Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

660. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-13 00:10:53
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Galin Dargeroth//

*A név kérdése eldőlt, és ahogy egyre többet gondol rá, neki is sokkal jobban megtetszik, mint első hallásra. Nia. Nia Hercegnő! Valóban nem rossz. Kellemesen cseng, és a hercegnő titulushoz is illik, holott Aleniának azért semmi köze a hercegnőséghez. A végén még annyira megtetszik neki a név, hogy ha egyszer hazaér, szolgálóinak is meg fogja parancsolni, hogy ezentúl így szolítsák a Sayqueves ház egyetlen kisasszonyát.*
- Örülök, hogy... tetszik.
*Válaszol kicsit furcsán nézve a másikra. A már-már költői, hízelgő dicsérettől el is ájulna menten, ha a végét nem rontotta volna el egy ilyen pocsék befejezéssel. Kezdi úgy érezni, hogy törpénkben nem csak egy hatalmas hőst, hanem egy ügyetlen nőcsábászt is megismerhet. Mindenesetre határozottan jó társaság, legalábbis nem fog elaludni mellette egyszer sem, az is biztos. De nem is ez a legjobb az egészben. Az úrnő megszólítással Galinnak sikerül elérnie, hogy a nő örökre kegyeibe fogadja a vándort. Ha a nem létező óriások feletti győzelem miatt nem is, ezért már valóban megérdemelné a lovaggá ütést.*
- Akkor én mostantól Nia Úrnő vagyok, te pedig az egyetlen és hűséges szolgám, testőröm őőő... Galin, a Rettenthetetlen!
*Igen, ez így jó lesz. Úgy vette észre, Galin szereti a kacifántos történeteket, és egy szerepjáték sosem árt. Mindketten jól fognak szórakozni, Galin pedig egy kis pénzt is kereshet, ha valóban Alenia szolgálatára áll, amikor csak az elf azt szeretné.*
- A lovakra felülni valóban nehéz. Tudod, én nem is olyan rég próbálkoztam meg vele, de hosszú szoknyás selyemruhában voltam. Abban még nehezebb, de szerencsére volt segítségem. Egy hasonló hős volt, mint te, és neki is voltak érdekes történetei.
*Mesél kicsit ő is, ha már ilyen jól elbeszélgetnek egymással. Majd mikor kifulladt az eseménydús élményeinek beszámolója, kényelmesen elhelyezkedve hallgatja Galin történetét, miközben a lovak patáinak egyenletes dobogása és a szekér zörgése hallatszik, ahogy haladnak a néha egyenletlen úton.*
- Oh. Én most utazok először.
*Tényleg nagyon figyelmesen hallgatta végig a történetet, de hosszabb válaszra nem telik tőle. Ennyit tud hozzáfűzni, ami miatt kicsit szégyelli is magát, de Galin talán annak is örül, hogy figyel rá. A rengeteg tanulásnak a legfontosabb előnye az, hogy bármire képes maradéktalanul odafigyelni, még akkor is, ha más elaludna az unalmas és száraz szövegeken.*
- Igen? Mi van a hőstetteiddel?
*Most kezd érdekesebb lenni a dolog. Akkor, amikor Bronwyn egy határozott kanyarral a már sokat emlegetett, legendás Tharg ösvényre irányítja a kocsit.*


659. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-12 21:14:04
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Alenia Cirenhille Sayqueves//

*Lehet itt beszélni tiszteletlenségről, meg szimpla hülyeségről is, de törpénk már csak ilyen. Kimondani még csak-csak megtanulja előbb-utóbb, de hogy fejben tartsa... na ahhoz kellene valami nagy csoda. Ő inkább a tettek, mint a szavak törpéje, ezért is áll hadilábon mindennel, amit fejben kell tartani, meg kell tanulni, vagy csak szimplán fontos lenne. Ezért nem bíztak rá odahaza se semmit, hanem inkább okosabb, erősebb, daliásabb bátyjainak szóltak. Ezért hagyta hátra családját is. Becsületre, és tisztességre vágyott, amit testvérei árnyékában loholva sosem kaphatott volna meg. Most hangoztathatná, hogy nemesi sarj, nem csak egy szimpla vándor, de szereti ezt az életet, s szeret egyszerű, az út porától retkes kalandozó lenni.*
-Nia! Nagyszerű! Egyszerű, mégis csodálatosan cseng! Illik a kisasszony szemeimre aranyharmatot csepegtető szépségéhez. Nem is tudom mikor találkoztam valaha ilyen csodálatos teremtéssel! Még a farom is libabőrös lesz, ha Önre nézek! Persze, tegezzen csak, hisz csak egyszerű talpas vagyok, ki csak úrnőjét szolgálja, és szórakoztatja!
*Rögtön felveszi a szerepét, nem kell gondolkodnia a behízelgő szavakon. Ha udvarlásról van szó megszégyeníti a legékesszólóbb bárdokat is, kiknek a hízelgés a hivatása. De a szomorú igazság az, hogy nem sok nőnél jött be ez a túlzott hízelgés... általában megmosolyogtatja, és megnevetteti őket, de csak a legritkább esetben történik meg, hogy egy csókot képes lopni a kiszemelt áldozattól.*
-Öhm... valójában a lovakkal csak a baj van. Makacs, neveletlen lények... és nehéz rájuk felülni.
*Röviden ennyi lenne a magyarázat, hosszabban nem fejtené ki. Van a lovakkal való viszonyánál sokkal jobb története is. Mikor újból a kocsin van szusszan egyet, és már kezdené is a meséjét. Hacsak nem akad valami más mondanivalója úrnőjének.*
-Messze születtem innen, Wegtoren környékén. Családom nagynevű törpnemzedék tagjai, kik jelentős kereskedelmet bonyolítanak a különböző nyersanyagok áruba bocsátásával. Szép nagy család a miénk. Hat testvérem volt, de mikor magam mögött hagytam a hazám már csak négyen maradtunk két bátyámmal, és a húgommal. Hosszú lenne felsorolni mi minden tud elvinni egy törpét, szóval nem is untatnám vele kegyedet!
*Megköszörüli a torkát, végre a tárgyra tér. Legalábbis ő ezt tartja a legfontosabbnak.*
-Már nem is tudom hány éve keltem útra, s azóta is a világot járom, hogy megbecsülésre és vagyonra tegyek szert! Megbecsülésből már kijárt elég a hőstetteim nyomán, de sajnos komolyabb vagyont még nem sikerült felhalmoznom! Ami pedig a hőstetteim illeti...
*A szakálla alatt mosolyogva a lányra néz. Ha még nem aludt el, akkor folytatja, de hagyni kíván neki időt kérdések megfogalmazására, és az eddigiek feldolgozására.*


658. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-11 22:06:44
 ÚJ
>Árnytalan Xavinia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

//Jorgew//

*Xavinia mosolyra húzza a száját*
-Árnytalan nem aránytalan csak már éhes vagyok és nem tudok beszélni se. *felnevet igazából nem biztos benne hogy ő mondta rosszul de magában jót szórakozik az egészen.* - Igen felismerem őket de egyelőre semmilyet sem látok nem hogy ehetőt. De ezen segíthetünk. Gyere* Lekanyarodik az útról és elindul egy ösvény szerűségen. Valamerre erre látott valamit talán kökényt vagy Fekete törpeberkenyét. Mindegy is melyik csak valami ehető legyen.
* - A víz problémát*itt idéző jeleket rajzol a levegőben* - meg megoldottad.


657. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-11 15:42:07
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Galin Dargeroth//

*Örül, hogy nem származik hátránya abból, amiért borzalmasan indiszkrét módon érdeklődni merészelt neves hősünk szakállápolási szokásai iránt. Milyen szörnyű lenne, ha mérhetetlen tapintatlansága miatt magára haragítaná az első élőlényt, akivel Arthenior falain kívül találkozott. Akkor a törpék között biztosan nem lenne olyan jó híre, mint a tündértanácsban.
Nem örül annak, hogy Galin ennyire hadilábon áll nevének kimondásával. Kicsit tiszteletlenségnek érzi, de a törpe annyira aranyosan szenved vele, hogy Alenia nem tud haragudni rá. Sőt, azon gondolkozik, hogyan könnyíthetné meg a másik életét egy becenévvel, ami esetleg még neki is tetszik.*
- Nia. Legyen Nia. Ez azt hiszem elég egyszerű, és még nekem is tetszik. Cserébe viszont tegezni foglak, ha nem bánod.
*Már készül is felépíteni a hierarchiát, hogy Galin tudja, most Alenia az úrnő, és a törpe az, aki mélységesen tiszteli, és szót fogad a kisasszonynak. Egyébként valóban gyönyörű, ezt saját magáról is tudja. Most pedig még kedves is, ám társa nem is sejtheti, hogy ha egy picikét is kevésbé lenne élvezhető humoros törpénk társasága, Alenia már rég faképnél hagyta volna őt. Így viszont igenis kedveli, és úgy gondolja, nagyon jó társaság lesz útja során arról nem is beszélve, hogy hős létére megvédi majd őt a világ borzalmaitól.
Ha lánykánk hallaná Galin elképzelését a találkozásukról, azonnal helyeselne, hogy bizony így történt. Alenia mindig is hercegnő akart lenni, de addig sajnos soha nem jutott el. Az aranyozott hintóért is rengeteget hisztizett kisgyermekkorában, de sosem kapta meg. Galinról azért máshogy vélekedik. Lovaggá ütésről szó sincs, személyi testőrségről igen. Jóhiszeműségének köszönhetően viszont elhinné a harcos minden hőstettéről szóló meséjét. Elhinné, hogy egy csapat orkot egyedül terített le, vagy a hegységek csúcsán tanyázó sárkányhoz egyedül mászott fel, és csapta le mind a hét fejét. Nem is beszélve a képzeletbeli óriásokkal vívott veszedelmes csatáról.*
- Mi a gond a lovakkal?
*Kérdezi érdeklődően. Neki az első közelebbi találkozása lóval, az akkor volt, mikor Svir Úr Frankón cipelte át egész Arthenioron keresztül, de semmi olyasmit nem érzett, ami miatt ki kellett volna, hogy rázza a hideg.
Szó esik a kikötőről, és Galin ottani hőstetteiről. Alenia egy rakás részeg kalózt képzel el kampókezekkel és szablyákkal, meg Galint, ahogy a hatalmas baltájával, saját tengelye körül forogva verte szét a kalózhadat, akik már a gyilkos fegyver szelétől is egyenesen a tengerbe repültek vissza.*
- Nagyon kíváncsi vagyok! Hosszú még az út Amon Ruadhig. A kalandjaidról szóló történetek hallgatása pedig a legjobb időtöltésnek ígérkezik.
*Figyel ő nagyon is Galinra. Szeretne ez alatt az utazás alatt is annyit tanulni a világról, amennyit csak lehetséges. Az újabb történetre várva csend honol a szerkér társaságára, miközben Alenia odébb-odébb araszolgat, ahogy a törpe kezd túl közel ülni hozzá a kocsin. Mese helyett azonban csak egy felkiáltást hall, aminek következtében Bronwyn azonnal megállítja a szekeret. Galin elrohan, majd szinte fulldokolva, de sisakkal gazdagodva tér vissza. Alenia csak nagyokat pislog, pontosan hármat, majd csak elmosolyodik.*
- Mehetünk, Bronwyn!
*Szól a kocsisnak, hogy haladhatnak tova, amint Galin újra elfoglalta a helyét, remélhetőleg Aleniától több, mint két centiméterre.*


656. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-11 15:00:56
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Alenia Cirenhille Sayqueves//

*A stílus minden férfi egyik legfontosabb tulajdonsága a megjelenés mellett. Galinnál mindkettő fontos szerepet kaphatna... ha a harcos szőrzetének ápolása mellett másra is fordítana némi figyelmet. Legyen itt szó a mindennapos mosakodásról, vagy épp körmei állandó karbantartásáról. Csakhogy ezek csak formaságok, amik a törpe számára elhanyagolhatóak, s nem is szán nekik annyi időt, mint egy ízig-vérig nemesi sarj. Pedig hát ő sem különb, mint az Artheniori előkelők többsége, hacsak nem nézzük mindennapi porlepte viseletét, vagy az átlagostól igen eltérő furcsa szokásait. Hiszen olyan felmenőkkel rendelkezik, akikre méltán lehetne irigy az összes felfuvalkodott városi hólyag, akik olykor egészen lenéző tekintetekkel bombázzák törpénket.
Ez viszont nem befolyásolja újonnan kinevezett testőrünk viszonyát a vele oly kedvesen, s kegyesen viselkedő aranyvérű, na meg bizonyosan gazdag felmenőkkel büszkélkedő hölggyel.*
-Ohh, hát semmi gond, nem tudhatta!
*Legyint, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne a szakállápolási ötleteinek eltitkolása az idegenek elől. Mintha egy világmegváltó ősi ige lenne, ami ha rossz kezekbe kerül biztosan vége a ma ismert világnak.*
-Al... Alei... Aleania? Nem lehetne valamit egyszerűbbet kitalálni, nemes hölgyem? Ez az én ócska agytekervényeimnek túl kacifántos! Ha megengedi a többit meg sem próbálom kimondani.
*Nem csak gyönyörű, de még rendkívül kedves is. Micsoda párosítás, micsoda szerencse! Csaták sokaságában edződött tárnajárónk örömmel tekint az előttük álló nagy kalandra, mert bizony már előre látja a történeteket, melyeket hamarosan a fejébe kell vésni. De biztos nem fog ártani, ha egy keveset színezi majd a dolgok alakulását.
Tehát Alenia színarany hintóval talált rá, amint három csupa izom óriással hadakozott. Az egyik már majdnem legyűrte, mikor a pont időben érkező lovaskocsi megzavarta az orvul rátámadó banditát, mire Galin kihasználva az alkalmat egy csapással lefejezte. Aztán persze Alenia hercegnő, mert bizony a törpe első ránézésre megmondta róla, hogy az, látván hősies viselkedését rögtön lovaggá ütötte, és személyi testőrévé tette. Igen, így jó lesz. Ez nem rugaszkodik el nagyon a valóságtól, és még az igazság morzsái is fellelhetőek benne.*
-Galin Dargeroth, úgy a!
*Nevének hallatán kihúzza magát, sőt olyan hirtelen tölti meg a tüdejét levegővel, hogy akaratán kívül horkant is egy jól hallhatót.*
-Lovak... kiráz tőlük a hideg.
*Ahogy végigpillant a termetes jószágokon rögtön elmegy az egésztől a kedve. Rossz tapasztalatai vannak szegény állatokkal, pedig ők sosem ártottak neki szándékosan, csak tették a dolgukat, mi néha szembe ment a harcos céljaival. Megesik az ilyen.
Hosszan viszont nem foglalkozik velük, inkább felpattan a szépséges szőke leányzó mellé a kocsira, és igyekszik minél közelebb kerülni hozzá.*
-A kikötőbe igyekeztem megnézni egykori hőstetteim helyszínét. De egyszer én is meg szerettem volna tekinteni a saját szememmel Amon Ruadhot. Csak pletykákból hallottam a helyről, de most akkor esélyem lesz teljes pompájában látni. Nagyszerű kalandnak ígérkezik!
*A térdére csap az izgatottságtól, miközben továbbra is szemmel tartja a lovakat. Nem szeretne semmi kellemetlenséget, ezért jobbnak látja, ha ő is figyel rájuk.*
-Ohh hölgyem, ha magamról kezdenék mesélni egy olyan történetbe fognék bele, mi napnyugtáig tarthatna! Egy ilyen finom virágszál, mint Ön biztos nem kíváncsi egy vándorjáró törpe mesés kalandozásaira!
*Kéreti még egy kicsit magát, hogy megbizonyosodjon munkaadója figyelméről. Mert biza ha valamit utál az az, hogy nem figyelnek képtelen történeteire.
Halad egy keveset a szekér, mikor hirtelen bele nyíllal Galin agyába a felismerés, hogy fedetlen kobakkal ül a lovaskocsin, és sisakja még mindig magányosan a sárban fetreng.*
-Állj!
*Kiált fel kétségbeesetten, majd mindent maga mögött hagyva rohan fejfedőjéért. Miután a hóna alá kapta ugyanilyen sebességgel vágtázik vissza a nemeshez. Verejtékezve, sőt levegőért kapkodva száll fel újra a járműre.*
-Mehetünk!
*Nyögi zihálva.*


655. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-11 14:38:46
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*Halad vissza Kalácsfalvára, nem időzik egyáltalán Amon Ruadhon. A bakon ücsörögve éppen az erszényében lévő aranyat számolgatja.*
~Egyesszáz, kettesszáz, né... hármasszáz.~
*És így tovább. Annyija mindenesetre már van, hogy akár tehenet, vagy inkább teheneket vásároljon. Mivel legjobb tudomása szerint Learonnak vannak mindig kecskéi, így neki már felesleges azt venni. Olyan kell, ami nincs.*
~Köll egy eb is.~
*Na igen, egy eb sem ártana, ha már kisebbfajta farmra akar beruházni. Sajnos még mindig nem tudja, hogy hogy is van neki a földje, mert elméletileg kapott valamikor öt hektárnyi területet. Hogy az parlag e, vagy be van e vetve valamivel, azt sem tudja. Elég sok mindent nem tud, de ezt mégis jó lenne.*
~No, a mindönit. Mán megkérdezhettem vón ott a nagy'sasszonyt a hegyen. Mán mindegy...~
*De hátha Learon tudni fogja, vagy akár Trodd. Ők régebb óta Thargok, mint a melák. Feltéve persze ha ott találja őket, de vajon a Tharg talpasok hol máshol is lehetnének?*


654. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-11 00:25:57
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Galin Dargeroth//

*Aleniának kifejezetten bejön a törp illedelmes stílusa. Na végre valaki, aki tudja, hogyan kell egy ilyen finom hölggyel, mint ő beszélni. Az meg egy külön történet, hogy bánni hogyan kell velük, de van egy olyan érzése, hogy ennek a férfinek ez sem fog gondot okozni. Meg hát, Alenia igazi, élő törpöt is most lát először, és nagyon tetszik neki azzal a nagy hajával, szakállával meg mindennel. Ez a másodlagos oka a védelem mellett annak, hogy szeretné, ha amaz vele tartana.*
- Értem. Elnézést, amiért tapintatlan voltam. Nem akartam a családjának oly nagyra becsült titkai közt kutatni.
*Mosolyog picit, majd a bemutatkozást követően láthatja a harcos értetlen arckifejezését. Valóban nem könnyűek ezek a nemesi nevek, éppen ezért csak első keresztnevét árulta el, hogy mégse legyen olyan nehéz megjegyezni, ám úgy látszik, hogy Galinnak még ez is nehezére esik. Az alkalom viszont tökéletes arra, hogy megviccelje a nemrég még harsányan nevetgélő törpét.*
- Persze, szívesen elmondom újra. Tudom, hogy nem könnyű. A nevem tehát még egyszer: Alenia Cirenhille Sayqueves.
*Mutatkozik be újra, most sokkal lassabban, tagoltabban közölve a nevét, ám ezúttal a teljes, még az előzőnél hosszabb, s bonyolultabb nevet mondja el. Természetes, hogy minden nemes hölgynek a középső neve a... a nemesi, így az a legnehezebb. Alenia sosem látott még világot, így nem lehet rá haragudni, amiért kicsit szórakozik a törpével. Kíváncsi, és most kipróbál dolgokat.*
- Galin Dargeroth.
*Rakja össze végül a férfi nevét is a hallottakból, majd mély gondolkozásba kezd. Nem, még egyáltalán nem hallott a törpök legnagyszerűbb vérvonaláról, hiába olvas rengeteget. Biztosan csak az ő tanulatlansága ez is, már ha lehet őt tanulatlannak nevezni. Boldog mosoly húzódik végig ajkain, mikor Galin igent mond a munkára, így hát hamarosan folytathatják is az útjukat.*
- Bronwyn! Készítsd fel a lovakat! Pár perc és indulunk tovább. Ön pedig kérem foglaljon helyet a kocsin!
*Adja is ki az első utasítást Galinnak, miközben ő maga is elfoglalja a helyét a szekéren.*
- Amon Ruadhra tartok. Úgy gondoltam megnézem a Thargok híres birodalmát életnagyságban. Sokat olvastam már róla, de az mégsem olyan, mint a valóság. És Ön, kedves Galin? Mi járatban errefelé? Meséljen még magáról!
*Folytatja kíváncsisággal teli éltekedvvel, miközben, ha mindenki elfoglalta a helyét, Bronwyn tovább hajtja a lovakat.*


653. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 22:42:04
 ÚJ
>Teliir Dartiv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Mikor a remény elveszni látszik//

*Eltalálta a másikat a kardjával. Valószínűleg nem okozott neki komoly sérülést, hiszen hátrafelé támadt vissza. Mikor már kellően jól lát ahhoz hogy felismerje a támadóját és felismeri a helyzetet, lejjebb engedi a kardját. Nem mondhatni hogy nem végezne vele szívesen az előbbiek után, de nem okozna neki különösebb élvezetet egy fegyvertelen ellen harcolni. Némi becsületesség szorult belé is, habár elég csekély mértékben. Viszont jelenleg nem ez a fő oka annak hogy higgadt próbál maradni. Figyelembe kell vennie azt is, hogy hiába jelölte meg útvonalát az erdőbe befelé jövet, ha azoktól teljesen eltávolodott. Sötét van, küszködik némi vérveszteséggel is, és ismeretlen terepen van. Valószínűleg eltévedne.*
-Kitudsz vezetni ebből az erdőből? Most éppen a kikötőbe szeretnék menni.


652. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 20:59:52
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Alenia Cirenhille Sayqueves//

*Még szép, hogy a legjobb modorát veszi elő, hát nem holmi tanulatlan paraszt ő! Nemesi család sarja, és nem viselkedhet úgy, mint valami mocskos malac! Várjunk csak...
Amint tudatosul kemény koponyájában, hogy nem épp a legmegfelelőbb pillanatban találkozott ezzel a csodálatos teremtéssel rögtön el is szégyelli magát valamelyest. Persze nem esik túlzásba, csak éppen magában elmormol egy szelíd káromkodást, amiért a Sors épp most sodorta elé. Illetve őt sodorta a lovaskocsi elé, de ezek már olyan apróságok, amikkel nem foglalkozik különösebben.*
-Ami azt illeti ezt nem mondhatom el, mert családi titok! Tudja kisasszony, ez egy olyan különleges szakáll ápolási praktika, amit nem árulhatok el akárkinek, mert ha fajtám megtudja, hogy kikotyogtam ezt a fontos titkot biza megfosztanak ettől a szépségtől!
*A magyarázata után óvatosan végigsimít vörös arcszőrzetén, mi lustán lenyúlik egészen széles mellkasáig. Még mindig aggasztják a sárfoltok, miktől könnyen összecsomósodhat egyik legféltettebb ékessége. ~Szegénykém!~ Mélyen sajnálja a dolgot, de attól még jó móka volt.*
-Innye! Micsoda cifra név! Elismételné még egyszer, kérem?
*A nevekkel sosem volt jóban. Már a legegyszerűbben összerakott, pár szótagnyi megnevezéseket is könnyen selejtezi az agya, hogy helyet csináljon legújabb történeteinek. Mert bizony azoknak minél több hely kell a törpe szelektív agyában. Micsoda kalandokat is élt át! Talmidok, farkasszerű bestiák, különleges cirkuszi mulatságok. Mind-mind hozzáadott valamit az életéhez, s mindet ugyanolyan lelkesedéssel élvezte.*
-Üdv Bronwyn!
*Újabb intést intéz a kocsis felé, mivel most már a nevét is tudja, majd miután elválik tekintetük egymástól csak a nemes kisasszonyra figyel, aki felveti az okot is amiért itt járnak ebben a nagyszerű pillanatban. Átutazóban vannak, mint megtudja, sőt Alenia igényt tart a zömök törpe szolgálataira is, ami őszintén szólva egyáltalán nem lepi meg. Egy ilyen daliás férfi társasága mindig elnyeri a városi népek tetszését is.*
-Örömmel állok szolgálatára, kisasszonyom!
*Fejet hajt előtte, sőt még a kacsójáért is nyúl, hogy kissé tolakodóan bár, de őszinte hódolattal kezet csókoljon ennek a csodás virágszálnak.*
-Galin a nevem, s a legnagyszerűbb törpék vérvonalából származom. Családom a messze földön híres harcos nemzedék, a Dargerothok. Minden bizonyára ön is hallott már róluk.
*Mosolya letörhetetlen. Felvidította a tudat, hogy innentől a szőkeség társaságában utazhat, és védelmezheti őt mindenféle szörnyűségtől. Az aranyat természetesen elfogadja, hisz neki is élnie kell valamiből.*
-Merre tart kegyed, ha nem veszi tolakodásnak kérdésemet?


651. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 19:43:32
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Galin Dargeroth//

*A törpe idejében észreveszi a felé közeledő halált, így még idejében odébb ül az útból, de valószínű, hogy Alenia kocsisa sem lett volna olyan kegyetlen, hogy palacsintát csináljon szegény sárfürdőző erdei lakosból. Alenia úgy gondolja, hogy ő az erdőben lakik, különben miért játszana itt a sárban, ha nem ismerné a hely minden zugát és esetleges veszélyeit, mint például a lovaskocsik.
A férfi köszönése kifejezetten illedelmesre sikerül, ami a lánynak már sokkalta jobban tetszik, mint a nemrég elhagyott faluk mogorva népsége. Igen, sajnos eléggé előítéletes tud lenni, és mivel nem beszélt a kedves falusiakkal, így az összeset a mogorva szó alá skatulyázza be. Az előtte álló, ülő, vagy épp fetrengő törpe azonban már sokkal szimpatikusabb számára. Az első benyomás nagyon fontos, a második már kevésbé. Ez az egyetlen szerencséje a szakállasnak, hogy először szépen köszönt, majd csak azután próbálta Aleniát is a sárfürdő részesévé tenni. Ő valamennyire résen volt, így nem lett az egész ruhája mocskos, csak a harisnyája, de ennek sem örül túlzottan. A hófehér harisnyán ugyanis nem mutatnak jól a sárszínű foltok. Picit csikorgatja a fogait, ám az illedelmessége miatt Alenia természete törpénk szerencséje, hisz a lány nem fog idegenekkel ordítozni, amiért összepiszkolta. Pedig nagyon szívesen megtenné. Ehelyett inkább a másik felettébb muris magyarázatára próbál valami értelmeset mondani.*
- Ó! Vagy úgy! A szakálla, ez mindent megmagyaráz, de akkor miért nem csak a szakállát fürdeti?
*Kétség kívül, ha megpróbálnánk megmérni a törp testén helyet foglaló sárszemcsék mennyiségét, akkor a szakállán találnánk belőle a legkevesebbet. A következő ami feltűnik neki, az a férfi páncélzata, na meg a hatalmas csatabárd, amit magánál tart. Alenia rögtön el is gondolkozik valamin, de még mielőtt terveit a másik tudtára adná, bemutatkozik.*
- Alenia Cirenhille vagyok Artheniorból. Ő pedig a kocsisom, Bronwyn. *Biccent a szekéren ülő kocsis is.* Tudja épp átutazóban vagyok. Szeretném bejárni a környéket, hogy megcsodálhassam, mi minden érdekesség található errefelé és innen messzebb. Az út viszont néhol felettébb veszélyesnek ígérkezik. *Itt tér rá az előbbi gondolataira.* Ahogy látom, Ön harcos szerzet. Ez esetben lenne egy ajánlatom számára. Tudja, én úrihölgy vagyok, és nem értek a csatákhoz. Talán szükségem lenne egy testőrre, és maga pont megfelelőnek tűnik erre a feladatra. A szolgálatait természetesen megfizetném, amennyiben elégedett vagyok a munkájával.
*Alenia 15 csillogó érmét nyom Galin Dargeroth orra alá, de a törp tudhatja, hogy van még ott, ahonnan ez jött, Alenia pedig úgy gondolja, hogy az ajánlata visszautasíthatatlan.*


650. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 19:08:32
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Alyo, Aoneer//

*Az erdőségekhez érve Pajtás első mozdulata, hogy tol egy méretes lócitromot.
Rolf mivel elpöfékeli időközben a dohányát, így megtörölgeti inge ujjával a csutkapipát és zsebre vágja.*
~No, há minő szerelmespáros ez?~
-Ejj, no! Akar a rossz kocsisok! *csóválja meg fejét az utazók káromkodására. Ha bor lesz, akkor jó lesz. Tulajdonképpen a meláknak csak ennyi kell a jókedvhez.*
-Há má nem azé, hogy belepofázzak a dógaitokba, de izé... *vakar ki a füléből egy méretes zsírgombócot, majd lepöcköli ujja végéről és megtörölgeti a nadrágjába.* -Nem gyávák azok a Vashegyesek! Láttam őköt, mikor vonultak a csatába meg mikor gyöttek hazafele. Ottan álltak meg Kalácsosnál pihenni meg enni. Nem úgy néztek azok ki, mintha gyávák vónának. Látni lehetett a szemükbe benne!
*Tényleg nem akar ő belekotnyeleskedni, csupán megosztja a tapasztalatait. Akkor ott beszélt Aletaial, aki valami parancsnokféle volt, ha jól emlékszik. Meg volt az a barbár lány. A neve már nem jut eszébe. Egyik sem volt gyáva sem menetben, sem jövetben.*
-Há, ha ragaszkottok hozzája, ám legyen! Majd kicsit meffésülöm ezt a torzonborz pofámot, hogy legyen valami emböri küllemem.


649. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 18:49:56
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Aon, Rolf//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

- Nemtom, hogy létezik-e borpatak igazából, felénk arra mondják, hogy sok bor folyik le a torkokon.
*Szóval nem kell szó szerint venni, csak arra szokták mondani, hogy nem marad senki szomjan.*
- A Vashegy már régen elfelejtette volna az egész hercehurcát, ha te nem kötnéd az ebet a karóhoz. De nem, folyamatosan párbajoznál, meg ilyenek. Kibaszottul makacs vagy, viszont talán el kéne gondolkodj azon, hogy lehet, hogy mégiscsak te gondolod rosszul?
*Véletlenül sem használ olyan szavakat, minthogy hülye lenne a másik, vagy bolond, nem gondolja róla egyiket sem, csak azt látja, hogy rögeszmésen ragaszkodik valamihez, ami mindenki szerint baromság.
Az imbolygó szekér ponyváját akkor sem akarná lebontani, ha éppen nem lenne terhes, így aztán semmit nem is tesz az ügy érdekében, fél szemével figyeli Aoneert, amint az nekiáll a dolognak. Maga sem tudná megmondani, hogy pontosan mikor is került a dobótőr a kezébe, de fél szemével hunyorít és úgy méregeti a férfit és azt, hogy hol is van rés a páncélján. Nem mintha tervezné beleállítani a fegyvert, de eljátszik a gondolattal, hogy így mennyire könnyen lehetne pontot tenni ennek a parttalan vitának a végére.*
- Már bocs, hogy ezt mondom, de Kagan Thargodar és a thargok nagy része már akkor hadakozott, mikor te még anyád csecsét szoptad. Egyrészt. Másrészt pedig igazán leszállhatnál arról, hogy a thargok gyávák, meg megfutamodnak meg minden az ő hibájuk. Adott volt egy helyzet, amiben hoztak egy döntést. Hogy az a döntés jó volt-e vagy rossz, azt nem te vagy hivatott eldönteni, hanem majd az örököseik. Egyébként, végiggondoltad az elmúlt pár napban, hogy a kikötőben milyen döntést hoztál? Vajon a te döntésed miben különbözik a thargok állítólagos rossz döntéseitől? Vajon rossz döntés volt?
*eddig viszonylag nyugodt volt a hangja, de most már emelkedőben van*
- Döntésed alapján magadat mentetted, engem pedig magamra hagytál egy tucat félrészeg martalóccal. Ha a magad szemszögéből nézed akkor ez egy helyes döntés, nem? Hiszen nem kevesebbet mentettél, mint a tulajdon életed, ez vajon gyávaság? Gyávaság az, hogy nem halsz meg, ha van más út is?
*Míg beszél addig a kezében lévő tőrrel gesztikulál, melynek hegye folyamatosan Aoneerre mutat.*
- Azóta folyamatosan azt hallgatod tőlem, hogy felhánytorgatom ezt neked? Nem teszem, és miért nem? Azért mert elfogadom azt, hogy a sajátod, az sokkal fontosabb a másénál. Legyen az akár az életed, akár a saját néped. Amíg pedig nem tudod elfogadni azt, hogy másokat egészen más dolgok mozgatnak, mint téged, addig ne csodálkozz, ha elmebajosnak bélyegeznek, mert csak az elmebajosok ragaszkodnak rögeszmésen bizonyos dolgokhoz.
*az előbbi dühe már tova is szállt, mert hangja ismét normális erejű, bár a tőr továbbra is a másikra mutat. Az enyhülésben sokat segít az, hogy Aoneer mondandójának egy nagy részét tökéletesen figyelmen kívül hagyja. Főleg azért, mert összességében valószínűleg ő volt az, aki több csatát látott és többször ölt, vagy sebesített meg másokat.*
- Tanulj meg inkább hálásnak lenni azért, amit kapsz az életedtől, és életed során másoktól.
*Ezen a ponton a válla fölött hátrapillant Rolfra.*
- Hát figyelj, ha azt vesszük, hogy ő bolond, én meg tharg vagyok...
*Ez ugye Aoneer szemében erőteljes hátrány.*
- Akkor bővel beleillesz a násznépbe, sőt állítom, hogy a baj csak velünk van, semmiképpen sem veled, szóval kifejezetten emelnéd az esemény fényét.
*Teljesen komolyan beszél, végtére is egy rabszolga fattya hogyan nézhetne le egy kétkezi munkást? Egyáltalán sehogy, valahogy úgy gondolja, hogy ők egy kasztba tartoznak, bezzeg az előkelő származású Aoneer mennyire kilóg közülük.*


648. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 18:27:07
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Alenia Cirenhille Sayqueves//

*Ahogy fekszik a sárban ismét egészen elfeledkezik magáról, és útjáról. Csak élvezi az életet, a dagonyázást, akár mint egy szőrös kismalac, mikor testvéreivel először csobbannak egy nagyot a latyakban. De valószínűleg ezt Galinon kívül nem sokan élveznék, hisz csak neki van olyan furcsa természete, hogy még a leghétköznapibb dolgokban is képes valami szórakoztatót találni. Egy igazi nagyra nőtt gyerek még mindig.
Nem nagyon törődik hát a körülötte zajló élettel, az ösvény közepén, gondtalanul fetreng, és a felé közeledő szekeret is csak akkor veszi észre, mikor már csak méterek választják el attól, hogy áthajtson rajta. Ekkor minden sietséget nélkülözve felül, és úgy helyezkedik, hogy lássa az erre járókat. Arcán őszinte örömmel int a kocsisnak.*
-Istenek hozták a mélyen tisztelt társaságot erre!
*A törpe nem illetődik meg a váratlan társaságtól, ellenben mikor leszáll egy szépséges, aranyhajú hölgyemény rögtön vigyázba vágja magát. Vagyis inkább csak vágná, ha nem csúszna ki keze alóla, mikor megpróbál felugrani. Ezzel a hirtelen mozdulatával csak azt éri el, hogy újra a tócsában köt ki, s talán még a közeledő lány ruháját is összemocskolja.
Nem sikerül rögtön felállnia, sőt még rosszabb helyzetbe kerül, mint eddig volt. És hogy ezt pont egy ilyen gyönyörűség előtt kellett eljátszania... Teljesen bele is pirul a dologba.*
-Persze, persze! Csak sárfürdőt veszek! Tudja... jót tesz a szakállamnak. Fényesebb lesz, meg ilyenek!
*Egy idétlen kísérlet arra, hogy kihúzza magát ebből a kínos helyzetből. Mégsem tűnhet balfácánnak az idegen hölgyemény előtt!*
-De már lehet elég lesz belőle! Igen, határozottan jobban néz ki a szakállam!
*Rögtön arcszőrzetére szegezi tekintetét, ami időközben fekete foltokkal lett gazdagabb. ~A fenébe, erre nem is figyeltem! Órákig fog tartani, mire kimosom ezeket belőle!~ A helyzet egyre aggasztóbbá válik, de azért némileg megilletődve mosolyog továbbra is, mielőtt megpróbálna felállni. Nagy nyögések, s erőlködés árán végül sikerül.*
-Nos... *Felszívja magát, és igazi harcoshoz méltóan hajol meg a másik előtt.* kegyed gyönyörűsége elrabolta a szívem! Lenne oly kedves, hogy bearanyozza a napom becses nevével?
*Még Galin laikus szeme is látja, hogy nem egy egyszerű paraszttal hozta össze a sors, így pedig próbálja a legjobb arcát mutatni felé. Már ha az első benyomás nem is volt a legtökéletesebb, legalább a második sikerüljön úgy ahogy kell!*


647. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 17:30:06
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Galin Dargeroth//

*A termőföldekkel teli látképet lassan erdő váltja fel. Ez már sokkal kellemesebb, hisz a nap melegét a fák lombkoronája valamelyest visszafogja. Mint mindennek, ennek is van azonban egy hátránya. Az erdőn keresztül vezető út pont az előbb említett lombkoronák miatt sokkal sötétebb, a sötétség pedig félelmetessé teszi az egész tájat.
Alenia nem is érzi magát biztonságban, akkor meg főleg nem, mikor egy "Féljétek a nevem mocskos csürhe!" felkiáltást hall... valahonnan. A kocsis tanácstalanul megáll, hisz Alenia most az ő gondjaira van bízva. Nem akarja veszélybe sodorni, így a további parancsig nem hajtja tovább a szekeret.*
- Menj csak tovább!
*Jelez a lány, és ugyanabban a pillanatban szólal fel újra az előbbi hang, amit most egy jóízű, mély kacagás követ. Na! Ez már érdekesebbnek tűnik kisasszonyunk számára is. Egyáltalán nem fél, inkább kíváncsivá tette az egész. Ő olyan kis naiv, hogy elhiszi, ami nevet, az nem harap, szóval semmi oka sincs a félelemre.*
- A hang irányába megyünk tovább.
*Adja ki az utasítást, a szekér pedig továbbhalad az éjszakai esőzéstől lucskos, sáros úton. A nevetés gazdája hamarosan arra lehet figyelmes, hogy lópaták, majd egy kocsi kereke hajt el a feje mellett. Ha kicsit beljebb fekszik az úton, talán épp rajta keresztül vezetne az útja. A kellemetlen élményt egy női hang követi, ami csak annyit mond:*
- Állj!
*Állítja meg Alenia a kocsit, majd először csak lenéz a földön fetrengő törpére, aztán ügyetlenül leugrik a kocsiról. A sárban való lépkedés miatt kicsit fintorog, nem szívesen koszolja össze a cipőjét, de annyi esze volt, hogy rövidebb szoknyát vett fel, így azt legalább nem kell végighúznia a latyakban. Csuklyáját lehajtja a fejéről, mielőtt megszólítja a törpét.*
- Izé! Elnézést? Minden rendben? Miért fekszik itt a... sárban?
*Nem tudja mire vélni a férfi viselkedését. Ha megsérült volna, azon biztosan nem nevetne ilyen jót, de az sem tűnik valószerű magyarázatnak, hogy csak úgy minden indíttatás nélkül vegyen valaki sárfürdőt.*


646. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 16:37:40
 ÚJ
>Galin Dargeroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdők annyira... kuszák. Mintha nem is lenne semmi rendszer abban, ahogy a fák sokasága belepi az egész tájat, sőt még az emberek vágta ösvények is mintha egy végtelen, átláthatatlan labirintust alkotnának. Törpénk bizonyosan el fog tévedni, de ezt még akkor sem ismerné be senkinek, ha a végtelen bolyongás az éhhalál küszöbére sodorná. Nem ő! Ő még sosem tévedt el, és nem fog ki rajta egy szimpla erdő. Annál több kell. Mondjuk egy nagy csapat óriás, akik értékeitől, s életétől kívánják rövidtávon megfosztani. Bár ha jobban belegondol a dologba még ők sem tudnának mit kezdeni önjelölt hősünk túlvilági erejével, és a hátán nyugvó kíméletlen halálosztó eszközzel.
~Elkapnám a grabancukat, és akkor örökre megtanulnák, hogy Galin Dargerothtal senki nem húzhat újat!~ Két kezébe fegyvert képzelve, s azt marokra fogva néhány suhintást imitál, mintha épp a rátámadó banditákkal hadakozna. Néhány erőteljes csapás, a gonosztevők pedig már a földön is fekszenek. Nem lenne kihívás még a túlerő sem világlátott harcosunknak... legalábbis ha a csatát fantáziájuk segítségével vívják.*
-Féljétek a nevem mocskos csürhe!
*Rég volt már része egy jó kis csatában, ezért hát ez a túlbuzgó vagdalkozás. Csakhogy annyira elmerül saját álomvilágában, hogy egyáltalán nem figyel húsos lábai elé. Ennek hamar meg is van a böjtje. A hajnali zápor fellazította a talajt, így néhol csúszós sártócsákat hagyva maga után. Pont egy ilyen kerül a talpa alá, mikor egy erőteljes csapással végezni akar az utolsó képzelt óriással is. Szép félköríves támadást imitál, de még mielőtt be tudná fejezni kiszalad alóla a talaj, és olyan csattanással vágódik a földre, hogy a környezetéből biztosan az összes állat fejvesztve menekül. Rohamsisakja elgurul, ő pedig csak fekszik a fekete sárban mozdulatlanul.*
-A fenébe, legyőztetek!
*Mély, élettel teli nevetésben tör ki, miután elismeri vereségét. Sosem gondolta volna, hogy valaha képzelt lények fogják földre vinni.*


645. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 10:01:51
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Alyo, Rolf//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz!//

-Mennyibe kerülhet egy borpatak? *Kérdezi, mert amúgy jó ötletnek hangzik, de egy ilyen szerkezethez leginkább rengeteg bor, rengeteg pénz, meg valami gnóm trükk szükséges. Ő a maga módján nem igen tudná összehozni, hacsak nem árulnak hasonlót a közelben. Pontosabban szólva ez sem igaz, mert nem teljesen hülye az e világi dolgokhoz, de a borpatak akkor sem az ő területe, és nagyobb eséllyel forradalmasítja a csetepaték világát, mint a vendéglátásét.
Visszafordulva a lányhoz kissé megkeményedik arca a volt katona. Alyo talán nem is vette észre, de ezzel az egésszel olyan mintha egyszerűen hülyének nézte volna a harcost, vagy épp a vashegyről állított ki volna szegénységi bizonyítványt. Egyik sem szerencsés így aztán talán jobb, ha egy kis bevezetőt is biggyeszt a mondandója elé.*
-Tudod, hogy nem szívesen bántalak meg. *Nyel egyet és már igazából nem is tudja, melyik irányba akarja terelni ezt a beszélgetést, vádlóba, vagy kiegyezőbe. Az a szerencsétlen eset állt elő, hogy a szavai, ahogy esnek, úgy puffannak majd a beszélgetésük során.*
-De, ha most nem oldjuk fel ezt a konfliktust köztem és a vashegy között, akkor az akár örökre tüske maradhat köztünk. Azt pedig véletlenül se szeretném, hogy évek múltán gyűlölj meg emiatt. *Szomorú egy lehetőség, de akkor sem elvetendő. Ő szeretné, ha több oka lenne a lánynak a mellette maradásra, mintsem arra, hogy elmenjen. Önző módon el akarja szakítani a Tharg törzstől, azoktól, akik megmentették, ő aki bajba sodorta. Mindezt, csak azért mert valami régi sérelem miatt nem hajlandó velük együtt dolgozni.*
-Ha itt támadnak, meg akkor már úgyis tudják, hogy erre jövünk. *Mondja Rolfnak és feláll, hogy elkezdje leszedni a ponyvát a szekérről.*
-Ez a ponyva nem fog meg semmit, én meg szeretek visszalőni. Hajts közben nyugodtan, nem kell, hogy még emiatt is késsünk. *Majd megoldja. A pusztában két szem is bőven elég volt, de ide már hat kell, különben elveszhetnek. Munka közben újra Alyo felé fordul, aki most terhes, és rosszul van, szóval örülne neki, ha tovább feküdne, de ezt persze nem kényszerítheti rá.*
-Az őrség emberei hullottak, mint a legyek. Sosem voltam jó véleménnyel az átlag harcosainkról, de ők nem menekültek el. Én nem menekültem el. A kikötő népéből sokan harci tapasztalat nélkül is hajlandóak voltak fegyvert ragadni. Egyszerű polgárok, nem rettegtek, nem üresedett ki a szemük, hanem dühösek voltak és kapát kaszát szorongatva készültek az indulásra. A Tharg harcosok elmenekültek. A Tharg főnököd meg akarta úszni ezt az egészet. Én nem. Mi nem. *Tagoltam mondja el az utolsó négy szót, nyomatékosítva az első problémáját ezzel az egésszel. Lehet nem látott annyi háborút, mint a nagyvezér, de nem is menekült el annyi elől. Egyszer eredt futásnak. Kiömlő belekkel, félholtan, elkerülve, hogy Alyonak még ő is gondot okozzon a kikötői harc alatt és azóta is ég tőle a pofája.*
-Mit mondtak neked a Thargok amikor kitanítottak? Azt, hogy harcolj, amivel tudsz, vagy azt, hogy bízz a törzsfőnökben, mert majd apu mindenkit megvéd? Hát így áll most a világ. Mindenki választott magának egy égi apukát, aki megvédi, vagy elfenekeli, ha annak látja szükségét. Ziana Drenulét isteníti, a fehér csuhások Eeyrt, a kikötőiek Sa'terethet. *Félig meddig eszelős vigyor ül ki a képére és úgy nézi a csomót, amivel bajlódik mintha a következő pillanatban át akarná harapni ponyvával, és vázzal együtt.*
-Hát nem jó dolog korrumpálódni? Hát nem jó dolog hagyni az "égi apának", hogy néhanapján seggbe basszon, ha cserébe nem kell, gondolkodj, nem kell megvédened magad? Csak az az egy kérdésem van, mi lesz, ha ez az égi apa egyszer bajba kerül? Vajon maga elé rántja fiait és leányait, hogy óvja magát? Vagy hősiesen és fölöslegesen megdöglik, mert igazából ő sem hisz azokban, akiket védenie kéne? És vajon ha az égi apa már nem lesz, az istenverte nép megtudja e védeni magát az ellenségtől? Már hogy a francba tudná? Hogy a jó francba lenne rá képes, ha egyszer minden kártyáját arra tette fel, hogy az égi apa ott lesz és vigyáz rá örökkön örökké? *Azt, hogy az istenek személyes dolgairól mi a véleménye azt már mindenki tudja. Ez pedig csak súlyosbítja a kialakult helyzetet. Már személyes véleménye szerint. A világ nemcsak erőtlenné vált, de talpnyalóvá is. Görbe gerincű alakok járják a földet napkelettől napnyugatig és leköpdösik azokat, akiknek a váza még egyben van. A hajlott gerincű néppel már bármit meg lehet tenni. Bármikor meghurcolhatóak, bármikor tönkretehetőek. És senki nem érzi kötelességének, hogy tegyen valamit.*
-Tudod van egy szabály a háborúban, már ha nem holtak ellen harcol az ember. Ez talán később még jól jöhet. "Jó a találat, jó a halott, de legjobb a sérült." A sérült katona groteszk, tönkre vágja a csapat morálját. A halott csak egy embert vesz el a csatatérről, a sérült, kettőt vagy hármat, hisz ápolni kell a szerencsétlent. A halott már nem igényel orvosságot, sem varázsitalt, sem fertőtlenítést, sem kötözést. A sérült katonát nem lehet átlépni, és nem lehet a hátán állást foglalni. *Van egy kis fekete humor abban, amit mond, és kegyetlen tudás ez az egész mégis megkerülhetetlen alapelv bármilyen háborúban.*
-Az elesett katona hős, a sérült katona barát. Hirtelen termett szövetséges. *Ez eléggé hasonló az egyenes és a görbe gerinc különbségéhez. Legalábbis szerinte. Persze a sérült még gyógyítható, a görbe gerinc még kiegyenesíthető, az eltévelyedett még felrázható. De most úgy látszik, senki nem akar felébredni ebből a rusnya rémálomból.
A szoborra vonatkozó dolgot kevesli. Majd még meg kell kérdeznie elmozdítható-e az egész borzadály. Egyébként meg savakkal, aláásással, és nagy mennyiségű köpéssel, még valószínűleg nem próbálkoztak.*
-Már tényleg nem tudom ki itt az igazi bolond. És rettegek attól, hogy a végén én leszek az.


644. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-10 07:40:11
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nukwar Enar - zárás//

*Végül egész kellemes napot zárnak. Esznek is és isznak is rendesen, Nuk pedig kap egy szép sonkát egészben, amit felfüstöltethet a piacon magának. Daranel nem is gondolta volna találkozásuk első néhány pillanatában, hogy ennyire jó lesz ez a nap. Megismerhetett egy különös óriást, aki nem is olyan kegyetlen, mint amilyennek első ránézésre tűnhet. Sokat beszélgettek, sokat megtudtak a másikról, azonban a nap lassan már lemenni készül, így nekik sem árt szedni a sátorfájukat.
Természetesen a kis párbajuk időpontját még egyeztetik, hiszen egyértelműen hivatalos párbajnak tekinthető, noha nem életre-halálra harc, de bele fogják adni minden tudásukat.
Miután eltakarítottak maguk után Daranel elbúcsúzik az óriástól, majd elindul Amon Ruadh felé.*


643. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-09 16:54:50
 ÚJ
>Zhorack Belturver avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mikor a remény elveszni látszik//

*Zhorack jelenleg annyira öntelt és beképzelt, hogy azt hiszi, rögtön kinyomja a másik szemét, az nem védekezik, és ő nyert. Után pedig jön a pofára esés, mikor egy éles vágást érez az oldanál. Rögtön hátraugrik, nem nézi meg a sebet, hanem ösztönösen leszorítja. Arcán látszódik a kín, de próbálja leplezni. Érzi ujjai között a lefelé csordogáló vért, de a felé szegezett kard miatt nem tud foglalkozni vele. Hátra lép pár lépést, nem kell neki kétszer mondani hogy ne támadjon újra. Nem lesz semmit, számíthatott volna arra, hogy nem lesz ez ilyen egyszerű.*


642. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-08 14:55:21
 ÚJ
>Teliir Dartiv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Mikor a remény elveszni látszik//

*Már közel járhatnak a célhoz, mikor Rasdeher magához hívja őt. Újabb feladatot kap, ami mondhatni pont az ő ínyére való, bár attól nincs elragadtatva hogy neki kell a piszkos munkát végezni. Plusz egy fegyvertelen célpont nem kifejezetten izgalmas. Őt teljesen hidegen hagyja az olyan préda amiben nem leli meg a kellő izgalmat, mely feltudná éleszteni a gyilkolás vágyát benne. Továbbá Zhorack még nem bosszantotta fel őt annyira, hogy puszta dühből vegye el az életét. Ellentétben a fajtársával ott van a lovas elf aki már jobban érdekli Teliirt. Ő már nagyobb kihívást jelent, és magára is haragította a mélységit.
Nem sokkal azután hogy a kis csapat szétválik, halk zaj hallatszik onnan amerre társa tartott. Aztán a bosszantó madár hangja töri meg az erdő éjszakai csendjét. Teliir számára ez biztosan egy jelzés. Viszont nem tudja, hogy az elfet találták-e meg vagy, a másik sötételfet kén-e eltenni láb alól. Éppen elindulna a zaj irányába mikor hátulról egy kéz a szeme világától szeretné gyorsan megfosztani. Az ijedtség dolgozik benne és kölcsön veszi a kezét. Kardjával hátra csap támadója felé, és ha kap rá időt utánna egyből előre ugrik aztán megfordul. Viszont a szemébe kapó ujjak még elérik, teljes sikert nem könyvelhetnek el, de azt elérik hogy Teliir homályosan lásson. Ezért csak támadója alakját, illetve körvonalait látja. Még nem tudja hogy Zhorack az. Viszont amint visszanyeri teljesen a látását egy halvány sejtése lesz róla mi is történt. Bizony a a halk, tompa zajok, a holló jelzése, és fajtársa itt léte azt sugalják neki hogy társa meglépett a nővel. Legalább is számára ez a logikus, hisz fegyvertelenül támadt rá a másik, erre nem lett volna bátorsága ha kettő ellenféllel kéne szembenéznie. Ha sikerült felvennie az előbb a távolságot Zhorackkal szemben akkor most felé szegeti kardját.*
-Maradjál csak egy helyben!
*Zavaros neki még ez a helyzet. De ha kap elég időt a gondolkodásra akkor lassan összerak egy képet a fejében ami elég közel állhat a valósághoz. Az a rohadt madaras bohóc lelépet, őt meg itt hagyta eltakarítani a fajtabeliét, és a valószínűleg még itt ólálkodó lovast is Teliirre hagyta. Kellően felidegesíti ezzel mélységit annyira, hogy komolyan átgondolja Rasdeher megölését. Zhorack szerencséjére főhősünket most teljesen hidegen hagyja ő. Ha egészen idáig nyugton tud maradni, akkor azzal megkímélheti a saját életét.*


641. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-08 00:51:59
 ÚJ
>Xoumou Zhuomian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Xou céltalanul ballag az erdőben. Még nem tudja mit kéne csinálnia. Azt sem miképp ér el a városba. Túl sok motivációt nem érez hozzá, de eszébe jut, hogy ha a városba ér akkor szüksége lesz egy szállásra. Amit valamiből fizetni kell. Koldulnia kell majd? Lehet. Valahogy nem zavarja őt annyira ez a lehetőség. Továbbra is olyan üresnek és céltalannak érzi magát. A külvilágot sem érzékeli nagyon. Csak teszi az egyik lábát a másik után. Azt sem veszi észre, hogy egy úton halad és nem csak a fák között.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3239-3258