Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:46:37
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:46:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Thargodar tábor //
* A szuka megnevezésre már nem reagál. Hagyja, hogy olyasmit tegyen a hím, ami fajtájától általában merőben idegen cselekedet: gondolkozzon. Nők és a blöff. Mosolyogva bólint, akkor mára elég volt ennyi a beszélgetésből. *
- Majd megtudod.
* Több kérdésre nem válaszol, a hím maradjon csendben a helyén és gyógyulgasson, hogy a fene vinné el. Megeteti a hímet, átnézi sebeit és várja vissza a vezért, hogy végre megszabaduljon a hímtől. Este ez meg is történik, mikor Kagan visszatér a többiekkel a városból. Kimegy a tábortűzhöz, nem nagyon érdekli most, hogy mi hír a városban, csak meghallgatja Kagan parancsát és visszafordul az orkért. *
- Gyere, most mehetsz Kagan elé meghallgatásra és jobban jársz, ha beszélsz. A másik fogoly ezt nem tette meg és a gödörben éjszakázott.
* Noszogatja kedvesen a hímet. Na nem várja el tőle, hogy most máris felpattanjon és szaladjon utána. De hamarjában kelljen fel az ágyról és kövesse őt a vezérig. *
- A sebe még eleven, de nemsokára begyógyul teljesen. Most még könnyen felszakadhat egy-egy erősebb mozdulatra.
* Jelent Kagannak, mikor erre kerül sor. Pedig lenne még mit mondani, mert a hím ezt-azt elmondott neki. De ha van annyi esze az orknak, akkor elmondja magától. *
* A szuka megnevezésre már nem reagál. Hagyja, hogy olyasmit tegyen a hím, ami fajtájától általában merőben idegen cselekedet: gondolkozzon. Nők és a blöff. Mosolyogva bólint, akkor mára elég volt ennyi a beszélgetésből. *
- Majd megtudod.
* Több kérdésre nem válaszol, a hím maradjon csendben a helyén és gyógyulgasson, hogy a fene vinné el. Megeteti a hímet, átnézi sebeit és várja vissza a vezért, hogy végre megszabaduljon a hímtől. Este ez meg is történik, mikor Kagan visszatér a többiekkel a városból. Kimegy a tábortűzhöz, nem nagyon érdekli most, hogy mi hír a városban, csak meghallgatja Kagan parancsát és visszafordul az orkért. *
- Gyere, most mehetsz Kagan elé meghallgatásra és jobban jársz, ha beszélsz. A másik fogoly ezt nem tette meg és a gödörben éjszakázott.
* Noszogatja kedvesen a hímet. Na nem várja el tőle, hogy most máris felpattanjon és szaladjon utána. De hamarjában kelljen fel az ágyról és kövesse őt a vezérig. *
- A sebe még eleven, de nemsokára begyógyul teljesen. Most még könnyen felszakadhat egy-egy erősebb mozdulatra.
* Jelent Kagannak, mikor erre kerül sor. Pedig lenne még mit mondani, mert a hím ezt-azt elmondott neki. De ha van annyi esze az orknak, akkor elmondja magától. *
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:18:43
Üzenet elküldve: 2014-01-21 21:18:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodar tábor - Észak - Őrség //
*Tekintettel arra, hogy egyelőre nem sikerült a megfelelő számú embert őrségbe állítani, úgy dönt - ahogy bármelyik valamira való parancsnok is tenné - saját magát helyezi szolgálatba. Így hát leszedi az eddig a nyeregtáska mellett tartott íjat. Vállára veszi a tegezt, s oda hordja az egyik észak felé néző őrtűz mellé, mely jelenleg üresen áll. Ha ez megvan, szerez egy üveg rumot a raktárkészletéből. Meg egy nagy kondér kaját. Az íját maga mellé fekteti a földre a tegezzel együtt, míg ő alaposan beburkolózik a medvebőrbe. Mindig is rühellte az őrséget.*
~ Órákon keresztül bámulhatom a semmit ~
*Első körben nekiáll a vacsorának. Alaposan megtömi a hasát, mert ugye az nem árt. Főleg ha esetleg orkok ütnek rajtuk.*
~ Nincs is jobb egy hajnali ork támadásnál ~
*Egyszer már volt őrségben támadás közben. A tábor őreinek felét még azelőtt leölték, hogy megnyikkanhattak volna. Ő is csak azért úszta meg mert nem látszott ki a medvebőrből. Meg, mert mellesleg elaludt. Bár akkor még többen voltak, és váltott műszakban őrködtek.
Persze ez a tényen nem változtatott, hogy a zöldek csatakiáltására és halál sikolyra ébredni a havas pusztán nem épp a legjobb előjelek egyike. Mire felkelhetett volna, máris a védő gyűrűn kívül találta magát. És aztán majdnem 7 órán keresztül feküdt egy döglött ork alatt, a mocskos féreg beleivel melegítve saját magát.
Még most is elfogja a hányinger ha csak visszagondol arra az éjszakára. Mindössze egyetlen döggel végzett, és ami azt illeti, saját áldozata alatt fekve töltötte az egész csatát. Nem volt nagy haditett, de ő mégis sikerrel járt, akkor amikor több százan hevertek holtan a hóban. Mikor elült a harc ő még lélegzett, ez pedig nem akármi. Méghozzá sértetlenül. Már ha a bűzlő ork vért, és beleket leszámítjuk.*
~ Egy álló hétig sikáltam magam utána ~
*Azóta nem vágyik túlságosan őrségbe. Ez az egy alkalom a védő körön kívül, a fagyban fekve, nagyon is jól megtanította rá, hogy miért kell mindig a védő vonalon belül maradni. Alaposan megtanulta a leckét.
Miközben eszik szemei a látóhatárt kutatják, már amennyire ellát az éjszakában. Tulajdonképpen ez a táv nem lehet több 100-200 méternél. De azért figyel, s csak időnként enged meg magának pár kortyot a rumból. Egyelőre nem ihatja le magát tök részegre. Remélhetőleg eljön még annak is az ideje.*
~ Utálom az őrséget ~
*Ha már úgyis kint ragadt, legalább van ideje hogy megélezze a késeit.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.21 21:20:40
*Tekintettel arra, hogy egyelőre nem sikerült a megfelelő számú embert őrségbe állítani, úgy dönt - ahogy bármelyik valamira való parancsnok is tenné - saját magát helyezi szolgálatba. Így hát leszedi az eddig a nyeregtáska mellett tartott íjat. Vállára veszi a tegezt, s oda hordja az egyik észak felé néző őrtűz mellé, mely jelenleg üresen áll. Ha ez megvan, szerez egy üveg rumot a raktárkészletéből. Meg egy nagy kondér kaját. Az íját maga mellé fekteti a földre a tegezzel együtt, míg ő alaposan beburkolózik a medvebőrbe. Mindig is rühellte az őrséget.*
~ Órákon keresztül bámulhatom a semmit ~
*Első körben nekiáll a vacsorának. Alaposan megtömi a hasát, mert ugye az nem árt. Főleg ha esetleg orkok ütnek rajtuk.*
~ Nincs is jobb egy hajnali ork támadásnál ~
*Egyszer már volt őrségben támadás közben. A tábor őreinek felét még azelőtt leölték, hogy megnyikkanhattak volna. Ő is csak azért úszta meg mert nem látszott ki a medvebőrből. Meg, mert mellesleg elaludt. Bár akkor még többen voltak, és váltott műszakban őrködtek.
Persze ez a tényen nem változtatott, hogy a zöldek csatakiáltására és halál sikolyra ébredni a havas pusztán nem épp a legjobb előjelek egyike. Mire felkelhetett volna, máris a védő gyűrűn kívül találta magát. És aztán majdnem 7 órán keresztül feküdt egy döglött ork alatt, a mocskos féreg beleivel melegítve saját magát.
Még most is elfogja a hányinger ha csak visszagondol arra az éjszakára. Mindössze egyetlen döggel végzett, és ami azt illeti, saját áldozata alatt fekve töltötte az egész csatát. Nem volt nagy haditett, de ő mégis sikerrel járt, akkor amikor több százan hevertek holtan a hóban. Mikor elült a harc ő még lélegzett, ez pedig nem akármi. Méghozzá sértetlenül. Már ha a bűzlő ork vért, és beleket leszámítjuk.*
~ Egy álló hétig sikáltam magam utána ~
*Azóta nem vágyik túlságosan őrségbe. Ez az egy alkalom a védő körön kívül, a fagyban fekve, nagyon is jól megtanította rá, hogy miért kell mindig a védő vonalon belül maradni. Alaposan megtanulta a leckét.
Miközben eszik szemei a látóhatárt kutatják, már amennyire ellát az éjszakában. Tulajdonképpen ez a táv nem lehet több 100-200 méternél. De azért figyel, s csak időnként enged meg magának pár kortyot a rumból. Egyelőre nem ihatja le magát tök részegre. Remélhetőleg eljön még annak is az ideje.*
~ Utálom az őrséget ~
*Ha már úgyis kint ragadt, legalább van ideje hogy megélezze a késeit.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.21 21:20:40
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:22:52
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:22:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok - hazafelé//
* Csendben lovagol a csapattal nem messze a húgától. A pálinka és az a néhány sört kicsit lezsibbasztotta, de a hűvös levegőtől ő is magához tér. Ritkán szokott inni a munka miatt, szereti ha "tiszta a feje". Azt nem bánja, ha Ry és Hrothgaar "duruzsolnak". A lány kevés törpét ismer, jószerivel nem sok mindent tud saját fajtájáról és múltjukról. Hiába van az az egynéhány tekercs, teljes képet azokból nem kaphat. ~Sosem volt igazán városi lány~ *
//Thargodar tábor//
* A táborba érve köszönt mindenkit, aki elé kerül, ha már újra itt van. Talán most sikerül a törzs többi tagját is megismernie. Leszáll lováról és elszöszmötöl vele, bólintva jelezve Kagan felé hogy megvárja, míg egyéb dolgait elintézi. *
- Nem kószálok el.
* Biztosítja erről megpaskolja lova fejét. Nyeregtáskájából egy almát vesz elő, amit a jószágnak kínál és az el is ropogtatja hamar. El telik némi idő, mire Kagan ráér foglalkozni az üzlettel is. Nem is kertel, ki mondja az árat. Ha Kagan és a többiek szétnéztek a piacon, akkor tudhatják, hogy ez az ár igen korrekt és a minőséggel nincs gond. Nagy haszna nincs most rajta, de ő még mindig hosszú távra tervez kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni velük. *
- 200 arany lesz az ára vezér és ebben persze a malac is benne van.
* Csendben lovagol a csapattal nem messze a húgától. A pálinka és az a néhány sört kicsit lezsibbasztotta, de a hűvös levegőtől ő is magához tér. Ritkán szokott inni a munka miatt, szereti ha "tiszta a feje". Azt nem bánja, ha Ry és Hrothgaar "duruzsolnak". A lány kevés törpét ismer, jószerivel nem sok mindent tud saját fajtájáról és múltjukról. Hiába van az az egynéhány tekercs, teljes képet azokból nem kaphat. ~Sosem volt igazán városi lány~ *
//Thargodar tábor//
* A táborba érve köszönt mindenkit, aki elé kerül, ha már újra itt van. Talán most sikerül a törzs többi tagját is megismernie. Leszáll lováról és elszöszmötöl vele, bólintva jelezve Kagan felé hogy megvárja, míg egyéb dolgait elintézi. *
- Nem kószálok el.
* Biztosítja erről megpaskolja lova fejét. Nyeregtáskájából egy almát vesz elő, amit a jószágnak kínál és az el is ropogtatja hamar. El telik némi idő, mire Kagan ráér foglalkozni az üzlettel is. Nem is kertel, ki mondja az árat. Ha Kagan és a többiek szétnéztek a piacon, akkor tudhatják, hogy ez az ár igen korrekt és a minőséggel nincs gond. Nagy haszna nincs most rajta, de ő még mindig hosszú távra tervez kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni velük. *
- 200 arany lesz az ára vezér és ebben persze a malac is benne van.
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:03:07
Üzenet elküldve: 2014-01-21 20:03:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - A vezér visszatérte//
*Badumir örül, hogy megvan a növénycsokra, hiszen igazán értékes kis gyűjtemény is az. A Lombjáró felszisszen mikor az óriás durva kezében látja megvillanni a ritka hajtásokat, azonban nem tehet semmit. Az óriás úgy tűnik megkedvelte őt, azonban kissé túlságosan is közel került hozzá. Amolyan játékszerként tekint az erdőlakóra, ami egyáltalán nem baj. Jobb ha van legalább egy ember (vagy óriás) aki a pártját fogja majd a törzsben. Nem kíván egyelőre megválni egyik testrészétől sem, így a legtöbb amit tehet az az, hogy elismerteti személyét a tagokkal. Ezt pedig egyféleképpen teheti meg: beszélnie kell Kagannal. Nem halogathatja tovább az üzenet átadását, hiszen nem csak a saját, de mások életét is veszélyezteti ezzel. Muszáj átadnia az erdő szellemének jóslatát, hiszen ezért szenvedett eddig. Muszáj.*
*Szerencséjére (vagy éppen szerencsétlenségére?) éppen másnap érkezik meg a törzsfőnök távollétéből. Badumir nem meri megközelíteni egyelőre a páncélos férfit, hiszen mikor legutóbb megkísérelte ezt, a gödör alján kötött ki. Csak áll a bundák és hordók között, magasra kihúzva magát. Szinte biztos benne, hogy Kagan küld majd egy őrt vagy egy óriást érte, ezért nem indul el önfejűen. Ő most fogoly, nem lébecolhat csak úgy össze-vissza. Ha a vezér látni akarja, hát majd elé viszik a Lombjárót.*
*Badumir örül, hogy megvan a növénycsokra, hiszen igazán értékes kis gyűjtemény is az. A Lombjáró felszisszen mikor az óriás durva kezében látja megvillanni a ritka hajtásokat, azonban nem tehet semmit. Az óriás úgy tűnik megkedvelte őt, azonban kissé túlságosan is közel került hozzá. Amolyan játékszerként tekint az erdőlakóra, ami egyáltalán nem baj. Jobb ha van legalább egy ember (vagy óriás) aki a pártját fogja majd a törzsben. Nem kíván egyelőre megválni egyik testrészétől sem, így a legtöbb amit tehet az az, hogy elismerteti személyét a tagokkal. Ezt pedig egyféleképpen teheti meg: beszélnie kell Kagannal. Nem halogathatja tovább az üzenet átadását, hiszen nem csak a saját, de mások életét is veszélyezteti ezzel. Muszáj átadnia az erdő szellemének jóslatát, hiszen ezért szenvedett eddig. Muszáj.*
*Szerencséjére (vagy éppen szerencsétlenségére?) éppen másnap érkezik meg a törzsfőnök távollétéből. Badumir nem meri megközelíteni egyelőre a páncélos férfit, hiszen mikor legutóbb megkísérelte ezt, a gödör alján kötött ki. Csak áll a bundák és hordók között, magasra kihúzva magát. Szinte biztos benne, hogy Kagan küld majd egy őrt vagy egy óriást érte, ezért nem indul el önfejűen. Ő most fogoly, nem lébecolhat csak úgy össze-vissza. Ha a vezér látni akarja, hát majd elé viszik a Lombjárót.*
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 19:41:09
Üzenet elküldve: 2014-01-21 19:41:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok - hazafelé//
* Egykedvűen döcög a szekérrel és nem is nagy gond ez. Saját hátasa, ami kisebb a többi lónál otthon maradt. Márpedig magas lónál jobb a szekér is, még ha döcög, akkor is. Ám láthatóan ez olyasmi, ami nem zavarja, apró vigyorral az arcán halad a kis csapattal. Csak azt nem tudja, hogy a társaság, vagy a korsó vajsör miatt érzi ilyen jól magát? Nem számít, a városon kívül már nincs zaj és az este közeledtével is hűl az idő, a feje is "kitisztul" kicsit. Agyalni kezd a bátyján és a szokásain, amikről nem tud leszokni. Mint például az ajándékosztás. Na nem mintha olyan sűrűn jönne rá az ilyesmi, de ismeri már annyira, hogy számítson az ilyen húzására. Mentőötleteken agyal akkor is, mikor Hrothgaar szólal meg mellette. Mosolyogva fordul felé, amolyan "mi a helyzet pajtikám?" pillantással. Ami néhány fokkal komorabbá válik a kérdéssorozat hallatán. Összébb húzza magán kabátját, hogy némi időt nyerjen ezzel is. Pedig nem titok, hogy került a családhoz, csak nem szívesen mesél róla. *
- Öt esztendős voltam, mikor apám elhozott a Kevdak családhoz, az öregek régi barátok voltak. Anyám meghalt, apa meg nem akart felnevelni. Azt hiszem túlsággal emlékeztettem őt anyámra és nem tudott mellettem megmaradni, vagy valami ilyesmi. Nekem már ők a családom, Gramorn a bátyám. A csarnokunkról pedig nem tudok semmit, nem beszéltem apámmal és most már ő is meghalt.
* Nincs ellenére a duruzsolás, de ezt ne a családjáról ejtsék meg, hanem például a mézsör finomságáról, vagy a malac sült, ropogós füléről, pecsenyéjéről. Bármiről.
//Thargodar tábor//
* Csak eljutnak aztán a táborba megint és felbolydul az élet. Emberek és más szerzetek jönnek-mennek, mintha más idegen is érkezne rajtuk kívül, de ez már olyasmi, amivel nem győz foglalkozni. A nagy gond az, hogy néha nehezen tud megmaradni a fenekén és már majdnem felajánlja Hrothgaarnak hogy segít pakolni, de lemond róla. Pedig szeret rámolni, de hülyén venné ki magát, ha egy idegen helyen tenné ezt. Aztán meg meglátja a hóhajút egy másik nővel beszélgetve jönni-menni, vagyis elhaladnak a közelében és mennek tovább. *
- Rendben, visszavárlak.
* Vigyorog, mert amúgy sem megy el a szekér nélkül, meg aztán. Na. Továbbra is vigyorogva még bizalmasan közel hajol a törpe füléhez. Nagyon halkan súgja az instrukciókat, hátha nem Hrothgaar az általános kamrafőnök. *
- A húsféléket hideg helyre, kivéve a malacot, mert az halálra fagyna. Gabonát és sót száraz helyre.
* Kicsi kerülővel a hóhajú és a másik lány felé kerül, így már szemből tart feléjük rövidke lábain, mosolyogva. Szándékosan, nehogy megzavarja a beszélgetésüket. *
- Sziasztok! Még be sem mutatkoztam igazán nektek, Ryamtia vagyok, Gramorn húga. Örülök annak, hogy sikerült ma is találkoznom veletek, tegnap nem volt alkalmunk jobban ismerkedni.
* Ez főleg a magas, barna hajú nőnek szól. De szeme már fordul is vissza a hóhajú felé. *
- Tudtam hogy Gramorn készül vissza hozzátok, hiszen a malacot már lebeszélték a vezéretekkel, de mondtam biztosan szükségetek lesz másra is. Küldtem vele egy kis apróságot neked, igazából nektek. Tudom hogy most amúgy is az élelem, só és ilyesmik a fontosak, de egy kis nőies apróság is jól jön néha. Ha szükségetek van ilyesmikre, szóljatok nekem, Gramorn nem nagyon ért ezekhez és képes összekeverni a dolgokat.
* Van amihez a férfiak nem értenek, az ilyesmiket pedig hajlamosak összekutyulni. Az ő bátyja sem különbözik ebben a többiektől. *
* Egykedvűen döcög a szekérrel és nem is nagy gond ez. Saját hátasa, ami kisebb a többi lónál otthon maradt. Márpedig magas lónál jobb a szekér is, még ha döcög, akkor is. Ám láthatóan ez olyasmi, ami nem zavarja, apró vigyorral az arcán halad a kis csapattal. Csak azt nem tudja, hogy a társaság, vagy a korsó vajsör miatt érzi ilyen jól magát? Nem számít, a városon kívül már nincs zaj és az este közeledtével is hűl az idő, a feje is "kitisztul" kicsit. Agyalni kezd a bátyján és a szokásain, amikről nem tud leszokni. Mint például az ajándékosztás. Na nem mintha olyan sűrűn jönne rá az ilyesmi, de ismeri már annyira, hogy számítson az ilyen húzására. Mentőötleteken agyal akkor is, mikor Hrothgaar szólal meg mellette. Mosolyogva fordul felé, amolyan "mi a helyzet pajtikám?" pillantással. Ami néhány fokkal komorabbá válik a kérdéssorozat hallatán. Összébb húzza magán kabátját, hogy némi időt nyerjen ezzel is. Pedig nem titok, hogy került a családhoz, csak nem szívesen mesél róla. *
- Öt esztendős voltam, mikor apám elhozott a Kevdak családhoz, az öregek régi barátok voltak. Anyám meghalt, apa meg nem akart felnevelni. Azt hiszem túlsággal emlékeztettem őt anyámra és nem tudott mellettem megmaradni, vagy valami ilyesmi. Nekem már ők a családom, Gramorn a bátyám. A csarnokunkról pedig nem tudok semmit, nem beszéltem apámmal és most már ő is meghalt.
* Nincs ellenére a duruzsolás, de ezt ne a családjáról ejtsék meg, hanem például a mézsör finomságáról, vagy a malac sült, ropogós füléről, pecsenyéjéről. Bármiről.
//Thargodar tábor//
* Csak eljutnak aztán a táborba megint és felbolydul az élet. Emberek és más szerzetek jönnek-mennek, mintha más idegen is érkezne rajtuk kívül, de ez már olyasmi, amivel nem győz foglalkozni. A nagy gond az, hogy néha nehezen tud megmaradni a fenekén és már majdnem felajánlja Hrothgaarnak hogy segít pakolni, de lemond róla. Pedig szeret rámolni, de hülyén venné ki magát, ha egy idegen helyen tenné ezt. Aztán meg meglátja a hóhajút egy másik nővel beszélgetve jönni-menni, vagyis elhaladnak a közelében és mennek tovább. *
- Rendben, visszavárlak.
* Vigyorog, mert amúgy sem megy el a szekér nélkül, meg aztán. Na. Továbbra is vigyorogva még bizalmasan közel hajol a törpe füléhez. Nagyon halkan súgja az instrukciókat, hátha nem Hrothgaar az általános kamrafőnök. *
- A húsféléket hideg helyre, kivéve a malacot, mert az halálra fagyna. Gabonát és sót száraz helyre.
* Kicsi kerülővel a hóhajú és a másik lány felé kerül, így már szemből tart feléjük rövidke lábain, mosolyogva. Szándékosan, nehogy megzavarja a beszélgetésüket. *
- Sziasztok! Még be sem mutatkoztam igazán nektek, Ryamtia vagyok, Gramorn húga. Örülök annak, hogy sikerült ma is találkoznom veletek, tegnap nem volt alkalmunk jobban ismerkedni.
* Ez főleg a magas, barna hajú nőnek szól. De szeme már fordul is vissza a hóhajú felé. *
- Tudtam hogy Gramorn készül vissza hozzátok, hiszen a malacot már lebeszélték a vezéretekkel, de mondtam biztosan szükségetek lesz másra is. Küldtem vele egy kis apróságot neked, igazából nektek. Tudom hogy most amúgy is az élelem, só és ilyesmik a fontosak, de egy kis nőies apróság is jól jön néha. Ha szükségetek van ilyesmikre, szóljatok nekem, Gramorn nem nagyon ért ezekhez és képes összekeverni a dolgokat.
* Van amihez a férfiak nem értenek, az ilyesmiket pedig hajlamosak összekutyulni. Az ő bátyja sem különbözik ebben a többiektől. *
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 19:26:04
Üzenet elküldve: 2014-01-21 19:26:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés, Gramorn-intézés//
*A lángok ezúttal nem késztetik hosszas gondolkodásra, vagy unott bambulásra, mindössze szokás szerint elbűvölik. Talán ezért nem válaszol egyből Kramlaf szavaira sem. Éppen szóra nyitná a száját, de Leandana, kedvenc és egyetlen Szellemjárója ekkor lép hozzá, és így kiharcolja, hogy Kagan megossza a figyelmét.*
- Ja. Megvan minden. *válaszol szűkszavúan, majd a továbblebbenő nő után bámul. Már-már megkérdezné, mi ez a bosszúság, ám ez a kis intermezzo eszébe juttatja a kereskedőt, akit szinte el is felejtett. De majd mindjárt intézi azt is.*
- Aha. *morran Kramlafra, de aztán erőt vesz magán, és néhány pillanat múlva már a barbár etikettnek megfelelően, a Szellemek jóindulatát kérve köszönti a vendéget.*
- Üdvözöllek, Kramlaf, törzsem tüzénél. Elenyel majd ügyel biztonságodra, míg nálunk tartózkodsz. *azaz a vadász lesz a kísérője, míg itt kóricál. Sem a fegyvereket nem kapja vissza, sem más kedvezmény nem illeti.*
- Majd később elmeséled, mi hozott közénk. A főzéssel pedig ne fáraszd magad. *jelenti ki (és valahogy nagyon nincs javaslat-hangsúlya a szavainak), aztán újabb biccentés, és Salanelre pillant.*
*Bár Valian nekiindult, hogy megduplázza az őrséget, egyelőre még a szimplának sincs sok látszatja. Pedig most 5000 arannyal több van a törzsnél, ami azért komoly egzisztenciális különbséget jelent, és érdemes lenne megtartani. Ezért lehet, hogy Salanelt a jelentéstétele után újabb parancs várja.*
- Vezessétek elém az orkot, meg azt a Levélfutót. Meg fogom hallgatni őket, aztán döntök a sorsukról. Küldd az óriásokat váltott tartalékba és segíts Valiannak megkettőzni az őrséget; nincs több lazsálás, vakarja elő magát mindenki. Narkesh, Eraya és Dharren is. Bron előkerült már? *a választ megvárja, majd int az íjásznak, hogy menjen. Nem tombol, nem csapkod, de látszik, hogy feszült és rosszkedvű - talán maga sem tudja, miért.*
*Mivel nem szereti az elvarratlan szálakat, vissza kell térnie a kalmár ügyéhez.*
- Itt vagyok, Gramorn Kevdak. Hallgatlak! *már ami az árat illeti, ugyanis még nem kapta meg a végső összeget az árukról. Márpedig semmi sincs ingyen - a kereskedő pedig jobb ha vigyáz, mennyit...pontosabban mit jelöl meg ár gyanánt. Vannak dolgok, melyek még viccként sem tolerálhatóak.*
*A lángok ezúttal nem késztetik hosszas gondolkodásra, vagy unott bambulásra, mindössze szokás szerint elbűvölik. Talán ezért nem válaszol egyből Kramlaf szavaira sem. Éppen szóra nyitná a száját, de Leandana, kedvenc és egyetlen Szellemjárója ekkor lép hozzá, és így kiharcolja, hogy Kagan megossza a figyelmét.*
- Ja. Megvan minden. *válaszol szűkszavúan, majd a továbblebbenő nő után bámul. Már-már megkérdezné, mi ez a bosszúság, ám ez a kis intermezzo eszébe juttatja a kereskedőt, akit szinte el is felejtett. De majd mindjárt intézi azt is.*
- Aha. *morran Kramlafra, de aztán erőt vesz magán, és néhány pillanat múlva már a barbár etikettnek megfelelően, a Szellemek jóindulatát kérve köszönti a vendéget.*
- Üdvözöllek, Kramlaf, törzsem tüzénél. Elenyel majd ügyel biztonságodra, míg nálunk tartózkodsz. *azaz a vadász lesz a kísérője, míg itt kóricál. Sem a fegyvereket nem kapja vissza, sem más kedvezmény nem illeti.*
- Majd később elmeséled, mi hozott közénk. A főzéssel pedig ne fáraszd magad. *jelenti ki (és valahogy nagyon nincs javaslat-hangsúlya a szavainak), aztán újabb biccentés, és Salanelre pillant.*
*Bár Valian nekiindult, hogy megduplázza az őrséget, egyelőre még a szimplának sincs sok látszatja. Pedig most 5000 arannyal több van a törzsnél, ami azért komoly egzisztenciális különbséget jelent, és érdemes lenne megtartani. Ezért lehet, hogy Salanelt a jelentéstétele után újabb parancs várja.*
- Vezessétek elém az orkot, meg azt a Levélfutót. Meg fogom hallgatni őket, aztán döntök a sorsukról. Küldd az óriásokat váltott tartalékba és segíts Valiannak megkettőzni az őrséget; nincs több lazsálás, vakarja elő magát mindenki. Narkesh, Eraya és Dharren is. Bron előkerült már? *a választ megvárja, majd int az íjásznak, hogy menjen. Nem tombol, nem csapkod, de látszik, hogy feszült és rosszkedvű - talán maga sem tudja, miért.*
*Mivel nem szereti az elvarratlan szálakat, vissza kell térnie a kalmár ügyéhez.*
- Itt vagyok, Gramorn Kevdak. Hallgatlak! *már ami az árat illeti, ugyanis még nem kapta meg a végső összeget az árukról. Márpedig semmi sincs ingyen - a kereskedő pedig jobb ha vigyáz, mennyit...pontosabban mit jelöl meg ár gyanánt. Vannak dolgok, melyek még viccként sem tolerálhatóak.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 18:21:48
Üzenet elküldve: 2014-01-21 18:21:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Nem naiv ő és Kellt sem akarta megbántani. Látott már szarvast ölni hosszú karddal is, amit az egyik óriásuk hajított el. Bár azoknak a kezében tényleg dobókésnek tűnik.
A visszatérő Kagant is csupán tiszteletteljes főhajtással köszönti. Hisz még nem kérdezték, így válaszolnia sincs mire.
Ami pedig az érkezőt illeti, Salanel és közte foglal helyet, fegyvertelenül, tulajdon fegyverei szegeződnek képletesen a hátának, hisz Elenyel ma nincs agresszív hangulatban, nincs oka fegyverrel fenyegetni a férfit.*
- Igen vezérem. A fegyverek valóban nálam vannak. Majd, ha úgy látod jónak, akkor visszaadom neki.
*Itt Kagan az abszolút hatalom, ő dönti el, hogy a vendéget méltóképp üdvözlik és a fegyvereit is visszaadják, eladják a városi népeknek rabszolgának egy kőfejtőbe vagy négy ló közé kötik és szétszakítják. Bár ez utóbbira eddig még nem nagyon volt példa. Kramlaf felajánlotta, hogy segít a főzésben, rezzenés nélkül állja a neki szegeződő tekinteteket és végig megőrizte magabiztos nyugalmát és jó kedélyét. Vagy piszkosul jó orvgyilkos aki odahízelgi magát a kondérhoz és mérget szór bele vagy semmi takargatnivalója nincs.
~Elenyel, fejezd be az agyalást! A végén még kitalálod, hogy emberbőrbe bújt ork sámán aki goblinná akarja bűvölni a falut...~*
*Nem naiv ő és Kellt sem akarta megbántani. Látott már szarvast ölni hosszú karddal is, amit az egyik óriásuk hajított el. Bár azoknak a kezében tényleg dobókésnek tűnik.
A visszatérő Kagant is csupán tiszteletteljes főhajtással köszönti. Hisz még nem kérdezték, így válaszolnia sincs mire.
Ami pedig az érkezőt illeti, Salanel és közte foglal helyet, fegyvertelenül, tulajdon fegyverei szegeződnek képletesen a hátának, hisz Elenyel ma nincs agresszív hangulatban, nincs oka fegyverrel fenyegetni a férfit.*
- Igen vezérem. A fegyverek valóban nálam vannak. Majd, ha úgy látod jónak, akkor visszaadom neki.
*Itt Kagan az abszolút hatalom, ő dönti el, hogy a vendéget méltóképp üdvözlik és a fegyvereit is visszaadják, eladják a városi népeknek rabszolgának egy kőfejtőbe vagy négy ló közé kötik és szétszakítják. Bár ez utóbbira eddig még nem nagyon volt példa. Kramlaf felajánlotta, hogy segít a főzésben, rezzenés nélkül állja a neki szegeződő tekinteteket és végig megőrizte magabiztos nyugalmát és jó kedélyét. Vagy piszkosul jó orvgyilkos aki odahízelgi magát a kondérhoz és mérget szór bele vagy semmi takargatnivalója nincs.
~Elenyel, fejezd be az agyalást! A végén még kitalálod, hogy emberbőrbe bújt ork sámán aki goblinná akarja bűvölni a falut...~*
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:53:05
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:53:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - harmadnap//
*Hiába, lehengerlő természete van. Főleg, mert nem igazán lehet nem azt tenni, amit ő akar. Legalábbis alapjáraton gigászi erejével él vissza, és győzi jobb belátásra "kiválasztottját". Persze megesik, hogy őt vezetik meg, ha van elég kurázsija és gógyija az illetőnek. Mert ha kellő módon és szavakkal csűri -csavarja, bizony az egyszerű elméjű Rolko beadhatja derekát, s megmásítja akaratát is. De ehhez ismernie kell az óriást.
Badumir esetében pedig a parancs szól még akaratának acélosítása mellett, így kedélyességén túl azért valahol legmélyén ott él a vezéri utasítás, mely minden más fölött áll. Még a kaja sem veheti el annyira eszét, sem a mese erdőbéli hajlékról, tekerős szerkezetekről. Bár nagyon is tetszik neki a beszéd.*
-De nem elég erősek. *Jegyzi meg a gyors kezekre való utaláskor, miután hirtelen megcsippenti a férfi felkarját. Vagyis megtapogatja izmait, és kicsit fittymállóan nyilatkozik. De hisz az ő előnye erejében rejlik, és termetében. Ehhez is méri a többit, így nem csoda.
Félrebillentett fejjel hallgatja az eltűnt növény utáni vágyát, kissé kiütközhet pofájára is, hogy biza elsőre gőze sincs róla. De aztán, aztán mintha valami beugrott volna neki, mert szinte elhányva mindent kezéből felpattan és kotorni kezd egy nem messzi sátor oldalánál. Ott, ahol az éjszakát is töltötte bizony. Majd diadalittasan felemeli a levegőbe, és szinte felkurjant. Ez körülbelül felrázza a tábor csendjét még a túlfelén is. De annyi baj legyen, ez csak Rolko hangja.
-Itt van ni! *És máris újdonsült vendég-foglya mellé szegődik újfent, és meglebegteti előtte a virágokat.*
-Velem maradsz. Visszakapol. *Jelenti ki határozottan. Aztán reggeli után bizony dolga után néz. Például könnyít magán, körbejárja a tábort, a kondérokat, majd pihen kicsit. Estig nem is történik semmi.
Ekkor viszont Kagan hangját véli hallani, s így szól a Lombjáróhoz.*
-Légy észnél, és dobd félre némaságod, ha vezér kérd! *Mutatóujját is orra elé tolja, de nem fenyegetően, csak intően.*
*Hiába, lehengerlő természete van. Főleg, mert nem igazán lehet nem azt tenni, amit ő akar. Legalábbis alapjáraton gigászi erejével él vissza, és győzi jobb belátásra "kiválasztottját". Persze megesik, hogy őt vezetik meg, ha van elég kurázsija és gógyija az illetőnek. Mert ha kellő módon és szavakkal csűri -csavarja, bizony az egyszerű elméjű Rolko beadhatja derekát, s megmásítja akaratát is. De ehhez ismernie kell az óriást.
Badumir esetében pedig a parancs szól még akaratának acélosítása mellett, így kedélyességén túl azért valahol legmélyén ott él a vezéri utasítás, mely minden más fölött áll. Még a kaja sem veheti el annyira eszét, sem a mese erdőbéli hajlékról, tekerős szerkezetekről. Bár nagyon is tetszik neki a beszéd.*
-De nem elég erősek. *Jegyzi meg a gyors kezekre való utaláskor, miután hirtelen megcsippenti a férfi felkarját. Vagyis megtapogatja izmait, és kicsit fittymállóan nyilatkozik. De hisz az ő előnye erejében rejlik, és termetében. Ehhez is méri a többit, így nem csoda.
Félrebillentett fejjel hallgatja az eltűnt növény utáni vágyát, kissé kiütközhet pofájára is, hogy biza elsőre gőze sincs róla. De aztán, aztán mintha valami beugrott volna neki, mert szinte elhányva mindent kezéből felpattan és kotorni kezd egy nem messzi sátor oldalánál. Ott, ahol az éjszakát is töltötte bizony. Majd diadalittasan felemeli a levegőbe, és szinte felkurjant. Ez körülbelül felrázza a tábor csendjét még a túlfelén is. De annyi baj legyen, ez csak Rolko hangja.
-Itt van ni! *És máris újdonsült vendég-foglya mellé szegődik újfent, és meglebegteti előtte a virágokat.*
-Velem maradsz. Visszakapol. *Jelenti ki határozottan. Aztán reggeli után bizony dolga után néz. Például könnyít magán, körbejárja a tábort, a kondérokat, majd pihen kicsit. Estig nem is történik semmi.
Ekkor viszont Kagan hangját véli hallani, s így szól a Lombjáróhoz.*
-Légy észnél, és dobd félre némaságod, ha vezér kérd! *Mutatóujját is orra elé tolja, de nem fenyegetően, csak intően.*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:46:54
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:46:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Csak bólint egy jó nagyot Leandana szavaira. Bizony, meg kell becsülni az ilyen ritka alkalmakat, mint a mai.*
-Hát... *kezdenek bele megint bizonytalanul* -Ott hagyta ezt a kis kék csomagot a nyergemre akasztva. Valami fiola van benne, de nem mertem kibontani. Bent megmutatom.
*Biccent fejével sátruk felé. Most nem akarja elővenni a holmit, de később (vagy akár most azonnal) Leandana kezére adja a különös ajándékot.*
-Nem látta senki igazából.
*Mentegeti valamelyest szegény Gramornt. Még a végén kisül, hogy nem is ő volt, csak Cessa egyik újabb tréfája ez.*
-Hát, olyasmi. De nem nagyon értek hozzám, csak jól megnézték a gönceim.
*Húzza el a száját. Nagyon kellemetlen helyzet volt és az őrök előzetesen jól rá is ijesztettek Isuriira, ami megint csak nem volt a legszerencsésebb lépés.*
-Kagan nem akart balhét, de próbált velük szót érteni. Amazok meg se hallották.
*Cessa szokatlan öltözetére nem tér ki, elvégre akkora jelentőséget nem tulajdonított neki. Bizonyára mindannyiuknak voltak hasonló dolgai kamaszként. Ahogy induláskor is, most is csak egy "majd kinövi" vállrándítással tudja le.*
*Csak bólint egy jó nagyot Leandana szavaira. Bizony, meg kell becsülni az ilyen ritka alkalmakat, mint a mai.*
-Hát... *kezdenek bele megint bizonytalanul* -Ott hagyta ezt a kis kék csomagot a nyergemre akasztva. Valami fiola van benne, de nem mertem kibontani. Bent megmutatom.
*Biccent fejével sátruk felé. Most nem akarja elővenni a holmit, de később (vagy akár most azonnal) Leandana kezére adja a különös ajándékot.*
-Nem látta senki igazából.
*Mentegeti valamelyest szegény Gramornt. Még a végén kisül, hogy nem is ő volt, csak Cessa egyik újabb tréfája ez.*
-Hát, olyasmi. De nem nagyon értek hozzám, csak jól megnézték a gönceim.
*Húzza el a száját. Nagyon kellemetlen helyzet volt és az őrök előzetesen jól rá is ijesztettek Isuriira, ami megint csak nem volt a legszerencsésebb lépés.*
-Kagan nem akart balhét, de próbált velük szót érteni. Amazok meg se hallották.
*Cessa szokatlan öltözetére nem tér ki, elvégre akkora jelentőséget nem tulajdonított neki. Bizonyára mindannyiuknak voltak hasonló dolgai kamaszként. Ahogy induláskor is, most is csak egy "majd kinövi" vállrándítással tudja le.*
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:19:12
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:19:12
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Cessa láncot akart, és Kagan vett neki? Most lehet, hogy Kagan csak simán öregszik, és ezzel együtt lágyul a szíve is, vagy csak simán beteg. Elmebeteg. Vagy lázas. Simán lázas. Majd Lea ezt ellenőrzi este. Méghogy Cessa láncot akart, és méghogy fizettek érte. Ez Leának (is) olyan, mintha a fogát húznák, vagy mintha a vére folyna. Sőt, inkább a vére folyjon. Újra kitárja ujjait.*
- Akkor jobban megbecsülöm majd.
*Megbecsüli azért, mert Kagan vette és nem elvette. Régen jól éltek akkor Lea minden ujjára jutott gyűrű, több is. Volt amelyiket Kagantól kapta, volt ami csak úgy "járt" neki, amikor elosztották egymás között a zsákmányt. No nem mintha Lea annyit tett volna a karavánok kifosztásáért. Ő nem harcos, hanem vajákos, a Szellemekkel támogatta a harcot.
Megbecsüli majd azért is, mert mégiscsak nő, a nők pedig köztudottan kedvelik a csecsebecséket. Ráadásul mostanság kevés volt neki, úgyhogy tényleg örül neki.*
- Hogy mit csinált a kereskedő?!
*csattan fel, ahogy Isu elmeséli, hogy a Hrothgaar mit is mondott. Ismeri a törpét, nyilván nem talál ilyet ki magától. Azonban Kagant is ismeri, és ő nagyon nem szokta szeretni azt, amikor a húgának csapja valaki a szelet. Pláne ha valami teljesen ismeretlen, akit annyira sem ismer, hogy tudja, hogy megéri ha összegabalyodik vele Isu.*
- Remélem, hogy a pengéjével fizet emiatt az orcátlanság miatt. Ezeknek a városiaknak semmi sem szent?
*megvan a véleményez ezek után a kereskedőről, ha csak simán ajándékot adott Isuriinak akkor is, akkor meg aztán pláne ha esetleg valami illetlenséget kapott tőle. Mintha önmagában nem lenne elég illetlen, hogy mindenféléket odacsempész lányok holmija közé. Arra meg, hogy a városőrök inzultálták az övéit már végképp csak hápog.*
- Hogy merészelték? Ezeknek semmi sem szent?
*kérdezi újra, inkább csak magától.*
- Persze, átkutatás címen csak meg akartak fogdosni. Cessa is, amilyen hacukába bújt, nem csoda, hogy kellemetlenkedtek. Undorító, szemtelen népek ezek a városiak!
*Lea eléggé önérzetes, pláne, hogy holmi rabló bandának nézik őket. Ők jóval többek, mint egy egyszerű rablóbanda. Annál is inkább, hogy már legalább két tél óta nem zaklattak karavánokat. Előtte pedig teljesen jogos volt az, hogy lerabolták őket, az ő földjükre léptek, ők pedig csak megsarcolták őket. Mindazonáltal még soha senki nem keresett rajtuk semmit, igaz, hogy mindent nagyon hamar magukévá tettek. Az embereket rabláncra fűzték és eladták őket erre szakosodott kereskedőknek, az állatokat megették, a lovakat saját ménesükhöz csapták. Az ételt megették, az italt megitták, az ékszereket viselték, vagy elcserélték.*
*Cessa láncot akart, és Kagan vett neki? Most lehet, hogy Kagan csak simán öregszik, és ezzel együtt lágyul a szíve is, vagy csak simán beteg. Elmebeteg. Vagy lázas. Simán lázas. Majd Lea ezt ellenőrzi este. Méghogy Cessa láncot akart, és méghogy fizettek érte. Ez Leának (is) olyan, mintha a fogát húznák, vagy mintha a vére folyna. Sőt, inkább a vére folyjon. Újra kitárja ujjait.*
- Akkor jobban megbecsülöm majd.
*Megbecsüli azért, mert Kagan vette és nem elvette. Régen jól éltek akkor Lea minden ujjára jutott gyűrű, több is. Volt amelyiket Kagantól kapta, volt ami csak úgy "járt" neki, amikor elosztották egymás között a zsákmányt. No nem mintha Lea annyit tett volna a karavánok kifosztásáért. Ő nem harcos, hanem vajákos, a Szellemekkel támogatta a harcot.
Megbecsüli majd azért is, mert mégiscsak nő, a nők pedig köztudottan kedvelik a csecsebecséket. Ráadásul mostanság kevés volt neki, úgyhogy tényleg örül neki.*
- Hogy mit csinált a kereskedő?!
*csattan fel, ahogy Isu elmeséli, hogy a Hrothgaar mit is mondott. Ismeri a törpét, nyilván nem talál ilyet ki magától. Azonban Kagant is ismeri, és ő nagyon nem szokta szeretni azt, amikor a húgának csapja valaki a szelet. Pláne ha valami teljesen ismeretlen, akit annyira sem ismer, hogy tudja, hogy megéri ha összegabalyodik vele Isu.*
- Remélem, hogy a pengéjével fizet emiatt az orcátlanság miatt. Ezeknek a városiaknak semmi sem szent?
*megvan a véleményez ezek után a kereskedőről, ha csak simán ajándékot adott Isuriinak akkor is, akkor meg aztán pláne ha esetleg valami illetlenséget kapott tőle. Mintha önmagában nem lenne elég illetlen, hogy mindenféléket odacsempész lányok holmija közé. Arra meg, hogy a városőrök inzultálták az övéit már végképp csak hápog.*
- Hogy merészelték? Ezeknek semmi sem szent?
*kérdezi újra, inkább csak magától.*
- Persze, átkutatás címen csak meg akartak fogdosni. Cessa is, amilyen hacukába bújt, nem csoda, hogy kellemetlenkedtek. Undorító, szemtelen népek ezek a városiak!
*Lea eléggé önérzetes, pláne, hogy holmi rabló bandának nézik őket. Ők jóval többek, mint egy egyszerű rablóbanda. Annál is inkább, hogy már legalább két tél óta nem zaklattak karavánokat. Előtte pedig teljesen jogos volt az, hogy lerabolták őket, az ő földjükre léptek, ők pedig csak megsarcolták őket. Mindazonáltal még soha senki nem keresett rajtuk semmit, igaz, hogy mindent nagyon hamar magukévá tettek. Az embereket rabláncra fűzték és eladták őket erre szakosodott kereskedőknek, az állatokat megették, a lovakat saját ménesükhöz csapták. Az ételt megették, az italt megitták, az ékszereket viselték, vagy elcserélték.*
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 15:49:10
Üzenet elküldve: 2014-01-21 15:49:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Látva, hogy Leandana először alig tud mit mondani, Isurii arcára széles vigyor ül. Ilyet sem látni gyakran egyik nőn sem.
Bizony csodájára fog járni mindenki Leandana új gyűrűjének, aki nem akarja a következő éjszakán a bokrokban tölteni hasi görcsök társaságában. Na meg, egyéként is tetszetős darab, de inkább a női léleknek voltak kedvesek mindig is az ékszerek.
Épp bólintana az első kérdésre, ám a mozdulat megakad és heves fejrázásba csap át.*
-Dehogy! Pénzt adtunk érte cserébe a kovácsnak aki csinálta.
*Magyarázza a vajákosnak. A "vették" szó sehogyse jön szájára. Ők eddig inkább csak elvettek, de nem lenne jó, ha Leandana kitartana amellett, hogy őket ezt is csak (el)vették.*
-Cessa szeretett volna magának egy láncot és Kagan szólt, hogy válasszak én is magunknak.
*Vázolja a helyzetet. Így talán érthetőbb és hihetőbb a történet. Csak a városi levegő zavarta meg Kagant annyira, hogy ilyesmire adja az aranyait.
Gyanútlanul fűz karját Leandanáéra és jókedvűen sétál vele odébb, ám mosolya fancsalgásba fordul hamar.*
-Nem tudom. A szekeret akarják visszavinni, meg Kagan most...*egy pillanatra elgondolkozik hogyan is kellene fogalmaznia* -...fizet meg a kereskedőnek. Nem akarta a városban intézni.
*Hogy miért nem, azt majd később elmesélik Leandanának, jelen esetben nem olyan fontos még a városőrség dolga. Persze, ő is fojtott hangon beszél végig.*
-Figyelj, mikor jöttünk ki a kovácstól találtam egy fiolát a nyergemen, majd meg kéne nézned. A törpe azt mondja a kereskedő hagyta ott nekem, de furcsa egy kicsit. Nem gondolod?
*Sutyorogja, de a városi élmények már nem titkosak, azokat normál hangon osztja meg Leával.*
-Voltunk valami gyakorlóhelyen, ahol le kellett adni a fegyvereket és csak fa kardokkal lehetett küzdeni.
*Az egész fején látszik, hogy nem igazán tudja hova tenni ezt a jelenséget, de egyben szórakoztatja is.*
-Ott odajött hozzánk öt városőr. Nagyon gorombák voltak, azt mondtál valami fosztogató csapatról van hírük és illik ránk a leírás ezért átkutatnak. Nagyon kellemetlen helyzet volt, erről szerintem ne nagyon faggasd Kagant, majd este elmondok mindent.
*Hadarja a vajákosnak bizalmasan, de választ nem nagyon vár, folytatja mondókáját.*
-Aztán feltűnt Gramorn és felajánlotta, hogy beszerezteti az árut olcsón. De hogy pontosan mennyiért, az még nem derült ki.
Elmentünk a kovácshoz. Ügyes mester lehetett, már amennyire én értek ehhez. Ezt követően tértünk ki a... szárnyas lónak nevezett fogadóhoz, ahol a szekér és a két jómadár várt minket.
A város főtere egy... egyszerű. Nincs benne semmi különleges, épp olyan mint a többi. Kőházak és házak. Aztán jönnek a még ocsmányabb házak, amik már inkább csak romok. De van egy hely ami igazi gazdagságot áraszt magából. Még az ablakokban lógó növények is előkelőek ott.
Egyébként nem láttunk olyasmit ami kiváltképp érdemes lenne a szóra.
*Von vállat végül. Hirtelen semmi fontos nem jut már eszébe.*
*Látva, hogy Leandana először alig tud mit mondani, Isurii arcára széles vigyor ül. Ilyet sem látni gyakran egyik nőn sem.
Bizony csodájára fog járni mindenki Leandana új gyűrűjének, aki nem akarja a következő éjszakán a bokrokban tölteni hasi görcsök társaságában. Na meg, egyéként is tetszetős darab, de inkább a női léleknek voltak kedvesek mindig is az ékszerek.
Épp bólintana az első kérdésre, ám a mozdulat megakad és heves fejrázásba csap át.*
-Dehogy! Pénzt adtunk érte cserébe a kovácsnak aki csinálta.
*Magyarázza a vajákosnak. A "vették" szó sehogyse jön szájára. Ők eddig inkább csak elvettek, de nem lenne jó, ha Leandana kitartana amellett, hogy őket ezt is csak (el)vették.*
-Cessa szeretett volna magának egy láncot és Kagan szólt, hogy válasszak én is magunknak.
*Vázolja a helyzetet. Így talán érthetőbb és hihetőbb a történet. Csak a városi levegő zavarta meg Kagant annyira, hogy ilyesmire adja az aranyait.
Gyanútlanul fűz karját Leandanáéra és jókedvűen sétál vele odébb, ám mosolya fancsalgásba fordul hamar.*
-Nem tudom. A szekeret akarják visszavinni, meg Kagan most...*egy pillanatra elgondolkozik hogyan is kellene fogalmaznia* -...fizet meg a kereskedőnek. Nem akarta a városban intézni.
*Hogy miért nem, azt majd később elmesélik Leandanának, jelen esetben nem olyan fontos még a városőrség dolga. Persze, ő is fojtott hangon beszél végig.*
-Figyelj, mikor jöttünk ki a kovácstól találtam egy fiolát a nyergemen, majd meg kéne nézned. A törpe azt mondja a kereskedő hagyta ott nekem, de furcsa egy kicsit. Nem gondolod?
*Sutyorogja, de a városi élmények már nem titkosak, azokat normál hangon osztja meg Leával.*
-Voltunk valami gyakorlóhelyen, ahol le kellett adni a fegyvereket és csak fa kardokkal lehetett küzdeni.
*Az egész fején látszik, hogy nem igazán tudja hova tenni ezt a jelenséget, de egyben szórakoztatja is.*
-Ott odajött hozzánk öt városőr. Nagyon gorombák voltak, azt mondtál valami fosztogató csapatról van hírük és illik ránk a leírás ezért átkutatnak. Nagyon kellemetlen helyzet volt, erről szerintem ne nagyon faggasd Kagant, majd este elmondok mindent.
*Hadarja a vajákosnak bizalmasan, de választ nem nagyon vár, folytatja mondókáját.*
-Aztán feltűnt Gramorn és felajánlotta, hogy beszerezteti az árut olcsón. De hogy pontosan mennyiért, az még nem derült ki.
Elmentünk a kovácshoz. Ügyes mester lehetett, már amennyire én értek ehhez. Ezt követően tértünk ki a... szárnyas lónak nevezett fogadóhoz, ahol a szekér és a két jómadár várt minket.
A város főtere egy... egyszerű. Nincs benne semmi különleges, épp olyan mint a többi. Kőházak és házak. Aztán jönnek a még ocsmányabb házak, amik már inkább csak romok. De van egy hely ami igazi gazdagságot áraszt magából. Még az ablakokban lógó növények is előkelőek ott.
Egyébként nem láttunk olyasmit ami kiváltképp érdemes lenne a szóra.
*Von vállat végül. Hirtelen semmi fontos nem jut már eszébe.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 15:47:51
Üzenet elküldve: 2014-01-21 15:47:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Türelmesen végighallgatja Salanel bemutatását, majd mivel ő a vendég kezét maga elé tartja, tenyere egyenes, vízszintes és egy ökölre van a mellkastól, meghajol és kitartja kezét a béke jeleként.*
-Üdvözöllek Kagan, remek törzsed van meg kell mondjam. *Enyhe mosolyt enged meg magának, hiába a törzsfő vizslató tekintete*
~Meghajoltam, kimutattam tiszteletem, fürkészhetem szemét ahogy ő csinálhatja velem nem nagy kunszt, csak odafigyelést igényel.~
*A tábort lezárja maga körül, nem figyel másra csak a két szempárra és minimálisan a testbeszédére Kagannak. Teljesen felesleges támadástól tartani, amennyiben megtörténik úgyis meghal, túszt sem szedhetne maximum könyöröghetne, bár minek? Ha meg akarják ölni megölik, nem változtat semmin; ráadásul szép életet élt; ámbár ha rabszolga lesz van esély a szökésre. Pillantása mégis nyugodt és meleg nem úgy mint az időjárás.*
~Van temperamentuma az ürgének az biztos, látszik hogy nem menyét szülte. Szálkás magas termet, bár láthatott már gazdagabb napokat is. Vagy ez csak az emberek hatása? Ahogy bánnak vele mindenki felsőbbrendűnek tekinti, le sem tagadhatnák hogy egy olajozott gépezet, egy igazi törzs. Ám igazi vezérrel?~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.21 15:51:39, a következő indokkal:
Jelpótlás.
*Türelmesen végighallgatja Salanel bemutatását, majd mivel ő a vendég kezét maga elé tartja, tenyere egyenes, vízszintes és egy ökölre van a mellkastól, meghajol és kitartja kezét a béke jeleként.*
-Üdvözöllek Kagan, remek törzsed van meg kell mondjam. *Enyhe mosolyt enged meg magának, hiába a törzsfő vizslató tekintete*
~Meghajoltam, kimutattam tiszteletem, fürkészhetem szemét ahogy ő csinálhatja velem nem nagy kunszt, csak odafigyelést igényel.~
*A tábort lezárja maga körül, nem figyel másra csak a két szempárra és minimálisan a testbeszédére Kagannak. Teljesen felesleges támadástól tartani, amennyiben megtörténik úgyis meghal, túszt sem szedhetne maximum könyöröghetne, bár minek? Ha meg akarják ölni megölik, nem változtat semmin; ráadásul szép életet élt; ámbár ha rabszolga lesz van esély a szökésre. Pillantása mégis nyugodt és meleg nem úgy mint az időjárás.*
~Van temperamentuma az ürgének az biztos, látszik hogy nem menyét szülte. Szálkás magas termet, bár láthatott már gazdagabb napokat is. Vagy ez csak az emberek hatása? Ahogy bánnak vele mindenki felsőbbrendűnek tekinti, le sem tagadhatnák hogy egy olajozott gépezet, egy igazi törzs. Ám igazi vezérrel?~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.21 15:51:39, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 15:18:04
Üzenet elküldve: 2014-01-21 15:18:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*mivel itt van Isurii is, ezért Lea inkább felé, meg az ellátmányos-szekér felé tendál. Átveszi Isutól a listát és már éppen zsörtölődni kezdene az áfonya miatt, mikor Isu előrukkol az ajándékkal. Ekkor pedig az történik, ami amúgy Leával ritkán fordul elő: eláll a szava.
Persze csak egy pillanatra, mert utána azért felderül az arca, ahogy átveszi az ékszert a másiktól. Jobb kezére húzza fel. Lea amúgy nagyon szereti a saját jobb kezét, ékszer nélkül is - az meg ki tudja, hogy mikor volt rajta utoljára -, de ékszerrel különösen. Szereti felhívni rá a figyelmet, és azt is szereti amikor másoknak elakad a szava hat ujja láttán. Mert általában elakad, ha fél lába lenne az nem váltana ki ennyi kíváncsi pillantást.*
- Nagyon szép!
*csodálja kinyújtott kezén a gyűrűt. Aztán egy pillanatra megint lemerevedik*
- Kagan?! Ajándéka?! Kiraboltatok egy ékszerest?
*kérdezi félig komolyan, félig viccesen. Merthogy Kagan nem szeret költeni az ilyen csecsebecsékre. Sőt általában semmire sem szeret költeni, önszántából meg pláne nem. Kivéve persze amikor akar valamit, mert akkor nagyon bőkezű tud lenni. Leát pedig egyből az foglalkoztatja, hogy vajon mit szeretne Kagan? Vagy legalábbis mi olyat amit amúgy nem kapna meg? Mindegy is. Lea majd hálás lesz az ékszerért.
Gyorsan átfutja a szekér tartalmát - no meg azt, amit a törpe már lerámolt -, elégedetten hümment. Közben üdvözlésképp mosolyog a törpe lányra is, meg a kufárra is. Hrothgaar vállát megveregeti, csak, hogy a törpe emlékezzen arra amit múlt reggel beszéltek a kufár törpe húgáról. Majd belekarol Isuriiba és odébb vezeti. *
- Ezek miért jöttek veletek?
*kérdezi félig suttogva, és nagyon ügyelve arra, hogy se a kufár, sem pedig a törpe lány - aki megdöbbentő módon a sokadik ránézésre sem növesztett szakállat. Megpaskolja a disznó fejét is és közben már arról képzeleg, hogy mennyi minden íncsiklandozó dolog fog készülni belőle.*
- Mennyit fizettetek ezért a holmiért? Mit láttatok a városban?
*ki van éhezve az információkra. Ő azt hallotta valahol, hogy az ilyen városokban vannak olyan helyek, ahol nagy kőmedencékben lehet fürdőzni meg úszni. Ez az egyetlen olyan dolog, ami miatt megnézné közelebbről a várost. Már persze, ha igazak a mesék és Isuék is láttak ilyet. Aztán még inkább lehalkítja a hangját, bár nyilván feleslegesen, mert közben már odébb sétáltak.*
- Szerinted csak idősebb korban nő a törpe nőknek szakálla?
*mivel itt van Isurii is, ezért Lea inkább felé, meg az ellátmányos-szekér felé tendál. Átveszi Isutól a listát és már éppen zsörtölődni kezdene az áfonya miatt, mikor Isu előrukkol az ajándékkal. Ekkor pedig az történik, ami amúgy Leával ritkán fordul elő: eláll a szava.
Persze csak egy pillanatra, mert utána azért felderül az arca, ahogy átveszi az ékszert a másiktól. Jobb kezére húzza fel. Lea amúgy nagyon szereti a saját jobb kezét, ékszer nélkül is - az meg ki tudja, hogy mikor volt rajta utoljára -, de ékszerrel különösen. Szereti felhívni rá a figyelmet, és azt is szereti amikor másoknak elakad a szava hat ujja láttán. Mert általában elakad, ha fél lába lenne az nem váltana ki ennyi kíváncsi pillantást.*
- Nagyon szép!
*csodálja kinyújtott kezén a gyűrűt. Aztán egy pillanatra megint lemerevedik*
- Kagan?! Ajándéka?! Kiraboltatok egy ékszerest?
*kérdezi félig komolyan, félig viccesen. Merthogy Kagan nem szeret költeni az ilyen csecsebecsékre. Sőt általában semmire sem szeret költeni, önszántából meg pláne nem. Kivéve persze amikor akar valamit, mert akkor nagyon bőkezű tud lenni. Leát pedig egyből az foglalkoztatja, hogy vajon mit szeretne Kagan? Vagy legalábbis mi olyat amit amúgy nem kapna meg? Mindegy is. Lea majd hálás lesz az ékszerért.
Gyorsan átfutja a szekér tartalmát - no meg azt, amit a törpe már lerámolt -, elégedetten hümment. Közben üdvözlésképp mosolyog a törpe lányra is, meg a kufárra is. Hrothgaar vállát megveregeti, csak, hogy a törpe emlékezzen arra amit múlt reggel beszéltek a kufár törpe húgáról. Majd belekarol Isuriiba és odébb vezeti. *
- Ezek miért jöttek veletek?
*kérdezi félig suttogva, és nagyon ügyelve arra, hogy se a kufár, sem pedig a törpe lány - aki megdöbbentő módon a sokadik ránézésre sem növesztett szakállat. Megpaskolja a disznó fejét is és közben már arról képzeleg, hogy mennyi minden íncsiklandozó dolog fog készülni belőle.*
- Mennyit fizettetek ezért a holmiért? Mit láttatok a városban?
*ki van éhezve az információkra. Ő azt hallotta valahol, hogy az ilyen városokban vannak olyan helyek, ahol nagy kőmedencékben lehet fürdőzni meg úszni. Ez az egyetlen olyan dolog, ami miatt megnézné közelebbről a várost. Már persze, ha igazak a mesék és Isuék is láttak ilyet. Aztán még inkább lehalkítja a hangját, bár nyilván feleslegesen, mert közben már odébb sétáltak.*
- Szerinted csak idősebb korban nő a törpe nőknek szakálla?
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 14:35:32
Üzenet elküldve: 2014-01-21 14:35:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor//
*Egyedül ácsorog a szekérnél, míg Kagan és Valian a különös lovassal váltanak szót. Van ideje szemügyre venni a tűzrakóhelynél ücsörgő társaságot is és az újabb idegen arcot.
Isurii -a kis naiv- azt hitte, hogy ezidáig volt mozgalmas életük, de egy esztendő alatt sem találkozott ennyi jövevénnyel a táborban, mint az elmúlt pár napban. Egyelőre azonban nem foglalkozik más dolgával. Babudmirt látja szabadon kóricálni -ha a férfi is észreveszi sután int neki-, ami jó jel, igaz ő mit sem tud még Leandana furmánykodásáról az ügyében. Az előkerülő, meglehetősen morcos vajákosnővel pedig nem erről fognak elsőként szót ejteni.*
-Majdnem minden megvan.
*Válaszol a nőnek és átnyújtja neki a korábban megírt listát, hogy saját maga is utánajárhasson.*
-Aszalt áfonya nincs, de helyette...
*Úgy helyezkedik, hogy barátosnéja ne láthasson mást, ne figyelhessen másra, csak rá.*
-Hoztunk neked egy kis meglepetést! A városból.
*Azzal előhúzza a Leandanának szánt gyűrűt és átadja neki.*
-Kagan ajándéka.
*Pillant el bátyja felé, elvégre ő adott pénzt erre, ahogy Cessa és Isurii új nyakékére is.*
-Én választottam. Tetszik?
*Kíváncsiskodik és alig várja, hogy láthassa a vajákos reakcióját. Reméli sikerül felvidítania valamelyest, mert nem tűnik túl vidámnak. Talán történt volna valami a táborban?
Isuriit elfogja a szorongó, szűkölő érzés, valahányszor így látja Leandanát. Ritkán jelent jót, de a kíváncsiság majd kifúrja oldalát.
Egészen valószínűtlen, de a hóhajú még is reméli, hogy az északra utazókról is üzentek valamit a Szellemek.*
*Egyedül ácsorog a szekérnél, míg Kagan és Valian a különös lovassal váltanak szót. Van ideje szemügyre venni a tűzrakóhelynél ücsörgő társaságot is és az újabb idegen arcot.
Isurii -a kis naiv- azt hitte, hogy ezidáig volt mozgalmas életük, de egy esztendő alatt sem találkozott ennyi jövevénnyel a táborban, mint az elmúlt pár napban. Egyelőre azonban nem foglalkozik más dolgával. Babudmirt látja szabadon kóricálni -ha a férfi is észreveszi sután int neki-, ami jó jel, igaz ő mit sem tud még Leandana furmánykodásáról az ügyében. Az előkerülő, meglehetősen morcos vajákosnővel pedig nem erről fognak elsőként szót ejteni.*
-Majdnem minden megvan.
*Válaszol a nőnek és átnyújtja neki a korábban megírt listát, hogy saját maga is utánajárhasson.*
-Aszalt áfonya nincs, de helyette...
*Úgy helyezkedik, hogy barátosnéja ne láthasson mást, ne figyelhessen másra, csak rá.*
-Hoztunk neked egy kis meglepetést! A városból.
*Azzal előhúzza a Leandanának szánt gyűrűt és átadja neki.*
-Kagan ajándéka.
*Pillant el bátyja felé, elvégre ő adott pénzt erre, ahogy Cessa és Isurii új nyakékére is.*
-Én választottam. Tetszik?
*Kíváncsiskodik és alig várja, hogy láthassa a vajákos reakcióját. Reméli sikerül felvidítania valamelyest, mert nem tűnik túl vidámnak. Talán történt volna valami a táborban?
Isuriit elfogja a szorongó, szűkölő érzés, valahányszor így látja Leandanát. Ritkán jelent jót, de a kíváncsiság majd kifúrja oldalát.
Egészen valószínűtlen, de a hóhajú még is reméli, hogy az északra utazókról is üzentek valamit a Szellemek.*
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 13:16:14
Üzenet elküldve: 2014-01-21 13:16:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - harmadnap valamikor//
*érzi, hogy kerülgeti az agyérgörcs, ezért jobb kezében meg is masszírozza kicsit a saját halántékát. Kezdi úgy érzeni, hogy Eruanna visszaél a jóindulatával, nyújtotta a kisujját, de a rabnő máris az egész karját akarja. Hangja kissé fagyos amikor megszólal, no meg persze az is hallatszik belőle, hogy ezennel lezártnak tekinti a témát.*
- Látom nem volt egészen világos. Ez nem választás kérdése. Ha nem porozza be a bibédet, akkor mehet a Szellemek hírével, és a saját függelékében csinált nyaklánccal...
*persze ebben is van némi választási lehetőség, hisz Eru még mindig dönthet úgy, hogy Badumirral nem törődve vigyáz arra, hogy a férfi ne ejtse teherbe. Végülis mit törődne Eruanna egy idegennel, akit most lát először. Igaz is, Lea mit törődne vele? Csupán annyit, hogy úgy érzi, hogy felhasználhatja. Ehhez szüksége van Eruannára, akivel az az egyetlen bökkenő, hogy hiába rabszolga mégis egyfajta individuum, igaz, hogy jogai korlátozottak, de mégis vannak dolgok, amikről maga dönt. Például a hozzáállása.
Lea nem vár választ, hanem otthagyja Eruannát. Egyrészről, hogy elgondolkodjon az élet nagy kérdésein - és Badumiron -, illetve, hogy befejezze a mosást.
Lea pedig eltűnik a sátorban, mert eltökélte, hogy neki az elmúlt pár hónap fényében igenis jár végre egy kis masszázs. Igen, neki ez határozottan jár. Azelőtt, amikor viszonylag nyugalmas időket éltek - volt erre példa, noha ez momentán nem is látszik rajtul -, akkor számtalan rabszolgájuk volt. No meg persze sokkal több harcosuk, az elmúlt idők fényében hálát adhatnak a Szellemeknek, hogy itt vannak, és, hogy viszonylag egészségesek. Sok embert veszítettek, túl sokat. Viszont most talán egy nyugalmasabb időszak kezdődik az életükben és összeszedik majd magukat. Példának okáért még szükség lenne több szolgára, meg több gyógyítóra. Szakács sem jönne rosszul, bár a hatalmas rézüstjeiket valahol elhagyták menekülés közben..
Ezen elmélkedik még akkor is, amikor Eru már dolgozik rajta. Persze azért közben kellőképpen el is lazul. Végülis kevés jobb dolgot tud annál elképzelni, minthogy finom kezek simogatják-dögönyözik, illatos olajjal kenik. Napestig tudná élvezni a dolgot - és még mást is -, azonban "felcsendül" odakint a paták dobogásával vegyesen Kagan hangja. Lemondó sóhajjal hessenti el Eruannát és némán lát neki az öltözködésnek.
Mikorra kilép a sátorból akkor már Kagan végzett az újabb idegennel, és a tábortűzhöz telepedett, ahol pedig még egy ismeretlen férfi üldögél. Erről Lea lemaradt, de úgy látszik, hogy nincs itt semmi probléma. Kaganék hozták a múlt napi kereskedőt, meg a szakálltalan törpe lányt is.
Megy ő is a tábortűzhöz, feltűzött haján és olajtól csillogó nyakán - mivel ennyi látszik ki a kabától - látszik, hogy ő éppen benne volt valamiben, és Kagan felé még egy apró fintort is megejt. Csak, hogy jelezze a férfinek, hogy bizony nagyon-nagyon rosszkor jött haza, ettől pedig Lea rendkívül morcos lesz. Kagan nyilván nagyon jól tudja, hogy mit is szakíthatott félbe. De talán valahogy csak megbékélhet.*
- Sikerült minden?
*kérdezi Kagantól, miközben tekintete Isuriit keresi, akire rábízta a listáját. Szemrevételezné a készeteket. Például, hogy sikerült-e áfonyát szerezni. Ugyanis többen mondták, hogy csíp nekik ha pisilnek, erre pedig az áfonya kiváló gyógymód. Csak útközben nem álltak ugye meg keresgélni.*
*érzi, hogy kerülgeti az agyérgörcs, ezért jobb kezében meg is masszírozza kicsit a saját halántékát. Kezdi úgy érzeni, hogy Eruanna visszaél a jóindulatával, nyújtotta a kisujját, de a rabnő máris az egész karját akarja. Hangja kissé fagyos amikor megszólal, no meg persze az is hallatszik belőle, hogy ezennel lezártnak tekinti a témát.*
- Látom nem volt egészen világos. Ez nem választás kérdése. Ha nem porozza be a bibédet, akkor mehet a Szellemek hírével, és a saját függelékében csinált nyaklánccal...
*persze ebben is van némi választási lehetőség, hisz Eru még mindig dönthet úgy, hogy Badumirral nem törődve vigyáz arra, hogy a férfi ne ejtse teherbe. Végülis mit törődne Eruanna egy idegennel, akit most lát először. Igaz is, Lea mit törődne vele? Csupán annyit, hogy úgy érzi, hogy felhasználhatja. Ehhez szüksége van Eruannára, akivel az az egyetlen bökkenő, hogy hiába rabszolga mégis egyfajta individuum, igaz, hogy jogai korlátozottak, de mégis vannak dolgok, amikről maga dönt. Például a hozzáállása.
Lea nem vár választ, hanem otthagyja Eruannát. Egyrészről, hogy elgondolkodjon az élet nagy kérdésein - és Badumiron -, illetve, hogy befejezze a mosást.
Lea pedig eltűnik a sátorban, mert eltökélte, hogy neki az elmúlt pár hónap fényében igenis jár végre egy kis masszázs. Igen, neki ez határozottan jár. Azelőtt, amikor viszonylag nyugalmas időket éltek - volt erre példa, noha ez momentán nem is látszik rajtul -, akkor számtalan rabszolgájuk volt. No meg persze sokkal több harcosuk, az elmúlt idők fényében hálát adhatnak a Szellemeknek, hogy itt vannak, és, hogy viszonylag egészségesek. Sok embert veszítettek, túl sokat. Viszont most talán egy nyugalmasabb időszak kezdődik az életükben és összeszedik majd magukat. Példának okáért még szükség lenne több szolgára, meg több gyógyítóra. Szakács sem jönne rosszul, bár a hatalmas rézüstjeiket valahol elhagyták menekülés közben..
Ezen elmélkedik még akkor is, amikor Eru már dolgozik rajta. Persze azért közben kellőképpen el is lazul. Végülis kevés jobb dolgot tud annál elképzelni, minthogy finom kezek simogatják-dögönyözik, illatos olajjal kenik. Napestig tudná élvezni a dolgot - és még mást is -, azonban "felcsendül" odakint a paták dobogásával vegyesen Kagan hangja. Lemondó sóhajjal hessenti el Eruannát és némán lát neki az öltözködésnek.
Mikorra kilép a sátorból akkor már Kagan végzett az újabb idegennel, és a tábortűzhöz telepedett, ahol pedig még egy ismeretlen férfi üldögél. Erről Lea lemaradt, de úgy látszik, hogy nincs itt semmi probléma. Kaganék hozták a múlt napi kereskedőt, meg a szakálltalan törpe lányt is.
Megy ő is a tábortűzhöz, feltűzött haján és olajtól csillogó nyakán - mivel ennyi látszik ki a kabától - látszik, hogy ő éppen benne volt valamiben, és Kagan felé még egy apró fintort is megejt. Csak, hogy jelezze a férfinek, hogy bizony nagyon-nagyon rosszkor jött haza, ettől pedig Lea rendkívül morcos lesz. Kagan nyilván nagyon jól tudja, hogy mit is szakíthatott félbe. De talán valahogy csak megbékélhet.*
- Sikerült minden?
*kérdezi Kagantól, miközben tekintete Isuriit keresi, akire rábízta a listáját. Szemrevételezné a készeteket. Például, hogy sikerült-e áfonyát szerezni. Ugyanis többen mondták, hogy csíp nekik ha pisilnek, erre pedig az áfonya kiváló gyógymód. Csak útközben nem álltak ugye meg keresgélni.*
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 10:22:44
Üzenet elküldve: 2014-01-21 10:22:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok - hazafelé//
*Mintegy 60 kilométer az út a városból a Thargodarok ideiglenes szállásáig. Hrothgaarnak van ideje bőven... mondjuk elővennie pipáját és egy tömésnyit izzítani. Ám mégsem: Kagan jó tempót diktál a társaságnak, így a menet közben való élvhajhászat elég kényelmetlen lenne. A Thargodarok kovácsa így egy jó ideig hátul halad, legutolsóként a csapatból. Gondolataiba merülve hagyja maga mögött a kilométereket, mígnem úgy dönt, hogy megunta már a hangokat a fejében. Hátasával kicsit gyorsít a tempón, hogy felzárkózzon a rögtönzött "karavánhoz" és csatlakozik földijéhez, a vöröshajú törpe lányhoz. Hogy izgul-e? Egy kicsit talán. Évek teltek el, hogy utoljára nőt látott a saját fajtájából...
- Khmm... Ryamtia. *szólítja meg Hrothgaar a tőle telhető "legelőkelőbben"* Mondd csak mióta élsz itt a városban? *Kezdésnek talán nem is olyan rossz, gondolja magában a törpe. A bitang rossztól talán egy árnyalatnyival jobb...* A családod hol él? Hol van a nagy csarnokotok?
*Tesz fel pár kérdést és ha a újdonsült beszélgetőpartnere is vevő a dologra, akkor talán az út hátralevő részét végigduruzsolják.*
//Thargodar tábor//
*Visszaérve a Thargodarok szálláshelyére azonban újra vissza kell csöppenni az itteni életbe. A hozott árút le kell pakolni és megkeresni nekik az új helyet. Hrothgaar nem igazán tudja kit is hívjon segítségül, mivel nagyon úgy tűnik, hogy mindenkinek megvan a saját feladata.*
- Ne haragudj, de ezt a motyót be kell pakolnom a raktársátorba.
*Vakargatja fejét Hrothgaar, picit sopánkodva, hogy hogyan és mint kezdjen neki. Még a végén valamit nem a megfelelő helyre pakol, vagy ne adja ég! még kárt tesz valamiben... Akkor biztos, hogy kifilézi a klán Szellemjárója.*
- Nemsokára visszatérek, csak ezt elintézem.
*Morogja a törpe lánynak Hrothgaar és le is emel egy ládát a szekérről, hogy nekiveselkedjen a melónak.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.21 10:27:09
*Mintegy 60 kilométer az út a városból a Thargodarok ideiglenes szállásáig. Hrothgaarnak van ideje bőven... mondjuk elővennie pipáját és egy tömésnyit izzítani. Ám mégsem: Kagan jó tempót diktál a társaságnak, így a menet közben való élvhajhászat elég kényelmetlen lenne. A Thargodarok kovácsa így egy jó ideig hátul halad, legutolsóként a csapatból. Gondolataiba merülve hagyja maga mögött a kilométereket, mígnem úgy dönt, hogy megunta már a hangokat a fejében. Hátasával kicsit gyorsít a tempón, hogy felzárkózzon a rögtönzött "karavánhoz" és csatlakozik földijéhez, a vöröshajú törpe lányhoz. Hogy izgul-e? Egy kicsit talán. Évek teltek el, hogy utoljára nőt látott a saját fajtájából...
- Khmm... Ryamtia. *szólítja meg Hrothgaar a tőle telhető "legelőkelőbben"* Mondd csak mióta élsz itt a városban? *Kezdésnek talán nem is olyan rossz, gondolja magában a törpe. A bitang rossztól talán egy árnyalatnyival jobb...* A családod hol él? Hol van a nagy csarnokotok?
*Tesz fel pár kérdést és ha a újdonsült beszélgetőpartnere is vevő a dologra, akkor talán az út hátralevő részét végigduruzsolják.*
//Thargodar tábor//
*Visszaérve a Thargodarok szálláshelyére azonban újra vissza kell csöppenni az itteni életbe. A hozott árút le kell pakolni és megkeresni nekik az új helyet. Hrothgaar nem igazán tudja kit is hívjon segítségül, mivel nagyon úgy tűnik, hogy mindenkinek megvan a saját feladata.*
- Ne haragudj, de ezt a motyót be kell pakolnom a raktársátorba.
*Vakargatja fejét Hrothgaar, picit sopánkodva, hogy hogyan és mint kezdjen neki. Még a végén valamit nem a megfelelő helyre pakol, vagy ne adja ég! még kárt tesz valamiben... Akkor biztos, hogy kifilézi a klán Szellemjárója.*
- Nemsokára visszatérek, csak ezt elintézem.
*Morogja a törpe lánynak Hrothgaar és le is emel egy ládát a szekérről, hogy nekiveselkedjen a melónak.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.21 10:27:09
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 09:53:56
Üzenet elküldve: 2014-01-21 09:53:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar tábor - Kramlaf-kezelés//
*Kell úgy tűnik csak vizitelni jött és már lép is tovább, hogy egyéb feladatait végezze.*
-Az jó.
*Salanel általában csak a vacsora levadászásában és előkészítésében szokott részt venni, a főzést már rábízza a törzs nőire. Sok köszönet nem lenne a félvér főztjében. Kényszerből készített már magának ételt. Nem sikerült túl jól, finoman fogalmazva.*
-Úgy tűnik mégsem kell olyan sokat várnod, mint először gondoltam.
*Mondja a jövevénynek, aztán fejével a közeledő Kagan felé biccent.*
-Üdv.
*Köszönti a visszatérő törzsfőt. A felderítésük sikeréről majd később érdeklődik, az nem idegen fülnek való téma.*
-Távollétedben sem adódott probléma. Az idegen neve Kramlaf. A városba igyekezett, mikor is a táborunkba botlott. A fegyvereit Elenyel vette át megőrzésre, barátságos és nem tanúsított ellenállást. Veled kíván szót váltani.
*Foglalja össze röviden a történéseket.*
*Kell úgy tűnik csak vizitelni jött és már lép is tovább, hogy egyéb feladatait végezze.*
-Az jó.
*Salanel általában csak a vacsora levadászásában és előkészítésében szokott részt venni, a főzést már rábízza a törzs nőire. Sok köszönet nem lenne a félvér főztjében. Kényszerből készített már magának ételt. Nem sikerült túl jól, finoman fogalmazva.*
-Úgy tűnik mégsem kell olyan sokat várnod, mint először gondoltam.
*Mondja a jövevénynek, aztán fejével a közeledő Kagan felé biccent.*
-Üdv.
*Köszönti a visszatérő törzsfőt. A felderítésük sikeréről majd később érdeklődik, az nem idegen fülnek való téma.*
-Távollétedben sem adódott probléma. Az idegen neve Kramlaf. A városba igyekezett, mikor is a táborunkba botlott. A fegyvereit Elenyel vette át megőrzésre, barátságos és nem tanúsított ellenállást. Veled kíván szót váltani.
*Foglalja össze röviden a történéseket.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 01:14:31
Üzenet elküldve: 2014-01-21 01:14:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - Cessa und Kell //
*Felvonja a szemöldökét a feltevésre.*
- Hát, inkább az olykor behívott "ételosztó" nőszemélyeket zargatták meg, akiknek a fogadalom csak névleges valami volt. Nekünk főleg fonott bőrszíj és csomózott kötél ütése jutott, kiszáradó szájjal imát mormolni, miközben a térded átfagyott a kőtől, és kezeid a hideg felmosóvíztől.
*Könyvek...sosem adta még ki őket a kezéből másnak, főleg nem, amiket ő írt. Itt az ideje, vagy csak ostobán a visszaemlékezés kiváltotta megártás iránti vágyakozás miatt érzi úgy, hogy most kivételt tegyen? Megköszörüli a torkát.*
- Nos...talán. Ha nem viszed ki a sátramból, ott olvasgathatsz tán. És ha nem mutogatod másnak, vagy beszélsz róla. Ami meg a viszont ajándékot illeti...nem kell nekem ebből semmi. Megvan az ilyesmim, amivel elboldogulok. De legyen egy csók az ára, ami többet ér az ilyesminél.
*Kíváncsi, ezzel kibújt e a kérés alól, avagy a másik nem hátrál meg. Amolyan vesztesen is nyert helyzet lehet ez, kétféle mód is.*
*Felvonja a szemöldökét a feltevésre.*
- Hát, inkább az olykor behívott "ételosztó" nőszemélyeket zargatták meg, akiknek a fogadalom csak névleges valami volt. Nekünk főleg fonott bőrszíj és csomózott kötél ütése jutott, kiszáradó szájjal imát mormolni, miközben a térded átfagyott a kőtől, és kezeid a hideg felmosóvíztől.
*Könyvek...sosem adta még ki őket a kezéből másnak, főleg nem, amiket ő írt. Itt az ideje, vagy csak ostobán a visszaemlékezés kiváltotta megártás iránti vágyakozás miatt érzi úgy, hogy most kivételt tegyen? Megköszörüli a torkát.*
- Nos...talán. Ha nem viszed ki a sátramból, ott olvasgathatsz tán. És ha nem mutogatod másnak, vagy beszélsz róla. Ami meg a viszont ajándékot illeti...nem kell nekem ebből semmi. Megvan az ilyesmim, amivel elboldogulok. De legyen egy csók az ára, ami többet ér az ilyesminél.
*Kíváncsi, ezzel kibújt e a kérés alól, avagy a másik nem hátrál meg. Amolyan vesztesen is nyert helyzet lehet ez, kétféle mód is.*
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 01:05:20
Üzenet elküldve: 2014-01-21 01:05:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - Cessa und Kell //
- Aham. Nincs hárem.
* Ez merőben új dolog számára. Nem is érti. Egészséges férfiemberek nők nélkül? Felfoghatatlan! *
- Akkor.. az utcagyerekeket..?
* Húzódnak kérdőformán szemöldökei homloka felé. Merész kérdés, még tőle is, még ebben a jó hangulatban is, így nem fejezi be a mondatot. A könyvek sokkal jobban izgatják.*
- És..megnézhetem a könyveidet? Ígérem, vigyázok rájuk! Nem tépem el, meg sem gyűröm..Ha akarod, meg sem mutatom másnak!
* Bájosan mosolyog, de érzi, ez még így, babonázva is, talán kevés lesz.*
- Szerezhetek cserébe valamit! Egy új fenőkő? Bunda a vezéri sátorból? Mit kérsz?
* Részéről a bájital téma letudva, nem ért a varázsláshoz, így a készülés módozatairól sincsenek elképzelései. Lejáratni magát nem akarja újra, elég volt a kol-ostorral. Így hát, nagyvonalúan elsiklik e kérdéskör felett.*
- Aham. Nincs hárem.
* Ez merőben új dolog számára. Nem is érti. Egészséges férfiemberek nők nélkül? Felfoghatatlan! *
- Akkor.. az utcagyerekeket..?
* Húzódnak kérdőformán szemöldökei homloka felé. Merész kérdés, még tőle is, még ebben a jó hangulatban is, így nem fejezi be a mondatot. A könyvek sokkal jobban izgatják.*
- És..megnézhetem a könyveidet? Ígérem, vigyázok rájuk! Nem tépem el, meg sem gyűröm..Ha akarod, meg sem mutatom másnak!
* Bájosan mosolyog, de érzi, ez még így, babonázva is, talán kevés lesz.*
- Szerezhetek cserébe valamit! Egy új fenőkő? Bunda a vezéri sátorból? Mit kérsz?
* Részéről a bájital téma letudva, nem ért a varázsláshoz, így a készülés módozatairól sincsenek elképzelései. Lejáratni magát nem akarja újra, elég volt a kol-ostorral. Így hát, nagyvonalúan elsiklik e kérdéskör felett.*
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-21 00:55:24
Üzenet elküldve: 2014-01-21 00:55:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar tábor - Cessa und Kell //
*Hogy is magyarázza ezt el, hogy a másik értse, na meg ne kérdezősködjön tovább? Valamint ne kelljen fél napot regélnie. Felsóhajt, és tűnődés helyett inkább belevág mondandójába.*
- Hogy jobban tudjanak elmélyedni a gondolataikban és a hitükben. Ne zavarja őket meg a külvilág. Van, akinél ez így is van, másokból az ostoba kegyetlenkedést hozza csak felszínre. A legjobb takarmány közé is keveredhet gaz. Nincs háremük, az ilyesmiről is lemondanak. Szolgák sem, bár én és a többi árva gyerek odabent minden olyasmi munkával el voltunk látva, amit szolga végez más helyeken. Annyiszor mostuk fel azt az ocsmány szürke kőpadlót, hogy minden repedését ismertük. Tán érthető, hogy elég is lett ebből idővel, és inkább szerencsét próbáltam a falon kívüli világgal.
*Kicsit többet mond el, mint alapvetően tervezte, nem tudja megítélni ennek az okát, de erősebb benne valamiért a törekvés, hogy Cessa kíváncsiságát enyhítse.*
- Könyvem? Csak két olyasmim van. Az egyik valami históriás kötet, egyik régi társamé volt, aki az utazásai alatt hallott hősies és igaznak gondolt történeteket vetette papírra. A másik egy félig még üres könyvféleség, amit én írok, a régi emlékeimről. Ugyanez a valaki javasolta, hogy hasznos lehet, ha az ember lejegyzi a tapasztalatait és emlékeit, mert a fejünkben gyorsabban megfakul némely dolog, mint a papíron.
*Valóban van itt valami furcsaság, hiszen erről sem beszélt még igazán másnak. Persze, rokonszenvez ő a lánnyal, de ennyire azért nem adná ki magát csak úgy. Mi folyik itt? Kellemetlenül érzi magát immár némileg. Főleg mert nem tudja miért van ez az egész változás.*
- Ami az italt illeti...hát igen, ha férfi lett volna, gyanítanám hogy készült, bár így sem kizárt, hogy volt benne olyan, amihez férfi kell.
*Ha már szóba került az a furcsa üvegcse, és a tartalma, elgondolkodik. Valóban valami különleges lötty lett volna, és nem csak az aminek látszott? Tán az egyik feltételezés sem zárja ki a másikat, ki tudja, az ilyen méregkeverők mikből alkotnak új hatású matériákat...*
*Hogy is magyarázza ezt el, hogy a másik értse, na meg ne kérdezősködjön tovább? Valamint ne kelljen fél napot regélnie. Felsóhajt, és tűnődés helyett inkább belevág mondandójába.*
- Hogy jobban tudjanak elmélyedni a gondolataikban és a hitükben. Ne zavarja őket meg a külvilág. Van, akinél ez így is van, másokból az ostoba kegyetlenkedést hozza csak felszínre. A legjobb takarmány közé is keveredhet gaz. Nincs háremük, az ilyesmiről is lemondanak. Szolgák sem, bár én és a többi árva gyerek odabent minden olyasmi munkával el voltunk látva, amit szolga végez más helyeken. Annyiszor mostuk fel azt az ocsmány szürke kőpadlót, hogy minden repedését ismertük. Tán érthető, hogy elég is lett ebből idővel, és inkább szerencsét próbáltam a falon kívüli világgal.
*Kicsit többet mond el, mint alapvetően tervezte, nem tudja megítélni ennek az okát, de erősebb benne valamiért a törekvés, hogy Cessa kíváncsiságát enyhítse.*
- Könyvem? Csak két olyasmim van. Az egyik valami históriás kötet, egyik régi társamé volt, aki az utazásai alatt hallott hősies és igaznak gondolt történeteket vetette papírra. A másik egy félig még üres könyvféleség, amit én írok, a régi emlékeimről. Ugyanez a valaki javasolta, hogy hasznos lehet, ha az ember lejegyzi a tapasztalatait és emlékeit, mert a fejünkben gyorsabban megfakul némely dolog, mint a papíron.
*Valóban van itt valami furcsaság, hiszen erről sem beszélt még igazán másnak. Persze, rokonszenvez ő a lánnyal, de ennyire azért nem adná ki magát csak úgy. Mi folyik itt? Kellemetlenül érzi magát immár némileg. Főleg mert nem tudja miért van ez az egész változás.*
- Ami az italt illeti...hát igen, ha férfi lett volna, gyanítanám hogy készült, bár így sem kizárt, hogy volt benne olyan, amihez férfi kell.
*Ha már szóba került az a furcsa üvegcse, és a tartalma, elgondolkodik. Valóban valami különleges lötty lett volna, és nem csak az aminek látszott? Tán az egyik feltételezés sem zárja ki a másikat, ki tudja, az ilyen méregkeverők mikből alkotnak új hatású matériákat...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579