Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 15:44:23
Üzenet elküldve: 2013-12-22 15:44:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Mint mindenki, Isurii is távozik a nagy sátorból a tanácskozás után. Szerencsére bátyjának nem maradt számára semmiféle halaszthatatlan közölnivalója a többiek távoztával, így nincs semmi ami visszatarthatná egy tál meleg ételtől.
Mielőtt nekilátna a falatozásnak, szeretné visszaadni Harathnak a köpenyt, de úgy tűnik a férfinek már akad társasága. Egy darabig követi őt és rokonát, de épp csak addig, míg egy irányba mennek. Nem akar hallgatózni, de egy-két szófoszlány azért eljut hozzá.
A saját érdekében, fokozatosan marad el a párostól. Nem mintha ő nem tudta volna milyen sors vár majd rá a vezér húga ként. De titkon mindig is reménykedett abban, hogy Kagannak leánya születik, aki átveszi majd tőle a gyönge vállait nyomó felelősséget. De egy jó ideig várat még magára ez a dolog a jelek szerint.
Sokat gondolkozott azon miként cselekedne, ha kiderülne, hogy nem kedvére való férjet szereznek neki akarata ellenére, pusztán érdekből. Régebben úgy hitte, menten kioltaná tulajdon életét, ám mára megváltozott. A puszta jeges szele edzette lelkét, s elhatározta mindent elkövetne annak érdekében, hogy megkeserítse jövendőbelije mindennapjait. Jövendőbelijének, aki bizonyára félős és satnya lesz, vagy kórosan elhízott, ahogy az jellemző a városi népekre.
Nem éppen ilyen oltalmazóról álmodozik. Szereti a nomád férfiakat, még ha barbárok, vadállatok módjára viselkednek is néha. Számtalanszor látta már a másik oldalukat is, hiszen köztük nőtt fel.
Ha egy ilyen rátermett, életerős és harcra kész férfi védelmezné őt, még azt is megbocsájtaná neki, ha kutyák módjára hágná meg minden éjjel.
Még is csak az övéi közül való lenne, s nem egy idegen, akinek még a szagát sem bírja, nem szólva külleméről és modorosságáról.
Nagy elmélkedése közepette szinte észre sem veszi, hogy Valian mellé telepedett le. Csak idővel biccent felé. Amolyan "jóétvágyat" - biccentés ez. Valamicskét azért hagytak az óriások is nekik. Nyammogás közben Atsunt, hű hátasát keresi tekintete. Távolabb legelészik a többi lóval. Jó ideje nem pányvázza már ki, hiszen ha a patás menni akar, akkor nincs semmi e földön, mi visszatarthatná. Főleg, ha zsenge hajtás szaga csapja meg orrát. Olyankor még lovasát is képes lenne bevinni a csalintosba egy falatért. Kagan többször felajánlotta már neki, hogy szerez egy másikat helyette, de szereti a derest. Az ilyen kivételes alkalmaktól eltekintve nagyon kezes és szelíd.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 15:44:36
*Mint mindenki, Isurii is távozik a nagy sátorból a tanácskozás után. Szerencsére bátyjának nem maradt számára semmiféle halaszthatatlan közölnivalója a többiek távoztával, így nincs semmi ami visszatarthatná egy tál meleg ételtől.
Mielőtt nekilátna a falatozásnak, szeretné visszaadni Harathnak a köpenyt, de úgy tűnik a férfinek már akad társasága. Egy darabig követi őt és rokonát, de épp csak addig, míg egy irányba mennek. Nem akar hallgatózni, de egy-két szófoszlány azért eljut hozzá.
A saját érdekében, fokozatosan marad el a párostól. Nem mintha ő nem tudta volna milyen sors vár majd rá a vezér húga ként. De titkon mindig is reménykedett abban, hogy Kagannak leánya születik, aki átveszi majd tőle a gyönge vállait nyomó felelősséget. De egy jó ideig várat még magára ez a dolog a jelek szerint.
Sokat gondolkozott azon miként cselekedne, ha kiderülne, hogy nem kedvére való férjet szereznek neki akarata ellenére, pusztán érdekből. Régebben úgy hitte, menten kioltaná tulajdon életét, ám mára megváltozott. A puszta jeges szele edzette lelkét, s elhatározta mindent elkövetne annak érdekében, hogy megkeserítse jövendőbelije mindennapjait. Jövendőbelijének, aki bizonyára félős és satnya lesz, vagy kórosan elhízott, ahogy az jellemző a városi népekre.
Nem éppen ilyen oltalmazóról álmodozik. Szereti a nomád férfiakat, még ha barbárok, vadállatok módjára viselkednek is néha. Számtalanszor látta már a másik oldalukat is, hiszen köztük nőtt fel.
Ha egy ilyen rátermett, életerős és harcra kész férfi védelmezné őt, még azt is megbocsájtaná neki, ha kutyák módjára hágná meg minden éjjel.
Még is csak az övéi közül való lenne, s nem egy idegen, akinek még a szagát sem bírja, nem szólva külleméről és modorosságáról.
Nagy elmélkedése közepette szinte észre sem veszi, hogy Valian mellé telepedett le. Csak idővel biccent felé. Amolyan "jóétvágyat" - biccentés ez. Valamicskét azért hagytak az óriások is nekik. Nyammogás közben Atsunt, hű hátasát keresi tekintete. Távolabb legelészik a többi lóval. Jó ideje nem pányvázza már ki, hiszen ha a patás menni akar, akkor nincs semmi e földön, mi visszatarthatná. Főleg, ha zsenge hajtás szaga csapja meg orrát. Olyankor még lovasát is képes lenne bevinni a csalintosba egy falatért. Kagan többször felajánlotta már neki, hogy szerez egy másikat helyette, de szereti a derest. Az ilyen kivételes alkalmaktól eltekintve nagyon kezes és szelíd.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 15:44:36
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 14:52:12
Üzenet elküldve: 2013-12-22 14:52:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Kel és Bron társaságában jól telt ez a kis őrködéssel elmúlatott idő, a kompánia már igencsak éhesen tér vissza a táborba. Megvárják, míg az óriások kimérik a saját adagjukat, aztán lassan Hrothgaar is a kondér mellé keveredik. Látja már, hogy a tanácskozásról is előkerültek néhányan, így azon morfondírozik, hogy kitől is kérdezhetné meg a fejleményeket? Egyelőre azonban az evés fontosabb neki. Keres magának valami helyet, ahová lekuporodhat, közben járkál picit fel-alá a tábor lakói között. Elhalad Harath és Waldran mellett is és odaköszön nekik.*
- Üdv és jó étvágyat nektek is!
*Hallik morgó hangja a törpének és battyog is tovább, nem kívánja megakasztani a két másik közötti eszmecserét, hisz úgy látszik eléggé belemerültek. Végül is a közös sátorhoz keveredik, ahol úgy dönt, megállapodik. Keres egy tönköt, amire leteheti „nemesebbik felét”, és a sátor bejáratánál fogyasztja el az ételt.*
~drága ég… mmmh… nagyon jó…~
*Ahogy eltölti gyomrát az étek máris érzi, kicsit szebb a világ. Legszívesebben két pofára zabálná be, de _nem_ most. Igyekszik kiélvezni minden felszabaduló ízt. Ha valaki látja most őt, az biztosan észre is veszi a törpe arcán az átszellemült „életérzést”. Miután végzett, komótosan feláll, megpaskolja pocakját és világ láss csodát:*
- Böööööörff!
*Irdatlan böfögést szabadít a világra. Mintha a föld mélyéről induló morajlás rázná meg a környéket. Hangosan sóhajt utána és komótosan elindul vissza a kondér felé. Ahogy közelebb ér a többiekhez kicsit megköszörüli a torkát és felteszi kérdését.*
- Hé! Homályosítsatok má’ fel! Mi lett a tanácskozáson kimondva? Egyébként meg, lehet kapni repetát?
*Talán valaki meghallja és reagál is kérdéseire, hisz nem kisegér módjára cincogott, hanem elővette erélyesebb hangját.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 15:46:24
*Kel és Bron társaságában jól telt ez a kis őrködéssel elmúlatott idő, a kompánia már igencsak éhesen tér vissza a táborba. Megvárják, míg az óriások kimérik a saját adagjukat, aztán lassan Hrothgaar is a kondér mellé keveredik. Látja már, hogy a tanácskozásról is előkerültek néhányan, így azon morfondírozik, hogy kitől is kérdezhetné meg a fejleményeket? Egyelőre azonban az evés fontosabb neki. Keres magának valami helyet, ahová lekuporodhat, közben járkál picit fel-alá a tábor lakói között. Elhalad Harath és Waldran mellett is és odaköszön nekik.*
- Üdv és jó étvágyat nektek is!
*Hallik morgó hangja a törpének és battyog is tovább, nem kívánja megakasztani a két másik közötti eszmecserét, hisz úgy látszik eléggé belemerültek. Végül is a közös sátorhoz keveredik, ahol úgy dönt, megállapodik. Keres egy tönköt, amire leteheti „nemesebbik felét”, és a sátor bejáratánál fogyasztja el az ételt.*
~drága ég… mmmh… nagyon jó…~
*Ahogy eltölti gyomrát az étek máris érzi, kicsit szebb a világ. Legszívesebben két pofára zabálná be, de _nem_ most. Igyekszik kiélvezni minden felszabaduló ízt. Ha valaki látja most őt, az biztosan észre is veszi a törpe arcán az átszellemült „életérzést”. Miután végzett, komótosan feláll, megpaskolja pocakját és világ láss csodát:*
- Böööööörff!
*Irdatlan böfögést szabadít a világra. Mintha a föld mélyéről induló morajlás rázná meg a környéket. Hangosan sóhajt utána és komótosan elindul vissza a kondér felé. Ahogy közelebb ér a többiekhez kicsit megköszörüli a torkát és felteszi kérdését.*
- Hé! Homályosítsatok má’ fel! Mi lett a tanácskozáson kimondva? Egyébként meg, lehet kapni repetát?
*Talán valaki meghallja és reagál is kérdéseire, hisz nem kisegér módjára cincogott, hanem elővette erélyesebb hangját.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 15:46:24
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 14:13:20
Üzenet elküldve: 2013-12-22 14:13:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar honfoglalás - Tanácskozás//
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezte. De másnak sem. Lea egy nagyon kecses viszont vágást kap a gnómtól, ami meglehetősen új szerű.*
~Bátor kölyök~
*Aztán jön a nagy nevetgélés. Ez különösebben nem érdekli. Nem azért vállalta az elfet, mert szív ügye a nő sorsa. Nem mintha bármelyik nő sorsa a szív ügye lenne, miért is lenne az?
Csak egyszerűen elege volt már a komédiából. De ha nem, hát nem.
A nagy kacarászásból kimarad. Felemelkedik és fejére húzza a kalapját.*
-Hölgyeim, uraim.*Biccent színpadiasan, és már kint is van. Részéről elég is volt ebből. Ideje felkészülnie a holnapi útra. Először is ideje lesz enni. A tűz felé viszi útja, ahol letelepszik. Kerít magának tányért, vizet, s egy tuskón ülve elfogyasztja a ragut. Aztán még mellé csap egy kis sült húst is.
Nem tököl sokáig. 20 perc alatt megvan mindennel. Ad még némi szénát a lovának, aztán visszavonul a sátorba, és befekszik a függő ágyba. Ideje lesz eltennie magát holnapra. Korán be akar érni a városba.*
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezte. De másnak sem. Lea egy nagyon kecses viszont vágást kap a gnómtól, ami meglehetősen új szerű.*
~Bátor kölyök~
*Aztán jön a nagy nevetgélés. Ez különösebben nem érdekli. Nem azért vállalta az elfet, mert szív ügye a nő sorsa. Nem mintha bármelyik nő sorsa a szív ügye lenne, miért is lenne az?
Csak egyszerűen elege volt már a komédiából. De ha nem, hát nem.
A nagy kacarászásból kimarad. Felemelkedik és fejére húzza a kalapját.*
-Hölgyeim, uraim.*Biccent színpadiasan, és már kint is van. Részéről elég is volt ebből. Ideje felkészülnie a holnapi útra. Először is ideje lesz enni. A tűz felé viszi útja, ahol letelepszik. Kerít magának tányért, vizet, s egy tuskón ülve elfogyasztja a ragut. Aztán még mellé csap egy kis sült húst is.
Nem tököl sokáig. 20 perc alatt megvan mindennel. Ad még némi szénát a lovának, aztán visszavonul a sátorba, és befekszik a függő ágyba. Ideje lesz eltennie magát holnapra. Korán be akar érni a városba.*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 13:51:14
Üzenet elküldve: 2013-12-22 13:51:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - Waldran és Harath//
*Igen, kereste a másikat. És nem pusztán közös küldetésük miatt. Ismeri a férfit, és kiérzi sürgetését, mégsem egyszerű erről beszélnie.*
~De mégis kivel mással?~
*Tette fel a kérdést magában már jó párszor. És végül mégis így döntött. És nem is csalódik, bár szíve mélyén remélte más választ kap. Nagyon is remélte! Szinte csípőből kapja a letorkollást, így kissé sután tart lépést a másikkal, hogy megkeressék negyedik társuk, avagy csak kettesben elkülönülve maradjanak a többiektől. Végighallgatja, emésztgeti a hallottakat, majd -hiszen szíve súgja- a legvégén válaszol csak.*
- Hát ismered lelkem nagy titkát, s szívem leghőbb vágyát. *hajtja le fejét, majd felszegi.*
- Szenvtelenségem kimerült abban, hogy köpenyem adtam Neki a hideg ellen. *véleményezi a dolgot. Hiszen valóban több nem történt. Az, hogy hangjában egyet nem értés bujkált, vagy hogy tekintetét nem sütötte le törzsfőjük villámló pillantása előtt? Semmi kihívást, mi több, nyílt tiszta lélektükörrel állta azt.*
- Tudod, hogy meghalnék érte. Ahogy érted is.
*A törzs harcosaként, a család barátjaként és fattyúként, kit nem csak eltűrnek, de megbecsülnek, ő vérével tartozik nekik. Igen. De épp ezért -bár pusztai nép sarja maga is- harcos szellemisége nem bírja felfogni és elviselni, hogy bárkit a vérükből holmi aranymércével mérjenek, s akár puhány városiakkal házasítsanak.*
~Csak mert kapcsolatépítés a cél! Bah~ *A hideg is kirázza tőle.
- De azt nem bírom elviselni, hogy inkább adja népünk övéit holmi korcs városiaknak a jó kapcsolat reményében. Mintha becstelen kalmárok lennénk... *önti ki szíve bánatát és elveit. Persze, neki jól felfogott érdeke is ez, mégsem tud teljesen elvonatkoztatni. De ha tudna sem mondana mást. Ami pedig a korcsot illeti, pont ő beszél, egy fattyú? Néha képes elfeledkezni erről, néha nem is érzi annak magát, és kívülállónak nem is javasolja, hogy erre emlékeztesse rá!*
*Igen, kereste a másikat. És nem pusztán közös küldetésük miatt. Ismeri a férfit, és kiérzi sürgetését, mégsem egyszerű erről beszélnie.*
~De mégis kivel mással?~
*Tette fel a kérdést magában már jó párszor. És végül mégis így döntött. És nem is csalódik, bár szíve mélyén remélte más választ kap. Nagyon is remélte! Szinte csípőből kapja a letorkollást, így kissé sután tart lépést a másikkal, hogy megkeressék negyedik társuk, avagy csak kettesben elkülönülve maradjanak a többiektől. Végighallgatja, emésztgeti a hallottakat, majd -hiszen szíve súgja- a legvégén válaszol csak.*
- Hát ismered lelkem nagy titkát, s szívem leghőbb vágyát. *hajtja le fejét, majd felszegi.*
- Szenvtelenségem kimerült abban, hogy köpenyem adtam Neki a hideg ellen. *véleményezi a dolgot. Hiszen valóban több nem történt. Az, hogy hangjában egyet nem értés bujkált, vagy hogy tekintetét nem sütötte le törzsfőjük villámló pillantása előtt? Semmi kihívást, mi több, nyílt tiszta lélektükörrel állta azt.*
- Tudod, hogy meghalnék érte. Ahogy érted is.
*A törzs harcosaként, a család barátjaként és fattyúként, kit nem csak eltűrnek, de megbecsülnek, ő vérével tartozik nekik. Igen. De épp ezért -bár pusztai nép sarja maga is- harcos szellemisége nem bírja felfogni és elviselni, hogy bárkit a vérükből holmi aranymércével mérjenek, s akár puhány városiakkal házasítsanak.*
~Csak mert kapcsolatépítés a cél! Bah~ *A hideg is kirázza tőle.
- De azt nem bírom elviselni, hogy inkább adja népünk övéit holmi korcs városiaknak a jó kapcsolat reményében. Mintha becstelen kalmárok lennénk... *önti ki szíve bánatát és elveit. Persze, neki jól felfogott érdeke is ez, mégsem tud teljesen elvonatkoztatni. De ha tudna sem mondana mást. Ami pedig a korcsot illeti, pont ő beszél, egy fattyú? Néha képes elfeledkezni erről, néha nem is érzi annak magát, és kívülállónak nem is javasolja, hogy erre emlékeztesse rá!*
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 13:00:16
Üzenet elküldve: 2013-12-22 13:00:16
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - Waldran és Harath//
*Szerencsére eléggé könnyedén ráakad a férfira és ekkor még csak nem is sejti, hogy ez amiatt történt, mert kölcsönös volt a másik keresése. Így Waldran gyorsan el is mondja, hogy milyen feladatokat szán a férfinak, s ezt követően lezártnak tekinti a beszélgetésüket. Már keresi is a lányt, hogy negyedik csapattagjukat is kezelésbe vehesse. Viszont lassan eljut a tudatáig, hogy Harath még mindig mellette álldogál, és úgy tűnik, hogy nagyon vár valamire.*
~ Talán tapsra? ~ *Szemöldökének emelkedésre jelzi az érdeklődést vagy inkább az értetlenséget, ugyanis a pillantása kissé türelmetlen lesz. Waldran egyenes ember és ugyanezt elvárja a vele szembenállóktól is, épp ezért nehezen viseli a köntörfalazást. Valahogy sejteni kezdi, hogy a tanácskozással kapcsolatban kíván szólni a törzstársa.*
- Mégis sikerült annak lenned, bár meg kell vallanom, mind azok voltatok. Nem értem, hogy akik az utunk során csatlakoztak a csapathoz, miért vehetnek részt a tanácskozáson. Csürhéhez hasonlítunk, nem tisztességes törzshöz. *Igencsak hamar érkezik a válasza, szinte azon nyomban letorkollja a másikat. Ebből látszik, hogy nemigen volt kedvére a tanácskozás, de az is lehet, hogy ez az ingerlékenység leginkább a több napos menekülésüknek tudható be.*
- Gyanítom, hogy nem csak tiszteled a családot, de… hogy is mondjam, barátom, nem ártana, ha néha a rabszolgánk vagy a szabad asszonyaink körmére néznél. *Vet egy sanda pillantást a környezetére, mert nem akarja, hogy bárki is hallja őket. Bár kétségtelen, hogy odabenn egyikük sem volt vak vagy süket, s nagyjából mindannyian levonhattak bizonyos következtetéseket.*
- Nagyon rossz vadba akarod a dárdád döfni, mert hiába kiváló az íze, a torkodon akadna. *Summázza gondolatait egyetlen mondatba, amelynek metaforikus jelentése valószínűleg bőven érthető lesz… és már az előbb is arra akart utalni, hogy menjen és zárja le ezt a próbálkozását. Ezek szerint nem volt érthető, Waldran pedig – mint említettem – mindig igyekszik érthető lenni.*
- Mondd meg neki, hogy nem. Épp elég bajunk van. *Konkretizálja a dolgot és várakozóan pillant a férfira, hogy van-e hozzáfűznivalója. Reméli, hogy Harath megértette a dolgot, mert Waldran nem akarja elveszteni az egyik legjobb emberét. Márpedig unokatestvére, Kagan épp elég heves természetű ahhoz, hogy puszta kézzel essen neki a fiatalabbiknak. Úgy védi a húgát, mintha legalábbis annyi aranyrögöt őrizne a két lába között, amivel egy hegyet is megvehetnének.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 13:02:43
*Szerencsére eléggé könnyedén ráakad a férfira és ekkor még csak nem is sejti, hogy ez amiatt történt, mert kölcsönös volt a másik keresése. Így Waldran gyorsan el is mondja, hogy milyen feladatokat szán a férfinak, s ezt követően lezártnak tekinti a beszélgetésüket. Már keresi is a lányt, hogy negyedik csapattagjukat is kezelésbe vehesse. Viszont lassan eljut a tudatáig, hogy Harath még mindig mellette álldogál, és úgy tűnik, hogy nagyon vár valamire.*
~ Talán tapsra? ~ *Szemöldökének emelkedésre jelzi az érdeklődést vagy inkább az értetlenséget, ugyanis a pillantása kissé türelmetlen lesz. Waldran egyenes ember és ugyanezt elvárja a vele szembenállóktól is, épp ezért nehezen viseli a köntörfalazást. Valahogy sejteni kezdi, hogy a tanácskozással kapcsolatban kíván szólni a törzstársa.*
- Mégis sikerült annak lenned, bár meg kell vallanom, mind azok voltatok. Nem értem, hogy akik az utunk során csatlakoztak a csapathoz, miért vehetnek részt a tanácskozáson. Csürhéhez hasonlítunk, nem tisztességes törzshöz. *Igencsak hamar érkezik a válasza, szinte azon nyomban letorkollja a másikat. Ebből látszik, hogy nemigen volt kedvére a tanácskozás, de az is lehet, hogy ez az ingerlékenység leginkább a több napos menekülésüknek tudható be.*
- Gyanítom, hogy nem csak tiszteled a családot, de… hogy is mondjam, barátom, nem ártana, ha néha a rabszolgánk vagy a szabad asszonyaink körmére néznél. *Vet egy sanda pillantást a környezetére, mert nem akarja, hogy bárki is hallja őket. Bár kétségtelen, hogy odabenn egyikük sem volt vak vagy süket, s nagyjából mindannyian levonhattak bizonyos következtetéseket.*
- Nagyon rossz vadba akarod a dárdád döfni, mert hiába kiváló az íze, a torkodon akadna. *Summázza gondolatait egyetlen mondatba, amelynek metaforikus jelentése valószínűleg bőven érthető lesz… és már az előbb is arra akart utalni, hogy menjen és zárja le ezt a próbálkozását. Ezek szerint nem volt érthető, Waldran pedig – mint említettem – mindig igyekszik érthető lenni.*
- Mondd meg neki, hogy nem. Épp elég bajunk van. *Konkretizálja a dolgot és várakozóan pillant a férfira, hogy van-e hozzáfűznivalója. Reméli, hogy Harath megértette a dolgot, mert Waldran nem akarja elveszteni az egyik legjobb emberét. Márpedig unokatestvére, Kagan épp elég heves természetű ahhoz, hogy puszta kézzel essen neki a fiatalabbiknak. Úgy védi a húgát, mintha legalábbis annyi aranyrögöt őrizne a két lába között, amivel egy hegyet is megvehetnének.*
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 13:02:43
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 12:33:33
Üzenet elküldve: 2013-12-22 12:33:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - Tanácskozás//
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Kifakadása után már csak csupa feltételezések és ötletelések érkeznek. És bár nagyrészük a Szellemekkel táncoló vajákosuktól érkezik, mivelhogy nő, és mivelhogy Harath úgy áll ezen kérdéskörhöz, ahogy, nem igazán foglalkoztatja. Valahogy sosem volt kedve részt venni az ilyesfajta betöréseken. Még ha ő maga ejtett is foglyul rabszolgát, akkor sem. Kapott is érte hideget -meleget, de nem izgatja.
Viszont a tünde vállalására meglepődik, hiszen mind ismerik Valian sötét énjét.*
~Szép kis patrónus~
*Tartja meg magának véleményét, hiszen van más, ki reagáljon ajánlkozására. Méghozzá gnómjuk személyében. És méghozzá milyen szellemesen teszi. Hiába tiszteli a szellemjárót, ez most nagyon is ül. Önkéntelenül is felgöcög, kibukik belőle a nevetés. Halkan, elfojtottan, nem úgy, mint vezérük, ki már-már hasát csapkodja nevettében. Ekképp Chiari feddését jogosnak találja. De hasznosításuk ügyét jól kezeli. Most minden Kaganon múlik, aki kinevetvén magát végre lezárja az ügyet és az egész gyűlést...*
~Egy élmény volt~
*Búcsúzik fanyalogva. Feláll és ha teheti úgy szavak nélkül búcsúzik Isutól is egy pillantás erejéig. Kabátját hagyja a lány vállain, ő elviseli a kinti hideget, és legalább lesz miért újra találkoznak. Azzal elhagyja a sátrat céltudatosan Waldrant célozva meg. Aki nem is húzza az időt, máris a küldetésre koncentrálva tart eligazítást neki. Nem is várt mást tőle.*
- Mindent elintézek. *feleli baráti mosollyal szája szegletében. A kis gnómot, az étket és pihenést is.*
- Már ha az óriásaink hagytak még mit vételezni. *int fejével a kondérok felé. De tulajdonképpen mindegy is, hiszen szárított hús, és friss víz bizton akad még számukra. A vadászaik pedig holnap újra megtömik a táborban maradtak gyomrát. Lovaik pedig a pusztán találnak még enni eleget. Azonban más is foglalkoztatja csak valahogy nem tudja felvetni a témát.*
- Nem akartam tiszteletlen lenni odabent... *szólal meg nagy nehezen. Nyilvánvalóan Isu és saját kapcsolatára gondol, még a gyűlés elejéről.*
- Tudod mennyire becsben tartom barátságát, és tisztelem a családot. *utóbbi épp Waldrannak is szól, hiszen egy a vérük.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 12:35:27
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Kifakadása után már csak csupa feltételezések és ötletelések érkeznek. És bár nagyrészük a Szellemekkel táncoló vajákosuktól érkezik, mivelhogy nő, és mivelhogy Harath úgy áll ezen kérdéskörhöz, ahogy, nem igazán foglalkoztatja. Valahogy sosem volt kedve részt venni az ilyesfajta betöréseken. Még ha ő maga ejtett is foglyul rabszolgát, akkor sem. Kapott is érte hideget -meleget, de nem izgatja.
Viszont a tünde vállalására meglepődik, hiszen mind ismerik Valian sötét énjét.*
~Szép kis patrónus~
*Tartja meg magának véleményét, hiszen van más, ki reagáljon ajánlkozására. Méghozzá gnómjuk személyében. És méghozzá milyen szellemesen teszi. Hiába tiszteli a szellemjárót, ez most nagyon is ül. Önkéntelenül is felgöcög, kibukik belőle a nevetés. Halkan, elfojtottan, nem úgy, mint vezérük, ki már-már hasát csapkodja nevettében. Ekképp Chiari feddését jogosnak találja. De hasznosításuk ügyét jól kezeli. Most minden Kaganon múlik, aki kinevetvén magát végre lezárja az ügyet és az egész gyűlést...*
~Egy élmény volt~
*Búcsúzik fanyalogva. Feláll és ha teheti úgy szavak nélkül búcsúzik Isutól is egy pillantás erejéig. Kabátját hagyja a lány vállain, ő elviseli a kinti hideget, és legalább lesz miért újra találkoznak. Azzal elhagyja a sátrat céltudatosan Waldrant célozva meg. Aki nem is húzza az időt, máris a küldetésre koncentrálva tart eligazítást neki. Nem is várt mást tőle.*
- Mindent elintézek. *feleli baráti mosollyal szája szegletében. A kis gnómot, az étket és pihenést is.*
- Már ha az óriásaink hagytak még mit vételezni. *int fejével a kondérok felé. De tulajdonképpen mindegy is, hiszen szárított hús, és friss víz bizton akad még számukra. A vadászaik pedig holnap újra megtömik a táborban maradtak gyomrát. Lovaik pedig a pusztán találnak még enni eleget. Azonban más is foglalkoztatja csak valahogy nem tudja felvetni a témát.*
- Nem akartam tiszteletlen lenni odabent... *szólal meg nagy nehezen. Nyilvánvalóan Isu és saját kapcsolatára gondol, még a gyűlés elejéről.*
- Tudod mennyire becsben tartom barátságát, és tisztelem a családot. *utóbbi épp Waldrannak is szól, hiszen egy a vérük.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 12:35:27
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 12:04:39
Üzenet elküldve: 2013-12-22 12:04:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - Őrség//
*Egy őrjárat, de akár még csak egy őrposzt is, nagy hasonlóságokat mutat a katonai felderítőkkel. A felderítők feladata a szemben álló erők elhelyezkedéséről, tevékenységéről, felszereltségéről, harceljárásairól és az ismeretlen terep sajátosságairól a lehető legrészletesebb, legpontosabb és legkimerítőbb információk megszerzése. Az őrposztok feladata ehhez képest ugyanúgy az ellenfél feltérképezése, ám az esetleges támadások előrejelzése és az ellenséges felderítők kiszűrése is. Majdnem olyan fontos tevékenységet látnak el, mint a vadászok, hisz a törzs túléléséhez járulnak hozzá. Ezek a kötelékek nem hírszerzői tevékenységet folytatnak, hanem különböző fogások, eljárások alkalmazásával adatokat gyűjtenek a szemben álló katonai erőkről, azok tevékenységéről. Ahhoz, hogy ezeket az ismereteket időben megszerezzék, különlegesen kiképzett katonákat és felderítő eljárásokat alkalmaznak. Például őket kettejüket. Jelenleg ők ketten az egész tábor szemei és fülei és eme súly, ezen felelősség terhével a vállukon zokszó nélkül teszik a dolguk a rájuk jellemző alapossággal. Elenyel éber és fegyelmezett, mint mindig, ahogy őrjárata vonala mentén minden apró rezdülésre odafigyel, hogy lehetőség szerint időben kiszúrjon és észrevegyen minden ártó szándékot. Legyen az egy kiéhezett prérifarkas falka, martalóc csapat, vagy akár a közeli város haderejének jól képzett felderítői is.*
- Eddig nem látok semmi szokatlant.
*Mormogja az orra alá és megigazítja az íjat a vállán. Jobb felkészülni bármire.*
*Egy őrjárat, de akár még csak egy őrposzt is, nagy hasonlóságokat mutat a katonai felderítőkkel. A felderítők feladata a szemben álló erők elhelyezkedéséről, tevékenységéről, felszereltségéről, harceljárásairól és az ismeretlen terep sajátosságairól a lehető legrészletesebb, legpontosabb és legkimerítőbb információk megszerzése. Az őrposztok feladata ehhez képest ugyanúgy az ellenfél feltérképezése, ám az esetleges támadások előrejelzése és az ellenséges felderítők kiszűrése is. Majdnem olyan fontos tevékenységet látnak el, mint a vadászok, hisz a törzs túléléséhez járulnak hozzá. Ezek a kötelékek nem hírszerzői tevékenységet folytatnak, hanem különböző fogások, eljárások alkalmazásával adatokat gyűjtenek a szemben álló katonai erőkről, azok tevékenységéről. Ahhoz, hogy ezeket az ismereteket időben megszerezzék, különlegesen kiképzett katonákat és felderítő eljárásokat alkalmaznak. Például őket kettejüket. Jelenleg ők ketten az egész tábor szemei és fülei és eme súly, ezen felelősség terhével a vállukon zokszó nélkül teszik a dolguk a rájuk jellemző alapossággal. Elenyel éber és fegyelmezett, mint mindig, ahogy őrjárata vonala mentén minden apró rezdülésre odafigyel, hogy lehetőség szerint időben kiszúrjon és észrevegyen minden ártó szándékot. Legyen az egy kiéhezett prérifarkas falka, martalóc csapat, vagy akár a közeli város haderejének jól képzett felderítői is.*
- Eddig nem látok semmi szokatlant.
*Mormogja az orra alá és megigazítja az íjat a vállán. Jobb felkészülni bármire.*
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 11:35:25
Üzenet elküldve: 2013-12-22 11:35:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - Tanácskozás//
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Számára érdektelenné válik a beszélgetés, még ha épp érdekes részleteket tudhat meg a bordélyházakról és a bennük lakó lányokról. Viszont ezek a részletek alaposan elveszik a kedvét, mégiscsak jobb, ha rabolnak maguknak. Biztos vannak délebbre falvak, folyómederhez mosni járó lányok, akikre le lehet csapni és a közeli bokrokhoz hurcolni. Waldran nem szívesen használja a rabszolgáikat, mert azokat nem ő törte be. Megvan a maga bája annak, ha saját kezűleg ejtette el a prédáját, semmint mások maradékán osztozzon. Mindig annak az őzhúsnak van a legfinomabb íze, aminek testét az ő általa eleresztett nyílvessző ütötte át.*
~ Megkeményedett a bőr a talpukon, de az eszük és a szívük meglágyult. ~ *Suhan át a gondolat a koponyájában, ahogy meghallja a felszabadítás ötletét. Mondjuk Waldran is azt javasolta, hogy kerüljön magasabb pozícióba a lány, de nem arra gondolt, hogy a hegylábról rögvest felugrik a hegy csúcsára. Nem, ő csak azt javasolta, hogy hagyja el a gyepszintet.*
~ Majd Valian a csúcsra repteti… ~ *Somolyog magában, most már kevésbé sötét a pillantás, amit a tündérre vet. Lassan komédiába csúszik át a tanácskozás, ahogy Rick is elmondja a maga véleményét, még ha senki sem volt kíváncsi arra. Kár, hogy néhányan nem tudják értékelni, hogy a törzs befogadta őket és megfeledkeznek arról, hogy ez a törzs nagyon gyorsan össze is tudja törni a csontjaikat. Főleg, ha valaki ilyen apró, mint a gnóm, s épp velük készül északra.*
~ Bár felettébb szellemes megjegyzés volt… ~ *Szigorún csak magában heherészik, mert Waldran egyébként sem egy harsány fickó. Mindössze szájának sarka kunkorodik felfelé, s kisvártatva egy megkönnyebbült sóhaj is elhagyja ajkait, amikor bejelentik, hogy vége a tanácskozásnak. Nem csak a pozíciója miatt lesz az első, aki elhagyja a sátrat.*
- Harath,… menj, védj magadhoz étket és heveredj le északára. Másnap a felkelő nap sugarai már a lovakon találnak minket. Intézd úgy, hogy addigra már ne legyen dolgod. *Keveredik majd valahogy a fiatal férfi mellé és barátilag a vállára teszi a kezét. Nem árt, ha amennyire lehet, kipihenik magukat, még ha ehhez nem is egy nap, de legalább egy hét kellene. Utolsó mondata egy sokatmondó pillantás kíséretében érkezik, s hátrafelé int a fejével…*
- És ha látod, szólj a gnómunknak, hogy cselekedjen hasonlóan… *Toldja még hozzá és eztán magára hagyja a férfit, hiszen neki is dolga van. Egyrészt éhes, másrészt kellene neki Akheel, hogy hasonló instrukciókkal láthassa el. Ezért el is kezdi keresni.*
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Számára érdektelenné válik a beszélgetés, még ha épp érdekes részleteket tudhat meg a bordélyházakról és a bennük lakó lányokról. Viszont ezek a részletek alaposan elveszik a kedvét, mégiscsak jobb, ha rabolnak maguknak. Biztos vannak délebbre falvak, folyómederhez mosni járó lányok, akikre le lehet csapni és a közeli bokrokhoz hurcolni. Waldran nem szívesen használja a rabszolgáikat, mert azokat nem ő törte be. Megvan a maga bája annak, ha saját kezűleg ejtette el a prédáját, semmint mások maradékán osztozzon. Mindig annak az őzhúsnak van a legfinomabb íze, aminek testét az ő általa eleresztett nyílvessző ütötte át.*
~ Megkeményedett a bőr a talpukon, de az eszük és a szívük meglágyult. ~ *Suhan át a gondolat a koponyájában, ahogy meghallja a felszabadítás ötletét. Mondjuk Waldran is azt javasolta, hogy kerüljön magasabb pozícióba a lány, de nem arra gondolt, hogy a hegylábról rögvest felugrik a hegy csúcsára. Nem, ő csak azt javasolta, hogy hagyja el a gyepszintet.*
~ Majd Valian a csúcsra repteti… ~ *Somolyog magában, most már kevésbé sötét a pillantás, amit a tündérre vet. Lassan komédiába csúszik át a tanácskozás, ahogy Rick is elmondja a maga véleményét, még ha senki sem volt kíváncsi arra. Kár, hogy néhányan nem tudják értékelni, hogy a törzs befogadta őket és megfeledkeznek arról, hogy ez a törzs nagyon gyorsan össze is tudja törni a csontjaikat. Főleg, ha valaki ilyen apró, mint a gnóm, s épp velük készül északra.*
~ Bár felettébb szellemes megjegyzés volt… ~ *Szigorún csak magában heherészik, mert Waldran egyébként sem egy harsány fickó. Mindössze szájának sarka kunkorodik felfelé, s kisvártatva egy megkönnyebbült sóhaj is elhagyja ajkait, amikor bejelentik, hogy vége a tanácskozásnak. Nem csak a pozíciója miatt lesz az első, aki elhagyja a sátrat.*
- Harath,… menj, védj magadhoz étket és heveredj le északára. Másnap a felkelő nap sugarai már a lovakon találnak minket. Intézd úgy, hogy addigra már ne legyen dolgod. *Keveredik majd valahogy a fiatal férfi mellé és barátilag a vállára teszi a kezét. Nem árt, ha amennyire lehet, kipihenik magukat, még ha ehhez nem is egy nap, de legalább egy hét kellene. Utolsó mondata egy sokatmondó pillantás kíséretében érkezik, s hátrafelé int a fejével…*
- És ha látod, szólj a gnómunknak, hogy cselekedjen hasonlóan… *Toldja még hozzá és eztán magára hagyja a férfit, hiszen neki is dolga van. Egyrészt éhes, másrészt kellene neki Akheel, hogy hasonló instrukciókkal láthassa el. Ezért el is kezdi keresni.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-22 08:34:33
Üzenet elküldve: 2013-12-22 08:34:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás//
*Együtt röhög az óriással, és közben nem gondol bele, hogy vajon komolyan mondta, amit mondott, vagy csak beszállt a heccelődésbe.*
- Ezért a megjegyzésedért legszívesebben hátat fordítanék neked, de tudom, mit művelsz olyankor! Inkább nem tévesztelek szem elől!
*Amíg Hrothgaar beszél, a nevetése is alábbhagy. Igencsak felszalad szemöldöke, miközben a törpét hallgatja. Ám érdeklődve figyeli előadását, Bron arcán nem látszik viszolygás, ahogy Cadavres ábrázatán.*
- Sok mindent tapasztaltam már.. *mondja merengve.* - De ilyesmit még nem. Bár mint mondtam, nincs valami nagy tehetségem a művészetekhez. Hacsak nem arról van szó, hogyan kell valakit egy apró szúrással elintézni úgy, hogy nyikkanni se tudjon. Ez a dolog viszont érdekesebb ennél, ilyenkor mindig azon kezd járni az agyam, hogyan lehetne belőle pénzt csinálni? Vagy más előnyökre szert tenni. Találkoztam már elvont személyekkel..
*Egészen furcsa fordulatot vesz a téma borozgatás közben-után. Ő azonban cseppet sem bánja, mindig is szeretett érdekes emberekkel társalogni. Ő is magába mélyed, mint Cadavres, és szintén kell egy kis idő, amíg visszazökken.*
- Még régebben találtam egy feljegyzést - igen részletes feljegyzést - arról, hogy ha a megfelelő anyagokat kivonjuk az ember, netán más lény bélrendszeréből, főzéssel, sok türelemmel és szerencsével, bénító mérget készíthetünk belőle. *Így egészíti még ki a hallottakat.*
- Tehát nincs ebben semmi különös vagy rémisztő, pusztán testrészek és vér. Állítólag akit felakasztanak..
*Itt ér véget beszámolója, mert a közéjük röppenő Eannára emeli tekintetét. Noha a kis tündértől nem zavartatja magát, és ha rajta múlna, kíméletlen részletességgel számolna be neki is, ha úgy adódna, minden hasonló tapasztalatának naturista részletéről, azonban az étel említésére hatalmasat kordul a hasa.*
- Mindig is mondtam, hogy daliás legény vagyok. *Kihúzza magát, a többiekre néz, és szája szegletében ismét mosoly bújkál. Elvégre Eanna őt is óriásnak titulálta, persze nyilván csak véletlenül, de Bron nem az a fajta ember, aki ne kapna egy ilyen lehetőségen. Mármint ami a kaját illeti. Rolko közben előrelendül, és egyértelműen tudtára adja, hogy nem akar mást látni a kondér közelében, amíg zabálnak a testvérével. Mint a kutyák, csak a morgáson kívül ezek még oda is csapnának.*
- Még folytathatjuk az eszmecserélgetést, most viszont meg kell néznem, mi a moslék.. aztán meg elvegyülök!
*Így búcsúzkodik társaitól, majd lassú léptekkel követi az óriást. Hagy neki elég időt, hogy belemásszon abba a kondérba, nehogy rossz vége legyen.*
*Együtt röhög az óriással, és közben nem gondol bele, hogy vajon komolyan mondta, amit mondott, vagy csak beszállt a heccelődésbe.*
- Ezért a megjegyzésedért legszívesebben hátat fordítanék neked, de tudom, mit művelsz olyankor! Inkább nem tévesztelek szem elől!
*Amíg Hrothgaar beszél, a nevetése is alábbhagy. Igencsak felszalad szemöldöke, miközben a törpét hallgatja. Ám érdeklődve figyeli előadását, Bron arcán nem látszik viszolygás, ahogy Cadavres ábrázatán.*
- Sok mindent tapasztaltam már.. *mondja merengve.* - De ilyesmit még nem. Bár mint mondtam, nincs valami nagy tehetségem a művészetekhez. Hacsak nem arról van szó, hogyan kell valakit egy apró szúrással elintézni úgy, hogy nyikkanni se tudjon. Ez a dolog viszont érdekesebb ennél, ilyenkor mindig azon kezd járni az agyam, hogyan lehetne belőle pénzt csinálni? Vagy más előnyökre szert tenni. Találkoztam már elvont személyekkel..
*Egészen furcsa fordulatot vesz a téma borozgatás közben-után. Ő azonban cseppet sem bánja, mindig is szeretett érdekes emberekkel társalogni. Ő is magába mélyed, mint Cadavres, és szintén kell egy kis idő, amíg visszazökken.*
- Még régebben találtam egy feljegyzést - igen részletes feljegyzést - arról, hogy ha a megfelelő anyagokat kivonjuk az ember, netán más lény bélrendszeréből, főzéssel, sok türelemmel és szerencsével, bénító mérget készíthetünk belőle. *Így egészíti még ki a hallottakat.*
- Tehát nincs ebben semmi különös vagy rémisztő, pusztán testrészek és vér. Állítólag akit felakasztanak..
*Itt ér véget beszámolója, mert a közéjük röppenő Eannára emeli tekintetét. Noha a kis tündértől nem zavartatja magát, és ha rajta múlna, kíméletlen részletességgel számolna be neki is, ha úgy adódna, minden hasonló tapasztalatának naturista részletéről, azonban az étel említésére hatalmasat kordul a hasa.*
- Mindig is mondtam, hogy daliás legény vagyok. *Kihúzza magát, a többiekre néz, és szája szegletében ismét mosoly bújkál. Elvégre Eanna őt is óriásnak titulálta, persze nyilván csak véletlenül, de Bron nem az a fajta ember, aki ne kapna egy ilyen lehetőségen. Mármint ami a kaját illeti. Rolko közben előrelendül, és egyértelműen tudtára adja, hogy nem akar mást látni a kondér közelében, amíg zabálnak a testvérével. Mint a kutyák, csak a morgáson kívül ezek még oda is csapnának.*
- Még folytathatjuk az eszmecserélgetést, most viszont meg kell néznem, mi a moslék.. aztán meg elvegyülök!
*Így búcsúzkodik társaitól, majd lassú léptekkel követi az óriást. Hagy neki elég időt, hogy belemásszon abba a kondérba, nehogy rossz vége legyen.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 22:48:03
Üzenet elküldve: 2013-12-21 22:48:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás – Őrség (Bron, Kell, Hrothgaar, Rolko)//
*Ő is elkortyolja a maga részét, miközben hallgatja a másik kettőt. Bron elbeszélésére értőn bólint egyet-kettőt. A maga részéről nemigen kínzott még senkit, de erre nem is igen volt szüksége. Az ölés pedig más tészta. Hol tiszta ügy, hol a kínzásnál is mocskosabb, ezt a helyzet szüli. Főleg mikor valakinek buzogánnyal reccsentik széjjel a fejét, aztán az ember még két napig érzi a szájába került szürkeállomány sajátos ízét. Hát, az emlékidézés előhozott néhányat sajátjai közül is. Azonban nem ezekre, inkább a hallottakra próbál koncentrálni. Az óriással társalgó gégemetszőt is érdeklődve hallgatja. A maga részéről nemigen tudja még mindig, miképp is viszonyuljon a behemótokhoz. Lassúak, azt már megfigyelte, de ha valahova odacsapnak, porlik a kő is. Fura fintorai a természetnek, és valahogy idegenkedik is tőlük. Tán mert sosem tudja, nem akarják e kinyuvasztani egy számára ártalmatlan megjegyzése után, melyet ők valamiért máshogyan fognak fel. Tehát ő maga is inkább a kitérés pártján áll, emiatt bár már jó ideje a csapattal vándorol, tán egy keze elég, hogy számlálja, hányszor váltott velük szót. Jobb a békesség alapon akit nem kedvel, vagy mint velük: nem tudja miképp szóljon hozzájuk, inkább elkerüli. Tán emiatt is tartják viszonylag magányosabb alaknak a többiek, mert ritka, hogy csak úgy odahúzódjon a tűz mellé a csapattal, és részt vegyen a vigasságban. Hiába fogadta el már úgy ahogy ezt az egészet, néha még felrémlik benne, hogy bár azért él még, mert velük jöhetett, régi élete is miattuk ért véget. Gondolataiból akarattal ragadja ki magát, és bár mulasztott némi beszélgetésrészletet, próbál visszarázódni. Örül, hogy megitta a saját, utoljára maradt részét a lőréből, mely igazán jónak tűnt az ínséges időre való tekintettel. Még a végén az óriás is szemet vetett volna a neki gyűszűnyinél is kevesebb piára. Ettől óvjon az ég... A törpe története ellenben már jobban leköti a figyelmét.*
- Olyan alak nálunk is volt a kompániában, aki hasonló kedvtelésekkel élt. De az ilyen akár a veszett kutya...sose tudod, mikor fordul ellened. Nem is az ellenség végzett vele, hanem mi kurtítottuk meg, miután kicsit elkapatta magát az útmenti faluban. Kellett otthagynunk jócskán aranyat, hogy ne lincseljen meg az odacsődült tömeg. Hiába hitvány fegyver a szalmázó villa, ha elég van belőle, épp úgy megteszi mint a legnemesebb acél. Na szóval...erre a patkányra is az esti mulatozás után találtunk rá, éppen a falusiaktól "zsákmányolt" testrészekkel játszadozott. Nem volt más, amit tehettünk volna.
*Kiköp egyet oldalra a visszaemlékezés hatására, és épp emiatt az emlék miatt olyannyira nem rokonszenvezik a törpe által mesélt társasággal. Azért a pillanatot kicsit felderíti a törpe nevetése, amint a régi-Bront, az állítólagos szőke királylányt elképzeli. Ezt már ő sem tudja megállni mosoly nélkül. Hiába, jó kedélyű kis fickó ez, azon kevesek egyike, akiket őszintén kedvel a társaságból. Az étel témakörre a közben érkező nőszemélytől is csak vállat von, bár az előbb kínzóan üres kamrába csorgott alá a kapott ital, nem türelmetlenkedik. Hozzászokott már az ilyesfajta nélkülözéshez.*
- Egyenek hát ők, csak hagyjanak nekünk is, a többi nem érdekel annyira. De valóban nem árt majd odajutnunk a kondérhoz. Azután pedig...ha nem lesz már szükség ránk itt, és váltanak az őrködésben, tán körülnézhetnénk mi is valamerre. Magamban semmi kedvem nem lenne a városban szédelegni, de talán így hárman bemehetnénk. Vagy amiben maradunk, csak lássak már mást is, mint a pusztát.
A hozzászólás írója (Kell Cadavres) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.21 22:49:49
*Ő is elkortyolja a maga részét, miközben hallgatja a másik kettőt. Bron elbeszélésére értőn bólint egyet-kettőt. A maga részéről nemigen kínzott még senkit, de erre nem is igen volt szüksége. Az ölés pedig más tészta. Hol tiszta ügy, hol a kínzásnál is mocskosabb, ezt a helyzet szüli. Főleg mikor valakinek buzogánnyal reccsentik széjjel a fejét, aztán az ember még két napig érzi a szájába került szürkeállomány sajátos ízét. Hát, az emlékidézés előhozott néhányat sajátjai közül is. Azonban nem ezekre, inkább a hallottakra próbál koncentrálni. Az óriással társalgó gégemetszőt is érdeklődve hallgatja. A maga részéről nemigen tudja még mindig, miképp is viszonyuljon a behemótokhoz. Lassúak, azt már megfigyelte, de ha valahova odacsapnak, porlik a kő is. Fura fintorai a természetnek, és valahogy idegenkedik is tőlük. Tán mert sosem tudja, nem akarják e kinyuvasztani egy számára ártalmatlan megjegyzése után, melyet ők valamiért máshogyan fognak fel. Tehát ő maga is inkább a kitérés pártján áll, emiatt bár már jó ideje a csapattal vándorol, tán egy keze elég, hogy számlálja, hányszor váltott velük szót. Jobb a békesség alapon akit nem kedvel, vagy mint velük: nem tudja miképp szóljon hozzájuk, inkább elkerüli. Tán emiatt is tartják viszonylag magányosabb alaknak a többiek, mert ritka, hogy csak úgy odahúzódjon a tűz mellé a csapattal, és részt vegyen a vigasságban. Hiába fogadta el már úgy ahogy ezt az egészet, néha még felrémlik benne, hogy bár azért él még, mert velük jöhetett, régi élete is miattuk ért véget. Gondolataiból akarattal ragadja ki magát, és bár mulasztott némi beszélgetésrészletet, próbál visszarázódni. Örül, hogy megitta a saját, utoljára maradt részét a lőréből, mely igazán jónak tűnt az ínséges időre való tekintettel. Még a végén az óriás is szemet vetett volna a neki gyűszűnyinél is kevesebb piára. Ettől óvjon az ég... A törpe története ellenben már jobban leköti a figyelmét.*
- Olyan alak nálunk is volt a kompániában, aki hasonló kedvtelésekkel élt. De az ilyen akár a veszett kutya...sose tudod, mikor fordul ellened. Nem is az ellenség végzett vele, hanem mi kurtítottuk meg, miután kicsit elkapatta magát az útmenti faluban. Kellett otthagynunk jócskán aranyat, hogy ne lincseljen meg az odacsődült tömeg. Hiába hitvány fegyver a szalmázó villa, ha elég van belőle, épp úgy megteszi mint a legnemesebb acél. Na szóval...erre a patkányra is az esti mulatozás után találtunk rá, éppen a falusiaktól "zsákmányolt" testrészekkel játszadozott. Nem volt más, amit tehettünk volna.
*Kiköp egyet oldalra a visszaemlékezés hatására, és épp emiatt az emlék miatt olyannyira nem rokonszenvezik a törpe által mesélt társasággal. Azért a pillanatot kicsit felderíti a törpe nevetése, amint a régi-Bront, az állítólagos szőke királylányt elképzeli. Ezt már ő sem tudja megállni mosoly nélkül. Hiába, jó kedélyű kis fickó ez, azon kevesek egyike, akiket őszintén kedvel a társaságból. Az étel témakörre a közben érkező nőszemélytől is csak vállat von, bár az előbb kínzóan üres kamrába csorgott alá a kapott ital, nem türelmetlenkedik. Hozzászokott már az ilyesfajta nélkülözéshez.*
- Egyenek hát ők, csak hagyjanak nekünk is, a többi nem érdekel annyira. De valóban nem árt majd odajutnunk a kondérhoz. Azután pedig...ha nem lesz már szükség ránk itt, és váltanak az őrködésben, tán körülnézhetnénk mi is valamerre. Magamban semmi kedvem nem lenne a városban szédelegni, de talán így hárman bemehetnénk. Vagy amiben maradunk, csak lássak már mást is, mint a pusztát.
A hozzászólás írója (Kell Cadavres) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.21 22:49:49
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 22:15:52
Üzenet elküldve: 2013-12-21 22:15:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - Tanácskozás//
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Leandana kérdésére elgondolkozva dől egy kicsit hátra. Maga sem érti, hogyhogy nem raktak még gyereket Eruanna méhébe, de a tény ez. Nagyvonalúan elsiklik a Szellemjáró vádaskodása felett, hiszen mindannyian férfierejük teljében vannak - ő maga is jó pár fattyat hagyott hátra a Thargodrymek között. Némelyik 15 éves is lehet már.*
- Talán valami elf vajákolás miatt van, ki tudja? Vagy Chiarinak van igaza, és ez olyan meddő fajta. Hmm... *Folytatná, de a dolgok egy kicsit kezdenek félrecsúszni, és már éppen dörgedelmesen tenné helyre a Tanácskozást, amikor is Valian megnyilvánul. Kaganban benne szorul a mogorvaság, hogy nehezen leküzdhető nevetéssé alakuljon.*
- Öhm. Aha...kkkhhh...ki a hóra. *kaparássza a torkát, hogy elűzze a jókedvet, mi nem méltó a Tanácskozáshoz. Valian remek kis orgyilkos, de a "gyere ki a hóra" ötletén csak nevetni lehet. Ennek ellenére megpróbálja visszatartani a nevetést, mert sértődékeny a tündér, és meglehetősen agresszív is. Törekvéseit siker koronázza, így kitart a rekeszizma még akkor is, amikor eljut a tudatáig: Valian magának kéri Eruannát.*
- Pfpfpfp. Köh, na persze, nőt, majd pont neked. Hogyne! Hogy aztán áshassuk a gödröt megint. Fenéket! Majd ha leszoksz a bolondériádról! *heherészik, de még fenn tudja tartani a méltóság látszatát. Ekkor azonban Rick is megnyilvánul, és Kaganból kitör a röhögés. Nem tehet róla, barbár a szerencsétlen, és nem a szofisztikált humor mecánása.*
- Húhúháháhá! *röhög egy sort, és bizony ilyenkor nyugodtan együtt lehet röhögni a vezérrel, ha van min. Még a térdét is csapkodja, nem volt rossz beszólás, még ha pofátlan is.*
- Rick...kedvellek téged is, de vigyázz a szádra, mert kivágatom a nyelved, de komolyan. *komorodik el hirtelen, mert mégis csak a Szellemjárót figurázza ki a kis gnóm.
- No jól van, fiaim, látom, agyatokra ment a sok utazás meg nélkülözés. A lányok kérdését elodázzuk, majd foglalkozunk velük később! Most mindenki talpra, van dolgotok elég! Irány észak és irány a Város! A Tanácskozásnak vége, nem lehet veletek bírni ma, csak röhögtetitek meg bőszítitek itt az embert, ebadta népség! Chiari, te fogd ezt a Lisét, és kezdj vele valamit, mert csak teng és leng itt, ami nem jó. De most menjetek mind, kivéve Lea és Eruanna!
- Eruanna, intézkedj a fürdővizem felől, rakjátok fel ide a kondért, és forraljatok alaposan. *adja az utasítást a lánynak, majd kiegészíti.*
- Azt a szivacsot is hozd, de a büdösítők nem kellenek. *azért annyira nem süllyed le.*
- Ná. A hamuzsírszappant hozhatod. Leandana...készülj a Szertartásra.
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick (…)//
*Leandana kérdésére elgondolkozva dől egy kicsit hátra. Maga sem érti, hogyhogy nem raktak még gyereket Eruanna méhébe, de a tény ez. Nagyvonalúan elsiklik a Szellemjáró vádaskodása felett, hiszen mindannyian férfierejük teljében vannak - ő maga is jó pár fattyat hagyott hátra a Thargodrymek között. Némelyik 15 éves is lehet már.*
- Talán valami elf vajákolás miatt van, ki tudja? Vagy Chiarinak van igaza, és ez olyan meddő fajta. Hmm... *Folytatná, de a dolgok egy kicsit kezdenek félrecsúszni, és már éppen dörgedelmesen tenné helyre a Tanácskozást, amikor is Valian megnyilvánul. Kaganban benne szorul a mogorvaság, hogy nehezen leküzdhető nevetéssé alakuljon.*
- Öhm. Aha...kkkhhh...ki a hóra. *kaparássza a torkát, hogy elűzze a jókedvet, mi nem méltó a Tanácskozáshoz. Valian remek kis orgyilkos, de a "gyere ki a hóra" ötletén csak nevetni lehet. Ennek ellenére megpróbálja visszatartani a nevetést, mert sértődékeny a tündér, és meglehetősen agresszív is. Törekvéseit siker koronázza, így kitart a rekeszizma még akkor is, amikor eljut a tudatáig: Valian magának kéri Eruannát.*
- Pfpfpfp. Köh, na persze, nőt, majd pont neked. Hogyne! Hogy aztán áshassuk a gödröt megint. Fenéket! Majd ha leszoksz a bolondériádról! *heherészik, de még fenn tudja tartani a méltóság látszatát. Ekkor azonban Rick is megnyilvánul, és Kaganból kitör a röhögés. Nem tehet róla, barbár a szerencsétlen, és nem a szofisztikált humor mecánása.*
- Húhúháháhá! *röhög egy sort, és bizony ilyenkor nyugodtan együtt lehet röhögni a vezérrel, ha van min. Még a térdét is csapkodja, nem volt rossz beszólás, még ha pofátlan is.*
- Rick...kedvellek téged is, de vigyázz a szádra, mert kivágatom a nyelved, de komolyan. *komorodik el hirtelen, mert mégis csak a Szellemjárót figurázza ki a kis gnóm.
- No jól van, fiaim, látom, agyatokra ment a sok utazás meg nélkülözés. A lányok kérdését elodázzuk, majd foglalkozunk velük később! Most mindenki talpra, van dolgotok elég! Irány észak és irány a Város! A Tanácskozásnak vége, nem lehet veletek bírni ma, csak röhögtetitek meg bőszítitek itt az embert, ebadta népség! Chiari, te fogd ezt a Lisét, és kezdj vele valamit, mert csak teng és leng itt, ami nem jó. De most menjetek mind, kivéve Lea és Eruanna!
- Eruanna, intézkedj a fürdővizem felől, rakjátok fel ide a kondért, és forraljatok alaposan. *adja az utasítást a lánynak, majd kiegészíti.*
- Azt a szivacsot is hozd, de a büdösítők nem kellenek. *azért annyira nem süllyed le.*
- Ná. A hamuzsírszappant hozhatod. Leandana...készülj a Szertartásra.
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:38:48
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:38:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar honfoglalás - Tanácskozás//
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick(…)//
* Újabb vita kerekedik most, most épp Eruanna és Lisé helyzete körül. Egyesek olyan elszólásokat engednek meg most maguknak, amik már az ő nyugodt vérét is kezdik felforralni. Mostanában egyébként is sűrűbben veszi észre magán, hogy nehezebben tűri el az ilyesmit és az "ifjabbakat istápolja". Lea mondandója után, még visszafogottan közbeszól. *
- Nem minden nő egyforma Leandana. Némelyek képesek minden "ágyba cipelés" után teherbe esni. Másoknak évekbe is telik, hogy teherbe essenek.
* Megvizsgálhatja mindkét lát, ezen ne múljék semmi. Talán néhány fű keverékével segíteni is tud a gondokon, ha vannak, egy-egy talizmánnal. A másik, neki nem tetsző elszólás
Uszklyuszky szájából hangzott el. *
- Kicsivel több tiszteletet.
* Mégis egy spirituális vezetőről beszél, aki ott ül Kagan mellett. De ezt már halkabban mondja ki, lehet a többiek meg sem hallják. Valian ötlete már tetszetősebb, vegye magához és gondoskodjon róla. Itt egy kis segítséget még fel is ajánl, hátha engedi Kagan és a két lány is szívesen fogadja. *
- Egy módot még tudnék arra, hogy a két lánynak nagyobb "hasznát" vegyük. Nem tudom mi mindenhez értenek, erről elbeszélgetnék velük. Megtaníthatnám őket erre-arra. Gyógyítói formációkra, aminek még hasznát vehetjük később. Narkesh bátyám is bizonyosan foglalkozna velük, tőle is sokat tanulhatnának. Lisét maga mellé is vehetné.
* Csak engedje Kagan és ne kotyogjon közbe senki. *
//részt vesznek: Kagan, Valian, Leandana, Chiari, Xomorr, Cessa, Eruanna, Harath, Isurii, Waldran, Rick(…)//
* Újabb vita kerekedik most, most épp Eruanna és Lisé helyzete körül. Egyesek olyan elszólásokat engednek meg most maguknak, amik már az ő nyugodt vérét is kezdik felforralni. Mostanában egyébként is sűrűbben veszi észre magán, hogy nehezebben tűri el az ilyesmit és az "ifjabbakat istápolja". Lea mondandója után, még visszafogottan közbeszól. *
- Nem minden nő egyforma Leandana. Némelyek képesek minden "ágyba cipelés" után teherbe esni. Másoknak évekbe is telik, hogy teherbe essenek.
* Megvizsgálhatja mindkét lát, ezen ne múljék semmi. Talán néhány fű keverékével segíteni is tud a gondokon, ha vannak, egy-egy talizmánnal. A másik, neki nem tetsző elszólás
Uszklyuszky szájából hangzott el. *
- Kicsivel több tiszteletet.
* Mégis egy spirituális vezetőről beszél, aki ott ül Kagan mellett. De ezt már halkabban mondja ki, lehet a többiek meg sem hallják. Valian ötlete már tetszetősebb, vegye magához és gondoskodjon róla. Itt egy kis segítséget még fel is ajánl, hátha engedi Kagan és a két lány is szívesen fogadja. *
- Egy módot még tudnék arra, hogy a két lánynak nagyobb "hasznát" vegyük. Nem tudom mi mindenhez értenek, erről elbeszélgetnék velük. Megtaníthatnám őket erre-arra. Gyógyítói formációkra, aminek még hasznát vehetjük később. Narkesh bátyám is bizonyosan foglalkozna velük, tőle is sokat tanulhatnának. Lisét maga mellé is vehetné.
* Csak engedje Kagan és ne kotyogjon közbe senki. *
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:09:46
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:09:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás – Őrség és Kondér vandálok//
*No itt aztán pörög a nyelve mindenkinek. Alig győzi kapkodni fejét a csapongó témájú beszédre. De már viszonylag megszokta, hogy nem mindig és nem mindenre kell odafigyelni az apró népek által mondottakra. Így részben elereszti füle mellett a feleslegesnek vélt mondatokat, és lassabban ugyan, de igyekszik felvenni a fonalat. És biza csak kihámozza belőlük a számára oly fontos információt.*
- Ott a városban? * kérdez vissza és tekint nyálcsorgatva arrafelé, hol a falakat láthatja. Persze a szépségükre tett megjegyzéseket nem méltatja válaszra, vagy inkább fel sem fogta igazán. Szerencsére. Nagy nagy szerencséjére a bolondnak, ki egy óriás előtt vetemedik ilyesféle megjegyzésekre. Viszont egy kis ugrással időben és szavakban máris röhöghetnékje támad Bron meséjétől, és biza tőle szokatlanul szóla.*
- Hö-hö, még jó, hogy má' rövid, még a végén meghágnálak. Hö-hö. *göcög fel hasát fogva, hogy ilyen jó ugratással élt véleménye szerint. Eltelik egy kis idő, mire képes válaszolni egy mély szippantással élve kaját szagol. Épp válaszolna, mikor a tündérke libben elibük. Ettől még a szava is eláll ámulatában.*
- Rolko és Krumko első! *mordul fel, ha netán Bron óriásnak gondolná magát. Hiszen az üzenet úgy szól, előbb ők, aztán a többiek. És ebből nem enged, még ha összefüggéseiben akár így is értelmezhető az Eanna által mondottak. Meglehet beváltja mókás szavait, és kaja után megejti azokat a férfin.
Kiállásán látszik, hogy most nem ismer tréfát.*
- Keresni meg Krumko! *szólítja fel foghegyről a tündét, majd egy lépés hátra és aztán irány a kondér. Nem fogja eltéveszteni, erre mérget vehetnek.*
*No itt aztán pörög a nyelve mindenkinek. Alig győzi kapkodni fejét a csapongó témájú beszédre. De már viszonylag megszokta, hogy nem mindig és nem mindenre kell odafigyelni az apró népek által mondottakra. Így részben elereszti füle mellett a feleslegesnek vélt mondatokat, és lassabban ugyan, de igyekszik felvenni a fonalat. És biza csak kihámozza belőlük a számára oly fontos információt.*
- Ott a városban? * kérdez vissza és tekint nyálcsorgatva arrafelé, hol a falakat láthatja. Persze a szépségükre tett megjegyzéseket nem méltatja válaszra, vagy inkább fel sem fogta igazán. Szerencsére. Nagy nagy szerencséjére a bolondnak, ki egy óriás előtt vetemedik ilyesféle megjegyzésekre. Viszont egy kis ugrással időben és szavakban máris röhöghetnékje támad Bron meséjétől, és biza tőle szokatlanul szóla.*
- Hö-hö, még jó, hogy má' rövid, még a végén meghágnálak. Hö-hö. *göcög fel hasát fogva, hogy ilyen jó ugratással élt véleménye szerint. Eltelik egy kis idő, mire képes válaszolni egy mély szippantással élve kaját szagol. Épp válaszolna, mikor a tündérke libben elibük. Ettől még a szava is eláll ámulatában.*
- Rolko és Krumko első! *mordul fel, ha netán Bron óriásnak gondolná magát. Hiszen az üzenet úgy szól, előbb ők, aztán a többiek. És ebből nem enged, még ha összefüggéseiben akár így is értelmezhető az Eanna által mondottak. Meglehet beváltja mókás szavait, és kaja után megejti azokat a férfin.
Kiállásán látszik, hogy most nem ismer tréfát.*
- Keresni meg Krumko! *szólítja fel foghegyről a tündét, majd egy lépés hátra és aztán irány a kondér. Nem fogja eltéveszteni, erre mérget vehetnek.*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:06:18
Üzenet elküldve: 2013-12-21 21:06:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar Honfoglalás - Őrség//
-Igaz. *biccent egyetértően Dharrennek. Nem akarna már túl sokat ücsörögni sem, még képletesen sem, habár elég fáradt már.*
-Ez is csak egy város, mint a többi. De nézd mit találtam!
*Miután lemászott a fáról és a hátát is megvakarta, valamint kiporolta haját, előveszi a zsebébe rejtett különleges kavicsot, amit már Salanelnek is mutogatott és a szürke, fehér pöttyös kincsét a férfinek nyújtja.* -Olyan, mint egy tojás. *Fakad ki végül lelkesen, ha esetleg a harcos magától nem jutna erre a megállapításra.*
-Már visszafelé sétáltam a fácánokkal, mikor észrevettem. Azt hittem, hogy valami helyi vadmadár tojása és talán a fészke is a közelben lehet, ezért felvettem, de kiderült, hogy nem tojás. Hanem egy kavics! Jó, mi?
*Sárga szemei úgy függnek társán, mintha a válaszától legalább egy puha, selymes kis kölyöknyuszi élete függne.*
-Abba én bele nem megyek! Brrr... Majd melegítek a sátraknál vizet és megmosdom.
*Olyan tessék-lássék módon gondolta, ahogy majdnem mindig is szokta.*
-Egyébként szerint ebből *a kőből* - Lehetne medált faragni? Nagyon tetszik.
-Igaz. *biccent egyetértően Dharrennek. Nem akarna már túl sokat ücsörögni sem, még képletesen sem, habár elég fáradt már.*
-Ez is csak egy város, mint a többi. De nézd mit találtam!
*Miután lemászott a fáról és a hátát is megvakarta, valamint kiporolta haját, előveszi a zsebébe rejtett különleges kavicsot, amit már Salanelnek is mutogatott és a szürke, fehér pöttyös kincsét a férfinek nyújtja.* -Olyan, mint egy tojás. *Fakad ki végül lelkesen, ha esetleg a harcos magától nem jutna erre a megállapításra.*
-Már visszafelé sétáltam a fácánokkal, mikor észrevettem. Azt hittem, hogy valami helyi vadmadár tojása és talán a fészke is a közelben lehet, ezért felvettem, de kiderült, hogy nem tojás. Hanem egy kavics! Jó, mi?
*Sárga szemei úgy függnek társán, mintha a válaszától legalább egy puha, selymes kis kölyöknyuszi élete függne.*
-Abba én bele nem megyek! Brrr... Majd melegítek a sátraknál vizet és megmosdom.
*Olyan tessék-lássék módon gondolta, ahogy majdnem mindig is szokta.*
-Egyébként szerint ebből *a kőből* - Lehetne medált faragni? Nagyon tetszik.
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 20:31:33
Üzenet elküldve: 2013-12-21 20:31:33
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - Őrség//
* Akheel különös teremtés az biztos. Kicsit másabb, mint a többi lány a törzsben és nem csak a hajának színe miatt. *
- Az igaz, de gondolom csak van más is, amit maguk között akarnak megbeszélni. Vagy egyszerűen csak hagyják, hogy mi őrködjünk, meg főzzünk és fújjuk ki magunkat és ne a sátorban ücsörögjünk. Ültünk már eddig eleget a lovon meg a szekereken, nem?
* Teszi fel a költőinek szánt kérdést, bármi is legyen az. No, részben ezért is másabb Akheel, mint a többi lány. Eddig egyikőjüket sem látta így hintázni egy fa ágán és, hüm, csinos így. *
- Szerintem se, de rend a lelke mindennek. Őrködni azért mindig kell valakinek, sosem lehet tudni. Nehogy aztán későn kapjuk észbe, még ha nem is számíthatunk most bármilyen támadásra is, mégis. Újak vagyunk itt.
* Kicsit vicces így, ahogy a fához dörgölődik, mint egy kóbor macska. Egy csinos kóbor macska. *
- Itt a víz nem messze, igaz hideg, de oda adom a kabátom addig, míg megszáradsz.
* Ajánlkozik fel kaján vigyorral az arcán. *
* Akheel különös teremtés az biztos. Kicsit másabb, mint a többi lány a törzsben és nem csak a hajának színe miatt. *
- Az igaz, de gondolom csak van más is, amit maguk között akarnak megbeszélni. Vagy egyszerűen csak hagyják, hogy mi őrködjünk, meg főzzünk és fújjuk ki magunkat és ne a sátorban ücsörögjünk. Ültünk már eddig eleget a lovon meg a szekereken, nem?
* Teszi fel a költőinek szánt kérdést, bármi is legyen az. No, részben ezért is másabb Akheel, mint a többi lány. Eddig egyikőjüket sem látta így hintázni egy fa ágán és, hüm, csinos így. *
- Szerintem se, de rend a lelke mindennek. Őrködni azért mindig kell valakinek, sosem lehet tudni. Nehogy aztán későn kapjuk észbe, még ha nem is számíthatunk most bármilyen támadásra is, mégis. Újak vagyunk itt.
* Kicsit vicces így, ahogy a fához dörgölődik, mint egy kóbor macska. Egy csinos kóbor macska. *
- Itt a víz nem messze, igaz hideg, de oda adom a kabátom addig, míg megszáradsz.
* Ajánlkozik fel kaján vigyorral az arcán. *
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 20:04:29
Üzenet elküldve: 2013-12-21 20:04:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - Kondér vandálok és óriáspajtik keresése//
* Ott hagyva Erayat a kondér mellett az óriások keresésére indul. Annyira nem nehéz, főleg míg nincs teljes sötétség. Elég nagyok, nem nehéz őket megtalálni, főleg egy ilyen környéken. Hamarosan meg is találja a Bron, Kell, Hrothgaar, Rolko csapatot. Apró szárnyait széttárva repül fel magasabbra, még csak véletlenül se lépjenek rá és a közelükbe repül. *
- Bron és Rolko mehetnek enni, Kagan parancsára a két óriás egyen először és térjenek vissza hamar az őrségbe. Utána sorban a többiek az őrségből. Váltjátok majd egymást, hogy valaki mindig őrködjön.
* A repülésből mára ennyi elég is volt, inkább leszáll a földre és sétál majd vissza Eraya mellé a kondérhoz. *
* Ott hagyva Erayat a kondér mellett az óriások keresésére indul. Annyira nem nehéz, főleg míg nincs teljes sötétség. Elég nagyok, nem nehéz őket megtalálni, főleg egy ilyen környéken. Hamarosan meg is találja a Bron, Kell, Hrothgaar, Rolko csapatot. Apró szárnyait széttárva repül fel magasabbra, még csak véletlenül se lépjenek rá és a közelükbe repül. *
- Bron és Rolko mehetnek enni, Kagan parancsára a két óriás egyen először és térjenek vissza hamar az őrségbe. Utána sorban a többiek az őrségből. Váltjátok majd egymást, hogy valaki mindig őrködjön.
* A repülésből mára ennyi elég is volt, inkább leszáll a földre és sétál majd vissza Eraya mellé a kondérhoz. *
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 19:01:49
Üzenet elküldve: 2013-12-21 19:01:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Esti séta//
*Az este sötét és csípős. Az égbolt halvány rózsaszín árnyalatban foglalja el a látóteret, utalva a közelmúltban történt, és az eljövendő havazásokra. Egy jól megtermett férfiember sziluettje tűnik fel a folyóhoz vezető egyik ösvényen. Feketét öltött a mai estén.
Testét bőrnadrág és lemezvért fedi a jókora bundakabát alatt amit magára terített. Elmaradhatatlan fegyveröve is öltözéke részét képzi, a rajta fityegő hosszúkarddal és tőrrel együtt. Pajzsát nem hozta el, elvégre nem háborúzni készül, csak kiszellőztetni a fejét. Néha nem árt megállni egy kicsit, kifújni a levegőt, és esélyt adni a tudatnak, hogy meggyógyítsa magát. Apja mindig ezt mondta neki.
Lassú léptekkel halad, élvezi a pihenést. Olykor sokkal pihentetőbb egy esti séta mint egy tivornyázás vagy lakomázás. Testéről enyhe mentaillat párolog, éjszín haja pedig gondosan kifésülve terül vállaira. Nagyokat szív a levegőből, amaz pedig mintha egy jeges, friss nedű lenne, úgy csorog a tüdejébe. Megérzi a vizet. Talán ösztönösen, talán csak mert tudja hogy hol van a folyó partja, nem tudni. Lépteit a jég felé veszi, s pár perc múlva már meg is állapodik mellette. Végignéz a befagyott vízen. A holdat nem látni az égen, a folyó mégis, mintha csak világítana. A város távolinak ható fényei is tükröződnek annyira, hogy a jég pulzálónak tetsszen. Talán tényleg az. Karba teszi kezeit, és óvatos léptekkel elindul a parton, néha elidőzve, elgondolkodva...*
*Az este sötét és csípős. Az égbolt halvány rózsaszín árnyalatban foglalja el a látóteret, utalva a közelmúltban történt, és az eljövendő havazásokra. Egy jól megtermett férfiember sziluettje tűnik fel a folyóhoz vezető egyik ösvényen. Feketét öltött a mai estén.
Testét bőrnadrág és lemezvért fedi a jókora bundakabát alatt amit magára terített. Elmaradhatatlan fegyveröve is öltözéke részét képzi, a rajta fityegő hosszúkarddal és tőrrel együtt. Pajzsát nem hozta el, elvégre nem háborúzni készül, csak kiszellőztetni a fejét. Néha nem árt megállni egy kicsit, kifújni a levegőt, és esélyt adni a tudatnak, hogy meggyógyítsa magát. Apja mindig ezt mondta neki.
Lassú léptekkel halad, élvezi a pihenést. Olykor sokkal pihentetőbb egy esti séta mint egy tivornyázás vagy lakomázás. Testéről enyhe mentaillat párolog, éjszín haja pedig gondosan kifésülve terül vállaira. Nagyokat szív a levegőből, amaz pedig mintha egy jeges, friss nedű lenne, úgy csorog a tüdejébe. Megérzi a vizet. Talán ösztönösen, talán csak mert tudja hogy hol van a folyó partja, nem tudni. Lépteit a jég felé veszi, s pár perc múlva már meg is állapodik mellette. Végignéz a befagyott vízen. A holdat nem látni az égen, a folyó mégis, mintha csak világítana. A város távolinak ható fényei is tükröződnek annyira, hogy a jég pulzálónak tetsszen. Talán tényleg az. Karba teszi kezeit, és óvatos léptekkel elindul a parton, néha elidőzve, elgondolkodva...*
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 18:09:23
Üzenet elküldve: 2013-12-21 18:09:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar Honfoglalás - Őrség//
- Nem tudom mire jutnak az "okosok".
*Feleli Salanelnek. Nme sokat töpreng rajta, hogy a törzsi tanácsokon mi alapján milyen döntések születnek vagy mennyire vajúdva születnek. Kagan kihirdet valamit, ő pedig teszi ami tőle telik. Elvégre ő egy íjász és nyomkereső, nem az ő feladata irányítani a csapatot.*
- Ám pont azért ők az "okosok" és mi a felderítők, hogy azt tegyük amit mondanak, nem pedig fordítva.
*Vállat von. Részéről több szót nem érdemel a téma. Ő nem egy parancskövető alkat, ám Kagan befogadta, menedéket, élelmet és új családot adott neki, az a legkevesebb, ha megkönnyíti a vezér dolgát azzal, hogy segíti amiben tudja és nem kérdőjelezi meg a tekintélyét. Ráadásul eddig még egyszer sem kértek tőle olyat, amit nem tett volna meg. Így könnyű engedelmeskedni. A hűségpróba még várat magára. Elfet ölni? Talán kényes kérdés lehet, de nem kezd el azon töprengeni, hogy meddig terjed a hűsége.*
- Rendben. Jó étvágyat! Ha visszatérnél, akkor várunk vissza. Ám szerintem megoldjuk ketten is. Egyelőre nem látok semmi gyanúsat.
*Mutat körbe a pusztán. Még egy hason kúszó embert is kiszúrna talán a fűszálak rendellenes mozgása alapján. Azonban egy tapasztalt cserkész meg tudná lepni hátulról. Ezért is vannak párban.*
- Mi majd csak akkor eszünk, ha visszaértünk. Nem kell csomagolnod. Nagy lányok vagyunk, még két órát kibírjuk. Ugye?
*Pillant mosolyogva társnőjére. Majd ahogy ezeket megbeszélték, a hideg ellen újra arca elé húzza a kendőjét. Nem csak az arcát rejti a hívatlan tekintetek ellen. Melegíti is, hisz lélegzetének egy része így benn marad.*
- Nem tudom mire jutnak az "okosok".
*Feleli Salanelnek. Nme sokat töpreng rajta, hogy a törzsi tanácsokon mi alapján milyen döntések születnek vagy mennyire vajúdva születnek. Kagan kihirdet valamit, ő pedig teszi ami tőle telik. Elvégre ő egy íjász és nyomkereső, nem az ő feladata irányítani a csapatot.*
- Ám pont azért ők az "okosok" és mi a felderítők, hogy azt tegyük amit mondanak, nem pedig fordítva.
*Vállat von. Részéről több szót nem érdemel a téma. Ő nem egy parancskövető alkat, ám Kagan befogadta, menedéket, élelmet és új családot adott neki, az a legkevesebb, ha megkönnyíti a vezér dolgát azzal, hogy segíti amiben tudja és nem kérdőjelezi meg a tekintélyét. Ráadásul eddig még egyszer sem kértek tőle olyat, amit nem tett volna meg. Így könnyű engedelmeskedni. A hűségpróba még várat magára. Elfet ölni? Talán kényes kérdés lehet, de nem kezd el azon töprengeni, hogy meddig terjed a hűsége.*
- Rendben. Jó étvágyat! Ha visszatérnél, akkor várunk vissza. Ám szerintem megoldjuk ketten is. Egyelőre nem látok semmi gyanúsat.
*Mutat körbe a pusztán. Még egy hason kúszó embert is kiszúrna talán a fűszálak rendellenes mozgása alapján. Azonban egy tapasztalt cserkész meg tudná lepni hátulról. Ezért is vannak párban.*
- Mi majd csak akkor eszünk, ha visszaértünk. Nem kell csomagolnod. Nagy lányok vagyunk, még két órát kibírjuk. Ugye?
*Pillant mosolyogva társnőjére. Majd ahogy ezeket megbeszélték, a hideg ellen újra arca elé húzza a kendőjét. Nem csak az arcát rejti a hívatlan tekintetek ellen. Melegíti is, hisz lélegzetének egy része így benn marad.*
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 17:53:24
Üzenet elküldve: 2013-12-21 17:53:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás//
*Kiürül a tömlő, a szesz elfogy, és a test kissé átmelegszik Csalóka ez a kellemes érzés, ám most mégis jó ebbe a kis tévhitbe ringatnia magát az embernek. Isznak a szebb életre, valami sebhelyes arcúra, ihatnának tán a saját kis családjukra is. Ám inkább sztorizgatásba merülnek.*
- Áh, a törékeny hús-börtön! Elég csak a megfelelő helyen megböködni és máris kicsalhatsz valami hangot belőle. Persze jobb, ha odafigyelsz, ha túl erős a _behatás_, a „hangszer” végleg megadhatja magát.
*Morfondírozik mintegy csak magának a törpe és el-elkalandozik közben.*
- Egyszer hallottam egy társaságról. Válogatott gyilkosok mind egy szálig. Állítólag az a mániájuk, hogy amikor megkínoznak valakit, feljegyzik, és rímekbe szedik a szenvedéseit. Furcsa, morbid halál-litániák születnek így.
*Míg mesél a távolba réved, arcán fura egyvelege az elismerésnek és a viszolygásnak. Undorral vegyes áhítat lenne? Nyugodtan gondolhatja így is a kívülálló. Talán nem jár messze az igazságtól.*
- Miután a szerencsétlen pára kileheli a lelkét, még nem ér véget a móka. A hulláját sem hagyják nyugodni. Morbid szobrokat készítenek belőlük. A testrészek torz pozícióba csavarva, az arcon a halál vigyora, a test maga felnyitva és a belső szervek…
*Nem fejezi be a mondatot, mert rövid köhögés-rohm tör rá. Talán jobb is, hogy abbamaradt a szemléltetés. Innentől azonban csendben battyog a többiekkel. Az óriásnak egy kurta „Üdv, Rolko!” jut, ám pár pillanat múlva újra fuldoklik Hrothgaar. A hárfázó, szőke fürtös Bron képe készteti erre.*
- Meg akarsz tán’ ölni, ember!? Veeehehe!
*Recsegi a törpe fennhangon, még az oldalát is megcsapkodja, ahogy egy kis levegő beszorul a nagy hahotától. Nemsokára csillapodik a nevethetnékje, úgyhogy halkan megjegyzi.*
- Ideje lenne már valamit abrakolnunk, talán már a többiek is befejezték a tanácskozást, összeülünk, beszélgetünk, elmúlatjuk az időt…
*Kiürül a tömlő, a szesz elfogy, és a test kissé átmelegszik Csalóka ez a kellemes érzés, ám most mégis jó ebbe a kis tévhitbe ringatnia magát az embernek. Isznak a szebb életre, valami sebhelyes arcúra, ihatnának tán a saját kis családjukra is. Ám inkább sztorizgatásba merülnek.*
- Áh, a törékeny hús-börtön! Elég csak a megfelelő helyen megböködni és máris kicsalhatsz valami hangot belőle. Persze jobb, ha odafigyelsz, ha túl erős a _behatás_, a „hangszer” végleg megadhatja magát.
*Morfondírozik mintegy csak magának a törpe és el-elkalandozik közben.*
- Egyszer hallottam egy társaságról. Válogatott gyilkosok mind egy szálig. Állítólag az a mániájuk, hogy amikor megkínoznak valakit, feljegyzik, és rímekbe szedik a szenvedéseit. Furcsa, morbid halál-litániák születnek így.
*Míg mesél a távolba réved, arcán fura egyvelege az elismerésnek és a viszolygásnak. Undorral vegyes áhítat lenne? Nyugodtan gondolhatja így is a kívülálló. Talán nem jár messze az igazságtól.*
- Miután a szerencsétlen pára kileheli a lelkét, még nem ér véget a móka. A hulláját sem hagyják nyugodni. Morbid szobrokat készítenek belőlük. A testrészek torz pozícióba csavarva, az arcon a halál vigyora, a test maga felnyitva és a belső szervek…
*Nem fejezi be a mondatot, mert rövid köhögés-rohm tör rá. Talán jobb is, hogy abbamaradt a szemléltetés. Innentől azonban csendben battyog a többiekkel. Az óriásnak egy kurta „Üdv, Rolko!” jut, ám pár pillanat múlva újra fuldoklik Hrothgaar. A hárfázó, szőke fürtös Bron képe készteti erre.*
- Meg akarsz tán’ ölni, ember!? Veeehehe!
*Recsegi a törpe fennhangon, még az oldalát is megcsapkodja, ahogy egy kis levegő beszorul a nagy hahotától. Nemsokára csillapodik a nevethetnékje, úgyhogy halkan megjegyzi.*
- Ideje lenne már valamit abrakolnunk, talán már a többiek is befejezték a tanácskozást, összeülünk, beszélgetünk, elmúlatjuk az időt…
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2013-12-21 16:25:44
Üzenet elküldve: 2013-12-21 16:25:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar Honfoglalás - Őrség//
*Az őrjárat során nem tapasztalnak semmi szokatlant, egyetlen behatolót sem fognak el, a nyílvesszők a tegezben, a kardok pedig a hüvelyekben maradnak. Mondhatni, hogy a szokásos mederben zajlik az élet. Kicsit talán unalmasan, de legalább nyugodtan. Nem is baj, hogy nem zargatják őket, amíg vissza nem nyerik a erejüket, amelyet a hosszú és fáradságos utazás kiszívott belőlük. Fázós ez az este, éjszaka, jó döntésnek bizonyult, hogy Salanel magára terítette azt a plusz bundát.*
-Visszamegyek a táborba. Megéheztem.
*Gyorsan megjárja az utat, addig a két lány is el tudja látni az őrködést. Sőt, tulajdonképpen nélküle is meg tudnák oldani a feladatot, csak éppen Salanel nem akar a táborban lebzselni miközben a többiek dolgoznak.*
-Addig is csak éberen.
*Teszi még hozzá, aztán vissza is indul a tábor közepén lévő kondér felé. Mindig jó érzéssel tölti el a vadászt, ha abból a vadból tömheti tele a gyomrát, amit korábban maga ejtett el, ezt a véleményét talán Elenyel és Akheel is osztja.*
-Az illatok idevonzottak.
*Lép elő fázósan vigyorogva a sátrak közül.*
-Valahogy éreztem, hogy jó kezekbe kerül a zsákmány.
*Dicséri meg a szakácsokat, mert bizony jól fog esni a finom, meleg étel. Régóta nem jutott már ilyenhez a fél-elf. Valószínűleg az óriásokért is elküldtek már valakit, hiszen elsőként őket kell értesíteni az elkészült vacsoráról. Méreteik miatt őket viseli meg legjobban az éhezés.*
-Csak gyorsan belapátolom, utána megyek is vissza az őrségbe. Elkél minden figyelő szempár.
*Gyors evésben különben is bajnok lehetne, termetéhez és alkatához képest megdöbbentően sokat és gyorsan bír enni és inni. Már ha egyáltalán van mit. De most van elég ételük, talán még másnap reggelre is marad belőle valamennyi.*
*Az őrjárat során nem tapasztalnak semmi szokatlant, egyetlen behatolót sem fognak el, a nyílvesszők a tegezben, a kardok pedig a hüvelyekben maradnak. Mondhatni, hogy a szokásos mederben zajlik az élet. Kicsit talán unalmasan, de legalább nyugodtan. Nem is baj, hogy nem zargatják őket, amíg vissza nem nyerik a erejüket, amelyet a hosszú és fáradságos utazás kiszívott belőlük. Fázós ez az este, éjszaka, jó döntésnek bizonyult, hogy Salanel magára terítette azt a plusz bundát.*
-Visszamegyek a táborba. Megéheztem.
*Gyorsan megjárja az utat, addig a két lány is el tudja látni az őrködést. Sőt, tulajdonképpen nélküle is meg tudnák oldani a feladatot, csak éppen Salanel nem akar a táborban lebzselni miközben a többiek dolgoznak.*
-Addig is csak éberen.
*Teszi még hozzá, aztán vissza is indul a tábor közepén lévő kondér felé. Mindig jó érzéssel tölti el a vadászt, ha abból a vadból tömheti tele a gyomrát, amit korábban maga ejtett el, ezt a véleményét talán Elenyel és Akheel is osztja.*
-Az illatok idevonzottak.
*Lép elő fázósan vigyorogva a sátrak közül.*
-Valahogy éreztem, hogy jó kezekbe kerül a zsákmány.
*Dicséri meg a szakácsokat, mert bizony jól fog esni a finom, meleg étel. Régóta nem jutott már ilyenhez a fél-elf. Valószínűleg az óriásokért is elküldtek már valakit, hiszen elsőként őket kell értesíteni az elkészült vacsoráról. Méreteik miatt őket viseli meg legjobban az éhezés.*
-Csak gyorsan belapátolom, utána megyek is vissza az őrségbe. Elkél minden figyelő szempár.
*Gyors evésben különben is bajnok lehetne, termetéhez és alkatához képest megdöbbentően sokat és gyorsan bír enni és inni. Már ha egyáltalán van mit. De most van elég ételük, talán még másnap reggelre is marad belőle valamennyi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579