Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 34 (661. - 680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

680. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 12:55:16
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Gyilkosból persze sok és sokféle van. Az elf nem veti el a lehetőségét annak, hogy az emberlány már elvágott pár torkot, egyszerűen nem érzi fontosnak, ugyanis ha hidegvérű, ha nem most nem igazán árthat neki semmi módon. Még akkor sem igazán ha elrejtett valami kiskést a fehérneműjében, ami megint csak nem valószínű.*
-Akkor kezdjek vigyázni a zsebeimre? *Röppen a következő kérdés, mert ugye ha valaki nem gyilkos attól még lehet mondjuk rabló, vagy tolvaj. Esetleg csempész, de egy hazug tanúvallomás, vagy a pénz hiánya miatt is elnyelhet valakit a Krenkataur. A gyilkosok ebből az okból egyszerűbbek, mert ők ugye az egyszerű módszerekkel élnek, és ha bajuk van vele akkor nem próbálják meg átverni, csak megölni. Az ellen meg azért ő is jobban védett, vagy ha nem is védett, legalább elég önhitt ahhoz, hogy elpusztíthatatlannak tartsa magát.*
-És, láttál olyat aki megjárta? *Kérdezi, mintegy feleletképpen a lány által prezentált rövid összefoglalóra. Az, hogy most a gyilkosság, emberevés, vagy az erőszak érdekli, nem derül ki. Igazából mindháromról jó hallani ezt azt. Ahogy Ysaneet elnézi a három veszély közül az elsőt és a másodikat biztosan megúszta, a harmadik külső jegyekből nem látszik.
A fácán időközben kibeleződik, a fejét Adakver rabolt késével levágja, és a húst feltűzi egy lehántolt botra, hogy rögtön sütni lehessen. A friss falatok híve, és a véres húsoké, már ha megteheti, de egy madarat öngyilkos gondolat csupán részlegesen átsütni, így hát piros lesz. Még szór rá némi fűszert amit az erdőben talált aztán elkezd bajlódni a tűzgyújtással.*
-Persze. Unalmas hely. *Válaszolja a lánynak röviden. A maga részéről jobban kedveli ha valahol zajlik az élet, ha a világ mozgalmas és kiszámíthatatlan. Meg ha hagyják neki azt amit csinálni akar. A város tehát az ő szempontjából a városba menni ritkán éri meg.*


679. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 12:25:08
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*A börtön említésére Adakver furcsán érdeklődővé válik. Vagy van valami gond a fejével vagy ő is alvilági körökben mozog. Még a kérdését is úgy teszi fel, mintha valami szabadidős tevékenységről cseverésznének kellemesen. Egy pillanatra el kell gondolkodnia mit feleljen. Céltudatosan sohasem csinált ki senkit, bár előfordult, hogy aki nem volt szíves szép szóra odaadni az ékszereit, az gazdagabb lett pár vágással, de hogy volt-e aki belehalt, arról egyrészről nem tud, másrészről nem is igazán érdekli.*
-Nem azért kaptak el *válaszol titokzatosan, fenntartva a lehetőséget, hogy esetleg valami hidegvérű gyilkos.
Az elf csak nem hagyja abba a hazudozást, de be kell látnia a lánynak, hogy jól csinálja, ugyanis már kezd elbizonytalanodni.
A pimaszkodásra szája jobb sarka félmosolyra húzódik, nem az a fajta, akit ilyen kis semmiségekkel fel lehet húzni.*
-Köszönöm nem élnék a páratlan lehetősséggel *elvégre nem valamiféle cseléd. Biztos, hogy nem fog takarítani, hogy maradhasson, főleg, hogy feltehetőleg nem is a férfié a kunyhó. A bűz amúgy sem zavarja különösebben, addig, amíg itt a kútvízzel meg nem mosakodott, ő is szaglott, már megtanulta figyelmen kívül hagyni.
A másik lehetőség, hogy meséljen a börtönröl, már jobban tetszik neki, bár nem volt túl eseménydús a rablét. Elgondolkodva néz végig a csuklóján, még mindig véraláfutásos egy sávban a bilincstől, majd Adakver mellé telepszik, mintha valami esti meséhez készülne.*
-Őszintén nem volt valami izgalmas. Egész nap ostoba köveket pakoltam, próbáltam elkerülni, hogy megegyenek vagy megöljenek esetleg megerőszakoljanak. A szagot nehezebb volt elviselni, egy hónapok óta nem fürdött ork négyszer olyan büdös, mint egy ember. *fintorogva gondol vissza az egyik nagydarab zöld fickóra.
Közben eszébe jut, hogyan lehetne hasznára az elf.*
-Jártál mostanában Arthenior környékén?


678. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 08:14:39
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Végül kap egy nevet, és egyfajta háttér történetet is. Noha maga a Krenkataur nem egy olyan hely ahonnan csak úgy kiengednek embereket, ahhoz előbb be is kell oda kerülni. Megfogalmazódik fejében a lehetőség, hogy a lány talán még a térképek átrajzolása előtt került a bányába és akkor most aligha tudhatja mi merre található.*
-Adakver. *Adjameg a sajátját hasonlóan családnév nélkül. Nem azért mert baja lenne vele, hanem azért mert a lány sem adta elő ezt teljesen. Furcsa módon a börtön említésére az elf szeme mintha felcsillanna és most már érdeklődőbben veszi szemügyre a még mindig nyüzüge és félmeztelen teremtést.*
-Oh, megöltél valakit? *A kérdés eléggé természetellenesen hat mintha valami hobbiról, mindennapi időtöltésről beszélne.*
-Jó ha van hová betérni, még ha nem is vagyok itt az év minden pillanatában. *Válaszolja, majd a méregetést befejezve még hozzáteszi.*
-Ha zavar a szag és a kosz akár ki is takaríthatnál. Látom jól forgatod azt a seprűt, és még mindig ott tartunk, hogy te vagy az aki itt akar maradni, és nem eltűnni egy farkas üres gyomrában. *Szemtelenkedik tovább és lassan a fácán is belezésre kész állapotba kerül. Ha őszintén akarna fogalmazni akkor van egy kis baja azzal ha a közelében egy ember unatkozik. Azt mondják a börtönben az őrök mindig hátrányból indulnak, mert ők szinte állandóan el vannak foglalva, miközben a rabnak, sőt rabok egész hadának egész nap más dolga sincs mint hosszú, hosszú éveken keresztül szökést tervezni. Tehát maga a munka sokkal inkább szolgálja az elítéltek lent tartását mint a város javát. Ha nem lenne dolguk egész egyszerűen kiáshatnák magukat.*
-Vagy elmesélhetnéd milyen volt a krenkataurban. Én még egyszer nem voltam elítélve, érdekes lenne hallani arról mi is van odalent. *Gyermeki érdeklődés ez a részéről. Sosem hitt abban, hogy valaha is elkaphatják, de örömmel tölti el, ha valahol a közelében egy büdös lyukban emberek és más fajok sínylődnek.*


677. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 20:38:38
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Vérkertészkedés//

*Sokat haladnak mikor is Laor egyszer csak idejét látja az eddigi nyugalom megtörésének. Aoneer természetesen azonnal a megadott irányba fordul. Tudja, hogy ellenség, vagy Sa'Tereth bestiája nincs a közelben, Shicuk szárnyalása az égen zavartalan, ami kitérést tett azzal is csak a vadakat jelezte, de mégis ha a csapat egy tagja ekkora jelentőséget tulajdonít valaminek akkor az csak fontos dolog lehet. Mint kiderült nem az, és az egykori városőr, útra visszasikló pillantása és testtartása csak azt mondja amit mindig is mondott a sámánasszony szeretőjének.* ~Idióta!~
*Hát persze, keletre végeláthatatlan szántók és puszták, nyugatra húsz kilométernyi átláthatatlan erdőség a Krenkataur hideg kapuiig, a folyón jól ismert és jól kiépített csempészutak tömkelege Lastor Aleny közvetlen ajánlásával és közreműködésével. Egy istenség van az átokverte kikötőben, Laor meg azt hiszi, hogy a fák majd képesek lesznek egy szűk ösvényre terelni azokat akik ártani akarnak ennek a sziklacsúcsnak.
Szólni nem szól, ez legyen az ő dolguk. Ha Kagan tovább megy akkor ő is, ha marad akkor megvárja a vizsgálódást és a pillanatot amíg tovább mehetnek a kikötő és az ismeretlen vérkert irányába. Jövőbeli Tharg íjászok halála valahogy most kevésbé érdekli mint némely kikötőiek éppen aktuálissá váló elpusztulása.*


676. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 20:13:55
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Egy pillanatig hezitál. Elmondja-e a nevét vagy sem? Nem ártana legalább azt a látszatot kelteni, hogy nyit a férfi felé. Kardja van meg lova, még akár hasznára is lehet, de ahhoz kell egy hajszálnyi bizalom.*
-Ysa *nem cifrázza túl, elég ha a másik csak ennyit tud. A családneve csak bonyolítaná a helyzetet, főleg, ha az elf Lichanech környékéről származik, nem szívesen menne most bele semmiféle magyarázkodásba. Mondhatott volna álnevet, de ha a dagadt küldte a neve nélkül is rájött volna ki ő, hiszen az a disznó örökre megbélyegezte azzal a csodálatos heggel a kulcscsontja alatt.
Nem sértődik meg különösebben azon, hogy a másik lekoldusozza, végül is, nem sok satnya lány mászkál koszos férfiruhában az erdőben.
Úgy dönt, hogy nem fog hazudni arról, mit keres errefelé, amúgy sem biztos abban, hogy az elf hinni fog neki, hiszen nem az a kifejezetten börtöntöltelék alkat, ha meg elhiszi, remélhetőleg kevesebb késztetést fog érezni arra, hogy ujjat húzzon egy büntetett előéletű valakivel, azt ugyanis nem tudhatja, miért ült. Jobban örülne, ha azért zárták volna be, mert mondjuk megölte volna Gargnart vagy Aoneert, bár mondjuk akkor nem távozhatott volna ilyen rövid idő alatt két lábon, hisz pechére mindkettő nemesi származású. Még aznap a bitón végezte volna.*
-Tegnap engedtek ki a Krenkataurból. *von vállat, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.* -Most már, hogy ilyen közeli barátok lettünk, igazán elárulhatnád a neved. Meg, hogy miért laksz egy ürülékszagú kunyhóban az istenek háta mögött.


675. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 19:26:21
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Vérkertészkedés//

*Csendben baktat ő is a lován. Mivel az elmúlt pár órában Aoneer sem fejezte ki azon óhaját, hogy fel akarná koncolni, nyugodt a légkör. Így aztán van ideje elgondolkodni bizonyos kérdéseken, melyeket a Hadúr közelsége hozott fel benne. Természetesen ama háromszögre gondol. Lea szerint nincs ezzel semmi baj, és hajlik rá, hogy szép lassan elfogadja ezt. Ha másként lenne, már nem élne vagy a Gödörben elmélkedhetne a rossz választások következményein. Ezzel együtt sincs teljesen kibékülve a helyzettel. Sajnálatos módon nem szívesen osztozik, főleg nem a szerelmen. Odáig viszont még nem jutott el, hogy belássa: csak saját dolgát nehezíti, ha ezen rágódik. Más kérdés, hogy talán soha nem is jut el idáig. Így most meglehetősen komor arccal, szája szélét harapdálva zötykölődik a lovon.*
- Ott. *szólal meg váratlanul úgy, mint ha eddig is erről beszéltek volna.* Csak egy keskeny csapás vezet fel a tetejére Észak felől, pár íjász könnyen védheti és ellenőrizheti fentről az utat. És mivel alatta az ösvény is összeszűkül, a fentiek támogatásával egy maroknyi fegyveres vigyázhatja az utat és visszakergetheti azokat akiknek semmi keresnivalójuk errefelé. Pontosabban a Vashegyen, esetleg Artheniorban.
*Kezét is kinyújtja a jelzett irányba, hogy Kagan ne téveszthesse el, mire gondolt. Egy kisebb magaslat az erdőben az ösvény mellett, ahol kicsit megritkul az erdő. Túlzás lenne sziklaszirtnek nevezni, talán ha tíz-tizenkét lábra magasodik. De ha a Vashegy hajlik arra, hogy eleget tegyen a város kérésének és figyelje a Kikötőből jövő és oda tartó forgalmat, akkor elképzelése szerint itt lehet a legdélebbi őrposzt. Elvégre a hely szinte pontosan annál az elágazásnál van, ahonnan nemcsak Amon Ruadh, de a Szántóföldek és onnan tovább Artheniorig is eljuthat a vándor. Meg persze az is, aki nem szívesen látott vendég egyik helyen sem.*


674. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 15:45:04
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Ő is él néhanapján az erdő gyümölcsein és a nyár bőkezűen méri az efféle elemózsiát. Így aztán talán mégsem annyira elárvult a fehérneműs lány. Talán tud gondoskodni magáról, de szinte egészen biztos, hogy nem tudja magát megvédeni sem a farkasoktól, sem az erdőjáróktól. Talán még az esti hidegtől sem.
Bólint elfogadva a magyarázatot, vagy szimplán csak nem viseli annyira szívén a másik sorsát és szenvedését, hogy még ennél is többet érdeklődjön felőle.*
-Én se a tiedet. *Válaszolja miközben a gallyakból már a tüzelőhelyet állítja össze. Kissé sértőnek érzi a számonkérést, tekintettel a helyzetre. Elvégre a lány most az "ő házában" vert tanyát, így mint vendég talán neki kéne először bemutatkoznia.*
-Pedig érdekelne ki keveredett el hozzá, és az is merről. Koldusok ritkán járják az erdőt. Aki meg nem erdőjáró az ritkán tér le a kiszabott ösvényről. *Az, hogy nyíltan hontalannak és munkanélkülinek nézi a szegény lányt most talán nem is annyira feltűnő az állapotára való tekintettel. Persze illőnek azért még nem mondaná.*
-Talán növényeket gyűjt? *Fűzi tovább a gondolatmenetet. Vadásznak nem nevezné, hacsak nem seprűvel akar vadat ejteni. Ezt még nem próbálta, szerinte nem működik.
Aztán a fadarabok összeállítása után egy kést vesz elő, és elkezdi feldolgozni a fácánt. Rendesen nem tudja leforrázni, mert nincs tűzhelyük, és a kút vödrét sem kifejezetten erre találták ki, de valami módon mégiscsak meg kell szabadítani az állatot a gúnyájától. A fácán faroktollát a sisakjára tűzi a többi erdei gaz közé, mint valami trófeát. Ez olyasmi amit illik megtartani.*


673. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 14:10:08
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*A makacs ragaszkodás a hazugsághoz sejtelmes mosolyt csal az arcára.*
~Ütött-kopott? Ezen már csak egy kiadós erdőtűz segíthetne.~ *szívesen kimondaná hangosan is, de egyelőre nem látja biztonságosnak barátkozni az idegennel. Veszélyes alaknak tűnik, úgy fel van fegyverkezve, mint aki egyenesen csatatérre készül. Ha Ysának tippelnie kellene, azt mondaná valamiféle zsoldos vagy kóbor lovag, rosszabb esetben orgyilkos, bár tapasztalatai szerint ez a "szakma" nem áll túl közel az elfekhez. Persze lehetnek kivételek.*
~Mi van akkor, ha az a dagadt kereskedő utánam küldött egy fejvadászt?~ *Nem szabadna hagynia, hogy az üldözési mánia elhatalmasodjon rajta, de kinézi abból a disznóból, hogy nem elégedett meg Ysa bezárásával.*
-Gyümölcsöt *vágja rá a kérdésre, ebben nem hazudik, bár egy szem almáról van szó, amit a földről szedett, és két órán keresztül szédelgett tőle, szóval gyanús, hogy erjedt volt.
Mivel a férfi hátat fordít neki, és már amúgy is kezdenek fáradni a végtagjai, végül leereszti a seprűt. Belátja, hogy feleslegesen tartja, az elf, ha akarja, lecsapja, mint egy bosszantó legyet.
A szemét viszont egy pillanatra sem veszi le a férfiról, mereven figyeli, ahogyan a rőzsét szedi, hallgatja, ahogy dudorászik. Így most, hogy elnézi, nem tűnik valami hidegvérű gyilkosnak, de Ysanee tudja a legjobban, hogy a látszat mennyire tud csalni. Elvégre ő abból élt.
Tekintete az elf lovára vándorol, egy rövid ideig eljátszik a gondolattal, hogy ellopja és elvágtázik vele, de biztosan nem jutna messzire, ha a fickó egy kicsit is jobban lő, mint ő, biztosan leszedné őt a hátasról.
Beletúr frissen mosott, még nedves hajába, majd bátorságot erőltetve magára kilép ő is a kunyhóból. A seprűt a falnak döntve, fegyvertelenül lép az idegen elé.*
-Még mindig nem tudom ki vagy.


672. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 12:04:43
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Az lef kissé oldalra dönti a fejét. Ysanee jobban hazudik nála, de a körülmények amikben találta nem igazán teszik lehetővé, hogy higgyen neki. Hiszen egészen le van soványodva, látszólag nincstelen, no meg ugye a fehérneműje is viseltes. Igencsak szomorú látvány, ahogy szomorúnak tartaná egy szép váza összetörését, vagy egy jó ló lesántulását is. Minden nap használható értékek vesznek el ebből a világból és ő még mindig nem használt el belőlük eleget.*
-Dehogy voltál, mondom, hogy ez az én házam. *Válaszol egy pillanatra sem engedve a hazugságából.* -Egy kissé ütött kopott azt el kell ismernem, de hát nem volt alkalmam felújíttatni. *A szoba egyik végében lévő legyektől körülzsongott vödör arra utal, hogy ha nem is ő, de valaki tényleg él, élt itt. Talán a lány maga, bár erről nincs meggyőződve. A végén még rátör valami ork, vagy még rosszabb bestia, és akkor persze mint a ház "új" urának ki kell végeznie a szerencsétlent.*
-Mit ettél? *Teszi fel a kérdést szemtelenül sejtve a választ, és akkor már hátat is fordít a lánynak. Idebent nem lehet sütögetni, már csak a szaros vödör miatt sem. Elvenné az étel illatát.*
-Hát jó, de szerintem meg fogod még bánni. *Utal arra, hogy a lány akkor ezek szerint nem kér a madárból, ő pedig kimegy, leteszi a fácánt a kút aljába. Visszatűzi kardját a hüvelyébe, és teljes lelki nyugalommal elkezd rőzsét szedni a tűzhöz. Nem kell messzire mennie, a ház valódi gazdája nem valami pedáns alak, épp elég tüzelő akad a kis kunyhó falától pár lépésnyire is, hogy szinte minden lépésnél ropognak a gallyak a csizmája alatt.
Közben valami régi nótát dudorászik, aminek már a szövegére sem emlékszik, csak a dallam az ami megragadt a fejében.
Ezt ritkán csinálja. Általában tart attól, hogy ha nagy zajt csap akkor valaki, vagy valami meglepi az erdőben, de mikor társaságban van, méghozzá olyan ember társaságában akitől nem kell tartania előtör belőle a szemtelenség. Ha Ysanee nem próbálja meg ismét kupán csapni akkor a gyűjtögetés, hamar elfogadható sikerrel zárul és lassan megkezdheti a sütés előkészületeit.*


671. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-17 11:40:58
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Nem jön különösebben zavarba attól, hogy az egyébként egész jóképű, hegyes fülei alapján vélhetőleg elf férfi alaposan szemügyre veszi.
Továbbra is támadásra készen, feszesen tartja a seprűt, közben pedig merészen a kék íriszekbe pillant. Sohasem volt az a harcias alkat, az a fajta inkább, aki az eszét használja hasonló helyzetben, most mégis kifordulva magából, ösztönszerűen cselekszik.
Ha most látná magát, szánalmában biztos nevetve, és elundorodna attól, mit művelt vele a barlang. Ahogy feltűnik neki a görbe penge, némileg lazul a szorítása a nyelen, ostoba még azért nem lett, nyilván esélye sem lenne egy esetleges harcban, de azért nem ereszti le karját, nem akarja, hogy a másik azt higgye könnyedén megadja magát.
A válaszra, amit kap kissé értetlenül felvonja jobb szemöldökét, szemez egy darabig a döglött fácánnal, nem éppen ezt várta, de úgy tűnik nem suhintott elég meggyőzően ahhoz, hogy érdemi feleletet kapjon. Mondjuk lehet ő sem ijedne meg egy alsóneműben seprűvel fenyegetőző vézna lánytól.*
~Házigazda?~ *gyanakvóan méri végig az elfet, és bár egészen meggyőző, Ysa nem igazán hiszi el neki, hogy itt lakik. A hazugsághoz eleresztett mosoly pedig csak még jobban megerősíti abban, hogy nem bízhat benne. Bár jelen állapotában lehet, hogy a tulajdon anyjában sem bízna meg.*
-Nem vagyok éhes *hazudik szemrebbenés nélkül, ezzel egyértelműen tudtára adva a másiknak, hogy ő bizony nem fog kimenni fát szedni. * -Viszont maradnék, hiszen én voltam itt előbb.


670. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:49:56
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Vérkertészkedés//

*A világ más lett, mióta az istenek megébredtek. Színesebb, vadabb, de kisebb is. Így elég hamar elhaladnak dél felé Synmira mellett, majd a Három Öregember Sziklát követően elhagyják a Tharg Birtokokat is. Útjuk délnek vezet, legalábbis jobbára, át a Vaserdőn, amit a déliek Kikötői erdőségnek is neveznek.*

*Ő sem beszél sokat, főleg mert még rágja magában a Bíborlovagra vonatkozó információkat. Újabb probléma, amivel foglalkozni kell, pedig már tényleg csak gyereket csinálna, de jó sokat. Egyre inkább érzi az idő múlását, meg azt is, hogy neki nem fog megadatni a békés öregkor. Sem a sok utód.*
~ És én vagyok az utolsó Thargodar... ~ *Isurii elhajózott, talán soha nem látja többé, Waldran eltűnt, a maga útját járja vagy meghalt... ki tudja? Talán neki is el kellene tűnnie, ellovagolni az alkonyatba vagy a napkeltébe, esetleg hajóra szállni, vagy megnézni, mi van Lichanechtől északra. Valamit, bármit... csak nem ezt. De még... még dolga van, ha nem is sok.*


669. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:45:54
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Az ajtó nyikordul és az árnyak helyére némi fény áramlik. Persze túl egyszerű lett volna ha a lakó egy ártalmatlan koldus, vagy egy rühös kis sehonnai lenne. Nem ez itt egyértelműen egy ártó szándékú koldus egy seprűvel felfegyverezve. Adakver elnézi ahogy a seprűrúd föntről lefelé végigír egy egyenes vonalat egészen le a padló felé. Egyértelműen nem túl hatásos támadás. A másodikra pedig már számítani fog, persze ha egyáltalán lesz itt második. A seprűnyél mozgását visszafelé követve jól végigméri magának a lányt, ami nem tekintettel annak öltözékére, nem kis illetlenség, de hát nem sokat tehet ellene. Ysanee eléggé megcsócsált darabnak tűnik a kék foltokkal és sovány alkatával. Adakver úgy gondolja biztos szebb lenne, ha rendesen kapna enni, vagy ha nem a világ végén egy kis kalyibában húzódna meg koszosan és látszólag tehetetlenül.
Az elf kezében egy éles és csicsás görbe penge foglal helyet, és viszonylag jól fel van vértezve. Mosolyog. Igazán nem tehet mást az előtte álló szerencsétlen leány láttán, és a gondolaton, hogy itt és most azt tehetne vele amit csak akar. Ez a gondolat sokszor már önmagában is elég.*
-Ebédet? *Kérdez vissza, és seprűnyéllel szemben a fácánt emeli fel a kard helyett mintha csak azzal akarna most verekedni.*
-Úgy illik, hogy a házigazda megvendégelje, ha valaki betér hozzá. Hát üdv énnálam, borral, teával most nem szolgálhatok, de ha nem riaszt meg egy kis frissensült gondolata akkor talán segíthetnél egy kicsit és elrohanhatnál tűzifáért. *Kezdi el ontani magából a szavakat látszólagos természetességgel. Természetesen nem az övé a hely, hacsak nem az úgymond "erősebb jogán" nem az, de ez olyasmi amiről a másiknak nem kell tudnia. Ő egyedül úgysem tudna felfalni egy egész sült fácánt, így aztán azzal se menne most sokra ha önző akarna lenni.*


668. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:40:05
 ÚJ
>Teliir Dartiv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Mikor a remény elveszni látszik//

*Türelmetlenül várja hogy a másik ellássa a sérülését. Eléggé rosszul érzi magát amiatt, hogy életben hagyta a fajtájából való fickót. Hiába érdektelen a számára, az előbbi kis akciójáért járó jutalmát szívesen átadná neki. Persze nem a szokásos élvezettel, de megtenné. Csakhogy ebből az erdőből szinte kizárt, hogy jelenleg magától is kijusson.*
-Te mész elől! De a lóra nem ülsz fel!
*Amint elindulnak felvesz Zhorack mögött nagyjából egy méternyi távolságot. Kardját teste mellett fogja, de hegyét az előtte haladó mélységinek szegezi. Csöndben követi amíg a kikötőbe nem érnek.*


667. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:11:31
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*A kunyhó belseje meglepően jó állapotban van, már ahhoz képest, hogy egy omladozó, ócska épületről beszélünk. Az ajtóval szemben a sarokban egy szalmaágy található, mellette egy asztal és egy szék, valamint egy nagy vödör a másik sarokban. Egy pillanatra elgondolkodik, miért is lehet az ott, majd ahogy észreveszi a körülötte zúgó legyeket, a felismeréstől arca rögtön fintorgó grimaszba fordul. Persze a bútorok rozogák, a döngölt földön pár helyen növények is előbukkantak, némelyik fel is kúszott egészen a tetőgerendáig, de még mindig jobb ez a hely, mint a szabad ég alatt aludni.
Leellenőrzi még, hogy nincs-e a szalmaágy tele rovarokkal, majd fáradtan leheveredik rá. Egy darabig még elgondolkodva szemléli a tetőszerkezetet, észre is vesz ott egy elhagyott madárfészket, de nem is törődik vele, pár perc múlva elnyomja az álom.
Legalább is elnyomná, ha nem kapná fel valamiféle hangra a fejét.
Szinte azonnal, gondolkodás nélkül magához kapja a hozzá legközelebb lévő tárgyat, jelen esetben egy ócska seprűt, amit csak gallyakból kötöztek össze, majd a lehető legkevesebb zajt csapva, megfontolt léptekkel oson az ajtóhoz.
Elég hanyagul összerakott darab, a deszkái között tökéletesen rálát a kútra, ahol egy férfialak mossa éppen az arcát. Magában káromkodik egy sort, tőle egészen szokatlan módon, de közben mereven figyeli, ahogyan a lovát is megitatja, reménykedik benne, hogy csak inni álltak meg, s azután mennek is tovább.
De persze ez nem így történik. A férfi közeledni kezd az ajtó felé, Ysa pedig azonnal felugrik és hátrálni kezd. Körbepillant búvóhelyet keresve, de semmi olyat nem talál, ami mögött biztonságban érezné magát.
Vesz egy nagy levegőt, megszorítja a seprű nyelét, majd felemeli, ütésre készen.
Izgalmában nyel egyet, nagyon száraznak érzi most a száját, ráadásul a szíve is rettentő hangosan és szaporán ver.
Ahogy az ismeretlen belöki az ajtót és belép, ijedtében azonnal suhint is egyet a "fegyverével", de persze célt nem talál, hiszen legalább egy nagy lépésnyire áll a másiktól.*
-Ki vagy és mit akarsz?!*szegezi neki azonnal, hangosan kérdését, a seprűt pedig fenyegetően a férfi felé tartja.*

A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.16 21:13:20


666. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-16 17:54:25
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Az utazgatása végül úgy néz ki nem hozott számára fosztható alakokat. Mióta a kikötő átpártolt kevesen járnak ezen az úton. Igaz őket nem is keresi senki, de ha egyszer nem léteznek akkor mondhatni mindegy keresi e őket valaki mert ő biztos nem talál meg egyet sem. Ez pedig így nem ideális. Unalmában végül arra vetemedik, hogy az erdő vadjait kergesse és a nyár melegében végül sikerül, régi nyilaival elejtenie egy hím fácánt aki a díszes tollaival kitűnt a bokrok közül.
Már csak egy jó kis táborhelyet kell találnia ahol megsütheti és ahogy tovább indul észre is vesz egy kis erdei kunyhót. Méghozzá olyat ami különös módon nincs elhagyva, és ezúttal nem a bogarakról, meg mindenféle állatról van szó, mert egy állat nem hord ruhát, itt meg a kút peremén van egy vászonnadrág és ing, amit ugye csak értelmes lény hordhatott. Valószínűleg egy férfi, mert leányokon általában nincs ehhez hasonló.
Nem idegeskedik. A lovát kiköti a kút mellé, húz némi vizet, megmossa benne az arcát és persze innia is kell meg kulacsát újra tölteni, hisz a nagy melegben meg a vadászat hevében igencsak megszomjazott. A maradék vizet a Renegát elé önti neki is innia kell.
Ha eddig észrevette őt a ház lakója akkor a dolgok elég egyszerűen alakulnak, ha viszont nem akkor neki kell befelé indulnia és szemügyre vennie a nadrágtalan és ingtelen személyt. Nem igazán ügyelt a csöndességére, így nem lepődött volna meg azon, ha esetleg meghallották volna. A ruhák alapján itt úgyis csak valami szegény flótás húzhatta meg magát.
Egyik kezében a fácánnal másikban a karddal elindul a ház ajtaja felé könyékkel lökve be az ajtót és szemlélődve tekintve szét a romos viskóban.*


665. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-16 16:38:55
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Már órák óta gyalogol. Ha nem vált volna teljesen érzéketlenné a talpa a Krenkataurban, biztosan sajogna, most viszont csak furcsa zsibbadást érez, mintha minden egyes lépésnél több száz hangya mászkálna rajta.
A távolban végre megpillant egy viskót, a növények sűrűn benőtték, nincs valami jó állapotban, de jelenleg a célnak megfelel. Amint eléri, körbejárja a roskadozó épületet, meggyőződik róla, hogy teljesen lakatlan, és nem költözött bele semmiféle vadállat, így hát végül eldönti, hogy a mai napot itt tölti. Feleslegesnek érzi továbbmenni, ugyanis fogalma sincs arról, merre van a város, és egyelőre abban sem biztos, hogy vissza akar menni. Ez az első alkalom, hogy nem tudja, hogyan tovább, semmiféle célja nincs, és nem is érdekli semmi. Még csak a bosszú sem hajtja, az sem vigasztalná, ha a saját kezével vethetne véget annak a szemétnek az életének, aki ide juttatta, mert ha elkapnák, annyit kapna érte, mint egy normális emberért. Meghalni meg nem érdemes érte.
A viskó melletti rozoga kútból húz magának egy kis vizet, egy korhadó vödörbe, majd bevonul az épületbe, hogy megmosakodhasson. Nem mintha az a veszély fenyegetné, hogy bárki meglátja, a kutya sem jár erre, meg nem az a kifejezetten szemérmes fajta, de azért jobb az óvatosság. Miután levakarta magáról a koszt, csak az alsóruháit veszi vissza, a szorosan a melle köré tekert durva vászonanyagot és az egyébként férfiak által hordott rövidnadrágot, majd nekilát kimosni a vászoningét és nadrágját, aztán kiteregeti őket a kút peremére. Remélhetőleg nem lopja el őket senki.
Bele sem mer nézni a vízbe, biztosan siralmasan néz ki, sokat fogyott, rettenetesen sápadt és ráadásul az egész testét kék-zöld foltok borítják.
Még körbepillant, vesz egy mély lélegzetet, aztán visszasétál az omladozó viskóba, hogy lepihenhessen.*


664. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-14 16:05:11
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Pokol kapuja//

*Igazán nem tehet róla, amiért nem ide született. Ha visszamehetne időben és térben, akkor úgy intézné, hogy Arthenior polgára legyen csak azért, hogy Idya hasznát vegye.*
-Kár, hogy többet nem.
*Nagyszerű. Elmennek valahová legyilkolni valakit, erre Idya még a hellyel sincs tisztában. Olyan súlyos hiba ez, amit az ellenfél, vagy ellenfelek könnyen kihasználhatnak és előnyükre fordíthatják. Ugyanis azt mindenki tudja, hogy a győzelem egyik alapvető lényege a helyismeret.*
-Feltétlenül! Ne félts te engem. *mondja inkább gúnyosan hangnemben.* -Ha rám nincs szüksége, akkor kire? Én bármikor képes vagyok megtenni azt, amit te, hogy elnyerjem a kegyét.
*Jó tanács. Bezzeg mikor fordítva történik, akkor Idya villámhárító üzemmódba kapcsol és úgy tesz, mint aki meg sem hallotta. Erre most ő jön a tanácsaival. Néha a tündéren sem lehet kiigazodni.*
-Megteszem, amit kell. Nekem nem elég a halandóság. Többet akarok! *szorítja ökölbe kezét, szemében csillapíthatatlan mohóság ragyog.* -Sokkal többet, mint amit egy szánalmas halandó képzelhet! Persze kivárom, míg eljő az én időm. *engedi lazábbra ujjait, majd szétnyitja tenyerét.* -Ebben különbözök sokaktól. Bennem megvan a bölcsesség, ami végigkísér a pusztítás útján. Benned is megvan. De sokakban nincs, ahogy egyelőre Rienben sincs meg.


663. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-14 15:39:45
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//A Pokol kapuja//

*Szélesen vigyorog, ahogy hallja maga mögül, hogy Are elhessegeti az egyik testét áruló kisasszonyt. Ne most! Ez a két szó mindent elárul a hozzáállásáról. Meg tegnap este beszélgettek is épp eleget a testi vágyhoz fűződő viszonyukról, úgyhogy semmi meglepő nincs ebben. Az viszont elszomorító, hogy egyelőre semmi haszna nincs a társaságának. A városismeretei nem terjednek tovább Idyáénál, így viszont kénytelen lesz a saját megérzéseire hagyatkozni.*
-Ennyit én is tudok.
*Nincsenek előrébb, de legalább tudja, hogy csak magára számíthat. Azért remélhetőleg amikor harcra kerül a sor, kicsit jobban megerőlteti magát a másik is. Egy törékeny nővel csak nem lesz gondja. Ha szerencséjük van, elég későn érnek ahhoz, hogy már aludjon a páros, és akkor sikerülhet álmukban lecsapni rájuk. Mi sem egyszerűbb, mint álmában elvágni az áldozat torkát.*
-Te szeretnél majd találkozni Lilith-tel?
*Teszi fel hirtelen a kérdést, mikor kiérnek a tömegből. Nem akar kiabálni, az erdőben pedig nyugalom van, senki sem zavarja őket.*
-Azon gondolkodtam, hogy ismét magamhoz hívom, amint ezzel végeztünk. Beszélnem kell vele, s gondolom, ha már eljön, akkor te is váltanál vele pár szót. Már ha szóba áll veled. *Vigyorodik el.* Egy jó darabig én is hiába hívtam, nem figyelt rám. Addig nem is valószínű, hogy szóba áll veled, míg meg nem mutatod neki, hogy szüksége van rád.
*Ez csak egy jó tanács, mielőtt nagyon elszállna magától Are, akárcsak Nori tette az elején. Túl sokat képzelt magáról, pedig csak bemagyarázta az Úr közelségét, mert megzakkant, és hangokat hallott a fejében. Bolond lány.*


662. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-13 22:34:18
 ÚJ
>Zhorack Belturver avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mikor a remény elveszni látszik//

*Ő ilyen furcsaságot tényleg nem látott. Vajon tényleg létezne a sötételfek között az a furcsa kötelék, amit az a nő emlegetett mindig? Az azt mondta, hogy a múltjuk miatt nem bánnak olyan kegyetlenül egymással. Azaz nem szó szerint ezt, de amit mondott, abba ez is beletartozott.*
- Én nem, de ő igen.
*Mutat hátra, majd egy kézjellel int Éjfélnek, hogy jöjjön. Megtanították a lónak, hogy harc közben maradjon távol, és ez így is jó. Az állat lassan odaüget gazdája mellé. Zhorack beletúr annak oldalán lévő táskába, és kotorászik benne egy kicsit. Ital ugyan nincs nála, de víz igen, ami ugyan nem olyan hatásos, de jobb mint a semmi. Felhúzza a ruháját csak annyira, hogy kilátszódjon a seb, ebben a sötétben nem tűnik olyan nagynak, de végül is ki tudja. Picit kitisztítja, de bekötni nem tudja mivel.
Közben végig a fajtársát nézi, nem tudja, hogy hogy gondja. Ezek után Zhorack nem biztos, hogy fel akar ülni a lóra vele együtt, így ha más nincs, ő a gyaloglást választja.*


661. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-13 20:44:22
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Végre megérkezik. Szereti ezt az erdőt, és tudja még időbe telik bejárni minden idegen és veszélyes vidékét. Ugyanakkor ha elég sokáig rohangál fel s alá, ha elég sokáig kutakodik, és keres akkor előbb vagy utóbb megtalál minden rejtett zugot, és minden titkos kincset. Igaz ez az idő még messze van, viszont ha most nem kezdi meg a keresést akkor soha nem is fogja befejezni.
Egy jó darabig magányosan utazgat és már kezdene is aggódni mikor aztán lassan ismét ismerőssé válnak a fák és az ösvények. az elf pedig megint visszakerül az biztonságos utakra.*
~Na merre?~ *Gondolkozik el. Nem mintha ne ismerné már innen a visszautat, vagy ne tudna eljutni erről a pontról a kikötőbe. Csak épp unatkozik, és most sem a kikötő sem Arthenior, sem maga az erdő nem kecsegtet jó zsákmánnyal, arannyal, állatokkal, vagy mozgó, élő és lélegző célpontokkal nyilai számára. Gondolkozik. És reméli a végén majdcsak jut valamire. Már szinte azt kívánja bár kerülne elő megint az a hollóidomár. Jó lenne ismét fogócskázni. Persze csak ha nincs nála számszeríj, mert azoktól ő, és az összes hasonlóan fegyverzett figura tart, ahogy tartania is kell. Szegény Renegát is biztosan megsínylené az esetet.*

A hozzászólás írója (Adakver Erethlion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.13 23:13:55


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3562-3581