//Második szál//
//Disznóvadászat//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Botgyűjtés közben hajlamos az ember elkalandozni, főleg két ilyen ember, mint, aki most itt dolgozik a mocsokban. A sűrű erdőbe kevéssé szűrődik le a napfény, de nem bánja, nincs melegük, ellenben lassan befagy a seggük, ha nem gyújtanak hamarosan tüzet.*
- Ismerős. *Fűzi hozzá a vándorlás kérdésére, hisz gyakorlatilag kevés időt töltött ő is egy helyben.* Nálam ingyen van a pia. *Vigyorodik el, ezúttal őszintén, még tán szemei is ennek megfelelően állnak. Persze a fejét is kapkodja közben, mert a lány szó szerint véve hajigálja a lándzsáknak is beillő botokat, de ettől megint csak vigyorogni támad kedve, aztán olyat tesz, amit még maga sem ért.*
- Umon. Umon vagyok, de ne mondd el senkinek. *Feleli egykedvűen, mintha nem is oly rég, nem egy teljesen más nevet mondott volna.* Szólíts nyugodtan, Uminak, vagy faszfejnek, végeredményben édes mindegy. *Néz fel komoran, valahol a neveknek vajmi keveset tulajdonít. Persze az Umonnak jóval kellemesebb a hangzása, mint mondjuk a fasz- vagy picsafejnek, de hát egy úrinővel szemben majd csak nem állít ilyen feltételeket. Tekintve, hogy hosszú tőre Harlienhez kerül, hátáról előkapja halefét, azzal indít heves csatát a botok vége ellen. Már a negyedik és ötödik is leszúrásra kerül.*
- Az. Kocsma. Érdekel? *Pillant fel, két repülő forgács között, közben elismerően pillant a nőre, majd maga is meghúzza az üveget, majd kézben tartva azzal mutat a botokra.*
- Neked aztán van kézügyességed, bébi! *Biccent, a feszes testre meg egyenesen fülekig szalad a szája. Biztos nincs szép vigyora ilyenkor, de hát, abból gazdálkodik, amije van. Szarból nem lehet várat építeni.*
- Hülye egy fasz volt, ne törődj vele. *Nyújtja vissza az eperpálinkát a szomorú történetre, majd előhalászik egy ugyanolyat, s megemeli.*
- Hordóra! És ránk, két elvetemült faszra, akik nyakig ülnek a mocsárban és álmokat kergetnek! *Veri oda üvegét a nőéhez, aztán hozzáfűzi.* Ejj, de kibaszott romantikus vagyok, de azért bőgni nem fogunk ugye? *Röhög fel, aztán meghúzza az üveget, de elkapja a nosztalgia.*
- Tudod, én sem voltam ám mindig ilyen. Teszetosza köcsög voltam, minden szarban elestem. Ami azt illeti, általában hordókban. *Néz gyanúsan Harlienre.* Gondolod, hogy ez egy jel lehet? Mindkettőnk gyengéje a hordó. Baaaaz' meeeeg... bőőőőf... ez nagyon durva! Ez egy kibaszott jel, nekünk együtt kell maradnunk bébi és beleisszuk magunkat az éjszakába! *Izomból belelöki az utolsó karót, majd ágakkal és növényzettel fedi le.*
- Keressünk bogyókat, azt szereti a disznó! Te menj elől. Nagyon-nagyon-nagyon mélyre kell hajolni, mert a bogyó a föld közelében tanyázik, pici apró, nehéz észrevenni, én majd megyek utánad. De a feneked told ki jó magasra, hogy... *Elkezd röhögni, már a piától nem bírja megőrizni a komolyságát.* hogy lássalak... eh... csak szivatlak, kurva jó a segged, nem tudok másfelé nézni! *Térdét csapkodja, de azért még iszik egy kortyot.* Megyek melletted... bogyózunk egyet, Harlien. *Bólint egy könnycseppet kitörölve a szeméből. Egész jó kedve kerekedett.*
- Jó, hogy csatlakozol. *Komolyodik meg, majd kezét nyújtja, hogy a lányt felrántsa a földről.* Tényleg jó.