Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 87 (1721. - 1740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1740. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-19 15:45:26
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt


//Selestwen Sellewennar//

//Második szál//

* Selestwent láthatóan megnyugtatja a férfi beszéde és ad is némi racionalitást az érvelésének. Ennél többet aligha remélhetett volna. Kompromisszumos javaslatnak tűnik a szántóföldekig elkísérni őt, ám mivel feltételezi a sötételf, hogy ott betér a falvakba, emberek közelségét fogja keresni, az ő kérésének ez tökéletesen megfelel. Nincs is oka ágálni ellene.*
-Nagyszerű! Biztos találsz ott olyanokat, akik félnek egyedül elindulni az útra és sokkal jobb életet tudsz biztosítani idegenvezetőként... *egy pillanatra elbizonytalanodik, nem ment-e túl messzire* Mármint akkor, ha te is ezt szeretnéd. Csak úgy gondoltam, hogy mivel sokáig éltél az erdőben, ismered és használni akarod mások javára ezt a tudást.
Nyilván a ház körüli munkák is mindig akadnak. No meg csinos vagy. Azonnal lesz nálam jobb kérőd is. Csak tudod én is kísérgetni szoktam a veszélyes vidéken az embereket és ezért jutott eszembe ez az ötlet.
* Szégyenlősen a földre néz, majd csak szeme sarkából pislant fel a megmentett hölgyre.*
-Túlságosan bele akarom látni magamat a te helyzetedbe? Kétszer nem léphetünk ugyan abba a folyóba. Ha mégis megtesszük, az mégsem lenne ugyan az.
* Elmosolyodik a sokak által ismert közmondáson. Nem mintha viccesnek tartaná. Csak reméli, hogy ragadós lesz és jókedvre deríti ezzel a lányt.
Hamarosan ezek szerint összeszedik magukat és megindulnak az erdő széle felé. Ami talán nincs is olyan messze, szinte észre sem veszik, amilyen gyorsan eltelik ez a szakasz.
Ha nem beszélnek másról út közben, akkor csillogó tekintettek néz a nő szemébe búcsúzásul. És megfogja a kezét.*



1739. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-19 14:54:32
 ÚJ
>Karaa'to Phamentar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nell//

* Kara továbbra is saját, vidám zenei kísérete mellett sétál tovább, semmit nem hall a mögötte sétáló tündérből, hiszen annak halk lépéseit nem csak a szél, de fajtársának fütyülése is elnyomja. Kara ránéz a faházra, viszont anélkül, hogy változtatna a lendületen, sétál tovább. Láthatóan nem akarja megközelíteni a házat, ellenben hamarosan, ha Nell még mindig követi, akkor elérnek egy sekély patakhoz, ahol halkan csordogál a víz, bár úgy tűnik, hogy nem sokkal odébb talán folyóvá szélesedhet, a hangok alapján legalábbis felerősödik arrafelé a sodrás, és mintha hangosabban csapódna a víz a kövekhez. Ezt a helyet választja Kara, hogy megszabaduljon felszerelésétől, és felsőtestét takaró ruháitól, és kicsit felfrissítse magát a természet ajándékát kihasználva. Jóleső érzéssel folyatja magára a hűs vizet, továbbra se fordulva meg, és nézve maga mögé. A fiatal tündérlányon múlik, hogy kihasználja ezt a kissé alkalmatlan alkalmat, hogy megszólítsa, vagy hogy abbahagyja az idegen követését, már ha még mindig mögötte van persze. Bár nem számít társaságra, Kara mégis úgy helyezkedik, hogy felszerelése sose legyen kartávolságnál messzebb, sőt, fél szemmel mindig figyeli is azt. Hozzászokott már a tolvajokhoz, és hogy a lehető legrosszabb pillanatokban is képesek megszabadítani értékeitől.*




1738. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-19 01:19:51
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt


//A Kikötő felé//

* Egy lovas vágtat végig a fák között. Hátán a halványzöld palástja lobog. Nem tervez megállni, mégis rákényszerül. A lova felágaskodik és ő a poros útra esik.*
-Hogy vinné el az összes démon! Mi volt ez? Megbolondultál?
* A paripája idegesen két lábra áll megint és prüszköl, fújtat, nyerít az egyik bokor felé. És hamarosan sarkon fordulva elrohan.*
-Na már csak ez kellett! Mi rémítette meg ezt ennyire?
* Volt olyan botor, hogy kíváncsiságtól hajtva megmozdítja az ágakat és egy kígyó vetődik ki belőle. Csak fajára jellemző gyorsaságának köszönheti, hogy az utolsó pillanatban el tudja kerülni.
Azonnal megfordul és levágja a hüllő fejét.*
-Hát ilyenekre is vigyáznom kell? Azt hiszem, be kell idővel szereznem egy wargot, mint Taitos Mester. Azok inkább széttépik az ilyen állatokat, mint elszaladnának előle.
* Terveinek se széle, se vége. Ám jóval több pénzre lesz szüksége, ha nagyra törő vágyait valóra akarja váltani. Profi harcoshoz illő felszerelés, varázslat tanulás, még egy méreg drága hátas is...*
-Na, nézzük, milyen jó nyomolvasó vagyok?
* Bár nem mondhatni nehéz feladatnak egy háziállatot követni, aki nem olyan régen ment el, de nem is fog ki a Hifeti fiún. Leporolja magát és megkeresi az elviharzott paripáját.
Nem vesz el a napjából szinte semennyit ez a közjáték, de önértékeléséből annál többet. Még csak most kezdi a lovaglást megszokni.*
~ Még jó, hogy senki sem látta.~
* Tovább folytatja az utat és hamarosan már a Kikötő utcáit járja és próbál a rég látott házak között kiigazodni.
De a háború óta nagyon sok minden megváltozott.*



1737. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-18 12:48:40
 ÚJ
>Dra'ana Keeg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő


*Egy erdő felé veszi az irányt, aminek bár a szélét körbeveszik az emberek, egészen bent már csak akkor találkozhatna bárkivel, ha az éppen fát vág, átutazóban van vagy hasonló. Valami apró vízfolyás után kutat, akár csak egy ér, vagy apró patak is megteheti. Egy gyors órát tölt el azzal, hogy figyelmesen, merre megy, de azért mondhatni bolyong odabent, mire csordogálás halk zajára lesz figyelmes. ~Félsiker.~ Ugyanis csak maga a víz nem jelent semmit. Közelebb megy hozzá, végigjárva a kis vízvonalat, mellék-ágakat keresgélve. Hosszú percekig sétál keresgélve, mikor apró kis telepekre lesz figyelmes.*
- Na ez az! *Elégedetten guggol le, lába között az apró vízfolyás csordogál. Letép rongyaiból egy kis darabot és a telepeket óvatosan lerázogatva, amennyire tudja, belecsomagolja a rongyba. Ez után kis csomót köt rá és egy zsebnek kialakított kis részbe gondosan elteszi. A vízzel óvatosan megmossa a seb környékét, de magához a vágáshoz nem nyúl nyakán. Még mindig foltokban vér száraz maradéka fedezhető fel haján és mellkasán, de ismét jobb, mint lehetne. Az égre pillant, ismét hálával visszagondolva az öreg vajákosra.
További egy-másfél órában a fákat kutatja, Gbolis után lesve. Ez ugyan nehezebb szülés, de egy kisebb fát talál, amin egy pár bogyó megbújt. Ezeket külön tépett rongyba teszi, majd olyan zsebbe, ahol a lehető legkevesebb esély van rá, hogy majd összenyomódik.*

//2xd10
1. dobás: 9-Vízi Rysha
2. dobás: 6-Barna Gbolis
összege: 15
átlaga: 7.5//


1736. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-18 01:14:59
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Grawok Hifeti//

*Vállaira ólomsúlyként nehezedik a lelke terhe, nagyon fáradtnak és törődöttnek érzi magát hirtelen, de Grawok szavai valahogy mégis beférkőznek az elméjébe. A férfi felé fordul.*
- Bölcsek a gondolataid. *Mondja neki komolyan.* Teljesen igazad van, be kellene illeszkednem… *Nagyot sóhajt, hogy a szíve szakad bele.* Én próbálok olyan lenni, mint más, próbálok ember lenni, pont úgy, ahogy akkor voltam. Egyelőre csak ennyire sikerül. Hogy próbálom.
*Amikor a legszebb éveiről van szó, szerényen elmosolyodik.*
- Köszönöm, Grawok. Nem kértem, mégis megmentettél, és most sem kérlek, de mégis reményt adsz nekem, hogy majd lehet ennél jobb is.
*Persze ez Selesen múlik leginkább, és bármennyire is magára vállalná a sötételf a terhet, megmarad a lánynak a feladat oroszlánrésze. Neki kell beilleszkedni, neki kell valamit kezdenie az életével, és most kezd ráébredni, hogy nincs a világon semmi terve. Most azon töpreng, hogyan tovább, hiszen Grawok van olyan kedves, hogy bárhova elkísérje.*
- Gondolkodnom kell még, mihez kezdjek magammal. *Mondja, és félve pillant társára.* De most nagyon jól esne, ha megtennéd, hogy elkísérsz a szántóföldek széléig. Nincs messze, és ott már biztosabb lennék magamban, azt jobban őrzik… *Zavartan lesüti a szemét. Ha Grawok beleegyezik a tervébe, akkor elindul a megfelelő irányba.*
- A nővéred? Hol van most? *Érdeklődik kíváncsian.* Biztosan rá is ráférne, hogy megvédd, nem? Nem akarlak feltartani.


1735. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-17 19:17:09
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Kara//

*Mikor kilép Synmira biztonságot nyújtó falai közül, és beleveti magát az erdőbe, még nem igazán tudja, hogy merre akar menni. Idegesen markolássza a hátitáskája pántját, miközben elindul valamerre. Néhány perc után úgy dönt, hogy elnéz Amon városa felé. Lehet, hogy találkozik egy ismerőssel, aki szívesen tölt együtt vele egy kis időt. Most nincs kedve egyedül lenni, túl szomorú és depressziós ahhoz.
Egészen addig rágódik a saját kedvtelenségén és szerencsétlenségén, amíg meg nem hallja a fütyülést. Furcsa, hogy valaki itt, az erdő közepén fütyörésszen, így kicsit felrepül, majd elindul a hang irányába. Mikor egy tündért pillant meg hangtalanul próbálja meg követni. Egészen lemarad, könnyű lépteit valószínűleg nehéz kihallani a szél zúgása között.
Mikor egy faház tűnik fel a távolban, kicsit meglepődik, és rosszul is kezdi érzeni magát, hiszen senkinek nem akarta kifigyelni a lakhelyét. Ezzel szemben még mindig megbújik a háttérben, mert már őszintén kíváncsi fajtársára. Ha mind a ketten itt élnek, ugyan abban az erdőben, akkor már egy közös pontjuk biztos, hogy lesz.*


1734. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-17 14:22:42
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt


//Selestwen Sellewennar//

//Második szál//

* Úgy tűnik, sikerül megtalálniuk a közös pontokat. Még ha ez illúzió is. Ám mégis érzékeny pillanat, mikor Selestwen Sellewennar hátra lép. A csók nem történik meg és inkább barátok maradnak. Vajon tényleg? Tudhatja egy kívülről szemlélő narrátor, hogy mi zajlik egy sötételf lelkében úgy igazából?*
-Igen. Azt hiszem tényleg mindennek mennie kell tovább.
* Őszinte meglepetésként éri, hogy nem valamelyik település lakója a Bajba Jutott Hölgy. Egy ideig csak csendben nézi a szemeit, mintha onnan akarna kiolvasni valamit.*
-Ez nem egy normális állapot. Nem temetkezhetsz a magányba a társad elvesztése után. Ha akarod, én elkísérlek a Kikötőbe, Amon Ruadhba, Artheniorba vagy valamelyik távolabbi városba. Amelyikbe szeretnéd, ha van olyan valahol, amelyiket mindig is szívesen meg szeretted volna nézni.
De nem bolyonghatsz egyedül a vadonba éveken át. Neked társaságra és... társadalomra van szükséged. Egy kulturált rendre, amibe beilleszkedhetsz.
Nem akarom, hogy elfecséreld legszebb éveidet és utána még egy ilyen bandita brigáddal összefuss, akik kényszerítenek.
Remélem nem haragszol meg, szép hölgy. De ha erőszak nélkül valahova oda tudlak vinni, akkor veled megyek és megóvlak az úton.
Ha nem... akkor kicsit maradok még veled és megyek haza. Vár a nővérem.
* Nem volt benne biztos, hogy pont így fog folytatódni az utolsó előtti mondat. De Grawok egy jó srác, akit mar belülről a gondolat, hogy nem tud segíteni a nőnek, akit kiragadott és megmentett az útonállók karmai közül.
Ám aki -az ő megítélése szerint- rohan egy önsorsrontó úton, amiről nincs joga akarata ellenére letéríteni.*



1733. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-17 13:08:16
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Hív a tenger, a jó oroszlán ma békés álmot lát//

*Békésen sétált az óriás, aki már egy ideje nem köpdösött, de csak azért, mert megunta. Másrészt érezte, hogy egyre jobban szárad tőle a szája, amitől többet fog inni, és idő előtt elfogy a bor, amivel készült. Már a fütyülés se szórakoztatja, igazából ugyan ezen okból, úgyhogy jobb kezében az egyik botot lóbálja, miközben egy vidám dallamot dúdol csukott szájjal. Mondhatni hümmögi, bár maga se tudja, hogy mi ez a dal, ha vissza mehetne az időben, biztos tudná, hogy anyja énekelte neki a kiságy fölött gyerekkorában. Persze amennyire kiságyról beszélhetünk egy óriás gyerek esetében. Ahogy már jócskán benne jár az erdőben, feltűnik neki, hogy megváltozott a táj. Ebben egy vastagabb faág siet segítségére, amit erőteljesen megfejelt szerencsétlen Grotg. Az óriás a homlokát dörzsölgeti bosszús tekintettel, miközben átbújik az ádáz aszaszin fa lombja alatt, hogy folytathassa útját rendületlenül tovább előre. Rémlik neki, hogy jó irányba mehet, mert mindig erdőn vágott át, amikor a tengerpartra ment. Persze nem járta meg sokszor ezt az utat, de Grotg memóriája remek, mint az elefántnak. Ismét hörpint egyet a borból, hogy enyhítse az őt ért sérelmek súlyát, miközben továbbra is csinálja, amit eddig. Egyik láb a másik után, bal, jobb, bal, jobb. Szerencsés, hogy ilyen kietlenek az utak, és senkinek nem tűnik fel a vidám óriás, semmi kedve nem lenne másokkal összetűzésbe keveredni. Ahogy így sétál, egyszer csak megcsapja az orrát a sós tenger illata. *


1732. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-16 23:37:25
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Grawok Hifeti//

*Már bánja, hogy egy idegennek ilyen mértékben kiönti a lelkét hirtelen. Még ha jó is hozzá a sötételf, akkor se érdemli meg, hogy az ő nyomorától legyen rosszabb kedve. Azonban úgy tűnik, Grawok is hasonló érzésekkel küzd, mint Seles. A lány aggódva fordul felé.*
- Nagyon sajnálom. *Mondja, és kedvesen megérinti a férfi vállát egy pillanatra, csak olyan barátságos gesztusként, semmi több.* Azt hiszem, aligha tehetünk mást, mint elfogadni, hogy minden folyik a maga medrében tovább… És reménykedni, hogy majd találunk valamit vagy valakit, amitől jobb lesz.
*Nem akarja azt sugallni, hogy többet akarna Grawoktól, ezért kerüli a testiséget, inkább feltápászkodik a kőről, és leporolja köpenyét. Szégyelli magát egy kicsit, hogy ennyire elhagyta magát. Kezét zsebre téve körülnéz az erdőben, de egyelőre nem várható támadás.*
- Szerintem a banditák nem törődnek velünk. *Mondja ki a nyilvánvalót. Az erdő kellemesen csendesnek tűnik, sehol egy ember csapta zaj. Seles értékeli Grawok aggodalmát, felé fordul és rámosolyog, olyan szomorkásan.*
- Nem lakom a Kikötőben. Nem lakom sehol, és mégis… Mindenhol lakom. *Mutat körbe a fákra.* Évek óta az erdő az otthonom. Az erdőben pedig törvények vannak, vagy én halok meg, vagy mást ölök meg. *Sokatmondóan pillant a férfira.* Hagyd a fegyvereseidet, Grawok. Egy banditacsapattal több, vagy kevesebb… De persze köszönöm. *Mosolyog a csók nélkül maradt férfira.*


1731. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-14 23:19:18
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt


//Selestwen Sellewennar//

//Második szál//

* Úgy tűnik, hogy a pityogó lánykát sikerült valamelyest megvigasztalni, de ez teljes sikert nem arathat ilyen helyzetben. Ahogy elmondja a történetét, úgy már a sötételf hősünknek is világos nem csak a kiborulás oka, de az is, hogyan kerülhetett egyedül egy védtelen hölgy a rablók kezébe. És a déli irány is rendeződni látszik.*
-Nagyon, nagyon sajnálom. *ingatja a mondat közben a fejét jobbra-balra* Ilyen tragédiát nem lehet könnyű átvészelni. Én is elvesztettem nem régen életem szerelmét. És azóta sem tértem magamhoz igazán. Próbálok arra gondolni, hogy az élet megy tovább.
* Vesz egy nagy, mély levegőt és kifúja jól hallhatóan.*
-Remélem segít majd neked, ha erre gondolsz, mert nekem nem enyhítette a bánatomat. A legaranyosabb tündér volt a világon.
* Az ital jó ötletnek bizonyul és bár az orra figyelmezteti Selestwent, nem éri váratlanul, de jó erősen meghúzta mégis a pálinkát. Örül annak a Hifeti fiú, hogy könnyebbnek látja a hölgy szívét. A maga fajta hősök ugyan mire lennének a világon, ha pont a legmélyebb ponton nem tudnák kicsit visszarántani a gyengébbik nemet?*
-Ügye nem gondoltad komolyan, hogy egyedül, fegyver nélkül majd megölöd őket? Ha nem a Kikötőben laksz, akkor azonnal viszlek a Pegazus tavernába és ott kiveszünk neked egy szobát. Összeszedek pár fegyverforgatót, akiről tudom, hogy nem botcsinálta fegyverforgató és miután felbérelted a zsoldos csapatot, együtt megkereshetjük őket.
És miután elfogtuk mindet, akkor az igazságszolgáltatás kezére juttatjuk a haramiákat.
Sosem bánthatnak már téged.
* Közelebb hajol és ha hagyja, akkor megcsókolja az előbbinél sokkal gyöngédebben. Most egyenesen reménykedik benne, hogy a lány belemegy és viszont csókolja. Reméli valami különleges alakult ki kettejük között.*



1730. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-14 22:02:42
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Grawok Hifeti//

*Seles könnyein keresztül alig lát valamit, aprónak és butuskának érzi magát. Tudja, hogy nagyon rosszul veszi ki magát ez az egész helyzet, hogy egy idegen előtt ennyire őszinte picsogásba kezd, de ha már elindult a sírás, nem igazán lehet elzárni a csapot, csak potyognak, potyognak a könnyek. Észre sem veszi, hogy Grawok mellé ül a kőre, csak akkor, mikor magához öleli. A mozdulat annyira ösztönösen jó, hogy Seles hagyja magát, és a férfi mellkasához simulva lassan megnyugszik egy kicsit. És, miután ez megvolt, jól el is pirul.*
- A kikötőbe? Ó! *Mondja a lány, és rájön, hogy félreértette a férfit. Azt hitte, Amonba tartanak.* Nos, nem, a kikötő túl veszélyes lenne nekem… Én majd Arthenior felé veszem az irányt, az lesz a legjobb. Az ottani erdők biztonságosabbak.
*Még mindig elpirulva fogadja a flaskát, és megszagolja a tartalmát. Máskor nem fogadna el idegenektől semmit, de a gondolat, hogy alkoholba fojtsa rémületét, egészen megnyugtató. Meghúzza az üveget, krákog egy kicsit.*
- Köszönöm. Régen többet ittam. Néha segített, néha nem. *Mondja velősen, mert utóbbiról rossz emlékei vannak, és inkább kerülné a témát. Ami azonban most történik, az eléggé emlékezteti rá, hogy hogy járt az alkoholtól: a fogadókban is gyakran próbálkoztak a férfiak, hogy megvigasztalják, bár Seles soha nem ment volna bele. Grawok mozdulatáról eszébe jut, hányan próbálták megsimogatni a haját már azelőtt is, és elhúzódik a kéz elől, a kövön is úgy helyezkedik, hogy megtartsák a távolságot, amit az illem megkövetel. Elvégre nem ismerik egymást. Zavarban is van, úgy hebegi-habogja el, ami történt.*
- Banditák ölték meg a férjemet. Nem ezek, de… Nagyon szerettem. És a házam… Felgyújtották a házunkat is. És én nem tudtam mit tenni. És most se tudok. Szeretnék bosszút állni, megfékezni a rablókat, hogy ilyet tegyenek másokkal. *Könnyes szemeit ingujjába törli, aztán csak összegörnyedve ül a kövön, kezében a flaskát lóbálva.* Nem akarom, hogy ennyire fájjon, de nem múlik el, bármit is teszek. Az előbb majdnem meghaltam azért, hogy ne fájjon... A bosszúért...

A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.14 22:03:19


1729. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-14 18:11:17
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 838
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//

*Megmosolyogtatja a nőstényke követelőző kéjvágya, de nem tántorítja el a szándékától. Hamarosan már Rilkäline is rájön, hogy így sem járt rosszul. Egy kis idő azért kell, míg Kharasshi ráérez, mi viszi igazán messzire a lány hevét, de onnantól alig-alig hagy szuszt neki. Szorosan tartja, míg a gyönyörrel birkózó vergődés végül megfeszül, s megadja magát a beteljesülésnek. Persze eszében sincs itt befejezni. Gazemberes mosollyal harap az elf combjába, s csókjai ezúttal felfelé araszolnak a pihegő testen.*
- És könyörtelen *egészíti ki a jellemrajzot, aztán bizonyítja is. Ideje, hogy jóllakassa saját étvágyát is. Eleinte nem sok mozgásteret ad a lánynak. Elveszi, amit akar, s közben szinte falja a kívánatos idomokat, a finom nyakacskát. Szorítása erős, ahogy kényére igazítja a nősténykét. Aztán idővel újra játékba engedi Kälit is. Sőt, végül még trónját is visszanyeri a drága, bár Kharasshi kezei rendre igyekeznek a csípőre markolva irányítani a királynői audienciát.
Elveszi az eszét ez a nőstényke. Talán jobb volna az ilyesmit intő jelnek venni, de most nincs más vágya, mint elveszni ebben a felfedezendő ajándékban. A zsigereiben érzi, hogy a kis fakóvérű még bőven tartogathat meglepetéseket. Bele se mer gondolni, mi lesz, ha valóban rabnők lenge ruháiba öltözteti majd, amikor egy parasztleány stafírungjából kivásárolt pruszlikjában is felforralja a vérét. De valószínűleg lópokrócba bugyolálva vagy daróctunikában se lenne ez másképp. Az meg a másik kérdés, hogy hogyan fogja megállni, hogy leöljön minden ficsúrt, aki akár csak rápillant majd a lányra.*


1728. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-14 00:27:52
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt



//Selestwen Sellewennar//

//Második szál//

* A sötételf hős megmentő tovább lépked, miközben útitársnője leül egy kőre és nem is veszi észre elsőre, csak amikor a könnyei elkezdenek az arcán lefelé gördülni és a furcsa lélegzésre a Hifeti fiú hirtelen visszafordul.
Egy másodpercig tanácstalanul áll, amolyan "most mit tegyek", de utána gyorsan odasiet hozzá és mellé ül a kőre. Ha hagyja, akkor fejét a mellkasához húzza és két karjával védelmezőn átöleli.*
-Ugyan, ne sírj! Nincs semmi baj. Amíg én itt vagyok, már nem bánthatnak. Elkísérlek a Kikötőbe és ha akarod, akkor maradok még ott. Nem kell sietnem.
* Előkotor egy pálinkás flaskát és nem törődve azzal, hogy az egészet lehúzni méregerős lenne, oda nyújtja a szép hölgynek.*
-Tessék! Ki ne száradjon a szád! Igyál csak!
* Ha nem kér, akkor további erőltetés nélkül elteszi az italt, de ha meghúzta, akkor nyugtató hangon igyekszik továbbra is beszélni.*
-Az alkohol öl, butít és romokba dönt. De néha az egyetlen megoldás, hogy kicsit becsiccsentünk. És feledteti a bánatot.
No, mesélj! Mi ez a bánat?
* Érdeklődve nézi a világosbarna szemeit, ha eléggé összeszedte magát és igyekszik a jóval sötétebb tónusú haját megsimítani.*
-Ígérem, hogy mindent megteszek, csak hogy elűzzem vonásaidból a bánatot. Nagyon nem áll jól, ezt jobb, ha tőlem tudod meg.
* Reméli, hogy ez valamelyest segít és főként azt, hogy nem ártott ezzel. Fél azzal szembesülni, hogy iménti cselekedetével esetleg maga okozta ezt és most egy szörnyeteg a lány szemében.*



1727. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-13 20:29:30
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Grawok Hifeti//

*Seles rákérdez a csókra, de semmivel nem kerül előrébb a választól. Nem gondolta volna, hogy más számára egy csók lehet ennyire… Egy tárgy, amit csak úgy megszerezhet. Selesben teljesen máshogy fogalmazódik meg: a kötődést jelenti, hogy valakivel ismerjük és elfogadjuk egymást. És persze szeretjük.
Szomorúság tölti el amiatt az ember miatt, akitől legutóbb kapta a csókját. Hiába történt régen, még annyira friss az élmény, hogy Seles egészen elkámpicsorodik. Ahogy Grawok mögött lépdel, szép lassan elkezd benne megfogalmazódni a kérdés, egyáltalán mit keres még ezen a vidéken, mit akar a kikötőben, és miért nem kereste meg valamelyik régi ismerősét, hátha dobna neki egy falat kenyeret?
Ahelyett, hogy reagálna Grawok válaszára, úgy érzi, minden ereje elhagyja a lábát, és lecsücsül egy kőre, aztán elpityeredik. Azért van olyan hangos, hogy Grawok akkor is felfigyeljen a lemaradására, ha esetleg előtte jár az ösvényen.*
- Bocsánat… *Szipogja Seles, és legszívesebben elsüllyedne szégyenében, hogy ilyen könnyen összetörik. Neki is kéne valamilyen feszültséglevezető, mint Grawoknak a csók, csak neki egészen biztosan nem idegen férfiak megcsókolása az.* Annyira megijedtem. Nem vagyok ilyen ügyetlen, soha nem történt még velem ilyen. Nem tudom, hogy képzeltem, hogy majd bosszút állok… *Makogja nyomorultul.*


1726. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-11 19:31:45
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//Dezertőrök egymást közt//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//

*És ha már robbanópor! Látni akarja bizony azt a szikrázó, tüzes játékot, melyet az Acél Delfin legénysége használ, feltehetően nem csak ő egymaga, így kerülhetnek a kapitány lakrészéből a fedélzetre. A fiúk korlát iránt sutyorogni kezdenek, a Fény már nem dörög, más szórakozást keresve tekinget Cukika után, majdnem hiába, ha meg is pillantja a nagyszerűt az épp szorgosan sürög-forog, parancsokat teljesít.
Talán nem is baj ha nem tereli gondolatait, figyelmét immár felesleges irányokba. Merül el hát tekintete a folyóparti táj általánosságában, elméje pedig emlékeiben, lehetőségeiben. Ha hinne, bízna istenekben most talán imádkozni kezdne, hogy növeli tudja a csapat erejét, szerencséjét. Váll vonva próbál rá halkan suttogva arra az egyetlen névre, mely szemernyit többet jelent a semminél.*
-Amos?
*Elvégre a vén mágus, (a városiak szemében gyáva áruló, ki eltűnt a harcok elején) olykor felbukkant a csatatér szélén, némán segítve, és hamar köddé válva.*
-Most is figyelsz te vén faszszopó? Talán itt lenne az ideje, hogy újra megmutasd azt az ocsmány pofád.
*Nem tudja, hogy kell imádkozni, azt tudja, hogy a sértegetésre gyakrabban felelnek mások, mint a szánalmas könyörgésre. Ha szavaiból nem is, szándékaiból legalább érezhet az öreg szikrapattogtató némi megbecsülést, bizalmat.*


1725. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-11 15:04:46
 ÚJ
>Kámorf Hifeti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Megint a Vas Bankba//

//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz.//

* A Kikötő körül elterülő nagy erdőségen halad elég gyorsan. Az ösvényről nem akar letérni egészen addig, amíg gyanúsan nagy csoport zaját hallja meg szemből.*
-Ereszetek el, ti vadállatok! *üti meg a fülét egy határozott női utasítás, amit egy hibásan beszélő férfi válasz követ.*
-Elhalfhalgasz te szuva!
* Lovaival gyorsan az út menti rekettyésbe húzódik fedezékbe. Ez nagyon úgy hangzott, mint egy agyaras hangja. És egy mázsás hústömeggel szemben egy nőnek túl apróra zsugorodnak össze az esélyei. Ha már valakit elkapott, akkor kettőnek is. Jobb lesz neki meglapulni és kivárni ennek a végét.*
~ Ráadásul a hangok alapján nem is csak ketten vannak. Ha észrevesznek, nagy szarban vagyok.~
-Nem tettem semmit, te kőagyú. Találtatok valamit nálam?
* Egy irgalmatlan nagy pofon csattan el hirtelen.*
-A kefed az erhényemben vót, miko megfotunk. Tulvaj ribanc!
* Elvonulnak előtte. A bajba jutott csaj fekete bőrkabátot visel csuklyával, mely most is a fején van, mélyen a szemébe húzva. Barna haja fülei mellett kifutnak alóla. Sötét nadrág és fekete, magassarkú csizma takarja hosszú lábait. Az ember nő arcáról könnyű leolvasni a kétségbeesést, ahogy hátracsavart kézzel tolja maga előtt a zöld bőrű áldozat. (Vagy akit ő annak tartott a lebukásig.)*
~ Ezért ne lopj soha orkoktól! Ha csak nincs feltétlen szükséged rá.~
* Kíváncsiságtól hajtva követi titokban a kis csapatot. Egy alig észrevehető csapáson lekanyarodva a nem túl intelligens faj falujába értek. Az egyik viskó ajtajánál térdre lökik a csajt, miközben a felfordulásra egy bőrkötényes alak jön ki.*
-E meg mi?
-Bévlyó kő neki!
* A fura alak, kinek egy hatalmas kalapács van a jobb kezében csak bólogat egy darabig, majd eme fegyver nélkül, egy hatalmas kőtömbbel tér vissza. Levágja a puha földbe a tolvajnő elé.*
-Mifhárt gyüvök.
* A kétségbeesett lány és a titokban figyelő sötételf még nem is sejtette, mire készülnek. Csuklóira vizes bőrt csavartak és egy vödröt tettek mellé. Majd jött a kín a bűneiért. Narancssárgán izzó vasat tettek a keze alá, csak félig volt megformálva. Pont most fogják véglegesíteni. Egy kalapáccsal ütögetve, miközben az üvöltő enyves kezűt többen lefogták, teljesen a csukló vonalába hajlították a forró fémet.
Egy olyan bilincs, melynek nincs kulcsa. Örökre emlékeztetni fogja a rabszolgát.*
~ Ezért ne lopj agyarasoktól.~

A hozzászólás írója (Kámorf Hifeti) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.11 16:32:58


1724. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-11 08:03:21
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//

*Tudja valahol legbelül, hogy csak addig van nyeregben, amíg Kharasshi nem szeretné másként. Eddigi néhány alkalmukkal sem volt ellenére ez a habitus, melyben a hím diktált, de éppen ez a természetesség, amellyel eddig őt érintette, sarkallja bátorságra őt is. Felszabadult, ösztönös tettekre, melyeket azelőtt sosem engedett meg magának. Kiélvez minden sóhajt, ami a hím torkát elhagyja, s minden szorítást, melyet a combján is érez. Ám a trónus öntörvényű jószág, s nem is engedi túl sokáig uralkodni. Néhány remegtető mozdulat csak, mielőtt fölébe kerekednek. Kezdődő csalódottságát azonban nem engedi kiteljesedni a forduló világ, mert a mozdulatban elveszejtett gyönyör visszatalál hozzá.
Kharasshi nekifeszül, mire Käli arcán rándulnak a finom vonások, ahogy nyögésbe fordul a légvétel. Az ismétlés vágya szemeiben szikrázik, ölében lüktet, s ujjai a hím vállára szorulnak, félhold alakú mintákat nyomva a bőrébe. Ösztönösen húzza lábait is, ahogy mozdul mellé csípője, s csak a kitartott pillanat végén sóhajtja el a bennrekedt levegőt. S mikor a kívánság mély hullámokban teljesül, már nem törődik trónfosztásának csalódottságával. Ajkait a hímére tapasztja, s ha viszonzásra lel, Kharasshi mozdulataihoz igazodva csókolja őt.*
- Hm? *tisztul a ködförgeteg, melyben tudata csak a mozdulatokra figyelt, s kéjes mosoly húzódik a buja vörös ajkakra. Hát lehull a lepel a kívánságról. Bár a mondat felvillanyozza, a lassuló, megszűnő mámor viszont mozdulásra készteti. Önkéntelen ösztönzésként billen csípője, a hím felé. Nem akar szünetet. A csókok, melyekkel lassan beborítják, nem telíti az űrt, csak még inkább égeti legbelül.*
- Ne *leheli kétségbeesett zöngével, de megálljt nem tud vele parancsolni. Pihegve kínlódik, ahogy próbálná a hímet visszahúzni.*
- Gyere vissza *Próbálkozik erőtlen, de tudata lassan felfogja, hogy mi történik. Egy lecke talán, a korábbi miatt és egyben egy zálog. Khrasshi pillantásából, s félmosolyából erre következtet. Aljas húzás, így ígéretet kicsikarni, de kétségtelenül hatásos, mert Käli pillanatnyilag bármit megígérne, csak teljesedjen a gyönyör.*
- Ühm… *apró bólintásokkal egyezik bele, hogy megkapja Kharasshi, amit szeretne, bárcsak nagyon erős sejtése van afelől, mire is gondol. Aztán köldökébe csókol a hím, és elindul lefelé. Rilkäline pedig eddig húzta volna fölfelé, most pedig kecses kis ujjait a hím hajába fúrva ösztönzi még lejjebb. Kharasshi rendkívül ügyesen pendíti a kellő húrokat, hogy a lány combjai hamarosan beleremegjenek, izmai meg-megfeszüljenek a gondoskodás alatt. Végül minden ujja kétségbeesetten markol, amibe tud. Lábujjai a prém szálaira szorulnak, míg kezeivel remegőn húzná magához még közelebb a hímet, pedig ez már szinte lehetetlen. Háta ívbe feszül, ahogy gyönyörbe fordul a világ. Sikkantások, nyögések szimfóniája úgy tölti be a szobát, mint megannyi összehangolt dallam, míg aztán torkára forr az utolsó kitartott hang, s remegő sóhajjá szelídülve gördül ajkairól. Aztán pihegve, kiszáradt ajkait nedvesítve pillant a hím felé, sűrű pillái résein keresztül, s mosolyodik bágyatag elégedettséggel.*
- Aljas vagy tudod?
~Persze, hogy tudja.~
*Még zsibong a vére, lüktet a fülében, a testében, szinte csak sóhajtja szavait.*
- De megkapod, amit szeretnél *ígéri, immár szóval is, de hogy mikor teljesíti, arról egyelőre nem beszél. Bár, ha látná magukat kívülről, valószínűleg annyit még hozzá tehetne, hogy hamarosan.*


1723. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-11 03:03:17
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt


//Selestwen Sellewennar//

//Második szál//

* A bájos, ifjú hölgy lassan bizalmat szavaz annak, hogy feltegyen néhány kérdést. Az olyan fajtából válogatva, amit eddig talán nem mert megkockáztatni. Vagy egyszerűen csak nem volt ideje rá.
Eszegetve indulnak meg a hegy túloldala felé. És ez felvet néhány kérdést. Dél felé leginkább csak egy város van. A Kikötő. Ha ott lakik a megmentett nő, akkor ez alapos indok lehet arra, hogy ne ellenkezzen, mikor felkínálta, hogy elkíséri oda. Viszont ki ő?
Másfelől ha nem ott lakik, akkor vajon miért állt rá ilyen könnyen? Nem vette volna észre nemes egyszerűséggel? Vagy békésebb vidéken él, de most épp a Patkányok városában van dolga?
Akárhogy van, lesz ideje kideríteni, mire odaérnek.*
-Örülök, hogy megismertelek téged, Selestwen Sellewennar kisasszony. Szolgálatodra!
* És visszajutottunk oda, ahol az imént jártunk. Azok a lány által lassan feltett kérdések, melyek még korai lettek volna például nyakán késsel és a dolog meg nem történte előtt feltenni. A csók, mely rövidke volta ellenére is az életben maradás után a legfontosabb, mely velük most történt...*
-Egy hős lovag igazán igényt tarthat egy csókra, ha rablók kezei közül rántja ki.
* Ha csúnyán pillantana rá vagy bármi jelét adná rosszallásának, akkor még hozzá tesz két mondatot.*
-Csak egyhez. Ez amolyan feszültséglevezető.
* Ám ha nem ellenkezik érezhetően eme eszmék és ideálok ellen útitársa, akkor nem puhítja mondanivalóját. Bár nem tervezi kéretlenül rámászni és csókot csók után követelni. Ám azért Seles se érezze magát úgy, mintha csúnya lenne és csak pillanatnyi igények kielégítésére szolgáló tárgy lenne!
Szeretné elkerülni, hogy így érezzen.*


1722. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-10 23:23:27
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Grawok Hifeti//

*Seles máskor biztosan pofon vágná azt, aki megcsókolja, elvégre élelmet keresni jár az erdőbe, nem pedig társat. Most azonban feje még mindig zakatol a történtek után. Még soha nem került ilyen szorult helyzetbe, mindig annyira ügyelt rá, hogy ne legyen észrevehető, hogy osonjon, hogy ne látsszon, hogy egy vékony, esetlen nő. Most egy világ dőlt össze benne, hogy mégis megtörtént a baj, és a rémület, hiába telt már el pár perc azóta, még mindig az arcára van írva, ahogy a férfit fürkészi.*
- Persze, menjünk. *Bólogat, és ellöki magát a fatörzstől, aminek eddig támaszkodott, majd a férfi után iramodik. Közben bekap egy kis sajtot, úgy figyeli, hogy mit beszél. Tanakodik is: bízzon-e valakiben, aki ennyire ért a sötét mágiához, vagy sem? Elvégre lehet, hogy ő maga az a sötét szektás, akiről beszél.*
~ Bár lenne erőm ezen gondolkodni! ~ *Pedig össze kéne szednie magát, hogy ne legyen baj. A férfi – Grawok – tényleg a város felé vezeti őt, ami amúgy is határozottan a lány gyanúja ellen szól.* ~ Talán az étel majd segít. ~
- Én Selestwen Sellewennar vagyok. *Igazítja ki a hős lovagot gyorsan. Nagyon udvarol a fickó, de úgy érzi, ideje helyre rakni.*
- Miért csókoltál meg, ha nem is ismersz? *Kérdezi meg komolyan Grawok hátától. Ha már megcsókolni őt udvariatlan volt, ennyi udvariatlanság is férjen bele.* És… Miért mentettél meg, ha nem is ismersz? Nem értem.
- Biztos vagyok benne, hogy semmilyen mágia nem fűzi ehhez a helyhez azokat a banditákat. *Teszi hozzá, mert úgy érzi, tartozik ennyi őszinteséggel a megmentéséért.* Már napok óta követem őket.
*Csöndben, komolyan hallgatja a magyarázatot a történtekre, de már alakul az állapota.*


1721. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-07-10 18:31:20
 ÚJ
>Latlie, az Alázatos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Másnap kora reggel //
// Úton Amonra //

* Egy ideig próbál aludni de csak rövidke időkre sikerül, aztán négy után már nem is próbálkozik, helyette inkább megnézi a napfelkeltét, ami annyira gyönyörű, hogy instant elfelejti, hogy pusztán pár órát aludt. Már nem is érzi magát fáradtnak, az élet pedig ennél szebb nem is lehet. *
~ Eeyer fénye mindig körülvesz minket, ott van mindenhol ~ *konstatálja boldogan.
Ahogy körbekémlel, hogy meglesse alvó társait észreveszi, hogy a kislány, aki a családé, nagy szemeivel őt figyeli. Halványan elmosolyodik, a gyermek viszont félénk s hamar elkapja tekintetét Latlieről.
Ám a szolgáló nem veszi magára, mosolya szélesebb lesz, felnyalábol egy kevéske szénát és elkezd dúdolva dolgozni rajta, közben érzi, hogy a leányka őt figyeli. Direkt úgy csinálja az egészet, hogy mindent lásson a kis kíváncsi, s mikor végez egy szalmababa lesz műve végeredménye. No persze nem kell csodákat várni tőle, nem lett remekmű, a csinos porcelánbabáknak lába nyomát sem érinti, de mikor a kislány felé nyújtja, az hatalmas lelkesedéssel veszi el és öleli magához. Bizonyára szegény párának sem maradt semmije, mindent elnyelhetett az artheniori tűz.
Régen, mikor pici volt ő is nagyon örült az ilyen "játékoknak" , mert mással nem játszhatott. Anyukája csinálta őket és nevet is tőle kaptak, de Latlie a világért sem nevezte volna el másképp a babákat. Sajnos egyik sem volt hosszú életű, de mindig lett utána másik, amíg el nem választották anyát és lányát egymástól.
Mire a többiek felkelnek már javában mutatja a csepp kölyöknek a babagyártás csínját-bínját, közben énekelget mert azt nagyon szeret. *
- Jó reggelt - * köszönti a felkelőket szelíd mosollyal, felpillantva kicsit dolgából. * - nemrég az úr aki a szekeret vezeti azt mondta, hogy dél körül elérünk egy tót vagy folyót. Ha megkérik az urak és hölgyek szépen, talán kegyes lesz megállni.



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3235-3254