Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 12:39:34
Üzenet elküldve: 2014-01-09 12:39:34
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Északi portya//
*Már egy jó ideje mennek és nem történik semmi sem. Ennek nagyon örül, mert ezek szerint az üldözőik nem követték őket, vagy ha követték is, nincsenek a sarkukban. Ámbár immáron vajmi keveset számítana, mert talán még kibírnának egy kis menekülést a város másik oldalára. Talán... de Waldran nem bízik abban, hogy a kőfalak mögött rejtőző, kőfalak közt élő, talán köveket zabáló nép elő merne merészkedni, hogy elüldözzék az üldözőiket. Ezért is mennek ők vissza, hogy megnézzék, valóban megpihenhetnek egy időre.*
- Megállunk egy negyed órára. Rick, intézkedj, hogy Heves előreröppenjen és eldalolja nekünk, hogy mi a helyzet északon. *Megállítva a lovát bevárja a többieket és amint egymás mellett vannak, kiadja az utasításait. Lassan a delelőre vág a nap fénye, itt az ideje, hogy szusszanjanak egyet. Valami szárított hús biztos akad a tarsolyában, amit még elrágcsálhat, de a nap végére vadászniuk sem ártana. Szét is néz a pusztaságon, lát-e pockot vagy fürge nyulat, de egyelőre egyik sem jelentkezik, hogy vacsora lenne.*
- Visszaügetünk karavánpihenőig, ha nem látunk füstöt, akkor a visszatérünk a táborunkba. *Folytatja és kérdő pillantást vet a többiekre, hogy van-e javaslatuk. Gondolt arra, hogy karavánpihenőbe betérhetnének megpihenni, ott úgy is csupa érdekes népség éjszakázik. Egyszer-kétszer találkozott mozgó árusokkal, akiknek a csontékszereit vagy egyéb faragványait eladhatta és cserébe egy csomó csuda dolgot kapott. Meg talán Harath is találhatna valami asszonyformát, ami kigyógyítja ezt a baját. Viszont eléggé kockázatos lenne. Még gondolkodik rajta.*
- Na, Rick, csinálsz valamit? *Érdeklődik enyhe türelmetlenséggel a hangjában, amennyiben nem hangzott el kérdés. Míg várakoznak, egyrészt rágcsálja a száraz húst, másrészt a kiütött foga helyét bizgatja a nyelve hegyével. Gondolkodik... itt van ez a felderítés, itt van Harath és a betegsége, Rick és a hetek során - főleg a tanácskozás során - tanúsított szemtelensége, illetve Akheel és a... csettint egyet, tekintete végigjáratását abbahagyva a többieken inkább észak felé pillant. Talán az a legfontosabb kérdés, talán.*
*Már egy jó ideje mennek és nem történik semmi sem. Ennek nagyon örül, mert ezek szerint az üldözőik nem követték őket, vagy ha követték is, nincsenek a sarkukban. Ámbár immáron vajmi keveset számítana, mert talán még kibírnának egy kis menekülést a város másik oldalára. Talán... de Waldran nem bízik abban, hogy a kőfalak mögött rejtőző, kőfalak közt élő, talán köveket zabáló nép elő merne merészkedni, hogy elüldözzék az üldözőiket. Ezért is mennek ők vissza, hogy megnézzék, valóban megpihenhetnek egy időre.*
- Megállunk egy negyed órára. Rick, intézkedj, hogy Heves előreröppenjen és eldalolja nekünk, hogy mi a helyzet északon. *Megállítva a lovát bevárja a többieket és amint egymás mellett vannak, kiadja az utasításait. Lassan a delelőre vág a nap fénye, itt az ideje, hogy szusszanjanak egyet. Valami szárított hús biztos akad a tarsolyában, amit még elrágcsálhat, de a nap végére vadászniuk sem ártana. Szét is néz a pusztaságon, lát-e pockot vagy fürge nyulat, de egyelőre egyik sem jelentkezik, hogy vacsora lenne.*
- Visszaügetünk karavánpihenőig, ha nem látunk füstöt, akkor a visszatérünk a táborunkba. *Folytatja és kérdő pillantást vet a többiekre, hogy van-e javaslatuk. Gondolt arra, hogy karavánpihenőbe betérhetnének megpihenni, ott úgy is csupa érdekes népség éjszakázik. Egyszer-kétszer találkozott mozgó árusokkal, akiknek a csontékszereit vagy egyéb faragványait eladhatta és cserébe egy csomó csuda dolgot kapott. Meg talán Harath is találhatna valami asszonyformát, ami kigyógyítja ezt a baját. Viszont eléggé kockázatos lenne. Még gondolkodik rajta.*
- Na, Rick, csinálsz valamit? *Érdeklődik enyhe türelmetlenséggel a hangjában, amennyiben nem hangzott el kérdés. Míg várakoznak, egyrészt rágcsálja a száraz húst, másrészt a kiütött foga helyét bizgatja a nyelve hegyével. Gondolkodik... itt van ez a felderítés, itt van Harath és a betegsége, Rick és a hetek során - főleg a tanácskozás során - tanúsított szemtelensége, illetve Akheel és a... csettint egyet, tekintete végigjáratását abbahagyva a többieken inkább észak felé pillant. Talán az a legfontosabb kérdés, talán.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 09:44:44
Üzenet elküldve: 2014-01-09 09:44:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában //
*Olfreen csalódottan hallgatja a kovács mondókáját. Ki hallott még olyan ökörséget ,hogy egy árus, kovács vagy bárki aki eladásból él, nem adhat el csak a vár urának. Bár lehet, hogy ez a kovács olyan híres mester, hogy nem akarják a tudása gyümölcseit megosztani másokkal. Mindenesetre a bot kell neki. Ewanak is ki kell harcolni a nyílvesszőit, de előbb lakoma. Örül neki, mert eléggé megéhezett. Az eléjük érkező inas nem sokat teketóriázik, egyenesen az étkezőbe vezeti őket ahol már javában folyik az evésez ivászat. Legalábbis az öreg már mohón fal. A várúr családja körében foglal helyet, legalábbis a sötét elf így gondolja. Aztán bemutatják őket, így kiderül ,hogy az emberi mértékkel mérve szép leány a várúr leánya, mellette a társalkodónője, ott ül még a szemtelen fia is, no meg a várnagy aki fogadta őket. Egy hely üresen maradt, ez csakis a várúr feleségének a helye lehet. Jó hangulatban kezdődők a lakoma, a várúr nekik szegezve a kérdést,kíváncsi rá,hogy tetszik a vára. *
- Nos nagyuram, szép erős és biztonságos a várad. A kertjeid is szépek...-* lopva Ewára pillant, hogy mit szól a növények dicséretéhez.*
- De mint vásárlóhely nem az igazi, a kovácsnál akarunk vásárolni, de közölte, hogy nem adhat el semmit, csak a várúr engedélyével. Talán ezen tudsz segíteni nemes uram. Mindent egybevéve igen kellemes a várad és szép a családod.-* Biccent a várúr leánya felé. Maga is meglepődik ékesszólásán, nem igen mert eddig emberek társaságában sokat beszélni. Sejti, hogy ezt is az elfnek köszönheti, valahogy felszabadított benne pár gátat, amit maga emelt még gyerekkorában. Befejezvén mondókáját várja, hogy a leány meg az öreg is beszéljen valamit, bár a vén salabakter még mindig úgy eszi a csirkét mintha ez lenne az utolsó étkezése...*
*Olfreen csalódottan hallgatja a kovács mondókáját. Ki hallott még olyan ökörséget ,hogy egy árus, kovács vagy bárki aki eladásból él, nem adhat el csak a vár urának. Bár lehet, hogy ez a kovács olyan híres mester, hogy nem akarják a tudása gyümölcseit megosztani másokkal. Mindenesetre a bot kell neki. Ewanak is ki kell harcolni a nyílvesszőit, de előbb lakoma. Örül neki, mert eléggé megéhezett. Az eléjük érkező inas nem sokat teketóriázik, egyenesen az étkezőbe vezeti őket ahol már javában folyik az evésez ivászat. Legalábbis az öreg már mohón fal. A várúr családja körében foglal helyet, legalábbis a sötét elf így gondolja. Aztán bemutatják őket, így kiderül ,hogy az emberi mértékkel mérve szép leány a várúr leánya, mellette a társalkodónője, ott ül még a szemtelen fia is, no meg a várnagy aki fogadta őket. Egy hely üresen maradt, ez csakis a várúr feleségének a helye lehet. Jó hangulatban kezdődők a lakoma, a várúr nekik szegezve a kérdést,kíváncsi rá,hogy tetszik a vára. *
- Nos nagyuram, szép erős és biztonságos a várad. A kertjeid is szépek...-* lopva Ewára pillant, hogy mit szól a növények dicséretéhez.*
- De mint vásárlóhely nem az igazi, a kovácsnál akarunk vásárolni, de közölte, hogy nem adhat el semmit, csak a várúr engedélyével. Talán ezen tudsz segíteni nemes uram. Mindent egybevéve igen kellemes a várad és szép a családod.-* Biccent a várúr leánya felé. Maga is meglepődik ékesszólásán, nem igen mert eddig emberek társaságában sokat beszélni. Sejti, hogy ezt is az elfnek köszönheti, valahogy felszabadított benne pár gátat, amit maga emelt még gyerekkorában. Befejezvén mondókáját várja, hogy a leány meg az öreg is beszéljen valamit, bár a vén salabakter még mindig úgy eszi a csirkét mintha ez lenne az utolsó étkezése...*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 05:34:01
Üzenet elküldve: 2014-01-09 05:34:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar-tábor//
*Elégedett félmosoly bujkál szája szegletében, hiszen a férfi engedelmeskedik. Nem, nem igazán tűnődik most azon, vajon túlzó volt e szigora, vagy sem. Kissé kényelmetlen kezdett már lenni számára (is) a túl nagy jövés menés. Előbb egy ork sérült, majd az a Vadász, most pedig ő. És kissé alapállapotban ingerlékeny mióta nem tudja maga mellett testvérét, Krumkót. Mintha egyik fele, vagyis keze nem lenne meg. De szerencsére sosincs igazán egyedül, most is Dharren áll mellé, és segíti ki, ha úgy hozná a szükség. Így csatabárdját a földre támasztja, s arra helyezi némileg testsúlyát is. És most várja, megnyílik -e újdonsült vendégük előttük, s akár még beljebb is ereszthetik, vagy marad a patthelyzet. Ha tudná, milyen érdekes mesék hangzanak el a városról, uraikról, történelemről, varázslókról a tűz körül eközben! Rolko egyszerű lélek, még egyszerűbb felfogással, és szereti a meséket. De most ebből kimarad. Vagy talán tetteivel ő maga is egy, a mesék alkotói közül.
Ám Kagan hangján éri a parancs, miszerint gúzsba kell kötni a jövevényt. Kissé meglepő, de csak pár pillanat mire ocsúdik és tesz egynéhány lépést -ezzel átszelve a távolságot- Badumir felé.*
-Nyughass, és nem lesz bajod. *Ígéri közben. És ha nem változik semmi, amaz nem kezd ficánkolni, vagy kapkod fegyveréért, szelíden (óriás létéből kifolyólag még így is erőteljesen) ejti hatalmas tenyerét a másik vállára. Talán már ennyi is elegendő lehet, hogy maradásra és nyugvásra bírja, míg valaki kötelet kerít.
Ha azonban mégsem tanúsít együttműködést vendégük, úgy marasztaló vendégszeretetüktől esik el, s emígy egy jó kis bunyóra éhes behemóttal találja szembe magát, ki kétélű irdatlan csatabárdját emeli sújtásra, hogy elejét vegye, vagy épp pontot tegyen az ügy végére.
Az ork állapotára vonatkozó utasítást nem veszi magára. Neki itt van ez a szép szál legyén, kire most ő (is) ügyel mindaddig, míg illetékes nem kerít időt a kihallgatására.*
*Elégedett félmosoly bujkál szája szegletében, hiszen a férfi engedelmeskedik. Nem, nem igazán tűnődik most azon, vajon túlzó volt e szigora, vagy sem. Kissé kényelmetlen kezdett már lenni számára (is) a túl nagy jövés menés. Előbb egy ork sérült, majd az a Vadász, most pedig ő. És kissé alapállapotban ingerlékeny mióta nem tudja maga mellett testvérét, Krumkót. Mintha egyik fele, vagyis keze nem lenne meg. De szerencsére sosincs igazán egyedül, most is Dharren áll mellé, és segíti ki, ha úgy hozná a szükség. Így csatabárdját a földre támasztja, s arra helyezi némileg testsúlyát is. És most várja, megnyílik -e újdonsült vendégük előttük, s akár még beljebb is ereszthetik, vagy marad a patthelyzet. Ha tudná, milyen érdekes mesék hangzanak el a városról, uraikról, történelemről, varázslókról a tűz körül eközben! Rolko egyszerű lélek, még egyszerűbb felfogással, és szereti a meséket. De most ebből kimarad. Vagy talán tetteivel ő maga is egy, a mesék alkotói közül.
Ám Kagan hangján éri a parancs, miszerint gúzsba kell kötni a jövevényt. Kissé meglepő, de csak pár pillanat mire ocsúdik és tesz egynéhány lépést -ezzel átszelve a távolságot- Badumir felé.*
-Nyughass, és nem lesz bajod. *Ígéri közben. És ha nem változik semmi, amaz nem kezd ficánkolni, vagy kapkod fegyveréért, szelíden (óriás létéből kifolyólag még így is erőteljesen) ejti hatalmas tenyerét a másik vállára. Talán már ennyi is elegendő lehet, hogy maradásra és nyugvásra bírja, míg valaki kötelet kerít.
Ha azonban mégsem tanúsít együttműködést vendégük, úgy marasztaló vendégszeretetüktől esik el, s emígy egy jó kis bunyóra éhes behemóttal találja szembe magát, ki kétélű irdatlan csatabárdját emeli sújtásra, hogy elejét vegye, vagy épp pontot tegyen az ügy végére.
Az ork állapotára vonatkozó utasítást nem veszi magára. Neki itt van ez a szép szál legyén, kire most ő (is) ügyel mindaddig, míg illetékes nem kerít időt a kihallgatására.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:53:23
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:53:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar-tábor//
*Kicsit csalódott a választ hallva, de már így is megtudott pár -számára- hasznos dolgot Daerostól. Nem faggatózik tovább, még a végén kiszárad, vagy szájzárat kap szegény férfi.
Nyársat, ilyesmit talál a tűz körül a Vadász, még nem pakolászták el a korábbi reggeli maradványait, kellékeit sem. Chiari, Lisé és Eanna, kikre ez a feladat tartozik mással foglalatoskodnak most. Eruannát, a szolgájukat még nem látta ma, ahogy Cessát, vagy Erayát sem, de biztos kipihenik végre magukat. Harcosaikra nem lehet panasz, hisz egy részük már útnak is indult, másik részük pedig most is feladataival foglalatoskodik. Még a szunyókáló Salanel is. Az éjjeli őrséget álló tagnak elsődleges feladata, hogy kipihenje magát, hiszen félholtan nem veszik hasznát.
Míg a vad sül a nyárson a tüzet piszkálgatja, nézelődik, esetleg vált pár szót Leandanával, de ha a vajákos nem szól hozzá egész nap elbambulázik így. Sok minden történt ma, pedig csak pár órája kelt fel a nap. Át kell gondolni a történteket, s hallottakat.
Nem igazán veszi észre, hogy a Vadász néha rápillant, ha fel is tűnik neki, nem tulajdonít neki jelentőséget. Na meg az, hogy néz még nem jelenti azt, hogy lát is jelen állapotában. El van varázsolva egy kicsit az ezüsthajú.
Kíváncsi mikor látja viszont az északra indulat csapatot. Hetek, hónapok? Érdekli mikor tér vissza a kereskedő. Szeretne tőle finom illatszereket vásárolni, igaz nincs túl sok pénze. Illetve, ami van azt most nem ilyesmire kellene költeniük, de talán sikerül vele megegyeznie. Elég kedvesnek tűnt abban a kis időben, ameddig Isu rááldozott figyelméből.
A Vadászt is szimpatikusnak találja. Különös történeteivel, tájékozottságával hamar lenyűgözte a lányt. Ha pár órát eltöltene közöttük már nem is lenne feltűnő, hogy nem a törzs egyik régebbi tagja.
Meg kellene kérdeznie tőle meddig tervez itt maradni, de ha jobban belegondol az pont úgy venné ki magát, mintha távozását sürgetné. Inkább nem szól. Térdeit felhúzza a rönkre amin ücsörög, kezeivel átkarolja lábait, kámzsáját fejébe húzza és csak úgy van... Néha meg-meg moccan, de már rég távol jár a valóságtól. Gondolatai messze elkalandoztak a sátrak közül, s kevesen sejthetik csak mik meg nem fordulnak az ábrándos tekintetű Thargodar lány fejében.*
*Kicsit csalódott a választ hallva, de már így is megtudott pár -számára- hasznos dolgot Daerostól. Nem faggatózik tovább, még a végén kiszárad, vagy szájzárat kap szegény férfi.
Nyársat, ilyesmit talál a tűz körül a Vadász, még nem pakolászták el a korábbi reggeli maradványait, kellékeit sem. Chiari, Lisé és Eanna, kikre ez a feladat tartozik mással foglalatoskodnak most. Eruannát, a szolgájukat még nem látta ma, ahogy Cessát, vagy Erayát sem, de biztos kipihenik végre magukat. Harcosaikra nem lehet panasz, hisz egy részük már útnak is indult, másik részük pedig most is feladataival foglalatoskodik. Még a szunyókáló Salanel is. Az éjjeli őrséget álló tagnak elsődleges feladata, hogy kipihenje magát, hiszen félholtan nem veszik hasznát.
Míg a vad sül a nyárson a tüzet piszkálgatja, nézelődik, esetleg vált pár szót Leandanával, de ha a vajákos nem szól hozzá egész nap elbambulázik így. Sok minden történt ma, pedig csak pár órája kelt fel a nap. Át kell gondolni a történteket, s hallottakat.
Nem igazán veszi észre, hogy a Vadász néha rápillant, ha fel is tűnik neki, nem tulajdonít neki jelentőséget. Na meg az, hogy néz még nem jelenti azt, hogy lát is jelen állapotában. El van varázsolva egy kicsit az ezüsthajú.
Kíváncsi mikor látja viszont az északra indulat csapatot. Hetek, hónapok? Érdekli mikor tér vissza a kereskedő. Szeretne tőle finom illatszereket vásárolni, igaz nincs túl sok pénze. Illetve, ami van azt most nem ilyesmire kellene költeniük, de talán sikerül vele megegyeznie. Elég kedvesnek tűnt abban a kis időben, ameddig Isu rááldozott figyelméből.
A Vadászt is szimpatikusnak találja. Különös történeteivel, tájékozottságával hamar lenyűgözte a lányt. Ha pár órát eltöltene közöttük már nem is lenne feltűnő, hogy nem a törzs egyik régebbi tagja.
Meg kellene kérdeznie tőle meddig tervez itt maradni, de ha jobban belegondol az pont úgy venné ki magát, mintha távozását sürgetné. Inkább nem szól. Térdeit felhúzza a rönkre amin ücsörög, kezeivel átkarolja lábait, kámzsáját fejébe húzza és csak úgy van... Néha meg-meg moccan, de már rég távol jár a valóságtól. Gondolatai messze elkalandoztak a sátrak közül, s kevesen sejthetik csak mik meg nem fordulnak az ábrándos tekintetű Thargodar lány fejében.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:07:00
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:07:00
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
-Jómagam sosem mélyültem el a mágusok és varázstudók tudományában, így fogalmam sincs. Egyszerű lélek vagyok, a mágiát meghagyom annak, akit érdekel. Jobban bízom abban, hogy a nyilam célba talál, mint hogy különféle bűbájokkal terheljem az elmém.*ingatja fejét Daeros Isurii kérdésére. Mivel senki nem jelentkezett, így ő maga fogja megsütni a húst a tűz fölött.
~Aztán nemsokára indulhatok, mielőtt még valami huncutság jutna az itteni népek eszébe.~ gondolja, mivel Kagan túl sokat érdeklődik az őrség, s hasonlók iránt. Kezd kényelmetlenné válni számára, hogy olyasmit kell megosztania, ami miatt valaki bajba kerülhet. Elsősorban persze magára gondol ez alatt. Alaposan elgondolkozik hát, hogy mit felel a barbárnak.*
-Jó kérdés. Igazából a lényeg nem bonyolult, az alapvető törvények érvényesek mindenkire: ne ölj, ne lopj, ne árts másoknak, s ne zavard meg a rendet.*summázza a dolgot meglehetősen egyszerű formában. Mivel a tűz körül nyilvánvalóan akad valami nyárs, arra tűzi fel a húsdarabokat, s a tűz fölé állítja őket, másik végüket a földbe szúrva. Eztán letelepedik a tűz mellé, előveszi a pipáját és az utolsó tömésnyi dohányát, amit egy külön kis szütyőben tart. Megtömi a célszerszámot, majdan a lobogó tűzből kipiszkál egy apró gallyat, s azzal tüzet ad magának. Nagyokat szippant belőle, s figyeli, ahogy a szellő elfújja a füstkarikákat, melyeket gyárt. Közben néha-néha Isurii felé pillant lopva, nehogy bárkinek is feltűnjön. A városban amúgy sincsenek kedvére való nők, legalábbis nem találkozott még olyannal. Na nem mintha bármiféle csúnya hátsó gondolata lenne, hiszen kikezdeni egy törzsbélivel legalábbis a vendégbarátság megszegését, másodsorban pedig módszeres öngyilkosságot is jelentene egyben. Úgyhogy inkább visszatér a pipájához, az való neki. Az íj és a tegez persze mellette van, mint mindig. Sosem válna meg egyiktől sem huzamosabb időre. Mindet ő maga készíti aprólékos gonddal, s lassan eljön az ideje, hogy új íjat készítsen magának. Általában négy-öt évig bírják, s ennek a darabnak (bár nagyon vigyázott rá, hisz a vadonban az élete függ tőle) már ez lesz a negyedik tele. Nem szerencsés ujjat húzni a sorssal, s Daeros a maga részéről inkább készít idejekorán egy másikat, mint hogy a jelenlegi cserbenhagyja. Tapasztalata szerint a dolgok a lehető legrosszabbkor mennek tönkre, amikor az ember fia legkevésbé számítana ilyesmire. Majd ha visszatért a városba, kimegy az erdőbe keresni egy megfelelő kőrisfát, amiből fegyvert készíthet. Úgyis legalább két hónap, mire elkészülhet a fegyver, jobb az ilyesmivel sietni.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 00:07:54
-Jómagam sosem mélyültem el a mágusok és varázstudók tudományában, így fogalmam sincs. Egyszerű lélek vagyok, a mágiát meghagyom annak, akit érdekel. Jobban bízom abban, hogy a nyilam célba talál, mint hogy különféle bűbájokkal terheljem az elmém.*ingatja fejét Daeros Isurii kérdésére. Mivel senki nem jelentkezett, így ő maga fogja megsütni a húst a tűz fölött.
~Aztán nemsokára indulhatok, mielőtt még valami huncutság jutna az itteni népek eszébe.~ gondolja, mivel Kagan túl sokat érdeklődik az őrség, s hasonlók iránt. Kezd kényelmetlenné válni számára, hogy olyasmit kell megosztania, ami miatt valaki bajba kerülhet. Elsősorban persze magára gondol ez alatt. Alaposan elgondolkozik hát, hogy mit felel a barbárnak.*
-Jó kérdés. Igazából a lényeg nem bonyolult, az alapvető törvények érvényesek mindenkire: ne ölj, ne lopj, ne árts másoknak, s ne zavard meg a rendet.*summázza a dolgot meglehetősen egyszerű formában. Mivel a tűz körül nyilvánvalóan akad valami nyárs, arra tűzi fel a húsdarabokat, s a tűz fölé állítja őket, másik végüket a földbe szúrva. Eztán letelepedik a tűz mellé, előveszi a pipáját és az utolsó tömésnyi dohányát, amit egy külön kis szütyőben tart. Megtömi a célszerszámot, majdan a lobogó tűzből kipiszkál egy apró gallyat, s azzal tüzet ad magának. Nagyokat szippant belőle, s figyeli, ahogy a szellő elfújja a füstkarikákat, melyeket gyárt. Közben néha-néha Isurii felé pillant lopva, nehogy bárkinek is feltűnjön. A városban amúgy sincsenek kedvére való nők, legalábbis nem találkozott még olyannal. Na nem mintha bármiféle csúnya hátsó gondolata lenne, hiszen kikezdeni egy törzsbélivel legalábbis a vendégbarátság megszegését, másodsorban pedig módszeres öngyilkosságot is jelentene egyben. Úgyhogy inkább visszatér a pipájához, az való neki. Az íj és a tegez persze mellette van, mint mindig. Sosem válna meg egyiktől sem huzamosabb időre. Mindet ő maga készíti aprólékos gonddal, s lassan eljön az ideje, hogy új íjat készítsen magának. Általában négy-öt évig bírják, s ennek a darabnak (bár nagyon vigyázott rá, hisz a vadonban az élete függ tőle) már ez lesz a negyedik tele. Nem szerencsés ujjat húzni a sorssal, s Daeros a maga részéről inkább készít idejekorán egy másikat, mint hogy a jelenlegi cserbenhagyja. Tapasztalata szerint a dolgok a lehető legrosszabbkor mennek tönkre, amikor az ember fia legkevésbé számítana ilyesmire. Majd ha visszatért a városba, kimegy az erdőbe keresni egy megfelelő kőrisfát, amiből fegyvert készíthet. Úgyis legalább két hónap, mire elkészülhet a fegyver, jobb az ilyesmivel sietni.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 00:07:54
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-08 18:29:32
Üzenet elküldve: 2014-01-08 18:29:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Gúnyosan elhúzza a száját, hiszen kezdi már érteni, mi folyik itt. Békés herék, önmaguk között marakodó, belterjes népek gyülekezőhelye lehet ez. Egyelőre nem válaszol, hanem intézi, mit intéznie kell.*
- Elenyel, már megint kerge vagy, nyugi. Egyél valamit, aztán segíts Rolkónak az őrzésben. Tudod, hogy nem túl nehéz megdumálni a melákokat. *kellene oda valaki, akit nem lehet összezavarni három összetett mondattal.*
*Arra ér vissza, hogy Isurii fel-le lobog a vízzel, mint valami lápi lidérc, Leandana pedig furmányos kérdésekkel szorongatja a Vadászt.*
- Aham. Szóval te az alapján formálsz jogot, hogy régóta itt laktok; ami annyit jelent, hogy régóta ti vagytok a legerősebbek azok közül, akik ugyanott akarnak lakni, mint ti. *próbálja maga számára is érthetővé formálni a dolgot. Úgy tűnik, a Városban is az erősebb kutya elve érvényesül, csak más fegyverekkel küzdenek.*
~ Civilizált eszközök, így mondta Nora... ~ *gondol vissza a papnőre, ki megpróbálta megtéríteni annak idején. Talán ha több ideje van, sikerül is neki, de végül nem úgy alakult.*
- A folytonos béke elpuhít, tunyává és védtelenné tesz. *fejti ki ősei bölcsességét. A városőrség szóra már hegyezi a fülét - nem kétli, hogy az alig 30 fős kis társasága nem lenne túl nagy kihívás a helyi őröknek nyílt ütközetben, de esze ágában sincs próbára tenni a véderejüket.*
- Az viszont derék. Mi magunk is a ezt valljuk. A Thargodarok nem támogatják a Káoszt! *mert szabályok kellenek, és kellenek, kik betartatják a szabályokat - őseik hite ez, kik (ha a maguk módján is, de) mindig is a Rend támogatói voltak.*
- Honnan lehet megtudni, mi számít nálatok bűnnek?! *merül fel benne egy fontos kérdés, hiszen eltérő szabályok, eltérő szokások bizony súrlódáshoz, és ezáltal rendbontáshoz vezethetnek.*
- A hegyek barlangjai, mélyen a gyökerükig tele vannak orkokkal meg a rabszolganépeikkel. Emberek, goblinok, tündérek szolgálnak nekik, óriások is. Az őseim számos nemzedéken át háborúban álltak velük, és visszaszorították a kutyákat, de manapság már... *legyint egyet, és a tűzbe köp.*
- Ezért jöttünk el. Mi nem vagyunk az ork kutyák szolgái! *a mesés részekre nem mond semmit, láthatóan húgát boldoggá teszi, ha ilyen történeteket hallhat, de Kagannak elég a Saga. Azt viszont ő sem tagadja, hogy az utolsó "fejezetek" bizony szólnak a "Nagy Ork Háborúról", így ha más nem, ez bizonyosan valós esemény volt.*
*Gúnyosan elhúzza a száját, hiszen kezdi már érteni, mi folyik itt. Békés herék, önmaguk között marakodó, belterjes népek gyülekezőhelye lehet ez. Egyelőre nem válaszol, hanem intézi, mit intéznie kell.*
- Elenyel, már megint kerge vagy, nyugi. Egyél valamit, aztán segíts Rolkónak az őrzésben. Tudod, hogy nem túl nehéz megdumálni a melákokat. *kellene oda valaki, akit nem lehet összezavarni három összetett mondattal.*
*Arra ér vissza, hogy Isurii fel-le lobog a vízzel, mint valami lápi lidérc, Leandana pedig furmányos kérdésekkel szorongatja a Vadászt.*
- Aham. Szóval te az alapján formálsz jogot, hogy régóta itt laktok; ami annyit jelent, hogy régóta ti vagytok a legerősebbek azok közül, akik ugyanott akarnak lakni, mint ti. *próbálja maga számára is érthetővé formálni a dolgot. Úgy tűnik, a Városban is az erősebb kutya elve érvényesül, csak más fegyverekkel küzdenek.*
~ Civilizált eszközök, így mondta Nora... ~ *gondol vissza a papnőre, ki megpróbálta megtéríteni annak idején. Talán ha több ideje van, sikerül is neki, de végül nem úgy alakult.*
- A folytonos béke elpuhít, tunyává és védtelenné tesz. *fejti ki ősei bölcsességét. A városőrség szóra már hegyezi a fülét - nem kétli, hogy az alig 30 fős kis társasága nem lenne túl nagy kihívás a helyi őröknek nyílt ütközetben, de esze ágában sincs próbára tenni a véderejüket.*
- Az viszont derék. Mi magunk is a ezt valljuk. A Thargodarok nem támogatják a Káoszt! *mert szabályok kellenek, és kellenek, kik betartatják a szabályokat - őseik hite ez, kik (ha a maguk módján is, de) mindig is a Rend támogatói voltak.*
- Honnan lehet megtudni, mi számít nálatok bűnnek?! *merül fel benne egy fontos kérdés, hiszen eltérő szabályok, eltérő szokások bizony súrlódáshoz, és ezáltal rendbontáshoz vezethetnek.*
- A hegyek barlangjai, mélyen a gyökerükig tele vannak orkokkal meg a rabszolganépeikkel. Emberek, goblinok, tündérek szolgálnak nekik, óriások is. Az őseim számos nemzedéken át háborúban álltak velük, és visszaszorították a kutyákat, de manapság már... *legyint egyet, és a tűzbe köp.*
- Ezért jöttünk el. Mi nem vagyunk az ork kutyák szolgái! *a mesés részekre nem mond semmit, láthatóan húgát boldoggá teszi, ha ilyen történeteket hallhat, de Kagannak elég a Saga. Azt viszont ő sem tagadja, hogy az utolsó "fejezetek" bizony szólnak a "Nagy Ork Háborúról", így ha más nem, ez bizonyosan valós esemény volt.*
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-08 14:44:51
Üzenet elküldve: 2014-01-08 14:44:51
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában //
*A kovács felvilágosítja a vándorokat, hogy a keze munkája csakis a vár urát szolgálja, így pénzért megvenni nem lehet őket. Persze ha beszélnek a nemesúrral, biztos megfogja ajándékozni őket azzal, amit kiválasztanak a portékák közül.
A kalandorok ezek után elveszthetik érdeklődésüket, hiszen addig nincs miért nézelődni, míg Bel-Estesso úrral nem beszéltek erről. A két világot képviseltető kalandor tehát folytatja a vár területének felfedezését, mikor is egy inas érkezik feléjük, hogy beinvitálja őket az étkezőbe, hol minden készen áll a lakomára.
A nagy asztal szinültig van rakva élelemmel, borokkal, gyetyákkal, meg ki tudja még mivel. Az asztalnál láthatják az öreg társukat is, ki már mohón tolja magába a sült csirkét. Az asztalfőn a várúr ül, balján egy fiatal, s szépséges nő, kit lányaként mutatnak be, s a neve Elise. Ő mellette fakóbb ruhákat viselő társalkodónője Theresa foglal helyet. A várúr jobbján fia, s mellette a várnagy falatozik.
Amint a két jövevény is elfoglalja a helyét, feltűnhet nekik, hogy az egyik terítéknél nem ül senki.*
- Nos, hogy tetszik az uradalmom? *kérdezi a várúr, büszkeséggel teli.*
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-08 14:26:23
Üzenet elküldve: 2014-01-08 14:26:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar-tábor//
*Isurii is tudja, hogy hoztak fel a folyóról vizet, hiszen ott voltak előző nap Leandanával az óriások, de úgy ítéli meg, hogy amíg nem okoz gondot neki lesétálni a folyóig, addig inkább onnan hordja a vizet, semmint a felhozott tartalékokból fogyaszt. Hajnalban, vagy késő este már nem lenne ekkora kedve elvánszorogni odáig, s igencsak kellemetlen lenne, ha a napközbeni kényelmeskedés miatt az éjszaka rátörő szomjúságát kénytelen lenne a folyóparton enyhíteni. Még a végén félálomban eltévedne és egy bokor alá vackolná vissza magát!
Visszatérve örül, hogy Daeros ilyen könnyen beadja a derekát és megoszt vele egy újabb mesét. A lányt most nem is érdekli a dolog azon része, hogy mennyire hiteles, vagy mennyire pontos, ellenben minél többet akar tudni a szélvarázslatokról.
Nem sejti, hogy Leandana min törte a feját az imént a Vadásszal és a másik fickóval kapcsolatban, de Isut sem tartana sokáig meggyőzni arról, hogy miért lenne jó láncra verni őket. Állandóan elérhető mesemondója lehetne, aki elszórakoztatná őt, ha éppen Kagan a sátorba űzi rögeszméi miatt.
Szaporodhatnának, sokasodhatnának maguk közt, hiszen a törzsnek már van egy nőnemű szolgálója is. Nem kellene Valianra bízni, aki oly lelkesen vette volna pártfogásába Eurannát. Még egy idegen is jobban bánhatna vele, mint a vérszomjas élvhajhász.*
-Te tudod hogyan csinálta?
*Kérdezősködik még, az étel dolgát másra bízza. Mindegy ki, s hogyan készíti el, csak ne neki kelljen. Azzal nem járnának túl jól...*
*Isurii is tudja, hogy hoztak fel a folyóról vizet, hiszen ott voltak előző nap Leandanával az óriások, de úgy ítéli meg, hogy amíg nem okoz gondot neki lesétálni a folyóig, addig inkább onnan hordja a vizet, semmint a felhozott tartalékokból fogyaszt. Hajnalban, vagy késő este már nem lenne ekkora kedve elvánszorogni odáig, s igencsak kellemetlen lenne, ha a napközbeni kényelmeskedés miatt az éjszaka rátörő szomjúságát kénytelen lenne a folyóparton enyhíteni. Még a végén félálomban eltévedne és egy bokor alá vackolná vissza magát!
Visszatérve örül, hogy Daeros ilyen könnyen beadja a derekát és megoszt vele egy újabb mesét. A lányt most nem is érdekli a dolog azon része, hogy mennyire hiteles, vagy mennyire pontos, ellenben minél többet akar tudni a szélvarázslatokról.
Nem sejti, hogy Leandana min törte a feját az imént a Vadásszal és a másik fickóval kapcsolatban, de Isut sem tartana sokáig meggyőzni arról, hogy miért lenne jó láncra verni őket. Állandóan elérhető mesemondója lehetne, aki elszórakoztatná őt, ha éppen Kagan a sátorba űzi rögeszméi miatt.
Szaporodhatnának, sokasodhatnának maguk közt, hiszen a törzsnek már van egy nőnemű szolgálója is. Nem kellene Valianra bízni, aki oly lelkesen vette volna pártfogásába Eurannát. Még egy idegen is jobban bánhatna vele, mint a vérszomjas élvhajhász.*
-Te tudod hogyan csinálta?
*Kérdezősködik még, az étel dolgát másra bízza. Mindegy ki, s hogyan készíti el, csak ne neki kelljen. Azzal nem járnának túl jól...*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-08 13:04:15
Üzenet elküldve: 2014-01-08 13:04:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
*A fehér hajú lány egyből szalad is vízért, így a vadász nekiállhat, hogy megmossa a húst. Mivel Kagan most nem vele foglalkozik, s így a beszélgetésnek sem képezi részét, van ideje rá, hogy elkészítse. Közben átgondolja a választ, amit a 'Szellemjáró' kérdésére fog adni.*
-Ez nem ilyen egyszerű. A termőföld érték, aminek tulajdonosa van. Az erdő azonban más dolog. Az erdő igazából senkié és mindenkié. A benne élő vadak miatt nem mernek sokan a fák közé merészkedni.*szól végül.*
-Tehát nem loptam. A családom nemzedékek óta járja az erdőt, az apám is vadász volt, s az ő apja is azelőtt. Mindig is város polgárai voltunk, így jogot formáltunk rá, hogy vadat ejthessünk, amikor akarunk.*teszi még hozzá. Isurii kérdésére elmosolyodik. Történeteket, hát persze...*
-Tudok meséket, mondákat a régi korokból, melyekben szerepel Ar Thenior, ki a valaha élt legnagyobb mágus volt. Nemzedékekkel ezelőtt, a korok hajnalán, vad ork hordák törtek be a vidékre. Felkoncoltak mindenkit, aki az útjukba került, s olybá tűnt, a mészárlásnak sosem szakad vége. Nem tudni, merről jöttek, mert azóta sem történt ilyen.*kezd bele a mesélésbe.*
-A négy nagy város akkor kötött szövetséget, mely a mai napig is tart. Szörnyű háború vette kezdetét, az utolsó ezen a földön azóta is. Emberek, elfek, törpök szövetsége állt szemben a vad hordákkal. Ezrek, sőt tízezrek vesztek el, s úgy tűnt, a semmiért. Aztán megjelent egy ember férfi, akit úgy neveztek: Ar Thenior. Senki nem tudja, honnan eredt az ereje, de annyi bizonyos, hogy képes volt rá, hogy vad viharokat teremtsen, s az égből dörgő mennykő vágott az ellenség soraiba. Vad szeleket támasztott, melyek megállították az orkok nyilait, sőt, el is sodorták őket. Hatalmas forgószelet keltett életre, mely az ellenséget felkapta, s egyenest a tengerbe röpítette.*meséli nagy beleéléssel. Noha fogalma sincsen arról, hogy történelmileg mennyire hitelesek ezek a legendák, ő is az apjától hallotta annak idején. Mindazonáltal, a legendákban éppen ez a szép, hogy nem tudni, vajon igazak voltak-é?*
-Miután vereséget szenvedtek, s csaknem az összes ork odaveszett, Ar Thenior ezen a vidéken telepedett le, s nemzetsége a mai napig fenn maradt. Az ő örököse hát Amos Thenior, a főpap, kiről azt beszélik, maga a Viharok Ura, akárcsak az elődei.*fejezi be végül a mesét, majd mivel kész van a hússal és a mosakodással, várakozón pislog körbe.*
-No, tulajdonképpen készíthetjük is az ételt. Ha a ház népe szeretné elkészíteni, örömest felajánlom, de jómagam is megcsinálhatom.*vonja meg a vállát.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.08 13:05:29
*A fehér hajú lány egyből szalad is vízért, így a vadász nekiállhat, hogy megmossa a húst. Mivel Kagan most nem vele foglalkozik, s így a beszélgetésnek sem képezi részét, van ideje rá, hogy elkészítse. Közben átgondolja a választ, amit a 'Szellemjáró' kérdésére fog adni.*
-Ez nem ilyen egyszerű. A termőföld érték, aminek tulajdonosa van. Az erdő azonban más dolog. Az erdő igazából senkié és mindenkié. A benne élő vadak miatt nem mernek sokan a fák közé merészkedni.*szól végül.*
-Tehát nem loptam. A családom nemzedékek óta járja az erdőt, az apám is vadász volt, s az ő apja is azelőtt. Mindig is város polgárai voltunk, így jogot formáltunk rá, hogy vadat ejthessünk, amikor akarunk.*teszi még hozzá. Isurii kérdésére elmosolyodik. Történeteket, hát persze...*
-Tudok meséket, mondákat a régi korokból, melyekben szerepel Ar Thenior, ki a valaha élt legnagyobb mágus volt. Nemzedékekkel ezelőtt, a korok hajnalán, vad ork hordák törtek be a vidékre. Felkoncoltak mindenkit, aki az útjukba került, s olybá tűnt, a mészárlásnak sosem szakad vége. Nem tudni, merről jöttek, mert azóta sem történt ilyen.*kezd bele a mesélésbe.*
-A négy nagy város akkor kötött szövetséget, mely a mai napig is tart. Szörnyű háború vette kezdetét, az utolsó ezen a földön azóta is. Emberek, elfek, törpök szövetsége állt szemben a vad hordákkal. Ezrek, sőt tízezrek vesztek el, s úgy tűnt, a semmiért. Aztán megjelent egy ember férfi, akit úgy neveztek: Ar Thenior. Senki nem tudja, honnan eredt az ereje, de annyi bizonyos, hogy képes volt rá, hogy vad viharokat teremtsen, s az égből dörgő mennykő vágott az ellenség soraiba. Vad szeleket támasztott, melyek megállították az orkok nyilait, sőt, el is sodorták őket. Hatalmas forgószelet keltett életre, mely az ellenséget felkapta, s egyenest a tengerbe röpítette.*meséli nagy beleéléssel. Noha fogalma sincsen arról, hogy történelmileg mennyire hitelesek ezek a legendák, ő is az apjától hallotta annak idején. Mindazonáltal, a legendákban éppen ez a szép, hogy nem tudni, vajon igazak voltak-é?*
-Miután vereséget szenvedtek, s csaknem az összes ork odaveszett, Ar Thenior ezen a vidéken telepedett le, s nemzetsége a mai napig fenn maradt. Az ő örököse hát Amos Thenior, a főpap, kiről azt beszélik, maga a Viharok Ura, akárcsak az elődei.*fejezi be végül a mesét, majd mivel kész van a hússal és a mosakodással, várakozón pislog körbe.*
-No, tulajdonképpen készíthetjük is az ételt. Ha a ház népe szeretné elkészíteni, örömest felajánlom, de jómagam is megcsinálhatom.*vonja meg a vállát.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.08 13:05:29
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-08 10:35:39
Üzenet elküldve: 2014-01-08 10:35:39
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Elgondolkodva hallgatja a férfit. Szóval a város felel minden büntetésért.*
- Az erdő is valakié? Mert ha igen, és nem a tied, akkor valaki más szarvasát lőtted le!
*mint ahogyan az ő vadászaik is előző nap. Ha szabad lenne a "rablás", akkor nyilván nem lennének éhezők a városokban - a mesék hősei pedig sokszor onnan származnak - és valószínűleg lelőni-való szarvas sem lenne**
- Tehát loptál. Akkor levágják a kezedet, igaz? Már persze ha kiderül...
*kérdezi Lea, persze szó sincs arról, hogy fenyegetni akarná a másikat azzal, hogy bemószerolja, egyszerűen csak érdekli a rendszer működése. A mesékben a gonosz törzsfők mindig megbüntetik azt, aki a törzsfő erdejében lelövi a törzsfő szarvasát. Itt persze nem törzsfő van, hanem nemesek. Egyik sem jobb a másiknál. Bár Lea szerint egy törzsfő sokkal, de sokkal hatékonyabban tudja terelgetni a törzsét. Annál is inkább mert nem kell meg döntésképtelen kappanokra hagyatkoznia a döntéseit illetően. Náluk is a törzsfő meghallgatja a törzsi tanácson, hogy mit mondanak az emberei, de egyáltalán nem kötelező aszerint is döntenie.*
- Mi van abban az esetben, ha akinek lelőtted a szarvasát nem elégedett a döntéssel, mert az szerinte túl enyhe?
*Lea szerint sokkal tisztább dolog az, ha a vitás ügyeket az adott felek lerendezik maguk között, anélkül, hogy egy harmadik fél beleszólna ebbe. Természetesen vannak azért bizonyos előre meghatározott keretek, de ezt a vitatkozók is tudják, aszerint járnak el.
Közben Kagan is intézkedni kezd a jövevénnyel kapcsolatban, Daeros pedig vizet szeretne. A sajtkukac Isu pedig már pattan is, és szerencsére nem is kell messzire mennie, mert előző este Rolko és Krumko hoztak vizet a folyóról, a nagy hordók ott sorakoznak valamelyik sátor mellett. Nem kárhoztatja azért a lányt, hogy ugrál itt, mint a kecskének az a bizonyos végterméke azon a bizonyos deszkán. Végtére is csak a tudásszomját akarja kielégíteni. Lea csak megmutatta volna neki a sorakozó hordókat.*
*Elgondolkodva hallgatja a férfit. Szóval a város felel minden büntetésért.*
- Az erdő is valakié? Mert ha igen, és nem a tied, akkor valaki más szarvasát lőtted le!
*mint ahogyan az ő vadászaik is előző nap. Ha szabad lenne a "rablás", akkor nyilván nem lennének éhezők a városokban - a mesék hősei pedig sokszor onnan származnak - és valószínűleg lelőni-való szarvas sem lenne**
- Tehát loptál. Akkor levágják a kezedet, igaz? Már persze ha kiderül...
*kérdezi Lea, persze szó sincs arról, hogy fenyegetni akarná a másikat azzal, hogy bemószerolja, egyszerűen csak érdekli a rendszer működése. A mesékben a gonosz törzsfők mindig megbüntetik azt, aki a törzsfő erdejében lelövi a törzsfő szarvasát. Itt persze nem törzsfő van, hanem nemesek. Egyik sem jobb a másiknál. Bár Lea szerint egy törzsfő sokkal, de sokkal hatékonyabban tudja terelgetni a törzsét. Annál is inkább mert nem kell meg döntésképtelen kappanokra hagyatkoznia a döntéseit illetően. Náluk is a törzsfő meghallgatja a törzsi tanácson, hogy mit mondanak az emberei, de egyáltalán nem kötelező aszerint is döntenie.*
- Mi van abban az esetben, ha akinek lelőtted a szarvasát nem elégedett a döntéssel, mert az szerinte túl enyhe?
*Lea szerint sokkal tisztább dolog az, ha a vitás ügyeket az adott felek lerendezik maguk között, anélkül, hogy egy harmadik fél beleszólna ebbe. Természetesen vannak azért bizonyos előre meghatározott keretek, de ezt a vitatkozók is tudják, aszerint járnak el.
Közben Kagan is intézkedni kezd a jövevénnyel kapcsolatban, Daeros pedig vizet szeretne. A sajtkukac Isu pedig már pattan is, és szerencsére nem is kell messzire mennie, mert előző este Rolko és Krumko hoztak vizet a folyóról, a nagy hordók ott sorakoznak valamelyik sátor mellett. Nem kárhoztatja azért a lányt, hogy ugrál itt, mint a kecskének az a bizonyos végterméke azon a bizonyos deszkán. Végtére is csak a tudásszomját akarja kielégíteni. Lea csak megmutatta volna neki a sorakozó hordókat.*
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 22:03:43
Üzenet elküldve: 2014-01-07 22:03:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Úgy fest hamarosan elérkezik az ő ideje is, mert Leandana hallgatásba merül, Kagan pedig nem faggatja már sokáig a Vadászt. Úgy tűnik kifogyott a kérdésekből, de őt ismerve nem véglegesen. Épp csak egy kis időre van szüksége, hogy fejben újratervezzen, majd már a frissített változat fényében faggatózzon tovább.
Egyre kevésbé érdeklik már bátyja szándékai, a miértek. Gyakran jobb is, ha azokról az ember semmit sem tud. Csak összezavarják, megnehezítik az adott helyzetet.
Daerost hallgatva arra a megállapításra jut magában, hogy hosszú távon elég unalmas hely lehet a Levegő városa, vagy bármelyik másik város a négy nagy közül, ha nincsenek csaták. Ám nekik egyelőre nincs is szükségük rá. Szolgát szereznek majd így, vagy úgy, ebben biztos. De majd' egy évtizede tartó menekülést követően a törzs legtöbb tagja nem is vágyhat már másra csak egy kis békességre és nyugalomra. Biztonságra.
Isurii nagyokat pislog a Vadászra még mindig. Annyira belefeledkezik az izgatott várakozásba, hogy meg sem hallja elsőre a Leandanához intézett kéréstét a másiknak.*
-Majd én hozom!
*Pattan máris, hogy az egyik kisebb sátorból dézsát hozzon. Ha várnak egy kicsit el is szalad vele a folyóig, hogy onnan hozzon fel vizet, ne a kulacsokból kelljen kitölteni.
Ami őt illeti nem egy harcos amazon. Alkatra sem. Fiatal leány még, nem asszony. A széltől is óvta Kagan mióta csak az eszét tudja. Ha anno ahhoz az orkfajzathoz adták volna gyermek ként, könnyen lehet, hogy meg sem érte volna már a felnőtt kort, de az egészen biztos, hogy nem így nézne ki. Ami azt illeti - a legtöbb barbárral ellentétben - szeret piperézni. Ha teheti kencékkel, olajokkal és illatosítókkal kényezteti magát. Jobb szórakozása nem igen akadt. Még szerencse, hogy a Szellemjáró ügyes vajákos és jó barátnéja. Így egész könnyen hozzájuthat a vágyott szerekhez akkor is, ha a zsákmányolt készletei kifogytak.
Hamar visszaér a vízzel telt lavórral a tűzhöz. Út közben kicsit kilötyögtette ugyan, de erről senkinek nem kell tudnia. Fehér nadrágján nem is látszik különösebben a vízcseppek nyoma.*
-Tessék.
*Teszi a Vadász mellé a holmit és Leandana mellé telepedik le.*
-Tudsz még hasonló történeteket?
*Teszi fel végre a kérdést reménykedve. Úgy pislog Daerosra, mintha legalább egy tündéri, selymes bundájú kis csikó élete múlna a férfi adott válaszán.*
*Úgy fest hamarosan elérkezik az ő ideje is, mert Leandana hallgatásba merül, Kagan pedig nem faggatja már sokáig a Vadászt. Úgy tűnik kifogyott a kérdésekből, de őt ismerve nem véglegesen. Épp csak egy kis időre van szüksége, hogy fejben újratervezzen, majd már a frissített változat fényében faggatózzon tovább.
Egyre kevésbé érdeklik már bátyja szándékai, a miértek. Gyakran jobb is, ha azokról az ember semmit sem tud. Csak összezavarják, megnehezítik az adott helyzetet.
Daerost hallgatva arra a megállapításra jut magában, hogy hosszú távon elég unalmas hely lehet a Levegő városa, vagy bármelyik másik város a négy nagy közül, ha nincsenek csaták. Ám nekik egyelőre nincs is szükségük rá. Szolgát szereznek majd így, vagy úgy, ebben biztos. De majd' egy évtizede tartó menekülést követően a törzs legtöbb tagja nem is vágyhat már másra csak egy kis békességre és nyugalomra. Biztonságra.
Isurii nagyokat pislog a Vadászra még mindig. Annyira belefeledkezik az izgatott várakozásba, hogy meg sem hallja elsőre a Leandanához intézett kéréstét a másiknak.*
-Majd én hozom!
*Pattan máris, hogy az egyik kisebb sátorból dézsát hozzon. Ha várnak egy kicsit el is szalad vele a folyóig, hogy onnan hozzon fel vizet, ne a kulacsokból kelljen kitölteni.
Ami őt illeti nem egy harcos amazon. Alkatra sem. Fiatal leány még, nem asszony. A széltől is óvta Kagan mióta csak az eszét tudja. Ha anno ahhoz az orkfajzathoz adták volna gyermek ként, könnyen lehet, hogy meg sem érte volna már a felnőtt kort, de az egészen biztos, hogy nem így nézne ki. Ami azt illeti - a legtöbb barbárral ellentétben - szeret piperézni. Ha teheti kencékkel, olajokkal és illatosítókkal kényezteti magát. Jobb szórakozása nem igen akadt. Még szerencse, hogy a Szellemjáró ügyes vajákos és jó barátnéja. Így egész könnyen hozzájuthat a vágyott szerekhez akkor is, ha a zsákmányolt készletei kifogytak.
Hamar visszaér a vízzel telt lavórral a tűzhöz. Út közben kicsit kilötyögtette ugyan, de erről senkinek nem kell tudnia. Fehér nadrágján nem is látszik különösebben a vízcseppek nyoma.*
-Tessék.
*Teszi a Vadász mellé a holmit és Leandana mellé telepedik le.*
-Tudsz még hasonló történeteket?
*Teszi fel végre a kérdést reménykedve. Úgy pislog Daerosra, mintha legalább egy tündéri, selymes bundájú kis csikó élete múlna a férfi adott válaszán.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:55:55
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:55:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
*Második őrjárata közepén éri utol és vágja majdnem szó szerint hátba a jól ismert vezéri üvöltés. Az elmúlt években arra trenírozták, hogy ezt a hangot a legnagyobb kavarodásban is kiszűrje, meghallja és az aktuális parancsot legjobb tudásához híven a lehető leggyorsabban, vagy a parancstól függően a kellő időben, végrehajtsa. Most is mintha nem is a saját lábai lennének, hanem önálló tudattal és akarattal rendelkező entitások, lábai már fordulnak is a hang irányába. Ő maga egy tökéletesen kivitelezett hátra arcot produkál önmaga legnagyobb gyönyörűségére és megelégedésére, majd visszaindul a tábor felé.
Azonban nem feledheti, hogy visszaérkeztéig még mindig őrjáraton, azaz őrségben van. Őrposztját csak egy képzeletbeli vonal átléptekor adja le. Így figyelme nem lankad, továbbra is éberen fülel és szemléli a tábor környezetét másfél nyíllövésnyi távon belül. A többi terület lefedése, ellenőrzése és biztosítása már a többi őr feladata. Ő a maga zöld öltözetében úgy-ahogy beleolvad a növényzetbe és hirtelen mozdulatok híján nem is nagyon feltűnő.*
- Itt vagyok Kagan.
*Hallatszik a tiszteletteljes, csengő női hang, ahogy a csuklyás, kendős íjász megáll várakozón és figyelmesen. Közben biccent a jelenlevőknek és felméri az új arcokat, már ha akadnak és felismeri őket az esetleges kavarodásban. Hisz a törzsfőt nagyon ritkán látni egyedül a tábor közepén.*
- Őrjáratom nyugodt és eseménytelen volt. Ellenséges mozgolódásnak vagy ártó szándéknak nem láttam jelét. Az állatok nyugodtak, a madarak röpte egyenletes. Most pedig tisztelettel hallgatlak.
*Adja elő rövid jelentését és kezeit a háta mögött összefonva, enyhe terpeszben megáll.*
*Második őrjárata közepén éri utol és vágja majdnem szó szerint hátba a jól ismert vezéri üvöltés. Az elmúlt években arra trenírozták, hogy ezt a hangot a legnagyobb kavarodásban is kiszűrje, meghallja és az aktuális parancsot legjobb tudásához híven a lehető leggyorsabban, vagy a parancstól függően a kellő időben, végrehajtsa. Most is mintha nem is a saját lábai lennének, hanem önálló tudattal és akarattal rendelkező entitások, lábai már fordulnak is a hang irányába. Ő maga egy tökéletesen kivitelezett hátra arcot produkál önmaga legnagyobb gyönyörűségére és megelégedésére, majd visszaindul a tábor felé.
Azonban nem feledheti, hogy visszaérkeztéig még mindig őrjáraton, azaz őrségben van. Őrposztját csak egy képzeletbeli vonal átléptekor adja le. Így figyelme nem lankad, továbbra is éberen fülel és szemléli a tábor környezetét másfél nyíllövésnyi távon belül. A többi terület lefedése, ellenőrzése és biztosítása már a többi őr feladata. Ő a maga zöld öltözetében úgy-ahogy beleolvad a növényzetbe és hirtelen mozdulatok híján nem is nagyon feltűnő.*
- Itt vagyok Kagan.
*Hallatszik a tiszteletteljes, csengő női hang, ahogy a csuklyás, kendős íjász megáll várakozón és figyelmesen. Közben biccent a jelenlevőknek és felméri az új arcokat, már ha akadnak és felismeri őket az esetleges kavarodásban. Hisz a törzsfőt nagyon ritkán látni egyedül a tábor közepén.*
- Őrjáratom nyugodt és eseménytelen volt. Ellenséges mozgolódásnak vagy ártó szándéknak nem láttam jelét. Az állatok nyugodtak, a madarak röpte egyenletes. Most pedig tisztelettel hallgatlak.
*Adja elő rövid jelentését és kezeit a háta mögött összefonva, enyhe terpeszben megáll.*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:52:45
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:52:45
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya//
*Egyetértés van, meg vigalom.
Kicsit furán nézz a madárra. ~ Á, ilyet nem mondok.~ Hát, hogy ezt mire válaszolta, azt csak ők tudják.*
- Azt mondja meg.
*Erre nem kell válaszolni... Elhúzzák máris a nótát. Node se neki. Még csend után azt gondolja, hogy új test vár, de ez elmarad a beleköltéshez. Ez helyett.*
- Keresztezte hintalója, nem is ettem soha lovat!
*Ezt már hangosan és vigyorogva, mert szerinte kreatív.
Akheel pedig evvel a húzással lekenyerezte. Átveszi, és elkezdi keresztűl rágnia magát rajta.*
- Hát kösz-ön-nőm! Tán nem volék elég magos neköd?
*Vigyorával hálálja, válaszát megvárja.
No de, megkapta a magáét, ez után ránéz a madárra, az megérzi, s tovaszáll iránynak. Majd kevés idő, az kinek mi, visszatér jó hírekkel. De addig, hogy legyen valami felszólal.*
- Majd visszajön...
*Igazából nem szabta ki neki, hogy milyen messzire szálljon, azt az ő meglátására bízta. Úgy is visszatalál.*
- Amúgy minden rendben lesz. Ez bizonyos, ha nem, akkor is, mert nem enyészik a bélsőrészünk. S ámbár ez is változatos, de független, ha nem függesz be. Nálatok rend a szénában. Bezzeg én nekem nem kötöm orromra.
~S rosseb érti le eme elmeléptet.~
*Egyetértés van, meg vigalom.
Kicsit furán nézz a madárra. ~ Á, ilyet nem mondok.~ Hát, hogy ezt mire válaszolta, azt csak ők tudják.*
- Azt mondja meg.
*Erre nem kell válaszolni... Elhúzzák máris a nótát. Node se neki. Még csend után azt gondolja, hogy új test vár, de ez elmarad a beleköltéshez. Ez helyett.*
- Keresztezte hintalója, nem is ettem soha lovat!
*Ezt már hangosan és vigyorogva, mert szerinte kreatív.
Akheel pedig evvel a húzással lekenyerezte. Átveszi, és elkezdi keresztűl rágnia magát rajta.*
- Hát kösz-ön-nőm! Tán nem volék elég magos neköd?
*Vigyorával hálálja, válaszát megvárja.
No de, megkapta a magáét, ez után ránéz a madárra, az megérzi, s tovaszáll iránynak. Majd kevés idő, az kinek mi, visszatér jó hírekkel. De addig, hogy legyen valami felszólal.*
- Majd visszajön...
*Igazából nem szabta ki neki, hogy milyen messzire szálljon, azt az ő meglátására bízta. Úgy is visszatalál.*
- Amúgy minden rendben lesz. Ez bizonyos, ha nem, akkor is, mert nem enyészik a bélsőrészünk. S ámbár ez is változatos, de független, ha nem függesz be. Nálatok rend a szénában. Bezzeg én nekem nem kötöm orromra.
~S rosseb érti le eme elmeléptet.~
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:43:08
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:43:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
-Harcban elfogott...?*kérdez vissza kissé értetlenül nézve Kaganra pár pillanatig, majd felsóhajt egy "Ó" kíséretében, mikor leesik neki a tantusz.*
-Értem már mire gondolsz. Nos, igazából nincsenek harcok. Nincsenek háborúk, mert a négy nagy város erős szövetségben áll egymással. Így hát nincsenek igazán hadifoglyok sem.*feleli, s megtörli homlokát az alkarjával.*
-A rendbontókat, bűnösöket a városőrség fogja el, s szabja ki a büntetésüket. Ők felelnek a békéért a városban, s annak fennhatósága alatt.*teszi még hozzá. A felkínált italt, újabb köszönettel elfogadja, s vissza is nyújtja a férfi felé, miután meghúzta. Ezután úgy tűnik, Kagan az új jövevénnyel foglalkozik, amit Daeros meg tud érteni, elvégre az a féleszű kereste magának a bajt. Így hát gyorsabban tud haladni, amíg nem szegeznek neki újabb kérdéseket. A hús szépen fejtődik le az állat csontjairól, s nem is oly sokára már egy kupacban hever az állat végletekig lecsupaszított teteme mellett. Akkor a vadász leold övéről egy kopott, ócska vászonzsákot, amibe a felesleges maradékokat beletömködi. Majd később elássa valamerre, vagy ilyesmi. Ezután, mivel Kagan épp nincs jelen, jobb híján a törzs 'Szellemjárójához' fordul:*
-Engedelmetekkel megmosnám a húst, és jómagam is megmosakodnék valamelyest.*emeli fel csurom véres kezeit.*
-Volna kedves valamelyikőtök útba igazítani merre találok egy dézsa vizet?*kérdi arcán udvarias mosollyal. Neki, a nővel szemben nincsen semmiféle hátsó szándéka vagy gondolata. Elvégre vendégként van itt, s a vendéglátás olyan ősi hagyomány, melyet a legistentelenebb nomád népek is mélyen tisztelnek, így hát úgy véli nincsen mitől tartania, amíg vendéghez illő módon viselkedik. Ha mutatnak neki valami vizestálat, akkor megmossa a húst, aztán a kezeit is. Ha minden jól megy, a hús készen is áll arra, hogy megfőzzék, vagy megsüssék a tűznél, kinek hogy tetszik a dolog. A maga részéről Daeros kezd már éhes lenni, s nem bánná, ha mielőbb sor kerülne az étkezésre.
Szabad pillanataiban néha vet pár pillantást a fehér hajú, kék szemű leányzóra, aki a többi törzsbélihez képest meglepően szépnek mondható. Na persze nem kifejezetten telt idomú, de vadászként Daeros mindig is többre értékelte az izmosabb nőket, kik nem jajgatnak, rínak, ha be kell menjenek az erdőbe, s netán elszakad a ruhájuk.*
-Harcban elfogott...?*kérdez vissza kissé értetlenül nézve Kaganra pár pillanatig, majd felsóhajt egy "Ó" kíséretében, mikor leesik neki a tantusz.*
-Értem már mire gondolsz. Nos, igazából nincsenek harcok. Nincsenek háborúk, mert a négy nagy város erős szövetségben áll egymással. Így hát nincsenek igazán hadifoglyok sem.*feleli, s megtörli homlokát az alkarjával.*
-A rendbontókat, bűnösöket a városőrség fogja el, s szabja ki a büntetésüket. Ők felelnek a békéért a városban, s annak fennhatósága alatt.*teszi még hozzá. A felkínált italt, újabb köszönettel elfogadja, s vissza is nyújtja a férfi felé, miután meghúzta. Ezután úgy tűnik, Kagan az új jövevénnyel foglalkozik, amit Daeros meg tud érteni, elvégre az a féleszű kereste magának a bajt. Így hát gyorsabban tud haladni, amíg nem szegeznek neki újabb kérdéseket. A hús szépen fejtődik le az állat csontjairól, s nem is oly sokára már egy kupacban hever az állat végletekig lecsupaszított teteme mellett. Akkor a vadász leold övéről egy kopott, ócska vászonzsákot, amibe a felesleges maradékokat beletömködi. Majd később elássa valamerre, vagy ilyesmi. Ezután, mivel Kagan épp nincs jelen, jobb híján a törzs 'Szellemjárójához' fordul:*
-Engedelmetekkel megmosnám a húst, és jómagam is megmosakodnék valamelyest.*emeli fel csurom véres kezeit.*
-Volna kedves valamelyikőtök útba igazítani merre találok egy dézsa vizet?*kérdi arcán udvarias mosollyal. Neki, a nővel szemben nincsen semmiféle hátsó szándéka vagy gondolata. Elvégre vendégként van itt, s a vendéglátás olyan ősi hagyomány, melyet a legistentelenebb nomád népek is mélyen tisztelnek, így hát úgy véli nincsen mitől tartania, amíg vendéghez illő módon viselkedik. Ha mutatnak neki valami vizestálat, akkor megmossa a húst, aztán a kezeit is. Ha minden jól megy, a hús készen is áll arra, hogy megfőzzék, vagy megsüssék a tűznél, kinek hogy tetszik a dolog. A maga részéről Daeros kezd már éhes lenni, s nem bánná, ha mielőbb sor kerülne az étkezésre.
Szabad pillanataiban néha vet pár pillantást a fehér hajú, kék szemű leányzóra, aki a többi törzsbélihez képest meglepően szépnek mondható. Na persze nem kifejezetten telt idomú, de vadászként Daeros mindig is többre értékelte az izmosabb nőket, kik nem jajgatnak, rínak, ha be kell menjenek az erdőbe, s netán elszakad a ruhájuk.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:27:34
Üzenet elküldve: 2014-01-07 21:27:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Alig néhány szót váltanak csak, mikor Kagan szavára újabb harcosok tűnnek fel, és kezdik meg Lombjáró Badumir kezelését, így Kagan figyelme szinte már teljesen Daeros Argiené - még azzal együtt is, hogy helyén kezeli az idegent.*
~ Hiszen hazudhat is, tévedhet is. ~ *és megannyi más körülmény, ami tévútra viheti őket. Egyelőre azonban kénytelen elfogadni, amit Daeros mond, hiszen nincs más igazán, amihez nyúlhatna.*
- És a harcban elfogott ellenség? Azzal mit csináltok? Megölitek mind? *érdeklődik, fejével Lombjáró Badumir felé biccentve, aki jó eséllyel bekerül a Thargodarok kis törzsébe, természetesen a megfelelő helyen.*
~ Tehát a városban tilos. Ami azt jelenti, hogy a városon kívül nem tilos. Meg azt is, hogy nagyon drága a rabszolga. ~ *a "feketepiac" szót nem ismeri, de ha ismerné, bizony használná, hiszen ugyanez volt a helyzet a Thargodrymek között is - ami tilos volt, az tilos volt, tehát nagyon drága és elég ritka, vagy nehezen hozzáférhető.*
- Arannyal? Szolgálóknak? Micsoda pazarlás. *morogja. Arannyal a törzsfőknek és a jól védett kufároknak, meg a Szellemeknek fizet az ember, nem a szolganépnek. Nekik koszt jár, kvártély és korbács.*
*A nyilvánosház kérdése nem maga miatt, hanem a törzs számos agglegénye miatt érdekli Kagant, aki gondol népének minden tagjára. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen helyen bizonyosan könnyebb elsimítani egy Valian-malőrt, mint máshol, egy "rendes házban". Mindazonáltal ha a szolgáknak arannyal kell fizetni, akkor valószínűleg a lábukat szétrakó némbereknek is, és ez már nincs a szája íze szerint.*
~ Nem, erre nem költünk a sárga fémből. Még csak az kellene, hogy oda vándoroljon nehezen megőrzött vagyonunk! ~ *dönti el magában már jó előre, így a lányok félelme alaptalanná válik.*
- Értelek, Daeros Argien, kit Vadásznak is neveznek. *érti, csak nem ért egyet vele, de ezen még nem fognak összeveszni. Ismét megkínálja Daerost egy kis pálinkával, hogy bírja erővel, aztán kissé odébb megy, és kiadja a parancsait Rolkóéknak.*
- Kössétek gúzsba kicsit, aztán majd szót váltok vele. És valaki nézze meg, hogy mi van a csikasszal! *utal az orkfajzatra, aki talán megmarad, talán nem - de azzal is foglalkoznia kell még. Nem is tudja, mi lenne jobb: ha megmaradna a zöldbőrű, vagy ha végleg megtérne férges ősei pokolbéli tanyájára.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.07 21:43:12
*Alig néhány szót váltanak csak, mikor Kagan szavára újabb harcosok tűnnek fel, és kezdik meg Lombjáró Badumir kezelését, így Kagan figyelme szinte már teljesen Daeros Argiené - még azzal együtt is, hogy helyén kezeli az idegent.*
~ Hiszen hazudhat is, tévedhet is. ~ *és megannyi más körülmény, ami tévútra viheti őket. Egyelőre azonban kénytelen elfogadni, amit Daeros mond, hiszen nincs más igazán, amihez nyúlhatna.*
- És a harcban elfogott ellenség? Azzal mit csináltok? Megölitek mind? *érdeklődik, fejével Lombjáró Badumir felé biccentve, aki jó eséllyel bekerül a Thargodarok kis törzsébe, természetesen a megfelelő helyen.*
~ Tehát a városban tilos. Ami azt jelenti, hogy a városon kívül nem tilos. Meg azt is, hogy nagyon drága a rabszolga. ~ *a "feketepiac" szót nem ismeri, de ha ismerné, bizony használná, hiszen ugyanez volt a helyzet a Thargodrymek között is - ami tilos volt, az tilos volt, tehát nagyon drága és elég ritka, vagy nehezen hozzáférhető.*
- Arannyal? Szolgálóknak? Micsoda pazarlás. *morogja. Arannyal a törzsfőknek és a jól védett kufároknak, meg a Szellemeknek fizet az ember, nem a szolganépnek. Nekik koszt jár, kvártély és korbács.*
*A nyilvánosház kérdése nem maga miatt, hanem a törzs számos agglegénye miatt érdekli Kagant, aki gondol népének minden tagjára. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen helyen bizonyosan könnyebb elsimítani egy Valian-malőrt, mint máshol, egy "rendes házban". Mindazonáltal ha a szolgáknak arannyal kell fizetni, akkor valószínűleg a lábukat szétrakó némbereknek is, és ez már nincs a szája íze szerint.*
~ Nem, erre nem költünk a sárga fémből. Még csak az kellene, hogy oda vándoroljon nehezen megőrzött vagyonunk! ~ *dönti el magában már jó előre, így a lányok félelme alaptalanná válik.*
- Értelek, Daeros Argien, kit Vadásznak is neveznek. *érti, csak nem ért egyet vele, de ezen még nem fognak összeveszni. Ismét megkínálja Daerost egy kis pálinkával, hogy bírja erővel, aztán kissé odébb megy, és kiadja a parancsait Rolkóéknak.*
- Kössétek gúzsba kicsit, aztán majd szót váltok vele. És valaki nézze meg, hogy mi van a csikasszal! *utal az orkfajzatra, aki talán megmarad, talán nem - de azzal is foglalkoznia kell még. Nem is tudja, mi lenne jobb: ha megmaradna a zöldbőrű, vagy ha végleg megtérne férges ősei pokolbéli tanyájára.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.07 21:43:12
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 20:56:18
Üzenet elküldve: 2014-01-07 20:56:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
- Értem.
*Ennyit válaszol csak. Szóval elméletileg nincsen piaca a szolgáknak. Annyi baj legyen, eddig sem városi piacokra vitték be a "portékát", és nem is ott szerezték be. Igaz, eddig hogy jobbára lerabolt karavánokból jutottak rabszolgákhoz - és természetesen nem rabszolga-karavánokról van szó. Egy ekkora város közelébe viszont némiképp rizikós lenne, pláne ha igaz az, amit Daeros a városi őrségről állít. Ezt majd később megbeszélik, mikor maguk lesznek. Ahogyan a "lányos házak" esetét is, bár arról is esett szó előző este. Nincs ínyére az ilyesmi, mert ezekkel az asszonyokkal bárki hálhat, aki megfizeti, a törzs rabnőit legalább "csak" a harcosok hágják meg. Elkapja Isu rosszalló égre-pillantását is, igen, neki is pont ugyanez a véleménye. Ő a maga részéről nem akar se vakarózni, sem pedig élősködőt irtani azért mert Kagan felpróbál pár nőstényt. Vagy Lea majd szerez egy nagyító-lencsét, amit egyszer annál a férfinél látott, aki tudósnak mondta magát és megvett tőlük bagóért egy csomó a földből kifordított régi tárgyat. A nagyító-lencséjével nagyon "tudományosan" mondta nekik, hogy ezek mennyire értéktelen vacakok. Valóban, a számukra tényleg azok voltak a régiek fegyverei, vagy egyéb használati tárgyai.
Valahogy Daeros felsorolásában Lea nemigen talál semmi olyan helyet, amit szívesen meglátogatna, sem a kocsmát, sem a kovácsot, ami azt illet még a piacra se menne be komolyabb viszolygás nélkül. Bár bizonnyal kénytelen lesz bemenni, legalább egyszer, hogy megismerje valamivel jobban a helyet. No, nem mintha különösebben meg akarná ismerni. A látomás, amelyet újabban lát valahogy napról napra egyre valóságosabbnak tűnt. És tegnap Kagan is láthatta. A város veszélyes. Rossz.
Odaát közben lefegyverzik a másik érkezőt, amiért Lea gondolatban elismerően bólint, főleg Rolkonak, aki ugyebár nem egy tudós-zseni. Mindenesetre senki ne gondolja azt, hogy bárki csak úgy besétálhat a sátraik közé - vagy akár csak elindulhat tüzük irányába. Nem, fenntartják maguknak a választás lehetőségét, hogy egyeseket barátságosan, míg másokat ellenségesen fogadjanak. Badumirnak nem volt szerencséje, mert túl van az őrség - és főleg Kagan - tűréshatárán. Sőt, igazából örülhet annak, hogy Rolko nem döngöli kapásból a földbe már csak azért is, mert nézelődik. Mindegy, majd a fiúk intézik, a lefegyverzés már megvolt. Rabszolgának amúgy is a híján vannak, úgyhogy talán meg kéne fogni és ráütni a lábára a vasbilincset. Talán Daerosszal is ezt kéne tenni...*
- Értem.
*Ennyit válaszol csak. Szóval elméletileg nincsen piaca a szolgáknak. Annyi baj legyen, eddig sem városi piacokra vitték be a "portékát", és nem is ott szerezték be. Igaz, eddig hogy jobbára lerabolt karavánokból jutottak rabszolgákhoz - és természetesen nem rabszolga-karavánokról van szó. Egy ekkora város közelébe viszont némiképp rizikós lenne, pláne ha igaz az, amit Daeros a városi őrségről állít. Ezt majd később megbeszélik, mikor maguk lesznek. Ahogyan a "lányos házak" esetét is, bár arról is esett szó előző este. Nincs ínyére az ilyesmi, mert ezekkel az asszonyokkal bárki hálhat, aki megfizeti, a törzs rabnőit legalább "csak" a harcosok hágják meg. Elkapja Isu rosszalló égre-pillantását is, igen, neki is pont ugyanez a véleménye. Ő a maga részéről nem akar se vakarózni, sem pedig élősködőt irtani azért mert Kagan felpróbál pár nőstényt. Vagy Lea majd szerez egy nagyító-lencsét, amit egyszer annál a férfinél látott, aki tudósnak mondta magát és megvett tőlük bagóért egy csomó a földből kifordított régi tárgyat. A nagyító-lencséjével nagyon "tudományosan" mondta nekik, hogy ezek mennyire értéktelen vacakok. Valóban, a számukra tényleg azok voltak a régiek fegyverei, vagy egyéb használati tárgyai.
Valahogy Daeros felsorolásában Lea nemigen talál semmi olyan helyet, amit szívesen meglátogatna, sem a kocsmát, sem a kovácsot, ami azt illet még a piacra se menne be komolyabb viszolygás nélkül. Bár bizonnyal kénytelen lesz bemenni, legalább egyszer, hogy megismerje valamivel jobban a helyet. No, nem mintha különösebben meg akarná ismerni. A látomás, amelyet újabban lát valahogy napról napra egyre valóságosabbnak tűnt. És tegnap Kagan is láthatta. A város veszélyes. Rossz.
Odaát közben lefegyverzik a másik érkezőt, amiért Lea gondolatban elismerően bólint, főleg Rolkonak, aki ugyebár nem egy tudós-zseni. Mindenesetre senki ne gondolja azt, hogy bárki csak úgy besétálhat a sátraik közé - vagy akár csak elindulhat tüzük irányába. Nem, fenntartják maguknak a választás lehetőségét, hogy egyeseket barátságosan, míg másokat ellenségesen fogadjanak. Badumirnak nem volt szerencséje, mert túl van az őrség - és főleg Kagan - tűréshatárán. Sőt, igazából örülhet annak, hogy Rolko nem döngöli kapásból a földbe már csak azért is, mert nézelődik. Mindegy, majd a fiúk intézik, a lefegyverzés már megvolt. Rabszolgának amúgy is a híján vannak, úgyhogy talán meg kéne fogni és ráütni a lábára a vasbilincset. Talán Daerosszal is ezt kéne tenni...*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 20:37:19
Üzenet elküldve: 2014-01-07 20:37:19
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar -tábor - Badumir//
- Mit fogtál Rolko?!
* Lép ki az óriás mellé és már látja, hogy nem fogott semmit, csak egy idegen érkezett a táborba. Távolabb Kagan más érkezővel foglalkozik, akkor ezzel majd foglalkozik ő meg Rolko. *
- Na, üdv itt a tábor szélén. Mond meg szépen a neved, mivel foglalkozol és miért jöttél ide?
* Ma is a barna nadrág, csizma és ing van rajta, bőrvértje, azon a köpeny. Kardjai a hüvelyükben, keze készen rásimul az egyikre. Látja a lepakolt fegyvereket, de nem foglalkozik velük. Választ vár, amit ha nem kap meg, a fickónak le is út, fel is út. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.07 20:37:54
- Mit fogtál Rolko?!
* Lép ki az óriás mellé és már látja, hogy nem fogott semmit, csak egy idegen érkezett a táborba. Távolabb Kagan más érkezővel foglalkozik, akkor ezzel majd foglalkozik ő meg Rolko. *
- Na, üdv itt a tábor szélén. Mond meg szépen a neved, mivel foglalkozol és miért jöttél ide?
* Ma is a barna nadrág, csizma és ing van rajta, bőrvértje, azon a köpeny. Kardjai a hüvelyükben, keze készen rásimul az egyikre. Látja a lepakolt fegyvereket, de nem foglalkozik velük. Választ vár, amit ha nem kap meg, a fickónak le is út, fel is út. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.07 20:37:54
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 20:31:26
Üzenet elküldve: 2014-01-07 20:31:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar-tábor, a tűz körül//
*Úgy tűnik hármasukból csak Isurii annyira gyermek lelkű még, hogy fogékony legyen ehhez hasonló mesékre, de ha már nem lesz olyan fontos a Vadász fivére és a vajákos számára, - mert megválaszolta összes kérdésüket - majd megkéri, hogy meséljen még neki ezekről a Szélurakról. Egyelőre azonban csöndben marad és felhagy a ficergéssel is. Nem akarja összekenni a ruháját sem, na meg azért teljesen nem ment el az esze. Egyáltalán nem szeretné, ha Kagan szólna rá, amiért "veszélyes" közelségbe került az egyébként békés természetűnek látszó idegenhez. Még is csak egy idegen, ezt nem feledte a leány sem.
Alig észrevehetően emeli az égnek tekintetét: csak kibújt a szög a zsákból!*
~Mindig csak a bujálkodás.~
*Sóhajt fel magában, de nem méltatja a vezér érdeklődését, s annak tárgyait sem. Csak reméli, hogy gyógyítóik felkészültek a legkülönfélébb nemi bajok kigyógyítására is. Mivel ő azonban nem tartozik a gyógyítók köréhez, inkább azon mereng, hogyan is fog szert tenni egy pap tanítómesterre. Krumkó és Rolkó egészen biztosan kupán tudna csapni egyet, hogy az ne eszméljen fel csak a táborban, de túl feltűnő lenne ha két óriás társaságában egyszerűen kivonszolna egy ilyen városi nagyhatalmút a pusztába. Ha az egy hetes út alatt túl sokszor fejbekólintják, - hogy ne tudjon mesterségéhez fogni - könnyen lehet, hogy megbuggyan mire saját területükre érnek vele. Van elég kelekótya népség így is a Thargodar törzsben, nem hiányzik nekik még egy félkegyelmű.
Hosszasan gondolkozik ezen, töri a fejét miként oldhatná meg... De talán eljönnek hozzájuk maguktól, ahogyan a vadászok tették! Igen, meg fogja kérni a Szellemeket, hogy vezessék erre azokat akik parancsolni tudnak a Szélnek!*
~De hogyan szerezhetnénk pénzt?~
*Kérdezi csak úgy magától, hiszen előfordulhat az is, hogy a Szellemek nem hallgatják meg őt, s akkor nincs más választása: fel kell fogadnia - aranyért - egy ilyen garabonciást, hogy megtudja igazak voltak-e anyja meséi.
Csak egy kósza pillantást vet az idő közben fegyvereit lepakoló másik idegen felé. Míg szólni nem igen szólhat, őt figyeli a tűz mellől.*
*Úgy tűnik hármasukból csak Isurii annyira gyermek lelkű még, hogy fogékony legyen ehhez hasonló mesékre, de ha már nem lesz olyan fontos a Vadász fivére és a vajákos számára, - mert megválaszolta összes kérdésüket - majd megkéri, hogy meséljen még neki ezekről a Szélurakról. Egyelőre azonban csöndben marad és felhagy a ficergéssel is. Nem akarja összekenni a ruháját sem, na meg azért teljesen nem ment el az esze. Egyáltalán nem szeretné, ha Kagan szólna rá, amiért "veszélyes" közelségbe került az egyébként békés természetűnek látszó idegenhez. Még is csak egy idegen, ezt nem feledte a leány sem.
Alig észrevehetően emeli az égnek tekintetét: csak kibújt a szög a zsákból!*
~Mindig csak a bujálkodás.~
*Sóhajt fel magában, de nem méltatja a vezér érdeklődését, s annak tárgyait sem. Csak reméli, hogy gyógyítóik felkészültek a legkülönfélébb nemi bajok kigyógyítására is. Mivel ő azonban nem tartozik a gyógyítók köréhez, inkább azon mereng, hogyan is fog szert tenni egy pap tanítómesterre. Krumkó és Rolkó egészen biztosan kupán tudna csapni egyet, hogy az ne eszméljen fel csak a táborban, de túl feltűnő lenne ha két óriás társaságában egyszerűen kivonszolna egy ilyen városi nagyhatalmút a pusztába. Ha az egy hetes út alatt túl sokszor fejbekólintják, - hogy ne tudjon mesterségéhez fogni - könnyen lehet, hogy megbuggyan mire saját területükre érnek vele. Van elég kelekótya népség így is a Thargodar törzsben, nem hiányzik nekik még egy félkegyelmű.
Hosszasan gondolkozik ezen, töri a fejét miként oldhatná meg... De talán eljönnek hozzájuk maguktól, ahogyan a vadászok tették! Igen, meg fogja kérni a Szellemeket, hogy vezessék erre azokat akik parancsolni tudnak a Szélnek!*
~De hogyan szerezhetnénk pénzt?~
*Kérdezi csak úgy magától, hiszen előfordulhat az is, hogy a Szellemek nem hallgatják meg őt, s akkor nincs más választása: fel kell fogadnia - aranyért - egy ilyen garabonciást, hogy megtudja igazak voltak-e anyja meséi.
Csak egy kósza pillantást vet az idő közben fegyvereit lepakoló másik idegen felé. Míg szólni nem igen szólhat, őt figyeli a tűz mellől.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 19:54:31
Üzenet elküldve: 2014-01-07 19:54:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
*Olybá tűnik, Daeros kiemelt figyelemnek örvend jólértesültsége okán a táborban. No nincs ebben éppen semmi meglepő, hiszen szemmel láthatóan ezek a nomádok szinte semmit sem tudnak a városról, melynek közelében tanyát vertek. A vadász kezében szorgosan jár a kés, már ott tart, hogy a szarvas ínszalagjait metszi ki, melyekből ideget készíthet az íjára. Jobb volna a kenderből, vagy épp selyemből sodrott ideg, de télvíz idején az olyasmi meglehetősen drága holmi.*
-A városban van egy hatalmas épület, a templom. Ott élnek a levegő papjai, s jó pénzért tanítják mágiára az arra érdemeseket.*válaszol Isurii kérdésére. A 'Szellemjáró' azonban olyasmit kérdez, amitől egy pillanatra megáll a vadász kezében a penge. ~Szolgák... hát persze. Ezeknél biztos hogy vannak rabszolgák, annyira nem is meglepő.~ fut át fején a gondolat.*
-Igen, van piac. Attól tartok azonban, hogy amire te gondolsz, olyan nincsen. A városban nem léteznek szolgák, legalábbis olyanok nem, kiket pénzzé lehet tenni.*szól végül.*
-Szolgálók vannak, kiket arannyal fizetnek, s cselédnek hívják őket. Dolgoznak, s megfizetik a munkájukat. Szabadok, senkinek nem tulajdonai.*teszi még hozzá, majd úgy dönt, fontos volna még valamit megjegyeznie, hát így is tesz.*
-Rabszolgák pedig egyáltalán nincsenek. A rabszolgatartás, a kereskedelem a városban szigorúan tilos.*na persze azt nem említi meg, hogy ennek ellenére virágzik a rabszolga-piac, erről a nomádoknak nem kell tudniuk.*
-Vannak érdekes helyek, igen.*válaszol végül Kagan kérdésére is.*
-Attól függ, mire van kedved. A fogadóban mindig kerül egy korsó jó fajta ital, amitől jobb kedvre derülsz, a kovácsnál pompás pengéket vásárolhatsz, a barakkban pedig összemérheted az erődet másokkal. Persze hasznos lehet a piacot is felkeresni, ha éppen valaminek híján vagytok, ott mindenre lehet megoldás találni.*veszi számba azokat, amiket említésre méltónak tart. Bár a maga részéről sokkalta szívesebben van idekint, vagy méginkább az erdő fái között, mint a városban. Talán ebben hasonlítanak egymásra a törzsbeliekkel.
Miután végzett az ínszalagokkal, szépen összecsomózza őket, majd félreteszi. Nekiáll a hús lefejtésének a csontokról. Gyorsan halad ezzel is, elvégre miféle vadász volna, ha nem tudná hatékonyan csinálni az ilyesmit?*
*Olybá tűnik, Daeros kiemelt figyelemnek örvend jólértesültsége okán a táborban. No nincs ebben éppen semmi meglepő, hiszen szemmel láthatóan ezek a nomádok szinte semmit sem tudnak a városról, melynek közelében tanyát vertek. A vadász kezében szorgosan jár a kés, már ott tart, hogy a szarvas ínszalagjait metszi ki, melyekből ideget készíthet az íjára. Jobb volna a kenderből, vagy épp selyemből sodrott ideg, de télvíz idején az olyasmi meglehetősen drága holmi.*
-A városban van egy hatalmas épület, a templom. Ott élnek a levegő papjai, s jó pénzért tanítják mágiára az arra érdemeseket.*válaszol Isurii kérdésére. A 'Szellemjáró' azonban olyasmit kérdez, amitől egy pillanatra megáll a vadász kezében a penge. ~Szolgák... hát persze. Ezeknél biztos hogy vannak rabszolgák, annyira nem is meglepő.~ fut át fején a gondolat.*
-Igen, van piac. Attól tartok azonban, hogy amire te gondolsz, olyan nincsen. A városban nem léteznek szolgák, legalábbis olyanok nem, kiket pénzzé lehet tenni.*szól végül.*
-Szolgálók vannak, kiket arannyal fizetnek, s cselédnek hívják őket. Dolgoznak, s megfizetik a munkájukat. Szabadok, senkinek nem tulajdonai.*teszi még hozzá, majd úgy dönt, fontos volna még valamit megjegyeznie, hát így is tesz.*
-Rabszolgák pedig egyáltalán nincsenek. A rabszolgatartás, a kereskedelem a városban szigorúan tilos.*na persze azt nem említi meg, hogy ennek ellenére virágzik a rabszolga-piac, erről a nomádoknak nem kell tudniuk.*
-Vannak érdekes helyek, igen.*válaszol végül Kagan kérdésére is.*
-Attól függ, mire van kedved. A fogadóban mindig kerül egy korsó jó fajta ital, amitől jobb kedvre derülsz, a kovácsnál pompás pengéket vásárolhatsz, a barakkban pedig összemérheted az erődet másokkal. Persze hasznos lehet a piacot is felkeresni, ha éppen valaminek híján vagytok, ott mindenre lehet megoldás találni.*veszi számba azokat, amiket említésre méltónak tart. Bár a maga részéről sokkalta szívesebben van idekint, vagy méginkább az erdő fái között, mint a városban. Talán ebben hasonlítanak egymásra a törzsbeliekkel.
Miután végzett az ínszalagokkal, szépen összecsomózza őket, majd félreteszi. Nekiáll a hús lefejtésének a csontokról. Gyorsan halad ezzel is, elvégre miféle vadász volna, ha nem tudná hatékonyan csinálni az ilyesmit?*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-07 19:36:44
Üzenet elküldve: 2014-01-07 19:36:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Bár figyelmének jelentőse része Daerosé, harcosként nem bírja megállni, hogy időnként ne vessen egy-egy pillantást az óriások felé. Biztos ami biztos, rajta akarja tartani a szemét a dolgokon.*
- Papok. *dünnyögi magában. Ő már találkozott papokkal, még a Thargodrymek közé érkezett kettő. Az egyik valami Dórum, a másik pedig - rá sokkal jobban emlékszik - Elrelith papja, illetve papnője volt. Egy ember muksó, akit feláldoztak saját istenüknek, és egy fél-elf nő, aki az ifjú Kagan egyik első ágyasa lett (legalábbis rövid ideig, míg ki nem váltották hitsorsosai). Egyiket sem védte meg se istene, se mágikus praktikái - nem bírtak el a tábor vajákosaival, boszorkányaival és más varázstudóival.*
*Daeros beszámolójára a Theniorokról csak szortyint egyet.*
- Gyerekmese. *vonogatja a vállát, egy rezdüléssel sem árulva el, hogy ő bizony találkozott ezzel a névvel a Thargodarok Nagy Sagájában, mely leírja őseik érkezését a környékre, és évszázados vándorútjukat északra.*
- Hmmm. *ahonnan ő érkezett, még a legnagyobb hadurak is örültek volna egy olyan harcos kompániának, mint a Thargodarok. Megannyi éles penge, jól képzett, régóta együtt küzdő kemény harcosok serege, aki mindenkoron az őt felfogadóhoz hű - így megfelelő támasz belviszály vagy családi árulás esetén is. Mindazonáltal eszében sincs hűbéri függésbe kerülni, vagy szolgaként élni.*
*Isurii pezsgése még Kagannak is feltűnik, ám - rendes, tehát ilyen kérdésekben jórészt vak férfiként - nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. Bizos az új hírek, meg a garabonciásokról megtudott pletykák azok, amik - ahogy azt az asszonyszemélyektől az ember várhatja - érdekelhetik őt és Leát is, ki úgy vigyorog, mint valami 64 fogas sárkányos kígyóférög.*
- És abban a Hold Karavánpihenőben is az a két Tanács az úr? Ráadásul egyheti járóföldről? Nincs ezekben semmi tartás? *nevet fel halkan, hiszen a barbárok között csak a vérségi kötelék, vagy nagyon ritkán a törzsszövetségek brutális katonai túlereje volt képes biztosítani, hogy a látóhatáron túl is az adott törzsfő szava érvényesüljön. Ez az egyetlen oka, hogy a hegyi és erdei törzsek még nem prédálták fel a védtelenebb településeket, pihenőket, kikötőket.*
- Más ez a város, mint képzeltem, azt hiszem. De ettől még talán érdemes lesz megnézni. Mit érdemes figyelmemre méltatnom, Vadász?! Van valami érdekes hely odalenn? Az a ház, ahol nőket lehet venni bujálkodásra, vagy az, ahol az isteneitek laknak?
*Bár figyelmének jelentőse része Daerosé, harcosként nem bírja megállni, hogy időnként ne vessen egy-egy pillantást az óriások felé. Biztos ami biztos, rajta akarja tartani a szemét a dolgokon.*
- Papok. *dünnyögi magában. Ő már találkozott papokkal, még a Thargodrymek közé érkezett kettő. Az egyik valami Dórum, a másik pedig - rá sokkal jobban emlékszik - Elrelith papja, illetve papnője volt. Egy ember muksó, akit feláldoztak saját istenüknek, és egy fél-elf nő, aki az ifjú Kagan egyik első ágyasa lett (legalábbis rövid ideig, míg ki nem váltották hitsorsosai). Egyiket sem védte meg se istene, se mágikus praktikái - nem bírtak el a tábor vajákosaival, boszorkányaival és más varázstudóival.*
*Daeros beszámolójára a Theniorokról csak szortyint egyet.*
- Gyerekmese. *vonogatja a vállát, egy rezdüléssel sem árulva el, hogy ő bizony találkozott ezzel a névvel a Thargodarok Nagy Sagájában, mely leírja őseik érkezését a környékre, és évszázados vándorútjukat északra.*
- Hmmm. *ahonnan ő érkezett, még a legnagyobb hadurak is örültek volna egy olyan harcos kompániának, mint a Thargodarok. Megannyi éles penge, jól képzett, régóta együtt küzdő kemény harcosok serege, aki mindenkoron az őt felfogadóhoz hű - így megfelelő támasz belviszály vagy családi árulás esetén is. Mindazonáltal eszében sincs hűbéri függésbe kerülni, vagy szolgaként élni.*
*Isurii pezsgése még Kagannak is feltűnik, ám - rendes, tehát ilyen kérdésekben jórészt vak férfiként - nem tulajdonít neki nagy jelentőséget. Bizos az új hírek, meg a garabonciásokról megtudott pletykák azok, amik - ahogy azt az asszonyszemélyektől az ember várhatja - érdekelhetik őt és Leát is, ki úgy vigyorog, mint valami 64 fogas sárkányos kígyóférög.*
- És abban a Hold Karavánpihenőben is az a két Tanács az úr? Ráadásul egyheti járóföldről? Nincs ezekben semmi tartás? *nevet fel halkan, hiszen a barbárok között csak a vérségi kötelék, vagy nagyon ritkán a törzsszövetségek brutális katonai túlereje volt képes biztosítani, hogy a látóhatáron túl is az adott törzsfő szava érvényesüljön. Ez az egyetlen oka, hogy a hegyi és erdei törzsek még nem prédálták fel a védtelenebb településeket, pihenőket, kikötőket.*
- Más ez a város, mint képzeltem, azt hiszem. De ettől még talán érdemes lesz megnézni. Mit érdemes figyelmemre méltatnom, Vadász?! Van valami érdekes hely odalenn? Az a ház, ahol nőket lehet venni bujálkodásra, vagy az, ahol az isteneitek laknak?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579