Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:47:56
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:47:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*A megjegyzéseket és a furcsa vigyort először nem tudja mire vélni, aztán gyorsan leesik nála a tantusz.*
-Ja, igen...
*Nem kezdi el magyarázni, hogy most tényleg felderítési céllal ment ki az erdőbe és nem volt semmi hátsó szándék abban, hogy Lisé is vele tartott. Különben is ki trappolna ki az ismeretlen és talán veszélyes erdőig, mikor itt vannak a sátrak is ? Lényegtelen, megvonja a vállát, aztán felvési emlékezetébe, hogy mik is a teendők éjjelre és a következő napra.*
-Meglesz.
*Többet nem is mond, csak fogja magát és elvonul. Először hátasát keresi meg, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e az állattal és némi szárított húst vesz magához, amit elkezd rágcsálni. Következő útja a két óriásukhoz, Rolkóhoz és Krumkóhoz vezet. Tájékoztatja őket arról, hogy aludják ki magukat, de a betolakodó ork sátrának közelében maradjanak, Kagan parancsa szerint. Azután Elenyelt keresi fel, akivel az éjjeli őrséget fogják adni. Csak a szokásos, időszakonként körbejárják a tábor környékét, hogy nincsenek-e rossz szándékú idegenek a közelben, olykor a tábor belső nyugalmát ellenőrzik, na meg persze az őrtüzeket. Ha olyan nyugodt lesz az éjszakájuk, mint az előző, akkor Salanel minden gond nélkül elvonulhat hajnaltájt pihenni egy kicsit, hogy a városi különítmény indulásakor már frissen és kipihenten ébredjen és el tudja látni a feladatait. Még egy olyan sűrű és zavaros napot nem biztos, hogy elvisel, mint az első az új helyükön.*
*A megjegyzéseket és a furcsa vigyort először nem tudja mire vélni, aztán gyorsan leesik nála a tantusz.*
-Ja, igen...
*Nem kezdi el magyarázni, hogy most tényleg felderítési céllal ment ki az erdőbe és nem volt semmi hátsó szándék abban, hogy Lisé is vele tartott. Különben is ki trappolna ki az ismeretlen és talán veszélyes erdőig, mikor itt vannak a sátrak is ? Lényegtelen, megvonja a vállát, aztán felvési emlékezetébe, hogy mik is a teendők éjjelre és a következő napra.*
-Meglesz.
*Többet nem is mond, csak fogja magát és elvonul. Először hátasát keresi meg, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e az állattal és némi szárított húst vesz magához, amit elkezd rágcsálni. Következő útja a két óriásukhoz, Rolkóhoz és Krumkóhoz vezet. Tájékoztatja őket arról, hogy aludják ki magukat, de a betolakodó ork sátrának közelében maradjanak, Kagan parancsa szerint. Azután Elenyelt keresi fel, akivel az éjjeli őrséget fogják adni. Csak a szokásos, időszakonként körbejárják a tábor környékét, hogy nincsenek-e rossz szándékú idegenek a közelben, olykor a tábor belső nyugalmát ellenőrzik, na meg persze az őrtüzeket. Ha olyan nyugodt lesz az éjszakájuk, mint az előző, akkor Salanel minden gond nélkül elvonulhat hajnaltájt pihenni egy kicsit, hogy a városi különítmény indulásakor már frissen és kipihenten ébredjen és el tudja látni a feladatait. Még egy olyan sűrű és zavaros napot nem biztos, hogy elvisel, mint az első az új helyükön.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:32:29
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:32:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*Badumir kezére ás lábára kötelek kerülnek, ő maga pedig egy sátorba. Nem tudja, mennyi időt tölthetett bent, hiszen mikor újra kihozták, már a törzs tagjai a tábortűznél üldögélnek.*
*Habár Kagan bemutatkozik neki, az ő szájára nem jönnek szavak. Nem kívánt az egész törzs előtt beszélni, csupán a törzsfővel. Nem akart belekeveredni ennek a törzsnek a végtelen és véres áradatába. Ez sajnos nem sikerült. Lombjáró némán tűr, hallgat, figyel. A furcsa felvetések melyek az ő kivéreztetéséről, megnyúzásáról vagy éppen megsütéséről szólnak kissé meglepik, ám meg nem ijesztik. Ismeri ő a vándor népeket, és pontosan tudja, hogy sokkalta értelmesebbek ennél. Megakarják félemlíteni, azonban Badumir nehezen ijed meg. A szellemek, melyek a törzs oldalán állnak felette nem uralkodnak. Az erdő szelleme az, aki megvédi és élteti őt. Az erdő szelleme az, aki táplálta és felnevelte. Az erdő szelleme kísérte és most is kíséri, itt a tábortűz mellett is. Hallgat. Nincs mit mondania, legalább is még nincs. Az ok amiért idejött csakis a törzsfőre tartozik, semmi értelme nem lenne azt felfedni a tagok előtt. Az álom amit látott az erdőben, csakis Kaganra tartozik és ameddig nem lesz alkalma vele négy (vagy talán hat) szem közt beszélni, addig hallgat. Ha megölik ezért, megölik. A nyakláncára pillant, miközben elvezetik. Élet és halál örökös korforgása, ebben kell csak hinnie. Nem kell félnie semmitől, se tűztől, se vastól se törzsek haragjától. Semmitől, még a haláltól se.*
*A férfi finoman toppan a gödör alján. Nem éppen kényelmes, de aludt már rosszabb helyen is. A megkötözött kezei és lába nehezítik a mozgásban, de nem is nagyon igyekszik sokat vergődni. Hátára küszködi magát, majd felnéz a csillagokra és mély levegőt vesz. A szél még itt is jár. Itt is ugyanaz a szél jár, ami otthon, az erdőben. Ugyanaz.
Ahogy esteledik, Badumir szemére még mindig nem jön álom. Mióta meglátta az erdő szellemének üzenetét maga előtt, képtelen aludni. Pislogva figyeli a csillagokat, miközben halkan énekli az egyetlen dalt, melyet nem a vadon tanított neki. A lassú dallam alig hallhatóan repül az ég felé, talán csak a gödör őrzői hallhatják.*
"Messze jár a nappal,
hosszú álmon túl,
csillagporral jő el,
majd ha az éj lehul.
Könnyek mögött ébred,
fenn az égen át,
holdsugárral törli,
tiszta orcáját.
Arthenior felett, éberen ügyel,
Szárnyát szélbe mártja, sosem tűnik el.
Város álma fölött, csendesen dereng,
a fény a tűz a szél és ő, sosem múlik el.
Messze jár a nappal,
hosszú álmon túl,
csillagporral jő el,
majd ha az éj lehul..."
*A hangja finom, de nem erős. Nem képes és nem akar hangosan énekelni. A törzs álmát nem zavarja, hiszen pontosan tudja, hogy mi vár rájuk. Az erdő szelleme sosem téved.*
*Badumir kezére ás lábára kötelek kerülnek, ő maga pedig egy sátorba. Nem tudja, mennyi időt tölthetett bent, hiszen mikor újra kihozták, már a törzs tagjai a tábortűznél üldögélnek.*
*Habár Kagan bemutatkozik neki, az ő szájára nem jönnek szavak. Nem kívánt az egész törzs előtt beszélni, csupán a törzsfővel. Nem akart belekeveredni ennek a törzsnek a végtelen és véres áradatába. Ez sajnos nem sikerült. Lombjáró némán tűr, hallgat, figyel. A furcsa felvetések melyek az ő kivéreztetéséről, megnyúzásáról vagy éppen megsütéséről szólnak kissé meglepik, ám meg nem ijesztik. Ismeri ő a vándor népeket, és pontosan tudja, hogy sokkalta értelmesebbek ennél. Megakarják félemlíteni, azonban Badumir nehezen ijed meg. A szellemek, melyek a törzs oldalán állnak felette nem uralkodnak. Az erdő szelleme az, aki megvédi és élteti őt. Az erdő szelleme az, aki táplálta és felnevelte. Az erdő szelleme kísérte és most is kíséri, itt a tábortűz mellett is. Hallgat. Nincs mit mondania, legalább is még nincs. Az ok amiért idejött csakis a törzsfőre tartozik, semmi értelme nem lenne azt felfedni a tagok előtt. Az álom amit látott az erdőben, csakis Kaganra tartozik és ameddig nem lesz alkalma vele négy (vagy talán hat) szem közt beszélni, addig hallgat. Ha megölik ezért, megölik. A nyakláncára pillant, miközben elvezetik. Élet és halál örökös korforgása, ebben kell csak hinnie. Nem kell félnie semmitől, se tűztől, se vastól se törzsek haragjától. Semmitől, még a haláltól se.*
*A férfi finoman toppan a gödör alján. Nem éppen kényelmes, de aludt már rosszabb helyen is. A megkötözött kezei és lába nehezítik a mozgásban, de nem is nagyon igyekszik sokat vergődni. Hátára küszködi magát, majd felnéz a csillagokra és mély levegőt vesz. A szél még itt is jár. Itt is ugyanaz a szél jár, ami otthon, az erdőben. Ugyanaz.
Ahogy esteledik, Badumir szemére még mindig nem jön álom. Mióta meglátta az erdő szellemének üzenetét maga előtt, képtelen aludni. Pislogva figyeli a csillagokat, miközben halkan énekli az egyetlen dalt, melyet nem a vadon tanított neki. A lassú dallam alig hallhatóan repül az ég felé, talán csak a gödör őrzői hallhatják.*
"Messze jár a nappal,
hosszú álmon túl,
csillagporral jő el,
majd ha az éj lehul.
Könnyek mögött ébred,
fenn az égen át,
holdsugárral törli,
tiszta orcáját.
Arthenior felett, éberen ügyel,
Szárnyát szélbe mártja, sosem tűnik el.
Város álma fölött, csendesen dereng,
a fény a tűz a szél és ő, sosem múlik el.
Messze jár a nappal,
hosszú álmon túl,
csillagporral jő el,
majd ha az éj lehul..."
*A hangja finom, de nem erős. Nem képes és nem akar hangosan énekelni. A törzs álmát nem zavarja, hiszen pontosan tudja, hogy mi vár rájuk. Az erdő szelleme sosem téved.*
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:25:58
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:25:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*Valian szavait némi vakarózás keretében hallgatja végig, amit ezúttal szerencsére már nem a bennlakó társbérlők, hanem csak egy egyszerű idegi tipp okoz. Viszket tőle, na.*
- Igaz. *biccent egyetértőleg, csak éppen neki nem célja "jó belépőre" szert tenni.*
- És a figyelmet is magunkra vonnánk. Talán még az őrségét is. *fejezi be gondolatát; ez pedig már előre jelzi, hogy nem támogatja az ötletet.*
- Eljön még az idő, mikor minden harcossal, legjobb fegyverünkben és díszeinkkel fogunk belovagolni, hogy megmutassuk magunkat a földtúrók népének, hogy lássák: kitől kell ezentúl félniük, kit kell tisztelniük, de az nem most lesz. Most csak egy vándor érkezik kicsiny kíséretével. *és ez csak az egyik fele a dolognak, van itt fontosabb is.*
- Amellett pedig most, hogy mi a városba tartunk, Waldran pedig északon van, valamint Branan sem érkezett meg a törzs hátvédjével... *titkos félelme, hogy valami baj érte a csapat maradékát - már utol kellett volna érniük Kaganékat.*
- A táborba kell némi erő is. Főleg, hogy két foglyunk is van...-*és a két óriás a vadászokkal és Kellel karöltve már meglehetősen komoly erőt képes felvonultatni. Viszont ha őket is kivonja, hogy díszkísérete legyen, akkor csak Kell, Elenyel meg még pár vadász marad - az pedig úgy már kevés.*
- De ha akarsz, mehetsz előttünk, tőlünk külön. Hrothgaarra viszont szükségem van... és egyelőre csak a saját szememmel akarom látni ezt a Várost, mert nem olyan...nem olyan, amilyennek vártam. *ez a másik dolog, ami aggasztja. Bár számított rá, hogy a pletykákból és mesékből álló árnykép nem lesz teljesen egyező a valósággal, a különbség meglepi.*
*Salanel visszaér a kószálásból, és kap egy "na hogy ment" vigyort a vezértől, meg talán a többiektől is.*
- Elég gyorsan visszaértetek. *önti szavakba véleményét, kaján mosollyal, de aztán nem nyúzza tovább a félvért.*
- Jó, az éjszakai őrség a tiéd meg Elenyelé. Az őrtüzek lobogjanak egész éjjel, az óriások pedig aludjanak a fogoly közelében. Hajnal előtt te térj nyugovóra, hogy mikor indulunk, át tudd venni a tábort. *az a pár óra alvás elegendő kell, hogy legyen, főleg, ha Elenyel biztosít neki éjjel is egy kis alibi-alvást.*
*Lea végül melléül, és halk beszélgetésük talán eljut Isuriig, de nem az egész, csak szavak.*
- Nem igazán... sőt. *sóhajt fel, majd elmosolyodik. A fél-elfek esetében a szüzesség nem olyan fontos körülmény, hiszen annak a jelentősége a birtoklásban, és főleg az elsőszülött származásának bizonyossá tételében van. És bár Kagan többször is volt már szűz leánnyal - az esetek többségében a rabszolgának szánt nőstények betörése rá hárult - nem igazán tartja jó szórakozásnak, még ha meg is van a maga bája és pezsdítő hatása.*
- Rendben...de vezesd te a szertartást. *ez választható lehetőség, nem kötelező és nem is túl gyakori. Igazából ez adja meg a szakrális jelentőségét, egyébként nem lenne más, csak a családfő fedeztetési lehetősége a klánjába tartozó, de a szűkebb családon kívüli nőstények között. Amellett pedig, hogy ezzel garantálják a Szellemek áldását, az avatott női kéz és gyengédség egy ifjú nősténynek mindenképpen nagyobb élvezetet jelent, mintha nem lenne.*
*Valian szavait némi vakarózás keretében hallgatja végig, amit ezúttal szerencsére már nem a bennlakó társbérlők, hanem csak egy egyszerű idegi tipp okoz. Viszket tőle, na.*
- Igaz. *biccent egyetértőleg, csak éppen neki nem célja "jó belépőre" szert tenni.*
- És a figyelmet is magunkra vonnánk. Talán még az őrségét is. *fejezi be gondolatát; ez pedig már előre jelzi, hogy nem támogatja az ötletet.*
- Eljön még az idő, mikor minden harcossal, legjobb fegyverünkben és díszeinkkel fogunk belovagolni, hogy megmutassuk magunkat a földtúrók népének, hogy lássák: kitől kell ezentúl félniük, kit kell tisztelniük, de az nem most lesz. Most csak egy vándor érkezik kicsiny kíséretével. *és ez csak az egyik fele a dolognak, van itt fontosabb is.*
- Amellett pedig most, hogy mi a városba tartunk, Waldran pedig északon van, valamint Branan sem érkezett meg a törzs hátvédjével... *titkos félelme, hogy valami baj érte a csapat maradékát - már utol kellett volna érniük Kaganékat.*
- A táborba kell némi erő is. Főleg, hogy két foglyunk is van...-*és a két óriás a vadászokkal és Kellel karöltve már meglehetősen komoly erőt képes felvonultatni. Viszont ha őket is kivonja, hogy díszkísérete legyen, akkor csak Kell, Elenyel meg még pár vadász marad - az pedig úgy már kevés.*
- De ha akarsz, mehetsz előttünk, tőlünk külön. Hrothgaarra viszont szükségem van... és egyelőre csak a saját szememmel akarom látni ezt a Várost, mert nem olyan...nem olyan, amilyennek vártam. *ez a másik dolog, ami aggasztja. Bár számított rá, hogy a pletykákból és mesékből álló árnykép nem lesz teljesen egyező a valósággal, a különbség meglepi.*
*Salanel visszaér a kószálásból, és kap egy "na hogy ment" vigyort a vezértől, meg talán a többiektől is.*
- Elég gyorsan visszaértetek. *önti szavakba véleményét, kaján mosollyal, de aztán nem nyúzza tovább a félvért.*
- Jó, az éjszakai őrség a tiéd meg Elenyelé. Az őrtüzek lobogjanak egész éjjel, az óriások pedig aludjanak a fogoly közelében. Hajnal előtt te térj nyugovóra, hogy mikor indulunk, át tudd venni a tábort. *az a pár óra alvás elegendő kell, hogy legyen, főleg, ha Elenyel biztosít neki éjjel is egy kis alibi-alvást.*
*Lea végül melléül, és halk beszélgetésük talán eljut Isuriig, de nem az egész, csak szavak.*
- Nem igazán... sőt. *sóhajt fel, majd elmosolyodik. A fél-elfek esetében a szüzesség nem olyan fontos körülmény, hiszen annak a jelentősége a birtoklásban, és főleg az elsőszülött származásának bizonyossá tételében van. És bár Kagan többször is volt már szűz leánnyal - az esetek többségében a rabszolgának szánt nőstények betörése rá hárult - nem igazán tartja jó szórakozásnak, még ha meg is van a maga bája és pezsdítő hatása.*
- Rendben...de vezesd te a szertartást. *ez választható lehetőség, nem kötelező és nem is túl gyakori. Igazából ez adja meg a szakrális jelentőségét, egyébként nem lenne más, csak a családfő fedeztetési lehetősége a klánjába tartozó, de a szűkebb családon kívüli nőstények között. Amellett pedig, hogy ezzel garantálják a Szellemek áldását, az avatott női kéz és gyengédség egy ifjú nősténynek mindenképpen nagyobb élvezetet jelent, mintha nem lenne.*
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:00:21
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:00:21
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*Valian néha túlpörög, Lea szerint most is ez történik.*
- Valian ne feledd, hogy egyelőre nem mint hódító megy a városba. Csupán, mint érdeklődő vándor. Szerintem nagyon visszás lehet beállítani teljes harci díszben, megmutatva azt, hogy mink is van. Majd ha már megerősödtünk akkor talán...
*Nem Lea az egyetlen, aki nem tündököl a régi "fényében", ugyanez Kaganról is elmondható, bár neki lényegesen többől lehetett fogyni, mint mondjuk Leának. No mondjuk Kagan még most sem egy nyüzüge valaki,
Ezután ő már nem szólal meg ezügyben. Még akkor sem ha Valian akadékoskodni kezd - jó szokása ugyanis a tündérnek az ilyesmi.
Leül Kagan mellé, hogy aztán susogásba kezdjessenek. Cessáról. Mert Kagan valami hatodik érzékkel találhatta ki, hogy Lea is pont a cserfes félvérre gondolt.*
- Ha azt gondolod, hogy ettől engedelmesebb húgod lesz...
*suttogja vissza Cessát méregetve. Mondjuk arról meg van győződve, hogy Kagan ez esetben sokkal inkább csak a lány szüzességét venné el - ha még megvan neki persze - semmint eljátszaná ezt a rituálét. Vagyis, hogy komolyan venné. Ez inkább csak szórakozás, valószínűleg annak idején ezért is találták ki. Az persze más kérdés, hogy Cessának nincsen joga tiltakozni, vagyis van joga, de akkor nagyon hamar a törzsön kívül találhatja önmagát, és még örülhet is annak ha meghagyják az életét. Lea szerint a szüzesség cserébe az életért nem nagy ár. Végtére is nem a fél karját akarják. Kagan meg aztán igazán gyengéd tud lenni, ha akar. Kérdés, hogy Cessával akar-e, illetve, hogy az okot ad-e akár a durvaságra, akár a gyengédségre.*
- De utána az enyém vagy! Reggelig!
*Van a hangjában valami pajkosság. Sőt az arcán is ott van valamiféle kislányos báj. Ritkán látni ilyennek, és főleg nagyon kevesen láthatták ilyennek.*
*Valian néha túlpörög, Lea szerint most is ez történik.*
- Valian ne feledd, hogy egyelőre nem mint hódító megy a városba. Csupán, mint érdeklődő vándor. Szerintem nagyon visszás lehet beállítani teljes harci díszben, megmutatva azt, hogy mink is van. Majd ha már megerősödtünk akkor talán...
*Nem Lea az egyetlen, aki nem tündököl a régi "fényében", ugyanez Kaganról is elmondható, bár neki lényegesen többől lehetett fogyni, mint mondjuk Leának. No mondjuk Kagan még most sem egy nyüzüge valaki,
Ezután ő már nem szólal meg ezügyben. Még akkor sem ha Valian akadékoskodni kezd - jó szokása ugyanis a tündérnek az ilyesmi.
Leül Kagan mellé, hogy aztán susogásba kezdjessenek. Cessáról. Mert Kagan valami hatodik érzékkel találhatta ki, hogy Lea is pont a cserfes félvérre gondolt.*
- Ha azt gondolod, hogy ettől engedelmesebb húgod lesz...
*suttogja vissza Cessát méregetve. Mondjuk arról meg van győződve, hogy Kagan ez esetben sokkal inkább csak a lány szüzességét venné el - ha még megvan neki persze - semmint eljátszaná ezt a rituálét. Vagyis, hogy komolyan venné. Ez inkább csak szórakozás, valószínűleg annak idején ezért is találták ki. Az persze más kérdés, hogy Cessának nincsen joga tiltakozni, vagyis van joga, de akkor nagyon hamar a törzsön kívül találhatja önmagát, és még örülhet is annak ha meghagyják az életét. Lea szerint a szüzesség cserébe az életért nem nagy ár. Végtére is nem a fél karját akarják. Kagan meg aztán igazán gyengéd tud lenni, ha akar. Kérdés, hogy Cessával akar-e, illetve, hogy az okot ad-e akár a durvaságra, akár a gyengédségre.*
- De utána az enyém vagy! Reggelig!
*Van a hangjában valami pajkosság. Sőt az arcán is ott van valamiféle kislányos báj. Ritkán látni ilyennek, és főleg nagyon kevesen láthatták ilyennek.*
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:39:44
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:39:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – már táborba visszaérve//
*Igen ilyen feleletet már kapott, és most is hát meg se lepődik. Lisé amúgy sem szokta túlenni magát még ha van is bőven kaja.*
- Lehet nem jelent semmi, de az a megmagyarázhatatlan érzés akkor is ott van, és nem tudok vele mit kezdeni, csak vagy egyszer előjön, vagy nem.
*Tudja le ennyivel*
- Aztán lehet van itt a városban valami mágus mester akitől lehet tanulni, nem tudom majd kiderül milesz.
*Megvonja a vállát, ha nem lesz mágus neki úgy is jó. Akkor azonban lehet valami szakértelmet csak kell választania. *
- Érthető, te tudsz harcolni, ha elakarsz érni valamit eléred, nincs szükséged plusz dolgokra.
*Mosolyodik el, habár tekintete messze nem mosolyt tükröz. Ahogy Salanel elindul jelenteni, más irányba fordul, ahhoz ő úgy sem kell. A tábor szélén egy kört leírva indul a sátorhoz ahol a holmijai vannak. Utána meg a lovát nézi meg, talán visz neki kis nasi rágcsálni valót is.*
*Igen ilyen feleletet már kapott, és most is hát meg se lepődik. Lisé amúgy sem szokta túlenni magát még ha van is bőven kaja.*
- Lehet nem jelent semmi, de az a megmagyarázhatatlan érzés akkor is ott van, és nem tudok vele mit kezdeni, csak vagy egyszer előjön, vagy nem.
*Tudja le ennyivel*
- Aztán lehet van itt a városban valami mágus mester akitől lehet tanulni, nem tudom majd kiderül milesz.
*Megvonja a vállát, ha nem lesz mágus neki úgy is jó. Akkor azonban lehet valami szakértelmet csak kell választania. *
- Érthető, te tudsz harcolni, ha elakarsz érni valamit eléred, nincs szükséged plusz dolgokra.
*Mosolyodik el, habár tekintete messze nem mosolyt tükröz. Ahogy Salanel elindul jelenteni, más irányba fordul, ahhoz ő úgy sem kell. A tábor szélén egy kört leírva indul a sátorhoz ahol a holmijai vannak. Utána meg a lovát nézi meg, talán visz neki kis nasi rágcsálni valót is.*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:22:47
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:22:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor //
* A gyógyító válaszol neki, úgy tűnik hát nem fogolyként tartják számon, bár ebből messzemenő következtetést nem igen lehet azért levonni. Ezeknél a népeknél igen lágyszívűek a felcserek, meg vajákosok, a legtöbb még harcolni sem tanult meg, nem úgy, mint a zöldbőrűeknél, hol a törzs sámánjai és bölcs öregjei is könnyű szerrel széttépnének egy mitugrász, nyikhaj kis elfecskét, pusztán agyaraikkal, meg karmaikkal. Más kultúra, más szokások... *
- Én vagyok Ugug!
* Böffenti oldalra billentve fejét, szigorú szemekkel, mérgelődve a másik értetlenségén, de a bemutatkozásra hamar megenyhül. Végtére is a hegyes fülű jól bánik vele, bátorsága meg külön elismerést érdemel, távolságtartás nélkül méregeti az ork fajzat lázát, oltja szomját. Úgy tűnik az udvarias kérésre egyelőre nem kell rászoknia, amúgy sincs az ínyére, a várva várt víz érkezik így is. Óvatosan kortyolja, fejét kissé megemelve, majd egy mély horkantással jelzi mikor már elég lesz. Körbenyalja száját, aztán alig telik bele pár szekundum máris magával ragadja a mély álom.
Nem tudja mennyit alhatott, lehet csak egy fertályórát, vagy akár többet, de most nem gyötörték sejtelmes, aggasztó képek. Lassan, nehézkesen nyílnak pillái, ólom lábakon vánszorog az idő; már most utálja, hogy csak így magatehetetlenül kell feküdnie. Persze felkelni sem lenne kellemes, oldalát tapogatva érzi, hogy friss varrást kapott sebe, de ha feltápászkodna, s netalántán megpróbálna járni az öltések minden bizonnyal azonnal felszakadnának. Úgy tűnik észrevették, hogy újra magánál van, most kap megint a kesernyés ízű löttyből, bizonyára a lázára. Megissza az adagját, majd kissé megmozgatja elgémberedett lábát, mancsát.*
- Hol van Ugug botja?!?!
* Förmed a gyógyítóra torz grimaszba rándult képpel, agyarait csattogtatva, ahogy ráeszmél szeretett " fegyverének" hiányára. A rágcsálókoponyákkal és tollakkal díszített bot szent dolog számára, ám most az sehol sincsen, vagy aljas módon elvették tőle, vagy valahol odakinn hever a mocsokban. Mindegy melyik, de most a zöld fajzat ingerülten hadonászva kiveri a hegyesfülű kezéből az edényt, melyből imént itatta, de még mielőtt "vendéglátóinak" kellene lecsillapítania dühét, megteszi ő azt maga- kénytelen, hisz oldala éget mint a tűz, morogva ereszti le karmos mancsát, s néz fájdalmas arccal kérdőn az elfre.*
* A gyógyító válaszol neki, úgy tűnik hát nem fogolyként tartják számon, bár ebből messzemenő következtetést nem igen lehet azért levonni. Ezeknél a népeknél igen lágyszívűek a felcserek, meg vajákosok, a legtöbb még harcolni sem tanult meg, nem úgy, mint a zöldbőrűeknél, hol a törzs sámánjai és bölcs öregjei is könnyű szerrel széttépnének egy mitugrász, nyikhaj kis elfecskét, pusztán agyaraikkal, meg karmaikkal. Más kultúra, más szokások... *
- Én vagyok Ugug!
* Böffenti oldalra billentve fejét, szigorú szemekkel, mérgelődve a másik értetlenségén, de a bemutatkozásra hamar megenyhül. Végtére is a hegyes fülű jól bánik vele, bátorsága meg külön elismerést érdemel, távolságtartás nélkül méregeti az ork fajzat lázát, oltja szomját. Úgy tűnik az udvarias kérésre egyelőre nem kell rászoknia, amúgy sincs az ínyére, a várva várt víz érkezik így is. Óvatosan kortyolja, fejét kissé megemelve, majd egy mély horkantással jelzi mikor már elég lesz. Körbenyalja száját, aztán alig telik bele pár szekundum máris magával ragadja a mély álom.
Nem tudja mennyit alhatott, lehet csak egy fertályórát, vagy akár többet, de most nem gyötörték sejtelmes, aggasztó képek. Lassan, nehézkesen nyílnak pillái, ólom lábakon vánszorog az idő; már most utálja, hogy csak így magatehetetlenül kell feküdnie. Persze felkelni sem lenne kellemes, oldalát tapogatva érzi, hogy friss varrást kapott sebe, de ha feltápászkodna, s netalántán megpróbálna járni az öltések minden bizonnyal azonnal felszakadnának. Úgy tűnik észrevették, hogy újra magánál van, most kap megint a kesernyés ízű löttyből, bizonyára a lázára. Megissza az adagját, majd kissé megmozgatja elgémberedett lábát, mancsát.*
- Hol van Ugug botja?!?!
* Förmed a gyógyítóra torz grimaszba rándult képpel, agyarait csattogtatva, ahogy ráeszmél szeretett " fegyverének" hiányára. A rágcsálókoponyákkal és tollakkal díszített bot szent dolog számára, ám most az sehol sincsen, vagy aljas módon elvették tőle, vagy valahol odakinn hever a mocsokban. Mindegy melyik, de most a zöld fajzat ingerülten hadonászva kiveri a hegyesfülű kezéből az edényt, melyből imént itatta, de még mielőtt "vendéglátóinak" kellene lecsillapítania dühét, megteszi ő azt maga- kénytelen, hisz oldala éget mint a tűz, morogva ereszti le karmos mancsát, s néz fájdalmas arccal kérdőn az elfre.*
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:18:25
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:18:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*Nem sokat törődik azzal, hogy a többiek mit is gondolhatnak viselkedéséről. Néhány elf közmondáson kívül csupán az alkalmazkodóképességét örökölte anyjától, szinte ösztönösen igyekszik mindig úgy helyezkedni, hogy ő a lehető legjobban jöjjön ki a dologból. Őt nem zavarja a testvéri szeretet avagy annak hiánya esetleg egyéb érzelgősködés; logikája szerint, Isurii is eléri amit akar és ő is. Rosszul nem jár senki sem. Kiskorukban ő volt a nagyobb lány öltöztetős-fésülgetős babája, majd, az elmenekülésük után, ahogy nőttek, úgy távolodtak el egymástól. Isurii lett a törzs jövőjének záloga, a féltve óvott gyöngyszem, Cessával pedig, miután kinőtte az aranyos, barna loknis kislány szerepét, senki sem törődött igazán. Valahol irigyli, ugyanakkor megveti és sajnálja nővérét. Lesik a kívánságait, óvják és szeretik, viszont értékének nagy részét származása és termékeny méhe adja, olyan, akár egy fiatal tenyészkanca. Ő pedig egy konok fattyú, értéktelen oldalhajtás.
Igazi, őszinte kötődésnek talán valami korcs csírája volt meg mindkettejükben csupán. Túlságosan távol álltak egymástól már születésük okán is és az az igazság, hogy eddig egyikük sem erőltette meg magát, hogy a helyzet megváltozzon.
Szinte biztos abban, hogy a városban nővérével nem lesz nehéz dolga, a lány sosem volt az a bajkeverő fajta, így a hirtelen jött ígéretének következményeitől sem tart. A sámán szavait nem hallja, leköti a fogoly elvezetésének látványa. Valiannak viszont biccent. Fiatal és éretlen a nagyívű stratégiai megbeszélésekhez, de halk véleményét ő is kifejti.*
- Ha félnek, akkor felfegyverkeznek és gondolom, vannak harcosaik. Erős, jól táplált, pihent harcosok. Nagy a város, mi pedig kevesen vagyunk. * majd megvonja vállát, ha leszólják, hát tegyék. Közben elkapja Isu vizslató pillantását, egy kérdő és kissé értetlen „ Na, mi van ?” arckifejezéssel válaszol rá.*
*Nem sokat törődik azzal, hogy a többiek mit is gondolhatnak viselkedéséről. Néhány elf közmondáson kívül csupán az alkalmazkodóképességét örökölte anyjától, szinte ösztönösen igyekszik mindig úgy helyezkedni, hogy ő a lehető legjobban jöjjön ki a dologból. Őt nem zavarja a testvéri szeretet avagy annak hiánya esetleg egyéb érzelgősködés; logikája szerint, Isurii is eléri amit akar és ő is. Rosszul nem jár senki sem. Kiskorukban ő volt a nagyobb lány öltöztetős-fésülgetős babája, majd, az elmenekülésük után, ahogy nőttek, úgy távolodtak el egymástól. Isurii lett a törzs jövőjének záloga, a féltve óvott gyöngyszem, Cessával pedig, miután kinőtte az aranyos, barna loknis kislány szerepét, senki sem törődött igazán. Valahol irigyli, ugyanakkor megveti és sajnálja nővérét. Lesik a kívánságait, óvják és szeretik, viszont értékének nagy részét származása és termékeny méhe adja, olyan, akár egy fiatal tenyészkanca. Ő pedig egy konok fattyú, értéktelen oldalhajtás.
Igazi, őszinte kötődésnek talán valami korcs csírája volt meg mindkettejükben csupán. Túlságosan távol álltak egymástól már születésük okán is és az az igazság, hogy eddig egyikük sem erőltette meg magát, hogy a helyzet megváltozzon.
Szinte biztos abban, hogy a városban nővérével nem lesz nehéz dolga, a lány sosem volt az a bajkeverő fajta, így a hirtelen jött ígéretének következményeitől sem tart. A sámán szavait nem hallja, leköti a fogoly elvezetésének látványa. Valiannak viszont biccent. Fiatal és éretlen a nagyívű stratégiai megbeszélésekhez, de halk véleményét ő is kifejti.*
- Ha félnek, akkor felfegyverkeznek és gondolom, vannak harcosaik. Erős, jól táplált, pihent harcosok. Nagy a város, mi pedig kevesen vagyunk. * majd megvonja vállát, ha leszólják, hát tegyék. Közben elkapja Isu vizslató pillantását, egy kérdő és kissé értetlen „ Na, mi van ?” arckifejezéssel válaszol rá.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:05:47
Üzenet elküldve: 2014-01-11 21:05:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – erdő felderítés//
-Én is szoktam furcsákat álmodni.
*Főleg, mikor túleszi magát vacsoránál. Bár ez az utóbbi időben ritkán fordult elő.*
-Én sem találkoztam még olyannal.
*A szellem említésére már nem is reagál. Kezdi a hideg is kirázni tőle.*
-Soha, mindig is a látható, tapasztalható világ érdekelt, nem a természetfeletti.
*Beszélgetés közben szép lassan kiérnek az erdőből, aztán hamarosan a táborba is visszaérnek.*
-Remélem, hogy engem sosem találnak meg ilyen bűbájokkal.
*Csóválja meg határozottan a fejét, aztán Kagant keresi fel, hogy jelentse a történéseket.*
-Visszatértünk. Semmi rendkívülivel nem találkoztunk, se ellenség vagy betolakodó, se veszélyes vadak, nyugodt a környék.
*Bár előző nap is az volt, aztán mégis féltucatnyi idegen bukkant elő valahonnan.*
-Van még valami ellátandó feladat ?
-Én is szoktam furcsákat álmodni.
*Főleg, mikor túleszi magát vacsoránál. Bár ez az utóbbi időben ritkán fordult elő.*
-Én sem találkoztam még olyannal.
*A szellem említésére már nem is reagál. Kezdi a hideg is kirázni tőle.*
-Soha, mindig is a látható, tapasztalható világ érdekelt, nem a természetfeletti.
*Beszélgetés közben szép lassan kiérnek az erdőből, aztán hamarosan a táborba is visszaérnek.*
-Remélem, hogy engem sosem találnak meg ilyen bűbájokkal.
*Csóválja meg határozottan a fejét, aztán Kagant keresi fel, hogy jelentse a történéseket.*
-Visszatértünk. Semmi rendkívülivel nem találkoztunk, se ellenség vagy betolakodó, se veszélyes vadak, nyugodt a környék.
*Bár előző nap is az volt, aztán mégis féltucatnyi idegen bukkant elő valahonnan.*
-Van még valami ellátandó feladat ?
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:56:59
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:56:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*Isurii képe szabályosan elhűl Cessa reakciójától. Csak néz rá bután és értetlenül pár pillanatig, de mint egy villámcsapás, úgy hasít belé a felismerés. Féltestvére bizonyára egy lépéssel előtte jár, s most is kifundált valami agyafúrt tervet. Az érdek, az vezérli, nem a testvéri szeretet.
Láthatóan bátyját is megzavarja a másik lány, Isurii pedig nem is tud még arról miféle bensőséges viszony kezd kialakulni kettejük közt, s hogy talán ezért is olyan engedékeny most vele a vezér.
Mindig is szerény volt, igyekezte türelemmel viselni a fattyú dolgait, de ez a pillanatnyi állapot rendkívül különös. Szorító, szűkölő érzés lesz úrrá rajta gyomortájékon és mellkasa is elnehezedik, mintha súlyos kövek nyomnák. Ha kutya lenne most felborzolná a szőrét és talán morogna is. De efféle állatias viselkedés távol áll tőle.
Átveszi Leandanától a listát és inkább belemerül az olvasásba. Megy neki, de még igen lassan. Ritkán van alkalma gyakorolni tudományát, a pusztán elég kevés a könyvtár. A karavánoknál néha akad ilyesmi, de nem jellemző. *
-Értem.
*Válaszol a vezérnek mellékesen. Még szerencse, hogy mellette lébecol, így talán hallhatja mit suttog Leandanának.*
~Hát így állunk!~
*Emeli fel állát kissé, így méregeti Cessát. Tekintete nem szúrós, inkább érdeklődő, bizonytalan.
Valian észrevételeihez nem tud mit hozzáfűzni. Ami azt illeti feleslegesnek tartja ezt a sok okoskodást, meg taktikázást, de szót emelni ellene nem fog. A tanácskozáson is elhűlt majd' mindenki a szavától, nem akarja, hogy megint túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak neki.*
*Isurii képe szabályosan elhűl Cessa reakciójától. Csak néz rá bután és értetlenül pár pillanatig, de mint egy villámcsapás, úgy hasít belé a felismerés. Féltestvére bizonyára egy lépéssel előtte jár, s most is kifundált valami agyafúrt tervet. Az érdek, az vezérli, nem a testvéri szeretet.
Láthatóan bátyját is megzavarja a másik lány, Isurii pedig nem is tud még arról miféle bensőséges viszony kezd kialakulni kettejük közt, s hogy talán ezért is olyan engedékeny most vele a vezér.
Mindig is szerény volt, igyekezte türelemmel viselni a fattyú dolgait, de ez a pillanatnyi állapot rendkívül különös. Szorító, szűkölő érzés lesz úrrá rajta gyomortájékon és mellkasa is elnehezedik, mintha súlyos kövek nyomnák. Ha kutya lenne most felborzolná a szőrét és talán morogna is. De efféle állatias viselkedés távol áll tőle.
Átveszi Leandanától a listát és inkább belemerül az olvasásba. Megy neki, de még igen lassan. Ritkán van alkalma gyakorolni tudományát, a pusztán elég kevés a könyvtár. A karavánoknál néha akad ilyesmi, de nem jellemző. *
-Értem.
*Válaszol a vezérnek mellékesen. Még szerencse, hogy mellette lébecol, így talán hallhatja mit suttog Leandanának.*
~Hát így állunk!~
*Emeli fel állát kissé, így méregeti Cessát. Tekintete nem szúrós, inkább érdeklődő, bizonytalan.
Valian észrevételeihez nem tud mit hozzáfűzni. Ami azt illeti feleslegesnek tartja ezt a sok okoskodást, meg taktikázást, de szót emelni ellene nem fog. A tanácskozáson is elhűlt majd' mindenki a szavától, nem akarja, hogy megint túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak neki.*
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:55:15
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:55:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – erdő felderítés//
*Sejtelme sincsen miféle érzékeset vált ki Salanelből a kijelentése. Neki ez nem okoz félelmet, meg semmi mást. Sőt ha belegondolunk Lisé nagyon is mástól fél, bár ilyesmiről aztán végkép nem beszél senkinek.*
- Jó.
*Bólint, és már a kérdésre bólint, hogy igen az. A másodikra viszont már nem nagyon tud mit felelni, csak azt ami rendszerint senkinek sem kielégítő.*
- Nehéz lenne megmagyarázni, de úgy érzem, hogy az vagyok. Néha nagyon furcsákat álmodok például.
*Az utolsó mondatra meg teljesen elkalandozik gondolatban, ahogy eszébe jut a legutóbbi éjszakai álomképe. Sietősen indul Salanel után.*
- Lehetséges, bár szerintem ha valaki jó varázsló, akkor már nem lehet olyan jó harcos, vagy fordítva. Az egyik a másik rovására megy. Aki mindkettőben jó az lehet valami szellem által megszállt egyén.
*Játszik el a gondolattal miközben haladnak vissza a táborba.*
- Te sosem akartál varázsolni? *kérdezgeti még Salanelt. *
- Olvastam bűbájokról, melyek emlékeket törölnek ki, vagy szerelmet szítanak. Nem is hiszem el, hogy mind létezik, sokat szerintem kitaláltak mesébe a gyerekeknek.
*Magyarázza még, hogy a dolgok valódiságáról bizony meg kell győződni, és nem ostobán hinni benne.*
*Sejtelme sincsen miféle érzékeset vált ki Salanelből a kijelentése. Neki ez nem okoz félelmet, meg semmi mást. Sőt ha belegondolunk Lisé nagyon is mástól fél, bár ilyesmiről aztán végkép nem beszél senkinek.*
- Jó.
*Bólint, és már a kérdésre bólint, hogy igen az. A másodikra viszont már nem nagyon tud mit felelni, csak azt ami rendszerint senkinek sem kielégítő.*
- Nehéz lenne megmagyarázni, de úgy érzem, hogy az vagyok. Néha nagyon furcsákat álmodok például.
*Az utolsó mondatra meg teljesen elkalandozik gondolatban, ahogy eszébe jut a legutóbbi éjszakai álomképe. Sietősen indul Salanel után.*
- Lehetséges, bár szerintem ha valaki jó varázsló, akkor már nem lehet olyan jó harcos, vagy fordítva. Az egyik a másik rovására megy. Aki mindkettőben jó az lehet valami szellem által megszállt egyén.
*Játszik el a gondolattal miközben haladnak vissza a táborba.*
- Te sosem akartál varázsolni? *kérdezgeti még Salanelt. *
- Olvastam bűbájokról, melyek emlékeket törölnek ki, vagy szerelmet szítanak. Nem is hiszem el, hogy mind létezik, sokat szerintem kitaláltak mesébe a gyerekeknek.
*Magyarázza még, hogy a dolgok valódiságáról bizony meg kell győződni, és nem ostobán hinni benne.*
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:53:05
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:53:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – tábor közepe//
*Gyilkosnak született, ezen nem változtathat sem az, hogy tündér testet adtak neki az istenek, sem semmi más. Hogy ezzel őt akarták próbára tenni, vagy a világ minden más lényét, az már egy sokkal fogósabb kérdés.*
~Ha az oroszlán lelkét, egy antilop testébe zárjuk...~
*Akkor sok minden előfordulhat. Valahogy így érezte magát ő is mindig. Ha ork lenne, senki nem ütközne meg a viselkedésén, és nem gyűlölnék lényének legapróbb szikrájáig. Viszont ha ork lenne, közel sem lenne olyan jó abban amit csinál, mint amilyen most. Átok ez vagy áldás? Nehéz megmondani.
Útja vissza felé vezet a tűzhöz, s nem sokkal azután fut be, hogy a foglyot elvezetik.*
~ A beszéddel legalább a könnyű halált kiérdemelted volna ~
*Pillant az összekötözött kezű erdőjáró után, aztán tekintetét Kagan felé fordítja.*
-A két óriással, és Salanellel jobb belépőre tehetnél szert.*Mondja teljes bizonyossággal. Nem is férhet kétség hozzá hogy a 4 marcona harcos, akik közül kettő a 3 méteres magasságon is túl nőtt, hangsúlyosabb belépőt kölcsönözne a vezérnek.*
-Mint velünk.*Azzal lehuppan a tűz mellé, s egyelőre marad is az érvelés mellett.*
-Az erőnkről mindez idáig mit sem tudnak. Lehetnénk akár egy hatalmas horda felderítői is.*Világít rá a tényre.*
-És azt sem tudják hogy te, meg én egy csapathoz tartozunk.*Informális előnyük van. Még jó ideig két külön csapatként könyvelhetik őt meg Hrohgart, és Kagan-t meg az esetleges kíséretét.*
-Ezt az előnyt megtarthatnánk,még jól jöhet. Ha több hírre és kapcsolatra lesz szükségünk.
-Hrothgarr törpe, én tündér, rólunk nem feltételezik, hogy ennek a törzsnek a tagjai vagyunk.
-Cessa, bár intelligens, de nem képes olyan fenyegetést mutatni mint Krumko és Rolko.*Pillant a nő felé bocsánatkérően. Minden bizonnyal ő is megérti Valian miért mondta azt, amit.*
-Ez pusztán taktikai megfontolás lenne.*Mondja, s Kaganra pillant. Nem száll vitába a vezérrel, végül úgyis a Thargodrym dönt. De Valian nem volna a törzs valódi tagja, ha nem beszélne őszintén. Tapasztalatait és tudását legjobban felhasználva.*
-Ha félnek, akkor kétszer is meggondolják majd hogy szórakozzanak e velünk és a táborunkkal.* Kagan első belépője a városba nagyon fontos. Teátrális elem. Nem szabad lebecsülni a jelentőségét.
-Szóval jó lenne ha félnének
*Gyilkosnak született, ezen nem változtathat sem az, hogy tündér testet adtak neki az istenek, sem semmi más. Hogy ezzel őt akarták próbára tenni, vagy a világ minden más lényét, az már egy sokkal fogósabb kérdés.*
~Ha az oroszlán lelkét, egy antilop testébe zárjuk...~
*Akkor sok minden előfordulhat. Valahogy így érezte magát ő is mindig. Ha ork lenne, senki nem ütközne meg a viselkedésén, és nem gyűlölnék lényének legapróbb szikrájáig. Viszont ha ork lenne, közel sem lenne olyan jó abban amit csinál, mint amilyen most. Átok ez vagy áldás? Nehéz megmondani.
Útja vissza felé vezet a tűzhöz, s nem sokkal azután fut be, hogy a foglyot elvezetik.*
~ A beszéddel legalább a könnyű halált kiérdemelted volna ~
*Pillant az összekötözött kezű erdőjáró után, aztán tekintetét Kagan felé fordítja.*
-A két óriással, és Salanellel jobb belépőre tehetnél szert.*Mondja teljes bizonyossággal. Nem is férhet kétség hozzá hogy a 4 marcona harcos, akik közül kettő a 3 méteres magasságon is túl nőtt, hangsúlyosabb belépőt kölcsönözne a vezérnek.*
-Mint velünk.*Azzal lehuppan a tűz mellé, s egyelőre marad is az érvelés mellett.*
-Az erőnkről mindez idáig mit sem tudnak. Lehetnénk akár egy hatalmas horda felderítői is.*Világít rá a tényre.*
-És azt sem tudják hogy te, meg én egy csapathoz tartozunk.*Informális előnyük van. Még jó ideig két külön csapatként könyvelhetik őt meg Hrohgart, és Kagan-t meg az esetleges kíséretét.*
-Ezt az előnyt megtarthatnánk,még jól jöhet. Ha több hírre és kapcsolatra lesz szükségünk.
-Hrothgarr törpe, én tündér, rólunk nem feltételezik, hogy ennek a törzsnek a tagjai vagyunk.
-Cessa, bár intelligens, de nem képes olyan fenyegetést mutatni mint Krumko és Rolko.*Pillant a nő felé bocsánatkérően. Minden bizonnyal ő is megérti Valian miért mondta azt, amit.*
-Ez pusztán taktikai megfontolás lenne.*Mondja, s Kaganra pillant. Nem száll vitába a vezérrel, végül úgyis a Thargodrym dönt. De Valian nem volna a törzs valódi tagja, ha nem beszélne őszintén. Tapasztalatait és tudását legjobban felhasználva.*
-Ha félnek, akkor kétszer is meggondolják majd hogy szórakozzanak e velünk és a táborunkkal.* Kagan első belépője a városba nagyon fontos. Teátrális elem. Nem szabad lebecsülni a jelentőségét.
-Szóval jó lenne ha félnének
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:37:11
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:37:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
*A csatlakozó Chiari egy engedélyező biccentést kap, hogy előadhatja mondandóját - főleg azért, mert anélkül is előadná. Lazul a fegyelem és a hierarchia a csapatban, de majd ha letelepedtek végleg, ezen is dolgozni fog kicsit.*
- Értem. Mindig őrizze valaki, sosem maradhat felügyelet nélkül, értitek! Te felelsz érte, Gyógyító! *és ezzel Chiari az őriző harcosok felett is utasítási jogot kap, ugyanis saját bőrével felel az orkért.*
- Akkor most már nem távozik közülünk, rendben. *biccent jóváhagyóan.*
- Mikor lesz kihallgatható állapotban? *A válasz után némaságba süllyed, amiből csak két fiatalabb nőrokona zökkenti ki.*
*Meglepetten pislogva pillant egyik, majd másik húgára - mióta elmúltak tejfeles szájú éveik (és közelednek a nem-tejfeles szájú évek felé), szűnni látszott korábbi nagy barátságuk. Például ez is az egyik oka volt, hogy Kagan Cessát hozta magával: hogy Isurii ne legyen egyedül. Mostanában azonban meglehetősen különutas életet éltek, és nem volt jellemző, hogy támogatták volna egymást.*
- Nos... *vakarja meg fejét, de igazából nincs rá oka, miért is ne vihetné magával Isuriit is. Lesz akkora biztonságban, mint a félig üres táborban, és hát megígérte Leandanának is, hogy kicsit szabadabban ereszti.*
- Persze, jöhetsz te is. Reggel indulunk! *bólint rá végül, ám figyelme félvér húgára fordul, aztán pedig a célzatosan beszélő Leandanára. Kagan megtanulta, hogy mindig, azaz MINDIG figyeljen oda, mikor a Szellemjáró "így" beszél. Rápillant a nőre, majd bólint, hogy értette.*
- Rendben, meglesz. Fül-függő pedig nem kell, a nagyapámnak is volt olyan, és nem valami szép látvány; talán csak tartalék élelemnek jó, másra nem. Bah! Vásárlás...és most már fizetni is kell! *tehát vinnie kell az aranyát is, hiszen vásárolni megy két nősténnyel. Apropó nőstények.*
- Leandana, gyere ide mellém. *int a vajákosnak, és megpaskolja maga mellett a farönköt. Ha és amikor a nő odamegy, közel inti magához, hogy a fülébe tudjon súgni.*
- Lassan itt lenne az ideje Cessa családba fogadási szertartásának, nem? Mit gondolsz... elég idős már, még fél-elfként is, és rendezni kellene a sorsát. Elkallódik... *azt meg nem szeretné. Ez a beavatási szertartás meg egyébként is meglehetősen kellemes (legalábbis a legtöbb résztvevőnek) és nem túlzottan macerás - köteléket épít a törvény szerint nem rokonok között; és ebbe tartoznak a fattyak és a félvérek is.*
- Ma éjjel?
*A csatlakozó Chiari egy engedélyező biccentést kap, hogy előadhatja mondandóját - főleg azért, mert anélkül is előadná. Lazul a fegyelem és a hierarchia a csapatban, de majd ha letelepedtek végleg, ezen is dolgozni fog kicsit.*
- Értem. Mindig őrizze valaki, sosem maradhat felügyelet nélkül, értitek! Te felelsz érte, Gyógyító! *és ezzel Chiari az őriző harcosok felett is utasítási jogot kap, ugyanis saját bőrével felel az orkért.*
- Akkor most már nem távozik közülünk, rendben. *biccent jóváhagyóan.*
- Mikor lesz kihallgatható állapotban? *A válasz után némaságba süllyed, amiből csak két fiatalabb nőrokona zökkenti ki.*
*Meglepetten pislogva pillant egyik, majd másik húgára - mióta elmúltak tejfeles szájú éveik (és közelednek a nem-tejfeles szájú évek felé), szűnni látszott korábbi nagy barátságuk. Például ez is az egyik oka volt, hogy Kagan Cessát hozta magával: hogy Isurii ne legyen egyedül. Mostanában azonban meglehetősen különutas életet éltek, és nem volt jellemző, hogy támogatták volna egymást.*
- Nos... *vakarja meg fejét, de igazából nincs rá oka, miért is ne vihetné magával Isuriit is. Lesz akkora biztonságban, mint a félig üres táborban, és hát megígérte Leandanának is, hogy kicsit szabadabban ereszti.*
- Persze, jöhetsz te is. Reggel indulunk! *bólint rá végül, ám figyelme félvér húgára fordul, aztán pedig a célzatosan beszélő Leandanára. Kagan megtanulta, hogy mindig, azaz MINDIG figyeljen oda, mikor a Szellemjáró "így" beszél. Rápillant a nőre, majd bólint, hogy értette.*
- Rendben, meglesz. Fül-függő pedig nem kell, a nagyapámnak is volt olyan, és nem valami szép látvány; talán csak tartalék élelemnek jó, másra nem. Bah! Vásárlás...és most már fizetni is kell! *tehát vinnie kell az aranyát is, hiszen vásárolni megy két nősténnyel. Apropó nőstények.*
- Leandana, gyere ide mellém. *int a vajákosnak, és megpaskolja maga mellett a farönköt. Ha és amikor a nő odamegy, közel inti magához, hogy a fülébe tudjon súgni.*
- Lassan itt lenne az ideje Cessa családba fogadási szertartásának, nem? Mit gondolsz... elég idős már, még fél-elfként is, és rendezni kellene a sorsát. Elkallódik... *azt meg nem szeretné. Ez a beavatási szertartás meg egyébként is meglehetősen kellemes (legalábbis a legtöbb résztvevőnek) és nem túlzottan macerás - köteléket épít a törvény szerint nem rokonok között; és ebbe tartoznak a fattyak és a félvérek is.*
- Ma éjjel?
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:29:58
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:29:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás - másnap - sátorban a sérülttel + Chiari és Narkesh//
* Ha úgy vesszük, Eanna már nem is olyan kicsi. Tündér volta miatt kisebb, törékenyebb, de már akkor is fiatal lány. Más helyzetben talán már rég valakinek a szolgája lenne, ha nincs Chiari és Xomorr. Ám a gyógyító saját véreként nevelte eddig is, így ez a vész nem fenyegeti. Attól még nem lógatja a lábát, dolgozik rendesen, amit kell. Mosni is segít, ahogy a főzésben is, a lovak körül. Nem beszélve a mostani helyzetről, mikor Chiari keze alá dolgozhat és alkalma van tanulni tőle. Az ork szemlélése mellett figyel Kellre is és hallja amit mond. Érti is, mert a törzzsel töltött évek alatt azért eltanult néhány dolgot. *
- Úgy gondolod, hogy bajt hoz ránk? Aki megsebesítette, vagy ha többen is voltak, keresni fogják és gondunk lesz miatta?
* Igen, ő is arra gondol, hogy az ork megszökött valahonnan és keresni, üldözni fogják. *
- Hát, csak nem fogják keresni, ha mégis, akkor Kagan csak úgy fog tenni, hogy ne legyen bajunk miatta, nem igaz? Meg aztán itt vagy te is, meg Salanel, meg Rolko és Krumko, meg a többi harcos.
* Igen, abban bízik, hogy nem egy egész hadsereg kergeti majd az orkot és a harcosok levágják őket, ha úgy adódig. Dühösen toppant egyet, jelezve hogy csak azért sem fog félni ettől a hímtől, sem mástól. Felgyűri ruhájának ujjait és segít levinni azt a lázat. Hideg borogatást tesz a hím nagy homlokára és a nyakára. *
- Lehet egyszerűbb lenne a hideg folyóba lökni pár percre, az biztosan levinné a lázát.
* Szól sötét humorral, mert nem szereti az orkokat. De igyekszik olyan lenni, mint Chiari és nem szól le senkit fajtája miatt. Még az is lehet, hogy felépülve hasznukra lesz a hím. *
* Ha úgy vesszük, Eanna már nem is olyan kicsi. Tündér volta miatt kisebb, törékenyebb, de már akkor is fiatal lány. Más helyzetben talán már rég valakinek a szolgája lenne, ha nincs Chiari és Xomorr. Ám a gyógyító saját véreként nevelte eddig is, így ez a vész nem fenyegeti. Attól még nem lógatja a lábát, dolgozik rendesen, amit kell. Mosni is segít, ahogy a főzésben is, a lovak körül. Nem beszélve a mostani helyzetről, mikor Chiari keze alá dolgozhat és alkalma van tanulni tőle. Az ork szemlélése mellett figyel Kellre is és hallja amit mond. Érti is, mert a törzzsel töltött évek alatt azért eltanult néhány dolgot. *
- Úgy gondolod, hogy bajt hoz ránk? Aki megsebesítette, vagy ha többen is voltak, keresni fogják és gondunk lesz miatta?
* Igen, ő is arra gondol, hogy az ork megszökött valahonnan és keresni, üldözni fogják. *
- Hát, csak nem fogják keresni, ha mégis, akkor Kagan csak úgy fog tenni, hogy ne legyen bajunk miatta, nem igaz? Meg aztán itt vagy te is, meg Salanel, meg Rolko és Krumko, meg a többi harcos.
* Igen, abban bízik, hogy nem egy egész hadsereg kergeti majd az orkot és a harcosok levágják őket, ha úgy adódig. Dühösen toppant egyet, jelezve hogy csak azért sem fog félni ettől a hímtől, sem mástól. Felgyűri ruhájának ujjait és segít levinni azt a lázat. Hideg borogatást tesz a hím nagy homlokára és a nyakára. *
- Lehet egyszerűbb lenne a hideg folyóba lökni pár percre, az biztosan levinné a lázát.
* Szól sötét humorral, mert nem szereti az orkokat. De igyekszik olyan lenni, mint Chiari és nem szól le senkit fajtája miatt. Még az is lehet, hogy felépülve hasznukra lesz a hím. *
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:05:44
Üzenet elküldve: 2014-01-11 20:05:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap napnyugta után - tábor közepe//
- A Szellemek megmutatják a jeleket, de egy alkalmatlan vezető rosszul értelmezné őket.
*Jegyzi meg félhangosan, közben a fogolyra sandítva. Lehet, hogy tényleg fel kéne áldozniuk. Régen a Szellemjárók az áldozatok füleit felfűzve a nyakukban viselték - természetesen némi sóval való tartósítás után -, de ez már akkor kiment a "divatból", amikor Lea született. Legalábbis a legenda így tartja. Ttalán fel lehetne éleszteni ezt a szokást. Kagan végül úgy dönt, hogy később határoznak a betolakodó sorsáról, és bedobatja a gödörbe. Azt persze az idegen nem tudja, hogy Cessa, vagy a törpe megjegyzése egyelőre nem több, mint ízetlen tréfa. Azt úgysem az ő jelenlétében fogják megvitatni, hogy mit is csináljanak vele.*
- Megkaphatnád az egyik fülét!
*jegyzi meg Kaganra nézve, aki remélhetőleg érti a célzást, csakúgy mint a törzs többi tagja. Mind ismerik a mendemondákat a régi idők Szellemjáróiról, akik sokkal ijesztőbbek voltak, mint Lea, és valószínűleg sokkal több hókuszpókuszt is bevetettek annak érdekében, hogy ijesztőnek is tartsák őket. Csodával határos módon Leának (és előtte már pár elődjének is) hókuszpókuszok nélkül is van tekintélye, mert a Szellemeket félik.
Kagan végülis a beszámolók és a betolakodó begödrözése után eldönti, hogy mi is lesz a másnapi teendő. Valaki megy a városba, valaki marad. Ő pont marad, ami miatt kissé csalódott, de nyilván lesz még alkalma neki is megnézni a várost. A "bevásárlólistát" pedig nélküle is el tudják intézni. Isu közben kérlelni kezdi fivérét, és csodával határos módon Cessa is nővére mellé áll - persze nyilván nem lesz "ingyen". Lea pedig Isu kezébe adja az összetekert papírost - elvégre Isu egész jól boldogul a betűkkel, nem úgy, mint fivére. Van még némi pénzük, amit körülbelül ilyen kiadásokra szántak - hisz ételt az erdő is ad.*
- A húgodnál a lista, hogy mit kell venni beszerezzetek feltétlenül.
*Lea hangjában van valami, amiből Kagan biztosra veheti, hogy jobb lesz ha nem ellenkezik. No nem azért mert a Szellemek majd jól megverik, hanem azért mert lehet, hogy a következő éjszakában nem lelné túl sok örömét. Márpedig a szelíd mosoly valamit ígér, valami olyasmit, ami nem olyan hivatalos és gépies, mint a Szertartás, és nem is a Szellemekről szól, hanem az élvezetről. Semmi látomás, csak színtiszta kéj. Mert Lea mégiscsak nőből van, és szereti, ha olykor kényeztetik, mégpedig úgy, hogy Kagan ezúttal ne arra használja a nyelvét, és a száját, hogy beszéljen... Merthogy a férfi ebből a szempontból is elég találékony tud lenni, nem csak amikor egy betolakodó móresre tanításánál. Egye fene, vihetik Cessát is, az ilyesmi sincsen Leának ellenére, bár Kagan úgysem bír két nővel, de szerencsére nézni is szereti.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.11 20:08:04
- A Szellemek megmutatják a jeleket, de egy alkalmatlan vezető rosszul értelmezné őket.
*Jegyzi meg félhangosan, közben a fogolyra sandítva. Lehet, hogy tényleg fel kéne áldozniuk. Régen a Szellemjárók az áldozatok füleit felfűzve a nyakukban viselték - természetesen némi sóval való tartósítás után -, de ez már akkor kiment a "divatból", amikor Lea született. Legalábbis a legenda így tartja. Ttalán fel lehetne éleszteni ezt a szokást. Kagan végül úgy dönt, hogy később határoznak a betolakodó sorsáról, és bedobatja a gödörbe. Azt persze az idegen nem tudja, hogy Cessa, vagy a törpe megjegyzése egyelőre nem több, mint ízetlen tréfa. Azt úgysem az ő jelenlétében fogják megvitatni, hogy mit is csináljanak vele.*
- Megkaphatnád az egyik fülét!
*jegyzi meg Kaganra nézve, aki remélhetőleg érti a célzást, csakúgy mint a törzs többi tagja. Mind ismerik a mendemondákat a régi idők Szellemjáróiról, akik sokkal ijesztőbbek voltak, mint Lea, és valószínűleg sokkal több hókuszpókuszt is bevetettek annak érdekében, hogy ijesztőnek is tartsák őket. Csodával határos módon Leának (és előtte már pár elődjének is) hókuszpókuszok nélkül is van tekintélye, mert a Szellemeket félik.
Kagan végülis a beszámolók és a betolakodó begödrözése után eldönti, hogy mi is lesz a másnapi teendő. Valaki megy a városba, valaki marad. Ő pont marad, ami miatt kissé csalódott, de nyilván lesz még alkalma neki is megnézni a várost. A "bevásárlólistát" pedig nélküle is el tudják intézni. Isu közben kérlelni kezdi fivérét, és csodával határos módon Cessa is nővére mellé áll - persze nyilván nem lesz "ingyen". Lea pedig Isu kezébe adja az összetekert papírost - elvégre Isu egész jól boldogul a betűkkel, nem úgy, mint fivére. Van még némi pénzük, amit körülbelül ilyen kiadásokra szántak - hisz ételt az erdő is ad.*
- A húgodnál a lista, hogy mit kell venni beszerezzetek feltétlenül.
*Lea hangjában van valami, amiből Kagan biztosra veheti, hogy jobb lesz ha nem ellenkezik. No nem azért mert a Szellemek majd jól megverik, hanem azért mert lehet, hogy a következő éjszakában nem lelné túl sok örömét. Márpedig a szelíd mosoly valamit ígér, valami olyasmit, ami nem olyan hivatalos és gépies, mint a Szertartás, és nem is a Szellemekről szól, hanem az élvezetről. Semmi látomás, csak színtiszta kéj. Mert Lea mégiscsak nőből van, és szereti, ha olykor kényeztetik, mégpedig úgy, hogy Kagan ezúttal ne arra használja a nyelvét, és a száját, hogy beszéljen... Merthogy a férfi ebből a szempontból is elég találékony tud lenni, nem csak amikor egy betolakodó móresre tanításánál. Egye fene, vihetik Cessát is, az ilyesmi sincsen Leának ellenére, bár Kagan úgysem bír két nővel, de szerencsére nézni is szereti.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.11 20:08:04
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:41:03
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:41:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – tábor közepe//
- Jól van Rolko, jó fogásod volt ma.
* A kötözést meghagyja neki, kicsit mókázzon a fickó, ha már ilyen egyhangúan és unalmasan telik az őrsége. Valami mókát kellene neki kitalálni, kár hogy eddig még nem sompolygott a tábor körül egy óriás nőstény, annak nagyobb hasznát vennék, mint ennek a szegény ördögnek itt. Legalább a két óriásuk jól szórakozna néha. Igaz ő rá is ráférne már valami újdonság, a megszokott törzsbéli egy-két lány helyett valaki más innen, vagy a városból talán. Na mindegy, jobb dolga amúgy sem akadt, segített őrizni a foglyot, így mikor Rolko elmegy hasat tömni, ő marad és felügyel. Késének hegyével tisztogatja a körmeit, játszadozik az éles pengével, csak úgy persze, merő viccből, felebarátilag. Úgyhogy Rolko és a fogoly mellett marad és ő is a kíséret része lesz, amikor az óriás Kagan elé viszi a foglyot. Bedobja ő a szótlant bármilyen göndörbe, torkát is elmetszi, ezen ne múljék. Majd a szellemek döntenek. De ez a Cessa igen csintalan teremtés, megkörnyékezné. Lát és hall annyit, amennyit kell, a sápadt kis teremtés érdekes falatnak tűnik. *
- Jól van Rolko, jó fogásod volt ma.
* A kötözést meghagyja neki, kicsit mókázzon a fickó, ha már ilyen egyhangúan és unalmasan telik az őrsége. Valami mókát kellene neki kitalálni, kár hogy eddig még nem sompolygott a tábor körül egy óriás nőstény, annak nagyobb hasznát vennék, mint ennek a szegény ördögnek itt. Legalább a két óriásuk jól szórakozna néha. Igaz ő rá is ráférne már valami újdonság, a megszokott törzsbéli egy-két lány helyett valaki más innen, vagy a városból talán. Na mindegy, jobb dolga amúgy sem akadt, segített őrizni a foglyot, így mikor Rolko elmegy hasat tömni, ő marad és felügyel. Késének hegyével tisztogatja a körmeit, játszadozik az éles pengével, csak úgy persze, merő viccből, felebarátilag. Úgyhogy Rolko és a fogoly mellett marad és ő is a kíséret része lesz, amikor az óriás Kagan elé viszi a foglyot. Bedobja ő a szótlant bármilyen göndörbe, torkát is elmetszi, ezen ne múljék. Majd a szellemek döntenek. De ez a Cessa igen csintalan teremtés, megkörnyékezné. Lát és hall annyit, amennyit kell, a sápadt kis teremtés érdekes falatnak tűnik. *
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:33:20
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:33:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – tábor közepe//
*Idegenül hat a megszólítás, ami elhagyja a férfi ajkait, szerencsére, nem rezzen össze, ám hosszú pillanatokig ott függ a leereszkedő, értetlen feszültség, amit a szavak okoznak. Sok mindent nem tud a lány, többek közt azt sem, hogy miért hozták egyáltalán magukkal a kivonuláskor. Kicsi volt még és túl ijedt, hogy megértse az okokat. Rajta kívül annyi fattyú volt még – fiúk és lányok vegyesen, kisebbek nagyobbak, erősebbek, okosabbak. Olyanok, akikkel közelebbi kapcsolatban, valódi „testvéri szeretetben” nevelkedett Kagan. Annyi őnála hasznosabb szolga, ágyas, elfek, félvérek minden fajtából. Mégis ő van most itt.. A néhány pillanat alatt végigvonuló eszmefuttatást megszakítja végül, hiszen egymaga úgysem jön rá, muszáj beszélnie valamelyik idősebb taggal arról, hogyan történt pontosan a mészárlás.*
- Estét. *biccent a férfinak, majd a helyzetet Hrothgaar viccelődése menti meg. Mint csaknem mindenki, ő is elvigyorodik, s gonosz ívű mosolya a tündér szavaira még tovább szélesedik. Nem kacag vagy nevetgél, igyekszik csendes és észrevétlen maradni, nem elpirulni, nem mutatni túlzott érdeklődést az intimebb téma felé. Mint a törzs ifjai, a harcosokkal együtt nevet.
Sovány, sápadt, kicsi és többnyire testvérei levetett (avagy tőlük ellopott) rongyait hordja. Jól van ez így, igyekszik fenntartani az állapotot, hiszen eddig egyetlen törzsbéli hímneműnek sem jutott eszébe, hogy a pusztán töltött évek alatt felnőtt nővé érett. A fogoly nem sokat reagál a kenyértörésre, így Cessa szalmaláng-érdeklődését is hamar elveszti a ficsúr. Dob lesz, avagy pörkölt, többé nem izgatja a dolog. Talán, ha nyúzásra kerül a sor önként ajánlkozik majd, de a fogoly sorsát döntsék el a szellemek és a sámán.
Nem tűnik el a döntéshozatal után sem, így Kagan városba menésről szőtt terveit hallja, s újabb meglepetésére, ő is velük tart. Persze, nem kell túl nagy ész ahhoz, hogy sejtse, sokat nyom a latban az, hogy ő már járt a városban- a városnál, mégis meglepetésként éri a dolog. Nincs túl sok kedve hozzá, ám ez az újonnan kapott figyelem annyira idegen és annyira vonzó, hogy nem tud, nem is akar ellenkezni.*
- Mikor indulunk? * a napszak nem mindegy, ám a válasz előtt Isu is csatlakozik hozzájuk. Mindentől óvott nővére érdekes kéréssel áll elő. Először gyilkos pillantással próbálja elűzni a figyelem-rablót, majd önző kis tervek formálódnak a vékonycsontú koponyában.*
- Had jöjjön ő is! Vigyázok rá! * veszi elő azt a kérlelő hangot, amit nagyjából kislány kora óta nem használt. Akkoriban igen nagy hatásfokkal működött. Mindeközben egy lopott pillantást vált a másik nővel: Isurii biztos lehet abban, megkéri az árát annak, hogy mellé állt.*
*Idegenül hat a megszólítás, ami elhagyja a férfi ajkait, szerencsére, nem rezzen össze, ám hosszú pillanatokig ott függ a leereszkedő, értetlen feszültség, amit a szavak okoznak. Sok mindent nem tud a lány, többek közt azt sem, hogy miért hozták egyáltalán magukkal a kivonuláskor. Kicsi volt még és túl ijedt, hogy megértse az okokat. Rajta kívül annyi fattyú volt még – fiúk és lányok vegyesen, kisebbek nagyobbak, erősebbek, okosabbak. Olyanok, akikkel közelebbi kapcsolatban, valódi „testvéri szeretetben” nevelkedett Kagan. Annyi őnála hasznosabb szolga, ágyas, elfek, félvérek minden fajtából. Mégis ő van most itt.. A néhány pillanat alatt végigvonuló eszmefuttatást megszakítja végül, hiszen egymaga úgysem jön rá, muszáj beszélnie valamelyik idősebb taggal arról, hogyan történt pontosan a mészárlás.*
- Estét. *biccent a férfinak, majd a helyzetet Hrothgaar viccelődése menti meg. Mint csaknem mindenki, ő is elvigyorodik, s gonosz ívű mosolya a tündér szavaira még tovább szélesedik. Nem kacag vagy nevetgél, igyekszik csendes és észrevétlen maradni, nem elpirulni, nem mutatni túlzott érdeklődést az intimebb téma felé. Mint a törzs ifjai, a harcosokkal együtt nevet.
Sovány, sápadt, kicsi és többnyire testvérei levetett (avagy tőlük ellopott) rongyait hordja. Jól van ez így, igyekszik fenntartani az állapotot, hiszen eddig egyetlen törzsbéli hímneműnek sem jutott eszébe, hogy a pusztán töltött évek alatt felnőtt nővé érett. A fogoly nem sokat reagál a kenyértörésre, így Cessa szalmaláng-érdeklődését is hamar elveszti a ficsúr. Dob lesz, avagy pörkölt, többé nem izgatja a dolog. Talán, ha nyúzásra kerül a sor önként ajánlkozik majd, de a fogoly sorsát döntsék el a szellemek és a sámán.
Nem tűnik el a döntéshozatal után sem, így Kagan városba menésről szőtt terveit hallja, s újabb meglepetésére, ő is velük tart. Persze, nem kell túl nagy ész ahhoz, hogy sejtse, sokat nyom a latban az, hogy ő már járt a városban- a városnál, mégis meglepetésként éri a dolog. Nincs túl sok kedve hozzá, ám ez az újonnan kapott figyelem annyira idegen és annyira vonzó, hogy nem tud, nem is akar ellenkezni.*
- Mikor indulunk? * a napszak nem mindegy, ám a válasz előtt Isu is csatlakozik hozzájuk. Mindentől óvott nővére érdekes kéréssel áll elő. Először gyilkos pillantással próbálja elűzni a figyelem-rablót, majd önző kis tervek formálódnak a vékonycsontú koponyában.*
- Had jöjjön ő is! Vigyázok rá! * veszi elő azt a kérlelő hangot, amit nagyjából kislány kora óta nem használt. Akkoriban igen nagy hatásfokkal működött. Mindeközben egy lopott pillantást vált a másik nővel: Isurii biztos lehet abban, megkéri az árát annak, hogy mellé állt.*
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:05:33
Üzenet elküldve: 2014-01-11 19:05:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Vajon meddig kerülheti el a sorsot és az mikor dönt úgy, hogy lecsap rá? Ujjai megszorulnak a papírfecnin, kedve lenne eldobni, de valami mégis megakadályozza, így a rövidke levél tovább szenved egyre szorosabbra váló öklében. Mindegy, hova megy, amikor azt is hiszi, hogy teljesen idegenek veszik körbe, akik mit sem sejtenek róla, kiderül, hogy egy szempár mégis figyeli minden lépését, minden tettét és továbbítják is a megfelelő személyhez.
Dühödten vágja zsebre a papírt végül, elég volt az álldogálásból, itt az ideje, hogy hazafelé induljon. Nem is igazán tudja, kire mérges inkább: a kémre, aki követte vagy saját magára. Tudja a törvényt, nem csak agyába vésték bele gondosan a szabályokat, ő pedig mégis szembeszegült ezekkel és csak a saját feje után ment. Keze akaratlanul siklik kardja markolatára, ahogy arca megfeszül. Sosem lesz vége? Azért jött, hogy tanuljon, megismerje a fény világát, hogy az itt megszerzett tapasztalatokkal lehessen még értékesebb harcos, aki valóban népe hasznára van. Miért követik még ide is besúgók? Egy csöppnyi szabadsága sem lehet? Meg sem kellene igazából lepődnie, azon már inkább, hogy eddig közvetlenül nem lépett vele kapcsolatba. Mint egy kutya, akit kicsaptak az udvarra, de hiába szaladgálhat fel-alá, a nyakába akasztott lánc időnként visszarántja, feledtetve a végtelenség illúzióját. Jobb lesz mielőbb visszatérni a fogadóba és figyelmeztetni Faeust, hogy a lépéseiket figyelik, így ő is vigyázzon magára jobban.*
Dühödten vágja zsebre a papírt végül, elég volt az álldogálásból, itt az ideje, hogy hazafelé induljon. Nem is igazán tudja, kire mérges inkább: a kémre, aki követte vagy saját magára. Tudja a törvényt, nem csak agyába vésték bele gondosan a szabályokat, ő pedig mégis szembeszegült ezekkel és csak a saját feje után ment. Keze akaratlanul siklik kardja markolatára, ahogy arca megfeszül. Sosem lesz vége? Azért jött, hogy tanuljon, megismerje a fény világát, hogy az itt megszerzett tapasztalatokkal lehessen még értékesebb harcos, aki valóban népe hasznára van. Miért követik még ide is besúgók? Egy csöppnyi szabadsága sem lehet? Meg sem kellene igazából lepődnie, azon már inkább, hogy eddig közvetlenül nem lépett vele kapcsolatba. Mint egy kutya, akit kicsaptak az udvarra, de hiába szaladgálhat fel-alá, a nyakába akasztott lánc időnként visszarántja, feledtetve a végtelenség illúzióját. Jobb lesz mielőbb visszatérni a fogadóba és figyelmeztetni Faeust, hogy a lépéseiket figyelik, így ő is vigyázzon magára jobban.*
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 18:50:10
Üzenet elküldve: 2014-01-11 18:50:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után//
* Egyenlőre sem Lisé, sem Eanna nem tud segíteni, nincs is nagyon miben, a hím sérüléseit ellátta, a láz lenyomásához pedig nem kell neki asszisztálni. Elég, ha Kell vagy más marad mellette még, biztos ami biztos alapon. Annyira nem tart az orktól, nincs olyan bőrben, hogy nagyon ugrálna. A hím próbálkozni a hírközléssel, beszélne, de nehezen megy neki. *
- Attól függ, hogy ki az az Ugug? Téged hívnak így hím?
* Tudja hogy az ork fajzatok milyen furán szoktak beszélni. *
- Gyógyító.
* Kézfeje a hím homlokára simul, le a nyakára. Még mindig lázas, időbe fog telleni, hogy össze tudja szedni a hímet beszédképesebb állapotba. Márpedig tudja anélkül is, hogy Kagan a sátorban járt volna, hogy a vezérnek kérdései lesznek. Megteszi hát, ami tőle telik, még ha az ork hím nem is abba a kategóriába tartozik, akiért a körmét rágná. *
- Tanulj meg kérni ork, könnyebben eléred a célod.
* Okítja ki keresetlenül, de rövidesen megérkezik a víz is. Benedvesíti vele a hím száját és leenged néhány kortyot a torkán is. Órák múltán újabb adag főzetet ereszt le a hím száján, hogy csillapítsa lázát és fájdalmát. Lecseréli a kötést és vár csendben, figyel. Jó lenne, ha elaludna végre, akkor kimegy és eszik néhány falatot és megnézi, kedvese és a többiek vissza tértek e már a városból? A tűznél ott van még Kagan is és egy fogoly, akiről ő nem sokat tud. Őt kicsit közelebbről is megnézi magának, hallván hogy mi mindent terveznének vele. *
- A sérült orknak magas láza van, ha azt legyűri, megmarad. Motyog, valami égő sátrakról, egyenlőre semmit nem tudtam kiszedni belőle. Ez is lehet, hogy a magas láztól van és csak félrebeszél.
A foglyot élve és sebesülten se engedjük el, semmi esetre sem. Most már ne, bajt okozhat. Áldozzátok fel vagy tartsátok meg szolgának.
* Utóbbit nem gondolja teljesen komolyan, egy férfit nehezebb betörni és később sok bajt okozhat még, ha nem végeztek vele rendes munkát. Vizet, fát hordani, vadat felhajtani jó lenne, de sokáig kellene figyelni rá, hogy nem szökik e meg. Úgy látszik a városból is visszatért mindenki, ettől megnyugszik és eszik egy keveset. Utána visszatér az orkhoz és figyel rá. Ha lentebb megy a láza, talán ad neki valamit enni, addig csak a folyadékot erőlteti belé. A mai éjszakát beteg dajkálással fogja tölteni és nem férjével, sajnos. *
* Egyenlőre sem Lisé, sem Eanna nem tud segíteni, nincs is nagyon miben, a hím sérüléseit ellátta, a láz lenyomásához pedig nem kell neki asszisztálni. Elég, ha Kell vagy más marad mellette még, biztos ami biztos alapon. Annyira nem tart az orktól, nincs olyan bőrben, hogy nagyon ugrálna. A hím próbálkozni a hírközléssel, beszélne, de nehezen megy neki. *
- Attól függ, hogy ki az az Ugug? Téged hívnak így hím?
* Tudja hogy az ork fajzatok milyen furán szoktak beszélni. *
- Gyógyító.
* Kézfeje a hím homlokára simul, le a nyakára. Még mindig lázas, időbe fog telleni, hogy össze tudja szedni a hímet beszédképesebb állapotba. Márpedig tudja anélkül is, hogy Kagan a sátorban járt volna, hogy a vezérnek kérdései lesznek. Megteszi hát, ami tőle telik, még ha az ork hím nem is abba a kategóriába tartozik, akiért a körmét rágná. *
- Tanulj meg kérni ork, könnyebben eléred a célod.
* Okítja ki keresetlenül, de rövidesen megérkezik a víz is. Benedvesíti vele a hím száját és leenged néhány kortyot a torkán is. Órák múltán újabb adag főzetet ereszt le a hím száján, hogy csillapítsa lázát és fájdalmát. Lecseréli a kötést és vár csendben, figyel. Jó lenne, ha elaludna végre, akkor kimegy és eszik néhány falatot és megnézi, kedvese és a többiek vissza tértek e már a városból? A tűznél ott van még Kagan is és egy fogoly, akiről ő nem sokat tud. Őt kicsit közelebbről is megnézi magának, hallván hogy mi mindent terveznének vele. *
- A sérült orknak magas láza van, ha azt legyűri, megmarad. Motyog, valami égő sátrakról, egyenlőre semmit nem tudtam kiszedni belőle. Ez is lehet, hogy a magas láztól van és csak félrebeszél.
A foglyot élve és sebesülten se engedjük el, semmi esetre sem. Most már ne, bajt okozhat. Áldozzátok fel vagy tartsátok meg szolgának.
* Utóbbit nem gondolja teljesen komolyan, egy férfit nehezebb betörni és később sok bajt okozhat még, ha nem végeztek vele rendes munkát. Vizet, fát hordani, vadat felhajtani jó lenne, de sokáig kellene figyelni rá, hogy nem szökik e meg. Úgy látszik a városból is visszatért mindenki, ettől megnyugszik és eszik egy keveset. Utána visszatér az orkhoz és figyel rá. Ha lentebb megy a láza, talán ad neki valamit enni, addig csak a folyadékot erőlteti belé. A mai éjszakát beteg dajkálással fogja tölteni és nem férjével, sajnos. *
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 17:57:58
Üzenet elküldve: 2014-01-11 17:57:58
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya//
*Szemkontaktus. Hát kedvét nem szegi.*
- Nem éri meg felnőni.
*Magyarázza, de el nem magyarázza. Az már sok lenne egy emberi elmének. Így se érti senki mit miért csinál olykor. De nem baj, ő már csak ilyen, ezért elnézik. Cipót elmajszolja, közben talán mond egy két szót.*
- Szerintem... Szép az idő. Annyira megszokjuk a jót, hogy némelyek már fel se figyelnek rá.
*Így hangzik egy optimista beszéd, egy leharcolt, hosszú utazás után. Madárkája felreppen, ahogy már mindenki mondogalja.*
- De irigylem.
*S igencsak, mert neki az is el lett dalolva milyen érzés szárnyalni. Heves elmesélte az első repülését, meg egy s mást. Milyen lehet egy olyannak, aki nem szokott hozzá a jóhoz.
Egy ideig haladnak, majd lepihennek, kis étek...*
- Majd csak jön.
* Válaszol Waldrannak együgyűen. S egy idő után megüti valami, feltekint az égre, ott jön. Hamarosan leszáll, és megtájékoztatja őket.*
*Szemkontaktus. Hát kedvét nem szegi.*
- Nem éri meg felnőni.
*Magyarázza, de el nem magyarázza. Az már sok lenne egy emberi elmének. Így se érti senki mit miért csinál olykor. De nem baj, ő már csak ilyen, ezért elnézik. Cipót elmajszolja, közben talán mond egy két szót.*
- Szerintem... Szép az idő. Annyira megszokjuk a jót, hogy némelyek már fel se figyelnek rá.
*Így hangzik egy optimista beszéd, egy leharcolt, hosszú utazás után. Madárkája felreppen, ahogy már mindenki mondogalja.*
- De irigylem.
*S igencsak, mert neki az is el lett dalolva milyen érzés szárnyalni. Heves elmesélte az első repülését, meg egy s mást. Milyen lehet egy olyannak, aki nem szokott hozzá a jóhoz.
Egy ideig haladnak, majd lepihennek, kis étek...*
- Majd csak jön.
* Válaszol Waldrannak együgyűen. S egy idő után megüti valami, feltekint az égre, ott jön. Hamarosan leszáll, és megtájékoztatja őket.*
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-11 17:07:32
Üzenet elküldve: 2014-01-11 17:07:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás – másnap napnyugta után – tábor közepe//
*Daeros távozása után részletesen beszámolt Leandanának a reggeli búcsúzkodásról, a nap hátralévő része azonban eseménytelenül telt. Isurii néha bekukucskált az orkot őrző sátorba, amolyan "megdöglött már?" - fejjel, de minden alkalommal csalódnia kellett. A förmedvény élt. Nagy belén látta jól ahogyan szuszog, hiába csöndesedett el, s szenderedett álomba. Úgy tűnik megmarad, de ez a tény nem kifejezetten villanyozta fel az egéybként minden más miatt rettentően boldog Thargodar lányt.
Harath és az északi csapat, a vendégek és a hallottak körül keringtek gondolatai egész nap.
A reggeli lovaglást követően délután is nyeregbe pattant, hogy körbelovagolja a tábort az erdei fák mentén. Bőven látótávolságon belül maradt, így mivel Kagan reggel jóváhagyta ilyen jellegű akcióit, már nem is fárasztotta azzal, hogy ismét elé járul szándékával. Fogta magát és cselekedett. Az egyetlen szokatlan dolog, ami szemet szúrt neki az az erdőben kódorgó Lisé. Nem volt jellemző, hogy őrséget vállalt volna a lány.
Mire visszaért a többiek már vissza is cipelték a szerencsétlenül járt idegent korábbi helyére és -nyilván- megvitattak pár font kérdést, mert Valian is visszatért nemrég a jelek szerint.
Iusrii kíváncsiskodva csatlakozik a többiekhez és Kagan közelébe sunnyog. Nem is kell kérdezősködnie, a vezér épp akkor jelenti be a holnapi terveket. Izgatottan várja, hogy saját nevét is meghallja, de ez nem történik meg. Kicsit előrébb araszol, hogy bátyja észrevegye és előveszi a kedvéért a legragyogóbb tekintetét és legbájosabb mosolyát.*
-Veletek tarthatok?
*Kérdezi végül, ha esetleg nem lenne egyértelmű miért puncsol.
Szeret a táborban időzni, kedvére lenne egy nap a szigorú felügyelet nélkül, de a Vadász mesélt a templomról és a papokról. A városban kell felkeresnie őket, ha meg akarja tudni miként parancsolhat a Szélnek. Márpedig eltökélt szándéka, hogy kideríti! Titkon abban is reménykedik, hogy meg is tanítják neki a módját. Nem ért a harchoz, sem a gyógyításhoz, a Szellemek nyelvét nem érti, de a varázsláshoz talán van tehetsége, mely eddig -mester híján- nem mutatkozott még meg.
Nagyon szeretné, ha bátyja nem utasítaná el kérését, ám ha mégis úgy látja jónak Kagan, hogy Isuriinak a táborban a helye, abban az esetben nem ellenkezik.*
*Daeros távozása után részletesen beszámolt Leandanának a reggeli búcsúzkodásról, a nap hátralévő része azonban eseménytelenül telt. Isurii néha bekukucskált az orkot őrző sátorba, amolyan "megdöglött már?" - fejjel, de minden alkalommal csalódnia kellett. A förmedvény élt. Nagy belén látta jól ahogyan szuszog, hiába csöndesedett el, s szenderedett álomba. Úgy tűnik megmarad, de ez a tény nem kifejezetten villanyozta fel az egéybként minden más miatt rettentően boldog Thargodar lányt.
Harath és az északi csapat, a vendégek és a hallottak körül keringtek gondolatai egész nap.
A reggeli lovaglást követően délután is nyeregbe pattant, hogy körbelovagolja a tábort az erdei fák mentén. Bőven látótávolságon belül maradt, így mivel Kagan reggel jóváhagyta ilyen jellegű akcióit, már nem is fárasztotta azzal, hogy ismét elé járul szándékával. Fogta magát és cselekedett. Az egyetlen szokatlan dolog, ami szemet szúrt neki az az erdőben kódorgó Lisé. Nem volt jellemző, hogy őrséget vállalt volna a lány.
Mire visszaért a többiek már vissza is cipelték a szerencsétlenül járt idegent korábbi helyére és -nyilván- megvitattak pár font kérdést, mert Valian is visszatért nemrég a jelek szerint.
Iusrii kíváncsiskodva csatlakozik a többiekhez és Kagan közelébe sunnyog. Nem is kell kérdezősködnie, a vezér épp akkor jelenti be a holnapi terveket. Izgatottan várja, hogy saját nevét is meghallja, de ez nem történik meg. Kicsit előrébb araszol, hogy bátyja észrevegye és előveszi a kedvéért a legragyogóbb tekintetét és legbájosabb mosolyát.*
-Veletek tarthatok?
*Kérdezi végül, ha esetleg nem lenne egyértelmű miért puncsol.
Szeret a táborban időzni, kedvére lenne egy nap a szigorú felügyelet nélkül, de a Vadász mesélt a templomról és a papokról. A városban kell felkeresnie őket, ha meg akarja tudni miként parancsolhat a Szélnek. Márpedig eltökélt szándéka, hogy kideríti! Titkon abban is reménykedik, hogy meg is tanítják neki a módját. Nem ért a harchoz, sem a gyógyításhoz, a Szellemek nyelvét nem érti, de a varázsláshoz talán van tehetsége, mely eddig -mester híján- nem mutatkozott még meg.
Nagyon szeretné, ha bátyja nem utasítaná el kérését, ám ha mégis úgy látja jónak Kagan, hogy Isuriinak a táborban a helye, abban az esetben nem ellenkezik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579