Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-29 20:56:35
Üzenet elküldve: 2016-11-29 20:56:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
*Eseménytelen útnak indult. Mi probléma lehetne azzal, hogy egy csapat katona délre indul, egyelőre biztonságos, rendszeres járőrök által felügyelt terepen? A tempó tartható, a lovak jámborak, az időjárás tiszta, a szívük lelkes. Syd azért igyekszik figyelni, mert az még sosem ártott, ha észnél volt, bármikor történhet valami váratlan. Így aztán még időben észreveszi a vágtató ló hátán érkező orkot, aki még a város után vált el tőlük, eddig úgy hitte, Aoneer parancsára, de a zord már-nem-őrmester reakciója alapján úgy tűnik, magánakcióról van szó. A zöld bőrű nagy hangon kurjongatva körbenyargalja a társaságot, izgatva a többi lovat is, aminek Syd pont nem örül.
~Egyébként is, kinek játssza ez meg magát?~
Felvont szemöldökkel figyeli a ténykedés, majd kicsit megcsóválja a fejét. Nem szereti a nagy hangú embereket, az orkokat meg még kevésbé. Megveregeti a lova nyakát és csendben baktat tovább a többiek nyomában.*
*Eseménytelen útnak indult. Mi probléma lehetne azzal, hogy egy csapat katona délre indul, egyelőre biztonságos, rendszeres járőrök által felügyelt terepen? A tempó tartható, a lovak jámborak, az időjárás tiszta, a szívük lelkes. Syd azért igyekszik figyelni, mert az még sosem ártott, ha észnél volt, bármikor történhet valami váratlan. Így aztán még időben észreveszi a vágtató ló hátán érkező orkot, aki még a város után vált el tőlük, eddig úgy hitte, Aoneer parancsára, de a zord már-nem-őrmester reakciója alapján úgy tűnik, magánakcióról van szó. A zöld bőrű nagy hangon kurjongatva körbenyargalja a társaságot, izgatva a többi lovat is, aminek Syd pont nem örül.
~Egyébként is, kinek játssza ez meg magát?~
Felvont szemöldökkel figyeli a ténykedés, majd kicsit megcsóválja a fejét. Nem szereti a nagy hangú embereket, az orkokat meg még kevésbé. Megveregeti a lova nyakát és csendben baktat tovább a többiek nyomában.*
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-29 18:09:00
Üzenet elküldve: 2016-11-29 18:09:00
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
// Myna, Wram //
-Hát az információszerzéssel leginkább, na meg azért tudok harcolni is és elég jó képességeim vannak, ami jól jöhet még. *Tart egy kis szünetet, majd nem bírja ki, hogy ne tegye fel a kérdést az ork hátának dörgölve első lökhárítóit.*
-Na és nálad tudnám valamilyen képességem kamatoztatni? *Mégis csak egy orkkal van, akiknek bizonyítottan nagyobb, más lényeknél, de még belefér a dolog, mert hát egy óriásnak is lehet nagy, azzal már nem kezdene ki.*
-Értem, veszélyes és hírhedt kapitánnyá akar válni és kellett valami figyelemfelhívó dolog. *Legalábbis jó emberismerőként így magyarázza meg a dolgot, az hogy mennyire trafál bele, az más kérdés.*
-Jó, akkor ezt jegelhetjük... *Nem fog mások rossz dolgaiba vájkálni, inkább azon gondolkozik, hogy cserkéssze be a társát, hogy jó kapcsolatuk legyen, ha már így összeboronálta őket az a kapitány.*
-Hát az információszerzéssel leginkább, na meg azért tudok harcolni is és elég jó képességeim vannak, ami jól jöhet még. *Tart egy kis szünetet, majd nem bírja ki, hogy ne tegye fel a kérdést az ork hátának dörgölve első lökhárítóit.*
-Na és nálad tudnám valamilyen képességem kamatoztatni? *Mégis csak egy orkkal van, akiknek bizonyítottan nagyobb, más lényeknél, de még belefér a dolog, mert hát egy óriásnak is lehet nagy, azzal már nem kezdene ki.*
-Értem, veszélyes és hírhedt kapitánnyá akar válni és kellett valami figyelemfelhívó dolog. *Legalábbis jó emberismerőként így magyarázza meg a dolgot, az hogy mennyire trafál bele, az más kérdés.*
-Jó, akkor ezt jegelhetjük... *Nem fog mások rossz dolgaiba vájkálni, inkább azon gondolkozik, hogy cserkéssze be a társát, hogy jó kapcsolatuk legyen, ha már így összeboronálta őket az a kapitány.*
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-29 17:59:30
Üzenet elküldve: 2016-11-29 17:59:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 356
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 356
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Myna, Wram //
* Egy kurtizánnal lovagol. Valahogy nem lepi mega dolog. Nyilvánvaló volt, hogy nem egy engedetlen kis nemes hölgyike valamelyik villából. *
- Így már más a helyzet. Na és melyik tudásodat kívánod nálunk kamatoztatni?
* Kérdezi kicsit rosszmájúan az ork, lovaglás közben. Várta már a kérdést, nem is lepődik meg rajta, csak nemtörődöm módon megvonja a vállait. *
- Nem tudom. Megkeresett ezzel a kéréssel, én meg megcsináltam neki. Hogy mit kezd vele, ő tudja.
* Magyarázza, majd leheletfinoman megborzong a következő kérdéstől. *
- Ebbe inkább ne nagyon menjünk bele. Maradjunk annyiban, hogy akaratom ellenére élveztem egy mélységi vendégszeretetét, s közben éltem a lehetőségeimmel.
* Míg haladnak, az ork szeme előtt feldereng a nő képe, s fülében visszhangzik a korbács csattogása. *
* Egy kurtizánnal lovagol. Valahogy nem lepi mega dolog. Nyilvánvaló volt, hogy nem egy engedetlen kis nemes hölgyike valamelyik villából. *
- Így már más a helyzet. Na és melyik tudásodat kívánod nálunk kamatoztatni?
* Kérdezi kicsit rosszmájúan az ork, lovaglás közben. Várta már a kérdést, nem is lepődik meg rajta, csak nemtörődöm módon megvonja a vállait. *
- Nem tudom. Megkeresett ezzel a kéréssel, én meg megcsináltam neki. Hogy mit kezd vele, ő tudja.
* Magyarázza, majd leheletfinoman megborzong a következő kérdéstől. *
- Ebbe inkább ne nagyon menjünk bele. Maradjunk annyiban, hogy akaratom ellenére élveztem egy mélységi vendégszeretetét, s közben éltem a lehetőségeimmel.
* Míg haladnak, az ork szeme előtt feldereng a nő képe, s fülében visszhangzik a korbács csattogása. *
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-29 10:45:08
Üzenet elküldve: 2016-11-29 10:45:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vörös és Fekete//
*A korai bizonytalansága és némi idétlenségi érzete hamar elmúlik, azt tapasztalva, hogy Seju milyen könnyedén és gyorsan veszi át a ritmust, persze eltekintve a korai lépésektől, de az mindenkivel megesik, aki sosem tanult effélét. Így aztán, amikor azt érzi, hogy az ébenhajú ráérzett a dolog ízére, könnyedén és felszabadultan szökken, követi Dyntit, akkor olykor meg is toldja egy-egy pörgetéssel, hogy aztán tovább vezesse magukat a víz köré. Nem csak a lány, de a vörös is legalább annyira elviháncol a dolgon, mint két gyerek, távol a világ minden bajától és kínjától. Neki is szüksége volt efféle elterelésre és nem csak a jóscsontok tulajdonosának. A bizonytalan jövő és a kesergető múlt képe sosem hagyná nyugodni egy árva pillanatában sem, egészen mostanáig.
Igyekszik azért arra ügyelni, hogy nehogy felbukjanak egy kiálló gyökérben, egy elkószált gallyban, hogy utána tűzve vessék magukat.
Ki tudja mennyi idő is telik el ebben az állapotban, az most nem számottevő, de a változást ő maga is egész korán megérzi. Azt ugyan, hogy erősebben fognak a kezére, a felgyorsuló tempónak tudja be és annak, hogy a lány így kíván magának stabilabb állapotot idézni pörgéskor. Ám a derekára csúszó kéz, és az, ahogy lendülettel húzza magához a másik, már egészen biztosan nem tudható be ennek. Ez már valamilyen egészen más szintje a táncnak, olyasmi, amihez másabb ütemű zenét tudna be gondolatban. Első gondolata az, hogy egészen biztosan csak sikerült társának megragadnia a mozgás vonalát, de az ezt követők másra utalnak. Az efféle felállás remegteti meg a nemes kisasszonyok lábát a táncra szánt tér közepén.
Valahogy most az ő szíve is erősebben ver ennek köszönhetően, van a lány hangjában és még tekintetében, valójában egész lényében valami, ami megborzongatja a hátát. Mert, ha Khan művelné ezt vele, annak egész egyszerűen tudná a célját, de mi vezethette a korábban még a múltja miatt könnyeket eresztő, visszafogott és tiszta teremtést ezen szavakra?*
- Ööö… *Megakad a torkán a szó, ahogy felveszi a szemkontaktust.* El én, persze. *Ártatlanul válaszol, bár nem tudja, hogy mire. A szavak megremegnek, amint ajkára veszi őket. Egy ideig hagyja magukat ebben az állapotban, bízva abban, hogy ez csak valamiféle átmenetiség, de, ahhoz a lány túlságosan is fölényben van. A vezetést, a kontrollt már elvesztette felette, és a szabadulás ellen való felszólításra, mást sem tesz, minthogy megpróbál kibújni ebből az állapotból.*
- Seju? *Nyel egyet, miközben lábai kénytelenül követik vezetője mozgását.*
//Vörös és Fekete//
*A korai bizonytalansága és némi idétlenségi érzete hamar elmúlik, azt tapasztalva, hogy Seju milyen könnyedén és gyorsan veszi át a ritmust, persze eltekintve a korai lépésektől, de az mindenkivel megesik, aki sosem tanult effélét. Így aztán, amikor azt érzi, hogy az ébenhajú ráérzett a dolog ízére, könnyedén és felszabadultan szökken, követi Dyntit, akkor olykor meg is toldja egy-egy pörgetéssel, hogy aztán tovább vezesse magukat a víz köré. Nem csak a lány, de a vörös is legalább annyira elviháncol a dolgon, mint két gyerek, távol a világ minden bajától és kínjától. Neki is szüksége volt efféle elterelésre és nem csak a jóscsontok tulajdonosának. A bizonytalan jövő és a kesergető múlt képe sosem hagyná nyugodni egy árva pillanatában sem, egészen mostanáig.
Igyekszik azért arra ügyelni, hogy nehogy felbukjanak egy kiálló gyökérben, egy elkószált gallyban, hogy utána tűzve vessék magukat.
Ki tudja mennyi idő is telik el ebben az állapotban, az most nem számottevő, de a változást ő maga is egész korán megérzi. Azt ugyan, hogy erősebben fognak a kezére, a felgyorsuló tempónak tudja be és annak, hogy a lány így kíván magának stabilabb állapotot idézni pörgéskor. Ám a derekára csúszó kéz, és az, ahogy lendülettel húzza magához a másik, már egészen biztosan nem tudható be ennek. Ez már valamilyen egészen más szintje a táncnak, olyasmi, amihez másabb ütemű zenét tudna be gondolatban. Első gondolata az, hogy egészen biztosan csak sikerült társának megragadnia a mozgás vonalát, de az ezt követők másra utalnak. Az efféle felállás remegteti meg a nemes kisasszonyok lábát a táncra szánt tér közepén.
Valahogy most az ő szíve is erősebben ver ennek köszönhetően, van a lány hangjában és még tekintetében, valójában egész lényében valami, ami megborzongatja a hátát. Mert, ha Khan művelné ezt vele, annak egész egyszerűen tudná a célját, de mi vezethette a korábban még a múltja miatt könnyeket eresztő, visszafogott és tiszta teremtést ezen szavakra?*
- Ööö… *Megakad a torkán a szó, ahogy felveszi a szemkontaktust.* El én, persze. *Ártatlanul válaszol, bár nem tudja, hogy mire. A szavak megremegnek, amint ajkára veszi őket. Egy ideig hagyja magukat ebben az állapotban, bízva abban, hogy ez csak valamiféle átmenetiség, de, ahhoz a lány túlságosan is fölényben van. A vezetést, a kontrollt már elvesztette felette, és a szabadulás ellen való felszólításra, mást sem tesz, minthogy megpróbál kibújni ebből az állapotból.*
- Seju? *Nyel egyet, miközben lábai kénytelenül követik vezetője mozgását.*
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-29 09:16:32
Üzenet elküldve: 2016-11-29 09:16:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A hadnagy felkutatása //
*Furcsa pillantásokat vet az ork figyelemfelkeltő mutatványaira. ~Egy jófajta nyakleves helyre billentené.~ Továbbra sem ő a vezető ezért a fegyelmezést ráhagyja a csapat vezetőjére. Aoneer ezt meg is teszi, sőt erélyesen felhívja a figyelmet az ügy komolyságára. Nem kirándulni mennek ez már világos volt az elején, de egyesek ezek szerint még nem érzik ennek a súlyát. Hátha a vezetőjük szavai némi komolyságra tereli a többiek hozzáállását is. Tarja a tempót a lovasokkal, továbbra is hatalmas léptekkel. Az erdőben szegény ork lova megadja magát a kimerültségnek. ~Az ostoba minek hajtotta habosra?!~ Egyre jobban mérgelődik az ork neveletlen viselkedésén. Nemhogy szórakozik a lovával mindezt annak kárára teszi, hogy hátasát a végkimerülésbe taszítja és ezzel jelentősen hátráltatja a küldetésüket és a csapat sebességét. alapvetően békés természetű de most erősen uralkodnia kell, hogy ne ossza ki a zöldbőrűt és ne akasszon le neki vagy két „atyai” pofont… *
*Furcsa pillantásokat vet az ork figyelemfelkeltő mutatványaira. ~Egy jófajta nyakleves helyre billentené.~ Továbbra sem ő a vezető ezért a fegyelmezést ráhagyja a csapat vezetőjére. Aoneer ezt meg is teszi, sőt erélyesen felhívja a figyelmet az ügy komolyságára. Nem kirándulni mennek ez már világos volt az elején, de egyesek ezek szerint még nem érzik ennek a súlyát. Hátha a vezetőjük szavai némi komolyságra tereli a többiek hozzáállását is. Tarja a tempót a lovasokkal, továbbra is hatalmas léptekkel. Az erdőben szegény ork lova megadja magát a kimerültségnek. ~Az ostoba minek hajtotta habosra?!~ Egyre jobban mérgelődik az ork neveletlen viselkedésén. Nemhogy szórakozik a lovával mindezt annak kárára teszi, hogy hátasát a végkimerülésbe taszítja és ezzel jelentősen hátráltatja a küldetésüket és a csapat sebességét. alapvetően békés természetű de most erősen uralkodnia kell, hogy ne ossza ki a zöldbőrűt és ne akasszon le neki vagy két „atyai” pofont… *
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 21:33:49
Üzenet elküldve: 2016-11-28 21:33:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Csőcselék//
*Taitos az úton eddig magával hordozott csendben ér ki az erdőbe. Ott aztán megtorpannak, és Taitos is érdeklődve figyel. Miután a csapat nyomolvasója megnézi a "kiszimatolt" warg nyomait, Taitos csendesen besorol mögé. Megnézi.*
~Nohát, kisebb, ráadásul ilyen közel? Ki gondolta volna?~
*Nyugtázza magában, hogy a kisebb wargok valószínűleg kisebb agyi térfogattal is rendelkeznek, és szerencsére nem Ragronra akadt a csapat, és nem is az ő vélt irányába mennek. Végül magára ölti a nadrágjába tojt szerencsétlen arckifejezését.*
-Öhm, izé, uraim!
*Hangja kissé remeg.*
-Ez elég nagy.
*Suttogj szinte hangtalanul szájtátva.*
-Lehet, jobb lenne, ha én most... Nem is zavarok, és vár a mama is. Úristen, elkéstem már az ebédről is!
*Hadarja, és gyorsan megfordul.*
-Köszönet mindenért, jó vadászatot!
*Biccent illedelmesen a vadászoknak, és pánikolva igyekszik elsietni vissza a biztonságosnak vélt útra, aminek túloldalán saját wargját reméli jó negyed órányi útra megtalálni.*
*Taitos az úton eddig magával hordozott csendben ér ki az erdőbe. Ott aztán megtorpannak, és Taitos is érdeklődve figyel. Miután a csapat nyomolvasója megnézi a "kiszimatolt" warg nyomait, Taitos csendesen besorol mögé. Megnézi.*
~Nohát, kisebb, ráadásul ilyen közel? Ki gondolta volna?~
*Nyugtázza magában, hogy a kisebb wargok valószínűleg kisebb agyi térfogattal is rendelkeznek, és szerencsére nem Ragronra akadt a csapat, és nem is az ő vélt irányába mennek. Végül magára ölti a nadrágjába tojt szerencsétlen arckifejezését.*
-Öhm, izé, uraim!
*Hangja kissé remeg.*
-Ez elég nagy.
*Suttogj szinte hangtalanul szájtátva.*
-Lehet, jobb lenne, ha én most... Nem is zavarok, és vár a mama is. Úristen, elkéstem már az ebédről is!
*Hadarja, és gyorsan megfordul.*
-Köszönet mindenért, jó vadászatot!
*Biccent illedelmesen a vadászoknak, és pánikolva igyekszik elsietni vissza a biztonságosnak vélt útra, aminek túloldalán saját wargját reméli jó negyed órányi útra megtalálni.*
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 20:03:04
Üzenet elküldve: 2016-11-28 20:03:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vörös és Fekete//
*Kaiyko majdnem olyan szeppent, mit akit a nászéjszakájára visznek, de azért enged a vörösnek. Elsőre túl aprót lép, így meg kell toldania egy féllel, amitől nem a megfelelő lába kerül a kellő helyre. Zavartan igyekszik korrigálni, de amilyen kacska az elején, olyan hamar ráérez. Kifejezetten akkor, amikor már gyorsabban lépnek a tűz körül járt íven. Egészen átadja magát a könnyed suhanásnak. Követi Dyntina mozgását és kellemes biztonságérzetet ad neki, ahogy a vörös vezeti. A szökkenésnél egy kicsit meginog, de aztán a ritmusra ráérezve már kuncogó vidorsággal üdvözli. Egészen elvarázsolja a lépések mindig kicsit bonyolódó pörgése-forgása a tűz körül. Mintha a lába nem is érné a földet, csak lebegne ebben a kavalkádban, amivé a tűz fényköre és az erdő tarka levelei, a csillagos ég és a hold összemosódik.
Aztán valami változik. Lassan kúszik uralomra, nem lehetne megmondani, pontosan mikor, de kiteljesedése szembetűnő. Kaiyko balja jóval erőteljesebben szorítja Dyntina kezét, jobbja pedig partnere derekára kúszik. Két szívdobbanás alatt átveszi a vezetést a vöröstől. Határozott és valószínűtlenül erőteljes. Egészen magához szorítja a Dyntinát, és ha kell, erővel tartja a táncban, ami már egyáltalán nem az, amit ő mutatott a Csontvetőnek. Ez olyasmi, amit a bálok tetőfokán játszik a zenekar, amikor a nehéz bor és a gyöngyöző pezsgő a legszilajabbul lüktet a nemesi vénákban. Nem egyszerű tánc, Kaiyko mégis hibátlanul vezeti a vöröst. Tartása nem is emlékeztet az eddig tőle megszokottra, de csak néhány fordulás után hajol hátrébb a rőt tincsektől, hogy Dyntina szemébe nézzen.*
- Ugye elhozod nekem őt, szépségem? *kérdi valaki, aki Seju hangján szól, de jóval mélyebb tónuson. A hanglejtése egyáltalán nem is emlékeztet a Csontvetőjére. Negédes és magabiztos, és van benne valami hűvösen alattomos.
Nem engedi el a vöröst. Erővel tartja a táncban, s ami a legborzongatóbb, nagyon úgy tűnik, képes is rá.*
- Ne ficánkolj. Fölösleges.
//Vörös és Fekete//
*Kaiyko majdnem olyan szeppent, mit akit a nászéjszakájára visznek, de azért enged a vörösnek. Elsőre túl aprót lép, így meg kell toldania egy féllel, amitől nem a megfelelő lába kerül a kellő helyre. Zavartan igyekszik korrigálni, de amilyen kacska az elején, olyan hamar ráérez. Kifejezetten akkor, amikor már gyorsabban lépnek a tűz körül járt íven. Egészen átadja magát a könnyed suhanásnak. Követi Dyntina mozgását és kellemes biztonságérzetet ad neki, ahogy a vörös vezeti. A szökkenésnél egy kicsit meginog, de aztán a ritmusra ráérezve már kuncogó vidorsággal üdvözli. Egészen elvarázsolja a lépések mindig kicsit bonyolódó pörgése-forgása a tűz körül. Mintha a lába nem is érné a földet, csak lebegne ebben a kavalkádban, amivé a tűz fényköre és az erdő tarka levelei, a csillagos ég és a hold összemosódik.
Aztán valami változik. Lassan kúszik uralomra, nem lehetne megmondani, pontosan mikor, de kiteljesedése szembetűnő. Kaiyko balja jóval erőteljesebben szorítja Dyntina kezét, jobbja pedig partnere derekára kúszik. Két szívdobbanás alatt átveszi a vezetést a vöröstől. Határozott és valószínűtlenül erőteljes. Egészen magához szorítja a Dyntinát, és ha kell, erővel tartja a táncban, ami már egyáltalán nem az, amit ő mutatott a Csontvetőnek. Ez olyasmi, amit a bálok tetőfokán játszik a zenekar, amikor a nehéz bor és a gyöngyöző pezsgő a legszilajabbul lüktet a nemesi vénákban. Nem egyszerű tánc, Kaiyko mégis hibátlanul vezeti a vöröst. Tartása nem is emlékeztet az eddig tőle megszokottra, de csak néhány fordulás után hajol hátrébb a rőt tincsektől, hogy Dyntina szemébe nézzen.*
- Ugye elhozod nekem őt, szépségem? *kérdi valaki, aki Seju hangján szól, de jóval mélyebb tónuson. A hanglejtése egyáltalán nem is emlékeztet a Csontvetőjére. Negédes és magabiztos, és van benne valami hűvösen alattomos.
Nem engedi el a vöröst. Erővel tartja a táncban, s ami a legborzongatóbb, nagyon úgy tűnik, képes is rá.*
- Ne ficánkolj. Fölösleges.
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 17:41:41
Üzenet elküldve: 2016-11-28 17:41:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
// A hadnagy felkutatása //
*Ullamar tehát befut a lóval. Az utolsó pár percekben azonban már érezhette a vész előszelét. Ugyanis, ha a több mérföldes kitérőt a többiek jelentős megvárakoztatása nélkül kell megtennie, nos, akkor az minden erejét a feladatba öli, és mint jó ló, hűségesen kötelességéhez ezt meg is tette, azonban sajnos készletei végesek. Az erdőben el is éri ezeket, így léptei kezdenek sétára lassítani, majd remegni, és jön a kapkodó légvétel is. Aztán egyszerre orkunk alatt összecsuklik a ló. Meg ugyan nem halt, de ereje elhagyta, és bizony legalább fél napot kell pihentetni, mire újra vágtázni fog tudni megfelelő mennyiségű fűvel és vízzel a hasában persze. Néhány óra múlva azonban önmagát, ha nem is vágtázva, de ügetve már elbírja, de ennie és innia muszáj. Ezt jelzi is az a sűrűre habosodott nyál is, amely a félájult paripa szája szélén csordogál.*
*Ullamar tehát befut a lóval. Az utolsó pár percekben azonban már érezhette a vész előszelét. Ugyanis, ha a több mérföldes kitérőt a többiek jelentős megvárakoztatása nélkül kell megtennie, nos, akkor az minden erejét a feladatba öli, és mint jó ló, hűségesen kötelességéhez ezt meg is tette, azonban sajnos készletei végesek. Az erdőben el is éri ezeket, így léptei kezdenek sétára lassítani, majd remegni, és jön a kapkodó légvétel is. Aztán egyszerre orkunk alatt összecsuklik a ló. Meg ugyan nem halt, de ereje elhagyta, és bizony legalább fél napot kell pihentetni, mire újra vágtázni fog tudni megfelelő mennyiségű fűvel és vízzel a hasában persze. Néhány óra múlva azonban önmagát, ha nem is vágtázva, de ügetve már elbírja, de ennie és innia muszáj. Ezt jelzi is az a sűrűre habosodott nyál is, amely a félájult paripa szája szélén csordogál.*
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 17:14:15
Üzenet elküldve: 2016-11-28 17:14:15
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
// A hadnagy felkutatása //
~Na ez is megvan.~ *Úgy látszik Parden mellett van még valaki akire vigyáznia kell. Ha jobban meggondolja akkor ők ketten tegnap is egy asztalnál ültek, eléggé kétes párost sikerült összeszednie. Sóhajt egyet a zöldbőrű viselkedésére, majd tovább irányítja lovát délnek az erdő és Thargarod felé, amerről maga az ork is jött.*
-Ha kidögleszti a szegény párát, magával fogom Thargarodig elcipeltetni. *Mondja nyugodt hangon, de kissé sem nyugodt tekintettel, és emlékeiben felrémlik a páncélos figurának az alakja és meglehetősen kellemetlen elválásuk.*
-Én nem dobom ki egyiküket sem, mert nincs hozzá jogom és mert kellenek hullafogónak. De a francba is, ne felejtsék el, hogy egy hadnagyért megyünk. *Mondja és külön kiemeli Ziana kisasszony rangját. Neki is vaj van a fején, és a vele tartó csapatnak legalább annyi érdeme van, hogy hajlandóak voltak vállalni a kockázatot. Ez csak akkor nem ér semmit ha az események végén csattogó fogakkal és kiontott belsőségekkel fognak körötte hörögni.*
-Induljunk. Hosszú még az út. ~Bár rövidebb mint eddig.~ *Teszi hozzá fejben és tovább diktálja az iramot az erdőn át a vashegy irányába, elméjét pedig igyekszik visszavezetni a feladatukhoz és az azzal járó esetleges kellemetlenségekhez, hogy ha mégis beüt a baj akkor azt elég hamar meg lehessen oldani.*
~Na ez is megvan.~ *Úgy látszik Parden mellett van még valaki akire vigyáznia kell. Ha jobban meggondolja akkor ők ketten tegnap is egy asztalnál ültek, eléggé kétes párost sikerült összeszednie. Sóhajt egyet a zöldbőrű viselkedésére, majd tovább irányítja lovát délnek az erdő és Thargarod felé, amerről maga az ork is jött.*
-Ha kidögleszti a szegény párát, magával fogom Thargarodig elcipeltetni. *Mondja nyugodt hangon, de kissé sem nyugodt tekintettel, és emlékeiben felrémlik a páncélos figurának az alakja és meglehetősen kellemetlen elválásuk.*
-Én nem dobom ki egyiküket sem, mert nincs hozzá jogom és mert kellenek hullafogónak. De a francba is, ne felejtsék el, hogy egy hadnagyért megyünk. *Mondja és külön kiemeli Ziana kisasszony rangját. Neki is vaj van a fején, és a vele tartó csapatnak legalább annyi érdeme van, hogy hajlandóak voltak vállalni a kockázatot. Ez csak akkor nem ér semmit ha az események végén csattogó fogakkal és kiontott belsőségekkel fognak körötte hörögni.*
-Induljunk. Hosszú még az út. ~Bár rövidebb mint eddig.~ *Teszi hozzá fejben és tovább diktálja az iramot az erdőn át a vashegy irányába, elméjét pedig igyekszik visszavezetni a feladatukhoz és az azzal járó esetleges kellemetlenségekhez, hogy ha mégis beüt a baj akkor azt elég hamar meg lehessen oldani.*
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 12:59:42
Üzenet elküldve: 2016-11-28 12:59:42
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Áll, valahol a csoportosulás szélén, kissé kivonva magát az eseményekből, figyelve a résztvevőket, gyakran pillantva háta mögé.
Mint ki vár valakit, kinek érkezése késik. És valóban, bár túlzottan nincs meglepve. Hallgatja közben a megnyitó beszédet, a résztvevők rövidke bemutatkozásait, vérszín tekintete alaposan mér végig minden egyes alakot, mintha nem is társai lennének ezen az alkalmon, hanem a préda.
A városőrség úgy fest szép számban képviselteti magát, ez nagyon derék, bár kedvenc közegét, Ric hadnagyot nem látja a készülődők között.
A Rammesh ivadék bemutatkozóján azért elvigyorodik, kedvére való az ilyen hozzáállás, öröme viszont gyorsan foszlik szerteszét, mikor Ishin ajkáról felhangzik a "vadáchat" kifejezés, eges borzongás a hátán, holott feltehetően csak nyelvbotlás volt, nem az ismerős megszállás jele.
Végül maga is előre lépdel, vadászathoz öltözve, íjjal hátán, egyszerű, fekete zekében, lovaglónadrágban, csizmában.*
-Ryz Dwirinthalen.
*Biccent kimérten, és sorol be oldalra, ott kívánva bevárni, hogy unokahúga elmondja beszédét. Onnan figyelve érkeznek-e végül a Sillerforw család tagjai.*
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Áll, valahol a csoportosulás szélén, kissé kivonva magát az eseményekből, figyelve a résztvevőket, gyakran pillantva háta mögé.
Mint ki vár valakit, kinek érkezése késik. És valóban, bár túlzottan nincs meglepve. Hallgatja közben a megnyitó beszédet, a résztvevők rövidke bemutatkozásait, vérszín tekintete alaposan mér végig minden egyes alakot, mintha nem is társai lennének ezen az alkalmon, hanem a préda.
A városőrség úgy fest szép számban képviselteti magát, ez nagyon derék, bár kedvenc közegét, Ric hadnagyot nem látja a készülődők között.
A Rammesh ivadék bemutatkozóján azért elvigyorodik, kedvére való az ilyen hozzáállás, öröme viszont gyorsan foszlik szerteszét, mikor Ishin ajkáról felhangzik a "vadáchat" kifejezés, eges borzongás a hátán, holott feltehetően csak nyelvbotlás volt, nem az ismerős megszállás jele.
Végül maga is előre lépdel, vadászathoz öltözve, íjjal hátán, egyszerű, fekete zekében, lovaglónadrágban, csizmában.*
-Ryz Dwirinthalen.
*Biccent kimérten, és sorol be oldalra, ott kívánva bevárni, hogy unokahúga elmondja beszédét. Onnan figyelve érkeznek-e végül a Sillerforw család tagjai.*
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 10:21:19
Üzenet elküldve: 2016-11-28 10:21:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vörös és Fekete//
*Gondolatban elismerően ráz saját magával kezet, hiszen, ha más nem is, de legalább azt sikerült elérni, hogy a Sejut nyilvánvalóan mélyről kínzó gondolatok egy pillanatra messze szálljanak és az ő idétlen kérdése vehesse át a helyüket. Nem hibáztatja őt a meglepettségéért, legalább annyira megszeppent a hirtelen jött gondolattól a vöröske is, noha megtanulhatta volna már, hogy néha illik gondolkodni beszéd előtt.*
- Táncolni. *Ismétli meg egy kevéssel több határozottsággal, mint másodpercekkel korábban. Amikor Reydist annak idején sírva találta a hordók között a hajón, mert egykori szerelmén kesergett, Dynti két kézzel, erővel rángatta fel őt a földről és keménynek szánt szavakkal bírta rá, hogy kaparja össze magát. Azt a szőkeséget azonban nem úgy tekintette, mint a csontokból jóslót. Akkor a fél-elf lány érdekében fogott abba a politikába, ám Sejunak most nem kell attól tartania, hogy a könnyei miatt bárki is gyengének tartaná, majd kitaszítanák valahonnan, mint a másikat.*
- Gyere. *Bátorító mosollyal húzza fel magához a kezét elfogadót, majd annyi időre engedi el, amíg kissé rásegít a lány tartására, hogy kihúzza magát.* Én sem vagyok a legjobb e földön, de hidd el, egész jó kikapcsolódás. *Számtalan formájával találkozott már a mozgás eme kultúrájának. A kocsmai ittas dűlöngéléstől, a nyertes ostromok után örömből fakadó ugráláson át, az ágyig vezető kacér hívogatásokig. Most mégis azt veszi elő, amelyet még otthonában okítottak neki. Egyiket azok közül, amelyet még talán elfogadhatónak talál a kimért nemesektől is. A legtöbbjük ezeknek is csak a fojtott szexualitásról szól, mikor egymást nem érintik kezükkel, sem testükkel, de akad még olyan is, aminek története más, ehhez folyamodik most, egy egyszerűbb, barátságosabb féléhez.
Ezért most megfogja Seju mindkét kezét, hogy az összefogott tenyereket testmagasságba emelje.*
- Csak kövesd le a mozdulataimat. Nem lesz nehéz. *Ő vezet, így tesz pár elnyújtott lépést hátrafelé, magával húzva a lányt is. Először a baljával lép maga mögé, s megvárja, amíg ő a jobbjával lép előre, majd így tovább. Nem egyszerűen hátrafele araszolnak az erdőben, igyekszik kanyarodni a tűz körül, hogy azt járják körbe. A negyedik lépés után szólal meg ismét.*
- A következő után pedig szökkenünk egyet. *Így beszéd közben valahogy röhejesebbnek tűnik, mint fizikai valójában, de az ötödik lépéssel együtt, ő maga valóban ugrik egyet. Ebben az ütemben halad tovább, s amíg csak nem érzi úgy, hogy a lány is felvette a ritmust, egyelőre nem bonyolítja a lépéseket, csak hagyja magukat a tűz körül körözni.*
- Ilyet sem tettél még?
//Vörös és Fekete//
*Gondolatban elismerően ráz saját magával kezet, hiszen, ha más nem is, de legalább azt sikerült elérni, hogy a Sejut nyilvánvalóan mélyről kínzó gondolatok egy pillanatra messze szálljanak és az ő idétlen kérdése vehesse át a helyüket. Nem hibáztatja őt a meglepettségéért, legalább annyira megszeppent a hirtelen jött gondolattól a vöröske is, noha megtanulhatta volna már, hogy néha illik gondolkodni beszéd előtt.*
- Táncolni. *Ismétli meg egy kevéssel több határozottsággal, mint másodpercekkel korábban. Amikor Reydist annak idején sírva találta a hordók között a hajón, mert egykori szerelmén kesergett, Dynti két kézzel, erővel rángatta fel őt a földről és keménynek szánt szavakkal bírta rá, hogy kaparja össze magát. Azt a szőkeséget azonban nem úgy tekintette, mint a csontokból jóslót. Akkor a fél-elf lány érdekében fogott abba a politikába, ám Sejunak most nem kell attól tartania, hogy a könnyei miatt bárki is gyengének tartaná, majd kitaszítanák valahonnan, mint a másikat.*
- Gyere. *Bátorító mosollyal húzza fel magához a kezét elfogadót, majd annyi időre engedi el, amíg kissé rásegít a lány tartására, hogy kihúzza magát.* Én sem vagyok a legjobb e földön, de hidd el, egész jó kikapcsolódás. *Számtalan formájával találkozott már a mozgás eme kultúrájának. A kocsmai ittas dűlöngéléstől, a nyertes ostromok után örömből fakadó ugráláson át, az ágyig vezető kacér hívogatásokig. Most mégis azt veszi elő, amelyet még otthonában okítottak neki. Egyiket azok közül, amelyet még talán elfogadhatónak talál a kimért nemesektől is. A legtöbbjük ezeknek is csak a fojtott szexualitásról szól, mikor egymást nem érintik kezükkel, sem testükkel, de akad még olyan is, aminek története más, ehhez folyamodik most, egy egyszerűbb, barátságosabb féléhez.
Ezért most megfogja Seju mindkét kezét, hogy az összefogott tenyereket testmagasságba emelje.*
- Csak kövesd le a mozdulataimat. Nem lesz nehéz. *Ő vezet, így tesz pár elnyújtott lépést hátrafelé, magával húzva a lányt is. Először a baljával lép maga mögé, s megvárja, amíg ő a jobbjával lép előre, majd így tovább. Nem egyszerűen hátrafele araszolnak az erdőben, igyekszik kanyarodni a tűz körül, hogy azt járják körbe. A negyedik lépés után szólal meg ismét.*
- A következő után pedig szökkenünk egyet. *Így beszéd közben valahogy röhejesebbnek tűnik, mint fizikai valójában, de az ötödik lépéssel együtt, ő maga valóban ugrik egyet. Ebben az ütemben halad tovább, s amíg csak nem érzi úgy, hogy a lány is felvette a ritmust, egyelőre nem bonyolítja a lépéseket, csak hagyja magukat a tűz körül körözni.*
- Ilyet sem tettél még?
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-28 09:30:35
Üzenet elküldve: 2016-11-28 09:30:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A hadnagy felkutatása //
* Eltátja még a száját is a szókimondó magyarázaton, ami az úti tervüket illeti. Halk csattanással becsukja. Még nem dönti el magában egyelőre, örül-e vagy sem visszatérésüknek a Vashegyhez. Túl sok a furcsa istenség arrafelé, ráadásul Aoneer határozottan utálja őket. A hallottakat lassan megemészti magában és bólint egyet. Majd gyorsan visszapörgeti fejében az elhangzottakat. *
- A kikötőbe? -
* Újabb csodálkozás, álmélkodás. Hallotta hírét az ott zajló sötét üzelmeknek és mindenféle csavargóknak. Elgondolkodva összeráncolja a szemöldökét. *
~ Gondolom a rugdalást nem szó szerint értette. Vagy igen? ~
* Rásandít mesterére. *
~ Őt ismerve lehet, hogy még is. ~
* Elgondolkozik a javaslaton, miszerint aludjon egyet Fürge nyakára dőlve, de aggódik vajon nem pont most jut-e eszébe a hátasának valami ostobaság. Fintorog egyet és megpróbál ülve elbóbiskolni. Ebben persze nem igazán segít a bolondok módjára nyargalászó ork katona, de azért megpróbálja. *
* Eltátja még a száját is a szókimondó magyarázaton, ami az úti tervüket illeti. Halk csattanással becsukja. Még nem dönti el magában egyelőre, örül-e vagy sem visszatérésüknek a Vashegyhez. Túl sok a furcsa istenség arrafelé, ráadásul Aoneer határozottan utálja őket. A hallottakat lassan megemészti magában és bólint egyet. Majd gyorsan visszapörgeti fejében az elhangzottakat. *
- A kikötőbe? -
* Újabb csodálkozás, álmélkodás. Hallotta hírét az ott zajló sötét üzelmeknek és mindenféle csavargóknak. Elgondolkodva összeráncolja a szemöldökét. *
~ Gondolom a rugdalást nem szó szerint értette. Vagy igen? ~
* Rásandít mesterére. *
~ Őt ismerve lehet, hogy még is. ~
* Elgondolkozik a javaslaton, miszerint aludjon egyet Fürge nyakára dőlve, de aggódik vajon nem pont most jut-e eszébe a hátasának valami ostobaság. Fintorog egyet és megpróbál ülve elbóbiskolni. Ebben persze nem igazán segít a bolondok módjára nyargalászó ork katona, de azért megpróbálja. *
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 21:08:49
Üzenet elküldve: 2016-11-27 21:08:49
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
* A város mögöttük marad és fokozatosan zsugorodik, ahogy haladnak előre a sík terepen. Csupán itt-ott tűnnek fel néha fák a közelben, vagy távolban, egyébként teljesen lapos földön haladnak. Lova egyenletes tempóban halad, követve a többi hátas tempóját, ez által Pardennek szinte semmi dolga nem akad azon kívül, hogy félve kapaszkodik az állat nyakába, amint az egy kicsit nagyobbat léptet, mint ami a férfinak még kellemes számban megy.
Továbbra sem szól semmit, nem akarja elterelni gondoaltait a saját biztonsága megteremtéséről. A zöldség közben rendkívül hiperaktívan tűnik el, majd bukkan fel itt-ott. Bár a látottak miatt még Parden is szemöldökráncolva nézi a kalapos zöldséget, ám nem szól semmit. Úgy látszik az ilyen dolgok teljesen átlagosak a Városi Őrség soraiban. Vagy inkább az orkok között. *
* A város mögöttük marad és fokozatosan zsugorodik, ahogy haladnak előre a sík terepen. Csupán itt-ott tűnnek fel néha fák a közelben, vagy távolban, egyébként teljesen lapos földön haladnak. Lova egyenletes tempóban halad, követve a többi hátas tempóját, ez által Pardennek szinte semmi dolga nem akad azon kívül, hogy félve kapaszkodik az állat nyakába, amint az egy kicsit nagyobbat léptet, mint ami a férfinak még kellemes számban megy.
Továbbra sem szól semmit, nem akarja elterelni gondoaltait a saját biztonsága megteremtéséről. A zöldség közben rendkívül hiperaktívan tűnik el, majd bukkan fel itt-ott. Bár a látottak miatt még Parden is szemöldökráncolva nézi a kalapos zöldséget, ám nem szól semmit. Úgy látszik az ilyen dolgok teljesen átlagosak a Városi Őrség soraiban. Vagy inkább az orkok között. *
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 20:52:33
Üzenet elküldve: 2016-11-27 20:52:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
*Syd nem sokáig élvezheti a nyugalmat mert elrohan mellette egy fejvesztett zöld lovas. Ull az, őrült módn száguldozik. Többször körberohanja a társaságot.*
-Gyí, te! Gyí! *ordítozik, majd, fegyelmet erőltetve az arcára, visszasorol a csapathoz.*
-Úgy vélem van állóképessége a pacinak. Bírja az iramot. *paskolja meg a lihegő állat nyakát.* Nevet adhatok neki vagy van? *kérdi társait, ám a választ meg sem várva leugrik a lóról és behajol alája.*
-Lány vagy-e vagy fiú? *vizsgálódik, majd fancsali képpel ül vissza a nyeregbe.* Egyik sem.
*Syd nem sokáig élvezheti a nyugalmat mert elrohan mellette egy fejvesztett zöld lovas. Ull az, őrült módn száguldozik. Többször körberohanja a társaságot.*
-Gyí, te! Gyí! *ordítozik, majd, fegyelmet erőltetve az arcára, visszasorol a csapathoz.*
-Úgy vélem van állóképessége a pacinak. Bírja az iramot. *paskolja meg a lihegő állat nyakát.* Nevet adhatok neki vagy van? *kérdi társait, ám a választ meg sem várva leugrik a lóról és behajol alája.*
-Lány vagy-e vagy fiú? *vizsgálódik, majd fancsali képpel ül vissza a nyeregbe.* Egyik sem.
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 20:43:08
Üzenet elküldve: 2016-11-27 20:43:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
*A főtéren kap némi információt Aoneertől, hogy pontosan mire készülnek. A Thargokról már hallott, hogy bátor harcosok de ettől többet nem is nagyon tud róluk. A kikötő, a fafejű mágus meg a mocskos bandája már kicsit homályosabb neki. A csapatvezető elég erőteljes szavakat használ. ~Bizonyára fontos neki a hadnagya.~ Ezt meg tudja érteni, ő is bármire kész lenne egy régi harcostársáért. Ez a rövid terv és összefoglalás neki pont elég. Még örül is magában ha a kikötőben sor kerülne egy kis csihipuhira. Legalább felavatná az új felszerelését amit kapott az őrségtől. A szinte még gyermek apródot szíve szerint nem engedte volna a csapattal, mert könnyen baja lehet ennyi idősen ha valami holt sereg netán rájuk zúdulna. Majd fél szeme a fiatal emberkén lesz, nehogy baja legyen ha eldurvulnak a dolgok. A várost elhagyva már nyugodtabb körülmények között folytatják útjukat a természet lágy ölén, egyelőre… A tempót még gyalog is tartja, hogy ne hátráltassa a csapatot. Nem szokatlan, hogy hosszú távokat tegyen meg gyalog, hisz világ életében a két lábán utazott, soha nem ült még hátason.*
*A főtéren kap némi információt Aoneertől, hogy pontosan mire készülnek. A Thargokról már hallott, hogy bátor harcosok de ettől többet nem is nagyon tud róluk. A kikötő, a fafejű mágus meg a mocskos bandája már kicsit homályosabb neki. A csapatvezető elég erőteljes szavakat használ. ~Bizonyára fontos neki a hadnagya.~ Ezt meg tudja érteni, ő is bármire kész lenne egy régi harcostársáért. Ez a rövid terv és összefoglalás neki pont elég. Még örül is magában ha a kikötőben sor kerülne egy kis csihipuhira. Legalább felavatná az új felszerelését amit kapott az őrségtől. A szinte még gyermek apródot szíve szerint nem engedte volna a csapattal, mert könnyen baja lehet ennyi idősen ha valami holt sereg netán rájuk zúdulna. Majd fél szeme a fiatal emberkén lesz, nehogy baja legyen ha eldurvulnak a dolgok. A várost elhagyva már nyugodtabb körülmények között folytatják útjukat a természet lágy ölén, egyelőre… A tempót még gyalog is tartja, hogy ne hátráltassa a csapatot. Nem szokatlan, hogy hosszú távokat tegyen meg gyalog, hisz világ életében a két lábán utazott, soha nem ült még hátason.*
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 18:37:01
Üzenet elküldve: 2016-11-27 18:37:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Nemrégiben jelentkezett egy eseményre még a piactéren, nem is olyan régen. És ez az esemény egy vadászat lesz. Természetesen nem mulaszthat el egy ilyen alkalmat, hiszen már több éve vadászik, van már benne gyakorlata és tapasztalata, és itt meg is tudja majd mutatni mire képes. Nem a szebbik ruháját vette fel az alkalomhoz, maradt a már jól megszokott terepszínű köpenyében, nadrágjában és csizmájában. Ezzel könnyebb lesz vadászni, hiszen elég jól beleolvad az erdős környezetbe. Sajnos így ősszel már nem annyira lesz hatásos az álca, mert a fák levelei kezdenek sárgulni és barnulni, de még mindig jobb, mintha öltönyben jött volna. Kezében a már szintén megszokott íja, hátán a tegeze teli nyilakkal. Elindul a már kijelölt ösvényen a gyülekezőhely fele. Egy rövidke séta után meg is érkezik. Úgy tűnik egy kicsit késhetett, mert csak a szónok utolsó szavait tudja elcsípni annak beszédéből.* ~Nem is baj, nincs nagyon mit magyarázni ezen, csak lőjük le a vadat és kész.~ *Beáll a már összegyűltek közé és hallgatja a bemutatkozásukat. Mikor az Ishin nevű férfi végez a bemutatkozásával, Oreg egyből ki is áll a többiek elé.*
-Üdvözletem mindenkinek aki összegyűlt itt ezen a csodálatos napon! Oreg Ertalon a nevem, már hosszú ideje foglalkozom vadászattal, ezért is gondoltam, hogy ez az alkalom nekem való. Sok sikert mindenkinek!
*Rövidke bemutatkozása után visszasétál a helyére és átadja másnak a helyét, amennyiben akar még valaki kiállni a többiek elé.*
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Nemrégiben jelentkezett egy eseményre még a piactéren, nem is olyan régen. És ez az esemény egy vadászat lesz. Természetesen nem mulaszthat el egy ilyen alkalmat, hiszen már több éve vadászik, van már benne gyakorlata és tapasztalata, és itt meg is tudja majd mutatni mire képes. Nem a szebbik ruháját vette fel az alkalomhoz, maradt a már jól megszokott terepszínű köpenyében, nadrágjában és csizmájában. Ezzel könnyebb lesz vadászni, hiszen elég jól beleolvad az erdős környezetbe. Sajnos így ősszel már nem annyira lesz hatásos az álca, mert a fák levelei kezdenek sárgulni és barnulni, de még mindig jobb, mintha öltönyben jött volna. Kezében a már szintén megszokott íja, hátán a tegeze teli nyilakkal. Elindul a már kijelölt ösvényen a gyülekezőhely fele. Egy rövidke séta után meg is érkezik. Úgy tűnik egy kicsit késhetett, mert csak a szónok utolsó szavait tudja elcsípni annak beszédéből.* ~Nem is baj, nincs nagyon mit magyarázni ezen, csak lőjük le a vadat és kész.~ *Beáll a már összegyűltek közé és hallgatja a bemutatkozásukat. Mikor az Ishin nevű férfi végez a bemutatkozásával, Oreg egyből ki is áll a többiek elé.*
-Üdvözletem mindenkinek aki összegyűlt itt ezen a csodálatos napon! Oreg Ertalon a nevem, már hosszú ideje foglalkozom vadászattal, ezért is gondoltam, hogy ez az alkalom nekem való. Sok sikert mindenkinek!
*Rövidke bemutatkozása után visszasétál a helyére és átadja másnak a helyét, amennyiben akar még valaki kiállni a többiek elé.*
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 17:34:08
Üzenet elküldve: 2016-11-27 17:34:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Ez lesz az első alkalom, hogy nagy rangú eseményen fog szerepelni. Bár őszies hangvételű a rendezvény, ő inkább az alkalomhoz öltözik, mintsem az évszakhoz. Vadász felszerelését kölcsön szerezte, általában nem járkál fel-alá íjjal és tegeznyi nyílvesszőkkel. Bár igazán fontolóra vehetné, hogy így tegyen.
Nem ölt túl cifra ruhát, nem is igazán szereti a feltűnést, csak épp annyira igazodik a felsőbb rétegbeliekhez, hogy egyszerű szíjjal kötős zekét és térdig érő posztónadrágot, melyeknek végén ilyen fodros csipke van, nadrágja alá pedig vastag fehér harisnyát, lábbelinek pedig térdig érő, fekete csizmát visel.
Amint megérkezik, már feltűnnek neki a ketreces vadak, nem tudja mire vélni a dolgot.
~Ezek volnának a csalik a nagyobb vadra?~ Tovább nem is megy a gondolattal, hiszen egy szószóló áll ki a díszes társaság elé, szerencsére gyors mondókával, majd végig szemléli a nála bátrabb bemutatkozókat.
~Komoly vadászat lesz ebből, egyikük sem lóg ki a sorból. Talán én sem fogok.~
Vesz egy mély levegőt és az utóbbi őrmester után szintén bemutatkozik.*
-Szép jó napot kívánok önöknek! Nevem Ishin Gylawora, jelenleg nincs szakmám, hiszen még diák vagyok. Szeretek nyilazni, bár hasonló rendezvényben nincs nagy jártasságom. Köszönöm és eredményes vadáchatot mindannyiuknak!
*Széles mosollyal biccent egyet a jelenlévők felé, majd félre áll, hogy helyet adjon a továbbiaknak.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.27 17:37:40
//Őszi forgatag//
//Vadászat//
*Ez lesz az első alkalom, hogy nagy rangú eseményen fog szerepelni. Bár őszies hangvételű a rendezvény, ő inkább az alkalomhoz öltözik, mintsem az évszakhoz. Vadász felszerelését kölcsön szerezte, általában nem járkál fel-alá íjjal és tegeznyi nyílvesszőkkel. Bár igazán fontolóra vehetné, hogy így tegyen.
Nem ölt túl cifra ruhát, nem is igazán szereti a feltűnést, csak épp annyira igazodik a felsőbb rétegbeliekhez, hogy egyszerű szíjjal kötős zekét és térdig érő posztónadrágot, melyeknek végén ilyen fodros csipke van, nadrágja alá pedig vastag fehér harisnyát, lábbelinek pedig térdig érő, fekete csizmát visel.
Amint megérkezik, már feltűnnek neki a ketreces vadak, nem tudja mire vélni a dolgot.
~Ezek volnának a csalik a nagyobb vadra?~ Tovább nem is megy a gondolattal, hiszen egy szószóló áll ki a díszes társaság elé, szerencsére gyors mondókával, majd végig szemléli a nála bátrabb bemutatkozókat.
~Komoly vadászat lesz ebből, egyikük sem lóg ki a sorból. Talán én sem fogok.~
Vesz egy mély levegőt és az utóbbi őrmester után szintén bemutatkozik.*
-Szép jó napot kívánok önöknek! Nevem Ishin Gylawora, jelenleg nincs szakmám, hiszen még diák vagyok. Szeretek nyilazni, bár hasonló rendezvényben nincs nagy jártasságom. Köszönöm és eredményes vadáchatot mindannyiuknak!
*Széles mosollyal biccent egyet a jelenlévők felé, majd félre áll, hogy helyet adjon a továbbiaknak.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.27 17:37:40
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 17:20:23
Üzenet elküldve: 2016-11-27 17:20:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A hadnagy felkutatása//
*A városból kiérve jó ideig sík vidéken visz az útjuk dél felé, így lehetőségük van teljes pompájában megcsodálni az ég fáklyájának ébredését. Syd lehunyt szemmel, mosolyogva fordul kelet felé és élvezi, ahogy egyre jobban melengeti arcát a fény. Örömmel tapasztalja, hogy nem voltak hiába ifjú korának lovagló leckéi, még emlékszik a helyes mozgásra, elboldogul a hátasával, gond nélkül tudja tartani a többiekkel a tempót. Persze az óriás és a kisfiú miatt egyébként sem haladnak valami veszett sebességgel, a poroszkálásnál éppen csak gyorsabban, de ügetésnek már nem nevezhető az iram, amit Aoneer diktál. Van hát ideje elmélázni, nézelődni vagy éppen a fény felé fordított arccal élvezni, hogy egyre melegebb lesz.*
*A városból kiérve jó ideig sík vidéken visz az útjuk dél felé, így lehetőségük van teljes pompájában megcsodálni az ég fáklyájának ébredését. Syd lehunyt szemmel, mosolyogva fordul kelet felé és élvezi, ahogy egyre jobban melengeti arcát a fény. Örömmel tapasztalja, hogy nem voltak hiába ifjú korának lovagló leckéi, még emlékszik a helyes mozgásra, elboldogul a hátasával, gond nélkül tudja tartani a többiekkel a tempót. Persze az óriás és a kisfiú miatt egyébként sem haladnak valami veszett sebességgel, a poroszkálásnál éppen csak gyorsabban, de ügetésnek már nem nevezhető az iram, amit Aoneer diktál. Van hát ideje elmélázni, nézelődni vagy éppen a fény felé fordított arccal élvezni, hogy egyre melegebb lesz.*
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:28:52
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:28:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Megtehetné, de még mennyire megtehetné, hisz végtelennek rémlik sértettsége mértéke, hogy bizony útja során oly válogatott szidalmakat zúdít a környező világra, mitől bizony dörzsölt, s tisztességtelen üzletelésben megőszült kupecek is elismerően füttyentenének fel, mégsem teszi, lévén miképp is venné az ki magát a kereskedelmi út esetlegesen saját poroszkálását keresztező járóinak szemében, ha egy lanttal hátán kutyagoló félvért látnának, ki minden egyes fánál, bokornál, virágnál, s természetesen a fűszálakat nem kihagyva állapodik meg, mindössze addig, míg válogatott szitkok gazdag szárnyalásával tisztelteti mindegyiket, majd lép tova a soron következőhöz. Felettébb meggondolatlan cselekedet volna a kósza pletykák szárnyára éppen efféle jelenetet bízni, mikor szerénysége fizimiskája, valamint talán túlságosan is nagy odaadással oltalmazott hangszere oly könnyedén felismerhető, ezáltal ki tudhatja, még önnön maga elől vágná el ekképpen a munkavállalás lehetőségét, azzal pedig igencsak nagy gúnyt űzhetne magából, lévén kinőtt már a korból, mikor kellően kalandosnak tekintette az utcákon való dalolást, avagy a koldusok rongyos soraiba való átmeneti belépést.
Ezen elgondolás szerint pedig, mivel józan esze korántsem veszett oda jókedve kilobbantásakor, kellően távol marad az efféle megnyilvánulásoktól, mindössze orra alatt morog olykor, kellőképp halkan ahhoz, hogy még a legszemfülesebbek se vehessék ki mit is ejt pontosan, míg egyik talpát a másik elég helyezve koptatja a városig tartó utat. Mert bizony az elmondások nyomán a város közel kell legyen, úgy pedig örömmel bújhat meg az összezsúfolódott népek adta csalóka biztonság szárnyai alatt, míg megfelelő előadóhelyet nem kerít tudományának, melyet legnagyobb sajnálatára akként tetszik, nem minden fül birtokosának mulattatására sajátított el. Ám ereszti a gondolatot, a legteljesebb mértékben tartja fölöslegesnek az újbóli indulatok szülését önmagában, bőves bőven elégnek bizonyultak a sajnálatos módon nem kellően távoli múlt eseményei ahhoz, hogy ezúttal meg kívánja kímélni elméje épségét ezen parázs gondolatok mételyétől.
Tehát marad a monoton kutyagolás, mely tán kilúgozza mind testét, mind elméjét, s a világ minden aranyáért sem próbálkozik meg ezen ügyködése során holmi dallam, avagy nóta életre hívásával, hisz a mérgezett gondolatok nyomán születő alkotások sosem csitítják a lélek háborgását, helyette újult erővel, s igen komisz módon szaggatják fel az elszenvedett sebeket. Környezetével nem foglalkozik jelen esetben, sokkalta lebilincselőbbnek ígérkezik számára a kereskedelmi út köveinek szakadatlan folytonossággal való ismétlődése, így hát ebben elmerülve próbál rejtett mintákat fellelni, mik messzire kergethetik csapongani kívánó gondolatait, ám mivel nyughatatlansága még ezen órán sem hagyja el, hamarost inkább a kődarabok számolásának sorába kezd, hol elfeledvén mennyinél is tartott, s újra nekikezdve, hol teljes nyugalommal lépve át felemás pillantásának éppenséggel nem tetsző darabokat az összegzés folyamán.*
Ezen elgondolás szerint pedig, mivel józan esze korántsem veszett oda jókedve kilobbantásakor, kellően távol marad az efféle megnyilvánulásoktól, mindössze orra alatt morog olykor, kellőképp halkan ahhoz, hogy még a legszemfülesebbek se vehessék ki mit is ejt pontosan, míg egyik talpát a másik elég helyezve koptatja a városig tartó utat. Mert bizony az elmondások nyomán a város közel kell legyen, úgy pedig örömmel bújhat meg az összezsúfolódott népek adta csalóka biztonság szárnyai alatt, míg megfelelő előadóhelyet nem kerít tudományának, melyet legnagyobb sajnálatára akként tetszik, nem minden fül birtokosának mulattatására sajátított el. Ám ereszti a gondolatot, a legteljesebb mértékben tartja fölöslegesnek az újbóli indulatok szülését önmagában, bőves bőven elégnek bizonyultak a sajnálatos módon nem kellően távoli múlt eseményei ahhoz, hogy ezúttal meg kívánja kímélni elméje épségét ezen parázs gondolatok mételyétől.
Tehát marad a monoton kutyagolás, mely tán kilúgozza mind testét, mind elméjét, s a világ minden aranyáért sem próbálkozik meg ezen ügyködése során holmi dallam, avagy nóta életre hívásával, hisz a mérgezett gondolatok nyomán születő alkotások sosem csitítják a lélek háborgását, helyette újult erővel, s igen komisz módon szaggatják fel az elszenvedett sebeket. Környezetével nem foglalkozik jelen esetben, sokkalta lebilincselőbbnek ígérkezik számára a kereskedelmi út köveinek szakadatlan folytonossággal való ismétlődése, így hát ebben elmerülve próbál rejtett mintákat fellelni, mik messzire kergethetik csapongani kívánó gondolatait, ám mivel nyughatatlansága még ezen órán sem hagyja el, hamarost inkább a kődarabok számolásának sorába kezd, hol elfeledvén mennyinél is tartott, s újra nekikezdve, hol teljes nyugalommal lépve át felemás pillantásának éppenséggel nem tetsző darabokat az összegzés folyamán.*
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:10:08
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:10:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Készletek feltöltése Artheniorban//
*Kicsit meglepődik, mikor Virgonccon fog ülni, hanem a nagyvezér lovára ülhet, kicsit megszeppen, hiszen ez számára ez egy nagy megtiszteltetés.*
~ Mivel érdemeltem ki ezt?~
- Tudok lovagolni.
*Mondja szerényen, de azért tudja jól, hogy nem profi szintén űzi ezt a sportot, és a segítséget el is fogadja, egy szó mint száz, azért a fajtársa jóval tapasztaltabb, mint a leányzó.
Sajnos sok dolgot újra kell tanulni, de szerencsére gyorsan tanul, így remélhetőleg, mire jön a próba addigra kellő tudás birtokába juthat ismét.
Loval azért gyorsabb, így szerencsére hamarabb a városba jutnak, minthogy a gyalogosok tempójában kell haladni.*
*Kicsit meglepődik, mikor Virgonccon fog ülni, hanem a nagyvezér lovára ülhet, kicsit megszeppen, hiszen ez számára ez egy nagy megtiszteltetés.*
~ Mivel érdemeltem ki ezt?~
- Tudok lovagolni.
*Mondja szerényen, de azért tudja jól, hogy nem profi szintén űzi ezt a sportot, és a segítséget el is fogadja, egy szó mint száz, azért a fajtársa jóval tapasztaltabb, mint a leányzó.
Sajnos sok dolgot újra kell tanulni, de szerencsére gyorsan tanul, így remélhetőleg, mire jön a próba addigra kellő tudás birtokába juthat ismét.
Loval azért gyorsabb, így szerencsére hamarabb a városba jutnak, minthogy a gyalogosok tempójában kell haladni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579