Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 17:37:01
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon csak nézi, ahogy kezét a köpenyébe törli a lány.* ~Tiszta Akheel! Ő volt még ilyen!~ *Azonban úgy véli, jobb ha most inkább nem szólal meg, mert az asszonyállatok haragja rosszabb tud lenni minden mérgesgombánál. Learon ruhája sem teljesen patyolattiszta, de azért nem is saras, csak az alja. Erre vigyázni szokott. Van is neki két váltás utazóköpenye, ha az egyik összekoszolódna.*
-Hát, ez igaz! *Válaszol sokatmondóan és az almacsutkát lerakja maga mellé. Szüksége van a magjaira, így nem dobja el felelőtlenül.*
-Akkor gondolom ma már nem tervezünk semmit csinálni a főzésen, sütésen kívül. Vagy önnek van valami terve még mára? Esetleg amíg én kitakarítok otthol? *Nem gondolná, hogy Selesre bízza a takarítást, hiszen az eléggé megalázó munka lenne, így feldobja ezt a lehetőséget, hátha a nőnek egyéb dolgai is akadnak abban az időben, sötétedésig, vagy akár az után is. A lényeg, hogy reggelre legyen ott, ahol lennie kell. Közben elgondolkodik.*
-Normális esetben nem akartam felajánlani, de ha már ilyen jól elbeszélgettünk, szeretne a házamban aludni?
*A végén nagyon felviszi a kérdő hangsúlyt, hogy még véletlenül se hangozzék kijelentésnek, és ne gondolja a lány, hogy ezt is elvárja a férfi a jövőbeni fizetésért.*



1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 17:24:09
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

*Miután a gombák a kis kosárba kerülnek, Seles összekoszolt tenyerére pillant, és unottan a köpenyébe törli. A másik, tisztán maradt kezével folytatja az almaevést. ~ Látott ez a köpeny már rosszabbat is, mit számít? ~ A gazda már szinte úgy viselkedik, mint azok a furcsa borászok. A gomba természetes, hogy saras, a köpenynek sem lesz nagy baja tőle. ~ Egy kis kosz nem árt senkinek. ~ Vándorként már hozzászokott, hogy nem lehet olyan tiszta, mint egy nemesi család, ha egyszer nincs víz a közelben éppen, amiben megmosdhat. Igénytelen nem volt, sőt, nagyon igyekezett, hogy ne keltsen rosszabb benyomást, mint bárki városlakó. De az erdőben kosz van, és aki benne él, az ne várja, hogy tiszta legyen.*
- Köszönöm, de tisztán tudom tartani a ruhámat, nem kell kimosnia. *Sokatmondó, feddő pillantást vet Learonra.* ~ Észrevettem ám ezt az elszólást! ~ Sok mindentől meghalhatunk. *Teszi hozzá mellékesen, pillantását körbehordozva az árnyékos, rejtekhelyekkel teli erdőn.* De ettől már nem. *Kinyújtóztatja a lábait a bakon, és tovább eszi az almát.*


1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 17:03:48
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon a bakról nézi, ahogy a lány szépen elvonul a fák közé.* ~Na fene? Meghajtotta vajon a sajt meg az alma? Ilyen gyorsan?~ *Meg is állítja az állatseregletet, nehogy a végén túlmenjenek míg Seles a dolgát végzi. Aztán ahogy kiderül számára, hogy a nő csak gombászik, egyből el is vigyorodik saját magán és a nyakát nyújtogatja amint a lány hajolgatni kezd a gombákért.* ~Az már biztos, hogy szép darab!~ *Aztán mikor visszatér az étellel, Learon hátra nyúl a szekéren és egy apró kis kosarat vesz elő.*
-Ebbe rakd! Nincs kedvem ruhát mosni! *Mondja a lánynak, de addigra már bele is pakolta a köpenyébe a nyilvánvalóan saras gombákat.* ~Na mindegy!~
-Remek! *Ezzel már nyújtja is a kezét, hogy felsegítse a lányt, és ha mindezzel megvan, már indítja is a nyájat, és Seles kezébe nyomja a kosarat.*
-Csak nem viheted végig a köpenyedben! *Ha mindezzel készen vannak, már baktatnak is tovább az úton. A Sajt-mester kivesz egy gombát és közelebbről is megnézi magának, hogy ismeri-e.* ~Jó, ez biztos ehető. Nem fogunk meghalni, ami egész jó dolog!~ *Visszadobja a gombát a többihez, beletörli a kezét egy rongyba és nézelődik tovább az úton, nehogy meglepje őket valami.*



1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 16:51:25
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

*Selesnek mondani sem kell. Miután meghallgatta a derűs férfit, azonnal leugrik a bakról, és lassan és óvatosan, nehogy megrúgja őket, átvág a szekér mellett vonuló, bégető és mekegő állatseregen. Bár nem tűnik úgy, mintha az almájára vágynának, annyira fontos neki a néhány jó falat, hogy magasba emelje a gyümölcsöt, mielőtt valamelyik állatnak eszébe jutna kikapni a kezéből. Az út szélén a fák tövében kezd keresgélni. Ismeri ezt a környéket, és nemrégiben csapadék is lehetett, mert a föld most elég nedves ahhoz, hogy gomba teremjen rajta. Egy kicsit kotorászik, beles néhány mohás kő és fadarab alá. ~ A moha jó hely, nedves, itt érdemes kutakodni. ~ Nem is tart sokáig, hogy leljen néhány eldugott kalapos gombát. ~ Pereszke. ~ Jut eszébe a neve hirtelen, de abban egészen biztos, hogy ehető: az ellenpárja, amellyel össze lehet keverni, fodros szélű, rossz szagú. Mivel nincs kosara, és zsákja a szekéren van, köpenyébe rejti őket, úgy indul velük vissza széles mosollyal.*
-Azt hiszem, már mindenkünk megvan egy jó pitéhez. *Learonnak büszkén mutatja a gyűjtést.*


1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 15:48:27
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon örömmel vigyorog a lányra ahogy az beleharap az ételekbe. Nem tudja leplezni, hogy mennyire örül, hiszen egy pásztornak, földművesnek az a legnagyobb dolog, ha az étkei ízlenek az embereknek.*
-Bőkezű? Ugyan már! *Vesz elő magának is egy újabb almát.*
-Semmiség az egész. Ha van, akkor adni kell, ez egy alapelv, amit igyekszik betartani az ember. *Valójában még anyja verte bele ezt gyermekkorában, aki azt is tanította, hogy minél többet a valaki annak annyival több lesz. Ez persze csak jelképes dolog, meg az ember máshol kapja vissza a bőkezűséget, de a férfi már megszokásból is osztogatja az ételét. Ezek ugyanis olyan csemegék, amikből napról napra egyre több van a szekerén. A sajtot már ő egyedül meg sem tudja enni, ennyi kecskére valót…*
-Remélem az enyém megfelelő lesz! *Nem lankad a vigyora, és a pite említésére, hiába nem éhes, mégis összefut a szájában a nyál.*
-Hogy sós? Hallottam már ugyan, de nem ettem olyat. Majd, ha hazaérünk, akkor kipróbáljuk a kemencét! *Arról nem tesz említést, hogy előtte fát kell vágni, hogy legyen valami tüzelő meg miegyéb. Majd, ha odaérnek, foglalkozik ilyesmivel.*
-Gombát nem tudok adni, de ha tud szedni az erdőben, akkor áldásom rá! *Reméli, hogy ezzel nem ásta meg a saját sírját. Lehet, hogy a lány nem is ért azokhoz annyira, aztán majd megmérgezi.* ~Lesz, ami lesz! Ne aggódjunk ezen! Ha én meghalok, hát ő is, ezen ne múljon!~



1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 15:31:38
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

- Hálásan köszönöm! *Mondja szerényen Seles.* Ez megteszi, még sok is, igazán bőkezű! *Teszi hozzá, mikor Learon sorra adja neki a különféle ételeket.*
*Túlteszi magát zavarán, és lelkesen nyújtja a kezét az ennivalóért. Ezt a finom csemegét nem tudja visszautasítani, már olyan rég látott rendes kenyeret, hogy idejét se tudta. Egyből neki is lát a falatozásnak, mindennek nagyon jó íze van.*
- Nagyon finom! *Mosolyog, és egy kicsit jobban is érzi magát, mint azelőtt. Még arra is erőfeszítést tesz, hogy felidézze receptjeit abból az időből, mikor saját háztartást vezetett.* A zöldségleves is igazán jó csemege tud lenni, ha megfelelően készítik el. *Ismeri be.* Nem tudom, tudta-e, de például a pite is lehet főétel! Gyümölcsből is elkészítheti, ahogy a többség szokta, desszertnek, de ha összeillő zöldségeket kever bele, és esetleg egy kis gombát és sajtot is hozzátesz, mennyei finom tud lenni sósan is. Hidegen is eheti, melegen is, ahogy szeretné. Rég készítettem, kemence kellene hozzá, az meg ugye... *Körbemutat.* De hálám jeléül majd feltétlenül megpróbálkozom vele, ha megérkezünk.


1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 14:58:19
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon igazából minél előbb el akar jutni birtokára, így mikor a lány a Sajt-mester kérdésére válaszolva elmondja, hogy éhes, a férfi elkezd kutakodni a szekerén és csakhamar almát vesz elő. Olyat, amit előzőleg evett, valamint sajtot, és kovásztalankenyeret. Ez van neki, hiszen ilyet tud sütni az út szélén, vagy bárhol ahol éppen éhes lesz.*
-Mit szólna ahhoz, hogy most eszik hideget és amikor elérünk hozzám, főzünk egy jó zöldséglevest. Higgye el nagyon finomat tudok főzni! *Mosolyog a lányra, miközben a kezébe nyomja az ételeket. Nem sok, de addig amíg elérnek a földekre elég.*
-Nem baj, ha kér, nekem elhiheti, hiszen van elég, csak nem akarok megállni, hiszen nemsokára hazaérünk! Addig meg jó étvágyat!
*Közben gyorsan végig nézi állatait, akit nyugodtan baktatnak a szekér mellett és előtt. Néha próbál lemaradni egy juh, de azt a kutya gyorsan visszaterelgeti.*
-Ha van valami más étel ötlete én azt is szívesen veszem, de nem terjed ki olyan a főzőtudományom. Többnyire hideget szoktam enni. *Se ideje, se alapanyaga nincsen nagyon főzni. Jó tejföl, sajt és gyümölcs pedig lecsúszik, nincs vele vesződség.*



1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 14:46:20
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

*Selesben nem is tudatosul, hogy az étel látványától jutott eszébe a téma, és hogy már órák óta nem evett egy falatot sem. Az előző kifogott hal emléke már egy fél napos csupán.*
~ Sajnálom a dolgot, de a gyomrom nem bánja. ~
*Ő vadászik, bár mindig csak annyit, amennyit muszáj, és sok olyat ismer, akik hasonlóan tesznek. A számkivetettek, legyenek akár önkéntesen vagy külső okból azok, nem élnek egyszerű életet. Ha a fákról tudta gyomrát megtölteni, akkor így tesz, ha pedig egy arra kóborló nyulat lőhet le, nem tudja megállni azt sem. Hálásan néz Learonra.*
-Én nem akartam kérni, jó uram... Olyan jót beszélgettünk, hogy szinte észre se vettem. De... *Kicsit kellemetlenül érzi magát, hogy kérje, de éhesnek ahhoz, hogy ne örüljön neki mégis.*


1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-25 08:21:51
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon ennek szöges ellentétje, hiszen általában még a legveszélyesebb alakkal is leáll beszélgetni széles vigyorral az arcán, aminek meg is lett az eredménye azzal a horpadással a koponyáján, lebénult, majd újra működő karjával és az időjárásváltozásokra fájduló hátával. Azonban, mivel eddig mindig mindene rendbejött többé kevésbé, nem hajlandó változtatni ezen hozáállásán.*
-Kár, pedig a békák igen aranyos lények. No nem az erdeiek. Azoktól kiver a víz, mert mérgezők. Egyszer olvastam, hogy egy egész nyájat ölt meg két ilyen béka, mert beleestek egy itatóba. Ha ez igaz, hát kerüljön el engem mindegyik erdei béka! *Ezután csak hallgatja a lányt, és egyre inkább az az érzése támad, hogy azért beszélgetnek itt békákról, nyulakról, szalonnákról, mert Seles egyszerűen éhes. A pásztor nemrég rágcsált el egy almát, az neki elég lenne a nap végéig, lévén, hogy nem egy nagy evő, de a tisztesség megkívánja, hogy megkérdezze a nőtől, hogy amaz akar-e enni.*
-Tévednék, vagy Kegyed szeretne enni? Pörköltöt nem igazán tudok főzni, nálam csak zöldségek vannak. Nagyon ritkán eszem húst, gondolom, érthető okokból. *Biccent állatai felé. Persze, ha egyikük végelgyengülésben kimúlik akkor azt nem hagyja az út szélén, hanem megeszi. Ez egy értelmes egyezség volt anno a kecskéivel.*
-Nem tudok szalonnát varázsolni, de körtét, almát, diót igen. *Valószínűleg mást is, de most csak ezek jutottak az eszébe.*
-A vadászatot nem javaslom, hiszen ez Kagan Vezér földje még, ő pedig a Szellemek vigyázzanak ezen bölcsességéért rá, tiltja idegeneknek a zsákmányejtést!



1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-24 20:46:57
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

*Seles általában jól megérzi, kiben bízhat és kiben nem, habár még így is többször esik abba a hibába, hogy óvatos azzal, akivel nem feltétlenül kellene. Addig jó. Ellenkező esetben még tényleg baja esne. De a férfi társasága nem zavarja - valahogy evidens számára, hogy nem fog neki ártani. Abban viszont egészen biztos, hogy ha bajba kerülnének, Learon sem lenne tehetetlen.*
- Nem, a béka csúszós volt és nyálkás, és kiesett a kezemből. Olyan gusztustalan volt, hogy többé a közelükbe sem mentem. Sajnálom, ha csalódást okoztam. *Kacag. Őszinte meglepetés tükröződik az arcán az információ hallatára.* Bevallom, valahol reménykedtem, hogy így védekezel, ha megtámadnak. *Kezével lendületes mozdulatot tesz, amely a legkevésbé sem hasonlít arra, ahogy Learon az előbb varázsolt.* Huss, és már béka is az ellenfél! Vagy nyúl, és pörköltöt készítünk belőle. *Felé fordul megint, bizalmasabban, mint az előbb.* Egészen... egészen biztos vagy benne, hogy nem tudsz átváltoztatni senkit? És semmit? Esetleg egy darab fából szalonnát?


1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-24 08:16:33
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon ebből a bizalmatlanságból semmit nem lát, sőt a lány szerinte még óvatlan is, hiszen bármikor meg tudná támadni itt az erdőben, a bakon. Elég lenne egyetlen ütés a tarkójára, és be tudná rángatni az erdőbe, hogy azt tegyen vele, amit csak akar. Szerencsére azonban semmi ilyesmi nincs a fejében, csak bárgyún vigyorog a lányra ahogyan eddig. A tapsra mg szélesebb lesz a vigyora, hiszen egy ideig mutatványosokkal utazott, és régebben terve volt, hogy bűvészkedni fog a mágiával, ha a paraszti lét nem sikerül neki. Élete azonban nem arra az útra sodorta tovább, de még mindig jóleső hallania ezt.*
-Hát, remélem, hogy azok a bizonyos vaddisznók is megtalálják és esznek majd belőle. Úgyis megcsappant erre a vadállomány. *Mondja ezt már csak úgy magának. A békás varázslós dolgon felnevet, de úgy igazán, hangosan.*
-Én nem ismerek ilyen varázslatot, pedig néha igazán hasznos tudna lenni! *Aztán elővesz két almát a szekérről és folytatja a beszélgetést.*
-És, sikerült visszaváltoztatni? *Nagyot harap a gyümölcsből, elrágcsálja, lenyeli.*
-Nagyon szerencsés lehet az a béka, akit ilyen bájos hölgy csókolgat! Lennék a helyében! *Nevetgél a saját viccén.*



1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-23 16:25:30
 ÚJ
>Dhorhunli Norfu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Bányászok//

*Dhorhunli visszatér a megpakolt kordéval, amit indulás előtt letakart egy amolyan ponyvafélével.*
~Mégse legyen már szem előtt.~
*Bár szent meggyőződése, hogy egy élelmiszeres kordétól az útonállók találnának csábítóbb célpontot is, de nem akarta a törpe kísérteni a sorsot.*
~Mondjuk lehet, hogy egyeseket éppen azért vonzana, mert le van takarva, így feltételezik, hogy értékes a rakomány.~
*Az időjárási viszontagságoktól mindenképpen letakarva kell szállítani az élelmet, mert ha elered az eső, a kenyér szétázik, és másnak sem használ.
Társai éppen fanyüvő funkcióra váltottak.*
-Zhaggur, Kraegan! *kurjant oda nekik, és meglengeti a levegőbe vaskos karját.* -Ide nézzetek, miket hoztam!
*Behemótot megállítja, majd lekászálódik a kordé bakjáról, hátramegy és lerántja a leplet.*
-Hús, kolompér, hagyma, kenyér, némi zöldség.
*Kotorászni kezd köztük, majd három kisebb zsákocskát vesz elő.*
-Só, bors, fűszerpaprika.
*Ha társai megnézik a rakományt láthatják, hogy pár hatig ellesznek belőle.*
-Volt egy falu, a neve Kalácsfalva. Onnan mentem tovább egy Sziritán nevű, dúsgazdag faluba. Odáig lettél volna érte, Zhaggur cimborám! *mondja szarkasztikusan.* -Képzeld... szinte mindenki hiéna! *Azaz ugye kufár.* -Van amúgy több falu is, de nem jártam mindbe, hanem olyat kerestem, ahol minden megvan egy helyen. Ám... csákányt nem hoztam, mert drága volt, és nem tudtam alkudni belőle. Kemények a Sziritáni kufárok, mint a dió! Szóval csákányt majd nézek máshol, mondjuk Kalácsfalván, de visszafelé menet már nem akartam megállni, gondoltam a rakomány érjen célhoz elsősorban. *pillant a kordéra.* -Az utam biztonságos volt egyébként. El kell tárolnunk az élelmet. *néz társaira, választ várva, hiszen ők már jobban ismerik a terepet. Utána meg segít a munkálatokban, ha kell.*


1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-23 03:15:28
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

*Seles elgondolkodik egy pillanatra. Még mindig tökéletesen emlékszik a haramiák arcára, akik az éjszaka leple alatt felgyújtották otthonát, és bár a hosszú vándorévek alatt megtanulta, hogy nem minden ember gonosz, a félelem még most sem ismeretlen számára. Elbújni egészen biztosan nem fog senki elől - ezért visel fegyvert -, de a félelem még mindig megvan benne, bizalmatlanság formájában újra és újra előbukkan, és nem hagyja nyugodni.*
-A vadaknak jó a szimata, és megtalálják az embert, ha nem elég ügyes. *Mondja halkan Learonnak, és szemével követi, miközben a maggal játszadozik. Nem tudja leplezni az ámulatát, mikor kikel a makk. Megtapsolja a férfit.*
-A varázslás remek dolog, ha ilyen szép tetteket lehet vele végrehajtani. Valakinek majd egyszer árnyat ad az a fa. *Jegyzi meg.* Ritkán látok igazi varázslatot, de ez nagyon tetszett. A falunkban a lányok azt mesélték, hogy a varázslók békává tudják változtatni a fiúkat, sőt, rá akartak beszélni, hogy ha megfogok egyet, azonnal visszaváltozik. *Nevet fel.*


1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-22 20:10:05
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon maga is szereti az erdőt. Régen, amikor még nem volt saját nyája, hanem apjáé volt, vagy amikor éppen egész nyáját testvéreire tudta bízni, gyakran sétálgatott a lombos fák között és gombászott, vagy bogyót gyűjtött. Ugyan ezen tudása már megkopott, és nem igazán tudna teljes bizalommal megenni egy erdei gombát, de azért továbbra is nagyon szereti az ilyen tájakat, így csatlakozik a merengésben a lányhoz.* ~Örülök, hogy ilyen természetközeli társat sikerült találnom. Az ilyen legalább megérti az élet csodáját, nem úgy mint a szürke kőházakban lakó falusiak!~
-De. Valóban bámulatos, ha az ember jobban szemügyre veszi és nem csak elhalad mellette. *Az elrejtőzésre felhúzza a szemöldökét.*
-Mégis mi elől kéne elrejtezni? Mondjuk, nekem az állatokkal, meg ezzel a böhöm nagy szekérrel azért bajosabb lenne! *Próbál egy gyenge viccet is beiktatni a beszélgetésbe.*
-Egy jól karbantartó erdő sokakat el tud látni élelemmel, tudja? Ezért tisztelem a fákat. Ők az élő természetszellemek között az egyik legfontosabbak. *Ekkor leugrik a bakról, és erszényébe nyúlva egy makkot vesz ki belőle. Egész csomót gyűjtött még a múltkorában, mert az volt a terve, hogy elszórja őket az erdőben, az út szélén, hogy több élelem legyen erre az utazóknak, és hogy talán később ő szedhesse fel, ugyanis nagyon szereti. Az egyik ilyen magot elülteti a földbe, és varázslásba kezd. Már többször is sikerült neki, hát reméli most sem hagyja cserben a tudása. Ha sikerül, úgy szép nagy fa kerekedik a makkból, és úgy elégedetten ül vissza a bakra, ha nem, úgy csalódottan tér vissza helyére és indítja újra a jószágokat.*


A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására pillanatok alatt emberöltőnyi korú fát növeszt egy elvetett magból.

1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-22 15:56:21
 ÚJ
>Zhaggur Khaziir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Bányászok//

*Csak bólogat a másik fűrészes beszerzésére, mivel tényleg kelleni fog. Ami azt illeti jó sok fa is, így valószínű, hogy a bánya környékét szépen le fogják pucolni. Ennek stratégiai előnyei is vannak, hiszen ha belátják a bánya bejáratát, akkor jobban tudnak majd védekezni egy esetleges támadás során.*
- Igen jó sok fog kelleni. Ha majd megvan az alátámasztás, akkor ki kell majd alakítanunk egy kisebb tárnát raktárnak, hogy az élelmet és a talált érceket el tudjuk helyezni ott. *Morogja majd csap egy nagyot, hogy haladjanak is a munkával.*
- Jó lenne, ha sok vasat találnánk, mert a kincstárnak kell egy vastag és kikezdhetetlen fém ajtó, amely megóv minket az ellenségeinktől. *Habár nincsenek még ellenségeik, de Zhaggur elég paranoiás és ezért még azt is el tudja képzelni, hogy valamely törpe társuk fogja kirabolni őket. A kapzsiság és rosszindulat, amely benne dolgozik alapvetően táplálja ezt az elképzelést.*
- Szép bizony. *Fűzi halkan hozzá.* Csináljuk meg ma az alátámasztásokat. holnap már csak legyen a dolgunk beilleszteni. *Néz szúrósan a másikra.*
- Tudom tudom, hogy mit mondtam, meg se szólalj. De majd megőrülök, hogy a barlangot feltárjam, és ezért akarom sürgetni a dolgokat. *Tovább vágja a fát, amely így egy hatalmas puffanással megadja magát és kidől.*
- Fogd meg és forgasd be balra. *Mutatja az irányt.* - Kezdjük el szétvágni és gerendákká alakítani, hogy könnyebben tudjuk behordani a barlangba. *Nem lenne tanácsos, most ilyen nehéz faanyagot becipelni. Inkább helyben feldolgozni érdemesebb. Majd megragadja a fejszét és elkezdi felvagdosni a hasadás mentén. Csak most veszi elő a másik bejegyeztetési ötletét. Nem örül neki, nagyon nem, hiszen így magukra vonják a figyelmet, amelyet ő nem szeretne.*
- Majd adózni is kell? Mert akkor várhatunk még ezzel. *Fújja ki a levegőt amunka közben és sóhajt egyet komoran.*
- Egy gramm aranyat vagy kincset sem adok senkinek a javainkból! *Förmed rá a másikra, majd folytatja.*
- Ami a hegyben van az az enyém! *Jelenti ki határozottan és kategórikusan.* - Vagyis a miénk. *Javítja ki magát, végtére is van részesedése a többieknek is. Persze csak ésszerű keretek között, az elképzelése szerint.*
- Meg kéne tudni, mit jelent bejegyeztetni itt egy bányát. Küldjük el tapogatódzni kufár barátunkat. *Vigyorog cinkosan és gonoszul. Utána tovább aprítja a fát, amely lassan ketté is hasad, hogy formálható legyen végre.*
- Holnap leereszkedünk délután a tárnába.


1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-22 14:57:51
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
// Egy lépés -zárás //

*Taitos szeme felcsillan.*
-Nos, akkor legközelebb mondd meg neki, hogy őrizzen jobban!
*Vigyorog vissza, és fenyegetőleg emeli meg botját, jelezvén, hogy a tündérke most nincs bizony biztonságban. Kivéve persze, ha azt nézzük, hogy két synmirai mágus és egy amazon van jelen.*
-Viszont le kell, hogy lombozzalak.
*Néz Nanára.*
-A tündérek ugyanis képtelenek hosszasan repülni, inkább csak ugranak és siklanak. A mágia pedig itt öntudatlan, anyagi szinten van jelen, nem kell hozzá varázsolni, csak van.
*Jelenti ki a legyek repülésére vonatkoztatott teóriája védelmében a fentieket.*
-No de hölgyeim, bent tágasabb!
*Tereli az ösvény felé a két vele együtt érkezőt.*
-Azt hiszem egy éve lassacskán?
*Néz a kérdésre Nellara felé, hátha az ő emlékezete pontosabb, majd a kikövezett útra lép, füttyent Ragronnak, remélvén, hogy a délután is ugyanolyan jól telik majd, mint a nap eddig.*


1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-22 14:18:16
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 837
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//

*Már-már a nyelvén van a hördülés, hogy a lány csak így nekiáll kiforgatni a holmiját. Aztán mégse szól semmit. Főleg, hogy az egésznek egyértelműen egy célja van: a nyavalyás kenőcs előkerítése.
Hát igen. Ha rendesen kente volna, ahogy az a sarlatán előírta talán mostanra már csak rossz emlék lenne ez a kínlódás. Ő viszont leginkább csak akkor használta, amikor már nem tudta figyelmen kívül hagyni a vállából lüktető sajgást. És persze az előírás alapján kímélnie is kellett volna. De hogy kendőbe felkötve hordja a karját... nagyjából három órán át bírta, de már az első minutum után a pokolba kívánta az egészet.
Amikor a lány felé fordul azzal a két ujja közt csüngő vörös izével, hirtelen nem is kapcsol. Az első gondolata, hogy a nőstényke ezúttal egy döglött mókuskölyökkel lepte meg az egér után, aztán hirtelen eszébe jut a furcsa törpe párocska a temetőből. Kíváncsi lenne, vajon az a bugris kiheverte-e már a megrázkódtatást.*
- A kabalám *vonja meg ép vállát.
Nyomkodja, morzsolgatja a fájós ízület környékét. Utálja a gondolatot, hogy ilyesmivel kell nyűglődnie. Már csak egy jó kis köszvény hiányzik, esetleg aranyér, és ha a túlvilágról figyelő nemes ősök közül esetleg valaki még nem röhögte ki magát rajta, akkor beállhat a sorba.
A szokatlan hangnemre kapja csak fel a fejét. Elsőre persze már a büszkesége miatt is a lányra villantja a fogait, de a vicsor hamar fájdalomtól görcsös félmosolyra vált.*
- De felbátorodtál, nőstényke *morogja, de engedelmeskedik a nagys'asszonynak, mert ez ugyebár a saját, jól felfogott érdeke is. Lehúzza az egyik nagy ládáról a vaskos prémet és a kandalló elé teríti a már ott lévő bőr tetejére, hogy kényelmesebb legyen. Szívesebben ül a földön. Náluk odahaza nem nagyon használtak széket ilyesmire. Esetleg néhány alacsonyabb tönköt.
Kivetkőzik az ingéből és félresöpri a fonatait, hogy az önjelölt gyógyító hozzáférjen a kezelendő tájékhoz. Leszegett fejjel várja a kenőcs érintését a bőrén, ehelyett előfutárként egy kérdést kap. A legszívesebben csak hallgatna. A válasz mégis kisomfordál az ajkai közül, mint egy szégyenletes titok.*
- Egy szörnyetegnek is lehet szíve *mondja keserűn, csendesen.* - A természet ízetlen tréfája *sóhajt, és akaratlanul is megsimítja az ujján az obszidián gyűrű helyét. Már egy ideje nem hordja. Nem azért, mert tagadni akarja, hanem mert túl sok emléket kavar fel, amiket ideje lenne már békében maga mögött hagyni.*


1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-22 02:13:46
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Learon//

*Seles mosolyogva hallgatja az ő fülének szinte már stratégiainak tűnő eszmefuttatást, de ugyanakkor mégis az köti le a legjobban, hogy beléptek az erdőbe. Ő is innen érkezett nem sokkal azelőtt, hogy találkozott a férfival, és most érdeklődő tekintetével a sudár fákat pásztázza. Tetszik neki a csönd, a levelek zörgésének zaja, és az a sok szín, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, mindegy, melyik évszakról van szó: ősszel a sárga és barna, télen a fekete és fehér, nyáron a zöld, és tavasszal a színek teljes sokasága köti le mindig.*
~ Végre otthon vagyok. ~ *Állapítja meg magában, és hirtelen csillogó szemmel néz le Learonra.*
-Olyan gyönyörű, nem igaz? A növények, az árnyas lombok, és az a sok illat... Itt valahogy mindig otthon érzem magam, elég csak belépni a fák közé. Remek hely, hogy benne éljen az ember, és bárhova el lehet rejtőzni, az ágak megvédenek... *Kicsit túlzásba vitte a rajongást az előbb, de reméli, hogy a férfi nem veszi zokon, sőt talán osztja majd a lelkesedését. ~ Elvégre a fák ugyanúgy növények, mint a jó gabona, és a kecskék ugyanúgy állatok, mint a vaddisznó. ~ Bár kicsit aggódva gondol a körülöttük vonuló jószágokra, tekintve, hogy mindenféle vadak járhatják az erdőt prédára várva.*

A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.22 02:14:38


1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-21 23:27:31
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Seles//

*Learon nem is a szőrük hasonlósága miatt mondta, hogy kecske, hanem mert éppen olyan aranyosnak tartja a lányt, mint egy mekegő jószágot, és valamiképpen hasonlóan is néz rá. Amíg vele utazik, addig ő is a nyáj, tagja, így kijár neki a simogatás és az odafigyelés.*
-Ha a vezetőjük komoly és odafigyelő, akkor szervezettek lesznek egy idő után. Itt pedig négy vezető is van, aki figyel a csapatra. Fachuta, Nayka én és a kos. Persze mindegyikünk máshogy terel, de együtt már nagyon könnyen mozgathatók lesznek. *Elgondolkodik, hogy a kosnak is kéne valami név, hiszen már látja, hogy az állat igen jelentős szerepet fog betölteni a csapatban, ha mást nem, hát azt, hogy az egyetlen hím a sok bárány között, és már ezért is kijár neki a tisztelet.*
-Igen. Pont olyanok, mint egy nagy család. Ha megismered majd őket, egyenként fogod tudni a jellemüket és azt, hogy melyiknek milyen szavakat, milyen mozdulatokat kell tenned, hogy könnyen irányíthasd. Sosem értettem azokat, akik megtanulják a pásztorkodást. Szerintem csak arra kell figyelni, hogy jóban légy a jószágokkal és akkor hallgatnak rád. *Megcsóválja a fejét a kérdésre.*
-Ha minden igaz, már ma odajutunk. Alszunk egy nagyot és holnap majd neki is látunk a munkának! *Közben kiérnek az ösvényre, ami elvezet majd a Learon-birtokra.*



1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-12-21 21:09:56
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//

*Mondandója végén csak csendben, félrebillentett fejjel figyeli a tűz előtt álló férfit. Meglepte, hogy így felpattant. Nyilván valami rosszat mondott, de csak azt mondta, amit gondolt. *
- Nem áltatom magam, valóban nem sokkal szolgáltál rá a bizalmamra. *Oldalával a széktámlának dől, s kezeit ölébe fekteti.* Csak lehetőséget, esélyt látok benne, és ahhoz viszont kénytelen vagyok bízni is benne. Ezáltal benned is.
*Pillantása a másik hátára szegeződik, amikor a férfi egy doboz után nyúl. Nem tudja, mit keres, de látja a rándulást. Eszébe jut a kenőcs, ami valahol a csomagjaik közt pihen. Felemelkedik a székről, a támlájánál fogva húzza maga után, hogy a polc elé állítva felálljon rá és levegye a dobozt. Szó nélkül nyomja a férfi kezébe.*
- Sok mindentől megfosztottak engem is, de ettől még nem érzem, hogy minden mindegy volna.
*Szól komolyan a hangja, ahogy elhaladva a férfi mellett a csomagokhoz lépked, hogy kikutassa a tégelyt. Miközben keresgél, egy furcsa vörös pamacs akad ujjai közé. Ijedten rántja ki kezét, majd óvatosan visszanyúl érte. Két ujja közé csippentve fordul félig a férfi felé, egy kérdő pillantással, végül inkább csak megrázza a fejét, mégsem kíváncsi rá. Visszaejti a pamacsot oda, ahonnan kihalászta. Másik csomagba túr bele, ahol szerencsére meg is leli, amit keresett, minden egyéb furcsaság nélkül. A tégelyt két kezébe fogva lép a férfi elé. Vár egy picit, hátha leveti magától az inget, de ha nem, maga adja ki a parancsot.*
- Vetkőzz! *A férfira bízza, hogy a korábban oda húzott székre, vagy az egyik állatbőrre ül a tűz elé, vagy egyáltalán elfogadja-e szűkszavú ajánlatot. Ugyanakkor nyilvánvalóan fájdalmai vannak, és a sebes kezével aligha tudja magának mégannyira sem bekenni, mint eddig. Rilkäline részéről, ez nem kegyesség, bár nyilvánvalóan nem szereti látni mások szenvedését. Pusztán megelőzi azt, ami pár perc múlva amúgy is sorra kerülne. Valószínűleg. Miközben a férfi mögé kerül, tovább kérdez.*
- Ha eldöntötted, hogy szörnyeteg vagy, miért számított az, hogy szabad levegőt lélegeztem-e Akkor, vagy sem? *Lehet, hogy ő ért félre megint valamit, így inkább rákérdez. Kharasshin eddig messze a legnehezebb kiigazodnia hosszú idő óta.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220