Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 41 (801. - 820. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
820. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:13:13
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:13:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
*Most, hogy már tudja, hogy jó fogásnak számít a két fácán - amit akár egymaga, együltő helyében el tudna puszítani -, büszkén kihúzza magát.
Az elf lányra vonatkozó kérdés-szerűségre csak vállat von.*
-Én nem láttam.
*Bízik benne, hogy nem fog elveszni a nő és nem fogják az éjszakát azzal tölteni ilyen fárasztó út után, hogy őt keresgélik az erdőben.
Hevesen bólogat. Egész könnyen ment a mai vadászat, szerencséjük volt, avagy tényleg termékeny vidékre érkeztek. Akheelnak más nem is kell a boldogsághoz.*
-Ez? *emeli fel a követ* - Egy kavics. Nédda'!
*Salanel kezébe nyomja kis kincsét.*
-Jó, mi? Most találtam, először azt hittem tojás, csak azért vettem fel. De nem. Nem az. Szerinted tudna belőle faragni valaki egy medált nekem?
819. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:04:57
Üzenet elküldve: 2013-12-16 02:04:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
-No, itt is jön az egyikük.
*Biccent a kézmosás után a közeledő Akheel irányába, aztán kissé csodálkozva figyeli, ahogy a lány nemes egyszerűséggel belégyalogol... vagyis majdnem.*
-Két fácán ? Az jó fogás.
*Válaszolja, miközben szemügyre is veszi a zsákmányt. Az ínyencek ehetik ezt. Van már hal, vad, szárnyas, teljes lakoma. Még akkor is ezt mondaná, ha nem éhezett volna az elmúlt napokban. Az biztos, hogy jól fog esni a meleg étel, amivel teletömheti gyomrát.*
-Remélem Elenyelt se ejtette fogságba az erdő szelleme.
*A két fácánt lerakja maga mellé. Neki mára elég volt az őz, nem akar a madarakkal is foglalatoskodni, azokat más is megtisztíthatja.*
-Ez sikeres portya volt, mehetünk máskor is. Sok ehető állat él a környéken.
*Elég ahhoz, hogy ne haljanak éhen.*
-Az micsoda ?
*Kérdi a kőről, amit átszellemülten vizsgálgat a lány.*
-No, itt is jön az egyikük.
*Biccent a kézmosás után a közeledő Akheel irányába, aztán kissé csodálkozva figyeli, ahogy a lány nemes egyszerűséggel belégyalogol... vagyis majdnem.*
-Két fácán ? Az jó fogás.
*Válaszolja, miközben szemügyre is veszi a zsákmányt. Az ínyencek ehetik ezt. Van már hal, vad, szárnyas, teljes lakoma. Még akkor is ezt mondaná, ha nem éhezett volna az elmúlt napokban. Az biztos, hogy jól fog esni a meleg étel, amivel teletömheti gyomrát.*
-Remélem Elenyelt se ejtette fogságba az erdő szelleme.
*A két fácánt lerakja maga mellé. Neki mára elég volt az őz, nem akar a madarakkal is foglalatoskodni, azokat más is megtisztíthatja.*
-Ez sikeres portya volt, mehetünk máskor is. Sok ehető állat él a környéken.
*Elég ahhoz, hogy ne haljanak éhen.*
-Az micsoda ?
*Kérdi a kőről, amit átszellemülten vizsgálgat a lány.*
818. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-16 01:51:42
Üzenet elküldve: 2013-12-16 01:51:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
*A férfi javaslatára visszaveti magát az erdőbe. Persze, csak képletesen. Valójában nem ugrik bele a szomszédos bokorba, bár könnyen kis lehetne nézni ilyesmit is a bolondos kis nőstényből. Nem tűnik túl bonyolult nőnek, de ennek ellenére nagyon érzékeny.
Azért is időzik olyan sokáig, mert igazán magávalragadja az egyik különleges kavics, amit menet közben talál. A felszíne sima, mint a folyami köveknek. Sötétszürke és mégis fehér pettyek tartkítják. Ha nem vette volna kezébe, még azt hinné, hogy valamiféle madár pottyantotta ki.
A tábori forgatag cseppet sem zavarja meg átszellemült vizsgálódásában. Megtanulta már kizárni a hétköznapi zajokat. Nem lát, nem hall, nem beszél. Esetleg motyog. De most azt sem.
Nem csoda, hogy kis híján belegyalogol Salanelbe.*
-Öh.
*Nyekken Akheel, majd mint aki álomból ébred: körbepislog.*
-Csak ezt a két fácánt hoztam. Jobb nem akadt.
*Nyújtja át a zsákmányt a férfinek, mogyorószín szemeivel érdeklődve fürkészi őt és kis társaságát.*
817. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 23:09:28
Üzenet elküldve: 2013-12-15 23:09:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*A kis nőstény ismét hasznavehetetlen, legalábbis neki. Ó, azt tudja, hogy fajához méltóan ügyes a keze, és talán még ágymelegítőnek sem utolsó - ezt meg kell becsülni, sok most a nőtlen harcos a törzsben, és csak felesleges hepciáskodás lenne az asszonyok között, és még feleslegesebb vérontás a férfiak között, ha egymás nőinek ágyába mászkálnának - de újra megfordul benne a gondolat, hogy vagy el kellene adni, vagy teherbe kellene ejteni, és hozzákötni valakihez. Nagy kár Rhamdisért, fene nagy kár.*
- Eggen. De ő már halott. *a továbblépés gyorsan megy a pusztán. Eredetileg több mint négyszázan indultak el keletnek a hegyekből, most már alig vannak negyvenen.*
- Hamarosan döntök a sorsodról. *mordul, majd lovát a tábor felé irányozza. Azt, hogy ennek épp itt az ideje, már messziről látja: valamiféle pofozkodás kezd kialakulni.*
- Gyere. *int a lánynak, de nem indulnak meg a többiek felé, hanem a központi sátornak veszik az irányt. Ahogy visszaérnek, kizökken a nyeregből, majd megvárja, amíg Eruanna is leszáll. Egy kicsit méregeti a nőstényt, aztán a kezébe nyomja a gyeplőt.*
- Lásd el a lovakat. Aztán egyél valamit és fürödj meg. Ki kell nézned valahogy a tanácsülésre. *ezt követően újfent nem foglalkozik a lánnyal, figyelmét a civakodók felé fordítja, kik az erdő felől közelednek. Szinte csak úgy mellesleg, unottan vonja ki kardját és fekteti a vállára, aztán vár. Előbb-utóbb megtudja, mi ez a cirkusz.*
*A kis nőstény ismét hasznavehetetlen, legalábbis neki. Ó, azt tudja, hogy fajához méltóan ügyes a keze, és talán még ágymelegítőnek sem utolsó - ezt meg kell becsülni, sok most a nőtlen harcos a törzsben, és csak felesleges hepciáskodás lenne az asszonyok között, és még feleslegesebb vérontás a férfiak között, ha egymás nőinek ágyába mászkálnának - de újra megfordul benne a gondolat, hogy vagy el kellene adni, vagy teherbe kellene ejteni, és hozzákötni valakihez. Nagy kár Rhamdisért, fene nagy kár.*
- Eggen. De ő már halott. *a továbblépés gyorsan megy a pusztán. Eredetileg több mint négyszázan indultak el keletnek a hegyekből, most már alig vannak negyvenen.*
- Hamarosan döntök a sorsodról. *mordul, majd lovát a tábor felé irányozza. Azt, hogy ennek épp itt az ideje, már messziről látja: valamiféle pofozkodás kezd kialakulni.*
- Gyere. *int a lánynak, de nem indulnak meg a többiek felé, hanem a központi sátornak veszik az irányt. Ahogy visszaérnek, kizökken a nyeregből, majd megvárja, amíg Eruanna is leszáll. Egy kicsit méregeti a nőstényt, aztán a kezébe nyomja a gyeplőt.*
- Lásd el a lovakat. Aztán egyél valamit és fürödj meg. Ki kell nézned valahogy a tanácsülésre. *ezt követően újfent nem foglalkozik a lánnyal, figyelmét a civakodók felé fordítja, kik az erdő felől közelednek. Szinte csak úgy mellesleg, unottan vonja ki kardját és fekteti a vállára, aztán vár. Előbb-utóbb megtudja, mi ez a cirkusz.*
816. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 22:00:04
Üzenet elküldve: 2013-12-15 22:00:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
* Összeszed egy kisebb öl fát, majd a lovához érve a nyeregtáskából szabad kezével előkeres egy hosszabb bőrszíjat, amivel máskor a kutyát szokta kikötni. Most ezzel átcsavarja a fát, végül csomózás után a nyeregbe húzza magát, a kupacot pedig térdére terített, előzőleg bátyjától "kölcsönkapott" bundára fekteti. Amint ezzel megvan, füttyent a közelben kóborló kutyának.
Visszaindulnak a táborhoz.*
- Te tudod, Bron. * Nem fenyeget, nem kér számon, de tudja, az ilyen nagyszájúaknak valamiért szemtől-szemben beszélve sokkal lágyabb a véleményük. Nem az ő feladata, hogy tiszteletre "nevelje" a férfit; előbb-utóbb úgyis eljut Kagan fülébe a dolog, ő majd megoldja. Poroszkálás közben megfordul fejében a gondolat, hogy lovát átadja nővérének, de végül, néhány sunyi, felmérő pillantás után elveti az ötletet. Nyilvánvalóan jót tesz Isunak a séta, mire döntésre jut, lassan meg is érkeznek.
Ledobja a kupacot, majd lecsusszan a nyeregből. Körbenézve látja, egész jól halad a tábor. Óvatosan körbekémlel, nincs-e a közelben a férfi, hogy visszakérje a bőrt, de, mivel nem látja a táboron belül, maga alá gyűri a "kölcsönkapott" prémet és a földre telepedve folytatja a korábban megszakított mókázást a kutyával.
Igyekszik a tűzifás társaság közelében maradni, hiszen, a pofon-szerűségnek hála, egész érdekesen kezd alakulni a helyzet.
Ő bármennyire is szívós lány, nem akarna-merne (hatodik) ujjat húzni a sámánnal. Nem csak a törzsbéli helyzete miatt, hanem saját jogán is kellően rémisztő tud lenni Lea, ha akar.. és most Cessa a műsor reményében fohászkodik a szellemekhez, hogy akarjon az lenni. *
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 22:01:51
* Összeszed egy kisebb öl fát, majd a lovához érve a nyeregtáskából szabad kezével előkeres egy hosszabb bőrszíjat, amivel máskor a kutyát szokta kikötni. Most ezzel átcsavarja a fát, végül csomózás után a nyeregbe húzza magát, a kupacot pedig térdére terített, előzőleg bátyjától "kölcsönkapott" bundára fekteti. Amint ezzel megvan, füttyent a közelben kóborló kutyának.
Visszaindulnak a táborhoz.*
- Te tudod, Bron. * Nem fenyeget, nem kér számon, de tudja, az ilyen nagyszájúaknak valamiért szemtől-szemben beszélve sokkal lágyabb a véleményük. Nem az ő feladata, hogy tiszteletre "nevelje" a férfit; előbb-utóbb úgyis eljut Kagan fülébe a dolog, ő majd megoldja. Poroszkálás közben megfordul fejében a gondolat, hogy lovát átadja nővérének, de végül, néhány sunyi, felmérő pillantás után elveti az ötletet. Nyilvánvalóan jót tesz Isunak a séta, mire döntésre jut, lassan meg is érkeznek.
Ledobja a kupacot, majd lecsusszan a nyeregből. Körbenézve látja, egész jól halad a tábor. Óvatosan körbekémlel, nincs-e a közelben a férfi, hogy visszakérje a bőrt, de, mivel nem látja a táboron belül, maga alá gyűri a "kölcsönkapott" prémet és a földre telepedve folytatja a korábban megszakított mókázást a kutyával.
Igyekszik a tűzifás társaság közelében maradni, hiszen, a pofon-szerűségnek hála, egész érdekesen kezd alakulni a helyzet.
Ő bármennyire is szívós lány, nem akarna-merne (hatodik) ujjat húzni a sámánnal. Nem csak a törzsbéli helyzete miatt, hanem saját jogán is kellően rémisztő tud lenni Lea, ha akar.. és most Cessa a műsor reményében fohászkodik a szellemekhez, hogy akarjon az lenni. *
A hozzászólás írója (Cessa di Aethir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 22:01:51
815. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:59:00
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:59:00
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Úgy tűnik, hogy ez a két mamlasz tényleg nem érti meg, hogy mire gondol: nedves fa, sűrű füst, és mindehhez két ember. Ha valaki kóstolgatni akarná őket akkor nyilván azokkal kezdi akik kevesebben vannak egy helyen. Mindegy, nem óhajtja tovább ezt magyarázni, hiszen ő nem ért a harcművészethez. Nyilván sokkal logikusabb rátámadni egy nagyobb csapatra, mint kettőre külön tőlük... Már a szemét sem forgatja ezen, hisz Bron és Kell nyilván talpig férfiak és a fél város elpuhult lakosságát legyűrik ketten - Lea szerint aki nem sátorban él az már elpuhult.
Viszont Bron további szájalására már érzi, hogy gyűlik az epe a gyomrában - az amúgy nagyon üres gyomrában -, és kezei is ökölbe szorulnak, de úgy hogy el is fehérednek az ujjai. Bal kezében ugye ott a kantárszár, így ezzel könnyen fogja Bron mellé kormányozni a lovát ismét - még igyekszik is kicsit "ráhúzni", és a jobbja közben elindul, hogy egy hatalmasat lekeverjen a férfinek visszakézből. Ha ez sikerül, akkor részéről ennyi volt a dolog, lezártnak tekinti és belevágja a sarkát a hátas véknyába. Ha esetleg Bron meghiúsítja ezt, és mondjuk elhajol, vagy elkapja Lea pofonra lendülő kezét, akkor minden ráveti magát - a nyeregből kellő lendületet tud venni - és akkor aztán lesz minden mi szem-szájnak ingere: csíp, rúg, karmol, harap. Hiszen Bron már szavakkal is megsértette, erre meg még a revansot is meghiúsítaná?! Ezúttal pedig nem mint Szellemjáró akar leckéztetni, hanem mint sértett lelkű asszonynép, ami valószínűleg a rosszabb..*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 22:01:54
*Úgy tűnik, hogy ez a két mamlasz tényleg nem érti meg, hogy mire gondol: nedves fa, sűrű füst, és mindehhez két ember. Ha valaki kóstolgatni akarná őket akkor nyilván azokkal kezdi akik kevesebben vannak egy helyen. Mindegy, nem óhajtja tovább ezt magyarázni, hiszen ő nem ért a harcművészethez. Nyilván sokkal logikusabb rátámadni egy nagyobb csapatra, mint kettőre külön tőlük... Már a szemét sem forgatja ezen, hisz Bron és Kell nyilván talpig férfiak és a fél város elpuhult lakosságát legyűrik ketten - Lea szerint aki nem sátorban él az már elpuhult.
Viszont Bron további szájalására már érzi, hogy gyűlik az epe a gyomrában - az amúgy nagyon üres gyomrában -, és kezei is ökölbe szorulnak, de úgy hogy el is fehérednek az ujjai. Bal kezében ugye ott a kantárszár, így ezzel könnyen fogja Bron mellé kormányozni a lovát ismét - még igyekszik is kicsit "ráhúzni", és a jobbja közben elindul, hogy egy hatalmasat lekeverjen a férfinek visszakézből. Ha ez sikerül, akkor részéről ennyi volt a dolog, lezártnak tekinti és belevágja a sarkát a hátas véknyába. Ha esetleg Bron meghiúsítja ezt, és mondjuk elhajol, vagy elkapja Lea pofonra lendülő kezét, akkor minden ráveti magát - a nyeregből kellő lendületet tud venni - és akkor aztán lesz minden mi szem-szájnak ingere: csíp, rúg, karmol, harap. Hiszen Bron már szavakkal is megsértette, erre meg még a revansot is meghiúsítaná?! Ezúttal pedig nem mint Szellemjáró akar leckéztetni, hanem mint sértett lelkű asszonynép, ami valószínűleg a rosszabb..*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 22:01:54
814. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:44:22
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:44:22
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar honfoglalás-nyúzás,egyéb//
*Azt látja, hogy megértették az üzenetét. A véleményüket is sejtve érzi. És nos, nem úgy tűnik, hogy átéreznék. Nem okolja őket ezért. Ő türelmes. Még kérdő pillantást vet a vörös hajú Lisére, Erayára reméli ők nem hagyják cserben.
Amíg őt nem kérik rá, addig nem fog nyúzni, vagy állatot főzni. Az utóbbit ha minőségre vágynak biztos nem bízzák rá.*
- Megbosszulja a megemésztett hús, ha nem adsz rá módot. - *Teszi még hozzá a korábbiakhoz.* Ha már állatot kell fogyasztani annak úgynevezett rituáléja van. Hiába, tél van. Nem sok ehető növényt találni.
Hevest kicsit megcirógatja csőrénél, de még a határokon belül. Mikor belső szervekre kerül a sor csak pislog.*
- Mit csinálok én velük?
*Ha esetleg felveti az ötletét a szertartásra, arra is megfelelően válaszol.*
- Nos, ilyesmit én nem teszek. Amit teszek, az nem ilyen.
*Nincs szükség áldozatok bemutatására, vagy hasonlókra. Legalább is ő nem él ilyen eszközökkel.*
- Ja.
*Fűzi hozzá Salanel vadászokra való visszatérésére vonatkozó elszólására. Amit Eraya gondol azt jobb is, hogy Rikicr nem hallja, megint hozzáfűzné, hogy tisztesen álljon hozzá az állat koncoláshoz. Ilyen módon dicsőíteni ügyességet figyelmen kívülre hagyni mit is művel. Thargodar társaság elég színes. A család biztosan elfogadná a mondandóját. Vagy reméli. Leandanában biztos nem csalódna, annyira azért ismeri. Vagy gondolja, hogy ismeri.*
- Mit adsz oda? - *Kérdezi, mert hirtelen lemaradt róla. Talán az állatról van szó.*
- Illetve ti. Mármint tik a mik a nélkülem, de leshetem.- *Ad gyors választ a főzésre.
Lehet ellesi a főzés/sütés művészetét ha esetleg még szüksége lenne rá. Hacsak nem hívják félre, hogy tegye magát hasznossá.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.16 00:18:39, a következő indokkal:
Jelek pótlása; rövidítés feloldása.
*Azt látja, hogy megértették az üzenetét. A véleményüket is sejtve érzi. És nos, nem úgy tűnik, hogy átéreznék. Nem okolja őket ezért. Ő türelmes. Még kérdő pillantást vet a vörös hajú Lisére, Erayára reméli ők nem hagyják cserben.
Amíg őt nem kérik rá, addig nem fog nyúzni, vagy állatot főzni. Az utóbbit ha minőségre vágynak biztos nem bízzák rá.*
- Megbosszulja a megemésztett hús, ha nem adsz rá módot. - *Teszi még hozzá a korábbiakhoz.* Ha már állatot kell fogyasztani annak úgynevezett rituáléja van. Hiába, tél van. Nem sok ehető növényt találni.
Hevest kicsit megcirógatja csőrénél, de még a határokon belül. Mikor belső szervekre kerül a sor csak pislog.*
- Mit csinálok én velük?
*Ha esetleg felveti az ötletét a szertartásra, arra is megfelelően válaszol.*
- Nos, ilyesmit én nem teszek. Amit teszek, az nem ilyen.
*Nincs szükség áldozatok bemutatására, vagy hasonlókra. Legalább is ő nem él ilyen eszközökkel.*
- Ja.
*Fűzi hozzá Salanel vadászokra való visszatérésére vonatkozó elszólására. Amit Eraya gondol azt jobb is, hogy Rikicr nem hallja, megint hozzáfűzné, hogy tisztesen álljon hozzá az állat koncoláshoz. Ilyen módon dicsőíteni ügyességet figyelmen kívülre hagyni mit is művel. Thargodar társaság elég színes. A család biztosan elfogadná a mondandóját. Vagy reméli. Leandanában biztos nem csalódna, annyira azért ismeri. Vagy gondolja, hogy ismeri.*
- Mit adsz oda? - *Kérdezi, mert hirtelen lemaradt róla. Talán az állatról van szó.*
- Illetve ti. Mármint tik a mik a nélkülem, de leshetem.- *Ad gyors választ a főzésre.
Lehet ellesi a főzés/sütés művészetét ha esetleg még szüksége lenne rá. Hacsak nem hívják félre, hogy tegye magát hasznossá.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.16 00:18:39, a következő indokkal:
Jelek pótlása; rövidítés feloldása.
813. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:32:28
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:32:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás//
*A béke nehezen jön el közéjük, az is inkább feszült hallgatás csupán, semmint valódi nyugalom. Csodálni kezdi, hogy nem ölték meg még egymást ezalatt a néhány év alatt, mióta a többiekkel vándorol. De hát, a kompániában sem volt felhőtlen a viszonyulás, pedig az is összeszokott csapat volt. Bár olykor még le is köpték egymást, és akadtak összetűzések, harcban védték egymás oldalát, akárha a sajátjuk lenne. Így akkora jelentőséget nem tulajdonít a további vitáknak.*
- Jólvan, tényleg elég lesz. Tán hibáztunk, de nem akartunk megfagyni. Tán azzal, hogy miattunk nem fagy meg a tábor ma éjjel, jóvá is tettük. Viszont elég mókás volt, hogy mindenki rögtön ránk rohant a dologra. Menjünk inkább, és ne essen több morgás erről.
*Sóhajt fel, majd miután a maga részéről elintézettnek teszi a békére tett törekvéseket, bandukol tovább terhét meg-megigazítva a hátán. Bron érdeklődésére, amennyire a rakománytól tud, vállat von.*
- Hát, meglehet hogy némelyik nőszemély elkerül majd mostanság. De az legyen a legnagyobb bajod, cimbora.
*Lepakolja a fát egy fősátorhoz közeli helyre, mert annyit már tud, hogy úgyis a fontosabb személyek részesülnek majd elsőnek a melegből. Nincs is ezzel baja, ő ugyan tud várni még. Megleheli és dörzsöli kicsit gémberedett ujjait, majd körülnéz, hogy is áll a táborban a helyzet. Némelyek ásnak, ott már amint látja, elegen segédkeznek. Tán a sátrak összeállításában még veszik hasznát, bár az is jócskán haladt mióta odavoltak. Tehát egyelőre marad a helyén, és jobb híján a még túl nagy darab ágakat húzza odébb, csapja ketté a bárddal, és hajítja vissza egy rakásra a már tűzkész fát. Nem kerüli el a figyelmét Bron sunyulása, legalábbis gyanús neki.*
- Hát te, mire gondolsz épp?
*Morranja oda neki halkan, amint elhalad mellette.*
*A béke nehezen jön el közéjük, az is inkább feszült hallgatás csupán, semmint valódi nyugalom. Csodálni kezdi, hogy nem ölték meg még egymást ezalatt a néhány év alatt, mióta a többiekkel vándorol. De hát, a kompániában sem volt felhőtlen a viszonyulás, pedig az is összeszokott csapat volt. Bár olykor még le is köpték egymást, és akadtak összetűzések, harcban védték egymás oldalát, akárha a sajátjuk lenne. Így akkora jelentőséget nem tulajdonít a további vitáknak.*
- Jólvan, tényleg elég lesz. Tán hibáztunk, de nem akartunk megfagyni. Tán azzal, hogy miattunk nem fagy meg a tábor ma éjjel, jóvá is tettük. Viszont elég mókás volt, hogy mindenki rögtön ránk rohant a dologra. Menjünk inkább, és ne essen több morgás erről.
*Sóhajt fel, majd miután a maga részéről elintézettnek teszi a békére tett törekvéseket, bandukol tovább terhét meg-megigazítva a hátán. Bron érdeklődésére, amennyire a rakománytól tud, vállat von.*
- Hát, meglehet hogy némelyik nőszemély elkerül majd mostanság. De az legyen a legnagyobb bajod, cimbora.
*Lepakolja a fát egy fősátorhoz közeli helyre, mert annyit már tud, hogy úgyis a fontosabb személyek részesülnek majd elsőnek a melegből. Nincs is ezzel baja, ő ugyan tud várni még. Megleheli és dörzsöli kicsit gémberedett ujjait, majd körülnéz, hogy is áll a táborban a helyzet. Némelyek ásnak, ott már amint látja, elegen segédkeznek. Tán a sátrak összeállításában még veszik hasznát, bár az is jócskán haladt mióta odavoltak. Tehát egyelőre marad a helyén, és jobb híján a még túl nagy darab ágakat húzza odébb, csapja ketté a bárddal, és hajítja vissza egy rakásra a már tűzkész fát. Nem kerüli el a figyelmét Bron sunyulása, legalábbis gyanús neki.*
- Hát te, mire gondolsz épp?
*Morranja oda neki halkan, amint elhalad mellette.*
812. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:32:24
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:32:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
* A hányaveti válaszra nem reagál különösképp, elfi büszkeség ide, vagy oda. megvan a maga véleménye a barbárokról, ám logikus séma szerint élnek: ha nem nyávog és legalább látszatra teljesíti a parancsokat, illetve, ha kellően láthatatlan tud maradni, békés életet tud élni köztük, már, amennyire helyzete lehetővé teszi azt.*
- Fogalmam sincs, gyerekként jártam Artheniorban utoljára. Régen volt.
* Ami egy elfnek régen volt, az egy embernek emberöltőket jelenthet*
- Megeshet, hogy egy közös törzsfőjük sincs azóta.
* A következő kérdésre homlokára szalad szép ívű szemöldöke. *
- Rhamdis nem hagyta, hogy eladjatok.
* Mélyen legbelül álmatag szomorúság járja át, ahogy a halott férfire gondol.
~ Alig pár hete történt, mégis olyan régen!~
* Nem szól semmit, bár kíváncsi, miért is tőle kérdezget ilyeneket Kagan. Biztos benne, hogy jó álcázási képességekkel rendelkező felderítők is vannak a törzsben, velük sokkal egyszerűbb lenne utánajárni azoknak a dolgoknak, melyek érdeklik..*
* A hányaveti válaszra nem reagál különösképp, elfi büszkeség ide, vagy oda. megvan a maga véleménye a barbárokról, ám logikus séma szerint élnek: ha nem nyávog és legalább látszatra teljesíti a parancsokat, illetve, ha kellően láthatatlan tud maradni, békés életet tud élni köztük, már, amennyire helyzete lehetővé teszi azt.*
- Fogalmam sincs, gyerekként jártam Artheniorban utoljára. Régen volt.
* Ami egy elfnek régen volt, az egy embernek emberöltőket jelenthet*
- Megeshet, hogy egy közös törzsfőjük sincs azóta.
* A következő kérdésre homlokára szalad szép ívű szemöldöke. *
- Rhamdis nem hagyta, hogy eladjatok.
* Mélyen legbelül álmatag szomorúság járja át, ahogy a halott férfire gondol.
~ Alig pár hete történt, mégis olyan régen!~
* Nem szól semmit, bár kíváncsi, miért is tőle kérdezget ilyeneket Kagan. Biztos benne, hogy jó álcázási képességekkel rendelkező felderítők is vannak a törzsben, velük sokkal egyszerűbb lenne utánajárni azoknak a dolgoknak, melyek érdeklik..*
811. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:01:55
Üzenet elküldve: 2013-12-15 21:01:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
//Salanel, Lisé, Valian, Eraya - nyúzás//
- Komfortos a sátram.
* Dünnyögi még halkan, vigyorogva, mielőtt a másik vörös, Lisé is megérkezne. *
- Vadak és halak, sok remek falat. Már csak néhány hordó sör hiányzik a tökéletes vacsorához. De az ma nem lesz még, sebaj, kibírjuk egy ideig.
* Biccent csak végül köszöntésképp a lánynak, majd a tündérkének is. Fél szemét Salanel ügyes ujjain tartja. ~Nem rossz, nem rossz.~ Pár pillanattal később már az előkerülő halpikkelyeket figyeli, a szelektálást, végül azt, hogy mind a tűzbe kerül. *
- Pedig újszerű lett volna, na de majd mással nagyobb sikered lesz.
* Mosolyog rá és biztatja egy kicsit. Próbálkozni kell, ötletelni, aztán majd csak kisül belőle valami jó. Ő annyira nem foglalkozik azzal, hogy a vezér most hová megy és miért. Ha Kagan lelép valahová és csak egyvalakit visz magával, az az ő dolga. Neki amíg nem szólnak, nem foglalkozik vele, csak megjegyzi, gond esetére. Aztán meg Valian is lelép valamerre, de nem a táborból kifelé indul, maradtak hát hárman. Vagyis, kis idő elteltével négyen, mert Isurri bukkan fel mellettük. Salanel válaszol is, így nem járatja a száját fölöslegesen. Kivételesen. *
- Ha kell valakinek a vadászok közül, odaadom. De legalább letisztítom egy kicsit, azzal már nem lesz senkinek gondja.
- Ne is, majd megsütjük mi!
* Nevet fel, hogy a férfi hagyja csak meg rájuk a főzést. Neki sem nagy gond felaprítani a kellő méretekre a húst és megsütni, de ha valaki átvállalja, az sem zavarja. Besózni és felnyársalni egészben.... *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.15 21:02:54, a következő indokkal:
Jelpótlás.
//Salanel, Lisé, Valian, Eraya - nyúzás//
- Komfortos a sátram.
* Dünnyögi még halkan, vigyorogva, mielőtt a másik vörös, Lisé is megérkezne. *
- Vadak és halak, sok remek falat. Már csak néhány hordó sör hiányzik a tökéletes vacsorához. De az ma nem lesz még, sebaj, kibírjuk egy ideig.
* Biccent csak végül köszöntésképp a lánynak, majd a tündérkének is. Fél szemét Salanel ügyes ujjain tartja. ~Nem rossz, nem rossz.~ Pár pillanattal később már az előkerülő halpikkelyeket figyeli, a szelektálást, végül azt, hogy mind a tűzbe kerül. *
- Pedig újszerű lett volna, na de majd mással nagyobb sikered lesz.
* Mosolyog rá és biztatja egy kicsit. Próbálkozni kell, ötletelni, aztán majd csak kisül belőle valami jó. Ő annyira nem foglalkozik azzal, hogy a vezér most hová megy és miért. Ha Kagan lelép valahová és csak egyvalakit visz magával, az az ő dolga. Neki amíg nem szólnak, nem foglalkozik vele, csak megjegyzi, gond esetére. Aztán meg Valian is lelép valamerre, de nem a táborból kifelé indul, maradtak hát hárman. Vagyis, kis idő elteltével négyen, mert Isurri bukkan fel mellettük. Salanel válaszol is, így nem járatja a száját fölöslegesen. Kivételesen. *
- Ha kell valakinek a vadászok közül, odaadom. De legalább letisztítom egy kicsit, azzal már nem lesz senkinek gondja.
- Ne is, majd megsütjük mi!
* Nevet fel, hogy a férfi hagyja csak meg rájuk a főzést. Neki sem nagy gond felaprítani a kellő méretekre a húst és megsütni, de ha valaki átvállalja, az sem zavarja. Besózni és felnyársalni egészben.... *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.15 21:02:54, a következő indokkal:
Jelpótlás.
810. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 20:33:23
Üzenet elküldve: 2013-12-15 20:33:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Valian gyorsan tovaszáll (szó szerint), így ismét hármasban marad a két nővel, meg a gnómmal. A hókuszpókusz soha nem tartozott a kedvencei közé, kicsit még tart is tőle.*
-Kéred a belső szerveket ?
*Néz kérdőn az apróra. Talán szüksége van rá valami szertartáshoz , rituáléhoz vagy valami hasonlóhoz.*
-Ketten még vadásznak.
*Tájékoztatja a hozzájuk lépő és villámgyorsan tovább suhanó Isuriit, hogy aztán az utolsó vágásokkal és mozdulatokkal befejezze az őz előkészítését. Oldaláról egy kulacsot vesz elő, amibe előbb belekortyol, majd a maradékkal lemossa kezeiről az állat vérét. Nincs kedve elballagni a folyóig, hátasát meg nem akarja megint szolgálatba állítani. Dolgozott eleget az utóbbi pár napban.*
-Kész is. De vacsorát nem én csinálok belőle.
*Azt már valamelyik ügyesebb társa fogja megtenni. Az ő ételében nem lenne köszönet, azt csak ő tudja elfogyasztani jó étvággyal.*
*Valian gyorsan tovaszáll (szó szerint), így ismét hármasban marad a két nővel, meg a gnómmal. A hókuszpókusz soha nem tartozott a kedvencei közé, kicsit még tart is tőle.*
-Kéred a belső szerveket ?
*Néz kérdőn az apróra. Talán szüksége van rá valami szertartáshoz , rituáléhoz vagy valami hasonlóhoz.*
-Ketten még vadásznak.
*Tájékoztatja a hozzájuk lépő és villámgyorsan tovább suhanó Isuriit, hogy aztán az utolsó vágásokkal és mozdulatokkal befejezze az őz előkészítését. Oldaláról egy kulacsot vesz elő, amibe előbb belekortyol, majd a maradékkal lemossa kezeiről az állat vérét. Nincs kedve elballagni a folyóig, hátasát meg nem akarja megint szolgálatba állítani. Dolgozott eleget az utóbbi pár napban.*
-Kész is. De vacsorát nem én csinálok belőle.
*Azt már valamelyik ügyesebb társa fogja megtenni. Az ő ételében nem lenne köszönet, azt csak ő tudja elfogyasztani jó étvággyal.*
809. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 20:13:49
Üzenet elküldve: 2013-12-15 20:13:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
*Isurii csak csöndben hallgatja a horda tagjainak véleményét a bátyjáról és annak döntéseiről. Nem az a fajta, aki egyből rohan, hogy visszamondja a hallottakat Kagannak, de előfordulhat, hogy visszajut hozzá ez-az. Ha célirányosan érdeklődik nála, hazudni nem fog.
Bár Kell-el összemosolyogtak az imént -lám még sem olyan szőrös szívű a barbár!-, de Isu ábrándos tekintettel pillant a táborban gyülekezők felé, remélve, hogy talán megpillantja azt, akit titkon ezidáig keresett és várt.
A visszaút alatt van ideje bámészkodni. Hamar szemet is szúr neki a lovon ülő Kagan. Társát messziről nem ismeri fel, de kevesen vannak olyanok, akik a Sántára ültetne a vezér.*
-Bron. * fordul szelíden a férfi felé* - Ha sok ilyet beszélsz ki a szádból, a varjúk csípik ki a szemed.
*Figyelmezteti immár ő is a szószátyár harcos, de inkább játékosan, semmint komolyan felvéve a kesztyűt. Úgy hiszi, Lea és Cessa érdemben le tudják játszani ezt a meccset, míg ő inkább csak a fél-időt jelző kis csengő szerepét töltheti be az eszmecserében.*
-Mindenki megérkezett már?
*Lép oda érdeklődve az állatokat feldolgozó csapathoz, de nem telepszik melléjük. Kagan sátra felé indul még fát hozó társaival, hogy a tábor központjában rakják meg a tüzet.*
*Isurii csak csöndben hallgatja a horda tagjainak véleményét a bátyjáról és annak döntéseiről. Nem az a fajta, aki egyből rohan, hogy visszamondja a hallottakat Kagannak, de előfordulhat, hogy visszajut hozzá ez-az. Ha célirányosan érdeklődik nála, hazudni nem fog.
Bár Kell-el összemosolyogtak az imént -lám még sem olyan szőrös szívű a barbár!-, de Isu ábrándos tekintettel pillant a táborban gyülekezők felé, remélve, hogy talán megpillantja azt, akit titkon ezidáig keresett és várt.
A visszaút alatt van ideje bámészkodni. Hamar szemet is szúr neki a lovon ülő Kagan. Társát messziről nem ismeri fel, de kevesen vannak olyanok, akik a Sántára ültetne a vezér.*
-Bron. * fordul szelíden a férfi felé* - Ha sok ilyet beszélsz ki a szádból, a varjúk csípik ki a szemed.
*Figyelmezteti immár ő is a szószátyár harcos, de inkább játékosan, semmint komolyan felvéve a kesztyűt. Úgy hiszi, Lea és Cessa érdemben le tudják játszani ezt a meccset, míg ő inkább csak a fél-időt jelző kis csengő szerepét töltheti be az eszmecserében.*
-Mindenki megérkezett már?
*Lép oda érdeklődve az állatokat feldolgozó csapathoz, de nem telepszik melléjük. Kagan sátra felé indul még fát hozó társaival, hogy a tábor központjában rakják meg a tüzet.*
808. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 20:04:06
Üzenet elküldve: 2013-12-15 20:04:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Sokáig kell várnia a válaszra, már majdnem kénytelen megnoszogatni a nőstényt, amikor az válaszol. A lány sokáig vacillált és Kagan is alaposan megrágja magában a választ, amit kap, bár nem igazán tetszik neki.*
- Aha. *kommentálja végül nagyon elmésen, és rágcsálja kicsit a szája szélét, miközben ő is a horizontot fürkészi.*
- És miféle népek élnek a városban? Ki ott a törzsfőnök? *a falusi elf putri kérdésköre nem érdekli, felőle a lány bíborban és aranyban is születhetett, mindegy az.*
*Közben a lovaik lassan körbejárják a tábort, Kagan egyelőre nem veszi észre az őket követő Harath Hardoghart. Nem néz hátra, sosem tette (főleg képletesen nem), nem az a fajta. Ő előre néz, a jövő felé. Sajnos ezzel családjában egyedül volt, és ezért történt, hogy mikor kenyértörésre vitte a dolgot a Thargodrymek között, végül neki kellett menekülnie. Túl sokan voltak a régmúlton merengők, az óhitűek. Lassan félig körbejárják már kicsiny táborukat, délről kerülve meg az erdő felé, mikor Kagan a következő kérdését is felteszi.*
- Mihez is értesz te tulajdonképpen? Miért is nem adtunk el eddig? *nem provokatív a kérdés, láthatóan tényleg érdeklődő - a törzsfőnek nem kell ismernie minden szolgát a törzsben. Csak azt tudja, hogy a lány, bár lett volna keletje a húspiacon, valahogy mégis velük maradt.*
~ Talán az ágyban tud nagyot?! *erről nincs biztos információja, mert a kezdeti, még ellenkezős-harcolós hetek után - hiszen a kancákat is be kell törnie valakinek - nem igazán látogatta a nőstényt. Azokból az időkből pedig csak a visítások, karmolások és a bőgés maradt meg emlékezetében. Az azért nem elég egy alapos értékítélethez.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 20:05:59
*Sokáig kell várnia a válaszra, már majdnem kénytelen megnoszogatni a nőstényt, amikor az válaszol. A lány sokáig vacillált és Kagan is alaposan megrágja magában a választ, amit kap, bár nem igazán tetszik neki.*
- Aha. *kommentálja végül nagyon elmésen, és rágcsálja kicsit a szája szélét, miközben ő is a horizontot fürkészi.*
- És miféle népek élnek a városban? Ki ott a törzsfőnök? *a falusi elf putri kérdésköre nem érdekli, felőle a lány bíborban és aranyban is születhetett, mindegy az.*
*Közben a lovaik lassan körbejárják a tábort, Kagan egyelőre nem veszi észre az őket követő Harath Hardoghart. Nem néz hátra, sosem tette (főleg képletesen nem), nem az a fajta. Ő előre néz, a jövő felé. Sajnos ezzel családjában egyedül volt, és ezért történt, hogy mikor kenyértörésre vitte a dolgot a Thargodrymek között, végül neki kellett menekülnie. Túl sokan voltak a régmúlton merengők, az óhitűek. Lassan félig körbejárják már kicsiny táborukat, délről kerülve meg az erdő felé, mikor Kagan a következő kérdését is felteszi.*
- Mihez is értesz te tulajdonképpen? Miért is nem adtunk el eddig? *nem provokatív a kérdés, láthatóan tényleg érdeklődő - a törzsfőnek nem kell ismernie minden szolgát a törzsben. Csak azt tudja, hogy a lány, bár lett volna keletje a húspiacon, valahogy mégis velük maradt.*
~ Talán az ágyban tud nagyot?! *erről nincs biztos információja, mert a kezdeti, még ellenkezős-harcolós hetek után - hiszen a kancákat is be kell törnie valakinek - nem igazán látogatta a nőstényt. Azokból az időkből pedig csak a visítások, karmolások és a bőgés maradt meg emlékezetében. Az azért nem elég egy alapos értékítélethez.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 20:05:59
807. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 19:25:50
Üzenet elküldve: 2013-12-15 19:25:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
*Gondolatban már visszatér szokásos tennivalóihoz, miközben kezében a csokornyi rőzsével a tábor felé ballag. Cessa-val egyetemben, valamint itt ólálkodik a közelében Kell és Isurii is, mellette pedig Leandana pöffeszkedik magasan mindenki fölött.*
- Ó, hát ne aggódj miattam, megmondom én neki. Persze más szavakkal.
*Nyugtatja meg a vándor-lányt. Fütyörészni támad kedve, de éppen csak csücsörítené ajkát, mikor tekintete a vajákosra téved. Belé is szorul a levegő, és ebbe az ostoba pózba dermedve hallgatja véget érni nem akaró rosszallását. Úgy látszik, egyesek nagyon nehezen térnek napirendre afölött, hogy teázni támadt kedvük.*
- Na ne mondd már, hogy ketten, odabent az erdőben jobban felhívjuk magunkra a figyelmet, mint a nyílt mezőn letáborozó, hangoskodó, tíz méteres sátrakat állító horda, mert minden bölcsességed ellenére, amit nyilván a szellemeidtől szedtél össze, mert épeszű ember nem állít ilyeneket, szóval fel fogsz bosszantani. És akkor aztán már lesheted, mikor fogom bevenni azt a sok marhaságot, amiket el szoktál halandzsázni a szeánszokon!
*Noha sejti ő, hogy ezek elsősorban a Kagannak szólnak, és Brontól senki sem kérdezte még sosem, hogy miért vigyorogja végig az egészet. A történet ezen felére feleslegesnek érzi, hogy külön kitérjen. Most nem ez a lényeg.*
- A szemtelenséget pedig kikérem magamnak. *dohog tovább* - Nem vagyok szemtelen, csak kimondom, amit gondolok. Még ha ez sokaknak csípi is a szemét. De örülj neki, hogy ilyen vagyok, mert legalább nem a hátad mögött szövegelek mindenfélét..
*Itt egy rövidke időre összezavarodik, mert bevillan neki vagy egy tucat alkalom, mikor pontosan ez történt. Leandana háta mögött, másoknak figurázta ki sok ízben a szellemekkel sutyorgó nőt.
De azért, mindemellett az is igaz, hogy kimondja, amit gondol. Megvonja a vállát.*
- Nos, mindegy. Ha végre túltesszük magunkat a teázgatáson, ezek alapján mindketten örülhetünk - sőt, mind az öten -, és a nagy örömködések közepette visszamehetünk végre a táborba.
*Többet egyelőre nem fűz hozzá, legfeljebb már csak akkor, ha a vajákos még tovább sopánkodik itt neki.
Szóval, valahol ott tartott, hogy visszatérvén végre megcsinálja magának saját, egyszerű szálláshelyét, és visszavonul kis időre pihenni. Út közben még megszaglássza magát, majd fintorog hozzá; nem igazán tudja megállapítani, hogy ő bűzlik-e ilyen veszettül. Lehet hogy csak megszokta már saját maga bukéját. Cadavres mellé lépked.*
- Büdös vagyok?
*Kérdezi, közben felemelt karjával, pontosabb a hónaljával támad felé.
Bár nagyon nem erőlteti a témát. Valószínűleg egyiküknek sincs mostanában rózsaillata. Naés aztán, mi bajuk lehet? Attól még nem lesznek kevesebbek. Sőt, inkább még többek is!*
*Ha végre valahára megérkeznek, még elcsípi tekintetével a nagydarab vezért, amint kilovagol a táborból hűséges ölebével. Hümm, érdekes. Ezen felbuzdulva rögtön módosít is korábbi tervén, miszerint szép békésen, nyugisan megül az alfelén.
Ha bárki is azt hiszi, hogy ő majd nyugton marad, amíg a vezér felfedező útra indul és jól szórakozik, az nagyon nagyot téved. Ne legyen a neve Bron von Naberus, ha ezt a helyzetet nem fogja kihasználni!*
*Gondolatban már visszatér szokásos tennivalóihoz, miközben kezében a csokornyi rőzsével a tábor felé ballag. Cessa-val egyetemben, valamint itt ólálkodik a közelében Kell és Isurii is, mellette pedig Leandana pöffeszkedik magasan mindenki fölött.*
- Ó, hát ne aggódj miattam, megmondom én neki. Persze más szavakkal.
*Nyugtatja meg a vándor-lányt. Fütyörészni támad kedve, de éppen csak csücsörítené ajkát, mikor tekintete a vajákosra téved. Belé is szorul a levegő, és ebbe az ostoba pózba dermedve hallgatja véget érni nem akaró rosszallását. Úgy látszik, egyesek nagyon nehezen térnek napirendre afölött, hogy teázni támadt kedvük.*
- Na ne mondd már, hogy ketten, odabent az erdőben jobban felhívjuk magunkra a figyelmet, mint a nyílt mezőn letáborozó, hangoskodó, tíz méteres sátrakat állító horda, mert minden bölcsességed ellenére, amit nyilván a szellemeidtől szedtél össze, mert épeszű ember nem állít ilyeneket, szóval fel fogsz bosszantani. És akkor aztán már lesheted, mikor fogom bevenni azt a sok marhaságot, amiket el szoktál halandzsázni a szeánszokon!
*Noha sejti ő, hogy ezek elsősorban a Kagannak szólnak, és Brontól senki sem kérdezte még sosem, hogy miért vigyorogja végig az egészet. A történet ezen felére feleslegesnek érzi, hogy külön kitérjen. Most nem ez a lényeg.*
- A szemtelenséget pedig kikérem magamnak. *dohog tovább* - Nem vagyok szemtelen, csak kimondom, amit gondolok. Még ha ez sokaknak csípi is a szemét. De örülj neki, hogy ilyen vagyok, mert legalább nem a hátad mögött szövegelek mindenfélét..
*Itt egy rövidke időre összezavarodik, mert bevillan neki vagy egy tucat alkalom, mikor pontosan ez történt. Leandana háta mögött, másoknak figurázta ki sok ízben a szellemekkel sutyorgó nőt.
De azért, mindemellett az is igaz, hogy kimondja, amit gondol. Megvonja a vállát.*
- Nos, mindegy. Ha végre túltesszük magunkat a teázgatáson, ezek alapján mindketten örülhetünk - sőt, mind az öten -, és a nagy örömködések közepette visszamehetünk végre a táborba.
*Többet egyelőre nem fűz hozzá, legfeljebb már csak akkor, ha a vajákos még tovább sopánkodik itt neki.
Szóval, valahol ott tartott, hogy visszatérvén végre megcsinálja magának saját, egyszerű szálláshelyét, és visszavonul kis időre pihenni. Út közben még megszaglássza magát, majd fintorog hozzá; nem igazán tudja megállapítani, hogy ő bűzlik-e ilyen veszettül. Lehet hogy csak megszokta már saját maga bukéját. Cadavres mellé lépked.*
- Büdös vagyok?
*Kérdezi, közben felemelt karjával, pontosabb a hónaljával támad felé.
Bár nagyon nem erőlteti a témát. Valószínűleg egyiküknek sincs mostanában rózsaillata. Naés aztán, mi bajuk lehet? Attól még nem lesznek kevesebbek. Sőt, inkább még többek is!*
*Ha végre valahára megérkeznek, még elcsípi tekintetével a nagydarab vezért, amint kilovagol a táborból hűséges ölebével. Hümm, érdekes. Ezen felbuzdulva rögtön módosít is korábbi tervén, miszerint szép békésen, nyugisan megül az alfelén.
Ha bárki is azt hiszi, hogy ő majd nyugton marad, amíg a vezér felfedező útra indul és jól szórakozik, az nagyon nagyot téved. Ne legyen a neve Bron von Naberus, ha ezt a helyzetet nem fogja kihasználni!*
806. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 17:25:30
Üzenet elküldve: 2013-12-15 17:25:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar Honfoglalás //
*Úgy fest egyelőre nincs mit segíteni. A vörös elboldogul a halakkal, míg vadászuk az őzzel foglalatoskodik.*
-Jólvan.*Morran, csak úgy maga elé, aztán Lisé felé pillant.*
-Ügyes vagy.*Biccent neki. Hirtelen jött ötlet. Eddig sose társalogtak sokat. Ezen akár változtathatnának is a jövőben. A tündérke nem az ördögtől való jószág, s bár a pusztát mindig is kevésbé tekintette otthonának, a városokról sokat tud.*
-Ha te mondod, komám.*Pillant a druidára, s a nyúzó kését övébe süllyesztve, útnak indul a lova felé, hogy előszedje a pipáját. Kezdi megunni ezt a nagy készülődést. Még épp elcsípi az ellovagoló vezér egeret, aztán széles vigyorral megcsóválja a fejét. Már van is ötlete hogy mit fog csinálni. Felpattan Legnano hátára, s a vezéri sátor mellé kormányozza az állatot. Ott aztán magához vesz egy kis szütyőt. Telepakolja a szükséges dolgokkal. Pipa, dohány, kovakő, s ezeket szépen el is rendezi a kis táskában. Gondosan derekára erősíti a táskát, majd a lapos üveget is mellé csapja. Aztán a ló hátán állva elrugaszkodik, s kissé belesegít szárnyal. Máris a sátor tetején van. Onnan pedig irány a legmagasabb oszlop teteje. Jobbra egy ugrás, balra egy kis repülés, és mát ott is ül az egész tetején. Most aztán mindent lát. Többek között a puszta felé vágtázó Kagan-t, s a vízzel bajlódó óriásokat, a lóval bíbelődő törpét, a nyúzó csapatot, és mindenki mást aki alatta nyüzsög, forog, épít, vagy éppen csak csajos dumálgatással múlatja az időt.
Miután kényelembe helyezte magát, elő is pakolja a szütyője tartalmát. Megtömi a pipát, majd pár ügyes mozdulattal begyújtja a pipa füvet. Mélyeket szipákol, míg a dohány rendesen be nem gyullad. Aztán nagyokat pöfékelve, kényelmesen hátradőlve élvezi a semmit tevést, s a készülő kaja szagát. Pillantását időnként a város felé kormányozza. Ha nem lesz semmi érdekes, vacsora után be is nézhetne az egyik helyi kocsmába. Valószínűleg akad pár krimó a város kapuin kívül is. Másrészt ideje lenne elnézni a kovács felé is. Ez az íj, ez megfelel, de nem a legjobb kategória. Egy visszacsapó íjra lenne szüksége.*
~Az a profi cucc~
*Mélyet szippant a pipából, s közben azon filózik hova lovagolhat a Targodharok vezére.*
~Csak nem dezertálsz, te jómadár?~
*Nagyot húz a lapos üvegből. Ideje lenne vacsorázni.*
*Úgy fest egyelőre nincs mit segíteni. A vörös elboldogul a halakkal, míg vadászuk az őzzel foglalatoskodik.*
-Jólvan.*Morran, csak úgy maga elé, aztán Lisé felé pillant.*
-Ügyes vagy.*Biccent neki. Hirtelen jött ötlet. Eddig sose társalogtak sokat. Ezen akár változtathatnának is a jövőben. A tündérke nem az ördögtől való jószág, s bár a pusztát mindig is kevésbé tekintette otthonának, a városokról sokat tud.*
-Ha te mondod, komám.*Pillant a druidára, s a nyúzó kését övébe süllyesztve, útnak indul a lova felé, hogy előszedje a pipáját. Kezdi megunni ezt a nagy készülődést. Még épp elcsípi az ellovagoló vezér egeret, aztán széles vigyorral megcsóválja a fejét. Már van is ötlete hogy mit fog csinálni. Felpattan Legnano hátára, s a vezéri sátor mellé kormányozza az állatot. Ott aztán magához vesz egy kis szütyőt. Telepakolja a szükséges dolgokkal. Pipa, dohány, kovakő, s ezeket szépen el is rendezi a kis táskában. Gondosan derekára erősíti a táskát, majd a lapos üveget is mellé csapja. Aztán a ló hátán állva elrugaszkodik, s kissé belesegít szárnyal. Máris a sátor tetején van. Onnan pedig irány a legmagasabb oszlop teteje. Jobbra egy ugrás, balra egy kis repülés, és mát ott is ül az egész tetején. Most aztán mindent lát. Többek között a puszta felé vágtázó Kagan-t, s a vízzel bajlódó óriásokat, a lóval bíbelődő törpét, a nyúzó csapatot, és mindenki mást aki alatta nyüzsög, forog, épít, vagy éppen csak csajos dumálgatással múlatja az időt.
Miután kényelembe helyezte magát, elő is pakolja a szütyője tartalmát. Megtömi a pipát, majd pár ügyes mozdulattal begyújtja a pipa füvet. Mélyeket szipákol, míg a dohány rendesen be nem gyullad. Aztán nagyokat pöfékelve, kényelmesen hátradőlve élvezi a semmit tevést, s a készülő kaja szagát. Pillantását időnként a város felé kormányozza. Ha nem lesz semmi érdekes, vacsora után be is nézhetne az egyik helyi kocsmába. Valószínűleg akad pár krimó a város kapuin kívül is. Másrészt ideje lenne elnézni a kovács felé is. Ez az íj, ez megfelel, de nem a legjobb kategória. Egy visszacsapó íjra lenne szüksége.*
~Az a profi cucc~
*Mélyet szippant a pipából, s közben azon filózik hova lovagolhat a Targodharok vezére.*
~Csak nem dezertálsz, te jómadár?~
*Nagyot húz a lapos üvegből. Ideje lenne vacsorázni.*
805. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 16:37:33
Üzenet elküldve: 2013-12-15 16:37:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
* Mérgezett tűt, tőröket és egyéb ártalmas szerszámot nem szokott magánál hordani- hova is rejtené őket? Ha úgy alakul, van kezein tíz, a helyzethez képest jól karban tartott körme és puha ajkai rejtette, erős fogacskáival is gonoszabbnál gonoszabb sérüléseket tud okozni. Vagy a felnyergelésnél is félrekapcsolhat, nem húzhat meg eléggé egy szíjat, sok minden megeshetne, de sajnos, a legtöbbhöz nincs mersze.
"Saját" hátasa lassú, öreg és kezes jószág, ő pedig fajánál fogva eredendően jól kijön a természet lényeivel, neki sincs gondja a lovaglással. Semmi kedve nincs kilovagolni, de azért igyekszik lépést tartani a férfivel, nem hiányzik egy újabb számonkérés lelkének.
A kérdés meglepi. Nagyjából semennyire sem érdekelte elfogóit egészen eddig az azelőtti élete. Főleg nem a férfiakat, a nők még csak-csak beszélgetésbe elegyedtek vele, de a hímneműeket egészen más tevékenység kötötte le legtöbbször.
Kiegyenesedik a nyeregbe és körbenéz a füves pusztán. A város irányát hosszabb ideig fürkészi, majd, azt, amerről jöttek.*
- A közelből, de nem innen. Arra van a város *mutat az irányba.*
- Mi pedig így jöttünk * íves mozdulatot tesz a látóhatár széle felé.*
- Én pedig onnan származom * int délnek.*
- Úgy egy heti lovaglás a várostól a tenger, ha onnan napnyugat felé még két napot haladsz a parton..* sejtései vannak már, miért hozta ki magával Kagan, de, ha valami helyi vezetőt akarna, rossz helyen keresgél.*
* Mérgezett tűt, tőröket és egyéb ártalmas szerszámot nem szokott magánál hordani- hova is rejtené őket? Ha úgy alakul, van kezein tíz, a helyzethez képest jól karban tartott körme és puha ajkai rejtette, erős fogacskáival is gonoszabbnál gonoszabb sérüléseket tud okozni. Vagy a felnyergelésnél is félrekapcsolhat, nem húzhat meg eléggé egy szíjat, sok minden megeshetne, de sajnos, a legtöbbhöz nincs mersze.
"Saját" hátasa lassú, öreg és kezes jószág, ő pedig fajánál fogva eredendően jól kijön a természet lényeivel, neki sincs gondja a lovaglással. Semmi kedve nincs kilovagolni, de azért igyekszik lépést tartani a férfivel, nem hiányzik egy újabb számonkérés lelkének.
A kérdés meglepi. Nagyjából semennyire sem érdekelte elfogóit egészen eddig az azelőtti élete. Főleg nem a férfiakat, a nők még csak-csak beszélgetésbe elegyedtek vele, de a hímneműeket egészen más tevékenység kötötte le legtöbbször.
Kiegyenesedik a nyeregbe és körbenéz a füves pusztán. A város irányát hosszabb ideig fürkészi, majd, azt, amerről jöttek.*
- A közelből, de nem innen. Arra van a város *mutat az irányba.*
- Mi pedig így jöttünk * íves mozdulatot tesz a látóhatár széle felé.*
- Én pedig onnan származom * int délnek.*
- Úgy egy heti lovaglás a várostól a tenger, ha onnan napnyugat felé még két napot haladsz a parton..* sejtései vannak már, miért hozta ki magával Kagan, de, ha valami helyi vezetőt akarna, rossz helyen keresgél.*
804. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 16:31:29
Üzenet elküldve: 2013-12-15 16:31:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*A magányos nyúzás mégsem annyira magányos. Folyamatosan érkeznek az újabb és újabb érdeklődők, amit persze Salanel nem bán. Magának való típus, de a törzzsel eltöltött idő őt is átformálta valamelyest.*
-Csatlakozz nyugodtan.
*Válaszolja Valiannak, de mivel az előkészítés végső fázisában jár már, így az őzet nem adja át, hanem maga fejezi be a zsigerelést.*
-Igen, a vadászok még lőnek néhány kisebb állatot. Azoknál jól fog jönni a segítséged.
*Bizonyosan lesz még munkájuk a másik őzzel és az apróbb állatokkal, amelyekből kifejezetten sok él a környéken.*
-És nem volt még időd megszokni a büdöset ?
*Fordítja fejét egy pillanatra Lisé felé és el is vigyorodik. A vándorlás során nem adódott naponta tisztálkodási lehetőség. És bár most van a közelben egy folyó, annak jótékony hatásait egyelőre Salanel nem vette igénybe, mert érkezésük után azonnal vadászni indult, tehát ő sem illatozik, mint a friss, tavaszi mező. Persze van, aki ezt jobban elviseli, valaki kevésbé, de a fél-elfnek bőven volt ideje és lehetősége hozzászokni egy ork horda között.*
-Mi ez a nagy jövés-menés ?
*Egymás után lovagolnak el a társak, néhányan pedig épp visszaérkeznek valahonnan. Érkezésük óta Salanel a maga dolgát végezte és nem is igazán figyelte, hogy a többiek mivel foglalatoskodnak.*
-Remélem a lovam megvan még.
*Motyogja orra alatt. Reméli, hogy nem nézte senki vacsorának. A hozzájuk lépő gnóm monológját nem veszi fel, csak különösebben, csak bólint egyet. Salanel nem társalog a szellemekkel és nem is igazán hatja meg a dolog. Persze ezt nyilvánosan nem hangoztatja, de az őz az neki vacsora, amit hamarosan jó étvággyal el fog fogyasztani. Majd akkor hálát mond, de leginkább annak, aki őt és a másik két vadászt megtanította bánni az íjjal.*
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 16:35:22
*A magányos nyúzás mégsem annyira magányos. Folyamatosan érkeznek az újabb és újabb érdeklődők, amit persze Salanel nem bán. Magának való típus, de a törzzsel eltöltött idő őt is átformálta valamelyest.*
-Csatlakozz nyugodtan.
*Válaszolja Valiannak, de mivel az előkészítés végső fázisában jár már, így az őzet nem adja át, hanem maga fejezi be a zsigerelést.*
-Igen, a vadászok még lőnek néhány kisebb állatot. Azoknál jól fog jönni a segítséged.
*Bizonyosan lesz még munkájuk a másik őzzel és az apróbb állatokkal, amelyekből kifejezetten sok él a környéken.*
-És nem volt még időd megszokni a büdöset ?
*Fordítja fejét egy pillanatra Lisé felé és el is vigyorodik. A vándorlás során nem adódott naponta tisztálkodási lehetőség. És bár most van a közelben egy folyó, annak jótékony hatásait egyelőre Salanel nem vette igénybe, mert érkezésük után azonnal vadászni indult, tehát ő sem illatozik, mint a friss, tavaszi mező. Persze van, aki ezt jobban elviseli, valaki kevésbé, de a fél-elfnek bőven volt ideje és lehetősége hozzászokni egy ork horda között.*
-Mi ez a nagy jövés-menés ?
*Egymás után lovagolnak el a társak, néhányan pedig épp visszaérkeznek valahonnan. Érkezésük óta Salanel a maga dolgát végezte és nem is igazán figyelte, hogy a többiek mivel foglalatoskodnak.*
-Remélem a lovam megvan még.
*Motyogja orra alatt. Reméli, hogy nem nézte senki vacsorának. A hozzájuk lépő gnóm monológját nem veszi fel, csak különösebben, csak bólint egyet. Salanel nem társalog a szellemekkel és nem is igazán hatja meg a dolog. Persze ezt nyilvánosan nem hangoztatja, de az őz az neki vacsora, amit hamarosan jó étvággyal el fog fogyasztani. Majd akkor hálát mond, de leginkább annak, aki őt és a másik két vadászt megtanította bánni az íjjal.*
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 16:35:22
803. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 16:20:32
Üzenet elküldve: 2013-12-15 16:20:32
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás//
*Áskálódása ha nem is olyan hatékony, mint a magasoké, de termetéhez viszonyítva jól csinálja. Nomád életformában neki is volt ideje erősödnie. De megérti, ha hasznosabban járna más tevékenységgel. Nosza legyen.
Kikószál a gödörből, körülnéz.
Sólyma visszaszáll, s megtudja, hogy azóta megérkeztek már a vadászok. Nos, itt valamiről akkor lemaradt, vagy félreértett. Vagy gyorsak voltak. Megtudakolja Eruanna tartózkodási helyét is, s továbbítja Kagannak.
Így egyelőre legalább is biztos szüneteltetni fogja a táborfelépülést. De most dolga akad, amit kötelességének tart. Szóval megindul a közelben az állat feldolgozásban munkálkodókhoz. Hozzájuk érve mondja nekik:*
- Mondtam már, hogy több tisztelet jár a állatoknak kik testük adták éhségünkre. Ide látám a fonalatot köztetek.(állat és vadásza között) Javallom adjatok hálát szellemüknek testükért, bocsájják éhségünk. Tudattal használjuk fel martalékát, mintsem jogunk volna gond nélkül.
*A többiek meg ráérnek étkezéskor hálát mondani a szellemnek. Nem feleslegesen mondja ezeket a dolgokat amiket mond. Így továbbra is mondani fogja minden alkalommal akárhányszor ilyen minőségű köteléket fog látni. Saját maga már rögtön enyhít a szellem enyhítésén, de rajta nem múlik minden. Márpedig lényeges lesz az élet tisztelete, ha kegyet akarnak a sorstól.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.15 16:36:24, a következő indokkal:
Out megjegyzések privát üzenetben küldendőek, nem a hozzászólásba írva; múlt helyett jelen idő.
*Áskálódása ha nem is olyan hatékony, mint a magasoké, de termetéhez viszonyítva jól csinálja. Nomád életformában neki is volt ideje erősödnie. De megérti, ha hasznosabban járna más tevékenységgel. Nosza legyen.
Kikószál a gödörből, körülnéz.
Sólyma visszaszáll, s megtudja, hogy azóta megérkeztek már a vadászok. Nos, itt valamiről akkor lemaradt, vagy félreértett. Vagy gyorsak voltak. Megtudakolja Eruanna tartózkodási helyét is, s továbbítja Kagannak.
Így egyelőre legalább is biztos szüneteltetni fogja a táborfelépülést. De most dolga akad, amit kötelességének tart. Szóval megindul a közelben az állat feldolgozásban munkálkodókhoz. Hozzájuk érve mondja nekik:*
- Mondtam már, hogy több tisztelet jár a állatoknak kik testük adták éhségünkre. Ide látám a fonalatot köztetek.(állat és vadásza között) Javallom adjatok hálát szellemüknek testükért, bocsájják éhségünk. Tudattal használjuk fel martalékát, mintsem jogunk volna gond nélkül.
*A többiek meg ráérnek étkezéskor hálát mondani a szellemnek. Nem feleslegesen mondja ezeket a dolgokat amiket mond. Így továbbra is mondani fogja minden alkalommal akárhányszor ilyen minőségű köteléket fog látni. Saját maga már rögtön enyhít a szellem enyhítésén, de rajta nem múlik minden. Márpedig lényeges lesz az élet tisztelete, ha kegyet akarnak a sorstól.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.12.15 16:36:24, a következő indokkal:
Out megjegyzések privát üzenetben küldendőek, nem a hozzászólásba írva; múlt helyett jelen idő.
802. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:59:03
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:59:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
- Kész! Háhháá!
*Harsan a törpe hangja! Azzal egy finom és nőies mozdulattal elhajítja az ásót és kikecmereg a gödörből. Mikor már fentről néz lefelé egy nagyot szív kipirosodott orrán és elegánsan útjára indít egy adag nyálat.*
- Ezzel is megvónánk! Már csak föl kell húzni, meg kiponyvázni, meg a többi apróság…
*Körbetekint társain, majd körbekémlel maga körül, felméri a tábor helyzetét. Halkan morog egyet.*
- Mingyá’ jövök…
*Hallik hangja és a maga törpés lépteivel lovacskájához battyog. Megveregeti jó társa oldalát, megsimogatja sörényét, úgy intéz hozzá pár kedves szót.*
- Na, Pejkó? Jól vagy? Finom volt, amit hoztam neked?
*Visszafelé lépdelvén azonban megtorpan a törpe, társai láthatják, ahogy ábrázata valami fura, embertelen grimaszba torzul és ekkor:*
- EEEeeecshúúú!!!
*Hatalmasat tüsszent Hrothgaar. Még egy picit hátra is hőköl. Fejét rázva indul el újra.*
- Az anyja tomporát, valaki nagyon nem szeret itt engem... Melyik az közületek?
*Ezután folytatódhat a munka, a sátornak állnia kell, minél hamarabb.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 12:59:14
- Kész! Háhháá!
*Harsan a törpe hangja! Azzal egy finom és nőies mozdulattal elhajítja az ásót és kikecmereg a gödörből. Mikor már fentről néz lefelé egy nagyot szív kipirosodott orrán és elegánsan útjára indít egy adag nyálat.*
- Ezzel is megvónánk! Már csak föl kell húzni, meg kiponyvázni, meg a többi apróság…
*Körbetekint társain, majd körbekémlel maga körül, felméri a tábor helyzetét. Halkan morog egyet.*
- Mingyá’ jövök…
*Hallik hangja és a maga törpés lépteivel lovacskájához battyog. Megveregeti jó társa oldalát, megsimogatja sörényét, úgy intéz hozzá pár kedves szót.*
- Na, Pejkó? Jól vagy? Finom volt, amit hoztam neked?
*Visszafelé lépdelvén azonban megtorpan a törpe, társai láthatják, ahogy ábrázata valami fura, embertelen grimaszba torzul és ekkor:*
- EEEeeecshúúú!!!
*Hatalmasat tüsszent Hrothgaar. Még egy picit hátra is hőköl. Fejét rázva indul el újra.*
- Az anyja tomporát, valaki nagyon nem szeret itt engem... Melyik az közületek?
*Ezután folytatódhat a munka, a sátornak állnia kell, minél hamarabb.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 12:59:14
801. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:05:48
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:05:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás//
* Lisé érdeklődés és kissé a bizarrság zöldeskékes fényével figyeli Salanelt, ahogy neki esik a belezésnek.*
- Igen van hal is. * felel rá kicsit ösztönösen. Egy halnak a kibelezése nem gond számára, vagy egy madáré, egy nyúlé. De egy őz az nagyobb és sokkal több kosszal jár. Így attól mégiscsak távol maradna. Reméli is nem szól rá a férfi, hogy segítsen, és ne csak bámészkodjon. Nagy levegőt vesz, és az összegyűjtött kendőbe csavart halpikkelyeket veszi elő, és kezdi figyelni, hogy milyenek. Hogy ékszernek mennyire lennének jók. Ekkor megérkezik a kis tündér, vagyis azért nem annyira kicsi, de Lisétől alacsonyabb az biztos. Lisével most se foglalkozik különösebben, így a vöröses hajú sem töri magát, hogy köszönjön vagy valami. *
~ Fura szerzetek ezek a tündérkék. Minek is van köztünk egy is? ~
* Teszi fel a helyén való kérdést, mert azt nem igen érti, hogyan bírta a kisszárnyas a pusztát. De mindegy bírta, mert itt van.
A halpikkelyek közül sok megsérült, de akad jó pár épen maradt is. Így gyorsan kiszórja a hibás darabokat, vagy ami nem tetszik neki. Aztán hozzá lát, hogy ékszert kreáljon belőle. A táskájából elő kerül egy bőrdarab, mely hosszú és függőket vagy csontdarabokat szoktak rá erősíteni. Azok helyett most Lisé halpikkelyekkel próbálkozik. Több-kevesebb sikerrel. Még életében nem foglalkozott hallal. Eddig a törzsben ételnek többnyire szárazföldi állatok kerültek eléjük vacsorának. Most első a hal, és a pikkely nem olyan tartós, mint a nagyobb állatok foga, amiből többféle lánca is van, meg karkötője és bokadísze. És ami azt illeti elég büdös is, hogy pont a nyakán hordja. Ajkát apró bájos fintor torzítja el. *
- Nahjó ebből nem lesz ékszer, ez büdös. * Belecsomagolja a kendőbe, és a tűzre dobja az összest. Az őznek az egyéb felhasználható részeire néz, és ott már több mindent lát, amiből lehet majd ékszert készíteni. Ám egyelőre nem teszi szóvá, előbb töltsék meg a gyomrukat, utána ráér a díszítéssel foglalkozni. *
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 12:54:02
* Lisé érdeklődés és kissé a bizarrság zöldeskékes fényével figyeli Salanelt, ahogy neki esik a belezésnek.*
- Igen van hal is. * felel rá kicsit ösztönösen. Egy halnak a kibelezése nem gond számára, vagy egy madáré, egy nyúlé. De egy őz az nagyobb és sokkal több kosszal jár. Így attól mégiscsak távol maradna. Reméli is nem szól rá a férfi, hogy segítsen, és ne csak bámészkodjon. Nagy levegőt vesz, és az összegyűjtött kendőbe csavart halpikkelyeket veszi elő, és kezdi figyelni, hogy milyenek. Hogy ékszernek mennyire lennének jók. Ekkor megérkezik a kis tündér, vagyis azért nem annyira kicsi, de Lisétől alacsonyabb az biztos. Lisével most se foglalkozik különösebben, így a vöröses hajú sem töri magát, hogy köszönjön vagy valami. *
~ Fura szerzetek ezek a tündérkék. Minek is van köztünk egy is? ~
* Teszi fel a helyén való kérdést, mert azt nem igen érti, hogyan bírta a kisszárnyas a pusztát. De mindegy bírta, mert itt van.
A halpikkelyek közül sok megsérült, de akad jó pár épen maradt is. Így gyorsan kiszórja a hibás darabokat, vagy ami nem tetszik neki. Aztán hozzá lát, hogy ékszert kreáljon belőle. A táskájából elő kerül egy bőrdarab, mely hosszú és függőket vagy csontdarabokat szoktak rá erősíteni. Azok helyett most Lisé halpikkelyekkel próbálkozik. Több-kevesebb sikerrel. Még életében nem foglalkozott hallal. Eddig a törzsben ételnek többnyire szárazföldi állatok kerültek eléjük vacsorának. Most első a hal, és a pikkely nem olyan tartós, mint a nagyobb állatok foga, amiből többféle lánca is van, meg karkötője és bokadísze. És ami azt illeti elég büdös is, hogy pont a nyakán hordja. Ajkát apró bájos fintor torzítja el. *
- Nahjó ebből nem lesz ékszer, ez büdös. * Belecsomagolja a kendőbe, és a tűzre dobja az összest. Az őznek az egyéb felhasználható részeire néz, és ott már több mindent lát, amiből lehet majd ékszert készíteni. Ám egyelőre nem teszi szóvá, előbb töltsék meg a gyomrukat, utána ráér a díszítéssel foglalkozni. *
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.15 12:54:02
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579