Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 166 (3301. - 3320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Thornwÿn Taëdryn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12239_1670080286_fel_elf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3595-3614
3320. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-02-01 09:06:20
Üzenet elküldve: 2023-02-01 09:06:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem lehet alapból azt mondani, hogy Frandr különösebben nyitott a feladatra. Ami azt illeti, sokkal szivesen baszná át a Vihar Fiait, és tenné tönkre/tulajdonítaná el/adná át a Patkányoknak a doboz tartalmát. Vagy legalább megnézné, mi van benne, mert ha egy csomag tartalmát 'Senki emberfia' nem szemlélheti meg, akkor az vagy értékes, vagy elég veszélyes, hogy nem akarná a kalózbanda kezében tudni.
Ellenben Merchen meglehetősen meggyőzően érvel az ellenkező mellett, számukra érdektelennek kinyilvánítva a láda tartalmait. És valójában Frandrt tényelg nem érdekelné a dolog, ha nem a Vihar Kibaszott Fiainak kéne leszállítani azt. Mégis, bele kényszerül gondolni, hogy ő maga sem bízna egy ilyen fontosságú tárgyat idegenekre.*
-Figyelted a tisztet, mikor a kapitány ajánlatot tett?
*Kérdez végül rá tűnődő hangon, és látni rajta, hogy azért az is elgondolkoztatta, amit Merchen előzőlegesen mondott.*
-Ha nincs valami bazi titok, amit védeni akarnának, akkor a merénylettől se tartok annyira.
*És igaz ami igaz, Merchen maga is inkább hosszútávon ígérkezik hasznosnak. Nem valószínű, hogy érdekében állna a Vihar Fiainak eltenni őket láb alól.*
-Hát, nagyban megkönnyítené a dolgukat, az biztos.
*Vonja meg a vállát a kihajózásra. Viszont végül elérnek ahhoz a témához, mely terén jóval kevésbé kompromisszumkész, és ami azt illeti, nem tűnik úgy, mintha Merchen képes lenne különösebben meggyőző érvek felsorakoztatására ilyen téren. Már ha nem utalgat...*
-Beszélj tisztán.
*Morran fel. Itt tényleg nincs senki, aki miatt óvatosan kéne fogalmazni, cserébe viszont Frandr nem is ért a szavakkal való trükközéshez, és az értelmét sem nagyon látja. Így ha Merchen valamiféle lehetőséget akar kínálni neki az elégtételre, akkor azt tisztán és érthetően hallani akarja a tündértől.
Ami pedig a ki-dolgozik-kinek részletkérdést illeti, még csak reakcióra sem igazán méltatja, ám ez csak részben lehet amiatt, hogy nem találja különösebben meggyőzőnek. A másik ok pedig az, hogy a szeme már pár másodperccel ezelőtt megakadt valamin a távolban, és rövidesen Merchen is észreveszi ugyanazt, amit ő.*
-Látom. Tartsd nyitva a szemed.
*Mondja elsötétülő hajszínnel, ahogy lassítva picit a tempón felveszi a sisakot, majd pajzsáért és fokosáért nyúl. Ha rajta múlik, óvatos tempóban haladnak tovább a jelenet felé, mely ahogy közelebb érnek, úgy válik fokozatosan egyre kivehetőbbé.*
-Rajtaütés. Nem történhetett olyan régen.
*Eltelt már jó pár óra, mióta legutóbb a kereskedőút ezen szakaszán jártak. És a rajtaütés maga is elég ideje történhetett, hogy már rátaláljanak a maradványokra a varjak...*
~Ló, hulla... De mi a többi?~ˇ
*Sok vér van a távolban, de valahogy nehéz beazonosítani a kisebb, a jelenetet borító darabkákat. És nem csak a helyszínt figyeli, hanem az erdőt is, hogy ne ő legyen a rajtaütés újabb áldozata.*
-Mi a szar...
*Hallhatja végül a tündér, mikor elég közel érnek, hogy minden beazonosítható legyen a helyszínen. Egy vérbe fagyott testű elf, és egy döglött ló... ez még önmagában egy egyszerű rajtaütésre utalna, habár az elf egyértelműen nem nyílvesszőbe, vagy kardvágásba halt bele. Ám a szétszórt farkasmaradványok - kisebb-nagyobb darabkák, mintha csak valami belülről felrobbantotta volna az állatot - már sokkal nehezebben értelmezhetők.*
-Tudsz valamiről, ami ezt tudná művelni egy állattal? Mágia, vagy mit tudom én.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem lehet alapból azt mondani, hogy Frandr különösebben nyitott a feladatra. Ami azt illeti, sokkal szivesen baszná át a Vihar Fiait, és tenné tönkre/tulajdonítaná el/adná át a Patkányoknak a doboz tartalmát. Vagy legalább megnézné, mi van benne, mert ha egy csomag tartalmát 'Senki emberfia' nem szemlélheti meg, akkor az vagy értékes, vagy elég veszélyes, hogy nem akarná a kalózbanda kezében tudni.
Ellenben Merchen meglehetősen meggyőzően érvel az ellenkező mellett, számukra érdektelennek kinyilvánítva a láda tartalmait. És valójában Frandrt tényelg nem érdekelné a dolog, ha nem a Vihar Kibaszott Fiainak kéne leszállítani azt. Mégis, bele kényszerül gondolni, hogy ő maga sem bízna egy ilyen fontosságú tárgyat idegenekre.*
-Figyelted a tisztet, mikor a kapitány ajánlatot tett?
*Kérdez végül rá tűnődő hangon, és látni rajta, hogy azért az is elgondolkoztatta, amit Merchen előzőlegesen mondott.*
-Ha nincs valami bazi titok, amit védeni akarnának, akkor a merénylettől se tartok annyira.
*És igaz ami igaz, Merchen maga is inkább hosszútávon ígérkezik hasznosnak. Nem valószínű, hogy érdekében állna a Vihar Fiainak eltenni őket láb alól.*
-Hát, nagyban megkönnyítené a dolgukat, az biztos.
*Vonja meg a vállát a kihajózásra. Viszont végül elérnek ahhoz a témához, mely terén jóval kevésbé kompromisszumkész, és ami azt illeti, nem tűnik úgy, mintha Merchen képes lenne különösebben meggyőző érvek felsorakoztatására ilyen téren. Már ha nem utalgat...*
-Beszélj tisztán.
*Morran fel. Itt tényleg nincs senki, aki miatt óvatosan kéne fogalmazni, cserébe viszont Frandr nem is ért a szavakkal való trükközéshez, és az értelmét sem nagyon látja. Így ha Merchen valamiféle lehetőséget akar kínálni neki az elégtételre, akkor azt tisztán és érthetően hallani akarja a tündértől.
Ami pedig a ki-dolgozik-kinek részletkérdést illeti, még csak reakcióra sem igazán méltatja, ám ez csak részben lehet amiatt, hogy nem találja különösebben meggyőzőnek. A másik ok pedig az, hogy a szeme már pár másodperccel ezelőtt megakadt valamin a távolban, és rövidesen Merchen is észreveszi ugyanazt, amit ő.*
-Látom. Tartsd nyitva a szemed.
*Mondja elsötétülő hajszínnel, ahogy lassítva picit a tempón felveszi a sisakot, majd pajzsáért és fokosáért nyúl. Ha rajta múlik, óvatos tempóban haladnak tovább a jelenet felé, mely ahogy közelebb érnek, úgy válik fokozatosan egyre kivehetőbbé.*
-Rajtaütés. Nem történhetett olyan régen.
*Eltelt már jó pár óra, mióta legutóbb a kereskedőút ezen szakaszán jártak. És a rajtaütés maga is elég ideje történhetett, hogy már rátaláljanak a maradványokra a varjak...*
~Ló, hulla... De mi a többi?~ˇ
*Sok vér van a távolban, de valahogy nehéz beazonosítani a kisebb, a jelenetet borító darabkákat. És nem csak a helyszínt figyeli, hanem az erdőt is, hogy ne ő legyen a rajtaütés újabb áldozata.*
-Mi a szar...
*Hallhatja végül a tündér, mikor elég közel érnek, hogy minden beazonosítható legyen a helyszínen. Egy vérbe fagyott testű elf, és egy döglött ló... ez még önmagában egy egyszerű rajtaütésre utalna, habár az elf egyértelműen nem nyílvesszőbe, vagy kardvágásba halt bele. Ám a szétszórt farkasmaradványok - kisebb-nagyobb darabkák, mintha csak valami belülről felrobbantotta volna az állatot - már sokkal nehezebben értelmezhetők.*
-Tudsz valamiről, ami ezt tudná művelni egy állattal? Mágia, vagy mit tudom én.
3319. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-31 23:18:37
Üzenet elküldve: 2023-01-31 23:18:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója//
-Hát Te vagy. *Pillant fel a földről a méretes ragadozóra. Hát még sem kellett, hogy ott pusztuljon. Az Ősök Szelleme tett róla, hogy a fenevad megmaradjon.
Feltápászkodva tartja tekintetét a bestián, de pontosan tudja, hogy amaz nem fogja őt bántani. Együvé vált lényük, s alighanem sorsuk is.*
-Skollhat. Így hívlak majd. Akár a farkast, ki ősatyáink történeteiben szerepel. Ki minduntalan a holdakat kergeti, de sosem tudja eldönteni, melyiket kapja el, így egyiket sem éri utol soha. Hehh.
*Végigborzong, ahogy megpróbálja magát. Nem megy. Rég volt már, hogy a hideg futkosott bőrén. Elvégre kósza lélek volt csupán az élők világában. Most pedig hús és vér, s nem kerüli már a hűvös.
Még mindig szédeleg. Bántja elméjét az élők világa. Az érzések, az illatok... Immáron nem vendég csupán más szeme világának tükrében.
Tenyerét az ajtóra helyezi, de nem löki be azonnal. Gyengének érzi magát, akár a harmat. Hátrapillant a farkasra, majd bátorítóan magához inti. Ahová ő megy, oda a farkasnak is mennie kell.
Kitárja az ajtót, kis híján be is esik rajta. Nem keres tekinteteket, nem nyitja szólásra száját. Azt, hogy Rorkir is a kunyhóban tartózkodik, fel sem fogja tán. Mögötte a hatalmas farkas lépdel szorosan, s meg is állapodik társa mellett.
Ő maga úgy ahogy van, mezítelen a földre támaszkodik, s meredten azt is bámulja. Táncolnak a fények körülötte, akár a barbárok a tűz körül. Lázálom-e ez, vagy a valóság? Még a dobokat is hallani véli... Nem, csak tulajdon vére buzog, saját szívének dobbanását érzi. Érzi a szívének dobbanását...*
-Vizet. *Hörgi, még mindig nem pillantva fel. Csupán egyik kezével keresi meg a farkast, mintha csak támaszték lenne számára. Meg kell várnia, míg ismét a maga ura lesz. Ki ily sokáig volt távol testétől s e világtól, nehezen szokik vissza belé.*
//Rorkir kunyhója//
-Hát Te vagy. *Pillant fel a földről a méretes ragadozóra. Hát még sem kellett, hogy ott pusztuljon. Az Ősök Szelleme tett róla, hogy a fenevad megmaradjon.
Feltápászkodva tartja tekintetét a bestián, de pontosan tudja, hogy amaz nem fogja őt bántani. Együvé vált lényük, s alighanem sorsuk is.*
-Skollhat. Így hívlak majd. Akár a farkast, ki ősatyáink történeteiben szerepel. Ki minduntalan a holdakat kergeti, de sosem tudja eldönteni, melyiket kapja el, így egyiket sem éri utol soha. Hehh.
*Végigborzong, ahogy megpróbálja magát. Nem megy. Rég volt már, hogy a hideg futkosott bőrén. Elvégre kósza lélek volt csupán az élők világában. Most pedig hús és vér, s nem kerüli már a hűvös.
Még mindig szédeleg. Bántja elméjét az élők világa. Az érzések, az illatok... Immáron nem vendég csupán más szeme világának tükrében.
Tenyerét az ajtóra helyezi, de nem löki be azonnal. Gyengének érzi magát, akár a harmat. Hátrapillant a farkasra, majd bátorítóan magához inti. Ahová ő megy, oda a farkasnak is mennie kell.
Kitárja az ajtót, kis híján be is esik rajta. Nem keres tekinteteket, nem nyitja szólásra száját. Azt, hogy Rorkir is a kunyhóban tartózkodik, fel sem fogja tán. Mögötte a hatalmas farkas lépdel szorosan, s meg is állapodik társa mellett.
Ő maga úgy ahogy van, mezítelen a földre támaszkodik, s meredten azt is bámulja. Táncolnak a fények körülötte, akár a barbárok a tűz körül. Lázálom-e ez, vagy a valóság? Még a dobokat is hallani véli... Nem, csak tulajdon vére buzog, saját szívének dobbanását érzi. Érzi a szívének dobbanását...*
-Vizet. *Hörgi, még mindig nem pillantva fel. Csupán egyik kezével keresi meg a farkast, mintha csak támaszték lenne számára. Meg kell várnia, míg ismét a maga ura lesz. Ki ily sokáig volt távol testétől s e világtól, nehezen szokik vissza belé.*
3318. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-31 17:19:03
Üzenet elküldve: 2023-01-31 17:19:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Most hogy már nyugodtabb a helyzet, a megbeszélt arany is gazdát cserél, hisz Merchen valóban az a fajta, aki ugyan ha sok dologhoz nem is tartja magát, az üzletet nagyra becsüli. Úgyhogy Frandr'd Gruad gyorsan gazdagodik 300 arannyal.
Annak rendje és módja szerint. A másik szavaira csak bólint, szerencsések voltak, Teysus biztosan vigyázott rájuk. Aztán más külön nem válaszol, hisz éppen igyekszik felsorolni röpke gondolatait, amik érvnek is kiválóan megfelelnek.*
-Őszintén? Kurvára nem érdekel mi van benne. El kell jutnia egyik helyről a másikra, lehet hogy griffszar van benne, vagy valaki régi ellensége, egy sokat érő hulla. Másfelől olyannyira nagyon durva dolog mégsemlehet, hogyha két idegenre rá merik bízni, akárhogy is fenyegetőznek Lanawin földje elég tágas, és kétlem hogy bárhol utolérnének.
*Feleli színtelen hangon, mert az az igazság hogy tényleg nem érdekli. No meg ezt következteti ki a saját logikájával, ami vagy igaz vagy nem. A cápák dolgára elmosolyodik.*
-Elmehetek egyedül is arra a helyre, ha tengeribeteg lennél, vagy csak félsz hogy mi történhet. Ha ott megdöglök akkor úgyis mindegy. *Vonja meg a vállát.* De akkor nem lenne ki elvégezze a következő munkát nekik.
*Hisz nyilván ha erre kerül a sor, akkor az azt jelenti, hogy sikerrel jártak.*
-Hallottad, hogy a városban nem találtak senkit aki megfelelő lenne. Másfelől ha el akarnának tenni láb alól, ahhoz nem hiszem hogy ki kellene hajózniuk hozzá.
*Úgy képzeli, hogy szinte bárhol következmények nélkül lefejezhetnék. Túl sok erőfeszítésnek tartaná, hogy így csalják lépre. A gyilkosos dologra nem nagyon tud mit mondani. Tényleg azok, és neki ezzel semmi baja. Jó ez így nem teljesen igaz, de alapvetően nyugodtan tud aludni éjszaka efelől.*
-Nincs kizárva hogy az is benne van a pakliban, mi van ha tényleg lépre akarnak csalni és akkor nyugodtan megölhetsz párat belőlük.
*Vigyorog vissza, bár ezzel talán korábbi szavait csorbítja némileg, nem hiszi hogy Frandr nem értené, hogy mire gondol a tündér.*
-És egyébként is nem nekik dolgoznál, hanem nekem. Vagy inkább velem, ha így jobban tetszik.
*Közben pedig beljebb haladhatnak az erdőben addig a pontig, amíg még nem kell feltétlen útvonalat változtatni attól függően, hogy hogy is alakul ez a társalgás. Merchen pedig mintha a szeme sarkából meglátna valami szokatlan a tájban, amire rá is mutat.*
-Látod azt ott?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Most hogy már nyugodtabb a helyzet, a megbeszélt arany is gazdát cserél, hisz Merchen valóban az a fajta, aki ugyan ha sok dologhoz nem is tartja magát, az üzletet nagyra becsüli. Úgyhogy Frandr'd Gruad gyorsan gazdagodik 300 arannyal.
Annak rendje és módja szerint. A másik szavaira csak bólint, szerencsések voltak, Teysus biztosan vigyázott rájuk. Aztán más külön nem válaszol, hisz éppen igyekszik felsorolni röpke gondolatait, amik érvnek is kiválóan megfelelnek.*-Őszintén? Kurvára nem érdekel mi van benne. El kell jutnia egyik helyről a másikra, lehet hogy griffszar van benne, vagy valaki régi ellensége, egy sokat érő hulla. Másfelől olyannyira nagyon durva dolog mégsemlehet, hogyha két idegenre rá merik bízni, akárhogy is fenyegetőznek Lanawin földje elég tágas, és kétlem hogy bárhol utolérnének.
*Feleli színtelen hangon, mert az az igazság hogy tényleg nem érdekli. No meg ezt következteti ki a saját logikájával, ami vagy igaz vagy nem. A cápák dolgára elmosolyodik.*
-Elmehetek egyedül is arra a helyre, ha tengeribeteg lennél, vagy csak félsz hogy mi történhet. Ha ott megdöglök akkor úgyis mindegy. *Vonja meg a vállát.* De akkor nem lenne ki elvégezze a következő munkát nekik.
*Hisz nyilván ha erre kerül a sor, akkor az azt jelenti, hogy sikerrel jártak.*
-Hallottad, hogy a városban nem találtak senkit aki megfelelő lenne. Másfelől ha el akarnának tenni láb alól, ahhoz nem hiszem hogy ki kellene hajózniuk hozzá.
*Úgy képzeli, hogy szinte bárhol következmények nélkül lefejezhetnék. Túl sok erőfeszítésnek tartaná, hogy így csalják lépre. A gyilkosos dologra nem nagyon tud mit mondani. Tényleg azok, és neki ezzel semmi baja. Jó ez így nem teljesen igaz, de alapvetően nyugodtan tud aludni éjszaka efelől.*
-Nincs kizárva hogy az is benne van a pakliban, mi van ha tényleg lépre akarnak csalni és akkor nyugodtan megölhetsz párat belőlük.
*Vigyorog vissza, bár ezzel talán korábbi szavait csorbítja némileg, nem hiszi hogy Frandr nem értené, hogy mire gondol a tündér.*
-És egyébként is nem nekik dolgoznál, hanem nekem. Vagy inkább velem, ha így jobban tetszik.
*Közben pedig beljebb haladhatnak az erdőben addig a pontig, amíg még nem kell feltétlen útvonalat változtatni attól függően, hogy hogy is alakul ez a társalgás. Merchen pedig mintha a szeme sarkából meglátna valami szokatlan a tájban, amire rá is mutat.*
-Látod azt ott?
3317. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-31 15:58:17
Üzenet elküldve: 2023-01-31 15:58:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója előtt//
*Az éjszaka nyomat hátra hagyja a frissen megébredt barbár. Kábultan indul el, de érzékei csak nem hagyják cserben, hiszen valahogy eljut az ajtóig. Onnan viszont már nem jut tovább. Testén az óriás farkas tetoválás sebesen vándorol körbe-körbe. Már talán szemmel is alig lehet követni, aztán egy erőteljes ugrás keretében egyszerűen kiszökken a férfi bőréről. Nagy erős alfa hím az, pont ugyanolyan, mint amilyet megszállt Yagnar szelleme. Megrázza magát, majd felvonyít, hogy aztán gazdája mellé gömbölyödjön, feltéve, ha nem zavarják meg, mert idegeneket látva felborzolja hátán a szőrt és baljósan vicsorog.*
//Rorkir kunyhója előtt//
*Az éjszaka nyomat hátra hagyja a frissen megébredt barbár. Kábultan indul el, de érzékei csak nem hagyják cserben, hiszen valahogy eljut az ajtóig. Onnan viszont már nem jut tovább. Testén az óriás farkas tetoválás sebesen vándorol körbe-körbe. Már talán szemmel is alig lehet követni, aztán egy erőteljes ugrás keretében egyszerűen kiszökken a férfi bőréről. Nagy erős alfa hím az, pont ugyanolyan, mint amilyet megszállt Yagnar szelleme. Megrázza magát, majd felvonyít, hogy aztán gazdája mellé gömbölyödjön, feltéve, ha nem zavarják meg, mert idegeneket látva felborzolja hátán a szőrt és baljósan vicsorog.*
3316. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-30 21:32:14
Üzenet elküldve: 2023-01-30 21:32:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Különösebb incidens nélkül kiérnek a szűkös utcák és részeg dokkmunkások közül. Attól függetlenül, hogy Amon Ruadh, vagy Arthenior a célpontja, ugyanaz az út vezeti vissza egyelőre, így van bőven ideje meghallgatni, hogy pontosan milyen ajánlattal is akar élni a tündér. Ám mielőtt újabb üzletet kötnének, úgy helyes, hogy a régit lezárják, ez pedig maradéktalanul meg is történik.*
-Szarabb is lehetett volna, ez igaz.
*Tesz engedményt most, hogy a pénz már az övén van biztonságban. Összességében egy kissé stresszes sétáért kiemelkedően jól lett megfizetve, ilyen téren nem érheti szó a ház elejét. A kérdés már csak az, hogy ezután elválnak-e útjaik, vagy együtt utaznak tovább a tharg földeken túl is.*
-Gondolom érveid is vannak.
*Mondja szárazon, mikor az felveti, hogy örülne a további társaságnak, és Merchen nem is várat magára, rögtön a piacról kezd beszélni. Szó mi szó, az általa festett kép tényleg olyasmi, amit normális esetben nem érdemes kihagyni... Frandr esetében viszont kérdéses, hogy mindez mennyire hat rá.
Nem vág viszont közbe, hagyja, hogy az folytassa érvelését. Jutalomként valami, ami megtetszik neki a piacról, vagy ha nem, még pár száz arany. És persze a téli unalom megszakítása.*
~Aranyos.~
-Pár dolgot, szép sorrendben. Egyrészt maga a munka. Szerinted mi lehet benne, amit ennyire titokban kell tartani? A "senki emberfia" azért elég erős megkötés.
*Kezdi csevegő stílusban. Miközben amaz válaszol, lehúzza fejéről sisakját, hogy fellélegezhessen kicsit, majd a fejfedőt a hóna alatt tartva halad tovább. Csak ha túljutottak ezen, akkor folytatja.*
-Másrészt nem tudom, te hogy vagy vele, de a magam részéről eddig valahányszor baszni hívott valaki, azt nem úgy tette, hogy "Gyere ki a tenger közepére, ahol senki sem fogja hallani a halálsikolyaidat a cápákon kívül." Akármik is a cápák.
*Hangja ugyanúgy csevegő, mint eddig, ám a komolytalanságnak amaz nyomát sem lelheti.*
-Szóval míg lehet, hogy téged megtart ágymelegítőnek, valahogy úgy érzem, rám más sors várna, ha Ligrid kapitány úgy döntene, hogy megszabadul pár szemtanútól.
*Látszik rajta, hogy valami kielégítő válaszra lesz itt szükség, ha Merchen a társaságára vágyik. Ám még nem fejezte be, mert ami azt illeti, van egy további, kevésbé praktikus fenntartása is.*
-Harmadrészt pedig a Vihar Fiai egy csapat hidegvérű, gyáva mészáros. Főleg a 'Csibéik'. Unaloműzésként kevésbé tudom elképzelni azt, hogy nekik dolgozzak, mint azt, hogy minddel lenyeletem a fogsorát.
*Ekkorra már hangja is megkomolyodott, és csak most fordul egyenesen a kereskedő felé, és pár másodpercnyi tűnődés után egy széles, kissé ijesztő mosolyra húzza a száját.*
-Győzz meg.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Különösebb incidens nélkül kiérnek a szűkös utcák és részeg dokkmunkások közül. Attól függetlenül, hogy Amon Ruadh, vagy Arthenior a célpontja, ugyanaz az út vezeti vissza egyelőre, így van bőven ideje meghallgatni, hogy pontosan milyen ajánlattal is akar élni a tündér. Ám mielőtt újabb üzletet kötnének, úgy helyes, hogy a régit lezárják, ez pedig maradéktalanul meg is történik.*
-Szarabb is lehetett volna, ez igaz.
*Tesz engedményt most, hogy a pénz már az övén van biztonságban. Összességében egy kissé stresszes sétáért kiemelkedően jól lett megfizetve, ilyen téren nem érheti szó a ház elejét. A kérdés már csak az, hogy ezután elválnak-e útjaik, vagy együtt utaznak tovább a tharg földeken túl is.*
-Gondolom érveid is vannak.
*Mondja szárazon, mikor az felveti, hogy örülne a további társaságnak, és Merchen nem is várat magára, rögtön a piacról kezd beszélni. Szó mi szó, az általa festett kép tényleg olyasmi, amit normális esetben nem érdemes kihagyni... Frandr esetében viszont kérdéses, hogy mindez mennyire hat rá.
Nem vág viszont közbe, hagyja, hogy az folytassa érvelését. Jutalomként valami, ami megtetszik neki a piacról, vagy ha nem, még pár száz arany. És persze a téli unalom megszakítása.*
~Aranyos.~
-Pár dolgot, szép sorrendben. Egyrészt maga a munka. Szerinted mi lehet benne, amit ennyire titokban kell tartani? A "senki emberfia" azért elég erős megkötés.
*Kezdi csevegő stílusban. Miközben amaz válaszol, lehúzza fejéről sisakját, hogy fellélegezhessen kicsit, majd a fejfedőt a hóna alatt tartva halad tovább. Csak ha túljutottak ezen, akkor folytatja.*
-Másrészt nem tudom, te hogy vagy vele, de a magam részéről eddig valahányszor baszni hívott valaki, azt nem úgy tette, hogy "Gyere ki a tenger közepére, ahol senki sem fogja hallani a halálsikolyaidat a cápákon kívül." Akármik is a cápák.
*Hangja ugyanúgy csevegő, mint eddig, ám a komolytalanságnak amaz nyomát sem lelheti.*
-Szóval míg lehet, hogy téged megtart ágymelegítőnek, valahogy úgy érzem, rám más sors várna, ha Ligrid kapitány úgy döntene, hogy megszabadul pár szemtanútól.
*Látszik rajta, hogy valami kielégítő válaszra lesz itt szükség, ha Merchen a társaságára vágyik. Ám még nem fejezte be, mert ami azt illeti, van egy további, kevésbé praktikus fenntartása is.*
-Harmadrészt pedig a Vihar Fiai egy csapat hidegvérű, gyáva mészáros. Főleg a 'Csibéik'. Unaloműzésként kevésbé tudom elképzelni azt, hogy nekik dolgozzak, mint azt, hogy minddel lenyeletem a fogsorát.
*Ekkorra már hangja is megkomolyodott, és csak most fordul egyenesen a kereskedő felé, és pár másodpercnyi tűnődés után egy széles, kissé ijesztő mosolyra húzza a száját.*
-Győzz meg.
3315. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-30 20:26:04
Üzenet elküldve: 2023-01-30 20:26:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Frandr mellett igazán biztonságban érzi magát, és ha minden jó megy, akkor hamar ki is érnek a kikötőből éppen arrafelé, amerről nemrég jöttek. A fák sűrűsödésével az esetleges kíváncsi szempárak is megszűnnek létezni, vagy legalábbis megritkulnka, és itt már nyugodtan mer lassítani is, meg beszélni is. No meg persze az erszényébe nyúlni. Elő is veszi a kis bőrzacskót, amiben 300 arany van, és a másik felé indul hogy odaadja neki. *
-Itt is van. Én állom a szavam cimbora, vigyáztál a seggemre úgyhogy megérdemled. Bár.. Szerencsére nem volt túl vészes a helyzet.
*Halkan elkacagja magát, mintegy megkönnyebbülésében.*
-De reméltem, hogy velem tartasz még erre kis kitérőre a városba meg vissza.
*Vezeti fel a dolgot, hisz jól tudja, hogy alapvetően nem ebben egyeztek meg, mégis úgy gondolja, hogy valamennyire összeszoktak már, és tényleg úgy látja, hogy a másiknak megvannak a kellő képességei hogy bármilyen haramiát kettéhasítson egy szempillantás alatt.*
-Az a piac. Amiről ott beszéltek. Felfoghatatlan kincsek lehetnek ott! Varázsfegyverek is akár, páncélok amiktől gyorsabban forgatod a kardod, amulettek amik megvédenek az ártó mágiától! Persze pontosan nem tudom de.. Erről a legtöbben csak pletykálkodnak a krimóknak, hogy egyszer volt egy nagybátja akinek a nagyapja mesélte hogy látta messziről.
*Magyarázza a férfinek, és látszik rajta hogy azért a rajongása őszinte.*
-Tarts velem és neked is szerzünk onnan bármit, amit a lehetőségeink engednek és szeretnéd. Ha meg semmi nem lesz ott, amit megjegyzem erősen kétlek, akkor lapul még pár száz aranyan a tarsolyomban.
*Meglapogatja az erszényét. Bár igazából nem tervez több aranyat adni a harcosnak, így is igazán elit testőri fizetést kap, és Merchen szemében lassan már inkább megpróbálja a szerencséjét egyedül. De azért jobban örülne ha nem kellene.*
-No meg amúgy is semmi dolgod odahaza, láttam ám rajtad hogy unatkoztál.
*Igazából ez csak amolyan blöff, a fafaragásból következtet erre.*
-Na mit mondasz?
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.30 20:26:57
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Frandr mellett igazán biztonságban érzi magát, és ha minden jó megy, akkor hamar ki is érnek a kikötőből éppen arrafelé, amerről nemrég jöttek. A fák sűrűsödésével az esetleges kíváncsi szempárak is megszűnnek létezni, vagy legalábbis megritkulnka, és itt már nyugodtan mer lassítani is, meg beszélni is. No meg persze az erszényébe nyúlni. Elő is veszi a kis bőrzacskót, amiben 300 arany van, és a másik felé indul hogy odaadja neki. *
-Itt is van. Én állom a szavam cimbora, vigyáztál a seggemre úgyhogy megérdemled. Bár.. Szerencsére nem volt túl vészes a helyzet.
*Halkan elkacagja magát, mintegy megkönnyebbülésében.*
-De reméltem, hogy velem tartasz még erre kis kitérőre a városba meg vissza.
*Vezeti fel a dolgot, hisz jól tudja, hogy alapvetően nem ebben egyeztek meg, mégis úgy gondolja, hogy valamennyire összeszoktak már, és tényleg úgy látja, hogy a másiknak megvannak a kellő képességei hogy bármilyen haramiát kettéhasítson egy szempillantás alatt.*
-Az a piac. Amiről ott beszéltek. Felfoghatatlan kincsek lehetnek ott! Varázsfegyverek is akár, páncélok amiktől gyorsabban forgatod a kardod, amulettek amik megvédenek az ártó mágiától! Persze pontosan nem tudom de.. Erről a legtöbben csak pletykálkodnak a krimóknak, hogy egyszer volt egy nagybátja akinek a nagyapja mesélte hogy látta messziről.
*Magyarázza a férfinek, és látszik rajta hogy azért a rajongása őszinte.*
-Tarts velem és neked is szerzünk onnan bármit, amit a lehetőségeink engednek és szeretnéd. Ha meg semmi nem lesz ott, amit megjegyzem erősen kétlek, akkor lapul még pár száz aranyan a tarsolyomban.
*Meglapogatja az erszényét. Bár igazából nem tervez több aranyat adni a harcosnak, így is igazán elit testőri fizetést kap, és Merchen szemében lassan már inkább megpróbálja a szerencséjét egyedül. De azért jobban örülne ha nem kellene.*
-No meg amúgy is semmi dolgod odahaza, láttam ám rajtad hogy unatkoztál.
*Igazából ez csak amolyan blöff, a fafaragásból következtet erre.*
-Na mit mondasz?
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.30 20:26:57
3314. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-30 18:45:32
Üzenet elküldve: 2023-01-30 18:45:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója előtt//
*Zsong a feje, ahogy négykézláb igyekszik feltápászkodni a hideg földről. Megtántorodik, ahogy lábra áll, s kikerekedett szemekkel pillant körbe, akár egy tébolyult. Látja a farkas maradványait, s a férfit, akit megölt, hogy ő élhessen. Az úrnő meg nem született gyermeke, az utazó, a farkas... Már most több életet vett el, mint amennyit fizetni érdemes a létért. De nem, ezt nem ő tette... Nem tehetett mást. Aki az Ősök Útját tapodja, nagy árat kell fizessen.
Végigpillant kezein, majd hús-vér valóján. Igen, ez valóban ő. Tulajdon bőrén érzi a hűvös szellőt, tulajdon tüdejében a levegőt, mit beszív... De nincs minden rendben, érzi. Látja a farkast testén, s tudja, ugyanaz ez az árny, kinek testét megszállta. Nem tudja még, az Ősök akarata miben áll, mi a céljuk mindezzel, de egy dolgot tud. Itt nem maradhat.
Fut. Rohan, ahogy csak bír, bár meg kell hagyni, elszokott tőle. Az utóbbi időt négy lábon töltötte. Az erdő fenevadjaként egészen más érzés volt megtenni e távot, mint most, csupaszon és két lábon. De nem áll meg. Még akkor sem, mikor elbotolva hasal el a földön. Felkapaszkodik, s rohanvást folytatja útját a kunyhó felé.*
-Valami... Valami nem jó. *Hangja rekedten cseng, s eszébe jut, mily régen szólalt is meg. Saját hangja szinte idegen füleinek.
Hullámzó mellkassal ernyed össze az ajtó előtt. Érzi, valami nem jó. Valami nincs a helyén. Valami történni fog, s nem akarja, hogy Rheia igya meg a levét. Itt fogja átvészelni a kunyhó előtt, összeszorított fogakkal.*
//Rorkir kunyhója előtt//
*Zsong a feje, ahogy négykézláb igyekszik feltápászkodni a hideg földről. Megtántorodik, ahogy lábra áll, s kikerekedett szemekkel pillant körbe, akár egy tébolyult. Látja a farkas maradványait, s a férfit, akit megölt, hogy ő élhessen. Az úrnő meg nem született gyermeke, az utazó, a farkas... Már most több életet vett el, mint amennyit fizetni érdemes a létért. De nem, ezt nem ő tette... Nem tehetett mást. Aki az Ősök Útját tapodja, nagy árat kell fizessen.
Végigpillant kezein, majd hús-vér valóján. Igen, ez valóban ő. Tulajdon bőrén érzi a hűvös szellőt, tulajdon tüdejében a levegőt, mit beszív... De nincs minden rendben, érzi. Látja a farkast testén, s tudja, ugyanaz ez az árny, kinek testét megszállta. Nem tudja még, az Ősök akarata miben áll, mi a céljuk mindezzel, de egy dolgot tud. Itt nem maradhat.
Fut. Rohan, ahogy csak bír, bár meg kell hagyni, elszokott tőle. Az utóbbi időt négy lábon töltötte. Az erdő fenevadjaként egészen más érzés volt megtenni e távot, mint most, csupaszon és két lábon. De nem áll meg. Még akkor sem, mikor elbotolva hasal el a földön. Felkapaszkodik, s rohanvást folytatja útját a kunyhó felé.*
-Valami... Valami nem jó. *Hangja rekedten cseng, s eszébe jut, mily régen szólalt is meg. Saját hangja szinte idegen füleinek.
Hullámzó mellkassal ernyed össze az ajtó előtt. Érzi, valami nem jó. Valami nincs a helyén. Valami történni fog, s nem akarja, hogy Rheia igya meg a levét. Itt fogja átvészelni a kunyhó előtt, összeszorított fogakkal.*
3313. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-30 17:32:31
Üzenet elküldve: 2023-01-30 17:32:31
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útját keresztezvén//
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Yagnar sorsa beteljesül, ahogy a szerencsétlen utazóé is. Ahogy a férfi kileheli a lelkét úgy járja át Yagnar testét egyre erőteljesebben az életenergia. Teste újjászületik a farkasból, pont ahogy a csirke kell ki a tojásból. A vaskos bunda megreped, és a véres átalakulás megkezdődik, ami nem éppen kellemes. Csak az istenek tudhatják, hogy ez mennyi időbe telt, de egyszer ez is befejeződik. Yagnar pedig eszméletlenül rogy össze a hideg földön. Mire legközelebb magához tér, már kezd kitisztulni a feje. Mintha egy álom lett volna csupán ami történt, de a vérbe fagyott tettem, meg a szétszórt farkas maradványok másra engednek következtetni. Ahogyan azt már megszokhatta most is teljesen pucér, vagyis inkább majdnem, mert testén óriási fekete tetoválásként egy farkas látható. Talán még most nem is észrevehetően, de ez a farkas vándorol a férfi testén, mint egy gonosz árny.*
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Yagnar sorsa beteljesül, ahogy a szerencsétlen utazóé is. Ahogy a férfi kileheli a lelkét úgy járja át Yagnar testét egyre erőteljesebben az életenergia. Teste újjászületik a farkasból, pont ahogy a csirke kell ki a tojásból. A vaskos bunda megreped, és a véres átalakulás megkezdődik, ami nem éppen kellemes. Csak az istenek tudhatják, hogy ez mennyi időbe telt, de egyszer ez is befejeződik. Yagnar pedig eszméletlenül rogy össze a hideg földön. Mire legközelebb magához tér, már kezd kitisztulni a feje. Mintha egy álom lett volna csupán ami történt, de a vérbe fagyott tettem, meg a szétszórt farkas maradványok másra engednek következtetni. Ahogyan azt már megszokhatta most is teljesen pucér, vagyis inkább majdnem, mert testén óriási fekete tetoválásként egy farkas látható. Talán még most nem is észrevehetően, de ez a farkas vándorol a férfi testén, mint egy gonosz árny.*
3312. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-30 10:59:00
Üzenet elküldve: 2023-01-30 10:59:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Valószínűleg csak a szeme csalta meg őt kint a parton, mivel hogy, jelzés nem érkezett vissza a hullámokon hánykolódó nőtől. Reméli, nem látta senki, hogy egy csapat vizen lebegő hullának kiáltozik.
Így hát visszatér a Vaserdőbe és szokásához híven tesz egy hatalmas, felesleges elkerülőt, hogy még véletlenül se találkozzon az anyjával. *
Így hát visszatér a Vaserdőbe és szokásához híven tesz egy hatalmas, felesleges elkerülőt, hogy még véletlenül se találkozzon az anyjával. *
3311. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-28 10:51:24
Üzenet elküldve: 2023-01-28 10:51:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Roppant kínos, hogy épp egy tolvajtól lopnak, de nem lehetetlen. Ő maga túl sokat foglalkozott a zenével, amiben még ha elfogultak is vagyunk csak az átlagot súrolja. Új célokat kell hát kitűznie maga elé, régi álmok, melyeket mindig is szeretett volna megvalósítani, de csak most kezdenek a felszínre törni régi vágyai. A tolvajjal való találkozása felnyitja szemét és végleges elhatározásra szánja el magát. A gondolatok és érzelmek kavarodásából felocsúdva már az erdőség végén találja magát. A fák sűrűjét lassan szántóföldek váltják fel.*
3310. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-27 09:51:58
Üzenet elküldve: 2023-01-27 09:51:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója//
*Rheia reakcióját csak megmosolyogja, néha ő maga is elfelejti hogy mi az illendő. Vagy nem felejti el, csak azt hogy kellene, hogy érdekelje őt vagy mi. *
-Mi történt?
*Igazából teljesen fölösleges a kérdés, hisz a nő láthatóan folytatja a beszédet, de Rorkir már ég a kíváncsiságtól, hogy miről is van itt szó. Mi bolygathatta fel ennyire a másikat, mire fel ez a viselkedés mikor korábban nem volt rá jellemző. Igazából kifejezetten tetszik neki, hogy ilyen tüzes. Aztán a hallottakon igencsak meglepődik. Szinte rögtön vissza is akar kérdezni, hogy akkor túlélte-e Yagnar, de hamar jön a fekete leves. Egy darabig nem is szól a férfi, csak komoran néz. Nem a szomorúságtól, sokkal inkább próbálja agya rozsdás fogaskerekeit működésre bírni.*
-Nem tudom melyik döbbent meg jobban.
*Egy kicsit járkálni kezd, mintha ez segítene a gondolkodásban.*
-Azt mondod egy farkas képében jött el hozzád? Tehát meghalt. Hmmm. A vérmennyiség alapján igen, ez könnyen előfordulhatott.
*Próbál visszaemlékezni a bódult, mérgezett állapotából mire is emlékszik.*
-És farkasként jelent meg neked! Hát ez nagyszerű!
*Persze nem az a nagyszerű hogy meghalt.*
-Akkor olyan erős szelleme lehetett, hogy nem tudta csak úgy elhagyni a világot. Vagy talán.. Vagy talán olyan befejezetlen ügye maradt, ami miatt nem ülhet tort az őseivel. Végül is lenne értelme.
*Látszik azért hogy ugyan nem feltétlen a logika mentén, de a szokásaik útján megtalálja a kapcsolatot.*
-Mintha láttam is volna kint nyomokat. Ez mindent megmagyaráz.
*Mondja és újra felderül az arca.*
-Rheia! Ne csüggedj ! Ez jó dolog.
*És látszik is rajta, hogy talán a nő számára furcsának tűnően boldog lett Rorkir a hírtől.*
-Na és mit mondott? Nem kellene megkeresnünk? Vagy mit akarsz tenni, min töröd a fejed?
*Közben az is eszébe jut, hogy talán nem tetszett neki amit Yagnar mondott. No meg honnan tudnák, hogy tényleg Yagnar az és nem valami ártó szándékú szellem, aki így akarja Rheiát tévútra és halálba csalni, de végül ezt nem mondja ki hangosan.*
-Bosszút állnál érte, és értem? Mert ha így van hát.. Én éppen ráérek!
//Rorkir kunyhója//
*Rheia reakcióját csak megmosolyogja, néha ő maga is elfelejti hogy mi az illendő. Vagy nem felejti el, csak azt hogy kellene, hogy érdekelje őt vagy mi. *
-Mi történt?
*Igazából teljesen fölösleges a kérdés, hisz a nő láthatóan folytatja a beszédet, de Rorkir már ég a kíváncsiságtól, hogy miről is van itt szó. Mi bolygathatta fel ennyire a másikat, mire fel ez a viselkedés mikor korábban nem volt rá jellemző. Igazából kifejezetten tetszik neki, hogy ilyen tüzes. Aztán a hallottakon igencsak meglepődik. Szinte rögtön vissza is akar kérdezni, hogy akkor túlélte-e Yagnar, de hamar jön a fekete leves. Egy darabig nem is szól a férfi, csak komoran néz. Nem a szomorúságtól, sokkal inkább próbálja agya rozsdás fogaskerekeit működésre bírni.*
-Nem tudom melyik döbbent meg jobban.
*Egy kicsit járkálni kezd, mintha ez segítene a gondolkodásban.*
-Azt mondod egy farkas képében jött el hozzád? Tehát meghalt. Hmmm. A vérmennyiség alapján igen, ez könnyen előfordulhatott.
*Próbál visszaemlékezni a bódult, mérgezett állapotából mire is emlékszik.*
-És farkasként jelent meg neked! Hát ez nagyszerű!
*Persze nem az a nagyszerű hogy meghalt.*
-Akkor olyan erős szelleme lehetett, hogy nem tudta csak úgy elhagyni a világot. Vagy talán.. Vagy talán olyan befejezetlen ügye maradt, ami miatt nem ülhet tort az őseivel. Végül is lenne értelme.
*Látszik azért hogy ugyan nem feltétlen a logika mentén, de a szokásaik útján megtalálja a kapcsolatot.*
-Mintha láttam is volna kint nyomokat. Ez mindent megmagyaráz.
*Mondja és újra felderül az arca.*
-Rheia! Ne csüggedj ! Ez jó dolog.
*És látszik is rajta, hogy talán a nő számára furcsának tűnően boldog lett Rorkir a hírtől.*
-Na és mit mondott? Nem kellene megkeresnünk? Vagy mit akarsz tenni, min töröd a fejed?
*Közben az is eszébe jut, hogy talán nem tetszett neki amit Yagnar mondott. No meg honnan tudnák, hogy tényleg Yagnar az és nem valami ártó szándékú szellem, aki így akarja Rheiát tévútra és halálba csalni, de végül ezt nem mondja ki hangosan.*
-Bosszút állnál érte, és értem? Mert ha így van hát.. Én éppen ráérek!
3309. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-27 08:47:20
Üzenet elküldve: 2023-01-27 08:47:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha éppen nem a szokásos ámokfutásában lenne, akkor feltehetően rendkívül jól szórakozna azon ahogy Rorkir jegyzetei egyikét tanulmányozza. Karheia viszont a tőle talán már megszokott módon heves, feldúlt, aggódó gondolatok cikáznak elméjében. Mostanság egészen kezdi megszokni ezt a feldúlt állapotot, bár azért mégis reménykedik abban, hogy képes lesz egyszer megnyugodni újra.*
- Ejnye!
*Tenyerét összecsapva zökkenti ki a férfit, és néz rá szigorúan.*
- Micsoda beszéd ez?
*Egy pillanatra őszintén felháborodik, talán mert kevés időt töltött népe társaságában, és egészen elszokott a barbár férfiak nyers kommunikációjától.
Hirtelen leküzdi a kettejük között teremtődött távolságot, és férfi kezeit sajátjai közé fogva mélyen a szemeibe néz.*
- Nem fogod elhinni mi történt. Egy kicsit én sem hiszem el.
*Nehezére esik beszélni, már megint. Keresi a szavakat, a megfelelő módot arra, hogy belekezdjen, végül nagy levegőt véve elhatározza magát, hogy csak úgy beszélni kezd.*
- Találkoztam vele. Yagnarral.
*Állkapcsa megfeszül, hiszen elsőre örömtelinek tűnő híre mégsem csal vidámságot arcára.*
- Farkasként jött el hozzám.
*Attól nem tart, hogy Rorkir őrültnek tartaná, mert biztos abban, hogy a barbár férfi bármit elhinne neki, aki egyedül kételkedik Karheia elmeállapotában, az Karheia maga.*
- Kétség sem fér hozzá, meghalt.
*A szíve belesajdul, hogy ezt el kell mondania.*
- De talán van mód arra, hogy ezen változtassunk.
*Ki sem kell valójában mondania, a férfi kérdésére csak biccent, a barbár ezzel meg is válaszolta, hogy mit kell tenniük nekik és Yagnarnak is.*
- Eddig itt volt, nem tudom most hova kószál el.
*Az ablak felé pillant, a fák árnyékában semmi sem motoszkál, különösen nem egy értelmes tekintetű vadállat. Még a kard is megcsillan beszédük nyomán, Karheiát pedig átjárja az csodálat.*
- Még sosem voltunk ilyen közel Őseinkhez, Rorkir. Ez most más, valami nagy készülődik Szellemeink csarnokában. Sorsdöntő, talán.
//Rorkir kunyhója//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha éppen nem a szokásos ámokfutásában lenne, akkor feltehetően rendkívül jól szórakozna azon ahogy Rorkir jegyzetei egyikét tanulmányozza. Karheia viszont a tőle talán már megszokott módon heves, feldúlt, aggódó gondolatok cikáznak elméjében. Mostanság egészen kezdi megszokni ezt a feldúlt állapotot, bár azért mégis reménykedik abban, hogy képes lesz egyszer megnyugodni újra.*
- Ejnye!
*Tenyerét összecsapva zökkenti ki a férfit, és néz rá szigorúan.*
- Micsoda beszéd ez?
*Egy pillanatra őszintén felháborodik, talán mert kevés időt töltött népe társaságában, és egészen elszokott a barbár férfiak nyers kommunikációjától.
Hirtelen leküzdi a kettejük között teremtődött távolságot, és férfi kezeit sajátjai közé fogva mélyen a szemeibe néz.*
- Nem fogod elhinni mi történt. Egy kicsit én sem hiszem el.
*Nehezére esik beszélni, már megint. Keresi a szavakat, a megfelelő módot arra, hogy belekezdjen, végül nagy levegőt véve elhatározza magát, hogy csak úgy beszélni kezd.*
- Találkoztam vele. Yagnarral.
*Állkapcsa megfeszül, hiszen elsőre örömtelinek tűnő híre mégsem csal vidámságot arcára.*
- Farkasként jött el hozzám.
*Attól nem tart, hogy Rorkir őrültnek tartaná, mert biztos abban, hogy a barbár férfi bármit elhinne neki, aki egyedül kételkedik Karheia elmeállapotában, az Karheia maga.*
- Kétség sem fér hozzá, meghalt.
*A szíve belesajdul, hogy ezt el kell mondania.*
- De talán van mód arra, hogy ezen változtassunk.
*Ki sem kell valójában mondania, a férfi kérdésére csak biccent, a barbár ezzel meg is válaszolta, hogy mit kell tenniük nekik és Yagnarnak is.*
- Eddig itt volt, nem tudom most hova kószál el.
*Az ablak felé pillant, a fák árnyékában semmi sem motoszkál, különösen nem egy értelmes tekintetű vadállat. Még a kard is megcsillan beszédük nyomán, Karheiát pedig átjárja az csodálat.*
- Még sosem voltunk ilyen közel Őseinkhez, Rorkir. Ez most más, valami nagy készülődik Szellemeink csarnokában. Sorsdöntő, talán.
3308. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:12:08
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:12:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Irány haza//
*Azt hihetné az ember, aki ennyi helyen járt már Lanawin földjén, hozzá van szokva az utazáshoz. Nae azonban hiába a több évtizednyi kutyagolás meg lovaglás, még mindig szívből rühelli a dolgot, valahogy sohasem sikerült igazán megszoknia. Pedig idő, na az aztán volt rá bőven.
Milyen távolinak is tűnik már, mikor Ithammel városról városra jártak, mintha legalább ezer esztendő telt volna el azóta. Furcsa belegondolni, hogy az a fegyelmezetlen pukkancs is ő volt egykoron, bizonyára egymásra sem ismernének, ha összefutna vele.
A kikötő hangjai, a tenger zúgása, és az az orrfacsaró halszag egyre halványodik, ahogy folytatja útját a szántóföldek felé.*
*Azt hihetné az ember, aki ennyi helyen járt már Lanawin földjén, hozzá van szokva az utazáshoz. Nae azonban hiába a több évtizednyi kutyagolás meg lovaglás, még mindig szívből rühelli a dolgot, valahogy sohasem sikerült igazán megszoknia. Pedig idő, na az aztán volt rá bőven.
Milyen távolinak is tűnik már, mikor Ithammel városról városra jártak, mintha legalább ezer esztendő telt volna el azóta. Furcsa belegondolni, hogy az a fegyelmezetlen pukkancs is ő volt egykoron, bizonyára egymásra sem ismernének, ha összefutna vele.
A kikötő hangjai, a tenger zúgása, és az az orrfacsaró halszag egyre halványodik, ahogy folytatja útját a szántóföldek felé.*
3307. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-25 22:42:02
Üzenet elküldve: 2023-01-25 22:42:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Frandr, Merchen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Hát, sajna nincs mit.
*Vonja meg a vállát. Valójában akármennyire is ragaszkodott hozzá a fizetség megtárgyalásánál, hogy amaz ne bassza át, ez inkább elvből és pragmatikusságból van, mint amiatt, hogy annyira kötődne az aranyhoz. Nincs sok minden, vagy mindenki, akire költhetne, így a pénz leginkább az alkoholizmusát szokta finanszírozni.
Ahogy a tündér egy kissé megkínzott hasonlattal próbálja szemléltetni a kereskedőpartnereket illető elvárásait, látszik Frandr arcán, hogy annyira azért nincs lenyűgözve, pedig annyira azért amaz nem áll távol a valóságtól.*
-Az első mindig a megbízhatóság, de nyilván ha egy egekig érő faszról van szó, akkor nem akkora örömmel állok oda mellé nyílfogónak.
*Persze van valami a bajtársiasságban, és abban, hogy egy pár másik emberrel egymástól függenek az életeik, ami segít az összekovácsolódásban. Talán ha mélyebb, filozofikusabb (vagy épp részegebb) elme lenne, eltűnődne rajta, hogy egy véres csatatéren szoros barátságokat szerez az ember, míg ahogy a tündér is mondta, az elvileg kölcsönösen előnyös kereskedésben a sikerrel kéz a kézben jár az ellenségek szerzése.
Jelenlegi állapotában viszont inkább a kézenfekvőbb témákkal foglalkozik. Vagyis foglalkozna, mert úgy tűnik, Merchen lassacskán már kibeszélte magát, és nincs kedve tovább szaporítani a szót, ami neki is tökéletesen megfelel. Jobban tud fókuszálni a környezetére így, és habár sokan túlzott óvatosságnak tartanák azt, hogy ilyen szinten harcra kész módba áll át az Erdőségbe beérve, úgy tűnik, útitársa nem ezek közé tartozik.*
-Egyetértek.
*Hangja picit fémesebb, tompább hangot ölt a sodronymaszk mögül, mely arcából csak aktívan figyelő szempárját engedik látni. Lassít picit a tempón a másik kérésének engedve, és fejét gyakrabban forgatva kompenzál sisakja által csökkentett látószögéért, miközben felbérlőjével együtt halad a Kikötő felé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Hát, sajna nincs mit.
*Vonja meg a vállát. Valójában akármennyire is ragaszkodott hozzá a fizetség megtárgyalásánál, hogy amaz ne bassza át, ez inkább elvből és pragmatikusságból van, mint amiatt, hogy annyira kötődne az aranyhoz. Nincs sok minden, vagy mindenki, akire költhetne, így a pénz leginkább az alkoholizmusát szokta finanszírozni.
Ahogy a tündér egy kissé megkínzott hasonlattal próbálja szemléltetni a kereskedőpartnereket illető elvárásait, látszik Frandr arcán, hogy annyira azért nincs lenyűgözve, pedig annyira azért amaz nem áll távol a valóságtól.*
-Az első mindig a megbízhatóság, de nyilván ha egy egekig érő faszról van szó, akkor nem akkora örömmel állok oda mellé nyílfogónak.
*Persze van valami a bajtársiasságban, és abban, hogy egy pár másik emberrel egymástól függenek az életeik, ami segít az összekovácsolódásban. Talán ha mélyebb, filozofikusabb (vagy épp részegebb) elme lenne, eltűnődne rajta, hogy egy véres csatatéren szoros barátságokat szerez az ember, míg ahogy a tündér is mondta, az elvileg kölcsönösen előnyös kereskedésben a sikerrel kéz a kézben jár az ellenségek szerzése.
Jelenlegi állapotában viszont inkább a kézenfekvőbb témákkal foglalkozik. Vagyis foglalkozna, mert úgy tűnik, Merchen lassacskán már kibeszélte magát, és nincs kedve tovább szaporítani a szót, ami neki is tökéletesen megfelel. Jobban tud fókuszálni a környezetére így, és habár sokan túlzott óvatosságnak tartanák azt, hogy ilyen szinten harcra kész módba áll át az Erdőségbe beérve, úgy tűnik, útitársa nem ezek közé tartozik.*
-Egyetértek.
*Hangja picit fémesebb, tompább hangot ölt a sodronymaszk mögül, mely arcából csak aktívan figyelő szempárját engedik látni. Lassít picit a tempón a másik kérésének engedve, és fejét gyakrabban forgatva kompenzál sisakja által csökkentett látószögéért, miközben felbérlőjével együtt halad a Kikötő felé.*
3306. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-25 21:25:01
Üzenet elküldve: 2023-01-25 21:25:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Frandr, Merchen//
*Halkan felkacag a harcos szavain és egyetértően bólogat párszor.*
-Ugyan kérlek. Nem magam hordanám, jó pénzért adnám el természetesen.
*Ravaszul villan a szeme a férfi felé, majd vissza az előttük álló útra, ami egyébként lassacskán már a Kikötői erdőség területe lehet.*
-Hát remélem hogy fognak nekem örülni. Jó ez nem igaz. Nem kell, hogy örüljenek. Felőlem utálhatnak is, csak ne verjenek át és fizessenek ki. Ez a legtöbb amit elvárok bármilyen üzleti helyzetben. Kicsit olyan ez, mint a csatározás nem? Nem kell, hogy aki melletted áll a barátod legyen, csak tartsa fel a pajzsot ha repül feléd egy nyíl vagy mi.
*Azért látszik, hogy a hasonlatot igyekezett jól megfogni, magában a harcok mikéntjében egyáltalán nem jártas. Legfeljebb fogadni szokott az ilyesmire, és sosem nézi magukat a mérkőzéseket.*
-Hogy mi keserítette el a viszonyt?
*Nagy levegőt vesz, és egy darabig nem is felel.*
-Azt hiszem a kikötői népség önálló akart lenni, de talán majd térjünk vissza rá egy sör mellett a meló után.
*Akkor biztosan könnyebben tudna erről mesélni, no meg persze elég mély téma ez ahhoz, hogy csak úgy letudják ezt pár szóban. Meg aztán le is lassít egy kicsit.*
-Frandr, tényleg nem tudom annyira az utat. Itt már kicsit óvatosabban haladhatnánk, mit gondolsz?
*Halkan felkacag a harcos szavain és egyetértően bólogat párszor.*
-Ugyan kérlek. Nem magam hordanám, jó pénzért adnám el természetesen.
*Ravaszul villan a szeme a férfi felé, majd vissza az előttük álló útra, ami egyébként lassacskán már a Kikötői erdőség területe lehet.*
-Hát remélem hogy fognak nekem örülni. Jó ez nem igaz. Nem kell, hogy örüljenek. Felőlem utálhatnak is, csak ne verjenek át és fizessenek ki. Ez a legtöbb amit elvárok bármilyen üzleti helyzetben. Kicsit olyan ez, mint a csatározás nem? Nem kell, hogy aki melletted áll a barátod legyen, csak tartsa fel a pajzsot ha repül feléd egy nyíl vagy mi.
*Azért látszik, hogy a hasonlatot igyekezett jól megfogni, magában a harcok mikéntjében egyáltalán nem jártas. Legfeljebb fogadni szokott az ilyesmire, és sosem nézi magukat a mérkőzéseket.*
-Hogy mi keserítette el a viszonyt?
*Nagy levegőt vesz, és egy darabig nem is felel.*
-Azt hiszem a kikötői népség önálló akart lenni, de talán majd térjünk vissza rá egy sör mellett a meló után.
*Akkor biztosan könnyebben tudna erről mesélni, no meg persze elég mély téma ez ahhoz, hogy csak úgy letudják ezt pár szóban. Meg aztán le is lassít egy kicsit.*
-Frandr, tényleg nem tudom annyira az utat. Itt már kicsit óvatosabban haladhatnánk, mit gondolsz?
3305. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-25 12:00:34
Üzenet elküldve: 2023-01-25 12:00:34
ÚJ
![>Thornwÿn Taëdryn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12239_1670080286_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Összezárul a fogsor a torkán. Meleget érez, forróságot. Majd jön a hideg semmi.
Ki tudja, füle hallotta-e még a farkas fájdalmas vonyítását. Azt mondják, előbb a látás, szaglás távozik, és legutolsóként a hallás, közvetlenül a Lélek előtt...
Így végzi be tehát Thornwÿn Taëdryn, a Taëdrynek egyik fia. Nem kard által, mint a legtöbbjük. Egy szőrös fenevad tépi szét az erdőben, ahol senki sem látja. *
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Összezárul a fogsor a torkán. Meleget érez, forróságot. Majd jön a hideg semmi.
Ki tudja, füle hallotta-e még a farkas fájdalmas vonyítását. Azt mondják, előbb a látás, szaglás távozik, és legutolsóként a hallás, közvetlenül a Lélek előtt...
Így végzi be tehát Thornwÿn Taëdryn, a Taëdrynek egyik fia. Nem kard által, mint a legtöbbjük. Egy szőrös fenevad tépi szét az erdőben, ahol senki sem látja. *
3304. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-25 11:53:50
Üzenet elküldve: 2023-01-25 11:53:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A következő pillanatokban bizonyára megérzi majd a diadal ízét, mi itt most a vérben és a húsban áll. Buzogó vére úgy dübög füleiben, mint a sámándobok, s szinte érzi, miképp állják körbe vergődő párosukat az Ősök lelkei. A vörös függöny szemére ereszkedik. Vérszomj.
Addig marcangolja a férfit, míg élet parázslik benne. Csak egy pillanatra vonít fel a vállát érő, tompa fájdalom érzésére, mit a mellső lába fölé fúródó tőr vállt ki belőle.
A test, amit visel, céljának beteljesítéséhez szolgál. Ahogy az alatta, alighanem lelkét kilehelő férfi élete is most. Talán az Ősök Előtt is tiszteletet vív ki majd szembeszállása a fenevaddal. A legtöbben bizony megfutottak volna inkább, kapaszkodva az utolsó reményszálba.*
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A következő pillanatokban bizonyára megérzi majd a diadal ízét, mi itt most a vérben és a húsban áll. Buzogó vére úgy dübög füleiben, mint a sámándobok, s szinte érzi, miképp állják körbe vergődő párosukat az Ősök lelkei. A vörös függöny szemére ereszkedik. Vérszomj.
Addig marcangolja a férfit, míg élet parázslik benne. Csak egy pillanatra vonít fel a vállát érő, tompa fájdalom érzésére, mit a mellső lába fölé fúródó tőr vállt ki belőle.
A test, amit visel, céljának beteljesítéséhez szolgál. Ahogy az alatta, alighanem lelkét kilehelő férfi élete is most. Talán az Ősök Előtt is tiszteletet vív ki majd szembeszállása a fenevaddal. A legtöbben bizony megfutottak volna inkább, kapaszkodva az utolsó reményszálba.*
3303. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-25 10:50:36
Üzenet elküldve: 2023-01-25 10:50:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Sikerül megsebeznie a vadat, de nem eléggé.
Hallja, ahogy a csontjai roppanva eltörnek. Szinte túl hangosan, mintha egyenesen a fejében visszhangzana, ahogy a hevesen dobogó szíve is.
A halál árnyékában bizonyára mindenféle magasztos dologra kellene gondolnia. A családjára. Húgára. De a valóságban annyira gyorsan történik mindez.
A saját ordítása egybekeveredik a szenvedő hátasa sikoltásával. Látja a felé kapó agyaras pofát és a túlontúl számító farkastekintetet. Ez az állat nem ösztönből cselekszik.
Érzi a karjára nehezedő terhet, de egy láb súlya nem biztos hogy elég ahhoz, hogy megállítsa a mozdulatot, csak lelassíthatja.
Egyszerre ragadja torkon a bestia és döf a férfi a tőrével annak válla felé. *
//A hozzászolás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Sikerül megsebeznie a vadat, de nem eléggé.
Hallja, ahogy a csontjai roppanva eltörnek. Szinte túl hangosan, mintha egyenesen a fejében visszhangzana, ahogy a hevesen dobogó szíve is.
A halál árnyékában bizonyára mindenféle magasztos dologra kellene gondolnia. A családjára. Húgára. De a valóságban annyira gyorsan történik mindez.
A saját ordítása egybekeveredik a szenvedő hátasa sikoltásával. Látja a felé kapó agyaras pofát és a túlontúl számító farkastekintetet. Ez az állat nem ösztönből cselekszik.
Érzi a karjára nehezedő terhet, de egy láb súlya nem biztos hogy elég ahhoz, hogy megállítsa a mozdulatot, csak lelassíthatja.
Egyszerre ragadja torkon a bestia és döf a férfi a tőrével annak válla felé. *
3302. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-24 20:00:52
Üzenet elküldve: 2023-01-24 20:00:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkirt, a férfiak többségéhez hasonlóan akiket ismer, kellemes bizsergés tölti el, ahogy látja aggódni a szeretett nőt az életéért. Talán még kuncogni is mer halkan és felelőtlenül megrázza a fejét. Egy darab papírt maga is felszed a földről, bár egyáltalán nem érti hogy mik is lehetnek azok, úgyhogy egy ideig csak nézi ami éppen a keze ügyébe akadt, majd fejjel lefelé fordítja, hátha úgy több értelmet nyer de igazából mindhiába. Majd mikor át akarná nyújtani azt a Rheiának, az már tombolni készül. A kérdésre nagyot sóhajt és felel.*
-Már semmilyen. A szavamat adtam hogy segítek a városi ficsúroknak megölni pár szarfaszút a kikötőben, és ha a szavamat adom akkor az fontosabb mint bármi.
*Ezt azért elég komolyan mondja, mintha csak emlékeztetné a nőt arra, hogy mit is jelent egy ígéret. A szemöldökeit is összeráncolja, mert nem teljesen érti hogy mire fel ilyen feldúlt a másik. Látja azt is, hogy a még a keze is ökölbe szorul, de természetesen ő nem tesz semmit, csak szorongatja a kezében a papírfecnit és próbálja megérteni a helyzetet.*
-Mire gondolsz? Ki nincs jól?
*Ahhoz nem elég eszes, hogy megpróbálja összerakni, hogy talán megtudhatott valami Yagnarról és attól ilyen feldúlt. Az azutáni szavakat viszont zsigerből ismeri. Talán szavakra sem lenne szükség, elég lenne csak a lány szemeibe néznie, s rögtön tudná hogy mire is gondol, mi a szíve vágya.*
-Bosszúra esküszöl hát? Vért vérrel?
*Teszi fel a kérdést, és ahogy a szavak elhagyják a száját mindketten valami nagyon különösre lehetnek figyelmesek. Rorkir legalábbis biztosan észreveszi. A kardja, amit az imént akasztott a falra egy tartóra, mintha csak önálló életet élne. Legalábbis a benne lévő viharszikra mintha sokkal élénkebben lenne, ugrándozva táncot lejtve. A barbár szemében olybá tűnik, mintha csak örülne, ujjongana. Szinte el is felejtette, hogy egész idáig sem volt egyedül.*
-Durogaar...
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.24 20:04:04
//Rorkir kunyhója//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkirt, a férfiak többségéhez hasonlóan akiket ismer, kellemes bizsergés tölti el, ahogy látja aggódni a szeretett nőt az életéért. Talán még kuncogni is mer halkan és felelőtlenül megrázza a fejét. Egy darab papírt maga is felszed a földről, bár egyáltalán nem érti hogy mik is lehetnek azok, úgyhogy egy ideig csak nézi ami éppen a keze ügyébe akadt, majd fejjel lefelé fordítja, hátha úgy több értelmet nyer de igazából mindhiába. Majd mikor át akarná nyújtani azt a Rheiának, az már tombolni készül. A kérdésre nagyot sóhajt és felel.*
-Már semmilyen. A szavamat adtam hogy segítek a városi ficsúroknak megölni pár szarfaszút a kikötőben, és ha a szavamat adom akkor az fontosabb mint bármi.
*Ezt azért elég komolyan mondja, mintha csak emlékeztetné a nőt arra, hogy mit is jelent egy ígéret. A szemöldökeit is összeráncolja, mert nem teljesen érti hogy mire fel ilyen feldúlt a másik. Látja azt is, hogy a még a keze is ökölbe szorul, de természetesen ő nem tesz semmit, csak szorongatja a kezében a papírfecnit és próbálja megérteni a helyzetet.*
-Mire gondolsz? Ki nincs jól?
*Ahhoz nem elég eszes, hogy megpróbálja összerakni, hogy talán megtudhatott valami Yagnarról és attól ilyen feldúlt. Az azutáni szavakat viszont zsigerből ismeri. Talán szavakra sem lenne szükség, elég lenne csak a lány szemeibe néznie, s rögtön tudná hogy mire is gondol, mi a szíve vágya.*
-Bosszúra esküszöl hát? Vért vérrel?
*Teszi fel a kérdést, és ahogy a szavak elhagyják a száját mindketten valami nagyon különösre lehetnek figyelmesek. Rorkir legalábbis biztosan észreveszi. A kardja, amit az imént akasztott a falra egy tartóra, mintha csak önálló életet élne. Legalábbis a benne lévő viharszikra mintha sokkal élénkebben lenne, ugrándozva táncot lejtve. A barbár szemében olybá tűnik, mintha csak örülne, ujjongana. Szinte el is felejtette, hogy egész idáig sem volt egyedül.*
-Durogaar...
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.24 20:04:04
3301. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-01-24 18:36:17
Üzenet elküldve: 2023-01-24 18:36:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
//Rorkir kunyhója//
*Nincs is jobb, mint huzamosabb idő után viszont látni Rorkirt, aki úgy tűnik szintúgy osztozik örömében. Egészen belesüpped a termetes test ölelésébe, és igyekszik elhessegetni azokat az emlékeket, amik oda vezetik vissza, amikor a férfit és az aprócska leányt kettesben találta itt. Nem számít most, csak lehunyja szemhéjait, és néhány levegővételnyi pillanatig csendben marad, s élvezi azt a békét, ami ha rövid időre is, de megadatott nekik.
A barbár harcos nem is sejti, hogy szavaival mennyire friss és fájó sebet piszkál meg a nőben, akinek ennek hatására fájdalmasan el is torzul arca. Úgy érzi le is kell ülnie.*
- Oh, kérlek, ne mondj ilyeneket!
*Feleli panaszosan, és lehajol, hogy az izgága ebeket félrelökve összeszedje a papírokat. Nem végez gondos munkát, több helyen meg is gyűri a lapokat, a sorrendre még annyira sem ügyel, csak egy kupacba rendezi őket, majd a borítót megemelve a könyvbe helyezi azokat hanyagul. Legalább már nincsenek útban.*
- Milyen tartozásod van még annak a leánynak, aki megmérgezett téged?
*A szomorúságból megint hirtelen lobban benne indulat, s a férfi most már biztos lehet abban, hogy Karheia szelíd külseje mögött igen vehemens jellemet is takar. Annyira felbosszantja magát, hogy kedve lenne képen vágni Rorkirt, mert ennyire balga. Ebbe a gondolatba is sikerül belelovalnia magát, ezért hirtelen fel is pattan, keze is ökölbe szorul, de még időben észbe kap. Valamit azért mégis tennie kell, ezért mutatóujját ádázul a férfi mellkasába döfi, feltehetően ezzel semmiféle kárt, de még csak fájdalmat sem szerezve neki.*
- Jól vagyok. Azt hiszem.
*Támadó magatartásából valamelyest visszább vesz, és helyette összefonja karjait mellkasa előtt.*
- ÉN jól vagyok, de ezt nem mindenki mondhatja el magáról.
*Beszél, de nem mond semmit, miközben hideg íriszeiben fehéren izzó gyűlölet csillan meg, amivel ha tehetné, egész Thargföldet felperzselné Kagaenaeval és minden cinkosával együtt.*
- Oh, hogy mit művelek majd én azzal a kígyóval!
*Szinte felkiált, majd rögvest sarkon is fordul, hogy megtegyen pár lépést, végül tehetetlenül megtorpanjon és felkapjon a közelben egy tárgyat és pár centivel odébb tegye.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.24 18:39:32
//Rorkir kunyhója//
*Nincs is jobb, mint huzamosabb idő után viszont látni Rorkirt, aki úgy tűnik szintúgy osztozik örömében. Egészen belesüpped a termetes test ölelésébe, és igyekszik elhessegetni azokat az emlékeket, amik oda vezetik vissza, amikor a férfit és az aprócska leányt kettesben találta itt. Nem számít most, csak lehunyja szemhéjait, és néhány levegővételnyi pillanatig csendben marad, s élvezi azt a békét, ami ha rövid időre is, de megadatott nekik.
A barbár harcos nem is sejti, hogy szavaival mennyire friss és fájó sebet piszkál meg a nőben, akinek ennek hatására fájdalmasan el is torzul arca. Úgy érzi le is kell ülnie.*
- Oh, kérlek, ne mondj ilyeneket!
*Feleli panaszosan, és lehajol, hogy az izgága ebeket félrelökve összeszedje a papírokat. Nem végez gondos munkát, több helyen meg is gyűri a lapokat, a sorrendre még annyira sem ügyel, csak egy kupacba rendezi őket, majd a borítót megemelve a könyvbe helyezi azokat hanyagul. Legalább már nincsenek útban.*
- Milyen tartozásod van még annak a leánynak, aki megmérgezett téged?
*A szomorúságból megint hirtelen lobban benne indulat, s a férfi most már biztos lehet abban, hogy Karheia szelíd külseje mögött igen vehemens jellemet is takar. Annyira felbosszantja magát, hogy kedve lenne képen vágni Rorkirt, mert ennyire balga. Ebbe a gondolatba is sikerül belelovalnia magát, ezért hirtelen fel is pattan, keze is ökölbe szorul, de még időben észbe kap. Valamit azért mégis tennie kell, ezért mutatóujját ádázul a férfi mellkasába döfi, feltehetően ezzel semmiféle kárt, de még csak fájdalmat sem szerezve neki.*
- Jól vagyok. Azt hiszem.
*Támadó magatartásából valamelyest visszább vesz, és helyette összefonja karjait mellkasa előtt.*
- ÉN jól vagyok, de ezt nem mindenki mondhatja el magáról.
*Beszél, de nem mond semmit, miközben hideg íriszeiben fehéren izzó gyűlölet csillan meg, amivel ha tehetné, egész Thargföldet felperzselné Kagaenaeval és minden cinkosával együtt.*
- Oh, hogy mit művelek majd én azzal a kígyóval!
*Szinte felkiált, majd rögvest sarkon is fordul, hogy megtegyen pár lépést, végül tehetetlenül megtorpanjon és felkapjon a közelben egy tárgyat és pár centivel odébb tegye.*
A hozzászólás írója (Karheia Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.24 18:39:32
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3595-3614