Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 177 (3521. - 3540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3540. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-11-05 14:46:23
 ÚJ
>Vranglil Arskerom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Ritkán élvezi a fenyvesek illatát, hiszen javarészt lombhullató erdőkben jár, ezért hát jó darabig csak ácsorog az erdő szélén, miközben magába szívja a tűlevelek és a gyanta oly jellegzetes illatát. Egész álló nap elcsatangol az erdőben gyűjtögetve annak legkülönfélébb javait. Olyan dél tájt egy nyulat is felzavar. Hamar meg is szabadítja bundájától a tapsifülest.*
~ Majd a kikötőben halra cserélem. ~* Gondolja magában, miközben nyúzza a jószágot. Kora délután aztán kezd felszedelőzködni, mert még időben szeretne kiérni a kikötőbe. Reméli, még akad ott olyasvalaki, akivel csereberélhet. Az esték egyébként is hűvösek most már, nem óhajt kint maradni többet a kelleténél.*


3539. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-29 14:34:20
 ÚJ
>Wymvendor Omamenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Ahogy Wym a Kikötői erdőség kapujához érkezik, az éles szél alábbhagy, és a fák közötti csendbe csak az őszi levél susogása szól bele. A táj egyre sűrűbbé válik, a fák itt magasabbak, vastagabbak és öregebbek. A törzsek méltóságteljesen törnek az ég felé, mintha titkok ezreit őriznék az évszázadokon át tartó életük során. A fák között itt-ott óriási kövek is felbukkannak, melyekről nem lehet tudni, hogy természetes helyükön pihennek-e, vagy valaha emberek rakatták-e őket oda.
A napfény csak ritkán képes áthatolni a sűrű lombkoronán, ahol itt-ott már a tél előszele hozta első fagyoknak köszönhetően arany és bíborba borultak a levelek. A fény foltokban csillan meg az avaron, ahol a reggel harmatának utolsó csepjei is ragyognak.
Miközben óvatosan lépeget a szekérnyomnyi úton, egy apró, zubogó patakhoz ér, melynek kristálytiszta vize hűsítően csillog a szeme előtt. A vízparton kék virágok bókolnak, miközben egy arany színű pillangó röpköd körülöttük. Az éles levegőben az erdő sajátos illata keveredik: az avar édeskés, rothadó illata, a friss fa illata, és valahol a távolban, talán egy tűz füstjének édeskés aromája.
Ahogy halad előre, egy kis tisztásra bukkan, melynek közepén egy erdészház áll. Az épület fából készült, és látszik rajta az idő vasfoga, azonban jól karbantartottnak tűnik. Az ajtó előtt egy öregember áll, kezében egy fejsze, melynek acélja a napfényben visszaverődik. Látszik rajta, hogy sok éve már ezen az erdőségen él, ismerve minden fatörzset és állatot. Mikor észreveszi Wymet, arcán barátságos mosoly jelenik meg.*
- Az út jó irányba vezet. *mondja mély, rezgő hangon.* - De óvakodj az erdő mélyén rejtőző titkoktól. Vannak sarkok, melyeket még a mi lábunk sem taposott meg. *Hálaérzet tölti el Wymet az öreg erdész szavaiért. Bólint, majd továbbindul, hogy felfedezze a rejtélyes Kikötői erdőség titkait. Ahogy egyre mélyebbre hatol, az ösvényt követve egy domboldalhoz ér, ahol a fák lassan ritkulnak, és a kősziklák kezdenek dominálni. Egy kőfal aljában pedig egy kis barlang száját veszi észre, amit az idő és az elemek alakítottak ki. Az erdő titkai csak most kezdenek kibomlani előtte.
Miközben Wym tovább halad az ösvényen, a Vaserdő mélységeiben érezhetően megnő a csend súlya. Olykor-olykor egy-egy madár csiripel, néha egy messzi bagoly huhogása szeli át a levegőt, és néhol a lombok között apró állatok sietnek el: rókák, mókusok, és talán egy-egy őzike is a tisztásokon. A napfény keresztül-kasul szövi át a sűrű lombokat, arany és bíbor színekkel festve az avar szőnyegét.
Az ösvény egy enyhe emelkedőre viszi Wymet, ahol a fák lassan kisebb cserjékké válnak, és ahol az erdő illata helyét a tenger sós szaga veszi át. Érzi, hogy közeledik az erdő végéhez. Egy kisebb patak mellett vezet az ösvény, melynek víze kék és tiszta, apró halak úszkálnak a mélyben, a napfényben ragyogva. Egy híd vezet át rajta, melyet a Kikötő emberei építettek, hogy könnyebben járjanak-keljenek az erdőben.
A távolban, ahol a fák között a világosság szűrődik be, egyre erősebben hallja a hullámok zúgását. Ahogy kijut az erdőből, a tenger szele éri meg. Egy magaslaton áll, ahonnan lenéz a tengerre, és a látóhatáron, a távolban, meglátja a Kikötőt. A hajók árnyékai a tengeren ringanak, és a dokkok és mólók zsibongását, még ezen a távoli ponton is érzékeli. A kikötőben lévő házak és épületek, mint apró kockák, sorakoznak egymás mellett, a kikötő bástyái pedig a tengerparton állnak, megóvva a várost a tenger haragjától.
Egy pillanatig csak áll ott, az erdő és a tenger határán, a szél haját borzolja, és szemeiben a csodálat és kíváncsiság fénye csillan, amint tovább indul.*


3538. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-24 12:29:54
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1224
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

*Jóízűt röhög a másik reakcióján. A lány egyáltalán örülhet neki, hogy a nadrágot nem húzta le az elf. Nem mintha fél kézzel csak úgy le tudná rántani, de na! Ezek után megmutatja micsoda nagyszerű alkimista is ő. Nem kihagyva a lehetőséget, hogy kicsit ajnározza magát amibe a vörös most se akar becsatlakozni. Csak megköszöni és elteszi a két italt. Az elf biccent és le is van tudva a dolog. Arra, hogy megint fel kell majd szállnia arra az állatra egyértelműen húzza a száját, de nem szól. A terv, hogy a másik nem akar további kitérőket és más nem a rumosban húzzák meg magukat nincs ellenére. Ha még megvan az a patkányverem akkor neki tökéletesen megfelel.*
-Rendben. Mehetünk.


3537. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-24 11:46:29
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

*Váratlanúl éri, hogy hirtelen teljesíti a férfi a kérését, mikor ő csak viccelt. Meglepve takarja ki a másik hátsóját a tenyerével a szemei elől.*
- Ne mááár! Csak tréfáltam, te nem élrted a viccet Doki! *Majd szerencsére nem maradnak ezen a terepen, hanem az elf áttér az italainak a kikeverésére, amiket át is ad neki. Bízik a kezében, mást nem is ismer, aki ezzel foglalkozna.*
- Köszönöm. *Nyugtázza és elteszi.*
- Akkor mehetünk? Már csak egy kicsi van hátra. *Áll fel és oldozza el az állatot, hogy folytathassák az útjukat a felé a bizonyos új kocsma felé.*
- Most már csak a kocsmánál állunk meg, ha nincs ott szoba, akkor még a Rumosba is benézünk utána, de én ma ágyban akarok aludni.


3536. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-23 18:16:55
 ÚJ
>Denjaar Krultos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 437
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

*Lassú ügetésre fogja Őszt, ahogy a szekérvájta földútra érnek. A fák még nem hullajtották el sűrű lombkoronájukat, mivel fedélül szolgálnak a megfáradt utazónak.
Noha le nem nyűgözik a látottak, mindig szívesen pihenteti tekintetét a fákon. Odahaza, Wegtorenben nem sok ilyesmi van. Nemigen bírnák a klímát. Most azonban még egy ennél is sűrűbb rengeteg a végső úti célja, úgyhogy legalább lelkiekben készülhet erre, míg keresztülvág a Vaserdőn. Legalábbis a thargok így nevezik, mint mondják.
Jó néhány óra, míg kiér a rengetegből, s immáron ismerősebb környék tárul szeme elé.*


3535. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-22 01:12:52
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1224
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

*Valóban, azt várta, hogy a másik elmondja azokat a hatalmas nagy titkokat amiket ő is tudni vél. Viszont úgy néz ki a vörös inkább kitáncol. Az elf csalódottan hümment, de másképp nem reagálja le a dolgot. Ha a nő nem akar beszélni akkor legyen úgy. Azért csak ismét előkerül egy téma ami a férfi hátsójánál köt ki. A kapott kérésnek a legnagyobb természetességgel tesz az elf eleget. Nadrág fenn marad, de megfordul és a haját előre dobja.*
-Csak tessék kiéhezett bogárka!
*Villantja a másikra a legpofátlanabb vigyorát. Nem szégyellős és van akkora egója, hogy elhiggye a nők imádnak benne gyönyörködni. És keveseknek sikerült eddig ezt a magabiztosságot letörni. Ezek után, hacsak a látvány hatására nem vetette rá magát ott helyben a félvér, ami még őt meglepné, nekiáll lötybölni. A kapott megjegyzésre dugóval a szájában válaszol.*
-Tahasztalat.
*Nem is kell különösen sokat várni. El is készül a két ital. Le is lesz téve 1 Citromsárga varázsital YIlanda Hyths elé és még1 Mandulabarna varázsital is YIlanda Hyths elé kerül, a másik mellé. Az üres fiolákat eldobja.*
-Mondtam, hogy már lepipáltam a mágiát. Ez gyerekjáték.


3534. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-21 09:30:52
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

*Az elfen csupán az csattan, amit felduzzasztott magának. Nagy a szája és szemtelenűl válaszolgat, hát az ilyen mit érdemel? Nem fogja vissza magát az biztos, de ilyen őszinte beszélgetésekből alakulnak ki az életre szóló barátságok, avagy nem. *
- Azt várod tőlem, hogy kiteregessem azt, amit más férfi egy élet alatt se tud kitapasztalni? Nem lenne igazságos rájuk nézve, ezt te is beláthatod. *Adja elő, csak, hogy kivonja magát a dolog alól.*
- Oh, jajj! Vethetnék egy kurta pillantást arra a nyeregtől feltört tomporra? Ez is bizonyítja, hogy ha elől is mentél volna, nem láttam volna semmit. Olyan serényen dörzsölted a nyereghez, hogy örülhetünk, ha nem lesz vízhólyagos. *Nevet fel a gondolatra. Majd a férfi előkapja az üvegcséket, hogy előadja a nagy számot. Lélegzet visszafojtva figyeli, kilöttyen-e.* - Nem vagy semmi, az biztos. *Szűri a fogai között halkan.*


3533. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-21 04:24:34
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1224
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

*A vörösnek nagyon felvágták a nyelvét. Ha nem a doki lenne az áldozat, aki élvezi a nő ezen tulajdonságát akkor pórul is járhatna-e miatt. Van a férfinak egy sejtése, hogy egy párszor történt már ilyen.*
-Azért ne gondold, hogy a kúria ódon magányában nem fordult meg a kígyómon néhány eltévedt nőcske. De mesélj hátha tanulok valami újat! Hogy működnek a nők?
*Határozottan szórakoztatja ez a beszélgetés. Egymás vérének szívása és disznólkodás. Csak megtalálják a közös hangot. Mikor megállnak megpihenni és az ilyenkor szokásos teendőiken túlesnek ő még sétál egy kicsit. A másik nem is hagyja ki, hogy kicsit siettesse magukat.*
-Ahhoz képest, hogy a megyek elől ajánlatomat nem fogadtad el, eléggé rá vagy állva a seggemre. Ha nem bírod ki a kikötőig szólj. Igaz hideg van, de hajlandó vagyok áldozatot hozni.*Vigyorog vissza.*Amúgy mindjárt mehetünk csak összerakom magam. Meg...
*Előkeresi a kapott üvegcséket és nekiáll velük ügyeskedni. Megígérte, hogy kikeveri őket ehhez a folyamathoz leül azért. Ha a másik nem akar kéretlenül segíteni akkor egy kisebb előadást is kap. Egy kézben több fiolát tartva, egyet térd közé fogva, foggal kivéve belőle a dugót keveri őket össze nagyon óvatosan öntve. Mégiscsak profi alkimista volna akinek már a mágia se kihívás. Az ilyen alapitalokhoz még laborra sincs szüksége.*


3532. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-20 20:47:20
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

- De azért be kell valld Intath, hogy jócskán kijöttél a gyakorlatból, a vidéki kúria ódon magányában. Magadnak ugye nem kell tenni a szépet, mielőtt marokra fogod a kígyót. De egy nő máshogy működik. Te is tudod. Szerencsére a kikötőben is vannak többen, akik aranybedobósak. *Mosolyogja meg a dolgot, a férfi tudja mire gondol, hiszen Artheniorban se csak a két szép szeméért mentek el vele egy- két körre a sikátorban. Ő is kiköti az állatát, vesz elő kulacsot, meg tálat és mind a kettőnek ad vizet, no meg akkor már néhány alma is eltűnik a táskájából. Miután a férfi elvégezte a dolgát ő is ellép néhány percre, ugyan azért. De az állatokat ugye nem hagyhatják felügyelet nélkül. Visszaérve leül az egyik fatörzsre.*
- Már nincs messze, és tüzet itt nem gyújthatunk. Felhívnánk magunkra a figyelmet. Ugye nem akarsz itt éjszakázni. Ha kell magam húzok a seggedre egy vesszővel, hogy elmulasszuk a zsibbadást. *Jegyzi meg kárörvendő vigyorral a képén.*


3531. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-20 02:56:31
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1224
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Hát nem lehet mindenki olyan szolgálatkész mint az elf aki akár egy hóvihar közepén is megdöntene bármilyen nőt. A félvér következő szavaira csak megrántja a vállát.*
-Ezekről én nem csak beszélni szoktam.
*Mosolyog büszkén. És hogy tényleg csak a szája-e a nagy az viszont jó kérdés. Az biztos, hogy az említett testrésznek az út már kezd sok lenni. Igazán találhattak volna már fel egy kényelmesebb állatot. Természetesen a lány nem bírja szó nélkül megállni, hogy most a férfi az aki panaszkodik.*
-Csak ez a dög kényelmetlen. Igazán betörhetted volna már.
*Adja vissza a labdát. Hogy mennyire kényelmetlen az állat az csak abból látszik ahogy húzza a száját és helyezkedik rajta. A vörös meg is szánja. A dokinak se kell több. Óvatoskodva, de leszáll az állatról és mikor lent van szívja a fogát. Ez nem volt kellemes.*
-Igen már mondtad, hogy hideg.
*Ereszt meg egy kényszeredett vigyort a másik felé ahogy követi. Mikor elérnek két farönköt bólint a másik szavaira és kiköti az állatot.*
-Nekem jó.
*Nincs sok kedve amúgy se leülni. Jó végre kinyújtóztatni a lábait és kímélni a tomporát. Meg ha már így alakult elvonul könnyíteni is magán. Hosszú volt ez az út.*


3530. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-19 09:29:15
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*A kényes jelzőre felhorkan, talán tényleg elpuhult az utóbbi időben, hogy mindig volt fűtött szoba, ahova behúzódhatott éjjel a hideg elől.A hepp és a gátlások nélküli tivornya emlegetésére azért kinyílik a csipája neki is.*
- Na ne beszélj már Doki! Tényleg eltűrnéd, hogy egy nő elfenekeljen? Ezt azért nehezen hiszem, büszkébb kan vagy te annál. Azt is tudom, hogy agy a szád és mondani bizony könnyű... jóformán bármit. *Hecceli a másikat, mert nagyot mondani bármikor tud, de azt az elfenekelést még nézőként is szívesen megélné. Hátha lesz is rá alkalma. Közben léptetnek a fák sötét árnyékában. Mikor az elf elkezd panaszosan ríni, kiszökik egy nevetés az ajkai közül.*
- Ne mondd már Doki! Kééényes. *Adja vissza az imént kapott jelzőt, így ballagnak az úton, fázós kényes és fájóseggű kényes.*
- Nem bánom. De csak egy rövid időre. Az éjszakát nem tölthetjük itt. *Szögezi le komoly hangon, majd leszáll és bevezeti a fák közé az állatot, hiszen az út közepén csak nem verhetnek tábort. Néhány méterre talál is két kidőlt farönköt, amin megpihenhetnek.* - Itt jó lesz?


3529. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-18 15:51:37
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1224
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

-Kényes.
*Jegyzi meg vigyorogva arra, hogy hideg lenne. Vigyora elárulja, hogy csak húzza a másikat. Arra, hogy őt tervezi a lány áldozatnak csak felröhög.*
-Nem is tudtam, hogy ilyen heppjeid vannak baba. Nyugi én nem ítélkezem. Híve vagyok a gátlások nélküli szabad szexnek, ahol mindkét fél bátran kiélheti magát.
*Nagyon vigyorog és figyeli, hogy milyen reakciót váltanak ki a pofátlan szavai a másikból. A riadozó nők és gyerekek témáját a félvér is elvicceli. Helyes.*
-Én orvos vagyok. Azoktól nem szokás félni.
*Ahogy az ilyen komoly beszélgetések folynak köztük úgy haladnak túl a szántókon. Az, hogy a fák lombjai körbeöleli őket a férfit nem zavarja. Általában az ilyen környezet biztonságosabb volt számára, bár tény, hogy loval még így a fák között se könnyű eltűnni ha baj van. Meg más zavarja őt. Neki is áll panaszkodni.*
-Pihenjünk már meg! Fáj a seggem. Kényelmetlen ez az állat.


3528. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-10-18 14:47:22
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Megfontolt

//A gwuff, az elf és még egy fél//

*Nem is várt mást a Dokitól, tudta, hogy ilyen magasröptű madarat ő sose szokott kihagyni. De hadd legyen neki is jókedve.*
- Nem, idekinn már hideg van. Valamint én rád gondoltam. Mert csípőset tudok csattintani, de majd ha odaértünk megmutatom. Az meg hogy tőlem ijednek meg..nem biztos. Lehet, hogy te vicsorogsz furcsán.*Közben a táj változik, egyre csak elmaradnak a kosarat cipelő asszonyok, a kaszát a vállukon vívő férfiemberek. Egyre csak fásabb, erdősebb, sötétebb rész övetkezik. Nyel egy nagyot. Az ilyen helyek mindigis kihozták belőle a hidegrázást.* - Na, már nemsokára odaérünk. *Nyugtatja magát ezzel, mert ez már a kikötő kapuja, jóó hosszú vityinlóudvarral előtte, meg néhány harapós döggel, amik vagy előjönnek vagy nem.*


3527. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-09-18 14:20:24
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Megint Puccos//

*Álomba be, álomból ki - evvel telik a nap. A fülviasznak hála az ork alig hall valamit az evezés ritmusát adó dobból. A jövés-menés azonban kitart körülötte, mert amelyik matróznak éppen semmi dolga nincs, lejön szundítani egy hunyást. Ez annak is köszönhető, hogy kiváló szelet kapnak a hátukba. A Puccos majdnem olyan fürgén halad folyónak föl, mint egy ökrösszekér. A hajmeresztő tempóból Wruzto annyit érzékel, hogy a függőágya jóformán nem is ringatózik, a hajó pedig alig ugrik meg az evezőcsapások nyomán.
A fedélzetre persze nem fog kimenni, amíg a nap fenn jár az égen. Csinálta ő ezt a melót eleget, de sose kultiválta. Majd este megjáratja a lábait, ha Sziritánba értek. Talán még vegyül is egy kicsit a helyiekkel, hátha hall valami érdekeset.
Az azonban odébb van még. Egyelőre átfordul a másik oldalára, és megpróbál tovább aludni. A hajó konyhájáról sült hal szaga szivárog. Hamarosan ebéd. Fura érzés nem része lenni ennek a napi ritmusnak. Valami ilyesmire vonatkozhat a rabszolgamondás:*
~Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn!~


3526. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-09-04 13:34:54
 ÚJ
>Kilencéletű Sifrald avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ősök útját keresztezvén//

* A kapott válaszra, dörmög valamit, majd felkapja a fejét a közeledő patadobogás irányába. *
- Nos, vezérünk már tűkön ül.
* Vigyorog és megdörgöli a szakállát. *
- Hamarosan találkozunk.
* Biccent és lóra száll Nettienayát követve. Búcsúzóul még int egy utolsót, majd porfelhőt kavarva elrúgtatnak a Vashegy irányába.
Némi bűntudat suhan át az agyán. Megvárakoztatták volna Yagnart? Szó, mi szó, lassabban haladtak a kelleténél, de Rorkír sérülése jócskán visszaveti a tempót.
Az előtte álló új feladatra gondol lovaglás közben. Vajon mit szánt neki Yagnar és az Ősök? Reméli kellőképpen embert próbáló megbízás lesz, amiben próbára teheti erényeit és bizonyíthat népe előtt.
Visszafelé gyorsabbnak tetszik az út. *


3525. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-09-03 18:55:03
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Készülődés közben fél füllel hallgatja, ahogy Sifrald rákérdez a Látóasszony Ősökkel való kapcsolatára. Szemöldökét felvonva fordul a páros felé, erre a válaszra ugyanis ő is egészen kíváncsi.
Némileg megnyugszik, mikor Rheia afelől biztosítja őket, hogy bárki kapcsolatba léphet az Ősökkel - így talán neki is van esélye rá, és nem fogja örökké kívülállónak érezni magát. Idővel talán megtalálja ezt az érzékeny összeköttetést velük, hogy teljesen átadhassa magát új népe életének.
Volna kérdése, rengeteg... mégsem szól most semmit, csendben nyugtázza, emésztgeti az elhangzottakat, és mikor Karheia is nyeregbe pattan, végre ő is felszáll Fajal hátára, hogy elindulhassanak vissza, a Vashegyre.
Már éppen indulásra is ösztökélné lovát, mikor az ösvényről patkó dobogást vél hallani, egyre közeledve feléjük. Ösztönösen hátra nyúl íjáért, hogy gyorsan tudjon reagálni, ha kellene (ez a paranoia, ami a tharg nők Nettie által eddig megismert egyedeiben lakozik, úgy tűnik, ragadós), de szerencsére a lovas úgy néz ki, fegyvertelen. Vagy legalábbis nem támadó jelleggel közeledik. A testméreteit és férfias szakállát elnézve tippre ez az ember is tharg. A férfi arcán megkönnyebbülés látszik, ahogy közelebb ér.*
- Nettienaya. Sifrald.
*Szólítja meg az idegen a párost, így a lány számára egyértelművé válik, hogy ő is népük egy tagja. A férfi Rheia és Rorkir felé is tiszteletteljesen fejet hajt ültében, majd újra Nettiékre fordítja tekintetét.*
- Yagnar vezérünk újabb megbízatást oszt rátok, ezért feltétlenül számít mihamarabbi megjelenésetekre a Hrallhban.
*Miután átadta az üzenetet, újra fejet hajt a négyes felé, majd megfordítja lovát, és választ sem várva visszafelé veszi az irányt.*
~Errefelé aztán pörögnek az események.~
*Vonja le a következtetést Nettie, majd elengedve íját Sifraldra pillant.*
- Nos, ha Yagnar számít ránk, mennünk kell. *hátranéz Rheia és Rorkir felé* - Nem bánjátok, ha mi előre megyünk?
*Gyanítja, hogy a többieknek nem lesz ellenvetése a vezér üzenetét illetően, így ha mindannyian megegyeztek, akkor (feltehetően Sifralddal az oldalán), megindítja Fajalt a Vashegy felé.*


3524. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-27 21:14:30
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Fő a biztonság - úton a kikötőbe//

- Igen, innen nézve kimondottan szerencsések voltunk mindannyian.
*feleli, bár a hangja nem tükröz vidámságot. Bár ő maga azonnal meglátta a lehetőséget abban, hogy a társadalom újrarendeződik és a születési előjogok nem léteznek többé. De látni az apja tekintetében kihunyni a fényt és megjelenni a keserűséget, az kegyetlen élmény volt. Nem mondhatná, hogy túlzottan szerette az apját - nem úgy, ahogy sokaktól látta, legalábbis. Sokat követelt tőle az öreg és ritkán volt elégedett, az akaratát pedig mindenen keresztülvitte. De hogy mennyire tisztelte és mennyire sokra becsülte, arra csak akkor döbbent rá igazán, amikor végignézte, hogy mindez kivész az apjából. Ő már túl öreg volt, hogy belekezdjen egy új harcba, kitűzzön egy új életcélt.
Agin megjegyzésére csak bólint.*
- Cudar időszak volt, amely remélem soha, sehol és semmilyen formában nem ismétlődik meg. Nyugtalanító a tudat, hogy rend és törvény milyen könnyen elsöpörhető, ha a csőcselék összefog.
*a kérdésre csak vállat volt.*
- Őszintén nem is tudom, hogy mi volt a konkrét kiváltó ok. Voltak persze feszültségek. A nemesség nagyon kényelmesen ült a piedesztálon, amit saját magának emelt. Sérthetetlennek és elmozdíthatatlannak tartották magukat. A gőgjük sokakat magára haragított, és fel se merült bennük, hogy fékezzék az arroganciájukat. Úgy hiszem, egy idő után csak egy kis lökés, valami kis ürügy kellett, hogy a szegények tömege meginduljon. Ezzel még nem is volna baj. Úgy vélem, a legjobb az lett volna, ha a lázadás elbukik, de elég nagy port kavar ahhoz, hogy némi félelmet és alázatot plántáljon a nemességbe. De végül inkább elsöpörték őket. Kevés az olyan túlélő, mint Relael úrnő. És csak az istenek tudják, milyen viszontagságok árán tudott ő is életben maradni.
*A leszakadó lábas megjegyzés hallatán somolyogva csóválja a fejét.*
- Nos, én a magam részéről annyit utaztam már lóháton, hintón, karavánszekéren, hogy ha ez igaz lenne, már rég elvesztettem volna a lábaimat. Ne féljen, nem fognak leesni. De a derék az nagyon meg tudja sínyleni.
*teszi hozzá. Neki így öregedve egyre több efféle probléma kezd előjönni. Régebben sokkal többet bírt, most néha az ágyában is megérzi régi utak emlékét. Úgy hiszi, több van már mögötte, mint amennyi előtte. És ami hátravan, azt már bizony egyre több fájdalommal kell kitöltenie.
A félszemű témáját Agin tömören és velősen zárja le. Orthus csak hümmög egyet, és bólint, a maga részéről nem feszegeti tovább a témát.*
- Lassan készülődhetünk továbbmenni. Szerencsés lenne még esteledés előtt megérkezni.
*javasolja, és ha Agin se tiltakozik, akkor lassan készülődhetnek. Persze nem megy az olyan gyorsan. Orthus is, Japher is keres egy bokrot, mielőtt visszatérnének a szekérhez, ugyanerre Aginnak is lehetősége van. Japher még az ő bérlovát is megitatja és megabrakoltatja, amíg a továbbmenéshez készülődnek.
Aztán elindulhatnak, mert a nap is régen túlhaladt már égi pályája csúcsán, bár azt talán túlzás lenne mondani, hogy már lemenőben van.*


3523. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-27 19:51:12
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*A fürdő ötletére felkapja fejét, hiszen ezután a kaland után neki is jól esne némi felfrissülés.
Amíg a többiek kezük tisztogatásával vannak elfoglalva, addig Karheia lovához sétál, hogy némi simogatással és néhány kedves szóval törődjön vele. A jószág jócskán megérdemli a kedvességet, s ha időnként kevesebb ideje jut rá hajlamosabbá válik makacs, vadóc modorához visszatérni.
Kicsit kivonul a beszélgetésből, de nem sértettségből kifolyólag, egyszerűen csak nincs mondanivalója és nem érzi szükségét csépelni a szavakat. Éppen annyira kielégítő a többieket hallgatni - sőt, talán még jobban is - mint önnön magát, ámbár úgy tűnik Sifrald másképp vélekedik erről. A férfi kérdést intéz felé, ami egyrészt meglepi, másrészt megfontoltan válogatja meg szavait ebben az összetett és számára fontos témában.*
- Nem szavak formájában, de igen.
*Arcát hátasa méretes pofájához simítja és még egy puszival is megjutalmazza, közben két kutyája a trió körül ugrabugrál a vízben.*
- Mindannyiunkhoz szólnak, csak idő kell amíg valaki fogékonnyá válik jeleikre. Bárki számára elsajátítható, csak edzeni kell rá az érzékeket.
*Nem szereti, hogy Yagnar úgy tesz mintha különleges volna, pedig nem az. Talán rendelkezik némi előnnyel családja női felmenőit illetően, de semmi olyannal nem, ami a kis csapat bármelyik tagja számára elérhetetlen tudás volna.*
- A jelek elég változatosak lehetnek. Időnként nagyon konkrétak, például álmok formájában jelentkeznek, van hogy pedig egyszerűen csak megérzés formájában mutatkoznak meg. Mikor tanácstalan vagy, de a csontjaidban, zsigereidben érzed, hogy mégis mit kellene tenned, ez is egy útmutatás.
*Igyekszik higgadtnak mutatkozni, de szavait máris átjárja a szenvedély, kékjeiben is áhítat ragyog. Karheia láthatóan mélyen hisz, s őszinte csodálattal viseltetik népe isteneit illetően.*
- A legutóbb egy jóslat formájában szóltak hozzám, amikor tanáccsal fordultam hozzájuk. Egy kardot mutattak nekem, a keresztvas két oldalán pedig mérleghez hasonló módon két tárgy volt, egy toll és egy kristály. A súlykülönbség az igazságtalanságra utal, a kard pedig a következményeket szimbolizálja. Minket ért sérelem esetén ez a kép a megkönnyebbülést jelenti.
*Jól tudja, hogy nem szükséges magyaráznia, mégis örömmel osztja meg ezeket a talán bizalmasnak mondható információkat, annak ellenére is, hogy már kétszer is ellenük fordultak saját véreik.*
- Az idő ezúttal is igazolta Őseink bölcsességét.
*Nyugtázza magabiztosan. Az hogy Yagnar immáron életben van, s a trónon már nem az áruló leány ül, ez hatalmas megkönnyebbülés Karheia számára. Az viszont nem lepné meg, ha Silfrad arcán kételyt látna, mint Learon esetében, de őt cseppet sem zavarja az, hogy esetleg bolondnak hiszik.*
- Mehetünk?
*Kérdőn pillant a többiekre, s megerősítés függvényében felkapaszkodik a nyeregbe. Ha a férfi esetleg kérdezni kíván, akkor örömmel válaszol majd neki, de önmagától nem megy bele még inkább az esetleges részletekbe.*


3522. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-25 15:20:26
 ÚJ
>Agin Nardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Fő a biztonság - úton a kikötőbe//

- De gondolom nem bántad meg azt, hogy a családotokból nem lett nemesi család. Elvégre kitudja mi lett volna akkor a lázadáskor.
* Belegondol a Morthimer család helyzetébe. Közel álltak a nemesi ranghoz, erre jött egy lázadás, ami az egész nemességet eltörölte. Egyrészt ismét szerencsének mondhatják magukat, hiszen nem jutottak a nemesek sorsára. Másrészt pedig borzalmas érzés lehet, amikor pont a cél elérése előtt tűnik az el, és kell lemondani róla. Szörnyű érzés, amit Agin nem szeretne megtapasztalni. *
- Borzalmas hetek lehettek azok. Nem tudtad, hogy mi a helyzet a családoddal. Hogy még életben vannak-e. Engem nem érintett a lázadás. Se nemes, se lázadó nem voltam. Csupán hallottam ezt-azt.
* Persze akinek személyes kötődése volt a felkeléshez, teljesen másképp élhette azt meg. *
- Egyébként miért tették? A felkelők. Irigyek voltak a nemesekre? Vagyont akartak? Vagy egyszerűen csak utálták őket?
* Egyértelmű magyarázatot még nem kapott erre a kérdésre, de ehhez hasonló tippjei vannak.
A kocsis rövid felszólalására elmosolyog és ránt egyet a vállán. *
- Ezzel is mondtál valamit, Japher.
* Ezt annyiban is hagyja, elvégre ha a kocsis nem akar beszélni, akkor csendben is maradhat.
Mikor megállnak egy kis időre, Agin leszökken Lóról, majd nyújtózkodni kezd. *
- De jól esik állni is egy kicsit. Azt hallottam, hogy ha az ember sokat ül egy helyben, akkor le is szakadhat a lába. Állítólag egy Artheniori férfi így vesztette el a lábát.
* Vagy csak hazudtak neki, kitudja miért. Azért biztos ami biztos, Agin nem kockáztat, és alaposan kinyújtóztatja végtagjait. Ezután biccent a kereskedő felé, és úgy tesz, ahogyan ő mondta. Megsimogatja Ló fejét, majd a kantárnál fogva a szekérhez irányítja őt. *
- Gyere, Ló!
* Odakötözi az állatot a szekérhez, majd hátrább megy, hogy megkeresse az ennivalót. Nem is kell sokat keresnie. Mindent előkészít, amit ott talál, így nemsokára egy cipó darabot, egy fél hagymát, és egy szelet sonkát töm magába, nehogy éhen haljon. Nem ül le, úgy gondolja, hogy már eleget ült az út során, ráfér egy kis állás, hogy ne zsibbadjanak (vagy épp szakadjanak le) a lábai. *
- Senki fontos, csak egy faszfej. Nem is számítottam rá, hogy ismernéd. Nem hiszem, hogy ő ilyen körökben mozogna. De azért egy próbát megért.
* Mikor az evés végéhez közeledik, a boros üvegért nyúl, és belehúz egy nagyot. *
- Áh, ennél nincs is jobb. * Átnyújtja a bort Orthusnak, majd bekapja a még megmaradt hagymadarabot. * Nagyon finom a bor. * Bár való igaz, hogy ő a legtöbb italra ezt mondaná. *



3521. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-25 11:50:15
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Fő a biztonság - úton a kikötőbe//

*Bólint Agin szavaira.*
- Valóban. Nagy kiváltság. Nagy szerencse, mondanák sokan. És nagy felelősség.
*feleli arra, hogy mit jelent egy kereskedőházat örökölni.*
- Őseim magasra tették a lécet, a felnőni hozzájuk hatalmas feladat. És pusztán megütni a mércét kevés. Túl is kellene szárnyalni azt. Apám terve az volt velem, hogy általam a családunk nemesi rangra lépjen. Bekerülni azok közé, akiket a nevük és rangjuk megvéd az idők viszontagságaitól. Hogy ne kelljen minden üzleti döntéssel kockára tenni mindent, amit eddig elértünk. Egészen a lázadásig azt hittük, a nemesi cím garancia erre. Nos, nem így lett.
*mondja. Ő maga nem élte meg olyan tragikusan, mint az apja. De az apjának egy egész élet munkája volt a nemesi rang elérésében, és ha sikerül, az lett volna életműve koronája. A lázadás ettől fosztotta meg. Nem csoda, hogy az utána jövő pár évben utolérte és elvitte az öregség.*
- A lázadásról keveset tudok. Hogy mi robbantotta ki, és hogyan tudott így elfajulni. Jómagam éppen félúton voltam Wegtoren és Lichanech között. Mire a lázadás híre eljutott hozzám, jóformán már le is zajlott az egész. Persze, hogy mi lett a vége, arról még hetekig nem kaptunk hírt. A visszaúton minden fogadóban, másfajta híreszteléseket lehetett hallani, így csak akkor tudtam, hogy a családom még él, amikor visszaértem. Addigra már semmi se volt ugyanaz. A rend úgy-ahogy helyreállt. De a nemesi negyed romokban volt, és hatalmas szakadék tátong a helyén most is. Ami kevés megmaradt belőle, azt meg a csőcselék lakja.
*meséli, némi szomorúsággal a hangjában. Felemás érzésekkel viseltet a volt-nincs nemesi negyed iránt. Egyrészről egész fiatalkorában ott lebegett a cél, hogy oda kell eljutni. És sokszor meg is fordult ott bálokon, rendezvényeken. Másrészről az arisztokrácia nagyon kifinomultan tudta éreztetni vele és a családjával, hogy igazából nem tartják őket odavalónak. Sok megalázó élménye kötődik olyan pompázatos kúriákhoz, amelyekből ma már semmi se maradt meg.*
- A szüleim túl élték, sőt, megmaradtak a házaink is. Persze elég tekintélyes mennyiségű vagyon árán. Sokat kerestek akkor a felbérelhető kardforgatók azzal, hogy megvédték vagy kimenekítették, akit kellett.
*zárja le végül emlékezését a lázadásról.
Agin ezután a kocsist szólítja meg, de a külhoni szolga nem hazudtolja meg a természetét. Lusta, közönyös tekintettel néz Aginra.*
- Japher Campa volnék. És nincs mit mondanom.
*feleli erős wegtoreni tájszólással, de lassan és vontatottan. Akár még sértőek is lehetnének a szavak, ha a férfi hangneme nem lenne annyira... semmilyen. Nem távolságtartó, nem tiszteletlen. Egyszerűen csak válaszolt, a lehető legkevesebb szóval, aztán megint előre néz, az út irányába. Láthatóan egyáltalán nem vágyik arra, hogy beszéljen, bárkivel, bármiről. Orthus ezt a szokását nagyra értékeli. Ha mindig beszélnie kellene vele, vagy a szövegelését hallgatnia, gyorsan új kocsis után nézne. De a középkorú wegtoreni férfi láthatóan teljesen jól elvan a saját gondolataival és nem érez rá késztetést, hogy megossza azokat másokkal.
Amikor aztán Agin szóba hozza az útravalót, Orthus szólal ismét.*
- Japher, húzódjon az út szélére! Megállunk egy kicsit.
*Az utasítást a kocsis komótosan teljesíti (persze, igavonók által húzott teherhordó szekérrel az ember nem is hirtelen tempóban szokott megállni). Miután megálltak, Orthus lekászálódik a bakról, és nagy, ruganyos lépésekkel kezd körbejárkálni, hogy kicsit megmozgassa magát. Közben így szól Aginhoz.*
- Kösd a lovat a szekérhez, aztán nyugodtan nézz az elemózsia után. A szekéren lesz. Ott le is lehet ülni.
*Campa a maga részéről szintén lekászálódik, ő viszont az igavonókhoz lép oda, és ellenőrizni kezdi a patáikat, a lábukat: nincs-e sérülés, izomhúzódás, bármi egyéb. Aztán a szekér végéből egy vödröt és egy nagy tömlőt vesz elő, hogy vízzel egyenként megitassa az állatokat.
Orthus hamarosan csatlakozik Aginhoz, hogy egyenek: van ott két jókora cipó, sonka, kecskesajt, némi zöldség és egy öblös üvegben gyenge vörösbor. Közben a kereskedő elgondolkodik Agin kérdésén.*
- Félszemű? Nem is tudom. Senki nem jut eszembe név szerint. Persze láttam már félszeműeket, de egyikkel se kerültem ismeretségbe. Kiféle, miféle fickó ez a félszemű?
*kérdi. Időközben Japher - aki végzett az itatással és az abrakoltatással is (volt némi abrak a szekér végében az állatoknak) szintén csatlakozik hozzájuk, de egy szót se szól, csak falatozni kezd.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3632-3651