Archívum - Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 57 (1121. - 1140. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1140. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 18:55:14
Üzenet elküldve: 2014-01-06 18:55:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
*Leandana egy lassú biccentést kap válaszul.*
- De. Van hogy én is félek. Akkor este...nem attól féltem, hogy meghalok, hanem...hogy bukásommal igaz véreim romlását okozom. Te is, és Isurii is orkok zsákmánya lettetek volna... a halál semmi. De félelmemet haraggá, gyilkos dühvé változtatva kovácsoltam meg lelkemben a bosszú pörölyét, mi összezúzta ellenségeinket. És ha féltek is őseink, ők is így tettek. *a két kereskedőre tett megjegyzésre csak vállat von.*
- Nekem ezzel nem volt gondom. Csak hát... inkább tűnt közénk való kardforgatónak, mint pohos és potrohos kufárnak. A törpe lány meg igen szótlan teremtés volt. De úgy tűnik, nem csak ők akadtak ránk...*ezek után többet nem szól, mert Daeros érkezése megszakít minden bizalmas beszélgetést Leandanával.*
*Férfiasan és kellő komolysággal megszívja az orrát, ahogy füléig jut és oda befészkeli magát Daeros előadása. Az, hogy fickó egyből vezérnek gondolja, nem derül ki, de ez bizonyosan Kagan túláradó karizmája miatt lehet, hiszen a két óriás jóval magasabb mindkettejüknél és elég marcona fickók (amíg meg nem szólalnak).*
- A Thargodarok táborában jársz, Daeros Ardien, kit Vadásznak is neveznek. A nevem Kagan. *mutatkozik be, de egyelőre csak ennyit mond, a törzs Szellemjárója, Leandana Kagantal ugyanis megfogalmaz némi érthető és támogatható feltételt. Mivel nem kenyere a felesleges szócséplés, ezért nem ismétli a vajákost, hanem türelmesen megvárja, míg erre választ kapnak és vendégük meghozza az álcáját érintő döntést.*
*Ha és miután lekerül az arcot rejtő maszkféleség, Daeros alapos megtekintésben részesül.*
- Törzsem tábortüze mindenki előtt nyitva áll, kinek szíve bátor és felénk barátsággal közeledik. Dolgaidra és aranyadra nem tartunk igényt, de a szarvasod egy részét szívesen látjuk, amint látom, még akad vele munka elég. *biccent a feldolgozatlan szarvas felé. Nem sorolja, cserébe mit adnak, de nem is kell, hiszen ha a tűz nyitva áll, akkor kolompér, némi zöldség és tüzes pálinka épp úgy akad, mint nyugodt fekvőhely - persze a külső peremen, az őrhelyek közelében, ahol egy őr mindig rálát az idegenre. A vendégbarátság egy dolog, az ostobaság egy másik.*
- Szóval a városba igyekszel, Daeros Argien? Mi felé város ez ott? Arthenior a neve, annyit már magam is tudok. *meg sok minden más is, ám minél több forrásból értesül, annál biztosabb és szélesebb körű lesz tudása. Arról nem is beszélve, hogy ragyogó alkalom a vendég igazmondását is próbára tenni.*
*Leandana egy lassú biccentést kap válaszul.*
- De. Van hogy én is félek. Akkor este...nem attól féltem, hogy meghalok, hanem...hogy bukásommal igaz véreim romlását okozom. Te is, és Isurii is orkok zsákmánya lettetek volna... a halál semmi. De félelmemet haraggá, gyilkos dühvé változtatva kovácsoltam meg lelkemben a bosszú pörölyét, mi összezúzta ellenségeinket. És ha féltek is őseink, ők is így tettek. *a két kereskedőre tett megjegyzésre csak vállat von.*
- Nekem ezzel nem volt gondom. Csak hát... inkább tűnt közénk való kardforgatónak, mint pohos és potrohos kufárnak. A törpe lány meg igen szótlan teremtés volt. De úgy tűnik, nem csak ők akadtak ránk...*ezek után többet nem szól, mert Daeros érkezése megszakít minden bizalmas beszélgetést Leandanával.*
*Férfiasan és kellő komolysággal megszívja az orrát, ahogy füléig jut és oda befészkeli magát Daeros előadása. Az, hogy fickó egyből vezérnek gondolja, nem derül ki, de ez bizonyosan Kagan túláradó karizmája miatt lehet, hiszen a két óriás jóval magasabb mindkettejüknél és elég marcona fickók (amíg meg nem szólalnak).*
- A Thargodarok táborában jársz, Daeros Ardien, kit Vadásznak is neveznek. A nevem Kagan. *mutatkozik be, de egyelőre csak ennyit mond, a törzs Szellemjárója, Leandana Kagantal ugyanis megfogalmaz némi érthető és támogatható feltételt. Mivel nem kenyere a felesleges szócséplés, ezért nem ismétli a vajákost, hanem türelmesen megvárja, míg erre választ kapnak és vendégük meghozza az álcáját érintő döntést.*
*Ha és miután lekerül az arcot rejtő maszkféleség, Daeros alapos megtekintésben részesül.*
- Törzsem tábortüze mindenki előtt nyitva áll, kinek szíve bátor és felénk barátsággal közeledik. Dolgaidra és aranyadra nem tartunk igényt, de a szarvasod egy részét szívesen látjuk, amint látom, még akad vele munka elég. *biccent a feldolgozatlan szarvas felé. Nem sorolja, cserébe mit adnak, de nem is kell, hiszen ha a tűz nyitva áll, akkor kolompér, némi zöldség és tüzes pálinka épp úgy akad, mint nyugodt fekvőhely - persze a külső peremen, az őrhelyek közelében, ahol egy őr mindig rálát az idegenre. A vendégbarátság egy dolog, az ostobaság egy másik.*
- Szóval a városba igyekszel, Daeros Argien? Mi felé város ez ott? Arthenior a neve, annyit már magam is tudok. *meg sok minden más is, ám minél több forrásból értesül, annál biztosabb és szélesebb körű lesz tudása. Arról nem is beszélve, hogy ragyogó alkalom a vendég igazmondását is próbára tenni.*
1139. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 18:32:50
Üzenet elküldve: 2014-01-06 18:32:50
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Lombjáró Badumir //
*Azt nem tudni, hogy Badumir miféle hallucinogén gombákat fogyasztott, azonban annyi bizonyos, hogy az erdőből nem látja azt, ami a táborban történik. Legalább ezer lépésnyire van, még egy élesebb szemű elfnek is gondot okozhatna a dolog, nem hogy egy embernek. Legfeljebb elmosódott alakokat láthat a távolban, valamint az is bizonyos, hogy ha nagyon szerencsés napja lenne, sem volna képes ellőni az íjával ilyen távolságba. A pusztában nem létező bokor mögött rejtőzködve az is igen valószínű, hogy a táborlakók őrszemei már réges-régen észrevették őt, így a lopva megközelítés teljes mértékben kizárható. Sajnálatos módon igen szerencsésen választottak helyet a tábornak, így az erdő felől képtelenség meglepni őket.*
*Azt nem tudni, hogy Badumir miféle hallucinogén gombákat fogyasztott, azonban annyi bizonyos, hogy az erdőből nem látja azt, ami a táborban történik. Legalább ezer lépésnyire van, még egy élesebb szemű elfnek is gondot okozhatna a dolog, nem hogy egy embernek. Legfeljebb elmosódott alakokat láthat a távolban, valamint az is bizonyos, hogy ha nagyon szerencsés napja lenne, sem volna képes ellőni az íjával ilyen távolságba. A pusztában nem létező bokor mögött rejtőzködve az is igen valószínű, hogy a táborlakók őrszemei már réges-régen észrevették őt, így a lopva megközelítés teljes mértékben kizárható. Sajnálatos módon igen szerencsésen választottak helyet a tábornak, így az erdő felől képtelenség meglepni őket.*
1138. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 17:52:21
Üzenet elküldve: 2014-01-06 17:52:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Karavánpihenő felé szaladva//
*Az erdő szélén halad, lehetőleg gyorsan, és nem fordul meg itt pihenő a fejében. Egyáltalán nem érzi biztonságosnak, mondjuk ennél rosszabb hely csak a kovácsműhely volt, és ott ugyan nem lestek rá a szörnyek, de akkor is inkább az erdő, mint a csúnya meleg büdös kovácsműhely.
De ha minden igaz, akkor hamar tova jut innen, egyenesen Hold Karavánpihenőre.
Fehér gyapjú harisnya melegen tartja, és szürke kis bőr csizma van lábain megvédi a zord időjárástól. Kicsit megakad futtában a szeme egy apró koszfolton. Na igen a világos színek átka.
~Majd vennem kell egy barna csizmát, azon nem feltűnő a sár.~
Emlékezeti magát erre, de nem sokáig mélázik ezen, csak halad tovább, mert akkor sosem fog megérkezni.*
*Az erdő szélén halad, lehetőleg gyorsan, és nem fordul meg itt pihenő a fejében. Egyáltalán nem érzi biztonságosnak, mondjuk ennél rosszabb hely csak a kovácsműhely volt, és ott ugyan nem lestek rá a szörnyek, de akkor is inkább az erdő, mint a csúnya meleg büdös kovácsműhely.
De ha minden igaz, akkor hamar tova jut innen, egyenesen Hold Karavánpihenőre.
Fehér gyapjú harisnya melegen tartja, és szürke kis bőr csizma van lábain megvédi a zord időjárástól. Kicsit megakad futtában a szeme egy apró koszfolton. Na igen a világos színek átka.
~Majd vennem kell egy barna csizmát, azon nem feltűnő a sár.~
Emlékezeti magát erre, de nem sokáig mélázik ezen, csak halad tovább, mert akkor sosem fog megérkezni.*
1137. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 16:13:08
Üzenet elküldve: 2014-01-06 16:13:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nem messze a Thargodar tábortól//
*Badumir egyre merészebb a felderítésben. Viszonylag elég közel került a táborhoz, hogy tüzetesebben megvizsgálja azt, azonban így azt is észrevette, hogy milyen hatalmas erőkkel őrzik a sátrakat. A sok fegyveres látványa nem éppen biztató, főleg ha az ember éppen bokrok rejtekében bujkál. Nem városi emberek ezek, valahonnan máshonnan jöttek. Vadabb vidékre, abban biztos. A páncélok, a fegyverek amiket viselnek és a sokszínű (óriásokkal is megtarkított) népség szokatlan hatást kelt ezen a környéken. Évek óta nem látott ehhez hasonló embereket, legalábbis ilyen közel a városhoz. Arthenior, habár sok kalandort befogad, nem éppen az a hely, aminek a mezsgyéjén ilyen sokáig táborozhatnának fegyveresek. Valami történt, de Badumir nem tudja, mi lehetett az.
Fegyverét maga mellett tartja, de nem áll készenlétben. Túl feltűnő lenne, ha kivont lándzsával vagy megfeszített íjjal mozgolódna, így azonban még viszonylag láthatatlan marad. Talán egy szerencsés lövéssel leteríthetne egy idegent, de nem menne vele semmire. Túl messze van már az erdőtől, hogy szükség esetén visszameneküljön és egyébként is... egy újabb idegen érkezett? Egy vadász talán, vagy vadorzó legalábbis, hiszen éppen zsákmányát cipeli vállán. Badumir keze megfeszül. Sosem szerette, ha más vadászok járnak és dolgoznak az erdeje közelében. Igen, ha kilőne egy nyilat, biztosan a csuklyást célozná.*
*Badumir egyre merészebb a felderítésben. Viszonylag elég közel került a táborhoz, hogy tüzetesebben megvizsgálja azt, azonban így azt is észrevette, hogy milyen hatalmas erőkkel őrzik a sátrakat. A sok fegyveres látványa nem éppen biztató, főleg ha az ember éppen bokrok rejtekében bujkál. Nem városi emberek ezek, valahonnan máshonnan jöttek. Vadabb vidékre, abban biztos. A páncélok, a fegyverek amiket viselnek és a sokszínű (óriásokkal is megtarkított) népség szokatlan hatást kelt ezen a környéken. Évek óta nem látott ehhez hasonló embereket, legalábbis ilyen közel a városhoz. Arthenior, habár sok kalandort befogad, nem éppen az a hely, aminek a mezsgyéjén ilyen sokáig táborozhatnának fegyveresek. Valami történt, de Badumir nem tudja, mi lehetett az.
Fegyverét maga mellett tartja, de nem áll készenlétben. Túl feltűnő lenne, ha kivont lándzsával vagy megfeszített íjjal mozgolódna, így azonban még viszonylag láthatatlan marad. Talán egy szerencsés lövéssel leteríthetne egy idegent, de nem menne vele semmire. Túl messze van már az erdőtől, hogy szükség esetén visszameneküljön és egyébként is... egy újabb idegen érkezett? Egy vadász talán, vagy vadorzó legalábbis, hiszen éppen zsákmányát cipeli vállán. Badumir keze megfeszül. Sosem szerette, ha más vadászok járnak és dolgoznak az erdeje közelében. Igen, ha kilőne egy nyilat, biztosan a csuklyást célozná.*
1136. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 15:39:19
Üzenet elküldve: 2014-01-06 15:39:19
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Nem kötözködik, Kagan szerint baj lesz, szerinte viszont nem. Megbeszélték már sokszor, hol halkan, hol hangosabban, olyan is volt, hogy eljárt valamelyikük keze. Konszenzus nem lett, Lea továbbra is elengedi az állatot, Kagannak meg továbbra sem tetszik.*
- Nem szabad félni. Mondd Kagan, te sosem félsz? Nem féltél azon az éjszakán sem?
*Ő a maga részéről rettegett, mondjuk nem gondol rá, csak amikor valahogyan emlékeztetik rá. Mondjuk ahogy telt az idő úgy ritkultak a Hrodgákkal való csetepaték. Talán már letettek róluk, vagy belefáradtak, bár Lea szerint az a valószínűbb, hogy csak összeszedik magukat. Régóta nem látták őket, de talán csak a gyanakvásukat akarják elaltatni. Erre felbukkan egy ork, még ha csak haldokló is - Lea előbb látta benne a haldoklót, csak utána az orkot.*
- Szerintem az őseink is féltek néha... A félelem tesz érző lénnyé minket, mint a fájdalom, vagy a szerelem... Az ő szellemük pedig sokkal erősebb volt, mint a mienk!
*közhely amit mond, ő is tisztában van vele, viszont azt meg hiszi, hogy akinek nincsenek érzelmei az lélektelen, így pedig a szelleme halott. A test érzetei persze más lapra tartoznak, mint az éhség például, a test és a szellem két külön dolog.*
- Jó is lenne.
*mosolyodik végül ő is el a malachús említésére*
- De őszintén megmondom, volt valami a férfiben ami nem tetszett. Nem tudnám megfogalmazni, hogy pontosan micsoda. Nem bízom benne, és más kufárban sem, nekik sincs nagyon okuk bízni bennünk, és ha valamit forralnak? Különben is, hogyan ment ilyen gyorsan híre az érkezésünknek? Elvégre senkit nem láttunk!
*Alig mondja ki, mikor megjelenik egy újabb személy, Daeros a szarvassal a vállán, Lea bólint Kagannak és követi őt az újabb érkezőhöz. Lea fél szemöldöke felkúszik ahogy végigméri a férfit. Nem, ma nem tetszenek neki az idegenek. Pláne, hogy egyből mind a törzsfő elé járulna...*
- Tisztelj meg minket azzal, hogy megmutatod az arcod, akkor talán lehet szó szívességről!
*Ő nem szeretne leállni cseverészni egy maszkos idegennel, azt is csodálja, hogy Kagan ma ilyen kegyes. No mondjuk még nem tisztázták, hogy valóban a törzsfő előtt áll-e Daeros.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 15:43:26
*Nem kötözködik, Kagan szerint baj lesz, szerinte viszont nem. Megbeszélték már sokszor, hol halkan, hol hangosabban, olyan is volt, hogy eljárt valamelyikük keze. Konszenzus nem lett, Lea továbbra is elengedi az állatot, Kagannak meg továbbra sem tetszik.*
- Nem szabad félni. Mondd Kagan, te sosem félsz? Nem féltél azon az éjszakán sem?
*Ő a maga részéről rettegett, mondjuk nem gondol rá, csak amikor valahogyan emlékeztetik rá. Mondjuk ahogy telt az idő úgy ritkultak a Hrodgákkal való csetepaték. Talán már letettek róluk, vagy belefáradtak, bár Lea szerint az a valószínűbb, hogy csak összeszedik magukat. Régóta nem látták őket, de talán csak a gyanakvásukat akarják elaltatni. Erre felbukkan egy ork, még ha csak haldokló is - Lea előbb látta benne a haldoklót, csak utána az orkot.*
- Szerintem az őseink is féltek néha... A félelem tesz érző lénnyé minket, mint a fájdalom, vagy a szerelem... Az ő szellemük pedig sokkal erősebb volt, mint a mienk!
*közhely amit mond, ő is tisztában van vele, viszont azt meg hiszi, hogy akinek nincsenek érzelmei az lélektelen, így pedig a szelleme halott. A test érzetei persze más lapra tartoznak, mint az éhség például, a test és a szellem két külön dolog.*
- Jó is lenne.
*mosolyodik végül ő is el a malachús említésére*
- De őszintén megmondom, volt valami a férfiben ami nem tetszett. Nem tudnám megfogalmazni, hogy pontosan micsoda. Nem bízom benne, és más kufárban sem, nekik sincs nagyon okuk bízni bennünk, és ha valamit forralnak? Különben is, hogyan ment ilyen gyorsan híre az érkezésünknek? Elvégre senkit nem láttunk!
*Alig mondja ki, mikor megjelenik egy újabb személy, Daeros a szarvassal a vállán, Lea bólint Kagannak és követi őt az újabb érkezőhöz. Lea fél szemöldöke felkúszik ahogy végigméri a férfit. Nem, ma nem tetszenek neki az idegenek. Pláne, hogy egyből mind a törzsfő elé járulna...*
- Tisztelj meg minket azzal, hogy megmutatod az arcod, akkor talán lehet szó szívességről!
*Ő nem szeretne leállni cseverészni egy maszkos idegennel, azt is csodálja, hogy Kagan ma ilyen kegyes. No mondjuk még nem tisztázták, hogy valóban a törzsfő előtt áll-e Daeros.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 15:43:26
1135. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 15:18:04
Üzenet elküldve: 2014-01-06 15:18:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Északi portya//
~Ha másért nem, ezért érdemes hazatérni.~
*Gondol még Isuval, de miután végre összerázódott a csapat, és búcsút intettek a tábornak, immár minden figyelmével a feladatra koncentrál. Lovát biztosan üli meg nyergében, és Waldrannal közrefogja Rick-et, a kis druidát. Így ő adja a jobb szárnyat, Akheel pedig a balt.
Fegyvere nincs kezében, íját hátára vetette keresztben, ahogy egyik tegeze is hátán, másik pedig a nyergén lapul. Kardja és tőrei (dobótőrei széles bőr hevederén mellkasán) is könnyed, begyakorolt mozdulattal siklik kezébe, ha a szükség megkívánja. Mindet megélezte még a reggel, mikor élelmet vett magához. Így gyomra sem korog majd jó darabig, miatta nem kell majd idejekorán megállniuk. Csuklyás kabátja (mit nemrég kapott vissza a lánytól) fejébe húzva árnyékolja szemét, s Pejko hátáról messzire ellát a pusztában. Nem mellékesen pedig jótékonyan fedi bőrvértjét és melegíti testét. Habár ez a tél korántsem oly vad, mint amilyen a felvidéken megszokott. Azért ő nem dudorászik, danolászik, noha itt, a tábor közelében még nem számít semmi érdemlegesre. De sosem volt az a mulatós, sem nem az a könnyelmű fajta. Ha munka van, akkor munka van, és azt sosem veszi félvállról.*
-Irány a Híd, a Karavánpihenő és vissza. *Ismétli és rögzíti feladatukat magában. Ámde mivel hangosan teszi, szól ez társainak is. Csak, hogy biztosan mindenki tudja, mi is lesz dolguk. És mégis késztetést érez beletoldani saját remekművét társai rímeibe.*
- Ahol végleg csöndben marad... *Fejezi be mégis a versikét saját szavaival. Ezen amúgy jót mulat magában és somolyog csuklyája alatt.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 15:21:23
~Ha másért nem, ezért érdemes hazatérni.~
*Gondol még Isuval, de miután végre összerázódott a csapat, és búcsút intettek a tábornak, immár minden figyelmével a feladatra koncentrál. Lovát biztosan üli meg nyergében, és Waldrannal közrefogja Rick-et, a kis druidát. Így ő adja a jobb szárnyat, Akheel pedig a balt.
Fegyvere nincs kezében, íját hátára vetette keresztben, ahogy egyik tegeze is hátán, másik pedig a nyergén lapul. Kardja és tőrei (dobótőrei széles bőr hevederén mellkasán) is könnyed, begyakorolt mozdulattal siklik kezébe, ha a szükség megkívánja. Mindet megélezte még a reggel, mikor élelmet vett magához. Így gyomra sem korog majd jó darabig, miatta nem kell majd idejekorán megállniuk. Csuklyás kabátja (mit nemrég kapott vissza a lánytól) fejébe húzva árnyékolja szemét, s Pejko hátáról messzire ellát a pusztában. Nem mellékesen pedig jótékonyan fedi bőrvértjét és melegíti testét. Habár ez a tél korántsem oly vad, mint amilyen a felvidéken megszokott. Azért ő nem dudorászik, danolászik, noha itt, a tábor közelében még nem számít semmi érdemlegesre. De sosem volt az a mulatós, sem nem az a könnyelmű fajta. Ha munka van, akkor munka van, és azt sosem veszi félvállról.*
-Irány a Híd, a Karavánpihenő és vissza. *Ismétli és rögzíti feladatukat magában. Ámde mivel hangosan teszi, szól ez társainak is. Csak, hogy biztosan mindenki tudja, mi is lesz dolguk. És mégis késztetést érez beletoldani saját remekművét társai rímeibe.*
- Ahol végleg csöndben marad... *Fejezi be mégis a versikét saját szavaival. Ezen amúgy jót mulat magában és somolyog csuklyája alatt.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 15:21:23
1134. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 14:10:42
Üzenet elküldve: 2014-01-06 14:10:42
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar -tábor//
*Daeros végigméri a törzsfőt, legalábbis gondolja, hogy az, a kiállásából ítélve. Magasabb még a vadásznál is, pedig ő maga sem egy apró termet. Tipikusan az a fajta fickó, akivel nem jó összetűzésbe keveredni egy kocsmai verekedés során.*
-A nevem Daeros Ardien, de a pusztaság népe jobbára csak Vadász-ként emleget.*hajt fejet a férfi előtt.*
-Messzire vándoroltam a városból, s innen is még vagy jó egynapi járóföldre van. Az éjszaka itt cserkeltem a közeli erdőben, és mostanra elfáradtam. Abban a reményben jöttem ide, hogy a törzsfő talán megengedné, hogy a tüzük mellett megmelegedjek, s mielőtt tovább indulnék pihenhessek egy keveset? Veszélyes hely a vadon mostanában, ha az ember egyedül járja, fáradtan meg még veszélyesebb.*mondja tisztelettudó hangon.*
-Ha kell pár arannyal, vagy épp különféle füvekkel fizetni is tudok a szívességért cserébe.*teszi még hozzá, ez általában be szokott válni. Közben alaposan szemügyre veszi a tábort és az ott tartózkodókat. Valóban nem egy szokványos nomád társaság, annyi szent.*
-Nem zavarnék sok vizet, csupán elkészíteném ezt itt.*csap a vállán lévő dögre, jelezve, hogy a szándéka az, hogy kizsigereli a szarvast, a húsát meg felaprózza és besózza, mielőtt oszlásnak indulna. Egy egész napot nem bírna ki csak úgy a hús, amíg a városba ér, s itt talán nyugodt helyen végezheti a dolgát, aztán már állhat is tovább. Mindenki jól jár.*
-Persze ha akad valami munka, amivel meghálálhatnám a dolgot, abban is szívesen állok a törzsfő rendelkezésére.*biccent Kagan felé.*
*Daeros végigméri a törzsfőt, legalábbis gondolja, hogy az, a kiállásából ítélve. Magasabb még a vadásznál is, pedig ő maga sem egy apró termet. Tipikusan az a fajta fickó, akivel nem jó összetűzésbe keveredni egy kocsmai verekedés során.*
-A nevem Daeros Ardien, de a pusztaság népe jobbára csak Vadász-ként emleget.*hajt fejet a férfi előtt.*
-Messzire vándoroltam a városból, s innen is még vagy jó egynapi járóföldre van. Az éjszaka itt cserkeltem a közeli erdőben, és mostanra elfáradtam. Abban a reményben jöttem ide, hogy a törzsfő talán megengedné, hogy a tüzük mellett megmelegedjek, s mielőtt tovább indulnék pihenhessek egy keveset? Veszélyes hely a vadon mostanában, ha az ember egyedül járja, fáradtan meg még veszélyesebb.*mondja tisztelettudó hangon.*
-Ha kell pár arannyal, vagy épp különféle füvekkel fizetni is tudok a szívességért cserébe.*teszi még hozzá, ez általában be szokott válni. Közben alaposan szemügyre veszi a tábort és az ott tartózkodókat. Valóban nem egy szokványos nomád társaság, annyi szent.*
-Nem zavarnék sok vizet, csupán elkészíteném ezt itt.*csap a vállán lévő dögre, jelezve, hogy a szándéka az, hogy kizsigereli a szarvast, a húsát meg felaprózza és besózza, mielőtt oszlásnak indulna. Egy egész napot nem bírna ki csak úgy a hús, amíg a városba ér, s itt talán nyugodt helyen végezheti a dolgát, aztán már állhat is tovább. Mindenki jól jár.*
-Persze ha akad valami munka, amivel meghálálhatnám a dolgot, abban is szívesen állok a törzsfő rendelkezésére.*biccent Kagan felé.*
1133. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 13:07:04
Üzenet elküldve: 2014-01-06 13:07:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
*A harcosok egy része északnak tart, néhány jó embere délnek, a többiek vagy alszanak, vagy a tábort, vagy pedig az orkot őrzik. Csak a bánatos Rolkó mélabús morgása töri meg a tábor csendjét.*
~ Persze, hogy éhes. Rolkó mindig éhes. És bár önmagától nem gyűlöl senkit, mégis velünk együtt utálja az orkokat...csak mert mi utáljuk őket. ~ *mosolyodik el magában, miközben int Salanelnek: menjen csak, tekeredjen bele valami bundás bőrtakaróba, és aludjon. Most lehet.*
~ Jó lélek... na meg egyszerű, mint egy cölöp. És legalább annyira stabil támasz is. ~ *a két óriás és a közvetlen vérrokonok Kagan uralmának legfőbb támaszai, és ő ezt sosem felejti el.*
- Egyszer még baj lesz ebből. *rázza meg a fejét rosszallóan Leandana lovas produkcióját látva, de végül nem véleményezi jobban a dolgot. Tekintete felparázslik, ahogy a Szellemjáró szokatlan önvallomásának jeleit szó szerint a bőrén érzi.*
- Nincs helye félelemnek, Lea. Egyébként sincs már hová hátrálnunk tovább. Több mint háromszázan indultunk 10 évvel ezelőtt, és alig harmincan maradtunk. *haloványan elmosolyodik, és átkarolja Leandana sovány vállait.*
- Habár... őseink, a Nagy Saga hősei sem voltak többen, mikor partra szálltak a hegyek lábánál. Vajon ők féltek, mikor az idegen föld zord hegyei között törtek északnak, uralmuk alá gyűrve a felföld primitív törzseit, megtanítva őket számos tudományra és hadi taktikára? Nem hinném, de ha így is volt, erről nem ír a Saga. *az ölelgetés most inkább amolyan erőt adó, baráti lapogatás, de legalább valami.*
- A férfi meg a törpéje... kufárok voltak, de nem vándorkereskedők, hanem ilyen helyi markecolók. Ajándékot is hoztak, no meg sertést ígértek jó áron. Finom malachús, omlós és puha, na? *vigyorog a már majdnem girhes Szellemjáróra.*
- Néhány hét vagy hónap, és újra erősek leszünk. Akkor majd felajánljuk kardunkat és földet szerzünk érte. De most csak egy mocsarat vagy egy horhost kapnánk, ha ki nem seprűznének minket! *a legjobbat akarja kapni, amit csak lehetséges - és még azt sem tudja, miből válogathatna.*
*A Thargodar tábor nyílt terepen, az erdőtől és a folyótól egyaránt 1-1,5 km-re található. A közelében halk szavú, enyhe sodrású mezei ér csörgedezik, de a táboriak a lovakat és a hordókat a nagyobb vízhozamú folyóból töltötték fel. A tábor szélét éles szemű íjászok, határait pedig konok, harcias óriások őrzik, de a látogató annyira nyíltan érkezik, hogy még a beljebb álló Kagan is észreveszi.*
- No lám. Újabb vendég. Gyere, nézzük meg, ki az... *invitálja Leandanát, majd határozott léptekkel elindul Daeros irányába.*
*A férfi szavaira és rendhagyó üdvözlésére csak bólint, hiszen már jó ideje nem hívja magukat sem felföldinek, sem Thargodrymnek, de azért a "pusztaság gyermekei" sem túlzottan helyénvaló megnevezés.*
- És a Szellemek legyenek jók hozzád is, idegen. Ki vagy és mi ügyben jársz?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 13:17:02
*A harcosok egy része északnak tart, néhány jó embere délnek, a többiek vagy alszanak, vagy a tábort, vagy pedig az orkot őrzik. Csak a bánatos Rolkó mélabús morgása töri meg a tábor csendjét.*
~ Persze, hogy éhes. Rolkó mindig éhes. És bár önmagától nem gyűlöl senkit, mégis velünk együtt utálja az orkokat...csak mert mi utáljuk őket. ~ *mosolyodik el magában, miközben int Salanelnek: menjen csak, tekeredjen bele valami bundás bőrtakaróba, és aludjon. Most lehet.*
~ Jó lélek... na meg egyszerű, mint egy cölöp. És legalább annyira stabil támasz is. ~ *a két óriás és a közvetlen vérrokonok Kagan uralmának legfőbb támaszai, és ő ezt sosem felejti el.*
- Egyszer még baj lesz ebből. *rázza meg a fejét rosszallóan Leandana lovas produkcióját látva, de végül nem véleményezi jobban a dolgot. Tekintete felparázslik, ahogy a Szellemjáró szokatlan önvallomásának jeleit szó szerint a bőrén érzi.*
- Nincs helye félelemnek, Lea. Egyébként sincs már hová hátrálnunk tovább. Több mint háromszázan indultunk 10 évvel ezelőtt, és alig harmincan maradtunk. *haloványan elmosolyodik, és átkarolja Leandana sovány vállait.*
- Habár... őseink, a Nagy Saga hősei sem voltak többen, mikor partra szálltak a hegyek lábánál. Vajon ők féltek, mikor az idegen föld zord hegyei között törtek északnak, uralmuk alá gyűrve a felföld primitív törzseit, megtanítva őket számos tudományra és hadi taktikára? Nem hinném, de ha így is volt, erről nem ír a Saga. *az ölelgetés most inkább amolyan erőt adó, baráti lapogatás, de legalább valami.*
- A férfi meg a törpéje... kufárok voltak, de nem vándorkereskedők, hanem ilyen helyi markecolók. Ajándékot is hoztak, no meg sertést ígértek jó áron. Finom malachús, omlós és puha, na? *vigyorog a már majdnem girhes Szellemjáróra.*
- Néhány hét vagy hónap, és újra erősek leszünk. Akkor majd felajánljuk kardunkat és földet szerzünk érte. De most csak egy mocsarat vagy egy horhost kapnánk, ha ki nem seprűznének minket! *a legjobbat akarja kapni, amit csak lehetséges - és még azt sem tudja, miből válogathatna.*
*A Thargodar tábor nyílt terepen, az erdőtől és a folyótól egyaránt 1-1,5 km-re található. A közelében halk szavú, enyhe sodrású mezei ér csörgedezik, de a táboriak a lovakat és a hordókat a nagyobb vízhozamú folyóból töltötték fel. A tábor szélét éles szemű íjászok, határait pedig konok, harcias óriások őrzik, de a látogató annyira nyíltan érkezik, hogy még a beljebb álló Kagan is észreveszi.*
- No lám. Újabb vendég. Gyere, nézzük meg, ki az... *invitálja Leandanát, majd határozott léptekkel elindul Daeros irányába.*
*A férfi szavaira és rendhagyó üdvözlésére csak bólint, hiszen már jó ideje nem hívja magukat sem felföldinek, sem Thargodrymnek, de azért a "pusztaság gyermekei" sem túlzottan helyénvaló megnevezés.*
- És a Szellemek legyenek jók hozzád is, idegen. Ki vagy és mi ügyben jársz?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 13:17:02
1132. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 12:48:08
Üzenet elküldve: 2014-01-06 12:48:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar -tábor//
*Daeros komótos léptekkel halad a város felé, a Nap első sugaraival együtt. Jó messzire elvándorolt, de ezerszer szívesebben van idekint, mint a szegénynegyed bűzös forgatagában. Vállán egy fiatal szarvasünő nem rég elejtett teteme pihen, minek még épphogy csörgedező vére a bőrvértjét festi vörösre. Az állat nem túl nehéz, alig van talán negyven kiló az egész, pedig még ki sem zsigerelte. Arra viszont elég lesz, hogy ne koplaljon talán egy vagy két napig, egészen pontosan a következő útjáig. Az övén lévő szütyőben különféle növények találhatók kötegelve, ezeket majd alkalomadtán eladja a városban. Ezek voltak jelenlegi útjának legfőbb céljai, tekintve, hogy van, ami az évnek csak ebben a szakában zöldell, ami elég furcsa játéka a természetnek, de hát Daeros a maga részéről nem szokta megkérdőjelezni az őt körülvevő világ bölcsességét. Mindennek megvan a maga oka.
A távolban egy furcsa dolgot pillant meg, ami legutóbb még nem volt itt, nevezetesen egy nomád táborra hasonlító sátorcsoportot. Nem szoktak a városhoz ilyen közel jönni, de azt is tudja, hogy a nomádok nem kifejezetten vérszomjas népség, főleg akkor nem, ha alig egy napi járásnyira vannak Artheniortól. Többször látták már őt magát is vendégül különféle nomád törzsek, s ami azt illeti talán most is segítséget nyújthatnak neki. Egyenesen a tábor felé sétál ráérősen, elvégre nem siet sehova, s a nomádoktól félnivalója sincsen.
Bő fertályórával később el is éri a nomád tábort, melynek a közepén egy nagy sátor áll. Ugyanakkor nem úgy néznek ki, mint a pusztában megszokott nomádok, de Daeros ezt a gondolatot egyelőre félreteszi.*
-Üdvözlöm a pusztaság gyermekeit!*szól jó hangosan a csuklya és maszk takarásából.*
-Szeretnék a törzsfő elé járulni, amennyiben nincs ellene kifogásotok.*teszi még hozzá, hátha van akit érdekel, hogy ő ott van, s épp megérkezett.*
*Daeros komótos léptekkel halad a város felé, a Nap első sugaraival együtt. Jó messzire elvándorolt, de ezerszer szívesebben van idekint, mint a szegénynegyed bűzös forgatagában. Vállán egy fiatal szarvasünő nem rég elejtett teteme pihen, minek még épphogy csörgedező vére a bőrvértjét festi vörösre. Az állat nem túl nehéz, alig van talán negyven kiló az egész, pedig még ki sem zsigerelte. Arra viszont elég lesz, hogy ne koplaljon talán egy vagy két napig, egészen pontosan a következő útjáig. Az övén lévő szütyőben különféle növények találhatók kötegelve, ezeket majd alkalomadtán eladja a városban. Ezek voltak jelenlegi útjának legfőbb céljai, tekintve, hogy van, ami az évnek csak ebben a szakában zöldell, ami elég furcsa játéka a természetnek, de hát Daeros a maga részéről nem szokta megkérdőjelezni az őt körülvevő világ bölcsességét. Mindennek megvan a maga oka.
A távolban egy furcsa dolgot pillant meg, ami legutóbb még nem volt itt, nevezetesen egy nomád táborra hasonlító sátorcsoportot. Nem szoktak a városhoz ilyen közel jönni, de azt is tudja, hogy a nomádok nem kifejezetten vérszomjas népség, főleg akkor nem, ha alig egy napi járásnyira vannak Artheniortól. Többször látták már őt magát is vendégül különféle nomád törzsek, s ami azt illeti talán most is segítséget nyújthatnak neki. Egyenesen a tábor felé sétál ráérősen, elvégre nem siet sehova, s a nomádoktól félnivalója sincsen.
Bő fertályórával később el is éri a nomád tábort, melynek a közepén egy nagy sátor áll. Ugyanakkor nem úgy néznek ki, mint a pusztában megszokott nomádok, de Daeros ezt a gondolatot egyelőre félreteszi.*
-Üdvözlöm a pusztaság gyermekeit!*szól jó hangosan a csuklya és maszk takarásából.*
-Szeretnék a törzsfő elé járulni, amennyiben nincs ellene kifogásotok.*teszi még hozzá, hátha van akit érdekel, hogy ő ott van, s épp megérkezett.*
1131. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 12:16:47
Üzenet elküldve: 2014-01-06 12:16:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Kora reggel óta őrzi a tábor biztonságát a maga bamba módján. Azt hihetné az ember, hogy már -már aluszik, vagy nem is lát tovább az orránál, de akkor nagyot csalódna. Mert lassan járj, tovább érsz elvét követi az ingerhiánnyal küszködő óriás. Csupán a reggeli érkezők és szekerük zavarja meg a tábor csendjét, és fogadásukban ő is hathatósan részt vesz. Egészen addig, míg Kagan nem hívatja magához a pöttömöt és testvérét.
Aztán felbolydul a tábor, készülődésbe kezd, majd elhagyja hevenyészett szekér-sátortáborukat a városba készülők triója, aztán pedig az északi portyára indulók.*
- Rick! *Rikkantja felocsúdva lagymatagságából, mikor látja az apróság is távozók közt nyargal majd sólymával. Áll, mint kőszikla a sátrak közt, mégis sósan nedvesedik be egyik szemgödre. Elmorzsol egy könnycseppet. Mert nagyon maga alatt van, hiszen Krumko sincs sehol, most pedig a gnóm kabalájuk is oda.
Egy kis színt -szó szerint- hoz életébe Lisé öltözete, mit rögvest kiszúr. Feltüzeli ágyékát, s csak vezérük gyors intézkedése menti meg a lányt. Hiszen mikor újfent látja, már a szokásos zöld "semmilyen" ruházatában tündököl, még csuklyával is elfedi fürtjeit. Ő meg csak áll ott nyálcsorgatva. És mit tehet egy bánatos óriás? Hát ennivaló után néz!*
-Kaja! *Szól a kondéros szolgákhoz, s bizony egy fatállal folytatja őrködését, miközben jobb híján a többieket lesi, mígnem készültségbe nem szólítják a maradókat. Na ez felszítja vérét. Eldob tányért, kanalat, s fegyvert ragad.*
~Végre valami!~
*Élénkül meg a hím, s fürkészi végig a tábort, vajon merre lehet a fenyegetés forrása. Látja Kagant is fegyvert rántani, és amerre ő tart, oda rohan ó is. Hát egy-kettőre utoléri hatalmas léptein, csak úgy reng a föld érkezésére.*
-Ork piszok! *Konstatálja kedves kis megjegyzésével a dolgokat a többiek háta mögött, miközben elhúzza száját, és olyan grimaszt vág, mint ki undorodik. De a csatabárdja marad kezében, öklendezésig nem jut, sőt. De miután itt sincs semmi vész, csalódottan veti vállára az irdatlan eszközt, s hátat fordít a gyógyítónak, Kellnek, Lisének, és elmegy üríteni magán.*
*Kora reggel óta őrzi a tábor biztonságát a maga bamba módján. Azt hihetné az ember, hogy már -már aluszik, vagy nem is lát tovább az orránál, de akkor nagyot csalódna. Mert lassan járj, tovább érsz elvét követi az ingerhiánnyal küszködő óriás. Csupán a reggeli érkezők és szekerük zavarja meg a tábor csendjét, és fogadásukban ő is hathatósan részt vesz. Egészen addig, míg Kagan nem hívatja magához a pöttömöt és testvérét.
Aztán felbolydul a tábor, készülődésbe kezd, majd elhagyja hevenyészett szekér-sátortáborukat a városba készülők triója, aztán pedig az északi portyára indulók.*
- Rick! *Rikkantja felocsúdva lagymatagságából, mikor látja az apróság is távozók közt nyargal majd sólymával. Áll, mint kőszikla a sátrak közt, mégis sósan nedvesedik be egyik szemgödre. Elmorzsol egy könnycseppet. Mert nagyon maga alatt van, hiszen Krumko sincs sehol, most pedig a gnóm kabalájuk is oda.
Egy kis színt -szó szerint- hoz életébe Lisé öltözete, mit rögvest kiszúr. Feltüzeli ágyékát, s csak vezérük gyors intézkedése menti meg a lányt. Hiszen mikor újfent látja, már a szokásos zöld "semmilyen" ruházatában tündököl, még csuklyával is elfedi fürtjeit. Ő meg csak áll ott nyálcsorgatva. És mit tehet egy bánatos óriás? Hát ennivaló után néz!*
-Kaja! *Szól a kondéros szolgákhoz, s bizony egy fatállal folytatja őrködését, miközben jobb híján a többieket lesi, mígnem készültségbe nem szólítják a maradókat. Na ez felszítja vérét. Eldob tányért, kanalat, s fegyvert ragad.*
~Végre valami!~
*Élénkül meg a hím, s fürkészi végig a tábort, vajon merre lehet a fenyegetés forrása. Látja Kagant is fegyvert rántani, és amerre ő tart, oda rohan ó is. Hát egy-kettőre utoléri hatalmas léptein, csak úgy reng a föld érkezésére.*
-Ork piszok! *Konstatálja kedves kis megjegyzésével a dolgokat a többiek háta mögött, miközben elhúzza száját, és olyan grimaszt vág, mint ki undorodik. De a csatabárdja marad kezében, öklendezésig nem jut, sőt. De miután itt sincs semmi vész, csalódottan veti vállára az irdatlan eszközt, s hátat fordít a gyógyítónak, Kellnek, Lisének, és elmegy üríteni magán.*
1130. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 09:27:16
Üzenet elküldve: 2014-01-06 09:27:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Valamiért most nincs kedve viccelődni, pedig általában meglehetősen jó kedélyű. Jó kedélyű dacára az éhezésnek, a nélkülözésnek, menekülésnek. De néha kicsit megijed azért. Most is. Gyorsan leveszi a tarka lóról a nyerget meg a kantárt, majd a farára suhint, az állat pedig kiüget a sátrak közül társaihoz - anélkül, hogy letaposna, felborítana, összetörne bárkit, vagy bármit. A többiek mondjuk nem mindig szeretik amikor ezt csinálja, de azért már lassan mindenki megérti, hogy szorul az állatba annyi ész, hogy ne egyenesen haladjon előre toronyiránt, hanem a tereptárgyakat kikerülve.
Elgondolkodva hallgatja Kagant, és közben újra megállapítja, hogy Kaganban dolgozik valami megfoghatatlan dolog, önzőség vagy mohóság? Lea nem tudná pontosan megfogalmazni, hogy mi is, de egy biztos:*
- Nem sodorhatjuk miatta veszélybe magunkat. Bármit tud is!
*nem beszél hangosan, sőt szinte csak Kagan hallhatja, ahogyan szűri a fogai között. Általában Lea igyekszik figyelni arra, hogy ne csorbuljon a másik tekintélye azzal, hogy az ő véleménye gyökeresen más, mint Kagané. Mégiscsak Kagan a törzsfő.*
- Azt hiszem, hogy félek...
*jobbját megemelve megragadja Kagan kezét, hogy érezze az is, hogy remeg. Az egész csak egy pillanat, mert Lea nem az a fajta aki szereti mások tudtára adni, hogy mennyire fél. Valahogy azóta az éjszaka óta benne van a félelem, csak általában igyekszik mással foglalkozni, és főleg nem kimutatni. A Hrodga-fenyegetéssel élik a mindennapjaikat. Márpeig ha ennek az orknak köze van a Hrodgákhoz, akkor bizonyára nincsenek túl jóban, vagy ha igen akkor igen furcsa csel lenne az ő táborukba küldeni egy sebesült társukat. Lea hajlik arra, hogy ez csupán egy hatalmas véletlen. Ettől függetlenül olykor jól esne neki egy biztató ölelés, hogy miközben a haját simogatják, aközben a fülébe súgják, hogy "nincsen semmi baj".*
- Ha állandó szálláshelyet akarsz, akkor üzletelj a városiakkal, hogy adjanak földet a kardunkért cserébe.
*előző este is ezt mondta Kagannak, de akkor nem jutottak túl azon, hogy az állandó szálláshelyen földet művelnének-e, vagy sem.*
- Mit akart a férfi, meg a törpéje? Hamar hírünk ment...
*Valamiért most nincs kedve viccelődni, pedig általában meglehetősen jó kedélyű. Jó kedélyű dacára az éhezésnek, a nélkülözésnek, menekülésnek. De néha kicsit megijed azért. Most is. Gyorsan leveszi a tarka lóról a nyerget meg a kantárt, majd a farára suhint, az állat pedig kiüget a sátrak közül társaihoz - anélkül, hogy letaposna, felborítana, összetörne bárkit, vagy bármit. A többiek mondjuk nem mindig szeretik amikor ezt csinálja, de azért már lassan mindenki megérti, hogy szorul az állatba annyi ész, hogy ne egyenesen haladjon előre toronyiránt, hanem a tereptárgyakat kikerülve.
Elgondolkodva hallgatja Kagant, és közben újra megállapítja, hogy Kaganban dolgozik valami megfoghatatlan dolog, önzőség vagy mohóság? Lea nem tudná pontosan megfogalmazni, hogy mi is, de egy biztos:*
- Nem sodorhatjuk miatta veszélybe magunkat. Bármit tud is!
*nem beszél hangosan, sőt szinte csak Kagan hallhatja, ahogyan szűri a fogai között. Általában Lea igyekszik figyelni arra, hogy ne csorbuljon a másik tekintélye azzal, hogy az ő véleménye gyökeresen más, mint Kagané. Mégiscsak Kagan a törzsfő.*
- Azt hiszem, hogy félek...
*jobbját megemelve megragadja Kagan kezét, hogy érezze az is, hogy remeg. Az egész csak egy pillanat, mert Lea nem az a fajta aki szereti mások tudtára adni, hogy mennyire fél. Valahogy azóta az éjszaka óta benne van a félelem, csak általában igyekszik mással foglalkozni, és főleg nem kimutatni. A Hrodga-fenyegetéssel élik a mindennapjaikat. Márpeig ha ennek az orknak köze van a Hrodgákhoz, akkor bizonyára nincsenek túl jóban, vagy ha igen akkor igen furcsa csel lenne az ő táborukba küldeni egy sebesült társukat. Lea hajlik arra, hogy ez csupán egy hatalmas véletlen. Ettől függetlenül olykor jól esne neki egy biztató ölelés, hogy miközben a haját simogatják, aközben a fülébe súgják, hogy "nincsen semmi baj".*
- Ha állandó szálláshelyet akarsz, akkor üzletelj a városiakkal, hogy adjanak földet a kardunkért cserébe.
*előző este is ezt mondta Kagannak, de akkor nem jutottak túl azon, hogy az állandó szálláshelyen földet művelnének-e, vagy sem.*
- Mit akart a férfi, meg a törpéje? Hamar hírünk ment...
1129. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-06 06:32:40
Üzenet elküldve: 2014-01-06 06:32:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
-Ha nincs halaszthatatlan feladat, akkor lepihennék.
*Ha nincs szükség rá, akkor fölöslegesen nem marad ébren.*
-Ledőlök ide.
*Mutat pár méterrel arrébb és leül az egyik sátor tövébe szunyókálni.*
-Ha az ork fajzatot követnék a társai, akkor itt megtaláltok.
*Kardját tokostul az ölébe helyezi, hogy kéznél legyen, íját és tegezés maga mellé támasztja és lehunyja a szemét. Nem akar bevonulni egyik sátroba se, hogy kényelmesen elhelyezkedve aludjon, mert annál rosszabb lesz majd kipattanni a helyéről, ha riadót fújnak. Ez a félig ülő, félig fekvő pozíció épp tökéletes, alig pár másodperc és máris elnyomja az álom.*
-Ha nincs halaszthatatlan feladat, akkor lepihennék.
*Ha nincs szükség rá, akkor fölöslegesen nem marad ébren.*
-Ledőlök ide.
*Mutat pár méterrel arrébb és leül az egyik sátor tövébe szunyókálni.*
-Ha az ork fajzatot követnék a társai, akkor itt megtaláltok.
*Kardját tokostul az ölébe helyezi, hogy kéznél legyen, íját és tegezés maga mellé támasztja és lehunyja a szemét. Nem akar bevonulni egyik sátroba se, hogy kényelmesen elhelyezkedve aludjon, mert annál rosszabb lesz majd kipattanni a helyéről, ha riadót fújnak. Ez a félig ülő, félig fekvő pozíció épp tökéletes, alig pár másodperc és máris elnyomja az álom.*
1128. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 21:51:59
Üzenet elküldve: 2014-01-05 21:51:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
*Kikívánkozna a sóhaja, de elnyomja. Bólint a törzsfő felé, hogy megy és segít. Éppen odatart, anélkül hogy mondanák.
Az hogy Eanna hova áll, hogy ne támadja meg az ork, nem izgatja. Chiari kérdése a segítség nyújtásban megakadályozza. Ugyanis kissé ledermed. Ajkát egészen vékonnyá keskenyedik, ahogy összeszorítja. Arcán látszik, hogy ezen most jobban elgondolkodik.*
- Hm.hm hát..
*Kezd bele, és nem tud újabbat mondani, mint amiket eddig csinált. Segített ahol kellett. Főzés, koszt osztás, mosás, egyéb ruházatok megvarrása. Meg minden ilyesmi. *
- Öhm biztosra veszem, hogy értek valamihez, de még nem jöttem rá miaz. Talán varázslás, vagy gyógyítás, nem tudom. Anyámnak mihez volt tehetsége?
*Kérdezgeti Chiarit, mert vajmi keveset tud a nőről. Azt tudja, hogy apja harcos volt, de anyja azontúl hogy kemény határozott nő volt mihez érthetett még? Nyilván ahhoz fog Lisé is, csak ki kell találni, vagy kivárni. Közben segít Chiarinak bekötözni a sérült orkot. Főzetet keverni, vagy amire éppen szükség lehet.*
*Kikívánkozna a sóhaja, de elnyomja. Bólint a törzsfő felé, hogy megy és segít. Éppen odatart, anélkül hogy mondanák.
Az hogy Eanna hova áll, hogy ne támadja meg az ork, nem izgatja. Chiari kérdése a segítség nyújtásban megakadályozza. Ugyanis kissé ledermed. Ajkát egészen vékonnyá keskenyedik, ahogy összeszorítja. Arcán látszik, hogy ezen most jobban elgondolkodik.*
- Hm.hm hát..
*Kezd bele, és nem tud újabbat mondani, mint amiket eddig csinált. Segített ahol kellett. Főzés, koszt osztás, mosás, egyéb ruházatok megvarrása. Meg minden ilyesmi. *
- Öhm biztosra veszem, hogy értek valamihez, de még nem jöttem rá miaz. Talán varázslás, vagy gyógyítás, nem tudom. Anyámnak mihez volt tehetsége?
*Kérdezgeti Chiarit, mert vajmi keveset tud a nőről. Azt tudja, hogy apja harcos volt, de anyja azontúl hogy kemény határozott nő volt mihez érthetett még? Nyilván ahhoz fog Lisé is, csak ki kell találni, vagy kivárni. Közben segít Chiarinak bekötözni a sérült orkot. Főzetet keverni, vagy amire éppen szükség lehet.*
1127. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 21:37:35
Üzenet elküldve: 2014-01-05 21:37:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nem messze a Thargodar tábortól//
*Badumir halkan helyezi íjára a nyílvesszőt. A bokor, ami eltakarja mozdulatait most nagyon hasznos számára, mivel nem nagyon szeretné, hogy az idegenek meglássák. Ismeri ezt a bokrot. Szereti. Emlékszik mikor még olyan aprók voltak az ágai, hogy csak fekvő rejteknek lehetett használni, ma meg! Teljesen elérzékenyül az ember ha csak ránéz! És micsoda virágot hozott pár hónapja! Badumir egy pillanatra elmosolyodik, de aztán megkeményednek arcvonásai. Az övén két nyúl és egy kiszárított növény lóg, fontos lenne eladnia még ezeket naplemente előtt. A nyíl halkan megremeg az ujján pihenve, de ő erősen fogja a fegyvert. Ezek az emberek nem a városból jöttek, az biztos. Sokan vannak, nagyon sokan. Badumir leereszti fegyverét, majd vállát meghúzva még egy nyilat tesz a másik mellé. Igen, ez így már elég lesz az idegenek ellen... Vagy, legalábbis kis előnyből indul. Szemeit összehúzza, jobb ha felméri a terepet mielőtt közelebb merészkedne. Lát pár embert, és egy zöld alakot is. Úgy tűnik összegyűltek a tábor közepén, talán terveznek valamit. Badumir újra leereszti az íját. Túl sokan vannak, ő egyedül nem tehet semmit. "Az átkozottak." Dörmögi magában, ahogy átsuhan egy közelebbi bokorba. Nem tudja elérni Artheniort, amíg ezek itt vannak.*
*Badumir halkan helyezi íjára a nyílvesszőt. A bokor, ami eltakarja mozdulatait most nagyon hasznos számára, mivel nem nagyon szeretné, hogy az idegenek meglássák. Ismeri ezt a bokrot. Szereti. Emlékszik mikor még olyan aprók voltak az ágai, hogy csak fekvő rejteknek lehetett használni, ma meg! Teljesen elérzékenyül az ember ha csak ránéz! És micsoda virágot hozott pár hónapja! Badumir egy pillanatra elmosolyodik, de aztán megkeményednek arcvonásai. Az övén két nyúl és egy kiszárított növény lóg, fontos lenne eladnia még ezeket naplemente előtt. A nyíl halkan megremeg az ujján pihenve, de ő erősen fogja a fegyvert. Ezek az emberek nem a városból jöttek, az biztos. Sokan vannak, nagyon sokan. Badumir leereszti fegyverét, majd vállát meghúzva még egy nyilat tesz a másik mellé. Igen, ez így már elég lesz az idegenek ellen... Vagy, legalábbis kis előnyből indul. Szemeit összehúzza, jobb ha felméri a terepet mielőtt közelebb merészkedne. Lát pár embert, és egy zöld alakot is. Úgy tűnik összegyűltek a tábor közepén, talán terveznek valamit. Badumir újra leereszti az íját. Túl sokan vannak, ő egyedül nem tehet semmit. "Az átkozottak." Dörmögi magában, ahogy átsuhan egy közelebbi bokorba. Nem tudja elérni Artheniort, amíg ezek itt vannak.*
1126. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 20:41:47
Üzenet elküldve: 2014-01-05 20:41:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
*Az északi felderítők végre elindulnak, hogy körbenézzenek a törzs hagyta nyomvonalon, elkerülendő a kellemetlen meglepetéseket. Arra semmi szükség most, tél előtt. A csapat felől a szél halk dúdolást hoz, mi halovány mosolyt csal Kagan arcára.*
~ Akheel meg a dolgai... ~ *dünnyög befelé, aztán Salanelre pillant. Lisé így csak szavait kapja, tekintetét nem.*
- Lisé, Lisé...Menj Chiarihoz, segíts neki az ork féreg körül. *ott talán hasznos lesz a kis Lisé. Kagan azonban már Salanelt méregeti rosszallóan.*
- Biztos? Aztán meg majd jól elalszol, és beleborulsz a tűzbe, meg ilyenek. *most van lehetőségük alaposabban pihenni, mert ha az istenek úgy akarják, hogy megint útra kell kelniük, az alaposan megnehezíti az ilyesmit.*
*A hozzájuk csatlakozó Leandana már több figyelmet igényel és érdemel, és ahogy Kagan rápillant, szinte belelát a Szellemjáró gondolataiba. Hiába, 10 éve élnek egymás mellett, no nem mint házasok, inkább mint a törzs két tartóoszlopa, pillére - míg a nő a Szellemi vezető (ami még nem jelenti, hogy a bölcsesség kútfője is lenne), addig Kagan a világi döntések forrása (ami szintén nem jelenti a fentieket).*
- Mármint az orkot? *válaszol kérdéssel, csak a pontosítás végett, mert nem akar beleszaladni egy szokásos "Megsimogathatom? Persze! Aha, és a cicát is?" típusú viccelődésbe.*
- Az attól függ, ki keresi. *biccent megfontoltan, ha valóban az orkról beszél a Kagantal-nőstény. Csibészes mosoly kúszik a férfi ajkára.*
- Már ha keresik egyáltalán. És ha eléggé biztosra tudják, hogy itt van. Na és persze ha eléggé kell nekik. *mert bizony amit megszerzel, az a tiéd, amit megölsz, az a tiéd, amit el tudsz pusztítani, azt uralod, és amit uralsz, az is a tiéd. Márpedig Kagan nagyon nem szeret lemondani arról, ami az övé.*
- Az ork nem érdekel, Lea, csak amit tudhat. És amit az ittléte jelenthet...mindannyiunknak. *valószínűleg nem kell magyaráznia, mire gondol: a Hrodga-klán vérbosszúja 10 év után is él, így a Thargodaroknak mindig figyelniük kell a hátuk mögé.*
- Mindenesetre mielőbb állandó szálláshelyet kell találnunk, és nem téli táborra gondolok, hanem...végleges táborhelyre. Igen, tudom! *emeli fel kezét, elejét véve a tiltakozásnak.*
- Nem veszem félváról a Szellemek szavát, tudom, hogy a város veszélyes. Nem is akarok oda bemenni, de talán...van más megoldás is. Csak előbb látnunk kell a Várost magát.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.05 20:47:32
*Az északi felderítők végre elindulnak, hogy körbenézzenek a törzs hagyta nyomvonalon, elkerülendő a kellemetlen meglepetéseket. Arra semmi szükség most, tél előtt. A csapat felől a szél halk dúdolást hoz, mi halovány mosolyt csal Kagan arcára.*
~ Akheel meg a dolgai... ~ *dünnyög befelé, aztán Salanelre pillant. Lisé így csak szavait kapja, tekintetét nem.*
- Lisé, Lisé...Menj Chiarihoz, segíts neki az ork féreg körül. *ott talán hasznos lesz a kis Lisé. Kagan azonban már Salanelt méregeti rosszallóan.*
- Biztos? Aztán meg majd jól elalszol, és beleborulsz a tűzbe, meg ilyenek. *most van lehetőségük alaposabban pihenni, mert ha az istenek úgy akarják, hogy megint útra kell kelniük, az alaposan megnehezíti az ilyesmit.*
*A hozzájuk csatlakozó Leandana már több figyelmet igényel és érdemel, és ahogy Kagan rápillant, szinte belelát a Szellemjáró gondolataiba. Hiába, 10 éve élnek egymás mellett, no nem mint házasok, inkább mint a törzs két tartóoszlopa, pillére - míg a nő a Szellemi vezető (ami még nem jelenti, hogy a bölcsesség kútfője is lenne), addig Kagan a világi döntések forrása (ami szintén nem jelenti a fentieket).*
- Mármint az orkot? *válaszol kérdéssel, csak a pontosítás végett, mert nem akar beleszaladni egy szokásos "Megsimogathatom? Persze! Aha, és a cicát is?" típusú viccelődésbe.*
- Az attól függ, ki keresi. *biccent megfontoltan, ha valóban az orkról beszél a Kagantal-nőstény. Csibészes mosoly kúszik a férfi ajkára.*
- Már ha keresik egyáltalán. És ha eléggé biztosra tudják, hogy itt van. Na és persze ha eléggé kell nekik. *mert bizony amit megszerzel, az a tiéd, amit megölsz, az a tiéd, amit el tudsz pusztítani, azt uralod, és amit uralsz, az is a tiéd. Márpedig Kagan nagyon nem szeret lemondani arról, ami az övé.*
- Az ork nem érdekel, Lea, csak amit tudhat. És amit az ittléte jelenthet...mindannyiunknak. *valószínűleg nem kell magyaráznia, mire gondol: a Hrodga-klán vérbosszúja 10 év után is él, így a Thargodaroknak mindig figyelniük kell a hátuk mögé.*
- Mindenesetre mielőbb állandó szálláshelyet kell találnunk, és nem téli táborra gondolok, hanem...végleges táborhelyre. Igen, tudom! *emeli fel kezét, elejét véve a tiltakozásnak.*
- Nem veszem félváról a Szellemek szavát, tudom, hogy a város veszélyes. Nem is akarok oda bemenni, de talán...van más megoldás is. Csak előbb látnunk kell a Várost magát.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.05 20:47:32
1125. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 20:02:30
Üzenet elküldve: 2014-01-05 20:02:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap//
*Lea sem szívleli túlzottan az orkokat, viszont a haldoklókat sem szereti maga körül. A halál nem szép dolog, de a sárban még rondább, még egy orknak is. Chiari szerencsére egykettőre átveszi, ő pedig elővarázsol a kabátjából egy rongyot, amibe beletörli a kezéről az ork vérét. A karddal hadonászó Kagant nagy ívben kerüli ki, nem szereti amikor Kagan hadonászik a kardjával, vagy akármivel. Petrencés rúddal mondjuk.*
- Szólj ha már csak a Kegy segít a szellemén!
*Az ő fajtájuknál nem szokás sokáig szenvedni hagyni a haldoklót, legyen szó akár sebesültről, akár öregről, vagy betegről. Egy döfés a szívbe a Kegy, a szellem ilyenkor távozik az elgyötört testből. Ha menthetetlen, akkor Chiari értesíti majd Leát, ő pedig elvégzi, mint az szokás. A harctéren persze nem a vajákos rohangál a küzdők között, hogy a halálba segítse azt, aki halálos sebet szerzett, de a táborban, nyugodt körülmények között ez az ő dolga. Viszont, hogy mennyire van az illető a halálán azt a gyógyítónak kell megítélnie.
A valószínűleg haldokló ork felszínre hozza benne azt a pillanatot, amikor először ölt meg valakit. Kagan lázadásának éjszakáján történt, valami vérgőzös agyú Thargodrym harcos kapta el a mészárlás közepette. Erőszakot tett volna rajta, sőt talán a vérét is akarta venni, Leát pedig csak a hatalmas szerencse mentette meg. Maga sem tudja már, hogy hogyan történt, mert a legelső mozzanat, amire emlékszik az az, hogy a férfi fölött térdel és már sokadjára mártja a tőrt - a férfi sajátját - a szívébe. Valaki lerángatta a holtestről és feldobta a lóra maga elé, nem tudná megmondani már, hogy ki volt az.
Akkor a félelem adott neki erőt, hogy megtegye, hiszen nem olyan könnyű dolog átszúrni valakinek a mellkasát, viszont a tíz évnyi vándorlás során sajnos már tökélyre vitte a technikát.
Kicsit szédül ahogy odébb megy. Egyik szemét Isuriin tartva megy vissza a lovához. Egyrészt mert nem tudja, hogy mennyire viseli meg az orkkal való eset. Másrészt meg, mert azért kellett hazasietniük, hogy elbúcsúzhasson Harathtól. Remélhetőleg ez utóbbi sikerül neki.
Közben, mivel Kagan már elrakta a micsodáját, vagyis a kardját, a micsodáját már ébredés után eldugta... Szóval a dolog lényege, hogy a fekete-fehér, lobogó sörényű lovát maga után vezetve indul Kagan irányába. Meg is áll előtte.*
- Mi a terved vele? Ugye kiadjuk, ha keresik?
*Lea sem szívleli túlzottan az orkokat, viszont a haldoklókat sem szereti maga körül. A halál nem szép dolog, de a sárban még rondább, még egy orknak is. Chiari szerencsére egykettőre átveszi, ő pedig elővarázsol a kabátjából egy rongyot, amibe beletörli a kezéről az ork vérét. A karddal hadonászó Kagant nagy ívben kerüli ki, nem szereti amikor Kagan hadonászik a kardjával, vagy akármivel. Petrencés rúddal mondjuk.*
- Szólj ha már csak a Kegy segít a szellemén!
*Az ő fajtájuknál nem szokás sokáig szenvedni hagyni a haldoklót, legyen szó akár sebesültről, akár öregről, vagy betegről. Egy döfés a szívbe a Kegy, a szellem ilyenkor távozik az elgyötört testből. Ha menthetetlen, akkor Chiari értesíti majd Leát, ő pedig elvégzi, mint az szokás. A harctéren persze nem a vajákos rohangál a küzdők között, hogy a halálba segítse azt, aki halálos sebet szerzett, de a táborban, nyugodt körülmények között ez az ő dolga. Viszont, hogy mennyire van az illető a halálán azt a gyógyítónak kell megítélnie.
A valószínűleg haldokló ork felszínre hozza benne azt a pillanatot, amikor először ölt meg valakit. Kagan lázadásának éjszakáján történt, valami vérgőzös agyú Thargodrym harcos kapta el a mészárlás közepette. Erőszakot tett volna rajta, sőt talán a vérét is akarta venni, Leát pedig csak a hatalmas szerencse mentette meg. Maga sem tudja már, hogy hogyan történt, mert a legelső mozzanat, amire emlékszik az az, hogy a férfi fölött térdel és már sokadjára mártja a tőrt - a férfi sajátját - a szívébe. Valaki lerángatta a holtestről és feldobta a lóra maga elé, nem tudná megmondani már, hogy ki volt az.
Akkor a félelem adott neki erőt, hogy megtegye, hiszen nem olyan könnyű dolog átszúrni valakinek a mellkasát, viszont a tíz évnyi vándorlás során sajnos már tökélyre vitte a technikát.
Kicsit szédül ahogy odébb megy. Egyik szemét Isuriin tartva megy vissza a lovához. Egyrészt mert nem tudja, hogy mennyire viseli meg az orkkal való eset. Másrészt meg, mert azért kellett hazasietniük, hogy elbúcsúzhasson Harathtól. Remélhetőleg ez utóbbi sikerül neki.
Közben, mivel Kagan már elrakta a micsodáját, vagyis a kardját, a micsodáját már ébredés után eldugta... Szóval a dolog lényege, hogy a fekete-fehér, lobogó sörényű lovát maga után vezetve indul Kagan irányába. Meg is áll előtte.*
- Mi a terved vele? Ugye kiadjuk, ha keresik?
1124. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 19:37:51
Üzenet elküldve: 2014-01-05 19:37:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
* Tudja jól, hogy a többiek sem kedvelik a hímet a fajtája miatt, de már itt van és nem is ölik meg. Legalábbis most még nem. A későbbiekbe pedig ki tudja mi lesz a sorsa, ha életben hagyják sebei? Ő meg teszi mindazt, mit tehet érte és a kitisztított sebeket kezdi el összevarrni, mikor Eanna és Lisé hangját is meghallja. *
- Eanna, maradhatsz és akkor átvesszük mindazt, amit tanultál egy valódi sérült körül.
- Lisé, neked is örülnék, beszélgethetnék néhány dologról, ha már így felbukkantál. Egyrészt az egészségi állapotod érdekelne, másrészt pedig az, hogy mihez kezdenél magaddal?
* Talán a lány érteni fogja, mit akar tőle. Inkább ő kérdezze meg, sem mint Kagan vagy akár a Lea. Lemossa és megtörli a kezeit, beköti a sebeket. Óvatosan fentebb húzza a hím jobb, majd bal szemhéját is, hogy tovább vizsgálódjon. A motyogás miatt seblázra gyanakszik és a vérveszteség miatt is lehetnek gondok. Kever neki egy főzetet erre a két dologra és néhány cseppet, talán egy nagyobb kortyot is leküzd valahogy a hím torkán. Úgy tervezi, hogy itt lesz vele a mai napon, ha máshol akad majd dolga, marad Eanna, Kell amúgy is vigyáz rájuk. De a kezével kellene még kezdeni valamit, mert most meg kapálódzik.*
- Eanna, itt maradhatsz velem, de akkor itt kell lenned feltétlen, ha nekem máshol van dolgom, szólni fogok. Ilyenkor mindig figyeld, hogy mit motyog. Lehet hogy fontos lesz, lehet simán csak félrebeszél.
* Ha még mindig mocorogna, akkor kerít kötelet és lekötözi. *
* Tudja jól, hogy a többiek sem kedvelik a hímet a fajtája miatt, de már itt van és nem is ölik meg. Legalábbis most még nem. A későbbiekbe pedig ki tudja mi lesz a sorsa, ha életben hagyják sebei? Ő meg teszi mindazt, mit tehet érte és a kitisztított sebeket kezdi el összevarrni, mikor Eanna és Lisé hangját is meghallja. *
- Eanna, maradhatsz és akkor átvesszük mindazt, amit tanultál egy valódi sérült körül.
- Lisé, neked is örülnék, beszélgethetnék néhány dologról, ha már így felbukkantál. Egyrészt az egészségi állapotod érdekelne, másrészt pedig az, hogy mihez kezdenél magaddal?
* Talán a lány érteni fogja, mit akar tőle. Inkább ő kérdezze meg, sem mint Kagan vagy akár a Lea. Lemossa és megtörli a kezeit, beköti a sebeket. Óvatosan fentebb húzza a hím jobb, majd bal szemhéját is, hogy tovább vizsgálódjon. A motyogás miatt seblázra gyanakszik és a vérveszteség miatt is lehetnek gondok. Kever neki egy főzetet erre a két dologra és néhány cseppet, talán egy nagyobb kortyot is leküzd valahogy a hím torkán. Úgy tervezi, hogy itt lesz vele a mai napon, ha máshol akad majd dolga, marad Eanna, Kell amúgy is vigyáz rájuk. De a kezével kellene még kezdeni valamit, mert most meg kapálódzik.*
- Eanna, itt maradhatsz velem, de akkor itt kell lenned feltétlen, ha nekem máshol van dolgom, szólni fogok. Ilyenkor mindig figyeld, hogy mit motyog. Lehet hogy fontos lesz, lehet simán csak félrebeszél.
* Ha még mindig mocorogna, akkor kerít kötelet és lekötözi. *
1123. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 18:31:51
Üzenet elküldve: 2014-01-05 18:31:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Azonosság//
//Humph Juvesas//
*Amint felülnek Asqura, Juve betakarja mindkettőjüket a köpenyével így a lány didergése némiképp alábbhagy. Az út hosszú és az idejük még is kevés. Pár órányi lovaglás után már félúton vannak a fogadóhoz. Hamarosan kiderül milyen titkot rejtenek a kártyák és a meghívók.*
-Szerinted mi vár ott ránk? Harcolnunk kell majd?-*Őszintén szólva fél a harcoktól. Utál bántani bármilyen élőlényt. Épp ezért állítják meg lovukat, hogy pihenhessen. A közelben patak csordogál így ott isznak és a kulacsokat is feltöltik.*
-Kéne valami finomat enni. Ha gondolod csinálok salátát.-*Néha kedve támad ahhoz, hogy úgy gondoskodjon Juveról, mint a saját fiáról vagy szeretőjéről.*
//Humph Juvesas//
*Amint felülnek Asqura, Juve betakarja mindkettőjüket a köpenyével így a lány didergése némiképp alábbhagy. Az út hosszú és az idejük még is kevés. Pár órányi lovaglás után már félúton vannak a fogadóhoz. Hamarosan kiderül milyen titkot rejtenek a kártyák és a meghívók.*
-Szerinted mi vár ott ránk? Harcolnunk kell majd?-*Őszintén szólva fél a harcoktól. Utál bántani bármilyen élőlényt. Épp ezért állítják meg lovukat, hogy pihenhessen. A közelben patak csordogál így ott isznak és a kulacsokat is feltöltik.*
-Kéne valami finomat enni. Ha gondolod csinálok salátát.-*Néha kedve támad ahhoz, hogy úgy gondoskodjon Juveról, mint a saját fiáról vagy szeretőjéről.*
1122. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 16:31:56
Üzenet elküldve: 2014-01-05 16:31:56
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya//
-Háil Akhee! -*Üdvözli mikor meglátja.*
- Ugye te emlékszel, hogy nem láttál, de ott voltam?
* Na ugye miért is emlékezne rá, ha nem látta, de ki tudja, lehet, hogy tudja amit nem látott.
Közben persze eligazítja magát, s ő is felül egy alacsonyabb lóra. Ló nyakát lesimítja, ő meg örül, hogy megértik.*
- Ám mondom, ha mész legközelebb vadászni, vidd Hevest, azt mondja segít. -*~Most azt mondja.~Heves ekkor odabólint Akheelnek a válláról.
Onnan átreppent a ló fejére, amelyiken Rikic ül. Rikic különben nem furcsállja Akheel kótyagosságát. Ő egy ilyen megtestesülés, ahogy mindenki olyan, ahogy azt a szelleme inspirálja. Talán még egy kicsit rajong is érte, ha ezt nem is fogja fel tudatosan.
~ Harath csak nem haragszik.~ Játszik el magában. Minden esetre úgy néz ki végre megindulnak. Ideje volt.*
- Szerintem mondhatod is.
*Szól bele megint más dolgába. De hát ez egy véleménye szerint jogos kifejtést említ. Csak belegondol, hogy esetleg ők ebbe is belegondolnak valamit.*
- Aztán meg a temetőbe...
* Folytatja Akheel dallamával a dalát.*
-Háil Akhee! -*Üdvözli mikor meglátja.*
- Ugye te emlékszel, hogy nem láttál, de ott voltam?
* Na ugye miért is emlékezne rá, ha nem látta, de ki tudja, lehet, hogy tudja amit nem látott.
Közben persze eligazítja magát, s ő is felül egy alacsonyabb lóra. Ló nyakát lesimítja, ő meg örül, hogy megértik.*
- Ám mondom, ha mész legközelebb vadászni, vidd Hevest, azt mondja segít. -*~Most azt mondja.~Heves ekkor odabólint Akheelnek a válláról.
Onnan átreppent a ló fejére, amelyiken Rikic ül. Rikic különben nem furcsállja Akheel kótyagosságát. Ő egy ilyen megtestesülés, ahogy mindenki olyan, ahogy azt a szelleme inspirálja. Talán még egy kicsit rajong is érte, ha ezt nem is fogja fel tudatosan.
~ Harath csak nem haragszik.~ Játszik el magában. Minden esetre úgy néz ki végre megindulnak. Ideje volt.*
- Szerintem mondhatod is.
*Szól bele megint más dolgába. De hát ez egy véleménye szerint jogos kifejtést említ. Csak belegondol, hogy esetleg ők ebbe is belegondolnak valamit.*
- Aztán meg a temetőbe...
* Folytatja Akheel dallamával a dalát.*
1121. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-05 15:26:18
Üzenet elküldve: 2014-01-05 15:26:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar -tábor másnap - tábor közepe//
* Jóllakottan tért nyugovóra Chiari közelében. Tudja hogy nem sok köze van hozzá, de már-már pótmamájaként tartja számon a nőt, meg aztán tőle tanulhat a legtöbbet és nála kell szinte mindig az ő kis kezének a segítsége. Kicsit későn ébred és reggelizik, s a lovak ápolgatása, etetése miatt le is marad a két városi érkezéséről, de idejében tér vissza a sátrukba ahhoz, hogy az orkot már ott találja. A zöld nadrágos, inges tündérke meglepődve áll meg köpenyével a kezében Kell háta mögött és onnan lesi a hímet, akit Chiari ápol. *
- Ez hogy került ide Kell? Ti fogtátok?
* Az egyik dolog amit meg kellett tanulnia az az, hogy az orkokkal nagyon kell vigyázni. Egyenlőre inkább Kell mögött áll és onnan figyel, persze más is van a sátorban, de a tündér lánya inkább áll Kell háta mögé, még csak egy sérült ork miatt is, mint Lisé mögé. Az még rendben van, hogy tündérként elrepül, ha gond van, de ez nem mindig jön össze. *
* Jóllakottan tért nyugovóra Chiari közelében. Tudja hogy nem sok köze van hozzá, de már-már pótmamájaként tartja számon a nőt, meg aztán tőle tanulhat a legtöbbet és nála kell szinte mindig az ő kis kezének a segítsége. Kicsit későn ébred és reggelizik, s a lovak ápolgatása, etetése miatt le is marad a két városi érkezéséről, de idejében tér vissza a sátrukba ahhoz, hogy az orkot már ott találja. A zöld nadrágos, inges tündérke meglepődve áll meg köpenyével a kezében Kell háta mögött és onnan lesi a hímet, akit Chiari ápol. *
- Ez hogy került ide Kell? Ti fogtátok?
* Az egyik dolog amit meg kellett tanulnia az az, hogy az orkokkal nagyon kell vigyázni. Egyenlőre inkább Kell mögött áll és onnan figyel, persze más is van a sátorban, de a tündér lánya inkább áll Kell háta mögé, még csak egy sérült ork miatt is, mint Lisé mögé. Az még rendben van, hogy tündérként elrepül, ha gond van, de ez nem mindig jön össze. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5560-5579