Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 147 (2921. - 2940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3589-3608
2940. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-03-23 18:00:28
Üzenet elküldve: 2021-03-23 18:00:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kívül a tűz körén - zárás//
*Ezzel a leírással nem sokra megy, de amúgy sem tervezte keresni az aranykezű nőt, így nem kérdez többet. Csak bólint, egészen lassan, töprengő arckifejezéssel tekintve a sűrű, sötét éjszakába. Sokáig nem is szól, nem is mozdul; épp csak abból sejthető, hogy nem aludt el, hogy olykor beleszív a pipájába.
Kicsit meglepi, hogy az ifjú nem vágyik a másik tűzhöz, ahol még javában folyik a mulatozás, na meg a barna hajú lány sem véletlenségből hívná be a sátrába, de ezt sem teszi szóvá. Csupán gondolatban vonja meg a vállait, talán a mosolya is szélesedik egy pillanatra, de ez a lassan parázzsá omló tűz fénye mellett bizonyosan rejtve marad a másik tekintete elől.*
- Ahogy érzed… *Hagyja rá Rendorra a döntést. A helyében ő biztosan a sátrat választaná a puszta föld helyett, de ez sem az a pillanat, amikor nekiállna győzködni a férfit. * - Engem biztosan nem fogsz zavarni… *Mosolyodik el, majd egészen lassú, megfontolt mozdulatokkal áll neki kitisztogatni pipáját, hogy eltehesse.*
- Hmmm… Hát akkor a legjobbakat, Rendor Froksz…*Miután mindenfajta sietség nélkül összepakolta kevéske széthagyott holmiját, saját sátra felé veszi az irányt, ahol igen hamar el is nyomja az álom. *
*Ezzel a leírással nem sokra megy, de amúgy sem tervezte keresni az aranykezű nőt, így nem kérdez többet. Csak bólint, egészen lassan, töprengő arckifejezéssel tekintve a sűrű, sötét éjszakába. Sokáig nem is szól, nem is mozdul; épp csak abból sejthető, hogy nem aludt el, hogy olykor beleszív a pipájába.
Kicsit meglepi, hogy az ifjú nem vágyik a másik tűzhöz, ahol még javában folyik a mulatozás, na meg a barna hajú lány sem véletlenségből hívná be a sátrába, de ezt sem teszi szóvá. Csupán gondolatban vonja meg a vállait, talán a mosolya is szélesedik egy pillanatra, de ez a lassan parázzsá omló tűz fénye mellett bizonyosan rejtve marad a másik tekintete elől.*
- Ahogy érzed… *Hagyja rá Rendorra a döntést. A helyében ő biztosan a sátrat választaná a puszta föld helyett, de ez sem az a pillanat, amikor nekiállna győzködni a férfit. * - Engem biztosan nem fogsz zavarni… *Mosolyodik el, majd egészen lassú, megfontolt mozdulatokkal áll neki kitisztogatni pipáját, hogy eltehesse.*
- Hmmm… Hát akkor a legjobbakat, Rendor Froksz…*Miután mindenfajta sietség nélkül összepakolta kevéske széthagyott holmiját, saját sátra felé veszi az irányt, ahol igen hamar el is nyomja az álom. *
2939. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-03-03 10:41:50
Üzenet elküldve: 2021-03-03 10:41:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Papok csontjából//
*Nem igazán a saját akaratából történt az életét olyannyira meghatározó változás, talán magyarázható ezzel a másik megállapítása, amelyet nem hoz nyilvánosságra. Nem rejti véka alá, hogy a sötét úrral való kapcsolatából kimarad a vak elszántság és az átgondolatlan vakmerőség és rögeszmés tévképzetek. Talán pont ezért esett rá a választása, de ezt nem tudja bizonyossággal megállapítani, hiszen senki se lát a sötét úr fejébe. A nő kérésének eleget tesz, hoz neki ruhát és megvárja míg átöltözik, csak az után indulnak neki. A választ is megkapja út közben, így megbizonyosodik róla, hogy a nő valóban tisztában van azzal merre mennek. Valamint nem szereti, ha nem tudja merre is van az úti cél, így ezzel ezt is egycsapásra lerendezi.*
-Na igen. *Nyugtázza a másik szavait, ő sem szívesen indulna neki keresgélni azt a bizonyos harmadik felet. De ha nincs a közelben, akkor talán nem lesz más választásuk, hiszen hármuknak mégiscsak több esélyük lesz, mint kettejüknek lenne.*
*Nem igazán a saját akaratából történt az életét olyannyira meghatározó változás, talán magyarázható ezzel a másik megállapítása, amelyet nem hoz nyilvánosságra. Nem rejti véka alá, hogy a sötét úrral való kapcsolatából kimarad a vak elszántság és az átgondolatlan vakmerőség és rögeszmés tévképzetek. Talán pont ezért esett rá a választása, de ezt nem tudja bizonyossággal megállapítani, hiszen senki se lát a sötét úr fejébe. A nő kérésének eleget tesz, hoz neki ruhát és megvárja míg átöltözik, csak az után indulnak neki. A választ is megkapja út közben, így megbizonyosodik róla, hogy a nő valóban tisztában van azzal merre mennek. Valamint nem szereti, ha nem tudja merre is van az úti cél, így ezzel ezt is egycsapásra lerendezi.*
-Na igen. *Nyugtázza a másik szavait, ő sem szívesen indulna neki keresgélni azt a bizonyos harmadik felet. De ha nincs a közelben, akkor talán nem lesz más választásuk, hiszen hármuknak mégiscsak több esélyük lesz, mint kettejüknek lenne.*
2938. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-03-01 13:07:32
Üzenet elküldve: 2021-03-01 13:07:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Papok csontjából//
*A színpadias integetést felvont szemöldökkel üdvözli. Elég éretlennek találja a nőt, valahogy nincs meg benne az komolyság, ami a követőkre általában oly jellemző, csak reménykedni tud benne, hogy a faluba érve majd összeszedi magát.
Rövid időre hát elválnak útjaik. Az elf a folyó felé veszi az irányt, hogy egy viszonylag a népszerű utaktól távolabb eső helyen levakarhassa magáról a vérkert mocskát. Tekintete folyamatosan éberen kutatja az esetleges nézelődőket, de úgy tűnik jó helyet választott, senki sem zavarja meg őt mosakodása közben. A víz nem valami kellemes, szinte jéghideg, éppen ezért csak sietve, a jól látható felületeket tisztítja meg a sártól, s vértől. Fintorral arcán veszi tudomásul, miközben fejét megsimítja, hogy bizony zavaróan sokat nőtt a haja, de most ezzel nem ér rá foglalkozni.
Amint végez, s fajtársa visszaér, gyorsan lecseréli szakadt, piszkos ruháit, a régieket pedig hátrahagyva indulnak tovább.*
-Csak követjük az erdei ösvényt egészen a gázlóig. A folyó túloldalán az első falu Sziritán lesz.
*Magyarázza, hogy biztosíthassa a másikat arról, pontosan tudja merre kell haladniuk. Számtalanszor járt errefelé az utóbbi harminc évben, bár Uruk megjelenése után változott valamelyest a környék, még így is könnyen, gond nélkül eltájékozódik a hegy ezen oldalán.*
-Remélem a harmadik is a közelben lesz, mire odaérünk. Jó lenne, ha nem kellene napokat várni az érkezésére.
*Egy hat, akármennyire is gyorsan haladnak jelenleg, annyira nem hosszú idő. Addig még rengeteg mindent meg kell tervezniük, hogy gördülékenyen be tudják teljesíteni küldetésüket.*
A hozzászólás írója (Maraenn Elvarhis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.03.01 13:09:19
*A színpadias integetést felvont szemöldökkel üdvözli. Elég éretlennek találja a nőt, valahogy nincs meg benne az komolyság, ami a követőkre általában oly jellemző, csak reménykedni tud benne, hogy a faluba érve majd összeszedi magát.
Rövid időre hát elválnak útjaik. Az elf a folyó felé veszi az irányt, hogy egy viszonylag a népszerű utaktól távolabb eső helyen levakarhassa magáról a vérkert mocskát. Tekintete folyamatosan éberen kutatja az esetleges nézelődőket, de úgy tűnik jó helyet választott, senki sem zavarja meg őt mosakodása közben. A víz nem valami kellemes, szinte jéghideg, éppen ezért csak sietve, a jól látható felületeket tisztítja meg a sártól, s vértől. Fintorral arcán veszi tudomásul, miközben fejét megsimítja, hogy bizony zavaróan sokat nőtt a haja, de most ezzel nem ér rá foglalkozni.
Amint végez, s fajtársa visszaér, gyorsan lecseréli szakadt, piszkos ruháit, a régieket pedig hátrahagyva indulnak tovább.*
-Csak követjük az erdei ösvényt egészen a gázlóig. A folyó túloldalán az első falu Sziritán lesz.
*Magyarázza, hogy biztosíthassa a másikat arról, pontosan tudja merre kell haladniuk. Számtalanszor járt errefelé az utóbbi harminc évben, bár Uruk megjelenése után változott valamelyest a környék, még így is könnyen, gond nélkül eltájékozódik a hegy ezen oldalán.*
-Remélem a harmadik is a közelben lesz, mire odaérünk. Jó lenne, ha nem kellene napokat várni az érkezésére.
*Egy hat, akármennyire is gyorsan haladnak jelenleg, annyira nem hosszú idő. Addig még rengeteg mindent meg kell tervezniük, hogy gördülékenyen be tudják teljesíteni küldetésüket.*
A hozzászólás írója (Maraenn Elvarhis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.03.01 13:09:19
2937. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-25 13:17:55
Üzenet elküldve: 2021-02-25 13:17:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//Tolvajtempó//
* Ha hátra pillantana, talán látná, hogy a nő megállt varázsolni, és ennek hála a kettejük között lévő távolság növekedni látszik. Azonban így nem tudhatja azt sem, hogy átkot szórnak rá, csak azt érzi, hogy a futásnak hála egészen kimelegedett, pihegni és lihegni kezd, ahogy rendületlenül halad tovább. Lábai fájnak és sajognak, nincs hozzá szokva ahhoz, hogy ilyen távolságokat tegyen meg ilyen gyorsan. Próbál eltűnni a fák között továbbra is, és ha az üldöző Karheia nem ered a nyomába, akkor könnyen szem elől tévesztheti a tolvajt. Egyelőre nem olyan nagy a távolság kettejük között, de a nap már lemenőben van, és az este a sötételfnek kedvez, főleg egy erdőben, ahol még a holdfényre, és a csillagok segítségére sem számíthat igazán a varázsló. *
- Híjj az anyját, mi lenne, ha megegyeznénk abban, hogy békiben hagyol, és akkó én is téged? * Ajánlkozik Lach'atos menekülés közben, hiszen mindig is szeretett alkudozni, amíg olyanok voltak a feltételek, hogy azokkal ő csak jól járhat. *
- Még barátnők is lehetnénk, testvérkém! Fonok neked a hajadba szalagot, no?
//Tolvajtempó//
* Ha hátra pillantana, talán látná, hogy a nő megállt varázsolni, és ennek hála a kettejük között lévő távolság növekedni látszik. Azonban így nem tudhatja azt sem, hogy átkot szórnak rá, csak azt érzi, hogy a futásnak hála egészen kimelegedett, pihegni és lihegni kezd, ahogy rendületlenül halad tovább. Lábai fájnak és sajognak, nincs hozzá szokva ahhoz, hogy ilyen távolságokat tegyen meg ilyen gyorsan. Próbál eltűnni a fák között továbbra is, és ha az üldöző Karheia nem ered a nyomába, akkor könnyen szem elől tévesztheti a tolvajt. Egyelőre nem olyan nagy a távolság kettejük között, de a nap már lemenőben van, és az este a sötételfnek kedvez, főleg egy erdőben, ahol még a holdfényre, és a csillagok segítségére sem számíthat igazán a varázsló. *
- Híjj az anyját, mi lenne, ha megegyeznénk abban, hogy békiben hagyol, és akkó én is téged? * Ajánlkozik Lach'atos menekülés közben, hiszen mindig is szeretett alkudozni, amíg olyanok voltak a feltételek, hogy azokkal ő csak jól járhat. *
- Még barátnők is lehetnénk, testvérkém! Fonok neked a hajadba szalagot, no?
2936. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-23 14:48:17
Üzenet elküldve: 2021-02-23 14:48:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//Tolvajtempó//
*Talán a tolvaj szavainak hála nem tudja utol érni amazt, akinek helytelen következtetései tovább bosszantják Karheiát. Persze a mágus nő eddig sem volt nyugodt a gyalázatos tett miatt, de kifejezetten bosszantja, hogy egy sötételf ilyen vádakkal hergeli őt. Persze hazudna ha azt mondaná, hogy teljesen kizárt az előítélet, de ezen előítéletre mind Grawok is rásegített korábban, és most Krisanthénya sem pozitív képet fest fel fajtájáról.
Karheia mivel nem lát egyelőre előrelépést a fogócskában, ezért más megoldáshoz nyúl. Reméli, hogy ezúttal sem hagyják őt cserben a Szellemek, hiszen eddig jószerivel mindig sikeresek voltak a varázslatra irányuló próbálkozásai. Nyilván ez egy kockázatos vállalkozás, mert meg kell torpannia, és pár levegővételnyi zihálás után tud csupán kísérletet tenni a varázslatra, ami előnyt biztosít a tolvaj számára, de talán eléggé le tudja ahhoz gyengíteni őt, hogy utána hamar utol érhesse azt.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.
//Tolvajtempó//
*Talán a tolvaj szavainak hála nem tudja utol érni amazt, akinek helytelen következtetései tovább bosszantják Karheiát. Persze a mágus nő eddig sem volt nyugodt a gyalázatos tett miatt, de kifejezetten bosszantja, hogy egy sötételf ilyen vádakkal hergeli őt. Persze hazudna ha azt mondaná, hogy teljesen kizárt az előítélet, de ezen előítéletre mind Grawok is rásegített korábban, és most Krisanthénya sem pozitív képet fest fel fajtájáról.
Karheia mivel nem lát egyelőre előrelépést a fogócskában, ezért más megoldáshoz nyúl. Reméli, hogy ezúttal sem hagyják őt cserben a Szellemek, hiszen eddig jószerivel mindig sikeresek voltak a varázslatra irányuló próbálkozásai. Nyilván ez egy kockázatos vállalkozás, mert meg kell torpannia, és pár levegővételnyi zihálás után tud csupán kísérletet tenni a varázslatra, ami előnyt biztosít a tolvaj számára, de talán eléggé le tudja ahhoz gyengíteni őt, hogy utána hamar utol érhesse azt.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.
2935. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-22 18:33:19
Üzenet elküldve: 2021-02-22 18:33:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//Tolvajtempó//
* Menekülés közben pislog hátrafelé, de se dobás, se boszorkányság nem történik, úgyhogy be is fejezi ezt a tevékenységet, és maga elé figyel inkább erőteljesen. Persze menekülés közben azért ügyel arra, hogy üldözőjének kedvét kicsit elrontsa. *
- Vissza mennyé átkozott boszorka! Haggyá békiben, nem tettem én ellened semmi rosszat! Segíccség! * Kiabál jó hangosan, remélhetőleg az egész erdőség hallja, hogy milyen szörnyűséges dolgok történnek LAch'atossal. *
- Csak a bőrszínem miatt akarsz elvarázsolni, te beste, vagy valami alapanyaghoz kellek tán? Há' főneveltem öt kölyköt, azok fogják ellátni a bajodat, meglásd! * Toldja meg a hazugságot, miközben tovább menekül. Próbál a fák között olyan helyen futni, ahol nehéz követni, de persze ennek hála neki is nehéz dolga van a futással. Nem mer hátra pillantani, és felmérni a kettejük közötti távolságot, majd ha visszakiabál neki a nő, akkor tudni fogja, hogy milyen messze lehet. *
- ÍJAZANYÁMOT, HÁT SEGÍTSÉG! * Teszi még hozzá jó hangosan. *
//Tolvajtempó//
* Menekülés közben pislog hátrafelé, de se dobás, se boszorkányság nem történik, úgyhogy be is fejezi ezt a tevékenységet, és maga elé figyel inkább erőteljesen. Persze menekülés közben azért ügyel arra, hogy üldözőjének kedvét kicsit elrontsa. *
- Vissza mennyé átkozott boszorka! Haggyá békiben, nem tettem én ellened semmi rosszat! Segíccség! * Kiabál jó hangosan, remélhetőleg az egész erdőség hallja, hogy milyen szörnyűséges dolgok történnek LAch'atossal. *
- Csak a bőrszínem miatt akarsz elvarázsolni, te beste, vagy valami alapanyaghoz kellek tán? Há' főneveltem öt kölyköt, azok fogják ellátni a bajodat, meglásd! * Toldja meg a hazugságot, miközben tovább menekül. Próbál a fák között olyan helyen futni, ahol nehéz követni, de persze ennek hála neki is nehéz dolga van a futással. Nem mer hátra pillantani, és felmérni a kettejük közötti távolságot, majd ha visszakiabál neki a nő, akkor tudni fogja, hogy milyen messze lehet. *
- ÍJAZANYÁMOT, HÁT SEGÍTSÉG! * Teszi még hozzá jó hangosan. *
2934. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-17 17:23:42
Üzenet elküldve: 2021-02-17 17:23:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
* A kijelentett hazugságra kedve lenne felnevetni, de nem teszi, mert nem akarja megbántani a tolvajt. Épp eleget hallott a barbárokról, és azok vendégszeretetéről. A fajtársai között terjedt szóbeszédek alapján meg se hallgatják, hogy mit akar ott egy maga fajta, egyből megy a Gödörbe, ami egyfajta kínzó kamra, ahol a bűnösöket éheztetik a kivégzés előtt. A szerencsésebbek egyszerűen nyílvesszőt kapnak a szívük helyére. A kancellárról hallott történetre csak a szemét forgatja. Szívesen megmutatná a lánynak, hogy milyen barátokat szerzett délen, de inkább nem kísérti a sorsot. Nem ér annyit, hogy igaza legyen, hogy az életét adja érte. *
- Jobb szeretnék nem kockáztatni. * Mondja inkább sötéten, és hangjából mindent kiolvashat a lány, az összes ellenérzést, és feladást, talán még azt is, hogy ha nem róla lenne szó, akkor a közelébe sem menne a Vashegynek. *
- Csak remélni tudom, hogy így lesz. Az lenne a legjobb, ha nem kellene odamennem. * Mondja, bár eredetileg azt szerette volna kijelenteni, hogy az lenne a legjobb, ha nem is látnák, de Eeyr ebbe is beleszólt. Nagyot sóhajt a lány karjára pillantba, de mivel még messze van a tharg föld, ezért kinyújtja a csuklya alól sötét kezét, és kedvesébe karol. *
- Csak védj is meg, ha már ott leszünk. Remélem, hogy nem lesz semmi baj, de ha mégis, akkor szükségünk lesz a két szép szemedre, és a kapcsolataidra. Bízok benned, Ysanee, az életem gyakorlatilag a kezedben van. * Jelenti még ki, ahogy kinyitja az ajtót, és kikíséri a tolvajt. Az arcába csapó hidegtől sokkal jobban védi a pokróc, mint gondolta, sokkal kellemesebben érzi magát, mint előző reggel. *
- De ha nem leljük a barátnődet, és abban a Fapohárban kell innunk, akkor be kell zárkóznunk egy szobába, hogy ne zavarjon senkit a jelenlétem. Ketten egy ágyban, mindent oda rendelve. Remélem tudod, hogy mire vállalkoztál. * Nevet fel kicsit, hogy feldobja a hangulatot, és jobb kedvben haladjanak a tharg birtok felé. *
//Megpihenve éjszakára//
* A kijelentett hazugságra kedve lenne felnevetni, de nem teszi, mert nem akarja megbántani a tolvajt. Épp eleget hallott a barbárokról, és azok vendégszeretetéről. A fajtársai között terjedt szóbeszédek alapján meg se hallgatják, hogy mit akar ott egy maga fajta, egyből megy a Gödörbe, ami egyfajta kínzó kamra, ahol a bűnösöket éheztetik a kivégzés előtt. A szerencsésebbek egyszerűen nyílvesszőt kapnak a szívük helyére. A kancellárról hallott történetre csak a szemét forgatja. Szívesen megmutatná a lánynak, hogy milyen barátokat szerzett délen, de inkább nem kísérti a sorsot. Nem ér annyit, hogy igaza legyen, hogy az életét adja érte. *
- Jobb szeretnék nem kockáztatni. * Mondja inkább sötéten, és hangjából mindent kiolvashat a lány, az összes ellenérzést, és feladást, talán még azt is, hogy ha nem róla lenne szó, akkor a közelébe sem menne a Vashegynek. *
- Csak remélni tudom, hogy így lesz. Az lenne a legjobb, ha nem kellene odamennem. * Mondja, bár eredetileg azt szerette volna kijelenteni, hogy az lenne a legjobb, ha nem is látnák, de Eeyr ebbe is beleszólt. Nagyot sóhajt a lány karjára pillantba, de mivel még messze van a tharg föld, ezért kinyújtja a csuklya alól sötét kezét, és kedvesébe karol. *
- Csak védj is meg, ha már ott leszünk. Remélem, hogy nem lesz semmi baj, de ha mégis, akkor szükségünk lesz a két szép szemedre, és a kapcsolataidra. Bízok benned, Ysanee, az életem gyakorlatilag a kezedben van. * Jelenti még ki, ahogy kinyitja az ajtót, és kikíséri a tolvajt. Az arcába csapó hidegtől sokkal jobban védi a pokróc, mint gondolta, sokkal kellemesebben érzi magát, mint előző reggel. *
- De ha nem leljük a barátnődet, és abban a Fapohárban kell innunk, akkor be kell zárkóznunk egy szobába, hogy ne zavarjon senkit a jelenlétem. Ketten egy ágyban, mindent oda rendelve. Remélem tudod, hogy mire vállalkoztál. * Nevet fel kicsit, hogy feldobja a hangulatot, és jobb kedvben haladjanak a tharg birtok felé. *
2933. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-17 16:41:37
Üzenet elküldve: 2021-02-17 16:41:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi csak csodálkozik, hogy hová lett Karheia. Hall valamiféle hangokat az erdő sűrűjéből, de nem tudja megállapítani, hogy mi az. Jelen állapotában nem bír futni, így csak a kardját rántja elő, hogy egy esetleges támadástól védeni tudja magát.*
~Mondtam, hogy hajóval jobb lett volna.~* zsörtölődik magában a kalóz, de most már nincs mit tenni, a nő a lovaglást választotta, a férfi pedig a feltört combokat. Egyelőre vár, míg a fehér hajú szépség visszatér rögtönzött táborhelyükre.*
*A férfi csak csodálkozik, hogy hová lett Karheia. Hall valamiféle hangokat az erdő sűrűjéből, de nem tudja megállapítani, hogy mi az. Jelen állapotában nem bír futni, így csak a kardját rántja elő, hogy egy esetleges támadástól védeni tudja magát.*
~Mondtam, hogy hajóval jobb lett volna.~* zsörtölődik magában a kalóz, de most már nincs mit tenni, a nő a lovaglást választotta, a férfi pedig a feltört combokat. Egyelőre vár, míg a fehér hajú szépség visszatér rögtönzött táborhelyükre.*
2932. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-17 00:22:35
Üzenet elküldve: 2021-02-17 00:22:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
*A mélységi jól érezhetően nem akar a Vashegyre menni. A tolvaj persze nem hibáztatja őt egy pillanatig sem, elvégre magától bizonyára soha nem adta volna a fejét arra, hogy a thargok földjére lépjen. Rettenetesen tart attól, hogy talán rosszul fogja érezni magát a másik Amonon, nem szeretne kellemetlen napokat, netán hatokat okozni a férfinak a saját önzése miatt. Mégis, nehezére esik felajánlani neki a választás lehetőségét.*
-Megtűrik a kormoskákat.
*Simogatja meg finoman Cale arcát.*
-Folyvást Dwirinthalenek mászkálnak a környéken. Azt pletykálják a tharg kancellár kifejezetten kedveli a mélységieket.
*Emelgeti meg szemöldökét szórakozottan ám derűjét hamar letöri az, hogy a bárd felpattan, s őt is felsegíti. Durcás tekintetéből könnyen leolvasható, mennyire örül a lustálkodás végének, ha rajta múlna talán még ma sem érnék el céljukat, annyira nem is bánná. Ha nem lenne ilyen veszettül hideg, meg a viskó is valamivel jobb állapotban lenne, szívesen maradna itt akár napokig kettesben a mélységivel.
Felvont szemöldökkel figyeli, ahogy Cale magára ölti az ócska pokrócot, amint viszont megszólal, kibukik belőle a nevetés. Közelebb lépve megigazgatja a csuklyának csak jóindulattal nevezhető rongyot, s amint csillapodik kacaja megszólal.*
-Mintha csak magát a nagy Kagan Thargodart hallottam volna.
*Hajol meg halványan elismerve a bárd rendkívüli színészi képességeit*
-Úgy beolvadsz majd, észre sem vesznek.
*Megcirógatja még orrával a másikét, s már pördül is, hogy összeszedje holmijait. Kilépdelve az ajtón egy csorba vödörbe szed némi havat, hogy a kandallóhoz érve egy gyors mozdulattal beleborítva oltsa el a tüzet.*
-Na gyere te barbár, hazaviszlek!
*Arcán elnyúlik egy széles vigyor, miközben menetkészen karol a férfiba.*
//Megpihenve éjszakára//
*A mélységi jól érezhetően nem akar a Vashegyre menni. A tolvaj persze nem hibáztatja őt egy pillanatig sem, elvégre magától bizonyára soha nem adta volna a fejét arra, hogy a thargok földjére lépjen. Rettenetesen tart attól, hogy talán rosszul fogja érezni magát a másik Amonon, nem szeretne kellemetlen napokat, netán hatokat okozni a férfinak a saját önzése miatt. Mégis, nehezére esik felajánlani neki a választás lehetőségét.*
-Megtűrik a kormoskákat.
*Simogatja meg finoman Cale arcát.*
-Folyvást Dwirinthalenek mászkálnak a környéken. Azt pletykálják a tharg kancellár kifejezetten kedveli a mélységieket.
*Emelgeti meg szemöldökét szórakozottan ám derűjét hamar letöri az, hogy a bárd felpattan, s őt is felsegíti. Durcás tekintetéből könnyen leolvasható, mennyire örül a lustálkodás végének, ha rajta múlna talán még ma sem érnék el céljukat, annyira nem is bánná. Ha nem lenne ilyen veszettül hideg, meg a viskó is valamivel jobb állapotban lenne, szívesen maradna itt akár napokig kettesben a mélységivel.
Felvont szemöldökkel figyeli, ahogy Cale magára ölti az ócska pokrócot, amint viszont megszólal, kibukik belőle a nevetés. Közelebb lépve megigazgatja a csuklyának csak jóindulattal nevezhető rongyot, s amint csillapodik kacaja megszólal.*
-Mintha csak magát a nagy Kagan Thargodart hallottam volna.
*Hajol meg halványan elismerve a bárd rendkívüli színészi képességeit*
-Úgy beolvadsz majd, észre sem vesznek.
*Megcirógatja még orrával a másikét, s már pördül is, hogy összeszedje holmijait. Kilépdelve az ajtón egy csorba vödörbe szed némi havat, hogy a kandallóhoz érve egy gyors mozdulattal beleborítva oltsa el a tüzet.*
-Na gyere te barbár, hazaviszlek!
*Arcán elnyúlik egy széles vigyor, miközben menetkészen karol a férfiba.*
2931. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-16 22:19:25
Üzenet elküldve: 2021-02-16 22:19:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A bárd nem érez megbánást, hogy megitta az utolsó korty rumjukat is, bár ebben közre játszik az is, hogy nem látja a lebiggyesztett ajkakat. Biztos rosszul érintené, ha látná, hogy szomorúságot okozott a lánynak, így viszont örül neki, hogy legalább egyszerű vízzel tud szolgálni, ami feldobhatja ezt a nehéz reggelt. *
- Vaskorsó, vasmacska, Rézkupa, mit bánom én, hogy mi a neve. * Vonja meg a vállát, láthatóan nem akar úgy gondolni az ivóra, mint egy rendes helyre. Nem osztja meg a lánnyal az érzéseit, de tart tőle, hogy nem lesz kalandmentes, egyszerű útjuk. Még szerencse, hogy találékony fajta, és a zenés művön való dolgozás közben erre is akadt gondja. *
- Nem igazán szeretik a mi fajtánkat arrafelé. * Mutat arcára direkt kifigurázva, és bolondnak beállítva magát. * Szorgos dolgos emberek közé koszos kormos sötételfek, nem való. A barbárok nem tudnak túlnézni saját korlátoltságukon, és azt hiszik, hogy ők különbeket tojnak az árnyékszéken nálunk. De erre is gondoltam már. * Mondja, felpattanva az ágyról, kinyújtja kezét, hogy Ysaneet is felsegítse. Nem egy lustálkodós fajta, számára onnantól kezdve, hogy kinyílik a szeme, elkezdődik a nap, és nem tudja, hogy a nőnek mennyire esik nehezére felkelni. Reméli, hogy fel tudja húzni a földről, és maga mellé állítani. Ha sikerül, akkor felkapja a koszos, kopott, lyukacsos pokrócot, amin aludtak, és a saját vállára kanyarítja. Korábban már letépett egy sávot belőle, ezzel a nyakánál meg tudja kötni, és ahogy dolgozik az ügyön, egyhamar egy szegényes, de mégis használható csuklyás köpenyt csinál magának. A csuklyát mélyen a szemébe húzza, kitakarva arcát, és elfedve saját karjait, ezzel leplezve bőrszínét. *
- Na, ide nekem a fapinát, azt is megbaszom, tharg vagyok, véremben a hatalom! Ész erő és vas akarat, megeszem a kanalat! Iszunk hányunk belefekszünk, a vashegyen meg csak verekszünk! * Szavalja elmélyített hangon, nagy átéléssel, mint egy igazi barbár harcos. Még a mellkasát is megdöngeti a köpeny takarásában. *
- Olyan leszek, mintha ott születtem volna.
A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.16 22:20:27
//Megpihenve éjszakára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A bárd nem érez megbánást, hogy megitta az utolsó korty rumjukat is, bár ebben közre játszik az is, hogy nem látja a lebiggyesztett ajkakat. Biztos rosszul érintené, ha látná, hogy szomorúságot okozott a lánynak, így viszont örül neki, hogy legalább egyszerű vízzel tud szolgálni, ami feldobhatja ezt a nehéz reggelt. *
- Vaskorsó, vasmacska, Rézkupa, mit bánom én, hogy mi a neve. * Vonja meg a vállát, láthatóan nem akar úgy gondolni az ivóra, mint egy rendes helyre. Nem osztja meg a lánnyal az érzéseit, de tart tőle, hogy nem lesz kalandmentes, egyszerű útjuk. Még szerencse, hogy találékony fajta, és a zenés művön való dolgozás közben erre is akadt gondja. *
- Nem igazán szeretik a mi fajtánkat arrafelé. * Mutat arcára direkt kifigurázva, és bolondnak beállítva magát. * Szorgos dolgos emberek közé koszos kormos sötételfek, nem való. A barbárok nem tudnak túlnézni saját korlátoltságukon, és azt hiszik, hogy ők különbeket tojnak az árnyékszéken nálunk. De erre is gondoltam már. * Mondja, felpattanva az ágyról, kinyújtja kezét, hogy Ysaneet is felsegítse. Nem egy lustálkodós fajta, számára onnantól kezdve, hogy kinyílik a szeme, elkezdődik a nap, és nem tudja, hogy a nőnek mennyire esik nehezére felkelni. Reméli, hogy fel tudja húzni a földről, és maga mellé állítani. Ha sikerül, akkor felkapja a koszos, kopott, lyukacsos pokrócot, amin aludtak, és a saját vállára kanyarítja. Korábban már letépett egy sávot belőle, ezzel a nyakánál meg tudja kötni, és ahogy dolgozik az ügyön, egyhamar egy szegényes, de mégis használható csuklyás köpenyt csinál magának. A csuklyát mélyen a szemébe húzza, kitakarva arcát, és elfedve saját karjait, ezzel leplezve bőrszínét. *
- Na, ide nekem a fapinát, azt is megbaszom, tharg vagyok, véremben a hatalom! Ész erő és vas akarat, megeszem a kanalat! Iszunk hányunk belefekszünk, a vashegyen meg csak verekszünk! * Szavalja elmélyített hangon, nagy átéléssel, mint egy igazi barbár harcos. Még a mellkasát is megdöngeti a köpeny takarásában. *
- Olyan leszek, mintha ott születtem volna.
A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.16 22:20:27
2930. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-16 22:12:54
Üzenet elküldve: 2021-02-16 22:12:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//Krisanthénya//
*A sors fintorának véli, hogy a tolvajok miatt próbált egy félreesőbb helyet választani, és ennek ellenére is összefut eggyel. Karheiát azért is éri annyira váratlanul az idegen felbukkanása, mert a varázslás leköti, valamint a motoszkálásról először úgy véli, hogy Torskel az. Rövidesen persze ráeszmél, hogy ez nem így volt. El is telik pár pillanat mire megérzi erszénye hiányát, és a sietősen távozni készülő alakra reagálva teste végre megmozdulni.*
- Hé!
*Csak ennyit képes mondani, aztán elönti a düh, ami igen ritkán esik meg, különösen ezzel az intenzitással, de az ilyen mértékű megszégyenítésekor elkerülhetetlen. Nem is feltétlenül a 22 aranyért fáj a szíve, amit Lach'atos Krisanthénya galád módon elvett tőle, sokkal inkább az elvek miatt indul futásnak.
Mégiscsak egy büszke tharg, akkor is ha távolabbi rokona Kagannak, és ezt bizony nem hagyhatja annyiban, ahogy egykoron Grawok viselkedését sem viselhette tétlenül. De mivel későn reagál, és felkészületlenül érintette a helyzet, ezért a hátra-hátra pillantó tolvajhoz nem is tud közelebb férkőzni. Felmerül benne, hogy meg kellene próbálkoznia egy varázslattal, de azzal csak ronthatná az esélyeit, így azzal még vár arra az esetre, ha már végleg úgy véli nem éri utol a másikat, addig is igyekszik a sötét árnyékokat vető fákat kerülni, mert nem csupán a másik elérése a cél, de megsérülni sem szeretne. Ebben a felfokozott állapotban eszébe sem jut Torskel, akit azóta sem látott, hogy elment fát gyűjteni, mert ha így lenn felmerülne benne, hogy a tolvaj nincs egyedül és a férfi keresésére indulna.*
//Krisanthénya//
*A sors fintorának véli, hogy a tolvajok miatt próbált egy félreesőbb helyet választani, és ennek ellenére is összefut eggyel. Karheiát azért is éri annyira váratlanul az idegen felbukkanása, mert a varázslás leköti, valamint a motoszkálásról először úgy véli, hogy Torskel az. Rövidesen persze ráeszmél, hogy ez nem így volt. El is telik pár pillanat mire megérzi erszénye hiányát, és a sietősen távozni készülő alakra reagálva teste végre megmozdulni.*
- Hé!
*Csak ennyit képes mondani, aztán elönti a düh, ami igen ritkán esik meg, különösen ezzel az intenzitással, de az ilyen mértékű megszégyenítésekor elkerülhetetlen. Nem is feltétlenül a 22 aranyért fáj a szíve, amit Lach'atos Krisanthénya galád módon elvett tőle, sokkal inkább az elvek miatt indul futásnak.
Mégiscsak egy büszke tharg, akkor is ha távolabbi rokona Kagannak, és ezt bizony nem hagyhatja annyiban, ahogy egykoron Grawok viselkedését sem viselhette tétlenül. De mivel későn reagál, és felkészületlenül érintette a helyzet, ezért a hátra-hátra pillantó tolvajhoz nem is tud közelebb férkőzni. Felmerül benne, hogy meg kellene próbálkoznia egy varázslattal, de azzal csak ronthatná az esélyeit, így azzal még vár arra az esetre, ha már végleg úgy véli nem éri utol a másikat, addig is igyekszik a sötét árnyékokat vető fákat kerülni, mert nem csupán a másik elérése a cél, de megsérülni sem szeretne. Ebben a felfokozott állapotban eszébe sem jut Torskel, akit azóta sem látott, hogy elment fát gyűjteni, mert ha így lenn felmerülne benne, hogy a tolvaj nincs egyedül és a férfi keresésére indulna.*
2929. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-16 16:39:09
Üzenet elküldve: 2021-02-16 16:39:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi valamennyire uralkodik a fájdalmán, de amikor le leszáll a lóról összeesik, de ugyan abban a pillanatban fel is áll. Széttett lábakkal tud csak járni. Lova vihogva nyerít rá a kalózra. Torskel mérgesen fordul az állat felé, és megrázza az öklét!*
- Még egy ilyen, és fasírtot csinálok belőled!* Mondja a lónak, majd igyekszik összegyűjteni a száraz ágakat, és ha sikerült tüzet csiholni, akkor leül a tűz mellé. Egyelőre annyira el van foglalva, hogy a ló feltörte őt, hogy a legkisebb dolga az, hogy figyelje a nő varázslatát. Mindenesetre a meleg étel jól fog jönni.*
*A férfi valamennyire uralkodik a fájdalmán, de amikor le leszáll a lóról összeesik, de ugyan abban a pillanatban fel is áll. Széttett lábakkal tud csak járni. Lova vihogva nyerít rá a kalózra. Torskel mérgesen fordul az állat felé, és megrázza az öklét!*
- Még egy ilyen, és fasírtot csinálok belőled!* Mondja a lónak, majd igyekszik összegyűjteni a száraz ágakat, és ha sikerült tüzet csiholni, akkor leül a tűz mellé. Egyelőre annyira el van foglalva, hogy a ló feltörte őt, hogy a legkisebb dolga az, hogy figyelje a nő varázslatát. Mindenesetre a meleg étel jól fog jönni.*
2928. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-16 14:04:42
Üzenet elküldve: 2021-02-16 14:04:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
*A tolvaj bizony igencsak hálás, hogy a bárd nem keltette fel őt. Mondjuk, ha mégis így tett volna, ő járt volna rosszul, meglehetősen morcos tud lenni, ha megzavarják álmát, s bár nagyon kedveli a másikat, valószínűleg nem kerülhette volna el fáradt haragját. Fejét az emlegetett flaska irányába fordítja, egyik kezével utána is nyúl, de közben baljával egy pillanatra sem ereszti a férfit. A butykost megrázogatva lebiggyesztett ajakkal veszi tudomásul, hogy valóban, egy csepp sem maradt benne, de szólni nem szól semmit, még nehezére esik a beszéd. Finoman azért a mélységi bőrébe csíp, nemtetszését ezzel értésére adva, s durcás képpel veszi el tőle a kulacsot. Kortyolva néhányat kicsit ki is rázza a hideg, ahogy az éjszaka alaposan lehűlt víz végigszánkázik torkán, ajkát megtörölve eztán vissza is adja a másiknak.*
-A Vaskorsó.
*Pontosítja rekedtes hangon a fogadó nevét. Valóban, nem túl puccos hely, a közelében sincs a Pegazusnak, de nem olyan azért, mint a kikötői késdobálók. Sőt, ha az ember hatokig egy büdös sátorban kénytelen tölteni napjait egy Vashegy melletti katonai táborban, máris kacsalábon forgó palotának tűnik.*
-Szerintem ő is a tavernában lesz. Vagyis remélem...
*Őszintén semmi kedve tenni egy kitérőt Amonra. Túl sok macera, túl sok emlék, ismerősbe sem szívesen botlana, így is épp elég lesz annyi tharggal találkozni, akik épp az ivóban vannak.
Elégedetten nyúlik el a szőnyegen a férfival. Alkarjára támaszkodva fordul irányába, felé hajolva lágy csókkal ajándékozza meg, még érzi ajkain a rum csípős ízét. Alig hallhatóan sóhajt is egyet, jól esne most neki egy erős, testmelegítő szesz, de hamar túlteszi magát rajta.*
-Ez lesz az első alkalom, hogy a Vashegyen jársz, igaz?
//Megpihenve éjszakára//
*A tolvaj bizony igencsak hálás, hogy a bárd nem keltette fel őt. Mondjuk, ha mégis így tett volna, ő járt volna rosszul, meglehetősen morcos tud lenni, ha megzavarják álmát, s bár nagyon kedveli a másikat, valószínűleg nem kerülhette volna el fáradt haragját. Fejét az emlegetett flaska irányába fordítja, egyik kezével utána is nyúl, de közben baljával egy pillanatra sem ereszti a férfit. A butykost megrázogatva lebiggyesztett ajakkal veszi tudomásul, hogy valóban, egy csepp sem maradt benne, de szólni nem szól semmit, még nehezére esik a beszéd. Finoman azért a mélységi bőrébe csíp, nemtetszését ezzel értésére adva, s durcás képpel veszi el tőle a kulacsot. Kortyolva néhányat kicsit ki is rázza a hideg, ahogy az éjszaka alaposan lehűlt víz végigszánkázik torkán, ajkát megtörölve eztán vissza is adja a másiknak.*
-A Vaskorsó.
*Pontosítja rekedtes hangon a fogadó nevét. Valóban, nem túl puccos hely, a közelében sincs a Pegazusnak, de nem olyan azért, mint a kikötői késdobálók. Sőt, ha az ember hatokig egy büdös sátorban kénytelen tölteni napjait egy Vashegy melletti katonai táborban, máris kacsalábon forgó palotának tűnik.*
-Szerintem ő is a tavernában lesz. Vagyis remélem...
*Őszintén semmi kedve tenni egy kitérőt Amonra. Túl sok macera, túl sok emlék, ismerősbe sem szívesen botlana, így is épp elég lesz annyi tharggal találkozni, akik épp az ivóban vannak.
Elégedetten nyúlik el a szőnyegen a férfival. Alkarjára támaszkodva fordul irányába, felé hajolva lágy csókkal ajándékozza meg, még érzi ajkain a rum csípős ízét. Alig hallhatóan sóhajt is egyet, jól esne most neki egy erős, testmelegítő szesz, de hamar túlteszi magát rajta.*
-Ez lesz az első alkalom, hogy a Vashegyen jársz, igaz?
2927. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-16 09:42:37
Üzenet elküldve: 2021-02-16 09:42:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyugvó nap//
//Zárás//
*Diadalittasan vánszorog ki a kriptából amit úgy elnyel a szikla mintha ott se lenne. Mondjuk legközelebb már tudja hová kellene a csákányt feszíteni de az biztos, hogy még egyszer egy kriptába se fog ilyen bolond módon bemászni. Valami elf léda megháláskodja a segedelmüket. Jóféle kést zsebelhet be hősünk. Megérte agyonforrázni a karját érte. A gnómjuk úgy elkotor mintha itt se lett volna. Na szépen vagyunk. Csermellyel marad egyedül.*
- Ööööö talán legközelebb. A nagymamám itt lakik a környéken és meg kell látogatnom. Eeyr fénye ragyogjon össze bajtársnő!
*Ott is hagyja az elftársnőt a fasorban. Ha Ganernek joga volt így lelépni akkor neki is van. Nem elég a nagymama látogatása de még a többi rokonnak is meg kell mutatni a becses csecsebecsét amit szerzett. Azok meg ugye Lihanechben tanyáznak szóval lesz egy hosszú útja arrafele. El is tűnik a fák sorjában mint egy aggályos mosómedve.*
//Zárás//
*Diadalittasan vánszorog ki a kriptából amit úgy elnyel a szikla mintha ott se lenne. Mondjuk legközelebb már tudja hová kellene a csákányt feszíteni de az biztos, hogy még egyszer egy kriptába se fog ilyen bolond módon bemászni. Valami elf léda megháláskodja a segedelmüket. Jóféle kést zsebelhet be hősünk. Megérte agyonforrázni a karját érte. A gnómjuk úgy elkotor mintha itt se lett volna. Na szépen vagyunk. Csermellyel marad egyedül.*
- Ööööö talán legközelebb. A nagymamám itt lakik a környéken és meg kell látogatnom. Eeyr fénye ragyogjon össze bajtársnő!
*Ott is hagyja az elftársnőt a fasorban. Ha Ganernek joga volt így lelépni akkor neki is van. Nem elég a nagymama látogatása de még a többi rokonnak is meg kell mutatni a becses csecsebecsét amit szerzett. Azok meg ugye Lihanechben tanyáznak szóval lesz egy hosszú útja arrafele. El is tűnik a fák sorjában mint egy aggályos mosómedve.*
2926. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-16 00:16:24
Üzenet elküldve: 2021-02-16 00:16:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
*Prüszköl, fújtat alatta a hátas, ahogy keresztülvágtat a fák között húzódó, széles földúton. Orraiból sűrű, fehér pára lövel minden lélegzetvételénél, ám a tempója töretlen.*
-Gyerünk, pajtás. *Hajol előre a nyeregben, végigsimítva a ló pofáján. Már nincs messze a Kikötő, s csak a napot kell megelőznie, hogy még ma megköthesse az üzletet. Már ha valóban ott az a hajó, amire számít. Talán, ha szerencséje van... A mesterpenge ritka kincs, ám botorság lenne azt gondolni, hogy csak kardot kovácsolnak ki ilyesformán. Legutóbb az Arénában fogott kezei között ilyesmit, és most, hogy ily dobásra készül, a legjobb acélra van szüksége.
Nem áll meg, egy pillanatra sem, s vágtáját sem fogja vissza, míg meg nem érzi a távoli, sós levegő illatát. A hűvös levegővel összeölelkezve csípősebb e illat, mint a Rókalyuk legfűszeresebb levese. Neki azonban most megnyugvást hoz, hisz jele annak, hogy elérte úti célját.*
-Gyerünk, pajtás. *Hajol előre a nyeregben, végigsimítva a ló pofáján. Már nincs messze a Kikötő, s csak a napot kell megelőznie, hogy még ma megköthesse az üzletet. Már ha valóban ott az a hajó, amire számít. Talán, ha szerencséje van... A mesterpenge ritka kincs, ám botorság lenne azt gondolni, hogy csak kardot kovácsolnak ki ilyesformán. Legutóbb az Arénában fogott kezei között ilyesmit, és most, hogy ily dobásra készül, a legjobb acélra van szüksége.
Nem áll meg, egy pillanatra sem, s vágtáját sem fogja vissza, míg meg nem érzi a távoli, sós levegő illatát. A hűvös levegővel összeölelkezve csípősebb e illat, mint a Rókalyuk legfűszeresebb levese. Neki azonban most megnyugvást hoz, hisz jele annak, hogy elérte úti célját.*
2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-15 23:42:03
Üzenet elküldve: 2021-02-15 23:42:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//nyilvános lopás//
* Krisanthénya várakozása nem volt hiába való. Megpillant két alakot, lovon közelednek, és a bokrok takarásában már előre felkészül. Átmozgatja csontjait, átmozgatja testét, nagyokat sóhajtozik, amíg a kiszemeltek elég közel érnek. Türelmesen vár kicsit, ami nem hiába való, megvárja amíg a férfi elmegy fát szedni, és amint egyedül marad a nő, és megidézi azt a farkast, ijedten elkiáltja magát, ami ha már így alakult, akkor csatakiáltásnak is jó lesz.*
- JÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍNYÁÁÁÁÁÁÁÁÁ AZANYÁMOT! * Rikkantja el magát, ahogy szedni kezdi lábait. A nő felé indul meg, mert az nő, úgyhogy könnyebb prédának tartja. Amúgy is, a hosszú hajjal sok a gond, biztos elég sok pénze van, ha megengedheti magának. Ha elég közel ér, akkor egyből az erszény után kap, és rohan tovább, be a fák közé, ahol lóval nehéz követni őt. Futás közben azért hátra pislog a válla fölött, ha megdobálnák valamivel, akkor hirtelen irány váltással ki tudja kerülni a repülő dolgokat, vagy ha nagyon közelednek felé, akkor szükséges lesz trükköznie kissé. Minél előbb el akar tűnni a fák takarásában, és maga mögött hagyni a nőt és a szellem farkast. Csak remélni tudja, hogy terve sikerrel fog járni. *
A hozzászólás írója (Lach'atos Krisanthénya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.15 23:42:58
//nyilvános lopás//
* Krisanthénya várakozása nem volt hiába való. Megpillant két alakot, lovon közelednek, és a bokrok takarásában már előre felkészül. Átmozgatja csontjait, átmozgatja testét, nagyokat sóhajtozik, amíg a kiszemeltek elég közel érnek. Türelmesen vár kicsit, ami nem hiába való, megvárja amíg a férfi elmegy fát szedni, és amint egyedül marad a nő, és megidézi azt a farkast, ijedten elkiáltja magát, ami ha már így alakult, akkor csatakiáltásnak is jó lesz.*
- JÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍNYÁÁÁÁÁÁÁÁÁ AZANYÁMOT! * Rikkantja el magát, ahogy szedni kezdi lábait. A nő felé indul meg, mert az nő, úgyhogy könnyebb prédának tartja. Amúgy is, a hosszú hajjal sok a gond, biztos elég sok pénze van, ha megengedheti magának. Ha elég közel ér, akkor egyből az erszény után kap, és rohan tovább, be a fák közé, ahol lóval nehéz követni őt. Futás közben azért hátra pislog a válla fölött, ha megdobálnák valamivel, akkor hirtelen irány váltással ki tudja kerülni a repülő dolgokat, vagy ha nagyon közelednek felé, akkor szükséges lesz trükköznie kissé. Minél előbb el akar tűnni a fák takarásában, és maga mögött hagyni a nőt és a szellem farkast. Csak remélni tudja, hogy terve sikerrel fog járni. *
A hozzászólás írója (Lach'atos Krisanthénya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.15 23:42:58
2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-15 23:25:15
Üzenet elküldve: 2021-02-15 23:25:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Mi tagadás ő is elfáradt az út során, így kifejezetten örül neki Karheia is, hogy végre megpihenhetnek. Még a nap ugyan nem ment le, de ereje már alig van.*
- Azt hiszem itt az ideje a pihenőnek. Még tudunk tüzet rakni sötétedés előtt.
*Magyarázza, és az út menti környéket kezdi el vizsgálgatni. Nem akar túl mélyre merészkedni az erdőben sem, de túl közel sem maradni az úthoz, ahol jó eséllyel portyázhatnak tolvajok éjszaka.*
- Itt jó lesz.
*Állapítja meg egy kényelmesnek tűnő ponton, ahol pár vastagabb törzsű fa akad csupán, amik árnyékába megpihenhetnek majd.*
- Keresnél szárazabb ágakat, meg gyújtósnak valót? Addig én gondoskodom a hátasokról.
*Mondja Torskelnek, miközben könnyedén lemászik Csatangló hátáról, és egy vastagabb ághoz ki is köti az állatot. Ezt követően megkönnyíti őt a súlyos szerszámoktól. Ha a férfinek nincs ellenvetése, akkor ugyanezt megteszi az ő hátasával is, és a piacon vett abrakból ad mint a két jószágnak egyenlő mennyiségben. Lecsutakolásra most nincs lehetősége, ezért azt holnapra halasztja. Helyette inkább megtisztítja a táborhelyüket a kavicsoktól, és egy öreg, rongyos takarót terít le a hideg földre két rétegbe hajtva.*
- No, ez is kész, jöhet az étel.
*Jut eszébe hirtelen, és kicsit bánja is, hogy nem idézte meg korábban a farkas szellemet. Reméli Torskel nem figyeli őt, mert még mindig zavarban van attól, ha varázsolnia kell, félve a kudarctól. Miután körbepillant meg is kísérli a varázslatot, hogy meleg ételük lehessen.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására egy két lábon járó szellemfarkas jelenik meg előtte, aki a következő körben 3 főre elkészíti a világ legfinomabb bográcsételét, majd szertefoszlik.
*Mi tagadás ő is elfáradt az út során, így kifejezetten örül neki Karheia is, hogy végre megpihenhetnek. Még a nap ugyan nem ment le, de ereje már alig van.*
- Azt hiszem itt az ideje a pihenőnek. Még tudunk tüzet rakni sötétedés előtt.
*Magyarázza, és az út menti környéket kezdi el vizsgálgatni. Nem akar túl mélyre merészkedni az erdőben sem, de túl közel sem maradni az úthoz, ahol jó eséllyel portyázhatnak tolvajok éjszaka.*
- Itt jó lesz.
*Állapítja meg egy kényelmesnek tűnő ponton, ahol pár vastagabb törzsű fa akad csupán, amik árnyékába megpihenhetnek majd.*
- Keresnél szárazabb ágakat, meg gyújtósnak valót? Addig én gondoskodom a hátasokról.
*Mondja Torskelnek, miközben könnyedén lemászik Csatangló hátáról, és egy vastagabb ághoz ki is köti az állatot. Ezt követően megkönnyíti őt a súlyos szerszámoktól. Ha a férfinek nincs ellenvetése, akkor ugyanezt megteszi az ő hátasával is, és a piacon vett abrakból ad mint a két jószágnak egyenlő mennyiségben. Lecsutakolásra most nincs lehetősége, ezért azt holnapra halasztja. Helyette inkább megtisztítja a táborhelyüket a kavicsoktól, és egy öreg, rongyos takarót terít le a hideg földre két rétegbe hajtva.*
- No, ez is kész, jöhet az étel.
*Jut eszébe hirtelen, és kicsit bánja is, hogy nem idézte meg korábban a farkas szellemet. Reméli Torskel nem figyeli őt, mert még mindig zavarban van attól, ha varázsolnia kell, félve a kudarctól. Miután körbepillant meg is kísérli a varázslatot, hogy meleg ételük lehessen.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására egy két lábon járó szellemfarkas jelenik meg előtte, aki a következő körben 3 főre elkészíti a világ legfinomabb bográcsételét, majd szertefoszlik.
2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-15 21:48:19
Üzenet elküldve: 2021-02-15 21:48:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Már egy ideje. * Bólint a bárd, élvezve azt, ahogy a meleg test hozzá bújik, és átjárja hátát a kellemes érzés. Végig simít az őt ölelő karokon, gyengéden cirógatva meg azokat. *
- Nem akartalak felkelteni, gondoltam jól jön, ha kipihened magad. Viszont jó lenne mielőbb útra kelni majd, ha ebédre tharg földön akarunk járni, és enni valamit. A rum is elfogyott. * Int a kulacs felé, amiből jócskán iszogattak mind a ketten, és ébredés után a mélységi kiitta a maradékot. Kellemesen mart végig a torkán a hideg ital, majdnem olyan jól esett neki, mint Ysanee ölelése. *
- Valamennyi vizem még van, de be kell osztanunk majd. Most viszont igyál kicsit belőle nyugodtan. * Nyújtja oda a lánynak sajátját, ami alkoholt nem, kellemesen hideg egyszerű vizet viszont annál inkább tartalmaz. *
- Állítólag van egy ivó a tharg hegy lábánál, ami nem pusztulatosan fos. Kötve hiszem, hogy a barbároknak tényleg lenne egy valamire való fogadójuk, de a semminél az is jobb lehet. Azt lenne jó elérni, mielőtt a nap a legmagasabban jár. Aztán onnan már csak megtaláljuk a te Relael barátodat. Már ha tudod, hogy merre kell keresni? * Vonja fel szemöldökét kérdőn, mert nem tudja, hogy a tolvajnak van-e egyáltalán tudomása arról, hogy merre lehet a nő. Na nem mintha Calenek annyira fontos lenne megtalálni az elfet, sőt, ha tehetné, akkor pont az ellenkező irányba tartana, de kedvese ezt szeretné, úgyhogy neki is szívügye lett. Csak Ysa kedvéért vállalkozik bármi ilyesmire. *
- Persze most még nyugodtan ébredezz, majd elindulunk, ha összeszedted magad. * Teszi még hozzá mosolyogva, és vissza fekszik az ágyba, magával húzva a lányt is, ha még mindig hozzá bújik, és nem engedte el korábban. A bárd nem az a lustálkodós fajta, de nem sok kedve van kikelni egy olyan ágyból, amin a tolvajjal osztozkodik. *
//Megpihenve éjszakára//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Már egy ideje. * Bólint a bárd, élvezve azt, ahogy a meleg test hozzá bújik, és átjárja hátát a kellemes érzés. Végig simít az őt ölelő karokon, gyengéden cirógatva meg azokat. *
- Nem akartalak felkelteni, gondoltam jól jön, ha kipihened magad. Viszont jó lenne mielőbb útra kelni majd, ha ebédre tharg földön akarunk járni, és enni valamit. A rum is elfogyott. * Int a kulacs felé, amiből jócskán iszogattak mind a ketten, és ébredés után a mélységi kiitta a maradékot. Kellemesen mart végig a torkán a hideg ital, majdnem olyan jól esett neki, mint Ysanee ölelése. *
- Valamennyi vizem még van, de be kell osztanunk majd. Most viszont igyál kicsit belőle nyugodtan. * Nyújtja oda a lánynak sajátját, ami alkoholt nem, kellemesen hideg egyszerű vizet viszont annál inkább tartalmaz. *
- Állítólag van egy ivó a tharg hegy lábánál, ami nem pusztulatosan fos. Kötve hiszem, hogy a barbároknak tényleg lenne egy valamire való fogadójuk, de a semminél az is jobb lehet. Azt lenne jó elérni, mielőtt a nap a legmagasabban jár. Aztán onnan már csak megtaláljuk a te Relael barátodat. Már ha tudod, hogy merre kell keresni? * Vonja fel szemöldökét kérdőn, mert nem tudja, hogy a tolvajnak van-e egyáltalán tudomása arról, hogy merre lehet a nő. Na nem mintha Calenek annyira fontos lenne megtalálni az elfet, sőt, ha tehetné, akkor pont az ellenkező irányba tartana, de kedvese ezt szeretné, úgyhogy neki is szívügye lett. Csak Ysa kedvéért vállalkozik bármi ilyesmire. *
- Persze most még nyugodtan ébredezz, majd elindulunk, ha összeszedted magad. * Teszi még hozzá mosolyogva, és vissza fekszik az ágyba, magával húzva a lányt is, ha még mindig hozzá bújik, és nem engedte el korábban. A bárd nem az a lustálkodós fajta, de nem sok kedve van kikelni egy olyan ágyból, amin a tolvajjal osztozkodik. *
2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-14 22:07:53
Üzenet elküldve: 2021-02-14 22:07:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
*Rég nem aludt el ilyen könnyen szesz nélkül. Szinte egy pillanat alatt nyomta el az álom, s még csak fel sem kelt a férfi ügyködésére, ha vaddisznó módjára horkolt volna, valószínűleg azt is egyszerűen átalussza. Még rémálmai is nagylelkűen békén hagyták, nem kísértette őt a Hetedik, Adakver vagy az őrmester szelleme, nem riadt fel izzadva, levegő után kapkodva, netán sikítva. Az utóbbi hatokban szinte minden este volt ezekre példa, egyszer a Pegazusban jól rá is ijesztett a szomszéd szobában pihenő vendégre, szerencsétlen azt hitte a hangok alapján, hogy valaki Ysára támadt. A napokban már mindenféle dolgot kipróbált, hogy elűzze a lidérceket, még valami ostoba főzetet is vásárolt valami boszorkányszerű asszonytól a romvárosban, de egyszerűen semmi sem segített.
Fogalma sincs, mennyit is aludhatott, de most végre kipihenten ébred. Pilláit ráérősen nyitja, a deszkák között átszűrődő napfény egyenesen szemébe süt, hunyorogva ül fel bágyadtan, s támaszkodik meg a kényelmesnek nem igazán nevezhető szőnyegágyon. Megpillantva a tűzzel foglalatoskodó bárdot mosolyra húzódik a szája. Még mindig szokatlan számára, hogy nem egyedül ébred, de nem ijeszti meg vagy készteti menekülésre, inkább kellemesnek és megnyugtatónak találja. Álmatagon mászik közelebb a kandallóhoz, hátulról finoman átöleli a mélységit, arcát hátának támasztja.*
-Régóta ébren vagy?
*Duruzsolja halkan, még nem sikerült teljesen magához térnie. Mit nem adna most egy adag gőzölgő kákicsléért.*
//Megpihenve éjszakára//
*Rég nem aludt el ilyen könnyen szesz nélkül. Szinte egy pillanat alatt nyomta el az álom, s még csak fel sem kelt a férfi ügyködésére, ha vaddisznó módjára horkolt volna, valószínűleg azt is egyszerűen átalussza. Még rémálmai is nagylelkűen békén hagyták, nem kísértette őt a Hetedik, Adakver vagy az őrmester szelleme, nem riadt fel izzadva, levegő után kapkodva, netán sikítva. Az utóbbi hatokban szinte minden este volt ezekre példa, egyszer a Pegazusban jól rá is ijesztett a szomszéd szobában pihenő vendégre, szerencsétlen azt hitte a hangok alapján, hogy valaki Ysára támadt. A napokban már mindenféle dolgot kipróbált, hogy elűzze a lidérceket, még valami ostoba főzetet is vásárolt valami boszorkányszerű asszonytól a romvárosban, de egyszerűen semmi sem segített.
Fogalma sincs, mennyit is aludhatott, de most végre kipihenten ébred. Pilláit ráérősen nyitja, a deszkák között átszűrődő napfény egyenesen szemébe süt, hunyorogva ül fel bágyadtan, s támaszkodik meg a kényelmesnek nem igazán nevezhető szőnyegágyon. Megpillantva a tűzzel foglalatoskodó bárdot mosolyra húzódik a szája. Még mindig szokatlan számára, hogy nem egyedül ébred, de nem ijeszti meg vagy készteti menekülésre, inkább kellemesnek és megnyugtatónak találja. Álmatagon mászik közelebb a kandallóhoz, hátulról finoman átöleli a mélységit, arcát hátának támasztja.*
-Régóta ébren vagy?
*Duruzsolja halkan, még nem sikerült teljesen magához térnie. Mit nem adna most egy adag gőzölgő kákicsléért.*
2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-02-13 11:59:55
Üzenet elküldve: 2021-02-13 11:59:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Relaelhez//
//Megpihenve éjszakára//
* A lány megnyugodhat, mert hiába volt fáradt, és aludt volna mélyen, a mélységi egyszer sem horkantott álmában. Talán azért, mert az oldalán feküdt, talán azért, mert nem is szokása, ez nem derült ki az este folyamán. Persze sokkal kipihentebb amikor ébredezni kezd, mint amikor lefeküdtek aludni, de koránt sem aludt jól. Éjszaka többször fel kell keljen, hogy rakjon a tűzre, az első alkalommal ez igazán kellemetlen, hiszen a karján fekszik a tolvaj. Megpróbál oldalra fordulva rakni a tűzre, hogy ne keltse fel, de lehetetlen küldetésnek tűnik. Ezért óvatosan a lány feje alá nyúl, épphogy megemelve egy kicsit, hogy kiszabadítsa végtagját, és óvatosan vissza engedi az aranyos arccal rendelkező kis kobakot. Ezután már nem adja vissza a karját párnaként, inkább hátára fordítja kedvesét, hogy reggel ne ébredjen irtózatos nyakfájással. Ezek után persze neki sokkal kevesebb takarózásra használt kabát jut, mondhatni semennyi. Szerencséjére eddigre már nincs annyira hideg a házban, legalábbis itt, a kandalló mellett szinte izzadni is lehet, úgyhogy nyugodtan tud aludni, csak néhány fertályóránként kell a tűzre rakjon. Persze ha értene a kandallókhoz, és beállította volna a kéményt, hogy ne kapjon ekkora huzatot a tűz, akkor megkímélte volna önmagától a sok kellemetlenséget, de egyébként nem bánja a dolgot. Úgy érzi, hogy ezzel fontos dolga van, ő őrzi a meleget, és biztosítja kettejük számára a nyugodt pihenést. Nem utolsó sorban pedig őrzi Ysanee álmát.
Ma nem kelti fel olyan korán Ysát, mint előző reggel. Hiába szűrődik már be a fény, ami télen azt jelenti, jócskán benne járnak már a napban, hagyja, hogy magától ébredjen fel. Inkább a tüzet gondozza, és a ropogását hallgatva dolgozik legújabb balladáján. Persze csak fejben, mert nem akarja megzavarni a másikat. *
//Megpihenve éjszakára//
* A lány megnyugodhat, mert hiába volt fáradt, és aludt volna mélyen, a mélységi egyszer sem horkantott álmában. Talán azért, mert az oldalán feküdt, talán azért, mert nem is szokása, ez nem derült ki az este folyamán. Persze sokkal kipihentebb amikor ébredezni kezd, mint amikor lefeküdtek aludni, de koránt sem aludt jól. Éjszaka többször fel kell keljen, hogy rakjon a tűzre, az első alkalommal ez igazán kellemetlen, hiszen a karján fekszik a tolvaj. Megpróbál oldalra fordulva rakni a tűzre, hogy ne keltse fel, de lehetetlen küldetésnek tűnik. Ezért óvatosan a lány feje alá nyúl, épphogy megemelve egy kicsit, hogy kiszabadítsa végtagját, és óvatosan vissza engedi az aranyos arccal rendelkező kis kobakot. Ezután már nem adja vissza a karját párnaként, inkább hátára fordítja kedvesét, hogy reggel ne ébredjen irtózatos nyakfájással. Ezek után persze neki sokkal kevesebb takarózásra használt kabát jut, mondhatni semennyi. Szerencséjére eddigre már nincs annyira hideg a házban, legalábbis itt, a kandalló mellett szinte izzadni is lehet, úgyhogy nyugodtan tud aludni, csak néhány fertályóránként kell a tűzre rakjon. Persze ha értene a kandallókhoz, és beállította volna a kéményt, hogy ne kapjon ekkora huzatot a tűz, akkor megkímélte volna önmagától a sok kellemetlenséget, de egyébként nem bánja a dolgot. Úgy érzi, hogy ezzel fontos dolga van, ő őrzi a meleget, és biztosítja kettejük számára a nyugodt pihenést. Nem utolsó sorban pedig őrzi Ysanee álmát.
Ma nem kelti fel olyan korán Ysát, mint előző reggel. Hiába szűrődik már be a fény, ami télen azt jelenti, jócskán benne járnak már a napban, hagyja, hogy magától ébredjen fel. Inkább a tüzet gondozza, és a ropogását hallgatva dolgozik legújabb balladáján. Persze csak fejben, mert nem akarja megzavarni a másikat. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3589-3608