Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 125 (2481. - 2500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2500. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-01 17:56:26
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//A gida, a vörösbegy, és egy holló//

*Közös megegyezés alapján, a reggeli befejeztével, elindulnak. Fenyő nem véletlenül hozott szamócát, hamar a kikötői erdőbe érnek. Az avar kellemesen nyirkos, érezhető, hogy tavaszba vált az időjárás is, hiszen az éjszaka sem volt már annyira hűvös, mint eddig. Fenyő felettük szálldos, még mindig, Gwaandril pedig úgy dönt, hogy a továbbiakban is csöndben marad, s csupán az útra figyel. Igen, ennél a bokornál jobbra, annál a farönknél balra kell fordulni. Minden világos. Az erdő olyan, akár egy nagy térkép, csak olvasni kell rajta.*


2499. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-01 13:53:17
 ÚJ
>Rinstatyn Ellavanendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Szép remények - Reggel//

*Egyik kezét Torskel kezére teszi, amely a csipőjén pihen. Tetszik neki ez az idilli séta.*
-Remélem, hogy így lesz.
*Bátorítóan mosolyog, majd szemei felcsillannak arra, hogy a kalóznak már van számára ötlete. Fejben ugyan elkezdhetne tippelgetni, de nem teszi ugyanis adjon a férfi neki bármit, annak örülni fog és becsülni fogja azt.*
-Bármi is legyen az, biztosan jó lesz.
*Apró csókot ad párjának. Nagyon tetszik neki a fogadó ötlete, örömében kedve lenne ugrándozni egy kicsit.*
-Most azonban neked kell vezetned, mert őszintén szólva fogalmam sincs hol vagyunk.
*Felkuncog a helyzeten és megszorítja kedvese kezét, jelezve, hogy rábízza magát.*


2498. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-23 12:12:28
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

*Gyorsan elhagyja a kikötőt. Sőt, észre sem veszi, és már az erdőségben jár. Reméli, hogy nem történt semmi baj a Ligetben, amíg távol volt. Megígérte Laurennek, hogy ott marad velük és vigyáz rájuk, ám mégis el kellett mennie. Hogy meg tudja őket védeni, bővítenie kell a mágikus tudását, és hogy ne kelljen kétszer is elmennie, ezzel sokkal tovább távol maradnia összességében, úgy döntött, egy nap erejéig meglátogatja Madyt. Sokkal kevesebb ideig van így távol, mintha a toronyból hazamegy, majd ismét útnak kell. Ráadásul még a várost is útba kell majd ejtenie az ajándék miatt.*


2497. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-23 01:45:12
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Barátim, ez vagy „mind meghalunk”//

*A szekérnyomos ösvény szélén lépnek. A Vaserdő csendes és néptelen. Stella olykor lehajtja fejét, hogy a száraz téli kóróból harapjon egyet-egyet. Cara pedig engedi neki, nem rángatja fel a fejét, amíg haladnak, Stella pedig magától is tudja az utat, nem kell még a szárakkal sem irányítania. Az ösvény menti fák között egy göcsörtös odvasnál Stella magától befordul és veszi az irányt az erdő sűrűjébe.*
- Hó! Jól van, innen gyalogolunk.
*Cara leszáll lováról, mert a fák ágai olyan alacsonyan és sűrűn fedik a rönkházhoz vezető csapást. Száron vezeti tovább Stellát és a kezével hajtja félre az ágakat, cserjéket. Hó nem fedi az erdő talaját, hiszen az ritka csapadékforma Lanawinon, az avar nyirkos és bomló levelek fanyar illata lengi be a tájat. Lépteik alatt ropognak a törött ágak. Egy másik fára dőlt fa előtt megállnak, a fatörzs a csapás fölött ferdén keresztben áll, melyről borostyán függöny lóg alá, az örökzöld növényt félrehajtja és áthaladnak alatta. Stella is nyugodtan halad keresztül a borostyánon, nem nyújtja nyakát, hogy szakítson a növényből, mert a jószág is tudja, hogy mérgező. Amint a házhoz érnek, Cara kiköti egy fához Stellát.*
- Mindjárt jövök.
*Mondja lovának, mintha megértené, és alighanem meg is érti, mert fejét felé fordítva, Stella a felső ajkával pipálva, mintha vigyorogna villantja rá a mosolyát. Cara hoz neki egy vödör vizet, majd bemegy a házba. Első körben plusz nyílvesszőket vesz magához. Leakasztja a lámpását a tartógerendáról, de aztán visszaakasztja a szegre, mert úgy van vele, hogy a bányában nyilván van elég lámpás és fáklya is. Aztán felmegy a padlásra, recsegnek, nyikorognak a létra fokai, minden lépésénél. Cara felhajtja a padlásfeljáró ajtaját, a padláson poros, dohos, pókhálós csend honol, köhint is egyet, ahogy belélegez a felkavart porból.*
- Veel'moss!
*Szól a padlás sötétjébe, mire egészen halk huhogás és csőrcsattintás érkezik válaszul.*
- Gyere!
*Hívja Cara másik jószágát, a karját behajlítva és kitartva, aki egy hóbagoly. A madár erre, ha kicsit kéretlenül, de szárnyra kap és a fél-elf lány karjára száll, melyet bőralkarvédő fed és véd a Veel'moss karmaitól. A hóbagoly nagy sárga szemeivel mered Carára, hogy ugyan minek hívta, hiszen kint világos van. Elégedetlenül csattogtatja is a csőrét, majd úgy csipkodja a prémköpenyét, mintha egeret vagy patkányt várna elemorzsiának.*
- Ne haragudj, de nem fogtam neked egy rágcsálót se. ~ Talán később. ~ Majd a bányában foghatsz magadnak denevéreket.
*Szól a bagolyhoz is, mintha értené, mire a madár felemeli egyik szárnyát és bedugja alá a fejét, jelezve, hogy kicsit megsértődött, hogy gazdája nem hozott neki semmit se, de nem száll el a karjáról, engedi, hogy a félvér lány levigye a padlásról. A baglyot még északról hozta magával a hegyi törzsből, Cara tanította be, mert Veel'moss nem egyszerű madár. Leveleket képes kézbesíteni célszemélyeknek, ha tudja hova kell repülnie az üzenettel. A félvér lány a levélhordásnál, ha akad olyan levél, amit valamiért nem tud maga kézbesíteni, akkor Veel'moss-t szokta küldeni. Most is elgondolkozik, hogy elküldje vele Frandr'd-nak és az ingoványban troll-hajhászó Thargoknak a levelet.*
~ Ah, majd meglátom, előbb beszélek a krenkatauriakkal. ~
*Ahogy leér a padlás létrán, Stella ideges és felbőszült nyihogását hallja. Körbenéz a házban, úgy véli mindent magához vett, amire szüksége lehet, majd megy hátasához, hogy megnézze miért nyugtalan.*
- Mit hallasz? Mi van?
*Kérdi Stellát, aki rángatja a szárakat, amikkel ki van kötve a fához.
Cara is fülel és körbehordozza tekintetét az erdő fáin, panaszos bődüléseket, mormogást hallani távolabbról az erdő egy szegletéből.*
- Mi a csuda ez?
*A fél-elf lány fogja Stellát, másik karján Veel'moss és elindulnak a hang irányába. Ahogy haladnak a fák között a hangok egyre erősebbek, dörmögős bömbölést és lánccsörgést hallani. Veel'moss is kihúzza fejét a szárnya alól és úgy forgatja fejét, majd szárnyra kél és előre repül. Nem sokra rá Cara is meglátja, hogy mi adja ki a hangokat. Stella, amit meglátja még idegesebben, és lesunyt fülekkel toporog mellette. Egy grizzly medve az, az állat egy medvecsapdába lépet, mely egyik mellső mancsát tartja satuszerűen a láncos fogas csapda fogságában. A medve rángatja, tépi a láncot, de a csapda nem engedi. A grizzly, amint észreveszi őket, kitárva pofáját rájuk ordít. Felágaskodni nem tud, mert a csapda a földön tartja.*
- Te jó ég! Mekkora grizzly.
*Stella nekirontana a medvének, hogy agyon tiporja, de Cara a szárakat megrángatva féken tartja a hátasát. Veel'moss az egyik fa ágán ül és úgy figyeli a jelenetet.*
~ Hmm, nyilván valami orvvadász csapdája lehet, aki egymagában csak így tud egy nagyvaddal elbánni. Alighanem még vadászengedélye sincsen, hiszen a Vaserdőben vadászik. ~
*Cara kiköti ismételten Stellát, hogy ne támadja meg a medvét, mert alighanem azt hátasa sem úszná meg sérülések nélkül, ha még agyon is tiporná a grizzlyt.
A félvér lány elkezdi körbejárni a csapdába esett állatot és végiggondolja, hogy mit is tehetne.*
~ Egyáltalán mit keres ilyenkor egy medve az erdőben, lehet túl korán jött elő a barlangjából, valami felzavarhatta a téli álmából. ~
*Cara tudja, ha elengedi a medvét, rájuk támadhat, széttépheti a lovát, de még őt is, azonban nem hagyhatja a csapdában sem lassan megpusztulni. Különben is gyűlöli az orvvadászatot. A grizzly mancsa meg láthatóan nagyon megsérült, a fogas csapda csontig marta a húsát, ahogy az állat vergődött benne. Nem lát más megoldást, könnyebb lesz így a grizzlynek is. Leakasztja hátáról hosszú íját, nyílvesszőt húz elő a hátán lévő tegezből. Miközben köröz, felajzza íját. Céloz, a medve fejére, megáll, az ideg nyikorogva feszül, lehunyja félszemét. Ilyen közelségből aligha téveszthet célt, csak pontos akar lenni, hogy egy lövéssel végezhessen a grizzlyvel. Kifúja a levegőt, elengedi az ideget. A következő pillanatban holtan rogy össze a medve. Nem szenved. A bőrét rajta hagyja, bár a piacon, lehet kapna érte némi aranyat, de neki nem kell a medveprém és nincs kedve megnyúzni se az állatot. Odalép, kiveszi a nyílvesszőt, majd otthagyja a grizzly tetemét. Visszamegy Stellához és elindulnak Krenkataurba. A hóbagoly száll utánuk.*
~ Lehet miután beszéltem a bányában dolgozókkal, bemegyek a városba és elküldöm az ingoványba a levelet a Thargoknak. ~


2496. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-22 22:24:42
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// Beszerző körút //

- Akkor hasonlítunk, bár a hátterünk más *biccent.* Nekem a szüleim korán meghaltak.
*Nem tudja, hogy miről beszélgethetnének, így megpróbál témát találni, ám az ilyesmi nem az erőssége. Nem is szeret saját magáról mesélni, nem érzi a jelentőségét.*
- Megpróbálom majd nyitva tartani a szememet, ám sajnos az ilyesmi nem az erősségem.
*Ezzel talán nem is mondd el semmi újat. A kevés ismerete és tehetsége viszont nem azt jelenti, hogy meg sem próbálja. Valahol mindent el kell kezdeni, ez pedig szintén egy ilyen pillanat lesz majd.*


2495. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-22 17:13:01
 ÚJ
>Wrexan Glunsz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

// Beszerző körút //

- Valóban a véletlen műve volt.* Helyesel a fiú. Ernuss érdekes dolgokról mesél neki az meg kell hagyni. Wrexan is hasonló cipőben jár, csak ő neki mások az okai.*
- Én magam se nagyon élveztem eddig még az ilyen fajta luxus cikkeket, ami a Sellőházba van. Mondjuk én azért, mert elég szegény családból származom. Egyszerű bányászok voltunk Pirtianesben. Maga a környezet is elég idegen számomra. Sokan megszólnak, ha le urazom vagy azt mondom, hogy hölgyem. Eddig meg csak így szólíthattam a feljebbvalóimat. Bonyolult.* Sóhajt egyet, miközben igyekszik fegyelmezni a lovat, hogy ne térjen le az útról néhány kövér fűszál miatt. Ahogy haladnak az erdőben eszébe jut, hogy nemsokára majd a szántóföldön fognak áthaladni.*
- Ha kiérünk a szántóföldekre, akkor majd menet közben körbenézhetünk a Keresztes Ulga után is. Egy halvány lila virágú indás növényről van szó, aminek kereszt alakúak a levelei. Igazi gyomnövény. Ha látsz majd belőle, akkor szólj és megállunk!* Reméli, hogy sikerül majd találniuk belőle párat, hogy ne kelljen azt is megvenniük.*


2494. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-22 16:27:36
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// Beszerző körút //

*A Dokkoknál érezhető sós, tengeri levegőt gyorsan átváltják az erdő illatai.*
- Akkor a véletlen műve volt *válaszolja arra, hogy Wrexan miért keveredett ide.*
- Én azért jöttem ide, mert szükségem volt a komfortzónámból való kimozdulásra a lelki tökéletesség felé. Rájöttem, hogy annyira ódzkodok mindenféle élvezettől, mondjuk egy füstölő meggyújtásától vagy egy sütemény elfogyasztásától attól rettegve, hogy elbódítják a józan elmém, hogy az életem egy nagy, merev félelemmé vált, ami visszatart s meggátol. Hallottam, hogy a Sellőben testőrt keresnek, engem pedig a mesterem évekig tanított harcművészetre. Akkoriban engedett utamra, hogy nélküle folytassam, amit elkezdtem, ez pedig egy jó alternatívának tűnt. Ha visszalátogatok a rendben, megosztom vele a tapasztalataimat és kikérem a tanácsait és véleményét.


2493. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-16 17:09:01
 ÚJ
>Torskel Ruos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Szép remények - Reggel//

*Torskel egyik kezét felesége csípőjére teszi a kezét és úgy sétál vele.*
-Minden bizonnyal felnősz a feladathoz. És nem kell aggódnod értem, vigyázok magamra.*-és megpuszilja Ella orrát. A kérdésre is válaszol hamar.*
- Igen van elképzelésem, de legyen meglepetés*-mosolyodik el a férfi, mert még nem akarja elárulni, hogy mivel akarja meglepni a párját.*
- A fogadó is nagyon jó hely lesz. Ott megszállunk majd, egy jó vacsora, egy kis fürdés és pihenés. Mit szólsz hozzá?*-kérdezi kedvesen a férfi, egy újabb puszit nyomva a nő homlokára.*


2492. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-16 15:03:24
 ÚJ
>Rinstatyn Ellavanendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Szép remények - Reggel//

*Örömmel fogadja az újabb puszit, majd viszonozza azt.*
-Hát, de nem ám igyekszem is, hogy méltó legyek a feladatra.
*Egy apró mosolyt elnyomva sandít oldalra, hogy meglesse a férfi reakcióját.*
-Rendben! Persze mehetünk.
*Izgatottan felcsillan a szeme, hogy új helyeket pillanthat meg kedvesével.*
-Van esetleg valami terved, elképzelésed, hogy mit szeretnél venni?
*Kíváncsiskodik kicsit, azonban semmi mögöttes hátsó szándék nincs kérdésében. Örül, hogy Torskel vele tölti idejét és nagy figyelemmel foglalkozik vele.*


2491. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:52:41
 ÚJ
>Paranvyr Lughander avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*A kikötői erdőségben van valami titokzatos, valami egyedi, megismételhetetlen, s rejtélyes, ami elfedi sűrű, tömött ködbe takarva a titkait, legyen ott szó gyilkos haramiákról, javasasszonyokról, magányos alkimistákról, szökött szerelmesekről. Sűrű ez a titok, akár a dohányfűből frissen felszállt pipafüst, mely még nem oszlott szét a világban, csupán a fakarima tetején lengedez, kiélvezve még az állapotot, hogy csak friss szökevénynek, félárva semminek nézik még azok, kik a tartóban parázslanak.
Az erdő szokásosan csendes, csupán az avar rezzenése Paranvyr csizmái alatt, Beltrys dorombolása, a lappantyú csörtetése, pár erdei emlős, ritkán bagolyhuhogás töri meg a semmi idilli képét. Leszállt az est, a holdak, akár egy szép pár, édesen enyelegve tekintenek le a férfira, az pedig vissza rájuk. Hideg van, de sem ő, sem pedi a macska nem fázik: egyiken saját bundája, amazon pedig más állat kültakarója virít. Mindkettő saját, de az egyik másodkezigleni.
Itt sem történik semmi, de az erdőnek van egy olyan szokatlan varázsa, amit sehol máshol nem talált még meg a hosszúéletű. Feltehetően faji jellegzetesség ez is, de lehetséges, hogy személyes vonatkozások is kapcsolódhatnak, hiszen sok időt töltött itt, szereti ezt a helyet, háza is van itt, igaz, nem egy palota, de ő maga építette, ha sokáig is, de a két kezével, melyek ettől érdesedtek. A fák ormótlan törzsei lassan összemennek, a füvek és bokrok magasabbá válnak, a holdak fényei világosabban ragyognak. Lassan mindketten kiérnek az erdőből.*


2490. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-03 21:43:06
 ÚJ
>Navarentine Solichastra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

- Talán... talán igazad van. *sóhajt fel beletörődve, hogy már nincs értelme azon merengeni, mit kellett volna máshogy tenniük. Úgy tűnik, valami igencsak szövevényes történetnek csöppentek a közepébe, mellyel Ephemia már valamennyire tisztában van, ő maga pedig most próbálja összerakni a részleteket*
- Különös. *jegyzi meg csendesen a korábbi incidens részleteit hallva, hiszen eddig nem igazán nézte ki a díszes társaságból, hogy önként merjenek cselekedni, felsőbb utasítás nélkül* De vajon honnan tudták, hogy érdemes lehet elfogni titeket? *motyogja inkább csak magának, hiszen az az érzése, a kérdések nagy részére még Ephemia sem tudja a választ*
- Oh, öhm... én nem... bocsánat, ez igazán kedves! Köszönjük! *jön még nagyobb zavarba, mint Dak, amiért a férfi úrnőknek kijáró tisztelettel kezeli őket, ő pedig azt hitte, ártani akar nekik. Persze nem kifejezetten a mérgezéstől tart, inkább attól, hogy esetleg elkábítják őket, hogy ne lássák, merre is mennek pontosan, de nem akar ötleteket adni elrabolóiknak, így Ephemia szavaihoz se fűz hozzá semmit, inkább csak iszik bár kortyot a butykosból, mielőtt visszaadná azt a férfinak, hálásan pillantva rá az innivalóért és amiért igyekszik megóvni őket a túl alacsony ágaktól. A továbbiakban azonban inkább csak hallgat, nem szeretné megzavarni a furcsa páros társalgását. Bár eddig úgy vélte, jól tette, hogy Ephemiával tartott, most kissé kételkedni kezd ebben, hiszen fordított esetben, a lány helyében ő biztos nem akarna felesleges társaságot egy efféle beszélgetéshez. Ahogy azonban a közeljövő eseményeire terelődik a szó, nem tudja megállni, hogy ne kapcsolódjon be ő is újra a társalgásba*
- De miért visznek oda minket? Ha az úr mindent tud, miért kell neki Ephemia? Már jó ideje nem is járt a városban... és a Vashegyhez sincs már köze, nem igaz? *értetlenkedik tovább, két útitársa között járatva a tekintetét. Zavarába immár aggodalom is vegyül, elfehéredve kissé a lány azon megjegyzésén, miszerint csalinak akarnák használni őt. ~Bár akkor talán legalább nem fogják bántani... ~gondolja magában megkönnyebbülten, kíváncsian figyelve Dak válaszára, hiszen őt magát is érdekli, hogyan került egy ilyen jólelkű fiatalember ilyen rossz arcú illetők közé.*


2489. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-03 10:42:52
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*Nava felvázolja, mi lett volna, hogyha időben elmenekül. Továbbra is csóválja rá a fejét, hitetlenül.*
- Láttad azt az elfet, akinek fizettek? Végig köpött nekik, ki tudja mióta. Esélyem sem volt menekülni... Szóval ne rágd magad ezen tovább.
*Minden "mi lett volna, ha..." eset felvázolása hiábavaló ezen a ponton. Ő inkább a miérteken filozofál, míg hős lovagja a szemükbe csapódó ágakat és gallyakat igyekszik eltéríteni útjukból.*
- Ha emlékeim nem csalnak, az urak akkor parancs nélkül fogtak el, hogy imponáljanak a főnöknek. Amikor átadtak neki, a főnökük elengedett. Csak engem és Aenae-t ért a megtiszteltetés.
*Nava habozik, de aztán ő is meghúzza a butykost.*
- Igyál, nem lesz bajod. Én ha embereket rabolnék, nem azért tenném, hogy út közben megmérgezzem őket.
*Közben leveszi, hogy ez a Dak nagyon szégyenlős, pirulós fajta. Igazán furcsa neki, hogy hódolója ilyen társaságba keveredett. Nem illik közéjük.*
- Komolyan mondom. *Vigyorog vissza.* Főleg, mert mostanában nem volt férfi a társaságomban.
*Fivérét kivéve persze, de hát az más tészta. Ezután Dak is felvázolja a legutóbbi incidenst, s még majdnem el is kotyogja magát. Annyit mindenesetre sikerül kiderítenie szavaiból, hogy Aenae családjának régi házába mennek. Lehunyja a szemét, és megint sóhajt. ~Gondoltam.~ Fejében lassan összeáll a kép, de még mindig vannak benne megválaszolatlan kérdések.*
- Aenae kell neki tehát. Csali vagyok. De minek kell neki pont ő? A Vashegy miatt? Vagy nagyon szerelmes?
*~Vagy mindkettő.~ Ha az a bizonyos úr az, akire most gondol, akkor ő bizony most nyakig ül a kulimászban, Navával együtt.*
- Miért dolgozol neki, Dak? Egyáltalán miért kezdtél el neki dolgozni?

A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.03 10:45:31


2488. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-03 09:54:21
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*A lovasok egyre mélyebbre és mélyebbre hatolnak a sűrűben, a nap olykor már alig-alig tűz át a felettük egymásba karoló ágakon, melyek a fényt nehézkesen engedik át. A járatlan utaknak megvan a maguk hátulütője, s ez jelenleg folytonosan egymásba csapó, ápolatlan ágakban merül ki, melyek gyakran kínozzák az alattuk, s köztük utazót. A lovasok nem pocsékolják erejüket arra, hogy ezeket egyszerű, kardjuk mozdulatával lemetsszék, így, aki hátrébb halad, sokszor kellemetlen meglepetésben lehet része. Persze Dak, mindent megtesz, hogy szépséges szerelmét és annak h társát ettől megkímélje, így miközben beszélgetnek, gyakran oda-odavág, vagy figyelmezteti őket.*
- Csak víz, úrnőm, ne aggódj, nem bántanálak benneteket... én nem. *Pillant fel szégyenlősen Dak előbb a hölgyekre, majd előre Bedan és a vezér felé.* Igyatok nyugodtan. *Emeli meg a butykost, majd megmutatván, előbb ő iszik belőle, s csak azt követően adja át. Láthatóan rajong Effyért, szemeiben a csillogás már-már elemi erővel tör fel, mikor a lány hozzá szól, főként, mikor elmosolyodik. Aprót elnyílik szája, arcán bőrpír fut át, nyakán lúdbőrpettyek jelennek meg.*
- Komolyan? *Sóhajt fel, elképzelése szerint egy igézi mosolyt, valójában pedig meglehetősen idióta fejet vágva.* Gondoltál rá... *Sóhajt ismét, s lován helyezkedik, mintha kényelmetlen lenne.*
- Velem csak a szokásos, az utóbbi időben nem nagyon mozogtunk, tudod Ter... *itt egy pillanatra megembereli magát, s lefojtja, mit kimondani akart.* Utasításra vártunk. *Navarentine halk suttogására is figyel, majd csak úgy hozzáfűzi.*
- Akkor nem ez volt a parancs, mint most. Elengedtük őket, de az úr, mindig megszerzi, mit akar, s most rajtatok keresztül is. *Árul el önként ismét némi információmorzsát, melyet valószínűleg észre sem vesz. Idegesen körbetekint, majd megint csak közelebb hajol, lova szinte Effyét súrolja jobb oldalról.*
- A városba viszünk benneteket... Kagaenae kisasszony volt házába, mely már nem az övé. *Motyogja fojtottan, s közben idegesen tekintget.*
- Az úr őt akarja. Az úr mindent tud, mindenhol vannak kismadarai, kik csicseregnek. *Rázza meg fejét szomorúan.*


2487. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-02 17:30:03
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

*Nem igazán van ínyére ez a nagy kuss, hiszen ilyenkor a madarak még csak gyéren csicseregnek. De talán jobb is így, mert ha megint haramiák vannak a közelben, akkor hamarabb meghallja az ember. Nincsen sok érték nála, talán a hátán lévő hangszer az, amit igazán félt, már régóta hű társa és még a kenyérkeresésben is hasznát veszi. Lassan sétál és hallgatja, ahogy az avar és a lehullott ágak ropognak a lába alatt. Bár az előre kiépített úton viszi a lába, amint furcsa hangot hall, lovak patáját, esetleg kocsi kerekek bánatos nyikorgását, mindjárt besétál a fák és a bokrok rejtekébe. ~Kell az nekem, hogy itt bajba kerüljek? ~ Mert a városban könnyebben boldogul, több a csillogó asszonyszem, akiknek gyakorta megesik rajta a szívük, és akiknek mindig meg tudja lágyítani a szívét egy szerelmes dallal. Ahogy szeli az utat, csak megadja magát a csendnek, meg talán a nemrég lélekmelegítőnek betermelt bornak és dalolni kezd.*

- Halkan zúg a kis folyó
Lágy hulláma oly altatóóó
Néma szemeid tükrében
Fürdenék de ez nem minden…

-Halkan zúg a kis folyó
Elvesznék de ízibe
Szemednek zöld tükribe
Ha nem lenne ennyire forró…

*Így megy ez addig, míg egymaga van az úton, hiszen valamivel múlatni kell ezt az időt is.*



2486. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-01 18:37:12
 ÚJ
>Navarentine Solichastra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

- Elmehettél volna valahova, kérhettél volna segítséget valakitől, aki jobban meg tud védeni... *rázza meg a fejét szomorúan, amiért Ephemia nem látja be, miért lett volna jobb, ha meglép hívatlan látogatóik elől, amikor még lehetősége volt rá. ~Bár talán sosem volt igazán~ sóhajt fel magában* Azt mondtam volna, hogy még nem értél vissza, hogy nem is laktál itt soha. *teszi még hozzá, inkább csak magát győzködve, hogy akár alakulhattak volna máshogy is az események. De nem így történt, ők pedig itt vannak, egy lóhoz kötözve, ráadásul úgy tűnik, Ephemia életében nem ez az első ilyen alkalom*
- Elengedtek, de hát hogyhogy? *pillant értetlenül a lányra, hiszen nem olyannak tűnnek a körülöttük lévő férfiak, akik csak úgy szabadon engednék a foglyaikat* Pontosan mit csináltak veletek? És ki volt még veled? *faggatja tovább a lányt, hátha a múltbeli történésekből sikerül megtudnia valamit, vajon mit szeretnének most Ephemiától. Az említett nevet, bár ismerősen cseng neki, nem igazán tudja hová tenni. Csendes beszélgetésüket azonban nemsokára Dak zavarja meg, és bár még őt tartja a legkedvesebbnek az ismeretlenek közül, szeméből kiolvasható a bizonytalanság és az ijedtség, ahogy a butykosra pillant*
- Mi... mi van benne? *kérdezi bizalmatlanul, attól tartva, esetleg meg akarják mérgezni őket, de miután látja, hogy Ephemia teljes lelki nyugalommal beleiszik a felkínált italba, és látszólag nem lesz tőle semmi baja, ő sem aggodalmaskodik többet* Köszönjük! *jegyzi meg zavartan, amiért rosszat feltételezett a férfiról, mielőtt visszaadná Daknak a butykost*
- Hol vagyunk pontosan? És milyen hosszú még az út? *érdeklődik fojtott hangon a férfitól, hátha sikerül megtudnia tőle valamit, ám hamar leesik neki, Dak csak azért jött ide, hogy Ephemiával beszélhessen, így a továbbiakban inkább csak hallgat, és igyekszik másfelé tekintgetni, hogy ne tűnjön úgy, mintha ki akarná hallgatni őket. Óhatatlanul is hallja azonban Ephemia szavait, így miközben társaságuk többi tagját szemléli, próbálva valami rendszert felfedezni abban, melyikük mikor merre jár, magában azon mereng, vajon a lány komolyan beszél-e, vagy valami más célja van a megjegyzéseivel.*


2485. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-01-31 18:08:45
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*Sajnálja Navát. Egy erős pofontól tudja, nem dől össze a világ, de akkor is.*
- És mégis mit tehettem volna? Ha elmenekülök, utánam jönnek bárhová. Mi több, egyedül hagylak velük. *Szippant egyet a friss levegőből, majd sóhajt.* Fogalmam sincs, hogy mit akarnak, vagy hogy kik. Csak egyszer találkoztam velük, akkor Aenae is velem volt. Akkor sem tudtam meg, mit akartak, mert a főnökük elengedett.
*Most viszont nagyon is úgy tűnik, maga a főnök hívatta őt, személyesen. Megtisztelve kellene éreznie magát. Arról persze fogalma sincs, hogy hogyan lehetne ő bárkinek is a hasznára. Mert ugyan ki ő, vagy minek a tulajdonosa? Korábbi vagyonukhoz képest jócskán elszegényedett, hétszilvafás nemes család legkisebb sarja ő, ki hatok óta szappanfőzésen és a mértéktelen borfogyasztáson kívül nem csinált semmi egyebet. Effi tehát most semmiféle értéket nem képvisel - maximum azokon keresztül, akiket ismer. ~Aenae? Talán te kellesz nekik. Vagy a szappanreceptem.~
A tharg földek lassan hátuk mögé kerülnek. Erdőségen haladnak hamarosan keresztül, s ott sem sűrűn járt utakon. Menet közben Dak vágtat melléjük, ki italt kínál. Nézi egy darabig a férfit, majd elveszi az italost összekötött kezeivel. Meghúzza azt, majd Nava felé mutatja, hátha kell neki is.*
- Itt nem is a vezéretekkel van baj.
*Suttog vissza Daknak, míg szemeivel Bedant firtatja. Szegénynek nehéz gyermekkora lehetett.*
- Hm. Máris megnyugodtam.
*A bárgyúskodásra ő is bárgyú mosollyal válaszol.*
- Én is sokat gondoltam rád, esténként. Tudod, mostanában nagyon magányos vagyok. És veled mi újság? Bizonyosan izgalmasabb életed van, mint egy elkeseredett özvegyasszonynak.


2484. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-01-31 17:16:23
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*A tharg birtokok messzi végtelenje, hamar elfogy, s a földes, olykor homokos, gizgazos dűnéket, a vetett földeket, tanyákat immár kiterjedt erdőség vadonja váltja fel. Az erdő bár használt, mindig akadnak oly utak, melyek kevésbé kitaposottak, s ez főként jellemző arra, amin jelenleg a csuklyás és csapata poroszkál lovaikkal. Nem sietik el, mintha rengeteg idejük lenne. A lovasok közül ketten folyton körbejárják a csapat elejét és végét, többen előrevágtatnak, hogy ellenőrizzék az útvonalat, néhányan pedig jócskán lemaradva biztosítják a hátvédet.*
- Igyatok! *Szól Dak, néhány óra múlva a lányok mellé vágtatva, kezében egy bőrbutykossal.* Hosszú még az út. *Hangjában egyszerre van jelen a zavar, a tanácstalanság és a határozottság színlelése, akár csak legutóbb.*
- Mindig csináljátok, amit a vezér mond, akkor nem lesz bajotok. *Suttogja Ephemiának kissé közelebb hajolva, de Nava is hallhatja.*
- Nem ti vagytok a célpont. *Fűzi még hozzá bólintva, közben, ha a lányok tartják a szájukat, hát megitatja őket. A csapat többi tagja, látszólag nem foglalkozik ezzel, még a vezér sem, pedig többször hátra is pillantva figyeli meg a ténykedésüket, de nem állítja meg, láthatóan nem célja kínzás, vagy sanyargatás.*
- Amúgy... örülök, hogy láthatlak ismét. *Vigyorodik el bárgyún, Effyre nézve.* Sokat gondoltam rád. *Bólogat.*


2483. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:28:40
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Meia)(inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Titkok a mélyben//
//Zárás//
//A hozzászólás 18+ jelenetet tartalmaz!//

*A legény figyel, keresi a lehetőséget, majd, amikor úgy érzi, eljött a megfelelő pillanat, elrugaszkodik, és egy oroszlánokat megszégyenítő ordítással, mindent beleadva társa halála felett érzett dühébe jó nagyot döf tőrével. Már nem érdekli, megsérül-e közben. A lendülettel lába megbicsaklik, de ezzel is csak azt éri el, hogy óriási termetével maga alá gyűri a törpét, és a földre borítva folytatja, amit elkezdett, döfköd és döfköd, míg úgy érzi, elvégezte a piszkos munkát. Fegyveréről a vért ellenfele ruhájába törli, és egy jót kacag, már csak megszokásból. Nem marad más hátra – ellopja a bányászfelszerelést, kapar egy lyukat, és elföldeli a tetemet a rusnya gombák között. A munka fáradságos, de megéri, mert végül izzadt hátára csapja társa hátizsákját, amit Zhaggur úgy lóvá tett az imént, és elindul, hogy megnézze magának azt a jó kis bányát. Hiszen pont erre vágyott: egy saját bányára.*


2482. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-01-27 18:22:42
 ÚJ
>Pörölytörő Drogghyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Új munka, és ami még vár//

- Fene messze van ez a kikötő. *Morran fel Drogg, de hát ő kereste a kalandot a mocsár mélyén, és lássuk be nagy sületlenség lett belőle. Pipáját rágva néz körbe, ahogy a szántóföldeket, újra mezők, és a fák veszik birtokba, mintha a természet jelezné, hogy ő az úr a környéken. Mély levegőt vesz és nagyot kiált a semmibe.*
- Hogy a bőr hűlne rá arra, aki a gyaloglást kitalálta.
*Ezen mondattal a haragját egyszerűen, de gyorsan kiadta. A fák és a bokrok némák maradtak, így ő is csak morgott a bajsza alatt, majd újra töltötte a pipáját dohánnyal, és rápöfékelt. Szomorúan konstatálta, hogy lassan kifogy a dohányból így időszerű új készletnyit beszereznie. De emiatt ráér aggódni a kikötőben. Úgy is sokfelé kell még járnia, míg megkeresi a kereskedő ismerősét. Megmakacsolta magát, és újult erővel folytatta az útját a halszagú kikötő felé.*



2481. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-01-24 23:02:04
 ÚJ
>Latamie Partalle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a városba//

*Hideg van, legalábbis szelesebb mint a védett falak, házak közt. Azért megérzi, s ki is csípi egy kissé az arcát.*
~Fujj, de puhány vagy.~ *Korholja magát. Szokta ő már a metszőbb hideget is, most viszont tényleg kezdi azt érezni, hogy elvárosiasodott. Fanyalog a gondolaton, de olyan hosszú időre azért nem köti le az önismereti probléma. Inkább rázendít egy kalóz nótára, amit minden irányba csodásan visz el a víz sodrása, örvendeztetve a hasonló pikáns ízlésű füleket, s a prűdebbjét meg talán messzire szalasztja. Immár nyugodt lelkiismerettel danolászik jellegzetesen érdes hangján, meg fütyörészik, és hajtja a kormányt, amerre kell persze. A lovakat Rheeno rendezi, immár elég jól össze tudnak dolgozni az egykori kalózlánnyal. Túlzás, hogy barátok volnának, ám talán abban mindketten meg tudnának egyezni, hogy a víz közös nevezőjük.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220