//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem lehet alapból azt mondani, hogy Frandr különösebben nyitott a feladatra. Ami azt illeti, sokkal szivesen baszná át a Vihar Fiait, és tenné tönkre/tulajdonítaná el/adná át a Patkányoknak a doboz tartalmát. Vagy legalább megnézné, mi van benne, mert ha egy csomag tartalmát 'Senki emberfia' nem szemlélheti meg, akkor az vagy értékes, vagy elég veszélyes, hogy nem akarná a kalózbanda kezében tudni.
Ellenben Merchen meglehetősen meggyőzően érvel az ellenkező mellett, számukra érdektelennek kinyilvánítva a láda tartalmait. És valójában Frandrt tényelg nem érdekelné a dolog, ha nem a Vihar Kibaszott Fiainak kéne leszállítani azt. Mégis, bele kényszerül gondolni, hogy ő maga sem bízna egy ilyen fontosságú tárgyat idegenekre.*
-Figyelted a tisztet, mikor a kapitány ajánlatot tett?
*Kérdez végül rá tűnődő hangon, és látni rajta, hogy azért az is elgondolkoztatta, amit Merchen előzőlegesen mondott.*
-Ha nincs valami bazi titok, amit védeni akarnának, akkor a merénylettől se tartok annyira.
*És igaz ami igaz, Merchen maga is inkább hosszútávon ígérkezik hasznosnak. Nem valószínű, hogy érdekében állna a Vihar Fiainak eltenni őket láb alól.*
-Hát, nagyban megkönnyítené a dolgukat, az biztos.
*Vonja meg a vállát a kihajózásra. Viszont végül elérnek ahhoz a témához, mely terén jóval kevésbé kompromisszumkész, és ami azt illeti, nem tűnik úgy, mintha Merchen képes lenne különösebben meggyőző érvek felsorakoztatására ilyen téren. Már ha nem utalgat...*
-Beszélj tisztán.
*Morran fel. Itt tényleg nincs senki, aki miatt óvatosan kéne fogalmazni, cserébe viszont Frandr nem is ért a szavakkal való trükközéshez, és az értelmét sem nagyon látja. Így ha Merchen valamiféle lehetőséget akar kínálni neki az elégtételre, akkor azt tisztán és érthetően hallani akarja a tündértől.
Ami pedig a ki-dolgozik-kinek részletkérdést illeti, még csak reakcióra sem igazán méltatja, ám ez csak részben lehet amiatt, hogy nem találja különösebben meggyőzőnek. A másik ok pedig az, hogy a szeme már pár másodperccel ezelőtt megakadt valamin a távolban, és rövidesen Merchen is észreveszi ugyanazt, amit ő.*
-Látom. Tartsd nyitva a szemed.
*Mondja elsötétülő hajszínnel, ahogy lassítva picit a tempón felveszi a sisakot, majd pajzsáért és fokosáért nyúl. Ha rajta múlik, óvatos tempóban haladnak tovább a jelenet felé, mely ahogy közelebb érnek, úgy válik fokozatosan egyre kivehetőbbé.*
-Rajtaütés. Nem történhetett olyan régen.
*Eltelt már jó pár óra, mióta legutóbb a kereskedőút ezen szakaszán jártak. És a rajtaütés maga is elég ideje történhetett, hogy már rátaláljanak a maradványokra a varjak...*
~Ló, hulla... De mi a többi?~ˇ
*Sok vér van a távolban, de valahogy nehéz beazonosítani a kisebb, a jelenetet borító darabkákat. És nem csak a helyszínt figyeli, hanem az erdőt is, hogy ne ő legyen a rajtaütés újabb áldozata.*
-Mi a szar...
*Hallhatja végül a tündér, mikor elég közel érnek, hogy minden beazonosítható legyen a helyszínen. Egy vérbe fagyott testű elf, és egy döglött ló... ez még önmagában egy egyszerű rajtaütésre utalna, habár az elf egyértelműen nem nyílvesszőbe, vagy kardvágásba halt bele. Ám a szétszórt farkasmaradványok - kisebb-nagyobb darabkák, mintha csak valami belülről felrobbantotta volna az állatot - már sokkal nehezebben értelmezhetők.*
-Tudsz valamiről, ami ezt tudná művelni egy állattal? Mágia, vagy mit tudom én.