Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 165 (3281. - 3300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3300. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 17:54:25
Üzenet elküldve: 2017-07-03 17:54:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Növénygyűjtögetés//
*Vállat ránt. A sorsát nem határozhatja meg az ember, de még az elf sem. Kár is nyavalyogni rajta. A doktori cím és az alkímia összehasonlításával szintén sikerült megsértenie a másiknak Intiath-ot.*
-A kettő nem váltja ki egymást. Még semmit.
*Talán a beszélgetés miatt figyelmetlenek vagy tényleg elég sovány most az erdő számukra? Mindenesetre nézelődhetnek. A következő ötleten is csak mosolyogni tud az elf.*
-Sajnos arra nem vagyok elég jó. Van gerincem és jóérzésem, hogy olyan korrupt, hatalmaskodó rohadékokhoz csatlakozzak.
*Vállat ránt. A sorsát nem határozhatja meg az ember, de még az elf sem. Kár is nyavalyogni rajta. A doktori cím és az alkímia összehasonlításával szintén sikerült megsértenie a másiknak Intiath-ot.*
-A kettő nem váltja ki egymást. Még semmit.
*Talán a beszélgetés miatt figyelmetlenek vagy tényleg elég sovány most az erdő számukra? Mindenesetre nézelődhetnek. A következő ötleten is csak mosolyogni tud az elf.*
-Sajnos arra nem vagyok elég jó. Van gerincem és jóérzésem, hogy olyan korrupt, hatalmaskodó rohadékokhoz csatlakozzak.
3299. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 17:19:37
Üzenet elküldve: 2017-07-03 17:19:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Habár további információkat nem tudott szerezni a férfitól, tökéletesen elvégezte a parancsot. Ezt onnan tudja, hogy nem kapott fejmosást. Sőt, az őrmester egy "köszönöm"-mel is megjutalmazta, ami kifejezetten jól esik neki. A félelfbeszámolóját is meghallgatják, miszerint teljesen szétverték az áldozat alsótestét. Ez újabb kérdéseket vet fel a lányban. Miért pont a lábát? Meg akarták kínozni? Tervben volt a halála vagy a sérüléseibe halt bele? Vajon túsznak akarták használni, azért tették mozgásképtelenné? Ám úgy tűnik, Sydnarus tökéletesen eleget látott a faluból, és amint lehet indulna tovább. Caerva is legszívesebben már javában vágtatna ezek utána vadállatok után, hogy minél hamarabb kézre kerítse őket. Minden elvesztegetett perccel életeket veszíthetnek. Nem engedhetik meg maguknak, hogy még több áldozat legyen. Most már minden Swo-n múlik. A lány nagyon reméli, hogy vérbeli profi, akit magukkal hoztak, különben esélyük sincs elkapni a banditákat. Ki tudja, hány mérföldnyi előnyük lehet. Hajóra szálhattak, menedéket kérhettek, bárhol eltűnhettek. A a kis piszkos nem ért a dolgához, csak adja a nyomkövetőt, Caerva saját kezűleg fogja ellátni a szerencsétlen baját.*
*Habár további információkat nem tudott szerezni a férfitól, tökéletesen elvégezte a parancsot. Ezt onnan tudja, hogy nem kapott fejmosást. Sőt, az őrmester egy "köszönöm"-mel is megjutalmazta, ami kifejezetten jól esik neki. A félelfbeszámolóját is meghallgatják, miszerint teljesen szétverték az áldozat alsótestét. Ez újabb kérdéseket vet fel a lányban. Miért pont a lábát? Meg akarták kínozni? Tervben volt a halála vagy a sérüléseibe halt bele? Vajon túsznak akarták használni, azért tették mozgásképtelenné? Ám úgy tűnik, Sydnarus tökéletesen eleget látott a faluból, és amint lehet indulna tovább. Caerva is legszívesebben már javában vágtatna ezek utána vadállatok után, hogy minél hamarabb kézre kerítse őket. Minden elvesztegetett perccel életeket veszíthetnek. Nem engedhetik meg maguknak, hogy még több áldozat legyen. Most már minden Swo-n múlik. A lány nagyon reméli, hogy vérbeli profi, akit magukkal hoztak, különben esélyük sincs elkapni a banditákat. Ki tudja, hány mérföldnyi előnyük lehet. Hajóra szálhattak, menedéket kérhettek, bárhol eltűnhettek. A a kis piszkos nem ért a dolgához, csak adja a nyomkövetőt, Caerva saját kezűleg fogja ellátni a szerencsétlen baját.*
3298. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 17:13:40
Üzenet elküldve: 2017-07-03 17:13:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*Mérgesen zsörtölődve baktat ki a városból erdőmélye irányába. Már a mágustoronyból haza kellett volna teleportálnia, fene azt a kíváncsi fejét, a jó szívét. Miért foglalkozik ő idegenek problémáival, van neki magának is éppen elég. Apró lábainak sietős léptei közben egyre lejjebb csúszik a nap a horizont alá, még végül azon kapja magát, hogy a láthatatlansága megszűnik. Sokat nem foglalkozik vele, de azért elpillant a lenyugvó nap irányába, megjegyzi magának, hogy pontosan meddig is alkalmazható ez a mágia, aztán csak halad tovább. Elég messze van már az erdőben, amikor pedig már túlságosan sötét lesz, inkább fényt gyújt. Most nem foglalkozik az óvatossággal, van bőven más gond is a fejében.*
A varázsló felfele kinyitja tenyerét, melynek hatására abban egy világító gömb jelenik meg. A gömb minden nem mágikus sötétséget bevilágít harminc lépéses környezetben. A hatás addig tart, míg a varázshasználó felfelé, nyitva tartja a tenyerét.
A varázsló felfele kinyitja tenyerét, melynek hatására abban egy világító gömb jelenik meg. A gömb minden nem mágikus sötétséget bevilágít harminc lépéses környezetben. A hatás addig tart, míg a varázshasználó felfelé, nyitva tartja a tenyerét.
3297. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 15:46:55
Üzenet elküldve: 2017-07-03 15:46:55
ÚJ
![>Kaiss Tordemirr [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10231_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Növénygyűjtögetés//
//Intath Aldeis//
-Az... durva.
*Legalább az ő szülei nem harcoltak egymás ellen, bár talán jobb is, mivel valószínűleg mindkettő belehalt volna. Talán furcsa, de nem volt közöttük fizikai vagy technikai különbség. Ezért is szerettek egymásba.
Egyébként őt sem érdekli, hogy szüleivel mi lesz, vagy mi van. Talán kegyetlenül hangzik, de még a temetésükre sem menne el adott esetben. Képtelen lenne egyetlen egy könnycseppet is kipréselni magából, és ezért nem érzi magát hibásnak.*
-Én ilyesmiket nem, csak könnyebb sérüléseket, sebesüléseket látok el egyszerű kötszerekkel, fertőtlenítőkkel, kenőcsökkel. Ilyen szinten nem vagyok otthon az orvoslásban. Mondjuk nem is kell feltétlenül. Elég, ha van nálam egy erős bájital. Például a legerősebb zöld ital, amit alkimista kikeverhet. Az felér egy doktori címmel. Találtál már valamit? *érdeklődik a fiú, mert ő hiába keresgél a fűben, ágakon meg a bokrok tövében, egyelőre nem lel különlegességet.*
-Hát, ha ilyen helyzetekre vágysz... beléphetnél a városi őrség soraiba felcsernek. A katonák gyakran megsebesülnek a harcok miatt és különböző fajta sérüléssel küszködnek, vagy betegséget szednek össze a kiképzésük alatt. Nem gondoltál ilyenre? Persze akkor a szabadság kicsit felejtős, mivel van munkarend meg munkaidő, de mégis... nem kellene reménykedned a kihívásért, mivel ott gyakran találkoznál vele.
//Intath Aldeis//
-Az... durva.
*Legalább az ő szülei nem harcoltak egymás ellen, bár talán jobb is, mivel valószínűleg mindkettő belehalt volna. Talán furcsa, de nem volt közöttük fizikai vagy technikai különbség. Ezért is szerettek egymásba.
Egyébként őt sem érdekli, hogy szüleivel mi lesz, vagy mi van. Talán kegyetlenül hangzik, de még a temetésükre sem menne el adott esetben. Képtelen lenne egyetlen egy könnycseppet is kipréselni magából, és ezért nem érzi magát hibásnak.*
-Én ilyesmiket nem, csak könnyebb sérüléseket, sebesüléseket látok el egyszerű kötszerekkel, fertőtlenítőkkel, kenőcsökkel. Ilyen szinten nem vagyok otthon az orvoslásban. Mondjuk nem is kell feltétlenül. Elég, ha van nálam egy erős bájital. Például a legerősebb zöld ital, amit alkimista kikeverhet. Az felér egy doktori címmel. Találtál már valamit? *érdeklődik a fiú, mert ő hiába keresgél a fűben, ágakon meg a bokrok tövében, egyelőre nem lel különlegességet.*
-Hát, ha ilyen helyzetekre vágysz... beléphetnél a városi őrség soraiba felcsernek. A katonák gyakran megsebesülnek a harcok miatt és különböző fajta sérüléssel küszködnek, vagy betegséget szednek össze a kiképzésük alatt. Nem gondoltál ilyenre? Persze akkor a szabadság kicsit felejtős, mivel van munkarend meg munkaidő, de mégis... nem kellene reménykedned a kihívásért, mivel ott gyakran találkoznál vele.
3296. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 13:03:15
Üzenet elküldve: 2017-07-03 13:03:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Növénygyűjtögetés//
*A selyem valóban értékes holmi bár ha lopott, leszaggatták egy nőről vagy véres az jelentősen csökkenti az árát. Meg inkább kisebb rajtaütéseik voltak és kevés igazi nagy akció. A nők és a szabadság is szép dolgok. A családon Intiath is jót mosolyog.*
-A család már csak ilyen. Én sem jöttem ki jó a szüleimmel. Aztán apám agyonverte anyámat és egy patkány kis orvosocska mellett tanultam. Vele sem jöttem ki jól. Nekem ezért volt a tenger a szabadság.
*Intiath számára nem teher az anyja halálának emléke ahogy az apjának börtönbe kerülése sem és az sem, hogy néha koplalnia kellett mert a tanára rajta spórolt. Ezen nincs mit tenni és szerencsére már el is múltak azok az idők. A jó hangulatot pedig a kezének folytonos hangoztatása rontja el. Ez van! Mit lehet tenni ellene? Leteremti a srácot aki pedig tereli is a témát.*
-Tudja a... Khm. Nem tudom. Lábakat nem egyszer vagdostam. Koponyát is lékeltem, de előfordult, hogy azt elrontottam és meghalt az ürge. A legnehezebb műtétem talán az volt mikor egyszer légcsőmetszést csináltam. Ritkán kerül ilyesmire szükség. Ez már tényleg az orvoslás magasiskolája. Nem jött össze. Azóta is eszemben van.*Sóhajt egyet.*Ez az én igazi kihívásom. Egyszer remélem még szembekerülök ilyesmivel, hogy újra megpróbáljam.
*A selyem valóban értékes holmi bár ha lopott, leszaggatták egy nőről vagy véres az jelentősen csökkenti az árát. Meg inkább kisebb rajtaütéseik voltak és kevés igazi nagy akció. A nők és a szabadság is szép dolgok. A családon Intiath is jót mosolyog.*
-A család már csak ilyen. Én sem jöttem ki jó a szüleimmel. Aztán apám agyonverte anyámat és egy patkány kis orvosocska mellett tanultam. Vele sem jöttem ki jól. Nekem ezért volt a tenger a szabadság.
*Intiath számára nem teher az anyja halálának emléke ahogy az apjának börtönbe kerülése sem és az sem, hogy néha koplalnia kellett mert a tanára rajta spórolt. Ezen nincs mit tenni és szerencsére már el is múltak azok az idők. A jó hangulatot pedig a kezének folytonos hangoztatása rontja el. Ez van! Mit lehet tenni ellene? Leteremti a srácot aki pedig tereli is a témát.*
-Tudja a... Khm. Nem tudom. Lábakat nem egyszer vagdostam. Koponyát is lékeltem, de előfordult, hogy azt elrontottam és meghalt az ürge. A legnehezebb műtétem talán az volt mikor egyszer légcsőmetszést csináltam. Ritkán kerül ilyesmire szükség. Ez már tényleg az orvoslás magasiskolája. Nem jött össze. Azóta is eszemben van.*Sóhajt egyet.*Ez az én igazi kihívásom. Egyszer remélem még szembekerülök ilyesmivel, hogy újra megpróbáljam.
3295. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 11:04:21
Üzenet elküldve: 2017-07-03 11:04:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Swo kérdésére kissé megütköző tekintetek és egy kevés vállvonogatás a válasz.*
-Gondolom, csak a törpe lovagolt. Ahogy a tanúk is mondták, sánta volt. Igen nagy szüksége lehetett egy jó hátasra. *A következő kérdést már helyénvalóbbnak gondolhatja a férfi, mert sokkal természetesebben válaszol.* Persze, patkó volt a lábán. Arra tartottuk, hogy ha üzenni kell, azonnal indulhasson, ne kelljen semmivel sem múlatni az időt.
*Syd némán hallgatja Swo kérdéseit. A véleményét, gondolatait megtartja magának, nem akarja befolyásolni a lányt, hadd menjen a saját feje után. Úgy véli, később így lesz a leghatékonyabb. Caerva jelentésére bólint.*
-Köszönöm, Caerva. *A férfi vallomása nélkül is rendelkezésükre áll minden szükséges információ. Persze jól mutatott volna az áldozat vallomása a papírok között a jelentésben, de egyáltalán nem feltétlenül szükséges. Ald'as jelentésére újra előveszi az a düh, amit még a tanyán érzett az ott legyilkoltak tetemei fölött, de most már a sánta törpe is gyűlöletének tárgyává lép elő. Hirtelen megint elvesztegetettnek érez minden pillanatot, amit nem az üldözéssel töltenek, amiben nem haladnak célpontjaik felé. Mikor Swo jelez, Syd kemény tekintettel bólint a falu elöljárójának, aztán sarkával megböki a ló oldalát és elindulnak kifelé a faluból.*
-Gyerünk katonák! *A nyomkövető felé fordul.* Swo, eljött a te időd. Mutasd az utat!
*Swo kérdésére kissé megütköző tekintetek és egy kevés vállvonogatás a válasz.*
-Gondolom, csak a törpe lovagolt. Ahogy a tanúk is mondták, sánta volt. Igen nagy szüksége lehetett egy jó hátasra. *A következő kérdést már helyénvalóbbnak gondolhatja a férfi, mert sokkal természetesebben válaszol.* Persze, patkó volt a lábán. Arra tartottuk, hogy ha üzenni kell, azonnal indulhasson, ne kelljen semmivel sem múlatni az időt.
*Syd némán hallgatja Swo kérdéseit. A véleményét, gondolatait megtartja magának, nem akarja befolyásolni a lányt, hadd menjen a saját feje után. Úgy véli, később így lesz a leghatékonyabb. Caerva jelentésére bólint.*
-Köszönöm, Caerva. *A férfi vallomása nélkül is rendelkezésükre áll minden szükséges információ. Persze jól mutatott volna az áldozat vallomása a papírok között a jelentésben, de egyáltalán nem feltétlenül szükséges. Ald'as jelentésére újra előveszi az a düh, amit még a tanyán érzett az ott legyilkoltak tetemei fölött, de most már a sánta törpe is gyűlöletének tárgyává lép elő. Hirtelen megint elvesztegetettnek érez minden pillanatot, amit nem az üldözéssel töltenek, amiben nem haladnak célpontjaik felé. Mikor Swo jelez, Syd kemény tekintettel bólint a falu elöljárójának, aztán sarkával megböki a ló oldalát és elindulnak kifelé a faluból.*
-Gyerünk katonák! *A nyomkövető felé fordul.* Swo, eljött a te időd. Mutasd az utat!
3294. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-03 06:58:54
Üzenet elküldve: 2017-07-03 06:58:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Növénygyűjtögetés//
//Intath Aldeis//
*Talán fölöslegesen okoskodik, mivel fogalma sincs a hajózásról és a hajón szolgáló legénység munkaköri beosztásával, így csak tippelni tud, na meg a józan észre hivatkozni.*
-Nem hangzik rosszul. Noha jómagam nem vagyok italos, de a cukrozott citrom egészen tetszetős. Én épp csak annyi rummal innám, hogy megadja azt a plusz édeskés ízt.
*Mondhatni nyitott lett a grogra, holott tényleg nem szokott alkoholt fogyasztani. Ifjú még, az ilyen kis surmóknak kakaó meg tea való, nem pia.*
-A selyem drága és értékes holmi. *jegyzi meg csak úgy. Sosem voltak selyemruhái, viszont kimondottan jó minőségű szövetből készült talárt hord most is, szóval nem panaszkodhat.*
-Öhm... biztos... ha te mondod, Doki.
*Ő nem ért az ilyen nőügyekhez, szóval beleegyezően bólint. Sokára lesz még, mikor ő is szajhákat húzogat, talán el sem jő soha.*
-Nekem nem hiányoznak a régi idők, én most érzem szabadnak magam. Vagyis... régebben is az voltam, csak utált a családom és emiatt kicsit rabnak éreztem magam. Itt most jó mert azt csinálok és azzal, amit akarok.
*És neki ez máris megegyezik a tengeri szabadsággal. Általában ha leteremtik arra zavartan elkapja fejét, mélységesen elszégyelli magát vagy tűzben ég az arca, most viszont nem. Az egyik bokor tövéből hosszasan néz vissza a Dokira, kissé haragosan.*
~Ha én tisztelettel beszélek hozzád, akkor te is tedd meg ezt!~
*Na persze ahhoz már nyuszi, hogy ki is mondja, így csak magában zsörtölődik.*
~Vajon ki feküdne egy félkarú orvos kezei, pontosabban keze alá?~
-Mi volt a legnagyobb műtét, amit elvégeztél? *kérdezi, mintegy kihagyva a reagálást a Doki felcsattanására, mintha nem is hallotta volna.*
//Intath Aldeis//
*Talán fölöslegesen okoskodik, mivel fogalma sincs a hajózásról és a hajón szolgáló legénység munkaköri beosztásával, így csak tippelni tud, na meg a józan észre hivatkozni.*
-Nem hangzik rosszul. Noha jómagam nem vagyok italos, de a cukrozott citrom egészen tetszetős. Én épp csak annyi rummal innám, hogy megadja azt a plusz édeskés ízt.
*Mondhatni nyitott lett a grogra, holott tényleg nem szokott alkoholt fogyasztani. Ifjú még, az ilyen kis surmóknak kakaó meg tea való, nem pia.*
-A selyem drága és értékes holmi. *jegyzi meg csak úgy. Sosem voltak selyemruhái, viszont kimondottan jó minőségű szövetből készült talárt hord most is, szóval nem panaszkodhat.*
-Öhm... biztos... ha te mondod, Doki.
*Ő nem ért az ilyen nőügyekhez, szóval beleegyezően bólint. Sokára lesz még, mikor ő is szajhákat húzogat, talán el sem jő soha.*
-Nekem nem hiányoznak a régi idők, én most érzem szabadnak magam. Vagyis... régebben is az voltam, csak utált a családom és emiatt kicsit rabnak éreztem magam. Itt most jó mert azt csinálok és azzal, amit akarok.
*És neki ez máris megegyezik a tengeri szabadsággal. Általában ha leteremtik arra zavartan elkapja fejét, mélységesen elszégyelli magát vagy tűzben ég az arca, most viszont nem. Az egyik bokor tövéből hosszasan néz vissza a Dokira, kissé haragosan.*
~Ha én tisztelettel beszélek hozzád, akkor te is tedd meg ezt!~
*Na persze ahhoz már nyuszi, hogy ki is mondja, így csak magában zsörtölődik.*
~Vajon ki feküdne egy félkarú orvos kezei, pontosabban keze alá?~
-Mi volt a legnagyobb műtét, amit elvégeztél? *kérdezi, mintegy kihagyva a reagálást a Doki felcsattanására, mintha nem is hallotta volna.*
3293. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 23:40:38
Üzenet elküldve: 2017-07-01 23:40:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Út közben végig azon töri a fejét, vajon mit kéne magára varratnia. Elvégre ez nem lehet egy légből kapott ötlet, hiszen rajta marad. Eszébe jut, hogy talán valami szöveget kéne, de gyorsan el is veti az ötletet. Az nem illene hozzá. Amúgy se tudna most mondani semmi ilyesmit, semmit mondó butaságot meg nem akar magán nézni. Beugrik még egy csomó minta, amit másokon látott, és irigyelt tőlük, de valami egyedit kellene, így azokat is hanyagolja. Ilyeneken gondolkodva gyorsan szalad az idő, észre sem veszi, mennyire. *
3292. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 22:57:00
Üzenet elküldve: 2017-07-01 22:57:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Növénygyűjtögetés//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Kaiss Tordemirr//
*Intiath inkább nem szól a másik mondatára, hogy ez kinek a hibája. Ő tudja jól, hogy a kapitány nem tehet róla hisz néha nem volt miből adni ő meg nem tud mindent megtalálni a természetben ami kell. Örül hát mikor a téma átvált a grogra.*
-Rum felvizezve, megcukrozva meg citrom levével megspékelve. Több és kevésbé ütős. Így kevésbé rúg be a társaság. Ezt isszák a tengeren.
*A miket szállítottak már jobb kérdés. Azt nem mondhatja, hogy amit éppen szereztek.*
-Főként ruhaneműt és szöveteket, selymet meg ilyeneket. Orvos vagyok nem értek az ilyesmihez.
*Sóhajt egyet.*
-Hát igen a lányok. Itt is vannak, de nem ugyan az meglátogatni ugyan azt a szajhát mint leitatni egy nőt és felvágni az asztalra vagy elmenni vele a bokrok közé és soha többé nem látni.
*Nyers és őszinte, de ő ilyen. Ezt az oldalát sosem szégyellte és nem is tervezi. A többi hadoválásra furán néz.*
-Nem valami kisállat vagyok akit meg kell sétáltatni. Bírom itt is csak hiányoznak azok az idők. Szabadabb voltam.
*A kezének az újbóli megjegyzésére pedig dühösen felcsattan.*
-Szállj már le a kezemről baszod! Amúgy is orvos vagyok nem evezek.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Kaiss Tordemirr//
*Intiath inkább nem szól a másik mondatára, hogy ez kinek a hibája. Ő tudja jól, hogy a kapitány nem tehet róla hisz néha nem volt miből adni ő meg nem tud mindent megtalálni a természetben ami kell. Örül hát mikor a téma átvált a grogra.*
-Rum felvizezve, megcukrozva meg citrom levével megspékelve. Több és kevésbé ütős. Így kevésbé rúg be a társaság. Ezt isszák a tengeren.
*A miket szállítottak már jobb kérdés. Azt nem mondhatja, hogy amit éppen szereztek.*
-Főként ruhaneműt és szöveteket, selymet meg ilyeneket. Orvos vagyok nem értek az ilyesmihez.
*Sóhajt egyet.*
-Hát igen a lányok. Itt is vannak, de nem ugyan az meglátogatni ugyan azt a szajhát mint leitatni egy nőt és felvágni az asztalra vagy elmenni vele a bokrok közé és soha többé nem látni.
*Nyers és őszinte, de ő ilyen. Ezt az oldalát sosem szégyellte és nem is tervezi. A többi hadoválásra furán néz.*
-Nem valami kisállat vagyok akit meg kell sétáltatni. Bírom itt is csak hiányoznak azok az idők. Szabadabb voltam.
*A kezének az újbóli megjegyzésére pedig dühösen felcsattan.*
-Szállj már le a kezemről baszod! Amúgy is orvos vagyok nem evezek.
3291. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 22:27:54
Üzenet elküldve: 2017-07-01 22:27:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Egy ottfelejtett kalóz//
*Az őr vére bugyogva tör elő a torkán ejtett széles és mély sebből, mélyvörösre festve kalózunk ruházatát. Száját elhúzva löki félre a saját testnedveiben fuldokló szerencsétlent, majd kezeit széttárva végignéz magán.*
-Gyönyörű...*fintorodik el, majd félredobja a bilincset, lánccal együtt, a kardot pedig a földre ejti. Mivel a többi őrrel relatíve könnyedén és gyorsan végeztek a többiek, Draenon végre ráér levegőhöz jutni. A szégyen legcsekélyebb jele nélkül veti le magáról a véres-koszos-ragacsos rabruhát, s dobja oda, hogy használják azt, a bilincsekkel együtt, hogy elégessék benne a hullát. Ezután nekilát, hogy átkutassa az őröket, illetve, hogy némi öltözéket vegyen magához. Annyira nem hülye, hogy a városőrök egyenruhájában grasszáljon, de egy vászoning, nadrág, bőrzeke, kabát, csizma, hasonló talán akad, s a célnak tökéletesen meg is fog felelni. Aranyat sem szándékozik a holtaknál hagyni, mondván, nem lesz rá szükségük.
Miközben öltözködik, alaposabban szemügyre veszi megmentőit, akik olyannak tűnnek, mint akik tudnak vigyázni magukra. Ilyenekkel pedig nem árt jóban lenni adott esetben, ki tudja, mikor válhatnak egymás hasznára. *
-Szép volt fiúk. *biccent feléjük szokott farkasvigyorával.*
-Igazán értékelem amit tettetek, tényleg, könnyekig vagyok hatódva. *kuncog, ahogy a mellkasában lévő feszültség végre feloldódik. Vesz egy mély levegőt, majd lassan fújja ki.
~A szabadság illata...~ *
-Kik vagytok egyébként? Olyannak tűntök, akiket érdemes komolyan venni. Ki tudja, talán segíthetnénk is egymáson. *veti fel, mint ötletet, miközben megfelelő fegyverek után néz. Két tőr, melyek közül egyik a csizmája szárába kerül, a másikat pedig a derekánál erősíti az övére. Ha talál szablyát, annak örülne leginkább, ha nem, akkor egy kard is megteszi, aminek jó a fogása. Mellé tán egy fejsze, amit adott esetben dobni is lehet, de a túléléshez egyébként is jól tud jönni. Másra igazság szerint nincs is nagyon szüksége egyelőre, a lovat leszámítva, amit megmentői oly' nagylelkűen voltak szívesek rendelkezésére bocsájtani.*
*Az őr vére bugyogva tör elő a torkán ejtett széles és mély sebből, mélyvörösre festve kalózunk ruházatát. Száját elhúzva löki félre a saját testnedveiben fuldokló szerencsétlent, majd kezeit széttárva végignéz magán.*
-Gyönyörű...*fintorodik el, majd félredobja a bilincset, lánccal együtt, a kardot pedig a földre ejti. Mivel a többi őrrel relatíve könnyedén és gyorsan végeztek a többiek, Draenon végre ráér levegőhöz jutni. A szégyen legcsekélyebb jele nélkül veti le magáról a véres-koszos-ragacsos rabruhát, s dobja oda, hogy használják azt, a bilincsekkel együtt, hogy elégessék benne a hullát. Ezután nekilát, hogy átkutassa az őröket, illetve, hogy némi öltözéket vegyen magához. Annyira nem hülye, hogy a városőrök egyenruhájában grasszáljon, de egy vászoning, nadrág, bőrzeke, kabát, csizma, hasonló talán akad, s a célnak tökéletesen meg is fog felelni. Aranyat sem szándékozik a holtaknál hagyni, mondván, nem lesz rá szükségük.
Miközben öltözködik, alaposabban szemügyre veszi megmentőit, akik olyannak tűnnek, mint akik tudnak vigyázni magukra. Ilyenekkel pedig nem árt jóban lenni adott esetben, ki tudja, mikor válhatnak egymás hasznára. *
-Szép volt fiúk. *biccent feléjük szokott farkasvigyorával.*
-Igazán értékelem amit tettetek, tényleg, könnyekig vagyok hatódva. *kuncog, ahogy a mellkasában lévő feszültség végre feloldódik. Vesz egy mély levegőt, majd lassan fújja ki.
~A szabadság illata...~ *
-Kik vagytok egyébként? Olyannak tűntök, akiket érdemes komolyan venni. Ki tudja, talán segíthetnénk is egymáson. *veti fel, mint ötletet, miközben megfelelő fegyverek után néz. Két tőr, melyek közül egyik a csizmája szárába kerül, a másikat pedig a derekánál erősíti az övére. Ha talál szablyát, annak örülne leginkább, ha nem, akkor egy kard is megteszi, aminek jó a fogása. Mellé tán egy fejsze, amit adott esetben dobni is lehet, de a túléléshez egyébként is jól tud jönni. Másra igazság szerint nincs is nagyon szüksége egyelőre, a lovat leszámítva, amit megmentői oly' nagylelkűen voltak szívesek rendelkezésére bocsájtani.*
3290. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 21:01:05
Üzenet elküldve: 2017-07-01 21:01:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Növénygyűjtögetés//
//Intath Aldeis//
*Lassan a fiúnak is kellene egy fix kiindulópont. Rossz úgy, hogy nincs otthona. Persze már rég lehetne, ha a pénzét nem bájitalokra meg növényekre költené, hanem egy házikóra, vagy beállna egy szövetségbe, társulatba, körbe, vagy amik vannak. Viszont az elköteleződés gondolatától kicsit émelyeg, így talán mégis az első verzió nyerne.*
-Ez az ellátmányért felelős hibája, vagy a kapitányé. Pénz nélkül hajózni, az nekem furcsa, meg ez a majd lesz valahogy felfogás. Én nem vagyok ilyen vakmerő. Gro... micsodát? Az meg mi? *érdeklődik.* -És pontosan miket szállítottatok? *kíváncsiskodik tovább. Kíváncsi természet, ezt azon kevesek, akik ismerik jól tudják.*
-Gondolom megy a dorbézolás a hajóút után. Hiányzik a tombolás meg a... lányok. Hű, az nem semmi!
*Egy dokitól több tartást várna, de ki ő, hogy ítélkezzen?*
-Nehéz volt befejezni a hajózós életet? Vissza lehet még egyáltalán zökkenni a szárazföldi hétköznapokba? Mert a tengerészek gyakran megbolondulnak és teljesen befordulnak, ha nem mehetnek vízre. És mondjuk nincs egy kis csónakod, vagy ilyesmi? Ott a Lihanechi tó, néha csónakázhatnál rajta egyet.
*A növények keresgélése folytatódik, de egyelőre még semmi. Ez türelemjáték a javából.*
-Ja, bocsánat... elfelejtettem a... karodat. Fél karral biztos nehéz lehet evezni...
//Intath Aldeis//
*Lassan a fiúnak is kellene egy fix kiindulópont. Rossz úgy, hogy nincs otthona. Persze már rég lehetne, ha a pénzét nem bájitalokra meg növényekre költené, hanem egy házikóra, vagy beállna egy szövetségbe, társulatba, körbe, vagy amik vannak. Viszont az elköteleződés gondolatától kicsit émelyeg, így talán mégis az első verzió nyerne.*
-Ez az ellátmányért felelős hibája, vagy a kapitányé. Pénz nélkül hajózni, az nekem furcsa, meg ez a majd lesz valahogy felfogás. Én nem vagyok ilyen vakmerő. Gro... micsodát? Az meg mi? *érdeklődik.* -És pontosan miket szállítottatok? *kíváncsiskodik tovább. Kíváncsi természet, ezt azon kevesek, akik ismerik jól tudják.*
-Gondolom megy a dorbézolás a hajóút után. Hiányzik a tombolás meg a... lányok. Hű, az nem semmi!
*Egy dokitól több tartást várna, de ki ő, hogy ítélkezzen?*
-Nehéz volt befejezni a hajózós életet? Vissza lehet még egyáltalán zökkenni a szárazföldi hétköznapokba? Mert a tengerészek gyakran megbolondulnak és teljesen befordulnak, ha nem mehetnek vízre. És mondjuk nincs egy kis csónakod, vagy ilyesmi? Ott a Lihanechi tó, néha csónakázhatnál rajta egyet.
*A növények keresgélése folytatódik, de egyelőre még semmi. Ez türelemjáték a javából.*
-Ja, bocsánat... elfelejtettem a... karodat. Fél karral biztos nehéz lehet evezni...
3289. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 13:14:53
Üzenet elküldve: 2017-07-01 13:14:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Kaiss Tordemirr//
*Bólint a magyarázatra. Hát úgy tényleg nem könnyű. Szerencsére ő kap szállást a szolgálataiért még ha nem is a legjobb környéken és legszebb hely, de legalább végezheti a kísérleteit és a műtéteit. A másik kérdései nem zavarják. Szívesen mesél a múltjáról.*
-Néha nem is volt pénzünk ilyesmire meg amúgy sem lehetett előre tudni mi kell majd. Ha meg egyszer elfogy akkor nincs mit tenni. Alkoholból meg tényleg nincs hiány. Bár nem rumból. Nem azért mert az a kalózok itala főként mivel ők sem azt isznak hanem grogot. Nem olyan tömény és jobban megéri. Ha a tengeren nincs pia akkor megszívtuk mert nincs mit inni. Egyébként ja. Árut szállítottunk. Sokfelé jártunk emiatt.
~Mondjuk lopott volt a cucc, de az nem fontos.~
-Remek volt bár megviselte az embereket a tengeren töltött idő. Képzelheted mikor egy helyen kikötöttünk utána számolni kellett azzal is, hogy néhányan eltűnnek. Néha én sem emlékszem, hogy kerültem vissza csak arra emlékszem, hogy a kabinomban ébredtem és szerencsém volt ha legalább a gatyám rajtam volt.
*Kacsint a másikra és kacag fel.*
*Bólint a magyarázatra. Hát úgy tényleg nem könnyű. Szerencsére ő kap szállást a szolgálataiért még ha nem is a legjobb környéken és legszebb hely, de legalább végezheti a kísérleteit és a műtéteit. A másik kérdései nem zavarják. Szívesen mesél a múltjáról.*
-Néha nem is volt pénzünk ilyesmire meg amúgy sem lehetett előre tudni mi kell majd. Ha meg egyszer elfogy akkor nincs mit tenni. Alkoholból meg tényleg nincs hiány. Bár nem rumból. Nem azért mert az a kalózok itala főként mivel ők sem azt isznak hanem grogot. Nem olyan tömény és jobban megéri. Ha a tengeren nincs pia akkor megszívtuk mert nincs mit inni. Egyébként ja. Árut szállítottunk. Sokfelé jártunk emiatt.
~Mondjuk lopott volt a cucc, de az nem fontos.~
-Remek volt bár megviselte az embereket a tengeren töltött idő. Képzelheted mikor egy helyen kikötöttünk utána számolni kellett azzal is, hogy néhányan eltűnnek. Néha én sem emlékszem, hogy kerültem vissza csak arra emlékszem, hogy a kabinomban ébredtem és szerencsém volt ha legalább a gatyám rajtam volt.
*Kacsint a másikra és kacag fel.*
3288. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 12:15:06
Üzenet elküldve: 2017-07-01 12:15:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Intath Aldeis//
-Én a helyszínen, mivel nincs állandó otthonom.
*Meg aztán itt a felesleges részeket csak eldobja és kész, míg a szállásán nem dobálja csak úgy szét a szemetet. Ráadásul a szálláshelyét sem akarja összepiszkolni vagy valami.*
-A csonttőrrel remekül kipréselem a nedűt. Csak kell egy fix talaj, mondjuk kemény föld, vagy egy nagyobb kődarab.
*A történet kalóz részénél végigfut hátán a hideg és megborzong. Neki a kalózok vérszomjas szörnyetegek, akik a védteleneket rabolják ki és vetik hullámsírba, vagy aprítják fel. Részéről felkötné mindet, nem szereti őket.*
-Gondolom mikor kikötöttetek valahová akkor töltöttétek fel a készleteiteket. Ahogy így elmondod talán úgy voltak vele, hogy nem kell a nagy drága gyógyszer meg elsősegély felszerelés, olcsóbb egy újabb matrózt felfogadni, úgyis van dögivel. Hmmm... pedig a hajókon állítólag alkoholból nincs hiány, főleg rumból. Vagy az a kalózok itala? És mi volt a hajó rendeltetése? Áruszállítás? Sétahajózás? Vagy... csempészet?
*Érdekli a téma. Közben olykor még le is guggol és nézelődik mindenfelé a talajon. Ha kell akkor széthúzza a kisebb bokrokat és alaposabban vizsgálódik.*
-Én a helyszínen, mivel nincs állandó otthonom.
*Meg aztán itt a felesleges részeket csak eldobja és kész, míg a szállásán nem dobálja csak úgy szét a szemetet. Ráadásul a szálláshelyét sem akarja összepiszkolni vagy valami.*
-A csonttőrrel remekül kipréselem a nedűt. Csak kell egy fix talaj, mondjuk kemény föld, vagy egy nagyobb kődarab.
*A történet kalóz részénél végigfut hátán a hideg és megborzong. Neki a kalózok vérszomjas szörnyetegek, akik a védteleneket rabolják ki és vetik hullámsírba, vagy aprítják fel. Részéről felkötné mindet, nem szereti őket.*
-Gondolom mikor kikötöttetek valahová akkor töltöttétek fel a készleteiteket. Ahogy így elmondod talán úgy voltak vele, hogy nem kell a nagy drága gyógyszer meg elsősegély felszerelés, olcsóbb egy újabb matrózt felfogadni, úgyis van dögivel. Hmmm... pedig a hajókon állítólag alkoholból nincs hiány, főleg rumból. Vagy az a kalózok itala? És mi volt a hajó rendeltetése? Áruszállítás? Sétahajózás? Vagy... csempészet?
*Érdekli a téma. Közben olykor még le is guggol és nézelődik mindenfelé a talajon. Ha kell akkor széthúzza a kisebb bokrokat és alaposabban vizsgálódik.*
3287. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 11:38:51
Üzenet elküldve: 2017-07-01 11:38:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Kaiss Tordemirr//
-Én azt haza érve szoktam.
*Közli csak úgy magának. Itt leginkább csak begyűjti a begyűjtendőt és megy haza. Valójában nem is szereti annyira a természetet. Sőt ki nem állhatja ahogy a legtöbb dolgot ami bepiszkolja őt. Nem szereti a mocskot. Az üvegek összetörésére sem mond semmit. A kalandos életére már büszkén elmosolyodik.*
-Hát igen több élményt szereztem mint egy mezei tintanyaló vagy egy átlagos felcser. A tenger meg veszélyes főleg azok számára akik fent dolgoznak. Sokan meghaltak, voltak sérülések, betegségek és*Itt majdnem elszólja magát, de gyorsan javít.*kalózok. Az én dolgom az volt, hogy mentsem a menthetőt amit meg is tettem, de sokszor hiány volt szinte mindenből. Az is előfordult, hogy még leitatni sem tudtam szerencsétlent akit felvágtam. Persze aki elhullott ahelyett találtunk mást a következő kikötőben.
*Nem nagyon viseli meg amit mondd. Hozzászokott az ilyesmihez főleg mivel valójában ők voltak a kalózok és nem is volt túl ritka, hogy hullottak volna mint a legyek. Miközben beszél azért figyeli a környezetét is. Itt az erdőben már lehet találni hasznos dolgokat.*
-Én azt haza érve szoktam.
*Közli csak úgy magának. Itt leginkább csak begyűjti a begyűjtendőt és megy haza. Valójában nem is szereti annyira a természetet. Sőt ki nem állhatja ahogy a legtöbb dolgot ami bepiszkolja őt. Nem szereti a mocskot. Az üvegek összetörésére sem mond semmit. A kalandos életére már büszkén elmosolyodik.*
-Hát igen több élményt szereztem mint egy mezei tintanyaló vagy egy átlagos felcser. A tenger meg veszélyes főleg azok számára akik fent dolgoznak. Sokan meghaltak, voltak sérülések, betegségek és*Itt majdnem elszólja magát, de gyorsan javít.*kalózok. Az én dolgom az volt, hogy mentsem a menthetőt amit meg is tettem, de sokszor hiány volt szinte mindenből. Az is előfordult, hogy még leitatni sem tudtam szerencsétlent akit felvágtam. Persze aki elhullott ahelyett találtunk mást a következő kikötőben.
*Nem nagyon viseli meg amit mondd. Hozzászokott az ilyesmihez főleg mivel valójában ők voltak a kalózok és nem is volt túl ritka, hogy hullottak volna mint a legyek. Miközben beszél azért figyeli a környezetét is. Itt az erdőben már lehet találni hasznos dolgokat.*
3286. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-07-01 10:55:59
Üzenet elküldve: 2017-07-01 10:55:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Intath Aldeis//
-Amolyan megszokásból. Szakmai ártalom. *mondja félmosollyal.* -Mindig van nálam. Meg akkor is jó, ha valamilyen növény nedvét vagy levét kell kinyerni. Üvegben pedig kiválóan lehet tárolni.
*Ez a pár csepptől egészen a néhány deciig is rúghat, éppen ezért a többféle méret. Persze óvakodni kell attól, hogy netán összetörnek, mert hát mégis üveg, ami köztudottan törik, ráadásul igen nagy darabokban, ami balesetveszélyes.*
-Vigyázok, nehogy odaüssem valahová és széttörjenek az üvegek.
*Akkor aztán gyűjtögethet, ha kárba megy.*
-Kalandos életed lehet és megannyi érdekes történeted. Szeretem a vizet... nézni. Mivel nem vagyok nagy úszó, így félek tőle. De a látványa csodás. Amolyan szabadságérzettel tölti el az embert a végtelen tenger. Azonban a felszín alatt... olyan dolgok lapulhatnak, ami eltörli a látványt és talán az embereket is. Sokan... szóval... sok társad veszett oda?
*Átsétál a kapun és már mennek is gyűjtögetni. Az utat természetesen a Doki mutatja majd, mivel ő az ismerős errefelé. Jó kis túra lesz, Kai már alig várja, hogy beszerezzen pár növényt. Kettejüknek meg talán jobban fog menni és megoszthatják amit találnak.*
-Amolyan megszokásból. Szakmai ártalom. *mondja félmosollyal.* -Mindig van nálam. Meg akkor is jó, ha valamilyen növény nedvét vagy levét kell kinyerni. Üvegben pedig kiválóan lehet tárolni.
*Ez a pár csepptől egészen a néhány deciig is rúghat, éppen ezért a többféle méret. Persze óvakodni kell attól, hogy netán összetörnek, mert hát mégis üveg, ami köztudottan törik, ráadásul igen nagy darabokban, ami balesetveszélyes.*
-Vigyázok, nehogy odaüssem valahová és széttörjenek az üvegek.
*Akkor aztán gyűjtögethet, ha kárba megy.*
-Kalandos életed lehet és megannyi érdekes történeted. Szeretem a vizet... nézni. Mivel nem vagyok nagy úszó, így félek tőle. De a látványa csodás. Amolyan szabadságérzettel tölti el az embert a végtelen tenger. Azonban a felszín alatt... olyan dolgok lapulhatnak, ami eltörli a látványt és talán az embereket is. Sokan... szóval... sok társad veszett oda?
*Átsétál a kapun és már mennek is gyűjtögetni. Az utat természetesen a Doki mutatja majd, mivel ő az ismerős errefelé. Jó kis túra lesz, Kai már alig várja, hogy beszerezzen pár növényt. Kettejüknek meg talán jobban fog menni és megoszthatják amit találnak.*
3285. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-30 20:10:18
Üzenet elküldve: 2017-06-30 20:10:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 172
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 172
Játékstílus: Vakmerő
*A város percről perce egyre kisebbé válik a háta mögött, ahogy a hófehér csatamén izmai lépésről lépésre megfeszülnek, elernyednek. Kemény ló ez, bírja a hosszú vágtát, de azért nem akarja túlhajszolni. A pirkadat utolsó fényei világítják meg a régi karavánutat, és ilyen tempóval röpke órák kérdése, hogy a Lihanechi-tó alatt futó karavánútra térhessen, ami keresztülszeli a hegységet, de előtte átfut Erdőmélyén. Ott a lápot is biztonsággal kerülheti meg, nem kell tartania attól, hogy lovastól becuppan az ingoványba, vagy éppen eltéved, hiszen elég követni az utat.
A lassan közeledő karavánpihenő romjait összeszűkült gyomorral mustrálja, tudja jól, mik történtek itt. Elátkozott, gonosz vidék, melyet holta talpa taposott azokban az átkos időkben. Sok hősi halál, és sok halott. Mindkét értelemben halott. Ahogy átkel a folyón, és elhalad a pihenő mellett, bár tudja jól, nincs mitől félnie, mégis félve tekint a romokra. Inkább biztos távolból kerüli meg a helyet, mintsem keresztülvágtasson rajta.*
A lassan közeledő karavánpihenő romjait összeszűkült gyomorral mustrálja, tudja jól, mik történtek itt. Elátkozott, gonosz vidék, melyet holta talpa taposott azokban az átkos időkben. Sok hősi halál, és sok halott. Mindkét értelemben halott. Ahogy átkel a folyón, és elhalad a pihenő mellett, bár tudja jól, nincs mitől félnie, mégis félve tekint a romokra. Inkább biztos távolból kerüli meg a helyet, mintsem keresztülvágtasson rajta.*
3284. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-30 10:49:11
Üzenet elküldve: 2017-06-30 10:49:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Egy ottfelejtett kalóz//
*Egy megvolt, jön a következő ellenfél Draenon számára. Könnyen hárítja az ütést, majd a mocskos küzdelemhez híven lendíti is a lábát, hogy gyomorszájon rúgja ellenfelét, amivel a hasát el is találja, így a kísérő őr összegörnyed és jobb kezével kis tőrt rántva szúr ellenfele felé. Amivel épp csak egy kis vágást ejt Draenon ruháján, aki eközben elvágja a torkát a szerencsétlennek, így kerülve közelebb a szabadulásához.
A többiek sem tétlenkednek, hamar végeznek az őrökkel, majd a legharciasabb tag, aki hasonlít az elmenekült rabtársra, jól felszívja az orrát, majd oldalra köp.*
-Vigyél egy lovat, mi elégetjük még ezeket. *Majd hozzálátnak az egyik őr tetemét levetkőztetni, hogy ráhúzzanak egy rabruhát és abban égessék el, persze csak annyira, hogy azonosíthatatlan legyen a test, de a ruhán látszódjon, hogy talán az egyik rab volt.*
*Egy megvolt, jön a következő ellenfél Draenon számára. Könnyen hárítja az ütést, majd a mocskos küzdelemhez híven lendíti is a lábát, hogy gyomorszájon rúgja ellenfelét, amivel a hasát el is találja, így a kísérő őr összegörnyed és jobb kezével kis tőrt rántva szúr ellenfele felé. Amivel épp csak egy kis vágást ejt Draenon ruháján, aki eközben elvágja a torkát a szerencsétlennek, így kerülve közelebb a szabadulásához.
A többiek sem tétlenkednek, hamar végeznek az őrökkel, majd a legharciasabb tag, aki hasonlít az elmenekült rabtársra, jól felszívja az orrát, majd oldalra köp.*
-Vigyél egy lovat, mi elégetjük még ezeket. *Majd hozzálátnak az egyik őr tetemét levetkőztetni, hogy ráhúzzanak egy rabruhát és abban égessék el, persze csak annyira, hogy azonosíthatatlan legyen a test, de a ruhán látszódjon, hogy talán az egyik rab volt.*
3283. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-29 13:00:55
Üzenet elküldve: 2017-06-29 13:00:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*Kényelmesen elhelyezkedik a termetes ágy külső felén, de kifelé fordul, háttal a férfinak. Sokáig várja a jól ismert nyugtalan álmot, de ahogy mind elcsendesednek és az utolsó gyertya is kihuny, Velsiet váratlan félelem keríti hatalmába, és bénítja meg. Akármilyen nagy az ágy, érzi a mellette fekvő testének melegét, és hallja lélegzetét, amitől agya azonnal felidézi a legszörnyűbb emlékeket, amikben része volt. Szorosan összezárja a szemét, de így csak még élesebben látja a képeket arról a szörnyetegről, aki elkapta, bezárta, megverte és megkínozta egészen addig, míg végül meg nem gyalázhatta megtört testét és lelkét, hogy aztán közkézre adva ugyanezt tehessék vele az "arra érdemes üzlettársai" is. Homloka gyöngyözni kezd, és legszívesebben zihálva ugrana ki az ágyból, hogy elmeneküljön, de nem akarja, hogy társai észre vegyék a pánikot, és különben is képtelen mozdulni tőle.*
~Nem! Ez nem lehet! Szedd össze magad!~
*Kényszeríti magát, hogy száműzze a rémes képeket a fejéből, és az óriást utánozva egyenletesen lélegezzen. Kinyitja szemét és mereven figyeli a sötétben a még fekve is hegyomlásnyi férfi körvonalait. Úgy kapaszkodik belé, mintha az élete és józan esze múlna rajta.*
~Felejtsd el! Ez nem az a hely! Nem az az utolsó féreg! Soreyl nem olyan férfi, érzem! Nem fog bántani! És Bó is itt van...~
*Mantrázza némán, és mélyeket lélegzik, hogy orra is segítse megtartani a valóságot. Bómdi nyugodt, de erős föld illata és Soreyl kellemesen férfias, erdei avar és fém illata kiűzi orrából az érezni vélt vér és mocsok szagát. Ahogy pedig Bó mélyebb álomba merül és légzése is elmélyül, hangosabbá válik, szinte transzba ejti a lányt ez a békés hang. Szíve lelassul, és végre le meri hunyni a szemét, amitől egy könnycsepp gördül le az arcán, némán eltűnve a párnában. Alig néhány perc az egész, Velsie mégis úgy érzi, órák teltek el mióta az elméje fogja lett. Noha semmit nem tettek tudatosan, olyan őszinte hálát érez a két férfi iránt, amiért itt vannak vele, és tudtukon kívül visszarántották a mélyből, hogy reszkető szívét átjárja a melegség, és végérvényesen megnyugszik. Szeretné megköszönni, de már nyilván mindkettő alszik, és amúgy sincs fogalmuk róla, milyen poklokat járt meg a lány a saját emlékei fogságában. Mélyet sóhajt és a teste ellazul, ahogy pedig kifújja a levegőt, halkan belesuttogja a sötétbe.*
-Szólíts Velsienek!
*Bónak ugyan már mondta ezt a nevet, de Soreyl is megérdemli, hogy tudja. Bár a lány úgy hiszi, már nem hallja őt. A nyugalommal azonban végre az igazi öntudatlan sötétség is megérkezik, és ezúttal olyan mély álomba merül a lány, amiben nem zaklatják a múlt árnyai. Reggel Bó, nem túl halk mocorgására ébred, és ha a férfi nem fordult el tőle az éjszaka, akkor az arca az első, amit meglát. Érdekes módon, ez cseppet sem zavarja. Sőt, tekintete elidőzik a férfi vonásain egy fél percig, mielőtt ő is felkelne és meglepő megkönnyebbüléssel tölti el az előző esti megjegyzése, miszerint nem várja haza senki, noha nem kérdezte, csak gondolt rá. Nem rágódik a szokatlan egybeesésen és a gondolatain, nagyot nyújtózik az ágy mellett, majd kényelmesen magára veszi minden holmiját, mire az óriás visszatér.*
-Jó reggelt.
*Köszönti egy rövid, kedves mosollyal, de nem ül mellé az asztalhoz, inkább visszatelepszik az ágy szélére törökülésbe húzva lábait. Nem akar enni, legalábbis még nem. Talán ha mindkét férfi jóllakott és marad valami, abból csipeget. Nem finnyás, de kevéssel is beéri, és esze ágában sincs elenni a másét. Ha semmi nem marad, hát majd az erdőben az első pár gyümölcsfáról, vagy bokorról gyűjt pár szem gyümölcsöt.*
A hozzászólás írója (Velsanrick Mihardiga) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.29 14:59:51
*Kényelmesen elhelyezkedik a termetes ágy külső felén, de kifelé fordul, háttal a férfinak. Sokáig várja a jól ismert nyugtalan álmot, de ahogy mind elcsendesednek és az utolsó gyertya is kihuny, Velsiet váratlan félelem keríti hatalmába, és bénítja meg. Akármilyen nagy az ágy, érzi a mellette fekvő testének melegét, és hallja lélegzetét, amitől agya azonnal felidézi a legszörnyűbb emlékeket, amikben része volt. Szorosan összezárja a szemét, de így csak még élesebben látja a képeket arról a szörnyetegről, aki elkapta, bezárta, megverte és megkínozta egészen addig, míg végül meg nem gyalázhatta megtört testét és lelkét, hogy aztán közkézre adva ugyanezt tehessék vele az "arra érdemes üzlettársai" is. Homloka gyöngyözni kezd, és legszívesebben zihálva ugrana ki az ágyból, hogy elmeneküljön, de nem akarja, hogy társai észre vegyék a pánikot, és különben is képtelen mozdulni tőle.*
~Nem! Ez nem lehet! Szedd össze magad!~
*Kényszeríti magát, hogy száműzze a rémes képeket a fejéből, és az óriást utánozva egyenletesen lélegezzen. Kinyitja szemét és mereven figyeli a sötétben a még fekve is hegyomlásnyi férfi körvonalait. Úgy kapaszkodik belé, mintha az élete és józan esze múlna rajta.*
~Felejtsd el! Ez nem az a hely! Nem az az utolsó féreg! Soreyl nem olyan férfi, érzem! Nem fog bántani! És Bó is itt van...~
*Mantrázza némán, és mélyeket lélegzik, hogy orra is segítse megtartani a valóságot. Bómdi nyugodt, de erős föld illata és Soreyl kellemesen férfias, erdei avar és fém illata kiűzi orrából az érezni vélt vér és mocsok szagát. Ahogy pedig Bó mélyebb álomba merül és légzése is elmélyül, hangosabbá válik, szinte transzba ejti a lányt ez a békés hang. Szíve lelassul, és végre le meri hunyni a szemét, amitől egy könnycsepp gördül le az arcán, némán eltűnve a párnában. Alig néhány perc az egész, Velsie mégis úgy érzi, órák teltek el mióta az elméje fogja lett. Noha semmit nem tettek tudatosan, olyan őszinte hálát érez a két férfi iránt, amiért itt vannak vele, és tudtukon kívül visszarántották a mélyből, hogy reszkető szívét átjárja a melegség, és végérvényesen megnyugszik. Szeretné megköszönni, de már nyilván mindkettő alszik, és amúgy sincs fogalmuk róla, milyen poklokat járt meg a lány a saját emlékei fogságában. Mélyet sóhajt és a teste ellazul, ahogy pedig kifújja a levegőt, halkan belesuttogja a sötétbe.*
-Szólíts Velsienek!
*Bónak ugyan már mondta ezt a nevet, de Soreyl is megérdemli, hogy tudja. Bár a lány úgy hiszi, már nem hallja őt. A nyugalommal azonban végre az igazi öntudatlan sötétség is megérkezik, és ezúttal olyan mély álomba merül a lány, amiben nem zaklatják a múlt árnyai. Reggel Bó, nem túl halk mocorgására ébred, és ha a férfi nem fordult el tőle az éjszaka, akkor az arca az első, amit meglát. Érdekes módon, ez cseppet sem zavarja. Sőt, tekintete elidőzik a férfi vonásain egy fél percig, mielőtt ő is felkelne és meglepő megkönnyebbüléssel tölti el az előző esti megjegyzése, miszerint nem várja haza senki, noha nem kérdezte, csak gondolt rá. Nem rágódik a szokatlan egybeesésen és a gondolatain, nagyot nyújtózik az ágy mellett, majd kényelmesen magára veszi minden holmiját, mire az óriás visszatér.*
-Jó reggelt.
*Köszönti egy rövid, kedves mosollyal, de nem ül mellé az asztalhoz, inkább visszatelepszik az ágy szélére törökülésbe húzva lábait. Nem akar enni, legalábbis még nem. Talán ha mindkét férfi jóllakott és marad valami, abból csipeget. Nem finnyás, de kevéssel is beéri, és esze ágában sincs elenni a másét. Ha semmi nem marad, hát majd az erdőben az első pár gyümölcsfáról, vagy bokorról gyűjt pár szem gyümölcsöt.*
A hozzászólás írója (Velsanrick Mihardiga) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.29 14:59:51
3282. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:55:28
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:55:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
*Lábát a ló feje felett átlendítve, csak amúgy hanyagul, ugrik ki a nyeregből és huppan a földre. Az elöljáró szimpatikus fickónak látszik. A történetet, miszerint az óriás és a törpe lovon menekültek erősen kétkedve fogadja. Valószínűbbnek tartja, hogy Boreq lopta a hátast, hogy tartani tudja a lépést társával. Nem foglalkozik sokat a dologgal, tudja, hogy a támadások szemtanúi gyakran össze vissza beszélnek.
A Syd-től kapott utasítást egy kurta bólintással nyugtázza és sűrű dohány füst csíkot húzva maga után elindul az egyik falusi nyomában. Egy kis kunyhóban meg is találja amit keres. A földön egy rossz pokróccal letakart test hever, mely nem éppen rózsa illatot áraszt magából.
Cotys leguggol mellé és felemeli a takaró egyik sarkát. A látványtól kiszárad a torka. A szerencsétlen elhunyt lábainak helyén csak egy felismerhetetlenségik össze zúzott hús és csont kupac, amit csak a bőr tart egyben, úgy ahogy. Sok nézni való nincs rajta. Ezt ugyanúgy tehette az óriás, mint a törpe. Hiszen a volt Városőrnél harci kalapács van, ha jól emlékszik. A félvér bele sem akar gondolni mennyit szenvedett a nyomorult mielőtt meghalt.
Miután befejezte a vizsgálódást vissza ballag Syd-hez. Ha szót kap, csupán röviden mondja el mire jutott.*
-Teljesen szétvert alsótest, a rohadékok rendesen elszórakoztak vele. Sokat kínlódhatott mielőtt meghalt.
*Lábát a ló feje felett átlendítve, csak amúgy hanyagul, ugrik ki a nyeregből és huppan a földre. Az elöljáró szimpatikus fickónak látszik. A történetet, miszerint az óriás és a törpe lovon menekültek erősen kétkedve fogadja. Valószínűbbnek tartja, hogy Boreq lopta a hátast, hogy tartani tudja a lépést társával. Nem foglalkozik sokat a dologgal, tudja, hogy a támadások szemtanúi gyakran össze vissza beszélnek.
A Syd-től kapott utasítást egy kurta bólintással nyugtázza és sűrű dohány füst csíkot húzva maga után elindul az egyik falusi nyomában. Egy kis kunyhóban meg is találja amit keres. A földön egy rossz pokróccal letakart test hever, mely nem éppen rózsa illatot áraszt magából.
Cotys leguggol mellé és felemeli a takaró egyik sarkát. A látványtól kiszárad a torka. A szerencsétlen elhunyt lábainak helyén csak egy felismerhetetlenségik össze zúzott hús és csont kupac, amit csak a bőr tart egyben, úgy ahogy. Sok nézni való nincs rajta. Ezt ugyanúgy tehette az óriás, mint a törpe. Hiszen a volt Városőrnél harci kalapács van, ha jól emlékszik. A félvér bele sem akar gondolni mennyit szenvedett a nyomorult mielőtt meghalt.
Miután befejezte a vizsgálódást vissza ballag Syd-hez. Ha szót kap, csupán röviden mondja el mire jutott.*
-Teljesen szétvert alsótest, a rohadékok rendesen elszórakoztak vele. Sokat kínlódhatott mielőtt meghalt.
3281. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2017-06-29 07:21:56
Üzenet elküldve: 2017-06-29 07:21:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*A házat ért dicséretre szélesen elmosolyodik, de további dolga híján hamar álomba szenderül. Az óriás meglehetősen nyugodtan alszik, gondolatai nap közben is ritkán zavarják, éjjel pedig egyenesen elkerülik. Hajnalban, a földműveléshez legalkalmasabb időben ébred, még napkelte előtt. Úgy fest ő az első, vagy csak a másik kettő nagyon jól tetteti az alvást - netán csak közepesen jól, Bónak az sem tűnne fel, lévén nem vizslatja a párost közelről. Óriáshoz mérten sem halk léptekkel csörtet ki a viskóból, egészen a néhány tíz méterrel odébb ásott kúthoz, amiből gyorsan kiemel egy vödör kissé sercegős vizet, aminek egy részét ledönti a torkán, amitől a fogán és nyelvén jó néhány kellemetlen homokszem megtelepszik, majd a maradékkal arcon és tarkón önti magát. Kicsit nyammog az alacsony tápértékű reggelin, hogy egy galacsinba gyúrja a szájában és egy elegáns mozdulattal kiköphesse azt a kút mellé. Néhány fokkal éberebb tekintettel lép vissza a házba, hogy felmérje a helyzetet, hogy felébredt-e már a páros. Amennyiben igen, a tegnapi vacsorát - és egyébként a tegnapi reggelit, a tegnap előtti vacsorát, és általában véve az étkezéseinek egy jó hányadát kitöltő ételt - újra felajánlja nekik reggelire.*
-Egyetek.
*Mutat az asztalra az étek felé, és ő maga is odaül, hogy néhány falatot magához vegyen. Ha csak a másik széken nem akarnak osztozni, együtt nem fognak tudni ülve reggelizni.*
*A házat ért dicséretre szélesen elmosolyodik, de további dolga híján hamar álomba szenderül. Az óriás meglehetősen nyugodtan alszik, gondolatai nap közben is ritkán zavarják, éjjel pedig egyenesen elkerülik. Hajnalban, a földműveléshez legalkalmasabb időben ébred, még napkelte előtt. Úgy fest ő az első, vagy csak a másik kettő nagyon jól tetteti az alvást - netán csak közepesen jól, Bónak az sem tűnne fel, lévén nem vizslatja a párost közelről. Óriáshoz mérten sem halk léptekkel csörtet ki a viskóból, egészen a néhány tíz méterrel odébb ásott kúthoz, amiből gyorsan kiemel egy vödör kissé sercegős vizet, aminek egy részét ledönti a torkán, amitől a fogán és nyelvén jó néhány kellemetlen homokszem megtelepszik, majd a maradékkal arcon és tarkón önti magát. Kicsit nyammog az alacsony tápértékű reggelin, hogy egy galacsinba gyúrja a szájában és egy elegáns mozdulattal kiköphesse azt a kút mellé. Néhány fokkal éberebb tekintettel lép vissza a házba, hogy felmérje a helyzetet, hogy felébredt-e már a páros. Amennyiben igen, a tegnapi vacsorát - és egyébként a tegnapi reggelit, a tegnap előtti vacsorát, és általában véve az étkezéseinek egy jó hányadát kitöltő ételt - újra felajánlja nekik reggelire.*
-Egyetek.
*Mutat az asztalra az étek felé, és ő maga is odaül, hogy néhány falatot magához vegyen. Ha csak a másik széken nem akarnak osztozni, együtt nem fognak tudni ülve reggelizni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579