangzottak alapján ez barátságosabbnak tűnik, mint az, akit az óriásuk kapott el, ezért is részesül jobb bánásmódban. Valószínűleg a gyors és erőszakos halál veszélyes sem fenyegeti.*
~Csak egy lehetősége van, ha elrontja, halott.~
*Még bólogat is, miközben ezen elmélkedik. Annyira csak nem lehet ostoba a betolakodó, hogy még egy dühödt óriással is ellenkezzen. Bár, lehet, hogy szereti a kalandokat és szeret szenvedni.*
-Mégsem én ültem rá.
*Jól van, megnyugodott, még nem hibbant meg teljesen.*
-Bezárják ? Ennyi ?
*Kérdi csodálkozva.*
-Semmi verés ? Semmi kínzás ? Semmi csonkítás ?
*Maga a paradicsom.*
-Az nem is büntetés.
*Vonja meg a vállát. Bár jobban belegondolva egy városinak biztosan az, de Salanel számára, aki éveket töltött ork fogságban, egy kirándulással érne fel, kis túlzással.*
-Akkor mások is rájöttek már, hogy jó itt a termés és sok a vad.
*Meg is lepődött volna, ha ők lennének az egyedüliek, aki az erdő vadállományát használják fel a túlélésükhöz.*
-Jobb lesz, ha később szétnézek a környéken. Nem akarom, hogy több ilyen idegen csak úgy előbukkanjon.
*Akár valós veszélyt jelentenek, akár nem, semmiképpen sem szerencsés, hogy bárki csak úgy betörhet a táborba. Még szerencse, hogy Rolko észrevette a betolakodót. Talán ha minden őrszemük és harcosuk a táborban lett volna, akkor kiszúrják, de így hogy sokan a városba és északra mentek...*
-És mesélt még valamit a városról az emberünk ?
*Az elhangzottak alapján ez barátságosabbnak tűnik, mint az, akit az óriásuk kapott el, ezért is részesül jobb bánásmódban. Valószínűleg a gyors és erőszakos halál veszélyes sem fenyegeti.*
1193. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:17:11
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:17:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*A kérdés jogos, és el is gondolkodik.*
- Azt hiszem, pontosan nem tudom.
*Pár pásodpercig csendben fülel, és Rolko még mindig hangosan üvölt.*
- Szerintem, amíg olyanokat bömböl, hogy nyughass meg nem lesz bajod, élnie kell. Annyira csak buta Rolko, hogy egy holtnak is üvölt.
*Összegzi az imént hallottakat. A táskában azonban ráakad a láncra.*
- Megvan!
*Kiált fel kicsit hangosabban, és elő is húzza a táskájából rögtön, bizonyítva a tényt. Hevesen bólint, hogy izgalmasat, szinte rézszínű hullámos tincsei körbetáncolják az arcát.*
- Nekem minden az.
*Jegyzi meg, és érdeklődve hallgatja Salanel szavait. Néha elálmodozik arról, hogy mi lett volna, ha apja nem hal meg, lehet most ő is harcos lenne, akkor mehetne vadászni, meg mindenféle izgalmas dolgokat tehetne.*
- A másik idegen, ő is vadásznak mondja magát. Mesélt a városban a törvényekről. Csupa olyan dolog tiltott, ami nálunk, csak gondolom itt fogdába zárják a bűnöst és nem csonkolják vagy ölik meg rögtön.
*Magyarázza még el, amit hallott az imént, mielőtt feltűnt, hogy eltűnt a lánca.*
*A kérdés jogos, és el is gondolkodik.*
- Azt hiszem, pontosan nem tudom.
*Pár pásodpercig csendben fülel, és Rolko még mindig hangosan üvölt.*
- Szerintem, amíg olyanokat bömböl, hogy nyughass meg nem lesz bajod, élnie kell. Annyira csak buta Rolko, hogy egy holtnak is üvölt.
*Összegzi az imént hallottakat. A táskában azonban ráakad a láncra.*
- Megvan!
*Kiált fel kicsit hangosabban, és elő is húzza a táskájából rögtön, bizonyítva a tényt. Hevesen bólint, hogy izgalmasat, szinte rézszínű hullámos tincsei körbetáncolják az arcát.*
- Nekem minden az.
*Jegyzi meg, és érdeklődve hallgatja Salanel szavait. Néha elálmodozik arról, hogy mi lett volna, ha apja nem hal meg, lehet most ő is harcos lenne, akkor mehetne vadászni, meg mindenféle izgalmas dolgokat tehetne.*
- A másik idegen, ő is vadásznak mondja magát. Mesélt a városban a törvényekről. Csupa olyan dolog tiltott, ami nálunk, csak gondolom itt fogdába zárják a bűnöst és nem csonkolják vagy ölik meg rögtön.
*Magyarázza még el, amit hallott az imént, mielőtt feltűnt, hogy eltűnt a lánca.*
1192. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:01:22
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:01:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
-És még életben van ?
*Kérdi őszinte megdöbbenéssel. Lisé nem említette, hogy legyilkolták volna, pedig az sem lett volna rossz megoldás. Az ilyen leselkedő emberek rosszat jelentenek, mindig. Aztán széttárja karjait. A nyaklánc ügyében nem tud segíteni.*
-Izgalmasat ? Kinek mi az izgalmas.
*Vélhetően mindenkinek más és más.*
-Sok a vad az erdőben, nagyobbak is, ahogy a vacsoránál is látszott és kisebbek. Nyúl, fácán, ilyesmi.
*Ez, ha nem is túlságosan izgalmas, de rendkívül hasznos információ, hiszen azt jelenti, hogy amíg itt táboroznak az erdő közvetlen szomszédságában és vannak vadászaik, addig nem fognak éhen pusztulni.*
-De túlságosan messzire nem merészkedtünk, mert mindenki nagyon éhes volt és kellett az alap a vacsorához. Igazán érdekes hírekkel, majd az északi és városi felderítők jöhetnek vissza.
*Mindkettőre nagyon kíváncsi. Arra is, amit a városban tapasztalnak a többiek és arra is, hogy mi történik mögöttük. Az utóbbi valószínűleg veszélyesebb vállalkozás, de nem véletlenül indultak útnak a legjobb harcosaik.*
-És még életben van ?
*Kérdi őszinte megdöbbenéssel. Lisé nem említette, hogy legyilkolták volna, pedig az sem lett volna rossz megoldás. Az ilyen leselkedő emberek rosszat jelentenek, mindig. Aztán széttárja karjait. A nyaklánc ügyében nem tud segíteni.*
-Izgalmasat ? Kinek mi az izgalmas.
*Vélhetően mindenkinek más és más.*
-Sok a vad az erdőben, nagyobbak is, ahogy a vacsoránál is látszott és kisebbek. Nyúl, fácán, ilyesmi.
*Ez, ha nem is túlságosan izgalmas, de rendkívül hasznos információ, hiszen azt jelenti, hogy amíg itt táboroznak az erdő közvetlen szomszédságában és vannak vadászaik, addig nem fognak éhen pusztulni.*
-De túlságosan messzire nem merészkedtünk, mert mindenki nagyon éhes volt és kellett az alap a vacsorához. Igazán érdekes hírekkel, majd az északi és városi felderítők jöhetnek vissza.
*Mindkettőre nagyon kíváncsi. Arra is, amit a városban tapasztalnak a többiek és arra is, hogy mi történik mögöttük. Az utóbbi valószínűleg veszélyesebb vállalkozás, de nem véletlenül indultak útnak a legjobb harcosaik.*
1191. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:51:09
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:51:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Türelmesen kivárja, míg Salanel felébredtnek nyilvánítja magát. Aztán bólint, hogy vörös köves jól hallotta.*
- Lehet, de ha a sátorponyva alá becsúszott, akkor nem.
*Kontráz rá Lisé, mert miért is ne lehet úgy, abba a nagy sürgés forgásban ami itt szokott zajlani reggel, meg este, meg úgy egésznap. Csalódottan turkálja át a sátor tövét, ahol Salanel az imént pihent. Közben felel a férfi kérdésére.*
- Rolko talált a susnyásban lapítva egy férfit, ahogy minket lesett. Meg egy másik jött, ő a törzsfőnket kereste.
*Magyarázza meg a zajongás okát, Salanel is sejtheti, hogy inkább Rolko adja a zajforrást. Elkeseredetten feláll, és összegzi a keresés eredményét.*
- Nincs itt, de azért köszönöm.
*A biztonság kedvéért megnézi hátha a táskájába rejtette, mikor a patakhoz ment le, de erre nem emlékszik, bár szó ami szó sok mindent elfelejt, mert olyan szétszórt tud néha lenni.*
- Látattok valami izgalmasat vadászat közben?
*Érdeklődik közben, mert kíváncsiságát semmi nem olthatja ki, még egy elveszett lánc sem.*
*Türelmesen kivárja, míg Salanel felébredtnek nyilvánítja magát. Aztán bólint, hogy vörös köves jól hallotta.*
- Lehet, de ha a sátorponyva alá becsúszott, akkor nem.
*Kontráz rá Lisé, mert miért is ne lehet úgy, abba a nagy sürgés forgásban ami itt szokott zajlani reggel, meg este, meg úgy egésznap. Csalódottan turkálja át a sátor tövét, ahol Salanel az imént pihent. Közben felel a férfi kérdésére.*
- Rolko talált a susnyásban lapítva egy férfit, ahogy minket lesett. Meg egy másik jött, ő a törzsfőnket kereste.
*Magyarázza meg a zajongás okát, Salanel is sejtheti, hogy inkább Rolko adja a zajforrást. Elkeseredetten feláll, és összegzi a keresés eredményét.*
- Nincs itt, de azért köszönöm.
*A biztonság kedvéért megnézi hátha a táskájába rejtette, mikor a patakhoz ment le, de erre nem emlékszik, bár szó ami szó sok mindent elfelejt, mert olyan szétszórt tud néha lenni.*
- Látattok valami izgalmasat vadászat közben?
*Érdeklődik közben, mert kíváncsiságát semmi nem olthatja ki, még egy elveszett lánc sem.*
1190. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:36:47
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:36:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*A penge ma már másodszor kerül elő feleslegesen, Salanel kénytelen azt ismét visszacsúsztatni a kardhüvelybe. Végigsimít haján, megrázza üstökét, hogy kicsit feléledjen, aztán oldaláról leakasztja a kulacsot, kortyol egyet és azzal is meglocsolja magát ébresztés gyanánt.*
-Most már jó lesz.
*Motyogja feléledve, aztán feltápászkodik a talajról.*
-Vörös köves lánc ? Szerintem észrevettem volna, ha rátelepedek. De keress csak nyugodtan.
*Mindig is büszke volt megfigyelő képességében, komoly csalódást jelentene, ha kiderülne, hogy végig a vöröske ékszerén feküdt, vagyis inkább ült.*
-Mi ez az irdatlan ricsaj ?
*A zajok, kiabálás hozzá is elérnek és nem igazán tudja mire vélni a dolgot.*
*A penge ma már másodszor kerül elő feleslegesen, Salanel kénytelen azt ismét visszacsúsztatni a kardhüvelybe. Végigsimít haján, megrázza üstökét, hogy kicsit feléledjen, aztán oldaláról leakasztja a kulacsot, kortyol egyet és azzal is meglocsolja magát ébresztés gyanánt.*
-Most már jó lesz.
*Motyogja feléledve, aztán feltápászkodik a talajról.*
-Vörös köves lánc ? Szerintem észrevettem volna, ha rátelepedek. De keress csak nyugodtan.
*Mindig is büszke volt megfigyelő képességében, komoly csalódást jelentene, ha kiderülne, hogy végig a vöröske ékszerén feküdt, vagyis inkább ült.*
-Mi ez az irdatlan ricsaj ?
*A zajok, kiabálás hozzá is elérnek és nem igazán tudja mire vélni a dolgot.*
1189. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:30:36
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:30:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Kutakodó ujjak inkább a föld és Salanel közé akarnak beférni, kevés sikerrel. Nem fél a törzs tagjaitól, és bízik is bennük, így annak ellenére, hogy álomból felvert férfi arrébb löki és kardot ránt meg se lepődik. Nem tapasztalt harcos, így esélye sincs kitérni ez elől. Hátrébb lendül, mondjuk nem a legkellemesebb érzés, de nincsen porcelánból, hogy ebbe törjön össze. Ahogy meghallja Salanel hangját, már masírozik is vissza térdein felé.*
- Mázlim? Nem, az nincsen.
*Jegyzi meg, és nehéz megállni, hogy ne kezdjen is ismét földön tapogatózni, a válaszadás helyett.*
- Elveszett a láncom a vörös köves. *mondja úgy, mintha lenne más ékszere.*
- Szerintem pont alattad lehet, mert máshol nincs. *folytatja bosszúsan, és kezével int aprókat, hogy arrébb fordulhatna a férfi, hogy meggyőződjön erről.
~Ha pedig nincsen alattad, akkor a pataknál veszett el..~
Fűzi tovább gondolatban, és adják a szellemek, hogy ne úgy legyen, akkor lehet meg se lesz.*
- Kérlek.. *teszi hozzá aztán halovány mosolyt erőltetve ajkára.*
*Kutakodó ujjak inkább a föld és Salanel közé akarnak beférni, kevés sikerrel. Nem fél a törzs tagjaitól, és bízik is bennük, így annak ellenére, hogy álomból felvert férfi arrébb löki és kardot ránt meg se lepődik. Nem tapasztalt harcos, így esélye sincs kitérni ez elől. Hátrébb lendül, mondjuk nem a legkellemesebb érzés, de nincsen porcelánból, hogy ebbe törjön össze. Ahogy meghallja Salanel hangját, már masírozik is vissza térdein felé.*
- Mázlim? Nem, az nincsen.
*Jegyzi meg, és nehéz megállni, hogy ne kezdjen is ismét földön tapogatózni, a válaszadás helyett.*
- Elveszett a láncom a vörös köves. *mondja úgy, mintha lenne más ékszere.*
- Szerintem pont alattad lehet, mert máshol nincs. *folytatja bosszúsan, és kezével int aprókat, hogy arrébb fordulhatna a férfi, hogy meggyőződjön erről.
~Ha pedig nincsen alattad, akkor a pataknál veszett el..~
Fűzi tovább gondolatban, és adják a szellemek, hogy ne úgy legyen, akkor lehet meg se lesz.*
- Kérlek.. *teszi hozzá aztán halovány mosolyt erőltetve ajkára.*
1188. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:20:13
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:20:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Felderítők - visszatérés a városból //
*A csapat - már ha mindenki jön - akkor három fővel. Vagy két fővel, vagy épp egy fővel, de vissza tér. ( Ha más nincs, akkor Valian mindenképp jön ).
Lassan léptet a tábor felé. Biccent az őrségnek, aztán lehuppan a lóról s kiköti a lovat. Aztán meg kéne keresnie Kagan-t. Körbe néz, de egyelőre semmi nyoma a vén gazfickónak.*
~Gyerünk vén lókötő, mutasd magad~
*Morran, miközben bedönt még egy nagy korty rumot. Kezd kiütközni az alkoholizmusa, megesik.
Miután leszerszámozta a lovat, megetette szénával, és megitatta, társai felé fordul.*
-Szerintem keressük meg a főnököt.*Vezeti be az indítványt, s amennyiben társainak sincs ellenvetése megindul a vezéri sátor felé.*
*A csapat - már ha mindenki jön - akkor három fővel. Vagy két fővel, vagy épp egy fővel, de vissza tér. ( Ha más nincs, akkor Valian mindenképp jön ).
Lassan léptet a tábor felé. Biccent az őrségnek, aztán lehuppan a lóról s kiköti a lovat. Aztán meg kéne keresnie Kagan-t. Körbe néz, de egyelőre semmi nyoma a vén gazfickónak.*
~Gyerünk vén lókötő, mutasd magad~
*Morran, miközben bedönt még egy nagy korty rumot. Kezd kiütközni az alkoholizmusa, megesik.
Miután leszerszámozta a lovat, megetette szénával, és megitatta, társai felé fordul.*
-Szerintem keressük meg a főnököt.*Vezeti be az indítványt, s amennyiben társainak sincs ellenvetése megindul a vezéri sátor felé.*
1187. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:18:44
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:18:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Rövidke pihenője alatt több esemény történik, mint az egész éjjeli őrjárat során. Látogatók sora lepi el a tábort. Korábban, mintha Kagan üvöltését hallotta volna, de mivel a fél-elf nevét nem kiáltotta a vezér, így aztán maradt a helyén és aludt tovább. Aztán mintha mégis a nevét hallaná... Salanel, igen. De ez bizonyosan csak egy álom lesz, miért keltené felé bárki is ? Talán mégsem álom ? Mintha kutakodó kezeket érezne az oldalán. Reflexszerűen nyúl kardja után és vonja ki tokjából, a mellette térdeplőt pedig arrébb taszítja.*
-Oh, Lisé. Mázlid van, hogy nem vágtam át a nyakadat.
*Motyogja, miközben az álmot dörzsöli ki szeméből.*
-Mit akarsz ?
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 18:19:04
*Rövidke pihenője alatt több esemény történik, mint az egész éjjeli őrjárat során. Látogatók sora lepi el a tábort. Korábban, mintha Kagan üvöltését hallotta volna, de mivel a fél-elf nevét nem kiáltotta a vezér, így aztán maradt a helyén és aludt tovább. Aztán mintha mégis a nevét hallaná... Salanel, igen. De ez bizonyosan csak egy álom lesz, miért keltené felé bárki is ? Talán mégsem álom ? Mintha kutakodó kezeket érezne az oldalán. Reflexszerűen nyúl kardja után és vonja ki tokjából, a mellette térdeplőt pedig arrébb taszítja.*
-Oh, Lisé. Mázlid van, hogy nem vágtam át a nyakadat.
*Motyogja, miközben az álmot dörzsöli ki szeméből.*
-Mit akarsz ?
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 18:19:04
1186. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:06:39
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:06:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
* Lisé nyughatatlan és nem jellemző rá, hogy sokáig egy helyben képes maradni. Most is vagy két percig ha egy helyben mozdulatlanul állt. Kétség csak pár percig időzött arcán, s egy zöldes fény kíváncsi tűzében el is ég. A riadalomra azonban egy kósza felismerés juttatja. A nyaklánca, ami anyjáé volt, nincsen meg.
~ Hova tűnhetett.. ~
Esik ismét kétségbe, persze nem tudja milyen értékes a vörös kő, vagy éppen nem, csak emlék. Amihez butamód ragaszkodik. Elkezdi keresni, elsőként a sátrak körül, mert lehet akkor hagyta el. Az egyik tövében Salanel húzza a lóbőrt. Odalép hozzá, mert lehet pont a férfi alatt van. *
- Salanel, kelj fel!
*Szólítja fel hangosabban, ám még nem feltűnően. Hátha erre is felkel, és meg tud győződni arról, hogy alatta van. Mert legyen Salanel alatt, akkor biztos megvan. Türelmetlenségében letérdel, és a férfi oldalánál kezdi taperolni, hátha megleli anélkül, hogy felrángatná szegény megfáradt vadászt. *
* Lisé nyughatatlan és nem jellemző rá, hogy sokáig egy helyben képes maradni. Most is vagy két percig ha egy helyben mozdulatlanul állt. Kétség csak pár percig időzött arcán, s egy zöldes fény kíváncsi tűzében el is ég. A riadalomra azonban egy kósza felismerés juttatja. A nyaklánca, ami anyjáé volt, nincsen meg.
~ Hova tűnhetett.. ~
Esik ismét kétségbe, persze nem tudja milyen értékes a vörös kő, vagy éppen nem, csak emlék. Amihez butamód ragaszkodik. Elkezdi keresni, elsőként a sátrak körül, mert lehet akkor hagyta el. Az egyik tövében Salanel húzza a lóbőrt. Odalép hozzá, mert lehet pont a férfi alatt van. *
- Salanel, kelj fel!
*Szólítja fel hangosabban, ám még nem feltűnően. Hátha erre is felkel, és meg tud győződni arról, hogy alatta van. Mert legyen Salanel alatt, akkor biztos megvan. Türelmetlenségében letérdel, és a férfi oldalánál kezdi taperolni, hátha megleli anélkül, hogy felrángatná szegény megfáradt vadászt. *
1185. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 16:20:53
Üzenet elküldve: 2014-01-09 16:20:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
* Chiari teljesen elmerül az ork gyógyítgatásába, és Lisének nincsen türelme kivárni, míg végre foglalkozik is vele. Gyorsan összeszedi az elhasznált gyógyításokból visszamaradt véres kötszerek halmazát, és odébb is áll. Kíváncsi rá mihez ért, de mindig akad dolog, amit el kell végezni. És mivel pont ma mindenkinek eszébe jutott a táboruk körül ólálkodni kisebb nagyobb felfordulást okozva így Lisé befejezi a reggeli maradványainak eltakarítását. A véres kötszereket a többi szeméttel együtt az emésztő gödörbe dobálja, majd tüzet csihol, hogy ne kezdjen rohadásnak az egész, bár ettől azért nem kell tartani, még mindig hideg van. Egy nagyobb vászonrongyba összeszedi a mosni valót, ami annyira nem sok. Náluk sokan kézzel esznek és tányért se túl gyakran használnak. Inkább a fakupák öblítésére van csak szükség.
A nyárson sülő húsnak még idő kell míg megpuhul, így a mosogatást sem halogatja. Azonnal le is indul a patakhoz, bár most fürdeni biztos nem fog. Meg is borzong a gondolatra, tegnap egészen merész volt. Csoda, hogy nem hűlt meg.
Talán több mint egy fertály órát szöszmötöl el az edényekkel, és mikor visszaér, akkor csalódottan látja a helyzet semmit sem változott.
Isurii ugyanúgy a tűz melletti egyik rönkön ül, és álmodozik. Lea mellette. A férfiak még mindig el vannak foglalva az újonnan érkezőkkel. Nagyot sóhajt, most hirtelen semmi dolga nem akad. Unatkozik, valamivel nagyon jó lenne elfoglalni magát, és képtelen kitalálni mást, mint hogy belehallgatózzon a férfiak közötti beszélgetésbe. Törvényekről beszélnek, hogy mi minden érvényes ebben az új városban. Ez fontos, és mivel hasznos, így nem érez bűntudatot, hogy hallgatózik.
Ajkára apró huncut mosoly húzódik, ahogy kiszúrja, hogy az idegen Vadász néha Isurii felé pillant. Jelenleg ezen jót derül, és már el is száll eddigi lapos unott hangulata. *
* Chiari teljesen elmerül az ork gyógyítgatásába, és Lisének nincsen türelme kivárni, míg végre foglalkozik is vele. Gyorsan összeszedi az elhasznált gyógyításokból visszamaradt véres kötszerek halmazát, és odébb is áll. Kíváncsi rá mihez ért, de mindig akad dolog, amit el kell végezni. És mivel pont ma mindenkinek eszébe jutott a táboruk körül ólálkodni kisebb nagyobb felfordulást okozva így Lisé befejezi a reggeli maradványainak eltakarítását. A véres kötszereket a többi szeméttel együtt az emésztő gödörbe dobálja, majd tüzet csihol, hogy ne kezdjen rohadásnak az egész, bár ettől azért nem kell tartani, még mindig hideg van. Egy nagyobb vászonrongyba összeszedi a mosni valót, ami annyira nem sok. Náluk sokan kézzel esznek és tányért se túl gyakran használnak. Inkább a fakupák öblítésére van csak szükség.
A nyárson sülő húsnak még idő kell míg megpuhul, így a mosogatást sem halogatja. Azonnal le is indul a patakhoz, bár most fürdeni biztos nem fog. Meg is borzong a gondolatra, tegnap egészen merész volt. Csoda, hogy nem hűlt meg.
Talán több mint egy fertály órát szöszmötöl el az edényekkel, és mikor visszaér, akkor csalódottan látja a helyzet semmit sem változott.
Isurii ugyanúgy a tűz melletti egyik rönkön ül, és álmodozik. Lea mellette. A férfiak még mindig el vannak foglalva az újonnan érkezőkkel. Nagyot sóhajt, most hirtelen semmi dolga nem akad. Unatkozik, valamivel nagyon jó lenne elfoglalni magát, és képtelen kitalálni mást, mint hogy belehallgatózzon a férfiak közötti beszélgetésbe. Törvényekről beszélnek, hogy mi minden érvényes ebben az új városban. Ez fontos, és mivel hasznos, így nem érez bűntudatot, hogy hallgatózik.
Ajkára apró huncut mosoly húzódik, ahogy kiszúrja, hogy az idegen Vadász néha Isurii felé pillant. Jelenleg ezen jót derül, és már el is száll eddigi lapos unott hangulata. *
1184. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 15:17:03
Üzenet elküldve: 2014-01-09 15:17:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*Lassan, ám nagyon nyugodtan telik Mordach számára a visszaút. Ugyanakkor eredetileg úgy tervezte, hogy amíg csak tudnak, addig majd vágtáznak, s majd a reggeli órákban szépen visszaérnek. Ám a Sors úgy hozta, hogy ezen idő alatt még megálltak egy kereskedő szekérnél, megejtett még egy reggelit és ebédet is, s a patással sem vitték túlzásba a sietséget. Az idő igazán kellemes volt: hideg, mely hűssé tette a férfi bőrét, ám mégis nagyon kellemes, mely elméjére is nagyon jól hatott.
Nagyjából egy fél órányira Arthenior városától már megpillantja annak magas épületeit apró pici pontokban a távolban - nem messze pedig egy amolyan tábor féleséget, mely első pillantásra vándorokból állhat, ám meghallva a nagy ricsajt, lármát, s az intelligenciahiányra utaló elszólásokat, egyből arra gondol Mordach, hogy egy amolyan banditacsürhe vert tábort a várostól nem messze. Mostanság egyre többen ólálkodnak Arthenior körül, ami talán arra utal, hogy értékes szállítmány érkezik felé, avagy a nemrégi támadások igazán sikeresek voltak, s reménykednek az újakban is.
Mindenesetre a Vörös még fejét sem fordítja feléjük, s egybeolvadva a természettel, csendben lépked végig az úton. Már rögtön azon gondolkozik, hogy milyen remek lenne, ha a templomba megérkezett tekercset olyan Holdvarázslatokat rejtenének, melyeket Mordach még nem ismer.. Hiába töltött vagy öt órát kemény tanulással az elmúlt éjszakákon, tudásszomja mégsem apadt ki, sőt! Minél többet tud, annál többet akar tudni! Még az is eszébe jut egy pillanatra, hogy újdonsült varázslatával a szívbajt hozza a társaságra, ám ezt az ötletet hamar elveti, hiszen a párbajokból most egyelőre elég volt, s ha harcra kerül a sor, akkor azt csak és kizárólag állatokkal, szörnyekkel szeretné megvívni, nem pedig koszos emberekkel.
Már-már azt mondhatná, hogy gördülékenyen ment az út, ám egy váratlan pillanatban hirtelen kezd előrefelé dőlni a Vörös, majd pillanatokon belül már a földön is találja magát! Halk puffanással érkezik meg, s mikor hátra pillant, hogy mi történt, akkor látja, hogy a patás leereszkedve gubbaszt a földön nyöszörögve. Mordach azonnal előrántja kardját, s már keresi is a leendő ellenfelét, kinek el akarja választani fejét a nyakától, amiért megsebesítette hű társát. Azonban hamar elrakja fegyverét, mikor tudatosul benne, hogy egy árva lélek sincs körülöttük.. Gyorsan oda is lép a lóhoz, s jobban szemügyre véve a patáját, egy törött nyílhegy áll ki onnét. Egyértelműen nem lőhették bele, s öregségéből ítélve már egy ideje itt lehet az útszélen, s most az állatnak volt akkora szerencséje, hogy belelépjen. Szerencsére a seb nem mély, így a Vörös kissé nehézkésen, ám ki tudja azt húzni, majd végül lábra segíti az állatot. Egyértelműen nem akar rá felülni, hiszen sántít, s jobb lesz, ha mihamarabb bevezeti az istállóba, hiszen az ottani fiú minden bizonnyal majd el tudja látni a sérülést. Útközben leporolja a férfi a fekete köpenyét, hiszen pár halovány sárfolt bemocskolta az esés közben. Baja nem lett egyáltalán, csupán kardja csapódott neki a földnek, ami szintén összeszedett pár foltot.*
- Tarts ki, mindjárt odaérünk..
*Súgja oda négylábú társának, mikor elhaladnak a városőrök mellett.*
Nagyjából egy fél órányira Arthenior városától már megpillantja annak magas épületeit apró pici pontokban a távolban - nem messze pedig egy amolyan tábor féleséget, mely első pillantásra vándorokból állhat, ám meghallva a nagy ricsajt, lármát, s az intelligenciahiányra utaló elszólásokat, egyből arra gondol Mordach, hogy egy amolyan banditacsürhe vert tábort a várostól nem messze. Mostanság egyre többen ólálkodnak Arthenior körül, ami talán arra utal, hogy értékes szállítmány érkezik felé, avagy a nemrégi támadások igazán sikeresek voltak, s reménykednek az újakban is.
Mindenesetre a Vörös még fejét sem fordítja feléjük, s egybeolvadva a természettel, csendben lépked végig az úton. Már rögtön azon gondolkozik, hogy milyen remek lenne, ha a templomba megérkezett tekercset olyan Holdvarázslatokat rejtenének, melyeket Mordach még nem ismer.. Hiába töltött vagy öt órát kemény tanulással az elmúlt éjszakákon, tudásszomja mégsem apadt ki, sőt! Minél többet tud, annál többet akar tudni! Még az is eszébe jut egy pillanatra, hogy újdonsült varázslatával a szívbajt hozza a társaságra, ám ezt az ötletet hamar elveti, hiszen a párbajokból most egyelőre elég volt, s ha harcra kerül a sor, akkor azt csak és kizárólag állatokkal, szörnyekkel szeretné megvívni, nem pedig koszos emberekkel.
Már-már azt mondhatná, hogy gördülékenyen ment az út, ám egy váratlan pillanatban hirtelen kezd előrefelé dőlni a Vörös, majd pillanatokon belül már a földön is találja magát! Halk puffanással érkezik meg, s mikor hátra pillant, hogy mi történt, akkor látja, hogy a patás leereszkedve gubbaszt a földön nyöszörögve. Mordach azonnal előrántja kardját, s már keresi is a leendő ellenfelét, kinek el akarja választani fejét a nyakától, amiért megsebesítette hű társát. Azonban hamar elrakja fegyverét, mikor tudatosul benne, hogy egy árva lélek sincs körülöttük.. Gyorsan oda is lép a lóhoz, s jobban szemügyre véve a patáját, egy törött nyílhegy áll ki onnét. Egyértelműen nem lőhették bele, s öregségéből ítélve már egy ideje itt lehet az útszélen, s most az állatnak volt akkora szerencséje, hogy belelépjen. Szerencsére a seb nem mély, így a Vörös kissé nehézkésen, ám ki tudja azt húzni, majd végül lábra segíti az állatot. Egyértelműen nem akar rá felülni, hiszen sántít, s jobb lesz, ha mihamarabb bevezeti az istállóba, hiszen az ottani fiú minden bizonnyal majd el tudja látni a sérülést. Útközben leporolja a férfi a fekete köpenyét, hiszen pár halovány sárfolt bemocskolta az esés közben. Baja nem lett egyáltalán, csupán kardja csapódott neki a földnek, ami szintén összeszedett pár foltot.*
- Tarts ki, mindjárt odaérünk..
*Súgja oda négylábú társának, mikor elhaladnak a városőrök mellett.*
1183. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 14:18:45
Üzenet elküldve: 2014-01-09 14:18:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
*Badumir figyelemmel kíséri a tábor mozgását. Habár az óriás nem is olyan harapós mint ahogyan gondolta (sőt, kicsit még intelligensebbnek is látszik mint társai) illetve egy idegen közelebb lép hozzá és kérdezgetni kezdi, még is arra a következtetésre jut, hogy nem látják igazán szívesen. Ebben a törzsfő parancsa is igazolja, hiszen amaz köteleket parancsol rá.*
- Badumir vagyok, erdőjáró. Nincs hivatásom, a városon kívül élek az erdőben egymagam.* Jelenti ki a hozzászólóra tekintve.* Magamat tartom el, viszont néha megfordulok Artheniorban hogy eladjak pár portékát.* Néz finoman az övén két darab elejtett nyúlra és kiszárított növénycsokorra.* Éppen oda tartottam most is, azonban megláttam ezt a tábort. Féltem, hogyha megpróbálok elsomfordálni mellettetek egyből lelőtök a fegyvereim miatt, viszont túl nagy kerülőt sem tudok tenni, hiszen fontos eljutnom Artheniorba amilyen gyorsan csak tudok. Meg igazság szerint, egészen felkeltettétek a kíváncsiságomat. Nem sok vándorló törzset láttam eddig errefelé, pedig régóta itt élek. Úgy gondoltam inkább nyíltan elétek állok, hogy ne essen félreértés... Úgy tűnik rossz ötlet volt.* Folytatja a közeledő óriás felé pillantva, akinek a parancs szerint meg kell kötöznie. Badumir nem ellenkezik, nem akarja magát még nagyobb bajba keverni. Jobb ha megvárja, amíg a törzsfő elé állítják, hátha őt megtudja majd győzni békés szándékairól. Egye fene, még az egyik nyulat is felajánlaná szőröstül-bőröstül a törzsnek, ha azok kicsit bizalmukba engednék.*
*Badumir figyelemmel kíséri a tábor mozgását. Habár az óriás nem is olyan harapós mint ahogyan gondolta (sőt, kicsit még intelligensebbnek is látszik mint társai) illetve egy idegen közelebb lép hozzá és kérdezgetni kezdi, még is arra a következtetésre jut, hogy nem látják igazán szívesen. Ebben a törzsfő parancsa is igazolja, hiszen amaz köteleket parancsol rá.*
- Badumir vagyok, erdőjáró. Nincs hivatásom, a városon kívül élek az erdőben egymagam.* Jelenti ki a hozzászólóra tekintve.* Magamat tartom el, viszont néha megfordulok Artheniorban hogy eladjak pár portékát.* Néz finoman az övén két darab elejtett nyúlra és kiszárított növénycsokorra.* Éppen oda tartottam most is, azonban megláttam ezt a tábort. Féltem, hogyha megpróbálok elsomfordálni mellettetek egyből lelőtök a fegyvereim miatt, viszont túl nagy kerülőt sem tudok tenni, hiszen fontos eljutnom Artheniorba amilyen gyorsan csak tudok. Meg igazság szerint, egészen felkeltettétek a kíváncsiságomat. Nem sok vándorló törzset láttam eddig errefelé, pedig régóta itt élek. Úgy gondoltam inkább nyíltan elétek állok, hogy ne essen félreértés... Úgy tűnik rossz ötlet volt.* Folytatja a közeledő óriás felé pillantva, akinek a parancs szerint meg kell kötöznie. Badumir nem ellenkezik, nem akarja magát még nagyobb bajba keverni. Jobb ha megvárja, amíg a törzsfő elé állítják, hátha őt megtudja majd győzni békés szándékairól. Egye fene, még az egyik nyulat is felajánlaná szőröstül-bőröstül a törzsnek, ha azok kicsit bizalmukba engednék.*
1182. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:46:41
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:46:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya//
-Szerelmetes típus vagyok, jól esne a férfi szemébe nézni közben. *Vigyorog vissza a gnómra, s kezével jelzi is maga előtt a szintkülönbségeket: Rick talán melléig sem ér fel ha leszáll a lóról. Hogy mi közben akarna ő szemkontaktust tartani a másikkal, s ezt miért látja nehezen megoldhatónak, azt a többiek fantáziájára bízza. Nem érzi szükségét tovább magyarázni, így egy időre el is hallgat. Harath felé csak megvonja a vállát. Annál több marad neki, ha a fattyú nem kér! Csöndesen majszolgatja el a száraz cipó maradékát, s az út hátra levő részében sem nyitja már szólásra ajkait. Énekelhetnének, de beérve az erdőbe inkább a fák suttogására figyel.
A nap magasan jár már, mire elérkezik első pihenőjük ideje. Akheel szinte lefolyik lova nyergéből, annyira elzsibbadtak lábai. Elülte hátsó felét is.
Waldran szavaihoz nincs mit hozzáfűznie, egy biccentéssel nyugtázza a dolgot. Neki nem dolga feladataikkal kapcsolatosan okoskodni, nem is teszi. Teljesen egyértelműnek gondolja, hogy betérnek a karavánok pihenőhelyére és élelmet, vizet vesznek magukhoz.
Átmozgatja elgémberedett végtagjait. Kalimpál, mint valami szélmalom, ugrál és nyújtózik, ahogyan a kényes macskák szoktak. Tornája végén megrázza rezes tincseit is és összébb húzza magán ruháit.
Táskáiban élelem után kutat, de nem sikerült túl sok mindent elpakolnia. Akad még rongyai és kacatjai közt valami gyökér - szerű amit akkor rágicsál ha különösebben nem éhes, de az ehetnék mégis gyötri. Így tesz most is. Valamelyik gyógyfüves említette, hogy jót tesz a fogainak is, enyhíti a szájszagot, az íze sem olyan borzalmas... Elvan vele, mint eb a csontjával.*
-Szerelmetes típus vagyok, jól esne a férfi szemébe nézni közben. *Vigyorog vissza a gnómra, s kezével jelzi is maga előtt a szintkülönbségeket: Rick talán melléig sem ér fel ha leszáll a lóról. Hogy mi közben akarna ő szemkontaktust tartani a másikkal, s ezt miért látja nehezen megoldhatónak, azt a többiek fantáziájára bízza. Nem érzi szükségét tovább magyarázni, így egy időre el is hallgat. Harath felé csak megvonja a vállát. Annál több marad neki, ha a fattyú nem kér! Csöndesen majszolgatja el a száraz cipó maradékát, s az út hátra levő részében sem nyitja már szólásra ajkait. Énekelhetnének, de beérve az erdőbe inkább a fák suttogására figyel.
A nap magasan jár már, mire elérkezik első pihenőjük ideje. Akheel szinte lefolyik lova nyergéből, annyira elzsibbadtak lábai. Elülte hátsó felét is.
Waldran szavaihoz nincs mit hozzáfűznie, egy biccentéssel nyugtázza a dolgot. Neki nem dolga feladataikkal kapcsolatosan okoskodni, nem is teszi. Teljesen egyértelműnek gondolja, hogy betérnek a karavánok pihenőhelyére és élelmet, vizet vesznek magukhoz.
Átmozgatja elgémberedett végtagjait. Kalimpál, mint valami szélmalom, ugrál és nyújtózik, ahogyan a kényes macskák szoktak. Tornája végén megrázza rezes tincseit is és összébb húzza magán ruháit.
Táskáiban élelem után kutat, de nem sikerült túl sok mindent elpakolnia. Akad még rongyai és kacatjai közt valami gyökér - szerű amit akkor rágicsál ha különösebben nem éhes, de az ehetnék mégis gyötri. Így tesz most is. Valamelyik gyógyfüves említette, hogy jót tesz a fogainak is, enyhíti a szájszagot, az íze sem olyan borzalmas... Elvan vele, mint eb a csontjával.*
1181. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:06:50
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:06:50
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Szóval az erdő az "mindenkié és senkié"... Ezzel az apró információval végképp arra az elhatározásra jut, hogy ő bizony cseppet sem kedveli sem a várost, sem pedig a városiakat. Ellenben már egyre inkább meg akarja nézni, hogy hogyan is élnek ezek ott, ha egyszer ahhoz is gyáva a legtöbbje, hogy kijöjjön az erdőbe. Kagannak igaza van, a túlságos békében puhák lettek, és főleg gyávák. Eltekintve persze ennek a városi őrségnek, vagy minek a tagjaitól.
Végül aztán mind hallgatásba burkolóznak, végül is nagyon sok mindent megtudtak Daerostól. Mondjuk furcsállja kicsit, hogy a másik ilyen könnyen beszél a lakhelyéről, meg annak védelméről. Náluk könnyen kivágják annak a nyelvét, aki idegen füleknek fecserészik a törzs hierarchiájáról, vagy harcosairól, akármiről. Persze lehet, hogy a kőházak lakóinak ez nincsen annyira ellenére, vagy simán kideríthető az információ a városban járva. Tudja a rosseb.
Odaát a tábor peremén pedig lassan fegyverezik lefelé az érkezőt és, ha minden igaz, akkor már kötik is gúzsba, ő pedig úgy dönt, hogy ideje megnézni közelebbről is a jövevényt, azt, aki állig felfegyverkezve arra vetemedett, hogy a táboruk területére tegye a lábát. Rolko kedves behemót a maga módján, de körülbelül annyira egyszerű, mint egy faszék. Ezt persze senki nem rója fel neki, a fajtája miatt ilyen, ezzel együtt a tagja a törzsnek, és Lea ezzel együtt szereti úgy, mint a fivérét.
Mielőtt elindulna megnézni Badumirt még megáll Isu mellett - vagyis, mivel egymás mellett ültek ezért mellette - és pár pillanatig jelentőségteljesen ránéz. Hogy jöjjön vele - ha akar - és mesélje el, hogy mi is történt ama búcsúzkodás kapcsán. Mert ugyanis látszik a lányon, hogy legalább egy lábbal a föld felett jár..*
*Szóval az erdő az "mindenkié és senkié"... Ezzel az apró információval végképp arra az elhatározásra jut, hogy ő bizony cseppet sem kedveli sem a várost, sem pedig a városiakat. Ellenben már egyre inkább meg akarja nézni, hogy hogyan is élnek ezek ott, ha egyszer ahhoz is gyáva a legtöbbje, hogy kijöjjön az erdőbe. Kagannak igaza van, a túlságos békében puhák lettek, és főleg gyávák. Eltekintve persze ennek a városi őrségnek, vagy minek a tagjaitól.
Végül aztán mind hallgatásba burkolóznak, végül is nagyon sok mindent megtudtak Daerostól. Mondjuk furcsállja kicsit, hogy a másik ilyen könnyen beszél a lakhelyéről, meg annak védelméről. Náluk könnyen kivágják annak a nyelvét, aki idegen füleknek fecserészik a törzs hierarchiájáról, vagy harcosairól, akármiről. Persze lehet, hogy a kőházak lakóinak ez nincsen annyira ellenére, vagy simán kideríthető az információ a városban járva. Tudja a rosseb.
Odaát a tábor peremén pedig lassan fegyverezik lefelé az érkezőt és, ha minden igaz, akkor már kötik is gúzsba, ő pedig úgy dönt, hogy ideje megnézni közelebbről is a jövevényt, azt, aki állig felfegyverkezve arra vetemedett, hogy a táboruk területére tegye a lábát. Rolko kedves behemót a maga módján, de körülbelül annyira egyszerű, mint egy faszék. Ezt persze senki nem rója fel neki, a fajtája miatt ilyen, ezzel együtt a tagja a törzsnek, és Lea ezzel együtt szereti úgy, mint a fivérét.
Mielőtt elindulna megnézni Badumirt még megáll Isu mellett - vagyis, mivel egymás mellett ültek ezért mellette - és pár pillanatig jelentőségteljesen ránéz. Hogy jöjjön vele - ha akar - és mesélje el, hogy mi is történt ama búcsúzkodás kapcsán. Mert ugyanis látszik a lányon, hogy legalább egy lábbal a föld felett jár..*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579