Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 73 (1441. - 1460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1460. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-25 12:24:59
 ÚJ
>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Nem várt találkozás //

*Feltűnik neki, hogy a tündér igen keveset beszél, inkább a háttérbe húzódik, hozzá képest az ork nőstény igen sokat beszél. De legalább már sikeresen eljutottak odáig, hogy a keresztnevüket tudja. Végig gondolja, hogy talán felelőtlen döntés volt a részéről közölni velük családnevét, majd arra a következtetésre jut, hogy ténylegesen nincs mit titkolnia. Rajta kívül csak húga viseli ezt a nevet, aki egészen más körökben mozog, mint mondjuk ez az ork nőstény, az pedig, hogy apja miket művelhetett a múltban nem gondolja, hogy aktuális probléma lenne, ami okot adhatna félelemre.
Mindent csak csendben tudomásul vesz miközben szinkronban répát rágcsál a pónival együtt. Csak kicsit később reagál az elhangzott mondatokra.*
- Ha Antheniorba tartasz érdemes gyorsan alkalmazkodnod, azaz megtanulni pár dolgot. *Különösebb meglepettség vagy lenézés nem érezhető részéről. Várható, hogy az orkok nem érdeklődnek igazán olyen dolgok iránt, mint a könyvek, nyelv és írástanulás, az pedig, hogy Vivri még nem tud olvasni nem teszi különlegessé. Valea szerencsésebb helyzetbe született, nem érzi, hogy ettől ő több, vagy Vivri emiatt kevesebb lenne nála.*
- A tárt karokra azért ne vegyél mérget. *Teszi hozzá sóhajtva, majd a jóscsontok elpakolása végett lassan felemelkedik és kiegyenesedik. Vivrithari tervei szép próbálkozások, itt viszont elfogja a kételkedés. Ha ismerné gondolatait, és kétségeit, rájöhetne mennyire hasonló cipőben járnak. Próbálkozott már a letelepedéssel, a vándorlással jelenleg is, és egyik sem tette boldoggá, ebből következhet, hogy valószínűleg nem ez a baj, vagy még nem találta meg azt amit keres. Még.*
- Egyébként helyes a meglátásod, úgy biztos az utad a célig. *Erősíti meg az ork nőstény útvonalának helyességét. Megtorpan kicsit, láthatóan gondolkodik. Ő is arra tart, illetve most nem annyira siet, de éppenséggel lenne oka a piac környékét felkeresni, a kérdés viszont felmerül, hogy akarja-e. Nem fél az orktól, még akkor sem ha szándékában lenne kivégezni őt. Nem ő lenne az első, és ha meg kell halnia, akkor meghal, de nem feltétlenül érzi most olyan hangulatban magát, hogy szívességet tegyen másnak. Egy pár másodpercig őrlődik, végül hallgat arra amit szíve vagy ösztönei diktálnak, ki hogy nevezi ezt.*
- Ami azt illeti én a kovácsműhelybe szeretnék benézni hamarosan, az ott van a piactérnél. *Vonásai megkeményednek, ahogy próbál természete ellen cselekedni, és valahogy kedvesen megnyilvánulni. Mosolygással nem is nagyon kísérletezik már, tapasztalatból tudja, hogy amit ő annak nevez az igencsak félreérthető lehet másoknak.*
- Amennyiben szükségesnek érzed elkísérhetlek egy darabon.
~ Vagy akár a tündérleányka is, de erősen kétlem, hogy őt érdekelné a dolog. ~
*Vállait megrántja, jelezve, hogy azért nem veszi a szívére, ha a válasz nemleges lenne. Egyébként sem kifejezetten hiányoznak neki a nyüzsgő embercsoportok.*


1459. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-25 10:10:56
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Elvigyorodik a dühös-követelőzőn szikrázó tekinteten. Aztán a csendes duruzsolás, hogy kimondja, amit árként szabott neki a mélységi. Már a meglebbentett ígéret is épp elég kéjes. De többet nem kap, hiszen a megadás egyezkedésbe fordul. Feltételhez köti a kicsike, amin Kharasshi ismét csak elvigyorodik.*
- Tudod mit? *súgja a merész ujjacskákat élveteg csókkal vámolva.* - Tagadd csak! *Elnyúlik a lány mellett, aztán egy határozott mozdulattal magához rántja. A támaszkodó könyök is elveszíti tartását, s a karcsú testecske egészen hozzá simul. Ugyanúgy, ahogy akkor, ott a tisztáson. Azt a kívánatos domborulatot, melyet eddig tenyere alatt tartott, most az ágyékához szorítja. Pont annyi választást ad a lánynak, mint akkor este, de ezúttal se marad meg az akkor még tiszteletben tartott határokon. Nem csak a nőstény combjai között. Szabad keze a keblecskékre markol, ajkai, fogai pedig mohón követelik jussukat a karcsú nyak selyem bőrén.*
- Az enyém vagy *súgja.* - És nem csak azért, mert én akarom *teszi hozzá az aljas szembesítést.* - De legyen, ahogy kívánod! Akkor holnap te kényeztetsz engem. *A szavai szinte provokálják azokat az önérzetes, dühödt kis szikrákat, de tesz róla, hogy mielőtt a lány szóhoz jutna, a gondolatát is feledje a kéjek offenzív árjában. Aztán egyszer csak a hátára fordítja a nősténykét és combjai közé furakodva fölé kerekedik. Mozdulásai éhes türelmetlenségről árulkodnak, de továbbra is tartja magát. Ahogy kijár nekik, a fehér keblek hetyke ékeit is végigcsókolja, csak aztán halad fentebb, át a nyak vonalán, hogy végül a lány szemébe nézve súghassa az ajkaira.*
- Oldd ki az övemet.
*Parancs? Vagy csupán önelégült kéjelgés a tényen, hogy a nőstényke vágya sem csekélyebb? Vagy egy utolsó megerősítés a beleegyezésről? Nem... aligha. Kharasshi túl jól olvas a test ösztönösen őszinte árulkodásából. Mégsem hagyja ki, hogy ezt a gesztust kikövetelje. Talán ez sem több, mint provokáció.*


1458. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-24 17:41:58
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//

*Bár nem ápolnak Syouddal bensőséges apa-lánya viszonyt - a kapcsolatuk nem is viszony, hanem iszony -, de azért ismeri annyira, hogy lássa rajta azt, hogy mikor szalad el a vezérhangyája. Alyo mondjuk nem nagyon számított vastag bukszára, hiszen nemigen csináltak semmit azonkívül, hogy elkísérték és pár követ közelebb rugdostak egymáshoz. Ő inkább a kíváncsiság, semmint a fizetség miatt jött. Alyo csak azért sértődik meg a sovány erszényen, mert mégiscsak tharg, a tharg pedig ugyebár meglehetősen önérzetes fajta.
Szája sarkában bujkáló mosollyal biccent vissza Syoudnak és pár lépést tesz a néma utasítás értelmében. Az íj kifeszül, a nyílhegy pedig egyenesen az óriásnőre mutat. Magában egyébként azon röhög, hogy az összes entitással férfiak miatt veszik össze, mert Eeyr híveit Aoneer miatt gyilkolta le - a Rumos patkányokból álló törzsközönségével együtt -, a vérkerti szukáról is Aoneer tehet, jobban mondva a halála és lám a harmadik csetepatéba meg apja rángatja bele. De hát eggyel több vagy kevesebb átok ugyan kinek számít? Ha meg véletlenül belehalnak a kis perpatvarba, akkor Jazék tudják, hogy hová indultak és kivel.*


1457. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-24 11:07:19
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Minden máshogy alakult volna, ha a dézsa helyett az erdőbe veti magát. De nem hagyhatta a levendulaillatú forró fürdőjét veszni. Olyan szépen elkészítette. Ráadásul nincs is mit bánni, egyelőre úgy érzi jól döntött, jó alkut kötött, minden feszengése ellenére is. Sajgó izmainak enyhülést hoz a vám alá vett kenőcs. A hím saját két kezével enyhíti a lovaglás okozta fájdalmakat, és még annál is több enyhet ígér a pillantása.
Rilkäline, nedves kusza tincsei közül néz a fakó szemekbe. Arra az önelégült szemtelen félmosolyra, de a feddő kérdésre nem felel. Elvonja figyelmét a simító jobb, mely aljas módon győzködi Kharasshi véleményéről. S mielőtt mégis összeszedné magát, hogy két sóhaj közt kifejtse a vágyott harapás pontos helyét, a hím megelőzi. Határozottan mozduló baljával fojtja elnyíló ajkaira a szót, de jobbjával veszi el Rilkäline gondolatainak menetét igazán.
A tisztáson felzaklatva, tépelődve, erőltetve engedte át magát, s mégis fejébe férkőznek az emlékek, mennyire felszabadító volt. Pedig ha valamikor, akkor ott minden porcikája tiltakozott. A hideg éjjeli emlék mámora rombolja le végképp azt a cseppnyi dilemmát, mely még mindig motoz benne valahol.
Könyökeire támaszkodva hajlik ívbe, mikor átadja magát az érzésnek, míg a buja sóhajok fölött egyre kevesebb hatalma nem lesz. Csak akkor billenti vállára fejét, ahogy egyre inkább hatalmába keríti a kéj. Csípőjének finom hullámzása összhangban mozdul a férfi kezeivel, míg a gömbölyded formára újra fel nem kerül a makacs pecsét, csak azért is bizonygatva a férfi igazát. Borzongató éles ellentéte az odaadó simításoknak, melyek jeges űrt hagynak maguk után.*
- Mit-csinálsz? *Kérdezi hitetlen, s pihegve nedvesíti meg száraz ajkait, miközben dühös, vágytól perzselő pillantását a férfiéra függeszti. Elhúzta előtte a mézesmadzagot, majd megvonva tőle a mámort, ezt is alku tárgyává teszi, s mint ha büntetné a saját maga koholt gyermeteg vád miatt is.*
~Aljas, aljas...~
- Mert ismered? Vagy csak találgatsz? *Szuszogja, mikor a simítások újra csak kerülgetik, majd a tenyerek végigsimítanak a hátán. A beteljesületlen vágy, most rosszabb, mint a talpát ért suhintások fájdalma. Ez ellen viszont tud tenni, nem égetheti ennyire tovább, mert elemészti. Édes lüktető kín. De az a gondolat, hogy feltétel nélkül a férfira bízza önmagát, még így is riasztja, annak ellenére, hogy napok óta türelmesen vár, s csak csábítgatja hol finoman, hol orvul, pedig elvehetné erővel is, amit szeretne. Mégis számít, hogy ő mit szeretne?*
- Kimondom, *Fordul a füléhez hajolóhoz.* de holnap ennek a fordítottja lesz igaz. *Fejét a könyöklő kezébe támasztja. Orruk szinte összeér, mikor szabad kezét a férfi állkapcsára simítja, s hüvelykjével gyengéden annak alsó ajkán cirógat végig. Felszínre bukik a nyílt hajlandóság, s még többet ígér, de egyben finom határokat is támaszt.*



1456. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-23 16:09:27
 ÚJ
>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//

*Először csak egyet pislog, amikor az óriás gyakorlatilag kiröhögi. Aztán amikor kiderül, hogy kicsit szívatja is, akkor még kettőt, és minden pislogás után egy könyörtelenebb, elszántabb és pszichotikusabb Syoud áll az óriás előtt. A fél percet még türelmesen megvárja, de amikor az óriás megszólal, és egy babaökölnyi méretű bőrzacsival szúrja ki a szemüket, elpattan benne valami. Tekintete Alyora fordul, majd biccent neki egyet jobb felé.*
~ Akkora rajta. ~
*Amikor az óriás fellendül a lovára, Syoud is mozdul és számszeríja rövid, rutinos fordulattal fordul célra.*
- Szarok az ilyen fizetségre. *amúgy is sértés egy veterán thargot ilyen törpeuszkárhere méretű zacsival kifizetni.*
- A kérdésre válaszolj. *ujja az elsütőbillentyűn, a távolság közöttük alig hat-hét méter, és azt már eldöntötte magában, hogy az óriás - aki nyilvánvalóan valami furcsa, vértethordó-mágiáthasználó mutáns fajzat - első mozdulatára, vagy olyan szavára, amit nem ért, azonnal lőni fog. Még csak nem is pillant Alyora.*


1455. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 22:34:51
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Ciharo az elfre néz és mintha egy-két pillanatig azt fontolgatná, mit válaszoljon. Aztán egy kicsit pimaszus elmosolyodik. Már nyitja szóra a száját, mikor mintha rákiáltana valaki. Félrebillentett fejjel áll, szeme keskenyre húzódik, mintha fülelne valahova, pedig semmi hang nem hallatszik, ami eddig nem lett volna ott. Ez így megy nagyjából fél percig, aztán elhúzza a száját és elnéz dél felé, meglehetősen aggódó arccal. Motyog is mellé valami olyasmit, hogy "az a barom". Aztán Alyo és Syoud felé fordul és már újra mosolyog.*
-Ez az egész egy munka volt, amit elvégeztetek, ezért pedig fizetség jár. *Leakasztja az erszényét. Egy kicsit méricskéli a kezében, mintha súlyra akarná megmondani, mennyi van benne, aztán Alyosra Radogen kezébe dobja, aki 120 aranyat találhat benne, ha megszámolja. A következő pillanatban már ül is fel a lova hátára.*
-Bocsássatok meg, de innentől nekem sietős. Biztonságos utazást kívánok nektek hazafelé és az istenem áldása kísérjen Titeket!
*Azzal megindul, nem túl gyorsan, hiszen az ágak miatt nehéz dolga van a lóval, mégis három perc sem telik belé és már hallani sem lehet, ahogy csörtet előre.*


1454. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 20:39:56
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*Lassan bólint a két lány szavaira, de inkább még mindig bizalmatlanul egy kissé, mint úgy, mint aki nem érti, hogy miről beszélnek neki. A tündérlány válaszát külön emésztgeti magában egy kicsit. Feltűnik neki, hogy csak arra válaszolt, hogy itt lakik-e, arra nem, hogy unalmas-e, vagy sem, így pedig csak arra tud gondolni, hogy tündér létére még ő is halálra unja az erdőt, éppen csak egy ork és egy elf nőstény előtt nem vallaná be soha, mert túlságosan is kellemetlen lenne számára. Tulajdonképpen ezt megérti. Még jó, hogy ő maga csak egy bizonyos határig büszke. Azon a határon túl pedig igazából teljesen mindegy. Saját tapasztalatai szerint a túl nagy büszkeség túl hamar vezet egyenes úton a korai halálhoz. Ha a hősi halottak mesélni tudnának! De hát nem tudnak, és éppen ez a lényeg. Ő a maga részéről inkább sokáig tervez élni.*
- Aha. Az jó. Én nem tudok olvasni. *jelenti ki a nyilvánvalót. Talán lehetne annál büszkébb, minthogy ennyire nyíltan beismerjen valamit, amiért minden bizonnyal úgy is le fogják majd nézni, de hát ez már amúgy is kiderült az imént, amikor nem ismerte fel a jóscsontok által kirajzolt betűt, amit az elf lány igen. Mivel pedig egy tündérrel, meg egy elffel van dolga, ők nyilván akkor is lenéznék, ha a világ összes létező nyelvét folyékonyan beszélné.*
- Legalábbis az emberek betűit nem. Meg ezek szerint a tiéteket sem. Mindegy, majd megtanulok. Egyszer. *teszi hozzá, és ezen el is mélázik kicsit. Ha tényleg odamegy, ahová megy, akkor jó lenne, ha ez az "egyszer" minél hamarabb lenne, nem pedig minél később. De ez még mindig a jövő zenéje, ő pedig nem szereti magát a távolabbi jövőn való rágódással fárasztani. Egyelőre a legfontosabb, hogy végre a fák közül nyílt területre jusson.
Persze célja nem igazán tartozik senkire, de azok után, hogy ilyen jól elbeszélgettek eddig, és nem ölték meg egymást, most úgy van vele, hogy miért ne? Megint csak emlékezteti magát arra, hogy bár minden arra inti, hogy ne bízzon meg hirtelen és váratlan társaságában, ha meg akarták volna támadni, akkor nyilván lesből teszik. Már régen harcolnának, és nem cseverésznének egy neveletlen ló társaságában, ami elfutott gazdájától.*
- Vivri vagyok. *mutatkozik be egyszerűen, feleslegesnek tartva, hogy teljes nevét közölje, családja nevének elárulásától pedig főleg óvakodik. Ugyan elég kevés rá az esély, de hát mit lehet tudni? Nehogy még kiderüljön a végén, hogy valamikor a múltban az apja, vagy valamelyik bátyja ölte meg, akár az elf, akár a tündérlány valamely rokonát, mert akkor biztosan pillanatok alatt vége lenne a barátságos csevejnek.*
- Artheniorba megyek, a piacra. *jelenti ki inkább ehelyett valamiért nagyon büszkén, majd összeszedi, elcsomagolja, végül pedig visszarakja a hátáról levett táskába a jóscsontokat.*
- Azt hallottam nemrég, hogy változnak az idők, és már bennünket orkokat is tárt karokkal fogadnak arrafelé. *mondja, tudva, hogy ez persze így nem teljesen igaz. Az elviselik, valamit a tárt karokkal fogadják nem teljesen ugyanaz.*
- Akarok venni pár tyúkot, hogy tojjanak nekem, és ne kelljen folyton vadászni. És körbe is nézek kicsit a városban, hátha tetszeni fog, és jobb ott élni, mint mindig máshol.
*Ezen ugyan kicsit elgondolkodik megint, hiába távolabbi jövő. Nem hinné, hogy végleg le akarna telepedni, de annyi aranya biztosan van, amennyiből egy darabig eltengődik, meg talán egy kisebb viskóra is futja a város szélén. A hosszabb pihenőkkel megszakított állandó vándorlásnál és a kétes kimenetelű portyáknál biztosan jobb lesz. Persze megijeszti az állandóságnak még a gondolata is, valamiért mégis vágyik rá. Aztán inkább csak legyint magában. Mindegy az egész! Kiderül majd, ha ott lesz. Ha nem viseli el az egy helyben ülést, majd egyszerűen fogja magát és útra kel újra.*
- Ha jól tudom az erdőn túl szántók vannak, meg mindenféle kis falvak. Meg persze az út, ami a városba vezet, ahova megyek. Szóval odamegyek. De leginkább ki akarok végre jutni innen.


1453. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 14:10:15
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

- Dehogy utálsz! Imádsz, én vagyok az egyetlen valamirevaló fattyad, aki még a tehetséged is örökölte.
*Vigyorodik el. Csak azért nem veri hátba Syoudot, mert az ő két keze is tele van fegyverével és mert nem hiányzik az sem, hogy véletlenül elsüljön az elf számszeríja.
Mivel megegyeznek abban, hogy nem lövik le az óriást, így Alyo is kicsit odébb megy aztán szépen nekitámaszkodik egy fatörzsnek. Néha azért kicsit járkál, mielőtt fázni kezdene, vagy lankadna a figyelme, mert azért fáradt, de mindig visszatér a fatörzséhez és onnan figyeli hol az imádkozó-meditáló óriást, hol pedig a környezetüket.
Mikor véget ért az imádság, vagy mifene, akkor felzárkózik Syoud mellé és reméli, hogy amaz megválaszolja az elf kérdéseit. Amúgy szent meggyőződése, hogy most szabadított rá a világra az óriásnő valami rusnyaságot, de ennek nem ad hangot. Legalábbis egyelőre nem.*


1452. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 13:50:05
 ÚJ
>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Kedves lánykája könnyen pofázik, mert nem volt ott, amikor a rinyagép rinyája az egekig szállt és csúnya pechsorozattal illette Syoudot. Először valami vakarcú rálő a tetőről, aztán a nyakán teremnek a környék legbitangabb városőrei, utána meg olyan seperc alatt ítélik majdnem 10 évre, hogy ThargArodon annyit se tudtak kinyögni: fapapucs.*
- Utállak. *dörmögi, de nem csak a beszólás miatt, hanem mert igaza van. Ez itt hivatalosan egyelőre nem tharg terület.*
- Jó. Hagyjuk. *engedi le a fegyverét, majd ellép lányától.*
- Tartsuk azért a harci távolságot. Légy résen... fene se tudja, mi lesz. *a következő ötven perc viszont eseménytelenül telik el.*
- Ennyi volt? *sandít az oltárra, vagy mire.*
- Beavatnál minket, mi ez az egész?


1451. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 12:50:49
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

- Sitten, jah, mert nem voltál elég ügyes! A Szellemek szent szerelmére, ha már kinyírsz egy rinyagépet a város kellős közepén, akkor a véreres lófüttyért nem szaladtál el elég gyorsan?!
*Persze tudja ő is, hogy Syoud nagyon rosszkor volt a nagyon rossz helyen és azt is, hogy ha nincsen akkora balszerencséje, mint amekkora volt, akkor kacagva megúszta volna. De ettől még jól esik a fejéhez vágni, hogy miért is bénázta el.
Míg kicsit vitatkoznak, addig az óriás nekilát, hogy összehordja azt, amit össze akart hordatni velük, csak aminek közbeszólt a kis vitájuk. Alyo továbbra is áll duzzogva, ő ugyan két szalmaszálat nem hajlandó keresztbe tenni. Amúgy meg értetlenül pislog, hogy akkor mégis miért hozta magával őket, ha amúgy egyedül is képes megépíteni a kis tompaszögű háromszögét.
A nőci nekikezd a motyogásnál, Syoud fegyvere pedig már emelkedik is felfelé. Tuladjonképpen Alyo is késztetést érez arra, hogy belelőjön párat az óriásba, de egyelőre inkább nem teszi. Fojtott hangon válaszol apjának.*
- Ez már nem tharg terület. Szóval asszem, hogy nem érdekel minket.
*Azért ő is előhúz egy nyílvesszőt a tegezéből, hogy ráillessze íja idegére. Syoudra néz, igazából tőle vár valamiféle parancsot, ha az elf úgy dönt, hogy lő, akkor Alyo sem fog tétlenkedni, noha ez már tényleg nem tharg terület, szóval itt nem nagyon kellene, hogy gyilkolásszanak, még akkor sem ha valami szertartást hajt végre a nőci.*


1450. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 12:10:34
 ÚJ
>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Megadóan biccent egyet Alyo kirohanására, mert valóban a lánya van avétosabb állapotban.*
- Én meg sitten voltam, oké? *dörmögi még elégedetlenül, de némileg megadóan és már látna is neki a kemény két mondatos vita után, hogy összehordja a sok kacatot, amikor is az óriáslány végez. Mire Syoud érdemben mozdulna, csak két-három kővel tud hozzájárulni a halmokhoz - a melák igen gyorsan dolgozik.*
~ De akkor mi szükséged volt ránk, babám? ~ *porolja le a kezét gyanakvóan, majd szemmel követi a szertartást.*
- Fekete, fehér, meg a harmadik. Satheret, Eeyr, Teysus. Mi a franc folyik itt? *motyogja halkan Alyonak, és mikor az óriás motyogni kezd, erős kísértésbe esik.*
~ Le kellene lőni. A csontjaimban érzem... tarkón kellene lőni. Most. Azonnal. ~ *kétségbeesetten pislog Alyora, miközben lassan az óriásra emeli a fegyvert, aki csukott szemmel motyorászik, és láthatóan nem most fogja abbahagyani.*
- Mi az amoni direktíva? *kérdezi suttogva lányától, mert fogalma sincs, mit tegyen. Hátha van erre vonatkozó parancs. A motyogás folytatódik, immár átlépte a második percet is.*


1449. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-22 12:01:16
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Ciharo végez a pakolászással és sóhajtva veszi tudomásul, hogy oltár sehol, helyette a két kísérő veszekszik. Aztán vállat von és elmosolyodik, mint aki nem bánja. Fürgén munkához lát, kisebb-nagyobb kövekből hamar áll a három lapos tetejű halom. A nő elégedetten nézegeti az eredményt.*
-Kész is. Most nekilátok a szertartásnak. Csak akkor zavarjatok meg, ha feltétlenül szükséges!
*Elővesz két vékony selyem takarót. Az egyik fekete, a másik fehér. A feketét a jobb oldali halomra teríti, a fehéret a bal oldalira, aztán elővesz egy jellegtelen színű, durva posztó huzatú kispárnát és a harmadik halom elé helyezi. Kényelmesen letelepszik rá, pörölyét maga mellé helyezi, aztán lehunyja a szemét és halkan motyogni kezd. Nagyjából egy óra múlva feltápászkodik, kicsit átmozgatja magát, aztán vidám hangon megszólal.*
-Kész. Mehetünk! *Elpakolja a takarókat és a kispárnát és elindul visszafelé, amerről jöttek.*


1448. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-21 10:52:33
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Hiába nem lovon megy az óriásnő, de Alyo igen alacsony termetű, ezért aztán igencsak szaporáznia kell a lépteit ahhoz, hogy lépést tudjon tartani. Nem egy puhány valaki, de így már igencsak sok lesz mára a talpalás, főleg azok fényében, hogy egész éjjel őrségben volt. Panaszkodni viszont ritkán szokott, szóval csak diszkréten hörög és izzad, úgyhogy nagyon örül, hogy végre megérkeznek az óriás által megfelelőnek ítélt helyre. Syoud ténykedését csak fél szemmel nézi, de ő nem fecsérli az energiáit ilyesmire.
Csak a szemét forgatva néz Syoudra, mikor a nő azt kéri tőlük, hogy még az oltárát is ők állítsák fel. De továbbra sem nyitja ki a száját, csak elindul, hogy kerítsen valami nagyobb követ, vagy tönköt, amit talál. Magában persze káromkodik, mint egy kocsis, de azért teszi amire kérték. Syoud persze menten kihúzná magát ebből, amitől Alyo füle menten füstölni kezd.*
- Tegnapelőtt az unokád szültem meg, ma egész éjjel őrségben voltam, alig bírtam tartani a lépést az égig érő lábaival. Te rámolsz!
*Adja elő a duzzogó kamaszlány, az óriás meg majd kapkodhatja a fejét, mikor belecsöppen a lányos apák kontra leányaik szóváltásba.*


1447. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-21 10:29:10
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Már Ydrissnél is különleges élvezet volt nézni ezt a tusát. A fakóvérű nősténykék olyan bizalmatlanul, olyan féltve őrzik magukat az ilyesfajta kéjektől. A tett bűnében mégis néminemű cinkosságot vállal most a lány a kijelentéssel. Csupán szóban, csupán bujtogatva. Persze a hangjából mindent kihallani. Akár tagadhatna is, ezen a dallamon egy pironkodó "ne!" pontosan ugyanígy hív tovább. De ez a merészség Kharasshi ajkára csalja azt a már jól ismert gazemberes félmosolyt, mikor találkozik a pillantásuk.*
- Nem? *kérdi reszelősen búgva. A hangsúlyban ott motoszkál mind a kíváncsiság, mind az "ezt nem te döntöd el" játékosan feddő felsőbbsége.
Az eredetileg követett úttól szégyentelen eltévelyedésben járó jobbja csak finomakat mozdul, balja viszont most a testecske alá fordul, hogy a csípőt átkarolva férkőzzön hozzá a tisztásról már jól ismert hangszeréhez. Mozdulásra készteti a magát tartóztatni igyekvő nőstényt, előcsalja azokat az őszinte hangokat, melyek felett nem lesz hatalma. S ahogy megemelkedik a csípő, jobbja is további tért hódít. Mindezt pedig újabb harapás tetézi, méghozzá akkurátusan ugyanoda, csak sokkal élvetegebben elnyújtva.*
- Mintha olyan vádakat éreznék, hogy nem ismerem elég jól a saját kis házikedvencemet *mondja.
A lány oldala mellé helyezkedik, s hagy neki némi szusszanást. Visszatér a masszírozás korábbi köreire, mintha az iménti csupán buja képzelgés lett volna, semmi egyéb.*
- De kíváncsivá tettél. Halljuk a te véleményedet! Ki tudja, mi mindennek a helyével kapcsolatban tévedtem még el.
*Tenyerei végigsiklanak a nőstényke hátán, miközben a füléhez hajol.*
- Találgathatnék. Mondhatnám, hogy én majd döntök *suttogja a könnyebb út ajánlatát.* - Csak mondd, hogy ma éjjelre az enyém vagy.


1446. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-21 10:26:46
 ÚJ
>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Ahogy haladnak az erdőben, rutinja és mérete előnyt biztosít neki, így van ideje figyelni az óriáslányra is. Amellett nyomokat hagy maguk után - itt egy karc a fán, ott egy darabka bőr, amott meg egy kis toll a nyílvesszőről.*
~ Mmm. ~ *gyors és ügyes, tehát a szemtől-szembeni harcnak semmi értelme nem lenne. A vértje a thargok között is népszerű kombinált vért, viszont vannak fedetlen részek. Az időnként meg-megálló, motyogó óriás nem túl bizalomgerjesztő, az arcán terpeszkedő állandó mosoly meg pláne nem az.*
~ Ha kell, meg tudom ölni. ~ *nyugszik meg kissé, majd az ébredező természet nyomait fürkészi. Errefelé inkább a lombhullató erdő a gyakori, de koronáról beszélni még korai lenne, kivéve...*
- Mágia? *pillantása Alyoét keresi, amikor észreveszi a sűrű lombfalat, amibe mintha valaki kört vágott volna. Mindkét körülmény gyanúra ad okot.*

*Miután megállnak és vezetőjük pakolni kezd, Syoud átellenőrzi és lőkész állapotba hozza fegyverét, még lövedéket is tesz bele.*
- Ha mondtad volna, hogy kuli kell, hoztunk volna két-három markos fanyüvőt vagy földművest. *dohog, mikor rájön, minek is hívta magukkal őket Ciharo.*
- Én kezdem az őrködést. *vigyorog lányára, egyértelművé téve, hogy ki fog követ cipelni.*


1445. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-21 00:04:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Szelíd

//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Nyugat//

*Ciharo megértőnek mutatkozik a páros ló nélkülisége iránt, a saját hátasát száron vezetve bandukol. A sűrűbe érve valószínűleg egyébként is erre kényszerült volna, bár termete ellenére meglepő fürgeséggel és ügyességgel halad az erdő kuszaságában. Mintha a fejében lenne a környék összes ösvénye. Időnként megáll, lehunyja a szemét, motyog magában valamit, aztán már meg is tovább, mindig céltudatosan. Hamarosan meg is érkeznek egy egészen kicsit tisztásra, ahol egy néhány lépésnyi átmérőjű körben akadálytalanul sugárzik a fény a talajra, mintha valaki ablakot nyitott volna az égre a lombfalon. A nő itt megáll, körülnéz és elégedetten bólint.*
-Itt jó lesz.
*Miközben elkezdi előpakolni a holmijait, a két kísérőhöz fordul.*
-Szükségem van három emelvényre az oltárhoz. Tönk, tuskó, nagyobb kő, több kőből kőrakás, ilyesmi. A lényeg, hogy egymástól nagyjából egy lépés távolságra legyenek, ilyesmi elrendezésben. *Egy nagyon tompaszögű háromszöget rajzol a levegőbe a kezével.* Kérlek, próbáljatok ilyesmiket keríteni, amíg előkészülök! Ha valami túl nehéz nektek, szóljatok és segítek! *Nem köti ki a lovat, az állat engedelmesen ácsorog, amíg a nő a málha között matat.*


1444. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-20 09:12:52
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A férfi ingével a feje alatt pihen, melyből orrába kúszik a hím sajátos illata. Eltelíti, megnyugtatja és zaklatja egyszerre. Majdnem olyan hatása van, mint a levendulának, csak mellette valahogy furcsán izgalmas is. Talán a nyugalom nem is az ingből árad, hanem a simításokból, bár ezt ebben a helyzetben nem tudná különválasztani. Az eddig eltelt pár nap alatt, messze ez az este a legjobb, amire végképp nem gondolt volna, mikor a lóra kapta a férfi. Bár, valójában ez akár igaz lehetne éveke visszatekintve, szinte bármelyik estére is.
Sóhajaival az ajkain élvezi a simításba hajló masszírozást, melynek mozdulatai már nem olyan erőteljesek, már nem a sajgó izmoknak hoznak enyhet, hanem gyengéden a bársonyos bőrön járják érzéki táncukat. Rilkäline ösztöneit hívják keringőre, s azok egyre csak az édes kín ösvényén lépkednek elő, egyre többre vágyva, s kimondatva a nevet, mely e kegyes tettre sarkallja viselőjét. Csípője önkéntelen moccan a sikló kezek alatt, s fogadja a váratlan fizetséget, ami jóval több, mint amire számít. Nem lehet biztos benne, hogy nevének hallatán, vajon nyugtot hagy neki a férfi, meghagyva őt a parázsnak, hadd eméssze csak belülről, vagy teljesíti a vágyat, amitől Rilkäline legalább annyira tart is. Hiszen olyan régen nem volt része csak hasonlóban sem. Több ez, mint a tisztáson, s erre hirtelen nincs is felkészülve.
Ujjai az ingbe markolnak, mikor a levegő bennreked a pillanatra megfeszülő kecses kis testében, s csak a kérdés után hagyja el tüdejét lassan, de moccanni akkor sem mer, csak vár, mint a riadt vad a vadásszal szemközt. Fogja mégis menekülőre? Engedjen, vagy kérjen többet? A megfagyott pillanatban csak az világos, hogy a könnyedén feloldozásba forduló simítás, tökéletesen cáfol minden tagadást, s áltatást. Az viszont, hogy egyértelműen kérje a folytatást, valahogy sehogy sem megy. Szavakkal semmiképpen, csak az áruló teste, ami ismétlésért kiált, most, hogy a határok elmosódnak.
Szíve egyre szaporább ritmusra ver, s a borzongató harapás jóleső érzésétől pedig képtelen szabadulni. Halkan nyel, mielőtt szóra nyitná száját.*
- Az a harapás... *Suttogja válaszát, csendes remegőn.* nem oda való… *Csak mikor kimondta, akkor fordítja oldalra fejét, hogy szeme sarkából a hím tekintetét keresse.*




1443. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-17 23:48:38
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Nem várt találkozás//

*Az ork teljesen úgy viselkedik, mint egy... ork. Buta, nem ismer semmit, vagy amit igen, azt is rosszul, de ha mégis lengedezik az agyában valami, akkor nem nagyon tud mit kezdeni vele, csupán csak annyit, ami a túléléshez elegendő. Ez teljesen ellentmond a folyamatosan tanuló, könyvek felett görnyedő tündérlánynak. Nem szereti az orkokat, sosem tudott igazán szót érteni velük. Mondjuk próbálkozni sem próbálkozott nagyon, melyik elvetemült tündér az, aki önként keresi orkok társaságát?*
- Nem, nem arra.
*Sóhajt hangosan az orknak.*
- Én csak a csillagkép helyét mutattam meg az égen.
*A lány inkább nem is keresi a miérteket, inkább finoman végigsimít a lova orrán.*
- Igen, én itt lakok. A nevem Nellara.
*Bólint, bár figyel arra, hogy nem mondjon túl sok mindent az idegeneknek. Nem mintha amúgy sok kárt tudnának tenni Synmirában.
A póni lelkesen ráharap a répára, amit az elf nyújt felé, majd lelkesen csámcsogni kezdi, hogy minél előbb letúrhassa.*


1442. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-17 19:24:02
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Ez a kéjes dorombolás a mozdulatok nyomán... A kis céda nem is próbálja titkolni, mennyire kedvére van a dolog. Naivság lenne azt hinni, hogy a nőstények nincsenek vele tisztában, milyen hatást gyakorol az ellenkező nemre már csak az ilyesfajta látvány is. Hát még a hang és a szabados határok közé fogott érintés.*
- Tudtam, hogy csak a pénzem fogott meg *csóválja a fejét ciccegve, mikor a vásárolt ajándékokon kívül nem írnak a számlájára egyéb gavallérosságot. A masszírozás kivételét egyszerűen hátrahagyja.
Figyel a lány mozdulásaira. Ismeri már ezt a játékot. A nőstények büszkeségét, vagy a jó ég tudja, minek lehetne ezt nevezni. Amikor akarnak valamit, de sosem vallanák be. Tán még akkor sem, amikor már tagadhatatlan.
Mikor a neve dallamán szólal az a suttogás, az álltató ígéret finom galádsággal teljesítésbe fordul. Az elsóhajtott szó lassú ütemén halad a mozdulat. A simítás odaadón szolgálja ki a ki nem mondott óhajt. Kihasználja, ahogy az érzékiség ködébe csalt testecske együttműködik, ahogy megemelkedik kissé a csípő minden ciklus e galád taktusánál: ahogy a comb belső felén felfelé haladva visszafordulna a gömbölyű hátsóra. Ám ezúttal nem csal. Nem kerülgeti tovább azt az érzékeny birtokot, amit már egyszer kisajátított azon a fagyos éjszakán. S még ennél is tovább megy az arcátlan hódítás, de oly simulékonysággal, mintha sosem lettek volna kijelölt birtokhatárok.
Közben előre hajolva finom, kéjenc harapást ejt azon a gömbölyded vonulaton, mintha csak kárpótolni akarná, hogy a simítás ezúttal nem ért el odáig.*
- Igen? *dorombolja, mintha a nevét hallva csupán kérdés, kérés felvezetését sejtené.*


1441. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2018-03-16 13:18:49
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//

*A kandalló derengve melengeti az előtte pihenő testet, s a lány egyre szűkülő pillák közül figyeli a dézsában mártózót. Egészen addig, míg hozzá nem hajítják az inget.*
- Tegnap még nem voltál szégyellős…
*Elcsippenti az ing sarkát, s szeme elé húzza csak úgy jelzésszerűen. A mozdulat lehet, hogy hanyag, s azt sugallja, hogy nem veszi komolyan a kérést, de azért lehunyja szemeit. Azonnal életre kel a vágyálom, hogy ő csak pihen, Kharasshi pedig teljesíti a kérését, alaposan átmasszírozza fájós combjait. A krémesen sikló kezeket, már szinte érzi is, mégsem érkezik az enyhülés. Az áhított forró fürdő után ez az, amire leginkább vágyna, ehelyett pedig csak vakkantást kap.
Mire feje alá gyűri az inget, Kharasshi már kívül is fordul az ajtón. Mire visszaér, Rilkäline bőréről majdnem minden vízcsepp felszárad, a lány pedig már majdnem szundikál, csak az ajtócsukódásra nyílnak résre szemei.*
- Annyi neked, ha megfázol! *Dünnyögi, az ingpárna rejtekéből, s emeli meg fejét.* Nem akarsz te olyan ápolónőt, mint én vagyok. *Magyarázza hangja álmatagságát lassan vetkőzve.*
- Sajnos, nincs nálam olaj… *Billenti vissza fejét, egy halk sóhaj kíséretében, mikor a várva várt simítások első ízben érik bőrét.* Azért kell a krém. *Mosolyogva hunyja le szemeit a csipkelődő feddés hallatán.*
- Hmm… *Újra kezd kikapcsolni, de a paskolás visszariasztja.* Mmm… *Dünnyögi, mint akit bosszant, de főleg azért, mert a gyengédséget galád módon váratlanul megtöri.* Még szerencse, hogy megkértem. Így kevésbé feltűnő, hogy csak kihasznállak…
*Amikor a hűsítő kenőcsöt kezdi a combjaiba masszírozni Kharasshi, halkan nyög bele a feje alatt összegyűrt ingbe.* Hogy virágot és ruhákat veszel nekem és megmasszírozol... *Gondolatai pedig az egekbe magasztalják a csodakenőcsöt és a csodakezeket.*
- Jajóvatosan! *Szisszen fel hirtelen, amikor különösen érzékeny pontot érnek a masszírozó ujjak. A fenségesnek ítélt csíkok együtt rándulnak.* Vagy más gavallérságra gondoltál? *Kérdezi lustán.
A krém hűsíti a sajgó tájékot, Rilkäline pedig egészen belesüpped az érzésbe, figyelme is csak a simításokra koncentrál, s csak olykor rezzen, talán szisszen is, amikor erősebben érik az ujjak. Hosszú idő után ez az első olyan alkalom, hogy ilyen gyengéd gondoskodással érnek hozzá. Jól megvolt ő eddig, és valószínűleg a tél után is meglesz, de most, a tenyerek alá simulva, ennél elégedettebb aligha lehetne. Legbelül örül ennek, mert ez csak arra mutat, hogy mégsem vadult el olyan nagyon. Kharasshi pedig nagyon ért ahhoz, hogy a beivódott görcsöket hogyan oldja fel, hogy az elhatalmasodó elégedettség látszólagos érzését pillanatról pillanatra itassa át a hiányérzet kínjával, hívogatva, csalogatva az ösztönöket. A simítások hitegetnek, ígérgetnek, de nem teljesítenek, egyre éberebbé téve az elszenvedőt. Ajkaiba harapva koncentrál a sikló kezek útjára.*
- Kharasshi… *Suttogja, de nem folytatja, csak szíve dobbantja el a hármat.*


A hozzászólás írója (Rilkäline Mejnk'ha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.16 13:25:19


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3188-3207