Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 114 (2261. - 2280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2280. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-30 21:54:57
Üzenet elküldve: 2016-03-30 21:54:57
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
Egy új város, Új élet. Hamarosan elérem Arthenior városát. A szüleim úgy gondolták jó lesz nekem itt. Ki tudja, talán még jól is elsülhet. Nem tudom mihez fogok itt kezdeni, nem ismerek senkit és semmit. Idegen nekem ez a hely. Már látom a város főtornyának tetejét. Izgulok. Ez az új életmód tele van lehetőséggel és veszéllyel. Furcsa történeteket hallottam a városról: elszabadult démoni teremtmények, önmaguktól meggyúlladó állatok és még sok furcsaság. Úgy érzem sok érdekes dolog fog még velem történni...
2279. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-30 21:38:05
Üzenet elküldve: 2016-03-30 21:38:05
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Driktvhmirij Klrirlov kilép a városból. Furcsa mód a városon kívüli területek még talán érdekesebbnek is számítanak mint a városon belüliek. Számtalan könyv, mi több könyvtár szól a természetes élővilág különböző válfajairól, amíg az emberi technológiát és mágiát, egy közepesen vastag könyvben össze lehetne foglalni. Ő mindezt persze egyetlen mondatban szokta megtenni "nem tudnak ezek semmit".*
-Megyek. *Sípolja magas hangján ahogy meglátja a távolban a földeket körülölelő északi hegyek csúcsait.* -Megyek.
*Azzal el is indul. Megnézi az iránytűjét, fejben kiszámítja az irányt. Az ösvény azoknak való akik nem látnak az orruknál tovább, ő arra megy amerre a célpontja van. Nem alkuszik meg holmi ember alkotta és szekér taposta utakkal. Élelme van, vize van, az élőholtaktól meg nem tart. Minek is tartana efféle teremtményektől, még nevetségesebbek mint az összes többi a környéken. Egy gnóm nem retteghet az alsóbb rendű fajoktól, pláne az alsóbb rendű fajok kezdő mágusok által kicsavart torz verzióitól.*
-Megyek. *Sípolja magas hangján ahogy meglátja a távolban a földeket körülölelő északi hegyek csúcsait.* -Megyek.
*Azzal el is indul. Megnézi az iránytűjét, fejben kiszámítja az irányt. Az ösvény azoknak való akik nem látnak az orruknál tovább, ő arra megy amerre a célpontja van. Nem alkuszik meg holmi ember alkotta és szekér taposta utakkal. Élelme van, vize van, az élőholtaktól meg nem tart. Minek is tartana efféle teremtményektől, még nevetségesebbek mint az összes többi a környéken. Egy gnóm nem retteghet az alsóbb rendű fajoktól, pláne az alsóbb rendű fajok kezdő mágusok által kicsavart torz verzióitól.*
2278. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:01:56
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:01:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*~Nagy kísértés, hogy most ússzam egyet.~
Játszik el a gondolattal, hogy a folyópartig merészkedve, csobbanjon egyet mosakodásképp. Hiszen a városi Szegénynegyed aligha tudja biztosítani ezt a luxust. Legalábbis számára nem megfelelően. Javára legyen szólva, hogy a csőcselék ellenére, van némi vigasza, amiatt, hogy az erdőséget elhagyva a várost hívja otthonának. Számos helyet bebarangolva már, sokat látott, így nem egy betojó, s bár megnyilvánulásai nem mindig engednek arra következtetni, de józan és érző alak.
~Most inkább kimarad ez a része a békének.~
Eddig üldögélve bámulta az égi tüneményeket, hol erős, hol halvány csillogásukat. Itt érzi magát a legjobban békességben, megnyugvásban. Sokat nem tud itt tanyázni a késői vadállatok garázdálkodása miatt. Végtére mély lélegzetet vesz, hogy fabotjára támaszkodva, hosszas barangolásaitól fájó lábin enyhítve a terhet.
~Ne féljetek, még visszajövök!~
Egy utolsó gondolatot intéz égi barátainak és bandukolva indul haza felé.*
A hozzászólás írója (Acks Eary) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:06:34
Játszik el a gondolattal, hogy a folyópartig merészkedve, csobbanjon egyet mosakodásképp. Hiszen a városi Szegénynegyed aligha tudja biztosítani ezt a luxust. Legalábbis számára nem megfelelően. Javára legyen szólva, hogy a csőcselék ellenére, van némi vigasza, amiatt, hogy az erdőséget elhagyva a várost hívja otthonának. Számos helyet bebarangolva már, sokat látott, így nem egy betojó, s bár megnyilvánulásai nem mindig engednek arra következtetni, de józan és érző alak.
~Most inkább kimarad ez a része a békének.~
Eddig üldögélve bámulta az égi tüneményeket, hol erős, hol halvány csillogásukat. Itt érzi magát a legjobban békességben, megnyugvásban. Sokat nem tud itt tanyázni a késői vadállatok garázdálkodása miatt. Végtére mély lélegzetet vesz, hogy fabotjára támaszkodva, hosszas barangolásaitól fájó lábin enyhítve a terhet.
~Ne féljetek, még visszajövök!~
Egy utolsó gondolatot intéz égi barátainak és bandukolva indul haza felé.*
A hozzászólás írója (Acks Eary) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:06:34
2277. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 20:22:29
Üzenet elküldve: 2016-03-27 20:22:29
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Hazafelé//
//Szelídítés 2.//
*Kiérve a városból egyenesen a barlang felé veszi az útját. Nem tudja a vezér milyen irányba indult, a nyomok rég megfakultak a szagok összekeveredtek számtalan gyenge vérű lény illatával, ami meg az útvonalból megmaradt azt elfújta a szél, a puszta homokja között. A láthatár sem nyújt számára mást mint kietlen pusztaságot. A vezér itt járt. Vagyis talán itt járt, és elment. És ha már nélküle ment el akkor Gravak sem fog energiát pazarolni a keresgélésére. Egyszerűen megy amerre az orra viszi, illetve amerre az otthona van. Az erdőbeli tájékozódása csapnivalóan pocsék, ám itt a pusztán ahol felnőtt és ahol életének egy jelentős, boldog részét töltötte, szinte egy elejtett érméhez is vissza tudna találni, távolodjon el tőle akármilyen messzire. Szóval egyenesen befordul a barlang irányába és az állatseregletnek megfelelő tempót diktálva lépdel egyre közelebb és közelebb. A csapdák nem állnak készen, a szekeret el se kezdte építeni, a páncél pedig már készül a barakkban. Az a vért ami őt nemsokára méltóvá teszi a hadvezéri címre és mások megbecsülésére. A vért mely sebezhetetlenné és hatalmassá teszi őt a csatatéren. Legalábbis ezekkel a reményekkel bízott a kovácsra egy valagnyi pénzt, azt már nem tudja mennyire lesz ez az egész kifizetődő.
Út közben most a másik, a szelídebbik bikát kezdi el csitítani. Ő ugyan nem jelent közvetlen veszélyt, ám veszélyes rakoncátlan állatnak látszik. Sőt talán még veszélyesebb Gravakra a vad és bolond társánál, hisz attól a zöldbőrű mindig tudja mit várjon.*
//Szelídítés 2.//
*Kiérve a városból egyenesen a barlang felé veszi az útját. Nem tudja a vezér milyen irányba indult, a nyomok rég megfakultak a szagok összekeveredtek számtalan gyenge vérű lény illatával, ami meg az útvonalból megmaradt azt elfújta a szél, a puszta homokja között. A láthatár sem nyújt számára mást mint kietlen pusztaságot. A vezér itt járt. Vagyis talán itt járt, és elment. És ha már nélküle ment el akkor Gravak sem fog energiát pazarolni a keresgélésére. Egyszerűen megy amerre az orra viszi, illetve amerre az otthona van. Az erdőbeli tájékozódása csapnivalóan pocsék, ám itt a pusztán ahol felnőtt és ahol életének egy jelentős, boldog részét töltötte, szinte egy elejtett érméhez is vissza tudna találni, távolodjon el tőle akármilyen messzire. Szóval egyenesen befordul a barlang irányába és az állatseregletnek megfelelő tempót diktálva lépdel egyre közelebb és közelebb. A csapdák nem állnak készen, a szekeret el se kezdte építeni, a páncél pedig már készül a barakkban. Az a vért ami őt nemsokára méltóvá teszi a hadvezéri címre és mások megbecsülésére. A vért mely sebezhetetlenné és hatalmassá teszi őt a csatatéren. Legalábbis ezekkel a reményekkel bízott a kovácsra egy valagnyi pénzt, azt már nem tudja mennyire lesz ez az egész kifizetődő.
Út közben most a másik, a szelídebbik bikát kezdi el csitítani. Ő ugyan nem jelent közvetlen veszélyt, ám veszélyes rakoncátlan állatnak látszik. Sőt talán még veszélyesebb Gravakra a vad és bolond társánál, hisz attól a zöldbőrű mindig tudja mit várjon.*
2276. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:33:10
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:33:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* A várost elhagyva gyorsan szemrevételezi a szürkeségbe burkolódzó területet. Szinte lehetetlen nem kiszúrni az erdőséget, mely Arthenior városának nevét viseli. Ugyan nem közvetlenül a városhoz simulnak a fák, hanem egy nagyobb puszta van közöttük, mégis, még este is elég könnyű kiszúrni a baljóslatú fákat. Pláne, hogy érkeztekor már elhaladt mellette. Akkor is sűrűnek tűntek, fényes nappal, szóval elképzelni sem tudja, hogy milyen lesz most, éjszaka. Gyors léptekkel, szinte futva közelíti meg az erdőség szélét, azonban abba beérve már nagyon óvatos, halk, lassú léptekkel halad. Szerencsére jó nyomkövető, bár kizárt, hogy ilyen sötétben akármit is kiszúrhasson. Egy embert vagy egy kisebb kompániát még akár, de letört ágakat meg kitaposott utat nemigazán. *
2275. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:14:03
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:14:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Jobb szeret meglepetést okozni annál, minthogy érdemeivel vagy képességeivel kérkedjen, így könnyen meglehet hogy Narhgubot is váratlanul érné egy esetleges erőpróba kimenetele ha valóban Ranával kezdene.
Nem hozza annyira zavarba a fekete (illetve egész pontosan szőke) bárány szerepe, megszokta már hogy bármerre jár a civilizáció gócpontjait kényesen kerülő vándor, legalább méregető pillantások kereszttüzén át kell bevonuljon egy közösségbe ha nagy ritkán ráviszi a lélek.
A nagyszájú Shakulnak kicsit jobban feszélyezi most, hogy mellé sorolt főleg mert olyan eszmefuttatások folynak ezzel párhuzamosan ami szégyen vagy nem szégyen, de Ranának soha eszébe sem jutna. Rasszizmus, fajkirekesztés és hasonlók nem szokták annyira foglalkoztatni, bár most, hogy így jobban belegondol elképzelhető, hogy ő már rég átesett a ló túloldalára.*
~Értelmes mondatokban beszélsz. Meglepő egy orktól.~
*Hallja fejében a szép szabályos formára vágott, előregyártott gondolatot melyet táblaként bele lehetne akasztani az orkok nyakába épp úgy, mint a "nem tudja tartani az iramot" feliratú szalagot rá lehetne kötni az ember bokájára.*
-Mindig akad kivétel.
*Válaszol kissé félvállról a meláknak, ő sem a sikeres kapcsolatépítésről és barátkozásról híres. Nem a szavak embere, de hogyan is lehetne az valaki, aki az elmúlt tíz esztendőben nem volt még annyit mások közt, mint az ostrom óta folyamatosan.*
*Jobb szeret meglepetést okozni annál, minthogy érdemeivel vagy képességeivel kérkedjen, így könnyen meglehet hogy Narhgubot is váratlanul érné egy esetleges erőpróba kimenetele ha valóban Ranával kezdene.
Nem hozza annyira zavarba a fekete (illetve egész pontosan szőke) bárány szerepe, megszokta már hogy bármerre jár a civilizáció gócpontjait kényesen kerülő vándor, legalább méregető pillantások kereszttüzén át kell bevonuljon egy közösségbe ha nagy ritkán ráviszi a lélek.
A nagyszájú Shakulnak kicsit jobban feszélyezi most, hogy mellé sorolt főleg mert olyan eszmefuttatások folynak ezzel párhuzamosan ami szégyen vagy nem szégyen, de Ranának soha eszébe sem jutna. Rasszizmus, fajkirekesztés és hasonlók nem szokták annyira foglalkoztatni, bár most, hogy így jobban belegondol elképzelhető, hogy ő már rég átesett a ló túloldalára.*
~Értelmes mondatokban beszélsz. Meglepő egy orktól.~
*Hallja fejében a szép szabályos formára vágott, előregyártott gondolatot melyet táblaként bele lehetne akasztani az orkok nyakába épp úgy, mint a "nem tudja tartani az iramot" feliratú szalagot rá lehetne kötni az ember bokájára.*
-Mindig akad kivétel.
*Válaszol kissé félvállról a meláknak, ő sem a sikeres kapcsolatépítésről és barátkozásról híres. Nem a szavak embere, de hogyan is lehetne az valaki, aki az elmúlt tíz esztendőben nem volt még annyit mások közt, mint az ostrom óta folyamatosan.*
2274. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-27 14:02:43
Üzenet elküldve: 2016-03-27 14:02:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 101
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 101
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis szörnyvadászat//
*Arsenor-t valóban zavarja, hogy két lányt magukra hagynak az erdőben semmiféle hátas nélkül. Az ebből adódó sértettsége és a fáradtsága miatt sem szól hát az út további részében.*
~Ez egyáltalán nem volt helyes. Sőt kimondottan gonosz volt. Ha még egyszer találkozok velük nem is tudom, hogy nézhetek a szemükbe azok után, hogy ezt hagytam. Nem ezért jöttem ide.~
*Úgy látszik ez után az egyszerű vadászat után is keserű szájízzel kell Arsenor-nak haza mennie és felvennie a pénzt. Valószínűleg Yfhorr emberei még örülnek is, hogy kevesebbel kell osztozkodni.*
*Arsenor-t valóban zavarja, hogy két lányt magukra hagynak az erdőben semmiféle hátas nélkül. Az ebből adódó sértettsége és a fáradtsága miatt sem szól hát az út további részében.*
~Ez egyáltalán nem volt helyes. Sőt kimondottan gonosz volt. Ha még egyszer találkozok velük nem is tudom, hogy nézhetek a szemükbe azok után, hogy ezt hagytam. Nem ezért jöttem ide.~
*Úgy látszik ez után az egyszerű vadászat után is keserű szájízzel kell Arsenor-nak haza mennie és felvennie a pénzt. Valószínűleg Yfhorr emberei még örülnek is, hogy kevesebbel kell osztozkodni.*
2273. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-26 10:29:51
Üzenet elküldve: 2016-03-26 10:29:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Ahogy kilépnek Arthenior főkapuján, s kellő távolságba érnek, Hagrar végre hajlandó válaszolni kérdéseire. Ő maga sem azért vette halkabbra hangját, hogy a többiek ne hallhassák, pusztán az indulat váltott ki belőle sziszegéshez hasonló hangokat. Válaszolni nem válaszol az ork vezérnek, inkább egy kissé előrébb ügetve mélyed gondolataiba. Kénytelen átgondolni a helyzetét, kénytelen újra gondolni a céljait, a miérteket. ~ Bizonyára több élettapasztalattal rendelkezik, mint én, de ettől függetlenül fogalma sincs, hogy mit éltem meg. Hogy nem lenne helyén való az emberek iránti gyűlöletem? Baah! Fogalmuk sincs ezeknek, miket kellett átélnem azok miatt a férgek miatt. Abban azonban igazuk van, hogy nem kellene minden emberrel előítélettel viseltetnem.~ Rana-ra sandít fél szemmel. ~ Hag bízik benne. Vajon én is bízhatok? Ezt csak egy módon deríthetem ki.~ Mikor Hagrar mindenkinek válaszolgatott, a csapat élére fut, s olyan vezéresen, peckesen mutatja az irányt a mögötte haladóknak. A törpnek nem nehéz tartani a tempót, lévén lova fut helyette, az embernő hol itt, hol ott mozog, fáradtság jeleit nem mutatva, s ezzel kiérdemel Shakultól egy morgást, tetszésnyilvánítás gyanánt. Mögötte Urbug, s Narghub civakodnak, mint két ork pulya a húson. Nem foglalkozván velük, maga is előre tör, s Hag és Wilros mellett rohanva halad tova. Egészen addig, amíg fel nem zárkózik mögéjük a Piactéren látott óriási ork, s két lihegés között barátságosan köszönti őket. Shakul úgy dönt megáll, s maga is kifújja magát, miközben az újonnan érkezett ork felé fordul.*
- Üdv, testvér! Hagrar sok csatát ígért, sok ellenféllel, akik az elmondottak alapján jó kis küzdelemben fognak részesíteni minket! Bár beleszólási jogom nincs, de örömmel venném ha velünk tartanál. *S ha mindenki megállt az régi idegen okán, úgy odalép Rana mellé, és rásandítva közli vele az egyetlen olyan dicséretet, melyet ki tud nyögni egyelőre.*
- Tartod az iramot! Meglepő egy embertől! *Mivel nem szokott se bocsánatkéréshez, se dicséretek osztásához, így nem is tudja mi mást mondhatna még. Így Urbughoz fordul.*
- Nekem mindkettő opció megfelel, de mivel nincs mit feltennem tétnek, mi lenne, ha a vesztes állná a győztes győzelmi piálását? Ez elfogadhatónak tűnik, gondolom a kurta lábúnak is. *Bök Wilros felé, s következő szavait hozzá intézi.* - A lovad nem igazán segít az állóképességed edzésében. Meddig fogod bírni, ha kiölik alólad a lovad, kőbőrű? *Bár támadásnak hangozhat, most nincs olyan kedvében, hogy akadékoskodjon. Inkább a kíváncsiság vezérli, hiszen ha lóval közlekedik a törpe, nem biztos, hogy ló nélkül is képes lesz megállni a helyét egy harcban. Hagrarhoz fordulván morogja neki.*
-Talán igazatok van a rasszizmusommal kapcsolatban, de fogalmatok sincs, miből ered. Nem fogom egy-két szó miatt levetkőzni a gyűlöletem, de tiszteletben tartom, hogy ők mostantól a társaink, és akár csak értetek, fajtársaimért, őértük is tűzbe fogok menni, ha a szükség úgy hozza. *Jut döntésre, s egyebet nem mondva az élre tör ismét, s már csak arra koncentrál, hogy elől maradjon, hiszen szándékában áll a vezér pofájába dörgölni ökleit.*
A hozzászólás írója (Shakul Druagakhul) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.26 10:33:05
*Ahogy kilépnek Arthenior főkapuján, s kellő távolságba érnek, Hagrar végre hajlandó válaszolni kérdéseire. Ő maga sem azért vette halkabbra hangját, hogy a többiek ne hallhassák, pusztán az indulat váltott ki belőle sziszegéshez hasonló hangokat. Válaszolni nem válaszol az ork vezérnek, inkább egy kissé előrébb ügetve mélyed gondolataiba. Kénytelen átgondolni a helyzetét, kénytelen újra gondolni a céljait, a miérteket. ~ Bizonyára több élettapasztalattal rendelkezik, mint én, de ettől függetlenül fogalma sincs, hogy mit éltem meg. Hogy nem lenne helyén való az emberek iránti gyűlöletem? Baah! Fogalmuk sincs ezeknek, miket kellett átélnem azok miatt a férgek miatt. Abban azonban igazuk van, hogy nem kellene minden emberrel előítélettel viseltetnem.~ Rana-ra sandít fél szemmel. ~ Hag bízik benne. Vajon én is bízhatok? Ezt csak egy módon deríthetem ki.~ Mikor Hagrar mindenkinek válaszolgatott, a csapat élére fut, s olyan vezéresen, peckesen mutatja az irányt a mögötte haladóknak. A törpnek nem nehéz tartani a tempót, lévén lova fut helyette, az embernő hol itt, hol ott mozog, fáradtság jeleit nem mutatva, s ezzel kiérdemel Shakultól egy morgást, tetszésnyilvánítás gyanánt. Mögötte Urbug, s Narghub civakodnak, mint két ork pulya a húson. Nem foglalkozván velük, maga is előre tör, s Hag és Wilros mellett rohanva halad tova. Egészen addig, amíg fel nem zárkózik mögéjük a Piactéren látott óriási ork, s két lihegés között barátságosan köszönti őket. Shakul úgy dönt megáll, s maga is kifújja magát, miközben az újonnan érkezett ork felé fordul.*
- Üdv, testvér! Hagrar sok csatát ígért, sok ellenféllel, akik az elmondottak alapján jó kis küzdelemben fognak részesíteni minket! Bár beleszólási jogom nincs, de örömmel venném ha velünk tartanál. *S ha mindenki megállt az régi idegen okán, úgy odalép Rana mellé, és rásandítva közli vele az egyetlen olyan dicséretet, melyet ki tud nyögni egyelőre.*
- Tartod az iramot! Meglepő egy embertől! *Mivel nem szokott se bocsánatkéréshez, se dicséretek osztásához, így nem is tudja mi mást mondhatna még. Így Urbughoz fordul.*
- Nekem mindkettő opció megfelel, de mivel nincs mit feltennem tétnek, mi lenne, ha a vesztes állná a győztes győzelmi piálását? Ez elfogadhatónak tűnik, gondolom a kurta lábúnak is. *Bök Wilros felé, s következő szavait hozzá intézi.* - A lovad nem igazán segít az állóképességed edzésében. Meddig fogod bírni, ha kiölik alólad a lovad, kőbőrű? *Bár támadásnak hangozhat, most nincs olyan kedvében, hogy akadékoskodjon. Inkább a kíváncsiság vezérli, hiszen ha lóval közlekedik a törpe, nem biztos, hogy ló nélkül is képes lesz megállni a helyét egy harcban. Hagrarhoz fordulván morogja neki.*
-Talán igazatok van a rasszizmusommal kapcsolatban, de fogalmatok sincs, miből ered. Nem fogom egy-két szó miatt levetkőzni a gyűlöletem, de tiszteletben tartom, hogy ők mostantól a társaink, és akár csak értetek, fajtársaimért, őértük is tűzbe fogok menni, ha a szükség úgy hozza. *Jut döntésre, s egyebet nem mondva az élre tör ismét, s már csak arra koncentrál, hogy elől maradjon, hiszen szándékában áll a vezér pofájába dörgölni ökleit.*
A hozzászólás írója (Shakul Druagakhul) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.26 10:33:05
2272. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:37:33
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:37:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Kóstolgatja a csenevész. Ám, legyen, csak szép éles fogai bele ne törjenek Narghub bőrébe. Esetleg vértjébe, ha már magára aggatott egy olyan súlyos darabot.*
- Majd megismerkedhetsz vele! *Három láb hosszú, masszív penge, a végén csont markolattal. Nem köszönték még meg a vele való találkozást.* - De ezeknek a pondróknak ahhoz semmi köze.
*Tartja magát ahhoz, az elvéhez, hogy egymás közt csak saját körben harcoljanak. Nem holmi mutatványosok, hogy mindenki rajtuk ámuljon.
A városból kiérve egyesek megélénkülnek, az ő kedve nem nagyon változik. Nem feszélyezte az ott lévő tömeg. Valójában csakis arra várt mikor köt végre bele valaki, hogy megnyalassa vele az utcaköveket. Menet közben érdeklődésére is választ kap. Megnézi magának a bőrt és elismeréssel adózik Hagrar előtt.*
- Jó kis harc lehetett! Úgy tűnik nem fogunk unatkozni.
* Ez már meghozza az ő kedvét is és legalább a gondolatát is eltereli az unalmas menetelésről. Ami nagyobb kihívásnak tűnik, mint elsőre tűnt. A nehézvért komoly hátrány tud lenni hosszútávon. Tartja magát mindenesetre, hozzászokott a sétához, hiszen hátason nem ült még sosem. Arra is veszi a fáradtságot, hogy Urbug idegrendszerén feszítsen még egy kicsit.*
- Nyüzüge! Én a nősténnyel küzdök inkább, veszélyesebbnek tűnik nálad! * Mutat Ranára. Nem tudja, milyen kapcsolatban áll Hagrarral, de jelen esetben annyira nem is érdekli. Nem gondolja komolyan amit mond. Nem lát benne kihívást, bár meglepetések bármikor érhetik.*
*Kóstolgatja a csenevész. Ám, legyen, csak szép éles fogai bele ne törjenek Narghub bőrébe. Esetleg vértjébe, ha már magára aggatott egy olyan súlyos darabot.*
- Majd megismerkedhetsz vele! *Három láb hosszú, masszív penge, a végén csont markolattal. Nem köszönték még meg a vele való találkozást.* - De ezeknek a pondróknak ahhoz semmi köze.
*Tartja magát ahhoz, az elvéhez, hogy egymás közt csak saját körben harcoljanak. Nem holmi mutatványosok, hogy mindenki rajtuk ámuljon.
A városból kiérve egyesek megélénkülnek, az ő kedve nem nagyon változik. Nem feszélyezte az ott lévő tömeg. Valójában csakis arra várt mikor köt végre bele valaki, hogy megnyalassa vele az utcaköveket. Menet közben érdeklődésére is választ kap. Megnézi magának a bőrt és elismeréssel adózik Hagrar előtt.*
- Jó kis harc lehetett! Úgy tűnik nem fogunk unatkozni.
* Ez már meghozza az ő kedvét is és legalább a gondolatát is eltereli az unalmas menetelésről. Ami nagyobb kihívásnak tűnik, mint elsőre tűnt. A nehézvért komoly hátrány tud lenni hosszútávon. Tartja magát mindenesetre, hozzászokott a sétához, hiszen hátason nem ült még sosem. Arra is veszi a fáradtságot, hogy Urbug idegrendszerén feszítsen még egy kicsit.*
- Nyüzüge! Én a nősténnyel küzdök inkább, veszélyesebbnek tűnik nálad! * Mutat Ranára. Nem tudja, milyen kapcsolatban áll Hagrarral, de jelen esetben annyira nem is érdekli. Nem gondolja komolyan amit mond. Nem lát benne kihívást, bár meglepetések bármikor érhetik.*
2271. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:03:03
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:03:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Kiérnek a városból és ezzel együtt (Wilros nem kis örömére) megszűnik a tömeg és a zsivaj. Végre gyorsabb tempót vesznek fel, már majdnem azt mondhatják rájuk, hogy sietnek. Számára még mindig komikusan fest a banda, de nem törődik vele, merthogy látszatra a többieket sem zavarja. "Ha te békén hagysz én is békén hagylak. " Úgy látszik az orkoknál ez a hozzáállás a használatos, mert eddig nem sokat törődtek vele. Bár erősen kétli, hogy ez bárhogy is összekovácsolná a csapatot, nem teszi szóvá kételyeit.
Mikor Hagrar mindenkihez szólt végül ő következik. *
~Felmérés? Legyen hát! ~
*De azért nem kerüli el a figyelmét a férfi pár másodperces szünete. Szemével fürkészi az arcát, hátha ki tud olvasni valamit a vastag, szürke bőrből de semmi. Csak akkor veszi le róla tekintetét, mikor amaz eszeveszett módjára rohanni kezd. Most nem marad leghátra, megsarkantyúzza lovát, és a vezér mellett vágtat tovább. Hátrapillant, hogy jönnek a többiek. Fogalma sincs, hogy a nő hogyan fogja bírni az ütemet. Bár lehet több van benne, mint amennyi látszik. Mindegy, ha a nő fáradni látszik, és nem finnyás egy törppel lovagolni akkor felsegíti a nyeregbe.
Egy ideig a vezér mellett halad, amikor a törpuram megszólításra megfordul a nyeregben, és lelassít. *
-Betegen sem hagytam ki sosem harcot, hogy hagynám most ki ilyen bajtársak közt? A fogadást azonban mellőzném. Mint azt bizonnyal te is észrevetted nem a legmagasabbak és a leggyorsabbak közé tartozom. Ez a ló lábam helyett lábam. Remélem megérted, hogy nem szívesen válok meg tőle.
*Ha az orknak nincs más közlendője előrevágtat a vezérhez. *
A hozzászólás írója (Wilros Axgar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.25 19:14:08
*Kiérnek a városból és ezzel együtt (Wilros nem kis örömére) megszűnik a tömeg és a zsivaj. Végre gyorsabb tempót vesznek fel, már majdnem azt mondhatják rájuk, hogy sietnek. Számára még mindig komikusan fest a banda, de nem törődik vele, merthogy látszatra a többieket sem zavarja. "Ha te békén hagysz én is békén hagylak. " Úgy látszik az orkoknál ez a hozzáállás a használatos, mert eddig nem sokat törődtek vele. Bár erősen kétli, hogy ez bárhogy is összekovácsolná a csapatot, nem teszi szóvá kételyeit.
Mikor Hagrar mindenkihez szólt végül ő következik. *
~Felmérés? Legyen hát! ~
*De azért nem kerüli el a figyelmét a férfi pár másodperces szünete. Szemével fürkészi az arcát, hátha ki tud olvasni valamit a vastag, szürke bőrből de semmi. Csak akkor veszi le róla tekintetét, mikor amaz eszeveszett módjára rohanni kezd. Most nem marad leghátra, megsarkantyúzza lovát, és a vezér mellett vágtat tovább. Hátrapillant, hogy jönnek a többiek. Fogalma sincs, hogy a nő hogyan fogja bírni az ütemet. Bár lehet több van benne, mint amennyi látszik. Mindegy, ha a nő fáradni látszik, és nem finnyás egy törppel lovagolni akkor felsegíti a nyeregbe.
Egy ideig a vezér mellett halad, amikor a törpuram megszólításra megfordul a nyeregben, és lelassít. *
-Betegen sem hagytam ki sosem harcot, hogy hagynám most ki ilyen bajtársak közt? A fogadást azonban mellőzném. Mint azt bizonnyal te is észrevetted nem a legmagasabbak és a leggyorsabbak közé tartozom. Ez a ló lábam helyett lábam. Remélem megérted, hogy nem szívesen válok meg tőle.
*Ha az orknak nincs más közlendője előrevágtat a vezérhez. *
A hozzászólás írója (Wilros Axgar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.25 19:14:08
2270. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:56:13
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:56:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Urbug felveszi a vezér iramát, mégse akar lemaradni. Az, hogy kiértek a nagyváros zsúfolt teréből, az, hogy maguk mögött hagyták az unalmas városi tömeget, felvidítja, jókedve tetőfokára hág. Szemügyre veszi a szép, tiszta folyót, amin nem is olyan rég még ő maga is utazott; a kristálytiszta víz vidám csobogása ifjonti erőt önt lelkébe. Víz mellett érzi igazán jól magát, ezt bárki megláthatja. Arcára akaratlanul felkúszik egy vigyor, ami talán, némi jóindulattal, még mosolynak is mondható.*
- Az erőfelmérés jó dolog. Jobb lefektetni az alapokat idejekorán. Kérdés csak az, hogyan fognak kinézni ezek a harcok? Fegyverekkel, első vérig? Vagy ugyanúgy öklökkel, mint ahogy a barakkban tettük? Én a fegyverekre szavazok. Az első vérig meg opcionális, persze.
*Otrombán felnevet. Igyekszik tartani a Hagrar által diktált tempót, amivel elvileg nem lesz baja; gyorsaságát és szívósságát a sós tenger, és annak minden réme formázta, mint ahogy a mester formázza a mellszobrot valami gazdag ficsúr palotájába; Urbug is ugyanolyan műalkotásnak tartja magát, ha nem jobbnak. Most aztán főleg; a napsütés és az Arthenior melletti folyó látványa még nagyobbra pumpálja amúgy se apró egóját.*
- Törp uram! *szólítja meg most a törpöt.* - Te is beszállsz a harcokba? Remélem igen. Nem szeretnénk érdekesebbé tenni a küzdelmeket? Rakjunk fel téteket. Azt a lovat például nem egy ismerősöm el tudná passzolni olyan áron, amiből négy másikat is tudnék venni, ha akarnék.
*Valamikor ekkor zárkózik fel hozzájuk egy újabb ork, amennyire Urbug látja, az eddigi legmagasabb, habár az ő, földszinthez felettébb közeli szemszögéből Hagrar, Shakul, és talán Narghub is ugyanolyan nagynak tűnik. Lahut kérdésére nem válaszol, Hagrarra, a vezérre hagyja a feladatot, habár a következőt azért benyögi.* - Harcolni megyünk! Gyere, hústorony, kell majd mindenki!
*Urbug felveszi a vezér iramát, mégse akar lemaradni. Az, hogy kiértek a nagyváros zsúfolt teréből, az, hogy maguk mögött hagyták az unalmas városi tömeget, felvidítja, jókedve tetőfokára hág. Szemügyre veszi a szép, tiszta folyót, amin nem is olyan rég még ő maga is utazott; a kristálytiszta víz vidám csobogása ifjonti erőt önt lelkébe. Víz mellett érzi igazán jól magát, ezt bárki megláthatja. Arcára akaratlanul felkúszik egy vigyor, ami talán, némi jóindulattal, még mosolynak is mondható.*
- Az erőfelmérés jó dolog. Jobb lefektetni az alapokat idejekorán. Kérdés csak az, hogyan fognak kinézni ezek a harcok? Fegyverekkel, első vérig? Vagy ugyanúgy öklökkel, mint ahogy a barakkban tettük? Én a fegyverekre szavazok. Az első vérig meg opcionális, persze.
*Otrombán felnevet. Igyekszik tartani a Hagrar által diktált tempót, amivel elvileg nem lesz baja; gyorsaságát és szívósságát a sós tenger, és annak minden réme formázta, mint ahogy a mester formázza a mellszobrot valami gazdag ficsúr palotájába; Urbug is ugyanolyan műalkotásnak tartja magát, ha nem jobbnak. Most aztán főleg; a napsütés és az Arthenior melletti folyó látványa még nagyobbra pumpálja amúgy se apró egóját.*
- Törp uram! *szólítja meg most a törpöt.* - Te is beszállsz a harcokba? Remélem igen. Nem szeretnénk érdekesebbé tenni a küzdelmeket? Rakjunk fel téteket. Azt a lovat például nem egy ismerősöm el tudná passzolni olyan áron, amiből négy másikat is tudnék venni, ha akarnék.
*Valamikor ekkor zárkózik fel hozzájuk egy újabb ork, amennyire Urbug látja, az eddigi legmagasabb, habár az ő, földszinthez felettébb közeli szemszögéből Hagrar, Shakul, és talán Narghub is ugyanolyan nagynak tűnik. Lahut kérdésére nem válaszol, Hagrarra, a vezérre hagyja a feladatot, habár a következőt azért benyögi.* - Harcolni megyünk! Gyere, hústorony, kell majd mindenki!
2269. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:54:18
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:54:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Nincs neki sem titkos ügye, nem ragaszkodik ahhoz hogy négyszemközt csapjon le Hagrarra bár kezdi magát kellemetlenül érezni minél tovább hallgatja a "csapattársak" álláspontját, inkább emiatt vár még. Pedig az ő képén aztán elég vastag a bőr, még is csak erős létszámfölényben vannak a más fajokat köreikben nem szívesen látó orkok, talán egy vitás kérdés hevében még Haginak is nekimennének. Ki tudja?
Rohanni nem rohan, olykor előre megy vagy lemarad de jelentősen nem szakad el a csoporttól. Ha jól sejti akkor tudja hová tartanak, ha nem arra az esetre meg nyitva tartja szemét.
Egyelőre nincs beszélgetős kedvében.*
*Nincs neki sem titkos ügye, nem ragaszkodik ahhoz hogy négyszemközt csapjon le Hagrarra bár kezdi magát kellemetlenül érezni minél tovább hallgatja a "csapattársak" álláspontját, inkább emiatt vár még. Pedig az ő képén aztán elég vastag a bőr, még is csak erős létszámfölényben vannak a más fajokat köreikben nem szívesen látó orkok, talán egy vitás kérdés hevében még Haginak is nekimennének. Ki tudja?
Rohanni nem rohan, olykor előre megy vagy lemarad de jelentősen nem szakad el a csoporttól. Ha jól sejti akkor tudja hová tartanak, ha nem arra az esetre meg nyitva tartja szemét.
Egyelőre nincs beszélgetős kedvében.*
2268. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:43:03
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:43:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Nem sieti el a dolgát, de a városból kiérve már igencsak egyértelmű hogy bizony követi a többieket, már ha valaki veszi a fáradtságot hogy hátranézzen. No persze nem közelről, sőt, kifejezetten lemarad, néha látni sem lehet, de a csapat jellegzetes szagát kifinomult orrával könnyedén követi bármerre. Egy ideig legalábbis, amíg megfelelő távolságba nem kerülnek a várostól, eltelhet úgy fél óra és utána rákapcsol végre. Itt már elég messze vannak hogy senki fiát ne zargassa akármi is legyen. A csapatocska sem halad éppen lassú lépésben így eléggé meg kell erőltetnie magát hogy felzárkózzon pláne kalapácsával a hátán, de végül csak sikerül neki, bár látszik hogy kifárasztotta a nagy rohanás.*
- Hová ilyen hévvel barátaim?
*Kissé lihegve sikerül csak befejeznie a mondatot, így futtában jobbat nem tudott kitalálni, de hátha megállnak egy kicsit jöttére és akkor majd rendesen is tudnak beszélni.*
*Nem sieti el a dolgát, de a városból kiérve már igencsak egyértelmű hogy bizony követi a többieket, már ha valaki veszi a fáradtságot hogy hátranézzen. No persze nem közelről, sőt, kifejezetten lemarad, néha látni sem lehet, de a csapat jellegzetes szagát kifinomult orrával könnyedén követi bármerre. Egy ideig legalábbis, amíg megfelelő távolságba nem kerülnek a várostól, eltelhet úgy fél óra és utána rákapcsol végre. Itt már elég messze vannak hogy senki fiát ne zargassa akármi is legyen. A csapatocska sem halad éppen lassú lépésben így eléggé meg kell erőltetnie magát hogy felzárkózzon pláne kalapácsával a hátán, de végül csak sikerül neki, bár látszik hogy kifárasztotta a nagy rohanás.*
- Hová ilyen hévvel barátaim?
*Kissé lihegve sikerül csak befejeznie a mondatot, így futtában jobbat nem tudott kitalálni, de hátha megállnak egy kicsit jöttére és akkor majd rendesen is tudnak beszélni.*
2267. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:14:43
Üzenet elküldve: 2016-03-25 18:14:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Zagurraz elő horda, és a többiek//
*Mikor végre kiérnek a városból, Hagrar nagyot sóhajt. Végre kikászálódtak abból a tömegből, sőt! Még az őrök se foglalkoztak a kis csapattal. Mellesleg a vezér egész eddig igencsak feszült volt. De úgy tűnik rendeződnek a helyzetek. Ekkor már felszabadultabban válaszol mindenki ügyes bajos dolgára. Shakul úgy tűnik visszavesz a lendületéből, és jól is teszi. Hiába halkabban kérdez a vezértől, Hagrar rendes beszélgetős hangnembe válaszol neki.*
-Shakul drága barátom! Ideje félre tenned az ítéleteidet, és túl látni azon amit keresel. Gondolj bele! Ha az emberek nem tudják megtartóztatni az élőholtakat! Akkor mi lesz? Nem fognak az élőholtak fajtára válogatni, hogy kit ölnek meg. Hanem mindenkivel végeznek. És ha az embereket leverik, amazok feltámadnak a sírjukból! És az ellenség még erősebb lesz. És ez csak egy a sok okból amit mondtam. Nem csak csontvázak és zombik alkotják a sereget! Hanem veterán harcosok, akad köztük ork is! Nem éreznek fáradságot, fájdalmat! Nem véreznek, és nem lélegeznek! S azért védtem az emberek városát, mert túllátok fajtám gőgjén! És félreteszem a sérelmeket amiket kaptunk tőlük! Gondolhatod csata előtt hogy köpködtek ránk! Végül mikor én irányítottam a katonákat, és az ellenség visszavonult, meglepődve bámultak! Sőt fegyvert, vértet, lovat és szekeret adtak a hazaútra nekünk. Tapasztalataid ellenére, még sokat kell tanulnod! Néha nem elég csak harcolni! Népünk azért bukott el rég, mert nem gondolkodtak! Csak ész nélkül támadtak mindent. Első körben nagyon is jól ment nekik, de idővel kiismerhetőek lettek. És ha megvan a gyenge pont, csak egy jól irányzott csapás hiányzik. És az ellenség megtörik. *Vágja barátian hátba Shakult, aki örömködik a verseny miatt.* -Na ennyi érv elég lesz mára? De Igyekezz! Mert hamar lehagy a kalóz! *Vicsorog, és fordul biccentve Narhgub felé.* -Élőholt sereg, nem csak emberek, orkok és más fajok halotti maradványai leledznek köztük! Hallottam hogy akadnak tűzköpő ebek, és varázslók! Afféle lichek! Hárpiák, és nem beszélve a halott állatokról. Jómagam egy Tretillel küzdöttem a karavánpihenőnél! Ha nem hiszed, nézd meg ezt! Ez egy darab a bestiából! *Nyújtja a másik orknak a tenyérnyi tretil bőrt, és tapintásra nagyon szívós és kemény anyagnak tűnik.* De elmenekült túl sok tüzet kapott! És előnyük az amit mondtam! Nem fáradnak, nem éreznek fájdalmat. És a legrosszabb, hogy nagyon sokan vannak! Csata hevében úgy érzed, nincs értelme szabdalni őket, mert mindig akad egy másik aki a helyébe lép. Nagyjából ennyi amit tudni kell róluk. Eddigi gyengeségük a tűz, de az se mindnek! *Ekkor fordul Rana felé, és biccent neki.* -Ahogy jónak látod! Szívesen látlak köreimben! *Azt nem részletezi, hogy milyen hasznos is egy vándor, mert Rana valószínűleg tudja ezt maga is. Viszont beszélni bármikor lehet, és van is rá alkalom. Viszont négyszemközt nem nagyon szeret a vezér beszélgetni. Neki nincsenek titkai, így szereti a szabad beszédet. Urbug kijelentésére pedig csak mosolyog. Bármennyire is magának való a kalóz ork, Hagrar egyre jobban megkedveli. Tény hogy ha mindenkivel úgy bánunk mint a kutyával, akkor nem lesz semmi konfrontálódás. Vagy mindig lesz, ez már annyira nem oszt, nem szoroz. Utolsóként Wilros marad a megválaszolatlan kérdéssel. De Hagrar ezt sem rest megválaszolni. * -A klán többi tagja Vagy Grombarnál küzd a fattyak ellen, vagy..*Ekkor elcsendesedik, és eszébe jut Rana arca mikor rázta a fejét a piactéren.* ..A többiek pedig a Sziklaszirteknél. Akik itt maradtak, azok arra elegek, hogy megvédjék a barlangot! Akadnak ott asszonyok, és gyerekek is. Célunk, hogy megnézzük mire vagytok képesek! Nem akarok olyat harcba küldeni, akik még nem is küzdöttek meg rendesen! *Folyamatosan haladnak előre, és Hagrar is felveszi a tempót!* -Elég a beszédből! Mutassátok hogy mit tudtok! *Meglódul az ork, és rögtön a csapat élére rohan, várja ki veszi fel a versenyt. Mert ő bizony minél hamarabb otthon akar lenni!*
*Mikor végre kiérnek a városból, Hagrar nagyot sóhajt. Végre kikászálódtak abból a tömegből, sőt! Még az őrök se foglalkoztak a kis csapattal. Mellesleg a vezér egész eddig igencsak feszült volt. De úgy tűnik rendeződnek a helyzetek. Ekkor már felszabadultabban válaszol mindenki ügyes bajos dolgára. Shakul úgy tűnik visszavesz a lendületéből, és jól is teszi. Hiába halkabban kérdez a vezértől, Hagrar rendes beszélgetős hangnembe válaszol neki.*
-Shakul drága barátom! Ideje félre tenned az ítéleteidet, és túl látni azon amit keresel. Gondolj bele! Ha az emberek nem tudják megtartóztatni az élőholtakat! Akkor mi lesz? Nem fognak az élőholtak fajtára válogatni, hogy kit ölnek meg. Hanem mindenkivel végeznek. És ha az embereket leverik, amazok feltámadnak a sírjukból! És az ellenség még erősebb lesz. És ez csak egy a sok okból amit mondtam. Nem csak csontvázak és zombik alkotják a sereget! Hanem veterán harcosok, akad köztük ork is! Nem éreznek fáradságot, fájdalmat! Nem véreznek, és nem lélegeznek! S azért védtem az emberek városát, mert túllátok fajtám gőgjén! És félreteszem a sérelmeket amiket kaptunk tőlük! Gondolhatod csata előtt hogy köpködtek ránk! Végül mikor én irányítottam a katonákat, és az ellenség visszavonult, meglepődve bámultak! Sőt fegyvert, vértet, lovat és szekeret adtak a hazaútra nekünk. Tapasztalataid ellenére, még sokat kell tanulnod! Néha nem elég csak harcolni! Népünk azért bukott el rég, mert nem gondolkodtak! Csak ész nélkül támadtak mindent. Első körben nagyon is jól ment nekik, de idővel kiismerhetőek lettek. És ha megvan a gyenge pont, csak egy jól irányzott csapás hiányzik. És az ellenség megtörik. *Vágja barátian hátba Shakult, aki örömködik a verseny miatt.* -Na ennyi érv elég lesz mára? De Igyekezz! Mert hamar lehagy a kalóz! *Vicsorog, és fordul biccentve Narhgub felé.* -Élőholt sereg, nem csak emberek, orkok és más fajok halotti maradványai leledznek köztük! Hallottam hogy akadnak tűzköpő ebek, és varázslók! Afféle lichek! Hárpiák, és nem beszélve a halott állatokról. Jómagam egy Tretillel küzdöttem a karavánpihenőnél! Ha nem hiszed, nézd meg ezt! Ez egy darab a bestiából! *Nyújtja a másik orknak a tenyérnyi tretil bőrt, és tapintásra nagyon szívós és kemény anyagnak tűnik.* De elmenekült túl sok tüzet kapott! És előnyük az amit mondtam! Nem fáradnak, nem éreznek fájdalmat. És a legrosszabb, hogy nagyon sokan vannak! Csata hevében úgy érzed, nincs értelme szabdalni őket, mert mindig akad egy másik aki a helyébe lép. Nagyjából ennyi amit tudni kell róluk. Eddigi gyengeségük a tűz, de az se mindnek! *Ekkor fordul Rana felé, és biccent neki.* -Ahogy jónak látod! Szívesen látlak köreimben! *Azt nem részletezi, hogy milyen hasznos is egy vándor, mert Rana valószínűleg tudja ezt maga is. Viszont beszélni bármikor lehet, és van is rá alkalom. Viszont négyszemközt nem nagyon szeret a vezér beszélgetni. Neki nincsenek titkai, így szereti a szabad beszédet. Urbug kijelentésére pedig csak mosolyog. Bármennyire is magának való a kalóz ork, Hagrar egyre jobban megkedveli. Tény hogy ha mindenkivel úgy bánunk mint a kutyával, akkor nem lesz semmi konfrontálódás. Vagy mindig lesz, ez már annyira nem oszt, nem szoroz. Utolsóként Wilros marad a megválaszolatlan kérdéssel. De Hagrar ezt sem rest megválaszolni. * -A klán többi tagja Vagy Grombarnál küzd a fattyak ellen, vagy..*Ekkor elcsendesedik, és eszébe jut Rana arca mikor rázta a fejét a piactéren.* ..A többiek pedig a Sziklaszirteknél. Akik itt maradtak, azok arra elegek, hogy megvédjék a barlangot! Akadnak ott asszonyok, és gyerekek is. Célunk, hogy megnézzük mire vagytok képesek! Nem akarok olyat harcba küldeni, akik még nem is küzdöttek meg rendesen! *Folyamatosan haladnak előre, és Hagrar is felveszi a tempót!* -Elég a beszédből! Mutassátok hogy mit tudtok! *Meglódul az ork, és rögtön a csapat élére rohan, várja ki veszi fel a versenyt. Mert ő bizony minél hamarabb otthon akar lenni!*
2266. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-24 14:24:14
Üzenet elküldve: 2016-03-24 14:24:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Egy kis szörnyvadászat//
*A csapat elindul, és meg sem áll hazáig. Fáradtak mindnyájan, Raeyan sem jártatja most a száját, és valószínűleg csend borul az út nagy részére. Lova ringása ellenére próbál minél inkább éberen maradni, a szemét a környezetre szegezi, bár nem is a vészjelzés, hanem inkább az erdők, a fák csodálása végett, meg mert unatkozik. Szemben azzal, ahogy azt eredetileg elképzelte, két társuk hátrahagyása zavarja, de valószínűleg még az út folyamán túlesik a dolgon. Elvégre, ő egyáltalán nem tehetett értük semmit.*
*A csapat elindul, és meg sem áll hazáig. Fáradtak mindnyájan, Raeyan sem jártatja most a száját, és valószínűleg csend borul az út nagy részére. Lova ringása ellenére próbál minél inkább éberen maradni, a szemét a környezetre szegezi, bár nem is a vészjelzés, hanem inkább az erdők, a fák csodálása végett, meg mert unatkozik. Szemben azzal, ahogy azt eredetileg elképzelte, két társuk hátrahagyása zavarja, de valószínűleg még az út folyamán túlesik a dolgon. Elvégre, ő egyáltalán nem tehetett értük semmit.*
2265. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-22 22:52:22
Üzenet elküldve: 2016-03-22 22:52:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//A semmi ágán...//
*Ahogy szépen egyre inkább haladnak a város felé, úgy Draenon is egyre többször véli látni a rumosüveg alját, amely ugyebár két dolgot jelenthet: egyrészt, sokkalta kevesebb van az üvegben, mintsem szeretné, hogy legyen, másrészt pedig, a kedélyállapota is javulni látszik, az elfogyasztott rum mennyiségével egyenes arányosságban. Már egészen közel járhatnak, hiszen az egyes épületeket is ki tudja venni, na meg a főteret, a Pegazussal, ahol annak idején több időt töltött, mintsem be merné vallani.*
*Ahogy szépen egyre inkább haladnak a város felé, úgy Draenon is egyre többször véli látni a rumosüveg alját, amely ugyebár két dolgot jelenthet: egyrészt, sokkalta kevesebb van az üvegben, mintsem szeretné, hogy legyen, másrészt pedig, a kedélyállapota is javulni látszik, az elfogyasztott rum mennyiségével egyenes arányosságban. Már egészen közel járhatnak, hiszen az egyes épületeket is ki tudja venni, na meg a főteret, a Pegazussal, ahol annak idején több időt töltött, mintsem be merné vallani.*
2264. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-18 19:27:35
Üzenet elküldve: 2016-03-18 19:27:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
* Ahogy elhagyja a várost, csak a kopár út marad egyetlen társasága. Az nem bizonyul valami érdekesnek, ezért csak a gondolataival űzi unalmát. Azok a gondolatok viszont folyton folyvást a rossz dolgok körül járnak. Azokon az időkön, mielőtt Artheniorba érkezett volna. Az úton csuklyás fejjel halad a megszokott stílusában. Felpillantva hamar rájön, hogy az idő rosszabbra fordul. Az esőfelhők kezdenek sűrűsödni fölötte és fél óra múlva megérkeznek az első esőcseppek. A csöpögésből hamar kövér esőzés lesz, így csak lehajtja kissé fejét és magában szid bárkit aki eszébe jut amiért pont most kellett neki megáznia. Az út közben elfogyaszt egy kevés élelmet abból amit hozott magával, hogy ne korogjon a gyomra, elvégre szüksége van a tápanyagra bőven az edzések mellett. Az eső egy óráig sem tartott, lassan leesnek az utolsó cseppek is, így a levegőben lassan az ázott természet friss szaga terjeng és a szürke felhőkön áttörő napfény kellemes látványt nyújt lelkének. Lassan eléri a füves pusztát, ahonnan Amon Ruadhba mehet, hogy megnézze magának a vidéket. *
2263. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-16 19:44:38
Üzenet elküldve: 2016-03-16 19:44:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyugodalmas napok - 1. elem: Derengő fa//
*És Ryrin mesélni kezd, hosszan ecsetelve a túloldalon történteket. Zilyan pedig csak hallgatja és hallgatja, majd nem sokára elnyomja őket az álom. Nem is baj ez, mert így legalább korán kelve, időben el tudnak indulni vissza a városba. Útjuk ezen szakasza véget ér.
Visszafelé már másként haladhatnak, hiszen most nem kell keresgélniük semmit, egyenesen a város felé vehetik az irányt. Zilyan örül, hogy hamarosan visszaérnek, bár nagyon kedveli a lovagot, és nem is igazán akarna elmaradni tőle, meg a kalandok is izgalmasak voltak, de azért csak jobb a városi rezidencián, puha, meleg ágyban aludni.*
*És Ryrin mesélni kezd, hosszan ecsetelve a túloldalon történteket. Zilyan pedig csak hallgatja és hallgatja, majd nem sokára elnyomja őket az álom. Nem is baj ez, mert így legalább korán kelve, időben el tudnak indulni vissza a városba. Útjuk ezen szakasza véget ér.
Visszafelé már másként haladhatnak, hiszen most nem kell keresgélniük semmit, egyenesen a város felé vehetik az irányt. Zilyan örül, hogy hamarosan visszaérnek, bár nagyon kedveli a lovagot, és nem is igazán akarna elmaradni tőle, meg a kalandok is izgalmasak voltak, de azért csak jobb a városi rezidencián, puha, meleg ágyban aludni.*
2262. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-13 10:40:26
Üzenet elküldve: 2016-03-13 10:40:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Nem szívesen megy a városba. Talán ha nem volna ilyen cudar idő, ki is húzná az erdőben, míg a baj elvonul. Elvonul vagy elpusztít mindent.
Amióta maga mögött hagyta a Karavánpiheőt, egy árva lélekkel sem találkozott. Nem tudja, mik a hírek a holt seregről. Azon is gondolkodott már, hogy ha egy kicsit erőre kap a tavasz, átkel a hegyeken és ott próbál szerencsét. Igyekszik bízni a reményben, hogy ott békére lelhet, hogy ha odáig eljut, elég távol kerül mindentől, ami elől menekül. Ez erőt adó gondolat kellene, hogy legyen, de önálltató természetét nem tudja eléggé elrejteni.*
Amióta maga mögött hagyta a Karavánpiheőt, egy árva lélekkel sem találkozott. Nem tudja, mik a hírek a holt seregről. Azon is gondolkodott már, hogy ha egy kicsit erőre kap a tavasz, átkel a hegyeken és ott próbál szerencsét. Igyekszik bízni a reményben, hogy ott békére lelhet, hogy ha odáig eljut, elég távol kerül mindentől, ami elől menekül. Ez erőt adó gondolat kellene, hogy legyen, de önálltató természetét nem tudja eléggé elrejteni.*
2261. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2016-03-10 13:36:18
Üzenet elküldve: 2016-03-10 13:36:18
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Édesanyja halála tényleg ekkora utat követel meg? Jobb maradt volna otthon, a családi fészek óvó karjai között.
Mülier nélkül azonban a család szó idegen lett számára. Egy hang szólt hozzá, mélyen a tudatában. Mennie kellett.
A jelenség nem volt egyedi. Sokszor érzi, hogy valaki, vagy valami átveszi az uralmat teste és elméje felett. Nem volt újdonság, sőt, teljesen hozzászokott. A kíváncsiság azonban mardossa.
Nares lábai sajognak és ivóvize is elfogyott.*
~Egy kis pihenés nem árthat meg.~
*A nap állásából ítélve már késő délután lehet, bár a lány számára most az idő fogalma nem létezik. Napjai teljesen összefolynak és nem tudja hová tenni az eseményeket sem.
Öve szorításából kiengedi fáklyáját és a táskába helyezi. Bundája védelmet nyújt a hidegben, ámbár még így is vacog. Táskáját elrendezi, összetürögeti, hogy ha már álomra hajtja fejét, viszonylag kényelmes "párnán" tegye.
Miután lefeküdt, nem kevesebb, mint 10 percen belül elalszik.
Álmában Drom jelenik meg, aki szárnyába temeti arcát, majd felröppen és egy szaltó kíséretében levedli tollait és egy rettenetes démonszerű lény alakját veszi fel. Arca ezüstösen csillog, szájából kivillanó hatalmas és hegyes fogai fehéren csillognak. Tengerekék szeme alatt Nares megpillantja a vörös foltot. Aztba foltot meg megtalálható rajta, s Drom-on is.
A démon vicsorog, majd beszédre nyitja a száját. Közelebb hajol a lányhoz, majd rekedtes, mély és érces hangján megszólal.*
-Müliert megmérgezték.
*Kis szünetet tart, épp csak annyit, hogy Nares teste megremegjen, majd folytatja.*
-Ha otthon maradsz, apád veled is végez, mint az undorító halandó any...
*A lány remegve ébred fel, mielőtt a szörny mondandója végére ért volna. Könnyes szemmel meredt maga elé, majd felpattan. Táskáját a nyakába akasztja és futásnak ered. Drom szemlátomást nem érti a helyzetet. Éles tekintetet vet a lányra, majd utána iramodik.
Nares egy utat pillant meg. Gondolkodik egy picit, de végül elindul rajta. Ennél talán már csak jobb lehet a helyzete.
Pár óra kutyagolás után egy ismerős zajra lesz figyelmes. Lópatkók dobbanásának hangjai. A lány megtorpan, majd hátra néz. Egy ütött-kopott szekeret pillant meg. Egy erős fekete kanca húzza, mellé kötve egy ugri-bugri kiscsikó járja könnyed táncát. A szekér tetején egy férfi kucorog. Ember ugyan, de nagyon alacsony. Talán fél fejjel magasabb Naresnél. A férfin mindössze egy csizma, egy lyukas nadrág és egy kabátka van. Háta mögött egy kopott ponyva takarja el az áruját. Néhol lyukas, de a célnak megfelel.*
-Jó estét hölgyem. Szeretné, ha elvinném egy darabon? A legelső pihenő gyalogszerrel minimum egyheti járóföldre van innét.
*Szólal meg lágy hangon a férfi, miközben megálljt parancsol lovainak.*
-Jó estét. Nagyon szépen megköszönöm ha elvisz egy darabon. Szörnyű ebben a hidegben aludni.
*A férfi végignéz Naresen. A medvebőr csak a hátának nyújt védelmet. Talpát nem fedi semmi, kebleit is alig takarja valamiféle bőr. Hasa és lábai csupaszon vannak hagyva.*
-Dahon a nevem.
*Kinyújtja kezét Nares felé, hogy felhúzza maga mellé.*
-Nares, örvendek.
*A lány szája szélén apró mosoly húzódik és elfogadja a segítséget. Drom felhuppan a hatalmas kanca hátára. Ő ott szeretne utazni. Mikor Nares elhelyezkedik, a kocsis elindítja lovait. Kisebb zötykölödéssel, de útnak indul a szekér.*
Mülier nélkül azonban a család szó idegen lett számára. Egy hang szólt hozzá, mélyen a tudatában. Mennie kellett.
A jelenség nem volt egyedi. Sokszor érzi, hogy valaki, vagy valami átveszi az uralmat teste és elméje felett. Nem volt újdonság, sőt, teljesen hozzászokott. A kíváncsiság azonban mardossa.
Nares lábai sajognak és ivóvize is elfogyott.*
~Egy kis pihenés nem árthat meg.~
*A nap állásából ítélve már késő délután lehet, bár a lány számára most az idő fogalma nem létezik. Napjai teljesen összefolynak és nem tudja hová tenni az eseményeket sem.
Öve szorításából kiengedi fáklyáját és a táskába helyezi. Bundája védelmet nyújt a hidegben, ámbár még így is vacog. Táskáját elrendezi, összetürögeti, hogy ha már álomra hajtja fejét, viszonylag kényelmes "párnán" tegye.
Miután lefeküdt, nem kevesebb, mint 10 percen belül elalszik.
Álmában Drom jelenik meg, aki szárnyába temeti arcát, majd felröppen és egy szaltó kíséretében levedli tollait és egy rettenetes démonszerű lény alakját veszi fel. Arca ezüstösen csillog, szájából kivillanó hatalmas és hegyes fogai fehéren csillognak. Tengerekék szeme alatt Nares megpillantja a vörös foltot. Aztba foltot meg megtalálható rajta, s Drom-on is.
A démon vicsorog, majd beszédre nyitja a száját. Közelebb hajol a lányhoz, majd rekedtes, mély és érces hangján megszólal.*
-Müliert megmérgezték.
*Kis szünetet tart, épp csak annyit, hogy Nares teste megremegjen, majd folytatja.*
-Ha otthon maradsz, apád veled is végez, mint az undorító halandó any...
*A lány remegve ébred fel, mielőtt a szörny mondandója végére ért volna. Könnyes szemmel meredt maga elé, majd felpattan. Táskáját a nyakába akasztja és futásnak ered. Drom szemlátomást nem érti a helyzetet. Éles tekintetet vet a lányra, majd utána iramodik.
Nares egy utat pillant meg. Gondolkodik egy picit, de végül elindul rajta. Ennél talán már csak jobb lehet a helyzete.
Pár óra kutyagolás után egy ismerős zajra lesz figyelmes. Lópatkók dobbanásának hangjai. A lány megtorpan, majd hátra néz. Egy ütött-kopott szekeret pillant meg. Egy erős fekete kanca húzza, mellé kötve egy ugri-bugri kiscsikó járja könnyed táncát. A szekér tetején egy férfi kucorog. Ember ugyan, de nagyon alacsony. Talán fél fejjel magasabb Naresnél. A férfin mindössze egy csizma, egy lyukas nadrág és egy kabátka van. Háta mögött egy kopott ponyva takarja el az áruját. Néhol lyukas, de a célnak megfelel.*
-Jó estét hölgyem. Szeretné, ha elvinném egy darabon? A legelső pihenő gyalogszerrel minimum egyheti járóföldre van innét.
*Szólal meg lágy hangon a férfi, miközben megálljt parancsol lovainak.*
-Jó estét. Nagyon szépen megköszönöm ha elvisz egy darabon. Szörnyű ebben a hidegben aludni.
*A férfi végignéz Naresen. A medvebőr csak a hátának nyújt védelmet. Talpát nem fedi semmi, kebleit is alig takarja valamiféle bőr. Hasa és lábai csupaszon vannak hagyva.*
-Dahon a nevem.
*Kinyújtja kezét Nares felé, hogy felhúzza maga mellé.*
-Nares, örvendek.
*A lány szája szélén apró mosoly húzódik és elfogadja a segítséget. Drom felhuppan a hatalmas kanca hátára. Ő ott szeretne utazni. Mikor Nares elhelyezkedik, a kocsis elindítja lovait. Kisebb zötykölödéssel, de útnak indul a szekér.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579