//Hazafelé//
//Thusko és Tintás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szekér lágy zötykölődése másokra tán altató hatással lehet, s ugyanez igaz, a bár kopár, de szürkére és tűzre hajazó táj színeire is. A tharg földről hamar odébbállnak, Tizio birtoka nem fekszik túl mélyen, s a Vaserdő természetes látképe, az út felé csüngő ágak alatt igazán kellemes utazni. Ezt súgja Umon arckifejezése is, mi távolba révedő, kényelmes és hátradőlt mosolyt tükröz, ahogyan a messzire emelkedő fák csúcsain nyugtatja olykor, a gesztenyebarnába hajló tekintetét. A mosoly szélesedik, mikor az elf felkiált. ~ Bugris egy fickó... ~ Gondolja megint, s a zsörtölődés helyett inkább cinkosan tekint le rá.*
- Veszély, az... feltéve ha szellentesz. Egyébiránt csend van és nyugalom. Hazafelé tartunk, elaludtál. *Vonja meg a vállát, miközben Híjasnak cicceg kettőt, hogy az úton lévő buckák közül az egyik nagyobbat kikerülhesse.*
- Tizio kissé másabb, mint mi, de helyén van az esze, az asszonya pedig kifejezetten szemet gyönyörködtető. *Hesseget el egy tétova, hideg elől menekülő úti borgarat épp, az arca elől.* Amúgy ott van hátul, ha nem találsz, itt az enyém. *Vált azonnal, s veszi elő saját butykosát.* Rászolgáltál. *Jegyzi meg csendesen, s ismét előre tekint, a messzire nyúló földes út végén összebukó fák irányába.*
- Pycta nincs ott, a kocsma közelébe sem szokott jönni, nem iszik. Egyébiránt nincs vele sem baj. *Sóhajt fel.* Kedvem szerint tiszteletbeli embernek nyilvánítanám. *Göcög fel.* Már, ha érted mire gondolok, nekem semmi bajom egyik fajjal sem. *Vonja meg a vállát, s valóban, soha nem tekintett egyetlen faj képviselőjére sem rosszallással. Mindegyiknek megvannak a maga imposztorai.*
- Lyz, a te dolog, tőlem, meg nem kell tarts én nem leszek ott. *Szívja meg az orrát, majd elvigyorodva töröl egyet szemein.*
- Sok a bogár. *Fűzi hozzá magyarázatként, a lágyan elfátyolosodó tekintetéhez.* Kihajózom, oda, ahonnan jöttem. A múltnak ezen része még mindig titok számomra, itt pedig világéletemben kívülálló voltam, s az is maradok. Bár velük még nem közöltem... ez is a feladatod részét képezné. *Nyel egy hatalmasat.*
- Add ide azt a piát. *S, ha nem kapja időben, hát kiragadja az elf kezéből.*
- Én megpróbáltam... érted... próbáltam szólni. De valahogy sosem volt rá megfelelő alkalom. Szóval elmegyek. Ahogyan jöttem, hirtelen és gyorsan. Kéne egy ember, aki megbirkózik a kocsmával és elég nagy a pofája, hogy eladjon mindent, mit csak árul. Szóval, ezért kellenél. *Zárja le, még egy szippantás után.*
- Igazán csípős ma a levegő. *Jegyzi meg az égre tekintve.* Szeretem. *Majd kisöpör homlokából néhány lassan őszre színezett hajszálat. Csak kettő van, az nem olyan sok.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.21 14:54:13