Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 21 (401. - 420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

420. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-18 19:37:32
 ÚJ
>Klivy Notalia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Elhagyja Amon Ruadh városát, és megy tovább az erdőben, kissé fél, hogy egyedül csatangol, s jó lenne egy társ, de szerencsére, úgy ahogy ismeri a környéket, hiszen itt kergették meg az emberek, és Notaliának sikerült megmenekülnie, hála Laornak.

De annyira nem kell emlékezetből mennie, vannak ösvények amiket tud haladni. Ha nagyon elfárad, vagy megéhezik, néhány ehető bogyót magához vesz, nem kell sok, kevéssel is tökéletesen beéri.
Közben azon agyal, hogy mi lesz vele?*
~ Most már nincs értelme visszafordulni.~
*Gondolkodik olykor olykor rajta, hogy esetleg jobb lett volna ott maradni, de fölösleges már ezen gondolkodnia.*


419. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-17 22:04:43
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

*Nem az erdő a kedvenc helye és nem az erdei séta a kedvenc elfoglaltsága. Sőt a lista elején sem szerepel egyik sem. A legrosszabb az egészben pedig az, hogy nincs itt vele minden hordárok legjobbika és legszószátyárabbika Meira, úgyhogy saját magának kell cipelnie a csomagját. Hát élet ez? Jó, ha az, akkor is milyen? Egyetlen szerencséje, hogy nincs sok cucca, meg aztán jó erőben is van, úgyhogy egész gyorsan halad. Kis szerencsével hamarosan árkon-bokron túl lesz már.*
- Merre is kell menjek? *A tájékozódás nem a legnagyobb erőssége, de némi agymunka után azért általában el szokott boldogulni. Most sincs ez másképp, irányba áll és megy.*


418. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-16 00:01:17
 ÚJ
>Aríwyen Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Önfejűen //

*Fáradtan szuszog újdonsült búvóhelyén. Hiába bizonyult gyorsan, az erőltetett tempó eléggé kifullasztotta. A torka is kiszáradt és emiatt nyelni is nehezebben tud. Ezt persze némi pihenés könnyedén orvosolhatná, de nem telik el tíz perc vagy negyed óra sem, mikor meghallja, hogy valami vagy valaki közelít. Szemei ijedten kikerekednek, lélegzetét visszafojtva vár és fülel.*
~Ennyire gyorsan nem találhatott rám!~
*A felé érkező zajokból hamar leszűri, hogy egy lovas közelít ideiglenes menedéke környékére, hát megpróbálja magát a lehető legjobban összehúzni, mintha itt sem lenne. Főleg miután az a valaki megáll és lehuppan a lóról.*
~Nem akarok visszamenni! Nem mehetek oda vissza!~
*Azt azonban még az utazó sem sejtheti, hogy az Ősök igen kedvelik a tréfát. Ki gondolná, hogy a nő, aki otthagyta gyerekeit pont egy olyan gyerekbe botolhat, akihez a közvetlen kapcsolat nem is fűzi, de közvetetten nagyon is érdekesek lehetnek egymás számára.
Aríwyen, a nagyobb biztonság kedvéért megpróbál még beljebb húzódni az üregben. Ekkor azonban igen nagy szerencsétlenségére valami gally szerűség elpattan alatta és még a kezét is megszúrja.*
- Au.
*Bosszankodik gyermeki nyíltsággal és őszinteséggel, hiszen ha nem is akart megszólalni, az ág így is bántotta és ezt nem bírta eltitkolni. Most aztán valóban rémült tekintettel mered a három pár lábra. Még szerencse, hogy a rablók és haramiák jelenlétének a lehetősége fel sem merült piciny kobakjában.*


417. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-14 23:29:57
 ÚJ
>Loka Gorthwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Önfejűen //

* A toronyból hazavezető út hosszú és fáradságos. Hosszú, mivel a nő néhányszor le- és eltéved az ösvényről valamint fáradságos, mert ennyi lovaglás megerőltető szervezete számára.
Úgy dönt még nem szedi össze az ikreket. A gnóm minden kétséget kizáróan élvezi a babakendő rendszeres cseréit és a büfiztetést, melyhez a legkevésbé sem vágyik vissza az elf. Az aggodalom színlelése nem volt más mint ürügy, hogy egyéb teendői után járhasson zavartalan.
Most az erdőben baktat. Nem eltévedés okán, hanem gyógyfüveket keres. És kevésbé gyógyító hatású füveket.
Aríwyen hallhatja, hogy az erdő csendje változik. Ló szuszogásának hangja, egy synmirai lóé erősödik ahogyan Loka közelebb és közelebb merészkedik a lány búvóhejéhez, mit sem sejtve az odúban reszkető fiatal elfről. És, mit adnak az Ősök, szinte pont előtte áll meg az ismeretlen lovas, ki leugrik a nyeregből. Csizmájával megpiszkálja az avart. Aríwyen azt hiheti apja jött utána és lelte meg ily sebtében, de biztos ebben nem lehet. Az állat kitakarja gazdáját, kit csak akkor vehet szemügyre a fiatal lány, ha elődugja orrát búvóhelyéről. Annak esélye azonban, hogy felfedezik ezzel jelentősen megnő.
De ha éppen rejtőzködésen kapja az idegen (ki lehet apja, lehet bandita és egyszerű utazó egyaránt) vajon akkor mi vár rá?*


416. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-14 23:05:53
 ÚJ
>Villámkardú Zaras avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165

Játékstílus: Vakmerő

//Önfejűen//

* Aríwyennek legalább tíz percnyi előnye van. Ezt a tényt, és a teljesítőképességét figyelembe véve körülbelül háromszor, de kétszer biztosan el fog tudni rejtőzni. Főleg, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy Zaras lóháton ugyan, de lassan halad, nehogy elszalasszon egy nyomot. Nos... Körülbelül két percig követett egyet, mire rájött, hogy az egy őzcsapás, de nem baj. Két perc alatt ugyan mire lehet képes egy kislány?
Arról meg ne is beszéljünk, hogy enyhén szólva is ideges: *
- Ó, az a hülyegyerek...
* Sziszegi összeszorított fogai közt, miközben Amon Ruadh városához egyre közelebb ér. *
- Kérlek, légy itt.
* Ez az első hely, ahol nézni akarja, hiszen közel van, nagy hely, el lehet bújni (na persze nem Zaras elől, de ezt hiheti minden tudatlan menekülő).
Egy pillanatra átsuhan agyán, hogy majd jól móresre tanítja, mikor megtalálja - mert megfogja, de ugyanolyan gyorsan el is hessegeti. Nem, nem tudná bántani szegényt, szenvedett már így is eleget az utóbbi pár napban... Csak reméli, minél előbb nyomát találja, megelőzve akármilyen haramiákat. Arról nem is beszélve, hogy az ő kislánya biztosan nem tud vigyázni magára a vadonban. Nagyobb aggodalom fogja el a jól ismert Zarast, mint valaha. *


415. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-14 22:40:38
 ÚJ
>Aríwyen Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Önfejűen//

*Csak rohan és rohan, anélkül hogy hátranézne. A lényeg, hogy minél messzebbre jusson rövid idő alatt. A Tioli háborús feszültség, no meg anyja okításai révén van némi tapasztalata a menekülésben. Először is felejtse el a nyílt terepet, mert ha szabadon rálátnak, a felnőttek nagyobbak és gyorsabbak, így könnyen utolérhetik. Ezért is van, hogy Aríwyen teketóriázás nélkül lohol az erdőség irányába, hiszen erről jöttek, tudja mi van itt. Sok fa és bokor meg miegymás. Ha szerencséje van - és miért ne lenne - akkor Zaras a szökés gondolata előtt az egész házat tűvé teszi érte, így szapora légvétellel, de eléri az erdőt és eltűnik a fák között. Ha ez is megvolt, akkor még tovább kell futnia. Akármerre, de lehetőleg mégis arra, amerre sűrűbb a növényzet. Nem is lát és nem is hall, csak rohan ész nélkül. Mit bánja, ha egy két kilógó ág elszakítja a ruháját vagy megkarmolja kezét, lábát, esetleg az arcát. Ezt addig teszi, amíg fiatalos ereje bírja, tehát nem túl sokáig. Ahogy a kezdeti adrenalin löket csillapodik a szervezetében, úgy fárad el ő is, hiszen még csak gyerek.*
~El kell bújni!~
*Ugrik eszébe ez a kihagyhatatlanul fontos dolog. Még siet, de a fáradtság erőt vesz rajta, figyelme is lankad, így megbotlik egy ostoba gyökérbe és hasra vágódik az aljnövényzeten.*
- Au.
*Fáj a keze és a térde is, de ekkor megpillant egy nagy kidőlt fát, ami üregesnek tűnik. Feltápászkodik, alig kap levegőt, de a fáig még eljut és bemászik az üregbe. Ég a tenyere és a térde is. Azért megpróbál olyan kicsire összekuporodni, amekkorára csak tud.*
~Így lesz a legjobb.~
*A következményekkel nem számol. Miért is tenné? Jelenleg semmi értelmes dolognak nem látja az értelmét.*


414. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-14 01:20:49
 ÚJ
>Waia Syunddar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Akkor hát Waia ím elindult, de oly sok akadályt kell még szegénynek leküzdenie. Például hogy kicsit átrendeződtek a dolgok, mióta utoljára járta a vidéket, de hát mentségére legyen mondva a világnak, az nem manapság volt. A szerzetest persze olyasmik sosem tántoríthatták el, mint végtelen erdők, sőt, igazából már megszokta, hogy erre ilyen a vidék. Meg kell hagyni, a sivatagos puszta gyönyörű jellegtelenségéhez képest a mindenféle fákkal tarkított vidék gyomorforgató. Ott bármeddig elláthat, itt meg jobbára az orráig sem. Rohadt fák! Ha lenne nála egy balta, bármilyen vágóeszköz, vagy akármi... akkor tuti megtámadná az egyik fát. Még akár egy hallal is, ha az akadna a keze ügyébe. Itt viszont nincs más, csak még több fa, ők meg hát ugye rokonai és barátai egymásnak, így inkább csendben és nyugalomban halad tovább. Nem lenne jó kivívni a fák haragját. Jönnek a meleg idők, semmi kedve nem lenne most fázni. Pedig fákkal mi mást csinálhat az ember, mint fázhat? Bonyolult ez a világ... Ellenben lassanként kivergődni látszik az erdőből, aminek rettenetesen örül.*
- Eeyrnek legyen hála, véget érnek a fák *sóhajtozik felszabadultan. Gondolkodik, folytassa-e a fohászt, de alapvetően feleslegesnek érzi még zaklatni az istennőt. Végül is miért most csinálná, és miért nem majd a gonosz démonisten területének szívében? Waia döntései mögött a logikai tartalom megkérdőjelezhetetlen, ezzel persze ő maga is tisztában van. De csak szerényen... Megmondta a mestere is: "Sose legyél nagyképű. Kivéve ha van mire, például ha akkora harcos lettél, mint én. De persze ilyen soha nem leszel." Bölcs ember volt... És jobbára még mindig az, ha azóta meg nem talált halni.*


413. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-13 23:04:29
 ÚJ
>Assag Rugia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

*Az mocsárvidéket átjárva újra az ritkább, szárazabb erdőség felé veszi az irányt, ahol sokkal inkább a füveket és virágokat igyekszik felkutatni. Itt talán jobb eséllyel találhat gyógyhatású növényeket, mégis lehet találni olyan könnyen felismerhető, mégis halálos darabokat mint a boroszlán, ami kifejezetten szereti a szellős és árnyékos talajt, vagy a gyöngyvirág, ami bár még nem virágzik, könnyen felismerhető formájú levelének köszönhetően szintén rá lelhet a nő. Minen talált növényt gyökerestől rak el, egy felől mert soknak maga a gyökere is magában rejti a hatóanyagos, más felől mert így alkalomadtán talán újra ki lehet hajtatni őket.*


412. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-13 07:46:46
 ÚJ
>Assag Rugia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdőt taposva fogan meg a fejében, hogy ez már nem a füves puszta, ahol egy szál kalászt alig lehetett találni, most egy burjánzó erdőben sétál. Ez pont ugyanannyira nehezíti meg a dolgát, mint amennyivel könnyebbé teszi, mégis jobb eséllyel talál használható növényt, amivel akár magát tudná gyógyítani, de legfőképpen inkább valami olyasmit, ami fájdalmat okoz, bénít vagy öl. Sokat volt alkalma ilyenekkel kísérleteznie, s még élénken él az emlékeiben, hogy a haldokló orkokon mit és hogyan próbált ki.*


411. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:31:57
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Szépen sétálgat, próbál mindentől távol maradni, Ugyan a sötételf énje uralja az elméjét, ami hihetetlenül makacs, önző, hatalommániás, és után veszteni, de ezt még széthasad személyiségének ez a fele is tudja, hogy ez így nem mehet sokáig. Veszélyes, ha sokáig külön mozog a két rész, mert a sötételf bajt okoz, és az hiába szereti a bajt, be kell ismernie, hogy egy cellában aludni nem túl célravezető, vagy ott élni. Szüksége van az egyszerűbb, logikusabb emberi felé, viszont az ember sem tudnak meglenni a sötételf nélkül, hiszen nincs benne semmilyen izgalom, vagy különösebben érdekesebb érzelem. Akkor bizony még saját maga is maghalna unalmában.*


410. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-12 18:49:42
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 665
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Kalácsfalvára menet//

*Talán nem túl igazságos, de a világ már csak ilyen. Ott van szükség a gyerekre és nem mindenki engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy munkaerőt vagy fizesse a taníttatást. Arról pedig az egyszerű ember még álmodni sem mer, hogy az ő gyereke kitör majd és sokra viszi. Kicsit még fél is ettől hisz akkor mi lenne a földdel. Ilyesmiken gondolkozik Trodd miközben a bakon ül és a csillagokat nézi. Mikor már elég idő eltelt és tényleg érzi, hogy eléggé elálmosodott akkor felébreszti Learon-t, jó éjszakát kíván és a szekér oldalának dőlve elalszik.*


409. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-11 20:41:49
 ÚJ
>Yrä Vyrcin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdőben talál rá a reggel. Korábban már leszállt lováról, hogy megmozgassa lábait és a vándorlás végét ne egy ültő helyében kelljen megvárnia. Nyújtózkodik sétálás közben, karját is, lábát is megnyújtja jól. Kiropogtatja csigolyáit is, nyakát, vállát, ujjait. Rossz szokás, de már túlságosan is függ tőle, hogy abba hagyja. Ásít egy jó hosszút, keze elé emelve száját. Eztán pattan vissza a lóra, hogy elköltse rajta reggeli-ebéd-uzsonnáját. Egy pár szelet kenyér közé tett sonka szerűséget rág. Kiélvezi minden pillanatát az evésnek. Nem olyan jó már, mint új korában, de még ehető a szikkadt kenyér és a száraz sonka.
Ételével végezve, letörli a morzsákat szájáról és lerázza ruhájáról is. Megigazítja cuccait és kényelembe helyezi magát, amennyire lehet. Lassan mozog a ló ritmusára a nyeregben, elengedni mégsem tudja magát, mert félő, hogy leesne.
Hallgatja a madarak csivitelését távolról, a fák ágai között játszó szellőt, közben pedig vadakra is figyel, bár nem sok esély van rá, hogy itt bármi veszélyessel össze fusson. Ahhoz túl sok kétlábú fordul meg erre a munkálatok során.
A nap további részé is úgy fog telni, mint az ez előtti. Lovaglás, míg eléri célját.*


408. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-11 19:19:49
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Kalácsfalvára menet//

*Ez természetes, mivel Mofi és Aria, nem ismerik egymást olyan régóta. Lehet nem a legjobb pillanatban jött látogatóba, a kis szárnyashoz. Vagy lehet birtokolás vágy hajtotta, az idejövetelét? Ki tudja?! (Ezt majd kettesben megbeszélik) A lényegen nem változtat, hogy az ő "kis kincsét" láthassa, habár ez nem egészen árnyalódott a mostani beszélgetés során.
Az elfnek van egy rossz szokása, jobban mondva szükséglete, amit nagy valószínűséggel egyikőjük sem tud megérteni vagy elfogadni.
Learon mondanivalóját egyelőre hallja, és körülbelül egy véleményen van a kis kereskedőtanonccal, legalábbis ha hallaná a gondolatait, mivel hasonlóképp vélekedne. Az, hogy mi jutott neki és miket tett meg érte az illető, azt ne vegyük egy kalap alá. Sosem irigyelte a dolgos embertől a jussot bármi is legyen a munkájuk, hiszen nem tudjuk mennyit dolgozott érte, ámde ez részletkérdés.*
~ Sosem szerettem, ha valaki csak másnak a javát tudja nézni, de azt már nem, hogy mi áll mögötte.~
*Nem mondja ki hangosan, de Aria zokon veszi, aki ilyen szűk látókörű megjegyzéseket tesz, hiszen szerencsére nincs két egyforma dolog a világban. Az igaz, miszerint vannak tisztességtelen egyének, ám ezzel összekeverni nem helyes. Aki gazdag a bűnös. Sőt, hogyha valaki úgy gondolja, miszerint meg kell osztania a javakat, mert neki úgyis sok van, azokat egyenesen semmibe veszi.
Itt most nem Learonra gondolt.

Egyelőre a hóhajú nem tud aludni, ezért előveszi tőrét, a táskájának egyik külső zsebéből. Lehet a kutya megfogja ugatni, vagy jelezni fog, de nem nagyon izgatja, nem gyilkos ösztönök vezérlik az elfet. Kihúzza a tokjából, egy kis pótcselekvésként. Egy kicsit forgatja a kezében. Közben agyal egy, ahogy végig néz, a férfin és az apróságon. (Feltéve, ha nem ébresztette fel őket.)*

~ Egy élet, és nincs tovább.~
*Amint ezt kimondta, abbahagyja, a játszadozást a pengével. Aria számára a halál, mint végleges elmúlás számára nem létezik, de mások halálát, volt lehetősége megtapasztalni, s nem is egyszer. A puszta létezése, is megköveteli, hogy pusztítson. A gazdatest eredeti tulajdonosa is megszűnt létezni. Őt falta fel legelőször.

Nemsokára elpilled, hiszen a fizikai teste igényli a pihenést. Elrakja a helyére a tőrt, utána ő is álomra hajtja fejét, persze amennyi lehetősége, s helye van rá. Ámde ülve is könnyedén elalszik, nem okoz neki problémát.*


407. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-10 13:17:14
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Kalácsfalvára menet//

*Egy mosolyt ugyan megenged magának, vagyis jobban mondva Learonnak, hiszen megérdemli, és a tündérke valóban szívesen segít, főként, hogy ezzel nem csak a szövetség javát szolgálja, hanem a falusiakét is. A mosoly azonban, ha az ezt követő beszéd során is tartania kellene, már nem lenne őszinte. Nem szereti az ilyen buta és lenéző beszédet, így ugyan türelmesen végighallgatja a pásztort, de válaszolni nem válaszol, inkább jó éjszakát kíván, és befordul a fal felé, hogy a saját gondolataiba mélyedjen.*
~Soha nem értettem az ilyen embereket, és szerintem nem is fogom. Én sem nézem le az ő munkáját, neki sem szabadna más feladatait becsmérelni. Különben is, a gnómok már mindenféle okos gépet találnak ki, egy idő után semmi szükség nem lesz arra, hogy a parasztok nehéz munkával kapáljanak. És egy idő után a mágusok is biztosan rájönnek majd, hogy a mágiát nem csak a tornyokban meg a harcokban lehet használni. Ha valaki kertészkedni szeretne, akkor kertészkedjen, de elvenni a lehetőségét is a gyerekektől annak, hogy lássanak egy más világot is, és választhassanak... olyan barbár dolog. Én is maradhattam volna otthon árulni a pult mögött, köthettem volna virágot, csinálhattam volna akármit, de apuék megengedték, hogy én válasszak. Idővel majd biztos ők is megtanulják ezt, és levetkőzik ezeket a buta, begyepesedett hagyományokat. A fejlődésnek nem lehet útját állni, akármennyire is hadakoznak ellene.~
*Ezzel az utolsó mondattal pedig végérvényesen megnyugtatja magát, és elégedett mosollyal az arcán alszik el, ha senki nem zavarja meg.*


406. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-10 09:30:22
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1593
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Kalácsfalvára menet//

*Észreveszi a két lány közötti feszültséget, de nem igazán tud vele mit kezdeni, mert még az okát sem nagyon ismeri. Elsőre olyannak tűntek, mintha jó barátok, közeli ismerősök volnának, most pedig a folyamatos széthúzást érzi kettejük között. Még a szakállát is megvakargatja, de úgy sem jut dűlőre a kisasszonyokkal. Annak viszont nagyon örül, hogy Mofi ilyen készségesen segít nekik. Learon is össze tudná írni az állatokat, de jobb lesz, ha azt a tündérlány csinálja, így neki nem kell arra is figyelni, és a kereskedőtanoncban amúgy is teljesen megbízik.*
-Akkor köszönjük a segítséget! *Biccenti meg kissé a fejét előbb Mofi, majd az elf irányába, akik mind a ketten dolgozni szeretnének és ez becsülendő!* ~Ilyen asszonyokra volna szükség, nem olyan pöffeszkedőkre mint a városban!~
-Minden dolgos kéz fontos a város számára. Ahogy a tietek is! *Ezután már egy sokkal kényesebb téma következik. Az iskoláé, amit a lány úgy tűnik nem nagyon ért. Persze, városiként ezt nehéz lenne felfogni, de Trodd magyarázatát még kiegészítendő folytatja amit elkezdett.*
-Igazat szólsz, barátom! *Fordul a földműveshez, majd vissza a lányokhoz.*
-Nincs mit tenni azzal, ha nem ezt akarják! Szerencsére nekünk nem adatott meg a sok évnyi pihenés, minta város gyermekeinek. Itt van munka mindig, mindenkinek. *Hümmög is egyet hozzá, csak, hogy mélyebbnek tűnjön a tartalom.*
-Azért, mert a falusi gyerekek dolgoznak, tudnak a városiak henyélni, meg tanulni naphosszat! Persze nem azt mondom, hogy nem minden városi munka lenézendő, de lassan annyi semmirekellő hivatalnok lesz, hogy még így sem győzi a vidék etetni őket. Mert, ugye egy asztal mögött görnyedni sokaknak könnyebbnek tűnik, mint valóban dolgozni. *Erre már régóta rájött. Nem Mofira gondol, aki tényleges munkát végez a tudásával, hanem azokra akik csak aláírásokat firkantanak egy iratra, aztán mennek disznósültet lakmározni és a legjobb borokat vedelni.*
-Ha lenne tanoda, elfogyna a munkaerő, a fiatalok nem művelnék a földet és szépen lassan a könnyebb munkáért amit a városiasodás kínál, elfogyna minden földműves. Még az is elképzelhető lenne, hogy Kalácsfalva egy idővel Kalácsvárosa lenne! *Emeli meg hangját, mutatván mennyire nem ért egyet a dologgal.*
-Aztán pedig ki etetné azt a várost is? *Törvényszerű a pásztor szerint, hogy néhányan dolgozzanak, és ne tanuljanak. Az, hogy libát terelnek a gyermekek, megakadályozza, hogy írástudóként elmehessen a városból, és ez így van jól! Egyébként is ez a legszebb életcél a legtöbb falusi szerint. Aztán, ahogy megbeszélik Troddal, ki kezdi az őrködést meg a ló hajtását, Learon hátradől és becsukja a szemét.*
-Majd kelts fel ha félúton járunk! Jóéjszakát mindenkinek! *Ezzel már alszik is.*



405. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-08 14:26:56
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Mikor felébred már egészen délután van. Az Mester és az új barátja még mindig bent beszélget a zugban, amit Atehaner nagyon kezd unni. A benne lakó sötétlfnek nagyon nem tetszik, hogy levegőnek nézik. Bunkósság vagy nem, rosszabbik felét nem igazán érdekli. Teljesen átveszi az irányítást, és elindul a fák között. Tudja, hogy az emberi fele nem a sötétség istenének varázslatait akarja megtanulni, hanem az egyenlőségnek, de hát ez a sötételfet nem nagyon zavarja. Most teszi, amit ő akar és akkor, amikor ő akarja mert igenis megengedheti magának.*


404. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-08 10:26:20
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

*Csodás délelőttöt sikerült kifognia magának. A déli levegő megtette a hatását és hiába aludta túl magát, mégis jókedvűnek és ereje teljében érzi magát. A hosszú séta a város körül a testét, az újfajta gyógy- (vagy mérgező?) növények, amiket begyűjtött és amiket még meg kell vizsgálnia az elméjét frissítették fel. Úgy hitte, már egy nap után gyötörni fogja a honvágy a jól megszokott és kényelmes családi fészekbe, furcsamód még sincs ez így, sőt - nagyon is örül, hogy végre egyedül lehet egy kicsit és azt csinálhatja, amit akar. Ebben természetesen megvan az a veszély, hogy rossz útra lép, hogy elpocsékolja az idejét olyan kutatásokkal, amiket jó helyen keresve vagy jó embertől kérdezve azonnal megtudhatna, ugyanakkor felbecsülhetetlen az a szabadság, amit ezzel nyert. Az utóbbi években egyre gyakoribb idegeskedése, hogy mestere nem veszi komolyan és túlzásba viszi az elméleti oktatást a gyakorlatival összehasonlítva, így teljesen a múlté lesz - ő pedig az általa helyesnek vélt irányba indulhat el.
Az Arthenior felé zötykölődő szekéren sem tétlenkedik. Azt az egy szem könyvet olvasgatja, amit magával hozott az útra és amit már ugyan azóta kivégzett, de sosem árt néhány fejezetet jobban az emlékezetébe vésni. Utólag belegondolva bátor dolog volt ilyen messzire elhozni egy kölcsönkért példányt, de jobban vigyázott rá az életénél is, így egy lapja sarka sem görbült a kis enciklopédiának. ~ Vajon mi lehet ez... ~ Néz rá hatodjára is a combjára kirakott, papirosba csomagolt virágra. Meg merne rá esküdni, hogy már valamelyik növényhatározóban látta ennek a képét, nagyon jellegzetes a levele, de meg nem mondaná már, hogy melyikben. Otthoni könyv volt vagy a könyvtárban találkozott vele? Esetleg a mester magángyűjteményében? Ha az utóbbi, akkor bizony megvan lőve, mert oda vissza nem mehet, főleg nem azért, hogy egy átkozott kötetet kikunyeráljon tőle, aminek ráadásul az alkímiához is kevés köze van. Fáradt sóhajjal dörzsöli meg a halántékát, majd látva, hogy rögösebb útszakaszhoz érnek, inkább elpakol, mielőtt leesne a kocsiról valami. Egy ideig még el-el beszélget a kereskedővel, megtudakolja tőle, hogy miért, mi célból jött Amon Ruadhra és hogy sikerült-e az üzletet megkötnie. A csevegés mindig is az erőssége volt és most is könnyedén kitartja órákon át, anélkül, hogy akármilyen személyes témára terelődne a szó. Sem ő, sem a másik nem nyitott arra, hogy a családjáról vagy az ismerőseiről beszéljen egy vadidegennek, aminek a nő kifejezetten örül - tele van most a feje ezzel a sok élménnyel, aztán a végén még olyat mondana és terjedne el, amit maga sem gondolt komolyan.
Ilyen gondtalan és szerencsére eseménytelen módon telik az út első fele, s már bőven magasan jár a nap, mikor a szántóföldek feltűnnek a határban. Attól tart, hogy ha majd le kell szállnia, térdei egyszerűen felmondják a szolgálatot és rongybaba módjára összecsuklik. Azzal még nem is lenne baj, hogy hülyét csinál magából, de ha akár csak az egyik üvegcséje is megsérül... Majd ha már látja a várost, akkor átmozgatja magát, határozza el előre. Az még úgyis órák kérdése innen...*


403. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-05 21:10:18
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Laor//

*Laor kijelentésére nem válaszol. Ő is tudja, hogy ami történt az csak az ő hibája. Szemében düh, ölhetnék, és vérhiány tükröződik. Továbbá szentül hiszi, hogy ha levágná a kikötőben az első eléje tévedő alakot és kiszürcsölné a vért a koponyájából az rövid úton megoldaná a problémát. Az efféle tévképzetekből is látszik már messze nincs elég vér a fejében a gondolkozáshoz.*
-Megöltem a csapost. *Veti oda egyszerűen, és még egy almát tol a szájába. Először eltűnik a hús, aztán két harapással a csutka, egyedül a cipka az amit hátradob. Nem vacakolhat az ilyenekkel.*
-Csak részegek. Még. *Félmondatokban, illetve gyenge kijelentésekben, szavakban kommunikál. Ő úgy érzi ezzel nagyjából körbe is írta az ott történteket. Vagyis a helyzet ennél nem sokkal bonyolultabb. Az ő elméje az ami túlbonyolítja és ami más helyzetekben ezer és egy féle-fajta helyzetet gondolna át amivel a lány megmenekülhet, vagy csapdába eshet. Ám mindezek mellett szörnyű előérzete van. Olyan amivel tényleg nem tud mit kezdeni. E mellett az érzés mellett Laor irritáló mivolta szinte teljesen elhanyagolható. Most azon van, hogy minél előbb odaérjenek, és minél előbb visszanyerje erejének nagyját. Ha mire megérkezik rögtön le is esik a lóról és meghal akkor azzal nem sokat értek. Legfeljebb Laornak a mentőakció további szakaszára lesz egy erős számszeríja és egy remekbe szabott pajzsa, de amennyire megbízik benne, nem hiszi, hogy ezzel bármire is menni fog.*


402. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-05 20:44:21
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1051
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Aoneer//

*Annyira azért nem pocsék lovas, hogy ne tudjon lépést tartani a lovaggal. Amolyan úrlovas, aki megmarad a nyeregben még könnyebb vágtánál is, de harcolni már képtelen lenne lóhátról. Gyalogos volt világéletében, lovagolni is csak felnőtt fejjel tanult meg. Így aztán nincs is igazán lemaradva a lovag mögött, mellett, aki annyira mégsem lehet rosszul, ha már almát is tud rágcsálni jóízűen. De még mindig ott van a fejében Lea kérése, hogy segítsen Aoneernek, így nem szól erre egy szót sem. Szekálni sem akarja, most minek?*
- Kikötő... jó helyre vitted a cicád. *ennyit nem bír kihagyni* Mi történt ott? Mire kell számítanunk?
*Azt sejti, hogy nem lesz sétagalopp a dolog, hiszen Aoneert alaposan helybenhagyhatták, akárkikkel is akadtak össze abban a lebujban. És bármennyire ellenszenves neki ez a városőr, azt legalábbis sejti, hogy nem lehet könnyű elbánni vele. Ha pedig Alyot is kénytelen volt hátrahagyni, akkor nagy lehetett a baj.*
- Kikötői bicskások? Részeg tengerészek? Vagy már megint az élőhalottak?


401. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-04 13:20:29
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

*A város kapujától egyenes út vezeti vissza az erdőbe. Mintha csak tegnap járt volna erre. Ugyanazok a fák, ugyanazok a virágok, ugyanazok a hangok. Így sokadszorra már egész jól kiigazodik a szűkös ösvények között, rögtön meg is találja a számára megfelelőt. A szántóföldek felé igyekszik, hogy onnan a tisztásra térjen. Úgy tudja, ez a legrövidebb út Artheniorba, ha meg nem, hát tesz egy kis kerülőt. A tisztást amúgy is meg szeretné nézni. Nyugodt, eldugott kis hely, lehet ott találja a megfáradt eredart, aki egy fa alatt pihen. Nem valószínű, de nem hagyhatja futni a lehetőséget. Ha nem találja a tisztáson, akkor beleveti magát az utcák rengetegébe. Megnézi a negyedekben, a barakkban, a templom környékén, a fogadókban, a kovácsnál, szóval mindenhol, ahol csak tudja. Majd sorbarendezi az alapján a helyszíneket, hogy hol a legvalószínűbb, és a legkevésbé valószínű egy ilyen lény feltűnése -legalábbis szerinte- és az alapján fogja végigjárni őket. A Kósza Pinty és a Pegazus előkelő helyet foglalnak el a listán, utána jön a barakk és a kovács. Ha halandó teste van, kénytelen azt edzeni, és fegyvereket beszerezni, ha fel akarja venni velük a versenyt. Aju is alacsony és törékeny alkatú volt még egy emberhez képest is, úgyhogy a többiek sem lehetnek nagyon mások. Az egyetlen baj ezzel, hogy így senkit sem zárhat ki. Bárki rejtheti a túlvilági lelket, legyen az utcakölyök, úri hölgy vagy felcser.
A fák ritkulnak körülötte, az árnyék elkúszik a feje fölül, és rendíthetetlenül süti fekete kobakját a forró napsugár. A szántókkal az egyetlen gondja, hogy nincs egy talpalatnyi árnyék se. Ilyen melegben úgy fog izzadni, mint hazug a templomban. Amint elintézte Lillith-nek a feladatot, ami remélhetőleg pár napon belül meglesz, visszamegy a menedékbe, és vesz egy forró fürdőt, kiáztatja az út porát a körmei alól, és fényesre csutakolja magát, hogy olyan külseje legyen, amivel nem szégyen utcára menni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220