Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas.
Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad
előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból
hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha
valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül
az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan
levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-06-29 19:02:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
*Nagyjából tizenöt fegyveres ember vágtázik végig az úton. Az éppen tüzet rakó banditáknak épp csak arra marad idejük, hogy elkerekedjen a szemük, aztán már repül is el a fejük szomorú bizonyítékként arra, hogy elkezdődött a banditaüldözések időszaka. Aki futni próbált annak a hátából most lándzsa áll ki. A lovasok nem lassítanak, hogy túlélők után kutassanak. A szamáron ülő öregúr parancsa szerint, elrettentő példaként ott kell őket hagyni az út porában. Ahogy hunyorítanak, hogy élesebben lássanak újabb alakok tűnnek fel, ám ők egy szekéren ülnek. Az lovasok lassítanak, majd halk tanácskozást követően új alakzatot vesznek fel. A szamáron ülő öregember az alakzat közepén kap helyet, és az arcába húzza a csuklyáját. Ék alakban közelítik meg Enuetet és társát. Egy vékony, ravasz arcú, harmincas éveiben járó férfi szólal meg, láthatóan ő a hírvivő a csapatban.*
-Veszélyes időket élünk ahhoz, hogy csak így kettesben neki induljanak ennek a hosszú útnak! Mit szállítanak? *Érdeklődik. Az alakzat megint megbomlik, és immár körülveszik a lovasok a szekeret a szamáron ülő, a kocsi háta mögött kap helyet. Ha békés választ kapnak, úgy rövid tisztelgés után továbbállnak.*
A hozzászólás írója (Leke Tentar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.06.29 19:17:45
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-06-29 14:18:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 233
Játékstílus: Szelíd
*Elhagyva Arthenior városát fellélegzik. Jó érzés elhagyni az őröket és a város törvényeit. Ugyan térképét Dertognak adta, de korábban már alaposan az agyába véste minden részét. A kereskedelmi útvonal mentén halad, lassan sétálva, hogy ne fárassza ki magát. Jól tudja, hogy hamarosan elhalad majd errefelé egy szekér, és Enuet tudja, hogyan érje el, hogy elvigyék. Nem is lepődik meg, amikor számításai órák múlva beigazolódni látszanak, ám a szekér furcsán ismerősnek tűnik. A vezető fejébe húzta csuklyáját, így nem látja az arcát. Enuetben felrémlik a gyanakvás, de azért elállja a kocsi útját. Az közelebb érve lassít, majd közvetlen a fél-elf előtt lefékez.*
- Nocsak, kit látnak szemeim...*Csendül fel egy ismerős hang. Enuet szemei kikerekednek egy pillanatra, majd ismét felkerül arcára érzelemmentes maszkja.*
- Mit keresel errefelé Garyon?*Kérdi a lány hidegen, mire a férfi felnevet, majd hangja elkomolyodik.*Természetesen munka, miért mit vártál? A szekeret út közben szedtem össze, és ahogy látom el kell neked egy fuvar.*Válaszolja a férfi. Enuet egy pillanatig farkasszemet néz vele, majd bólint egyet. A férfi int neki, hogy szálljon fel, és a lány így is tesz. Ugyan kissé kellemetlenül érzi magát a bérgyilkos mellett, de végső soron ő is az. Garyon lehúzza fejéről a csuklyáját, és láthatóvá teszi kissé mocskos, de meglehetősen szép arcát. A szeme sarkából indul tetoválása, ami jelzi, hogy a Taka szervezet tagja, csakúgy, mint a lány.*
- És te, mit keresel erre?*Kérdi a férfi hosszabb hallgatás után.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-06-29 10:47:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Megfontolt
*A városon kívül még a falakon posztoló őrök látótávolságában letér Arian Tharamant a kereskedelmi útról. Az erdőség határa közelében keres egy zengőfa bokrot és kiválaszt egy szép szál egyenes ágat magának. Igyekszik úgy tenni, hogy a bokor mutassa meg melyik ág is kíván vándorútján társául szegődni. Lehet, hogy csak a szél hajlítja keze ügyébe az egyiket ami kissé göcsörtös, de jó a fogása. Ez a növény minden évben új ágakat hajt, a régiek pedig kiszáradva hajladoznak a szélben, míg egy erdei sertés ki nem töri, hogy a rajta csüngő magvakat lerágja, vagy egy szemfüles vándor ki nem választja magának. A disznó segítségével szaporodik a bokor az erdő ligetesebb területén. A sűrűsödő fák közt már nem tud érvényesülni, az elpottyantott magok nem fakadnak meg a gyengébb fényű területeken.
Arian ezt nevelőszüleitől tudja, most hasznát veszi a gyerekkorában elraktározott tudásnak. A botról lesöpört magvakat megkóstolja, de neki nem tetszik annyira az erdei sertés csemegéje. Azért eltesz belőle, hisz kint a szabadban nem számolhat tűzhelyen főtt lakomával. Új támaszát maga előtt tartva bemerészkedik az ismerős, de mégis most titokzatosnak látszó rengetegbe.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-05-29 12:39:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
- Hogy mi?!* Kérdezi újra felháborodva.* Még hogy nyeszlettek! Hát te is hallottad ezt?* Kérdezi lovától, aki csak egy unott pillantással válaszol, majd az állat vissza pillant az útra.* Na remek, most már két ló idegesítőzött le.* Jegyzi meg halkan, majd megdörzsöli arcát.* Nem az izom a lényeg. A nők gyorsak, kiszámíthatatlanok és jól bánnak a fegyverekkel ha kell.* Sorolja komolyan, miközben egyre közelebb érnek a főtér kapuihoz.*
- Hm, íjász lányok?* Kérdezi elgondolkozva.* Nos, Arthenior arról híres hogy ott mindenkit megtalálunk... Ha nem is a fogadóban, akkor a barakkban.* Javasolja, majd kaján vigyor ül ki arcára.* Mellesleg, ha a hölgyek tényleg olyan 'nyeszlettek', akkor akár ki is állnál eggyel egy párbajra?* Kérdezi vigyorogva.* Mert nagyon erősen sejtem, hogy lenne pár lány a városban, aki szívesen ellátná a bajodat az ilyen kijelentések után...* Folytatja nevetve.*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-05-28 15:47:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Már látszanak Arthenior falai. Az ifjú elf elgondolkodva néz maga elé ügetés közben.*
-Én ezt nem értem. Már miért lennének jók harcban, ha egyszer olyan... nyeszlettek. Jó, én sem vagyok épp egy izomkolosszus, de hány igazán izmos nőt láttál már? A vagyonukat meg biztosan örökölték. *Keresztbe fonja karjait, és elhúzza a száját a nők nem háztartásbeli hasznosítását még nem sikerült teljesen elfogadnia. Közben szépen lassan megérkeznek a város közelébe. Így távolról az őrök sokkal barátságosabbnak tűnnek, mint a Karavánpihenőben, de lehet, hogy csak azért, mert még nem ismerték fel az elfet.*
-A tolvajok amúgy is sunyik. Meg a mágusok is. Ellenben egy íjász lány... Meg is ismerkedtem kettővel mikor ide érkeztem, de az utóbbi pár napban nemigazán láttam őket. Sőt, talán már hetek óta. Lehet már nincsenek itt, de a fogadóban egészen biztosan találunk valakit, aki ismeri őket. Valami medveúr, vagy ilyesmi figura az egyik elf jó ismerőse. Gondolom te se nagyon hallottál még felőlük. *Állapítja meg, miközben átlovagol a kapu alatt.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-05-10 16:45:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 223
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - Egyre közelebb a többiekhez//
*A pej sebesen vágtat, át hegyeken-völgyeken-vizeken, ami ebben az esetben a puszta fogalmával ki is merül. Alyara eleinte lelkesedéssel, lelki szemei előtt társai elkeseredett arcával, aztán később már szinte unottan, és szomjasan hajtja a lovat. Nem is gondolta volna, hogy a táj ennyire unalmas lehet errefelé, nem emlékszik rá, hogy a Levegő Városa felé ennyire egyhangú lett volna a puszta. De ki tudja, végül milyen úton sikerült betérnie Artheniorba?
Izomzizi csendben követi a lányt, időnként egymás szemébe pillantanak, de a fél-elf mindig gyorsan lesüti smaragd szemeit olyankor. Hálát ad az égnek - bármilyen istenek is lakják -, hogy egy ilyen odaadó és gondoskodó társsal segítik hosszú és nehézkes útját.
Végül nap napot követ, és a távolban felsínylenek a kereskedők szekerei. Kisebb kérdezősködés után kiderül, hogy hősnőnk társai jóval előrébb járnak.
Az út felettébb csendes, banditák sehol. Meglepő módon módon épségben és teljes pompával Alya anyjától örökölt éles látásával tíz-tizenkét óra múlva fákat pillant meg a horizonton. A nap épp nyugovóra tér, amikor belovagol a karavánpihenő közelében lévő fák közé.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-05-07 00:56:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
* Megindult a hosszú útnak egyes egyedül, úgy érzi meg tudja magát védeni, nyugodtan támaszkodhat a mágiájára. Fegyvere csak egy jó keményfából készített fabot, amellyel ha odasóz a banditáknak akkor biztosan üvöltözni fognak.
" Erre még nem jártam! Milyen kellemes, még is mennyi veszélyt rejtegethet? " Teszi fel a nagy kérdést magának, amin lesz bőven ideje, míg valami helyre biztosan elér. Reménykedni tud csak, pár napon belül, némi településbe bele fog botlani. Ez egy hosszú sétálás lesz, minek a végére biztosan ki fog merülni, nem tudja, hol fogja majd tölteni az éjszakát. Valahol biztosan talál menedéket, kis zugot. Végül valami vándor nóta után kutat agyában, hátha valamivel elterelné gondolatait, a fárasztó utazásról, csalódnia kell, mert a kódexekben nem voltak ilyen versek leírva.
" Az első vándornak néző embertől kérek valamilyen jó dalt. " Kissé mosolyog ezen, tempója egyenletes.*
A hozzászólás írója (Ywien Seinra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.05.07 00:58:25
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-15 21:01:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
*Érzi, hogy a ló odasimítja busa fejét az oldalához. Ösztönösen odanyúl a kantárért és erősen megmarkolja. Felnéz a ló hátára és lassan kegyenesedik. Megfogja a nyeregkápát majd bal lábát feldobja a megfelelő kengyelbe. Ahogy sejtette a fájdalom szinte földrerántja, de gyorsan átlendül a másik lábával is ráborul a ló széles nyakára. Még mindig liheg az erőlködéstől ahogy a kantárt a kézfejére csavarja, mert kétli, hogy saját erőből meg tudná tartani magát. Körbepillant a társaságon tekintete az arcokat pásztázza. Alyara sehol. Turroghoz fordul megnyugtatásért.*
-Mi történt Alyara-val előresietett? Ugye nem csinált vele valamit a bandit.. *Nem folytatja a kérdést mert a sötételf elindul. Utánanéz aztán vissza, majd még egyszer végigpásztázza a völgyet, de sehol senki. Óvatosan megrúgja a ló oldalát és elindul a két nő után.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-14 19:46:35
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Váratlanul egy furcsa hang szólal fel elméjében, amire először azt hiszi, hogy régi otthonából szól, ám mikor felfogja a szavakat, rögtön tudja, hogy a Nima Fivér próbál meg velük kommunikálni. Bár, nem gondolta volna, hogy ilyen formában, de hát, jobb, mint a semmi - mondjuk, ellenszenvet vált ki az eredarból, hogy az elméjén keresztül próbál értesíteni.*
- Ha nem lesz már ránk szüksége, és ha azt érezzük, hogy fenyegetést jelenthet ránk, akkor vagy szembeszállunk, vagy menekülünk. Mondjuk, magam inkább harcolnék, bár kétlem, hogy mindenki ezen a véleményen lenne... Mellesleg a karavánról én személy szerint nem hallottam, de kezd egyre jobban nem érdekelni már ez az egész dolog, szívesen túl lennék már rajta, van fontosabb dolgom is...
*Válaszol vissza a törpének, miközben arcán az unalom és a harag jelei keverednek. Mikor a sötételf megindul, Mordred is elindul lováért, majd miután felpattan rá, kicsit gyorsabban megindul a nő után.*
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-14 17:02:38
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Kissé megszédül, amikor a hang megszólal a fejében.
"Szóval ez lenne a híres Néma Fivér... Felettébb érdekes..."
Megrázza a fejét majd a lovakhoz sétál. Amikor nyeregbe pattan néhol érzi hogy az elmúlt nap viszontagságai nem múltak el nyom nélkül, az apróbb vágások, zúzódások és sérülések nyomot hagytak rajta, de villámgyorsan elfojtja a fájdalmat, az arcára szenvtelen maszkot ölt.*
- Akkor akár indulhatnánk is, nem igaz? Nem akarom átvenni a vezetést, de azt hiszem itt az ideje menni.
*Azzal a Hold Karavánpihenő felé fordítja a lovát. Finom nyomással mozgásra ösztönzi az állatot, majd könnyű ügetésbe vált. Oldalra pillant, de amikor látja hogy Árny lépést tart vele, előre fordítja a tekintetét. Nem nézi, hogy a többiek követik-e, majd csak jönnek, ha akarnak.*
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-11 22:13:55
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
*Dernol levegőért kapkodva riad föl. Mintha valaki elkezdett volna a fülébe sustorogni miközben ájultan hevert. Fájdalom hasít a sebébe, ahogy magához rántja a kardját és vadul keresi a támadókat. Semmi. Lónyerítést hall a háta mögül megfordul és Turrogot pillantja meg pónija hátán. A többi kalandor is a lovak felé tart. Sietve feláll, visszadugja az övébe a fegyvereit és odasiet a többiekhez. A lova békésen álldogáll a többi között Dernol nekitántorodik, és a nyeregbe kapaszkodik, hogy el ne dőljön, közben próbálja felmérni a helyzetüket. Alyara nincs sehol, ő sebesült és aligha fogja kibírni a lovaglást amit a többiek épp terveznek elkezdeni. Az eget nézi és buta vigyor terül szét az arcán ahogy a fájdalom következő hulláma is átcsap az agyán.*
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-06 21:14:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Turrog felkapja a fejét a hangra, majd lassan lovához sétál.* Nos, megkaptuk a parancsot... Vagy csak kezdek megőrülni?* Kérdezi kissé halkabban, miközben felkászálódik póniára. Megpaskolja Goplig fejét, majd az távolt kezdi fürkészni. "Na remélem ez a fivér nem a rosszak oldalán áll... Vagy a még rosszabbakén." Mélyed el magában. Gondolkodását csak madara csipogása szakítja meg néha.* Mellesleg, elgondolkodtatok már azon, hogy mi fog velünk történni, mikor a 'Megbízónknak' nem lesz már ránk szüksége? Mert végül is, elég sok dologba kevertek már be minket...* Jegyzi meg társainak.* És még egy kérdés, ti tudtok valamit erről a karaván pihenőről?
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-06 20:40:16
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Amikor N'Sryzesa kimondja a kérdését, mindenki fejében egy hang szólal meg váratlanul, amitől egy picit el is vesztitek az egyensúlyotok.*
'Keressétek meg a Hold Karavánpihenőben Svisys Senrát és Andreasel D'Morrát. Ők tudnak majd segíteni nektek.'
*Amíg beszél egy izzó vörös szempár jelenik meg elmétekben, hangja viszont bizalmat sugároz. Biztonsággal érzitek, hogy felfedte magát: Ő a Néma Fivér.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-06 19:39:10
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Amikor a haramia élettelen teste lecsúszik a kardjáról friss vérpermettel szórva meg a földet, csak enyhe bosszúságot érez.
"Ennek az alaknak még beszélnie kellett volna... most mégis hogy derítsük ki, ki az a féreg, aki utánunk kutat? Olyan jellemző, hogy az efféle szerencsétlenek akkor lehelik ki szánalmas lelküket, amikor a legkevésbé kéne..."
A lelkét kellemesen átmelegítette a harag, élvezte ahogy az érzelmek ébredeznek benne, a hűvös közönynél bármi sokkal, de sokkal jobbnak tűnt. Árny óvatosan a lábához dörgölőzött, ő pedig egy könnyed mozdulattal beletörölte a friss vért a köpenyébe, ami már így is inkább sötétvörös volt, mint fekete, a rengeteg rászáradt vértől.*
- Most hogyan tovább? *Végighordozta tekintetét a társaságon. A pillantása már nem vörös volt, hanem hűvös kék, ahogy a napsugarak belesütöttek.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-05 20:18:15
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Kardja vége még mindig a földben pihenget, miközben a nő maga ugyanúgy mozdulatlanul, azon támaszkodva vár. Mikor az ellenség élettelen testként a földre hull, benne csak egy az apró öröm halovány nyele mutatja meg magát, annál egy szemernyivel sem több. Még nézi egy darabig, ahogy a férfi utolsó lélekdarabját is kileheli, majd fejét a felkelő napsugarak felé fordítja. A sok vér láttán még ez is mintha vörösen izzana a távolban, megvilágítva a nemrég kiontott testeket.
Mikor a törpe felszól, az eredar csak ráncolt szemöldökkel néz körbe.*
- Ki az az Alyara?
*Néz a többiekre kérdően, mivel névmemóriája nagyon-nagyon rossz. Mikor valaki bemutatkozik neki, szinte az azt követő másodpercekben már feledésbe merült. Ez pedig nem feltétlen a memóriájának rosszaságát mutatja, hanem egyszerűen csak nem érdekli, kit hogy neveznek meg.*
- Ja, hogy az az Alyara... Én ugyan nem láttam.
*Szól közömbösen és nyugodtan, miközben szemeit forgatni kezdi, ugyanis valóban eszébe jut egy nő, aki hiányzik a csapatból, így minden bizonnyal őt hívják Alyarának. Bár, különösebben nem érdekli, mi van vele; lehet, ő is ott fekszik valahol a többi hulla közt. Mordrednek csak az számít, hogy ennek az egész hülyeségnek a végére járjanak már, mert kezd igen dühös lenni...*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-05 19:59:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Turrog lehajtja a fejét, mikor a bandita holtan esik a földre, majd elteszi fegyvereit.* Szegény ördög.* Mondja, majd körbe pillant.* Remélem már nem lesz több problémá... Alyara hol van?* Kérdezi meghökkenve, miközben fejét lassan körbejártatja a terepen.* Látott valaki valamit? Ha ezek a kutyák elragadták, akkor én...* Fenyegetőzik mérgesen. Szeme szikrákat szór. "Az ég szerelmére, utálok ilyen fertőzött területen lenni... Bezzeg ha nem ilyen álnok banditák lesnének ránk, hanem mondjuk orkok vagy démonok, azok biztos nem támadnának ilyen gyáva módon." Jegyzi meg magában.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-04 11:09:20
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*N'Sryzesa szúrása halálos pontossággal oltja ki az utolsó támadó életét, aki rosszul méri fel a kalandorok erejét. Ebben a pillanatban a természet is, mintha jelezné, hogy vége a harcnak felbukkan a napkorong a látóhatár alján. Néma csend öleli körbe a véráztatta pusztát, látszólag mindenki úgy-ahogy jól van, de ekkor feltűnik, hogy valaki hiányzik. Alyarát egyikőtök sem látja...*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-04-02 09:42:19
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Valami kellemes melegségárad szét a mellkasában, amikor Árny visszatér hozzá, borongós gondolatainak sötét fellegén mintha átszűrődne egy tétova aranyszín napsugár, azonban amikor a férfi felé ugrik, egyértelműen azzal a céllal, hogy elmeneküljön, azzal a botor és lehetetlen ötlettel, a szemében ismét harag villan.*
- Durian, Durian.. akkor imádkozz Durianhoz, hogy mentsen meg! *sziszegi halkan, majd egy kissé hátrébb lép és hogyha az idegennek sikerülne elcsapnia a hosszúkardját, akkor a másik kezét lendítve a rövidkardjával igyekszik eltalálni a férfi gyomrát. És még egy varázslattal is igyekszik megzavarni a férfi koordinációját, hogy a támadás hatékonyabb legyen. Az a vágás halálos lenne, de még ki tudnának szedni néhány információt belőle, és legalább akkor többé nem próbálna meg elmenekülni, annyi szent, elvégre a holtak jobb esetben már nem mennek sehová.*
A hozzászólás írója (NSryzesa Nasehztrat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.04.02 09:43:32
A varázsló egy Légörvény nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló előtti pár lépés területen olyan erős szélörvény keletkezik, hogy minden nem nehéz tárgyat felborít.
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-03-30 21:24:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Csak rázza lassan fejét, míg az elf beszél, és csak beszél... és még mindig. "Ezeknek sosem elég?" Fortyog magában. Már válaszra nyitná a száját, mikor Nerkon érdekes módon picit lemarad, és aztán... Eron alatt rendesen megindul a ló, a gnóm majdnem lefordul róla, de sikerül megkapaszkodnia. Pár pillanat halálfélelem után nagyot húz a kantáron, amire az állat újra normális tempóra lassít.*
- Te... *Emeli fel a hangját kicsit, és szeme szikrákat szór Nerkon felé.* Ha ezt még egyszer meg mered tenni, nem elmagyarázom, hanem megmutatom Neked, rajtad a mágia erejét. *Fenyegetőzik, majd pár pillanat szünet után, tisztább fejjel folytatja.* A mágia nem csak úgy elmagyarázható. *Teszi az óvatos kijelentést, amiből valószínű nem jön rá útitársa, hogy a gnóm valójában nem is tudja elmondani, amit az elf kér.* Egy tanítót keress, majd ő elmondja. *Fordul újra előre.* Nem, én nem vagyok az, és nem is leszek. *Előzi meg még az elf szavait, majd a kantárt erősen fogva, hátra-hátrasandítva folytatja útját, hogy ne történhessen meg újra ez az incidens.*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2011-03-30 21:01:46
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Szelíd
// A Néma Fivér megkísértése - A kalandorok tábora //
*Mikor a férfi kitér az eredar próbálkozásából, a nő csak unottan, és kiábrándultan néz utána. Szinte egy röpke perc alatt csökkent le a harci kedve a nullára, no meg életkedve is. Szívesen lenne máshol, mondjuk, már élvezne egy kis dohányfüstöt a fogadóban, valami erős itallal kísérve. Elkalandozott gondolataiból áradó ködfelhőt csak az ellenség szavai szakítják szét, mire Mordred nem is válaszol egy szót sem. Turrog kérdésére is megrántja a vállát, ugyanis nem hallott még a névről, de már nem is érdekli az egész.
A férfi pedig váratlanul próbál kitörni az őt körülzáró gyűrűből, így a sötételf felé csap egy nagyot. Mozdulatain már előre látta, hogy nem felé fog támadni, így nem is próbálja megakadályozni az ellenséget, a törpe úgyis próbálkozik, így Mordred nem fog. Lép párat hátra, nehogy még egy fegyver benne landoljon, a földbe szúrja kardját, s onnan figyeli az eseményeket, mintha ott sem lenne.*