Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

700. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-23 23:40:16
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Nolie Piwerd//

*Kicsit azért furcsállja Nolie viselkedését. Ő azt megérti, hogy megszerette őt, mert segít neki, mert vigyáz rá, munkát ad neki meg ilyenek, de van még valami. Valami más, valami különleges abban, ahogy a kis tündér viselkedik vele.*
- Nos, akkor már egyedinek mondhatod magad. Nem sokaknak vagyok fontos, az biztos.
*Halványan mosolyog. Most egyáltalán nem arra gondol, hogy őt milyen kevesen szeretik, hanem, hogy Nolie azok között van, akiknek igazán fontos az ember lány.
Mélyen a tündér szemeibe néz, miközben az duzzog magában, aztán csak elneveti magát, hogy milyen hirtelen megváltozik a tekintete.*
- Na mutasd! *Kíváncsi a varázslatra, amit úgy tűnik Nolie sikeresen végre is hajt. Vagy mégsem? A lány eddigi csinos, tiszta ruhája most foltossá, szakadtá válik.*
- Öhm. Nagyon... ügyes. Biztos ezt akartad csinálni? *Kérdezi meglepetten. Mindenesetre az biztos, hogy barátnőjének kitűnő érzéke van a mágiához. Értelmét ugyan nem látja ennek a mágiának ő sem, de az biztos, hogy ez természetfeletti erők műve.*
- Egyszer még nagyon erős leszel, ha így folytatod. *Mosolyog.* Egyébként nem csak azért megyek veled, mert féltelek, hanem azért, hogy veled lehessek. Artheniorba nem mehetek veled, de a Mágustorony biztonságos helynek tűnik.
*Biztonságos és nyugodt. Nem valószínű, hogy bármi hasznos információra tehetne szert a Mágustoronyban. Ő inkább arra lenne egy kicsit mélyebben kíváncsi, amit a Vérkertben látott. A toronyban viszont ott lesz vele Nolie, és ha nem jut eszébe jobb, amíg ő tanul, Nori alhat egy jót az egyik fotelben, vagy valami ilyesmi.
Gondolkozik, miközben a kikötőt már viszonylag gyors tempóban maguk mögött hagyták. Meg kell vallani, élvezi a lovaglást. Szabadnak érzi magát tőle. Az idilli hangulatból csak Nolie hangja zökkenti ki, aki tovább kérdezősködik az oltárról.*
- Igazából... *Szólal meg hangosan, hogy a lódobogás mellett is tiszta és érthető legyen, amit mond.* Fogalmam sincs mire jó az az oltár. Az ork ideges lett, leszúrta az áldozatot, aztán megkérdeztem mit csinált. Azt mondta: Mágia. Éreztem valamit, de nem tudom mit, csak azt tudom, hogy az ott egy oltár Sa'Terethnek, de fogalmam sincs mire és hogyan kell használni.
*Ismeri be őszintén, hogy teljesen hülye az egész oltár témához. Mentségére szóljon, hogy az az ork sem magyarázta el valami jól a dolog lényegét. Talán többet tudhatna, ha nem ork agya lenne a zöldbőrűnek.
Nolie kicsit sokat kérdezősködik az úton. Mintha nem bízna Noriban, de ez talán érthető, amióta tudja róla, hogy valóban gyilkos.*
- Persze, hogy tudom. Lihanech felé. *Vagy a Lihanechi-tó felé, tudja a fene. Igazából abban sem biztos, hogy az említett város merre van, csak bízik abban, hogy Nolie majd vezeti őt a helyes úton. Illetve ő vezeti Ébent, Nolie meg Norit. Igazi csapatmunka. Ettől függetlenül nem lenne jó eltévedni, ezért valamennyire lassít, hogy a tündér időben sikíthasson, ha rossz irányba próbálná terelni a lovat.*


699. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-23 22:41:54
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Norileina Vylrien//

*Még őt is meglepi, micsoda lelki beszédet tart Norinak. Sosem alakult még ki ilyen mély kötődés senki iránt, meglepi, kissé meg is ijeszti, ettől függetlenül büszke magára, és arra, hogy milyen értelmes kis monológot össze tudott hozni magához képest.*
-Nincs mit!
*Mosolyog. Tényleg nincs mit megköszönnie. Eddig ő védte a kis törékeny tündért, az a minimum, hogy lelket önt belé, mikor szüksége van rá. Azért ne szokjon hozzá. Puszta szerencse, hogy épp a jó szavak jöttek Nolie nyelvére. Nem tudja, melyik lelki válsághelyzetben mit kell mondani, így az esetek nagy részében csak némán figyel, és várja, mikor robban.*
-Fontos vagy nekem.
*Ért egyet bólintva. Nem akarja túlmagyarázni a dolgot, főleg nem úgy, hogy ő sem tudja pontosan, mit érez Nori iránt. Több számára, mint egyszerű ismerős, talán még a barátnál is. De mi jön utána? Sosem voltak hosszútávú kapcsolatai, nincs tisztában az érzelmeivel, és ez megnehezíti a dolgát.*
-Pont ezért nem kéne féltened. *Duzzog.* Itt van nálam a tőr is, megtanultam pár érdekes varázslatot is. Tényleg! *Csillannak fel hirtelen a szemei.* Hadd mutassak neked egyet! Nem biztos, hogy sikerül, értelme sincs igazán, de mégis csak tetszetős.
*Azzal végigsimít a ruháján, majd várja a hatást, ami remélhetőleg nem marad el. Kopott, foltos ruhát varázsolna magának.*
-Én csak örülök, ha velem jössz, de ne azért gyere, mert féltesz. Ne csak azért.
*Pontosít pironkodva. Jól esik neki az aggodalom, de évekig élt egyedül úgy, hogy a fél alvilágot ráküldték. Képes megvédeni magát, bármily hihetetlennek is tűnik.*
-Akkor vezethetnéd Ébent helyettem is. Legalább haladnánk.
*Mondja fancsali képpel. Nagyon szereti a lovat, nem is makacskodik sokat, de azért nem egy táltos. Ha nem csap valaki oda a fenekére, akkor csak menetel monoton előre. Nem a legjobb választás, ha sietne valahova, bár szerencsére ez még sosem volt gond. Mégis hová siethetne?*
-De... te ezt nem érted. *Rázza meg piciny buksiját.* Szükségem van az oltárra, hogy varázsolhassak. Neked kell az oltár? Van bármi értelme, vagy csak van, és ez jó?
*Nolie tudja, mire jók az oltárok, arra kíváncsi, hogy a lány tisztában van-e a bennük rejlő hatalommal és lehetőségekkel. Veszélyes, ezt nem kell hangoztatni, a feketeség szerint amúgy is minden veszélyt jelent a tündér számára. De az oltár, főleg a sötétség istenéé tényleg veszélyes lehet, ha egy nem hozzáértő kerül a közelébe.
Nori segítségével felkászálódik a lóra, egészen előre csúszik a nyeregben, hogy beférjen mögé a másik. Egyikőjük sem túl nagy, mégis kissé szűkösen vannak az egy átlagos emberi fenékre tervezett területen. Erősen kapaszkodik a kápába, hátát a lány hasának veti, és elindulnak. Jeges szél kap az arcába. Sokkal gyorsabban haladnak, mint mikor ő jött idefelé. Ében patája hangosan kopog a kemény talajon, a kikötői erdőség fái gyorsan suhannak el mellettük.*
-Tudod, merre van a torony? Jártál már ott?
*Ha nincs tisztában a pontos iránnyal, majd irányítja. Nem nagyon lehet ugyan eltévedni az előre kitaposott ösvényen, de van néhány leágazás, amit nem lenne jó elrontani. Rossz felé kanyarodnak a szántóföldeken, és kész a baj, egy magányos kis tanyán találják magukat. És ha odaérnek a toronyhoz, akkor... akkor mi lesz? Néma csendbe burkolózva olvasgatnak. Nem lesz az túl unalmas a feketeségnek? Biztosan vannak ott neki is tetsző könyvek, alkimista lexikonok, varázshatású italok receptjei... Vagy nem. Mégsem egy könyvtár, hanem mágustorony, ahol mágiákat lehet tanulni a nagy Abogr mestertől, ha hajlandó megosztani veled a tudását. Ha nem talál méltónak, hát hiába tetted meg az utat, egy árva szót sem fogsz megtanulni. Szomorú. De legutóbb is szerencsével jár, talán most is lesz alkalma fejlesztenie a már meglévő tudását.*

A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.

698. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-23 21:11:52
 ÚJ
>Loq Cordulk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Még egy kis erdő, de ha jól tudja ez után már a kikötő lesz. Sok fajtársával ellentétben ő nem valami vadork aki földön a földön alszik, állatbőrökből készült sátrakat amiknek alapanyagát kézzel verték agyon és ha kőházat lát akkor sikítva elmenekül vagy megrohamozza. Ő egy városi ork. Szajhákat űz, iszik és zabál. Ha meg elfogy a pénze akkor tudja miképp keresse. Az erdőt viszont ki nem állhatja. Annyi előnye van, hogy el lehet benne tűnni ha úgy adódik és hogy ha itt valakit megszurkálsz akkor nem vihet el a városőrség mint valamelyik negyedben. Bár Loq szívesen a kikötőbe keveredne már.*


697. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-23 13:04:59
 ÚJ
>Lataronel Al'Lovern avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*A hatalmas fák sűrű lombjai között itt-ott ugyan átszűrődik a nap fénye, de sokkal hűvösebb a levegő, mint a szántóföldeknél sétálva. Különböző növények illata járja át a levegőt. Néha tőle nem messze megzördülnek a levelek, ahogy az apróbb erdei állatok ide-oda rohangálnak. Valószínűleg sokat járhatnak ide vadászni, így félhetnek minden apró nesztől. Leginkább a nemesekre gondol, azok szeretnek kedvtelésből ölni, hogy aztán kiaggathassák a kandalló fölé az elejtett trófeát, és egymásnak játszhassák az eszüket vele. Kicsinyes játék szerinte, de ha ez a szokás, akkor ez. Ilyen gondolatok között halad át a hatalmas fák között a kikötő felé. Nem kell túl sok idő, talán egy fél óra, mire maga mögött hagyja az erdő nyugodt légkörét.*

A hozzászólás írója (Lataronel Al'Lovern) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.23 13:05:08


696. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-21 23:32:31
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

*A kis üvegcsék hangosan csörömpölnek a táskájában, ahogy elérik a göröngyös talajt. Alig észrevehető gyökerek és kövek állnak ki a sötét földből, bokrok és sűrű aljnövényzet takarják az ösvényt. Szerencsére nem olyan régen járt erre, csak akkor gyalog, így emlékszik az útra. Ló hátán még gyorsabb is lesz, mint akkor, így nem kell amiatt aggódnia, hogy rásötétedik. Az egyetlen veszély, hogy nem emlékszik az egyik kanyarra vagy kereszteződésre, rossz irányba fordul, és eltéved. Csak nem lesz ennyire szerencsétlen. Az út ugyanolyan most is, mint mikor másfél méterrel lejjebb volt a kis buksija, meg fogja ismerni a helyet, ebben biztos. Legalábbis bízik benne, hogy lehet biztos benne. Ében sokkal magabiztosabbnak tűnik. Megállás nélkül caplat előre, a lánynak csak néha meg kell rúgnia, vagy rántania a kantáron, hogy a jó úton maradjanak, és akkor még napnyugta előtt megérkezhetnek a kikötőbe. Hogy utána mihez kezd, az jó kérdés. Egyetlen reménye, hogy Nori vár rá, és a közelben lesz, esetleg megint kiszúrja a kis fehérséget a hömpölygő szürke tömegben. Ha nem, hát megkeresi a legközelebbi fogadót, és csak azért rimánkodik, hogy ne vágják el álmában a torkát. Majd megmenti az ő kedves Norija. Hiába tűnik lehetetlennek, egy szép álomnak, Nolie biztosra veszi, hogy bárhol legyen is a feketeség, eljön majd érte, hogy megvédje.*


695. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-21 18:01:42
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

-Hmm. *A válasz a lány módszerére egy rövid hümmentés és kissé mintha fel is csillanna a szeme, mintha csak megtetszett volna neki a recept, avagy a hatvégi program ötlete.*
-Drága az. *Feleli végül. Ő már csak életmódja miatt is könnyebben él az ördögvigyor, meg a kendervirág okozta tünetekkel. A hodaril ezeknél kegyetlenebb és nehezebben beszerezhető. De például ha lenne most nála ördögvigyor és azt a tűzbe szórná akkor hamarosan mindketten nagyon vidámak lennének. Ez egy sokkal jutányosabb megoldás, és szívta, meg rágta is amíg elérhető volt a számára. Most meg már nem igazán tudja merre kéne efféle növényt keríteni.
A hús sül, az elf pedig gondosan készíti. Nem egy mesterszakács, de az átlag tábortűzi kosztot garantálni tudja, és hát annak is megvan a maga hangulata.
Ysanee gyomra korog méghozzá aggasztóan. Aggasztó mert egy ennyire erős hang akár más elemeket is idevonzhat a környékről, bár a fény és füst amit a hegyes fülű összehozott valószínűleg még ezen is túltesz. Adakver pedig gyermeki örömmel kezd vigyorogni rá. Legszebb öröm a káröröm mert nincs benne irigység, tartja a mondás, és maga az elf is, de szólni nem szól, elvégre a lány sem hozza szóba, jobb is ha egy darabig úgy tesznek mintha nem történt volna semmi.*
-Artheniorba? És mit ajánlana? *Kérdezi mikor a lány felajánlja neki a munkalehetőséget. Sok pénze nem lehet, szóval valami nagyon fontos dolga lehet a városban. Vagy csak szimplán nem akar idekint a farkasok eledelévé, meg kitudja miféle szörnyű alakok játékszerévé válni. Nemrég volt itt egy elf leány aki úgy tűnt épp az ellenkezőjét kívánta, és mostanra már valószínűleg nincs egy darabban. Ysanee kérése annál sokkal érthetőbb, de persze az erdőjáró mindig örül, ha valaki akar tőle valamit, és persze ha ebben nincs versenytársa.*
-Ma már késő van. *Ez így nem teljesen igaz, a pegazus éjjel nappal nyitva van, ők éppenséggel egy gyors vágtával oda is beérhetnek.*
-Fáradt vagyok, és magácskával ellentétben éhes is mint egy medve. Szóval ma este már biztos nem megyek sehova. *Már ha nem ugrasztja ki innen egy valódi medve, vagy még annál is gonoszabb jószág.* De ha meg tudunk állapodni akkor holnap reggel ellovagolhatunk a városig.


694. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-21 13:34:25
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Úgy tűnik a férfinak nem esik le, hogy csak viccelt, de mivel Ysaneenak úgy tűnik, hogy kedvére való a fülnyisszantás, úgy dönt nem rombolja le az illúzióit.*
-Egy jó adag hodaril kivonat és azt sem veszik észre, ha lábukat vágod le *folytatja tovább szemrebbenés nélkül, mintha csak valami jól bevált receptet osztana meg. Tény, hogy a hodaril függőkkel gyakorlatilag azt csinál az ember, amit akar. Néhány mindig a kikötőben az egyik szűk sikátorban üldögélt, egyszerűbb őket kirabolni, mint egy gyerektől elvenni az édességet, de talán azért már egy lábfűrészelést észre vennének.
Meglepetten fogadja azt, amit a fiú mond. Nem hitte volna, hogy ekkorát fordulnak az események, mire kijut, bár már voltak erre utaló jelek, mikor még Amonon volt. Az elmúlt hatokban valamiért nem igazán gondolt az ott eltöltött időre, most viszont sok kérdés merül fel benne ennek kapcsán. Vajon mi lett a Varjú sorsa? A hadúr még mindig borostyánszoborrá válva áll a Vashegyen? Szívesen feltenné ezeket a kérdéseket az elfnek, de feltehetőleg nem tudna rájuk felelni.
Viszont sikerül eldöntenie, hogy nem fut vissza a szülővárosába, fegyver, ló és élelem nélkül esélye sem lenne, főleg egyedül, ilyen ramaty állapotban. A Kikötőbe amúgy sem szívesen ment volna vissza, bár egy jó ideig ott élt, de biztosan nem tudná megvédeni magát a zakkant Sa'Tereth fanatikusoktól. Marad hát a jó öreg Arthenior, egy ideig ellehet ott, amíg össze nem szedi magát.
A sült hús illata alattomosan kúszik az orrába, a gyomra rettentően hangosan kordul meg, talán még az erdő másik felében is hallották, de Ysa, mintha észre sem vette volna, Adakver szemébe néz.*
-Vigyél el a városba. *mondja határozottan.*-Fizetek érte.

A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.21 13:37:15


693. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-21 09:13:56
 ÚJ
>Ryrin Bessin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270

Játékstílus: Vakmerő

//Sötét erők meg egy szívesség//

*A Kagannal kapcsolatos okfejtésre csak bólint. Jól esik neki, hogy ha sokak szerint Ryrin meg is érdemelné a halált, a Hetedik és a kegyeltjei mellette állnak. Megértik őt, és ezt az érzést hosszú idő óta nem érezte. Kicsit talán el is érzékenyül, ugyanakkor rendkívüli kíváncsiság lesz rajta úrrá azzal kapcsolatban, hogy ki is támasztotta fel a lovagot. Az utóbbi időszak ismeretében megkérdezné a főnixet, hogy ez vajon Eyre műve-e, vagy Sa'Terethté, csak valamit elrontott, de nem meri. Fél a választól, még nem áll készen arra, hogy megtudja. Ha a Hetedik műve volt, akkor további kérdése lenne, hogy miért, és így a kérdés kérdéseket szülne, a beszélgetésnek soha nem lenne vége. Ha Sa'Terethé, akkor, nos, a gonosznak vélt isten megszívta, mert Ryrin egyelőre az igazság oldalán harcol, és hite erős, ő maga pedig elkötelezett a Vérkert királyának az elpusztításában. Mielőtt komolyan elmerülhetne a témában, leszáll közéjük Nylisani is, aki erővel ruházza fel mindkettőjüket.*
-Köszönöm, s üdvözöllek!
*Nagyjából ennyit tud csak mondani, mert a félisten újra eltűnik. Nem sokkal később a főnix nő is hasonlóan cselekszik, csak előtte meghagy néhány utasítást.*

//Újra magányosan//

-Szerezzek harcosokat! Könnyű azt mondani!
*Dörmögi az orra alatt, majd egy darabig mered még az ég felé, a főnix távozásának az irányába.*
~Már pedig én megtalálom a módját a démonok elpusztításának! Valami biztos használ ellenük, az eredarok ellen is van fegyver!~
*Félig a mágia, félig a kard útján kell ezt az utat végigjárnia, és nagyon kockázatos is lesz, hiszen egy csatában, ha nem használ a fegyvere, Lilith könnyen darabokra szedheti.*
~Igen, először mágikusan kell felkészülnöm!~
*Vakarja meg a fejét, majd elgondolkodik, hogy merre is folytassa az útját, miközben a főnixtől kapott fényfegyver a kezében szertefoszlik.*
~Tiszteletemet teszem a templomban! Nylisani ott lesz, s talán lesznek ott papok is, akiknek elmesélhetem, hogy mi nyomja a lelkem!~
*A vérkerti gyilkosság miatt bűntudata van, jól jön neki a feloldozás.*
~Aztán próbálok harcosokat szerezni, ahogy a főnix kérte! Ha nem tudok, úgy az ork és a harcművész nyomába eredek, hogy megtaláljam a lányt. Muszáj gyógyírt találnom az elváltozott elméjére, hogy ne kelljen minden lényt ártatlanul megölni. Nem tehetnek róla, hogy Sa'Tereth megfertőzte az elméjüket!~
*Fokozott ütemben kezd el sétálni Arthenior felé.*


692. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-20 22:11:12
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Szelíd

//Sötét erők meg egy szívesség//

-Hát azt megbánta volna, ha bánt, mert elvettem volna tőle Eeyr ajándékát, amit kapott tőlünk. *Többet nem is mond inkább, mert az gonoszság lenne, ami ellenkezik az elveivel, na de a jó érdekében néha meg kell tenni olyan dolgokat is, amit amúgy elkerülnénk.*
-Csak mi félistenek tudjuk egymás megölni. De a csatát nem egyedül vívjuk meg, kellenek az elkötelezett hívők és a harcosok is. *Válaszol egy sóhajjal, más módot nem ismer, na de ha ismerne is nem biztos hogy elmondaná, hisz ha köztudott lesz, akkor veszélybe sodorná magát és a testvérét is.*
-A hamvaiból támad fel, szóval kettőt tippelhetsz hol fog feltámadni. *Kicsit bánatosan mondja, na de még sincs elkeseredve, hisz mindig van remény.* Nylisani nem fog harcolni, ő nem az a harcos típus, de nem is most lesz a mentőakció, van még időnk. *Egy kisebb széláramlat keletkezik és falevelek repkednek az erdőben, majd elősétál az emlegetett félistennő.*
-Mi történt veletek? Hol van a fivéred? *Érdeklődik a félig fa megjelenésű elf szerű lény.*
-Nylisani. *Üdvözli mikor meglátja társistennőjét a főnix, ezzel Ryrinnak is jelezve ki érkezett meg hozzájuk.* Kiszabadítottuk a Vérkertnél lévő ártatlanokat, de a fivérem ottmaradt egy időre, érte kell mennünk majd, kérlek adj erőt eljutni a városba nekünk.
-Szomorúan hallom, mondtam, hogy ne menjetek oda, de megoldjuk majd azt is. *Felemeli a kezét és áldást küldd feléjük, amitől kipihentnek érzik magukat.* Sajnos mennem kell, mert lekésem a misét a templomban, amit Eeyr tiszteletére tartanak. *Ezzel, ahogy megjelent, távozik is Nylisani.*
-Nincs nevem, szükségtelennek tartom, nekem megfelel a főnix. *Válaszol a félbemaradt megválaszolatlan kérdésre, majd mint akit valami sugallat ért változik komolyabbra arckifejezése.*
-Menj a városba, szerezz harcosokat és a város templománál tudsz kapcsolatba lépni velünk, nekem most mennem kell. *Átalakul madárrá és felrepül magasra, hogy ne láthassa Ryrin merre repül el.*


691. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-19 18:49:10
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Vérkertészkedés//

*Örül a vezér sietségének, és nem mond semmit. Örül, mert visszafelé talán már egyedül is eltalálhat a vashegyig, és nem kell "kémkednie" ha egyszer senki nem fizeti meg érte, és a kocsmában történtek alapján még a vashegyiek is gyanakodnak rá. Mondani meg nem mond semmit mert amíg nem Alyot rakják ki ide az istenek háta mögé őrködni ebbe a nagyon csicsásnak tervezett halálcsapdába, addig nem nagyon érdekli kire döntik rá az őrtornyot.
Útjuk tovább folytatódik a kikötő irányába. Minél közelebb érnek ahhoz a baljós helyhez annál inkább kezd gyanakodni, de eddig úgy tűnik, hogy a kikötői bagázs még mindig nem küldött ki járőröket az idegenek fogadására. A Thargok hozzá nem értése máha már valóban félelmetes, máskor egyenesen rémmesébe illő, de olybá tűnik a kikötő vidám kis közössége sok szempontból még rajtuk is túltesz. És ez valahol megnyugtató a számára.
A teljes nyugalmához már csak arra van szükség, hogy Laor ezúttal ne rohanjon bele semmilyen csapdába, és ezúttal ők legyenek azok akik megszorongatják a kikötőieket, nem pedig fordítva.*


690. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-19 16:27:34
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1045
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Vérkertészkedés//

*Kagan egyébként sem az a szószátyár fajta, de most talán még a szokásosnál is kurtábban nyugtázza Laor elképzeléseit. Annyira, hogy bizonyos kitüntető, Lea által ráoktrojált cím birtokosa kicsit zavarba is jön. Mivel arról sincsenek elképzelései, hogy a Hadúr mit tervez tenni a környék biztonságával, érdekli-e egyáltalán a Vashegyen és csatolt részein kívüli területek biztonsága, nem sokat tud. Bár komoly összegben merne fogadni a "pont magasról tesz az egészre" opcióra. Elhallgat. Részben a kis zavar miatt, részben mert elmondta amit akart. Igaz, nála a lényeges mondanivaló elfogyása nem mindig ok arra, hogy befogja a száját.
Tehát sűrűsödő csöndben léptetnek rövid ideig. Ezúttal Aoneer sem ad hangot azon meggyőződésének, hogy minden tharg idióta, a terveik rémálomba illőek, hadászati tudományuk a nullához közelít és még a csizmáik is büdösek.
Aztán pár lépés után Kagan rábólint az ötletre, ami Laort elégedettséggel tölti el. Hiába, mindenki örül neki, ha mások is jónak tartják az elképzeléseit.*
- Úgy lesz. *bólint egyet, ami inkább főhajtás, és egy kicsit szaporább lépésre nógatja a lovát.*


689. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-19 15:14:16
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

*Elmosolyodik a fülgyűjtögetés említésére. Az se rossz hobbi, bár ő nem szeret emlékeket szedni. Az bizonyíték, és az ő memóriája még jó, szóval ha a dolog úgy hozza, hogy véletlenül, vagy szánt szándékkal, de kinyír valakit akkor nem teszi el a koponyáját.*
-Hogy lehet azt lelopni, ha még él közben? *Érdeklődik tovább, egyszerűen mert neki ezzel nem áll össze a kép.*
-Akkor neked se sikerült fület gyűjtened. *Gondolja a barlang unalmasságából. Viszont ha unalmas az azt is jelenti, hogy az említett atrocitások is elkerülték a rabokat. Kissé csalódottnak tűnik most ahogy a lány élményeit, pontosabban azoknak hiányát hallgatja. Mindenesetre ő maga nem fog lemenni a barlangba, hogy megnézze amit Ysa mondott az valóban úgy van e. Ahhoz előbb el kéne kapniuk.*
-Persze most már szünet van. *Válaszolja a lány harmadik kérdésére, és végül sikerül begyújtania a tüzet a fácán alatt. Kíváncsi vajon akkor is ennyire tartózkodó lesz a lány, ha megérzi a sült hús illatát. Ő a maga részéről éhes, ezért erősebb vágy fűzik a vacsorához. És ha Ysanee valóban jól lenne lakva előbb utóbb az is elmúlik. Némi fűszert, és ilyen olyan leveleket is rászór a húsra. Ami megtapad az megtapad a többi leesik a lángok közé.*
-A kikötőt átvette az isten Sa'Tereth, a várost Eeyr, Thargarod meg ott van a kettő között. Északra az út most könnyebben járható mint a háború előtt mert a holtak kipusztították a banditákat. *Közli mosolyogva. Ezzel ugye egy akadály megszűnt, de még mindig ott vannak a keleti nomádok, no meg a Lichanechi tó mint egyéb akadály. Nem tudja a lány úszni vagy menekülni akar, szerinte mindkét lehetőség kissé kellemetlen.*


688. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-19 12:28:17
 ÚJ
>Caerva Erenostyl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Caerva is nagyon szívesen beleeresztene pár nyilat az alávaló gyilkosokba, de nem teheti meg. Most már Ald'as parancsait kell követnie, ami nagyon egyszerű. Irány vissza a barakkba. Jelentéseket adnak, lemálházzák a lovakat, visszaadják a fegyvereket... nem feltétlen ebben a sorrendben. Sydnarus holmiját belepakolja a táskába, és ha a fél-elf végre megindul visszafelé, pár méterrel lemaradva tőle követi. A ló kissé nehezebben halad, nem is csoda, hiszen kétszer annyi terhet cipel, mint eddig. Elő is kotorja a megtömött zsákból az elemózsiáját. Egy cipót vesz elő, amit út közben elmajszolhat.*


687. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-19 10:31:10
 ÚJ
>Ald'as Cotys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Végül megérkeznek a Kikötő közelébe. Itt Syd megállítja a csapatot, és rövid ideig csak a távolt fürkészi. Cotys kíváncsian méregeti. Elképzelése sincs mire várnak. Aztán szemöldöke magasba szökik, mikor a csapat parancsnoka elkezdi levenni Városőri jelvényeit és maga mellé szólítva Caervát átadja azokat neki.
Az utasításokat hallva aztán még jobban meglepődik. Sőt elkeseredik.*
~Ennyi volt? Akkor most nem vadászhatom le a törpét?~
*Ahogy Syd a mondókája végére ér Cotys szóra nyitná a száját. Kérdezné, hogy tényleg egyedül akarja- e tovább csinálni? Nem akarja, hogy vele tartson. De rájön, hogy hiába tenné. Syd már döntött. Így csak lemondóan csóválja a fejét, majd a közlegényhez fordul.*
-Na indulás haza!


686. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 20:34:06
 ÚJ
>Ryrin Bessin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270

Játékstílus: Vakmerő

//Sötét erők meg egy szívesség//

*A Kagannal kapcsolatos eszmefuttatásra csak felvonja a szemöldökét.*
-Még jó, hogy egyedül harcoltam! Ha ő ott lett volna, félő, hogy rám támad, mert tudok olyan dolgokat, ami kellemetlen helyzetbe sodorhatja. Nem, kedves főnix, így legalább egyértelmű volt számomra, hogy ki a barát, s ki az ellenség. Jó, hogy nem volt ott!
*Rázza meg a fejét, majd a szomorú nőre pillant.*
-De ne beszéljünk a hadúrról! Sokkal jobban érdekel, hogy ezek a démonok...
*Ízlelgeti a szavakat, mert igazából ahhoz tudja a legjobban őket leírni. Az eredarok után nem nagyon lepődik meg, hogy léteznek.*
-Miképp sebezhetőek? Mesterkarddal? Tűzzel? Hittel? A hárommal együtt? Mondd meg, kérlek, hogy méltó választ adhassak a fivéred halálára, s arra, hogy halandók ölésére kényszerítenek. Bár valószínű, hogy még erősödnöm kell, nem is kicsit, de ezen fogok most dolgozni!
*Eltökélt láng gyúl a szemében, majd eszébe jut még valami.*
-Hol támad majd fel a testvéred? Ahol megölték? Lesz elég ereje, hogy azonnal meneküljön? Mert ha nem, akkor nem szeretném, ha benne lennél a mentőakcióban. Túl kockázatos, és könnyen tőrbe csalhatnak téged. Nylisanival szívesen elmegyek én, ha kapok annyi erőt ideiglenesen, hogy ne legyenek a viszonyok egyenlőtlenek.
*A harmadik félistent már annyit emlegetik, míg ima nélkül is meg fog jelenni. Amikor a főnix beszél a terveiről, tiltakozásképpen felemeli a kezét.*
-Ó, nem, nem, főnix. Ő, van rendes neved is? Tudhatom?
*Kérdezi, majd folytatja a mondandóját.*
-Én nem szeretnélek feltartani titeket. Ha Nylisani ránk talál, menjetek, hagyjatok itt! Én elsétálok Artheniorig, s ha továbbra is szükség van rám, csak a célt kell megjelölnötök. Menjetek! Ti fontosabbak vagytok, mint én.
*Felhúzza a szemöldökét, majd úgy dönt, hogy leteszteli, hogy a félisteneknek van-e humorérzéke, vagy zavarba lehet-e őket hozni.*
-Vagy szoktatni szeretnél a térugrásokra? Netán olthatatlan vágyat érzel, hogy veled tartsak?
*Mosolyodik el, amint ugratja a nőt, miközben már egészen mélyen elmerülnek a kikötői erdősségben.*


685. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 19:44:03
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Vérkertészkedés//

*Aoneernek szerencsére legendásan kemény és vastag a koponyája, így se be, se ki nem hatol semmi, ezért nem kell foglalkozniuk a fickó gondolataival.*
- Ühüm. *Kagannak nem az a célja, hogy megakadályozza a forgalmat észak és dél között. Az majd akkor lesz, ha a lusta és fösvény városiak ehhez kellően mélyen a zsebükbe nyúlnak. Neki az a célja, hogy az ellenőrizetlen forgalom NE a Vashegy birtokain át menjen, és ezt meg is tudja oldani. Ami meg az erdőben mászkálókat illeti... a Krenkataur és környéke legalább olyan veszélyes, mint Erdőmélye.*

*Ahol most vannak, onnan keletre a Synmirai Mágusenklávé bozótosai húzódnak, egészen a folyóig. Addig tart a Tharg terület és nem tovább, csak jóval északabbra, a Révnél lépték át a folyót, de mióta Kalácsfalva elpusztult, nem tartana fenn helyőrséget a Szántóföldeken, semmi közük hozzá. Legyen az a Grombart és környékét névleg birtokló főnemesi család problémája.*

*A kikötői erdőségen persze át lehet vergődni, de megint csak ott a folyó és a gázló, vagyis annak hiánya, egészen fel, majdnem Erdőmélyéig. Na persze hajóforgalommal megoldható a dolog, de ez legyen a kis artheniori folyami flottát irányító Creton gondja (már ha van neki flottája), nem a thargoké.*
- Kell ide egy íjásztorony. *egy egyszerű öregtorony, vaskos ajtóval, és 4-5 íjásznak elegendő hellyel. Na nem a be-és kivándorlók fel-le szaladgálása ellen, nem. A jogosulatlan vashegyi kószálás ellen.*
- Visszafelé megnézzük jobban. Most tovább. Irány a Kikötő, aztán a Vérkert, vagy mi.


684. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 19:25:54
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Szabadon//

-Inkább a füleidre vigyázz. Azért zártak be, mert szabadidőmben gyűjtöttem őket, a tiéd különlegesen szép példány *mosolyodik el gúnyosan. De persze jól tippelt az elf, valóban tolvaj, még ha ez nem is ez az egyetlen ok, amiért a Krenkataurba küldtek. Többnyire szép ruhákba öltözve csavarta el ostoba, de gazdag férfiak fejét Artheniorban, jelenleg véznán ebben az alsóneműben nem sok esélye lenne, egy vak koldust sem tudna elcsábítani, Adakvernek így hát nem sok félnivalója van.*
-Inkább csak beszéltek róla. Az a pletyka járta, hogy egy ork kiharapott egy darabot egy elfből, de ez persze lehetett pletyka is. Mint mondtam a barlang unalmas. *drámai sóhajjal zárja mondandóját, mint aki valami vándorszínházra fizetett be, de nem szórakozott olyan jól, mint várta.*
-Nem tudod, hogy áll a háború? Lichanech felé már lehet közlekedni?
*Elég régóta fogoly már, és legutóbb mikor a szülővárosába próbált eljutni, még a karavánpihenő felé kész öngyilkosság volt kerülni, a hegyen meg senki sem olyan ostoba, hogy átmásszon. Neki Arthenior is megtenné ugyan, de most, hogy büntetett előéletű, nagyon elővigyázatosnak kellene lennie, ha folytatni akarja az eddigi életvitelét. Ha újra elkapják már nem védi meg nemesi címe, révén, hogy megfosztották tőle, így valószínűleg egy kézfeje bánná. Viszont tizennégy éves kora óta lop, máshoz nem is igazán ért.
Sok ideje azonban nincs gondolkodni, hiszen magától nem talál ki az erdőből, és lehet, hogy Adakver az első és utolsó értelmes lény, akivel összefut.
De hová is menjen?
Még talán lefizetheti a hegyes fülűt, hogy elvigye a városba, de ha továbbra is változatlan a helyzet a halottakat illetően, Lichanechig biztosan nem kísérné el. Ő sem kockáztatná az életét pár aranytallérért cserébe. Egy biztos, a thargokhoz ő vissza nem megy, élete további részében messziről tervezi kerülni a Vashegyet.*


683. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 19:10:05
 ÚJ
>Jorgew Odarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

// Xavinia //

- Az más. * Bólint, de azért még egyszer végignéz a másikon, hogy biztos nem aránytalan-e véletlenül valamelyik testrésze. Mondjuk nincsenek-e gnóm méretű fülei, vagy hasonló egzotikus vonásai. De nem lát ilyeneket, szóval mélázni kezd: mégis hogyan szabadulhat meg valaki az árnyékától. Ez bizonyosan hasznos képesség lenne Jorgew számára is, hát meg akarja tanulni.
Hamarosan társa útirányt változtat, méghozzá befelé az erdőbe.
~ Nem tetszik ez nekem - így hogyan érek a városba sötétedés előtt? ~ Aggódóan tekint fel, a napot keresve, de csak néhány helyen szűrődik át a fény a fák smaragdkoronáján, tehát azt sem tudja megállapítani, hogy mennyi ideje indulhatott. Vár pár pillanatot, töpreng, hogy kövesse-e az égből pottyantat, végül pedig arra jut, hogy talán még mindig jobb, ha teli gyomorral alszik az erdőben, mintha éhhalál miatt félúton összeesik. Hogy behozza lemaradását, egész gyorsan szökdécsel Xavinia után. Ezt hamar megbánja ugyan és megállapítja, hogy a csalántüske érintése nem kifizetődő tevékenység, csupán a gyorsabb haladásért. *
- Várj már! * Kiált a lány után, miközben próbál a nyomában maradni, de nehéz dolga van, hogy immár viszket is mindene a csihány miatt. Ha a másik bevárja, megáll egy kicsit és vakarni kezdi a szúrásokat, miközben kérdőn néz az árnytalanra. *
- Valami szar megszúrt és most viszket! Biztos, hogy így legegyszerűbb kaját szerezni? * A "víz problémát" meg elméletileg megoldotta, gyakorlatilag meg fogalma sincs arról, hogy hol van a folyó (meg arról sem, hogy ő maga). Tehát ilyen elhamarkodott kijelentést inkább nem tenne, de nem is akar szembeszállni a másikkal - nyilván ő tudja, hogy merre folyik, aminek folynia kell. *



682. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 17:35:19
 ÚJ
>Caerva Erenostyl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Végre haladnak. A nyomok tiszták, jól követhetőek, így a felsült nyomkövetőjük nélkül is tudják folytatni az útjukat. A kikötői erdőségen át vezet az útjuk. Megszokott, könnyű terep a gyakorlott lovasok számára, és sokkal kellemesebb is, mint kinn tikkadni a napon. A magas aljnövényzet ugyan kissé rontja a "tökéletes" képet, de Caerva már annak is örül, hogy végre árnyékban lehetnek. Annak meg pláne, hogy nyomon vannak, még akkor is, ha a kikötő felé vezet a nyom. Azzal még ő is tisztában van, hogy a vörös köpenyeseket nem látják szívesen a kikötőben. Nem ismeri a pontos parancsot, de számukra tiltott terület. Az már részletkérdés, miért.
Syd megállítja a lovát, a lány besorol mellé, és onnan figyeli a távolban húzódó horizontot, a kikötő sötét sziluettjét. Egyértelmű, hogy egészen a kikötőig menekültek a gyáva férgek. Vajon mi történt velük? Ha a törpe városőri jelzést viselt magán, elfoghatták, jelenthették, vagy egyszerűen megölhették, mint nem szívesen látott tagot. De amekkora mázlijuk van mindig az aljas gyilkosoknak, biztosan két pofára tömi magába a sült halat egy lepukkant csehóban. Az ilyen otromba férgeknek túl gyakran van szerencséjük. Ő is kissé elbambul, de egészen más okokból, mint az őrmester. Neki nem a meggyilkoltak képe lebeg a szemei előtt, hálát is ad az égnek, hogy nem kellett látnia őket. Fáradt az egész napos lovon üléstől, a szemei is égnek. Pihenésre vágyik.
Önkéntelenül cselekszik. Látja az orra elé nyújtott halmot, és bele sem gondolva ki adja, és mi az, rögtön át is veszi. Meglepetten pillant Sdyre, aki már diktálja is az üzenetét, amit Ziának küld.*
-Igenis!
*Bólint, majd a kézhez kapott cuccokat belegyömöszöli a málhatáskába, és most már Ald'astól várva a további utasításokat, pár lépést hátrál a lóval.*


681. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-07-18 17:03:09
 ÚJ
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*A nyomok egyértelműek, ráadásul az út közben talált, táborozásra utaló nyomok is megerősítik a gyanúját. Jól illik a képbe a szökevény törpe, aki nyilván tisztában van az érvényben lévő parancsokkal.
~A Városi Őrség számára a Kikötő megközelítése, megfigyelése, a Kikötő területén tevékenykedés tiltott. Vagy valami ilyesmi. A lényege ez volt. Te mélynövésű fattyú, te romlott lelkű állat, te barom, te féreg!~
Ez persze nem változtat a saját parancsain. Végig kell menni a nyomon, amíg lehet, hogy aztán a magasabbról érkező parancs láthatatlan, mégis élet-halál fölött uralkodó falának ütközve majd visszaforduljanak és jelentsék, hogy nem tudtak mit tenni. Egy szó nélkül megy tovább arra, amerre a térképek a Kikötőt mutatják, amíg csak ritkulni nem kezdenek a fák és feltűnik a Kikötő. Syd még a lombok árnyékában megállítja a lovát és némán nézi a házak sziluettjét, a fölöttük köröző sirályokat, a település széléig terjedő nyüzsgést.
~Eddig és nem tovább.~
Mintha teljesen megfeledkezne a többiekről, csak áll és nézi a Kikötőt. Szeme előtt látja a tanyán meggyilkolt és megbecstelenített asszony és a lánya testét, meg a két agyoncsapott férfit, meg a kínhalált halt falusi titkárt. Saját emlékei és a személyleírások alapján elképzeli az óriást és a törpét, ahogy leülnek egy asztal mellé, söröket isznak, jól átsütött húsokat esznek és megbeszélik, hogy legközelebb hova mennek rabolni és hogyan gyilkolnak majd, ha szükséges.

Egy gondolat sincs a fejében, miközben felnyúl a vállához és lecsatolja a vörös köpenyt. Keze magától oldja az övére erősített fém henger szíjait. Végül a nyeregtáska következik a nyomozás teljes, az út során összegyűlt iratanyagával. Oda sem fordulva nyújtja át az egész pakkot Caervának.*
-Katona, fogd ezeket és térj vissza Ziana hadnagyhoz! Jelentsd neki, hogy a célszemélyek nyomát a Kikötőig követtük, ahol bizonyossá vált, hogy oda tartottak. Mivel a további nyomozást ez a tény ellehetetleníti, ezért parancsomra az egység visszatér a Barakkba. Én, Sydnarus D'Qrwayoh őrmester az egység vezetését Ald'as Cotys őrmesternek adom át és civil ruhában megkísérlek információt szerezni az üldözöttekről. Ennek során egészen a Kikötő határáig tervezek hatolni, ezért a lelepleződés elkerülésére küldöm vissza az Őrség katonájaként azonosításra alapot adó holmikat.
*Ráfog a kardjának, ennek az elektronfüst csóvát húzó, futurisztikus hóhérpallosnak a markolatára. Veszett jó érzés. Elvigyorodik.*
-Parancsot végrehajtani!
*Bólint Ald'asnak, aztán az erdő szélén a Kikötőbe északról vezető karavánút felé indul.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3188-3207