Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

380. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-14 20:45:44
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Freshko figyelmébe//

- Engem az nem zavar. Legalább illene hozzám.
*Elvégre ő maga is egy gyenge, törékeny tündér. Követi a férfit az erdőbe, hiszen teljen biztonságban érzi magát mellette.*
- Ne aggódj, megtalálom.
*Bólogat.*
- Jártam már néhányszor erre, nem fogok eltévedni.
*Mikor a férfi megszólja az étkezési szokásait, kicsit megsértődik.*
- Attól még, hogy apró vagyok nem csak zöldségeket eszek. Aki csak azon él elgyengül. Mindenkinek kell a hús, akkor is, ha kicsi, akkor is, ha nagy, Legyen tündér, törpe, elf vagy óriás...
*Ezt amúgy is a saját kárán tanulta meg. Közben elveszi a gyümölcsből, megállapodik róla, hogy tényleg nem mérgező, majd bekapja az egyiket és alaposan megrágja.*
- Undorító, aki így viselkedik. A szüleim a természet és az élővilág tiszteletére tanított.
*Rázza a fejét, hiszen elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki így éljen. Vagy hogy ő maga éljen így.*


379. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-14 17:04:39
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

*Ahogy elindul a kis pihenője után, máris az erdőbe toppan be. Ahogyan a szántó és a puszta ez a terület is jóbarát illetve ismerős. Mindazonáltal ez az a része a délvidéknek, amelyet ténylegesen minden irányban bebarangolt már. Mivel sok olyan növény van, amely csak nyugaton a hegyek lábainál és sok olyan is akad, amely a sűrű aljnövényzet között bújik meg. A doktor helyismerete azonban most nem adott dolog, hiszen jelen helyzetben csak az úton kell haladnia egészen tharg földig. Mivel ez a terep minden utazónak meg sem kottyan így a félvér sem aggódik, hogy eltéved, vagy ne találná meg a keresett területet.
Egyre beljebb és beljebb hatol a rengetegbe. A fák már eltakarják az eget és sokszor árnyékban kell utaznia. Ez a kellemes sötétség nincs a doktor ellenére, hiszen sokszor kellett a csatornában vakoskodni és emiatt a sötét a barátja lett. Többek között azért is, mert a tevékenységét is el tudta rejteni a szemek elől. Fontos is volt, mivel akkoriban a kikötő igen tisztes népeket nevelt. Akik a doktorfajtát kidobták volna.
Az erdei séta lassan a végéhez érkezik. A fák ritkulni kezdenek és feltűnik az Amon Ruadhhoz vezető ösvény, amelyen már néha fel fel tűnik a hadúr magas tornya az erőd mindig éber szeme.*


378. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-13 23:53:10
 ÚJ
>Vitrknril Ithranlas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Lauwirra Tyilaria//

*Az apró megcsörgetése, sokkal inkább magának szól és nem a lánynak, jobban mondva inkább a paranoiának, hogy onnan is képes elhagyni. Nem igazán hisz a pénz világában de megfigyelte már, hogy szinte mindenki ezt használja.*
- Ha gyilkolnék akkor az áldozat mindegy, hogy felismer e vagy nem, ha pedig lopni megyek és lebukom, akkor pedig magamra kell szégyent vetnem. De a csuklyám egyszerű oka, hogy tudtommal a hegyek szeles helyek én pedig utálom, hogy ha a fülembe zúg a szél.*vigyorodik el egy kissé, amitől az állán a fekete tetoválás egy káprázat erejéig, mintha életre kelne.*
- Mellesleg, annyira azért annyira ijesztő célpont nem lehetek, hogy ha egy magadfajta lányt kísérek. Azért remélem jobb íze lesz mint egy nullumnak.
*Teszi hozzá, ahogy elfogadja a kenyeret és beleharap, egyelőre csak a felét eszi meg a többit, a derékszíján lógó bugyrába csúsztatja bele*


377. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-13 23:26:13
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Vitrknril Ithranlas//

*Nem olyan rég ez a kis séta nagyon kimerítette, ámde most már könnyebben veszi az akadályt.*
- Szerintem jobban jársz, ha nem húzod a csuklyát a fejedre, mert még a végén nem fognak "TESTŐRNEK" nézni, hanem valami tolvajnak.
*Főleg jönnek mennek errefelé az egyének. Inkább arra figyelnek a leginkább aki valamit rejtegetni próbál, ameddig ez nincs így addig nem ügyet sem vetnek a másikra.*
- Ha lopni mész illetve, gyilkolni akkor talán meg is érteném, hogy az áldozataid ne ismerjenek fel, de így csak azt éred el, hogy egy céltáblát aggatsz a fejedre.
*Akár veheti szó szerint is, mivel a kormosok amúgy sem a jó hírükről híresek.*
- Mindig van mit tanulni, de ez jön az idő haladtával.
*Pénz csörgést meg sem hallja. Aria nincs rászorulva, illetve egyelőre a kislány bírja a sétát, talán még úgyis mint a mélységi, pedig ők inkább edzettek a harchoz, feltéve ha kettőjüket hasonlítjuk össze.*

- Az út nem rövid, viszont hamarosan megérkezünk Vashegyre.
*Mosolyodik a leányzó.*
- Remélem a végéig ilyen zökkenőmentes lesz a haladásunk.

*Táskáját előreveszi, és amit készített otthon szendvicsek kivesz kettőt.*
- Nyugodtan vehetsz.
*A lánynak nincs gondja, hogy járva kell enni, de ha a másik igényli a csendes pihenőt nem fog ódzkodni.*


376. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-12 20:06:41
 ÚJ
>Freshko Themaron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nellara figyelmébe//

-Hát láttam már óriás agancsos állatot megnyergelve, de az efféle őzek gyenge, törékeny teremtmények. Bár ha te nevelnél fel egy gidát, lehet, hogy megülhetnéd, ha megnő akkorára.
*Mosolyogva válaszol a lány kérdésére.
Ahogy közelednek feléjük, a két legelésző állat riadtan visszaszökken az erdő sűrűjébe. Freshko a sűrű bokrokhoz érve hosszú karjaival megnyitja az utat az aljnövényzetben. Gondosan ügyel, hogy mögötte az ágak ne csapódjanak a tündér felé.*
-Merre tervezted tovább az utat, megtalálod az ösvényt? Vagy van egy rendes út, amin erre felé szoktál utazni?
*A bőrkesztyűje beleakad egy bokor tüskéibe. Ahogy kiszabadítja fennakadt ruháját, meglátja, hogy a tövis között mézédes erdei gyümölcs bokor rejtőzik.*
-Háh, azt nem gondoltam, hogy vadászol. *Nevetve pillant az alacsony tündérre.* Megnézném, ahogy sütögeted a vacsorád egy rögtönzött tábortűz felett. Ne érts félre, nem gúnyolódok, azt hittem csak növényeket eszel. De ezt kóstold meg.
*Leszed néhány pirosas szemet a vadmálnára hajazó gyümölcsből, majd tenyerén a lány felé nyújtja.*
-A gyermeki éveimben, az erdőket járva megismertették velem az összes ottani növényt, na és persze állatot. Én nem sajnálattal tekintek rájuk, hiszen csak szükségből öltem állatot, vagy önvédelemből. Sajnos vannak bőven, akik ezt máshogy gondolják. Azokat gyilkolásnak tekintem.
*Az elf is megkóstolja az erdei gyümölcsöket.*
-Volt, hogy egy csapat ember trófeákat gyűjtött a mi erdőnk szélében. Az útjukba kerülő állatokat élvezetből leölték. A növényeket irtották. Az apám és néhány katonája kegyetlenül lemészárolták őket. Koponyáik, most is díszítik a királyi termet.
Ez a különbség Nellara, mi másként vadászunk.


375. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-12 19:31:27
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Freshko figyelmébe//

- Véletlen? Akkor a véletlenekből is adódhat valami jó dolog.
*Mondja, picit talán el is pirul.*
- Tudod, a fák kényelmetlenek. Szeretem az erdőt, hisze abban nőttem fel, de az ágy puhább.
*Bólogat elismerően.*
- Ó!
*Kiált fel, amint megpillantja az állatokat. Hatalmas, kerek szemekkel bámulja őket. A lába a földbe gyökerezik, pár pillanatig mozdulni sem tud, csak bámulja a meseszép állatokat.*
- Szerinted rájuk lehet ülni?
*Kérdezi, hiszen sokkal szebb hátas lehetne belőlük, mint a lovakból. Egy hatalmas, hím szarvas még meg is tudnál védeni kemény agancsaival az apró tündérlányt.*
- Mit eszek?
*Hirtelen zökken ki a kábulatból.*
- Főleg zöldséget, gyümölcsöt, bogyókat. Szoktam készíteni csapdákat, ha egy állat belekeveredik, akkor megsütöm a húsukat, de csak ritkán csinálom ezt. Sajnálom őket.
*Rántja meg a vállát. De hát enni kell, növényeken pedig nem élhet.*
- Vagy madárfészekből lopok tojást. Az kicsit... jobb, mint a vadászat.


374. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-12 10:28:02
 ÚJ
>Loka Gorthwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdőben már lassít. Nem hitte volna, hogy ilyen kimerítő lesz számára a lovaglás. Úgy gondolta, egyedül a gyerekek fáradtságának okai ám a rút igazság az, hogy a szülés után még mindig nem egészen tért magához szervezete. Így messze nem tud olyan tempóban haladni amilyenre vágyik.
A fák lombjain átsejlő gyenge fény ráadásul elbódítja. De legalább egyedül van, végre-valahára. Nincs ricsaj, nincsenek Szilánkok és nincs álságosság ebben a nyugodt ringatózásban melyet az állat egyenletes, ütemes lépései biztosítanak.*


373. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-11 18:05:12
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

*Vacsora után ismét felkapja a vértjét, alabárdját, és a homályban elhagyja a vashegyet. A néhány perces ott tartózkodása után a világ furcsa mód ismét kellemesnek és rendezettnek tűnik, ám ez az érzés rögtön elmúlik, ahogy közeledik a szántókhoz és a szántókon túl Artheniorhoz. Kissé csodálkozik, hogy a ló alatta még mindig nem döglött meg, de hát megdolgozott azért a gyertyáért, hát az a legkevesebb, hogy használja, meg persze kihasználja a képességeit. Az erdőn áttörve csak a feje fölött repülő sólyom miatt lassít le néha, nem azért mintha az ne tudná tartani az iramot, igazából most van szükség először, hogy a madár megerőltesse magát, inkább azért, hogy megbizonyosodjon a madár jelenlétéről. Drága állat volt. Nem annyira drága, mint egy griff, vagy egy rendes paripa, de azért drága. Meg, ha újat vásárol, ahhoz ismét hozzá kell szoknia, és különben is nem szereti elveszíteni a bajtársait, még ha az csak egy oktalan állat is.
Az erdő sűrűjéből kitörve nemsokára már a szántóföldeken vágtat. Korábban azt hitte csak a városi nemesek, meg a Tharg harcosok miatt komor, de lassan úgy érzi, a világ minden porcikáját átjárja az a szentségtelen erő, ami ellen neki fel kell lépnie. Vagy csak épp el kell utasítania. A szántókat feldúlták, a város korrupt, a Thargok barbárok, a kikötő sötét, a mágusok lehetetlen alakok, az őrség őrültnek tekinti, ő pedig egyre inkább kiábrándul magából. Hiába az erő, amit birtokol, ha senki nem bízik benne, és ha soha nem találkozik azzal, amit le kéne vágnia. Ennek a vége az, hogy ő nem vág le senkit, de előbb utóbb megragadják és felkötik olyanok, akiket épp megvédeni akart volna. Ha nem lenne a lándzsája a templom mélyén, akkor talán addig lovagolna, amíg el nem ér valami jobb és számára kedvesebb vidéket, de az a fegyver olyasmi, amit semmiképp nem adhat ki a kezei közül.*


372. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-10 21:07:37
 ÚJ
>Chalarel Daedwyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Az égig nyúló fák között bóklászva azon jár az esze, vajon jó ötlet volt-e elindulni. Otthon is maradhatott volna, és bár egyedül lenne, mint a kisujja, legalább addig feküdhetne az ágyában, ameddig csak kedve tartja, hiszen nem lenne senki, aki megmondja, mit csinálhat. Vagy akár ő is visszatérhetett volna Pirtianesbe.
Egy határozott fejrázással azonban elhessegeti ezt a gondolatot.*
~Nem, annál még a kínhalál is jobb lenne~
*Még maga sem tudja merre tart, egyelőre csak abban biztos, hogy mindenképpen szeretné látni a tengert.
Ahogy besötétedik letelepedik egy fa tövében, megpróbál valamennyit aludni, majd amint magához tér reggel, folytatja az útját.*



371. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-08 19:48:53
 ÚJ
>Villámkardú Zaras avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165

Játékstílus: Vakmerő

//Már az erdőben//

* Ő maga is érzi már, liheg, kezd kifulladni, de még jobban bírja, mint a komolyabban felvértezett lovag. Hát igen, ez a hátránya a nehéz páncélnak.
Kardja végül betalál, Eran hónaljába fúródik.
~ Miért nem hárított? ~
Fogan meg a gondolat Zaras fejében. Mindazonáltal nem gátolja meg az eldőlést. A férfi teste hangosan, acéllemezek összecsapódásának kíséretében ütközik a földdel. A kardot kispriccelő vér társaságában rántja ki a szerencsétlen hónaljából. Már csak percei lehetnek a szerencsétlennek; szenvedéssel teli percei. Ez pedig olyasvalami, amire egy kardforgató se lenne büszke. Nem, nem a halál az, ami elszomorító, hanem az, hogy nem egyetlen, tiszta, gyors szúrással vet véget ellenfele életének. Kardjait félredobva tőréért nyúl, s Eran jobb oldalához térdel. *
- Jól küzdöttél, Eran Fella'h. Segítek neked az Ősök ölelésébe jutni. Nem fog fájni, bízz bennem.
* Mondja haldokló ellenfelének, miközben amennyire tudja, a tőrt a páncél illesztésénél Eran szívéhez irányítja, és egy erős, precíz mozdulattal véget vet az ember életének. Ezután már nem szenved, élettelen teste mozdulatlanul hever a földön, nem kis vértócsában.
Ezek után Zaras letörli pengéit, elveszi Eran földre ejtett kardját, meg minden e világi tulajdonát s a fekete paripához lépve rápakolja. Ezután már csak az ember maga van hátra. Megszenved vele, de végül felkerül rá az is. Nem hagyhatja csak így itt, el kell temesse, ez pedig nem a legjobb hely rá. Még ha Worenth és a többiek nem is lesznek boldogok tőle, Synmira határában tervezi elföldelni a szerencsétlent, hazafelé veszi hát az irányt. *
~ Haza... ~


370. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-08 09:21:09
 ÚJ
>Ambroggio Duarrte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Vakmerő

*Az út legnagyobb részét a szántóföldek mentén tette meg, egy idő után azonban így is, úgy is az erdő felé kanyarodik az ösvény. Nem mintha bánná. Az igazat megvallva szívesen betervezne egy jó kis vadászatot is valamikor. Régebben gyakorta hódolt ennek az időtöltésnek. A szórakozás mellett remek alkalom arra is, hogy kapcsolatokat építsen, hasznos kis pletykákat tudjon meg. Mert ugye a közhiedelemmel ellentétben a férfiemberek épp olyan szószátyárok, mint a fehérnép. Ha folyik némi bor is, akkor meg pláne.*


369. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-07 23:37:49
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

*Elhagyja a mágustoronyt. Lassú, óvatos léptekkel átmegy a furcsa hídon, majd ha egyszer sikeresen kijutott felül a lovára, és a mágikus gyertyának köszönhetően már indul is vissza Thargarod felé szélsebesen.
A mocsár veszélyes vidékeit már ismeri, nem téved el, és nem süllyed el a zavarosban. Jó kérdés lehet miért helyezték ide a varázstudók a mágikus tornyukat, bár ha ennyire szeretik a magányt ő inkább azt furcsállja, hogy olyan sok ideig a kikötőben volt ez a csodálatos behemót.
A mocsár barátságtalan vidékét a puszták követik. Nem szebb, nem kedvesebb de legalább biztonságosabb. Noha itt is belezuhanhat valami istentelen gödörbe, ha óvatlan, vagy ha fáradt az ember. A városőr pedig lassan, de biztosan kezd fáradni. Lova láthatóan élvezi, hogy bármennyit is száguldanak, bármekkora sebességgel, az neki meg se kottyan. Különös élmény lehet, szinte sajnálja, hogy vele ugyanez nem fog működni, ha csak nem vesz a nyakába egy tündért, és nem kezd el nyeríteni.
Végül eljut ahhoz a bizonyos erdőséghez is, és itt már érzi, lassan átlépi a Tharg területek határát. Ha az első két vidék kellemetlen volt akkor ez maga a kénköves, állatbundás, barbár alvilág. Sok mindent mondana rá, de ahogy elkezdi felsorolni az értékeket amik hiányoznak a vashegyiekből egyre másra kénytelen őket hozzámérni saját feletteseihez, meg az Artheniori polgárokhoz, és az összevetés mindjárt kellemetlenné válik számára. Újra és újra visszakanyarodik egy fájdalmas gondolathoz, aminek talán sosem lett volna szabad benne megfogannia.*


368. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-07 16:12:39
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Már az erdőben//

* Bizony, a fáradtság nagy úr, ha Teysus nagyúr jónak látja, hogy nem látja jónak megsegíteni a segítségre szoruló férfit. S még mindig úgy néz ki, hogy nem látja jónak, így bár a lovag tudja, hogy egy esetleges szúrás fájdalmasabb, mint még egy kis megerőltetés, mégsem tudja magát rászánni, hogy erejének külső határvonalától számított öt méteres távolságán kívülről nyerjen energiát. Azaz fizikai korlátok szabnak gátat mozgásának, s esetünkben ironikus módon a saját testének fáradtsága miatt nem tudja megmozdítani önnön testét.
~ Egy moccanást se tovább,
Ütött a végső órám. ~ Ha valóban megtörténik az a szúrás Zaras részéről, akkor pontos találatot könyvelhet el magának az elf, ugyanis a lovag meg nem mozdul. Csak felkiált egy rövid ideig, mikor a penge átfúrja magát a bőrőn, majd a húson. De tényleg nem bírja tovább szusszal, így hát kidől, mint az üres krumplis-zsák, egyenesen a földnek útközve - mivel a gravitáció ezt diktálja. *

A hozzászólás írója (Eran Fellaa'h) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.07 16:13:10


367. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-07 09:24:16
 ÚJ
>Villámkardú Zaras avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165

Játékstílus: Vakmerő

//Már az erdőben//

* Nem meglepő, hogy a helyzet változatlanul Zaras felé dönti a mérleget minden tekintetben. Valószínűleg már fáradni is elkezdett abban a páncélban ellenfele.
Az egyszerű csapások pajzsot találnak, de ennél komolyabb célja nem is volt. A távolság helyett most a vakfoltból való támadásra játszik, ezért az első adandó alkalommal lép ki oldalra, Eran háta mögé, hogy aztán kardját a fegyverforgató jobb hónaljába döfje. Már kezdi egy kicsit bosszantani a makacsul ellenálló férfi... De hát ilyen ez. Remélhetőleg most már a végjáték következik. *


366. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-06 19:26:12
 ÚJ
>Meryth Nemaw avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A messze pusztaság helyét égbe nyúló fák, sűrű aljnövényzet és egy keskeny erdei ösvény veszi át. Egy erdésztől kért útbaigazítást néhány csengő aranyért cserébe, és már úton is van, egyenesen a kikötő felé. Még szerencse, hogy néhány hatja, hogy felmelegedett az idő, és hosszú estélyi ruháját térdig érő organza szoknyára cserélte. A bokrok ugyan kiszaggathatják a harisnyáját, valószínűleg ki is fogják, de ez a legkisebb gondja. Harisnyát még a fekete piacon is árulnak, úgyhogy azt a kikötőben is tud szerezni, ahol felvetette fejét az alvilág.
Kis, fekete bőrtarisznyáját szorosan magához öleli, ebben van minden értéke. A pénze, váltás ruha hidegebb időre és a drága legyezője, amihez még sajnos nem tapad vér. De alig várja, hogy kipróbálja éles helyzetben. Hangos roppanással adják meg magukat a száraz faágak az acélbetétes bakancsnak. Túl hangos roppanással. Nem titok, hogy erre jár, most kivételesen nem menekül senkitől, de nem szeret feltűnést kelteni. Egy sötét, számára ismeretlen erdő túl sok veszélyt rejthet a számára. Szeretné minél hamarabb elérni a dokkokat, onnan már csak pár perc, hogy találjon egy fogadót, és végre kinyújtóztathatja karcsó, ám egyre sajgóbb tagjait.*


365. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-06 02:22:37
 ÚJ
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Az éjszakai erdő már egészen jó barátja. A fák mögül előzajló neszezések, az éjszakai állatok motoszkálása már régóta nem tölti el aggodalommal vagy félelemmel. Megváltozott a vidék, pedig régen járt erre, de kétségtelen hogy valami furcsaság történt... Persze ha igazak a pletykák a fellegekben parádézó hatalmasságokról, akkor már semmin sem lepődik meg. Ez a világ már nem az ő világa, már nagyon régóta nem, de egymagában nem tud mit tenni ellene. Talán neki is változnia kellene, ha valami értelmet akar találni még az életében... Vajon maradtak még az alkony erdejében? Vajon létezik még az az átokverte város valahol, aminek a partján annak idején felébredt? Vajon számít ez még bármit is, ebben a hanyatló, önmagába roskadó világban? Csupán annyit, mint önnön élete. Szerencsére rövidebb már az út Artheniorba így nem tud túlságosan elmerülni ezekben a kérdésekben.*


364. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-03 21:15:50
 ÚJ
>Jarahn Mezier avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Gyí, paci paripa,
nem messze van Arthenior,
Odaérünk délre,
libapecsenyére.
Így vágtat a katona,
Otthon várja a szalonna,
Meg sonka és a bor,
Az asszony elporol.
Nem mintha Jarahn esetében lenne asszonyról szó, de talán kicserélhetjük egy, az Őrséghez inkább illő dalocskára:
Otthon vár a jelentés,
Meg a hormontúltengés,
Nincs más hátra csupán egy,
Minden út a Barakkba vezet.
Vagyis a mondás így tartja,
A kantinban ott a disznó tarja.
Persze, nem a hadnagy képében,
Azt nem úszná meg épségben,
Ha ezt a képébe mondaná,
Magánzárka fogadná.
Vagy valami ilyesmi,
Ideje lesz sietni. *


363. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-02 14:34:54
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Már az erdőben//

* A változatosság kedvéért Zaras ismét hárítani tudja a felé irányuló támadást, majd egy pillanat múlva már ellentámadásba is kezd. A lovag pedig mit tud tenni, egyszerűen feljebb emeli a pajzsot. Várható volt valami ilyesmi támadás, mert bár nem ért a két kardos harcmodorhoz, de az nyilvánvaló, hogy két kardra is kell figyelni. Ez pedig nem mindig könnyű ugyan, de nem teljesen lehetetlen, ha az embernek két keze van, így maga is két dologgal - esetünkben karddal és pajzzsal - tud védekezni, illetve két szemmel is adotta meg az a jó Teysus a lanawiniakat... Vagyis nem biztos, hogy ő tette, de igazából teljesen mindegy. Bármit is tett, ő bizony egy isten, így tisztelni kell őt. A többi istent is tiszteli egy kicsit, de az ő tanításaikat értelmetlen túlzásoknak tartja, így választotta ugyan a legigazságosabb, legegyedibb istent, Teysust. Most is épp hozzá imádkozik addig a pár pillanatig, amíg van ideje legalább levegőt venni. Mert, hogy a pajzs felemelése után nem tervez egyelőre többet, inkább kivár.
~ Teysus! Ha létezel egyáltalán, kérlek küldj jelet, hogy legyen mibe kapaszkodnom... Mert így... ~ Érzi már egy ideje, hogy teljesen lehetetlen ez a küzdelem. De nem akarja feladni, mert az szégyenletes döntés volna... Ó, de a halál sem a legjobb dolog éppenséggel. Fél tőle, nem akar még meghalni. *


362. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-02 13:29:41
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

*Elindult. A gyertya hatalma érződik az állaton és a ló patái már dobognak is elfelé. Leanda és a Thargok bottal üthetik a nyomát, csak épp még vissza kell térnie. Nem tudja miért érzi úgy, hogy tilosban jár, talán nem is jár arrafelé, de ez az érzés számára lényegtelen. Ismét ott tartanak, hogy neki mennie kell, neki lehetősége van rá, hogy elmenjen és neki van egy célja amit talán most talán később, de teljesíteni kéne.*


361. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-02-28 23:07:22
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

~ Hű milyen fenséges volt.~
*Még mindig érzi azt a csodálatos ízt, ami szó szerint végig járta Aria egész testét. Bal tenyerét ráteszi a hasára, majd végig nyalja a száját. Közben egy kicsit még gyönyörködik abban a koponyában.*
~ Ígérem sosem foglak elfelejteni, ó én Asirám!~
*Egy kedves mosoly húzódik arcára, hiszen ennyi tiszteletet tényleg megad az áldozatának, jobban mondva az áldozatainak, hiszen egytől egyig, mind mind különlegesek voltak. Ezt e világi lény úgy sem tudja elképzelni, de jól van is ez így.

No de ideje visszaváltozni, hiszen, még nem tette meg. Szerencsére nincs sehol senki a közelben, így nyugodtan megteheti. Az aura szép lassan szétfoszlik a gazdatestről és ismét elf alakban van jelen. Sajnos ez nem egy gyors folyamat, emiatt nagyon kell vigyáznia magára, nehogy ekkor kerüljön valakivel szembe.

Illetve még a prédájához visszatérve egy szó erejéig. Tyilaria, természetesen nem ugyanott szórta szét Asira maradványait, hanem egészen más út, hiszen nem igen akarna magyarázatot adni a doktornak, ha netalántán összefutnának. Am azon tényleg meglepődik, hogy egyedül hagyta, de az ilyen dolgok sosem izgatták a leányzót.*




1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3188-3207